KÖZZÉTÉTELI LISTA MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE

Átírás

1 KÖZZÉTÉTELI LISTA MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE 5310 KISÚJSZÁLLÁS KÁLVIN U. 3. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 32/ XI.24. OKM rendelet augusztus 31-én lépett életbe a 32/ XI.24. OKM rendelet melynek értelmében, minden nevelési-oktatási intézmény köteles az interneten is elérhetővé tenni a törvényben meghatározott adatokat: 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat) Iskolák 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Középiskolákban az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 7. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 10. Iskolai tanév helyi rendje 11. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma

2 1. AZ ISKOLA PEDAGÓGUSAINAK VÉGZETTSÉGE ÉS SZAKKÉPZETTSÉGE HOZZÁRENDELVE A HELYI TANTERV TANTÁRGYFELOSZTÁSÁHOZ 1 4. évfolyam Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés, sport, és néptánc Pedagógus 1. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 2. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 3. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 4. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 1. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 2. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 3. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 4. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 1. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 2. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 3. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 4. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 1. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 2. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 3. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 4. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 1. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 2. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 3. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 4. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 1. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanító 2. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 3. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 4. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 1. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, táncpedagógus (néptánc) 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 2. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, gyermektánc-oktató 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító, 3. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, gyermektánc-oktató

3 Hit és erkölcstan 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár, 4. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító, 1 fő főiskolai végzettségű tanító, táncpedagógus (néptánc) 1. évfolyam 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató 2. évfolyam 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató 3. évfolyam 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató 4. évfolyam 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű hitoktató Angol nyelv 4. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár, Német nyelv 4. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű német nyelvtanár 5 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Tantárgy/évfolyam Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Német nyelv Matematika 5. évfolyam 6. évfolyam Pedagógus 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár 1 fő egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár 7. évfolyam 1 fő egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű magyar szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű magyar szakos tanár 5. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár 7. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár 8. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű történelem szakos tanár 5. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár, 6. évfolyam 1 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár 2 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár 7. évfolyam 1 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár 1 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár, 8. évfolyam 1 fő egyetemi végzettségű angol nyelvtanár 1 fő főiskolai végzettségű angol nyelvtanár 5. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű német nyelvtanár 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű német nyelvtanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű német nyelvtanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű német nyelvtanár 5. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár 6. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár 7. évfolyam 1 fő egyetemi végzettségű matematika szakos tanár 2 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár

4 Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (mozgóképkultúra és médiaismeret) Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű matematika szakos tanár 5. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű informatika szakos tanár 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű számítástechnika szakos tanár 5. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű biológia-fizika szakos tanár 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű földrajz szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű biológia-fizika szakos tanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű fizika szakos tanár 8. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű fizika szakos tanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű biológia szakos tanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű biológia szakos tanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű kémia szakos tanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű kémia szakos tanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű földrajz szakos tanár 8. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű földrajz szakos tanár 5. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű, rajz szakkollégiumi végzettséggel 5. évfolyam és mozgókép- és médiakultúra szakvizsgával rendelkező tanító 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű képi ábrázolás alapszakos festő/grafikus (festészet) 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű képi ábrázolás alapszakos festő/grafikus (festészet) 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű képi ábrázolás alapszakos festő/grafikus (festészet) 5. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű technika szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 5. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 6. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakkollégiumot végzett tanító 7. évfolyam 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár,

5 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár, 2 fő főiskolai végzettségű testnevelés szakos tanár, 8. évfolyam 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű testnevelés szakos tanár 5. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanár 6. évfolyam 3 fő főiskolai végzettségű tanár Osztályfőnöki (ember és 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű tanár társadalomismeret, 7. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű végzett tanító etika) 1 fő főiskolai végzettségű tanár 8. évfolyam 1 fő főiskolai és egyetemi végzettségű tanár 2 fő főiskolai végzettségű tanár Tantárgyi modulok: 1 fő főiskolai végzettségű drámapedagógus, színinevelés 5. évfolyam Tánc és dráma specializációval rendelkező tanár Tantárgyi modulok: 1 fő egyetemi végzettségű etnográfus, főiskolai végzettségű 6. évfolyam Hon és népismeret magyar szakos tanár Egyházi ének 5. évfolyam 1 fő főiskolai végzettségű ének szakos tanár 5. évfolyam 1 fő református vallástanár 1 fő teológus-lelkész Hit- és erkölcstan 6. évfolyam 1 fő református vallástanár 1 fő teológus-lelkész 7. r 1 fő főiskolai végzettségű hitoktató 8. r 1 fő főiskolai végzettségű hitoktató

6 2. A NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐK SZÁMA, FELADATKÖRE, ISKOLAI VÉGZETTSÉGE ÉS SZAKKÉPZETTSÉGE A nevelő oktató munkát segítők száma: 11 fő. A nevelő oktató munkát segítők feladatköre: 1 fő iskolatitkár, 1 fő gazdasági ügyintéző, 1 fő hivatalsegéd, 1 fő karbantartó, 7 fő kisegítői feladatokat ellátó, (közülük 2 fő gyermekétkeztetést segítő). A nevelő oktató munkát segítők iskolai végzettsége: 2 fő 8 általános, 5 fő szakmunkásképző, 4 fő gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségi. A nevelő oktató munkát segítők szakképzettsége: 1 fő műszaki rajzoló, 2 fő gyors- és gépíró, 1 fő TB ügyintéző, 1 fő könyvelő, 1 fő szobafestő mázoló, 5 fő varrónő, 1 fő gépjármű technikus, 1 fő képesített hegesztő, 1 fő középfokú munkaügyi ügyintéző, 1 fő kereskedelmi boltvezető.

7 3. ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK EREDMÉNYEI A MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYÉBEN A mérések évei: Évfolyamok: 6. és 8. Mérési területek: szövegértés, matematika Szövegértés Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam átlag konfidencia * intervallum átlag konfidencia * intervallum átlag konfidencia * intervallum átlag konfidencia * intervallum [492;547] Nem volt mérés. 509 [477;548] Nem volt mérés [480;529] 526 [491;558] 491 [464;518] 483 [448;516] Nem volt mérés [489;517] 488 [474;501] 486 [475;498] 470 [455;485] Nem volt mérés. 449 [436;464] Nem volt mérés. 446 [431;459] [447;478] 495 [477;508] 474 [453;491] 472 [459;483] [487;521] 489 [473;504] 468 [453;484] 442 [426;460] [1424;1494] 1524 [1495;1563] 1443 [1413;1476] 1567 [1622;1623] [1364;1442] 1536 [1512;1557] 1395 [1362;1423] 1528 [1499;1551] [1054;1203] 1116 [1043;117] 1219 [1130;1297] 1245 [1155;1393] [1387;1491] 1513 [1478;1554] 1441 [1400;1482] 1587 [1546;1633] * Konfidencia-intervallum: Az intervallum, amely 95%-os valószínűséggel tartalmazza a csoport tényleges átlagképességét (a felmérés eredményeképpen ugyanis az átlagos képességet csak becsülni tudjuk, így szükségszerű bizonytalanság kapcsolódik hozzá) (Azt a tartományt, amelybe a valószínűségi változó várhatóan p valószínűséggel esik, a változó p szintű megbízhatósági vagy konfidencia tartományának nevezik.)

8 4. AZ ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA LEMORZSOLÓDÁSI, ÉVISMÉTLÉSI MUTATÓI Tanév Évismétlők száma Lemorzsolódás 2013/ fő 3,7% 0 fő 0 % 2012/ fő 4,7% 0 fő 0 % 2011/ fő 5,3% 0 fő 0 % 2010/ fő 3,2% 2 fő 0,42% 2009/ fő 4,6% 2 fő 0,41% 2008/ fő 2,8% 1 fő 0,16% 2007/ fő 2,6% 2 fő 0,35% 2006/ fő 3,2% 1 fő 0,19% 1

9 5. TOVÁBBTANULÁSI MUTATÓK A MÓRICZ ZSIGMOND REFORMÁTUS KOLLÉGIUM, GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA TAGINTÉZMÉNYE Továbbtanulás a 8. b 8. c 8. d össz.: % létszám % gimnázium % helyben % szakközép % helyben % szakiskola % helyben % helyben összesen % Továbbtanulás a 8. a 8. b 8. c Össz.: % létszám % gimnázium % helyben % szakközép % helyben % szakiskola % helyben % helyben összesen %

10 Továbbtanulás 2009/2010-es tanév 6. a 8. a 8. b 8. c Össz.: % létszám % gimnázium % helyben % szakközép % helyben % szakiskola % helyben % nem tanul tovább 1 1 1% helyben összesen % Továbbtanulás 2010/2011-es tanév 8. a 8. b 8. c Össz.: % gimnázium % ebből helyben % szakközép % ebből helyben % szakiskola % ebből helyben % Összesen % helyben összesen % Továbbtanulás 2011/2012-es tanév létszám 8. a 8. b 8. c 8. r Össz.: % létszám % gimnázium % ebből helyben % szakközép % ebből helyben % szakiskola % ebből helyben %

11 duál szakképzés % helyben összesen % 100% Továbbtanulás 2012/2013-as tanév Összesítő táblázat továbbtanulásról 2012/2013-as tanév 8. a 8. b 8.r 6. b Össz.: % létszám % gimnázium % ebből helyben % református gimnázium % szakközép % ebből helyben % református szakközépiskola % szakiskola % ebből helyben % református szakiskola % nem tanul tovább % nem vették fel % helyben összesen % református középiskola összesen % Továbbtanulás 2013/2014-es tanév 8. a 8. b 8.c 8.r esti 6. b Össz.: létszám gimnázium ebből helyben (Móricz) református gimnázium szakközép ebből helyben református szakközépiskola

12 szakiskola ebből helyben református szakiskola nem tanul tovább nem vették fel helyben összesen református középiskola összesen Volt tanítványaink középiskolában elért eredményeit figyelemmel kísérjük. Sajnos nem minden középiskola küldi meg írásban, pedig kötelező előírás számukra. Érdeklődésünkre néhány esetben elmondják, hogy a személyiségi jogok védelme miatt nem áll módjukban tájékoztatni bennünket. A rendelkezésre álló adatok alapján volt tanítványaik megállják helyüket a középiskolákban. Tanév végén néhányan javítottak is egyes tantárgyakból. A kimaradás, lemorzsolódás nem haladja meg a régió átlagát.

13 8. SZAKKÖRÖK IGÉNYBEVÉTELÉNEK LEHETŐSÉGE, MINDENNAPOS TESTEDZÉS Szakkörök A szakkörökkel kapcsolatos tudnivalókat Pedagógiai programunk, Házirendünk, Szervezeti és működési szabályzatunk tartalmazza. Szakkörök: A különböző szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják, valamint színesítik a tanórán kívüli tevékenységek sorát. Ezek létrehozását minden tanév elején a szülők és a diákönkormányzaton keresztül - a diákok is kezdeményezhetik. A tehetséggondozáson és a hátránykompenzáción túl az átlagos képességű tanulók számára széles skálán ajánlunk további tanórán kívüli tevékenységeket. Évfolyamonkénti bontásban a hagyományos szakkörök (angol, német, matematika, számítástechnika, dráma, művészeti, természetismeret, modellező, néptánc), fakultációk (történelem, földrajz, informatika, fizika, kémia, magyar, matematika, idegen nyelv), énekkar, illetve a tömegsport órák és sportegyesületi foglalkozások felkínálásával széles választási lehetőséget nyújtunk a tanulók és a szülők számára, amelyben minden gyermek megtalálja a képességeinek, tehetségének, érdeklődésének megfelelő órát. részlet a Pedagógiai programunkból A szakkörök Az iskola hagyományainak megfelelő (természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti, stb.) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról a szakmai munkaközösség és a szülői munkaközösség véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május 31-ig tartanak. A foglalkozás időtartama heti 1 óra (45 perc). részlet a Szervezeti és működési szabályzatunkból A tanórán kívüli tevékenységek rendje 1. A tanórán kívüli foglalkozásokra (szakkör, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, osztályfőnöki foglakozás, sportkör, énekkar) a diákok az ellenőrző könyvben a szülő aláírásával jelentkezhetnek. A felvett tanulóknak a foglalkozásokon való részvétele kötelező, a mulasztás a tanrendi órákéval azonos megítélésű. 2. A tanítási idő után a diákok csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak az intézmény területén! A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokra csak a tantermek előtt, jó idő esetén az udvaron lehet várakozni.

14 3. Az étkezés rendje: a napközisek nevelőjükkel étkeznek, a menzás diákok a meghatározott időbeosztás szerint ebédelhetnek a felügyelő tanár irányításával. A tanulók az étterem rendszabályait tartsák be! 4. Az iskolai házirend az iskola területén tanítási időn kívül és az iskola által szervezett programokon (színházlátogatások kirándulások, táborok, hulladékgyűjtés, stb.) is érvényes. részlet a Házirendünkből A mindennapos testedzés 6. A mindennapos iskolai testedzés programja Jogszabályi alapok A közoktatási törvény módosítása során az oktatási kormányzat megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52. (9-10), valamint az 53. (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003. (XI. 17.) Kormányrendelet keretei között A program célja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás programjának célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy modern korunk, és az ezzel együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény mindennapokhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon történjen meg a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; - minden testnevelési óra bemelegítő szakaszában legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna; - fontos a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is; - érvényesüljenek a teljes testmozgás-programban a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai;

15 - a testmozgás-program a tanulónak életmód-sportokat, életminőség-sportokat is tanítson meg (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); - a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is tartalmaz, melyek a testnevelés órákon túl - lehetőségeink szerint - a gyógytestnevelés órán, tömegsport foglalkozáson és egyedi megvalósításban is történik; - a tanév során az alsó tagozatos gyerekek részére heti 3 órát (2 testnevelés, 1 néptánc), a felső tagozatos tanulóknak 2,5 óra kötelező testnevelési óraszámot, tömegsportra heti 2 órát biztosítunk hetente; - az emeltszintű sportosztályaink hetes óratervében az 1-4. évfolyamokon heti 5 (4 testnevelés, 1 néptánc), az 5-8. évfolyamokon heti 4 testnevelés óra szerepel. Azon tanuló- és napközis csoport tanulói részére, akik nem tudják igénybe venni a tömegsport foglalkozások által biztosított lehetőségeket, az alábbi lehetőséget biztosítjuk. A testnevelési órát nem tartalmazó napokon sportfoglalkozás (konditerem, tömegsport, a DSE sportcsoportjainak foglalkozása) felkínálása azzal a megkötéssel, hogy minden tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken A mindennapos iskolai testedzés programjának feladatai A mindennapos iskolai testedzés feladatainak megvalósításához mindenképpen szükséges, hogy a testnevelési munkaközösség tagjai a testnevelést tanító alsós pedagógusokkal, valamint a testmozgás-program megvalósításába bevont többi tanárral közösen dolgozza ki a szakmailag megfelelő testmozgás-programot. Az eredményesség függ a fenntartót elkötelezettségétől, mert csak így biztosítható a rendszeres finanszírozás. A mindennapos iskolai testedzés programjának tervezésekor és megvalósításakor meghatározó szereplők a nevelőtestület elkötelezett, hivatásszerető testnevelői, hiszen az odaadó szerepvállalásuk a siker másik kulcsa. részlet a Pedagógiai programunkból

16 9. HÉTVÉGI HÁZI FELADAT SZABÁLYAI, ISKOLAI DOLGOZATOK SZABÁLYAI Házi feladat szabályai A tanulók közoktatási törvényből, és az intézmény házirendjéből is fakadó kötelessége a tanulás. A tananyag tanórai feldolgozása mellett a tanulók számára fontos az otthoni tanulás, gyakorlás, felkészülés. A pedagógusok a tanulók tananyag elsajátításának érdekében szóbeli és írásbeli házi feladatot adhatnak. A kötelező szóbeli és írásbeli házi feladat mennyisége nem haladhatja meg alsó tagozaton a 60 percet, felső tagozaton a 120 percet. Hétvégén sem adható több házi feladat, mint a hét többi napján. Csak olyan házi feladat adható, amelynek előkészítése a tanórán már megtörtént. Hosszabb iskolai szünetekre kötelező házi feladat nem adható. A tanulókat motiváló, szorgalmi házi feladat a pedagógus szándékától, pedagógiai céljától függően, tetszőlegesen adható. A házi feladatokat a tanár és a tanító saját módszereivel ellenőrzi. A házi feladat elkészítését a napközi otthonban a napközis nevelő ellenőrzi. Az otthoni (napközis) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Cél: Az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátíttatása, az állandó önművelés igényének és készségeinek megalapozása. A tanulás gazdaságos, képességekhez mérten eredményes, kedvvel végzett tevékenység kialakítása. Feladat: - A személyiség optimális fejlesztése. - Az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló tevékenység végzése - A tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése. - Tanulási technikák elsajátítása. - Tanulási módszerek kiválasztása. Az iskolai házi feladat adásával nevelési szándékunk: A házi feladat adásával erősíteni kívánjuk az órákon megtanultakat. Fejleszteni akarjuk az adott témában a tanulók készségeit, képességeit. Az új anyagot, ismereteket kívánjuk a feladattal előkészíteni. A házi feladat mennyisége csak olyan nagyságú lehet, hogy a tanár a következő órán ellenőrizni tudja. A feladatadás gyakorisága:

17 - Minden egyes tanítási órához kapcsolódóan adható. - Nagyobb terjedelmű írásbeli munkát (fogalmazás készítése, esszéírás) hosszabb határidővel ajánlatos tervezni. Az iskolai dolgozatok szabályai: Az iskola minden tanulójának joga, hogy - a dolgozatait megtekintse; - kérje, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassanak vele tanárai (Témazáró dolgozatnak minősül az a számonkérés, amely egy meghatározott témakört összefoglalás és ismétlés után zár le.); - kérje, hogy a témazáró időpontját öt munkanappal előre tudja; - megtekintse a kijavított dolgozatot nyolc munkanapon belül. A szülő tájékoztatása: A szülő joga, hogy a fogadóórán, szülői értekezleten gyermeke dolgozatait megtekinthesse. Az érdemjegyről a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül tájékoztatni kell. A pedagógus teendői: A nevelő a tanítási anyag elsajátításának mértékéről számonkérés formájában győződik meg. A számonkérésnek rendszeresnek kell lennie. Az iskolai dolgozatok formái: napi rendszerességű (a.) szóbeli (b.) írásbeli témazáró feladatok Egy-egy téma rendszerező összefoglalása után írásban. A témazárók érdemjegyei a tanulói értékelésben súlypontosak. év végi, félévi felmérések Egy nagyobb időszak tantervi követelményeinek elsajátításáról adnak számot a tanulók. Legalább egy óra áttekintés előzze meg a megírást. Országos mérések Az OKÉV által szervezett mérésekbe való bekapcsolódás. Érdemjegyeket a tanuló nem kap érte. A nevelő a tanulót külön feladattal is megbízhatja, vagy a tanuló önként vállalhat feladatokat. Az itt végzett munka része lehet a tanulói értékelésnek. A külön feladat formái:

18 beszámoló készítése az adott témakörben, gyűjtőmunka, egyénre szabott fejlesztő feladat. További részletek: A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése fejezetben, az iskola Pedagógiai programjában.

19 10. AZ ISKOLAI TANÉV HELYI RENDJE 2014/2015-ÖS TANÉV 1. A 2014/2015. tanév fontosabb időpontjait, feladatait a 2014/2015 tanév rendjéről és egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 35/2014. (IV.30.) EMMI rendelet tartalmazza 1.1. A tanítási év első tanítási napja szeptember 1. (hétfő), utolsó tanítási napja június 15. (hétfő) A tanítási napok száma A tanítási napok száma száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap Az első félév A tanítási év első féléve január 16-ig tart. Az iskolák január 23-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről A tanítási szünetek Az őszi szünet október 27-től október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap november 3. (hétfő). A téli szünet december 22-től január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 19. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap január 5. (hétfő). A tavaszi szünet április 2-től április 7-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 8. (szerda). A tanítás nélküli munkanapok terve: - Arany-napok iskolai rendezvény október (kedd, szerda) (2 nap) - Szombati munkanap helyett december 13. (szombat) (1 nap). - Áldozócsütörtök - Csendes nap május 14. (csütörtök) - Diák-önkormányzati nap: június 15. hétfő (1 nap) Országos mérések, értékelések Országos kompetenciamérés A 2014/2015. tanévben országos mérés, értékelés keretében meg kell vizsgálni a szövegértési és a matematikai eszköztudás fejlődését a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. A méréseket, értékeléseket az Oktatási Hivatal szervezi meg

20 az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával május 27-én. A mérés napja tanítási napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető Angol, német idegen nyelvi mérés az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamain Az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni az Oktatási Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket az Oktatási Hivatal készíti el, a vizsgálatot az iskola pedagógusai június 11-én végzik el az Oktatási Hivatal által az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával. Az iskola a vizsgálatot saját döntése alapján kiegészítheti az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is az érintett tanulóknál. A tanulók által megoldott feladatok értékelését az iskola pedagógusai egységes javítókulcs felhasználásával végzik el. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelésioktatási intézmények az Oktatási Hivatal részére november 21-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait június 30-ig küldik meg, az Oktatási Hivatal által meghatározott módon A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata A 2014/2015. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak az 1 4. évfolyamán tanulók kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében január 5. és május 27. között kell megszervezniük.

21 11. AZ ISKOLAI OSZTÁLYOK SZÁMA, ILLETVE AZ EGYES OSZTÁLYOKBAN TANULÓK LÉTSZÁMA Létszámok október 1. osztály létszám 1. a b c a b a b r a b r 20 alsó összesen a b r a b r a b r a b r 14 felső összesen 250 iskolai összesen 490