A szervezeti önértékelés mint minőségfejlesztő eszköz Katonai Zsolt (Q-MASTER TRUST)
|
|
- Fruzsina Faragó
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A szervezeti önértékelés mint minőségfejlesztő eszköz Katonai Zsolt (Q-MASTER TRUST) Aktuális helyzetkép Az utóbbi évek gazdasági nehézségei komoly kihívást jelentenek a szervezetek vezetői számára a válságból való kilábalás útjának megtalálásában. Ezzel párhuzamosan az tapasztalható, hogy a korábban sikeresen működtetett menedzsment- és vezetési-, valamint díj-modellek nem elég rugalmasak arra, hogy a gyorsan változó külső és belső környezeti hatásokra megfelelően reagáljanak. A Nemzeti Minőségi Díj, a regionális és a szakágazati minőségi díjak egyre inkább kiesnek a politikai fókuszból, és így nem töltik, azaz nem tölthetik be hivatásukat a gazdaság élénkítésében és a kiválósági kultúra terjesztésében. A minőségügy támogatásának hiánya, a minőségfejlesztések pályázati lehetőségeinek beszűkülése azt sugallja, hogy a minőség, mint a versenyképesség egyik legfontosabb attribútuma egyre inkább háttérbe szorul. Sok szervezet a költségcsökkentés jelszava alatt megszünteti korábban tanúsított irányítási rendszereinek fenntartását, felmondja tagságát olyan szervezetekben, amelyeken keresztül a fejlődéshez hasznos információkhoz juthat, sőt gyakran előfordul, hogy az árverseny miatt csökkenti termékeinek, szolgáltatásainak minőségi színvonalát. Üdvözlendő, hogy az 1997 évi CLIV törvény az egészségügyről 2012-ben módosított változatában a belső minőségügyi rendszeren túlmutatóan megjelenik a külső minőségügyi rendszer, amelynek működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és a) a szolgáltatások biztonságos nyújtáshoz szükséges követelményeknek, 43
2 b) az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának, c) a szolgáltatások értékelési szempontjainak, d) az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá az egészségügyi szolgáltató hatósági szakfelügyeletén, valamint szakmai minőségértékelésén, az akkreditációs rendszeren, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg. A jogszabályban megjelenik az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása. Az alulfinanszírozott egészségügyben új pénzügyi forrásokra vagy a humánerőforrás hiányának radikális javulására sajnos nem lehet számítani, így kiemelt fontossággal bír a meglévő erőforrások optimális kihasználására való törekvés. Ugyanebből a megfontolásból egyre nagyobb fontossággal bír az egészségügyi haszon maximalizálása, amit az egészségügy szereplői által nyújtott szolgáltatások eredményességének folyamatos javításával lehet elérni. A kiépítés alatt álló intézményi akkreditáció, valamint a klinikai auditrendszer széleskörű bevezetése olyan új és kórszerű törekvések, amelyek az egészségügyi ellátások minőségének, a betegbiztonságnak, szervezeti hatékonyságnak és szakmai eredményességnek javítását támogatják. A siker feltételei A siker elengedhetetlen feltételei a következők: Megalapozott, egyértelmű jövőkép meghatározása. Az érdekelt felekre fókuszáló kiegyensúlyozott stratégia kialakítása és kommunikálása. A célokkal összehangolt irányítási rendszer működtetése. A célok teljesítése melletti elkötelezettség és motiváció megteremtése. 44
3 Az egyéni képességek és szinergiák megfelelő kiaknázása és a szerepek felelősségteljes vállalása. A hatékonyság folyamatos javítása. A bizonyítékokon alapuló orvoslás feltételeinek biztosítása és az eredményesség javítása. A külső és belső környezeti változásokra való gyors reagálás. A sablonos irányítási rendszermodellek rugalmasságának, az érdekelt felek igényeinek kiegyensúlyozott teljesítési képességének javítása. Folyamatos innováció mint a fejlődés egyik legfontosabb motorja -, de ha nem társul az érdekelt felek elvárásait és elégedettségét tartósan szolgáló minőséggel, az innováció képtelen arra, hogy az elvárt növekedést biztosítsa. A legjobb gyakorlatok gyors elsajátítása, ami összefogást és koordinációt igényel. Benchmarking, tudás-, információ- és legjobb gyakorlat megosztása. Olyan értékelő és visszacsatoló modellek alkalmazása, amelyek megelőző jelleggel képesek támogatni a vezetőket és a szakembereket a helyes és megalapozott döntések meghozatalában. Partnerkapcsolatok fejlesztése és a kölcsönös előnyök kihasználása. Egyértelmű, hogy a fenti felsorolásban az MSZ EN ISO 9000:2005 szabványban is megjelent minőségirányítási alapelvekkel találkozunk. Az MSZ EN 9004:2010 szabvány 2009-ben megjelent az ISO 9004:2009 szabvány, amely a minőségirányítási alapelvekre fókuszálva határozza meg azokat a feltételeket, amelyek a tartós siker garanciáit képezik. A szervezet tartós (fenntartható) sikerének néhány elemét ismertetjük az 1. sz. ábrán: 45
4 A nemzetközi szabvány: A tartós siker megvalósítását támogatja a minőségirányítási megközelítés alkalmazásával. Foglalkozik minden vonatkozó érdekelt fél szükségleteivel és elvárásaival, és útmutatást ad a szervezet teljes működésének módszeres és folyamatos fejlesztésére. A társadalmi felelősség a szervezet jellegének megfelelően az érdekelt felek viszonylatában jelenik meg. Alkalmazható bármilyen szervezetre, tekintet nélkül annak méretére, típusára és tevékenységi körére. Összhangban áll a nemzetközileg széles körben alkalmazott egyéb menedzsment szabványokkal - kiemelten az ISO 9001:2008 szabvánnyal - úgy fogalomrendszerében, mint struktúrájában, ezáltal is segítve az alkalmazókat a helyes értelmezésben és a saját irányítási rendszereiknek fejlesztésében. Támogatja a szervezetet abban, hogy kiegyensúlyozott módon, hosszú távon, következetesen teljesíteni tudja érdekelt felei szükségleteit és elérje céljait. Alapelvei és ezek lebontásai összhangban vannak a TQM alapelvekkel. Minden - a kiválósági modellekben is fellelhető - lényeges kritériumra kiterjed, amelyek kézbentartása a szervezet sikerének garanciáját jelenti. Szervezeti önértékelési modellt kínál, amely alkalmazása rámutat a szervezet érettség (fejlettségi) szintjére és segíti a fejlesztendő területek feltárását. A minőségirányítási alapelvekhez rendeli az eredményeket, ami egy tiszta és logikus kapcsolatot segít megteremteni a szervezet saját stratégiája és a szabvány között. 46
5 A szabványfejezetek részletezik azokat a megközelítéseket, amelyek alkalmazása az alapelvekben ismertetett eredmények elérését garantálják. Annak érdekében, hogy minden szervezet számára értelmezhető legyen, a szabvány magas absztrakciós szinten ismerteti az elvárásokat, tehát a helyes alkalmazás kulcsa a helyes értelmezés. Az ISO 9004 szabvány alapú ÉSZ (Érett Szervezet) Szervezeti önértékelés A minőségirányítási alapelvek követését számos módszer támogatja. Ezek közül érdemes megemlíteni az ÉSZ Szervezeti Önértékelés módszerét, melynek szakszerű alkalmazása hasznos eszköz lehet a szervezetek vezetőinek kezében. Az ÉSZ Szervezeti Önértékelés egy olyan diagnosztikai eszköz, amely az egyes szervezetek fejlesztésén túl aktív szerepet tölthet be az ágazati és a gazdasági fejlődés támogatásában. Az ÉSZ Szervezeti Önértékelés hozzáadott értékének maximalizálása érdekében az alkalmazandó modellel szemben az alábbi követelmények fogalmazhatóak meg: legyen minden szervezetre alkalmazható és a tartós sikerre fókuszáljon, a szervezet jellegzetességei és stratégiája álljon a középpontban, az eredményeket a befolyásoló tényezőkkel való összefüggésben vizsgálja, garantálja az objektivitást, legyen átfogó, strukturált elemzés, szolgálja a folyamatos célirányos fejlődést, segítsen a fejlesztéseket támogató módszerek megtalálásában, biztosítson széleskörű benchmarkingot legyen egyszerű, 47
6 az alkalmazás haszna legyen arányban a ráfordított energiákkal. Más szervezeti önértékelésektől eltérően hangsúlyozott cél, hogy a ne arra fektesse a hangsúlyt, hogy egy szervezet mennyire tud megfelelni egy ideálisnak vélt elméleti modellnek, hanem hogy a saját stratégiájának megvalósításával legyen sikeres. Ennek érdekében egy olyan rugalmas szervezeti önértékelő eszközre van szükség, ami figyelembe veszi a gazdasági, ágazati, szervezeti és egyéb sajátosságokat és az önértékelésbe bevont személyek számára egyértelmű kritériumokat vizsgál. Az ÉSZ Szervezeti Önértékelés objektivitását az alábbiak biztosítják: az intézmény-specifikus szervezeti önértékelő modellekben a bevont személyek számára olyan egyértelmű, követelményrendszer található, amely az adott szervezet stratégiáján alapul, a szervezet indikátorait, eredményeit, valamint módszereit és megközelítéseit vizsgálja, az értékeléshez részletes pontozási tábla áll rendelkezésre, a pontozáson kívül a fejlesztést szolgáló javaslatok és vélemények összegzését szolgálja, a szervezet több szintje értékel, minden bevont személy csak azt értékeli, amire érintettként rálátása van, a helyszíni vizsgálatot megfelelő szakmai besorolással és ágazati tapasztalattal rendelkező, a modell alkalmazására kiképzett értékelők végzik a pártatlanság elvének érvényesítésével. 48
7 Az ÉSZ Szervezeti Önértékelés támogatására tervezett díjrendszer működtetését az 1. sz. ábra szemlélteti. Oklevél Érettség ÁGAZAT SZERVEZET ISO 9004 Ágazati Alkalmazott Eredmények indikátorok indikátorok Stratégia Fejlesztések és benchmarking Minősítés Ágazati módszerek Alkalmazott módszerek Megközelítések 1. sz. ábra A modell lehetőséget nyújt arra, hogy a specifikus tevékenységek és eredmények átfogó, módszeres átvizsgálásával a szervezetek meghatározzák erősségeiket, gyengeségeiket, vagyis azokat a fejlesztendő területeket, amelyek döntően befolyásolják a stratégiamegvalósítási képességet, az eredményességet és hatékonyságot. Az ÉSZ Szervezeti Önértékelésnek az alábbi két szakasza van: 1. Előzetes szervezeti önértékelés - Az érettség értékelése (a szabvány A1; A2-A7 táblázatok alapján). Az Előzetes szervezeti önértékelés a 2. sz. ábrán szemléltetett öt érettség szintet különböztet meg. 49
8 2. sz. ábra 2. Átfogó szervezeti önértékelés - Az eredmények és az alkalmazott megközelítések értékelése. Az ÉSZ Szervezeti Önértékelési módszer az alapelveken alapuló eredményeket és megközelítéseket a stratégiai célokkal, a szervezet által alkalmazott indikátorokkal és módszerekkel összehangoltan a 3. sz. ábra szerinti két dimenzióban (bidimenzionálisan) vizsgálja és meghatározza a fejlesztendő területeket. JÓT Eredményes 100% Elért % Kedvező körülmények Eredményt fenntartani! Kiváló Hatékony Megfelelőségi határ % Megközelítés hiánya Kritikus! Hatékonyságot javítani! Hatékonyság hiánya JÓL Megfelelőségi határ % Elért % 100% 3. sz. ábra 50
9 Az ÉSZ Szervezeti Önértékeléshez elérhető szoftveres támogatás lehetővé teszi azt, hogy a szervezet saját maga részére alakítsa ki a szervezet adottságait és prioritásait messzemenően figyelembe vevő szervezeti önértékelő modellt. A szoftver nagymértékben segíti az adatok feldolgozását, valamint a stratégiai célok, megközelítések és az eredmények közötti viszony objektív értékelését. A módszer a fejlődési potenciál azonosítása és a fejlesztési területek feltárása mellett egy folyamatosan bővülő módszertani adatbázis segítségével a fejlesztés lehetséges eszközeinek megválasztását is támogatja. Az ÉSZ Szervezeti Önértékelés visszacsatolása lehetőséget kínál az olyan összefüggések felismerésére, amelyek támogatják a stratégia megvalósító képesség fejlesztését, valamint egyértelművé válnak a szervezeti szintek értékítéletei közötti különbségek is. A stratégia megvalósító képesség értékelését a 4. sz. ábra szemlélteti. 4. sz. ábra 51
10 A bidimenzionális értékelési logika alkalmazhatóságának területei Az 5. sz. ábra javaslatot tesz azokra a lehetőségekre, ahol a bidimenzionális önértékelési modell alkalmazható. 5. sz. ábra Az MSZ EN ISO 9004:2009 szabvány alapján a Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft. által kifejlesztett szoftver által nyújtott kiegészítő információk és az alkalmazás előnyei A szoftver fókuszában a szervezet stratégiamegvalósító képességének értékelése áll és az előzőekben ismertetett összefüggések figyelembevételével végzi el a kiértékelést, valamint a fejlesztendő területek meghatározását. Lehetővé teszi az előzetes szervezeti önértékelést a szabvány által felkínált táblázatok, valamint az alapelveknél ismertetett eredmények és intézkedések JÓT S JÓL összefüggésben történő értékelésével. 52
11 Az eredmények értékelése a szervezet stratégiai céljaival és az alkalmazott indikátorokkal (mutatókkal) összhangban történik. A szoftver az adott szervezet által alkalmazott módszereket hozzárendeli a szervezet megközelítéseihez, így segítve azt, hogy az értékelők megfelelően értelmezni tudják a szempontokat. Az alapelveknél ismertetett eredményeket összefüggésbe hozza a szervezet megközelítéseivel, ezáltal egy részletes szervezeti önértékelési modellt kínál. A konkrét fejlesztendő területek meghatározása érdekében a pontozáson túl biztosítja az értékelők észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtését. A szervezet-specifikus önértékelési modell megtervezéséhez egyszerű felületeket kínál. A tervezést végző személyek összerendelik a szervezet stratégiai céljait és az alkalmazott indikátorokat a szabvány alapelveinél ismertetett eredményekkel. A szoftver felkínálja a lehetőséget arra, hogy az egyes indikátorok fontosságát differenciálni lehessen. Az indikátorok és a módszerek listázását a programba beépített segédlet támogatja (ez a segédlet ágazat-specifikusan továbbfejleszthető). Az adatgyűjtést egyszerű felületek támogatják. Az értékeléshez, azaz a pontozáshoz konkrét kiegészítő információk és pontozási táblázatok állnak rendelkezésre. A szoftver lehetővé teszi a több személy és/vagy szervezeti hierarchiai szint bevonását a szervezeti önértékelésbe és amennyiben valamely személy nem kompetens valamely kérdés megválaszolásában vagy nincs az igényelt információ birtokában, vagy az adott szempontot a szervezetére nézve nem találja értelmezhetőnek nem kell megválaszolnia a feltett kérdést, ami nem torzítja a végeredményt. 53
12 A válaszok, a beépített kapcsolatok és a tervező személyek által megadott megfelelőségi értékhatár figyelembevételével a szoftver azonosítja az érettségi szinteket. Az eredmények / megközelítések dimenziók szerint értékeli a stratégiai célokat a szabványfejezetek szempontjait, az alapelveknél ismertetett eredményeket valamint intézkedéseket és azonosítja a fejlesztendő területeket. A stratégiamegvalósító képesség, a szabvány ajánlásainak való megfelelés, valamint az eredmények és adottságok értékelése a 6. sz. ábrán szemléltetett modell szerint valósul meg: 6. sz. ábra A szoftver az alkalmazott módszerekre és indikátorokra fókuszál, így kiváló alapot szolgál az ágazat-specifikus szervezeti önértékelési modellek, valamint díjmodellek támogatásához. 54
13 A döntések támogatása és az eredmények átláthatóságának fokozása érdekében a szervezet pozicionálását és fejlődését támogató információkat a szoftver diagramokban is szemlélteti (lásd 7. sz. ábra). Minőségirányítási alapelvek (a. és b. átlag) Ügyvezető MIR Középvezetés 1. Vevőközpontúság 100,0 Folyamatgazdák Beosztott munkatársak 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a szállítókkal 80,0 60,0 40,0 2. Vezetés 7. Tényeken alapuló döntéshozatal 20,0 0,0 3. A munkatársak bevonása 6. Folyamatos fejlesztés 4. Folyamatszemléletű megközelítés 5. Rendszerszemlélet az irányításban 5. sz. ábra példák a szoftver által generált diagramokra Hangsúlyozandó, hogy az azonosított fejlesztendő megközelítésekhez a szoftver konkrét módszertani benchmarking információt szolgáltat. 55
Az MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelés Katonai Zsolt (ISO FÓRUM, Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft)
Az MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelés Katonai Zsolt (ISO FÓRUM, Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft) Aktuális helyzetkép Az utóbbi évek gazdasági nehézségei komoly kihívást jelentenek
RészletesebbenA fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft)
A fenntartható sikeresség irányítását szolgáló szervezeti önértékelési szoftver alkalmazása Katonai Zsolt (Q-Master Trust Tanácsadó Kft) A MSZ EN ISO 9004: 2010 szabvány a tartós siker megvalósítását támogatja
RészletesebbenTájékoztató az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelésről
Tájékoztató az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány szerinti Szervezeti Önértékelésről 2012. május 31. Katonai Zsolt ügyvezető igazgató 1 A tartós siker Egy szervezet tartós sikerességét a megrendelők és más
RészletesebbenISO Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez
Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez 2 a folyamatszemléletű megközelítés alkalmazását segíti elő az érdekelt felek megelégedettségének növelése céljából kiemeli a következő szempontok
RészletesebbenMSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009
MSZ ISO 9004:2010 ISO 9004:2009 A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása (menedzselése) Minőségirányítási megközelítés Managing the sustained success of an organization 1 1. Ez a nemzetközi
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA
MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma
RészletesebbenAz akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata a tanúsítható minőségirányítási rendszerekkel
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Az akkreditáció és a klinikai audit kapcsolata
Részletesebbena filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör,
a filozófia, amely a működést rendszerbe foglalja, a módszer, amely a vezetőség aktív stratégiaalkotását és napi irányítását feltételezi a hatáskör, amely kiterjed valamennyi munkatársra, a gazdasági szerep,
RészletesebbenSI FELADATAINAK SZERVEZÉSE
KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSI SI FELADATAINAK SZERVEZÉSE SE INNONET Innovációs és Technológiai Központ, Győr 2007. május 08. Előadó: Hajdu Elemér cégvezető tanácsadó Hajdu & Társai Tanácsadó és
RészletesebbenA., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI
A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI S.sz. ISO 9001:2008 ISO 9001:2015 1) vevőközpontúság vevőközpontúság 2) vezetés vezetői szerepvállalás 3) a munkatársak bevonása a munkatársak elköteleződése 4) folyamatszemléletű
RészletesebbenA minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben. Dr. Szecsei Klára 2010.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztési lehetősségei az egészségügyben Dr. Szecsei Klára 2010. Helyzet bemutatása Az 1997 évi CLIV. törvény írja elő belső minőségirányítási rendszer (MIR) kötelező működtetését
RészletesebbenEOQ MNB QMHC eü. specifikus tanfolyam ( 4x2 nap) (2016.október-november) EOQ QMHC tanfolyam
EOQ QMHC tanfolyam Minőségi vezetők az alapismereteket egyetemi / felsőfokú végzettség során szerzik meg és emellett legalább négy éves teljes munkaidős munkahelyi tapasztalata szükséges, melyből legalább
RészletesebbenPROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG
PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése
RészletesebbenBevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről
Bevezető gondolatok az ISO 9001:2015 és az ISO 14001:2015 szabványok jelentőségéről Sződi Sándor minőség szakértő IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Kérdések várakozások Mit várhatunk az új
RészletesebbenSZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!
ISO EGYESÜLET SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISO TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT! ISO Elnökség ISO Tavasz * 2018. ápr. 20. 1 ÉRTÉKRENDÜNK Közhasznú tevékenységet végző civil egyesület Jogszerűen és a tagság
RészletesebbenA klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban A klinikai auditrendszer bevezetése és működtetése
RészletesebbenA Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében
A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete
RészletesebbenMinőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam)
Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben témájú szakmai tanfolyam (EOQ QMHC tanfolyam) Tanfolyam célja A tanfolyam célja a résztvevők számára olyan általános és egészségspecifikus minőségmenedzsmenti ismeretek
RészletesebbenMINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI. 10. előadás Önértékelés. Bedzsula Bálint
MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI 10. előadás Önértékelés bedzsula@mvt.bme.hu Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Mi a szervezeti önértékelés? Mi jellemzi az EFQM modellt? Mi a RADAR logika? Ellenőrzési
Részletesebbendr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető
A Nemzeti Egészségügyi Minőségfejlesztési és Betegbiztonsági Stratégia (MIBES 2011) koncepciója és a megvalósítás feladatai a GYEMSZI Minőségügyi Főosztályán dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai
RészletesebbenStratégiamegvalósító képesség értékelése MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány alapú szoftver segítségével
Stratégiamegvalósító képesség értékelése MSZ EN ISO 9004:2010 szabvány alapú szoftver segítségével 2012. november 07. Katonai Zsolt ügyvezető igazgató 1 Bemutatkozás Név: Katonai Zsolt Szervezet: Q-MASTER
RészletesebbenSzabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix
Szabályozók felülvizsgálata Ellenőrzési-mátrix Laukó Krisztina SZTE SZAKK, intézményi koordinátor 35. NEVES Betegbiztonsági Fórum, 2016. 06. 23. Előzmények 1998 Mintaklinika program 2002 az összes szervezeti
RészletesebbenAZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP
AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP 4.1.4. Miért FEMIP? Minőségfejlesztés a felsőoktatásban program = FEMIP a program korábbi munkacíme:
RészletesebbenA benchmarking fogalma
Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi
RészletesebbenAZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia 2015. Szeptember 17.
AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE 2015. Szeptember 17. SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: Ellenőrzés, vizsgálat és tanúsítás Szervezet: 80.000
RészletesebbenAkkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében
Akkreditáció szerepe és lehetőségei a hazai egészségügyi ellátás szakmai minőségfejlesztésében Dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője Háttér TÁMOP 6.2.5/A jelű pályázat több éves előkészítés
RészletesebbenSzervezetfejlesztési Program
Szervezetfejlesztési Program ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0064 CAF (Common Assessment Framework) minőségmenedzsment modell bemutatása és gyakorlati alkalmazásának lépései I. Általános tudnivalók a CAF szervezeti
RészletesebbenMinőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége. Dr. Kárpáti Edit
Minőségcélok és tevékenységek Magyarországon, a GYEMSZI Minőségügyi Főosztály tevékenysége Dr. Kárpáti Edit Csapatunk azért dolgozik, hogy az egészségügyi ellátásban résztvevő szereplők (szolgáltatói szervezetek
RészletesebbenGondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője
Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási
Részletesebbenevosoft Hungary Kft.
Intelligens eszközök fejlesztése az ipari automatizálásban 9. fejezet: Minőség menedzsment Előadó: Harrer Ágnes Krisztina minőségügyi megbízott menedzser ELŐADÓ: HARRER ÁGNES KRISZTINA Minőségügyi megbízott
RészletesebbenTudásmenedzsment szerepe a minőségkultúra fejlesztésében
Tudásmenedzsment szerepe a minőségkultúra fejlesztésében Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem Győr; Selye János Egyetem Komarno Szlovákia ISOFÓRUM XXIV. NMK Amiről szó
RészletesebbenA képzett szakemberekért. SZFP II. Hazai Peer Review 2009
A képzett szakemberekért SZFP II. Hazai Peer Review 2009 A külsk lső értékelés s módszertana m III.1.. előad adás Szakképz pzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET
KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATASZTRÓFAVÉDELMI INTÉZET MINŐSÉGÜGYI DOKUMENTUMAINAK GYŰJTEMÉNYE 2016 1101 Budapest, Hungária krt. 9-11. Tel: (1) 432-9000 Email: NKE_KVI@uni-nke.hu
RészletesebbenMinőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013.
Minőségirányítás Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell Földessyné Nagy Márta 2013. Folyamatos fejlesztés Állandó tökéletesítés, jobbítás, alkalmazkodás a mindig változó környezethet:
RészletesebbenÉp testben ép lélek alapítvány. 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve
Ép testben ép lélek alapítvány 18 háziorvosi praxis minőségügyi tevékenységének 10 éve 2000 MOTIVÁCIÓ LEHETŐSÉG FORRÁSTEREMTÉS CÉLMEGHATÁROZÁS, ÚTKERESÉS, GYŰJTŐMUNKA, RENDSZERKIÉPÍTÉS TANÚSÍTÁS 2001-2005
RészletesebbenSzabó Kálmán, ügyvezető igazgató Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület Mátics Katalin - intézményvezető helyettes Újbudai Szociális Szolgálat
EEFQM Modell+Módszer (Új generáció, új vezetői szemlélet, elkötelezett munkatársak) Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület Mátics Katalin - intézményvezető helyettes
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenVezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai
Vezetői teljesítményértékelés értékelő és önértékelő kérdőív Készítették: a KISOSZ munkatársai Veszprém, 6. szeptember Vezetői értékelő lap Kérjük, a megfelelő oszlopban lévő szám aláhúzásával vagy bekarikázásával
RészletesebbenÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA
ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál
RészletesebbenA felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata
A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények
RészletesebbenMinőségfejlesztési kézikönyv
Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete
RészletesebbenISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek
BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai
Részletesebben2015-2018. Község Önkormányzata
Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási
RészletesebbenMinőségirányítás. Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell. Földessyné Nagy Márta 2013.
Minőségirányítás Folyamatos fejlesztés Tartós siker TQM EFQM Kiválósági Modell Földessyné Nagy Márta 2013. A szabványsorozat részei ISO 9000 (MSZ EN ISO 9000:2001-2005) Minőségirányítási rendszerek. Alapok
RészletesebbenFogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások
Minőségirányítási Kézikönyv 4. sz. melléklete Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások Erőforrások: A könyvtár forrásai, beleértve a személyzetet, dokumentumokat, berendezéseket, könyvtári
RészletesebbenMinőségügyi rendszerek ágazati irányai. Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság május 27.
Minőségügyi rendszerek ágazati irányai Dr. Mészáros János helyettes államtitkár EMMI, Egészségügyért Felelős Államtitkárság 2015. május 27. Előadás tartalma Nemzetközi elvárások Magyarországi jogszabályok
RészletesebbenMi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer
CAF 2013 Fekete Leticia szakmai tanácsadó Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2013 november 5 1 Mi a CAF: Közös Értékelési Keretrendszer Szervezeti önértékelési eszköz: Az önértékelés az intézmény
RészletesebbenÖnértékelési rendszer
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenKlinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben
TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában,
RészletesebbenSWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009.
Tamási Város Polgármesteri Hivatala SWOT analízis SWOT analízis Tamási Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009. SZEMPONTOK A kérdések megválaszolásához 1. VEZETÉS A vezetés szerepe a hivatali küldetés
RészletesebbenJÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN
JÓ GYAKORLATOK A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGÉBEN Sándorné dr. Kriszt Éva rektor 2009. november 27. 1 Intézményünk története A BGF három nagy múltú főiskola egyesítésével
RészletesebbenAz akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001
Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?
RészletesebbenMINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING. Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS E- LEARNING Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola Minőség fogalma (üzleti) 1 egy termék vagy szolgáltatás olyan tulajdonságainak összessége amelyek meghatározott vagy elvárható
RészletesebbenA minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium
A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium Alkalmazott standardok MSZ EN ISO 9000:2001 (EN ISO 9000: 2000) Minőségirányítási
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 2016. február 29. 1. Bevezető Az Óbudai Egyetem az intézmény működésének folyamatait, beleértve a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési és fogyasztóvédelmi feladatok
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenVezetők katalizátor szerepben
Vezetők katalizátor szerepben XIII. DEMIN - Debrecen 2013. május 29-31. Sződi Sándor minőségügyi és oktatási vezető Fejétől bűzlik legfőbb buktató, a vezetői elkötelezettség hiánya. Az a felsővezető, aki
RészletesebbenAz önértékelés lebonyolítása az ELTE könyvtáraiban
Az önértékelés lebonyolítása az ELTE könyvtáraiban Összeállította: Áts József osztályvezető, az Önértékelési team vezetője Kálóczi Katalin, projektvezető Dr. Ficzkó Zsuzsanna, szakértő 2010. december 8.
RészletesebbenDöntés az önértékelés megvalósításának módjáról, az önértékelés megtervezése, továbbá az önértékelési projekt kommunikálása
MINŐSÉGMENEDZSMENT Döntés az önértékelés megvalósításának módjáról, az önértékelés megtervezése, továbbá az önértékelési projekt kommunikálása A Fővárosi Törvényszék az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0051. azonosító
RészletesebbenKlinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt
Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok
RészletesebbenA vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)
16. A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és 9004 5. pont) 16.1 A vezetőség elkötelezettsége (ISO 9001 és 9004 5.1. pont) A vezetőség felelősségi körére vonatkozó fejezet a két szabványban szinte azonos
RészletesebbenVAN-E KOCKÁZATA EGY MŰKÖDTETETT ÉS TANÚSÍTOTT MIR RENDSZERNEK?
VAN-E KOCKÁZATA EGY MŰKÖDTETETT ÉS TANÚSÍTOTT MIR RENDSZERNEK? Balatonalmádi, 2016. június 2-3. Rózsa András ISO, elnök 1 MEGALAKULÁS ÉS TAGSÁG Az Egyesület 1994. évi megalakulása óta olyan szervezetek
RészletesebbenDr. Topár József (BME)
(BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XXII. Magyar Minőség Hét 2013. november 6. 1 Projekt minőségbiztosítás?? minőségmenedzsment??? Projekt K+F+I Mit várunk e rendszerektől? Összehangolás-
RészletesebbenAz ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád
Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád Bevezetés Az új fogalmak a TQM ből ismerősek? ISO 9001:2015 új fogalmainak az érdekelt felek általi értelmezése
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenA MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA
ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA A MINŐSÉGDÍJAK SZERVEZETFEJLESZTŐ HATÁSA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. Rózsa András ISO 9000 FÓRUM, elnök 1 ISO 9000 FÓRUM FILOZÓFIÁNK, TEVÉKENYSÉGEINK
RészletesebbenLegjobb gyakorlati alkalmazások
Legjobb gyakorlati alkalmazások Korszerű Elektronikus Minőségirányítás A minőségirányítás alapelvei Ahhoz, hogy egy szervezetet sikeresen vezessenek és működtessenek, szükséges, hogy a vezetés és a szabályozás
RészletesebbenA sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói
A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi
RészletesebbenMinőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási
Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtári Szolgálat Minőség szervezeti keretekben Az ELTE EKSZ Minőségirányítási Kézikönyve Kálóczi Katalin a Könyvtári Tanács Minőségfejlesztési munkacsoportjának
RészletesebbenA PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN
A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN MARJÁNOVITY ANNA OSZTÁLYVEZETŐ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY ÚJ MŰKÖDÉSI MECHANIZMUS AZ ÉRTÉKELÉS HELYE Programozás Stratégia Monitoring és értékelés
RészletesebbenHatékonyságnövelő program
Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenKözoktatási Kiválóság Partnerprogram
Közoktatási Kiválóság Partnerprogram Programindító tájékoztató 2009. november 17. Sugár Karolina, elnök, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete 1/15 SZÖVETSÉG A KIVÁLÓSÁGÉRT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET TAGI SZERVEZŐDÉSŰ,
RészletesebbenTartalom és mutatók 1/1
Tartalom és mutatók 1/1 1/1 Tartalom 1 Tartalom és mutatók 1/1 Tartalom 1/2 Szerzôk 1/3 Ellenôrzô lap 2013. február 2 A vállalati stratégia, rendszer és folyamat minôségtudatos fejlesztése 2/1 Tartalom
RészletesebbenBudapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest
Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs
RészletesebbenA DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER
ISO 9000 FÓRUM A DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER A DOKUMENTÁLT INFORMÁCIÓK KIALAKÍTÁSÁNAK BUKTATÓI, FORTÉLYAI AZ AUDITOR SZEMÉVEL. AVAGY MIT KERES AZ AUDITOR AZ ÚJ TANÚSÍTÁS SORÁN? DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER LOGIKUS
RészletesebbenTOGAF elemei a gyakorlatban
TOGAF elemei a gyakorlatban Vinczellér Gábor 2009.06.0406 04 8 éves szakmai tapasztalat Bemutatkozás IT Support, Programozó, jelenleg Projektvezető, Termékfejlesztési Üzletág Vezető Tanácsadási és Szoftverfejlesztési
RészletesebbenXXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4.
2014 Átállás az ISO/IEC 27001 új verziójára 2014. november 4. Móricz Pál ügyvezető igazgató Szenzor Gazdaságmérnöki Kft. változások célja Előadás tartalma megváltozott fogalmak, filozófia mit jelentenek
RészletesebbenA GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005.
A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2005. Veresné dr. Somosi Mariann tanszékvezető egyetemi docens Az önértékelés indítása Az önértékelés indítása Kérdőíves vizsgálatok ADOTTSÁGELEMEK
RészletesebbenA magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján
A magyar kórházi ellátás minőségüggyel kapcsolatos tevékenységeinek érettségi szintje a 2013-as felmérés alapján Dombrádi Viktor, Dr. Gődény Sándor, Dr. Margitai Barnabás, Gáll Tibor) (Debreceni Egyetem,
Részletesebben32. NEVES Betegbiztonsági Fórum
32. NEVES Betegbiztonsági Fórum Best of BELLA II. - Az akkreditációs program betegbiztonságot támogató legjobb gyakorlatai: A szakmai protokollok szerinti tevékenység lehetőségei és korlátai 2015. december
RészletesebbenInnováció menedzsment szolgáltatások bemutatása
Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció
RészletesebbenA GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2007.
A GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÖNÉRTÉKELÉSÉNEK EREDMÉNYEI 2007. Veresné dr. Somosi Mariann tanszékvezető egyetemi docens ADOTTSÁGOK 286 EREDMÉNYEK 318 Vezetés 59 (100) Munkatársak irányítása 57 (90)
RészletesebbenXXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT
XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT MŰHELYMUNKA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÁTALAKÍTÁSA AZ ISO 9001:2015 SZERINT GYAKORLATI FOGÁSOK. TOHL ANDRÁS TECHNIKAI VEZETŐ SGS HUNGÁRIA KFT. NAPIREND Bevezetés, problémák,
RészletesebbenMÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA
MÓRICZ ZSIGMOND ÁLTALÁNOS ISKOLA Tartalom 1. Bevezető 2 1. 1. Vizsgálati szempontok 2 1. 2. A fenntartó elvárásai 2 2. Az intézményi IMIP 3 2. 1. Jogszabályi megfelelés 3 2. 2. Szakértői javaslat figyelembevétele
RészletesebbenKlinikai audit- minőségügyi rendszerek. Katonai Zsolt. (Debreceni Egyetem külsős szakértője)
Klinikai audit- minőségügyi rendszerek. Katonai Zsolt Q-MASTER TRUST Tanácsadó Kft. (Debreceni Egyetem külsős szakértője) 1. Tanúsítható MIR modellek Az egészségügyi intézményekre vonatkozó nemzetközi
RészletesebbenSZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA
SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁSOK AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN ÉS TANÚSÍTÁSÁBAN: KÉT ÉVTIZED HAZAI KRÓNIKÁJA Tohl András SGS BEMUTATÁSA Alapítás: 1878 Központ: Genf, Svájc Tevékenység: ellenőrzés, tanúsítás
RészletesebbenAz ISO 9001:2000 és az ISO 9004:2000 bevezető részei, általános követelmények
15. Az ISO 9001:2000 és az ISO 9004:2000 bevezető részei, általános követelmények 15.1 ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények Ez az új szabvány helyettesíti a korábbi 9001, 9002 és 9003
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 2017. március 6. 1. Bevezető Az Óbudai Egyetem az intézmény működésének folyamatait, beleértve a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési és fogyasztóvédelmi feladatok
RészletesebbenTracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere
Tracon Budapest Kft ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszere Vitvera László 2013.március Tracon Electric 1 Tanúsító cég, audit Folyamatosan bizonyítani kell, hogy a cég jól működik Tanúsító audit
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenVersenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás?
Versenyelőny vagy nyűg a minőségirányítás? Dr. Kardos Lilla Vezető orvos igazgató 2 Vezető európai egészségügyi szolgáltató Fejlett képalkotó diagnosztika Sugárterápia Diagnosztikai és sugárterápiás szolgáltatások
RészletesebbenAZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA
AZ ISO 50001 ÉS AZ ENERGIAHATÉKONYSÁGI DIREKTÍVA KAPCSOLATA BÁRCZI ISTVÁN A FENNTARTHATÓSÁGI DIVÍZIÓ VEZETŐJE XXII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT 2013.11.05-06. Világszerte Magyarországon AZ SGS Genfi központ 140
RészletesebbenKOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS A MINŐSÉGSZEMLÉLET TÜKRÉBEN
KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉS A MINŐSÉGSZEMLÉLET TÜKRÉBEN Balatonalmádi, 2016. április 21. Rózsa András ISO, elnök 1 MEGALAKULÁS ÉS TAGSÁG Az Egyesület olyan szervezetek egyesülése, amelyek rendelkeznek
RészletesebbenA SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA M&S Consulting Kft.
A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÉS AZ INKLÚZIÓS INDEX KAPCSOLATA Szakképzési Önértékelési Modell ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK Emberi erőforrások Munkatársi Vezetés Stratégia Folyamatok Közvetlen partneri Kulcsfontosságú
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenMINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK, SAJÁTOSSÁGAIK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK
MINŐSÉG, MINŐSÉGÉRTÉKELÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN MINŐSÉGÜGYI RENDSZEREK, SAJÁTOSSÁGAIK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEIK DR. SAFADI HELÉNA 2015. OKTÓBER 3. MINŐSÉG A KÜLÖNBÖZŐ MINŐSÉGSZEMLÉLETEK TÜKRÉBEN
Részletesebben