A karbantartási folyamat munkatársakra orientált megszervezése

Átírás

1 AZ ÜZEMFENNTARTÁS MÛKÖDÉSI FELTÉTELEI A karbantartási folyamat munkatársakra orientált megszervezése Tárgyszavak: karbantartás-szervezés; vállalati modell; folyamatelemzés. A karbantartás fontosságát és tervszerűségének jelentőségét ma már senki sem kérdőjelezi meg. Egyik üzem sem engedheti meg magának, hogy csak a termelőberendezés és a csatlakozó rendszerek meghibásodása esetében kerüljön sor javításra, a hiba kiküszöbölésére. A tervszerűség feltételeit azonban csak abban az esetben lehet kielégíteni, ha a termelésben és a karbantartásban közvetlenül érintettek véleménye is érvényesülhet. A karbantartás és az üzemi termelőrendszerekre vonatkozó információk Termelőüzemekben végbemenő folyamatok stabilitását biztosítja a karbantartás. Egyesek szerint a karbantartást a rendelkezésre álló gépparkra fordított hosszú távú beruházásnak kell tekinteni. Mások viszont a németországi fináncpolitikai keretfeltételekre, főként az amortizációs szabályokra hivatkoznak és stabilizáló jelentőségét hangoztatják. A karbantartási struktúra változásaira kell számítani és alkalmazkodni kell a vállalati folyamatokhoz, miután a termelőeszközök műszaki integrációja állandó ütemben halad előre. A karbantartási rendszernek lehetősége van arra, hogy aktívan közreműködjön a változásokban és alkalmazkodjon a termelési folyamat igényeihez. A feladatok és a felelősség tisztázását megkönnyíti a DIN. A DIN szerint a karbantartás foglalja össze mindazokat az intézkedéseket, amelyek egy műszaki eszközrendszer eredeti állapotának megőrzésére és helyreállítására, valamint tényleges állapotának meghatározására és minősítésére szolgálnak. Az intézkedések lehetnek: gondozás, ellenőrzés, üzembe helyezés. A DIN-nek megfelelően a karbantartás definíciója igen átfogó jellegű. Ezért a hatékony és gazdaságos karbantartást csakis messzemenően integrált módszerekkel szabad végrehajtani. A karbantartást két kategóriára kell bontani: A tervszerű megelőző karbantartás foglalja magába mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel egy műszaki rendszert meghatározott, rendeltetésszerű állapotban kell tartani. Periodikus ellenőrzésekből, állapotellenőrzésekből, a kritikus alkatrészek határidőben végzett cseréjéből és hasonló műveletekből áll. Hibajavítás BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4. 3

2 Egy szerelvény vagy egy alkatrész műszaki meghibásodása vagy kiesése következtében végrehajtott, nem tervezett hibajavító karbantartás foglalja össze mindazokat az intézkedéseket, amelyek a rendeltetésszerű állapot helyreállításához szükségesek. Ide tartozik még a hiba felismerése és helyének meghatározása, a meghibásodott alkatrész cseréje és javítása. A hagyományos karbantartást túlnyomórészt olyan megelőző karbantartás jellemezte, amelyik a berendezésegységek állapotára való tekintet nélkül, meghatározott határidőkkel, üzemidőkkel, felújítással dolgozott. A karbantartás folyamán általában a rendszerből kiszerelték a készülékeket és szerelvényeket, majd a műhelyben, merev előírások szerint, időrabló műveletekkel ellenőrizték, hogy helyreállítsák az üzembiztonságot és megbízhatóságot. Gyakran ezeket az egységeket tönkremenetelig ellenőrizték és halálra javították. A korszerű karbantartást állapottól függő intézkedések jellemzik, amelyek alapelve: maximálisra kell növelni az állapot-ellenőrző karbantartás arányát, optimálni kell a nem tervezhető (javító) karbantartást, minimumra kell csökkenteni a tervszerű (megelőző) karbantartást. A felvázolt elvek olyan, gyorsan reagáló szervezetet tételeznek fel, amelynek az üzemi erőforrásokról átfogó információi vannak. Ezenkívül biztosítani kell, hogy a karbantartás szakképzett munkatársai a rendelkezésre álló információk alapján felismerjék az ok okozati összefüggéseket és ezeket minél előbb karbantartási intézkedések révén érvényesítsék. Az információval való ellátást megfelelő műszaki infrastruktúra révén lehet megoldani. Ugyanakkor fontos teljesíteni azokat a szakképesítési követelményeket és képességeket, amelyekre a szoros időterv alapján dolgozó karbantartási vezetőségnek van szüksége. Ehhez olyan módszereket és eszközöket kell felhasználni, amelyek a vállalat sajátosságaival összhangban állandó tanulási folyamatokra ösztönöznek. Döntő jelentőségű mindenek előtt a dolgozók motiváltsága, ismereteik felelősségteljes önálló irányítása, az ismeretek mások rendelkezésre bocsátása és hogy maguk is hasznosítsák mások ismereteit. Ezzel kapcsolatban fontos szempont az ismeretek egyszerű és áttekinthető feldolgozása, a dolgozókkal megvalósuló, a feladatokra vonatkoztatott, céltudatos kommunikáció, valamint az ezt támogató, szervezési kísérő intézkedések. A kialakuló ismeretanyag a vállalat számára fontos cselekvési és döntési alapot biztosít. Az ismeretanyag alapján az üzemi termelőberendezések műszaki teljesítőképességének becslése mellett a gépsorváltozatok rugalmasságára, a gépmunkások szakképzettségének jellemzőire, vagy az üzemi berendezések esetleges nem megfelelő elrendezésére vonatkozó kérdésekre is választ lehet kapni. 4 BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4.

3 Folyamatok ésszerűsége a karbantartásban A folyamatok formájában való gondoskodás a dolgozók áttekintőképességét teremti meg, mivel saját feladataikat nem elvonatkoztatva, hanem más folyamatokkal összefüggésben képesek vizsgálni és értelmezni. A karbantartási funkciók és feladatok eleve folyamatorientáltak, mivel a vállalat valamennyi dolgozója számára tisztázzáka az ügyfél/beszállító, vagy input/output kapcsolatok definícióját, a szolgáltatási folyamatok támogatása szempontjából. Az 1. ábra egyszerű vázlat formájában tünteti fel a folyamatok rendezésének rendszerét, hivatkozással a folyamatok mennyiségi tagoltságára és a karbantartási sajátosságokra. magas a szakképesítés színvonala alacsony állapot-ellenőrző karbantartás üzemeltetés a kiesésig kollektív állapotfelügyelet elemzés és korrekció a szükségletnek megfelelően nem tervezhető (korrigáló) karbantartás üzemzavar-elhárítás üzembe helyezés javítás tervezhető (megelőző) karbantartás periodikus ellenőrzés alkatrészcsere adott időpontokban maximumra növelni optimálni minimumra csökkenteni alacsony információ- és ismeretintenzitás magas 1. ábra A szakképesítés színvonala és az ismeretek intenzitása közötti korreláció a karbantartási feladatok terén A 2. ábra azt érzékelteti, hogy csupán a három folyamattípus közötti kölcsönhatás révén van lehetőség információk és ismeretek cseréjére. A dolgozók részesedésének típusáról az eredménytől függően, adott esetben az igényektől függően, megegyezéses alapon kell megállapodni. A kommunikációs folyamatok folyamatorientáltak legyenek és a megfelelő partnerek között menjenek végbe, mert ellenkező esetben a szükséges kommunikáció nem lesz hatékony. A hatékonyság ebben az esetben a tervezett és valóban érvényesülő folyamati kapcsolatok közötti viszonyra vonatkozik. BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4. 5

4 hatékony folyamatszervezés idő- és kapacitásmegoszlása irányítási folyamatok 10% alapvető szakmai folyamatok (értéktermelés) 70% támogató és forrásokat karbantartás kifejlesztő folyamatok 20% kölcsönhatások 2. ábra A vállalati folyamatok osztályozása és a karbantartás helye a rendszerben A folyamatok alakításához szükséges átfogó vállalati modell A folyamatok eredményes megszervezésének alapja egy olyan rendszer állapotának leírása és értékelése, amelyet megfelelő intézkedésekkel kijavított állapotba lehet hozni. A rendszert a modell képezi le. A modell segítségével érthetőbbé tehető a rendszer célja és működésmódja. Ezáltal a külső szemlélő világosabban és áttekinthetőbben veheti tudomásul az összefüggéseket. A vállalati modellek a szervezetben lejátszódó folyamatokat és tevékenységeket olyan formában írják le, hogy egy megfigyelő felismerheti, hogy ki, miért, milyen tevékenység formájában felelős. A modellek elemzése igen gyakran a kérdéssorozat módszereivel (ki, mit, hol, miért, hogyan ) történik. A vállalati modell és ezzel egyidejűleg a rendszer tökéletesítése a folyamatelemzés eredményei alapján valósulhat meg. A karbantartásnak a vállalat többi részeivel való kölcsönhatását a feladatok sokrétűsége és a szolgáltatás jellege érzékelteti. Ezért szükség van a modellben a kölcsönhatások leképezésére. A kifejlesztésre kerülő folyamatokat egyrészt a karbantartásnak, másrészt a vállalat többi részlegének is meg kell érteni és elfogadni. Az igények kielégítése érdekében a már meglévő kölcsönhatásokat a vállalatnál meghonosodott nyelvezeten kell kifejezni és értékelni. Ez a nyelvezet a folyamat megszervezésekor a siker döntő kritériuma, mivel ez erőteljesen befolyásolja a modell, ill. a folyamatok megértését. Az üzemi nyelvezet meghatározása után folyamatelemzés formájában a modell tartalmát tömören meg kell határozni. Ezt minden dolgozó önállóan kell, hogy elvégezze. Számos szervezési célprogram tapasztalata bizonyítja, hogy a folyamatok megszervezésének minőségét és gyors bevezetését kedvezően 6 BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4.

5 befolyásolta, ha a saját felelősség tudatában az érintett dolgozók közötti kölcsönhatások ellenőrzésével egyidejűleg végzik el a folyamatelemzést. A folyamatelemzés szempontjából fontos a módszereknek és a modell konstrukciójának egyszerűsége. A 3. ábra mutatja be egy kipróbált, leíró jellegű vállalati modell elemeit és szabályait. jellemző elemek felelősség folyamat input/output az üzemi nyelvezet kifejeződése név (X. Y.) szakképesítés (géplakatos) tapasztalatok (5 év karbantartás) név (sajtoló gépcsoport) a termelőeszköz neve (Schuler sajtológép) üzemeltetési időtartam (10 év) kiesési arány (5%) megnevezés (4711 sz. alkatrész) jelleg (lemezanyag) kockázati prioritási szám (87) kölcsönhatások együttműködés felelősségi kapcsolat a csereelemmel folyamati kapcsolat a csereelemmel a felelősség és a folyamat az együttműködésben azonos csereelemmel rendelkezik 3. ábra Egy vállalati modell alapelemei és szabályai A folyamatelemzés során beváltak az interaktív kérdőívek, amelyekben a dolgozók kommunikációs kijelentések formájában leírják munkaterületeiket, a munkatársaik iránti kölcsönös kapcsolataikat vagy az üzemi erőforrásokat. A kérdőív interaktív jellege abban a formában érvényesül, hogy a dolgozó kommunikációs kérdésekre vagy a többi munkatárs kommunikációs igényeire igennel vagy nemmel felel. Az alkalmazott módszer ezáltal ellenőrizhetővé teszi a kijelentések valóságtartalmát (4. ábra). A folyamatelemzés segítségével ki lehet mutatni a modell alapján a karbantartási folyamatoknak azokat az erős és gyenge oldalait, amelyek a dolgozók véleménye szerint érvényesülnek. Az értékelés terjedelme függ a dolgozók kijelentéseinek számától és sokoldalúságának mértékétől. A kérdőív megtervezésekor a jellemzésre kerülő modell számára szükséges kérdéseken kívül olyan adatokra is ki kell térni, amelyek a karbantartás sajátosságait is figyelembe veszik. Az értékelés alapja minden esetben egy olyan ellenőrzött és reális vállalati BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4. 7

6 modell, amelyik utal a felelősségek és a folyamatok közötti kapcsolatokra. A folyamat szervezetére való rálátás egyszerűen teszi hozzáférhetővé az alapelemek közötti kapcsolatokat és biztosítja a folyamat valamennyi résztvevője számára, hogy ráismerjen kijelentéseire és azokat ellenőrizhesse. az 1.eset: nem teljes kapcsolat X. Y. saját sajtolási művelete alapján szállítóként fogja fel a 4711 sz. alkatrész szolgáltatását a következő felhasználónak, Z-nek X. Y sz. alkatrész Z. sajtolás 2. eset: teljes kapcsolat Z. igazolja, hogy fúrási művelete felhasználói kapcsolatban áll X. Y-nal X. Y sz. alkatrész Z. sajtolás fúrás 4. ábra A cserekapcsolatok ellenőrzése két független kijelentés megadásával A folyamat szervezete alapján meghatározott kölcsönhatások a kérdezési adatok különféle értékelését teszik lehetővé. A folyamatok legkülönbözőbb információs formákkal (pl. szóbeli, írásbeli vagy elektronikus információs kapcsolat) végzett értékelésén kívül a vállalat valamennyi belső folyamatának átfogó, keresztkapcsolatokra kiterjedő elemzésére is lehetőség van. Így például a sajtolási művelet berendezéseinek olyan karbantartási irányelvei is értékelhetők, amelyekre a munkások véleménye szerint szükség van. Az 5. ábrán szereplő számjelölések azoknak a kapcsolatoknak a számára utalnak, amelyek a dolgozó szerint a vállalati folyamatszervezés következtében érvényesülnek. Tartós javulás állandó önszerveződés révén A folyamatorientált szervezeti kialakítás lehetővé teszi, hogy a karbantartásban a dolgozók felelősségük tudatában tartós javítási folyamatot kezdeményezzenek. A megállapodás szerinti folyamatoknak a vállalat valamennyi részlegével való ismertetése feltárja a többi folyamattal érvényesülő kölcsönhatásokat és számos belső, valamint külső javulási lehetőségre mutat rá. Példaként említhető a minőségirányítási rendszer minősítése, ami általában a vállalat valamennyi részét érinti. 8 BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4.

7 27 sajtolási feladat 1 előzetes, ill. utólagos feladat: karbantartás heti 4 7 alkalommal 1 hetente 0 3 esetben ábra Vonaldiagram Heti 4 7 karbantartási munka sajtolás esetén További javítási lehetőségeket kínál az információtechnika és a szervezeti felépítés fejlesztése. Megállapítható, hogy igény van a folyamatok és a velük kapcsolatos felelősségtudat szemléltetése iránt. A szoftverspecifikációk tervezésének támogatásán túlmenőleg a változtatások és az ellenőrzési feladatok megkönnyítése érdekében fokozódik a jelentősége a szoftverrendszerek egyszerű és világos dokumentálásának. További probléma a szervezeti megoldás kidolgozása. Az üzemi karbantartó idejének mintegy 50%-át arra fordítja, hogy valamit keresve, vagy gondozva, járkáljon. Ez a jelentős százalékarány fontos ésszerűsítési potenciált képvisel. A túl hosszú megmunkálási idő tőkét köt le, és a just-in-time termelés korszakában, amikor fokozott követelményt támasztanak az ügyfélorientált rugalmasság iránt, ez fokozza a versenykockázatot. Különösen kedvező eredményekre lehet számítani a karbantartási munka előkészítésében. A munka-előkészítés központi eleme az igényorientált munkatervek definíciója, amely a munkafolyamatot képesítések, kapacitások és felelősségek szerinti időbeosztásnak megfelelően felosztja. A munkatervek hatékony kidolgozásához szükség van arra, hogy érvényesüljön a kölcsönhatás a BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4. 9

8 munkatársaknak a termelőeszközökre vonatkozó tapasztalatai és azon információk között, amelyeket a folyamat megszervezésekor jól áttekinthető formában írtak le. Ajánlások és nyitott kérdések A karbantartási folyamatok megtervezésekor döntő fontosságú impulzusok érkeznek a dolgozóktól. Tehát kifejezetten javasolható a dolgozók bevonása ebbe a folyamatba. Az alkalmazottak részvételének módszerei különbözők lehetnek. Ennek ellenére biztosítani kell, hogy a tervezés és a megoldás áttekinthető, gyakorlatilag megvalósítható legyen. A gyakorlatban igen hatékonynak bizonyult az egyszerű eszközökkel kivitelezett dokumentáció. Az eredményes megoldást követőleg a folyamatok érvényesülése és állandó javítása közben további támogatást kell nyújtani a bevezetés fázisában és a tervezésben. A tervezési modell teremtse meg a tartós önszervező fejlesztés lehetőségét. Egyszerű kérdéskatalógussal lehet ellenőrizni egy vállalat, ill. szervezet hajlandóságát arra, hogy a folyamatokat dolgozóorientáltan alakítsa ki. Ez a megoldás egyébként ugyancsak sok lehetőséget nyújt a fejlesztésre. Az alábbi kérdésre kapott igenlő válaszok esetében lehet hozzákezdeni a folyamat megszervezéséhez: A vállalati kultúra nyitott az ismeretek és a döntések fogadására? Támogatják-e a személyi felelősségvállalást és önszerveződést képzéssel, valamint idő és pénz biztosításával? Elfogadnak-e külső segítséget? Magasabb-e a vállalatnál a műszaki képesítésűek részaránya, mint a szervezési képesítésűeké? Az új műszaki kérdések feltevésekor elég hosszú-e a betanulási idő? Nagy-e a saját teljesítmény mértéke a karbantartásban? A műszaki szolgáltatási folyamatok szervezésekor elemzik-e a szükségleteket? Be akarják-e vezetni a jobb vállalatvezetés és a meghatározott karbantartási stratégiák realizálása érdekében, üzemgazdasági eszközként, a karbantartásban az állapot-ellenőrzést? A versenyben döntő fontosságuk van a szervezési képességeknek. Ez kapcsolatban van a szakképesítéssel és a szervezetben résztvevőkkel, vagyis az emberrel. (Dr. Barna Györgyné) Mertens, S. K.: Mitarbeiterorientierte Prozessgestaltung in der Instandhaltung. = VDI Berichte, sz. p Merteus, S. K.; Kühnle, H.: Erschliessung der Unternehmensressource Mitarbeiter. = Industrie Meister, jan. 10 BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4.

9 BME OMIKK Üzemfenntartás karbantartás, 2002/4. 11