TÁJÉKOZTATÓ. a Kormány részére a feketegazdaság visszaszorítására tett intézkedésekről, azok hatásairól

Átírás

1 PÉNZÜGYMINISZTER TÁJÉKOZTATÓ a Kormány részére a feketegazdaság visszaszorítására tett intézkedésekről, azok hatásairól Budapest, július

2 2 A feketegazdaság elleni harc stratégiája A Kormány egy éve az Új egyensúly program keretében kiterjedt intézkedéseket fogalmazott meg a feketegazdaság visszaszorítására, a szürke gazdaság fehérítésére. A Pénzügyminisztériumban az Új egyensúly programba foglalt makrogazdasági pálya kialakításakor, a konvergencia programban meghatározandó főbb lépések megtervezésekor a következő problémák merültek fel. Az elmúlt 16 év során az államháztartás helyzete jelentős ciklikusságot mutatott. Konszolidációs és egyensúlyvesztéses periódusok váltották egymást. Így a fő feladat mindenképpen kettősnek bizonyult: egyrészt helyre kellett állítani az egyensúlyt, másrészt azt hosszú távon megőrizni. A Pénzügyminisztériumban megfogalmazott stratégia szerint az egyensúly helyreállításának főbb forrása csak részben lehetett adóemelés, az elvonások további növelése, és csak bizonyos részben lehetett kiadáscsökkentés, ami racionalizálással, az állami szervezetek nagyobb hatékonyságával, a nagy elosztórendszerek átfogó reformjával függött össze. Olyan egyensúlyi pályát kellett felvázolni, amely már rövidtávon eredményeket hoz, jelentősen növeli az ország iránti bizalmat, és lehetővé teszi, hogy a magyar gazdaság folytassa további gyors felzárkózását, Magyarország teljesítse európai uniós kötelezettségét, néhány éven belül csatlakozzon az eurózónához. A Pénzügyminisztérium a konszolidációs források számbavételekor mérlegelte, hogy milyen mértékű bevételnövelést bír el a magyar gazdaság, milyen megtakarítások származhatnak kiadáscsökkentés révén. Látszott, hogy a bevételnövelés, adó- és járulékemelés lehetőségei korlátozottak. Korlátozottak, mivel nemzetközi összehasonlításban az államháztartás centralizációs szintje magas, s ezen belül az adó- és járulékcentralizáció is inkább a nyugateurópai országokban kialakult mértékekhez igazodik, és meghaladja a térség országaiban meglévő arányokat. Az adó- és járulékemeléssel ezt az amúgy már akkor sem túlzottan kedvező centralizációs szintet csak korlátozottan lehetett a következő években rontani, mert ellenkező esetben ez a magyar gazdaság versenyképességének jelentős romlását eredményezte volna. Az eredményes konszolidáció pedig egyaránt feltételezi a javuló egyensúlyt, az államháztartás, a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok hiányának csökkentését, valamint a gyors növekedést, amely biztosítja az egyensúlyőrzés forrásait és a gazdaság, az ország további fejlődését, a lakosság boldogulását. Így az intézkedések megtervezésekor egy olyan területet is figyelembe kellett venni, amelyet addig a megelőző kormányok eredményesen nem tudtak visszaszorítani, felszámolni. Ez pedig a fekete-, szürke gazdaság. Amennyiben sikerül ugyanis ezen a téren eredményt elérni, az itt legalizálódó források úgy járulhatnak hozzá az egyensúly javításához, a gazdasági konszolidációhoz, hogy közben jelentős mértékben nő a társadalmi igazságosság, fokozottabban sikerül a többség, a legális utat járók érdekeit érvényesíteni a közteherviselés alól kibújó kisebbséggel szemben. Ezt a stratégiát egyaránt megalapozta a gazdasági szükségszerűség, az, hogy nem lehet stabilan egyensúlyi állapotot teremteni jelentős feketegazdaság megléte mellett, valamint a társadalmi igazságosság.

3 3 A feketegazdaság nagysága, mérete A feketegazdaság működését tekintve ugyanúgy részt vesz a jövedelemtermelésben, mint a legális szféra, ám szereplői a közteherviselést részben vagy egészben kikerülik. Így az itt termelt jövedelmek ellenőrizhetetlen úton magánzsebekbe vándorolnak, miközben a közszféra szolgáltatásait a feketegazdaság szereplői természetszerűleg igénybe veszik. A feketegazdaság méretét statisztikai alapon nagyon nehéz, szinte lehetetlen meghatározni, ugyanakkor tudni, hogy az valójában mekkora, nagyon is fontos lenne. Megfelelő statisztika híján a feketegazdaság méretére becslésekkel rendelkezünk. Az Eurostat számításai szerint 2000-ben Magyarországon a GDP 12 %-ra tehető a meg nem figyelt gazdasági tevékenységek mértéke, Lengyelországban és Szlovákiában egyaránt %, míg Csehországban mindössze 7 %. Magyar kutatók szerint a rejtett gazdaság 1993-ban volt a legnagyobb (33%), azóta fokozatosan szűkül ban a rejtett gazdaság nagyságát 17-18%-ra becsülték. * A GDP nagysága tavaly milliárd forint volt. A rejtett gazdaság szerkezetével kapcsolatban a következők emelhetők ki ** : Magyarország relatív kis jövedelmű, mezőgazdasági jellegű térségeit tekintve minél szegényebb egy kistérség, annál nagyobb a rejtett gazdaság A termelő ágazatokban a cégek 54%-a, míg a szolgáltató szférában a vállalatok 64%-a állította, hogy szűkebb gazdasági környezetében jelen van a rejtett gazdaság. A rejtett gazdaság formái közül leggyakrabban a bejelentés nélküli foglalkoztatás (30%), a számlák nélküli szolgáltatás (20%) és a bérezéssel kapcsolatos visszaélések (17%) fordulnak elő ban számított a KSH először olyan GDP adatot, mely az uniós normákat figyelembe véve a korábbinál szélesebb körben méri a bruttó hazai termék előállítást. Belekerült a kalkulációkba a prostitúció, illetve a drogtermelés és -kereskedelem, mely a GDP szintjét kb. 1%-kal emelte meg. Az értékeket a fogyasztói alkalmak száma és az átlagár szorzataként kapták. A drogtermelés és kereskedelem számbavételéhez az adatokat az orvosi és igazságügyi statisztikákból veszi a hivatal, emellett a rendőrség és az adóhivatal forrásaira támaszkodnak. A prostitúciónál az érdekvédelmi szervezetek adatszolgáltatásaira illetve oknyomozó riportokra épül a statisztika. Az adóbevételek szempontjából azonban ennek nincs jelentősége az adózó jövedelmek ettől nem nőnek. * Forrás: Lackó Mária (2000): Egy rázós szektor: a rejtett gazdaság és hatásai a poszt-szocialista országokban háztartási áramfelhasználásra épülő becslések alapján, KTI; Tóth István János (2006): Kormányzati lépések hatása a rejtett gazdaságra, Világgazdaság, március. ** Forrás: Ecostat (2000): A vállalkozások és a rejtett gazdaság: a magyarországi vállalatok véleménye alapján, Időszaki közlemények 21

4 4 A feketegazdaság milyen területeken szűkíti az állami bevételeket? Az adó- és járulékcentralizáció Magyarországon az elmúlt években a GDP százaléka körül alakult. Az összesített adó- és járulékbevételek nagysága 2006-ban mintegy 8700 milliárd forint volt. Figyelembe véve a becsléseket, GDP arányosan a feketegazdaság becsült produktumát, feltételezhető, hogy évente több mint 1000 milliárd forint adó- és járulékfizetés marad el. Természetesen, nem akad arra példa, hogy egy-egy országban teljes mértékben felszámolták volna a fekete-, a szürke gazdaságot, megszüntették volna az adóelkerülést. Ugyanakkor nem mindegy, hogy milyen arányok alakulnak ki. Magyarországon az adóelkerülés mértéke olyan, ami kedvezőtlenül befolyásolja a gazdaság további kiegyensúlyozott fejlődését. A feketegazdaság a következő főbb területeken érhető tetten: - cigaretta, üzemanyag csempészet, jövedéki adócsalás, regisztrációs adófizetés elkerülése - számlagyárak, áfa-csalás, jövedelemeltitkolás, - fekete foglalkoztatás, járulékfizetés elkerülés, - termékhamisítás, szellemi tulajdonjoggal szembeni jogsértések, - fogyasztóvédelmi jogsértések. Cigaretta, üzemanyag csempészet, jövedéki adócsalás Az államháztartás egyik legfontosabb bevétele a jövedéki adóból származik, amelyet jövedéki termékek forgalmazása után fizetnek az adózók. A legfontosabb jövedéki termékek az üzemanyag benzin, gázolaj, cigaretta és az alkohol pezsgő, sör, szeszes italok. A jövedéki adóból (regisztrációs adóval együtt) a költségvetés évi éves bevétele mintegy 850 milliárd forint. Vagyis a teljes bevétel 9-10 százaléka. A jövedéki adócsalás a korábbi években az egyik legkomolyabb üzletággá vált a feketegazdaságban a cigaretta- és üzemanyag csempészet révén. Ez a tevékenység főleg az ország keleti határszakaszain folyt, és azt eredményezte, hogy Magyarországon a legális cigaretta- és üzemanyag vásárlás nagymértékben visszaesett, és ezáltal jelentős részben elmaradtak jövedéki adó befizetések. A pénzügyminiszter összehangolt intézkedéseket hozott a csempészet visszaszorítására. Mivel a csempészet az egész ország területén elterjedt, ezért hathatós visszaszorítása csak úgy volt lehetséges, ha különböző szervezetek összefognak, hatékonyan együtt működnek. Ilyen hatékony együttműködés alakult ki a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség és az RSZVSZ között. Közös bűnfelderítői csoportok alakultak meg. A pénzügyminiszter utasítására egyes határszakaszokon teljes határzárat rendeltek el az üzemanyag csempészet megakadályozására. Olyan drasztikus intézkedések történtek, mint a csempészeten tetten értek gépkocsijának lefoglalása, elkobzása, a kilométeróra állás rögzítése kilépéskor és az országba visszatéréskor, a határt átlépő gépjárművek tételes ellenőrzése. A vám- és pénzügyőrségnél speciális mozgó laboratóriumokat állítottak munkába, amelyek képesek a határokon és az ország területén bárhol ellenőrizni a felhasznált üzemanyag minőségét, kideríteni származását.

5 5 A keleti határszakaszokon sor került az ellenőrzést végző személyzet időszakos, rendszeres cseréjére annak érdekében, hogy összefonódások ne alakulhassanak ki. Míg 2005-ben az illegális cigaretta forgalom megközelítette a 30 százalékot, az intézkedések hatására 2007-re 10 százalék alá csökkent. Hasonló javulás következett be az üzemanyagok terén is. Míg az akció megindulásakor a kontroll alá vont járműveknél a szabványon kívüli üzemanyagok aránya elérte az 50 százalékot, a folyamatos ellenőrzések elrettentő hatása következtében ez az arány 2-3 százalékra csökkent. A kockázatos alkoholtermék adóraktárak állandó hatósági felügyelete alapvetően járult hozzá a fekete forgalom kifehérítéséhez. A folyamatos kontroll visszavette a fekete kitárolásokat, ezek vásárlói pedig a tiszta versenyben árelőnnyel rendelkező vállalatoknál jelentek meg. Összességében elmondható, hogy az alkoholtermékek legális forgalmában mutatkozó tavalyi közel 6 százalékos mennyiségi növekedés az ellenőrzések magasabb szintjének egyenes következménye. Szervezeti intézkedések és az informatikai fejlesztések eredményeként, mára gyakorlatilag kizárt, hogy az ország területén olyan adóköteles gépjárművet helyezzenek forgalomba, amely után a regisztrációs adót nem fizették meg. A évi intézkedések kiemelkedő eredményeket hoztak. A testületi intézkedések óvatos számítások szerint is legalább 64 milliárd forint jövedéki adó- és áfa bevételi többletet eredményeztek. Az idei első három hónapban összesen 22 milliárd forint volt a bevételi többlet. Számlagyárak, áfa-csalás, jövedelemeltitkolás Az államháztartás legfontosabb adóbevételei a jövedéki adó mellett az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társaságok, vállalkozások által fizetett nyereségadóból származik. Az államháztartás általános forgalmi adóbevétele a múlt esztendőben mintegy 1800 milliárd forint volt, a személyi jövedelemadó befizetés meghaladta az 1500 milliárd forintot, és a társasági adóbevétel közel 500 milliárd forintot tett ki. Ezeket az állami bevételeket veszélyeztetik a számlagyárak, a körbeszámlázás, a jövedelemeltitkolás, a jövedelemminimalizálás. Nyomozati jogkör bővítése A pénzügyminiszter kezdeményezésére a vám- és pénzügyőrség átvette a rendőrségtől a pénzügyi tárgyú bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozást. Ezzel a vám- és pénzügyőrség hatáskörébe került: - a belföldi adóval, - költségvetési támogatásokkal, - a számvitel rendjével, - egyes fizetésképtelenségi eljárásokkal, - az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértésével, - munkáltatással elkövetett adócsalás.

6 6 A vám- és pénzügyőrség nyomozó szolgálata a gazdasági bűnelkövetés elleni harc meghatározó szervezetévé vált. A hatáskörbővítés eredményeként a vámszervezet nyomozóhatósága több olyan ügyet derített fel, amelynek elkövetési értéke milliárdos nagyságrendű volt. Olyan büntető ügyeket is felderítettek, amelyeket feltételezhetően bűnszervezetben (maffia) követtek el. Összességében a nyomozó hatósági jogkör kibővítését követően csak a pénzügyi és gazdasági tehát az új hatáskörös bűncselekmények körében 24 milliárd forintot meghaladóan elkövetett visszaélések felfedésére került sor a vám-és pénzügyőrség által. Kiemelendő két büntetőeljárás, amelyek során fiktív számlák kiállításával (számlagyárak alkalmazásával) hozzávetőleg 3300 vállalkozás érintettsége került megállapításra. Szervezeti koncentráció, intenzívebb ellenőrzési gyakorlat Az adóhivatal munkája is jelentősen változott annak hatására, hogy a pénzügyminiszter utasította a szervezetet: az erőforrásokat kiemelt ügyek kezelésére fordítsák. Ezek a kiemelt ügyek az áfa-csalások visszaszorítása, a körbeszámlázások feltárása, értékesítési láncolatok melyek az adóelkerülést célozzák felszámolása, az illegális vagyongyarapodás visszaszorítása. Az adóhivatal feladatai az elmúlt egy esztendőben jelentősen növekedtek. Ahhoz, hogy a hivatal megfelelhessen a növekvő követelményeknek, jelentős létszámbővülésre került sor, miközben az államigazgatás más szervezeteinél szűkültek a működési források, csökkent a létszám, az APEH állományában, szervezetileg egyaránt megerősödött. Az APEH-hez kerültek az illetékhivatalok, melyeket korábban a helyi önkormányzatok működtettek, és az adóhivatal hatáskörébe került szerencsejáték engedélyezése és a játékadó ellenőrzése is. Ez a szervezeti koncentráció azt eredményezi, hogy az adóhivatal olyan adatbázissal rendelkezik, ami lényegesen eredményesebbé teheti az ellenőrzést, a feketegazdaság visszaszorítását. Megalakult a központosított ellenőrzésre feljogosított szervezet, amely országos hatáskörrel rendelkezik. Felkészültsége és jogosítványai alapján képes a kiemelkedően jelentős és adószakmailag bonyolult, esetleg határon átnyúló adóügyekben gyors és hatékony reagálásra. A revizorokat azokra a területekre koncentrálták, ahol az adókikerülés kockázata jelenleg a legmagasabb. A kiválasztásnál kockázatelemző módszert alkalmaznak. Megsokszorozódott a hivatalnál a vagyonosodási vizsgálatok száma. Ezek az ellenőrzések jelentős sajtónyilvánosság hatására nagymértékben ráirányították a figyelmet az APEH munkájára. Azt az üzenetet közvetítették az adózók felé, hogy nem lehet illegálisan, büntetlenül jelentős vagyonhoz jutni, a vagyongyarapodásról, annak forrásáról mindenkinek utólag is el kell tudni számolni. Ez az üzenet hatásosnak bizonyult, a vártnál sokkal többen éltek az adómoratórium lehetőségével. Az adójogszabályok változása ugyanis lehetővé tette, hogy az adózók a múlt év negyedik negyedévében büntetlenül visszamenőlegesen módosíthassák, kijavíthassák korábbi bevallásaikat. A korábbi bevallások módosításával gyakorlatilag saját maguk jelezték, hogy mintegy 44 milliárd forinttal kevesebb adókötelezettségről adtak számot, és ezt most utólag önkéntesen megfizetik. Élve a moratóriummal, önellenőrzést több mint adózó végzett. Az adóhivatalnak nem csak a létszáma bővült, hanem jogi eszközei is szélesedtek január elsejétől a jogszabály havonta kötelezővé tette minden adózó számára a járulékbevallást. Ehhez az APEH biztosította, hogy az adózók elektronikus módon, tehát könnyebben, gyorsabban, szinte automatizáltan vallhassanak be.

7 7 A havi adatbevallás jelentős eszköz az APEH számára a fiktív cégek kiszűrésére, és jelentős eszköz abból a szempontból is, hogy nyomon követhesse a rendszeres járulékfizetést. Az APEH lehetőséget kapott, hogy egyszerűen felfüggessze azoknak az adózóknak az adószámát, akiket nem ér utol (fiktív székhellyel vagy fiktív képviselővel rendelkeznek). A pénzügyminiszter elrendelte, hogy január elsejétől a nyomdák kizárólag az APEH által kiadott sorszám tartományon belül állíthatnak elő számla- és nyugtanyomtatványokat. Ez nagymértékben megnehezíti a számlagyárak illegális tevékenységét remélhetőleg azok jelentős visszaszorulását eredményezi. Az APEH az ellenőrzések során 2006-ban 302 milliárd forint, első félévében 197 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. A feketegazdaság fehérítése érdekében tett kiemelt intézkedések következtében feltárt adókülönbözet az előző évben 90 milliárd forint volt, idén az első félévben 101 milliárd forint. Fekete foglalkoztatás, járulékfizetés elkerülése A fekete foglalkoztatás egyik meghatározó területe a szürke gazdaság továbbélésének. A felmérések szerint az elmúlt években néhány ágazatban különösen jelentőssé vált a fekete foglalkoztatás. Ezek közé tartozik az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem, valamint a szolgáltatások bizonyos területei. A fekete foglalkoztatás visszaszorítása igényli szinte valamennyi szervezet összehangolt munkáját, és a jogszabályalkotók tevékenységét is. Ezen a téren mind a jogszabályalkotásban, mind a szervezetek együttműködésében jelentős eredményeket sikerült elérni. A jogszabályok változtatása terén az egyik legfontosabb intézkedés a már említett havi járulékbevallás, amelynek lényege, hogy a cégeknek minden hónapban személyekre lebontva kell adatokat adni a kifizetett jövedelemről, a levont és megfizetett adókról és járulékokról. Ez azonban még nem minden. A havi adóbevallás fontos eszköz az APEH számára, de eszköz a tekintetben is, hogy kiderüljön, olyanok veszik-e igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, akik biztosítottak, akik esetében van járulékfizetés. Lehetővé vált az is, hogy az érintett, a dolgozó ellenőrizhesse munkáltatóját, befizette-e azt a járulékot, amit az ő munkabéréből levont. Az APEH honlapján elérhető szolgáltatás igen népszerűvé vált, az elmúlt három hónapban több mint ötvenezren győződtek meg arról, hogy munkáltatójuk tisztességesen fizeti-e a járulékokat vagy sem. Ennek a szolgáltatásnak a népszerűsége valószínűleg tovább fog növekedni, hiszen akik orvoshoz járnak, egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, többségük nem a helyszínen kíván szembesülni azzal a kellemetlen ténnyel, hogy nem rendezett a biztosítási jogviszonya. Lényeges jogszabályi változás a közbeszerzések szigorítása. Ez különösen érinti azokat az építőipari cégeket, amelyek a legnagyobb magyarországi építkezéseken részt kívánnak venni autópálya, metró, s ezt csak abban az esetben tehetik meg, ha a korábbi munkaügyi ellenőrzések során az ellenőrzők nem tapasztaltak náluk fekete foglalkoztatást. Ellenkező esetben az ilyen cégek több évre kizárják magukat a közbeszerzésekből. Ez nem csak azokra a cégekre vonatkozik, akik közvetlenül ajánlatot kívánnak tenni egy közbeszerzésen, hanem azokra is, akik alvállalkozóként szeretnének bekapcsolódni a beruházásba.

8 8 Hasonló jelleggel változtak az állami támogatások igénybevételének szabályai is. Logikus, hogy az állam ne támogassa az őt megkárosítókat. E logikát érvényesíti az a jogszabály változtatás, amely kizárja az állami támogatottak köréből a fekete foglalkoztatókat, ahol az Országos Munkavédelmi és Munkabiztonsági Főfelügyelet megállapítja a fekete foglalkoztatás tényét. A pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter irányelvet adott ki a színlelt szerződések felszámolására. A fekete foglalkoztatás ugyanis részben abszolút papírok nélkül történik, részben pedig féligmeddig legalizálva. Ezt a részbeni legalizált módot biztosították az un. színlelt szerződések, amelyek lehetővé tették, hogy vállalatok, a járulékfizetés tekintetében takarékos módon foglalkoztassanak. Ma már erre nincs lehetőség. Mind a munkavédelmi ellenőrök, mind az APEH, együttműködve a pénzügyőrökkel kiemelten ellenőrzik az egyes foglalkoztatási szerződéseket. Ugyancsak a járulékok spórolására kialakult gyakorlat, hogy a vállalkozók alkalmazottaikat többnyire minimálbéren foglalkoztatják. A ténylegesen kifizetett bér sok esetben ennél magasabb, de a bevallott a minimálbérhez igazodott, és annak megfelelően történt az adó- és járulékfizetés is. Ezt a sok éves gyakorlatot kívánja megtörni a Pénzügyminisztérium által javasolt és a parlament által jóváhagyott törvénymódosítása, amely előírta a vállalkozók számára a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést. Az adóhivatal becslése szerint mintegy 110 ezer adózó tett eleget ennek a követelménynek, és emelte meg a járulékalapot 130 ezer forint fölé. (A minimálbér jelenleg forint) Az ellenőrzések kiemelt témája a fekete foglalkoztatás. A munkaügyi ellenőrök 2006-ban 42 ezer embert értek tetten fekete munkavállaláson, négyszer annyit, mint két évvel korábban. Termékhamisítás, szellemi tulajdonjoggal szembeni jogsértések A termékhamisítás világméretű probléma. A kalóz és hamis termékek kereskedelme olyan méreteket öltött, hogy a hatékony nemzeti és nemzetközi fellépés nem halogatható. Torzítja a munkaerőpiacot, és érzékelhetően gátolja a márkajogosultak befektetési és fejlesztési törekvéseit. A magyar vámszervek egyre intenzívebb fellépésének köszönhetően két év alatt évi 300 millió forintról 3 milliárd forintra emelkedett a lefoglalt hamis termékek (kép- és hanghordozók, ruházati cikkek, lábbelik, műszaki áruk és illatszerek stb) értéke. A vám-és pénzügyőrség a szellemi tulajdonjog-védelemben a Vám Világszervezet által meghirdetett versenyben az európai vámszolgálatok közül a legjobb eredményt érte el. Fogyasztóvédelmi jogsértések A feketegazdaság visszaszorításában jelentős feladata van a fogyasztóvédelemnek is. Azontúl, hogy a hatékony fogyasztóvédelem a fogyasztók élet és egészségének, vagyoni érdekeinek védelmét biztosítja, egységes működési feltételt biztosít valamennyi piacon megjelenő gazdálkodó számára, védve egyben a tisztességesen működő gyártók és kereskedők érdekeit is. Ezen a téren áttörést jelent a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a VPOP, az APEH és az OMMF megállapodásban rögzített, koordinált fellépése.

9 9 A feketegazdaság visszaszorításának eredményei A tapasztalatokat alapvetően úgy lehet összegezni, hogy már 2006-ban, de még inkább ben jelentősen javult az adófizetési fegyelem, az adóbevételek alakulása terén rendszeressé vált, hogy a korábbi gyakorlat alapján kialakított prognózisokhoz képest a költségvetés hónapról-hónapra több befizetéshez jut. Mivel összehangolt és komplex intézkedés sorozatról van szó, így nehéz lenne számszerűsíteni, hogy egyes fontosabb intézkedéseknek pontosan mi a hatása. Az általános következményeket legjobban az adóbevételek alakulásában lehet lemérni. Nőttek az adóbevételek A múlt esztendőben látványos javulás következett be a jövedéki adóbevételeknél. Sikerült megállítani azt a nagymértékű áfa-bevétel elmaradást, amely Magyarország májusában bekövetkezett európai uniós csatlakozása következtében és a nem megfelelő szabályozás hatására alakult ki. A szabályozás szigorítása, az ellenőrzés hatékonyabbá tétele révén visszaszorulóban vannak az áfa-csalások, bár ez a terület még mindig az egyik legjelentősebb forrása a feketegazdaság szereplőinek Magyarországon és az Európai Unió többi tagországában egyaránt. Ezen a téren előrehaladás a szabályozás további változtatása révén lehet, és szükség van az uniós tagországok összefogására, az érintett adóhatóságok fokozottabb együttműködésére. Lényegesen javult a járulékfizetési fegyelem Már a múlt év negyedik negyedévében, de az idei első negyedévben is megfigyelhető, hogy a versenyszférában a vártnál nagyobb a béremelkedés. E magasabb béremelkedés hatása azonban nem érződik sem a lakossági fogyasztás alakulásában, sem pedig a megtakarítások gyorsabb növekedésében. A statisztikai adatok szerint e gyorsabb bérdinamika néhány, a szürke gazdaság által erősen érintett ágazatban következett be. Jelentősen javultak a statisztika alapján a bérezési feltételek az építőiparban, a vendéglátóiparban, a kereskedelemben, és egyes szolgáltatásokban. Feltételezhető azonban, hogy ilyen gyors bérnövekedés ezeken a területeken valójában nem következett be, csupán a bérfizetést az intézkedések hatására most már nagyobb arányban legálisan teszik a vállalkozók, vállalkozások. A nagyobb legális bérfizetés hatása részben a személyi jövedelemadó bevételek, jelentős részben pedig a járulékbevételek alakulásában követhető nyomon. További teendők, további intézkedések A feketegazdaság visszaszorítására tett eddigi intézkedések eredményeseknek bizonyultak, bár az eredményeket sok területen ma még viszonylag nagy bizonytalansággal lehet számszerűsíteni. Az eredmények azonban olyan mértékűek, hogy az államháztartás összesített adataiban is megjelennek, mind a bevételi oldalon, a vártnál nagyobb adó- és járulék bevételek formájában, mind pedig az egyensúlyi számokban, a múlt évben is és az idei esztendőben is kisebb lesz a hiány. Ebben nem elhanyagolható szerepe van annak, hogy a feketegazdaság fehéredik.

10 10 Ez a fehéredési folyamat jó irány. Fontos azonban, hogy a program végrehajtása tovább folytatódjék, ami az eddigi tapasztalatok felhasználásával újabb intézkedések megtételét is megkívánja a Kormánytól. A cél nem az általános szigorítás, és főleg nem a bizalmi elv megkérdőjelezése kell, hogy legyen, hanem olyan környezet biztosítása, amelyben a széles értelemben vett adóigazgatás tevékenysége preventív és proaktív módon éppen azt segíti elő, hogy az adózói önkéntes jogkövetés és önkéntes teljesítés hatékonyabb és eredményesebb legyen, mert a költségvetési bevételek túlnyomó hányada ma is és a jövőben is ezen az úton, s nem adóigazgatási kényszerintézkedések révén realizálódik. Az intézkedések alapvetően három területen válnak szükségessé: további jogszabályváltozások, egyszerűsítés, az átláthatóság növelése, a szankciók szigorítása, szervezeti intézkedések, ellenőrzési kapacitások növelése, átcsoportosítás, létszámbővítés, informatikai fejlesztések, elektronikus nyilvántartások, elektronikai feldolgozások, kockázatelemzés szélesítése, hatékonyságának növelése, az ellenőrzési módszertanok megújítása. Javasolt jogszabály változtatások Az új áfa-törvény az adóbázis szélesítése érdekében számos olyan új megoldást irányoz elő, amely az adóelkerülés elleni fellépést szolgálja, s ezáltal többletforrást is teremthet. Fontosabb javasolt intézkedések: A fordított adózás bevezetése a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások esetében, az építési szolgáltatások körében (ideértve az ingatlan átadását építési szerződés alapján, illetve a meglévő ingatlanhoz kapcsolódó javítási, karbantartási, átalakítási, stb. munkákat is) számítástechnikai eszközök kereskedelmére (EU engedély esetén). Az ún. láncügyletekben közreműködő jogilag független, de gazdaságilag összefonódott tagok (kapcsolt vállalkozások) egyetemleges helytállási kötelezettségének előírása az adó megfizetésére, ha bármely csoporttagnál megállapítható, hogy az ezirányú kötelezettségét nem teljesítette. Az adóellenőrzés eszközrendszerének bővítése, hatékonyságának a növelése. A szankciórendszer felülvizsgálata, mulasztási bírságok emelése A január 1-je óta hatályban lévő rendelkezések alapján kiszabható maximális bírság-mértékek mára már nem jelentenek különösebb visszatartó erőt az adózók számára. Erre tekintettel felül kell vizsgálni az egyes mulasztási bírság tényállásokat, és igazodva a jelenlegi értékviszonyokhoz, meg kell emelni a maximálisan kiszabható bírság mértéket. A jövedéki szankciórendszer módosítása: reálisabb, arányosabb szankcionálás megteremtése a bírság-beszedés hatékonyságának javítása érdekében, a kellő preventív hatás fenntartása mellett. A regisztrációhoz kapcsolódó ellenőrzés bevezetése

11 11 Az induló vállalkozások esetén meg kell vizsgálni annak a lehetőségét figyelemmel a vállalkozás szabadságának alkotmányos előírására, hogy milyen eszközökkel lehet az adóigazgatási regisztrációt szigorítani a feketén működő vállalkozások kiszűrése érdekében. Megoldás lehet, hogy az adóhatóság az adózó bejelentkezését követően, kockázatelemzés alapján ellenőrzésre választaná ki a tevékenységüket kezdő vállalkozásokat, melynek keretében a bejelentett adatok, tények körülmények valóságtartalmát vizsgálná (pl. az adott vállalkozás valóban működik-e, az általa bejelentett tevékenységeket folytatja-e, stb.) Az ellenőrzés megállapításaitól függően az adóhatóság visszavonhatná a vállalkozás adószámát, és esetlegesen kezdeményezhetné az adózó nyilvántartását vezető szervnél a nyilvántartásból való törlését. A fogyasztóvédelmet érintő jogszabályok módosítása a Kormány által elfogadott III. középtávú fogyasztóvédelmi politika II. 6. pontjában foglaltaknak megfelelően a fogyasztóvédelmi érdekek fokozottabb érvényesítése, illetve a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Szervezeti intézkedések Az APEH ellenőrzési kapacitásainak bővítése, létszámnövelés. Az adózási fegyelem erősítésének elengedhetetlen eszköze az adóhatósági jelenlét fokozása. Az ellenőrzési fenyegetettség erősíti a jogkövető magatartást, eredménye az önkéntes adózói befizetések növekedése. Az ellenőrzöttségi szint növelésével a feltárt adókülönbözet, adóhiány, illetve az ezekhez kapcsolódó szankciók összegének növekedése több tízmilliárdos többletbevételt is eredményezhet. A feladatnövekedés nemcsak ellenőrzési, hanem végrehajtási területen is jelentkezik, ami összességében jelentős többletfeladatot ró az állami adóhatóságra, melynek erőforrásigénye belső átcsoportosítással már nem elégíthető ki. A VPOP átveszi az APEH-től a környezetvédelmi termékdíj beszedését és ellenőrzését. A Vám- és Pénzügyőrség január l-jétől átveszi az APEH-től a környezetvédelmi termékdíjra vonatkozó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos hatósági feladatokat. A feladat ellátásához szükséges létszámfejlesztés egy részét a vámhatóság belső humánerő forrásainak átcsoportosításával oldja meg, de emellett szükség van létszámbővítésre is. A VPOP nyomozati és ellenőrzési kapacitásainak bővítése, létszámbővítés (nyomozók és revizorok) A vámhatóság feladata a jövőben még két fontos területen bővül: egyrészt a hulladékszállítmányok hazai és nemzetközi forgalmának ellenőrzésében való fokozott részvétel, másrészt szerepvállalás az elektronikus útdíj-fizetés ellenőrzésében. A Vám- és Pénzügyőrség nyomozati jogkörének bővítése vám-, illetve jövedéki alaptevékenységéhez kapcsolódó felderítések igen sikeresek a vártnál jóval nagyobb ügyszámú feladatot jelent. A végrehajtásban elért eredmények hosszú távon csak a nyomozati szakterület létszámkeretének emelésével tarthatók fenn.

12 12 Informatikai fejlesztések, ellenőrzési módszertanok megújítása Meghatározott ellenőrzési adatbázisok bővítése, adatvédelmi követelményeknek megfelelő adatkapcsolatok további bővítése. Kockázatelemzési módszerek, technikai hátterük további bővítése, fejlesztése. Az elektronikus kereskedelem, e-világ fokozott ellenőrzése. Az APEH a felkészülést az idén már megkezdte, elkészült az ellenőrzési projekt, és folyik a revizorok képzése. Új módszerek kidolgozása további feladat. A hatósági ügyek személyes intézése helyett elektronizált, az ügyfél-hatóság személyes kapcsolatot minimalizáló automatikus eljárások kialakítása. A Vám- és Pénzügyőrség és a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatkapcsolatának létrehozása a megbízható és hiteles forrásból ellenőrizhető, a regisztrációs adó mértékének meghatározása szempontjából döntő adatok biztosítása érdekében. Az ellenőrző, beszedő szervezetek informatikai fejlesztéséhez szükséges forrás biztosítása. A fejlesztések megkezdéséhez nélkülözhetetlen az Európai Unió által az elektronikus kormányzás fejlesztésére biztosított források soron kívüli megnyitása. A feketegazdaság elleni további eredményes kormányzati fellépés szükségessé teszi, hogy a beszedő szervezetek informatikai fejlesztéseihez szükséges uniós forrás minél előbb rendelkezésre álljon, lehetőleg még az idén megkezdődhessenek a fejlesztések.

13 13 1. sz. melléklet Intézkedések részletesen Az adó, vám és járulékok területén Az adóváltozások egy része nem mindenki számára jelent többletterhet. Azokat kötelezik a közterhekhez való nagyobb hozzájárulásra, akik eddig azt különböző trükkökkel, a törvények kiskapuit kihasználva megkerülték. Az elmúlt hónapok tapasztalata, hogy hosszú évek sikertelensége után a es adóváltozások párosulva a már 2005-ben a foglalkoztatás kifehérítése érdekében hozott intézkedésekkel végre fordulatot hoztak az eddig eltitkolt jövedelmek megadóztatásában. A szeptemberétől legalább a minimálbér kétszerese után kell járulékot fizetni, kivéve azokat, akiknél a ténylegesen fizetett bérek ennél alacsonyabbak és ezt az adóhatóságnál be is jelentik. Az APEH becslése szerint ennek hatására miközben több mint másfél millió ember esetében éltek az alacsonyabb bérek bejelentésének lehetőségével mintegy 110 ezer adózó emelte meg közteherviselésének alapját az eddigi minimálbér körüli összegről Ft-ra. Ők azok, akik az eddig adómentesen felvett jövedelmük egy részét az intézkedés hatására legalizálták januárjától az egészségügyi járulékfizetés kötelezettségének kiterjesztése (őstermelők, eltartott hozzátartozók), és az egészségügyi szolgáltatások biztosítási elvének megerősítése, a jogosultságok megindult ellenőrzése is hozzájárult a járulékbevételek növekedéséhez. Csupán az év első hónapjaiban 140 ezren léptek be a társadalombiztosítás rendszerébe július elsején hatályba lépett az ellenbizonyítás hiánya miatt az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett elvárt adó helyébe az immár alkotmányos követelményeket is kielégítő, a vállalkozások minimális a korrigált összes bevétel 2%-a utáni társasági adófizetési kötelezettség választási lehetőségét biztosító új szabály Ezzel várhatóan érdemben csökken a magukat különböző könyvelési trükkökkel veszteségesnek kimutató vállalkozások száma. S bár az indokolatlanul magas házipénztárállomány megadóztatására vonatkozó törvényt az Alkotmánybíróság megsemmisítette, január 1-jétől a pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezések megsértői emelt összegű, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók. Mindez, ha nem is szünteti meg, de legalább mérsékli, hogy a házipénztáron keresztül adómentesen lehessen személyes jövedelemként pénzt kivenni a vállalkozásból. Az önkéntes jogkövetés megerősítését szolgálta, hogy, akik decemberéig önként bevallották az önellenőrzéssel feltárt adókülönbözetet, ezt kedvezménnyel részletfizetéssel és pótlék nélkül fizethették meg. Az APEH e célra elkülönített számlájára május végéig több mint 30 milliárd Ft folyt be. Szigorodott a színlelet szerződésekkel szembeni fellépés, és az EKHO évi bevezetése már közel tízezer szellemi szabadfoglalkozású számára teremtette meg a legális munkavégzés lehetőségét.

14 14 Látványos eredményeket hoztak az alkalmi munkavállalás megkönnyítésére 2005-ben hozott szabályok ban már 435 ezren váltották ki az Alkalmi Munkavállalói könyvet és több mint három millió bélyeget adtak el, pontosan négyszer annyit, mint két évvel korábban. Az import-áfa fizetési szabályainak változásával önadózás helyett ismét kivetéses megállapítás szűkült az áfa-csalások lehetősége. Megszűnt 2006 márciusával a regisztrációs adóval kapcsolatos visszaélések lehetősége az Okmányirodák és a VPOP közötti közvetlen és online elektronikus adatkapcsolat kialakításának, illetve az ellenőrzési és okmánykezelési rend szigorításának köszönhetően. Az előrenyomott számlákkal történő visszaélés visszaszorítása érdekében a nyomdák január 1-jétől kizárólag az APEH által rájuk szabottan leosztott sorszámtartományon belül állíthatnak elő számla- és nyugta nyomtatványokat, a nyomtatvány forgalmazók június 30-tól már csak ilyen új típusú számlanyomtatványokat forgalmazhatnak. A jövedéki adó ellenőrzések szigorításával mérséklődött az üzemanyag és a cigaretta fekete forgalma. Az ellenőrzés hatását nem csupán a jövedéki adóbevételek tervezettnél gyorsabb növekedése, de az is mutatja, hogy becslések szerint a cigaretta illegális forgalma a évi 27%-ról, 2007-re 10% alá mérséklődött. Az intézkedések megteremtették a törvényes alapját és kereteit a VPOP és az APEH együttműködési megállapodásának, melynek alapján a vámhatóság ellenőrzései az APEH hatáskörébe tartozó adókra is kiterjednek. A közös ellenőrzési akciók fenntartása (pl. adóellenőrökből és vámtisztekből álló RAPID csoportok a kiskereskedelmi forgalom, a piacok és vásárok ellenőrzése terén) és a szervek közötti adat-átadás hatékony ellenőrzést tesz lehetővé. Kiemelkedően jelentős és adószakmailag bonyolult adóügyekben a gyors és hatékony reagálás megteremtése érdekében új speciális ellenőrzési típusként jelenik meg a központosított ellenőrzés, melyet az APEH elnökének utasítására az APEH Kiemelt Adózók Igazgatósága végez országos hatáskörrel. A feketefoglalkoztatás visszaszorítása, a szürkefoglalkoztatás fehérítése terén alapvető fontosságú az egyéni adó- és járulékrendszer kialakítása, amelyet januárjától már valamennyi munkáltatónak és kifizetőnek teljesítenie kell. Ezzel megteremtődött annak feltételrendszere is, hogy a biztosítottak és a foglalkoztatók a foglalkoztatással, biztosítási jogviszonnyal, a járulékkal kapcsolatos adataikat elektronikus úton, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren keresztül kérdezhetik le az állami adóhatóság adatbázisából. Erősödtek munkaügyi ellenőrök jogosítványai és szigorodtak a bejelentés szabályai, ami egyre nagyobb fenyegetést jelent a feketén foglalkoztató munkáltatóknak. Újabb adatforrás biztosítja a hatékony ellenőrzést (az építésügyi hatóság az építésfelügyleteinyilvántartásból az adóhatóságnak adatokat ad át az ingatlan építésekről) szeptemberétől a vám- és pénzügyőrség nyomozati jogkörének jelentős mértékű nyolc bűncselekményt magába foglaló bővítése történt meg, így a testület végzi valamennyi gazdasági bűncselekmény nyomozását. A Vám- és Pénzügyőrség szeptember 15. óta - amikor jelentősen kibővült a vámhatóság nyomozati jogköre, az adóés pénzügyi bűncselekmények vonatkozásában - 10 kiemelt ügyben indított saját felderítés alapján büntetőeljárást. Ezen ügyek összes elkövetési értéke mintegy 24 milliárd forint.

15 15 Az APEH 2007-ben a korábbi évek néhány száz vizsgálatával szemben 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot folytat le. A lezárt vizsgálatok több mint 67%-ában állapítottak adókülönbözetet. A körbetartozások kialakulásának megelőzése, továbbá annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők a szerződések megkötésekor minél felelősebb döntést hozhassanak a szerződő partner teljesítőképességének, valódi gazdasági kapacitásainak megítélésével összefüggésben, az adóhatóság egyre több adatot tesz közzé a honlapján. Fordított adózás bevezetése a hulladékkereskedelem terén. Szigorodott az áfa-raktárból kitárolt termékek ellenőrzése. Az áfa-raktár speciális jogintézmény, mely lehetővé teszi, hogy az áfa-raktárba betárolt termékek értékesítése adómentesen történjen meg. Éppen ezért biztosítani szükséges, hogy az áfa-raktárból kitárolt termékek után megtörténjen az áfa megfizetése, amennyiben a terméket nem exportálják. Az áfa-raktár a vámhatóság felügyelete alatt áll, ennek keretén belül a raktárból történő kitárolásokat a vámhatóság tételesen vagy szúrópróbaszerűen ellenőrizni köteles. Szigorodtak az adómentes termékimport feltételei. A szigorított szabályok alapján az adómentes termékimport feltételeként többek között elő lett írva az adóbiztosíték adása, illetve Magyarországon nem regisztrált külföldi adóalany esetén mögöttes felelősként import adójogi megbízott állítása. Ezen túlmenően a végleges mentességhez szükséges, hogy az adóalany az erre előírt szűk határidőn belül a vámhatóságnál igazolja, hogy a termék elhagyta Magyarország területét. A cigaretta és az üzemanyag illegális behozatalának, az üzemanyag-turizmusnak a visszaszorítása érdekében számos vámhatósági intézkedés bevezetése és alkalmazása, elsősorban a leginkább veszélyeztetett térségre, az ukrán-magyar határszakaszra koncentrálva, így például szigorú ellenőrzések bevezetése az utasforgalomban, 2 dobozt meghaladó cigaretta behozatala esetén írásbeli árunyilatkozat megkövetelése, a behozott mennyiség regisztrálása, éves 2000 szál feletti mennyiségre adókivetés, az átalakított üzemanyag-tartályú gépkocsik kiszűrése, lefoglalása, az üzemanyagtartályban behozott üzemanyag regisztrálása, nyomon követése, mobil ellenőrzési csoportok létrehozása, mobil laborok alkalmazása közúti, piaci ellenőrzésekben, jövedéki eljárás bevezetése már a határon, az illegálisan behozott jövedéki termékek lefoglalása, elkobzása jövedéki eljárásban, az illegális termékeket szállító járművek lefoglalása, visszatartása a határon a kirótt terhek megfizetéséig. Mindezen intézkedések hatására a cigaretta és az üzemanyag legális forgalmában jelentős növekedés következett be, visszaszorult az illegális cigarettaforgalom és az üzemanyagturizmus. Románia EU csatlakozását követően a 200 szálas cigaretta-behozatali korlátozás bevezetése és érvényesítése román-magyar határon. Az illegális szeszelőállítás és forgalmazás megakadályozása, felderítése érdekében állandó vámhatósági felügyelet bevezetése valamennyi szeszesitalgyártónál. Mobil csoportok, mozgólaboratóriumok alkalmazása az alkoholforgalmazás ellenőrzésében is. Az intézkedések az alkoholtermékek legális forgalmazásában is igen pozitív eredményeket hoztak, szignifikánsan nőtt a legális forgalmuk.

16 16 A Vám- és Pénzügyőrség országos lefedettséggel felállította és működteti a mélységi ellenőrzéseket végző csoportokat. A csoportok elsődleges feladata az illegális jövedéki termékek szállításának, forgalmazásának megakadályozása, de ezen túlmenően szabálytalanságok észlelésekor a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe utalt esetekben a közigazgatási bírságok kiszabása és beszedése, egyéb vám- és jövedéki igazgatási feladatok végrehajtása. A közterületi jelenlét hatása elsődlegesen a generális és speciális prevención mérhető le. Az APEH, a VPOP, valamint az ORFK vezetői szintű együttműködése keretében, havi rendszerességgel kerül sor koordinációs megbeszélésre, melyen a stratégiai szintű kérdések egyeztetése is megtörténik. Emellett az egyes koordinációs csoportok tagjai szintén havonta tartanak értékelő egyeztetést. A munkaügyi kapcsolatok terén A közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére, bejelentésére vonatkozó és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekkel kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. Nem részesülhet állami támogatásban az a szervezet, amelynél az OMMF jogerős határozata fekete foglalkoztatást állapított meg. A munkavégzésre irányuló szerződések tisztasága terén A színlelt szerződések gyakorlata elleni határozott hatósági fellépés elősegítése érdekében nyarán kiadásra került egy FMM-PM irányelv a munkaszerződések tartalmi ismérveiről. Az adóhatóság és a munkaügyi felügyelet ennek birtokában sikeresebben veheti fel a küzdelmet az adó- és járulékok megkerülését célzó jogi ügyeskedések ellen. A bérmegállapítás terén Teljesítménybérezés esetén, ha a munkáltató irreális teljesítménykövetelményt állapít meg, akkor az elvégzett munka legálisan kifizetett bére kevesebb a reális értékénél. Mivel a jogszabály megengedi, hogy 100% alatti teljesítmény esetén a minimálbérnél kisebb bért fizessen a munkáltató, az irreális normákkal megtakaríthatja a járulékok egy részét (a minimálbérnél alacsonyabb hivatalos bért fizetve) január 1-jétől szigorodott a munkaügyi szabályozás. A munkáltatónak abból származóan már nem lehet haszna, hogy olyan teljesítménykövetelményt állapít meg, amit a munkavállalók nagyobb csoportja átlagosan nem tud 100%-ra teljesíteni. A vállalati és ágazati bértarifa megállapodások (erős érdekképviselet) hiányában a munkáltatót a munkaügyi szabályok nem kényszerítik arra, hogy az egyébként nagyobb értékű munkáért hivatalosan a minimálbérnél többet fizessen. Ez az alaphelyzet nemzeti mozgalommá tette azt a munkáltatói gyakorlatot, hogy az érdekeiket megvédeni nem tudó munkavállalók bérét a minimálbéren tartsák, és azt adó, járulék megfizetése nélküli tételekkel kiegészítve fizessék meg a munka magasabb ellenértékét.

17 17 A különösen a szakmunkások bérezésénél elterjedt gyakorlat legalább részleges visszaszorítását szolgálta az az OÉT-ben kötött megállapodás, amely alapján a betöltött munkakör képzettségi igénye szerint differenciált garantált bérminimumok kerültek bevezetésre július1-től, pl. a szakmunkások számára. A közfelfogás szerint az építőipar a fekete-, illetve szürkefoglalkoztatás egyik fő színtere. Ennek megalapozottságát alá lehet támasztani nemzetközi adatokkal is. Az építőiparban regisztrált hivatalos keresetnek a nemzetgazdaság egészéhez viszonyított aránya ugyanis sehol sem olyan alacsony, mint hazánkban. Az ágazatot azonban több irányból érték olyan hatások az elmúlt egy-két évben, ami itt különösen segíti a jövedelmek fehérítését. Ezek közül kiemelkedőnek tartjuk az ágazati kollektív szerződés, és különösen is annak keretében a kötelező bértarifák elfogadását, majd kiterjesztését a teljes ágazatra első felében. Az állami támogatások, közbeszerzések kizárása A foglalkoztatás legális irányba terelésének egyik igen fontos intézkedése volt az államháztartásról szóló törvényi szabályozás módosítása, amely alapján évtől csak azok a munkáltatók részesülhetnek állami támogatásban, amelyeknél rendezettek a munkaügyi kapcsolatok. Ezen kívül csak azok lehetnek közbeszerzési eljárásban ajánlattevők, amelyek nem foglalkoztattak bejelentés nélkül munkavállalókat, illetve nem sértették meg a külföldiekre vonatkozó foglalkoztatási szabályokat. A hatósági fellépés és a kiszabott munkaügyi bírság szankciója ugyan jelentős visszatartó erőt jelent, de a munkáltatókat a közbeszerzési eljárásokból, vagy az állami támogatásokból történő kizárás ösztönzi leginkább a jogkövető magatartásra. A munkaügyi adatok bejelentési rendszerének módosítása Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása következtében január 1-től az egységes munkaügyi nyilvántartás adatai az APEH rendszeréhez kapcsolódnak, ezáltal létrejött az egyablakos bejelentési rendszer. A megoldás egyértelműen könnyítést jelent a munka világa szereplőinek, hiszen megszűntek a több helyre és többszöri időpontban történő bejelentések. Emellett a munkavállaló biztos lehet abban, hogy a foglalkoztatottként történő bejelentése egyben biztosítotti jogviszonyt is jelent számára. A szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkavállalók és a munkáltatók a bejelentett munkaviszony adatokat továbbra is lekérdezhessék. Saját adataikhoz legegyszerűbben az eddig kiadott PIN-kód segítségével interneten juthatnak hozzá, vagy megfelelő azonosítást követően személyesen, illetve postai úton érdeklődhetnek a munkaügyi kirendeltségeken. A Foglalkoztatási Törvény és végrehajtási rendeleteinek módosítása A foglalkoztatási támogatásokra vonatkozó jogszabályok legutóbbi módosítása során összhangban az államháztartásról szóló törvény már említett módosításával valamennyi munkáltatóknak címzett támogatás igénybevételi lehetőségénél kizáró feltételként kerültek meghatározásra a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériumai. Közülük az egyik legfontosabb a feketefoglalkoztatás miatti munkaügyi bírság. Ugyanakkor már önmagukban is a legális foglalkoztatásra ösztönöznek az alábbi támogatási formák, miután a munkáltatók csak akkor vehetik igénybe, ha hivatalosan bejelentett munkavállalókat foglalkoztatnak:

18 18 munkahelyteremtő beruházási támogatások igénybevétele, bérköltség támogatása, képzés, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, távmunka támogatása, a járulékkedvezmények igénybevétele (START, START Extra, START Plusz). A munkahelyteremtő beruházási támogatások esetében ki kell emelnünk, hogy a kedvezményezett munkáltatóknak a korábban meglévő és az újonnan felvett létszámra együttvéve 2-5 éves folyamatos továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalniuk, sok esetben több száz, vagy több ezer munkavállalóra, ami tovább erősíti a legális foglalkoztatást. Munkaerőpiaci szolgáltatások elérhetősége Az egyre bővülő munkaerőpiaci szolgáltatások csak a munkaügyi kirendeltségek regisztrációjába bekerült személyek számára elérhetőek, ahová ezért az utóbbi időben egyre többen bejelentkeznek. A közvetítő, tanácsadó munkatársakkal interjúadás, elhelyezkedési terv készítés érdekében felvett, illetve folyamatosan tartott kapcsolat eredményeként jelentősen bővült az ÁFSZ látókörébe került személyek száma, ami szintén a fekete munkavégzést csökkenti, még azon az áron is, hogy közben a regisztrált álláskeresők száma növekszik. Fogyasztóvédelemben A feketekereskedelem legmarkánsabban a vásárokon és piacokon jelenik meg. Ezzel van összefüggésben az, hogy kiemelt ellenőrzési területnek tekintjük. Az elmúlt évben 852 vásári, piaci ellenőrzést végezetek a felügyelőségek. Az ellenőrzések 56%-ánál kellett megállapítani jogsértést. A legtöbb kifogás az élelmiszer (222), valamint könnyűipari (176) szakmában volt. 117 ezer terméket vizsgáltak meg, amelyből 56 ezer (48%) bizonyult valamilyen szempontból kifogásolhatónak. A piaci értékesítéssel összefüggésben 227 fogyasztóvédelmi bírságot róttak ki a felügyelőségek 17 millió forint összértékben. A vásárokon és piacokon továbbra is a legkirívóbb hiányosság a beszerzési bizonylatok, az árfeltüntetés hiánya, valamint a számla-, nyugtaadás elmulasztása, valamint az itteni tilalom alá eső termékek (elektromos cikkek) értékesítése, amelyeknél gyakorinak bizonyult, hogy élet-és balesetveszélyesnek bizonyultak a termék-analízis során. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a regionális felügyelőségek a szociális és munkaügyi miniszter által jóváhagyott éves vizsgálati program keretében folyamatosan számos, a feketeés a szürke gazdaság visszaszorítását is szolgáló ellenőrzéseket végeznek. Ilyen ellenőrzések pl. Az alkoholtartalmú italok és dohánytermékek reklámozására és értékesítésére vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése a gyermekkorúak, illetve a 18. életévüket be nem töltött személyek védelmében. Az idegenforgalmilag frekventált területeken található vendéglátó és kereskedelmi szálláshelyek ellenőrzése Szezonális húsvéti termékek ellenőrzése, Szezonális karácsonyi termékek ellenőrzése, Elektronikus kereskedelmi tevékenység jogszerűségének ellenőrzése, különös tekintettel a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére,

19 19 Ruházati termékek címkézésének ellenőrzése, Lábbelik címkézésének ellenőrzése, különös tekintettel a harmadik országból érkezett termékek megfelelőségére, Import villamossági termékek laboratóriumi vizsgálattal egybekötött piacfelügyeleti ellenőrzése. Utaztatással egybekötött termékbemutatók vizsgálata, ahol fennáll a veszélye annak, hogy a bemutatott, illetőleg az eladásra kínált, továbbá ajándékba adott termék sértheti a fogyasztók vagyoni érdekeit és biztonságát. További kockázati tényezőként jelentkezik, hogy az ekkor kötött szerződésekre vonatkozó közjogi normák oly mértékű megsértése következhet be, amikor a fogyasztót megfoszthatják az őt megillető, indokolás nélküli elállási jogától. Az érintett termékek vizsgálatot igényelnek a nyomonkövethetőségi követelmények szempontjából is. A távol-keleti származású termékeket forgalmazó piaci árusok és üzletek ellenőrzése, ahol a termékek veszélyességi kockázata kiemelkedően magas, ezen kívül mind az adózási, vámkezelési, mind pedig a munkaügyi követelmények szempontjából magas kockázat jelentkezik. Ezen a területen különös jelentőséggel bír a márkavédelmi szempontú ellenőrzés is. Kiemelt figyelmet fordít a felügyelőség a színesfém felvásárlással foglalkozó vállalkozások ellenőrzésére, amely területen fokozott kockázatot jelent az illegális felvásárlási és feldolgozási tevékenység. E vállalkozások fokozott ellenőrzésével valósítható meg a vasúti-, közúti közlekedést veszélyeztető károkozások nyomonkövetése és visszaszorítása. Az illegális kereskedelem táptalaja lehet a rejtett jövedelmek keletkezésének, ezen kívül felbecsülhetetlen anyagi kárt okozhat a nemzetgazdaság számára. Koordinált, több hatósággal közösen végzett ellenőrzések A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozó hatóságok OMMF, APEH, VPOP, FVF szakmai tevékenységük keretében együttműködési megállapodások alapján jelenleg is együttműködnek, az egységes és koordinált fellépés érdekében a megállapodások tartalmát, illetve érvényre jutásának felülvizsgálatát folyamatosan végzik. A miniszterek utasítására a négy hatóság vezetője előterjesztést készített és írt alá az együttműködésre a feketegazdaság elleni fellépést segítő társhatósági stratégiához. Az ellenőrzések területén vannak olyan területek, amelyekben mind a négy hatóság érdekelt, ezek: az idegenforgalom (vendéglátás, kereskedelem), a vásárok, piacok, az alkalmi rendezvények (Forma-1, Sziget-fesztivál). Egyes területek ugyan nem azonos súllyal jelentkeznek a négy szervezet feladatkörében, érintettségük arányában azonban az ellenőrzések összehangolhatók. A négy szervezet megállapodott abban, hogy ellenőrzési tervük végrehajtásaként a kiemelt ágazatokban egymásra épülve hajtják végre az országos vizsgálatokat. A négy hatóság összehangolja tevékenységét annak érdekében, hogy a súlyos jogsértések esetén valamennyi követő intézkedés megvalósuljon, pl. a feketemunka megállapítását követnie kell az adó- és járulék-megállapításnak, a számla nélküli értékesítést az adójogi szankciónak. Az eredményesség érdekében az együttműködő szervezetek rögzíttették, hogy mely hatóságok számára milyen információk szolgálnak további eljárások alapjául, és azok átadása milyen tartalommal és formában történjék.

20 20 Az érintett hatóságok további részleges együttműködési lehetőséget látnak, pl. a jövedéki termékek ellenőrzése, a keleti határ mentén jelentkező áru és munkaerőmozgás, a színesfém felvásárlás, utazással egybekötött termék- és szolgáltatásértékesítés, a kalóz számítógép szoftverek használatának visszaszorítása, az építőipar és a mezőgazdaság területén. A köztartozások eltitkolásának elterjedt módja a cégek és a szolgáltatások fantomizálása, amely generálja a feketegazdaság működését. A fantomcégek felszámolásának érdekében az ellenőrző hatóságok vállalták, hogy amennyiben a hatósági eljárásuk során fantomcégek vagy fiktív számla gyanúja merül fel, soron kívül, kölcsönösen értesítik egymást és megteszik a megfelelő intézkedéseket (pl.: adategyeztetés, bankszámlazárolás, cégmegszüntetés kezdeményezése, adóeljárások stb.), amelyek a fantomcégek megszüntetésére, az adómegállapításra és a bírság kiszabására irányulnak. Intézkedések és eredmények részletesen Szigorodó jövedéki ellenőrzések Az üzemanyag jövedéki adó bevételek kedvező tavalyi alakulásához jelentősen hozzájárult a Vám- és Pénzügyőrség Észak-kelet Magyarországra és a magyar-ukrán határra koncentráló ellenőrzési tevékenységének preventív hatása. Az Észak-Alföldi régió területén a Vám- és Pénzügyőrség április óta mintavétellel egybekötött demonstratív ellenőrzésekkel és figyelemfelkeltő akciókkal veszi fel a harcot az illegális üzemanyag-kereskedelem és felhasználás ellen. A mintavételek tapasztalatai szerint a szabványon kívüli gázolaj aránya a folyamatos ellenőrzések elrettentő hatása következtében jelentősen csökkent (50 %-ról 2-3 %-ra). A határellenőrzés megerősítése után ugrásszerűen nőtt a térség üzemanyagkútjainak forgalma. A töltőállomásokon eladott gázolaj mennyisége az elmúlt évben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben együttesen 19,85 %-kal, a benziné 30,75 %-kal haladta meg a 2005-ben eladott mennyiséget. A megnövekedett ellenőrzésekre visszavezethető forgalomnövekedéséből származó számított adótöbblet (jövedéki adó+áfa) 2006-ban az egész ország területén meghaladta a M Ft-ot! A Vám- és Pénzügyőrség június elsején bevezetett intézkedései (jövedéki eljárás a határon, szállítójármű lefoglalása) lökést adtak a legális cigarettapiacnak, ahol ennek, valamint a több lépcsőben végrehajtott (2006. januári és a szeptemberi) kisebb léptékű adómérték-emelésnek köszönhetően sok-sok év után ismét nőtt az éves cigarettaszabadforgalom! A cigaretta szabadforgalma a évi millió szál után 2006-ban elérte a millió szálat, amely 11,87 %-os növekedést jelent ben a kedvező trend nemhogy megtört volna, de további fejlődés tapasztalható. Az első öt hónapban az április elsejei adóemelés dacára 14,6 %-os a cigaretta kiskereskedelmi forgalmának gyarapodása. Az intézkedések együttes hatása nem csak a múlt évben, az idei első negyedévben is érzékelhetők. Összefoglaló számítások szerint az első negyedévben az intézkedések hatására jövedéki adóbevételek megközelítőleg 16 milliárd forinttal, az áfa bevételek mintegy 6 milliárd forinttal növekedtek a vártat meghaladóan. Így az államháztartás a jövedéki visszaélések hatékony visszaszorítása révén az idei év első három hónapjában összesen 22 milliárd forinttal több bevételhez jutott.