A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport

Átírás

1 A közlekedés valódi költségei Magyarországon Pavics Lázár Levegő Munkacsoport Az Európai Zöld Költségvetés éves konferenciája Budapest, július 8-9.

2 A közlekedésben résztvevők döntő többsége a költség fogalma alatt csak az általuk közvetlenül fizetendő összeget tekintik költségnek és sokan még ezt is túlzottan magasnak tartják. Tisztánlátáshoz ki kell bővíteni és több év folyamatában célszerű vizsgálni e fogalom értelmezhetőségét. Először az eddig valósnak és egyértelműnek tekintett költségek helyzetét célszerű megvizsgálni.

3 Magyarországon a KSH adatrendszereinek összevetéséből, illetve eltéréséből több következtetés vonható le. Vizsgálatunk most a háztartások használt személygépkocsik kiadásaival kapcsolatos nemzetgazdasági elszámolások látszólagos eltérését tárja fel. A továbbiakban a Magyarország Nemzeti Számláinak, a háztartások közlekedési kiadásai és a Háztartás-statisztika COICOP szerinti vásárlásainak adatait vetjük össze, hogy ezekből a tényekből megfelelő következtetéseket vonjunk le.

4 A háztartások közlekedési költségei, (COICOP szerint) Milliárd forintban, folyó áron Magyarország Nemzeti Számlái alapján, a kiadás összege Járművásárlás Személyszállító járművek üzemeltetése Összesen Háztartás-statisztikai adatok szerint, a vásárlás összege Járművásárlás Személyjármű-üzemeltetés Összesen A két statisztikai rendszer közötti eltérés mutatja, hogy a kiadást nem lakossági forrásból finanszírozták! Járművásárlás Személyjármű-üzemeltetés Eltérés összesen

5 A háztartások által igénybe vett közlekedési szállítási szolgáltatások területét vizsgálva Milliárd Ft-ban, folyó áron Kiadás Nemzeti Számlák alapján Vásárlás háztartás statisztika szerint Eltérés: Melyből: fogyasztói árkiegészítés

6 A háztartások által igénybe vett szolgáltatások, vagyis a közösségi közlekedés kiadásai és költségei közötti eltérés a két statisztikai megfigyelési rendszer között minimális. A személyszállító járművekkel kapcsolatos két rendszer közötti, évi mintegy ezer milliárd Ft összegű eltéréséből az alábbi következtetés vonható le: A gazdálkodó cégek az adók és járulékok fizetésének elkerülése érdekében a személygépkocsik használatát céges költségként számolták el. Az APEH adatai szerint 2007-ben a költségek és ráfordítások teljes összege milliárd Ft-ot tett ki. Így az 1131 milliárd Ft e költségek 1,7%-a.

7 Amennyiben az ezer milliárd Ft körüli összegű személyi fogyasztást, törvénytisztelő módon leadóznák, úgy az legalább felére, vagy még kisebbre zsugorodott volna. Ebből pedig hármas haszon jutna az országnak: 1.A személygépkocsik túlzott használata mérséklődne. 2. A többletként befizetett adók és járulékok, az adóalapot növelve, a hazai bérek terheinek mérséklését tennék lehetővé, ezáltal elősegítenék a foglalkoztatás növelését. 3. A kényszerű költségmegtakarítás egy részével a hazai KKV önfinanszírozó képessége növekedne. Mindhárom tényező multiplikátor hatásaként a hazai gazdaság versenyképessége növekedne, miközben hazánk környezeti állapota is javulna.

8 A valós helyzet azonban még bonyolultabb. Az ország gazdasága nyitott, így a fontosabb külső tényezőket is be kell vonni a vizsgálatba, pl. a forint értékelések hatását. Magyarországon 2009-re 2000-hez viszonyítva a fogyasztói árak szintje 64,3%-kal nőtt, az EU27 országok átlagában ez 21,5%-ot tett ki, így nálunk 34,3%-kal magasabb volt az infláció. Ennél is nagyobb probléma, hogy a Ft/euró árfolyama a évi 260-ról, 2009-re 281-re, vagyis mindössze 7,9%-kal nőtt. Ennek következtében a döntően import eredetű üzemanyagok és személygépkocsik használatának ösztönzöttsége 52,3%-kal duzzadt, vagyis a évi kiskereskedelmi forgalmuknak 1122 milliárd Ft-os összegét mintegy 680 milliárd Ft-tal ösztönözte a hazai termékekkel szemben.

9 A fentieken felül jelentős társadalmi többletköltséget képeznek az utak főleg drága hitelre történt erőltetett építése, miközben a meglévő úthálózat fenntartását elhanyagolták. A személygépkocsik jelentős részét devizahitelre vásárolták áprilisi MNB adatok szerint ezek 5 éven túli állománya 225 milliárd Ft-ot tett ki. Ez, valamint ennek kockázata a hazai vásárlóerőt csökkenti.

10 A személygépkocsi-használat externális költsége A személygépkocsik évre vonatkozó használatának magyarországi externális költségeit (középértékre számolva) a Levegő Munkacsoport 2005-ben készült tanulmánya közel 1500 milliárd Ft-ra becsülte a főleg a külföldi tanulmányok hazai viszonyokra történő adaptálása alapján. A személygépkocsik évi használatának magyarországi externális költségeit (középértékre számolva) a KTI és a Levegő Munkacsoport ben folytatott közös, még le nem zárt kutatása mintegy 700 milliárd Ft összegre becsüli.

11 Köszönöm a Tisztelt Hallgatóság figyelmét!