Településrendezési eszközök felülvizsgálata Egyeztetési anyag3

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Településrendezési eszközök felülvizsgálata Egyeztetési anyag3"

Átírás

1 Településrendezési eszközök felülvizsgálata Egyeztetési anyag3

2 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Megbízó Felsőörs község Önkormányzata Szabó Balázs, polgármester 8227 Felsőörs, Szabadság tér 2. Tervező Völgyzugoly Műhely Kft Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: Településrendezés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező TT/1É Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök Tájrendezés: Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök TK tájvédelmi szakértő Közlekedés: Vízi közművek, energiaközművek, távközlés: Régészet: Tóth Attila okl. építőmérnök (TP-Terv Kft.) Hanczár Emőke okl. építőmérnök MK: (KÉSZ Kft.) Kustár Rozália régész, örökségvédelmi szakértő december VZM 1179/11 felsoors_szab_foep_ doc

3 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 2 EGYEZTETÉSI ANYAG 3. TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT BEVEZETŐ HATÁROZAT TERVEZET I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁS AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek Vegyes terület Településközpont terület Gazdasági terület - Kereskedelmi, szolgáltató terület Üdülőházas terület Különleges területek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterület közkert Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS VÉDELEM HELYI VÉDELEM ÖRÖKSÉGVÉDELEM ORSZÁGOS VÉDELEM HELYI VÉDELEM RÉGÉSZETI TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLET ÉS KÖZMŰTERÜLET ORSZÁGOS KÖZUTAK TELEPÜLÉSI UTAK KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VÍZELLÁTÁS CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰTERÜLETEK Közlekedési területek védősáva Közmú területek védőterülete és védősáva EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK II. VÁLTOZÁSOK A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK

4 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 3 EGYEZTETÉSI ANYAG 3. III. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT.../2014. (...) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK HELYI EGYEDI VÉDELEM REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK KÖRNYEZETVÉDELEM FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A LEVEGŐ VÉDELME A TERMŐFÖLD VÉDELME HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS A ZAJ ELLENI VÉDELEM VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK KATASZTRÓFAVÉDELEM NYÍLT KARSZT TERÜLETEK VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK TELEKALAKÍTÁS VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS FÖLDGÁZELLÁTÁS VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY

5 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 4 EGYEZTETÉSI ANYAG 3. MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET LAKÓTERÜLETEK KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET SPORTTERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET TEMETŐTERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ZÖLDTERÜLET ERDŐTERÜLET ERDŐTERÜLET VÉDELMI ERDŐ ERDŐTERÜLET GAZDASÁGI ERDŐ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SZABADIDŐ TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET LOVASTURISZTIKAI TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BORGAZDASÁGi TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BÁNYA KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK sz. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Belterületi szabályozási terv (SZT-1) sz. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Külterületi szabályozási terv (SZT-2) sz. Melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Belterülethatár változások sz. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Elővásárlási jog sz. melléklet a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Beültetési kötelezettség FÜGGELÉKEK sz. függelék a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Művi értékvédelem sz. függelék a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Régészeti területek sz. függelék a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Természetvédelem sz. függelék a.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Mintakeresztszelvények ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Térségi elhelyezkedés, közlekedési kapcsolatok Térségi szerepkör TELEPÜLÉS SZERKEZETE TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek ÖRÖKSÉGVÉDELEM Országos védelem Helyi védett építmények Régészeti területek VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK Közlekedési területek Közműterületek Egyéb korlátozások

6 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 5 EGYEZTETÉSI ANYAG VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERVI ELŐZMÉNYEK évi XXVI. törvény az országos területrendezési tervről (OTrT) évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról A településre vonatkozó hatályos rendezési terv értékelése HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT TÁJSZERKEZET TÁJHASZNÁLAT Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek egyéb tájhasználatot meghatározó övezeti lehatárolások a terven ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Országos védelem Helyi védelem BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata Országos közlekedéshálózati fejlesztések KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A Település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek vizsgálata Csomópontok kialakítása A település forgalmi vizsgálata Utak állapota Helyi közlekedéshálózati fejlesztések KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT VÍZELLÁTÁS VÍZELVEZETÉS Szennyvízelvezetés Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés ENERGIAELLÁTÁS Villamosenergia ellátás Földgázellátás ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT Vezetékes hírközlési létesítmények Vezeték nélküli hírközlési létesítmények KÖRNYEZETI HATÁSOK A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM HULLADÉKKEZELÉS ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERVEK BEMUTATÁSA NEMESERDŐ KERTGAZDASÁGI FEJLESZTÉSE LOVARDA FEJLESZTÉSE KÖZÉPSOK TERÜLETÉN KÖVESKÚT PUSZTA - MORELLO KFT. TELEPHELYÉNEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK - FEJLESZTÉSE BORÁSZATI ÉS BORTURISZTIKAI FEJLESZTÉS FELSŐ-ÖREGHEGY DŰLŐBEN FELSŐÖRS SZILAS UTCA, HOSSZÚ UTCA KÖZÖTTI 055/22 ÉS 055/27 HRSZ-Ú INGATLANOK RENDEZÉSE

7 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 6 EGYEZTETÉSI ANYAG KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Előzmények, kapcsolódás a tervezési folyamatokhoz Javaslatok hatása a tervmódosítás készítésére A környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság által adott vélemények, szempontok figyelembevétele A Környezeti értékelés fenntarthatósági értékrendje Alkalmazott Módszer, Felhasznált adatok HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT Földrajzi adottságok Környezeti állapot Településszerkezet, területhasználatok A TERVI VÁLTOZATOK ÉS A VÁLASZTÁS INDOKAI, A TERVBEN LEÍRTAK ELMARADÁSA A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A TERVBEN, ILLETVE A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVI MEGOLDÁSOK A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN KIVÁLTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK MELLÉKLET - AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA MELLÉKLET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJÁNAK VÉLEMÁNYEZÉSÉBEN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA MELLÉKLET DRV ÜZEMELTETŐI NYILATKOZATA A SZENNYVÍZBEKÖTÉS ARÁNYÁRA VONATKOZÓAN MELLÉKLET TULAJDONI LAP MÁSOLAT MELLÉKLET SZŐLŐKATASZTERBŐL VALÓ KIVONÁSRÓL SZÓLÓ HATÁROZATOK RAJZJEGYZÉK TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS SZERKEZETI TERV TSZT M=1:8 000 BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV SZT-1 M=1:2 000 KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV SZT-2 M=1:8 000

8 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 7 EGYEZTETÉSI ANYAG 3. TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Kéthelyi Márton tájépítészmérnök kijelentjük, hogy Felsőörs Településszerkezeti Terv készítése során, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXXVII. törvényt, valamint az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk, azoktól való eltérés üdülőházas üdülőterület építési övezet legkisebb épületmagasságra vonatkozó előírásánál vált szükségessé. Budapest, december Ferik Tünde Vezető településtervező TT /06 Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök

9 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 8 EGYEZTETÉSI ANYAG 3. BEVEZETŐ Felsőörs község Önkormányzatának képviselő-testülete a község Településrendezési tervének készítésével a Völgyzugoly Műhely Kft.-t bízta meg. A tervezési munka júniusában kezdődött, a vizsgálatok munkarész augusztusban került kidokumentálásra. Mindezzel párhuzamosan készült a településfejlesztési koncepció, mely elhatározásaiban jelen településrendezési terv alapjait teremti meg. A településfejlesztési koncepciót elfogadásáról Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2011.(XII.12.) számú kp. határozattal elfogadta januárjában, a 2/2013. (01.17.) sz. kp. határozatában képviselő-testület úgy döntött, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatát a január 1-én hatályba lépett, megváltozott jogszabályi környezet alapján kívánja elvégezni, s a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott eljárásrend szerint kívánja lefolytatni. A képviselő-testület döntött - a településrendezési eszközök felülvizsgálatához kapcsolódóan a partnerségi egyeztetés szabályairól is. A Településfejlesztési koncepció alapján készült a Településszerkezeti terv, majd a Szabályozási terv. A Településszerkezeti terv - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll, s a Helyi építési szabályzat alapjául szolgál meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A Helyi Építési Szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A településszerkezeti, valamint a helyi építési szabályzat készítés során figyelembe kellett venni a jelenleg hatályos településrendezési eszközöket, mint szerzett jogokat. Jelen tervkészítés során a településszerkezeti tervet előzetesen véleményezte az önkormányzat a helyi építési szabályzat elkészítése előtt, államigazgatási egyeztetésre azonban csak a helyi építési szabályzattal együtt kerül megküldésre. Jelen dokumentáció a településrendezési eszköz felülvizsgálatának részeként készülő településszerkezeti terv és leírás, valamint Helyi Építési szabályzat munkaközi változata, mely a település képviselő-testületéhez kerül benyújtásra előzetes véleményezés céljából, hogy a felmerülő kérdéseket, észrevételeket át lehessen vezetni a terven annak államigazgatási egyeztetését megelőzően, illetve a helyi építési szabályzat készítését megelőzően. A településszerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek. A településrendezési eszközöket jóváhagyni csak az államigazgatási egyeztetési eljárás befejeztével lehet. Jelen dokumentáció a településrendezési eszközök módosításának egyeztetési változata, mely az önkormányzati véleményezést követően a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 38. szerinti véleményezésre megküldhető.

10 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 9 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. HATÁROZAT TERVEZET Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014.( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról 1. Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény 9/B. (2) bekezdés a) pontja alapján Felsőörs Község Településszerkezeti Tervét az előterjesztés 1. és 2. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv a) 1. melléklete a településszerkezeti terv szöveges leírását, b) 2. melléklete az M=1:8000 méretarányú településszerkezeti tervet tartalmazza. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott tervet küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek. Határidő: Felelős: Szabó Balázs polgármester 3. Jelen határozattal egyidejűleg Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településszerkezeti terv megállapításáról szóló 78/2011. (05.13.) számú határozata hatályát veszti. Szabó Balázs Polgármester Dr. Hoffmann Gyöngyi Jegyző dr. Könczöl Gábor Kirendeltségvezető

11 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 10 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: j. Balatonalmádi Felsőörs - összekötő út j sz. főút (Alsóörs) Felsőörs 73. sz. főút - összekötő út sz. 71. sz. főút (csopak)-8. sz. főút (Veszprém) - főút - Felsőörs-Szentkirályszabadja településközi út; - települést átszelő erek, csatornák; - külterületet felszabdaló földutak, fasorok. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - a belterület lakóterületi túlsúlya; - volt szőlőhegyek, zártkerti területek egyre sűrűbb beépülése; - gazdasági területek a belterület peremén, a Szentkirályszabadjára vezető földút két oldalán, illetve Köveskút-puszta területén; - mozaikos tájszerkezet; - a település, illetve a közlekedési infrastruktúra közelében mezőgazdasági területek túlsúlya; - összefüggő erdőfoltok a település déli-délnyugati részén, illetve a belterülettől északra és éaszakkeletre; - vízfolyások menti galérianövényzet és gyepterületek, gyepterületek az erdő határában. Új vonalas szerkezeti elemek: - új településközi út Szentkirályszabadja és a 73. sz. főút között, Köveskút pusztát érintve; - kerékpárút Szentkirályszabadja-Alsóörs irányába; - fasorok, erdősávok. Új szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - erdőterületek bővítése; - gyepterületek növelése; - csapadékvíztározók kialakítása; - új turisztikai és rekreációs területek; - gazdasági területek bővülése a Köveskút-puszta területén; - szőlőfeldolgozáshoz kapcsolódó borászati terület Felső-Öreghegy dűlőben. A településrendezési terv célja, hogy az egyes tájhasználati formák, településrészek, közlekedési és egyéb infrastruktúra elemek egymással összhangban fejlődjenek. Felsőörs Veszprém megyében a Bakony-hegység déli nyúlványain, a Balaton-felvidék keleti részén, húzódó falu. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat, azokat formáló patakvölgyek. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően völgyekben kerültek kialakításra. Mivel a műszaki infrastruktúra elemei követik a természetes környezetet, ezért nem formálják karakteresen a táj képét, kevéssé jelennek meg korridorként, az élővilágot elválasztó folyosóként. Külterület: A tájszerkezetet alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően mozaikos tájszerkezet alakulhatott ki. A település a Bakony lábánál található, s így a terület hullámzásának megfelelően a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken erdők, rétek, legelők, szőlők, míg az alacsonyabb, sík részeken a szántók és gyümölcsösök dominálnak. Felsőörs fekvéséből adódóan a falu közvetlen közelében találhatóak a volt zártkerti területek (szőlőterületek), az erdők és a legelők távolabb esnek, a szántók és gyümölcsösök a településtől észak-északnyugatra helyezkednek el. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a mozaikos tájszerkezet megtartása. A termőföldek megőrzése kiemelt feladat. A jobb adottságokkal rendelkező szántók továbbra is szántóterületként hasznosítandók. A településszerkezeti terv támogatja a meglévő árutermelő szőlő- és gyümölcsterületek hasznosítását, illetve azok növelését.

12 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Az egykori zártkertek elaprózódásának, egyoldalú üdülőhasznosításának megakadályozása kiemelt feladat. A zártkertek kertes mezőgazdasági művelését fenn kell tartani, melyek fokozhatják egyes családok létbiztonságát a településen. A meglévő értékeket figyelembe véve nagy legelővel rendelkező területek esetében lehetőséget biztosít a terv lovasturisztikai fejlesztéseknek. Az ökológiai- és zöld folyosót érintő területek, továbbá az árkok, patakok mentén gyepterületek, a település egyéb részein erdőterületek létesítésére a vízminőségvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A legelőket fent kell tartani. A véderdők megtartandók. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők. Összefüggő erdő kerül jelölésre a település északi részén. A külterület meghatározó elemei a mezőgazdasági üzemi területek. A külterületi meglévő gazdasági területek megtartandók, fejlesztésük biztosítandó. Kis mértékű visszalépést jelent a Szentkirályszabadja felé vezető út mellett területek esetében a gazdasági területek csökkentése. A meglévő infrastruktúrával rendelkező Köveskút-pusztán került kijelölésre új gazdasági terület. A külterületi területhasználatot színesíti továbbá a település keleti határában található vöröshomokkő bánya, mely jelentős földtani érték. A különleges beépítésre nem szánt bánya területen össze kell egyeztetni a gazdasági és természeti hasznot. Továbbbi meghatározó területhasználatot jelentenek a vízgazdálkodási területek; a vízfolyásokon kívül a Malomvölgy, ahol a település vízműkútjai találhatók, továbbá a kijelölt csapadékvíz-tározók. A külterületen különleges beépítésre nem szánt területbe sorolja a lovas területet a belterülettől keletre, illetve a borászati, borturisztikai fejlesztési területet Balatonalmádiba vezető összekötőút mellett. További különleges beépítésre nem szánt terület sportterület került kijelölésre a településre délre található üdülőházas területtel határosan. A település jövőben a helyi értékekre alapozva kívánja a fejlődését biztosítani. Ennek megfelelően kerültek átgondolásra a belterületbe vonható területek elhelyezkedése és nagysága. A település a korábbinál visszafogottabb belterületi fejlesztéseket tervez. Belterület: A település jellegzetes Veszprém megyei község, mely a többi környező Balatonfelvidéki faluhoz hasonlóan a táji adottságokhoz alkalmazkodva alakult ki. A település belterületére változatos településkép jellemző: A település ősi magjában (Fő utca, Petőfi utca, Rózsa utca, Almádi utca) szabálytalan vonalvezetésű utcahálózatot találunk, szabálytalan alakú és méretű telkekkel. A helyi adottságokat figyelembe véve alakult ki az utcaszerkezet, az utcák szabályozási szélessége gyakorta nem teszi lehetővé a forgalmi sávok mellett járda kiépítését. A település új beépítésű északnyugati részén (Táncsics Mihály utca, József Attila utca, Malomvölgy utca), illetve a Fenyves utcában és az újonnan felparcellázott részén szabályos építési telkek alakultak ki. A település új beépítésű részeinek a megközelítése rosszul megoldott, általában egy utcán ( köldökön ) keresztül kapcsolódik az utcahálózatához, s gyakran zsákutcás megoldások alakultak ki. Ennek feloldását javasolja a terv. A településközpont nem különül el. A belterület jelentős része falusias, illetve kertvárosias lakóterület. A kertvárosias lakóterületek a település új beépítésű részei, melyek távolabb helyezkednek el a településközponttól, a település korábban beépült településmagjától. A településmag egyedi adottságú terület, ezért helyi értékvédelmi területként került kijelölésre. A terület karakterének megőrzése érdekében hosszú távon falusias lakóterületként kívánjuk jelölni. A településközpont az ott található fejlesztési igények, továbbá az intézmények miatt településközpont vegyes terület. Újabb területek beépítésre való kijelölése, korábbi bővítések átgondolása, a beépítés intenzitásának növelése az igények figyelembevételével és a jelenlegi településszerkezethez való alkalmazkodással lehetséges. Fejlesztési területként új falusias lakóterület a település északi részén a belterülethatár módosításával, illetve kisebb foltban kertvárosias lakóterület a település déli részén a bárókerti gazdasági területek átalakításával, illetve belterületbe vonásával. A terv megerősíti a belterülethez délen kapcsolódó üdülőházas üdülőterület területfelhasználását, mely magántulajdonú terület. A terület beépítettségének megtartása javasolt. A temető és a sportpálya különleges területfelhasználásba kerültek. A belterületi zöldfelületek méretük következtében közkertként lettek kijelölve.

13 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 12 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ módosítható az alábbi helyen: - Felsőörs Kishegy délnyugati részén az 1150/4, 1150/5 és 1151 hrsz-ú ingatlanok Lovas községhez történő átadása 0,75 ha. 1 Belterülethatár módosítható az alábbi helyeken: 2 - Korábbi településszerkezeti terv alapján: o a belterület délkeleti részén (060/50-54 hrsz) gazdasági terület fejlesztése céljából 0,74 ha; o a belterület keleti részén a j. országos mellékút déli részén (060/1 hrsz) intézményterület fejlesztése céljából 0,69 ha; o a belterület keleti határában a belterületbe beékelődő Szikes területrész (055/22 és 055/27) kertvárosias lakóterület fejlesztése céljából - 1,46 ha; o a belterület északi részén a Csalogány utcával határos területen (1434/6, 1435/1-2, 1436/5-6,8,12-13 hrsz) 0,88 ha; o gazdasági területek fejlesztése céljából a Petőfi Sándor utca folytatásában a belterület északi részén (015/5, 023/3 hrsz és 016 hrsz-ú út déli része) - 0,93 ha; o a település déli részén a Snétberger Zenei Tehetség Központ területén (089 hrsz) 0,76 ha. Jelen településszerkezeti terv felülvizsgálat alapján újonnan belterületbe vonható területek 3 : o Pocca déli részén belterülettel határosan (1483/5 hrsz) kertvárosias lakóterületnek 0,13 ha. 1 Felsőörs Község Önkormányzata és Lovas Község Önkormányzata elvi megállapodást kötött a fenti területen a közigazgatási határ megváltoztatásáról. Felsőörs község képviselő-testületének 251/2009. (XI.19.) sz. Kt. határozattal megbízta a Polgármestert a megállapodás megkötésére úgy, hogy a közigazgatási határmódosítás adminisztrációs feladatát Lovas község Önkormányzata lássa el, annak költségeit is ő viselje. A végső településközi szerződés megkötéséig a Felsőörs község településszerkezeti terve és szabályozási terve hatálya kiterjed az 1150/4, 1150/5 és 1151 hrsz-ú ingatlanokra. A terültszerzési eljárást a 321/2012. (XI.16.) Korm.rendelet szabályozza 2 Az alábbi, a korábbi településszerkezeti terven jelölt belterülethatár módosítás nem kerül feltüntetésre, és a továbbiakban 3 külterület: a település északnyugati részén a j. országos mellkút mellett 0102/26-29, valamint a 010/6 hrsz-ú területek - 11,04 ha; a település déli részén, a Fenyves utca folytatásában elhelyezkedő 080/6-15 és 080/21 hrsz-ú ingatlanok - 1,51 ha. Jelen településszerkezeti tervben újonnan belterületbe vonható területek nagysága összességében - 8,97 ha -, ami kisebb, mint a jelen terv szerinti belterületbevonás visszalépés, ami összesen 12,55 ha. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tevének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. Törvény 18. (1) bekezdésében meghatározott előírásoknak maradéktalanul eleget tesz. 18. (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki.

14 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 13 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe került: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) falusias lakóterület b) kertvárosias lakóterület 2) Településközpont terület 3) Gazdasági terület - kereskedelmi-szolgáltató terület 4) Üdülőházas terület 5) Különleges terület a) temető b) sportterület c) mezőgazdasági üzemi terület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterületek 2) Erdőterületek 3) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület szántó b) általános mezőgazdasági terület gyep c) általános mezőgazdasági terület szőlő d) általános mezőgazdasági terület gyümölcs e) kertes mezőgazdasági terület 4) Vízgazdálkodási területek 5) Különleges beépítésre nem szánt terület a) szabadidó terület b) lovasturisztikai terület c) borgazdasági terület d) bánya 6) Közlekedési- és közmű elhelyezési területek

15 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 14 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Felsőörs szerkezeti tervében a területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre. Az egyes területek konkrét szabályozását a Helyi Építési szabályzat tartalmazza, itt csupán keret jelleggel a Szerkezeti terv által biztosított lehetőségek és követelmények összegzése található. Az egyes területfelhasználási egységeknél meghatározásra került a tömbönkénti maximális szintterület-sűrűség, max. beépítettség, amely természetesen a szabályozás során a tömb egyedi sajátosságát figyelembe véve alacsonyabb lehet. Megengedett Területfelhasz-nálási egység legnagyobb beépítési sűrűség Lke Kertvárosias lakóterület 0,6 Lf Falusias lakóterület 0,5 Vt Településközpont terület 1,0 Gksz Kereskedelmi szolgáltató terület 1,2 Üü Üdülőházas terület 1,2 K-sp Különleges terület Sport terület 0,1 K-t Különleges terület Temető terület 0,1 K-mü Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület 0, BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5 % LAKÓTERÜLETEK Kertvárosias lakóterület A terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületen a hagyományos gazdálkodási tevékenység nem folytatható. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartoznak jellemzően a település központjától távolabb eső lakóterületek. Belterületi tartalékot jelentenek továbbá a település déli részén található Bárókert területek. Újonnan tervezett kertvárosias lakóterület: Pocca déli részén (1483/5 hrsz) a volt zártkerti ingatlan kertvárosias lakóterületbe sorolásával 0,13 ha és kb. 1 lakótelek 4 ; a település keleti részén (055/22 és 055/27 hrsz) a korábban belterületbe vonandó kertvárosias lakóterület telekhatárainak rendezése céljából 0,12 ha Falusias lakóterületek (Lf) A terület lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A kialakult beépítési módnak megfelelően jellemzően 4,5 m a megengedhető épületmagasság. A területen a nagy mélységű telkeken a hagyományoknak megfelelő gazdálkodási tevékenység is folytatható, továbbá egyéb kiszolgáló építmények is elhelyezhetők. Belterületi tartalékot jelentenek továbbá a település foghíjtelkei is. 4 A terület beépítésre szánt területté történő átminősítés feltétele a szőlőkataszterből való kivonás. Az 1483/5 hrsz-ú terület, 1. számú felvételezési egységből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága október 8-i határozata alapján teljes egészében törlésre kerül a szőlőkataszterből. (Ikt.sz.: 04.1/3952-4/2012) (Lásd: 5. melléklet)

16 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 15 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Újonnan tervezett falusias lakóterület a meglévő kertvárosias lakóterület átsorolásával: a Bárókerttől északra, a Kertvég utca két oldalán a meglévő kertvárosias lakóterület falusias lakóterületbe sorolása a helyi értékvédelmi terület előírásainak érvényesítése érdekében 2,53 ha. Újonnan tervezett falusias lakóterület jelentős zöldterület fejlesztéssel: a belterülethez északon kapcsolódva a temetőtől keletre fekvő terület (259/1 hrsz TSZT-ben lehatárolt része, 015/8 hrsz) 6,65 ha és kb. 40 lakótelek 5. Testületi döntést igényel, hogy a 015/8 hrsz-ú területen kijelölésre kerüljön hosszú távon fejlesztési területként, hogy ennek megfelelően a Balaton törvény T-1 jelű térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet és az U-1 jelű települési terület övezet határainak korrigálása 6 a településfejlesztési szándéknak megfelelően. A terület a településszerkezeti terven kerül kizárólag ábrázolásra. Mivel rövod távon nem várható a terület beépülése, ezért a HÉSZ mellékletét képező szabályozási terven a terület továbbra is általános mezőgazdasági területként került feltüntetésre. Hosszú távon e területen a Btv. 18. (1) bekezdésnek megfelelően zöldterületet kíván kijelölni. A Btv. 6/B. lehetőséget biztosít zöldterületek átcsoportosítására. (A korábban beépítésre szánt területek kijelölése során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt 0102/26-29 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kerülnének áthelyezésre e területre. A zöldterület megvalósítása hoszú távon nem várható, miután 0102/26-29 hrsz-ú ingatlanok fejlesztésére nem kerül sor, ennek megfelelően a településszerkezeti terv a területet beépítésre nem szánt területbe sorolja.) VEGYES TERÜLET TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Településközpont vegyes terület a település súlypontjában a Batthyány tér és Szabadság tér mellett húzódó intézményi és közösségi épületek területe, továbbá a Fő utcában található óvoda területe, illetve a belterülettel határos panzió és üzemanyagtöltő területe. A településközpont területeken a lakó- illetve a kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épületek egyaránt jellemzők. Újonnan tervezett településközpont vegyes területek a közösségi fejlesztések megvalósítása érdekében: a Béke utca Szabadság tér és Úttörő utca közötti déli része, illetve az Úttörő utca felső szakaszának keleti oldala az Általános Iskola telkéig 1,54 ha (89, 90, 92, 93/3, 95, és 100 hrsz-ú ingatlanok északi, településszerkezeti terven ábrázolt része, 93/1-2, 94, 97, 98/1-2, 99/1-2 hrsz) GAZDASÁGI TERÜLET - KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen lévő gazdasági telephelyeken jelentős zavaró hatással nem rendelkező tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. 5 A terület beépítésre szánt területté történő átminősítés feltétele a szőlőkataszterből való kivonás. A 015/8 hrsz-ú terület, 9. számú felvételezési egysége a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága október 18-i határozata alapján teljes egészében törlésre kerül a szőlőkataszterből. (Ikt.sz.: 04.1/3952-5/2012) (Lásd: 5. melléklet) 6 A területfejlesztésrőlés területrendezésről szóló évi XXI. törvény (továbbiakban: TfTtv.) lehetőséget ad a térségi övezet határának pontosítására, TfTtv. 23/A. (2) A településrendezési tervek készítése során c) az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat;

17 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 16 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet jelöl ki a településszerkezeti terv az alsóörsi út melletti gazdasági területek, továbbá a Petőfi Sándor utca északi részén húzódó üzemi terület, továbbá külterületen a 0102 hrsz-ú terület településszerkezeti terven határolt része, a szentkirályszabadjai murvabányához vezető út melletti területek, továbbá a Köveskút puszta területe. A belterülettel határosan a bárókerttől délre található jelölt majorsági területeken a tevékenység továbbra is folytatható, azonban a területek nem fejleszthetők. A szabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek településképi megjelenésére és telken belüli fásítást kell előírni. A településkép védelme érdekében beültetési kötelezettséget kell előírni a szabályozás során a belterülettel határos ingatlanokra. Újonnan tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: Köveskút puszta keleti részén található területek (0119/1 hrsz-ú terület településszerkezeti terven ábrázolt része) 0,76 ha; ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET Az üdülőházas területen olyan több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. A szerkezeti terv üdülőházas területként jelöli a belterület déli részén található 089 hrsz-ú területet. Az üdülőházas üdülőterületen üdülőterület és kemping helyezhető el KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek adott rendeltetéshez kötötten, és csak az adott rendeltetésnek megfeleltetve kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását Különleges terület - sportterület (K-sp) A terület főként sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. Különleges terület sportterület a belterület északnyugati részén, a j. mellékúttól délre található terület (254/1, 255/1 hrsz) 2,77 ha Különleges terület - temetőterület (K-t) A temető terület a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál. Belterületen a Fő utca északi részén, külterülettel határosan helyezkedik el a római katolikus és evangélikus - temető (257, 258, 259/1 hrsz TSZT-ben lehatárolt része) 2,50 ha. A temető megfelelő nagyságú tartalékterülettel rendelkezik, bővítése nem indokolt Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) A különleges terület mezőgazdasági üzemi terület olyan mezőgazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik a település déli részén a Kishegyre vezető 076 hrsz-ú út nyugati oldalán található tanyaterület (077 hrsz), a belterület északi részén belterületbe vonásra javasolt terület (1435/2 hrsz), illetve Szentkirályszabadja határában a gyümölcsösben található, üresen álló egykori telephely (03/41-42 hrsz). A településszerkezeti tervben nem került kijelölésre új különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület. A szabályozás során elő kell írni a telken belüli fásítást.

18 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 17 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % ZÖLDTERÜLET KÖZKERT Olyan állandóan növényzettel fedett közterület, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A zöldterületek a település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú területek. Meglévő közkertek, zöldterületek: - Hóvirág utca és Fő út között húzódó területek (149, 150/5 hrsz) 0,68 ha; - Sporttelep és Kisperjési utca közötti zöldterület (254/1 és 255/1 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven ábrázolt része) -0,37 ha ; - 54/15 hrsz-ú ingatlanok zöldterületei 0,06 ha; - a temetőtől nyugatra található zöldterület (256 hrsz) 0,68 ha; hrsz-ú ingatlan melletti (1435/2, 1436/6,12,13,15 hrsz) belterületbe vonás során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt zöldterületek 0,15 ha; - a település keleti részén - a Szikes belterületbe vonása során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt - a 055/27 hrsz-ú ingatlan településszerkezeti terv szerint ábrázolt része 0,15 ha; - a korábban belterületbe vonás során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt 0102/26-29 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek 1,46 ha. Hosszú távon e területekkel kapcsolatban a Btv. 6/B. szerinti zöldterületek átcsoportosítására kerül sor. (A későbbiekben beépítésre szánt területek kijelölése során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt 259/1 és 015/8 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kerülnek áthelyezésre e területre. A zöldterület megvalósítása hoszú távon nem várható, miután 0102/26-29 hrsz-ú ingatlanok fejlesztésére nem kerül sor, ennek megfelelően a településszerkezeti terv a területet beépítésre nem szánt területbe sorolja.) Újonnan tervezett közkertek: - a Petőfi Sándor utcában zöldterületként hasznosított területek (262 és 264 hrsz) 0,1 ha; - Kökény utca nyugati részén a kialakuló közút melletti terült (313/38 hrsz településszerkezeti terven ábrázolt része) 0,08 ha; - a játszótérnek helyet adó 86/3 hrsz-ú terület 0,03 ha; - a játszótértől északra kijelölt terület 86/2 hrsz-ú terület településszerkezeti terven ábrázolt része. A terület önkormányzati tulajdon, s a Pocca déli részén az 1483/5 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonásához szükséges Btv. 18. (1) bekezdése szerint kijelölt településszerkezeti terven lehatárolt zöldterület 0,01 ha ERDŐTERÜLETEK Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik. Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdősültség növelése, a térség mezoklímájának kedvező irányú megváltoztatása, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében a monokultúrás szántóterületek csökkentése, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése céljából szükséges. Az erdők telepítésénél fontos, hogy honos, a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre, az erdő élővilága gazdagodjon és turisztikai szempontból vonzó erdők alakuljanak ki. A szabályozási terven az erdészeti adatszolgáltatás és az üzemtervezett erdők alapján az erdőterületeket védelmi és gazdasági erdőterületbe kell sorolni.

19 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 18 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Meglévő erdők: a település nyugati részét meghatározó nagy erdőség, mely a Balatonfüredi erdőhöz tartozik - 390,92 ha; a település északkeleti határában, a Felső-hegyen húzódó erdőség 92,44 ha; a település északi részén mozaikosan megjelenő erdőfoltok 124,48 ha; a település területén, a patakokat, vízfolyásokat, utakat kísérő erdőfoltok 4,76 ha; a település belterületén, illetve belterülettel határosan található erdőfoltok, védelmi erdők területe 5,47 ha. Újonnan tervezett erdők: A település északi és déli részén, a Balaton törvény megfelelő térségi övezetébe (erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete) tartozó területek meglévő erdőterületekhez kapcsolódóan 18,87 ha; a település belterülettől északra tervezett véderdő (023/2 és 023/4 hrsz) 0,62 ha; a település északi részén Köveskút-pusztán a gazdasági terület bővítése érdekében Btv. 18. (1) bekezdése szerint kijelölt edőterület 0,12 ha MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozás, tárolás és árusítás építményei elhelyezésére szolgáló területek. A mezőgazdasági területek a szerkezeti tervben általános mezőgazdasági terület szántó, általános mezőgazdasági terület gyep, általános mezőgazdasági terület szőlő, általános mezőgazdasági terület gyümölcsös, illetve kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységként kerültek felosztásra Általános mezőgazdasági terület szántó Az általános mezőgazdasági terület szántóterülethez tartoznak azok a jelenleg szántóföldi műveléssel hasznosított területek, amelyek a helyi erősen közepes adottságokat figyelembe véve viszonylag jobb minőségűek, megközelítésük, vadaktól való védelmük elfogadható. A szerkezeti terv csökkenti a szántó műveléssel hasznosított területeket. Az átlagosnál rosszabb minőségű szántók egy részét gyep, illetve erdő művelési ágba jelöli ki Általános mezőgazdasági terület - gyep A meglévő, jelenleg is gyepként hasznosított területek mellett gyepesítendők a vízfolyások melletti mélyebb fekvésű, vagy az élővilág, a vízminőség szempontjából fontos patak menti területek. A szerkezeti terv az alábbi területeken jelöl ki gyepterületeket: a kisebb vízfolyások, árkok menti területek; erdők előterében a meredekebb hajlásszögű lejtőkön; a település északi határában mozaikosan elhelyezkedő gyepterületek. A gyepterületek növelése tájképi szempontból és a környezetkímélő gazdálkodás szempontjából is fontos Általános mezőgazdasági terület - szőlő A település legjobb fekvéseiben lévő, illetve az egybefüggő árutermelő szőlők területe, mely területek a távlatban is egybefüggően művelendők. A szabályozás során a területen a hegy szoknyáján lévő szőlőterületeken birtokközpont kialakításának lehetőségét biztosítani kell, de a területek apró telkekké való parcellázását meg kell akadályozni. A szőlőterületek szőlő termőhely kataszteri besorolását felül kell vizsgálni. A terv támogatja a szőlőterület kijelölését Köveskút pusztától keletre a szőlőkataszter szerinti első osztályú területeken 23,93 ha Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös A települési északi részén hagyományos tájhasználatra jellemző, egybefüggő árutermelő gyümölcsös területet sorolja a szerkezeti terv általános mezőgazdasági terület gyümölcsös területfelhasználási egységbe.

20 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 19 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Újonnan tervezett gyümölcsös került kijelölésre: a település északi részén a j. mellékút keleti oldalán, a korábbi településszerkezeti tervben gazdasági területként szabályozott területen (03/28-34 hrsz településszerkezeti terven ábrázolt része) 8,1 ha Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági területbe sorolja a szerkezeti terv a település déli és keleti részén elhelyezkedő, korábban zártkertként hasznosított intenzív kertgazdasági területeket. Újonnan tervezett kertes mezőgazdasági terület került kijelölésre: a Nemeserdő keleti részén, a meglévő kertes mezőgazdasági területtel párhuzamosan (023/24 és 023/25 hrsz településszerkezeti terven jelölt része) 1,80 ha; Felső Öreghegy dűlőben, Balatonalmádi közigazgatási területével határosan (1426 hrsz településszerkezeti terven határolt része 0,38 ha Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. A település külterületén lévő csatornák, patakok medrét, valamint - Cser alatt - a malomvölgyi regionális vízmű kutak területét a szerkezeti terv vízgazdálkodási területfelhasználási egységként jelöli ki. A belterületi és belterülettel határos vízműterületek (313/2, 091, 0109/2 hrsz) tartoznak továbbá e területfelhasználási egységbe. Újonnan tervezett vízgazdálkodási terület a csapadékvíz településen tartása érdekében: A belterülettől délre fekvő Malomvölgyben a patak (085/33 hrsz) duzzasztásával csapadékvíz-tározó alakítható ki a 085/14 hrsz-ú területen létesített gát létrehozásával a gáttól északra található vizenyős területeken (085/4-6 és 085/10-14 hrsz) 1,07 ha KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek Különleges beépítésre nem szánt terület szabadidő terület (Kb-sp) A terület főként sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. Újonnan tervezett különleges beépítésre nem szánt terület szabadidő terület: A belterület déli részén jelölt 090 hrsz-ú terület 0,44 ha. A terület Natura 2000 védettség alatt áll, ezért hatásbecslést kell készíteni a területre, amennyiben sportpálya, sportlétesítmény kerül elhelyezésre Különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai terület (Kb-lsp) A terület főként lovassporttal kapcsolatos sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, e mellett a területet használók számára szálláshely-szolgáltató és vendéglátó épületek és egyéb turisztikai célú épületek, valamint állattartó épület (istálló) helyezhetők el. Újonnan tervezett különleges beépítésre nem szánt terület lovassport terület: a település délkeleti határában található 060/35 hrsz-ú terület 6,32 ha Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági terület (Kb-bg) Ebbe a területfelhasználási egységbe azok a területek kerültek, amelyek a település borgazdaságához és borturisztikához kapcsolódó fejlesztéseinek célterületei. A területen a gazdasági, az átmeneti ott tartózkodást szolgáló valamint szociális funkciók mellett turisztikai, ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató, oktatási épületek helyezhetők el. Újonnan tervezett különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági terület: a település keleti részén a j. összekötő úttól délre eső területek: 058/2, 058/36, 1500/15 és 1426 hrsz-ú terület településszerkezeti terven ábrázolt része 3,60 ha.

21 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 20 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG Különleges terület - bánya (K-bá) Azon területek kerültek ezen besorolásba, mely területeken ásványanyag kitermelés végezhető engedéllyel. A külterület északnyugati határában a volt vöröshomokkő bánya területe (048/1 hrsz). A bánya jelentős földtani értékek forrása. 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A 253/1997. (XII.20.) Korm.rendelet 9. értelmében a Helyi Építési Szabályzatban gondoskodni kell a a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kiaalkításáról. A zöldfelületi rendszer szerkezeti kapcsolatait a településszerkezeti terv ábrázolja. A zöldfelületi rendszer védelmét látja el a Balaton törvény 5. és 6. -a 7, melyek értelmében a zöldterület és erdőterület nagysága nem csökkenhet, zöldterületen más területfelhasználási egység csak szigorúan szabályozott módon jelölhtő ki. Felsőörsön a zöldfelületi rendszer elemei: Területfelhazsnálási egységek: o erdőterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leítás Erdőterület fejezetében. o o mezőgazdasági területek gyep, szőlő, gyümölcs, kertes mezőgazdasági területek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) mezőgazdasági területek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás fejezetében. zöldterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) zöldterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leítás Zöldterület közkert fejezetében. Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek. Az ökológiai- és zöld folyosót érintő területek, továbbá az árkok, patakok mentén gyepterületek, a település egyéb részein erdőterületek létesítésére a vízminőségvédelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A település erdősültségének nagyságát fenn kell tartani, az erdők megtartandók. További erdő kerül kialakításra a település északi részén a Balaton törvény övezeti rendszerével összhangban. A település központjában több zöldterület is található, ezek szigetes jelleggel találhatók a településen. Ezekben a közkertekben kapnak helyet szabadtéri alkotások, emlékművek. Több helyen kijelölésre kerül közkertté fejlesztendő meglévő zöldfelület a környezetminőség javítása érdekében, illetve a Balaton törvény nak megfelelően a fejlesztési területekkel szoros szerkezeti kapcsolatban álló területeken A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben erdőterület, és a zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és az erdőterület, illetve a zöldterület nagysága összességében nem csökkenhet. A Balaton törvény településre vonatkozó zöldterületi szabályait a 6/A. és 6/B. tartalmazza (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási eység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki. (2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények.

22 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 21 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Felsőörs területén egy nagy közkert található a Hóvirág utcában, a közkert déli irányban kapcsolódóik a Malomvölgyhöz, illetve a Balatonfüredi erdőhöz. A közterületek és intézménykertek, mint rekreációs területek, fenntartására különösen nagy gondot kell fordítani. A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető és a sportpálya, melyek különleges területfelhasználásba kerültek. A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt területek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leítás fejezetében. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők, melyek hálózatként a kapcsolatot tudják biztosítani települési zöldfelületek között. Zöldterületi szempontból fontos megemlíteni, hogy a házak mögött a telkek hátsó részeit kertként hasznosítják. A Szabályozás során továbbra isbiztosítani kell az építési telkek magas zöldfelületi arányát. 5. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. ORSZÁGOS VÉDELEM Ex-lege védett érték A településen több forrás is található (040/17, 082, 0102/7, 0109/2 hrsz). A források a természetvédelmi törvény alapján ex-lege védett kategóriába tartoznak. Nemzetközi jelentőségű geológiai bemutatóhely A Forrás-hegy lejtőjének egykori kőnyerőhelye nemzetközi jelentőségű földtani, őslénytani, rétegtani bemutatóhely (098 hrsz terület egy része). Natura 2000 területek Felsőörs területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a területen: a Balatonfüredi-erdő SCI (HUBF20034) a belterülettől nyugatra található terület egy nagyobb összefüggő foltban Lovas és Veszprémfajsz községek határáig. Ugyanezen terület az Országos Ökológiai Hálózat részét is képezi. Felsőörs területén a Natura 2000 hálózattal érintett ingatlanok: Balatonfüredi-erdő: 082, 083, 084/1, 084/2, 085/3, 085/4, 085/5, 085/6, 085/10, 085/11, 085/12, 085/13, 085/14, 085/15, 085/16, 085/17, 085/18, 085/19, 085/20, 085/21, 085/22, 085/23, 085/24, 085/25, 085/26, 085/27, 085/28, 085/29, 085/30, 085/31, 085/32, 085/33, 085/34, 085/35, 085/36, 085/37, 085/38, 085/39, 085/40, 085/41, 085/42, 085/43, 085/44, 087, 093, 094, 095, 098, 0100, 0101, 0103, 0109/1, 0109/2 Balaton kiemelt üdülőkörzet Magterület övezete, Ökológiai folyosó övezete A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi övezetei közül a magterület és az ökológiai folyosó övezete érinti. Magterületbe tartoznak jellemzően a település erdő területei, ökológiai folyosó övezetébe tartozik a Főszőlők alja délkeleti része. Balaton kiemelt üdülőkörzet - Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Felsőörs közigazgatási területén található volt zártkerti területek tartoznak a Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe HELYI VÉDELEM A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek a mezőgazdasági területek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek, illetve természeti emlékek jvasoltak védelemre. A helyi természeti értékek védetté nyilvánításáról szőlő Felsőörs község Önkormányzatának 14/1999. (VI.29.) sz. rendelete alapján Felsőörsi Földtani Rétegtani Szelvény Természetvédelmi terület" elnevezéssel az alább felsorolt helyrajzi számú ingatlanok területét a rajtuk található triászkori földtani rétegszelvény védelmére tekintettel: 254/3 és 098 hrsz.

23 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 22 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Helyi védelemre tervezett természetvédelmi terület, emlék. Ssz. Hrsz Funkció Hársfa /5,9,10, 082 Miske-tető 6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Felsőörs több évszázados múltra visszatekintő település. A falu történetéből adódóan is több építészeti értékkel találkozhatunk itt, amelynek egy része sajnos mára szinte teljesen tönkrement ORSZÁGOS VÉDELEM A településen négy országos védelem alatt álló építmény található. Továbbá kijelölésre került a katolikus templom műemléki környezete. Ssz. Cím Hrsz Funkció Törzsszám 1. Batthyány tér 290 Római katolikus volt prépostsági templom Batthyány tér /1 Egykori prépostsági ház Szabadság tér /1-4 Keöves kúria Öreg-hegy Almádi út 1296 Népi lakóház , 116/1,2, 140/1, , 144/1, 280, 289, HELYI VÉDELEM A katolikus templom kijelölt műemléki környezete A településen és a külterületen több épület, illetve épületcsoport őrzi a vidék népi építészetének jellemző vonásait, illetve több emlékmű, kereszt stb. található. Ezek megőrzését biztosítani kell, illetve fontos, hogy a kialakult léptéktől, arányoktól eltérő épületek a jövőben se épüljenek. Korábbi védett épületeket megerősíti a településszerkezeti terv. Helyi védelem alatt álló építmények: Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Szabadság tér 318 Felsőörsi református parókia 2. Szabadság tér 320 Református templom Védelemre tervezett építmények: Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Fő út Lakóház 2. Fő út Lakóház 3. Fő út /2 Lakóház 4. Almádi utca 1. 21/9 Lakóház 5. Fő út /1 Lakóház 6. Fő út /1 Óvoda, Báró Schmertzing féle kúria 7. Fő út /19 Lakóház 8. Fő út Lakóház 9. Fő út Lakóház 10. Szabadság tér Lakóház 11. Szabadság tér 5. 86/1 Civilház 12. Körmendy prépost utca /22 Lakóház 13. Körmendy prépost utca Lakóház 14. Körmendy prépost utca /7-8 Prépostság gazdasági épülete 15. Petőfi Sándor u Lakóház 16. Fő út Lakóház 17. Petőfi Sándor u Lakóház 18. Petőfi Sándor u Lakóház 19. Körmendy Prépost utca Lakóház 20. Körmendy Prépost utca /9 Lakóház 21. Petőfi Sándor u /1 Lakóház 22. Fő út Kőkereszt 23. Római katolikus temető 257 Családi kriptra 24. Római katolikus temető 257 Kőkereszt 25. Római katolikus temető 257 Keöves család kripta 26. Batthyány tér 290 Kőkereszt 6633

24 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 23 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Ssz. Cím Hrsz Funkció 27. Zártkert Keleti köz 1004/1 Présház 28. Zártkert Panoráma utca 1056/a Pince 29. Zártkert Király köz 1095/3/b Pince 30. Zártkert 1149 Présház 31. Zártkert Szőlő sor 1234/1 Pince 32. Zártkert Erdőalja utca 1286/6/A Présház 33. Zártkert Erdőalja utca 1288/2 Présház 34. Zártkert Almádi út 1428/a Présház 35. Zártkert 1509 Présház 36. Zártkert Eperfa sor 1100/10 Kőkereszt 37. Külterület 029/3 Pince 38. Külterület Miske-tető 082 Kőkereszt 39. Külterület Köveskút-puszta 0119/24 Kőkereszt A kialakult településszerkezet egyedi arculatot kölcsönöz a településnek. A településen a régi településmag védelmét, a sajátos építészeti jelleg megőrzését területi védelem kijelölésével és védelmi szempontú szabályozással kell megvalósítani, mely kiterjed az utcakép védelmére (közterületekre, telekállapotra, épületekre, épületrészekre, építményekre, illetve építményrészekre, a területen található zöldfelületi elemekre). 6.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a településen több régészeti lelőhely található. Ssz. Lelőhely neve Hrsz Jelleg Azonosító I. 1. Belterület 44/1, 44/3-4, 44/6-7, 89-90, 92, 93/1-2, 94, Középkori település Római katolikus 97, 98/1, 116, 134/21-25, 134/53-56, 142, Templom körüli temető 7898 templom 144/1, 144/3, 144/5, 144/7-8, 144/12, 144/15-24, 150/5, 263, 269, , , 288/2, , 296/3-4, 297, 298/1-2, , 315, II. 3. Peszej-dűlő 0102/2-7, 0104/2, 0106, őskori, korabronzkori, Árpádkori település 7899 III. 4. Peszely dűlő II. 0104/14-15, 0104/19, 0106, 0108/1, 0108/9- Középkori templom Vakola-dűlő 10, 0108/12-13, 0108/20-24 későbronzkori-, Árpád-kori 7901 cserepek 18. Peszely Őskori település IV. 6. Ányosháza 0103, 0108/21-28, 0109/1 római település nyomai, villa rustica V. 7. Ányosházától K-re 0102/17, 0102/35 római-, XI.-XII. századi cserepek VI. 9. Cser 0109/1 középsőbronzkori mészbetétes kultúra telepe és temetője VII. 10. Táncsics Mihály u. töredékes középsőbronzkori 214/1 hrsz 11. Malom-völgy K-i oldala 166/4-10, 167, 195/6-7, 195/9-12, 195/15, 195/19-20, 195/21, , 198/1-2, 199/1-2, 200/1-2, 201/1-2, 202/1-2, 203, 204/1-2, , 207/1-2, 208/1-2, 209/1-2, 210, 211/1-2, 212/1-2, 213/1-2, 214/1-2, 215/1-2, 216/1-2, 217/1-5, 218, 219/1-2, 220/1-2, 221/1-2, 222/1-2, 223/1-2, 224/1-2, 225, 226/1-2, 227/1-2, 228/1-2, 229/1-2, 230/1-2, 231/1-2, 232, 233/1-2, 234/1-2, 235/1-2, 236/1-2, 237/1-2, , 244/1-12, 244/26-38, 254/1, 254/3, 255/1, 093, 098, 0109/1 VIII. 12. Bárókert 45/1, 46-48, 50/2, 53, 54/1-2, 54/11-16, 55/1-2, 55/5-14, 55/16-31, 58/1, 59/1, 62, 64/1-6, 64/28-33, 64/35-37, 64/39-40, 112, 115/1-2, 117/1-6, 064/ /8-11, 064/13, 064/50, 070/3, 072/1-4, , 075/1, 075/3-39, , 079/4, 079/10, 080/2-21, 080/24, 082 madár alakú edény, 360 db. bronztutulus raktárlelet, IV. századi római pénzek őskori és középkori cserepek 7907 sír, lengyel típusú csőtalp töredékek, neolitikus cserepek 7908

25 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 24 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Ssz. Lelőhely neve Hrsz Jelleg Azonosító IX. 13. Miske palotája 079/10, 089 római bronzpénz, épület 7909 omladék X. 14. Kis-hegy 1062/1, 1065/3-6, 1066/1-2, , X-XI. századi temető /4-5, 1071/9-11, 1075/2-3 XI. 15. Fő-szőlők 16. Fő-szőlők II. 1492/6-8, 1506, 1507/1-2, 1508/1-2, 1509/2-3, 1509/5, 1512/1-3, , 1515/1-2, 1518/2, 1519/5-6, 1519/8-14, 1519/16-17, Rézkori település Rézkori település, Római kori épületek és temető , 1521/3-8, 1521/11, , 1524/1-2, 1525/1-2, 1526, , , 1540/1-2, 1541/1-2, 1542/1-2, 049, 050/54, 050/ XII. 17. Köveskút-puszta 0119/1-2, 0119/13-15,0119/17, 0119/23, Szórványlelet, római kor /26-27, 0119/29-30, 0119/66-68, 0120/2 XIII. 19. Borbarátok útja 1301/3-5, 1304, 1307/1-2, Középkori település XIV. 20. Miske palotája II. 079/4-6, 079/9-10 Középkori épületmaradványok lelőhelybejelen tő VV. 21. Főszőlők III. 050/72, 050/75-84, 050/117, 050/119, Őskori és római? telepnyomok lelőhelybejelen 050/124 tő 7. KÖZLEKEDÉSI TERÜLET ÉS KÖZMŰTERÜLET A közlekedési terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, közterületi gépjármű várakozóhelyek, járdák, és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszereik, környezetvédelmi (fasorok) és forgalomtechnikai létesítményeinek az elhelyezésére szolgál ORSZÁGOS KÖZUTAK TÉRSÉGET ÉRINTŐ ORSZÁGOS KÖZUTAK Meglévő Tervezett - 8. sz. Székesfehérvár-Jánosháza-Rábafüzes elsőrendű főút sz. - Lepsény-Fenékpuszta másodrendű főút sz. Csopak-Veszprém másodrendű főút (50-50 méteres védőtávolság) j. Alsóörs-Veszprém összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) j. Balatonalmádi-Felsőörs összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) Felsőörs tágabb térségét érinti a tervezett M8 gyorsforgalmi út, aminek a Veszprém-Balatonfűzfő közötti szakaszát tervezik hosszú távon megépíteni. Távlatban a 710 sz. főút is átépítésre kerül, és az M8 gyorsforgalmi út része lesz. Felsőörs térségében mellékúthálózat feljesztéseket a Veszprém Megyei Területrenedzési Terv, vagy az OTrT nem tartalmaz, a kiépült úthálózat szerkezete megfelelő. Az úton fenntartás jellegű rekonstrukciók szükségesek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv 3. sz melléklete szerint országos mellékutat kell kiépíteni Szentkirályszabadja és a 73 sz. főút között, mely tervezett nyomvonala Felsőörs térségét is érinti. TELEPÜLÉST ÉRINTŐ ORSZÁGOS KÖZUTAK Meglévő sz. Csopak-Veszprém másodrendű főút (50-50 méteres védőtávolság) j. Alsóörs-Veszprém összekötő út (50-50 méteres védőtávolság) j. Balatonalmádi-Felsőörs összekötő út (50-50 méteres védőtávolság)

26 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 25 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG TELEPÜLÉSI UTAK TELEPÜLÉSI GYŰJTŐUTAK Meglévő - Alsóörsi utca - Fő utca - Almádi utca - Körmendy Prépost utca TELEPÜLÉSI KISZOLGÁLÓ UTAK Meglévő A település úthálózata kialakultnak mondható, a beállt lakóterületen lévő utcák szabályozási szélessége sok helyen kicsi. Vannak a település határán burkolatlan utak, de ez a kis forgalom miatt nem jelent problémát. KÖZÚTI CSOMÓPONTOK Meglévő A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. PARKOLÓK Meglévő A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A központban gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki, egy rendkívül szűk megközelítésű parkoló található a templom mögött is. Több helyen szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges. KERÉKPÁRUTAK Tervezett A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. Felsőörs térségében kerékpárút fejlesztési javaslat készült: - a Litér-Szentkirályszabadja-Felsőörs-Alsóörs útvonalra; - Veszprém-Csopak kerékpárút. GYALOGOS ÚTVONALAK A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A település gyalogútjai felújítandók. Tervezett Új gyalogos kapcsolat a Csendvilla utca (314/16 hrsz) és a Petőfi Sándor utca (316/4 hrsz) összekötésével.

27 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 26 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS VASÚT Felsőörs területén kívül, délen halad a 29 sz. MÁV vasútvonal Csajág-Balatonfüred között, északon pedig a 20 sz. MÁV villamosított vasútvonal Székesfehérvár-Boba között. Felsőörstől keletre halad a 27 sz. MÁV mellék vonal Lepsény-Hajmáskér között. Felsőörs területét nem érinti vasúti vonal. Vasútállomás található északon Veszprémen, délen Alsóörsön és Balatonalmádiban. Vasútállomás található északon Veszprémen, délen Alsóörsön és Balatonalmádiban. Vasúti megállóhely található Balatonalmádiban (Káptalanfüreden). TÖMEGKÖZLEKEDÉS Felsőörs autóbusszal Veszprém, Felsőörs, és Balatonalmádi felől közelíthető meg, mindkét országos közúton közlekedik távolsági járat. Autóbuszállomás található Veszprémben, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Balatonfűzfőn. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. 8. KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 8.1. VÍZELLÁTÁS Felsőörsön a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A vízellátást a térség vízellátását biztosító Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. Északkelet- Balatoni Regionális Vízmű rendszerének Balatonfüredi Üzemigazgatósága biztosítja. A község saját vízbázissal rendelkezik. Vízbázisa a Malomvölgyi vízbázisa, ahol több ásott kút található, ezek közül jelenleg 3 üzemel. A Vízműtelepen egy 250 m3-es térszíni tározó üzemel, amelyből szivattyúkkal nyomják fel a vizet a hálózati rendszer ellennyomó tározóként üzemelő 100 m3-es magastározójába. Ez a magastározó biztosítja a víznyomást a hálózati rendszer alapzónájának vezetékeiben, a felső zóna és az un. Patkócsárda magasabb zónáiban a víznyomást nyomásfokozókkal biztosítják. A Balaton északi partján lévő települések vízellátó rendszerei a Balatonfüred központú Északbalatonparti Fenntartási Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakoznak. A rendszer vízbázisa a Nyírádi vízbázis. Az ellátó hálózati rendszer alapvetően körvezetékes rendszerrel épült ki, de a külterületek felé kifutó utcáknál található néhány ágvezeték is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. Az ellátó hálózat mérete NÁ 100-as és NÁ 80-as. A hálózatra föld feletti tüzivízcsapok vannak felszerelve. A vezetékek anyaga KMPVC és KPE, de található néhány azbesztcement vezeték is CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS A településen ccsatornahálózat 100 %-os kiépítettség megvalósult. A hálózat gravitációs rendszerrel épül ki, rajta a szükséges helyeken átemelő berendezések és nyomóvezetékek üzemelnek. A szennyvíz csatornahálózat a szennyvizeket a települési rendszer regionális végátemelőjébe szállítja, ahonnan a szennyvizeket regionális nyomóvezetéken szállítják el a befogadó Alsóörsi gravitációs hálózati rendszerig. Az Alsóörsi gravitációs hálózat végátemelőjéből egy regionális szennyvíz nyomóvezetéken keresztül nyomják a szennyvizeket a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre, ahol azokat megtisztítják. Az innen kikerülő tisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi Séd. A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését a DRV Zrt. biztosítja. A szennyvízcsatorna hálózat Ø 20- as méretű KMPVC csatornákból épült ki. Felsőörs a Balaton vízgyűjtő területén, a parttól 4-5 km-re fekszik. A területére eső csapadékvizeket időszakos vízfolyások, árkok szállítják el a külterületen keresztül Alsóörs felé, amely területén keresztül az utcák nyílt árkain gravitálnak a végső befogadó, a Balaton irányába. A település fő vízfolyása a Malomvölgyi árok, amelyik a település nyugati oldalán észak-dél irányban gravitálva halad a Balaton felé.

28 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 27 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. A település burkolt felületeinek víztelenítése a falu központjában a Fő utca egy szakaszán zárt csapadékcsatornával történik. A csatorna befogadója az Alsóörs irányába haladó közút nyugati oldalán haladó nyílt árok. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetése nyílt árkokkal, folyókákkal történik, ezek medre zömmel füvesített, csak ritkábban burkolt. Sok utcában a keskeny szabályozási szélességéből eredően a csapadékvíz elvezetés egyáltalán nincs megoldva, ott a burkolt út felületén folyik le a víz a legközelebbi befogadóba. A vízfolyások medrei főleg a külterületi szakaszokon növényzettel erősen benőttek, sok helyen nagy a feliszapolódás GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS Felsőörs földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzemigazgatósága. A regionális hálózat a Veszprémi gázátadótól épült meg Nagyvázsony irányába, erről a vezetékről ágazik le a Felsőörsöt és Alsóörsöt ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagy/középnyomású nyomáscsökkentő berendezés Felsőörs északnyugati határában, a Veszprémi út mellett épült meg. A gázelosztás jellemzően középnyomáson épült ki, amelyről az egyedi, illetve házi nyomásszabályozókat táplálják. A nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A szolgáltatásba való bekapcsolódás lehetősége minden belterületi ingatlan számára biztosított, a településeken a ténylegesen bekapcsolt ingatlanok száma 78%-ra tehető VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Felsőörs térségének a villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú E.ON-Északdunántúli Aramszolgáltató Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A terület villamosenergia-ellátása 100%-osnak minősíthető. A település ellátása 20 kv-os középfeszültségű hálózatról történik. A 20 kvos hálózat táppontjai a Veszprémi és a Litéri 120/20 kv-os alállomás, ahonnan induló 20 kv-os vezetékek fűzik fel a transzformátorokat. A transzformátoroktól kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító -üzemeltető kezelésében lévő- hálózat és a közvilágítási hálózat jellemzően szabadvezetékes kivitelű ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. Végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Tapolca primer központ Felsőörs vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 87-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A helyi távközlési hálózat legnagyobb részben légvezetékes kivitelezésű, de található már néhány szakaszon földkábel is. A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából megfelelő minőségben lefedett. Felsőörsön valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Telenor, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 9. KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti terv készítésekor elsődleges szempont Felsőörs tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. Környezetvédelmi problémák elsősorban a településen áthaladó mellékutak forgalmából származó környezeti terheléséből, illetve abból adódnak, hogy a terület felszíni szennyeződésre érzékeny, a felszínen települő porózus, jó vízelvezető talajképződmények miatt.

29 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 28 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Felsőörs felszíni vízfolyása Malom-patak, továbbá a névtelen mellékágai, melyek a településtől nyugatra erednek, s a településhatáron torkollik a Séd-patakba. Emelett több vízelvezető árok is húzódik a településen, ezek jellemzően követik a tagolt domborzatot, s észak-déli irányban szelik át a települést. A településen több ex lege védett forrás, illetve egyéb fakadó víz is található, változó vízhozammal. Az alapkőzet minősége és a víz nyerőhelyek miatt a település egésze vízföldtani szempontból érzékeny terület, mely különösen érzékeny a talaj- és a talajvízszennyezésre. A település teljes közigazgatási területe a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Kormányrendelet szerint az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területhez tartozik. Mivel a Balatoni üdülőövezet háttérterülete, ezért a vízminőség-védelmet fokozottan igényli. A Malom-patak völgyében található a regionális vízmű víznyerő kútjai. A vízmű hidrogeológiai védőterületen fokozottan ügyelni kell a szennyezések megelőzésére, a jogszabályokban meghatározott korlátozások betartására. A település közigazgatási területét érinti még a Veszprémi Köbölkút vízbázis hidrogeológiai C zónája is. A védőterületen folytatandó korlátozásokat, védelmet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet és a védőterületet kijelölő Felügyelőség határozata tartalmazza. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint a község a nitrát-érzékeny települések közé tartozik, így nagy figyelmet kell fordítani a vizek nitrát szennyezésének megelőzésére (műtrágyák, szennyvizek). Kiemelkedő feladat az ésszerű tájhasználat fenntartása, a mezőgazdasági területeken a környezetkímélő eszközök alkalmazása Felsőörs területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a felszín alatti vizek védelméről) alapján, a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint szennyezés-érzékenységi szempontból a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik, s kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. (A 219/2004. kormányrendelet szerint tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A felszíni- és felszín alatti vizek tisztaságát leginkább veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés (a növényvédő szerek használata és a szakszerűtlen trágyakezelés), illetve a - település csatornázottsága miatt kommunális szennyvíz szakszerűtlen szikkasztása. A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvízelvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. Az intenzív szántóföldi művelés során a talajba, és a vizekbe (felszíni/felszín alatti) jutó szennyezések csökkentése miatt a felszíni vizek szennyezettségének, valamint a vegyszerhasználatnak a felmérése és racionalizálása szükséges. Az állattartás során keletkezett trágyát kizárólag 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján lehet elhelyezni, s törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására. A szélerózió esetleges káros hatásai fasorok, erdősávok telepítésével mérsékelendők. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A meredekebb morfológiájú területeken az erózió és a felszínmozgás elleni védekezés kiemelt feladat. A szabályozásnak ki kell terjedni a felszíni vízelvezetésre, a tereprendezésre és a szennyvíz kezelésére. Földtani veszélyforrások nem veszélyeztetik a tervezési területet. A földtani környezet szennyeződésre érzékeny, amit a tervezett fejlesztéseknél figyelembe kell venni. A tervezést ásványvagyon-védelmi szempont nem befolyásolja (nyilvántartott ásványvagyon, bányatelek).

30 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 29 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. A BTSZ-ben a település közigazgatási területének jelentős része a település belterületének délnyugati részének, továbbá az alsóörsi összekötőút menti területek (Középsok keleti része) kivételével - az SZ-1 jelű felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozik. Az övezetben korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, extenzív vagy környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatható, illetve új hulladéklerakó nem jelölhető ki, így az alapkőzet potenciálisan nem veszélyeztetett. A BTSZ-ben a vízeróziónak kitett terület övezetébe tartoznak a településkörnyéki meredek hegyoldalak, illetve partoldalak: Főszőlők, Öreghegy, Cserhegy, Malom-patak völgye egy kis szakaszon, Kishegy egy része, a településtől nyugatra Fánk, Déllő és Koldustelek, illetve a belterülettől délre található Csiker. A vízeróziónak kitett területen helyenként 25%-os lejtésnél is meredekebb az eredeti terepfelszín, s jelentős tájalakítási, terepalakítási folyamatok zajlottak le. Az övezetben művelési ág tudatos megválasztásával, művelés és építkezés során helyesen megválasztott talajvédelmi beavatkozással, vízmosások rendezésével kell az eróziós folyamatok hatásait csökkenteni. 9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A légszennyezettség főként a közlekedésből, és a lakosság téli fűtési kibocsátásából származik. Bűzszennyezést jelenthetnek a külterületen található majorok, ipari területek. A település területén az Omikron Dokk Kft. telephelyén keletkezik intézkedést is igénylő környezetszennyezés. A telep levegő szennyezése korszerű, kis környezeti terheléssel járó technológiák alkalmazásával, illetve telephely körüli fásítással csökkenthető. Jelentős levegőszennyezést okozó más létesítmény nincsen a településen. Jelentősebb szennyező forrás a községen áthaladó 7219 j. mellékút, valamint a külterületen haladó 73. sz. főút. A közlekedésből származó környezeti terhelés elsősorban a nyári időszakban növekszik meg időszakosan. A 73. sz. főút a település lakott területeitől távol vezet, így hatása csak a vonalas infrastruktúra mellett érvényesül. A közlekedésből származó különböző légszennyező anyagok, illetve porterhelés kizárólag a 7219 j. mellékút belterületi szakaszán terheli a lakó- és üdülőterületeket. A hasonló forgalmú utaknál végzett számítások szerint ebből a forgalomból származó levegőszennyezés a vonatkozó határértékeket nem lépi túl. Diffúz légszennyezést jelent továbbá a fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátás, amely a fűtési szezonra, a téli hónapokra összpontosul. A levegőtisztaság védelme érdekében ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. A szabadföldi szántóterületek viszonylag kis kiterjedésben vannak jelen a településen, így a mezőgazdasági gépek által okozott porterhelés, illetve száraz időben a fedetlen szántóföldekről származó por időnként lokálisan szennyezést okoz. A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a dűlőutak, csatornák mentén fasorok és erdősávok telepítésével, helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatásával lehet védekezni. A belterületi állattartásból adódó esetleges zavaró mértékű szaghatás okozta konfliktusok helyi állattartási rendelet segítségével orvosolandók HULLADÉKKEZELÉS Felsőörs területén kommunális hulladéklerakó nem működik, a korábban megszüntetett települési hulladéklerakó utóhasznosítása során kiemelt figyelemmel kell eljárni, a további rekultivációs feladatokat az előírásoknak megfelelőenel kell végezni a részlegesen takart területen. A település Veszprém város hulladékgazdálkodási tervezési körzetéhez tartozik. A hulladékot a községből heti rendszerességgel a Veszprémi Kommunális Zrt. gyűjti be, s szállítja el a kommunális hulladéklerakóba. A települési szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a falu központjában található több hulladékgyűjtő sziget. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával az infrastruktúra tovább növelhető. A település területén minden lakóingatlan részére adottak a házi komposztálás feltételei. A település területén működő mezőgazdasági- és ipari üzemek technológiájából eredő veszélyes hulladék kezeléséről nincsenek információink. A trágya- és hulladékkezelést a jogszabályi feltételeknek megfelelően kell megoldani.

31 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 30 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Illegális hulladéklerakó a településen nem működik, vadlerakók előfordulása nem jellemző, azonban az üdülőterületek és zártkertek közelében időszakosan megjelennek a lerakatok. Ezek felszámolása környezetvédelmi és esztétikai szempontokból elsődleges, megelőzésük folyamatos odafigyelést igényel ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Felsőörs belterületén áthaladó 7219 j. mellékútra, mely a 8. (Veszprém) és 71. sz. (Alsóörs) főutat köti össze, leginkább a célforgalom a jellemző, hiszen a fenti úttal párhuzamosan haladó 73. sz főúton (Csopak Felsőörs északnyugati külterületi szakasza - Veszprém) zajlik viszonylag nagy forgalom jobb keresztmetszeti kialakítás, jobb magassági útvonalvezetés miatt. A 7218 j. Balatonalmádi Felsőörs összekötő utat viszonylag kis forgalom jellemzi. A település belterületén legnagyobb terhelés a Fő utcában, a 7219 j. mellékút belterületi szakaszán jelentkezik. Az úton első sorban a nyári időszakban növekszik meg, illetve kivételesen meghaladhatja, a megengedett zajterhelést. A településen áthaladó személy- és tehergépkocsi forgalomból származó zaj- és rezgésterhelés a kis keresztszelvényű útszakaszokon, illetve a kanyarokban jelentkezhet. A terhelés a településen csak rövid időszakokra növekszik meg és alapvetően a forgalom nem számottevő, a zajterhelés így nem okoz gondot. A hasonló forgalmú utaknál végzett számítások szerint ebből a forgalomból származó zajterhelés a vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A közlekedésből származó zaj és rezgés zavaró hatásával nem kell számolni. A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KöM EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek Zajtól védendő terület Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 50 db 40 db 55 db 45 db * * Falusias lakóterület, különleges terület temető, zöldterület 55 db 45 db 60 db 50 db * * Gazdasági terület 65 db 55 db 65 db 55 db 65 db 55 db * A 73. sz. főút által nem érintett zajtól védendő terület A településen jelentős zajforrással üzemelő ipari tevékenység nincs. A rendelet 27/2008 (XII.3.) KöM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek: Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 45 db 35 db Falusias lakóterület, különleges terület 50 db 40 db temető, zöldterület Gazdasági terület 60 db 50 db

32 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 31 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰTERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐSÁVA A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az út tengelyétől számított m széles területen az alábbi országos közutak esetében: sz. Csopak-Veszprém másodrendű főút, j. Alsóörs-Veszprém összekötő út j. Balatonalmádi-Felsőörs összekötő út KÖZMÚ TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVA Az alábbiakban a közmű infrastruktúra elemeiként kerülnek bemutatásra az azokhoz kapcsolódó védőterületek és védősávok. VÍZELLÁTÁS - a Malomvölgy vízbázis külső védőterülete, hidrogeológiai védőidomok. CSATORNÁZÁS, VÍZELVEZETÉS - a települési szennyvízátemelők körül 20 illetve 150 m sugarú körben védőtávolság került kijelölésre. GÁZ- ÉS HŐENERGIA ELLÁTÁS - nagy-középnyomású gázvezeték 9-9 m-es védősávval (biztonsági övezettel). VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS - 20 kv-os villamosenergia légvezeték 7-7 m-es védősávval (biztonsági övezettel). VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település ellátása 20 kv-os középfeszültségű hálózatról történik. A 20 kv-os villamosenergia légvezeték 7-7 m-es védősávval (biztonsági övezettel) rendelkezik EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegyűjtésre. TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM Ex lege védett forrás, Natura 2000 területek, Országos Ökológiai Hálózat: o Magterület övezete, o Ökológiai folyosó övezete, Tájképvédelmi terület, Helyi védelem alatt álló természeti érték. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Műemlék és műemléki környezet Helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak Régészeti területek EGYÉB KORLÁTOZÁSOK (BALATON TÖRVÉNY) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló, módosított évi CXII. törvény rendelkezései

33 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 32 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. II. VÁLTOZÁSOK A településszerkezeti terv leírás 2. és 3. Igazgatási terület, belterülethatár módosítás, Területfelhazsnálás - fejezete tartalmazza a legfontosabb változásokat. A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK A hatályos településszerkezeti tervhez képest jelentős változások nem történetek, azonban több esetben a megváltozott jogszabályi keretek, valamint a megváltozott fejlesztési igények miatt nem nagy jelentőségű, kisebb területfelhasználási módosításokat kellett elvégezni. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Felsőörsön: Beépítésre szánt terület: 108,1 ha Beépítésre nem szánt terület: 1615,4 ha Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv Új beépítésre szánt terület kijelölése /1, 0119/27, 0120/2 Általános mezőgazdasági területgyümölcsös, Közlekedési célú terület /1, 015/8 Általános mezőgazdasági terület- Településszerkezeti terv módosítása Kereskedelmi szolgáltató terület Falusias lakóterület zöldterület Változtatás indoka Lásd: 7.3. Köveskút puszta Morello Kft. telephelyének és környezetének fejlesztése című fejezet Önkormányzati és lakossági kérelem, a szabályozási terven általános mezőgazdasági terület gyümölcsös

34 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 33 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG /8 Kertes mezőgazdasági terület /22, 055/27 gyümölcsös fejlesztéssel területként szabályozva Kertvárosias Önkormányzati kérelem lakóterület Zöldterület /1 hrsz Közlekedési célú terület 6. 89, 90, 92, 93/3, 95 Közlekedési célú terület Új beépítésre nem szánt terület kijelölése /6, 0102/27-29, 0102/42 Kertvárosias lakóterület /38 Kertvárosias lakóterület , 264 Falusias lakóterület /54, 144/3 Falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület /6-9, 080/ /22, 055/27 Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület /1 Különleges terület bánya Különleges terület - temető Beépítésre szánt területen belüli változások 1. 89, 90, 92, 93/1-3,94-95, 97, 98/1-2, 99/1-2, , 64/6, 64/11, 64/13-14, 64/17, 64/21-28, 64/35-37, 64/39-40, 73/1, 77, 83, 84/1, 85 Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont terület Általános mezőgazdasági terület - szántó Közlekedési célú terület, zöldterület Zöldterület Közlekedési célú terület Általános mezőgazdasági terület - gyep Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya Közlekedési célú terület Településközpont terület Falusias lakóterület Lásd: 7.5. Felsőörs Szilas utca, Hosszú utca közötti 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanok rendezése című fejezet Önkormányzati kérelem, nem megvalósítható közlekedési fejlesztés. Az Önkormányzat fenn kívánja tartani az Általános Iskola és a Kertvég utca közötti gyalogos kapcsolatot, azonban azt nem kívánja gépkocsi forgalom számára megnyitni Önkormányzati kérelem, nem támogatott lekóterületi fejlesztés Önkormányzati kérelem, új gyűjtőút kijelölése. Zöldterületként hasznosított ingatlanok kijelölése a valós területfelhasználásnak megfelelően. Önkormányzati kérelem, lakóutcák közötti kapcsolat biztosítása. Önkormányzati kérelem, nem támogatott lekóterületi fejlesztés Lásd: 7.5. Felsőörs Szilas utca, Hosszú utca közötti 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanok rendezése című fejezet Bányatalek a Bányakapitányság véleményében nem szerepel. Temetőhöz kapcsolódó parkoló kijelölése, tervezett gyűjtőút csomópontjának kijelölése Közösségi fejlesztések megvalósítása érdekében Településkép védelmi területbe tartozó lakóterületek karakterének megőrzése érdekében

35 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 34 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Beépítésre nem szánt területen belüli változások /6, 0102/27-29, 0102/42 Kertvárosias lakóterület /38 Kertvárosias lakóterület , 264 Falusias lakóterület /54, 144/3 Falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület /6-9, 080/ /22, 055/27 Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület /1 Különleges terület bánya Különleges terület - temető Általános mezőgazdasági terület - szántó Közlekedési célú terület, zöldterület Zöldterület Közlekedési célú terület Általános mezőgazdasági terület - gyep Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya Közlekedési célú terület Önkormányzati kérelem, nem támogatott lekóterületi fejlesztés Önkormányzati kérelem, új gyűjtőút kijelölése. Zöldterületként hasznosított ingatlanok kijelölése a valós területfelhasználásnak megfelelően. Önkormányzati kérelem, lakóutcák közötti kapcsolat biztosítása. Önkormányzati kérelem, nem támogatott lekóterületi fejlesztés Lásd: 7.5. Felsőörs Szilas utca, Hosszú utca közötti 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanok rendezése című fejezet Bányatalek a Bányakapitányság véleményében nem szerepel. Temetőhöz kapcsolódó parkoló kijelölése, tervezett gyűjtőút csomópontjának kijelölése

36 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 35 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. III. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE TERÜLETI MÉRLEG A HATÁLYOS TSZT SZERINT Területfelhasználási kategória ha % Közigazgatási terület: 1723,5 ha Beépítésre szánt terület Falusias lakóterület Lf 25,7 1,49 Kertvárosias lakóterület Lke 57,4 3,33 Településközpont vegyes terület Vt 5,8 0,34 Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gks z 24,1 1,40 Üdülőházas üdülőterület Üü 0,8 0,05 Különleges terület K 8,8 0,51 Beépítésre nem szánt terület Vízgazdálkodási terület V 6,9 0,40 Közlekedési terület Köu 113,8 6,60 Erdőterület E 619,1 35,92 Zöldterület Z 3,3 0,19 Kertes terület mezőgazdasági Általános mezőgazdasági terület - szőlő Általános mezőgazdasági terület - gyep Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös Mk 210,2 12,20 Másző Mágy Mász Mágyü 91,3 5,30 130,0 7,54 219,7 12,75 206,5 11,98

37 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 36 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. TERÜLETI MÉRLEG A TERVEZETT TSZT SZERINT Területfelhasználási kategória ha % Beépítésre szánt terület Falusias lakóterület Lf 33,9 1,97 Kertvárosias lakóterület Lke 48,5 2,82 Településközpont vegyes terület Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Vt 7,4 0,43 Gksz 27,9 1,62 Üdülőházas üdülőterület Üü 0,8 0,05 Különleges terület K 4,6 0,26 Beépítésre nem szánt terület Vízgazdálkodási terület V 8,4 0,49 Közlekedési terület Köu 112,6 6,54 Erdőterület E 640,9 37,21 Zöldterület Z 3,5 0,20 Kertes terület mezőgazdasági Általános mezőgazdasági terület - szőlő Általános mezőgazdasági terület - gyep Általános mezőgazdasági terület - szántó Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös Különleges beépítésre nem szánt terület Mk 211,7 12,28 Másző Mágy Mász Mágyü 104,8 6,08 107,1 6,21 185,9 10,79 212,4 12,33 Kk 13,4 0,78 Közigazgatási területe 1722,8 ha 1150/4, 1150/5 és 1151 hrsz-ú területek Lovas községhez történt csatolást követően

38 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 37 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Felsőörs területén a térségi szerkezeti terv települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és vízgazdálkodási térséget jelöl. Térségi megnevezése Balaton-törvény (ha) Településrendezési terv (megfelelés a Btv. előírásainak) (ha) % Erdőgazdálkodási 697,75 31,19 4,47 térség Megjegyzés Az erdőgazdálkodási terség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhazsnálási egység került kijelölésre. (A táblázat a térség területén nem erdőterületként kijelölt területek nagyságát mutatja.) A fentiek alapján megfelel a terv a Btv. 4/B. a) pontjának, a térségi övezet 96,53%-a került erdő települési területfelhasználásba. Mezőgazdasági 904,7 20,26 2,24 térség Megjegyzés A mezőgazdasági terség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhazsnálási egység került kijelölésre, a fennmaradó részen nem került kijelölésre nagyvárosias lakóterület, csupán erdőterület, különleges beépítésre nem szánt terület továbbá a korábbi településszerkezeti tervből átvett gazdasági területek (Köveskút pusztán és a j. összekötő út mellett.). (A táblázat a térség területén nem mezőgazdasági területként kijelölt területek arányát mutatja.) A fentiek alapján megfelel a terv a Btv. 4/B. b) pontjának, a térségi övezet 97,76%-a került mezőgazdasági települési területfelhasználásba. Települési térség 121, Megjegyzés Az települési terség szabályainak megfelel a terv, új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a település közigazgatási határától számított 200 m-en belül. Vízgazdálkodási 2,38 2, térség Megjegyzés Az vízgazdálkodási terség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhazsnálási egység került kijelölésre. A fentiek alapján megfelel a terv a Btv. 4/B. f) pontjának, a térségi övezet 100%- a került erdő települési területfelhasználásba. A Balaton törvény által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Felsőörs közigazgatási területét az alábbi kiemelt térségi övezetek érintik: - Ö-1 Magterület övezete, - Ö-2 Ökológiai folyosó övezete, - T-1 A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - T-2 A történeti települési terület övezete - SZ-1 A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete - P-2 A vízeróziónak kitett terület övezet* - U-1 Települési terület övezete - M-1 Az általános mezőgazdasági terület övezetén - M-2 A kertgazdasági terület övezetén - E-1 Az erdőterület övezetén - E-2 Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet - E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - C-1 Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

39 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 38 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Kiemelt térségi övezet megnevezése Ö-1 Magterület övezete Balaton-törvény (ha) Településrendezési terv (megfelelés a Btv. előírásainak) (ha) % 710,10 694,08 97,44 Megjegyzés Magterület övezetébe tartoznak a település erdőségei. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezet területén található erdőterületeken őshonos fajok telepíthetők. A magterület övezetének határát a TfTtv. alapján pontosítani kellett Alsóörs közigazgatási határa mentén. Ö-2 Ökológiai 5,16 5,29 102,52 folyosó övezete Megjegyzés Ökológiai folyosó övezetébe tartozik a Felső hegy és Alsóörs közigazgatási határa közötti keskeny sáv. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. T-1 A térségi 360,28 343,32 95,29 jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Megjegyzés Felsőörs közigazgatási területén található volt zártkerti területek, illetve a belterülettől keletre húzódó Középsok területe tartoznak a T-1 jelű övezetbe. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezetben az épületek elhelyezését átványtervvel kell igazolni. Középsok területén kijelölt különleges beépítésre nem szánt területen csarnok jellegű épület, fedeles lovarda elhelyezhető, mivel a TfTtv. 23/A. lehetőséget teremt az övezet határának pontosítására, melyhez önkormányzati döntés szükséges. Az övezet határának módosításáról a településrendzeési terv egyeztetési eljárása során nyilatkoznak az érdekelt államigazgatási szervek. T-2 A történeti települési terület övezete 1723 (103,48) Megjegyzés A térségi övezetre vonatkozó szabályok szerint a településrendezési tervben kell lehatárolni a tényleges kiterjedését, ami Felsőörsön megegyezik a helyi értékvédelmi terület határával (az ősi településközponttal). Helyi értékvédelmi területen a településszerkezeti terv falusias lakóterületet és településközpont vegyes területet jelöl. SZ-1 A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny övezete terület 1481, ,8 100,49 Megjegyzés A település teljes területe az Sz-1 jelű térségi övezetbe tartozik a belterülettől délre eső területek kivételével. A településszerkezeti terv nem jelöl ki új hulladéklerakó vagy bányaterületet. A HÉSZben kerül meghatározásra a korlátozott mezőgazdasági termelés feltételei, ami különösen fontos a helyi vízbázis védelme érdekében is. 286,90 273,83 95,44 P-2 A vízeróziónak kitett terület övezet* Megjegyzés A település meredek területei tartoznak jellemzően a vízeróziónak kitett terület övezetébe.

40 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 39 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Kiemelt térségi övezet megnevezése Balaton-törvény (ha) Településrendezési terv (megfelelés a Btv. előírásainak) (ha) % Az övezetbe tartozó területek többségében kertes mezőgazdasági területfelhasználásba kerültek. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. 121,11 115,24 95,15 U-1 Települési terület övezete Megjegyzés A település belterülete, illetve az új belterületbe vonásra kijelölt fejlesztési területei tartoznak települési terület övezetébe. M-1 Az általános 685,4 693,14 101,12 mezőgazdasági terület övezetén Megjegyzés A település árutermelő mezőgazdasági területei, illetve gyepterületei mellett e területfelhasználási egységbe tartozik a Köveskút-puszta major területe, illetve egyéb különleges beépítésre nem szánt területek. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. M-2 A 219,3 221,26 100,89 kertgazdasági terület övezetén Megjegyzés A településen található volt zártkerti területek tartoznak jellemzően az M-2 jelű térségi övezetbe. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. E-1 Az erdőterület 663,46 664,78 100,19 övezetén Megjegyzés A településen található erdőségek tartoznak e térségi övezetbe. E-2 Az 28,67 29,12 101,81 erdőtelepítésre alkalmas terület övezet Megjegyzés A településszerkezeti terv az E-2 jelű térségi övezetbe új erdőterületet jelöl ki, illetve a helyi építési szabályzatban olyan övezet korlátozott mezőgazdasági terület - kerül kijelölésre, ahol építési lehetőséget nem biztosítunk. E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 31,25 27,98 (30,44) 89,53 (97,25) Megjegyzés A malomvölgyi 0109/2 hrsz-ú kiváló termőhelyi erdőterület, mely egyben a település vízmű-kútjainak a lelőhelye, a TRT-ben vízgazdálkodási területként került szabályozásra. Az Erdészeti Igazgatóság tájékoztatása szerint a terület vízvédelmi erdőterület. A szabályozás során továbbra is elő kell írni a vízvédelmi erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó területhasználat fenntartását. A terület Vb(Ev) jellel kerül szabályozásra, ahol a vízvédelmi erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó felhasználás során az Ev jelű övezet, illetve a Balaton törvány kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet előírásait be kell tartani. C-1 Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete 133,42 131,37 98,46 Megjegyzés A TfTtv. 23/A. előírásainak megfelelően pontosításra került a C-1 terület övezete, miután a 015/8 hrsz-ú terület tulajdonosa kezdeményezte az I. osztályú szőlőkataszteri terület kivonását. A pontosított terület megfeleltethető a Balatonfüred-Csopaki Borvidék I. osztályú szőlőkataszteri területeinek,

41 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 40 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS Az évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nagy mértékben nőtt. Biológiai aktivitás-érték Meglévő funkció Területhasználat Értékmutat ó Számított érték 10 Tervezett funkció Területhasználat Értékmutat ó Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 80,51 Erdőterület 9 Számított érték Terüle t (ha) Terület biológiai aktivitásérték változás 9 195,8 4 21, ,33 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 12,62 Erdőterület 9 30,69 3,41 +18,07 Kertvárosias lakóterület 3 7,5 Falusias lakóterület 2,4 6 2,5-1,5 Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös 3,7 2,03 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,22 0,55-1,81 Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös 3,7 0,44 Erdőterület 9 1,08 0,12 +0,64 Közlekedési terület 0,6 0,12 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 45,88 Kertvárosias lakóterület 3 3,6 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 6,66 Kertes mezőgazdasági terület 5 0,6 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,08 Erdőterület 9 2,7 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,08 0,21-0,04 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 45,88 12,4 0 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 4,44 1,2 +0,84 Kertes mezőgazdasági terület 5 9 1,8 +2,34 Kertvárosias lakóterület 3 0,4 0,13-0,2 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 0,74 0,2 +0,66 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 1,11 0,3-1,59 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,04 Erdőterület 9 0,9 0,1 +0,86 Általános mezőgazdasági 3,7 1,48 Különleges beépítésre 6 2,4 0,4 +0,92 9 Területi biológiai aktivitásérték változás a tervezett és a meglévő funkció értékmutatójának kivonata. 10 Biológiai aktvitásérték a területhasználati értékmutató és a terület szorzata.

42 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 41 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Biológiai aktivitás-érték Meglévő funkció Területhasználat Értékmutat ó Számított érték 10 Tervezett funkció Területhasználat Értékmutat ó terület - gyep nem szánt terület sport terület Kertvárosias lakóterület 3 14,4 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 88,43 Falusias lakóterület 2,4 3,6 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 4,07 Számított érték Terüle t (ha) Terület biológiai aktivitásérték változás 9 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 17,76 4,8 +3,36 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 88,43 23,9 0 Településközpont vegyes terület 0,5 0,75 1,5-2,85 Vízgazdálkodási terület 6 6,6 1,1 +2,53 Kertvárosias lakóterület 3 0,3 Zöldterület 6 0,6 0,1 +0,3 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 23,31 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 12,28 Kertes mezőgazdasági terület 5 1,1 Közlekedési terület 0,6 0,03 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 1,48 Közlekedési terület 0,6 0,66 Különleges beépítésre nem szánt terület lovasspor t terület 6 37,8 6,3 +14,49 Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági t terület 6 19,92 3,32 +7,64 Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági t terület 6 1,32 0,22 +0,22 Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági t terület 6 0,3 0,05 +0,27 Kertes mezőgazdasági terület 5 2 0,4-0,52 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 4,07 1,1 +3,41 Különleges terület temető terület 3 0,3 Közlekedési terület 0,6 0,06 0,1-0,27 Különleges terület temető terület 3 2,1 Falusias lakóterület 2,4 1,68 0,7-0,42 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 24,75 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 24,75 6,69 0 Kertvárosias lakóterület 3 0,3 Zöldterület 6 0,6 0,1 +0,3 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 24,45 Falusias lakóterület 2,4 15,86 6,61-7,73 Erdőterület 9 1,44 Közlekedési terület 0,6 0,1 0,16-1,34 Településközpont vegyes terület 0,5 0,01 Zöldterület 6 0,06 0,01 +0,05 Erdőterület 9 7,88 Erdőterület 9 1,98 Különleges terület bánya 0,1 0,03 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 4,14 1,12-3,74 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 0,81 0,22-1,17 Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya 0,2 0,06 0,31 +0,03 Általános mezőgazdasági 3,7 2,15 Kertes mezőgazdasági 5 2,9 0,58-0,75

43 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 42 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Biológiai aktivitás-érték Meglévő funkció Területhasználat Értékmutat ó terület - szőlő Számított érték 10 Tervezett funkció Területhasználat Értékmutat ó terület Számított érték Terüle t (ha) Terület biológiai aktivitásérték változás 9 Biológiai aktivitás érték változás összesen +149,50 II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

44 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 43 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT.../2014. (...) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Felsőörs község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésében és a 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. E rendelet alkalmazásában: 1. Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús. 2. Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint. 3. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. 4. Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, egész éven, megszakítás nélküli szolgáltatás keretében, folyamatos napi üzemeltetéssel vagy idényjelleggel, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja. 5. Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább: a) földmérő által készített geodéziai helyszínrajz b) tereprendezési terv 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén c) kertépítészeti tervrajz, amelynek tartalma ca) a kertkialakítás koncepciója cb) megvédendő és új növényzet bemutatása cc) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti építmények pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó tervezett helye, javasolt anyaga d) favédelmi, fakivágási munkarész, amelynek tartalma da) a kivágandó fák: fás szárú növények darabszáma, faja, fa esetében annak 1 m magaságban mért törzsátmérője db) a kivágás oka dc) a pótlás módja e) műszaki leírás 6. Kialakult telek: Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe +/- 5%-ban módosulhat egyéb vonatkozó rendelkezések betartásával. 7. Kialakult beépítettség: A település már beépült építési telkén kialakult beépítettség. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén meglévő épület, épületrész kubatúrán belül lehet. 8. Kialakult beépítési mód: A település már beépült részén történelmileg kialakult beépítési mód, mely nem határozható meg egyértelműen oldalhatáron álló, vagy szabadon állóként. Új épület építése során az építési hely a magasabb rendű jogszabályokban szabályozott telepítési távolság figyelembevételével szabadon megválasztható a 42. (2) figyelembevételével.

45 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 44 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG Kialakult épületmagasság: a település már beépült részén az adott övezet által érintett egyes telkeken kialakult maximális épületmagasság, melyet az övezet előírásaival összhangban - az építmények átalakítása, újjáépítése során túllépni nem lehet. 10. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény. 11. Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát. 12. Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol. 13. Támfalgarázs: A lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított személygépjármű-tároló. 14. Tanyatelek: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 ha nagyságú, mező- és erdőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó földrészlet, vagy olyan földrészlet, amely az ingatlannyilvántartásban tanyaként szerepel. 15. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely. 16. Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott. 17. Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll. 18. Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal. 19. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek. 2. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 2. (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosításával történhet: a) szabályozási vonal; b) építési övezet, övezet határa és jele; c) építési vonal; d) telek be nem építhető része; e) a kötelező erejű megszüntető jel; f) tömbönként kialakítható maximális telekszám; g) közigazgatási határ; h) belterülethatár; i) szabályozási szélesség. (2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek: a) védőtávolságok; b) műemlék; c) műemléki környezet; d) régészeti terület; e) helyi védett épület; f) településkép védelmi terület; g) Országos ökológiai hálózat magterület; h) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe; i) Natura 2000 terület; j) helyi jelentőségű védett természeti terület (3) Sajátos jogintézmények: a) beültetési kötelezettség; b) elővásárlási jog. (4) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek: a) helyi védelemre tervezett építmények, műtárgyak; b) tervezett helyi jelentőségű védett természeti terület; c) meglévő, megtartandó és tervezett fasor; d) nem kötelező megszüntető jel;

46 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 45 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. e) javasolt telekhatár; f) roncsolt, rekultivánadó terület. 3. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS 3. (1) A belterületbe vonható területeket a 3. sz. melléklet és a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Ha nem önkormányzati kezdeményezésre újonnan beépítésre szánt területen vagy beépített területen új beépíthető ingatlanok kialakítása érdekében útépítés, közművesítés válik szükségessé, akkor a szükséges közterület térítésmentes átadása a tulajdonos, az út-, valamint a közműépítés költségének megfizetése az érdekeltek kötelezettsége. A belterületbe csatolási eljárás a fenti feltételek fennállása esetén kizárólag az Étv. alapján az önkormányzattal megkötött hatályos és érvényes településrendezési szerződés esetén folytatható le, amiben az érintett ingatlan tulajdonosa illetve az ingatlanon beruházni szándékozó átvállalja az önkormányzattól mindazon költségeket és egyéb ráfordításokat, amelyek következményei az önkormányzatot terhelik. (3) A belterületbevonás telekcsoportonként ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzatnak megfelelően az építési telkek kialakításra kerültek. (4) A belterületbe vonás a kertvárosias lakóterület építési övezetben a beépítés feltétele, egyéb építési övezetben, övezetben nem beépítési feltétel. II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. Közterületalakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre. III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 5. (1) Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket, a műemléki jelentőségű területeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 5. TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6. (1) A településen a Szabályozási terven jelölt területek részesülnek településkép védelemben. A településkép védelmi terület övezete a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési _Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Balaton törvény) történet települési terület övezet előírásainak megfelelően került lehatárolásra. (2) Településkép védelmi területen a kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utak a Szabályozási terven jelölt, kiszabályozott utak kivételével nem létesíthetők. (3) Településkép védelmi területen csak egységes tájékoztató illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos. (4) Településkép védelmi területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. (5) Településkép védelmi területen új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó. (6) Településkép védelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. (7) Településkép védelmi területen a homlokzat csak vakolt festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, kőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.

47 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 46 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (8) Településkép védelmi területen közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével kizárólag magastetős épület helyezhető el o tetőhajlásszöggel. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, illetve természetes pala lehet, közfunkciót ellátó épületek esetén kivételesen korcolt fémlemez is engedélyezhető- (9) Településkép védelmi területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók. (10) Településkép védelmi területen kialakult zárt kerítés megtartandó, felújítandó a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően. (11) Településkép védelmi területen a meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges. (12) Településkép védelmi területen az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. (13) Településkép védelmi területen a kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében fésűs beépítésű telken lévő épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 6 m-en túli épületrészen alakítható ki. 6. HELYI EGYEDI VÉDELEM 7. (1) Szabályozási terv tartalmazza a helyi védelem alatt álló, illetve a védelemre javasolt építményeket. (2) A védelemre tervezett épületek védelmének kimondását követően azokra a védett épületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (3) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (4) A helyi védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését a védettséget indokoló elemek megtartásával kell megoldani. (5) Helyi védett épület bontására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. (6) Helyi védett épület esetében az utcai homlokzattól számított 6,0 m szélességen túl az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülethez illeszkedően képzendő ki. (7) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. (8) Helyi védelemre tervezett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni. (9) A K-t jellel jelölt temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék helyi védelemre javasoltnak tekinthető, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó előírások alkalmazandók. 7. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 8. (1) A település közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el. (2) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el. (3) Közterületen csak az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei helyezhetők el. (4) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. (5) Meglévő hirdetőtábla fennmaradása amennyiben az nem elégíti ki a fenti előírásokat nem hosszabbítható meg. (6) Településkép védelmi területen e rendelet 6. (3) bekezdés előírásai alapján kell eljárni.

48 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 47 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 9. (1) A település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat Balaton törvény szerinti magterület és ökológiai folyosó - övezeteire, az országosan védett természeti területekre megóvását biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozás terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők; d) belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. A fasorok telepítéséhez az utca műszaki kialakítását figyelembe véve honos fás növényzet alkalmazható. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani; e) a gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos (3) A települési és tájkarakter védelme érdekében belterületen Vt és K-sp jelű építési övezetekben elhelyezett sportcsarnok kivételével csarnok jellegű épület nem építhető. (4) Védett területen és tájképvédelmi területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el. 10. (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek és a Natura 2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Az országos ökológiai hálózathoz - Balaton törvény szerinti magterület és ökológiai folyosó övezethez - tartozó területeken és a Natura 2000 területeken a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; b) tájba illő épület helyezhető el; c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; d) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el. 11. (1) A településen a helyi jelentőségű védett természeti területek és a tervezett helyi jelentőségű védett természeti terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a helyi természetvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (3) A helyi jelentőségű védett természeti területeken kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető. (4) A tervezett helyi jelentőségű védett fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el. 12. (1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) Tájképvédelmi terület pontosított határa a szabályozási terven feltüntetésre került. (3) Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.

49 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 48 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 9. KÖRNYEZETVÉDELEM 13. (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) kizárja a környezetkárosítást, c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra a telekhatáron kell teljesülniük. (3) A roncsolt, rekultivált területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandók és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók. (4) A roncsolt, rekultivált területek kerti bútorok és esőbeálló a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan elhelyezhető maximálisan nettó 20 m 2 alapterületen. (5) A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat. (6) Állattartó építmények elhelyezésével kapcsolatos követelményeket a mezőgazdasági haszonállatok tartásáról szóló helyi rendelet állapít meg, illetve: 10. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 14. (1) A felszíni és felszín alatti vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. (2) A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a talaj állapotát veszélyeztetik. (3) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat. (4) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók. (5) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. 11. A LEVEGŐ VÉDELME 15. (1) A település légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (2) A település területén a levegő védelmével kapcsolatos jogszabály szerint telken kívüli védelmet igénylő tevékenység csak a Szabályozási terven jelölt területek esetén folytatható. 12. A TERMŐFÖLD VÉDELME 16. (1) A település területén csak olyan tevékenység végezhető, melynek hatására az erózióveszély nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. (4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. (5) A település területén csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 13. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS 17. (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. (2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget a település közterületén helyezhetők el, a műemléki környezet kivételével.

50 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 49 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (3) Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető. 14. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 18. (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 15. KATASZTRÓFAVÉDELEM 19. (1) A tűzivíz ellátást biztosítani kell. Ha a mértékadó tűzivíz közhálózatról nem biztosítható, akkor a) a közhálózat által biztosítható tüzivíz igény feletti igényre helyi tüzivíz tároló létesítése szükséges, b) épület tűzszakaszolásával csökkenteni kell a tüzivíz igényt a közhálózat által biztosítható mértékig, c) a közhálózat kapacitás bővítésével kell a tűzivíz ellátást biztosítani. (2) A település területén kertes mezőgazdasági övezetben nyílt tüzivíz tároló nem helyezhető el. 16. NYÍLT KARSZT TERÜLETEK 20. (1) A nyílt karszt területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. Az övezetben folytatott tevékenységek során a jogszabály vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) A nyílt karszt területen a parkolók felületéről vizet csak homok- és olajfogó műtárgyon átvezetve szabad közcsatornába engedni. 17. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK 21. (1) A vízerőzónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet határával. Területén a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín minél nagyobb mértékű növényborítottságát. (3) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. (4) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. (5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell. kell. 18. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 22. (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények, (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók. VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 19. SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 23. (1) A település területén elővásárlási jog illeti meg a 4. melléklet szerinti ingatlanok vonatkozásában.

51 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 50 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (2) A település területén beültetési kötelezettség terheli a 5. melléklet szerinti ingatlanokat. 20. TELEKALAKÍTÁS 24. (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik. (2) A település területén közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. (3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület kialakítása céljából kerül sor, úgy az övezetben, építési övezetben előírt minimális telekméretnél kisebb telek is kialakítható. (4) Közterületalakítás során akkor is lehetőség van telekalakításra, ha a kialakuló telek paraméterei az övezeti előírástól eltérnek. (5) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. (6) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél. (7) Telekcsoport újraosztás a szabályozási terven jelölt telektömbre egyidejűleg történhet. VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 21. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 25. (1) A meglévő és a tervezett közcélú: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a) településképi megjelenésre, b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. (4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali sor telepítését ne akadályozzák meg.

52 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 51 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA 26. A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett. 23. VÍZELLÁTÁS 27. (1) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmények biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni. (2) A hidrogeológiai védőterület kijelölésével nem rendelkező víznyerőhelyek körül a) ha talpmélysége kisebb 100 m-nél, akkor 100 m-es, b) ha a talpmélysége meghaladja a 100 m-t, akkor 10 m-es sugarú kört kell kijelölni belső védőterületként, s a területre a vonatkozó jogszabályban foglalt területhasznosítási korlátozásokat figyelembe kell venni. (3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad. (4) Belterületen új vízhálózat a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően. 24. SZENNYVÍZELVEZETÉS 28. (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A talaj, talajvíz védelme érdekében a szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. (3) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett ingatlanoknak csatlakozniuk kell a közcsatornára. 29. (1) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a közcsatorna hálózatmég nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni. b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, vagy a közcsatorna hálózat kiépítését követően az nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül akkor a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, bd) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken, be) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. Ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni, illetve ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét. (2) Közműpótló csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. 25. SZENNYVÍZKEZELÉS, SZENYYVÍZELHELYEZÉS 30. (1) Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. (2) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.

53 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 52 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (3) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolsága 20 m, kizárólag bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy létesíthető. (4) Szennyvízátemelő műtárgy és szennyvíztisztító telep védőtávolságán belül: a) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő-, vegyes, gazdasági (környezetre jelentős hatást gyakorló ipar kivételével) épület nem létesíthető. b) beépítésre nem szánt területen élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható. 26. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 31. (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.) (2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. (3) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (4) a csapadékvíz élővízbe történő bevezetése a vízfolyás kezelőjének a hozzájáruláásval történhet; (5) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén, b) új telekosztás esetén. (6) A (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (7) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani. 32. (1) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni. (2) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. (3) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést terepszint alatt kell az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. (4) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsibehajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és b) a vízszállítás akadálymentes legyen. (5) A nyílt árok fenekét és legfeljebb 50 cm magasságig az oldalát a szint- és medertartás, valamint a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. (6) Meredek nyomvonalon kialakított árkot teljes keresztmetszetében burkolni kell. 27. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 33. (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben b) településközpontban c) sétáló utcává alakítandó utcában d) településkép védelmi területen e) tájképvédelmi területen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek a) villamosenergia hálózati rekonstrukció, b) közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (3) Beépítésre nem szánt területen erdőterület kivételével egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. a) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

54 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 53 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. b) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha erdőirtás igénye merül fel, a hálózatot csak földalatti telepítéssel lehet építeni. (4) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a beépítésre szánt területeken és beépítésre nem szánt területek villamosenergia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. 28. FÖLDGÁZELLÁTÁS 34. Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalattai elhelyezéssel szabad kivitelezni. 29. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 35. (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. 30. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 36. (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi övezetben fekszik az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni. (2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető. IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 31. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 37. (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül, korszerűsíthető, felújítható, tetőtere beépíthető egyéb jogszabályi előírások betartásával. (2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. (3) Két építési övezetbe vagy övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretbél kisebb islehet. 38. (1) Új elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 méter magasságot meghaladó antenna, zászlótartó oszlop a) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken és a Natura 2000 területeken kivételes esetben sem helyezhető el, b) egyéb területeken a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. (2) A település területén 10 méternél magasabb antenna nem építhető. 32. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 39. (1) A település belterületén különleges és gazdasági területek kivételével közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek. (2) Az épület alapterületének 50%-át meg nem haladó részén 30 -nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható.

55 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 54 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (3) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. (4) A település belterületén, illetve a belterülethez kapcsolódó kereskedelmi szolgáltató építési övezetben és kertes mezőgazdasági övezetben a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag: a) műanyag hullámlemez; b) fém trapézlemez, hullámlemez; c) mesterséges pala. (5) A település területén tilos az épületek tetőfedő anyagának a) kék, sárga, lila színezése b) zöld színezés a Fenyves utca kivételével az anyagától függetlenül. (6) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók. (7) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. (8) A település beépítésre szánt területein csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, látványtervvel igazoltan, illetve növényzettel takartan helyezhető el. (9) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) klímaberendezés, szellőző az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, b) napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető. (10) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a) a telkek előkertjében, b) a telkek udvarán, c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el. Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. (11) Telepengedély és telep létesítésének bejelentése magasabb rendű jogszabályokban meghatározottak szerint történhet. a) Belterületen bejelentés köteles tevékenységek közül egyéb szárazföldi személyszállítás vagy közúti áruszállítás, költöztetés alágazatba tartozó tevékenységek közül - azon tevékenységek kivételével, amelyek esetében a tevékenységhez igénybe vett gépjárművet (gépjárműveket) külön jogszabály szerint telephelyen kell tárolni kivételével minden tevékenységet lehet gyakorolni; b) Mezőgazdasági gépek és vontatmányaik falusias lakóterületen is korlátozás nélkül parkolhatnak illetve telephelyezhetnek. c) Kereskedelmi szolgáltató területen minden engedélyköteles tevékenység gyakorolható. 33. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 40. (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított feltöltés illetve bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5-1,5 m-t. (2) Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez - 1,0 méterel változtatható meg. (3) Tereprendezés az előkertben a közterület határától mért 8 méter távolságig lehetséges az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése céljából. (4) Támfal kialakítása a természetes terepszintet a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,a b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg. (5) A közúttal határos telken az utcavonalon illetve az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető. (6) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,2 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest. (7) Támfalak csak természetes anyagú (terméskő) lehet. (8) A település területén támfalgarázs nem építhető.

56 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 55 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG (1) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán tömör kerítés nem építhető. (2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,6 m lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 m-t. (3) Külterületen, beépítésre nem szánt kertes mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. 34. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 42. (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (2) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala 0,5-1,0 méter távolság betartásával vagy tűzfalas csatlakozással - közös telekhatárra is kerülhet. Amennyiben a tömbre jellező oldalhatár nem állapítható meg az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon. (4) Az előkerti építési vonal a) beépített utcaszakasz esetén: a legalább 70%-ban az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett kialakult állapothoz igazodó kell legyen b) újonnan beépítésre kerülő területek építési övezeteiben a szabályozási terven jelöltek szerint, annak hiányában: ba) lakó és kereskedelmi, szolgáltató övezetek esetében: minimum 5 m, bb) különleges terület övezetben: minimum 10m, bc) egyéb esetben: minimum 5 m, kivétel ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (5) Az oldalkert legkisebb mérete az építési övezetben előírt épületmagasság mértéke, mely 12 méternél keskenyebb telkek esetében 3,0 m-re csökkenthető a vonatkozó előírások betartásával. (6) A hátsókertek legkisebb mérte 6,0 méter, kivéve a) Lke2 építési övezetben, ahol 4,0 méter. b) a településkép védelmi területen már beépült hátsókerttel rendelkező építési telkei, továbbá a Hóvirág utca, Csalogány utca és Rózsa utca már jogszerűen beépült építési telkei, ahol a hátsókert legkisebb mérete kialakult; (7) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon. (8) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-re lehet. (9) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert a vonatkozó előírások betartásával - 3,0 méter, a hátsókert 0 méter. (10) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje minimum 3,0 méter.

57 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 56 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 35. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 43. A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók: a) Kertvárosias lakóterület (Lke) b) Falusias lakóterület (Lf) c) Településközpont terület (Vt) d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) e) Üdülőházas terület (Üü) f) Különleges területek fa) sporrterület (K-sp) fb) temető (K-t) fc) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) 36. LAKÓTERÜLETEK 44. (1) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el a 39. (11) bekezdés figyelembevételével. (2) Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű épületet a telek utcavonal felőli részére kell elhelyezni. (3) Melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény kivéve a közműcsatlakozás építményeit - az utca felőli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület-elhelyezést. (4) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. Az Előkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el gépjárműtároló. (5) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság oromfalas épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. 37. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 45. (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető fő rendeltetésű - épület: a) lakó; b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális; e) szállás jellegű; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 Lke1 O ,5 50

58 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 57 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H Kialakítható Legnagyobb Legnagyobb Építményének Építési Kialakítható Minimális Beépítés legkisebb megengedhető megendedhető legnagyobb 2 övezeti legkisebb zöldfelületi módja telekszélesség beépítettsége terepszint alatti épületmagassága (m) jele területe (m²) aránya (%) (m) (%) beépítettsége (%) 4 Lke2 SZ , Lke3 O , Lke4 O , Lke5 O ,5 50 O SZ oldalhatáron álló beépítés szabadonálló beépítés (4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (5) Az építési övezet építési telkein az Lke2 építési övezet kivételével - kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el. 6) Az Lke2 jelű építési övezet építési telkein legfeljebb két fő rendeltetésűi épület és egy melléképület helyezhető el. (7) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (8) Az építési övezet területén egy épületben maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (9) Kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) közműpótló műtárgy b) kirakatszekrény; c) trágyatároló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; e) építménynek minősülő antennaszerkezet. (10) Elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el kerti építmények közül a) a tárolásra szolgáló melléképítmények; b) állatól és állatkifutó. (11) Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) mosókonyha; b) nyárikonyha; c) gépjármű- és egyéb tároló épület. (12) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (13) Az építési övezet területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m 2 bruttó alapterületű lehet. (14) Az Lke2 jelű építési övezetben az előkert mérete, mely egyben építési vonal is 5,0 m. A második fő rendeltetésű épület kizárólag az építési telken álló, építési vonalra elhelyezetett fő rendeletetésű épület hátsókert felé néző homlokzata mögött helyezhető el a telepítési távolság figyelembevételével. (15) Az Lke2 építési övezetben csak a Balaton-felvidéki népi építészet hagyományokat és értékeket őrző épület helyezhető el: a) az utcafronton csak egy fő rendeltetésű épület helyezhető el; b) az utcafront csak oromfalas, legföljebb csonkakontyos kialakítású lehet; c) kizárólag magastetős épület helyezhető el, tetőhajlásszöggel, s a tető nem állhat 7 síknál többől; d) a tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, természetes pala, illetve nád lehet; e) a homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók; f) az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el; g) a lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet;

59 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 58 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. h) az épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 8 m-en túli épületrészen alakítható ki. (16) Az Lke5 építési övezetben a Hosszú utca felől utcahatáros beépítés nem alakítható ki, építési telek a Hosszú utca felől nem közelíthető meg. (17) Lke5 építési övezetben a tervezendő épületek szélessége legfeljebb 8 méter lehet. 38. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 46. (1) Falusias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) Falusias lakóterületen elhelyezhető fő rendeltetésű - épület: a) lakó; b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) szálláshely jellegű; e) igazgatási, iroda; f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; g) kulturális, közösségi szórakoztató; h) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H O 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 Lf O ,5 50 oldalhatáron álló beépítés (4) A legnagyobb épületmagasság a Fő utca melletti teleksávban 4,2 m. (5) Az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető, amennyiben az a közterület irányából takart és nem rontja a településképet. (6) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (7) Az építési övezet építési telkein kizárólag két fő rendeltetésű épület helyezhető el. (8) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (9) Falusias lakóterületen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) közműpótló műtárgy b) kirakatszekrény; c) építménynek minősülő antennaszerkezet. (10) Elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól; b) zászlótartó oszlop; c) kerti építmények közül a tárolásra szolgáló műtárgyak. d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (11) Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) mosókonyha; b) nyárikonyha; c) gépjármű- és egyéb tároló épület. d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (12) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

60 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 59 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (13) Az Lf jelű építési övezetben csak a Balaton-felvidéki népi építészet hagyományokat és értékeket őrző épület helyezhető el: a) az utcafronton csak egy fő rendeltetésű épület helyezhető el; b) az utcafront csak oromfalas, legföljebb csonkakontyos kialakítású lehet; c) kizárólag magastetős épület helyezhető el, tetőhajlásszöggel, s a tető nem állhat 7 síknál többől; d) a tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép, természetes pala, illetve nád lehet; e) a homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók; f) az épület oromfalán csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el; g) a lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet; h) az épület oldalirányú bővítése keresztszárny kialakításának kivételével nem lehetséges. Keresztszárny az épület homlokvonalától számított 8 m-en túli épületrészen alakítható ki. (14) Az építési övezet területén állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m 2 bruttó alapterületű lehet. 39. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET 47. (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) Településközpont területen elhelyezhető fő rendeltetésű - épület: a) lakó; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 Vt1 O ,0* 60 4 Vt2 SZ ,0* 40 5 Vt3 O ,5* 30 6 Vt4 O ,5 30 O oldalhatáron álló beépítés SZ szabadonálló beépítés * lásd (4) bekezdés (4) Az építési övezet területén a Vt4 építési övezet kivételével - templom, sportcsarnok, közfunkciót ellátó épületek építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 méter. Ebben az esetben az épület településképbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. (5) Vt4 építési övezetben intézményi közfunkciót ellátó épület eseténe a legnagyobb épületmagasság 6,0 méter. Ebben az esetben az épület településképbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni. (6) Új beépítettség esetén Vt2 és Vt4 építési övezetben kizárólagos lakófunkció esetén az építési telek legnagyobb megengedhető beépítettsége 25%. (7) Vt4 építési övezetben meglévő kereskedelmi, vendégátó és lakó rendeltetés elválasztására 550 m2-nél kisebb építési telek is kialakítható, ebben az esetben a meglévő épületeket figyelembe vevő beépítettség 80%.

61 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 60 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (8) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (9) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik közcélú rendeltetést is tartalmaz. (10) Az építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (11) Az építési övezet területén egy épületben maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (12) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. (13) Településközpont területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) közműpótló műtárgy b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; c) trágyatároló, komposztáló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; e) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop. (14) Elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el: a) kerti építmény; b) állatól, állatkifutó; c) gépjárműtároló. (15) Hátsókert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) mosókonyha; b) nyárikonyha; c) gépjármű- és egyéb tároló épület. (16) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az elő- és oldalkertben valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. 40. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 48. (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető fő rendeltetésű - épület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) szállás jellegű; e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó; f) sport rendeltetést is tartalmazhat (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 Gksz1 SZ , Gksz2 SZ , Gksz3 SZ K K K K K K SZ K szabadonálló beépítés kialakult

62 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 61 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (4) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (5) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Új épület alapterülete nem haladhatja meg a 600 m 2 -t. (7) Gksz1 jelű építési övezetben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. (8) Gksz1 jelű építési övezetben új épület építése esetén az épület köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell történnie. (9) Az építési engedélyezési kérelemhez a környezethez való illeszkedés igazolására - látványtervet kell csatolni. (10) A lakóterülettel közvetlenül szomszédos gazdasági területek telekhatárán a zajkibocsátás megengedett mértéke nem haladhatja meg az ide vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban lakóterületre meghatározott határértéket. (11) Gksz3 jelű építési övezetben a jelenleg folytatott tevékenység fenntartható, de tovább nem fejleszthető. 41. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET 49. (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Üdülőházas területen elhelyezhető fő rendeltetésű - épület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) igazgatási, iroda; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK 2 A B C D E F G H Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 Üü SZ K K ,5 50 K SZ - kialakult állapot - szabadonálló beépítés (4) Az épületmagasság legkisebb mértéke 3,0 méter. Az építési övezet legkisebb épületmagasságra vonatkozó előírása az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb alkalmazásához, az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az illetékes Állami Főépítész záró szakmai véleményét meg kell kérni (5) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (6) Az építési övezet területén több fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető. (7) Az övezetben tetőfedésként korcolt fémlemez fedés is alkalmazható. (8) Üdülőházas területen a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) kirakatszekrény; b) állatól, állatkifutó; (9) Üdülőházas területen épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el.

63 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 62 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (10) A járművek telken belül parkolóban vagy garázsban helyezhetők el. A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs önálló építményként nem helyezhető el. 42. KÜLÖNLEGES TERÜLET 50. Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) sporrterület (K-sp) b) temető (K-t) c) mezőgazdasági üzemi terület (K-mü) 43. KÜLÖNLEGES TERÜLET SPORTTERÜLET 51. (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - sportterületen elhelyezhető fő rendeltetésű - építmény: a) sport; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű d) és ezeket kiszolgáló rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési övezetben szállás rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el. (4) A különleges terület sportterület építési övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 SZ Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 K-sp SZ ,0 60 szabadonálló beépítés (5) Sportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 10 méter lehet. (6) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (7) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (8) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy c) kirakatszekrény; d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; e) állatól, állatkifutó; f) trágyatároló, komposztáló; g) építménynek minősülő antennaszerkezet. (9) Különleges terület sportterületre kertépítészeti tervet kell készíteni. 44. KÜLÖNLEGES TERÜLET TEMETŐTERÜLET 52. (1) Különleges terület - temető a Szabályozási terven K-t jellel szabályozott építési övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - temetőterületen elhelyezhető - fő rendeltetésű - építmény: a) terület fenntartását és őrzését szolgáló gazdasági; b) ravatalozó, kápolna rendeltetést is tartalmazhat. (3) A különleges terület temető építési övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H

64 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 63 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. 2 Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 K-t SZ ,5 80 SZ szabadonálló beépítés (4) Harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (5) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (6) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. (7) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy c) kirakatszekrény; d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; e) állatól, állatkifutó; f) trágyatároló; g) építménynek minősülő antennaszerkezet. (8) A temető telekhatára mentén, telkén belül amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó. (9) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni. 45. KÜLÖNLEGES TERÜLET MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLET 53. (1) Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület a Szabályozási terven K-mü jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban állattartó majorok, valamint egyéb környezetre jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági üzemi létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető fő rendeltetésű - épület: a) mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó tároló b) állattartó nagyüzemi kivételével; c) borgazdasági; d) igazgatási, iroda; e) egészségügyi, szociális gazdasági funkció megléte esetén; f) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági funkció megléte esetén; g) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési övezetben kereskedelmi szolgáltató és lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el. (4) A különleges terület mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1 AZ ÉPÍTÉSI TELEK A B C D E F G H 2 SZ Építési övezeti jele Beépítés módja Kialakítható legkisebb területe (m²) Kialakítható legkisebb telekszélesség (m) Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%) Legnagyobb megendedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építményének legnagyobb épületmagassága (m) Minimális zöldfelületi aránya (%) 3 K-mü SZ ,0 40 szabadonálló beépítés (5) Különleges terület mezőgazdasági üzemi területen - ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges - földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3,0 méterrel túlléphető.

65 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 64 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (6) Az építési övezet építési telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (7) Az építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (8) Az építési övezetben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy c) kirakatszekrény (9) Az építési övezet területén legföljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (10) Különleges terület mezőgazdasági üzemi területen épület csak a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el. A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű őshonos, a tájegységre jellemző - növényzet telepítése kötelező az építési telek megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell történnie. XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 46. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 54. A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: a) Zöldterület aa) Közkert (Zkk) b) Erdőterületek ba) Védelmi (Ev) bb) Gazdasági (Eg) c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület (Má) cb) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) d) Vízgazdálkodási terület: da) Vízfelszín (V) db) Vízbeszerzési terület (Vb) e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) szabadidő terület (Kb-sz) eb) Lovasturisztikai terület (Kb-lsp) ec) Borgazdasági terület (Kb-bg) ed) Bánya (Kb-bá) f) Közlekedési terület fa) Közúti (KÖu) 47. ZÖLDTERÜLET 55. (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. (2) Zkk övezetben elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, b) a terület fenntartásához szükséges építmény. (3) Zkk1 jelű zöldterületen az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén. (4) Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el. (5) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia. 48. ERDŐTERÜLET 56. (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

66 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 65 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint a) Védelmi (védett és védőerdő, mezővédő) (Ev) b) Gazdasági (Eg) erdők lehetnek. (3) Az övezetben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető. 49. ERDŐTERÜLET VÉDELMI ERDŐ 57. (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a Szabályozási terven Ev jellel jelölt területek, melyek elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak. (2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az övezetben a legkisebb kialakítható telek 2 ha. (4) Az övezetben meglévő tanyaépület felújítható, korszerűsíthető. 50. ERDŐTERÜLET GAZDASÁGI ERDŐ 58. (1) A gazdasági erdőterületek a Szabályozási terven Eg jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja a fatermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása. (2) Az övezetben az erdő művelési ág létrejöttéig és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséig épület nem építhető. (3) Gazdasági erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú építmények, valamint gazdasági épület megléte esetén legfeljebb két lakó rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület helyezhető el. Az építés feltételei: a) a kialakítható telek területe legalább m 2 (2 ha), b) a beépíthető telek területe legalább m 2 (10ha), c) a beépítés módja: szabadonálló, d) a beépítés mértéke legfeljebb: 0,3%, e) a megengedett maximális épületmagasság: 4,5 m. (4) Az övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése megoldott. (5) Az övezetben csak tájba illeszkedő épület építhető. 51. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 59. (1) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében az alábbi övezetekre osztja: a) általános mezőgazdasági terület (Má); b) kertes mezőgazdasági terület (Mk). (2) A mezőgazdasági területen: a) az övezetben csak a tájba illeszkedő épületek építhetők; b) az övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető. 52. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 60. (1) Általános mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Má jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület. (2) Az általános mezőgazdasági területetek az építmények elhelyezésének szempontjából a) általános mezőgazdasági terület szántó (Má-sz); b) általános mezőgazdasági terület gyep (Má-gy) c) általános mezőgazdasági terület szőlő (Má-sző) d) általános mezőgazdasági terület gyümölcs (Má-gyü) e) általános mezőgazdasági terület korlátozott mezőgazdasági terület (Má-ko) rendeltetésűek. (3) Általános mezőgazdasági területen épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet a Balaton törvény vonatkozó szabályainak figyelembe vételével. (4) Az övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése / időszakos tárolása megoldott. (5) Az övezet telkein építésre kerülő új épületegyüttesek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és

67 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 66 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie. (6) Általános mezőgazdasági területen lakóépület csak gazdasági épület megléte esetén építhető. A lakóépületek épületmagassága nem haladhatja meg a 4,5 métert. (7) Az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni 250 m 2 -nél nagyobb alapterületű épület, vagy 4,5 m-t meghaladó épületmagasság esetén. (8) Általános mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy, továbbá medence nem helyezhető el. (9) Az övezetben meglévő tanyaépület felújítható, korszerűsíthető. Új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén meglévő épület, épületrész kubatúrán belül lehet. 61. (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet a szántóföldi mezőgazdálkodásra kijelölt terület. (2) Má-sz övezetben elhelyezhető épület: a) gazdasági (feldolgozó); b) állattartó; c) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági funkció megléte esetén; d) iroda, szociális gazdasági funkció megléte esetén; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az Má-sz jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében: A B C D E 1 Szántó Gyep Ültetvény - Ültetvény - szőlő gyümölcsös 2 Kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret 5 ha / 20 ha 1 ha / 5 ha 1 ha / 2 ha 1 ha / 3 ha 3 Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség 100 m 50 m 40 m 50 m 4 Beépítési mód SZ SZ SZ SZ 5 6 Legnagyobb beépíthetőség 0,3% (max m 2 ) 1% (max. 600 m 2 ) 2% (max. 400 m 2 ) 1% (max. 600 m 2 ) Legnagyobb terepszoint alatti beépíthetőség 0,5% 2% 5% 5% 7 Legnagyobb épületmagasság 4,5 m* 4,5* 4,5 m* 4,5 m* SZ szabadonálló * lásd (4) bekezdés (4) Má-sz jelű övezetben ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. (5) Má-sz jelű övezet első osztályú szőlő termőhelyi kataszteri területtel érintett területén a Balaton törvény szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével lehet építeni. (6) Má-sz jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha ( m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2 ha ( m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki. (7) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el mezőgazdasági funkció megléte esetén. 62. (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodásra kijelölt terület. (2) Má-gy övezetben elhelyezhető épület: a) gazdasági (feldolgozó); b) hagyományos almos állattartó;

68 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 67 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. c) kereskedelmi, szolgáltató; d) iroda, szociális; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az Má-gy jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret m 2 (1 ha); b) a beépíthető legkisebb telekméret m 2 (5 ha); c) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 50 m; d) a beépítés módja: szabadonálló; e) a beépítettség mértéke legfeljebb 1%, de a 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 2%; g) a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m. (4) Földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m. (5) Má-gy övezetben erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető. (6) Má-gy övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha ( m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2 ha ( m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki. (7) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el. (8) Az Má-gy* jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret m 2 ; b) a beépíthető legkisebb telekméret m 2 ; c) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 20 m; d) a beépítés módja: szabadonálló; e) a beépítettség mértéke legfeljebb 3%; f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 3%; g) a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m. 63. (1) A Szabályozási terven Má-sző jellel jelölt övezet a hagyományos szőlőtermesztésre kijelölt terület. (2) Má-sző övezetben elhelyezhető épület: a) szőlőtermesztéssel összefüggő gazdasági; b) borturizmus; c) saját termékkel kapcsolatban kereskedelmi, szolgáltató; d) iroda, szociális; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az Má-sző jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret m 2 (1 ha); b) a beépíthető legkisebb telekméret m 2 (2 ha); c) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 40 m; d) a beépítés módja: szabadonálló; e) a beépítettség mértéke legfeljebb 2%, de a bruttó 400 m 2 -t nem haladhatja meg; f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 5%; g) a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m. (4) Má-sző jelű övezet első osztályú szőlő termőhelyi kataszteri területtel érintett területén a Balaton törvény szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetére vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével lehet építeni. (5) Má-sző jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 5 ha (50.000m2) összterületű a borvidék területén. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 1 ha ( m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 10%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki. (6) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el.

69 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 68 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG (1) A Szabályozási terven Má-gyü jellel jelölt övezet a hagyományos gyümölcstermesztésre kijelölt terület. (2) Má-gyü övezetben elhelyezhető épület: a) gyümölcstermesztéssel összefüggő gazdasági; b) feldolgozó; c) saját termékkel kapcsolatban kereskedelmi, szolgáltató; d) iroda, szociális; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az Má-gyü jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret m 2 (1 ha); b) a beépíthető legkisebb telekméret m 2 (3 ha); c) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 50 m; d) a beépítés módja: szabadonálló; e) A beépítettség mértéke legfeljebb 1%, de a 600 m 2 -t nem haladhatja meg; f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 5%; g) a legnagyobb épületmagasság: 4,5 m. (4) Az Má-gyü jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 50 ha ( m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 2 ha ( m2). A birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25%. A birtoktestre vonatkozóan figyelembe kell venni a Balaton törvény vonatkozó előírását, a birtokközpont magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen nem alakítható ki. (5) Birtokközpont területén szállás jellegű és vendéglátó épület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el mezőgazdasági funkció megléte esetén. 65. (1) Má-ko jelű övezetben épület nem helyezhető el. (2) Má-ko övezetben erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető. 53. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 66. (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltésést szolgáló kertészeti tevékenység területe. (2) Mk övezetben elhelyezhető épület: a) gazdasági (feldolgozó); b) műveléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató; rendeltetést is tartalmazhat. (3) A kertes mezőgazdasági területen - szakrális építményeket kivéve - épület a) az első osztályú szőlő kataszteri területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan b) az első osztályú szőlő kataszeteri területbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ággal vagy gyümölcs művelési ággal vagy intenzív kertészeti kultúrával hasznosított telken helyezhető el; (4) Az övezetben az épület-elhelyezésnél az (5)-(7) bekezdés rendelkezései mellett a Balaton törvény kertgazdasági területre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. (5) Kertes mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) a beépítés módja: szabadonálló b) legnagyobb beépíthetőség: 3% c) legnagyobb épületmagasság: 4,0 m, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t; d) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 10% (6) Mk1 jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők: a) a beépíthető legkisebb telekméret 1500 m 2 b) a kialakítható legkisebb telekméret 1500 m 2 c) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 16 m d) az építhető épületek alapterülete legfeljebb bruttó 100 m 2 lehet e) a megengedhet legnagyobb épületszélesség legfeljebb 7,0 méter. (7) Mk2 jelű övezetben az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők:

70 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 69 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. a) az övezetben a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 b) az övezetben a beépíthető legkisebb telekméret: Kialakult c) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 40 m d) az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb bruttó 250 m 2 lehet. (8) Kertes mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy, továbbá medence, nyílt tüzivíztározó nem helyezhető el. (9) Az övezet területén lakóépület nem építhető. (10) Az övezet területén található lakó rendeltetésű épületek felújíthatók. (11) A terület földrészletein az épületeket legalább 5,0 m-es előkerttel és 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni. (12) Az övezet területén épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (13) Az övezet területén található telkek csak akkor oszthatók meg, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. A megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakítható ki. (14) A terület földrészletein csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör kerítés lábazat legföljebb 20 cm magas lehet. A telekhatáron tájhonos élőnövényzet, sövény telepíthető. (15) A terület földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék csak akkor építhető, ha épület nem épül. A keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani. (16) Kertes mezőgazdasági övezetben föld feletti PB-gáz tartály nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva. (17) Az övezetben kizárólag a hagyományos helyi építészeti jellemzőket magán viselő, vagy azzal harmonizáló épületek helyezhetők el. Az épületek kizárólag: a) hagyományos falazó anyagokból (tégla, kő, vályog) b) történelmileg kialakult színezéssel (fehér, sárga, barnás-vörös, szürke) c) a nyeregtetős kialakítással (37 42 fokos tetőhajlással) d) lejtőre merőleges tetőgerinccel; e) cserép és nádfedéssel, antracit, barna vagy cserépszínű zsindelyfedéssel f) erkély, tetőtéri terasz nélkül. (18) 100 m 2 -nél nagyobb alapterületű épület esetén az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni. 54. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 67. (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V, Vb, Vb (Ev) jellel jelölt területfelhasználási egység. (2) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja. (3) A Vb és Vb (Ev) jelű övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik. (4) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint. (5) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. (6) A Vb (Ev) jelő övezetben a vízvédelmi erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó felhasználás során az Ev jelű övezet, illetve a Balaton törvány kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet előírásait be kell tartani. 55. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 68. Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) szabadidő (Kb-sz) b) lovastirusztikai terület (Kb-lsp) c) borgazdasági terület (Kb-bg) d) bánya (Kb-bá)

71 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 70 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SZABADIDŐ TERÜLET 69. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület szabadidő terület a Szabályozási terven Kb-sz jellel szabályozott övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület szabadidő területen elhelyezhető építmény: a) sport; b) sport rendeltetéshez kapcsolódó oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület szabadidő terület övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható/beépíthető legkisebb telekméret kialakult; b) a kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; f) minimális zöldfelület arány 80%; g) terepsznt alatti beépítettség mértéke 0%. (4) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendekzésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (5) A beépítés feltétele a területre készített Natura 2000 hatásbecslés alapján meghatározott építési hely. 57. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET LOVASTURISZTIKAI TERÜLET 70. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai terület a Szabályozási terven Kb-lsp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a lovassport és lovasturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai területen elhelyezhető épület: a) lovassport; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) lakó; e) közösségi szórakoztató, kulturális f) oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést is tartalmazhat. (2) Az övezetben szállás illetve lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el. (3) Az övezetben legföljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai terület övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret kialakult; b) beépíthető legkisebb telekméret 5 ha; c) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 100 m; d) a beépítés módja szabadonálló; e) a beépítettség mértéke 3%; f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 5 %; g) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; h) minimális zöldfelület arány 90% (5) Az övezet területén a közművesítettség minimális követelménye: villamos energia, ivóvíz, szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel. (6) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. (7) Új épület építése esetén az épület köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie. (8) Az övezet területén a gyepgazdálkodás 90%-ban fenntartandó. (9) Az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni. (10) Az övezet területén új közműveket csak felszín alatt lehet vezetni.

72 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 71 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BORGAZDASÁGI TERÜLET 71. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdaság a Szabályozási terven Kb-bg jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű illetve a borturizmushoz kapcsolódó funkciójú épületek elhelyezésére, szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdaság területen elhelyezhető épület: a) gazdasági (feldolgozó); b) kereskedelmi, szolgáltató; c) oktatási, kulturális; d) szállás jellegű; e) kisüzemi állatttartó; f) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az övezetben szállás illetve lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 50%-án helyezhető el. (4) Az övezetben legföljebb két lakó rendeltetési egység helyezhető el. (5) Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági terület övezetben az építményelhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 ; b) beépíthető legkisebb telekméret m 2 ; c) a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m; d) a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m; e) a beépítés módja szabadonálló; f) a beépítettség mértéke 2%; g) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 10 %; h) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; i) minimális zöldfelület arány 80% (6) Az övezet telkein a közművesítettség minimális követelménye: villamos energia, ivóvíz, továbbá szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, csapadékvíz elvezetése. (7) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. (8) Az övezet területén épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. (9) Az övezet területén legalább 60%-ban szőlő vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre szabad építeni. (10) Az övezet területén az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia. (11) Az övezet területén meglévő épület bővítése, átépítése illetve új épület építése során megjelenésében, anyaghasználatában és építészeti stílusában csak a helyi szőlőhegyi táj jellemzőit magán viselő vagy azzal harmonizáló módon lehetséges. (12) Az övezet területén új közműveket csak felszín alatt lehet vezetni. 59. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BÁNYA 72. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület bánya a Szabályozási terven Kb-bá jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület bánya területen elhelyezhető építmény: a) gazdasági; b) igazgatási, iroda; c) szociális rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési övezetben igazgatási, iroda és szociális rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület bánya övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret Kialakult; b) a kialakítható legkisebb telekszélesség Kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 5 %;

73 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 72 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. f) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; g) minimális zöldfelület arány 20% (5) Az övezet építési telkein több épület is elhelyezhető. (6) Különleges beépítésre nem szánt terület bánya területen épület csak a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el. 60. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 73. (1) A közlekedési területek: közlekedési létesítmények (utak, járdák) és közművek elhelyezésére szolgáló területek. (2) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. (3) A szabályozási szélességen belül a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető az út kezelőjének hozzájárulásával.

74 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 73 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. (4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit, valamint azok védőtávolságát a Szabályozási Terv ábrázolja: A B C 1 Út kategória Közlekedési terület szélessége Védőtávolság 2 73 sz. főút m j. összekötő út Külterületi összekötőút K.V.B. Meglévő (15-44 m) m j. összekötő út átkelési szakasza (Ady E. u., Almádi út) Belterületi gyűjtőút B.V.c-B j. összekötő út Külterületi összekötőút K.V.B j. összekötő út átkelési szakasza (Fő út, Alsóörsi út) Belterületi gyűjtőút B.V.c-B. 7 Gyűjtőutak Gyűjtőút B.V.d.B. 8 Lakó és kiszolgáló utak Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-b B.VI. d-c 9 Tervetett lakó és kiszolgáló utak Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-b B.VI. d-c 10 Tervezett gyalogutak Gyalogút B.VIII. Meglévő (8-25 m) Meglévő (7-18 m) Meglévő (7-10 m) m Meglévő - Meglévő m - 3 m - (5) Az Településközpont vegyes építési övezetben az OTÉK alapján szükséges parkolóhely 50 %-a közterületen is biztosítható. (6) Utak és lakóutcák mentén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével a HÉSZ 25. (6) bekezdése alapján létesíthetők fasorok. (7) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével. (8) Közút, járda, egyéb közterület szilárd burkolata közműcsatlakozás kiépítése céljából csak az átfúrásos technológia alkalmazásához szükséges mértékben bontható fel. Amennyiben közműcsatlakozás kiépítése céljából az átfúrásos technológia jogszabály, vagy hatóság előírása miatt nem alkalmazható, a szilárd burkolat felbontható az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség és a tulajdonos, közútkezelő hozzájárulásában meghatározott feltételek vállalásával. 61. MELLÉKLETEK, FÜGGELÉKEK 74. Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Belterületi szabályozási Terv (SZT-1) 2. sz. melléklet: Külterületi szabályozási Terv (SZT-2) 3. sz. melléklet: Belterülethatár változások 4. sz. melléklet: Elővásárlási jog 5. sz. melléklet: Beültetési kötelezettség 75. Jelen építési szabályzat függelékei: 1. sz. függelék: Művi értékvédelem 2. sz. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek 3. sz. függelék: Természetvédelem 4. sz. függelék: Mintakeresztszelvények -

75 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 74 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 76. (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Felsőörs község helyi építési szabályzatáról szóló 11/2011. (V.13.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Felsőörs, Szabó Balázs Polgármester Dr. Hoffmann Gyöngyi Jegyző Kihirdetve: Felsőörs, Dr. Hoffmann Gyöngyi Jegyző

76 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 75 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-1) 2. SZ. MELLÉKLET A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-2) 3. SZ. MELLÉKLET A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ BELTERÜLETHATÁR VÁLTOZÁSOK - a belterület délkeleti részén (060/50-54 hrsz) gazdasági terület fejlesztése céljából; - a belterület keleti részén a j. országos mellékút déli részén (060/1 hrsz) intézményterület fejlesztése céljából; - a belterület keleti határában a belterületbe beékelődő Szikes területrész (055/22 és 055/27) kertvárosias lakóterület fejlesztése céljából; - a belterület északi részén a Csalogány utcával határos területen (1434/6, 1435/1-2, 1436/5-6,8,12-13 hrsz); - gazdasági területek fejlesztése céljából a Petőfi Sándor utca folytatásában a belterület északi részén (015/5, 023/3 hrsz és 016 hrsz-ú út déli része); - a település déli részén található üdülőháztas üdülőterület (089 hrsz); - Pocca déli részén belterülettel határosan (1483/5 hrsz) kertvárosias lakóterület céljából. 4. SZ. MELLÉKLET A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG Elővásárlási jog illeti meg az alábbi ingatlanokat: 313/4 hrsz 5. SZ. MELLÉKLET A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG Beültetési kötelezettség terheli az alábbi ingatlanokat: 060/55, 060/56, 060/58, 060/60, 070/4, 070/5, 075/1 hrsz

77 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 76 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. FÜGGELÉKEK 1.SZ. FÜGGELÉK A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 1.1. Országos műemléki védelem alatt álló építmények Ssz. Cím Hrsz Funkció Törzsszám 1. Batthyány tér 290 Római katolikus volt prépostsági templom Batthyány tér /1 Egykori prépostsági ház Szabadság tér /1-4 Keöves kúria Öreg-hegy Almádi út 1296 Népi lakóház Országos műemléki védettség alatt álló műemléki környezet Ssz. Cím Hrsz Funkció Törzsszám 1. 44, 116/1,2, A katolikus templom kijelölt műemléki /1, 141- környezete 143, 144/1, 280, 289, Helyi védelem alatt álló építmények Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Szabadság tér 318 Felsőörsi református parókia 2. Szabadság tér 320 Református templom 1.4. Védelemre tervezett építmények Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Fő út Lakóház 2. Fő út Lakóház 3. Fő út /2 Lakóház 4. Almádi utca 1. 21/9 Lakóház 5. Fő út /1 Lakóház 6. Fő út /1 Óvoda, Báró Schmertzing féle kúria 7. Fő út /19 Lakóház 8. Fő út Lakóház 9. Fő út Lakóház 10. Szabadság tér Lakóház 11. Szabadság tér 5. 86/1 Civilház 12. Körmendy prépost utca /22 Lakóház 13. Körmendy prépost utca Lakóház 14. Körmendy prépost utca /7-8 Prépostság gazdasági épülete 15. Petőfi Sándor u Lakóház 16. Fő út Lakóház 17. Petőfi Sándor u Lakóház 18. Petőfi Sándor u Lakóház 19. Körmendy Prépost utca Lakóház 20. Körmendy Prépost utca /9 Lakóház 21. Petőfi Sándor u /1 Lakóház 22. Fő út Kőkereszt 23. Római katolikus temető 257 Családi kriptra 24. Római katolikus temető 257 Kőkereszt 25. Római katolikus temető 257 Keöves család kripta 26. Batthyány tér 290 Kőkereszt 27. Zártkert Keleti köz 1004/1 Présház 28. Zártkert Panoráma utca 1056/a Pince 29. Zártkert Király köz 1095/3/b Pince 30. Zártkert 1149 Présház 31. Zártkert Szőlő sor 1234/1 Pince 32. Zártkert Erdőalja utca 1286/6/A Présház 33. Zártkert Erdőalja utca 1288/2 Présház 34. Zártkert Almádi út 1428/a Présház 35. Zártkert 1509 Présház 36. Zártkert Eperfa sor 1100/10 Kőkereszt 37. Külterület 029/3 Pince 38. Külterület Miske-tető 082 Kőkereszt

78 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 77 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Ssz. Cím Hrsz Funkció 39. Külterület Köveskút-puszta 0119/24 Kőkereszt 1.5. Helyi értékvédelmi terület alá tartozó ingatlanok 1-4, 7, 10-12, 15/2, 16-17, 18/2, 19/3-4, 44/1, 44/3, 44/7, 48-49, 50/1-2, 51-53, 54/1, 55/1, 56, 57/1-3, 58/1-2, 59/1, 62-63, 64/1-5, 64/6, 64/11-17, 64/19-37, 64/39-40, 70, 71, 73/1-2, 74-83, 84/1-2, 85, 86/1-3, 89-90, 92, 93/1-3, 94-95, 96/2, 98/1-2, 99/1-2, 100, , 112, 116, 123/2, 124, 126, , 130/3, 131, 134/8-9, 134/17, 134/22-23, 134/26-27, 135, 142, 144/1, 144/3, 144/5, 144/7-8, 144/12, 144/15-19, 144/21-25, , 150/5, 151, , , 288/2, , 296/2-4, 297, 298/1-3, , 307/1-2, 308, 315, 316/1-3, 318, 319/1-2, , 325/1-2, , 330/1-2 hrsz 2. SZ. FÜGGELÉK A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ RÉGÉSZETI TERÜLETEK Ssz. Lelőhely neve Hrsz Jelleg Azonosító I. 1. Belterület 44/1, 44/3-4, 44/6-7, 89-90, 92, 93/1-2, 94, Középkori település Római katolikus 97, 98/1, 116, 134/21-25, 134/53-56, 142, Templom körüli temető 7898 templom 144/1, 144/3, 144/5, 144/7-8, 144/12, 144/15-24, 150/5, 263, 269, , , 288/2, , 296/3-4, 297, 298/1-2, , 315, II. 3. Peszej-dűlő 0102/2-7, 0104/2, 0106, őskori, korabronzkori, Árpádkori település 7899 III. 4. Peszely dűlő II. 0104/14-15, 0104/19, 0106, 0108/1, 0108/9- Középkori templom Vakola-dűlő 10, 0108/12-13, 0108/20-24 későbronzkori-, Árpád-kori 7901 cserepek 18. Peszely Őskori település IV. 6. Ányosháza 0103, 0108/21-28, 0109/1 római település nyomai, villa rustica V. 7. Ányosházától K-re 0102/17, 0102/35 római-, XI.-XII. századi cserepek VI. 9. Cser 0109/1 középsőbronzkori mészbetétes kultúra telepe és temetője VII. 10. Táncsics Mihály u. töredékes középsőbronzkori 214/1 hrsz 11. Malom-völgy K-i oldala 166/4-10, 167, 195/6-7, 195/9-12, 195/15, 195/19-20, 195/21, , 198/1-2, 199/1-2, 200/1-2, 201/1-2, 202/1-2, 203, 204/1-2, , 207/1-2, 208/1-2, 209/1-2, 210, 211/1-2, 212/1-2, 213/1-2, 214/1-2, 215/1-2, 216/1-2, 217/1-5, 218, 219/1-2, 220/1-2, 221/1-2, 222/1-2, 223/1-2, 224/1-2, 225, 226/1-2, 227/1-2, 228/1-2, 229/1-2, 230/1-2, 231/1-2, 232, 233/1-2, 234/1-2, 235/1-2, 236/1-2, 237/1-2, , 244/1-12, 244/26-38, 254/1, 254/3, 255/1, 093, 098, 0109/1 madár alakú edény, 360 db. bronztutulus raktárlelet, IV. századi római pénzek őskori és középkori cserepek 7907 VIII. 12. Bárókert 45/1, 46-48, 50/2, 53, 54/1-2, 54/11-16, sír, lengyel típusú csőtalp /1-2, 55/5-14, 55/16-31, 58/1, 59/1, 62, töredékek, neolitikus 64/1-6, 64/28-33, 64/35-37, 64/39-40, 112, 115/1-2, 117/1-6, 064/ /8-11, 064/13, 064/50, 070/3, 072/1-4, , 075/1, 075/3-39, , 079/4, 079/10, 080/2-21, 080/24, 082 cserepek IX. 13. Miske palotája 079/10, 089 római bronzpénz, épület 7909 omladék X. 14. Kis-hegy 1062/1, 1065/3-6, 1066/1-2, , X-XI. századi temető /4-5, 1071/9-11, 1075/2-3 XI. 15. Fő-szőlők 1492/6-8, 1506, 1507/1-2, 1508/1-2, 1509/2- Rézkori település Fő-szőlők II. 3, 1509/5, 1512/1-3, , 1515/1-2, 1518/2, 1519/5-6, 1519/8-14, 1519/16-17, Rézkori település, Római kori épületek és temető , 1521/3-8, 1521/11, , 1524/1-2, 1525/1-2, 1526, , 1535-

79 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 78 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG 3. Ssz. Lelőhely neve Hrsz Jelleg Azonosító 1539, 1540/1-2, 1541/1-2, 1542/1-2, 049, 050/54, 050/ XII. 17. Köveskút-puszta 0119/1-2, 0119/13-15,0119/17, 0119/23, Szórványlelet, római kor /26-27, 0119/29-30, 0119/66-68, 0120/2 XIII. 19. Borbarátok útja 1301/3-5, 1304, 1307/1-2, Középkori település XIV. 20. Miske palotája II. 079/4-6, 079/9-10 Középkori épületmaradványok lelőhelybejelen tő VV. 21. Főszőlők III. 050/72, 050/75-84, 050/117, 050/119, Őskori és római? telepnyomok lelőhelybejelen 050/124 tő 3. SZ. FÜGGELÉK A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ TERMÉSZETVÉDELEM 3.1. Ex lege védett területek Források: 040/17, 082, 0102/7, 0109/2 hrsz 3.2. Natura 2000 területek Balatonfüredi-erdő SCI (HUBF20034): 082, 083, 084/1, 084/2, 085/3, 085/4, 085/5, 085/6, 085/10, 085/11, 085/12, 085/13, 085/14, 085/15, 085/16, 085/17, 085/18, 085/19, 085/20, 085/21, 085/22, 085/23, 085/24, 085/25, 085/26, 085/27, 085/28, 085/29, 085/30, 085/31, 085/32, 085/33, 085/34, 085/35, 085/36, 085/37, 085/38, 085/39, 085/40, 085/41, 085/42, 085/43, 085/44, 087, 093, 094, 095, 098, 0100, 0101, 0103, 0109/1, 0109/2 hrsz

80 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 79 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT EGYEZTETÉSI ANYAG Helyi természetvédelmi területek Ssz. Hrsz Funkció /3 Forrás-hegy geológiai tanösvény nyomvonala Hársfa /5,9,10, 082 Miske-tető 4. SZ. FÜGGELÉK A.../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ MINTAKERESZTSZELVÉNYEK M=1:100

81 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 80 VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődése, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Térségi kapcsolatok, településhálózat Települési alapadatok Terület (ha) 1524 Belterület (ha) 101 Zártkert (ha) 234 Külterület (ha) 1389 Lakosság (fő) 1555 Felsőörs a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megye délkeleti részén elhelyezkedő település. A balatonalmádi kistérségbe és járásba tartozó község jó térségi elhelyezkedése ellenére, kis gazdasági potenciálja miatt némileg periférikus helyzetbe került. A fővárostól 125 km-re, a megyeszékhelytől 9,5 km-re, a kistérségi központtól 5,5 km-re, a Balaton partjától 3,5 km-re helyezkedik el. A település nem kapcsolódik közvetlenül az országos főúthálózathoz, azonban földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően jó térségi, s tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. Felsőörsön az alapfokú szociális, oktatási és egészségügyi ellátás megoldott, illetve Veszprém közelsége miatt a magasabb szolgáltatások is könnyen igénybe vehetők. A település Balatonalmádival közösen működtet Közös Önkormányzati Hivatalt. A település társadalma Felsőörsön 1555-en laknak. A település lakosságszáma az elmúlt fél évszázad során több mint 50%-os emelkedést mutatott, amely főleg az utóbbi 20 év szuburbanizációs folyamatainak, betelepülésnek köszönhető. A település korösszetétel szempontjából rendkívül kedvező képet mutat, az öregedési index egyensúlyi (1,01), kedvezőbb a megyei és a kistérségi értékeknél. A statisztikai adatok alapján Felsőörs fiatal társadalommal rendelkezik, mely a betelepülő fiatal családosoknak köszönhető. A település gazdasága Az állandó és az aktív korú népesség arányát tekintve Felsőörs elég kedvező helyzetben van, hiszen mind a kistérségi, mind a megyei mutatókkal szinte egyező 66% körüli eredményt mutat. A településen a KSH 2001-es népszámlálási adatai szerint 42 fő munkanélküli. A településen számos vállalkozás működik, azonban az aktív korú népesség jelentős része a közeli Veszprémbe jár dolgozni. Felsőörsön a turizmus jelentős ágazat, számos üdülőtulajdonos rendelkezik ingatlannal, továbbá jelentős szálláshely kapacitással rendelkeznek a település vállalkozói. Településüzemeltetés A település önkormányzata a lakosság számára minden anyagi közszolgáltatást biztosít. A település teljes belterülete összközművesített, a hulladékelszállítás biztosított. A települési közhasznú zöldfelületek fenntartását és a helyi jelentőségű védett természeti terület (geológiai bemutatóhely) fenntartását az önkormányzat végzi. Természeti adottságok A Balatoni-riviéra hátterét jelentő kistájon alakrajzilag kiterjedt fennsíkok, alacsony helyzetű fennsíkmaradványok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek, deráziós völgyekkel enyhén tagolt hegylábfelszínek változatos formái jellemzik.

82 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 81 Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj északkeleti részén található a település, éghajlata mérsékelten meleg-mérsékelten száraz. A település növénytakarója a mozaikos tájszerkezetnek köszönhetően kellően változatos, az eredeti növénytársulás megtalálható a területen. Településszerkezet Felsőörs a Bakony-hegység déli nyúlványain, a Balaton-felvidék keleti részén, húzódó falu. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat, azokat formáló patakvölgyek. Felsőörs fő szerkezeti eleme a 8. (Veszprém) és 71. sz. (Alsóörs) főutat összekötő 7219 j. országos mellékút és a Balatonalmádi és Felsőörs közötti 7218 j. településközi út A tájszerkezetet alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően erősen mozaikos tájszerkezet alakulhatott ki. A település a Bakony lábánál található, s így a terület hullámzásának megfelelően a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken erdők, rétek, legelők, szőlők, míg az alacsonyabb, síkabb részeken a szántók és gyümölcsösök dominálnak. Felsőörs fekvéséből adódóan a falu közvetlen közelében találhatóak a volt zártkerti területek (szőlőterületek és rekreációs területek), az erdők és a legelők távolabb esnek, a szántók és gyümölcsösök a településtől észak-északnyugatra helyezkednek el. A település jellegzetes Veszprém megyei község, mely a többi környező Balatonfelvidéki faluhoz hasonlóan a táji adottságokhoz alkalmazkodva alakult ki. Tájszerkezet, tájhasználat A települést változatos dombvidék adottságai miatt kiterjedt, összefüggő erdőterületek jellemzik, a mezőgazdasági művelés másodlagos. A külterületi tájhasználat mozaikosságát jól mutatja a területhasználatok összevetése: az erdőterületek 20%-kal nagyobb területet foglalnak el, mint a szántóterületek, illetve az azzal közel megegyező nagyságú gyümölcsösök. Jelentős tájhasználati elemet képviselnek ezen túlmenően a gyepek és a szőlő területek. A kivett területek viszonylag magas, 10%-os aránya a zártkerti üdülőterületek miatt alakult ki. Tájhasználati szempontból ki kell emelni az egykori szőlőhegyeket (Öreg-hegy, Kis-hegy, Pocca, Főszőlők), melyek jelentős átalakuláson mentek át az utóbbi évben. A korábban szőlővel és gyümölccsel megművelt területek egyre jobban felaprózódtak, kis parcellák alakultak ki, ahol a termelést egyre inkább háttérbe szorította az üdülő funkció. Az utóbbi év tendenciáinak köszönhetően a zártkertekben megjelentek a lakóingatlanok, azonban rosszabb infrastrukturális adottságokkal, mint a belterületi lakóházak. A korábbi értékes termőterületeket felváltották az üdülők és lakóházak intenzíven fenntartott növényfelületei. Táji és természeti értékek A településen több védett és védelemre tervezett természeti terület is található, továbbá érinti a Natura 2000 hálózat. A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet része, így különösen fontos odafigyelni a tájképvédelmi területekre. Belterületi területhasználat Felsőörs korábbi útifalu jellegéből adódóan sokáig csak az utak csomópontjában fejlődött. Településszerkezete nőtt képet mutat. Az utcahálózat szervesen fejlődött, figyelembe véve a domborzati adottságokat, a helyi sajátosságokat. Az új lakóutcák jellemzően nem illeszkednek szervesen a meglévő településszerkezetbe, csak egy irányból megközelíthető zsákutcák. Az intézményi épületek többsége a településközpontban található, jellegükben nem ütnek el a lakóépületektől. Felsőörs lakóterületeihez közel számos gazdasági terület található, terhelést jelentve a lakókörnyezetre. Épített értékek Felsőörs területén négy műemlék épület, illetve egy kijelölt műemléki környezet található. A településen azokat az építményeket (népi lakóházakat, présházakat, kereszteket, emlékeket) javasoljuk helyi védelemre, melyek jó állapotúak vagy felújíthatóak, így értékük megóvható a következő nemzedékek számára. A településen 19 régészeti lelőhelyet tartanak számon.

83 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 82 Közlekedés Felsőörs megközelítése jónak mondható. Felsőörs területét három országos közút érinti: 73. sz. főút, 7219 j. út és 7218 j. út. A főút egy kis szakaszon érinti a települést, az utóbbi két összekötőút áthalad a belterületen. A fent nevezett utakon kapcsolódik be a település az országos főúthálózatba. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Sok út burkolatlan, ami a kicsi forgalom miatt nem jelent problémát. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek. Felsőörs tágabb térségét érinti a tervezett M8 gyorsforgalmi út, aminek a Veszprém-Balatonfűzfő közötti szakasza hiányzik, a többi a 710 sz. főút és a 8 sz. főút fejlesztéseként jön létre Felsőörs térségében mellékúthálózat fejlesztéseket a Veszprém Megyei Területrendezési Terv, vagy az OTrT nem tartalmaz, a kiépült úthálózat szerkezete megfelelő. Az úton fenntartás jellegű rekonstrukciók szükségesek. Közmű Felsőörsön a vezetékes ivóvízellátás és villamosenergia-ellátás mint közműszolgáltatás már évtizedek óta kiépült, a gázellátás kiépítése ben megvalósított fejlesztés eredménye. A szennyvízelvezetés 2003-ra teljes településszinten épült ki. A felszíni vízrendezés nem tekinthető teljesen megoldottnak. A településen a nyílt árkos csapadékvíz elvezetés mellett épült néhány zárt csapadékcsatorna is, de néhány kisebb, szűk utcában azonban semmilyen csapadékvíz elvezetés sem épült ki, a nyílt árkok helyenként rendezetlenek és a karbantartás is néhány helyen hiányos. A statisztikai adatokat elemezve megállapítható, hogy a település lakásállományának 100 %-a rendelkezik villamosenergia ellátással. A településen a statisztikai nyilvántartás szerint a DRV nyilatkozata alapján a lakások 92%-a van rákötve. A településen a korszerű, automatikus üzemvitelre is alkalmas földgázellátást bár a beépített területen szinte teljes körűen kiépítették a rácsatlakozás 78 %-os. Környezeti állapot Felsőörs környezeti állapota megfelelőnek mondható. A közlekedésből adódó zaj-, és porszennyezés a határértékeknek megfelel. A belterületen található műanyagüzem jelent közepes környezeti kockázatot. Katasztrófavédelem Felsőörs településre elkészült május 29-én az ideiglenes veszélyelhárítási terv, majd június 25-én a veszélyelhárítási terv. A településen számításba vett legnagyobb veszélyeztető hatást az időjárás jelenti. 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT TÉRSÉGI ELHELYEZKEDÉS, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Felsőörs a Közép-dunántúli régióban, Veszprém megye délkeleti részén elhelyezkedő település. A balatonalmádi kistérségbe tartozó község jó térségi elhelyezkedése ellenére, kis gazdasági potenciálja miatt némileg periférikus helyzetbe került. A fővárostól 125 km-re, a megyeszékhelytől 9,5 km-re, a kistérségi központtól 5,5 km-re, a Balaton partjától 3,5 km-re helyezkedik el. Felsőörs szomszédos települései: Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Veszprém, Veszprémfajsz, Lovas és Alsóörs. A települést déli irányból a j. mellékúton lehet megközelíteni Alsóörs (71. sz. főút) irányából, mely összekötőút a településtől északra - Veszprém városát Csopakkal összekötő sz. főútba csatlakozik. Keleti irányból a Balatonalmádit Felsőörssel összekötő j. mellékúton érhető el a település. Jó térségi elhelyezkedésének köszönhetően gyorsan elérhető a 8. sz. főút (M8 gyorsforgalmi út), illetve az M7 jelzésű autópálya. A település megközelíthetőségét, térszerkezeti kapcsolatait tovább javítja, ha kiépül a 710 sz. másodrendű főút további szakasza. A településen áthaladó országos utak közepes állapotúak, bizonyos szakaszokon felújítást igényelnek.

84 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 83 Felsőörs területét nem érinti vasúti vonal. Felsőörs területén kívül, délen halad a 29 sz. MÁV vasútvonal Csajág-Balatonfüred között, északon pedig a 20 sz. MÁV villamosított vasútvonal Székesfehérvár-Boba között. Felsőörstől keletre halad a 27 sz. MÁV mellék vonal Lepsény-Hajmáskér között. Vasútállomás található északon Veszprémben, délen Alsóörsön és Balatonalmádiban. Vasúti megállóhely található Balatonalmádiban. Felsőörs autóbusszal Veszprém, Alsóörs, és Balatonalmádi felől közelíthető meg, mindkét országos közúton közlekedik távolsági járat. Autóbusz állomás található Veszprémben, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Balatonfűzfőn. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek TÉRSÉGI SZEREPKÖR Felsőörs önálló jegyzőséget tartott fenn 2012-ig, azonban a törvényi háttér változásai miatt január 1-től Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn Balatonalmádi várossal. A rendszerváltást megelőzően a település Alsóörs tárközsége volt. Felsőörs Község Önkormányzata október 12- én alakult meg Alsóörs Községi Közös Tanácsból való kiválással. A község tágabb térszerkezeti kapcsolatait tekintve az alapfokú ellátást Balatonalmádi biztosítja, azonban Veszprém közelsége miatt a magasabb szintű ellátás mellett számos alapfokú feladatot is a megyeközpont átvállal. Felsőörs a jobb alapfokú ellátás érdekében a kistérségen kívül Veszprémmel kötött iskolatársulási szerződést. A településen alapfokú orvosi ellátás megoldott, heti négyszeri rendelési idővel. Veszprémben megtalálhatóak a magasabb szintű oktatási, közigazgatási és egészségügyi intézmények. Emellett a munkahelyi ingázásoknak is a legfőbb iránya. Felsőörs további 10 településsel együtt a Balatonalmádi kistérséghez tartozik. A Kelet-Balatoni Többcélú társulás feladatai között az alábbiak találhatók: alapfokú közoktatási feladatok, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, család-, gyermek- és ifjúságvédelem, belső ellenőrzési feladatok, területfejlesztés, szolgáltatási-szervezési feladatok, mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok, sport feladatok. Felsőörs partközeli település, nem rendelkezik közvetlen Balaton-parti kapcsolattal, azonban természeti és épített értékei, valamint jó infrastruktúrájának köszönhetően a településen nagy jelentősége van a turizmusnak. Alsóörs, Csopak, Lovas és Paloznak településekkel közösen létrehozta a település a Balaton Riviera Turisztikai Egyesületet, mely összefogja a turisztikai fejlesztéseket, illetve a térség iránt érdeklődők számára közös megjelenést biztosít. Az utóbbi évben jelentős fejlődésnek indult, számos - korábban veszprémi - ingatlantulajdonos vásárolt a településen ingatlant és költözött ki. A szuburbanizációs folyamatot az országos tendenciák mellett (pl. olcsó telekárak) a település jó földrajzi elhelyezkedése, kiváló környezeti adottságai indukálták. Felsőörs a Balatonparti települések és Veszprém egyik háttértelepüléseként fejlődik.

85 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉS SZERKEZETE A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: j. Balatonalmádi Felsőörs - összekötő út j sz. főút (Alsóörs) Felsőörs 73. sz. főút - összekötő út sz. 71. sz. főút (csopak)-8. sz. főút (Veszprém) - főút - Felsőörs-Szentkirályszabadja településközi út; - települést átszelő erek, csatornák; - külterületet felszabdaló földutak, fasorok. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - a belterület lakóterületi túlsúlya; - volt szőlőhegyek, zártkerti területek egyre sűrűbb beépülése; - gazdasági területek a belterület peremén, a Szentkirályszabadjára vezető földút két oldalán, illetve Köveskút-puszta területén; - mozaikos tájszerkezet; - a település, illetve a közlekedési infrastruktúra közelében mezőgazdasági területek túlsúlya; - összefüggő erdőfoltok a település déli-délnyugati részén, illetve a belterülettől északra és éaszakkeletre; - vízfolyások menti galérianövényzet és gyepterületek, gyepterületek az erdő határában. Új vonalas szerkezeti elemek: - új településközi út Szentkirályszabadja és a 73. sz. főút között, Köveskút pusztát érintve; - kerékpárút Szentkirályszabadja-Alsóörs irányába; - fasorok, erdősávok. Új szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - erdőterületek bővítése; - gyepterületek növelése; - csapadékvíztározók kialakítása; - új turisztikai és rekreációs területek; - gazdasági területek bővülése a Köveskút-puszta területén; - szőlőfeldolgozáshoz kapcsolódó borászati terület Felső-Öreghegy dűlőben. A településrendezési terv célja, hogy az egyes tájhasználati formák, településrészek, közlekedési és egyéb infrastruktúra elemek egymással összhangban fejlődjenek. Felsőörs Veszprém megyében a Bakony-hegység déli nyúlványain, a Balaton-felvidék keleti részén, húzódó falu. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat, azokat formáló patakvölgyek. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően völgyekben kerültek kialakításra. Mivel a műszaki infrastruktúra elemei követik a természetes környezetet, ezért nem formálják karakteresen a táj képét, kevéssé jelennek meg korridorként, az élővilágot elválasztó folyosóként. Külterület: A tájszerkezetet alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően mozaikos tájszerkezet alakulhatott ki. A település a Bakony lábánál található, s így a terület hullámzásának megfelelően a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken erdők, rétek, legelők, szőlők, míg az alacsonyabb, sík részeken a szántók és gyümölcsösök dominálnak. Felsőörs fekvéséből adódóan a falu közvetlen közelében találhatóak a volt zártkerti területek (szőlőterületek), az erdők és a legelők távolabb esnek, a szántók és gyümölcsösök a településtől észak-északnyugatra helyezkednek el. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a mozaikos tájszerkezet megtartása. A termőföldek megőrzése kiemelt feladat. A jobb adottságokkal rendelkező szántók továbbra is szántóterületként hasznosítandók. A településszerkezeti terv támogatja a meglévő árutermelő szőlő- és gyümölcsterületek hasznosítását, illetve azok növelését. Az egykori zártkertek elaprózódásának, egyoldalú üdülőhasznosításának megakadályozása kiemelt feladat. A zártkertek kertes mezőgazdasági művelését fenn kell tartani, melyek fokozhatják egyes családok létbiztonságát a településen. A meglévő értékeket figyelembe véve nagy legelővel rendelkező területek esetében lehetőséget biztosít a terv lovasturisztikai fejlesztéseknek.

86 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 85 Az ökológiai- és zöld folyosót érintő területek, továbbá az árkok, patakok mentén gyepterületek, a település egyéb részein erdőterületek létesítésére a vízminőségvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A legelőket fent kell tartani. A véderdők megtartandók. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők. Összefüggő erdő kerül jelölésre a település északi részén. A külterület meghatározó elemei a mezőgazdasági üzemi területek. A külterületi meglévő gazdasági területek megtartandók, fejlesztésük biztosítandó. Kis mértékű visszalépést jelent a Szentkirályszabadja felé vezető út mellett területek esetében a gazdasági területek csökkentése. A meglévő infrastruktúrával rendelkező Köveskút-pusztán került kijelölésre új gazdasági terület. A külterületi területhasználatot színesíti továbbá a település keleti határában található vöröshomokkő bánya, mely jelentős földtani érték. A különleges beépítésre nem szánt bánya területen össze kell egyeztetni a gazdasági és természeti hasznot. Továbbbi meghatározó területhasználatot jelentenek a vízgazdálkodási területek; a vízfolyásokon kívül a Malomvölgy, ahol a település vízműkútjai találhatók, továbbá a kijelölt csapadékvíz-tározók. A külterületen különleges beépítésre nem szánt területbe sorolja a lovas területet a belterülettől keletre, illetve a borászati, borturisztikai fejlesztési területet Balatonalmádiba vezető összekötőút mellett. További különleges beépítésre nem szánt terület sportterület került kijelölésre a településre délre található üdülőházas területtel határosan. A település jövőben a helyi értékekre alapozva kívánja a fejlődését biztosítani. Ennek megfelelően kerültek átgondolásra a belterületbe vonható területek elhelyezkedése és nagysága. A település a korábbinál visszafogottabb belterületi fejlesztéseket tervez. Belterület: A település jellegzetes Veszprém megyei község, mely a többi környező Balatonfelvidéki faluhoz hasonlóan a táji adottságokhoz alkalmazkodva alakult ki. A település belterületére változatos településkép jellemző: A település ősi magjában (Fő utca, Petőfi utca, Rózsa utca, Almádi utca) szabálytalan vonalvezetésű utcahálózatot találunk, szabálytalan alakú és méretű telkekkel. A helyi adottságokat figyelembe véve alakult ki az utcaszerkezet, az utcák szabályozási szélessége gyakorta nem teszi lehetővé a forgalmi sávok mellett járda kiépítését. A település új beépítésű északnyugati részén (Táncsics Mihály utca, József Attila utca, Malomvölgy utca), illetve a Fenyves utcában és az újonnan felparcellázott részén szabályos építési telkek alakultak ki. A település új beépítésű részeinek a megközelítése rosszul megoldott, általában egy utcán ( köldökön ) keresztül kapcsolódik az utcahálózatához, s gyakran zsákutcás megoldások alakultak ki. Ennek feloldását javasolja a terv. A településközpont nem különül el. A belterület jelentős része falusias, illetve kertvárosias lakóterület. A kertvárosias lakóterületek a település új beépítésű részei, melyek távolabb helyezkednek el a településközponttól, a település korábban beépült településmagjától. A településmag egyedi adottságú terület, ezért helyi értékvédelmi területként került kijelölésre. A terület karakterének megőrzése érdekében hosszú távon falusias lakóterületként kívánjuk jelölni. A településközpont az ott található fejlesztési igények, továbbá az intézmények miatt településközpont vegyes terület. Újabb területek beépítésre való kijelölése, korábbi bővítések átgondolása, a beépítés intenzitásának növelése az igények figyelembevételével és a jelenlegi településszerkezethez való alkalmazkodással lehetséges. Fejlesztési területként új falusias lakóterület a település északi részén a belterülethatár módosításával, illetve kisebb foltban kertvárosias lakóterület a település déli részén a bárókerti gazdasági területek átalakításával, illetve belterületbe vonásával. A terv megerősíti a belterülethez délen kapcsolódó üdülőházas üdülőterület területfelhasználását, mely magántulajdonú terület. A terület beépítettségének megtartása javasolt. A temető és a sportpálya különleges területfelhasználásba kerültek. A belterületi zöldfelületek méretük következtében közkertként lettek kijelölve.

87 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület A település belterületén a legnagyobb területfelhasználási egységet a lakóterületek jelentik. A településrendezési eszközök nem tartalmaznak nagy arányú lakóterületi fejlesztéseket. A település ősi magjában foghíjtelek nem található, az új beépítésű részeken is viszonylag kevés foghíjtelket lehet találni. Lakóterületi tartalékot jelent a település számára a Bárókert alatti rész a Kishegy és a település között. Fontos eleme a tervnek, hogy a település visszalépett, s nem kívánja megvalósítani a belterülettől északnyugatra, j. mellékút két oldalán jelölt lakóterületi fejlesztéseket, ami Felsőörs településszerkezetétől nagyon idegen, s jelentős intézményi és egyéb terhet jelentene a településnek. Hasonlóan visszalép a település a Bárókerttől nyugatra eső területek fejlesztésétől. A településszerkezeti terven lakóterületi fejlesztésként került feltüntetésre a temetőtől keletre eső terület a Btv. 18. alapján kijelölt zöldterülettekkel együtt. Mivel rövid távon nem várható e terület beépülése, ezért a HÉSZ mellékletét képező szabályozási terven a terület továbbra is általános mezőgazdasági területként került feltüntetésre. Kertvárosias lakóterületek Kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak jellemzően a település központjától távolabb eső lakóterületek. Ezeken a részeken a településszerkezet sűrűsége és az átlagnál kisebb telekméretek figyelhetők meg. Kertvárosias lakóterületen az Lke2 építési övezet kivételével - oldalhatáron álló beépítést ír elő a terv, a megengedett beépítettség 15-30%, az épületmagasság 4,5 m-ben került meghatározásra. A terv 5 különböző falusias lakóterület építési övezetet különböztet meg, melyek közül legjellemzőbb a település területén az Lke3 és Lke4 építési övezetek, melyek a kialakítható legkisebb területben térnek el egymástól, alkalmazkodva a meglévő telekszerkezethez és 800 m 2. Lke1 építési övezet került kijelölésre a Szegedi Rózsa utcától délre, illetve a Hóvirág utca déli részén. Ebben az építési övezetben 2600 m 2 a legkisebb kialakítható telekméret, s a legnagyobb beépítettség 15%. Lke4 építési övezet található a Bárókertekben, mint legnagyobb lakóterületi fejlesztési területen. Az Lke4 jelű építési övezet építési telkein legfeljebb két, a fő rendeltetése szerinti épület helyezhető el, melyek egy tömegben, ikresítve építhető be a tűztávolság figyelembe vételével. Az építési övezet területén egy épületben maximum két lakó rendeltetési egység helyezhető el. Az előkert mérete a településkép érdekében meghatározásra került, ami egyben építési vonal is 5,0 m. Ebben az építési övezetben 1800 m 2 a legkisebb kialakítható telekméret. Lke4 építési övezet került kijelölésre Hosszú utca és Szilas utca között be nem épült foghíjtelkeken. (Lásd: Telepítési tanulmányterv 7.5. fejezet) Jelentős kertvárosias lakóterületet bővítést tartalmaz a terv. Falusias lakóterületek A település, jellemzően több évszázada kialakult részei kerültek falusias lakóterületként szabályozva. Falusias lakóterületen oldalhatáron álló beépítést ír elő a terv, a legnagyobb megengedhető beépítés 30%, a maximális épületmagasság 4,5 m. Az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság földszintes gazdasági épületek esetében 3,0 m-rel túlléphető, amennyiben az a főépület által a közterület irányából takart és nem rontja a településképet. A terv egy falusias lakóterület építési övezetet határoz meg, ahol a kialakítható teleknagyság kialakítható legkisebb telekterület legalább 800 m 2. A hatályos településszerkezeti tervben kertvárosias lakóterületként jelölt egyes területek jelen tervben falusias lakóterületként lettek kijelölve, mivel Felsőörs falusias jellegének megőrzése, az ófalu településképének a településfejlesztési koncepció készítése során is célként fogalmazódott meg. Ezek közé tartozik a Bárókerttől északra található településrész.

88 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA Településközpont terület A településrendezési eszközök megerősítik a már meglévő településközpont területeket. Településközpont vegyes terület a település súlypontjában a Batthyány tér és Szabadság tér mellett húzódó területek, továbbá a Fő utcában található óvoda területe, illetve a belterülettel határos panzió és üzemanyagtöltő területe. Új településközpont vegyes területek a meglévő falusias lakóterület átsorolásával - közösségi fejlesztések megvalósítása érdekében: a Béke utca Szabadság tér és Úttörő utca közötti déli része, illetve az Úttörő utca felső szakaszának keleti oldala az Általános Iskola telkéig 1,54 ha (89, 90, 92, 93/3, 95, és 100 hrsz-ú ingatlanok északi, településszerkezeti terven ábrázolt része, 93/1-2, 94, 97, 98/1-2, 99/1-2 hrsz). A terv négy településközpont építési övezetet különböztet meg egymástól: Vt1 építési övezet került kiszabályozásra az óvoda telkén (58/1 hrsz), a belterülettel határos panzió területén (060/1 hrsz), illetve a település központjában álló nagy fejlesztési területen (313/4 hrsz). Az építési övezetben a megengedett beépítettség 25%, a maximális épületmagasság 6,0 m, a legkisebb kialakítható telekméret 5000 m 2. Vt2 építési övezetbe tartozik az alsóörsi út melletti panzió és üzemanyagtöltő területe (060/50-51 hrsz). Az építési övezetben a megengedett beépítettség 20%, a maximális épületmagasság 6,0 m, a legkisebb kialakítható telekméret 2000 m 2. Vt3 építési övezetbe tarozik a Körmendy préspost utca, illetve Béke utca melletti építési telkek, mely intézményfejlesztés - iskolabővítés, közösségi funkció - miatt került kijelölésre. Az építési övezetben a megengedett beépítettség 30%, a maximális épületmagasság 4,5 m, a legkisebb kialakítható telekméret 1000 m 2. Az építési övezetben a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetésű épületek esetében 10,0 méter lehet. Ebben az esetben építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni. Vt4 építési övezetbe tartoznak a településközpontban található intézmény-, illetve ezekhez kapcsolódó lakóterületek. Az építési övezetben a megengedett beépítettség 40%, a maximális épületmagasság 4,5 m, a legkisebb kialakítható telekméret 550 m 2. Vt4 építési övezetben kizárólag lakófunkció esetén az építési telek legnagyobb megengedhető beépítettsége 25%. az övezetben meglévő kereskedelmi szolgáltató rendeltetés esetén kialakítható 550 m 2 -nél kisebb terület, amennyiben a kereskedelmi szolgáltató rendeltetés a lakó funkciót zavarja. Az építési övezet területén a Vt4 építési övezet kivételével - templom, sportcsarnok, közfunkciót ellátó épületek építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0- méter. Ebben az esetben az épület településképbe való illeszkedését látványtervvel kell igazolni, az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni. Elővásárlási jog került meghatározásra a 313/4 hrsz-ú területre Gazdasági terület - Kereskedelmi szolgáltató terület Kereskedelmi szolgáltató területen csak a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló tevékenység folytatható. A terv három kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetet különböztet meg egymástól. Gksz1 építési övezetbe kerültek a Köveskút-puszta telephelyei, illetve a j. országos mellékút mellett kijelölt kereskedelmi gazdasági területek. Gksz2 építési övezetbe tartoznak belterületen, illetve belterülettel határosan található gazdasági területek a Bárókerttel határos gazdasági területek kivételével, melyek a Gksz3 építési övezetbe tartoznak. Gksz1 övezetben a megengedett beépítettség 30%, a maximális épületmagasság 7,5 m, a legkisebb kialakítható telekméret 5000 m2. Mivel a terület a településtől, illetve tájképvédelmi területektől távol helyezkedik el, nem veszélyeztetik a településképet. Az építési öveteben épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. Új épület építése esetén az épület köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie.

89 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 88 Gksz2 építési övezetben a településkép megőrzése érdekében kissé korlátozza a szabályozási terv a beépítést, ennek megfelelően a megengedett beépítettség 40%, a maximális épületmagasság 6,0 m. A legkisebb kialakítható telekméret 3000 m 2. A Gksz3 jelű építési övezetben kialakult beépítettség került meghatározásra. A település nem támogatja a gazdasági tevékenység bővítését. Az építési övezetben a jelenleg folytatott tevékenység fenntartható, de tovább nem fejleszthető. Köveskút-pusztán a Morello Kft. telephelyének bővítésének lehetőségét biztosítja a terv. Új kereskedelmi, szolgáltató terület nem került kijelölésre. Az építési övezetek építési telkein több épület is elhelyezhető, azonban új épületek alapterülete nem haladhatja meg a 600 m 2 -t. Az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni. A lakóterülettel érintkező gazdasági területek telekhatárán a zajkibocsátás megengedett mértéke nem haladhatja meg az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabályokban lakóterületre meghatározott határértéket. Beültetési kötelezettség terheli az alábbi ingatlanokat: 060/55, 060/56, 060/58, 060/60, 070/4, 070/5, 075/1 hrsz Üdülőterület Üdülőházas terület Az építési övezetben olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. A szerkezeti terv üdülőházas területként jelöli a belterület déli részén található 089 hrsz-ú területet. A HÉSZ az építési övezetben legfeljebb 30%-os beépítettséget, 6,5 m-es épületmagasságot, szabadon álló beépítési módot ír elő. Üdülőházas területen épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el. Az övezetben korcolt fémlemez fedés is alkalmazható Különleges terület A település területén korábban egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú tömbjei jellemzően különleges területfelhasználási egységbe kerültek. Ilyen területfelhasználási egységbe kerültek: a mezőgazdasági üzemi terület, a temetőterület, a sportpálya területe, melyekre egyedi előírásokat határoztunk meg. Különleges terület sportterület - a hatályos szabályozási tervvel összhangban - a belterület északnyugati részén, a j. mellékúttól délre található terület (254/1, 255/1 hrsz) 2,77 ha. Az építési övezet elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek mellett elhelyezhetők kereskedelmi szolgáltató és szállás jellegű építmények is. Szállás rendeltetés legföljebb a maximális beépítettség 30%-án helyezhetők el. A HÉSZ az építési övezetben legfeljebb 15%-os beépítettséget, 6,0 m-es épületmagasságot, szabadon álló beépítési módot ír elő. A legnagyobb megengedett épületmagasság 10,0 m lehet sportcsarnok esetén. A legkisebb kialakítható telekterület 5000 m 2. Különleges terület temetőterület- a hatályos szabályozási tervvel összhangban - belterületen a Fő utca északi részén, külterülettel határosan került kijelölésre (257, 258, 259/1 TSZT-ben lehatárolt része) 2,50 ha. A temető megfelelő nagyságú tartalékterülettel rendelkezik. A meglévő szabályozást figyelembe véve kerültek meghatározásra az építési övezet beépítési előírásai. A HÉSZ alapján legföljebb 1 ha-os telek alakítható ki. Az építési telkeken a legnagyobb épületmagasság 4,5 m, ami harangtorony, illetve harangláb építése esetén 3 méterrel túlléphető. A temető legnagyobb beépítettsége 10%. A temető telekhatára mentén, telkén belül amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó. Különleges terület mezőgazdasági üzemi terület területfelhasználási egységbe került a település déli részén a Kishegyre vezető 076 hrsz-ú út nyugati oldalán található terület (077 hrsz), a belterület északi részén belterületbe vonásra javasolt borgazdasági terület (1435/2 hrsz), illetve 11 Étv. alapján az önkormányzat polgármesternek önkormányzati hatósági döntést kell hozni: Étv. 29. (4) A települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntésében a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő meghatározott módon és időn belüli beültetési kötelezettségét írhatja elő. Ha e kötelezettség teljesítése az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó ráfordítást igényel, az önkormányzatnak a tulajdonos költségeit polgármestere önkormányzati hatósági döntésében meghatározott mértékben kell megtérítenie.

90 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 89 Szentkirályszabadja határában a gyümölcsösben található, üresen álló telephely (03/41-42 hrsz). Az építési övezet olyan mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó építmények illetve olyan gazdasági célú egyéb ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amely más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A szabályozási terv az építési övezetben legfeljebb 25%-os beépítettséget, 4,5 m épületmagasságot, szabadon álló beépítési módot ír elő. A maximális épületmagasság földszintes gazdasági és állattartó épület esetében amennyiben az alkalmazott tecnhológia megköveteli 3 méterrel túlléphető. A legkisebb kialakítható telekterület 1500 m 2. Különleges terület mezőgazdasági üzemi területen a telken belül, a telekhatár mentén háromszintes növénytelepítést javasoltunk. A növényzet csak őshonos, a tájegységre jellemző fajokból állhat BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM A beépítésre nem szánt területek bemutatását a 3.2 fejezetben. (Tájhasználat) A kulturális örökségvédelem (védett épületek, műtárgyak, régészeti területek) védelmének és további hasznosításának lehetőségeit a külön kötetben dokumentált Örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza ORSZÁGOS VÉDELEM A településen az örökségvédelmi nyilvántartás szerint négy épület és a katoikus templom műemléki környezet áll országos védelem alatt. Ssz. Cím Hrsz Funkció Törzsszám 1. Batthyány tér 290 Római katolikus volt prépostsági templom Batthyány tér /1 Egykori prépostsági ház Szabadság tér /1-4 Keöves kúria Öreg-hegy Almádi út 1296 Népi lakóház , 116/1,2, 140/1, , 144/1, 280, 289, HELYI VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK A katolikus templom kijelölt műemléki környezete A helyszínelés és a településre vonatkozó vizsgálat készítése során felmértük a település épített értékeit. A települések múltjából fennmaradt több olyan épület, műtárgy, amelyet helyi szinten feltétlenül védeni szükséges. A helyi védelemre javasolt épületek, illetve a helyi a szerkezeti terven és a szabályozási terven jelölésre kerültek. A településen több épület, illetve épületcsoport őrzi a vidék népi építészetének jellemző vonásait. Ezek megőrzését biztosítani kell, illetve fontos, hogy a kialakult léptéktől, arányoktól eltérő épületek a jövőben se épüljenek. Az épített értékek vonatkozásában a védett épületeket, a védelem módját, mikéntjét, annak hatáselemzését az örökségvédelmi hatástanulmányban dokumentáljuk, a hatályos örökségvédelmi rendeletben foglaltak szerinti tartalommal. A kialakult településszerkezet egyedi arculatot kölcsönöz a településnek. A településen a régi településmag védelmét, a sajátos építészeti jelleg megőrzését területi védelem kijelölésével és védelmi szempontú szabályozással kívánjuk megvalósítani, mely kiterjed az utcakép védelmére (közterületekre, telekállapotra, épületekre, épületrészekre, építményekre, illetve építményrészekre, a területen található zöldfelületi elemekre). A település jelenleg még nem rendelkeznek helyi értékvédelmi rendelettel. Ezért a rendelet elkészítéséig és jóváhagyásáig a helyi építési szabályzat előírásai alkalmazandók. 6633

91 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA RÉGÉSZETI TERÜLETEK A település területe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint régészeti érdekeltségű területtel, valamint régészeti területtel érintett. A településen található régészeti lelőhelyek pontos elhelyezkedése és kiterjedése a településrendezési tervvel párhuzamosan készülő Örökségvédelmi hatástanulmányban tisztázandó VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK A településrendezési eszközök során az alábbi védelmi és korlátozó elemeket kellett figyelembe venni: KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az út tengelyétől számított m széles területen az alábbi országos közutak esetében: sz. Csopak-Veszprém másodrendű főút, j. Alsóörs-Veszprém összekötő út j. Balatonalmádi-Felsőörs összekötő út KÖZMŰTERÜLETEK Az alábbiakban a közmű infrastruktúra elemeiként kerülnek bemutatásra az azokhoz kapcsolódó védőterületek és védősávok. elektronikus hírközlés elemeinél nem került megállapításra védőterület. Vízellátás A község saját vízbázissal rendelkezik a Malomvölgyben. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve másodfokon az Országos Környezetvédelmi, Természetvédlemi és Vízüyi Felügyelőség 2012-ben megállapította határozatban a vízbázis külső védőterületét, illetve a hidrogeológiai védőidomokat, valamint az azokon belü végezhető tevékenységeket. Csatornázás, vízelvezetés A szennyvíz csatornahálózat a szennyvizeket a települési rendszer regionális végátemelőjébe szállítja, ahonnan a szennyvizeket regionális nyomóvezetéken szállítják el a befogadó Alsóörsi gravitációs hálózati rendszerig. A települési szennyvízátemelők körül 20, illetve 150 m sugarú körben védőterület került kijelölésre. A vízgazdálkodási területeken a csatornák mellett mederkarbantartási sáv került meghatározásra. A jelentősebb vízfolyások mellett m széles sávban természetközeli gyepterület fenttartását támogatja a településszerkezeti terv. Gáz- és hőenergia ellátás A regionális hálózat a Veszprémi gázátadótól épült meg Nagyvázsony irányába, erről a vezetékről ágazik le a Felsőörsöt és Alsóörsöt ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagy-középnyomású gázvezeték 9-9 m-es biztonsági övezettel rendelkezik. Villamosenergia ellátás A település ellátása 20 kv-os középfeszültségű hálózatról történik. A 20 kv-os villamosenergia légvezeték 7-7 m-es biztonsági övezettel rendelkezik EGYÉB KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegyűjtésre. Táji- és természeti védelem A táji és természetvédelmi területek korlátozásairól a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek, a területeken végezhető tevékenységek ezek alapján határozhatók meg. Táj- és természetvédelmi területek: Ex lege védett forrás,

92 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 91 Natura 2000 területek, Országos Ökológiai Hálózat: o Magterület övezete, o Ökológiai folyosó övezete, Tájképvédelmi terület, Helyi védelem alatt álló természeti érték. Örökségvédelem A helyi védelemre javasolt épületekre, műtárgyakra vonatkozó korlátozásokról a helyi építési szabályzat és az örökségvédelmi hatástanulmány rendelkezik. Az országos védelem alatt álló műemlékek, műemléki környezet és régészeti területek korlátozó előírásairól a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek, a területeken végezhető tevékenységek ezek alapján határozhatók meg. Örökségvédelmi területek: Műemlékek és műemléki környezet, Helyi védelemre javasolt épületek, műtárgyak, továbbá helyi értékvédelmi terület, Régészeti területek Egyéb korlátozások Fentieken túl további korlátozokat jelentenek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló, módosított évi CXII. törvény rendelkezései, ezen belül is a Magterület övezete (Ö-1), Ökológiai folyosó övezete (Ö-2), Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1), Történeti települési terület övezete (T-2), Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (Sz-1), Vízeróziónak kitett terület övezete (P-2), Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) és Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3), Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete. 2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK 2.1. TERVI ELŐZMÉNYEK ÉVI XXVI. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVRŐL (OTrT) A törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezésével összhangban kell kialakítani. Az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) területrendezési tervek készítésénél az OTRT egymásra épülő területfelhasználási kategória rendszert hozott létre. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban (OTÉK - 253/1997. /XII.20/ Korm. rendelet) meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni. Ezáltal az OTRT lehetővé teszi azt, hogy az országos övezetek határai a térségi, a megyei és a települési szintű területrendezési tervekben pontosíthatók legyenek. (OTRT 1-4.) A törvény szellemének megfelelően a jogalkotó létrehozta az országos térségi területfelhasználási kategóriákat (OTRT 5..) és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT 6..): 5. (1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, a) legalább 1000 ha területű térségek: aa) erdőgazdálkodási térség, ab) mezőgazdasági térség, ac) vegyes területfelhasználású térség, ad) települési térség, b) területi korlát nélkül ábrázolt térségek: ba) vízgazdálkodási térség, bb) építmények által igénybe vett térség, bc) települési térség.

93 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 92 Az OTRT Szerkezeti Terve Felsőörs közigazgatási területén az alábbi térségi területfelhasználási kategóriákat határozza meg: Erdőgazdálkodási térség: A szerkezeti terv Felsőörs nyugati részén fekvő erdőségek tartoznak e területfelhasználási kategóriába erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt, 6. (1) a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; Mezőgazdasági térség: A szerkezeti terv Felsőörs egész külterületének kisebbik részét mezőgazdasági térségként kezeli mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 6. (1) b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; Vegyes területfelhasználású térség: A szerkezeti terv Felsőörs külterületének legnagyobb részét vegyes területfelhasználású térségként kezeli.

94 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak, 6. (1) c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén - a városi ranggal rendelkező települések kivételével - városias települési térség nem jelölhető ki; Települési térség: A területfelhasználási kategória a település jelenlegi belterületére terjed ki települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak, 6. (1) d) a települési térséget legalább 75%-ban városias és hagyományosan vidéki települési térség kategóriába kell sorolni; Az Országos Területrendezési terv mellékletei tartalmazzák az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését, a villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek térbeli rendjét, valamint a vízgazdálkodási építmények térbeli rendjét. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalait és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni. Az országos területfelhasználási térségeken belül az OTRT 12.. (1) bekezdésében az alábbi térségi övezeteket hozta létre és megalkotta a rájuk vonatkozó szabályokat (OTRT ): - Országos ökológiai hálózat övezete; - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete; - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete; - Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete; - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete; - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete; - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete; - Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete; - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete; - Együtt tervezhető térségek övezete; - Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete. Felsőörs közigazgatási területén az OTRT által meghatározott országos térségi övezetek közül az alábbi öveztek találhatók: Országos ökológia hálózat övezete: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.

95 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 94 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 14/A. (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete 14/B. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökségvárományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni.

96 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 95 Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 15. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete 16. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell ÉVI CXII. TÖRVÉNY A KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Az ún. Balaton törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi szerkezeti tervét és a kiemelt térségi övezetek tervlapjait, valamint a Balatoni Területrendezési Szabályzatot állapítja meg. Az övezetek szabályozási előírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek tervlapjai határozzák meg, s az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 ha kiterjedésű területi egységek: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) települési térség, d) vízgazdálkodási térség, e) egyedileg meghatározott térség, f) építmények által igénybe vett térség. Felsőörs területén a térségi szerkezeti terv települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és vízgazdálkodási térséget jelöl. A térségi szerkezeti terv által meghatározott területfelhasználási kategóriák területén az alábbi előírásokat kell betartani a településrendezési tervek készítése során: az erdőgazdálkodási térséget legalább 95%ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni; Btv. 4/B. a) az erdőgazdálkodási térséget aa) legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy ab) legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható;

97 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 96 A Balaton törvény térségi szerkezeti terve erdő erdőgazdálkodási térségbe sorolja a település belterületétől északra eső területeket, a Balatonalmádival határos Öreg-hegyet, továbbá a település nyugati határán húzódó erdőséget Veszprémfajsztól Lovas településig. az mezőgazdasági térséget legalább 95%ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki; Btv. 4/B. b) a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki; A településvolt szőlőhegyeit, illetve a mezőgazdasági művelés alatt álló területeit jelöli jellemzően mezőgazdasági térségként. a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; Btv. 4/B. c) a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; A település teljes lakott területe, illetve a hatályos településrendezési terv fejlesztési területe települési térség. A temető területe, továbbá a belterület déli részén húzódó meredek partfalak, völgyek (partvédelmi erdők) nem tartozik települési térség övezetébe. az vízgazdálkodási térséget legalább 95%ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; Btv. 4/B. f) a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; A terv vízgazdálkodási térségként jelöli a területet É-D irányban átszelő Malom-patak völgyét, valamint a Balatonalmádi és a település közigazgatási határán futó árkot.

98 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 97 Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Iroda, december 1-én Kaposváron kelt levelében a térségi területfelhasználási engedélyt megadta, s ennek megfelelően a térségi szerkezeti terv az alábbiak szerint módosul Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok A törvény az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokról a 4/C. -ban rendelkezik. A közúthálózat Balaton kiemelt üdülőkörzet területét érintő főúti eleme a 73. sz. főút: Csopak (71. sz. főút) Paloznak Felsőörs Veszprém (8. sz. főút). További Felsőörs közigazgatási területét érintő közlekedésfejlesztési eleme, kiépítendő egyéb mellékút Felsőörs (Köveskútpuszta) Szentkirályszabadja (Veszprém). A terv megerősíti továbbá Balatonalmádi és Felsőörs közötti településközi utat. A közműlétesítmények közül Felsőörs területét a meglévő nagyközépnyomású gázhálózat nyomvonala érint. A Balatoni Területrendezési Szabályzat alapján a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül: Btv. 4/B. (3) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas építmények közül a) a szennyvízcsatorna-hálózat létesítésének engedélyezésére csak a megfelelő kapacitású csatlakozó szennyvíztisztító telep megléte esetén, illetve új tisztító építésekor azzal egyidejűleg kerülhet sor; b) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsiparkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába bekötni, és a parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető; c) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából az

99 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 98 országos jelentőségű védett természeti területen a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; d) a műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magasépítményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet az országos jelentőségű védett természeti területeken, valamint a térségi jelentőségű táj- és településkép védelmi terület övezetén kívül, a táj- és településképbe illeszkedően létesíthető A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok 5. (1) A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkenhet. (2) A térségi szerkezeti tervben megállapított erdőgazdálkodási térség által nem érintett, a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület csak mezőgazdasági terület, természetközeli terület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe sorolható. (3) Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők területe a településrendezési eszközökben kizárólag erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolható. 6/A. (1) E alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közpark vagy közkert. (2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és megvalósításával, valamint az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki: a) az átsorolni kívánt zöldterület természetvédelmi oltalom alá nem tartozik, b) az átsorolás az átsorolással érintett zöldterület legfeljebb ba) 50%-ára terjed ki, ha annak alapterülete kisebb vagy egyenlő, mint 1 ha, bb) 30%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 1 ha és kisebb vagy egyenlő, mint 3 ha, bc) 10%-ára terjed ki, ha annak alapterülete nagyobb, mint 3 ha, c) az újonnan kijelölt zöldterület a települési önkormányzat tulajdonában van, d) az újonnan kijelölt zöldterület legkisebb zöldfelülete 70%, valamint e) az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében. (3) Az átsorolást követően az átsorolással érintett zöldterületen további átsorolás nem hajtható végre. (4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb a zöldterület zöldfelületének megbontásáig meg kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha az újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű. A települési önkormányzat az újonnan kijelölt zöldterületre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterületalakítási tervet fogad el. (5) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható. (6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el. (7) A zöldterületen elhelyezett építmények területét és az építményeket csak a bérleti szerződés legalább tízévenkénti megújításával lehet bérbe adni. 6/B. (1) E alkalmazásában zöldterület: a településrendezési eszközökben a balatoni vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területeken zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt terület, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem minősül önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek. (2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével, és csak akkor jelölhető ki, ha a) az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat tulajdonában van, b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, és

100 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 99 c) az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében. (3) Zöldterületen ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. A zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható. 8. (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad. (2) A már beépült telkek megosztása nem engedélyezhető, ha az osztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná. 9. (1) A kiemelt üdülőkörzet területére kívülről - a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton. (2) A kiemelt üdülőkörzet területén keletkezett tisztított szennyvíznek a kiemelt üdülőkörzet területéről történő kivezetéséről a gazdasági és műszaki szempontok mérlegelésével kell gondoskodni. (3) A kiemelt üdülőkörzet településeinek a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező, b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötése a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező. (6) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet. (7) A kiemelt üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése nem engedélyezhető. 10. A kiemelt üdülőkörzet településeinek településrendezési eszközeit a természetvédelmi, tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományok figyelembevételével kell elkészíteni. 11. A település helyi építési szabályzatában rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetőberendezések lebontásáról, újak elhelyezéséről. 12. A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 13. A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében a) terepszint alatti építmény bruttó alapterülete a telek területének 10%-át nem haladhatja meg; b) 10 méternél nagyobb beépítési magasságú építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni; c) a 10 méternél nagyobb beépítési magasságú építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. 14. (1) Bányatelek csak az ország más területén föl nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési eszközökben az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni. (2) Az országos jelentőségű védett természeti területeken új külszíni művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. (3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges terület települési területfelhasználási egységbe sorolt területek közül a település belterületétől elkülönülő, meglévő temető, meglévő bányatelek terület, meglévő honvédelmi terület a településrendezési eszközökben a valóságos funkciójának megfelelően szabályozható.

101 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA A kiemelt üdülőkörzetben csak olyan rendeltetés céljára szolgáló építmények üzemeltethetők, amelyek a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoznak, továbbá b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést ba) magterületen, bb) ökológiai folyosón, bc) pufferterületen, bd) erdőterületen, be) turisztikai fejlesztési területen, bf) szőlő termőhelyi kataszteri területen és bg) települési területen a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok 17. (1) A települések beépítésre szánt területe nem növelhető azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy a szennyvízcsatorna-hálózat nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik, vagy a hálózatra rákötött lakások, illetve üdülőegységek száma nem éri el az összes lakás- és üdülőegység számának 80%-át. (2) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására - amennyiben a rendeltetés megváltozása többletszennyvíz kibocsátásával jár - irányuló engedély kiadása, illetve az engedély hatályának meghosszabbítása csak a szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű meglétéhez kötött feltétellel lehetséges. Ha az érintett telken keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építőipari kivitelezése megkezdődött, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén adható ki. 18. (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki. 22. (1) Bányászati tevékenység - kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével - csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről - látványtervvel igazolhatóan - nem látható részén engedélyezhető. (2) A települések közigazgatási területén új hulladéklerakók és hulladékártalmatlanítók nem létesíthetők és a meglévők nem bővíthetők. (3) A települések közigazgatási területén lévő működő hulladéklerakó, hulladékkezelő telepek területi bővítés nélküli korszerűsítését, illetve ha ez nem lehetséges, felszámolását - a parti és partközeli településekben a szelektív hulladékgyűjtési és hulladékkezelési rendszer kialakításával - térségi hulladékgazdálkodási terv alapján kell megvalósítani.

102 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok A Balaton törvény által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Felsőörs területét is érintő kiemelt térségi övezetekre vonatkozó előírásokat a következőkben részletezzük. Magterület övezete (Ö-1) 23. A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett OtrT 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. a következő előírások alkalmazandók: a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet; e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el; g) 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Ökológiai folyosó övezete 24. Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett OTrT 18. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

103 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 102 (2)49 Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (3) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. a következő előírások alkalmazandók: b) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető; e) a települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; g) a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be; h) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; i) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; j) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; k) 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; l) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható; m) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni; n) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) 26. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett OTrT 21. (1) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az

104 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 103 építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza. következő előírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető; c) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; e) országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; f) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; g) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás nem létesíthető; h) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; i) csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Történeti települési terület övezete (T-2) 27. (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások OTrT 22/B. (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeiben ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a védendő területegységeket - különösen a történeti településközpontot, a történeti kertet, a jelentős régészeti lelőhelyet, az országos és helyi védelem alatt álló területeket, valamint ezek környezetét, védőövezetét - foglalja magában. (2) Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat.

105 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 104 (3) Történeti településkép érvényesülését befolyásoló, a kialakult településszerkezetet, településkaraktert megváltoztató, nagy kiterjedésű építmény elhelyezésére vonatkozó építési-műszaki tervhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni. mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben a külön jogszabályban meghatározottak szerint meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyagtő ltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) 31. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások OTrT 15. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer- és műtrágya-használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető. Vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) 33. A vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) tekintetében az OTrT által meghatározott vízeróziónak kitett terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírások mellett OTrT 15. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. a következő előírások alkalmazandók: a) a földhasznosítás (művelési ág) tudatos megválasztásával, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósításával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítésével - kivéve a szőlő termőhelyi kataszteri területeket - kell az erózió

106 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 105 mértékét csökkenteni; b) a már kialakult vízmosások rendezésével (megkötésével, bedöntésével) kapcsolatos feladatokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. Települési terület övezete (U-1) 37. A települési terület övezetén (U-1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1) 39. (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1): a) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; b) szántóművelési ágban lévő területen 20 ha és azt meghaladó telekméret esetén a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,3%-át, és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; c) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; d) gyepművelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át és az 1000 m2-t nem haladhatja meg; Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész Iroda, december 1-én Kaposváron kelt levelében a térségi területfelhasználási engedélyt megadta, s ennek megfelelően a kiemelt térségi övezetek az alábbiak szerint módosultak. Övezet jele Változások (ha) Változások (%) U-1 +17,3 +16,66 121,11 M-1-10,7-1,46 685,4 M-2 +0,42 +4,07 219,3 E-1-7,02-3,23 663,46 Új területnagyság (ha)

107 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 106 e) szőlőművelési ágban lévő területen a g) pontban foglaltak kivételével 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; f) a szőlőművelési ágban lévő területen a g) pontban foglaltak kivételével 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t nem haladhatja meg; g) a Balaton jogi partvonalával nem érintkező, szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telkek beépítettsége a 25%-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertgazdasági terület övezetén lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertgazdasági terület övezeti előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni; h) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető; i) gyümölcsművelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1%-át, és az egyes épületek alapterülete az 1000 m2-t nem haladhatja meg; j) épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni; k) állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet a lovasturizmus céljait szolgáló épület kivételével tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni. A lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak elhelyezéséről a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban kell rendelkezni; l) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban meghatározott módon kell telepíteni; n) a vízfolyások menti méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzet védelmét a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett kell megoldani. (2) Új gazdasági telephely, birtokközpont legalább 2 ha területű telken alakítható ki parti és partközeli településen az adott településhez tartozó, a sem partinak, sem partközelinek nem minősülő településen pedig a birtokközpont építési helyéül szolgáló település és a szomszédos települések közigazgatási területéhez tartozó legalább 50 ha összterületű, több telekből álló birtok esetén. A magterület, ökológiai folyosó és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben szabályozott területeken a birtokközpont nem alakítható ki. A beépített terület nagysága a birtok összterületének 1%-át és a beépített telek területének 25%-át nem haladhatja meg. (3) A majorok és gazdasági telephelyek gazdasági célú hasznosítását a településrendezési eszközökben kell szabályozni gazdasági területként, ahol környezetet nem zavaró gazdasági tevékenység folytatható. (4) Az övezetben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben különleges beépítésre szánt terület települési területfelhasználási egységként meghatározott területek közül a nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek kialakítása nem engedélyezhető. Kertgazdasági terület övezete (M-2) 40. A kertgazdasági terület övezetén (M-2): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott a helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg; c) 1500 m2-nél kisebb telekre az e törvény hatálybalépése előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat alapján sem lehet épületet építeni;

108 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 107 d) művelt telekre 3%-os beépítettséggel a 39. (1) bekezdés g) pontjában foglaltak kivételével a műveléssel összefüggő gazdasági épületet lehet építeni; e) az építménymagasság a 4 métert, az építmény legmagasabb pontja a 6 métert nem haladhatja meg; f) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el; g) az egyes településeken az övezet területének legfeljebb 10%-án a település szabályozási tervében és helyi építési szabályzatában kijelölt, a település belterületéhez közvetlenül kapcsolódó területeken, legkevesebb 3000 m2 nagyságú művelt telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel lakóépület is elhelyezhető; h) műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-án intenzív kertészeti kultúra található; i) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.) a telek méretétől függetlenül elhelyezhető. Erdőgazdasági terület övezete (E-1) 42. Az erdőterület övezetén (E-1): a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken az erdészeti hatóság által engedélyezhető; b) a védett erdőben csak a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott területeken természetvédelmi bemutatási, kezelési, illetve erdészeti célból szabad építményt elhelyezni; c) a nem védelmi célú erdőben épületet 10 ha-nál nagyobb földrészleten legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni; d) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát tulajdoni állapottól függetlenül biztosítani kell; e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad; f) új vadaskert létesítése nem engedélyezhető; g) terepmotorozás, terepautózás nem engedélyezhető. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (E-2) 43. Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet (E-2) tekintetében az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett OTrT 19/A. Az övezetbe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. a következő előírások alkalmazandók: a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható; c) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (E-3) a településrendezési eszközökben kell lehatárolni; 44. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet (E-3) tekintetében az OTrT által meghatározott kiváló termőhelyi adottságú erdőterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások OTrT 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. mellett a következő előírások érvényesek: a) az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően

109 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 108 b) az a) pontban lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak. Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete (C-1) 46. A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni; c) építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol az M-1 és az M-2 övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet; d) szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép stb.), amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül elhelyezhető; e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni A TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ HATÁLYOS RENDEZÉSI TERV ÉRTÉKELÉSE A Felsőörsre 2003-ban új, OTÉK-on alapuló - településszerkezeti tervet, szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot tartalmazó - településrendezési terv, majd 2008-ban és 2011-ben településrendezési terv-módosítás készült Felsőörs Településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata Tervező: A.D.U. Építész Iroda Kft. Vezető tervező: dr. Gajdos István Jóváhagyás: A 2003-as terv Felsőörs területére a következő beépítésre szánt övezeteket különbözteti meg: - Falusias lakóterület - Kertvárosias lakóterület - Településközpont vegyes terület - Kereskedelmi gazdasági terület - Üdülőházas terület - Különleges - kereskedelmi terület - Különleges sportterület - Különleges rekreációs terület - Különleges temető terület A terv szerint új belterületbe vonások történtek. Az egyes területrészek belterületbe vonása a évi CXII. törvény előírásai miatt csak korlátozottan lehetséges, de az 1998-ban készült ÁRT-ben tervezett belterületbe vonás -ként szereplő területeket javasolt belterületbe vonni. 1. táblázat Belterületbe vonás Jelenlegi belterület 1998-as ÁRT-ben javasolt belterületbe vonás 1998-as ÁRT-ben és a jelenlegi szabályozásban is javasolt belterületbe vonás 99,3 ha 3,19 ha 7,74 ha

110 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 109 jelenlegi szabályozási tervben javasolt belterületbe vonás 15,41 ha Általános építési előírások: - Az elkészítendő telekalakítási tervben a beépítésre szánt területek 10%-án zöldterületet (közpark, közkert) kell létesíteni. - Új lakótelkek utcai homlokvonala oldalhatáron álló beépítés esetén nem lehet kisebb, mint 16 méter, szabadon álló beépítés esetén nem lehet kisebb 18 méternél. - Felsőörs területén a települési és tájkarakter védelme érdekében 2500 m 2 -nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építése nem engedélyezhető. - A település egész területén tilos az épületek tetőfedő anyagainak illetve a homlokzatok harsány színekkel való színezése. - A beépítésre nem szánt területeken 3000 m2-nél kisebb telket kialakítani nem szabad. Az építési övezetekre az alábbi előírások vonatkoznak: - A falusias lakóterületen jellemzően fésűs beépítés található oldalhatáron álló épületekkel. A területen a legkisebb telek nagysága 600 m2-es lehet. A megengedett legnagyobb épületmagasság 4,5 m. Itt egyaránt elhelyezhető lakóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület és helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. Kiegészítő funkcióként elhelyezhető mezőgazdasági építmény, illetve kézműipari építmény, melyek legfeljebb 5 m magasságúak lehetnek. - A kertvárosias lakóterületek aránya magas a falusias lakóterület körül, és nagy kiterjedésű kertvárosias lakóterület került újonnan is kijelölésre. A falusias lakóterülethez képest itt állattartó építmény is elhelyezhető. A kertvárosias lakóterületeket KEL-K, KEL-1, KEL-2 és KEL-3 részegységekre osztja, ahol a KEL-K területén a kisebb, a KEL-3 területén a legnagyobb telekkialakítások lehetségesek. - A KEL-K építési övezetben új épületeket szabadon álló vagy oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően kell elhelyezni. A legkisebb kialakítható telekméret 600m2, míg a legnagyobb 2000m2. A KEL-1 övezetben amely a falusias lakóterületekhez csatlakozó új beépítésű területek a legkisebb kialakítható telekméret 800m2, míg a legnagyobb 2000m2 lehet. A KEL-2 a legkisebb kialakítható telekméret 1200m2, a legnagyobb 2000m2. A KEL-3 építési övezetbe a nagyobb méretben kialakított, a belterületbe újonnan bevont területek tartoznak. - A vegyes területeket településközpont vegyes területbe (TV-1, TV-2) sorolja. - Gazdasági terület elszórtan található a település területén. A Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület övezetén belül legfeljebb 6 m magasságú építmények, a belterülethez nem csatlakozó részeken 10 m lehet a maximális építménymagasság. - Üdülőterület egy területegységen található, és nem került újabb terület kijelölésre. Az építési övezetben 6000 m2-nél nagyobb telek alakítható ki, az épületek szabadon állóan helyezhetők el. - Különleges területekhez tartozó rekreációs területek és sportterületek esetében a legkisebb telekméret 5000 m2. Külön szabályozást érintő területek - A műemléki környezet területére született két telek összevonására vonatkozó (templomkert kialakítását szolgáló) előírás kiemelendő. - Helyi védelem: a szabályozási tervben kijelölt helyi értékvédelmi terület a jellegzetes falusias településkép megőrzését szolgálja. Ezen belül kerültek helyi jelentőségű védettségre javasolt épületek is. A közvilágítás ezen a területen kandeláberekkel történjen. - A terv javasolja, hogy helyi jelentőségű védettség alá vegyék a földtani bemutatóhelyet értékes vegetációjával együtt, a Malom-patak völgyét és a Miske-tetőt. Ezen kívül főként erdő, és kisebb részben gyep művelési ágú területet kiemelt oltalomban kíván részesíteni. A tervben meghatározott beépítésre nem szánt övezetek: - Zöldterület - Közlekedési és közműterületek - Mezőgazdasági területek (Kertes mezőgazdasági, Általános mezőgazdasági) - Erdőterületek (Védelmi rendeltetésű erdőterület, Gazdasági rendeltetésű erdőterület) - Vízgazdálkodási terület - A mezőgazdasági területeken belül található:

111 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 110 o általános szántóföldi növénytermesztés, erdősítésre kijelölt szántóterület, általános gyepgazdálkodási terület, erdősítésre kijelölt gyepgazdálkodás, védett és védő gyepek övezete, o szőlőkataszterbe tartozó övezetek, gyümölcstermesztő területek, kertes mezőgazdasági terület övezete o A terv külön foglalkozik lakóépületek elhelyezhetőségével az arra alkalmas kertgazdasági területeken Felsőörs Településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata módosítása (2008.) Tervező: Magyarország Fesztivál Kft. Vezető tervező: Németh Ferenc Jóváhagyás: Belterületen - A 0102/26,/27,/28,/29, valamint a 010/6-os hrsz-ú területeken a korábbi különleges rekreációs szabályozási területet kertvárosias lakóterületté kérte átminõsíteni és szabályozni. Az új szabályozás a korábbi 25%-os beépíthetõségrõl 15%-ra csökkent, és az építménymagasság a 7,5 méteresrõl 4,5 méterre csökken, ennek következtében jelentõs beépítési intenzitás csökkenés következik be. - Az Lke-K övezetben a 25%-os beépíthetõség max. 30%-os beépíthetõségre nõ. - A kulturális, oktatási és sport célú építmények létesítésére fenntartott terület (Vt-3) területe a realitásoknak megfelelõen csökkent, beépítési feltételeiben azonban nem változott. - A 055/22 és /23 hrsz-ok kertvárosias lakóterületi szabályozást kapnak (összhangban a BTSZ T-1 alövezetbõl való kivonásról szóló Állami Fõépítészi államigazgatási határozattal). - Az 1434/6, 1435/1, 1436/5-9, 1436/11-12 hrsz-ú területek kertvárosias lakóterület szabályozást kapnak, míg az 1435/2 hrsz az igényeknek megfelelõ kereskedelmi gazdasági övezet mezőgazdasághoz kötődő területfelhasználást és szabályozást kap (összhangban a BTSZ T-1 alövezetből való kivonásról szóló Állami Főépítészi államigazgatási határozattal).

112 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 111 Külterületen: - A volt szeméttelep erdő területfelhasználásának gyep művelési ágba sorolása a Középdunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 011/d-f hrsz-ú területekre vonatkozó nem veszélyes hulladék-lerakó rekultivációjára vonatkozó 20644/06 ügyszámú határozatával összhangban. - A 0119/1 hrsz Gksz övezetként való szabályozása, a mellette lévő és vele azonos major művelési ágú ingatlannak megfelelően. - A szerkezeti és szabályozási terven feltüntetésre került a kistérségi kerékpárút már elfogadott nyomvonala is Szentkirályszabadja-Veszprém, Alsóörs és Balatonalmádi irányokban is Felsőörs Településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata módosítása (2011.) Tervező: Planteus Kft. Vezető tervező: Németh Ferenc Jóváhagyás: Az üdülőházas üdülőterületként (Üü) szereplő ifjúsági tábor területen a beépítettség intenzitásának növelését kérték. A módosítás értelmében a maximális beépítés 20%-ról 30%-ra, valamint a maximális építménymagasság a jelenlegi 4,5 m-ről 5,4 méterre nő. Továbbá a tetőfedés anyagaként alkalmazható legyen korcolt fémlemez fedés. Felülvizsgálatra kerülnek a település Má-C2 és Mk-C2 övezetei, mivel a BTSZ-nek megfelelve - az övezeti leírásokban megszűnnek a szőlőkataszterre vonatkozó előírások. Az Má-C2 övezet a változtatás során MÁ-IK Intenzív kertészeti kultúra árutermelő mezőgazdasági területek övezetére módosul, és előírásait a 43. tartalmazza. Az Mk-C2 övezet a változtatás során MK-IK Intenzív kertészeti kultúra kertes mezőgazdasági területek övezetére módosul, és előírásait a 47. tartalmazza. A hatályos terven általános mezőgazdasági gyepgazdálkodási területként (Má-gy) szereplő, a módosítás során a mai funkciónak (lovarda) (0102/34-35 hrsz) megfelelő területhasználat kerülne kijelölésre (különleges beépítésre nem szánt lovarda területként - Kk-lov) az előzetes elképzelések szerint. A terület azonban a természeti értékek miatt a továbbiakban is a hatályos övezeti besorolással szerepel, területfelhasználási egység változás nem történik. A hatályos HÉSZ, a módosításra kerül, hogy az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő épületeknek nem engedélyezi a bővítését. Ezt olyan formában változtatná meg, hogy a meglévő érvényes építési engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel rendelkező a jogszabályban is meghatározott helyen kívül álló épületek átépítése további alapterület növekedése nélkül, bővítése csak a szabályozási paraméterek további betartásával lehetséges. A színes tetők kialakíthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését kérte az önkormányzat. Engedélyezi a zöld színű tetők létesítését kivéve a műemléki környezetbe vagy helyi településkép védelmi övezetbe tartozó telketeken. A településen a kertes mezőgazdasági területeken új lakóépületek elhelyezésére nincs mód, a BTSz 40. (2) g) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelően a település önkormányzata a Településrendezési eszközök következő felülvizsgálata során jelöl ki lakóépületek elhelyezésére alkalmas kertes mezőgazdasági területeket.

113 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK A hatályos településszerkezeti tervhez képest jelentős változások nem történetek, azonban több esetben a megváltozott jogszabályi keretek, valamint a megváltozott fejlesztési igények miatt nem nagy jelentőségű, kisebb területfelhasználási módosításokat kellett elvégezni. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Felsőörsön: Beépítésre szánt terület: 108,1 ha Beépítésre nem szánt terület: 1615,4 ha

114 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 113 A hatályos településszerkezeti tervhez képest csak kevés új beépítésre szánt terület került kijelölésre. A külterület északnyugati részén egy kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, valamint a belerületen belül lakóterületek kerültek kijelölésre. Településszerkezeti szempontból jelentős változást jelent a temetőtől keletre jelölt falusias lakóterület zöldterülettel, amit azonban csak a településszerkezeti terv ábrázol.

115 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 114 Ssz. Érintett Hrsz /1, 0119/27, 0120/2 Hatályos településszerkezeti terv Általános mezőgazdasági területgyümölcsös, Közlekedési célú terület Településszerkezeti terv módosítása Kereskedelmi szolgáltató terület Változtatás indoka Lásd: 7.3. Köveskút puszta Morello Kft. telephelyének és környezetének fejlesztése című fejezet Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /1, 015/8 Általános mezőgazdasági területgyümölcsös Falusias lakóterület zöldterület fejlesztéssel Önkormányzati és lakossági kérelem, a szabályozási terven általános mezőgazdasági terület gyümölcsös területként szabályozva

116 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA /8 Kertes mezőgazdasági terület Kertvárosias lakóterület Önkormányzati kérelem /22, 055/27 Zöldterület Kertvárosias lakóterület Lásd: 7.5. Felsőörs Szilas utca, Hosszú utca közötti 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanok rendezése című fejezet /1 hrsz Közlekedési célú terület Falusias lakóterület Önkormányzati kérelem, nem megvalósítható közlekedési fejlesztés.

117 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA , 90, 92, 93/3, 95 Közlekedési célú terület Településközpont terület Az Önkormányzat fenn kívánja tartani az Általános Iskola és a Kertvég utca közötti gyalogos kapcsolatot, azonban azt nem kívánja gépkocsi forgalom számára megnyitni Az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek mellett sor került a korábbi fejlesztésre kijelölt területek egy részének visszaminősítésére is, beépítésre nem szánt területek kijelölésével: település északnyugati részén, illetve belterülettől délre található, szintén korábban kijelölt, de fel nem használt kertvárosias lakóterületek általános mezőgazdasági területbe sorolása. További új beépítésre szánt területek kijelölése nem jelent nagy településszerkezeti terv változást.

118 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 117

119 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 118 Ssz. Érintett Hrsz /6, 0102/27-29, 0102/42 Hatályos településszerkezeti terv Kertvárosias lakóterület Településszerkezeti terv módosítása Általános mezőgazdasági terület - szántó Változtatás indoka Önkormányzati kérelem, nem támogatott lekóterületi fejlesztés Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /38 Kertvárosias lakóterület Közlekedési célú terület, zöldterület Önkormányzati kérelem, új gyűjtőút kijelölése.

120 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 119 Ssz. Érintett Hrsz , 264 Falusias lakóterület Hatályos településszerkezeti terv Településszerkezeti terv módosítása Zöldterület Változtatás indoka Zöldterületként hasznosított ingatlanok kijelölése a valós területfelhasználásnak megfelelően. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /54, 144/3 Falusias lakóterület, kertvárosias lakóterület Közlekedési célú terület Önkormányzati kérelem, lakóutcák közötti kapcsolat biztosítása.

121 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 120 Ssz. Érintett Hrsz /6-9, 080/11-15 Hatályos településszerkezeti terv Kertvárosias lakóterület Településszerkezeti terv módosítása Általános mezőgazdasági terület - gyep Változtatás indoka Önkormányzati kérelem, nem támogatott lekóterületi fejlesztés Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /22, 055/27 Kertvárosias lakóterület Zöldterület Lásd: 7.5. Felsőörs Szilas utca, Hosszú utca közötti 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanok rendezése című fejezet /1 Különleges terület bánya Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya Bányatalek a Bányakapitányság véleményében nem szerepel.

122 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 121 Ssz. Érintett Hrsz Különleges terület - temető Hatályos településszerkezeti terv Településszerkezeti terv módosítása Közlekedési célú terület Változtatás indoka Temetőhöz kapcsolódó parkoló kijelölése, tervezett gyűjtőút csomópontjának kijelölése Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat A beépítésre szánt területeken belüli változások a kertvárosias lakóterületek falusias lakóterületbe, illetve településközpont vegyes területbe sorolása.

123 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 122

124 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 123 Ssz. Érintett Hrsz 1. 89, 90, 92, 93/1-3,94-95, 97, 98/1-2, 99/1-2, 100 Hatályos településszerkezeti terv Falusias lakóterület Településszerkezeti terv módosítása Településközpont terület Változtatás indoka Közösségi fejlesztések megvalósítása érdekében Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat 2. 62, 64/6, 64/11, 64/13-14, 64/17, 64/21-28, 64/35-37, 64/39-40, 73/1, 77, 83, 84/1, 85 Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településkép védelmi területbe tartozó lakóterületek karakterének megőrzése érdekében

125 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 124 A beépítésre nem szánt területeken belül már jelentősebbek a módosítási javaslatok. Ezek legfőbb feladata a település zöldfelületi rendszerének újragondolása, a mezőgazdasági- és erdőterületek ésszerű egyensúlyának fenntartása, a Balaton törvény előírásainak való megfelelés volt. A terv a nagy kiterjedésű szántók erdőterületbe, gyepbe illetve vízgazdálkodási területbe sorolása, gyepek lovasturisztikai területbe, kertes mezőgazdasági területbe, erdőterületbe, valamint szántók szőlőbe sorolására tett javaslatot.

126 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 125 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv Településszerkezeti terv módosítása /25 Erdőterület Általános mezőgazdasági terület gyep Változtatás indoka Lásd: 7.3. Köveskút puszta Morello Kft. telephelyének és környezetének fejlesztése című fejezet Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /21 Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek.

127 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 126 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv /1 Általános mezőgazdasági terület gyümölcsös Településszerkezeti terv módosítása Erdőterület Változtatás indoka Lásd: 7.3. Köveskút puszta Morello Kft. telephelyének és környezetének fejlesztése című fejezet Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /9-14 Általános mezőgazdasági terület szántó Általános mezőgazdasági terület szőlő Szőlőkataszternek, valós használatnak megfelelően került kijelölésre.

128 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 127 Ssz. Érintett Hrsz /7, 0104/2-13, 0104/15-18, 0108/10, 0108/24 Hatályos településszerkezeti terv Általános mezőgazdasági terület szántó Településszerkezeti terv módosítása Általános mezőgazdasági terület gyep (Korlátozott mezőgazdasági terület) Változtatás indoka Természetközeli vízfolyás melletti sávban korlátozott mezőgazdasági területfelhazsnálás szabályozása. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /1 Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás.

129 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 128 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv /16 Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Erdőterület Változtatás indoka Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /1, 013/3 Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás.

130 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 129 Ssz. Érintett Hrsz , 018/1, 018/2 Hatályos településszerkezeti terv Általános mezőgazdasági terület szántó Településszerkezeti terv módosítása Erdőterület Változtatás indoka Megfelelés a Btv.-nek. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /1-2 Általános mezőgazdasági terület szántó Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek.

131 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 130 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv /1, 013/5 Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Erdőterület Változtatás indoka Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /15 Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek , 035 Általános mezőgazdasági terület szántó Általános mezőgazdasági terület gyep Tömb egységes szabályozása

132 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 131 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv /3 Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Erdőterület Változtatás indoka Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /20, 029/4 Erdőterület Általános mezőgazdasági terület gyep Lakossági kérelem /24-25 Általános mezőgazdasági terület gyep Kertes mezőgazdasági terület Lásd: 7.1. Nemeserdő kertgazdasági fejlesztése című fejezet

133 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 132 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv /25, 048/5 Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Erdőterület Változtatás indoka Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /4 Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Településszerkezeti szempontból fontos véderdő telepítése /1 Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás.

134 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 133 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv Településszerkezeti terv módosítása , 163 Erdőterület Általános mezőgazdasági terület gyep Változtatás indoka Tulajdonosi kérelem Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás.

135 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 134 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Különleges beépítésre nem szánt terület szabadidő terület Változtatás indoka Tulajodnosi kérelem Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás.

136 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 135 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv /1-2, 087 Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Erdőterület Változtatás indoka Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat

137 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 136 Ssz. Érintett Hrsz /26-30, 085/39-43 Hatályos településszerkezeti terv Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Vízgazdálkodási terület Változtatás indoka Önkormányzati kérelem Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /27 Általános mezőgazdasági terület gyep Erdőterület Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás.

138 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 137 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv /35 Általános mezőgazdasági terület gyep Településszerkezeti terv módosítása Különleges beépítésre nem szánt terület lovastirisztikai terület Változtatás indoka Lásd: 7.2. Lovarda fejlesztése Középsok területén című fejezet Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat /2, 058/36, 1400/15, 1426 Általános mezőgazdasági terület szőlő, Kertes mezőgazdasági terület Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági terület Lásd: 7.4. Borászati és borturisztikai fejlesztés Felső-Öreghegy dűlőben című fejezet

139 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 138 Ssz. Érintett Hrsz Hatályos településszerkezeti terv Általános mezőgazdasági terület szőlő Településszerkezeti terv módosítása Kertes mezőgazdasági terület Változtatás indoka Megfelelés a Btv.-nek, valós területfelhasználásnak megfelelő szabályozás. Hatályos szabályozási terv kivágat Szabályozási terv felülvizsgálat kivágat

140 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1. TÁJSZERKEZET Felsőörs tájszerkezetének, illetve településszerkezetének kialakulásában a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek határozták meg. Felsőörs Veszprém megyében a Bakony-hegység déli nyúlványain, a Balaton-felvidék keleti részén, húzódó falu. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat, azokat formáló patakvölgyek. A vonalas tájformáló elemek természetesek, vagy mesterségesek lehetnek. Természetes tájelemek a meglévő fasorok, a patakok és egyéb vízfolyások. A Malom-árok kivételével a vízfolyások sokszor szabályozott mederben folynak, mederbe kényszerítve ezek már mesterséges tájalkotó elemekké váltak. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően völgyekben kerültek kialakításra. Mivel a műszaki infrastruktúra elemei követik a természetes környezetet, ezért nem formálják karakteresen a táj képét, kevéssé jelennek meg korridorként, az élővilágot elválasztó folyosóként. A vonalas tájalkotó elemek tájképformáló ereje abból adódik, hogy amellett, hogy tagolják a tájat, vezetik a tekintetet. Mesterséges, vonalas tájalkotó elemek jellemző eleme a település külterületét behálózó útrendszer. Ugyancsak műszaki infrastruktúra elemek a települést átszelő magas feszültségű elektromos vezetékek. Felsőörs fő szerkezeti eleme a 8. (Veszprém) és 71. sz. (Alsóörs) főutat összekötő 7219 j. országos mellékút és a Balatonalmádi és Felsőörs közötti 7218 j. településközi út, melyek összekötik a települést a szomszédos településekkel. A települési földutak jól feltárják a külterületet. További mesterséges vonalas elemek a külterületi földutak, melyek vonalvezetését tovább erősítik a melléjük ültetett fasorok. A tájszerkezetet alapvetően a domborzati viszonyok határozzák meg, aminek köszönhetően erősen mozaikos tájszerkezet alakulhatott ki. A település a Bakony lábánál található, s így a terület hullámzásának megfelelően a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken erdők, rétek, legelők, szőlők, míg az alacsonyabb, sík részeken a szántók és gyümölcsösök dominálnak. Felsőörs fekvéséből adódóan a falu közvetlen közelében találhatóak a volt zártkerti területek (szőlőterületek), az erdők és a legelők távolabb esnek, a szántók és gyümölcsösök a településtől észak-északnyugatra helyezkednek el. Az egykori zártkert területe is változatosságot mutat. A szőlő-, gyümölcs- és kertművelést egyre nagyobb területen váltják fel a üdülő funkciójú épületekhez kapcsolódó intenzív növényfelületek, gyepfelületek. A beépített zártkerti részeken, a településhez közel a területek sűrűbb beépítése jellemző, a belterülettel határosan megjelenik az állandó lakófunkció is, azonban a belterületi részhez képest kedvezőtlenebb közművesítettségi és közszolgálati ellátottsággal TÁJHASZNÁLAT A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodtunk. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás, valamint egy-egy terület változásáról felállítható tendenciák szerinti területhasználat megtalálása volt a cél. a tájhazsnálat során fiyelemmel kellett lenni a hatályos településrendezési ezsközök előírásaira, a magasabb rendű területrendezési tervekre, illetve a biológiai aktivitásértékre ERDŐTERÜLETEK Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük annak talajával együtt. Erdőterületnek minősül az erdő által elfoglalt 1500 m 2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterület a benne található nyiladékkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területek. Az erdőterületek alapvető jelentősége van az élővilág megóvása és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából.

141 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 140 Az erdősültség növelése, a térség mezoklímájának kedvező irányú megváltoztatása, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében a monokultúrás szántóterületek csökkentése, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése céljából szükséges. A település nagy hányadát teszik ki az erdőterületek. A terület mintegy harmadát elfoglaló erdők többsége a Balatonfüredi-erdő TT-hez kapcsolódik, ezzel a legjelentősebb területhasználat a településen Erdőterületek a természetes zonációnak megfelelően a dombtetőkön, továbbá a meredekebb domboldalakon alakultak ki. Erdőterületek több nagyobb foltban találhatók: a település nyugati részét meghatározó nagy erdőség, mely a Balatonfüredi erdőhöz tartozik - 390,92 ha; a település északkeleti határában, a Felső-hegyen húzódó erdőség 92,44 ha; a település északi részén mozaikosan megjelenő erdőfoltok 124,48 ha; a település területén, a patakokat, vízfolyásokat, utakat kísérő erdőfoltok 4,76 ha; a település belterületén, illetve belterülettel határosan található erdőfoltok, védelmi erdők területe 5,47 ha. A település területén tervezett erdőterületek: A település északi és déli részén, a Balaton törvény megfelelő térségi övezetébe (erdőterület övezete, erdőtelepítésre alkalmas terület övezete) tartozó területek meglévő erdőterületekhez kapcsolódóan 21,18 ha; a település belterülettől északra tervezett véderdő (023/2 és 023/4 hrsz) 0,62 ha; a település északi részén Köveskút-pusztán a gazdasági terület bővítése érdekében Btv. 18. (1) bekezdése szerint kijelölt edőterület 0,12 ha. A szabályozási terv védelmi illetve gazdasági célú erdőterületeket határoz meg. A Veszprémi ETI adatszolgáltatásaival összhangban kerültek kijelölésre az erdőterületek elsődleges rendeltetése. Több turistaút is keresztülhalad a településen, kapcsolódást biztosítva az országos kék túra útvonalával. Az erdőterületek jelentőségét növeli, hogy a nyilvántartott természeti területek nagy része is erdőterületekre esik. Az erdőterületek kijelölése megfelel az OTrT-ben, illetve a Balaton-törvényben kijelölt területfelhasználási kategóriának, illetve övezeti paraméternek. Védelmi célú fasorok kerültek kijelölésre a jelentősebb földutak és vízfolyások mentén. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni.

142 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló területek. A település mezőgazdasági területei általános és kertes mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre Általános mezőgazdasági terület A művelési ágakat tekintve jól látható a mezőgazdasági területek elterjedtsége. A település területének közel felét (~45%) mezőgazdasági területek foglalják el. A szántóterületek a közigazgatási terület közel 17%-án helyezkednek el. A termőföldeken általában gabonaféléket és kukoricát termesztenek. Bár a földeket intenzíven művelik, több helyen találhatók parlagon hagyott területek. A területek többségére a nagytáblás művelési mód jellemző. Kevésbé összefüggő szántóterületeket találunk a Nemeserdő északi részén, az Újlaki dűlőn és Pityorkán. Szántóterületek terülnek el a belterülettel szomszédosan az Almádi út alatt egy kisebb foltban (Szilas, Középsok). Legnagyobb összefüggő szántóterület a j. melékút Felsőörsöt a 73. sz. főúttal összekötő szakaszának mindkét oldalán. A szántóterületek a BTSZ általános mezőgazdasági terület övezetébe, illetve az északi határban erdőtelepítésre alkalmas terület övezetébe tartoznak. A gyepterületeket jellemzően legelőként (8%) hasznosítják, kaszálják, a közigazgatási terület további 3%-a rét területfelhasználásba tartozik. A silányabb termőképességű területeken illetve a domboldalakon (12-17%-os meredekségű lejtőkön) jelentik a legjellemzőbb területhasználatot. A vízfolyásokat, illetve árkokat jellemzően gyepterületek kísérik. A fás legelőket, illetve a felhagyott legelőket több helyen a beerdősülés fenyegeti. A gyep területfelhasználási egységbe tartozó területek jellemzően a BTSZ általános mezőgazdasági terület övezetébe tartoznak. Egybefüggő gyümölcsterületek - a külterület 16%-án - találhatók a település északnyugati határában, a j. mellékút mindkét oldalán, Köveskút-pusztára vezető mezőgazdasági úttól északra. A nagyüzemi méretű táblákban jellemzően meggyet termelnek. A termeléshez kapcsolódóan terményfeldolgozás, hűtőház található Köveskút-pusztán Morello Kft. A gyümölcsösöket a BTSZ-ben általános mezőgazdasági terület övezetébe sorolja. A település történelmi adottságaiból, illetve tájszerkezetből fakadóan kiemelt fontosságú a településkaraktert is meghatározó szőlőművelés, mely a területek 8%-ára jellemző. A településen található szőlőkataszter I és II. osztályba tartozó területei a Balatonfüred-Csopaki Borvidékhez Balatonfüred-Csopaki körzethez tartoznak (2. számú melléklet a 9/2006. (II. 3.) FVM rendelethez). A szőlőterületek a BTSZ általános mezőgazdasági terület övezetébe, illetve kertgazdasági terület övezetébe tartoznak. A területek szabályozása: A fentieknek megfelelően a szabályozás megkülönbözteti az általános mezőgazdasági területen felül a szántó,a gyep, a szőlő és a gyümölcs területeket. E területfelhazsnálásoknál a Balaton törvénnyel összhangban kerültek meghatározásra az előírások. Általános mezőgazdasági terület szántóterületen területfelhasználáshoz kötött szabályozást ír elő a szabályozási terv, melynek értelmében szántó, gyep, ültetvény esetében más-més építési jogot keletkeztet: a Balaton törvény előírásainak megfelelően. Belterületi déli részén fekvő hatályos TSZT-ben erdőként ábrázolt erdőterület - gyepterület esetében engedékenyebb a szabályozás, azt Má-gy* jelű területként szabályozza. Birtokközpont létesítését lehetővé teszi a szabályozás. A Balaton törvény C-1 jelű szőlő termőhelyi kataszteri területek esetében figyelemmel kell lenni a Btv. további előírásaira is. Fontos eleme a HÉSZ-nek, hogy kiszabályozásra kerülnek az úgynevezett korlátozott mezőgazdasági területek, ahol a szabályzat nem biztosít beépítési lehetőséget vagy a Balaton törvény vonatkozó előírásai alapján, vagy a területekre jellemző kisparcellás méret nem indokolja építési lehetőség biztosítását.

143 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 142 Általános mezőgazdasági terület gyepterületen és kolátozott területen, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület besorolásba kerültek az egykori zártkerti területek, melyek a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátást, valamint a szabadidő eltöltését szolgálják. Kertes mezőgazdasági területek közé tartozik a belterülettől délre található Kis-hegy, a balatonalmádival határos Felső-hegy dűlői, illetve a Főszőlők és a Felső-hegy között húzódó dűlók. Kertes mezőgazdasági területekre vonatkozóan szigorú előírásokat tartalmaz a Balaton-törvény, melyeket a helyi építési szabályzat megalkotásánál figyelembe kellett venni. Fontos kiemelni a tájkarakter védelme érdekében, hogy a kertes mezőgazdasági övezetek területén legalább 80%-ban kert, szőlő vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre szabad építeni. 100 m 2 - nél nagyobb alapterületű épület esetén az építési engedélyezési kérelemhez látványtervet kell csatolni. Az első osztályú szőlőkataszteri területeket legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan hasznosított telken helyezhető el új épület. A tájkarakter védelmét szolgálják az épületek kialakítására vonatkozó főbb szabályozási elemek: - hagyományos falazó anyagokból (tégla, kő, vályog) - történelmileg kialakult színezéssel (fehér, sárga, barnás-vörös, szürke) - a nyeregtetős kialakítással (37 42 fokos tetőhajlással) - lejtőre merőleges tetőgerinccel; - cserép és nádfedéssel, antracit, barna vagy cserépszínű zsindelyfedéssel - erkély, tetőtéri terasz nélkül. A HÉSZ nem biztosít lehetőséget lakóépületek elhelyezésére, azonban a meglévő lakóépületek felújíthatók. Kertes mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésének feltételei a következők: - a beépítés módja: szabadonálló - legnagyobb beépíthetőség: 3% - legnagyobb épületmagasság: 4,0 m, s legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 10%. Kertes mezőgazdasági területen megkülönböztetünk két övezetet. Jellemzően Mk1 övezet került kiszabályozásra a Nemeserdőnél kijelölt területek kivételével. - Mk1 övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 1500 m 2, a legkisebb beépíthető telekméret 1500 m 2. Az övezetben az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb 100 m 2 lehet. - Mk2 övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 5000 m 2, a beépíthető telekméret kialakult. Az övezetben az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb 100 m 2 lehet. (Lásd: Telepítési tanulmánytervek 7.1. fejezet) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Vízgazdálkodási terület a vízmeder és az ivóvíznyerő helyek területe, ahol a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással összefüggő műtárgyak helyezhetők el. A település természetes vízfolyása a Malom-patak, mely elvezeti a település nyugati részén húzódó völgyekben összegyűlt vizeket is. A patakokat természetes galérianövényzet kíséri, melyeknek jelentősebb ökológiai jelentőségük van. Vízgazdálkodási területbe (Vb övezet) tartozik továbbá a település területén található vízelvezető árkok, továbbá a vízkivételi helyek: Malom-árok (0109/2 hrsz) és a települési vízmű területek (091 és 313/2 hrsz). Új vízgazdálkodási terület a csapadékvíz településen tartása érdekében: A belterülettől délre fekvő Malomvölgyben a patak (085/33 hrsz) duzzasztásával csapadékvíz-tározó alakítható ki a 085/14 hrszú területen létesített gát létrehozásával a gáttól északra található vizenyős területeken (085/4-6 és 085/10-14 hrsz) 1,07 ha.

144 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A települések területén korábban egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú, nagykiterjedésű, alacsony beépítettségű területek, jellemzően különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek. Ilyen területfelhasználási egységbe került az üdülőterület melletti szabadidő terület a természetközeli területek mellett, a lovasturisztikai területek, a borgazdasági terület, illetve a bányaterület. A településen a meglévő állapotoknak megfelelően lett szabályozva a különleges beépítésre nem szánt terület szabadidő terület. A Kb-sz jelű övezet a 090 hrsz-ú területen került kiszabályozásra. Az övezetben a telkek szabadonálló módon, 5%-os beépítettséggel, 4,5 méteres épületmagassággal építhetők be. A minimális zöldfelületi arány 80%. A terület Natura 2000 védettség alatt áll, ezért hatásbecslést kell készíteni a területre, amennyiben sportpálya, sportlétesítmény kerül elhelyezésre. A fejlesztési kocepcióval összhangban különleges beépítésre nem szánt lovasturisztikai terület övezetként került kiszabályozásra a település délkeleti határában található 060/35 hrsz-ú terület (6,32 ha). A Kb-lsp jelű övezet a lovassport és lovasturizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál. Az övezetben szállás illetve lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 30%-án helyezhető el. Különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: - a kialakítható legkisebb telekméret 3 ha; - beépíthető legkisebb telekméret 5 ha; - a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 100 m; - a beépítés módja szabadonálló; - a beépítettség mértéke 3%; - legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 5 %; - legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; - minimális zöldfelület arány 90% Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. Új épület építése esetén az épület köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie. Az övezet területén a gyepgazdálkodás 90%-ban fenntartandó. (Lásd: Telepítési tanulmánytervek 7.2. fejezet) Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági területként került kiszabályozásra a település keleti részén a j. összekötő úttól délre eső területek: 058/2, 058/36, 1500/15 és 1426 hrsz-ú terület településszerkezeti terven ábrázolt része 3,60 ha. A Kb-bg jelű övezet a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű illetve a borturizmushoz kapcsolódó funkciójú épületek elhelyezésére, szolgál. Az övezetben szállás illetve lakó rendeltetés összesen a maximális beépítettség legföljebb 50%-án helyezhető el. Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági terület övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: - a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 ; - beépíthető legkisebb telekméret 2000 m 2 ; - a kialakítható legkisebb telekszélesség 50 m; - a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m; - a beépítés módja szabadonálló; - a beépítettség mértéke 3%; - legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség mértéke 10 %; - legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; - minimális zöldfelület arány 80% Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. Tájképi szempontok miatt került meghatározásra az övezetben, hogy legalább 60%-ban szőlő vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre szabad építeni, illetve hogy meglévő épület bővítése, átépítése illetve új épület építése megjelenésében és építészeti stílusában csak a helyi szőlőhegyi táj jellemzőit magán viselve vagy azzal harmonizáló módon lehetséges. Az övezet területén az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia.az övezet területén épület csak a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. (Lásd: Telepítési tanulmánytervek 7.4. fejezet)

145 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 144 Különleges beépítésre nem szánt terület bánya területfelhasználási egységbe került a külterület északnyugati határában a volt vöröshomokkő bánya területe (048/1 hrsz). Az övezetben elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek helyezhetők el. Az övezetben legfeljebb 5%-os beépítettséggel és legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, szabadonálló módon lehet építeni. A bánya jelentős földtani értékek forrása. Cél, hogy a fejlesztési elképzelések a természeti környezet megőrzésével és gazdagításával összhangban megvalósíthatók legyenek, hogy a bányaművelés felhagyása után, a rekultivációt követően turisztikai céokra lehessen hasznosítani EGYÉB TÁJHASZNÁLATOT MEGHATÁROZÓ ÖVEZETI LEHATÁROLÁSOK A TERVEN A szabályozási terv tartalmaz több, a Balaton törvény által lehatárolt, pontosított övezetet, melyek jelentősen meghatározzák a tájhasználatot. Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó. A vízerőzónak kitett terület határa megegyezik a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) határával. A területre vonatkozó szabályok meghatározhatják a művelési módot, azonban az építést nem korlátozzák: - A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín minél nagyobb mértékű növényborítottságát. - A talajművelés során a megfelelő agrotechnika művelés módok, talajjavítás stb. révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére. - A 12%-nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. - A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. - A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell. Továbbá lehatárolásra kerültek a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása alapján a nyílt karszt területek. Az övezetben folytatott tevékenységek során a jogszabály vonatkozó előírásait be kell tartani. A parkolók felületéről nyílt karszt területen - csak homok- és olajfogó műtárgyon átvezetve szabad közcsatornába engedni ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Felsőörsön a zöldfelületi rendszer elemei: Területfelhasználási egységek: o erdőterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek fejezetében. o o o mezőgazdasági területek gyep, szőlő, gyümölcs, kertes mezőgazdasági területek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) mezőgazdasági területek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek fejezetében. zöldterület különleges beépítésre nem szánt terület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges beépítésre nem szánt terület temető illetve sportterület leírását lásd bővebben lásd bővebben az alátámasztó munkarészek fejezetében. Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek. A település meglévő zöldfelületi elemeinek fejlesztése során gondoskodni kell a a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A fenti szempontok figyelembevételével került kialakításra a település zöldfelületi rendszere.

146 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 145 Külterület zöldfelületi elemei Az ökológiai- és zöld folyosót érintő területek, továbbá az árkok, patakok mentén gyepterületek, a település egyéb részein erdőterületek létesítésére a vízminőségvédelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A település erdősültségének nagyságát fent kell tartani, az erdők megtartandók. További erdő kerül kialakításra a település északi részén a Balaton törvény övezeti javaslatűval összhangban. Védelmi célú fasorok kerültek kijelölésre a jelentősebb földutak és vízfolyások mentén. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni. Települési zöldfelületi elemek Zöldterületek A település központjában több zöldterület is található, ezek szigetes jelleggel találhatók a településen. Ezekben a közkertekben kapnak helyet szabadtéri alkotások, emlékművek. Több helyen kijelölésre kerül közkertté fejlesztendő meglévő zöldfelület a környezetminőség javítása érdekében, illetve a Balaton törvény nak megfelelően a fejlesztési területekkel szoros szerkezeti kapcsolatban álló területeken. A szigetes jelleggel elhelyezkedő közkertek többnyire közcélú rekreációs rendeltetéssel bírnak. A Zkk jellel szabályozott zöldterületek területét legalább 75%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A Zkk jelű zöldterületen épület nem helyezhető el. A HÉSZ megkülönböztet két övezetet. A Zkk1 övezetben épületek szabadon álló módon, legfeljebb 4%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén. Felsőörs területén egy nagy közkert található a Hóvirág utcában, a közkert déli irányban kapcsolódóik a Malomvölgyhöz, illetve a Balatonfüredi erdőhöz kapcsolódóan, ami Zkk1 övezetként került szabályozásra. A Zkk2 övezetben épület nem helyezhető el. Meglévő közkertek, zöldterületek: - Hóvirág utca és Fő út között húzódó területek (149, 150/5 hrsz); - Sporttelep és Kisperjési utca közötti zöldterület (254/1 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven ábrázolt része); - a temetőtől nyugatra található zöldterület (256 hrsz); - a település keleti részén - a Szikes belterületbe vonása során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt - a 055/27 hrsz-ú ingatlan településszerkezeti terv szerint ábrázolt része; - a korábban belterületbe vonás során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt 0102/26-29 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek. Hosszú távon e területekkel kapcsolatban a Btv. 6/B. szerinti zöldterületek átcsoportosítására kerül sor. (A későbbiekben beépítésre szánt területek kijelölése során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt 015/8 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven meghatározott zöldterületek kerülnek áthelyezésre e területre.) Tervezett közkertek: - a Petőfi Sándor utcában zöldterületként hasznosított területek (262 és 264 hrsz) 0,1 ha; - Kökény utca nyugati részén a kialakuló közút melletti terült (313/38 hrsz településszerkezeti terven ábrázolt része) 0,08 ha; - a játszótérnek helyet adó 86/3 hrsz-ú terület 0,03 ha; (1) A települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal településszerkezeti kapcsolatban lévő közhasználatú zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a közhasználatú zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület, illetve védőerdő egyidejű létesítésével és a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adásával alakítható ki. (2) A települések újonnan létesített zöldterületein legfeljebb 4%-os beépítettséggel helyezhetők el vendéglátó-, sport-, szabadidő-létesítmények, illetve a terület gondozását szolgáló építmények.

147 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA a játszótértől északra kijelölt terület 86/2 hrsz-ú terület településszerkezeti terven ábrázolt része. A terület önkormányzati tulajdon, s a Pocca déli részén az 1483/5 hrsz-ú ingatlan belterületbe vonásához szükséges Btv. 18. (1) bekezdése szerint kijelölt településszerkezeti terven lehatárolt zöldterület 0,01 ha. A 86/2 hrsz-ú terület tulajdoni lap másolatát az 5. melléklet tartalmazza. Egyéb településszerkezeti terven és szabályozási terven jelölt zöldterületek: E zöldterületek jellemzően a korábbi szabályozási teven kerültek kijelölésre a Btv nak megfelelően kialakításuk nem történt meg, a területük nem éri el az OTÉK 1. számú melléklet közkertekre 13 vonatkozó fogalommeghatározás valamely előírásait. - Kisperjési utca melletti zöldterület (255/1 hrsz-ú ingatlanok településszerkezeti terven ábrázolt része); - 54/15 hrsz-ú ingatlan zöldterületei; hrsz-ú ingatlan melletti belterületbe vonás során Btv. 18. (1) bekezdés szerint kijelölt zöldterületek. E területeket a szabályozási terv Zkk2 jellel jelöli. A fejlesztési területen belül áthelyezésre került zöldterületek: A Balaton-törvény júniusáig a zöldterületekre vonatkozóan szigorú megkötéseket tartalmazott. A évi XLVII. törvény 4..-al jóváhagyott június 1-től hatályos módosítása ezen a helyzeten változtatásokat léptetett életbe. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban elfogadott közpark helye és területfelhasználási határai változhatnak. A változtatás a korábban Zkp-ként jelölt terület településen belül elfoglalt helye és tulajdoni viszonya alapján különböző. Ennek megfelelően a Szikes területén korábban kijelölt beépítésre szánt terület zöldterülete módosulhat. A fejlesztési területen belül a 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanokon továbbra is a hatályos szabályozási terven ábrázolt nagyságban kerül feltüntetésre zöldterült, azonban a határainak módosítására - a jobb telekalakítás, illetve a településközi kapcsolatok miatt került sor a szabályozási tervben. (Lásd: Telepítési tanulmánytervek 7.5. fejezet) Egyéb zöldfelületi elemek A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető és a sportpálya, melyek különleges területfelhasználásba kerültek. Fontos zöldfelületi elemek a közterületek és intézménykertek, mint rekreációs területek, fenntartásukra különösen nagy gondot kell fordítani. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik a kertes mezőgazdasági területfelhasználású szőlő- és gyümölcsterületek, valamint a lakóterületi telkek, melyeknél a házak mögött a telkek hátsó részét kertként hasznosítják. A Szabályozás során biztosítottuk az egyes építési övezetek építési telkeinek magas zöldfelületi arányát. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők, melyek hálózatként a kapcsolatot tudják biztosítani települési zöldfelületek között TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS VÉDELEM Ex-lege védett érték A településen több forrás is található (040/17, 082, 0102/7, 0109/2 hrsz). A források a természetvédelmi törvény alapján ex-lege védett kategóriába tartoznak. 13 Közkert: egy meghatározott funkciót (játék, sport, pihenés stb.) szolgáló 1 ha-nál kisebb terletű és legalább 15 m oldalméretű, közterületi zöldterület, amelyet bárki használhat.

148 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 147 Nemzetközi jelentőségű geológiai bemutatóhely A Forrás-hegy lejtőjének egykori kőnyerőhelye nemzetközi jelentőségű földtani, őslénytani, rétegtani bemutatóhely (098 hrsz terület egy része). A terület része a Bakony-Balaton Geoparknak, így az Európai és Globális Geopark Hálózatnak. Natura 2000 területek Felsőörs területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a területen: a Balatonfüredi-erdő SCI (HUBF20034) a belterülettől nyugatra található terület egy nagyobb összefüggő foltban Lovas és Veszprémfajsz községek határáig. Ugyanezen terület az Országos Ökológiai Hálózat részét is képezi. Felsőörs területén a Natura 2000 hálózattal érintett ingatlanok: Balatonfüredi-erdő: 082, 083, 084/1, 084/2, 085/3, 085/4, 085/5, 085/6, 085/10, 085/11, 085/12, 085/13, 085/14, 085/15, 085/16, 085/17, 085/18, 085/19, 085/20, 085/21, 085/22, 085/23, 085/24, 085/25, 085/26, 085/27, 085/28, 085/29, 085/30, 085/31, 085/32, 085/33, 085/34, 085/35, 085/36, 085/37, 085/38, 085/39, 085/40, 085/41, 085/42, 085/43, 085/44, 087, 093, 094, 095, 098, 0100, 0101, 0103, 0109/1, 0109/2 Országos Ökológiai Hálózat A június 9-én elfogadott évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény módosításáról határozta meg az érvényes Országos Ökológiai Hálózatot, melyet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (Balaton-törvény) pontosított. Az Országos Ökológiai Hálózathoz tartoznak a magterületek, pufferterületek és ökológiai (zöld)folyosók. A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi övezetei közül a magterület és az ökológiai folyosó övezete érinti. Magterületbe tartoznak jellemzően a település erdő területei, ökológiai folyosó övezetébe tartozik a Főszőlők alja délkeleti része. Tájképvédelemi terület övezete Felsőörs közigazgatási területén található volt zártkerti területek, illetve a belterülettől keletre húzódó Középsok területe tartoznak tartoznak a Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre HELYI VÉDELEM A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek a mezőgazdasági területek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek védelemre érdemesek. A helyi védelem célja összhangban az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló a 166/1999. (VIII. 13.) FVM rendelettel a településen található értékes táji, valamint az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése. A helyi természeti értékek védetté nyilvánításáról szőlő Felsőörs község Önkormányzatának 14/1999. (VI.29.) sz. rendelete alapján Felsőörsi Földtani Rétegtani Szelvény Természetvédelmi terület" elnevezéssel az alább felsorolt helyrajzi számú ingatlanok területét a rajtuk található triászkori földtani rétegszelvény védelmére tekintettel: 254/3 és 098 hrsz. A településrendezési eszközök felülvizsgálatával védelemre javasolt: a 46 hrsz-ú építési telken álló idős hársfa (Tilia sp.); a Miske tető természetes környezete (079/5,9,10, 082 hrsz) BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA Az évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet.

149 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 148 Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nagymértékben nőtt. Biológiai aktivitás-érték Meglévő funkció Területhasználat Értékmutat ó Számított érték 15 Tervezett funkció Területhasználat Értékmutat ó Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 80,51 Erdőterület 9 Számított érték Terüle t (ha) Terület biológiai aktivitásérték változás ,8 4 21, ,33 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 12,62 Erdőterület 9 30,69 3,41 +18,07 Kertvárosias lakóterület 3 7,5 Falusias lakóterület 2,4 6 2,5-1,5 Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös 3,7 2,03 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,22 0,55-1,81 Általános mezőgazdasági terület - gyümölcsös 3,7 0,44 Erdőterület 9 1,08 0,12 +0,64 Közlekedési terület 0,6 0,12 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 45,88 Kertvárosias lakóterület 3 3,6 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 6,66 Kertes mezőgazdasági terület 5 0,6 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,08 Erdőterület 9 2,7 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,08 0,21-0,04 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 45,88 12,4 0 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 4,44 1,2 +0,84 Kertes mezőgazdasági terület 5 9 1,8 +2,34 Kertvárosias lakóterület 3 0,4 0,13-0,2 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 0,74 0,2 +0,66 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 1,11 0,3-1,59 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 0,4 0,04 Erdőterület 9 0,9 0,1 +0,86 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 1,48 Kertvárosias lakóterület 3 14,4 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 88,43 Falusias lakóterület 2,4 3,6 Különleges beépítésre nem szánt terület sport terület 6 2,4 0,4 +0,92 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 17,76 4,8 +3,36 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 88,43 23,9 0 Településközpont vegyes terület 0,5 0,75 1,5-2,85 14 Területi biológiai aktivitásérték változás a tervezett és a meglévő funkció értékmutatójának kivonata. 15 Biológiai aktvitásérték a területhasználati értékmutató és a terület szorzata.

150 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 149 Biológiai aktivitás-érték Meglévő funkció Területhasználat Értékmutat ó Számított érték 15 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 4,07 Tervezett funkció Területhasználat Értékmutat ó Számított érték Terüle t (ha) Terület biológiai aktivitásérték változás 14 Vízgazdálkodási terület 6 6,6 1,1 +2,53 Kertvárosias lakóterület 3 0,3 Zöldterület 6 0,6 0,1 +0,3 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 23,31 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 12,28 Kertes mezőgazdasági terület 5 1,1 Közlekedési terület 0,6 0,03 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 1,48 Közlekedési terület 0,6 0,66 Különleges beépítésre nem szánt terület lovasspor t terület 6 37,8 6,3 +14,49 Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági t terület 6 19,92 3,32 +7,64 Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági t terület 6 1,32 0,22 +0,22 Különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági t terület 6 0,3 0,05 +0,27 Kertes mezőgazdasági terület 5 2 0,4-0,52 Általános mezőgazdasági terület - szántó 3,7 4,07 1,1 +3,41 Különleges terület temető terület 3 0,3 Közlekedési terület 0,6 0,06 0,1-0,27 Különleges terület temető terület 3 2,1 Falusias lakóterület 2,4 1,68 0,7-0,42 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 24,75 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 24,75 6,69 0 Kertvárosias lakóterület 3 0,3 Zöldterület 6 0,6 0,1 +0,3 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 24,45 Falusias lakóterület 2,4 15,86 6,61-7,73 Erdőterület 9 1,44 Közlekedési terület 0,6 0,1 0,16-1,34 Településközpont vegyes terület 0,5 0,01 Zöldterület 6 0,06 0,01 +0,05 Erdőterület 9 7,88 Erdőterület 9 1,98 Különleges terület bánya 0,1 0,03 Általános mezőgazdasági terület - szőlő 3,7 2,15 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 4,14 1,12-3,74 Általános mezőgazdasági terület - gyep 3,7 0,81 0,22-1,17 Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya 0,2 0,06 0,31 +0,03 Kertes mezőgazdasági terület 5 2,9 0,58-0,75 Biológiai aktivitás érték változás összesen +148,75 4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %. A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az a településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei Tartalmi követelmények megnevezésű, ÚT :2003 sz. útügyi műszaki előírásban

151 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 150 foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT :2004 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal HÁLÓZATI KAPCSOLATOK A TELEPÜLÉS TÁGABB TÉRSÉGE KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAINAK VIZSGÁLATA Felsőörs területét három országos közút érinti, 73. sz. főút a 7219 j. út és a 7218 j. út. Mindkettő áthalad a belterületen. A térség legjelentősebb útja a 71 sz. főút és a 8 sz. főút. Az M7 autópályának csomópontja található Balatonaligánál, a településtől mintegy 30 km-re. Autópályáról a 71 sz. főúton és a 7218 vagy 7219 j. utakon érhető el a csomópontból. A 8 sz. főút Felsőörstől északra halad, a 73 sz. főúti csomópontja 8 km-re található, a 8 sz. főút 2x2 sávos főút, a 72 sz. főút és Várpalota között autóút. A 71 sz. főút Felsőörstől délre halad, Alsóörsnél mintegy 4 km-re érhető el a 7219 j. úton, vagy Balatonalmádinál a 7218 j. úton. Felsőörs területén a 7219 j. összekötő út (Alsóörsi utca és Fő utca) halad át észak-déli irányban, ehhez csatlakozik a település központjában a 7218 j. összekötő út (Ady Endre utca és Almádi utca). A 7219 j. út a 71 sz. főúthoz csatlakozik Alsóörsnél, Felsőörstől délre, majd Felsőörsön áthaladva halad északnak, ahol csatlakozik a 73 sz. főúthoz. A 7218 j. út Balatonalmádiban csatlakozik a 71 sz. főúthoz, majd halad nyugat felé, ahol csatlakozik a 7219 j. úthoz. A j. bekötőút Alsóörs területén halad, a 7219 j. úttól kelet felé patkó alakban halad, és ugyanahhoz az úthoz csatlakozik. A M7 autópálya az egyik gyorsforgalmi kapcsolata a településnek, azonban folyamatos fejlesztések miatt a 8 sz. főút versenyképes alternatívája a Budapest felé tartó forgalomnak, amit az is segít, hogy a 71 sz. főúton gyakoriak a torlódások. Az M7 autópálya felé könnyebbséget jelent a közelmúltban megépült Balatonakarattya-Balatonfűzfő elkerülő 710 sz. főút. Az M7 autópálya nemzetközi út, száma E71, Budapest és a horvátországi határátkelő, Letenye között halad a Balaton déli partján. Székesfehérvártól Budapestig 3 sáv épült, a térség több nagyvárosát és jelentősebb városát érinti. A 8 sz. főút szerepe fokozatosan nő, ami az út folyamatos fejlesztésének, négynyomúsításának és megépült elkerülő szakaszainak köszönhető. Több helyen autóútként működik. A 8 sz. főút is nemzetközi út, száma E66. Az M7 autópályához csatlakozik Székesfehérvárnál a 63 sz. főút csomópontjában, majd érinti Várpalotát, Veszprémet, Körmendet és az ausztriai határátkelőnél, Rábafüzesnél hagyja el az országot. A 71 sz. másodrendű főút Lepsénynél csatlakozik a 7 sz. elsőrendű főúthoz, csomópontja van az M7 autópályánál, majd Balatonkenese, Balatonfűzfő, Balatonalmádi, Alsóörs, Balatonfüred érintésével halad tovább a Balaton északi partján, majd a 76 sz. másodrendű főúthoz csatlakozik Balatonszentgyörgynél. Csomópontja van a 72 sz., 73 sz., 84 sz. főutakkal. Balatonakarattya-Balatonfűzfő között megépült az elkerülő szakasza, a 710 sz. másodrendű főút. A 72 sz. főút a 71 sz. főút körforgalmú csomópontjához csatlakozik Balatonfűzfőnél, majd észak felé halad, és Litér után csatlakozik a 8 sz. főúthoz. A 73 sz. főút Csopaknál csatlakozik a 71 sz. főúthoz, majd halad észak felé, és a Veszprémi elkerülő szakasznál csatlakozik a 8 sz. főúthoz. A gyorsforgalmi úthálózat Felsőörs környezetében a következő módon érhető el: - Észak felé a 7219 j. úton majd a 73 sz. főúton a 2x2 sávos 8 sz. főút 8 km-re, ami több helyen gyorsforgalmú úti jellemzőket mutat, vagy autóútként működik. - Dél felé haladva a 7219 úton, vagy a 7218 j. úton és tovább haladva a 71 sz. főúton érhető el az M7 autópálya 30 km-re. Felsőörs térségi útkapcsolata a területén haladó két mellékúton keresztül érhető el, az országos főutakról megközelítése egyszerű. A település regionális és térségi közlekedési kapcsolatait a következő közúthálózat biztosítja: - Észak felé a 7219 j. út biztosítja a 73 sz. főúttal a kapcsolatot. - Dél felé a 7219 j. út biztosítja a kapcsolatot a 71 sz. főúttal. - Kelet felé a 7218 j. út biztosítja a kapcsolatot a 71 sz. főúttal. A település nem rendelkezik jól kiépített nyugati kapcsolattal, azonban a domborzati adottságok miatt ez igen nehezen lenne kialakítható, ráadásul nyugaton nem található település, az északnyugatra elhelyezkedő Veszprémfajsz a 7219 j. úton jól megközelíthatő, a dél-nyugatra elhelyezkedő Csopak a 71 sz. főúton jól megközelíthető.

152 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 151 Felsőörs területén kívül, délen halad a 29 sz. MÁV vasútvonal Csajág-Balatonfüred között, északon pedig a 20 sz. MÁV villamosított vasútvonal Székesfehérvár-Boba között. Felsőörstől keletre halad a 27 sz. MÁV mellék vonal Lepsény-Hajmáskér között. Felsőörs területét nem érinti vasúti vonal. Vasútállomás található északon Veszprémen, délen Alsóörsön és Balatonalmádiban. Vasúti megállóhely található Balatonalmádiban. Felsőörstől északra található a Szentkirályszabadjai repülőtér, ami korábban katonai repülőtér volt, fejlesztése és bővítése folyamatosan történik ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK A település és a térség közlekedési adottságai, településfejlesztési lehetőségei és jellemzői alapján határoztuk meg a település közlekedési rendszerének fejlesztési javaslatát, figyelembe véve a megyei és országos terveket. A részletes program javaslat egyes elemei olyan fejlesztési feladatok, melyek kezdeményezője vagy végrehajtója más és más szervezet, néhány fejlesztés feltétlenül szükséges, mások egyéb, bizonytalan időpontban megvalósuló beruházásokhoz kötődnek. Felsőörs tágabb térségét érinti a tervezett M8 gyorsforgalmi út, aminek a Veszprém-Balatonfűzfő közötti szakaszát tervezik hosszú távon megépíteni. Távlatban a 710 sz. főút is átépítésre kerül, és az M8 gyorsforgalmi út része lesz. Felsőörs térségében kerékpárút fejlesztési javaslat készült a Litér-Szentkirályszabadja-Felsőörs- Alsóörs útvonalra. Felsőörs térségében mellékúthálózat feljesztéseket a Veszprém Megyei Területrenedzési Terv, vagy az OTrT nem tartalmaz, a kiépült úthálózat szerkezete megfelelő. Az úton fenntartás jellegű rekonstrukciók szükségesek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv 3. sz melléklete szerint országos mellékutat kell kiépíteni Szentkirályszabadja és a 73 sz. főút között, mely tervezett nyomvonala Felsőörs térségét is érinti KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS A TELEPÜLÉS BELSŐ KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATÁNAK ÉS LÉTESÍTMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A település belterületi úthálózata egyszerű: a település belterületén észak-déli irányban haladó főút a 7219 j. út, azaz a Alsóörsi utca és Fő utca. Ehhez kapcsolódik a település központja előtt a 7218 j. út az Ady E. utca, Almádi utca. A fő utcához csatlakozik dél felé az Úttörő utca, ami gyűjtőútként működik. Ezekhez kapcsolódnak a település mellékutcái, ill. található néhány ezekkel párhuzamos utca is. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Sok út burkolatlan, ami a kicsi forgalom miatt nem jelent problémát CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A település összes csomópontja szintbeni kiépítésű. A csomópontok a forgalmat megfelelően bonyolítják. A gyűjtőutak és főutak csomópontjai a főutak felé elsőbbségadással szabályozottak, a gyűjtőutak és lakóutcák csomópontjai általában a gyűjtőutak felé elsőbbségadással szabályozottak. A lakóutak egymással egyenrangú kereszteződéseket alkotnak, az elsőbbségadás jobbkéz-szabály alapján szabályozott, a főút felé elsőbbségadás kötelező. Az utcák kis forgalmúak, a csomópontok megfelelő kapacitástartalékkal rendelkeznek. Beavatkozást csak a hegyes szögű, szűk csomópontok indokolhatnak A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA A forgalmi vizsgálatot az országos forgalomszámlálási adatokból az ÚT és ÚT műszaki előírás szerint számított várható forgalmak segítségével végeztük el. A forgalmi vizsgálat alapja a évi országos forgalomszámlálási adatok. Felsőörs esetében a település forgalma döntően helyi cél forgalom, jelentős átmenő forgalom nem jelentkezik. Felsőörs területét a tranzitforgalom elkerüli, a 71 sz. és 8 sz. főút bonyolítja ezeket. A

153 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 152 szomszédos települések nincsenek kizárólag Felsőörsön áthaladó út használatára utalva. Átmenő forgalomként jelentkezhet a Veszprém-Alsóörs és Veszprém-Balatonalmádi útirány, azonban ezek az irányok igen kis forgalmat vonzanak. Felsőörs kapcsolati rendszere észak-dél-kelet irányban kiépült, a nyugati kapcsolati hiány nem jelent problémát, mivel nincs arra olyan település, aminek a megközelítésén javítana egy nyugati kapcsolat. A szomszédos települések többsége közvetlenül, vagy kis kerülővel érhető el. A távolabbi térségben több gyorsforgalmi út is található, Felsőörs megközelítése jónak mondható. A 71 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege g, (Kimagaslóan nagyarányú nyári forgalmú, Balaton körüli utak, útszakaszok 7. sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti és 71. sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakasza), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest nagyobb mint 1,70. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege 3, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, Kicsi, legfeljebb 21%. A 73 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege a km sz. között f (Balatoni körüli utak, kivéve a 7 sz. főút Szabadi fürdőtelep és Balatonkeresztúr közötti, és a 71 sz. főút Balatonfűzfő és Balatonederics közötti szakaszát, 82. sz. főút az M1 autópályáig, 84. sz. főút 71 és 8 sz. főutak között), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest 1,50-1,70 közötti. A 73 sz. főút éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege a km sz. között e (Jelentősebb hétvégi, üdülő és idegenforgalmat lebonyolító utak. M1 autópálya Győr és országhatár között, M7 autópálya az M0 autóút és Székesfehérvár között, 7, 67 sz. utak Balatonhoz vezető szakaszai, 33 sz. főút Hortobágyig, 42 sz. főút), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest 1,20-1,50 közötti, a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest nagyobb mint 1,00. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege 2, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 21-29% közötti. A 7217 j. út, a 7218 j. út, a 7219 j. út és a j. út éves és heti forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege d (M5 autópálya Kecskemét és Szeged (55. sz. főút) között, M15 autóút, 14, 43, 27 sz. főutak, 55 sz. főút Mórahalom és Baja között, 2, 44, 49 sz. főutak országhatárhoz vezető szakaszai), a júliusi illetve augusztusi forgalom aránya az évi átlaghoz képest 1,20-1,50 közötti, a nyári vasárnapi és hétköznapi forgalom hányadosa legfeljebb 1,00. A napi forgalomlefolyás szerinti forgalomjellege 2, az esti és éjszakai forgalom aránya tavaszi és őszi hétköznapokon átlagos, 21-29% közötti. A település belterületén áthaladó utak forgalma a számok alapján közepesen erősnek mondható, az eltűrhető és a megfelelő szint alatt marad hosszú távon is. A 7219 j. út 5125 E/nap ill E/nap ben, aminek 11%-a ill. 6%-a teherforgalom, ami közepesnek tekinthető, azonban számszerűen kevés a napi teherforgalom. Az út forgalma és a teherforgalom aránya is közepes. A 7218 j. út forgalma 1600 E/nap ben, aminek 6%-a teherforgalom, az út forgalma kicsi. A településen található néhány olyan mezőgazdasági, és termelő egység, amely teherforgalmat is bonyolít. A külterületi önkormányzati utak forgalma a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos és minimális. Minimális forgalmat jelent a szomszédos településekkel bonyolódó közúti kapcsolat is. A települést érintő, illetve a fontosabb térségi utak forgalmát a forgalmi vizsgálat című táblázat mutatja. A forgalmi vizsgálatból megállapítható, hogy a települést érintő közutak terhelése az Út műszaki előírás alapján bőven az eltűrhető, sőt a megfelelő határértékek alatt van. A térségben közepes forgalmú főutak a településtől távolabb haladnak UTAK ÁLLAPOTA Felsőörs területén a burkolat közepes ill. rossz, sok burkolatlan utca van. A rossz állapotú burkolat forgalmi hatásai még nem jelentkeznek, azonban ennek elkerülése miatt ki kiemelt figyelmet kell fordítani a burkolat állapotának javítására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az utak folyamatos karbantartására, és a csapadékvízelvezető rendszer karbantartására, csak a kettő együttes jó állapota előzheti meg a burkolat tönkremenetelét HELYI KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK A település fejlesztésének egyik fontos eszköze a közlekedés komfortjának javítása.

154 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 153 A fejlesztési területek szerkezetét a meglévő kiszolgáló utakhoz kapcsolódóan kell meghatározni. A településen jelenleg sok keskeny közút van, több helyen pedig nincs kiszabályozva a már bejáratott nyomvonal. Néhány esetben új út került kiszabályozásra vagy épp a csomópont megfelelő kialakításához szükséges szabályozni. A Kökény utcáról északra új út kiszabályozása javasolt 12,00 m szélességgel a 313/38 hrsz. ingatlan területéből. A Szabadság tértől új út kiszabályozása javasolt Csendvilla és Liliom utcák összekötéséhez 6,00 szélességgel. A távlati Litér-Szentkirályszabadja-Felsőörs-Alsóörs nyomvonalon haladó kerékpárút fejlesztés miatt, a kerékpárút építéséhez 3,00 m szélességű terület kiszabályozása javasolt a következő telkek területéből: 86/1 hrsz., 86/2 hrsz., 86/3 hrsz. A meglevő 55/31 hrsz. út mellett a kerékpárút részére új terület kiszabályozása javasolt összesen 10,00 m szélességben a következő helyrajzi számú ingatlanok területéből: 064/5, 064/6, 064/7, 064/8, 064/9, 064/10, 064/11, 064/13, 064/14, 064/15. A 064/50 hrsz. közút kialakítása javasolt 10,00 m szabályozási szélességűre a tervezett kerékpárút miatt a 064/34 és 064/49 hrsz. közötti ingatlanok területéből. Köveskút pusztán a 0119/26 és 0119/28 hrsz. ingatlanok kiszabályozása javasolt 12,00 m szélességűre a 0119/27 hrsz. és 0120/2 hrsz. ingatlan területéből A 144/12 hrsz. út folytatásaként út kialakítása javasolt 6,00 m szabályozási szélességgel a 144/3 hrsz. ingatlan területéből. Új gyalogos út kiszabályozása javasolt a Petőfi Sándor utca (Polgármesteri Hivatal) és a Csendvilla utca között 3,00 m szélességgel a 314/11 és 314/18 hrsz. ingatlan területéből KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Felsőörs belterületén több megálló található. Felsőörs autóbusszal Veszprém, Felsőörs, és Balatonalmádi felől közelíthető meg, mindkét országos közúton közlekedik távolsági járat. Autóbuszállomás található Veszprémben, Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Balatonfűzfőn. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek, változás nem várható. Vasútállomás található északon Veszprémen, délen Alsóörsön és Balatonalmádiban. Vasúti megállóhely található Balatonalmádiban (Káptalanfüreden) GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A gyalogosközlekedés számára a település útja egy része egy oldalon, helyenként két oldalon járdával kiépült, van azonban, ahol a gyalogos forgalom a közúton bonyolódik. A járda állapota általában rossz, ahol van, ott a szélessége általában nem elegendő. A településen arányaiban magas a kerékpárt használók száma, a helyi közlekedést sokan kerékpárral oldják meg. A település közigazgatási területén jelenleg nincs kiépítve kerékpárút. Felsőörs térségében kerékpárút fejlesztési javaslat készült: - a Litér-Szentkirályszabadja-Felsőörs-Alsóörs útvonalra; - Veszprém-Csopak kerékpárút PARKOLÁS A lakóterületek parkolási igényei telken belül kielégítettek. A központban gazdasági egységekhez parkolót alakítottak ki, egy rendkívül szűk megközelítésű parkoló található a templom mögött is. Több helyen szórt burkolatú, egyszerű közterületi parkoló működik. Ezek sem forgalmi szempontból, sem a zöldfelületek védelme szempontjából nem zavarók, rendezett átépítésük azonban szükséges.

155 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT Felsőörs a térség azon településeinek egyike, amelynek a népességszáma enyhén növekvő trendet mutat. A település nagyon kedvező természeti, táji és ebből eredően idegenforgalmi adottsága, földrajzi elhelyezkedése mellett jelenlegi kedvező közműellátottsága is hozzájárul - a komfortos életkörülmény biztosításával - a település népességmegtartó, ill. vonzó képességéhez. A település területén a korszerű ellátást biztosító vezetékes közműellátó hálózati rendszerekből a vízellátó hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat, a földgázellátó hálózat, a villamosenergia ellátó hálózat és az elektronikus hírközlési hálózat épült ki. A községben levő létesítmények részben időszakos, nagyobb részben állandó használatra alkalmasak. Az időszakos létesítmények fűtési hőellátása a gázellátó hálózat megépítéséig nem volt megoldott. Az állandó létesítmények termikus célú energiaigényeit amennyiben a földgáz hálózatra nincsenek rákötve- így nagyrészben nem vezetékes energiahordozókkal (szén, fa, PB, stb.), kisebb részben villamosenergiával elégítik ki. A település közműfejlesztési feladatait a településszintű komfortosabb életkörülmények biztosítása és a környezetvédelmi követelmények minél magasabb szintű kielégítése határozza meg. Elsődleges közműfejlesztési feladat - a már beépített területeken a közműhiányok pótlása mellett - az új beépítésre javasolt területek közműellátásának megoldása. Új beépítés engedélyezésénél már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítésnél a megfelelő közműellátás biztosított legyen. Nagyon lényeges, hogy közműhiányos területek ne alakuljanak ki. Településszinten fontos teendő a felszíni vízrendezéssel összefüggő feladatok megoldása. A település Önkormányzata - figyelembe véve a település már jelenlegi pozitív népességszám mérlegét - szükségesnek tartja, hogy a település további népesség növekedéséhez megfelelő helyet biztosítson. Ennek érdekében az Önkormányzat a beépíthető területének növelését szeretné, ehhez kedvező beépítési területnövelési lehetőséget ad a település Kertalja utca és a Rózsa utca környezete. Ezeken kívül a külterületen gazdasági, lovasturisztikai és sportterületek kialakítására válik lehetőség. Az új beépítésre javasolt területek teljes, illetve részleges közműellátása biztosítandó. A teljes közműellátás keretében ki kell építeni a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást, valamint a távközlést. A részleges közműellátásnál biztosítani kell a vízellátást, a villamosenergia ellátást és a szenyvízelvezetést, illetve a tározást és az elszállítást. Nem szabad közműhiányos területet kialakítani. Az igényesen kialakított közművesített területen minőségi beépítést lehet kialakítani, amellyel a település fejlődésének minőségét is befolyásolni lehet a jelenlegi vonzóképesség megőrzése érdekében. A vonzóképesség fokozása érdekében a közműfejlesztési feladatok keretében foglalkozni kell a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, közműellátás igényének kielégítésén túl - elsődlegesen az energiaellátás közműveit érintően -, előtérbe kerülő esztétikai igények kielégítésével is. A település, amelynek legfontosabb gazdasági ágazata várhatóan hosszabb távon is az idegenforgalom, a település arculatfejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Ezért a közműfejlesztési javaslatban legalább távlati célkitűzésként a villamosenergia ellátás és a táv-, ill. hírközlés hálózatának település szinten megvalósítandó földkábellel való kiépítésére is figyelmet kell fordítani. Az utcakép kialakítását befolyásoló, részbeni nyíltárkos felszíni vízrendezés is átértékelést igényel. A javasolt új beépítések kiszolgálása és a közműhiányok pótlása többlet közműigényt jelentenek. A max. beépítési lehetőséget figyelembe vevő előzetesen prognosztizált új többletigények várhatóan a következők: ivóvíz szennyvíz vill. földgáz m 3 /nap m 3 /nap kw Nm 3 /h lakó+gazdasági A tervezés időtávján belül reálisan várhatóan jelentkező új közműigények a település jelenlegi igényeihez viszonyítva nem jelentenek túlzott igénynövekedést, így várhatóan az üzemeltetők a település jelenlegi beépített területén, a foghíjak, egy-két üres tömb beépítését különösebb külső hálózatfejlesztés igénye nélkül ki tudják elégíteni és az új beépítésre bevont terület kiszolgálására sem szükségesek a hálózatépítésen kívül jelentősebb külső háttérfejlesztések.

156 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA VÍZELLÁTÁS Felsőörsön a komfortos közműellátás legfontosabb eleme, a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat 100 %-os szintre kiépítettnek tekinthető, az ivóvíz vezeték minden utcában megépült. A vízellátást a térség vízellátását biztosító Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. Északkelet- Balatoni Regionális Vízmű rendszerének Balatonfüredi Üzemigazgatósága biztosítja. Felsőörs a Balaton-felvidéken, a Balaton északi partjától több mint 4 km-re helyezkedik el, a község saját vízbázissal rendelkezik. Vízbázisa a Malomvölgyi vízbázis, ahol több ásott kút található, ezek közül jelenleg 2 üzemel. A vízműtelepen egy 250 m 3 -es térszíni tározó üzemel, amelyből szivattyúkkal nyomják fel a vizet a hálózati rendszer ellennyomó tározóként üzemelő 150 m3-es magastározó medencébe. Ez a magastározó biztosítja a víznyomást a hálózati rendszer alapzónájának vezetékeiben, a felső zóna és az un. Patkócsárda magasabb zónáiban a víznyomást nyomásfokozókkal biztosítják. A Balaton északi partján lévő települések vízellátó rendszerei a Balatonfüred központú Északbalatonparti Fenntartási Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakoznak, ez a rendszer látja el Balatonfűzfőtől Szigligetig az északbalatonparti településeket. A rendszer vízbázisa a Nyírádi vízbázis. A regionális vízellátó rendszerről a felsőörsi hálózatig vízvezeték még nem épült ki, de a vezeték tervei már elkészültek, arra a vízjogi létesítési engedélyt beszerezték. Az ellátó hálózati rendszer alapvetően körvezetékes rendszerrel épült ki, de a külterületek felé kifutó utcáknál található néhány ágvezeték is, amelyekben pangó vizes állapotok alakulhatnak ki, valamint a rekonstrukciós munkáknál és a csőtöréseknél sok ingatlan maradhat vízellátás nélkül. Az ellátó hálózat mérete NÁ 100-as és NÁ 80-as. A hálózatra föld feletti tüzivízcsapok vannak felszerelve. A vezetékek anyaga KMPVC és KPE, de található néhány azbesztcement vezeték is. A tervezett új létesítmények ellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbépíteni, a vízvezetékek építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, majd kiviteli terveket kell készíttetni. A továbbépítendő hálózat méretezését úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek ne csak a kommunális vízigényeket elégítsék ki, hanem a - rendszerint jóval nagyobb - tüzivízigényeket is. A hálózatra a szükséges sűrűségben föld feletti tüzivízcsapokat kell felszerelni VÍZELVEZETÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS A település a 100 %-os szintre kiépített vízellátó és gázellátó hálózata ellenére korábban, azaz a 90- es évek végéig nem rendelkezett szennyvízcsatorna hálózattal. Akkor a környezetszennyezés megállítására érdekében a településen a teljes körű elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítését határozták el. A csatornahálózat kiépítését 2002-ben kezdték el, a településen a 100 %-os kiépítettség 2003-ra valósult meg. A hálózat gravitációs rendszerrel épül ki, rajta a szükséges helyeken átemelő berendezések és nyomóvezetékek üzemelnek. A szennyvíz csatornahálózat a szennyvizeket a települési rendszer regionális végátemelőjébe szállítja, ahonnan a szennyvizeket regionális nyomóvezetéken szállítják el a befogadó Alsóörsi gravitációs hálózati rendszerig. Az Alsóörsi gravitációs hálózat végátemelőjéből egy regionális szennyvíz nyomóvezetéken keresztül nyomják a szennyvizeket a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre, ahol azokat megtisztítják. Az innen kikerülő tisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi Séd. A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését a DRV Zrt. biztosítja. A szennyvízcsatorna hálózat Ø 20-as méretű KMPVC csatornákból épült ki. A területfejlesztési terv által tervezett telekosztások megvalósítása esetében Felsőörs területéről 10 m 3 /nap többlet szennyvíz elvezetésére lesz szükség, amely elvezetéséről és tisztításáról gondoskodni kell. Ezt a többlet szennyvízkibocsátást alapbázis szempontjából a helyi és a regionális szennyvízelvezető hálózat el tudja szállítani, valamint ezt a szennyvíz mennyiséget a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telep fogadni tudja, az rendelkezik szabad tisztító kapacitással. A tervezett új utcanyitásokban a szennyvízcsatorna hálózatot az ivóvízhálózat kiépítésével egyidejűleg kell kiépíteni, ezzel a közterületen építendő közműhálózatok ideális elrendezésének lehetőségét lehet megadni.

157 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 156 A belterülettől távolabb tervezett gazdasági és lovasturisztikai létesítményeknél a szennyvízelvezetést, szennyvíztározást meg kell oldani. Ezt szennyvíz átemelő berendezés létesítésével és nyomóvezeték építésével oldható meg, illetve ameddig ez nem épül ki, szennyvíztározó medence építésére is van lehetőség, amelyből szippantókocsikkal lehet a szennyvizeket a kijelölt leürítő helyekre szállítani. A szennyvízcsatorna hálózatba csak olyan minőségű szennyvizeket lehet bevezetni, amelyek a hatósági előírásokban leírt paramétereknek megfelelnek. Az ettől eltérő minőségű szennyvizeket a keletkezés telkén kell megfelelő minőségre előtisztítani, és csak azután lehet a közcsatornába bevezetni FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS Felsőörs a Balaton vízgyűjtő területén, a parttól 4-5 km-re fekszik. A területére eső csapadékvizeket időszakos vízfolyások, árkok szállítják el a külterületen keresztül Alsóörs felé, amely területén keresztül az utcák nyílt árkain gravitálnak a végső befogadó, a Balaton irányába. A település fő vízfolyása a Malomvölgyi árok, amelyik a település nyugati oldalán észak-dél irányban gravitálva halad a Balaton felé. A település burkolt felületeinek víztelenítése a falu központjában a Fő utca egy szakaszán zárt csapadékcsatornával történik. A csatorna befogadója az Alsóörs irányába haladó közút nyugati oldalán haladó nyílt árok. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetése nyílt árkokkal, folyókákkal történik, ezek medre zömmel füvesített, csak ritkábban burkolt. Sok utcában a keskeny szabályozási szélességéből eredően a csapadékvíz elvezetés egyáltalán nincs megoldva, ott a burkolt út felületén folyik le a víz a legközelebbi befogadóba. A vízfolyások medrei főleg a külterületi szakaszokon növényzettel erősen benőttek, sok helyen nagy a feliszapolódás. A település frekventáltabb intézményterületeinél javasoljuk a zárt csapadékcsatornás vízelvezető rendszer kiépítését, ezzel könnyebben karbantartható, esztétikusabb és nem utolsó sorban kisebb helyigényű csapadékvíz elvezetést lehet megvalósítani. Az olyan területeken, ahol megvan annak a veszélye, hogy a Balatonba szennyezett csapadékvizek kerüljenek, ott hordalék illetve olajfogók telepítését javasoljuk. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárokrendszer csak részlegesen épült ki, így a belterületi területek védelme érdekében az övárokrendszer teljeskörű kiépítését javasoljuk. Az övárkok belterületi csapadékvíz elvezető rendszerhez való kapcsolódási pontjainál hordalékfogó műtárgyak elhelyezése szükséges, annak elkerülése érdekében, hogy a külterületről lemosott hordalékok a belterületi csapadékvíz elvezető rendszert feliszapolja ENERGIAELLÁTÁS A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata, bár a vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A földgáz megérkezése gyökeresen megváltoztatta a település energiaellátását. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai energiaigények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljeskörű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A termikus hőellátás jellemzően épületenkénti, ill. lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal került kivitelezésre. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemző. A PB használata főleg a nyaralóingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A tervezési terület térségének a villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú E.ON- Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A település ellátása 20 kv-os középfeszültségű hálózatról történik. A 20 kv-os hálózat táppontjai a Veszprémi és a Litéri 120/20 kv-os alállomás, ahonnan induló 20 kv-os vezetékek fűzik fel a

158 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 157 transzformátorokat. A tervezési terület körzetében a transzformátorok oszlopállomások, néhány közülük a kis teherbírású faoszlopos állomás. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű szabadvezetékes hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. Felsőörsre két irányból lép be 20 kv-os villamos gerincvezeték, az egyik északi irányból a Veszprémi út mellett, a másik keleti irányból a Litéri alállomás irányából. A településen belül a két légvezeték össze van kötve egyrészt légvezetékkel, másrészben egy 20 kv-os villamos földkábellel. Ezekről a vezetékekről ágaznak le a transzformátor állomásokat betápláló vezetékek. Felsőörs területén kilenc transzformátor állomás üzemel, mindegyik oszloptranszformátor. A transzformátorok oszlopokra szereltek, közülük néhány csak kevéssé terhelhető faoszlopos transzformátor. A transzformátoroktól kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító - üzemeltető kezelésében lévő - hálózat és a közvilágítási hálózat szabadvezetékes kivitelű. A tervezett fejlesztések megvalósítását követően az egyidejű csúcsigény 200 kw-tal növekszik. Alapbázis szempontjából ezt a többlet energiát a meglévő 20 kv-os gerincvezeték hálózati rendszerről biztosítani lehet. A kisebb fejlesztési területeken a prognosztizált igénynövekmény a meglevő transzformátor állomásokról, azok megfelelő karbantartásával, szükség esetén gépcserével lehet kielégíteni. A transzformátoroktól kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító az üzemeltető kezelésében lévőhálózat és a közvilágítási hálózat zömmel szabadvezetékes kivitelű. A transzformátor állomások felől, az új létesítmények irányába a kisfeszültségű elosztóhálózat kiépítése szükséges. Az elosztóhálózatot a település esztétikai megjelenésének javítása érdekében javasoljuk földkábelekkel kiépíteni FÖLDGÁZELLÁTÁS Felsőörs földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzemigazgatósága. A település gázellátásának a kiépítése a 90-es évek második felében kezdődött. A hálózati rendszer 1997 végére épült meg. A regionális hálózat a Veszprémi gázátadótól épült meg Nagyvázsony irányába, erről a vezetékről ágazik le a Felsőörsöt és Alsóörsöt ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagy/középnyomású nyomáscsökkentő berendezés Felsőörs északnyugati határában, a Veszprémi út mellett épült meg. A gáznyomás csökkentő berendezéstől indul a települési 3 bar-os középnyomású elosztó vezetékhálózat. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A tervezett területfejlesztések következtében fellépő 50 Nm 3 /h többlet gázigény a meglévő hálózati rendszerről kiszolgáltatható. Az új utcanyitásokban a gázvezetékeket a meglévő hálózatról lecsatlakozó vezetékekkel lehet továbbépíteni. A külterületen létesítendő építmények ellátását vagy vezetékes gázzal, vagy pedig tartályos gázzal lehet megoldani, mindkét ellátási módra lehetőség van ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. Végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Tapolca primer központ Felsőörs vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 87-es hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának kiépítése a 90-es években történt. A vezetékes távközlési ellátottság teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi igény kielégített.

159 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 158 A helyi távközlési hálózat legnagyobb részben légvezetékes kivitelezésű, de található már néhány szakaszon földkábel is. A településfejlesztési tervek megvalósulása esetén fellépő többlet igények kielégíthetők. A hálózatfejlesztést a település arculatának javítása érdekében földkábelekkel kivitelezve javasoljuk kiépíteni VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A vezetékes ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Felsőörsön valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Telenor, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. 6. KÖRNYEZETI HATÁSOK A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat készítésekor elsődleges szempont Felsőörs tájhasználatának és megfelelő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. Környezetvédelmi problémák elsősorban a településen áthaladó mellékutak forgalmából származó környezeti terheléséből, illetve abból adódnak, hogy a terület felszíni szennyeződésre érzékeny, a felszínen települő porózus, jó vízelvezető talajképződmények miatt A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Felsőörs felszíni vízfolyása Malom-patak, továbbá a névtelen mellékágai, melyek a településtől nyugatra erednek, s a településhatáron torkollik a Séd-patakba. A településen található vízgyűjtő területek: Malom-patak - Lovasi-Séd (7,3 km, 44 km 2 ). Emellett több vízelvezető árok is húzódik a településen, ezek jellemzően követik a tagolt domborzatot, s észak-déli irányban szelik át a települést. A településen több ex lege védett forrás, illetve egyéb fakadó víz is található, változó vízhozammal. Az alapkőzet minősége és a víz nyerőhelyek miatt a település egésze vízföldtani szempontból érzékeny terület, mely különösen érzékeny a talaj- és a talajvízszennyezésre. A település teljes közigazgatási területe a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Kormányrendelet szerint az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területhez tartozik. Mivel a Balatoni üdülőövezet háttérterülete, ezért a vízminőség-védelmet fokozottan igényli. A Malom-patak völgyében található a regionális vízmű víznyerő kútjai. A vízmű hidrogeológiai védőterületen fokozottan ügyelni kell a szennyezések megelőzésére, a jogszabályokban meghatározott korlátozások betartására. A település közigazgatási területét érinti még a Veszprémi Köbölkút vízbázis hidrogeológiai C zónája is. A védőterületen folytatandó korlátozásokat, védelmet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet és a védőterületet kijelölő Felügyelőség határozata tartalmazza. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 882/2010. ügyiratszámú határozatával kijelölte a vízbázis külső, valamint hidrogeológiai A és B védőterületeket, melyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség május 29-i határozatával felülvizsgált. A település közigazgatási területét érinti még a Veszprémi Köbölkút vízbázis hidrogeológiai C zónája is, mely a 22309/2007 számú határozattal került kijelölésre, a korlátozásokat a határozat tartalmazza. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint a község a nitrát-érzékeny települések közé tartozik, így nagy figyelmet kell fordítani a vizek nitrát szennyezésének megelőzésére (műtrágyák, szennyvizek). Kiemelkedő feladat az ésszerű tájhasználat fenntartása, a mezőgazdasági területeken a környezetkímélő eszközök alkalmazása Felsőörs területe a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (a felszín alatti vizek védelméről) alapján, a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet melléklete szerint szennyezés-érzékenységi szempontból a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik, s kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. (A 219/2004. kormányrendelet szerint tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.)

160 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 159 A felszíni- és felszín alatti vizek tisztaságát leginkább veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés (a növényvédő szerek használata és a szakszerűtlen trágyakezelés), illetve a - település csatornázottsága miatt kommunális szennyvíz szakszerűtlen szikkasztása. A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvízelvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. Az intenzív szántóföldi művelés során a talajba, és a vizekbe (felszíni/felszín alatti) jutó szennyezések csökkentése miatt a felszíni vizek szennyezettségének, valamint a vegyszerhasználatnak a felmérése és racionalizálása szükséges. Az állattartás során keletkezett trágyát kizárólag 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján lehet elhelyezni, s törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására. A szélerózió esetleges káros hatásai fasorok, erdősávok telepítésével mérsékelendők. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A meredekebb morfológiájú területeken az erózió és a felszínmozgás elleni védekezés kiemelt feladat. A szabályozásnak ki kell terjedni a felszíni vízelvezetésre, a tereprendezésre és a szennyvíz kezelésére. Földtani veszélyforrások nem veszélyeztetik a tervezési területet. A földtani környezet szennyeződésre érzékeny, amit a tervezett fejlesztéseknél figyelembe kell venni. A tervezést ásványvagyon-védelmi szempont nem befolyásolja (nyilvántartott ásványvagyon, bányatelek). A BTSZ-ben a település közigazgatási területének jelentős része a település belterületének délnyugati részének, továbbá az alsóörsi összekötőút menti területek (Középsok keleti része) kivételével - az SZ-1 jelű felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetébe tartozik. Az övezetben korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, extenzív vagy környezetkímélő mezőgazdasági művelés folytatható, illetve új hulladéklerakó nem jelölhető ki, így az alapkőzet potenciálisan nem veszélyeztetett.

161 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 160 A BTSZ-ben a vízeróziónak kitett terület övezetébe tartoznak a településkörnyéki meredek hegyoldalak, illetve partoldalak: Főszőlők, Öreghegy, Cserhegy, Malom-patak völgye egy kis szakaszon, Kishegy egy része, a településtől nyugatra Fánk, Déllő és Koldustelek, illetve a belterülettől délre található Csiker. A vízeróziónak kitett területen helyenként 25%-os lejtésnél is meredekebb az eredeti terepfelszín, s jelentős tájalakítási, terepalakítási folyamatok zajlottak le. Az övezetben művelési ág tudatos megválasztásával, művelés és építkezés során helyesen megválasztott talajvédelmi beavatkozással, vízmosások rendezésével kell az eróziós folyamatok hatásait csökkenteni LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM A légszennyezettség főként a közlekedésből, és a lakosság téli fűtési kibocsátásából származik. Bűzszennyezést jelenthetnek a külterületen található majorok, gazdasági területek. A 4/2002-es KvVM rendelet alapján Felsőörs a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, azaz a község levegője nem szennyezett. A település területén az Omikron Dokk Kft. telephelyén keletkezik intézkedést is igénylő környezetszennyezés. A telep a Felügyelőség 03/ /2010 engedélyező határozattal működteti légszennyezőanyag kibocsátásával járó technológiáját és pontforrását. A telep levegő szennyezése korszerű, kis környezeti terheléssel járó technológiák alkalmazásával, illetve telephely körüli fásítással csökkenthető. Jelentős levegőszennyezést okozó más létesítmény nincsen a településen. Jelentősebb szennyező forrás a községen áthaladó 7219 j. mellékút, valamint a külterületen haladó 73. sz. főút. A közlekedésből származó környezeti terhelés elsősorban a nyári időszakban növekszik meg időszakosan. A 73. sz. főút a település lakott területeitől távol vezet, így hatása csak a vonalas infrastruktúra mellett érvényesül: por, korom, szénhidrogének, kén- és széndioxidok, nitrogéndioxid és ólom jut a levegőbe.. A közlekedésből származó különböző légszennyező anyagok, illetve porterhelés kizárólag a 7219 j. mellékút belterületi szakaszán terheli a lakó- és üdülőterületeket. A hasonló forgalmú utaknál végzett számítások szerint ebből a forgalomból származó levegőszennyezés a vonatkozó határértékeket nem lépi túl. Diffúz légszennyezést jelent továbbá a fűtésből eredő szennyezőanyag kibocsátás, amely a fűtési szezonra, a téli hónapokra összpontosul. A levegőtisztaság védelme érdekében ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. A szabadföldi szántóterületek viszonylag kis kiterjedésben vannak jelen a településen, így a mezőgazdasági gépek által okozott porterhelés, illetve száraz időben a fedetlen szántóföldekről származó por időnként lokálisan szennyezést okoz. A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a dűlőutak, csatornák mentén fasorok és erdősávok telepítésével, helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatásával lehet védekezni. A település légszennyezettségi állapotáról mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A felsorolt adottságok alapján (a nyáron megnövekedő tranzitforgalom ellenére) feltételezhető, hogy a légszennyezettség Felsőörs község közigazgatási területén a 14/2001 (V.5.) KÖM-EÜM-FVM együttes rendelet szerinti egészségügyi határértéket nem haladja meg HULLADÉKKEZELÉS A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény szerint kell végezni, mely a környezetvédelemről szóló törvénnyel összhangban meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit. Felsőörs területén kommunális hulladéklerakó nem működik, a korábban megszüntetett települési hulladéklerakó utóhasznosítása során kiemelt figyelemmel kell eljárni, a további rekultivációs feladatokat az előírásoknak megfelelően el kell végezni a részlegesen takart területen. A település Veszprém város hulladékgazdálkodási tervezési körzetéhez tartozik. A hulladékot a községből heti rendszerességgel a Veszprémi Kommunális Zrt. gyűjti be, s szállítja el a kommunális hulladéklerakóba.

162 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 161 A települési szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a falu központjában található több hulladékgyűjtő sziget. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával az infrastruktúra tovább növelhető. A település területén minden lakóingatlan részére adottak a házi komposztálás feltételei. A település területén működő mezőgazdasági- és ipari üzemek technológiájából eredő veszélyes hulladék kezeléséről nincsenek információink. A trágya- és hulladékkezelést a jogszabályi feltételeknek megfelelően kell megoldani. Illegális hulladéklerakó a településen nem működik, vadlerakók előfordulása nem jellemző, azonban az üdülőterületek és zártkertek közelében időszakosan megjelennek a lerakatok. Ezek felszámolása környezetvédelmi és esztétikai szempontokból elsődleges, megelőzésük folyamatos odafigyelést igényel ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Felsőörs belterületén áthaladó 7219 j. mellékútra, mely a 8. (Veszprém) és 71. sz. (Alsóörs) főutat köti össze, leginkább a célforgalom a jellemző, hiszen a fenti úttal párhuzamosan haladó 73. sz. főúton (Csopak Felsőörs északnyugati külterületi szakasza - Veszprém) zajlik viszonylag nagy forgalom jobb keresztmetszeti kialakítás, jobb magassági útvonalvezetés miatt. A 7218 j. Balatonalmádi Felsőörs összekötő utat viszonylag kis forgalom jellemzi. A település belterületén legnagyobb terhelés a Fő utcában, a 7219 j. mellékút belterületi szakaszán jelentkezik. Az úton első sorban a nyári időszakban növekszik meg, illetve kivételesen meghaladhatja, a megengedett zajterhelést. A településen áthaladó személy- és tehergépkocsi forgalomból származó zaj- és rezgésterhelés a kis keresztszelvényű útszakaszokon, illetve a kanyarokban jelentkezhet. A terhelés a településen csak rövid időszakokra növekszik meg és alapvetően a forgalom nem számottevő, a zajterhelés így nem okoz gondot. A hasonló forgalmú utaknál végzett számítások szerint ebből a forgalomból származó zajterhelés a vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A közlekedésből származó zaj és rezgés zavaró hatásával nem kell számolni. A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. Különös figyelmet kell fordítani a terület kialakításánál a passzív és az aktív zajvédelemre: növényzet telepítésére, nyílászárók, homlokzatok szigetelésére, valamint az épületek, illetve az épületen belüli helyiségek elhelyezésére, tájolására. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KöM EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek Zajtól védendő terület Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 50 db 40 db 55 db 45 db * * Falusias lakóterület, különleges terület temető, zöldterület 55 db 45 db 60 db 50 db * * Gazdasági terület 65 db 55 db 65 db 55 db 65 db 55 db * A 73. sz. főút által nem érintett zajtól védendő terület Felsőörs a Balaton parti települések háttértelepüléséül szolgál, nem jellemző üdülési szezonban sem a szórakozóhelyekhez kapcsolódó zajterhelés. A településen jelentős zajforrással üzemelő ipari tevékenység nincs. A közigazgatási területén üzemi tevékenységből eredő zajemisszió miatt a Környezetvédelmi Felügyelőség nem indított eljárást. Kivételt jelent a 03/ /2010 számú határozat, mely a Fenyves utca 7. szám alatti 117/6 hrsz-ú ingatlanon asztalosipari tevékenységet végző telephely zajkibocsátási határértéket határozza meg. További gazdasági területekkel kapcsolatban nincsen tudomásunk határértéket túllépő zajkibocsátásról. A gazdasági területek közül különösen fontos a Petőfi Sándor utca északi részén, a belterületbe ékelődő, termelő tevékenységet folytató Omikron Dokk Kft. telephelyének

163 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 162 szabályozása (015/5, 023/3, 312, 313/37 hrsz). A HÉSZ és az SZT több eszközzel is gondoskodik a környezeti konfliktusok elkerüléséről: - A lakóterülettel érintkező gazdasági területek telekhatárán a zajkibocsátás megengedett mértéke nem haladhatja meg az ide vonatkozó felsőbb szintű jogszabályokban lakóterületre meghatározott határértéket. A rendelet 27/2008 (XII.3.) KöM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek: Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 45 db 35 db Falusias lakóterület, különleges terület temető, 50 db 40 db zöldterület Gazdasági terület 60 db 50 db 7. TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERVEK BEMUTATÁSA A település részletes vizsgálatát és a helyzetelemző munkarész elkészítését követően az Önkormányzat felhívással fordult a település lakossága és a vállalkozók felé, hogy fejlesztési szándékaikat nyújtsák be. Az Önkormányzat a beérkező lakossági kérelmek alapján megvizsgálta, hogy mely kérések illeszkednek az önkormányzat településfejlesztési koncepciójában elhatározott fejlesztési irányaihoz, illetve a kérések összhangját magasabb rendű jogszabályokhoz. E fejezetben kerülnek bemutatásra azok a telepítési tanulmánytervek, melyekre alapozva a képviselő-testület- az épített környezet alakításáról és védeleméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 30/A. -ban foglalt felhatalmazás alapján - településrendezési szerződést kötött. A településrendezési szerződéshez 16, illetve az ahhoz szükséges képviselő-testületi döntés előkészítéséhez kerültek elkészítésre a telepítési tanulmánytervek. 17 A telepítési tanulmányterv tartalmi követelményeiről részletesen a rendelkezik a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrõl, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrõl szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelete. A telepítési tanulmánytervek teljes dokumentációját a CD melléklet tartalmazza NEMESERDŐ KERTGAZDASÁGI FEJLESZTÉSE A Képviselő-testület 54/2013. ( ) sz. kp. határozattal elfogadta Tóth Balázs és Szalai Zoltán által előterjesztett telepítési tanulmánytervet a Felsőörs 023/25 és a 023/24 hrsz-ú ingatlanokra tervezett fejlesztésre és beépítésre azzal, hogy az átsorolandó területeken szőlő telepítése legyen lehetséges, erről nyilatkozzanak a kérelmezők is. A telepítési tanulmánytervet a Völgyzugoly Műhely Kft. készítette. Előzmények, a módosítás célja A telepítési tanulmányterv Tóth Balázs és Szalai Zoltán megbízásából készült. A két korábbi képviselő-testülethez benyújtott kérelem összevonására a terület szomszédsága, illetve az azonos tervezési program miatt került sor. Tárgya Felsőörs belterületétől északra, Nemeserdőtől délre található 023/24 és 023/25 hrsz-ú területek kertes mezőgazdasági területként történő hasznosításának vizsgálata. 16 Étv. 30/A. (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). 17 Étv. 30/A. (2) A szerződés megkötése előtt a települési önkormányzat képviselő-testületének döntenie kell a cél megvalósítója által készített telepítési tanulmánytervről.

164 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 163 Az érintett terület rövid bemutatása A tervezési terület a település belterületétől északra kezdődő Pocca hegyoldal, illetve Nemeserdő határán található a volt zártkerti területeken. A fejlesztésbe bevont terület a külterületi 023/24 és 023/25 hrsz-ú ingatlanok a zártkertek határán, nagyságuk 3,25 ha. A 023/24 hrsz-ú, harmadosztályú legelőterület (L3) 0,48 ha nagyságú; a 023/25 hrsz-ú 2,77 legelőterület szintén harmadosztályú (L3) a földhivatali nyilvántartás értelmében. A 023/24 és 023/25 hrsz-ú ingatlanok határát egy keskeny sövénysáv jelzi. A terület három irányból a déli oldal kivételével - vadhálóval elkerített. A tervezési terület legnagyobb részben legelőként hasznosított. A 023/25 hrsz-ú terület nyugati részén kialakult egy horhos, ahol időszakosan nagy hóolvadás vagy nagy mennyiségű csapadékot követően víz folyik. A horhostól nyugatra a terület beerdősödött. A területen épület nem található, a 023/25 hrsz-ú terület északi oldalán egy magasles áll. A területen időnként előfordul a vadkerítés ellenére vadkár. A 023/24 hrsz-ú terület és a délen szomszédos 1457/3 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa azonos, ahogyan a 023/25 és 1456/2 hrsz-ú területek is. Az 1456/2 hrsz-ú terület (~9449 m 2 ) északi része kert művelésű, ez a területrész az épületek által igénybe vett. Az 1456/2/d földrészleten található a tulajdonos lakóháza, illetve mellette egy pince és fedeles gépkocsi beálló. Az 1456/2/b földrészlet (~4291 m 2 ) szőlő művelési ágú. Az 1457/3 hrsz-ú (~4253 m 2 ) terület északi része kert művelésű, a déli részén szőlő és gyümölcs területek találhatók. Szabályozási koncepció Megvizsgálva a terület hasznosíthatóságának lehetőségeit, a tervezési területen a kertes mezőgazdasági terület bővítése lehetséges. Az egyes területfelhasználások a szerkezeti terven korábban meghatározottak szerint alakulhatnak. A tervezési terület nyugati, szőlőtermesztésre nem alkalmas részén fent kívánjuk tartani az általános mezőgazdasági terület gyepterületet, míg a keleti részen (1455 hrsz-ú úttól keletre) kertes mezőgazdasági terület övezet kerül kijelölésre a szabályozási terven. A területen a meglévő adottságokhoz, illetve a hatályos szabályozási terv tartalmához illeszkedő szabályozást javaslunk. A területen Mk2 jelű övezet kijelölése javasolt, mely övezetre az alábbi szabályok vonatkoznak: - a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m 2 ; - a beépíthető telek legkisebb nagysága kialakult; - az építhető épületek összes alapterülete legfeljebb 250 m 2 lehet. - legnagyobb beépítettség 3%; - terepszint alatti beépítés: 10%; - épületeket szabadonálló módon kell elhelyezni; - az épületmagasság legföljebb 4,0 m, de semelyik homlokzat magassága nem haladhatja meg a 6,0 m-t; - magastetős épület tetőhajlásszöge között lehet, a fő tömeg gerincvonala lejtő irányú legyen; - a héjalás, homlokzat, kerítés színének és anyagának meghatározása. A fenti előírások jelentős része a szőlőhegyi tájhoz alkalmazkodó előírásokat tartalmaznak. A látványvédelem érdekében előírja a terv továbbá, hogy 100 m 2 beépített alapterület felett látványtervet kell készíteni az építési engedély kérelemhez. A koncepció továbbiakban is tartalmazza új épület építésének feltételeként szőlő, gyümölcs, illetve más intenzív kertészeti kultúra meglétét a telekterület legalább 80%-án, továbbá meghatározza az anyaghasználatot. Változás várható környezeti hatásai Megállapítható, hogy a területen tervezett változtatások jelentős környezeti hatással nem járnak. A területen továbbra is mezőgazdasági művelés fenntartása a cél. A jelenlegi területhasználattól eltérően kertgazdasági terület övezetben szőlőművelést kívánnak folytatni a tulajdonosok. A szabályozási koncepció értelmében, a terület átsorolásával, biztosítható a terület beépítése figyelembe véve a Balaton törvény kertgazdasági területre vonatkozó előírásait. A tulajdonosi szándék és a tervezett előírások értelmében nem várható a telkek továbbosztása, ezáltal a terület terhelésének növekedése. A HÉSZ javaslat a szőlőhegyek karakterének megőrzése érdekében továbbra is szigorú szabályokat tartalmaz.

165 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA LOVARDA FEJLESZTÉSE KÖZÉPSOK TERÜLETÉN A Képviselő-testület elfogadja 52/2013. ( ) sz. kp. határozattal a Juhász Csaba és Péller Viola által előterjesztett telepítési tanulmánytervet a Felsőörs 060/35 hrsz-ú ingatlan tervezett fejlesztésére és beépítésére úgy, hogy a településképi övezet határa is módosuljon annak érdekében, hogy csarnokjellegű épület épülhessen. A Képviselő-testület állást foglalt továbbá arról, hogy a telepítés csak a Balaton-felvidéki hagyományos népi építészet formavilága, arányai, szerkezeti kialakításai, anyag- és színhasználatai, díszítési módjai érvényesülésével valósulhat meg, úgy ahogy az a benyújtott telepítési tanulmányterv látványtervein is látható. A telepítési tanulmánytervet a Völgyzugoly Műhely Kft. készítette. Előzmények, a módosítás célja A telepítési tanulmányterv Péller Viola és Juhász Csaba megbízásából készült. Tárgya Felsőörs belterületétől keletre található 060/35 hrsz-ú gyepterület lovasturisztikai területként történő hasznosításának vizsgálata. Az érintett terület rövid bemutatása A tervezési terület (060/35 hrsz) a település belterületétől keletre helyezkedik el, keletról Alsóörs közigazgatási területe, illetve a 059 hrsz-ú árok fenntartási sávja (060/23 hrsz) határolja. A terület összességében 6,51 ha nagyságú, a földhivatali nyilvántartás szerint másodosztályú legelőterület (L2). A terület déli részén zárványként jelenik meg az erdő művelési ágú 060/27 hrsz-ú terület. A 060/35 hrsz-ú terület lovasturisztikai területként hasznosított már jelenleg is. A terület északi részén kerül kialakításra - több ütemben - a területhez szükséges infrastruktúra és épületállomány kialakítására. A terület középső és déli része legeltetésre, illetve lovak tartására szolgál. A 060/35 hrsz-ú terület középső és déli része a terület művelési ágának megfelelően legelőként hasznosított. A terület északi részén található a szerkezetkész istállóépület, s ekörül találhatók az ehhez kapcsolódó lovasturisztikai funkciók: körkarám, kifutó, parkoló. A meglévő, ásott tó az épülettől délre található. A terület keleti része, kapcsolódóan az alsóörsi erdőterületekhez, fákkal, cserjékkel övezett. A 060/35 hrsz-ú területbe beékelődik a 060/27 hrsz-ú erdőfolt. Szabályozási koncepció Megvizsgálva a terület hasznosíthatóságának lehetőségeit, a tervezési területen a lovassport funkció, illetve az ahhoz kapcsolódó turisztikai funkció továbbra is megvalósítható. Az egyes területfelhasználások a szerkezeti terven korábban meghatározottak szerint alakulhatnak. Felsőörs belterületétől keletre a fejlesztés nagyságrendjét megismerve - indokoltnak tartjuk különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai terület kijelölését, mivel azok általános mezőgazdasági területen nem valósíthatók meg. A területen a meglévő adottságokhoz alkalmazkodó szabályozást javaslunk. A különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai területen kialakítható 3 ha-os terület, azonban a beépítés minimális feltétele az 5 ha-os területnagyság. A területen elhelyezhető a lovassport funkció mellett kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű továbbá legfeljebb 2 egységes lakó rendeltetés. Az utóbbi kettő területe nem haladhatja meg a maximális szintterület 30%-át. A terület beépítettsége legfelejebb 3%, beépíthető területnagyság maximalizálása nélkül. A szabályozási koncepció a hatályos építésügyi jogszabályoknak megfelelően az épületmagaságot 18 állapítja meg, amit 6,0 m-ben határoz meg. A telek minimális zöldfelületi aránya 90%-ban került meghatározásra, s a HÉSZ tervezet támogatja a gyepgazdálkodás fenntartását. 18 Épületmagasság ( Ém ): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték

166 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 165 Táj- és településképvédelmi szempontból számos előírást tartalmaz a HÉSZ koncepciója: A területre jellemző gyepgazdálkodás fenntartása fontos cél, ezért a telek területének legalább 90%-án továbbra is fenn kell tartani a gyepet. Új épületek körül legalább 5 m széles sávban előírja a terv többszintű növényzet telepítését. Az övezet területén támogatja a terv, hogy új közművezetéket csak felszín alatt lehessen vezetni. Önkormányzati döntés szükséges, hogy a területen elhelyezhető legyen csarnok jellegű épület a HÉSZ építési paramétereinek betartásával. A terület a hatályos Balaton törvény szerint térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe (T-1) tartozik, ahol csarnok jellegű épület nem helyezhető el. A térségi övezettől való eltérésre a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 23/A. (2) bekezdése lehetőséget teremt. Változás várható környezeti hatásai Megállapítható, hogy a területen tervezett változtatások jelentős környezeti hatással nem járnak. A területen a korábban elkezdett lovasturisztikai funkciót kívánja folytatni az ingatlan tulajdonosa. A területen továbbra is beépítésre nem szánt terület kerül kijelölésre, mely bár a hatályos szabályozással szemben intenzívebb beépítést javasol (a szabályozási koncepció: 0,5%-ról 3%-ra növelve a legnagyobb beépítettséget), mindez összességében nem jelent változást a terület jelentős részének használatában. (A tervezett fejlesztések 2,7%-os beépítettséget igényelnek, azonban tartalékként lehetőséget biztosít a szabályozás további beépítésre.) A területen továbbra is a lovasturisztikai szolgáltatáshoz szükséges, meglévő gyepgazdálkodás fenntartása a cél KÖVESKÚT PUSZTA - MORELLO KFT. TELEPHELYÉNEK ÉS KÖRNYEZETÉNEK - FEJLESZTÉSE A Képviselő-testület 53/2013. ( ) sz. kp. határozattal elfogadta a MORELLÓ Kft. által előterjesztett telepítési tanulmánytervet a Felsőörs 0119/1, 0119/2, 0119/25 és 0119/27 hrsz-ú ingatlanokra tervezett fejlesztésre és felhasználásra. A telepítési tanulmánytervet a Völgyzugoly Műhely Kft. készítette. Előzmények, a módosítás célja A telepítési tanulmányterv a Morello Kft. megbízásából készült. Tárgya Felsőörs északnyugati részén található telephely és környezetének (023/24, 023/25, 0119/1, 0119/2, 0119/25, 0119/27 hrsz) a hasznosításának és fejlesztésének vizsgálata. Az érintett terület rövid bemutatása A tervezési terület (0119/1, 0119/2, 0119/25, 0119/27 hrsz) a település északnyugati részén, Köveskút-pusztán helyezkedik el, összességében 4,33 ha nagyságú. A Morello Kft. telephelye (0119/1, 0119/2, 0119/27 hrsz)- a 73. sz. főutat és a j. Alsóörs Veszprém összekötő utat összekapcsoló /2 és 0119/28 hrsz-ú stabilizált utaktól északra helyezkedik el. A Morello Kft. tulajdonában álló 0119/25 hrsz-ú gyep és erdőterület a 73. sz. főút mellett helyezkedik el, a 0118 hrsz-ú úttól délre. Az alamatermésű és csonthéjas gyümölcsök termesztésével foglalkozó cég telephelye a 0119/1, 0119/2 és 0119/27 hrsz-ú ingatlanokon található. A tervezési területen kizárólag a 0119/2 hrsz-ú ingatlanon található építmény. Ennek megfelelően a terület beépítettsége jelenleg 10,8 % körüli. A beépítettség jól mutatja, hogy kizárólag a 0119/2 és az ahhoz délen csatlakozó 0119/27 hrsz-ú ingatlanokon folyik gazdasági tevékenység. A beépítetlen 0119/1 hrsz-ú területen keresztül történik a telephely megközelítése kelet felől, illetve a telephelyhez tartozó gyümölcsösök felől, északról. Az áruszállítás jellemzően a 73. sz. főút irányából zajlik a terület északnyugati sarkában található behajtón keresztül. A 0119/25 hrsz-ú terület a földhivatali állapotoknak megfelelően hasznosított: az északi, nagyobb terület legelő, míg a déli, kisebb terület erdőként hasznosított. A legelő nyugati részét, a 73. sz. főúttal párhuzamosan m-es sávban fás növénytársulás kíséri.

167 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 166 A tervezési területet északon a Morello Kft. telephelyéhez tartozó gyümölcsösök határolják. A Morello Kft. telephelyével szemben, a 0119/28 hrsz-ú úttól délre található a Tivafa Kft. telephelye (0119/29 és 0119/30 hrsz). A 0118 hrsz-ú úttól délre, a gazdasági telephelyektől nyugatra található egy lovarda területe a 0119/24 hrsz-ú területen. Szabályozási koncepció Megvizsgálva a terület hasznosíthatóságának lehetőségeit, a meglévő egykori majorterületen a gazdasági funkció továbbra is megvalósítható. Az egyes területfelhasználások a szerkezeti terven korábban meghatározottak szerint alakulhatnak. Felsőörs területén kizárólag Köveskút-puszta területén tartjuk indokoltnak a környezetre jelentős hatást nem gyakorló - kereskedelmi, szolgáltató terület növelését. A területen a meglévő adottságokhoz, illetve a hatályos szabályozási terv tartalmához illeszkedő szabályozást javaslunk. Ennek megfelelően a szabályozási javaslat készítése során a különböző telekméretekhez igazodó övezeteket határoztunk meg. A Morello Kft. telephelyén Gksz1 jelű építési övezet került meghatározásra. Az építési övezeten belül a kialakítható és beépíthető telek területét m 2 -ben (0,5 ha) állapítja meg a koncepció. A kialakult állapotok, a fejlesztési lehetőségek, illetve a településszerkezeti sajátosságokat figyelembe véve a telek kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület maximális beépíthetősége 30%-ban kerül megállapításra. A hatályos HÉSZ minden 2000 m 2 területnagyság után engedélyez egy új épület létesítését, ami az épület nagyságának a maximalizálására készteti a tulajdonost. Az új szabályozás az épületek alapterületét maximalizálja ezzel szemben 600 m 2 -ben. A hatályos terv 6,0 m-ben határozza meg a legnagyobb épületmagasságot. A szabályozási koncepció a hatályos építésügyi jogszabályoknak megfelelően az épületmagaságot állapít meg 7,5 m-ben. A telephelytől délre található út - korábbi 15 m-ről - 12 m-es szabályozási szélességre való csökkentésére tesz javaslatot a szabályozási koncepció. A 12 m szabályozási szélesség elegendő a két irányú forgalmi sáv kialakítására, vízelvezető rendszer kialakítására, illetve az utat kísérő fasor kialakítására. A beépítésre szánt terület (gazdasági terület) növelésével párhuzamosan a 0119/1 hrsz-ú telek szabályozási terven jelölt részén erdőterület került kiszabályozásra. Az erdőterület a telek jelenleg is a terület beerdősült részén került kijelölésre 20 m szélességben. Az erdőterület kijelölésmegfelel a Btv. 18. (1) szerinti előírásoknak. A 0119/25/a hrsz-ú területen csapadékvíztároló létesítése érdekében két szabályozást is lehetségesnek tart a koncepció: A jelű javaslatként vízgazdálkodási területen, vagy B jelű javaslatként általános mezőgazdasági terület gyepterületen, ahol vízfelület létesítését engedi az előírás. A szabályozási terven az utóbbi került betervezésre. A szabályozási terven átvezetésre kerül a vízbázis hidrogeológiai B védőidomának módosított határa, illetve a régészeti terület törölt határa. Változás várható környezeti hatásai Megállapítható, hogy a területen tervezett változtatások jelentős környezeti hatással nem járnak. A területen továbbra is a jelentős környezeti hatással nem járó tevékenységeket lehet folytatni. A területen a korábbinál kisebb intenzitással járó beépítést tervezett: a hatályos terv szerint a legnagyobb beépítettség KG építési övezetben 40%, melyet a szabályozási koncepció 30%-ra kíván csökkenteni, ami összességében nem jár építési ehetőségek csökkentésével. A telken belüli minimális zöldfelület nagysága a korábban meghatározott 10%-os minimumról 30%-ban határozza meg a tanulmány BORÁSZATI ÉS BORTURISZTIKAI FEJLESZTÉS FELSŐ-ÖREGHEGY DŰLŐBEN A Képviselő-testület 82/2013. ( ) sz. kp. határozattal elfogadta a 058/2, 058/36 és 1400/15 hrsz-ú ingatlanok módosított telepítési tanulmánytervét az előterjesztés szerint. A telepítési tanulmánytervet a Völgyzugoly Műhely Kft. készítette. Előzmények, a módosítás célja A telepítési tanulmányterv Rill László megbízásából készült. Tárgya Felsőörs keleti részén, a j. összekötő út mellett szőlőbirtok (058/2, 058/36, 1400/15, 1426 hrsz) hasznosításának és fejlesztésének vizsgálata.

168 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 167 Az érintett terület rövid bemutatása A tervezési terület (058/2, 058/36, 1400/15, 1426 hrsz) a település keleti részén, Balatonalmádi közigazgatási határától 200 m-re, a j. Balatonalmádi Felsőörs összekötő úttól délre helyezkedik el. A tervezési terület a volt zártkerti terület és a külterületi árutermelő szőlőterület határán fekszik. A j. összekötő út és az 1400/16 hrsz-ú földút közötti sávban - Felső Öreghegy dűlő húzódik jellemzően a korábbi árutermelő szőlőterület. Az 1400/16 hrsz-ú földút alatt húzódik Alsőörs közigazgatási határáig, a Cser-hegy északi lejtőjén húzódó erdőig a volt zártkerti terület (Középső Öreghegy dűlő). A Felső Öreghegy dűlőn az utóbbi évtizedben néhány épület beépült. A tervezési területen a 058/2 hrsz-ú területen épült egy 104 m 2 -es üdülőépület, ami körül intenzíven fenntartott kert található medencével. A telek beépítettsége 5%. A 058/36 hrsz-ú területen megkezdődött eredetvédett szőlők telepítése. A dűlőt első osztályú szőlőterületként jelölte a korábbi Balaton törvény, azonban a hatályos jogszabályban nem szerepel a C-1 jelű övezetben, ma II. osztályú szőlőkataszteri terület. Osztatlan közös tulajdonban található az 1426 hrsz-ú telek. Ahogyan a helyrajzi számon látszik, már zártkerti besorolást kapott a Földhivatalnál, és a Balaton törvény is kertgazdasági övezetbe sorolja. Az ingatlanon összesen öt épület található, az ingatlan beépítettsége összesen 3,02 % (134,4 m 2 ). A tervezési területnél a 058/36 hrsz-ú telekhez közvetlenül tartozó 650 m 2 -es telekrészt vizsgáljuk. E telekrészen egy 69,58 m 2 -es épület áll, amit az építési helyen jelen időszakban újjáépítenek. Az ingatlan kertes mezőgazdasági területként hasznosított. Kertgazdasági területen található az 1400/15 hrsz-ú földrészlet. Az ingatlanon egy 44,5 m 2 -es magastetős zártkerti épület, illetve ehhez kapcsolódó gazdasági épületek találhatók. A földrészlet a korábbi 1400/15 és a telekhez közvetlenül kapcsolódó 1400/16 hrsz-ú út telekösszevonását követően alakult ki. Szabályozási koncepció Megvizsgálva a terület hasznosíthatóságának lehetőségeit, a tervezési területen a borászati funkció, illetve az ahhoz kapcsolódó turisztikai funkció megvalósítható. Az egyes területfelhasználások a szerkezeti terven korábban meghatározottak szerint alakulhatnak. A tervezési területet - Balatonalmádi közigazgatási határához közel, a j. összekötő úttól délre a fejlesztés jellege indokolja különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági terület kijelölését, mivel azok általános mezőgazdasági területen nem valósíthatók meg. A terület nem tartozik az első osztályú szőlőkataszteri területek közé, ezért sem tartjuk indokoltnak a hatályos szabályozás fenntartását. A területen a meglévő adottságokhoz alkalmazkodó szabályozást javaslunk. A különleges beépítésre nem szánt terület borgazdasági területen kialakítható legalább 5000 m 2 -es terület, azonban a beépítés minimális feltétele a 2000 m 2 -es területnagyság. A területen elhelyezhető a gazdasági (szőlőfeldolgozó) funkció mellett kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, kulturális, kisüzemi állattartó, szállás jellegű továbbá legfeljebb 2 egységes lakó rendeltetés. Az utóbbi kettő területe nem haladhatja meg a maximális beépítettség 50%-át. A terület beépítettsége legfelejebb 3%, beépíthető területnagyság maximalizálása nélkül; a terepszint alatti beépíthetőség összesen 10%. A szabályozási koncepció a hatályos építésügyi jogszabályoknak megfelelően az épületmagaságot 19 állapítja meg, amit 6,0 m-ben határoz meg. A telek minimális zöldfelületi aránya 60%-ban került meghatározásra, s a HÉSZ tervezet támogatja szőlőkataszter II. osztályú területen a szőlő vagy gyümölcsművelés fenntartását. Táj- és településképvédelmi szempontból számos előírást tartalmaz a HÉSZ koncepciója: Az övezet területére született engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak látványtervet is tartalmaznia kell. Mindenfajta építés során figyelenbe kell venni a táji adottságokat, a felsőörsi szőlőhegyekre jellemző építészeti karaktert. Változás várható környezeti hatásai 19 Épületmagasság ( Ém ): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték

169 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 168 Megállapítható, hogy a területen tervezett változtatás jelentős környezeti hatással nem jár. A területen továbbra is extenzív mezőgazdasági művelés fenntartása a cél. A területen továbbra is cél az árutermelő szőlőművelés fenntartása. A területen a gazdálkodáshoz, feldolgozáshoz és turizmushoz szükséges funkciók kerülnek elhelyezésre. A terület beépítettsége 5%-ra növekszik, azonban továbbra is legalább 80%-ban szőlő vagy gyümölcsös esetén építhető be. A szabályozási koncepció a szőlőhegyek karakterének megőrzése érdekében továbbra is szigorú szabályokat tartalmaz FELSŐÖRS SZILAS UTCA, HOSSZÚ UTCA KÖZÖTTI 055/22 ÉS 055/27 HRSZ-Ú INGATLANOK RENDEZÉSE A telepítési tanulmánytervet a Mezei Építész Műhely Bt. készítette. A Képviselő-testület 110/2013. ( ) sz. kp. határozattal elfogadta a Felsőörs, Szilas u. Hosszú utca közötti 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanok rendezésére készített telepítési tanulmánytervét és beépítési tervet az előterjesztés szerint. Előzmények, a módosítás célja A telepítési tanulmányterv a 055/22 és 055/27 hrsz-ú területek ingatlantulajdonosainak megbízásából készült. A 055/22 és 055/27 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai a kiszámíthatatlan ingatlanpiaci változások, valamint a közművesítés adottságai miatt régóta szeretnék a jelenlegi szabályozásnak a telekalakításra, az építési telek javasolt telekhatáraira és az építési helyre vonatkozó merev előírásait kissé oldani, ezért annak módosítását kérelmezik az önkormányzattól. A Balaton-törvény 2013 júniusáig a zöldterületekre vonatkozóan szigorú megkötéseket tartalmazott. A évi XLVII. törvény 4. -val jóváhagyott június 1-től hatályos módosítása ezen a helyzeten változtatásokat léptetett életbe. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban elfogadott közpark helye és területfelhasználási határai változhatnak. Az érintett terület rövid bemutatása A tervezési terület Felsőőrs belterületének keleti szélén, az Almádi útról északra nyíló Szilas és Hosszú utcák között terül el. Karakteres települési domboldal, amelynek tövében többnyire gyümölcsösök, szőlőterületek találhatók. A tájkép intenzív zöldfelületeket tartalmaz. Az egykori római útra dűlő ősi szőlőterület, amelyhez laza beépítéssel csatlakozik a falu beépített része. A két utca között mintegy 10m-es szintkülönbség mutatkozik. A területtől északra fekvő Szőlő utca két oldala teljesen beépített kertvárosias lakóterület, míg a délre fekvő ingatlanok beépítése lassú ütemben folyamatosan zajlik. A környék a '70-es évektől kezdődően épület be, épületállománya vegyes képet mutat. A területre egyértelmű lakófunkció jellemző, a lakóépületek fokos hajlásszögű magastetővel fedett vegyesen oromfalas és kontyolt tömegek. A Szőlő utca beépítése az átlagosnál intenzívebb. A tervezési területen és környezetében védett építészeti érték nem található. Szabályozási koncepció A szabályozási javaslat elhagyja a Szilas utca szabályozási vonalát, a beépítési vonalakkal rögzíti a Hosszú utca és a Szilas utca térfalát, építési vonalát. Változtat a javasolt beépítési módon, az oldalhatáros beépítéssel rugalmasabbá teszi a telkek beépítését. Miután az oldalhatáron álló beépítési mód az építési helyekre vonatkozik, így azon belül szélesebb telek esetén akár szabadonálló módon is elhelyezhető épület. Ebből adódóan új Lke-5 jelű kertvárosias övezet létrehozására teszünk javaslatot az alábbi szabályozási előírások mellett: "(1) A Lke-5 építési övezetbe a laza beépítésű, a falusias lakóterületekhez csatlakozó új beépítésű területek tartoznak. (2) Az övezetben épületet az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelően az építési határvonalakon belül a (8) pontban meghatározott előkertet figyelembe véve lehet elhelyezni. Az övezetben a Hosszú utca felől utcahatáros beépítés nem alakítható ki, építési telek a Hosszú utca felől nem közelíthető meg. (3) A területen a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2. (4) Megengedett legmagasabb szintterületi mutató 0,6. (5) A telkek beépítettsége legfeljebb 30% lehet. Az összes beépített terület építési telken belül a 500 m2-t nem haladhatja meg.

170 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 169 (6) A telkek területének legalább 50%-t növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. (7) A legnagyobb megengedett építménymagasság 4,5 méter. (8) Az előkert általában 5 méter, kivéve a szabályozási tervlapon feltüntetett másképpen szabályozott eseteket. (9) A főfunkciójú épületek tetőinek hajlásszöge között alakíthatók ki. (10) A tervezendő épületek traktusszélessége a 10 métert nem haladhatja meg." A javaslat a tömbbelsőt feltáró utat nem szabályoz ki, azonban javaslatot tesz annak kialakítására. Új lakóút akár magánútként a hatályos HÉSZ 37. -a szerint létesíthető. A szabályozás a 20 kv-os távvezeték alatti közpark miatt a 055/22 hrsz-ú ingatlan nyugati oldalán létesülő építési telekhez a Szilas-köz tengelyében 6,00 m széles közlekedési területet biztosít. A közpark területe a távvezeték védőtávolsága miatt beépítésre nem alkalmas, lakóterület részben a vezeték nyomvonalán túl került kijelölésre. A Hosszú utca és a Szilas utca közötti gyalogos átjárás biztosítására a 055/27 hrsz-ú telek északi oldalhatára mentén létesülő közparkon keresztül haladó gyalogos átkötést tartalmaz. A szabályozási terv módosítását megelőzően a közpark zöldterületének és a lakóterület területfelhasználási határainak változása miatt a településszerkezeti tervet is módosítani szükséges. Változás várható környezeti hatásai A tervezési terület a jelenleg hatályos településrendezési eszközökben már beépítésre szánt területként szerepel, annak tervezett módosítása a területfelhasználás, a környezeti terhelések, a zöldfelületi rendszer (biológiai aktivitásérték) vonatkozásában változást nem okoz. Egyes javasolt övezeti előírások nagyobb telekméret esetén a jelenlegi szabályozásnál kisebb környezeti terheléssel járnak. A közparkként szabályozott zöldterület a Balaton törvénnyel összhangban a két telek területének 10%-át teszi ki. A terület beépítéséhez szükséges műszaki infrastruktúra megépítése a települési hálózatra számottevő terhelés növekedéssel nem jár. Az ingatlanok vízbázis külső védőidomon, továbbá érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén belül találhatók. 8. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 8.1. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA ELŐZMÉNYEK, KAPCSOLÓDÁS A TERVEZÉSI FOLYAMATOKHOZ A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elején kapott tájékoztatást a településrendezési eszközök felülvizsgálatával kapcsolatban, amire 7741/2013. ügy- és 30388/2013. iktatószámon előzetes tájékoztatást adott. A Felügyelőség válaszlevelében felhívta a figyelmet, hogy a településrendezési tervek az egyes tervek ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet hatálya alá tartoznak, ezért a teljes közigazgatási területre kiterjedő felülvizsgálat miatt a környezeti vizsgálat lefolytatását szükségesnek tartja. Ezt követően Tervezők elkészítették a településrendezési eszközök felülvizsgálatának egyeztetési anyagát, melyhez kapcsolódóan annak alátámasztó munkarészeként elkészült a környezeti értékelése. A településrendezési eszközök felülvizsgálatával kapcsolatban készített környezeti értékelésről az előzetes levelet májusában kapta meg a Felügyelőség, amire 7741/2013. ügy- és 59282/2013. iktatószámon tájékoztatást adott JAVASLATOK HATÁSA A TERVMÓDOSÍTÁS KÉSZÍTÉSÉRE A környezeti értékelés elkészítése lényegében nem befolyásolta a tervkészítést. A környezeti értékelésben megfogalmazott javaslatok nagy része elfogadásra került, s beépült a tervbe. A javaslatok másik része nem a településrendezési terv elkészítésére vonatkozik, hanem annak alkalmazása során Felsőörs épített és természeti értékeinek megóvását, a települési környezet javulását elősegítendő szolgál mankóként A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS A NYILVÁNOSSÁG ÁLTAL ADOTT VÉLEMÉNYEK, SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELE A településrendezési terv felülvizsgálata az előzetes véleménykéréssel indult, melyek során a megismertük a megkérdezettek javaslatait, kéréseit illetve feldolgoztuk azokat. A véleményt adó

171 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 170 államigazgatási szervek között voltak - a 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben megnevezett - környezet védelméért felelős szervek. (Véleményük összefoglalását Lásd: 2. Melléklet) A javaslatok többségében a jogszabályi előírások betartására illetve a jogszabály-változás által indokolt módosításra irányult A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKRENDJE Felsőörs környezeti értékelése során a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosítása során készített környezeti vizsgálat (továbbiakban: SKV) fenntarthatósági elveit vettük alapul. A környezeti értékelés az SKV 1.4. fejezetében meghatározott fenntarthatósági kritériumok szerint, az abban meghatározott környezetvédelmi célokkal egyetértve készült ALKALMAZOTT MÓDSZER, FELHASZNÁLT ADATOK Az alkalmazott módszer a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek, valamint a hazai tervezési eljárásoknak megfelelően készül. A felhasznált adatok tekintetében a tervezők konkrét mérési adatokra csak részben hagyatkozhattak. A Felügyelőésg a tervezési területre vonatkozóan rendelkezésre bocsátotta: - Felsőörs községben, év során keletkezett lakossági hulladékok adatai; - Hulladékos adatszolgáltatásra kötelezett telephelyek adatai a évi keletkezett hulladékokról; - Felsőörs község évi település hulladékmérlege; - Adatszolgáltatásra kötelezett légszennyező pontforrások évi kibocsátási adatai; - Lovasi Séd 0,2 km szelvényében lévő mintavételi pontos 1975 és 2006 között rögzített mintavételi adatok A zajterhelésére, a levegő minőségére, illetve a porszennyezés mértékére vonatkozó települési szintű adatokkal nem rendelkezik a Felügyelőség. Ennek megfelelően helyben mért adatokat a tervezők a környezeti vizsgálat készítése során csak mértékkel tudtak figyelembe venni, a készítés során a Btv.-hez készült környezeti vizsgálat, valamint a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban foglalt adatokra támaszkodtak HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT Felsőörs település alapadatai: A település igazgatási területe: Belterület nagysága: Külterület nagysága: Egykori zártkert Lakosságszám: FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK ha 101 ha 1389 ha 234 ha 1555 fő Felsőörs a Dunántúli-középhegység nagytáj, Bakony-vidék középtáj, Balaton-felvidék és kismedencéi kistájon helyezkedik el. A település a kistáj keleti részén található. A kistáj területe 255 km 2, a középtáj 7,3%-a, a nagytáj 4%-a. A Balatoni-riviéra hátterét jelentő kistáj az átlagosnál sűrűbben betelepült: 100 km 2 -re közel hét település jut. Domborzat A kistáj területének közel 50%-a a m, 1/5-e m tszf-i magasságú. Alakrajzilag kiterjedt fennsíkok, alacsony helyzetű fennsíkmaradványok, vulkáni tanúhegyek és kúpok, hegyközi medencék és eróziós völgyek, deráziós völgyekkel enyhén tagolt hegylábfelszínek változatos formái jellemzik. 20 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere

172 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 171 Függőleges tagoltsága mérsékelt, a m/km 2 relatív relief értékek a fennsíkközpont egyveretűségét hangsúlyozzák. Ezzel szemben a fennsíkperemek, így Felsőörs területét nagy relatív relief értékekkel ( m/km 2 ) tűnnek ki. Ezzel összefüggésben legnagyobb a völgysűrűség a száraz aszó-völgyekkel, eróziós völgyekkel szabdalt fennsíkperemeken. A domborzati adottságok az erdőgazdasági és rekreációs célú területhasznosítás szempontjából kedvezőek, a mezőgazdasági termelés tekintetében területenként változó. Földtan Hegységi, dombsági jellegű és síksági domborzattípusokból tevődik össze a kistáj. Szerkezetileg a középhegységi pászta DK-i szárnyának része. Alapvetően három szerkezeti építmény jellemzi: a metamorf-magmás és üledékes kőzetekből épült paleozoos alapzat; a mezozoos geoszinklinális összetöredezett dolomit és mészkő sasbércsorozata; a harmadidőszaki és üledékes kőzetekből épült fedő építménye. A változatos földtani felépítés következtében természeti értékekben igen gazdag a terület. Éghajlat Balaton-felvidék és kismedencéi kistáj északkeletei részénél éghajlata mérsékelten melegmérsékelten száraz. Az évi napfénytartam óra; a nyári évnegyed napos óráinak száma közel 800, míg a téli kb. 190 óra. Az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 o C. A vegetációs időszak középhőmérséklete a Balatonhoz közeli területeken eléri a 16,5 o C-ot. Közel napig tartó időszak, míg a hőmérséklet 10 o C fölé emelkedik. Az évi abszolút maximumok sokévi átlaga 33,5-34,0 o C, a minimumoké -14 o C körüli. Az évi csapadékösszeg 600 mm, a vegetációs időszakban mm. A hótakarós napok száma a hegylábi részeken 35-40, a csúcsokon 40, az átlagos maximális hóvastagság20-25 cm. Az ariditási index a kistáj ÉK-i részén 1,15-1,17. Leggyakrabban északi szél fúj, az átlagos szélsebesség 3 m/s alatt van. Az éghajlat kedvez a szőlő- és a gyümölcstermesztésnek, valamint az egyéb fagyérzékeny kultúrák termesztésének. Élővilág A kistáj a Dunántúli-középhegység flóravidéke (Bakonyicum) Balaton-vidék flórajárása (Balatonicum) A Balaton-felvidék potenciális erdőterület, de az évezredes emberi jelenlétének köszönhetően a művelésre alkalmas medencékben a szántó- és gyepgazdálkodás, a meleg hegyoldalakon a szőlő- és gyümölcstermesztés vált meghatározóvá. A mészkő hegyeken molyhostölgyesek (molyhos tölgy Quercus pubescens, virágos kőris Fraxinus ornus, bokros koronafürt Hippocrepis emerus, sziklai sás Carex halleriana, nagyezerjófű Dictamnus albus, pusztai szélfű - Mercurialis ovata, pázsitos nőszirom Iris graminea, pilisi bükköny Vicia sparsiflora), a pedimenteken, fejlettebb talajtakarójú részeken cseres-tölgyesek jellemzőek, melyeket az évszázadkon át jellemző erdei legeltetés, illetve az erdőgazdálkodás hatásai változó mértékben alakítottak. Értékes edafikus társulások a déli lejtők szubmediterrán és endemikus fajokban gazdag karsztbokorerdei (cserszömörce Cotinus coggygria, sárga koronafürt Coronilla coronata, nizzai zörgőfű Crepis nicaensis, gatyás saláta. Dolomit sziklagyepjei (magyar gurgolya Seseli leucospermum, kékes borkóró Thalictrum pseudominus, drees csenkesz Festuca pallens, délvidéki árvalányhaj Stipia ericaulis, sulyoktáska - Aethionema saxatile, ezüstös útifű Plantago argantea) és lejtősztyepjei (lappangó sás Carex humilis, magyar szegfű Diantus pontederae, sárga iglice Ononis pusilla, Orlay-murok Orlaya grandiflora, borzas szuák Convolvulus cantabrica, vetővirág Sternbergia colhiflora, őszi csillagvirág Prospero elisae, vitézvirág Anacamptis pyramidalis). A vöröshomokkő hegyeken mészkerülő tölgyeseket is találunk KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Környezetvédelem A környezetvédelmi helyzetértékelést lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 6. fejezetében. (Környezeti hatások) Természetvédelem A természetvédelem javaslatait lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 3.4. Fejezetében. (Táj- és természetvédelem)

173 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLATOK Tájhasználat A településszerkezet leírását lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 1.2. Fejezetében. (A település szerkezete) A településképet jelentősen meghatározzák a domborzati adottságok, így alakulhatott ki az évszázadok óta jellemző mozaikos tájszerkezet. A tájban nincsenek karakteresen eltérő tájelemek, így a tájhasználat leírásánál a külterületet egy egységként elemezzük területfelhasználási egységenként. A volt zártkerti területekkel sajátos tájhasználati fejlődésük, jelenlegi funkciójuk alapján kiemelten foglalkozunk. Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészletek száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészlet terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) belterület külterület zártkert ÖSSZESEN Forrás: Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös halastó kert kivett szántó szőlő Forrás: Területhasználatok százalékos megoszlása erdő 17% 8% 36% fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) 11% 16% 8% gyümölcsös halastó kert 1% 0% 3% 0% kivett szántó szőlő

174 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 173 A területhasználatok főként a domborzati, vízföldrajzi tulajdonságoktól, és az ezekből adódó talaj minőségétől függnek. Felsőörs a Bakony déli lábánál fekvő település. A települést változatos dombvidék adottságai miatt kiterjedt, összefüggő erdőterületek jellemzik, a mezőgazdasági művelés másodlagos. A külterületi tájhasználat mozaikosságát jól mutatja a területhasználatok összevetése: az erdőterületek 20%-kal nagyobb területet foglalnak el, mint a szántóterületek, illetve az azzal közel megegyező nagyságú gyümölcsösök. Jelentős tájhasználati elemet képviselnek ezen túlmenően a gyepek és a szőlő területek. A kivett területek viszonylag magas, 10%-os aránya a zártkerti üdülőterületek miatt alakult ki. További nem jelentős tájhasználat: fásított terület, halastó és kert Általános Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági termelés Felsőörsön a változatos termőhelyi körülmények, termőképesség (vízháztartás, alapkőzet, erózió, termőréteg vastagsága) következtében sokszínű: rétek, legelők, szőlők a magasabb fekvésű, illetve meredekebb lejtésű területeken, míg az alacsonyabb, sík részeken a szántók és gyümölcsösök dominálnak. A növénytermesztés mellett a termeléssel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás folyik. A földterületek jellemzően közepesnél jobb aranykorona értékűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. Felsőörsön jelentős szerepet tölt be a mezőgazdaság, több család számára első számú megélhetést jelent. A tulajdonszerkezetet megvizsgálva látjuk, hogy a megművelhető területek jelentős részét ugyan 2-3 nagyvállalkozó birtokolja, illetve bérli, de számos egyéni- és családi vállalkozást foglalkoztatnak a felsőörsi elsősorban a szőlő és gyümölcs - területek. A szántóterületek a közigazgatási terület közel 17%-án helyezkednek el. A termőföldeken általában gabonaféléket és kukoricát termesztenek. Bár a földeket intenzíven művelik, több helyen találhatók parlagon hagyott területek. A területek többségére a nagytáblás művelési mód jellemző. Kevésbé összefüggő szántóterületeket találunk a Nemeserdő északi részén, az Újlaki dűlőn és Pityorkán. Szántóterületek terülnek el a belterülettel szomszédosan az Almádi út alatt egy kisebb foltban (Szilas, Középsok). Legnagyobb összefüggő szántóterület a j. melékút Felsőörsöt a 73. sz. főúttal összekötő szakaszának mindkét oldalán. A szántóterületek a BTSZ általános mezőgazdasági terület övezetébe, illetve az északi határban erdőtelepítésre alkalmas terület övezetébe tartoznak. A gyepterületeket jellemzően legelőként (8%) hasznosítják, kaszálják, a közigazgatási terület további 3%-a rét területfelhasználásba tartozik. A silányabb termőképességű területeken illetve a domboldalakon (12-17%-os meredekségű lejtőkön) jelentik a legjellemzőbb területhasználatot. A vízfolyásokat, illetve árkokat jellemzően gyepterületek kísérik. A fás legelőket, illetve a felhagyott legelőket több helyen a beerdősülés fenyegeti. A gyep területfelhasználási egységbe tartozó területek jellemzően a BTSZ általános mezőgazdasági terület övezetébe tartoznak. A településen nagy hagymányokkal rendelkezik a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés, illetve a feldolgozás területén. Egybefüggő gyümölcsterületek - a külterület 16%-án - találhatók a település északnyugati határában, a j. mellékút mindkét oldalán, Köveskút-pusztára vezető mezőgazdasági úttól északra. A nagyüzemi méretű táblákban jellemzően meggyet termelnek. A termeléshez kapcsolódóan terményfeldolgozás, hűtőház található Köveskút-pusztán Morello Kft. A gyümölcsösöket a BTSZ-ben általános mezőgazdasági terület övezetébe sorolja. A település történelmi adottságaiból, illetve tájszerkezetből fakadóan kiemelt fontosságú a településkaraktert is meghatározó szőlőművelés, mely a területek 8%-ára jellemző. A településen található szőlőkataszter I és II. osztályba tartozó területei a Balatonfüred-Csopaki Borvidékhez Balatonfüred-Csopaki körzethez tartoznak (2. számú melléklet a 9/2006. (II. 3.) FVM rendelethez). A szőlőterületek a BTSZ általános mezőgazdasági terület övezetébe, illetve kertgazdasági terület övezetébe tartoznak. A településen az állattenyésztés ágazat nem jellemző, a turizmusra épülő lótartás kivételével Volt zártkerti területek Az egykori szőlőhegyek (Öreg-hegy, Kis-hegy, Pocca, Fő-szőlők) jelentős átalakuláson mentek át az utóbbi évben. A korábban szőlővel és gyümölccsel megművelt területek egyre jobban felaprózódtak, kis parcellák alakultak ki, ahol a termelést egyre inkább háttérbe szorította az üdülő funkció. Az utóbbi év tendenciáinak köszönhetően a zártkertekben megjelentek a lakóingatlanok, azonban rosszabb infrastrukturális adottságokkal, mint a belterületi lakóházak.

175 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 174 A korábbi értékes termőterületeket felváltották a hétvégiházak és a lakóházak intenzíven fenntartott növényfelületei. BTSZ szerinti Szőlő termőhely kataszteri terület övezete megegyezik az I. osztályú szőlőkataszteri területekkel, melyek Felsőörs területén a Köveskút-pusztától keletre fekvő szőlőterületek, Káptalani földek; továbbá a településtől északra a Nemeserdő dűlő, a belterület keleti határában a Hosszú dűlő, illetve a Kishegy déli területe. (Az I. osztályú szőlőkataszteri területek közé tartozó Főszőlők és Pityorka területek jelenleg szántóterületként, a Nemeserdő déli része gyepként hasznosított.) II. osztályú szőlőkataszteri területbe tartoznak a szőlőhegyek, volt zártkerti területek Öreghegy és környéke, Kishegy északi területe, Fő szőlők alja I. osztályú szőlőkataszterbe nem tartozó területei Erdőterületek Az erdőterületek az évszázadok folyamán megőrizték kiterjedésüket, mára a település teljes területének 37%-át foglalják el, ezzel a legjelentősebb területhasználat a településen. Erdőterületek a természetes zonációnak megfelelően a dombtetőkön, továbbá a meredekebb domboldalakon alakultak ki. Erdőterületek több nagyobb foltban találhatók. A környező települések viszonylag magas erdősültségének köszönhetően viszonylag nagy vadállománnyal rendelkezik a terület. Egyes parlagon hagyott, nem művelhető mezőgazdasági területeken megindult a bozótosodás, a spontán szukcesszió; helyenként fiatal újulat figyelhető meg. Erdőterületek rendeltetésének kimutatása Elsődleges rendeltetés Másodlagos rendeltetés Területnagyság (ha) Védelmi rendeltetésű erdő 433,1 Talajvédelmi 429,11 Mezővédő 1,54 Partvédelmi 2,46 Gazdasági rendeltetésű erdő Faanyagtermelő 176,09 Közjóléti rendeltetésű erdő Parkerdő 0,69 Összesen 609,89 A Veszprémi ETI adatszolgáltatása alapján az erdőterületek mintegy 71%-a elsődlegesen védelmi rendeltetésű (talajvédelmi), s az erdőterületek 29%-a gazdasági rendeltetésű (faanyagtermelő) erdő. Az erdőterületek fontos rekreációs szerepet játszanak védelmi és gazdasági jelentőségük mellett. Több turistaút is keresztülhalad a településen, kapcsolódást biztosítva az országos kék túra útvonalával. Az erdőterületek jelentőségét növeli, hogy a nyilvántartott természeti területek nagy része is erdőterületekre esik Vízgazdálkodási terület A település természetes vízfolyása a Malom-patak, mely elvezeti a település nyugati részén húzódó völgyekben összegyűlt vizeket is. A patakokat természetes galérianövényzet kíséri, melyeknek jelentősebb ökológiai jelentőségük van. További vízgazdálkodási terület a település területén található vízelvezető árkok, továbbá a vízkivételi helyek: Malom-árok (0109/2 hrsz) és a települési vízmű területek (091 és 313/2 hrsz) Egyéb területhasználat A település területén, az egykori termelőszövetkezetek telephelyén, a korábbi infrastruktúrára épülve több mezőgazdasági és ipari vállalkozás működik. A településtől északnyugatra található Köveskút-puszta jelentősége az utóbbi években megnövekedett, hiszen a területen található a Morello mezőgazdasági feldolgozó (0119/2,27 hrsz) és a Tivafa cég (0119/29-30 hrsz) telephelye. A belterülettel határos major (075/1 hrsz) jelenleg üresen áll. A telepeken állattartó épületek mellett raktárépületek, valamint irodaépületek találhatók.

176 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 175 A település külterületén (0119/23 és 0119/24 hrsz-ú ingatlan északi részén, 0102/35 hrsz), illetve a belterülethez kapcsolódóan (060 hrsz) több lovászat, lovasturisztikai terület található. A lovardákhoz kapcsolódóan viszonylag nagy területen folyik a gazdálkodás, az állatok számára szükséges takarmányt a környező gyepterületek (legelők) biztosítani tudják. A lovardák területe jellemzően karámmal körbe van kerítve. Külterületi utak közül a legjelentősebb Alsóörs és a 73. sz. főút közötti 8219 j. mellékút és a Balatonalmádit Felsőörssel összekötő 8218 j. mellékút. A külterületen további jelentős stabilizált út a Szentkirályszabadján működő murvabányához vezető üzemi út, illetve a 8219 j. összekötőút és a 73. sz. főút között fekvő Köveskút pusztára vezető utak. Az egyéb, burkolattal nem rendelkező utak elhanyagoltak, minőségük meglehetősen változatos. Fasorok nem jellemzőek. A mezőgazdasági területeket, szántóföldeket fasorok, mezővédő erdősávok helyenként tagolják. A település belterületével határosan található a volt települési kommunális hulladéklerakó területe (011/d hrsz), melynek a rekultiválása befejeződött, a környezeti kockázata csökkent. A település északkeleti határában (048/1 hrsz), illetve a belterülettől keletre (09/2 hrsz) található egy-egy anyagnyerőhely, a területükön a szukcesszió megindult. A területük rekultiválandó. A 7219 j. főúttól északra, a Táncsics Mihály utca vonalában található a gázfogadó állomás (011/f hrsz) A TERVI VÁLTOZATOK ÉS A VÁLASZTÁS INDOKAI, A TERVBEN LEÍRTAK ELMARADÁSA A településrendezési tervre egyetlen változat készült, ahogyan ez a településrendezési terv készítésének gyakorlatában többnyire megszokott. A település több területére készültek a településrendezési szerződés megalapozásához szükséges A terv készítése során mindvégig szem előtt tartottuk az érvényes jogszabályokban foglaltakat, illetve a település környezet- és természetvédelmi érdekeit. Törekedtünk a körülmények és lehetőségek adta jobb környezeti állapot elérésére, ahogy ezt a környezeti vizsgálat további fejezeteiben, illetve az alátámasztó munkarészek egyéb fejezeteiben leírtuk. A tervben leírtak elmaradása: A településrendezési terv keretein belül helyi építési szabályzat készült, melyet a képviselő-testület rendelettel fog jóváhagyni. A rendeletben előírtak betartása kötelező, illetve mivel a településrendezési terv mindössze kereteket biztosít az egyes konkrét beruházások számára, ezért a tervben leírtak elmaradásával nem célszerű számolni A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A TERVBEN, ILLETVE A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVI MEGOLDÁSOK Levegőszennyezés Felsőörs területén nem jelentős a közlekedésből származó levegőszennyezés mértéke, bár a nyári időszakban kissé megemelkedik a településen áthaladó forglom, ami azonban a határértéket meghaladó terhelést nem jelent. A terv az országos mellékutakat kísérő erdősávok, fasorok létesítésére tesz javaslatot. A 73. sz. főút a település lakott területeitől távol vezet, így hatása csak a vonalas infrastruktúra mellett érvényesül: por, korom, szénhidrogének, kén- és széndioxidok, nitrogén-dioxid és ólom jut a levegőbe. A nyári mezőgazdasági munkák porterhelésének csökkentésére a terv fasorok telepítését javasolja, továbbá a meglévő fasorok fenntartását, egyedeinek pótlását. Talajerózió A dombok közül lefolyó vizek eróziós munkájának mértékét a természetközeli területek megtartásával és védelmével, valamint megfelelő csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítésének előírásával korlátozza a terv, illetve támogatja a nagy felszínborítású mezőgazdasági kultúrák fenntarzását aveszélyeztetett meredek domboldalú területeken. A HÉSZ külön címenóziónak kitett területekről.

177 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA A vízerőzónak kitett terület határa megegyezik a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) határával. - A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín minél nagyobb mértékű növényborítottságát. - A talajművelés során a megfelelő agrotechnika művelés módok, talajjavítás stb. révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére. - A 12%-nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. - A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. - A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell. Ökológiailag értékes területek védelme A védett természeti és természetközeli területek védelmére (ökológiai hálózat elemei, Natura 2000 területek) a terv azokat természetközeli területfelhasználásba sorolta, melyek területén épület, építmény elhelyezése tilos. Az élőhelyek sokszínűségének megőrzése érdekében a terv támogatja a mozaikos tájszerkezet fenntartását, a természetközeli gazdálkodást módokat. A természet védelméről szóló évi LIII. Törvény értelmében a természetközeli felszíni vízfolyások partvonalától számított 50méteres távolságon belül épület nem helyezhető el. A fentiek mellett az ökológiailag értékes területek mentén olyan mezőgazdasági övezet került kiszabályozásra, melyen épület nem helyezhető el, tehát rajta birtokközpont sem létesíthető. Gazdasági és különleges területek A meglévő kereskedelmi-szolgáltató területeket a településrendezési terv megerősíti. A korábbi tervhez képest kedvezőbb állapotot jelent, hogy a j. mellékút mellett a szerkezeti terv visszalép a gyümölcsterület javára. A területen a környezetre jelentős hatást gyakorló gazdasági tevékenység nem végezhető, így megakadályozható a nagyobb terheléssel járó ipari funkció megtelepedése ezen területeken. A táj- és környezeti hatások csökkentése érdekében telken belüli fásítást javasol a terv. A település területén az Omikron Dokk Kft. telephelyén keletkezik intézkedést is igénylő környezetszennyezés. A telep a Felügyelőség 03/ /2010 engedélyező határozattal működteti légszennyezőanyag kibocsátásával járó technológiáját és pontforrását. A telep levegő szennyezése korszerű, kis környezeti terheléssel járó technológiák alkalmazásával, illetve telephely körüli fásítással csökkenthető. A Bárókerttel délen határos kereskedelmi szolgáltató területen a településrendezési eszközök továbbra sem támogatják a területek fejlesztését. Hosszú távon cél a teleppülésszerkezethez illeszkedő területfelhasználás megvalósítása. A hatályos településrendezési eszközök különleges terület mezőgazdasági üzemi területként szabályozott területek működését a terv nem korlátozza. A terület használati intenzitása nem indokolta védőtávolság meghatározását, így a környezetvédelmi határértékeknek való megfelelést a telekhatárokon belül kell biztosítani. A belterület délkeleti határánál, illetve Köveskút-pusztán kijelölt különleges beépítésre nem szánt terület lovasturisztikai terület a falu turisztikai szolgáltatásainak fejlesztését hivatott elősegíteni. A terület használati intenzitása nem indokolta védőtávolság meghatározását, így a környezetvédelmi határértékeknek való megfelelést a telekhatárokon belül kell biztosítani. Határon átnyúló környezeti hatásokkal nem kell számolni A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN KIVÁLTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A terv egész szemléletében a meglévő környezeti állapot javítására, illetve természeti környezet megőrzésére törekszik. A természeti erőforrások tekintetében elsősorban a talaj és a vizek védelmét célozza meg a terv, és igyekszik a jó minőségű levegőt megőrizni. A vizek és a talaj védelme érdekében a terv a külterületi csatornázatlan - telkeken a szennyvizek egyedi kezelését illetve zárt tárolóban történő gyűjtését és onnan való elszállítását írja elő. Ezzel csökken a felszín alatti vizek és a talaj szennyezettsége és ezáltal javul az ivóvíz minősége is.

178 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 177 A tervben ábrázolt fasorok csökkentik a talajt pusztító szélerózió mértékét, valamint a mérséklik a porterhelés mértékét is. A település területén meglévő természetes, természetközeli területek megóvása és fejlesztése által a község környezeti állapota javul, ezáltal a település potenciálja is növekszik. A környezetvédelmi fejlesztések, gazdasági területek fejlesztésével számol a terv. A meglévő gazdasági illetve mezőgazdasági üzemi területek közvetlen, a lakóterületekre gyakorolt környezeti hatásuk a helyi építési szabályzatban előírt beültetési kötelezettség, valamint védőfásítás előírásával csökken. A tervezett különleges lovasturisztikai terület esetén a beültetési kötelezettség betartásával csökkenthetők a tájképi és egyéb környezeti hatások. A tervben szereplő fejlesztések társadalmi és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása jelentős lehet, ám a kisléptékű fejlesztések a környezetvédelmi intézkedések betartása mellett nem okoznak jelentős környezetterhelést INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK Környezetvédelem Környezetvédelmi program elkészítése, s rendszeres felülvizsgálata; Részvétel a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programban; Természetközeli mezőgazdálkodási módszerek, környezetkímélő technológiák alkalmazása, a mezőgazdasági vegyszerhasználat felülvizsgálata, amennyiben szükséges, ésszerű korlátozása; Mezőgazdasági művelésből származó időszakos porszennyezés csökkentése; Lokális szennyező források megszüntetése, korszerű technológiák alkalmazása; Környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő, szakszerű trágyaelhelyezés; A nem csatornázott ingatlanok szennyvízkezelésének, elszállításának ellenőrzése; Alternatív, megújuló energiaforrások (nap, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, megvalósítás előkészítése, megvalósítása; Malomvölgyi vízbázis kiemelt védelme, a védelem; Csapadékvíz-elvezetés megoldása a végső befogadóig (csapadékvíz-elvezetés átalakítása, vízelvezető árkok fenntartása stb.); Erdősávok, mezővédő erdők, fasorok növelése; Szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának növelése, zöldhulladék komposztálása, népszerűsítése, lakosság tájékoztatása; Zöldterületek kialakítása, közparkok építése, fenntartása; Utak menti területek, parlagterületek mint az allergén növények potenciális termőhelye gondozása, rendszeres kaszálás megoldása Tiszta, rendben tartott közterületek (hulladékgyűjtők kihelyezése, árok karbantartása, tisztítása, padka fenntartása); Lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezéseinek támogatása (anyagi támogatás, lakossági csoportokkal történő együttműködés, együtt gondolkodás, programokhoz a megfelelő helyszín biztosítása, a megoldandó feladatokról történő egyeztetés, a lakosság tájékoztatásában való közreműködés hulladékgyűjtés az árkok, a patak, az utak mentén, madáretetők közterületre való kihelyezése, parlagfű és egyéb gyomnövények irtása szomszédos önkormányzatokkal összehangoltan); Lakossági tájékoztatás a környezet állapotáról, oktatás a szükséges és lehetséges tennivalókról az egészséges, tiszta környezet érdekében Környezettudatos gondolkodás kialakítása Környezetvédelmi alap létrehozása. Táj és természetvédelem A környezetgazdálkodás, a térfunkciók harmóniájára törekvő földhasználat megtervezése a helyi termőhely, illetve gazdálkodási tradíciókra alapozva a tulajdonosok, gazdák bevonásával; o Rosszabb minőségű földeken a tájgazdálkodás kialakítása szakértő bevonásával, a gazdálkodók tájékoztatásával, oktatással; o Felnőtt lakosság megismertetése a természetvédelemmel, az agrárkörnyezetvédelemmel, az ezek nyújtotta lehetőségekkel tanfolyamok keretében;

179 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 178 o Iskolai tanítás keretein belül (térségi szintű) helytörténet, és tájismeret oktatása, természetvédelmi, környezetvédelmi szemléletű nevelés megvalósítása Csekély termőképességű talajokon, erózióveszélyes területeken talajvédő gazdálkodás folytatása; Egykori zártkerti területek fenntartása, bozótosodás megakadályozása, invazív növényfajok visszaszorítása a település biológiai diverzitásának megőrzése érdekében; Ökológiai szempontok és a fenntartható terület és tájhasználati rendszerek kialakítása és terjesztése A védett fajok élőhelyének megőrzése; Helyi természetvédelmi területek, helyi védett növényegyedek megóvása és fenntartása; Folyamatos ökológiai hálózat fenntartása, a meglévő elemek felülvizsgálata, szükség esetén minőségének javítása (pl. adventív fajok lecserélése honosra), új elemek létesítése; Egyedi tájértékek felmérése, bemutatása; Fasorok, (mezővédő erdősávok) kijelölése, telepítése, fenntartása honos fafajokból; Gyepesítés, erdősítés a vízfolyások mentén, erdőtelepítés honos, a területre jellemző fajokból, (az illetékes erdészet felügyelete mellett); Gyepterületek feltörésének megakadályozása, gyepesítés alacsony termőértékű földön; A szükséges helyeken a bozótosodás megakadályozása extenzív, legeltetéses állattartással (pl. szarvasmarha, juh), kaszálással, legelőterületek fenntartása; Az agresszív adventív gyomfajok (lágy és fásszárúak egyaránt) irtása szakember vezetésével, tanácsaival (Nemzeti Park, illetve Erdészet segítségének igénybevételével), monitoringrendszer felállítása; Csatornák, vízelvezető árkok bozótosodásának megakadályozása, folyamatos karbantartása MONITOROZÁSI JAVASLATOK A tervben a kijelölt kisléptékű fejlesztések hatására a környezetvédelmi intézkedések betartása mellett - jelentős környezeti változások nem várhatók. Mindemellett a tervben foglaltak monitorozására az alábbi javaslatokat tesszük: A tervben foglaltak környezeti hatásainak rendszeres felülvizsgálata javasolt legalább 5 évente. A terv jogszabályban előírt kötelező 10 éves felülvizsgálatának elvégzése során az új környezeti vizsgálat részeként javasolt kitérni a korábban jóváhagyott tervben foglaltak hatására azóta bekövetkezett változásokra. A települést környezeti vonatkozásban is érintő más tervek hatásainak vizsgálata javasolt. A rendezési terv keretein belül megvalósuló konkrét beruházások során a környezetvédelmi előírások betartásának ellenőrzése. A lakosság tájékoztatása az új beruházásokról, véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása a lakosság részére ÖSSZEFOGLALÓ Felsőörs területén csupán kisebb méretű fejlesztési területek kerültek kijelölésre, melyek a környezetvédelmi előírások, s a fontosabb intézkedések betartása mellett a település környezeti állapotában nem okoznak súlyos elváltozást. A településfejlesztési koncepcióval összhangban a terv a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységek megőrzését célozta meg, továbbá a térségre jellemző szolid turisztikai fejlesztéseknek biztosít területet. A tervben nem került sor nagyobb mértékű beépítésre szánt terület kijelölésére. A terv javaslatot tett a települési erdőterületek összefüggő területté alakítására, továbbá új erdő- és zöldterületek kijelölésére. Azáltal, hogy a terv a táji, természeti értékek szem előtt tartásával készült, és a tájhasználatok tervezése során is kiemelt figyelemmel kezelte a természeti adottságokat, a lakosság remélhetően magáévá teszi azt a környezettudatos szemléletmódot, ami minden fenntartható fejlődést követő település esetében elengedhetetlen. Csak ebben az esetben valósulhat meg a környezet jobbítására vonatkozó szándék, amely tervi szinten már megjelent.

180 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 179 MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI ANYAG 3. MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET - AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA VÉLEMÉNYEZŐK NEM TETT ÉSZREVÉ TELT TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN VENNI NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI MEGJEGYZÉS 1. SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 2. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 3. NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI INTÉZET KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE 4. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK X A partnerségi egyeztetéssel kapcsolatban javasolja az egyeztetésben résztvevők körét az illetékes építésügyi hatóságokkal kibővíteni. Kéri a területrendezési tervben meghatározott kiemelt térségi övezetekkel való összhang igazolását számítással és térképi bemutatással. Tájékoztat a Felsőörs területét érintő kiemelt térségi övezetekről és azok nagyságáról. Kérik a vizsgálati munkarész pontosítását a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet alapján. Felhívja a figyelmet a Kormányrendelet további előírásainak betartására. Polgármesteri nyilatkozattal kéri igazolni az eljárásban résztvevő önkormányzati főépítész alkalmazásának tényét, valamint kéri, hogy a főépítész a megküldésre kerülő dokumentumokon ellenjegyzésével igazolja a tényleges közreműködését. X X X Tájékoztatást ad a következőkről: a Felsőörsöt érintő kiemelt térségi övezetek, Felsőörs területe országos jelentőségű természeti területet nem érinti, viszont területének egy része a Natura 2000 hálózatnak része, a település közigazgatási területét hidrogeológiai A, B és C védőidomok érintik. Felhívja a figyelmet a hatályos, települést érintő környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályok körére, felhívja a figyelmet arra, hogy a környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. Megküldi a rendelkezésére álló digitális térképi állományok másolatát. Tájékoztat arról, hogy Felsőörs területe az OTrT szerint érinti a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetét érinti, valamint a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján fokozottan illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen fekszik. Tájékoztat továbbá, hogy a rendezni kívánt terület a Balaton részvízgyűjtő tervezési területen, azon belül a 4.2. Balaton közvetlen vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységen foglal helyet. 5. VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 6. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉG 7. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VESZPRÉMI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI HIVATALA 8. BALATONFELVIDÉKI NEMZETI PARK 9. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL X X X X X Felhívja a figyelmet a terv módosítása során figyelembe veendő jogszabályok körére. Felhívja a figyelmet a közlekedési tervek részletes tartalmi követelményeire, beleértve a rajzi munkarészeket is. Javasolja, hogy a megküldött dokumentációban szereplő elképzelés szerint készüljön el a módosítások örökségvédelmi vizsgálata. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. Felhívja a figyelmet a hatályos törvényi előírásokra. Felhívja a figyelmet, hogy a módosítással érintett termőföld jellegű

181 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 180 MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI ANYAG 3. FÖLDHIVATAL 10. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG 11. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁG 12. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 13. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATAL 14. BALATONALMÁDI RENDŐRKAPITÁNYSÁG RENDÉSZETI OSZTÁLY 15. VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 16. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, VASÚTÜGYI ÉS HAJÓZÁSI HIVATAL 17. NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL 18. NEMZETI MÉDIA ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG SOPRONI IGAZGATÓSÁG X X X X X X X X X ingatlanok esetében földvédelmi eljárást kell lefolytatni a termőföldről szóló évi LV. törvény előírásai szerint. Megküldi a nyilvántartásában szereplő térképkivonatokat, illetve terület-kimutatásokat. Tájékoztat, hogy a termőföldön tervezett beruházások esetén a humuszos termőréteg megmentéséről és további hasznosításának módjáról rendelkezni kell, a beruházással szomszédos területek további megközelíthetőségét, művelhetőségét biztosítani kell, továbbá a tervezett beruházásoknak a szomszédos mezőgazdasági területek termőtalajára gyakorolt várható hatásait meg kell vizsgálni. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra. 19. ALSÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL 20. BALATONALMÁDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL 21. LOVAS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL X X X 22. SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL 23. VESZPRÉM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL X X A véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kíván venni, mivel a Szentkirályszabadja és Felsőörs között tervezett kerékpárút nyomvonala szorosan összefügg a felülvizsgálandó tervvel. 24. VESZPRÉMFAJSZ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL 25. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA 26. ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 27. FORSTER GYULA NEMZETI ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT X X X X

182 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 181 MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI ANYAG MELLÉKLET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJÁNAK VÉLEMÁNYEZÉSÉBEN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA VÉLEMÉNYEZŐK NEM TETT ÉSZREVÉ TELT TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN VENNI NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI MEGJEGYZÉS 1. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 2. BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 3. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV X X X (CD) ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK Felhívja a figyelmet a környezeti értékelés tematikájával és szerkezeti felépítésével kapcsolatban, hogy az nem azonos az alátámasztó munkarész környezetalakítási javaslatokat tartalmazó munkarészével, illetve hogy a környezeti értékelés kidolgozható a rendezési terv alátámasztó munkarészeként is. A megküldött tamatikát alkalmasnak tartja, hogy az alapján kidolgozásra kerüljön a környezeti értékelést tartalmazó fejezet. A Felügyelőség rendelkezésre bocsátja a település közigazgatási területét illetően a digitális adatbázisát. 4. SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 5. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG 6. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG X X X A megküldött ájékoztatás alapján az alábbiak figyelembevétele mellett a környezeti értékelés tematikájával egyetért: Kéri figyelembe venni a BTSZ vonatkozó előírásait. A környezeti értékelés tartalmát kéri kiegészíteni az épített környezet védelmére vonatkozó fejezettel. A problémás területeknél kéri a védőtávolságok, védőterületek tervezett szabályozását, meglétét. A településrendezési eszközök felülvizsgálatához kapcsolódó környezeti értékelés tematikáját elfogadja. A település környezetében lévő mezőgazdasági területek, a lejtési viszonyoknak köszönhetően, talajvédelmi szempontból erózió által veszélyeztetett. 7. BALATONFÜREDI JÁRÁSI FÖLDHIVATAL X 8. VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL X (papír) A beérkezett környezeti értékelés tematika alapján nem állapítható meg, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálata hogyan és milyen mértékben érinti az ismert és nyilvántartott örökségi elemeket, illetve érinti-e örökségvédelmi érdekeket. A Hivatal közhiteles nyilvántartásában jelenleg a község területén 19 védett régészeti lelőhely, valamint 4 műemlék mellett egy kijelölt műemléki környezet is szerepel. Kéri a tervezés során ezeket figyelembe venni. A környezeti értékelés tematikájával egyetért. A további településrendezési eljárásban részt kíván venni, a terveket lehetőség szerint papar alapon kéri.

183 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 182 MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI ANYAG MELLÉKLET DRV ÜZEMELTETŐI NYILATKOZATA A SZENNYVÍZBEKÖTÉS ARÁNYÁRA VONATKOZÓAN

184 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 183 MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI ANYAG MELLÉKLET TULAJDONI LAP MÁSOLAT

185 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 184 MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI ANYAG 3.

186 FELSŐÖRS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA 185 MELLÉKLETEK EGYEZTETÉSI ANYAG 3.

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV

SOMLÓSZŐLŐS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV Településrendezési terv Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs Somlószõlõs község Önkormányzata képviselõ-testületének 80/2010. (IX.22.) határozata község Településszerkezeti terv leírásról és településszerkezeti

Részletesebben

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 1 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS Megbízó Máriahalom község Önkormányzata Murczin Kálmán Polgármester 2527 Máriahalom, Széchenyi

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Pilisszentiván Község Önkormányzata Pénzes Gábor polgármester 2084 Pilisszentiván, Szabadság u. 85. Tel.: 26/367-322 Tervező Völgyzugoly

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 257/2003. (IX.23.) sz. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv 16/2003. (XI.1.) sz. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08

RAVAZD. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 RAVAZD Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. ÁPRILIS TH-15-02-08 2 Ravazd Község Településrendezési tervének módosítása Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA SZERKEZETI TERV LEÍRÁS a 251 sz. főút és a 2502 j. ök. út építési területére megnevezésű Szerkezeti tervlaphoz 1. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. 1. A területfelhasználás Beépítésre nem szánt területek KÖu

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Debrecen, 2013. augusztus hó LENGYEL ÉPÍTÉSZ MŰTEREM KFT. 4027 Debrecen, Egyetem sgt. 21. 1/2. Telefon / fax: (52) 425 428, (52) 532 896 E-mail: lengyel @ lengyelepitesz.t-online.hu Debrecen, 41. számú vrk. Debrecen-Nagykereki vasútvonal

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FÜRGED TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 48/2009. (VI.17.) határozattal elfogadott Településszerkezeti terv 8/2009. (VI.22.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Fürged

Részletesebben

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Dombiratos község Önkormányzata Bojczán Endre Péter polgármester

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014

Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV. Törzsszám: /2014 P-ART Stúdió Kft 4400 Nyíregyháza, Legyező út 78/3 E-mail: veresis55@gmailcom Nyírábrány Nagyközség 6 tervezési egységét érintő településrendezési terv módosítás TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV Törzsszám: /2014

Részletesebben

BAJNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

BAJNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV BAJNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 9/2008. (III.26.) sz. határozattal elfogadott Szerkezeti terv és 3/2008. (III.26.) önk. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó

Részletesebben

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083,

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

Előzetes kiértesítés Péteri község településrendezési eszközeinek módosításához. Tartalom: Testületi határozat A módosítások tartalma, hatásterülete

Előzetes kiértesítés Péteri község településrendezési eszközeinek módosításához. Tartalom: Testületi határozat A módosítások tartalma, hatásterülete Előzetes kiértesítés Péteri község településrendezési eszközeinek módosításához Tartalom: Testületi határozat A módosítások tartalma, hatásterülete A módosítások tartalma, hatás területe A Képviselő-testület

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések

283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet. a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről. Általános rendelkezések 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Csopak község Önkormányzata Ambrus Tibor polgármester 8229 Csopak, Petőfi Sándor u. 2. Tel.: 87/446-250 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár,

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A TELEPÜLÉSSZEREZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSO LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A rendezési terv módosítása során 12 terület módosítására kerül sor. A módosítani kívánt területek

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok

Tanulmányterv - Derecske TRT 2014. 1.sz. módosítás Szilágyi Lajos vállalkozó érdekében történő Településrendezési tervezési feladatok C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009.

Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA. 2009. Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 57/2009. (IX. 17.) KT. HATÁROZATA A 64/2005.(XI. 29.) ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA

1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA 1. CÍMLAP TÁLLYA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE K-1 JELŰ KORSZERŰSÉGI FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Tállya község Önkormányzata Tállya Rákóczi utca 34. 3907 Tervező:

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Módosítási helyszín 3.1. Településtervezés, tájrendezés 3.2. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.3. Közlekedés 3.4. Környezetalakítás 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról

HATÁROZAT TERVEZET. Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról HATÁROZAT TERVEZET Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) számú határozata a Településszerkezeti Terv megállapításáról Csévharaszt község Önkormányzata Képviselő-testülete az

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

KESZÜ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2014. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15

ARCHITEX É p í t é s z K f t JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK. tsz.: 213/15 ARCHITEX É p í t é s z K f t S z o l n o k, Verseghy park 8. telefon: 56/789-307 telefax: 56/789-327 e-mail: architex@architexkft.hu JÁSZLADÁNY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA ALAPDOKUMENTUMOK

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére. Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala 1686-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2014. november 26-i ülésére Tárgy: Településrendezési terv módosításával kapcsolatos döntések meghozatala Előterjesztő: Dr.

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

helyi építési szabályzat módosítása (önkormányzati rendelet-tervezet) 1

helyi építési szabályzat módosítása (önkormányzati rendelet-tervezet) 1 Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő- testületének../2013. (.) önkormányzati rendelete Felcsút helyi építési szabályzatáról szóló 8/2006.(VII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról (tervezet) Felcsút

Részletesebben

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv

Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s. A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv Urbanisztika I. m á s o d i k e l ő a d á s A terület-, és településrendezés dokumentumai, kapcsolata, a tervek rendszere, szerkezeti terv dr. Kovács Péter A terület-, és településrendezés dokumentumai

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE jóváhagyva a 124/2005. (XI. 24.) számú határozattal 2010. február 11.

Részletesebben

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása

Kesztölc Településrendezési terv módosítása. HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Településrendezési terv módosítása HÉSZ előírásainak kismértékű módosítása Pro Arch. 2015 Megbízó: Kesztölc Önkormányzat Tervező: Pro Arch. Építész Stúdió /1085 Budapest, József krt. 36./ R. Takács Eszter

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 4273-2/2012. 26. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földesi

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

1. ELŐZMÉNYEK 2. A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI

1. ELŐZMÉNYEK 2. A TERVEZÉSI TERÜLET ADOTTSÁGAI EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 E-mail: egriepir@egriepir.hu Munkaszám: 022010/2 1. ELŐZMÉNYEK MŰSZAKI

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 ABÁDSZALÓK VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Településszerkezeti terv törzsszám : GJ-0315 Szolnok, 2005. november

Részletesebben

PATCA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1. sz. MÓDOSÍTÁS

PATCA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1. sz. MÓDOSÍTÁS PATCA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE 1. sz. MÓDOSÍTÁS JSZ: 1/2007 JÓVÁHAGYVA A 23/2007. (IV. 27.) SZÁMÚ HATÁROZATTAL ÉS A 6/2007. (IV. 28.) SZÁMÚ RENDELETTEL VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT 2007. JANUÁR 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A HÉSZ 21. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2015. (V. 1.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási

Részletesebben

Településrendezési terv módosítása

Településrendezési terv módosítása 255/2013. (XII. 30.) számú Kt. határozattal és 26/2013.(XII.30) Önk. rendelettel Jóváhagyott anyag 2013. Megbízó: Tervező Nagymaros város Önkormányzat 2626 Nagymaros Fő tér 5. Pro Arch. Építész Stúdió

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

TÖBB RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ

TÖBB RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ ELŐZETES ( ELSŐKÖRÖS ) VÉLEMÉNYKÉRÉS GYÖNGYÖS VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, VALAMINT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TÖBB RÉSZTERÜLETRE SZÓLÓ MÓDOSÍTÁSÁHOZ CÍME: TERVEZŐ:

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése

Településszerkezeti terv módosítások leírása. I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Településszerkezeti terv módosítások leírása 294/2014.(IX.30.) Kt. határozat melléklete I. Ipari park további fejlesztési, bővítési területének (belterületbe vonandó terület) kijelölése Indoklás: A város

Részletesebben

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 -

T P. T P TALENT-PLAN Kft. 9023 Győr, Richter J.u.11. Tel: 96/418-373; Fax: 96/418-699; E-mail: talent_plan@arrabonet.hu - 2 - T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11. Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699; E mail: talent_plan@arrabonet.hu VÉRTESKETHELY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA JOBBÁGYI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megrendelő: Jobbágyi Község Önkormányzata Schoblocher István Polgármester 3063 Jobbágyi, Bencsik u. 10. Tel.: 32/475-201 Tervező: Völgyzugoly Műhely

Részletesebben

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA

TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA TERVEZÉSI AJÁNLAT BALATONBOGLÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATÁRA Balatonboglár Külterület Belterület Zártkert 2576ha 547ha

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV melléklet a../2014.( ) számú önkormányzati határozathoz DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROSPOLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSTERVEZÉSI OSZTÁLY Debrecen, Piac utca 20.sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail:

Részletesebben

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH

GYŐRSÖVÉNYHÁZ. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag március TH GYŐRSÖVÉNYHÁZ Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási anyag 2016. március TH-15-02-16 2 Előzetes tájékoztatási anyag Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza... TT-1 08-0065/2006 vezető

Részletesebben

Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról

Petőháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2011. (V. 30.) Kt. határozata a településszerkezeti terv módosításáról REGIOPLAN KÖRNYEZET ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529751, 311304 email: regioplan@regioplan.hu Petőháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 62/2011. (V. 30.) Kt.

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ)

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.(..) határozat - tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Jóváhagyva Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Jóváhagyott dokumentáció - 2013. 10.29. SÁRRÉTUDVARI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1.2- jelű területegységhez kapcsolódó 2013. évi módosítás I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA II /A. BELTERÜLET

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK Encsencs településrendezési tervéhez IV. üte SZABÁLYOZÁSI TERVEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT IV. RAJZI MUNKARÉSZEK: IV. SZÖVEGES MUNKARÉSZEK: IV./1 ENCSENCS Településrendezési Terv Helyi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

A településfejlesztés és a településrendezés változásai

A településfejlesztés és a településrendezés változásai A településfejlesztés és a településrendezés változásai dr. Hajnóczi Péter főosztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály Az Építési törvény változásai az új önkormányzati

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA PILISVÖRÖSVÁR VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A BUDAPEST-ESZTERGOM VASÚTVONAL REKONSTRUKCIÓJA NEMZETGAZDÁSÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓAN TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

Részletesebben

PATCA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK 2. SZ. MÓDOSÍTÁS

PATCA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK 2. SZ. MÓDOSÍTÁS PATCA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVEK 2. SZ. MÓDOSÍTÁS JSZ: 9/2009 A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS LEÍRÁS JÓVÁHAGYVA A 34/2010.(VIII.8.) SZÁMÚ KT. HATÁROZATTAL A

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat 38/2007. (XII. 21.) rendelettel módosított 32/2004. (IX. 27.) rendelete a Budapest, XVI. kerület Biztató út - Árpádföldi sor - HÉV vonal - (117579) hrsz. közterület

Részletesebben

SZENTBÉKKÁLLA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA - VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ 1 SZENTBÉKKÁLLA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓAN VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE

Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE Tolmács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (XII.19.) RENDELETE a helyi építési szabályzat módosításáról Tolmács Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

C E G L É D V Á R O S

C E G L É D V Á R O S C E G L É D V Á R O S TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A 03/24, 03/43 ÉS 0334/6 HRSZ. TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN JÓVÁHAGYOTT

Részletesebben

I. Kerepes Város Településszerkezeti Terve Leírásának (továbbiakban:l) módosításáról szóló határozat 1. sz. melléklete.

I. Kerepes Város Településszerkezeti Terve Leírásának (továbbiakban:l) módosításáról szóló határozat 1. sz. melléklete. I. Kerepes Város Településszerkezeti Terve Leírásának (továbbiakban:l) módosításáról szóló határozat 1. sz. melléklete. 1.) Az L 2. fejezetében (A település igazgatási területe, a belterületi határ módosítás

Részletesebben

FELSŐPÁHOK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

FELSŐPÁHOK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 44/2004. (I.13.) sz. határozattal elfogadott Szerkezeti terv és 14/2004. (I.15.)sz. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA EGYEZTETÉSI

Részletesebben

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG)

LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) LUGOSI ÉS TÁRSAI ÉPÍTÉSZ BT 7625 PÉCS, ANTÓNIA U 5. TEL: 72/216898, 20/3651260 KÁRÁSZ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (EGYEZTETÉSI ANYAG) TERVEZŐ LUGOSI ÁGNES TT1-02-0141 PÉCS, 2013. JÚNIUS 30.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Tárgy: Településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat)

Részletesebben

ZÁNKAI ERZSÉBET ÜDÜLŐKÖZPONT ÉS TÁBOR 71. sz. főúttól északra eső területére vonatkozó MÓDOSÍTÁSÁRA

ZÁNKAI ERZSÉBET ÜDÜLŐKÖZPONT ÉS TÁBOR 71. sz. főúttól északra eső területére vonatkozó MÓDOSÍTÁSÁRA ZÁNKAI ERZSÉBET ÜDÜLŐKÖZPONT ÉS TÁBOR 71. sz. főúttól északra eső területére vonatkozó TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁRA Tartalom: 1. Összefoglaló 2. Tervező 3. Részletes

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 15/2002. (III. 27.) számú r e n d e l e t e Sóstófürdő Kemecsei u. Állomás u. 15403 hrsz-ú út Napfény u., valamint a Kemecsei u. Állomás u. 27751/156 hrsz-ú

Részletesebben