KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA"

Átírás

1 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Kisoroszi Község Önkormányzata Nádasdy-Csontos Elek Polgármester 2024 Kisoroszi, Széchenyi út 93. Tel.: Tervező Völgyzugoly Műhely Kft Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: , , Településrendezés: Tájrendezés, környezetvédelem: Közlekedés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, településrendező vezető tervező TT/ Südi Beáta építészmérnök Kéthelyi Márton - okl. tájépítészmérnök TK Ronyecz Zsófia okl. tájépítészmérnök Tóth Attila közlekedéstervező (K1d ) (TP-Terv Mérnöki Iroda Kft.) Vízi közművek: Bíró Attila - okl. építőmérnök (MK ) (InfraPlan Kft.) Energiaközművek, Hanczár Emőke okl. építőmérnök (MK: ) távközlés: (KÉSZ Kft.) Régészet: Kustár Rozália - régész-muzeológus, örökségvédelmi szakértő (6/2011) április VZM 1257/15 kisoroszi_egyeztetési_ doc

2 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 2 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HATÁROZAT-TERVEZET MELLÉKLET - SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁS AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Vegyes terület Gazdasági terület Üdülő terület Különleges területek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési- és közműterület Zöldterület közkert Erdőterület Mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM TÁJRENDEZÉS TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ÖRÖKSÉGVÉDELEM ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELEM HELYI VÉDELEM RÉGÉSZETI LELŐHELYEK KÖZLEKEDÉS KÖZÚTHÁLÓZAT Települési úthálózat KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS KÖZMŰELLÁTÁS VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS FÖLDGÁZELLÁTÁS MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK MELLÉKLET: TERÜLETI MÉRLEG MELLÉKLET: TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Völgyzugoly Műhely Kft

3 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 3 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV KISOROSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE /2016 ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM RÉGÉSZETI TERÜLETEK HELYI VÉDELEM REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK KÖRNYEZETVÉDELEM A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A LEVEGŐ VÉDELME A TERMŐFÖLD VÉDELME A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS A ZAJ ELLENI VÉDELEM VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI ÁRVÍZVÉDELEM VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK TELEKALAKÍTÁS VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZKEZELÉS FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS FÖLDGÁZELLÁTÁS VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS MEGÚJULÓ ÉS EGYÉB ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Völgyzugoly Műhely Kft

4 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 4 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 34. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET FALUSIAS LAKÓTERÜLET INTÉZMÉNY TERÜLET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLETEK KÜLÖNLEGES TERÜLET SPORTTERÜLET XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ZÖLDTERÜLET VÉDELMI ERDŐTERÜLET ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TEMETŐ KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET GOLFPÁLYA KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BÁNYA KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET HULLADÉKUDVAR KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SPORTTERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KÖZÖSSÉGI KERT KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK MELLÉKLET A.../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-1 BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV, SZT-2 KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV) MELLÉKLET A.../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ FÜGGELÉKEK FÜGGELÉK MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM FÜGGELÉK RÉGÉSZETI LELŐHELYEK FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELEM ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT TELEPÜLÉS SZERKEZETE TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖRÖKSÉGVÉDELEM ORSZÁGOS VÉDELEM HELYI VÉDELEM RÉGÉSZET VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK KÖZMŰTERÜLETEK EGYÉB KORLÁTOZÁSOK VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ISMERTETÉSE A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK TÁJSZERKEZET TÁJHASZNÁLAT ERDŐTERÜLETEK Völgyzugoly Műhely Kft

5 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 5 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK EGYÉB TÁJHASZNÁLATOT MEGHATÁROZÓ ÖVEZETI LEHATÁROLÁSOK A TERVEN TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE KÜLTERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELEMEI TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI ELEMEK KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK BELSŐ ÚTHÁLÓZAT CSOMÓPONTOK KIALAKÍTÁSA A TELEPÜLÉS FORGALMI VIZSGÁLATA UTAK ÁLLAPOTA KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS ORSZÁGOS KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI FEJLESZTÉSEK KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, ÁRVÍZVÉDELEM ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS FÖLDGÁZELLÁTÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIA-GAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM MELLÉKLETEK I. MELLÉKLET II. MELLÉKLET III. MELLÉKLET IV. MELLÉKLET V. MELLÉKLET Völgyzugoly Műhely Kft

6 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 6 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV BEVEZETŐ Kisoroszi hatályos településfejlesztési koncepciója és településrendezési eszközei 2006-ban kerültek jóváhagyásra. A hatályos településrendezési eszközök jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvényt (továbbiakban: Étv), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletet (továbbiakban: OTÉK), az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet okán a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény (továbbiakban: BATrT) hatálya alá eső településeknek december 31-ig jóvá kell hagyni az új, megváltozott jogszabályi környezetnek megfelelő településrendezési eszközeiket. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a Helyi Építési Szabályzat hatályát veszti, s január 1-től - az új terv elkészültéig - a településnek nem lesz Helyi Építési Szabályzata, az építésügyi engedélyek illeszkedés alapján kerülnek elbírálásra. Fenti előzményeket követően a község önkormányzatának képviselő-testülete a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezik a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának szabályairól. A településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök egyeztetése közös eljárásban, a Korm. Rendelet 36. szerinti teljes eljárással történik, melyet Körmendi Judit főépítész közreműködésével folytat le az önkormányzat. Az eljárás az előzetes tájékoztatási szakasszal indult. Az előzetes tájékoztatási szakasz lezárult, a beérkezett véleményeket jelen dokumentáció 1. melléklete tartalmazza. A Megalapozó vizsgálat munkarész márciusában készült el. A munkarész célja a helyzetelemzés előkészítéseként végzett adatgyűjtés, az előzményiratok és tervek feldolgozása és értékelése, valamint a tervezési folyamat ismertetése volt. A megalapozó vizsgálat a Korm. rendelet 1. mellékletében foglaltakkal összhangban készült. A Megalapozó vizsgálat, az önkormányzat képviselő-testületével történt interjúk és a lakossági fórumon elhangzottak alapján készült el a Településfejlesztési koncepció, amelyet a képviselőtestület megismert és továbbtervezésre, véleményezésre alkalmasnak talált. (lásd II. melléklet) A Településfejlesztési koncepció alapján készült el a Településszerkezeti terv munkaközi változata. A Településszerkezeti terv - mely szöveges és rajzi munkarészekből áll, s a helyi építési szabályzat alapjául szolgál meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési eszközeinek figyelembe vételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A Településszerkezeti tervet a képviselő-testület megismerte és továbbtervezésre alkalmasnak találta. Jelen tervkészítés során tehát a Településszerkezeti tervet előzetesen véleményezte az önkormányzat képviselő-testülete a helyi építési szabályzat elkészítése előtt, a Korm. rendelet szerinti véleményezése azonban csak a helyi építési szabályzattal együtt történik. A következő tervfázis a Helyi építési szabályzat (HÉSZ), melynek melléklete a Szabályozási terv. A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. Völgyzugoly Műhely Kft

7 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 7 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A HÉSZ a település teljes igazgatási területére készülő terv és szabályzat, melyet a képviselőtestület rendelettel hagy jóvá, jogokat keletkeztet, és kötelezettségeket ró az egyes telektulajdonosokra. A településrendezési eszközök felülvizsgálatához a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti örökségvédelmi hatástanulmány és az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti értékelés is készült. A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezte. A polgármester az elkészült dokumentációt véleményezteti a partnerekkel, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló helyi jogszabályban (lásd III. melléklet) rögzítettek szerint és az érintett államigazgatási szervekkel. A véleményezési szakaszban a véleményezők a kézhezvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt. A vélemény kifogást emelő megállapításait jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indoklással kell igazolni. Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztető tárgyalást hívhat össze. A véleményezést követően a beérkezett véleményeket egyeztető tárgyalás összehívása esetén a jegyzőkönyvet is - ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A véleményezési szakasz lezárását követően a tervdokumentáció véglegesített tervezetét végső szakmai véleményezésre az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalnak kell megküldeni. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított 21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy 15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez az ágazati és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására. A településrendezési eszközök módosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal záró szakmai véleményének birtokában hagyható jóvá. Jelen munkarész a településrendezési eszközök módosításának véleményezési eljárásra előkészített anyaga. Jelen tervdokumentációt mindazon államigazgatási szervek és partnerek megkapják, akik az előzetes véleményezési szakaszban részvételi szándékukat jelezték. Völgyzugoly Műhely Kft

8 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 8 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Völgyzugoly Műhely Kft

9 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 9 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZAT-TERVEZET Kisoroszi község Önkormányzat Képviselő-testületének /2016. ( ) Kt. számú határozata Kisoroszi község Településszerkezeti Tervének megállapításáról Kisoroszi Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9/B. (2) bekezdés a) pontja alapján Kisoroszi Településszerkezeti Tervét jelen határozat 1-6. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv: a) 1. melléklete a szerkezeti terv leírása, b) 2. melléklete a változások, c) 3. melléklete a település területi mérlege, d) 4. melléklete a területrendezési tervvel való összhang igazolása, e) 5. melléklete a biológiai aktivitásérték számítás eredménye, f) 6. melléklete az M=1:8000 méretarányú szerkezeti tervlap. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott településrendezési eszközt küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek és partnereknek, valamint gondoskodjon a településszerkezeti terv közzétételéről. A Településszerkezeti Terv hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisoroszi község Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2006.(IX.21.) sz. határozattal elfogadott Településszerkezeti terve. Határidő: Folyamatos Felelős: Nádasdy-Csontos Elek polgármester Kisoroszi, Nádasdy-Csontos Elek polgármester Völgyzugoly Műhely Kft

10 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 10 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1. MELLÉKLET - SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A szerkezeti tervlapon az egyes területek területfelhasználási módja, valamint a vonalas szerkezeti elemek szerepelnek. A gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem kaptak önálló jelölést, azonban a környező területfelhasználások folyamatossága ezen közlekedési célú közterületek területénél megszakad. A területi mérleg és a beépítési sűrűség számítása során az önálló kategóriába nem sorolt közterület (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utat) területét, annak felező vonaláig, az szomszédos területfelhasználási egység területéhez tartozóan kell figyelembe venni. Az önálló kategóriába nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) megszűntetése, valamint új utak kialakítása esetén a településszerkezeti terv módosítása nem szükséges. 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Kisoroszi településszerkezeti tervének alapját a 43/2006.(XII.23.) Kt. számú határozattal megállapított településszerkezeti terv jelenti, s a változások ehhez képest jelennek meg jelen településszerkezeti tervben tervezett elemként. Kisoroszi Pest megyében, a Szentendrei-sziget csúcsán, a Duna-ágak ölelésében fekszik a Börzsöny és a Pilis hegységek között. A tájszerkezet kialakulásában főként a vízrajzi adottságok játszottak szerepet: a Duna-parti területeken főleg a vízhez kötődő területhasználatok, míg a sziget belső területein a beépített területek és a szántók uralkodnak. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet tölt be a Duna. A település egyetlen jelentős közútja az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: - a Duna; sz. összekötő út; - belterületi úthálózat; - egyéb külterületi földutak; - utak menti fasorok. Szerkezeti jelentőségű területfelhasználási egységek: - a belterület lakóterületi túlsúlya; - az intézményterületek a Hősök terén; - a temetők és sportpálya különleges területei; - erdőterületek a Duna menti területeken, valamint a belterület északi oldalához csatlakozóan; - szántó területek a belterülettől keletre, illetve nyugatra; - gyepterületek a belterülettől északra és a közigazgatási terület keleti részén; - vízgazdálkodási területek (Duna és a vízmű területek). A vízmű területek a településrendezési eszközökben kettős területfelhasználásba kerültek besorolásra (általános mezőgazdasági területekkel és védelmi erdőterületekkel párban); - a golfpálya és a bánya különleges területe a belterület keleti oldalához csatlakozóan. Új vonalas szerkezeti elemek: - kerékpárút; - fasorok. Új szerkezeti jelentőségű területfelhasználási egységek: - újonnan kijelölt erdőterületek a Duna mentén és a belterülethez kapcsolódóan meglévő erdők területén; - újonnan kijelölt zöldterület a település központjában, a Hősök terén lévő park területén; - újonnan kijelölt erdőterület a golfpálya területén lévő erdő területén. Kisoroszi belterülete 3 településrészre tagolható. Ezek a történelmi településmag (Ófalu), északkeleten a korábbi zártkerti területek fokozatosan üdülő és lakóterületté átalakuló területe és a korábbi mezőgazdasági területekből kialakult egyelőre kevéssé beépült keleti településrész. Az Ófalu a déli, Szentendrei-Duna-ág mentén kialakult egyutcás faluból fejlődött ki, szerkezete, építészeti karaktere a telkek beépítési módja jellemzően a 19. század végén alakult ki. A Széchenyi Völgyzugoly Műhely Kft

11 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV utca északi teleksorán jellemzően mélyebb telkek alakultak ki. A telkek északi végének beépülése megindult a Petőfi Sándor utcáról, azonban a területen nagy számban alakultak ki feltáratlan vagy megfelelő közterületi kapcsolattal nem rendelkező apró telkek is. Az Ófalu területén található Kisoroszi meghatározó közösségi területe, a Hősök tere. A Hősök tere két északi irányú házsor és az azokat feltáró utak között jött létre, területén kizárólag középületek és közösségi célú zöldterület található. Az Ófalu a többi településrésznél intenzívebben beépült, tartalékterületek nem jellemzik. Az Ófalu szerkezetének és építészeti karakterének megőrzéséről gondoskodni kell. A volt zártkerti településrészt szabályos és széles utcahálózat jellemzi, ez a településrész laza beépítésű, nagy zöldfelülettel. A volt zártkerti településrész jellemzően már beépült, elsősorban az épületek bővítése és funkcióváltása várható a jövőben. A telkek közé sok helyen ékelődtek be keskeny beépítetlen nadrágszíjtelkek. A volt zártkertek területére olyan szabályozás kidolgozása szükséges, amely a meglévő épületek felújítását, bővítését és a még beépítetlen telkek beépítését lehetővé teszik. A keleti településrész Kisoroszi legkésőbb kialakult, napjainkban is formálódó lakóterülete. Itt még nagy arányban találhatók beépítetlen területek. A Széchenyi és Homokalja utcák közötti mély területek kelet-nyugati irányú feltárása helyenként megindult, de a közterületek tényleges kiépítése még nem történt meg. A szabályozás során felülvizsgálandó a beépítetlen területek közterületi rendszere. Kisoroszi jelentős lakóterületi tartalékokkal rendelkezik, így új lakóterületek kijelölése nem szükséges. A tájszerkezet kialakításánál hosszabb időtávon cél a természeti-táji adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatok megőrzése. Ennek megfelelően a közigazgatási terület Duna menti területeinek azon részei, amelyek nem vízmű területek, erdőterület besorolásúak, továbbá szintén e területfelhasználási egységbe tartoznak a belterület északi oldalához csatlakozó és a golfpályán fekvő erdők egy része. Vízgazdálkodási terület besorolású a Duna medre. Kettős területfelhasználást alkalmaz a településszerkezeti terv a Duna menti vízmű területek vonatkozásában: védelmi erdőterület vízgazdálkodási terület besorolásúak a vízművek azon területei, amelyek erdővel borítottak, általános mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület besorolást kaptak a gyeppel borított vízmű területek. A kettős területfelhasználás oka, hogy mind a felszíni területhasználat, mind a felszín alatti vízkészlet kitermelését lehetővé tevő területhasználat megfelelő hangsúlyt kapjon. A kettős területfelhasználás alkalmazásával a településszerkezeti terv továbbra is biztosítja, a kialakult tényleges állapotnak megfelelően, a felszíni területhasználathoz és a felszín alatti vízkészlethez kapcsolódó tevékenységek zavartalan együttélését. Az általános mezőgazdasági területeken belül szántókat és gyepeket különböztet meg a településszerkezeti terv. Szántó besorolásúak a belterülettől nyugatra, északnyugatra fekvő szántók, valamint a közigazgatási terület keleti részén fekvő nagyparcellás szántóterületek. Gyepterületbe tartozik a belterülettől északra fekvő ökológiailag értékes legelő, a Szilvások a belterülettől délnyugatra, a sz. összekötő út déli oldalán fekvő Halápi Lovarda és az attól délre fekvő terület (Nagy Sasfészek), valamint a közigazgatási terület keleti részén fekvő kiterjedt gyep (Kukoricások). A külterületen a turizmushoz és a rekreációhoz kapcsolódó területek a belterülethez csatlakozóan, illetve annak közelében helyezkednek el. Ezek különleges beépítésre nem szánt területi besorolásúak. Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület besorolású a Szigetcsúcson található sportpálya; különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya besorolású a belterület keleti oldalához csatlakozó Magyar Golfclub golfpályája; a szintén a belterület keleti oldalához csatlakozó, a golfpályától délnyugatra található egykori kavicsbánya különleges beépítésre nem szánt terület bánya besorolást kapott; továbbá különleges beépítésre nem szánt terület hulladékudvarba került a Bárány köz végén fekvő hulladékudvar. Belterületen különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe a temetők területe és az újonnan kijelölt közösségi kert területe került. Fentiek mellett külterületi beépítésre szánt terület a 1113 sz. összekötő út északi oldalán a keleti településkapunál fekvő építőanyag kereskedés, amely kereskedelmi, szolgáltató terület besorolást kapott. Völgyzugoly Műhely Kft

12 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 12 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ és a belterület határ nem változik. 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe tartozik: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) kertvárosias lakóterület b) falusias lakóterület 2) Vegyes terület a) intézmény terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi, szolgáltató terület 4) Üdülőterület a) üdülőházas terület 5) Különleges terület a) sportterület B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Közlekedési- és közműterület 2) Zöldterület a) közkert 3) Erdőterület a) védelmi erdőterület b) védelmi erdőterület vízgazdálkodási terület 4) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület aa) szántó ab) gyep ac) vízgazdálkodási terület 5) Vízgazdálkodási terület a) Duna medre 6) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető b) golfpálya c) bánya d) hulladékudvar e) sportterület f) közösségi kert Völgyzugoly Műhely Kft

13 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 13 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI A beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzői: Közművesítettség Területfelhasználási egység minimális mértéke Lke Kertvárosias lakóterület teljes Lf Falusias lakóterület teljes Vi Intézményi terület teljes Üü Üdülőházas üdülőterület teljes Gksz Kereskedelmi szolgáltató terület teljes K-Sp Különleges terület sportterület teljes Völgyzugoly Műhely Kft

14 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 14 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5% LAKÓTERÜLET Kertvárosias lakóterület (Lke) A terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Kertvárosias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak Kisoroszi Ófalun kívül eső lakóterületei. A meglévő lakóterületek elégséges lakóterületi tartalékot jelentenek, ezért további lakóterületek kijelölése nem szükséges. Új 1 kertvárosias lakóterület: a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi út között fekvő terület középső része (3,24ha). (C3) Falusias lakóterület (Lf) A terület elsősorban lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. Falusias lakóterület területfelhasználási egységbe tartoznak az Ófalu kialakult lakóterületei és a belterület nyugati tömbjei. Új falusias lakóterület: a kálváriától északra fekvő ingatlan zöldterületből került átsorolásra (0,21ha). (A1) VEGYES TERÜLET Településközpont (Vt) A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Településközpont terület területfelhasználási egységbe tartozik a belterülettől keletre fekvő 6,6 haos terület. A terület Kisoroszi egyetlen potenciális távlati fejlesztési területe. Tekintettel arra, hogy a terület végleges hasznosítása még nem eldöntött, ezért a Helyi Építési Szabályzat előírásait úgy kell megfogalmazni, hogy a terület beépítése csak az Önkormányzattal megkötött településrendezési szerződésben foglaltak szerint lehetséges. A településrendezési szerződés létrejöttéig a terület beépítése nem megengedett Intézmény terület (Vi) A terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Új intézmény terület: a Hősök tere két intézményének telke településközpont vegyes területből került átsorolásra (0,23ha). (C1,C2) GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység. 1 Új területnek minősül a korábbi településszerkezeti tervhez képest kijelölt területfelhasználás-változás. 2 Az új területek megnevezésénél zárójelben a Településszerkezeti terv 2. mellékletében (Változások) található táblázatban szereplő sorszámok találhatók. Völgyzugoly Műhely Kft

15 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 15 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezkedő gazdasági telephelyeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi, szolgáltató terület területfelhasználási egységbe a település keleti kapujában fekvő gazdasági telephely telke került ÜDÜLŐ TERÜLET Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas üdülőterületen olyan kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezés, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Üdülőházas terület területfelhasználási egységbe a Szentendrei-Duna-ág mentén fekvő két meglévő üdülőterület tartozik KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek adott rendeltetéshez kötötten, és csak annak megfeleltetve kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a megfogalmazott célkitűzések megvalósulását Különleges terület sportterület (K-Sp) Különleges terület sportterület elsősorban a sportolás, rekreáció céljára alkalmas építmények elhelyezésére szolgál. Különleges sportterület a belterület központjában a Homokalja út és a Szőlő utca találkozásánál elhelyezkedő terület BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5% KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰTERÜLET A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál Közlekedési- és közműterület (Köu) E területfelhasználási egységbe tartozik az országos összekötő út és a gyűjtőutak területe (lásd 7. Közlekedés c. fejezet) ZÖLDTERÜLET KÖZKERT Állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület Közkert (Zkk) Közkert: 1 hektárnál kisebb, legalább 15 m oldalméretű, közterületi zöldterület. Új közkert: - a Kálvária földrészlete (0,06ha); (D3) - a Hősök tere központi részének postától északra és délre fekvő része (0,39ha). (B4) ERDŐTERÜLET Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból, a táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Völgyzugoly Műhely Kft

16 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 16 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Kisoroszi esetében különös jelentőséggel bírnak a Duna mentén fekvő erdőterületek, amelyeknek vízvédelmi, illetve ökológiai szerepe kiemelkedő, megőrzésük feltétlenül szükséges. A településszerkezeti tervben az erdők védelmi erdő besorolásba kerültek elsődleges rendeltetésüknek megfelelően Védelmi erdőterület (Ev) Elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgáló terület. Meglévő védelmi erdők: - a Duna mentén, főként a közigazgatási terület nyugati részén található erdőterületek; - a belterület északi oldalához csatlakozó erdőterületek; - a sz. összekötő út déli oldalán az út és a vízmű területek között húzódó erdőfoltok; - a Tahitótfalu területéről Kisoroszi közigazgatási területére átnyúló erdősáv. Új védelmi erdők: - a Szigetcsúcs középső részén fekvő meglévő erdőterület (1,52ha); (D1) - a belterület északnyugati oldalához csatlakozó meglévő erdőfolt (0,25ha); (D4) - a belterület északi oldalához csatlakozó erdőfolthoz nyugatról csatlakozó terület (2,26ha); (D6,D7) - a belterülettől északra fekvő gyepterülettől északra fekvő erdőfolt (1,01ha); (D5) - a közigazgatási terület délkeleti részén kijelölt erdőfoltok (7,17ha); (D8, D9) - a belterület délkeleti oldalához csatlakozó terület (0,25ha); (D11) - a golfpálya területén meglévő erdőfolt (16,66ha); (B8) Védelmi erdőterület Vízgazdálkodási terület (Ev-V) Védelmi erdőterület Vízgazdálkodási terület elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál, területén vízgazdálkodási tevékenység folytatható. Meglévő Védelmi erdőterület Vízgazdálkodási terület: E területfelhasználási egységbe tartoznak a Duna menti vízmű területek meglévő erdőterületei. Új Védelmi erdőterület Vízgazdálkodási terület: A j. út mentén kijelölt erdőfolt (0,36ha); (D17) MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET Általános mezőgazdasági területen belül a településszerkezeti terv megkülönbözteti az általános mezőgazdasági terület szántó, gyep és -vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységeket Általános mezőgazdasági terület szántó (Má-sz) Elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. E területfelhasználási egységbe tartoznak a jelenleg szántóföldi műveléssel hasznosított területek a belterülettől északnyugat-nyugatra és a közigazgatási terület keleti részén. A szabályozás során kell tisztázni a területfelhasználási egységbe tartozó területek beépítési lehetőségeit és a birtokközpont létesítésének szabályait. Új általános mezőgazdasági terület szántó: - a közigazgatási terület északnyugati részén kijelölt szántóterületek (2,75ha); (D12) - a közigazgatási terület keleti részén kijelölt szántóterületek (6,76ha); (D14, D15) Általános mezőgazdasági terület - gyep (Má-gy) Elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. Völgyzugoly Műhely Kft

17 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 17 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Meglévő általános mezőgazdasági terület gyep: - a belterület délnyugati oldalához csatlakozó ún. Szilvások területe; - a belterülettő északra fekvő nagy kiterjedésű legelő; - a közigazgatási terület keleti részén fekvő kiterjedt gyepterület (Kukoricások); - a sz. összekötő út déli oldalán fekvő Halápi Lovarda és az attól délre fekvő terület (Nagy Sasfészek); Új általános mezőgazdasági terület gyep: - a belterület nyugati oldalához csatlakozó terület (0,43 ha); (D2) - a közigazgatási terület keleti részén kijelölt gyepterületek (0,54ha); (D13) - a belterület északi oldalához csatlakozó terület, amely falusias lakóterületből került átsorolásra (2,58ha). (B6) A gyepterületek megtartása elsősorban a vizek védelme, az ökológiailag értékes területek megóvása érdekében fontos, továbbá a környezetkímélő gazdálkodás szempontjából is kiemelkedő Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület (Má-V) Elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek, valamint vízgazdálkodási tevékenység végzésére szolgáló terület. Meglévő Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület: E területfelhasználási egységbe tartoznak a Duna menti vízmű területek gyepterületei. Új Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület: - a j. út menti mezőgazdasági terület (3,05ha). (D16) VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet Vízgazdálkodási terület Duna medre (V) Meglévő vízgazdálkodási terület Duna medre: E területfelhasználási egységbe tartozik a Duna. Új vízgazdálkodási terület Duna medre: - a Szentendrei-Duna-ág területe a belterülettől délre (6,47ha); (D10) KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek Különleges beépítésre nem szánt terület - temető (Kb-T) A terület a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Új különleges beépítésre nem szánt terület temető: E területfelhasználási egységbe tartozik a település két temetője: - a Petőfi Sándor utca déli oldalán fekvő temető (0,59ha); (B3) - a Temető utca északi részén fekvő temető (1,03ha). (B2) Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya (Kb-Golf) A terület sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. Új különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya: E területfelhasználási egységbe tartozik a Magyar Golf Club golfpályája, amely a belterület keleti oldalához csatlakozik (44,72ha). (B7) Völgyzugoly Műhely Kft

18 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 18 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Különleges beépítésre nem szánt terület bánya (Kb-B) A terület elsősorban az ásványvagyon kitermelésére szolgál. Új különleges beépítésre nem szánt terület bánya: Különleges beépítésre nem szánt terület bánya területfelhasználási egységbe tartozik a belterület keleti oldalához csatlakozó kavicsbánya területe (10,91ha). (B9) Különleges beépítésre nem szánt terület hulladékudvar (Kb-Hull) A terület a hulladékgazdálkodáshoz, a hulladék ideiglenes elhelyezéséhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál. Új különleges beépítésre nem szánt terület hulladékudvar: E területfelhasználási egységbe tartozik a belterület északi határához csatlakozó hulladékudvar (0,37ha). (B5) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület (Kb-Sp) A terület elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Új különleges beépítésre nem szánt terület sportterület: E területfelhasználási egységbe tartozik a Szigetcsúcson található sportpálya területe (1,48ha); (B1,D18) Különleges beépítésre nem szánt terület közösségi kert (Kb-Kk) Elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület. Új különleges beépítésre nem szánt terület közösségi kert: E területfelhasználási egységbe tartozik a Petőfi Sándor utcai temetőtől délre kijelölt közösségi kert területe (0,64ha); (B10) Völgyzugoly Műhely Kft

19 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 19 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Az OTÉK 9. értelmében a Helyi Építési Szabályzatban gondoskodni kell a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. Ennek figyelembe vételével a zöldfelületi rendszer szerkezeti kapcsolatait a településszerkezeti terv ábrázolja. Kisoroszin a zöldfelületi rendszer elemei: Területfelhasználási egységek: o zöldterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) zöldterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás fejezetében. o erdőterület A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás fejezetében. o általános mezőgazdasági terület - gyep A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt (meglévő és tervezett) általános mezőgazdasági terület - gyep leírását lásd bővebben a Településszerkezeti leírás fejezetében. o különleges beépítésre nem szánt területek A településen található, illetve a településszerkezeti terven jelölt különleges terület sportterület, vízgazdálkodási terület, különleges beépítésre nem szánt terület temető, különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya, különleges beépítésre nem szánt terület sportterület, különleges beépítésre nem szánt közösségi kert terület leírását lásd bővebben a Szerkezeti terv leírása , , , , és fejezeteiben. Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek: fasorok o telken belüli zöldfelületek. Az Országos Ökológiai Hálózat övezeteihez (ökológiai folyosó, pufferterület), illetve a Natura2000 hálózathoz tartozó területek megőrzésére, a Duna mentén húzódó gyepterületek megóvására, fenntartására a vízminőség-védelem, talajvédelem és a biodiverzitás megőrzése szempontjából nagy hangsúlyt kell fektetni. A település erdősültségének nagyságát fent kell tartani, az erdők a kiemelkedően fontos vízbázisok védelme érdekében megtartandók. A mezőgazdasági területek közül nagyobb zöldfelületi potenciállal rendelkeznek a gyepterületek, amelyek főként a Duna mentén találhatók. A községben két helyen található zöldterület (közkert). Újonnan kijelölt zöldterület a kálvária telke, valamint a Hősök terének a Művelődési Háztól délre és attól északra fekvő része, amelyeken jelenleg park és játszótér található. A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető, a golfpálya és a sportterületek, amelyek különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. A települési zöldfelületeket tovább növelik a kevésbé intenzív beépítéssel, és nagyobb zöldfelületi aránnyal rendelkező kertvárosias és falusias lakóterületek. A település központjában, a Petőfi Sándor utcai temetőtől délre a terv egy különlgeges beépítésre nem szánt közösségi kert területet jelöl ki. Itt a település önkormányzata egy zöldség- és gyümölcstermesztésre alkalmas terület kialakítását tervezi, amelyet a község lakosai közösen művelhetnek. Völgyzugoly Műhely Kft

20 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 20 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 5. TÁJRENDEZÉS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. TÁJRENDEZÉS A tájrendezési fejezethez tartozó, tájhasználatokat leíró munkarészeket lásd 3.3 fejezetben TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Nemzetközi jelentőségű táji és természeti értékek Natura2000 területek Kisoroszin a Natura2000 hálózathoz tartozik a Duna települési szakasza, a Duna-partot kísérő galériaerdők és gyepek, valamint a golfpálya területén fekvő erdők egy része a szerkezeti tervlapon ábrázolt területeken Országos jelentőségű táji és természeti értékek Országos Ökológiai Hálózat övezetei Ökológiai folyosó övezete, Pufferterület övezete Az Országos Ökológiai Hálózat övezetei a szerkezeti tervlapon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 282/2009. (XII.11.) Kormányrendelet szerinti adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra. Ökológiai folyosó övezetébe tartoznak a külterületen a Duna menti galériaerdők. Pufferterület övezetébe tartozik a golfpálya területe, a bánya területe, a belterület nyugati oldalához csatlakozó gyepterület, valamint a Duna menti erdősávok egy része. Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területe A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területek a szerkezeti tervlapon a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra. Kisoroszin nemzeti parki védett terület a Duna menti gyep illetve erdőterületek egy része a település keleti oldalán, a golfpálya területe, és a bánya területe. Országos Területrendezési Terv Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe tartozik a település külterületének nagy része a belterülettől keletre fekvő szántóterületek kivételével. Az övezet a településrendezési eszközökben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. Völgyzugoly Műhely Kft

21 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 21 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 6.1. ORSZÁGOS MŰEMLÉKVÉDELEM Kisoroszin két országos védelem alatt álló műemlék építmény található. Mindkét műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre. Az országos védelem alatt álló műemlék építmények Ssz Név Cím Hrsz Azonosító 1. Római katolikus templom Széchenyi utca Református templom Hősök tere /1, 203/4, 203/5, 203/6 Műemléki környezetek Ssz Név Hrsz Azonosító 1. Római katolikus templom ex-lege védett műemléki környezete 2. Református templom ex-lege védett műemléki környezete 364, 345, 362, 363, 367, 368, 369, 61, 62/3 204, 196, 197, 198, 201, 202, 289/3, 255, 256, 257, HELYI VÉDELEM Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (IV.20.) rendelete szól az épített értékek helyi védelméről. A helyi értékvédelmi rendelet kétféle védelmet állapít meg: helyi területi védelmet és helyi egyedi védelmet A helyi területi védelem alatt álló terület az Ófalu egy részét érinti, amely a szerkezeti tervlapon feltüntetésre került. E terület az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat érinti: 40/2, 41, 50/1, 50/2, 51, 53, 54, 55/1, 55/2, 55/3, 56, 57, 58, 60, 61, 62/2, 62/3, 62/4, 62/5, 62/6, 63, 64, 65, 065,66, 67, 68, 69, 70, 96, 97, 104, 105, 106, 107, 108, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118/1, 118/2, 119, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130/1, 130/2, 131, 132, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142/1, 142/2, 143/3, 150/1, 150/2, 151, 152, 153, 154, 155, 155, 156, 157, 159, 160, 161, 162, 163, 164/2, 164/4, 164/5, 164/6, 165, 166, 167, 169/2, 169/3, 169/4, 169/6, 169/7, 169/8, 169/9, 170, 171, 172, 173/1, 173/2, 174, 176, 177/1, 182, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203/1, 203/4, 203/5, 203/6, 204, 205, 206, 207/1, 207/2, 207/3, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 214, 215, 216/1, 216/2, 216/3, 217/1, 217/2, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 245, 247, 248/1, 248/2, 249, 250, 251/5, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 260, 261/2, 261/3, 261/4, 282/1, 283, 284/1, 288, 289/2, 289/3, 290, 291/1, 291/2, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 300, 301, 302, 303, 304, 305/1, 305/2, 306/1, 306/2, 307, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314/1, 314/2, 315, 316, 317, 318, 319, 320, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 384, 385, 386, 387/1, 387/2, 388, 389/1, 389/2, 390/1, 390/2, 390/3, 390/4, 390/5, 390/6, 391, 392, 393, 394, 395, 396, 397, 398/1, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 412, 413, 414, 415, 416, 417/1, 417/2, 417/3, 417/4, 417/5, 417/6, 417/7, 418, 419, 420, 421, 422, 423, 424, 425, 426/1, 426/2, 427, 428, 429, 431, 432, 433, 434, 435, 436/1, 436/2, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 443, 444, 445/1, 445/2, 446, 447, 448, 450, 451, 452, 453/1, 453/2, 453/3, 454, 456/1, 456/2, 457, 458, 459, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477, 478, 479, 480, 482, 483, 484, 485, 486, 487/1, 487/2, 488, 489, 490, 491, 492, 493, 494, 495/1, 495/2, 496, 498, 498/2, 499, 500, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 507, 508, 509/1, 509/2, 510, 511, 532/1, 532/2, 532/3 Völgyzugoly Műhely Kft

22 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 22 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A helyi egyedi védelem alatt álló épületek két csoportba soroltak: helyi I-es védettségű épületek (H1) Építészeti szempontból különlegesen értékes épületek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, az épületek átépítése még részlegesen sem engedélyezhető. helyi II-es védettségű épületek (H2) Olyan építészeti szempontból értékes épületek vagy épületrészletek, melyek kubatúrája és tömegképzése illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek átalakítása (részleges bontás, korszerűsítés, bővítés stb.) lehetséges, azonban gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről. Kisoroszi helyi egyedi védelem alatt álló épületei a szerkezeti tervlapon feltüntetésre kerültek. Védelmi kategória Érintett ingatlan helyrajzi száma Helyi I. védettségű épület (H1) 55/1, 60, 62/3, 62/4, 105, 106, 131, 154, 155, 169/2, 169/9, 198, 204, 283, 301, 355, 355/1, 355/6, 356, 357, 363, 374, 377, 380/1, 383, 387/1, 390/1, 390/2, 390/3, 390/5, 394, 396, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 417/1, 417/2, 417/3, 436/1, 437, 444, 454, 455, 461, 462, 475, 476, 486, 509/1, 511 Helyi II. védettségű épület (H2) 51, 53, 56, 113, 114, 115, 116, 118, 118/2, 128, 129, 130/2, 135, 142/1, 142/2, 151, 193, 195, 197, 202, 205, 206, 207/3, 208, 209, 211, 212, 215, 217/1, 217/2, 223, 224, 225, 231, 234, 235, 247, 291/1, 291/2, 296, 306/1, 312, 313, 314/2, 315, 317, 319, 351/1, 352/1, 354/1, 368, 369, 371, 375, 378, 410, 415, 419, 422, 429, 432, 433, 435, 438, 439, 445, 445/2, 451, 452, 453/1, 453/2, 464, 465, 467, 474, 477, 482, 483, 487/1, 491, 508, 1219 Fentieken túl Kisoroszi területén további védelemre érdemes épített értékek találhatók, mint például a református és katolikus temetőkben található, a 1800-as években faragott kő sírkövek, kopjafák és faragott bejárati oszlop, valamint a Kálvária-domb kápolnája és az ahhoz vezető stációsor. A helyi védettségű épületek és építmények tekintetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásai szerint kell eljárni. Az épített értékek helyi védelméről szóló rendelet részletes értékleltáron alapuló felülvizsgálata szükséges. 6.3 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Az országos nyilvántartás szerint Kisoroszin a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Központi lelőhelyszám Központi azonosító Lelőhelynév Völgyzugoly Műhely Kft Helyrajzi számok Nagy-Sasfészek 66/3, 66/4, 66/5, 66/6, 67, 68/1, 68/2, 68/3, 68/4, 69/1, 70/2, 71, 72/ Istvány-földek (középkori Bogdán rév falu helye) 072/ Nagy-földek 072/ Szilvási-rét (középkori Kisoroszi ) 1, 02, 03/10, 03/1, 03/11, 03/12, 03/13, 03/14, 03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/2, 03/21, 03/22, 03/23, 03/24, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 03/30, 03/3, 03/31, 03/32, 03/33, 03/34, 03/35, 03/36, 03/37, 03/38, 03/39, 03/40, 03/4, 03/41, 03/42, 03/43, 03/44, 03/45, 03/46, 03/47, 03/48, 03/5,

23 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 23 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 06, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 09/8, 010/1, 010/2, 011, 012/1, 012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 015, 016/2, 21/2, 22, 23, 32, 33, 40/1, 40/2, 41, 51, 53, 54, 55/1, 56, 58, 58, 60, 61, 62/3, 62/6, 63, 69, 70, 076, 96, 106, 107, 345, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 387/1, 397, 532/1, 532/2, 532/ Pásztor-kert (Hosszú-rét) 034, Kender-földek 012/19, 012/20, 012/21, 013, 014/1, 014/10, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 14/6, 014/7, 014/8, 014/9, 015, 016/1, Pusztatemplom 018, 019/1, 019/2, Hosszú-rét Hosszú-rét Kápolna 1, 3, 13/1, 13/3, 14/2, 15, 18, 19, 20, 21/1, 24, 24, 25, 26 Régészeti övezet továbbá: 21/2, 22, 23, 29, 30, 31/1-2, 34, 39, Pusztatemplom 014/10, 014/11, 014/12, 014/13, 014/14, 015, 017, 018, 019/1, Szőlők alja Széchenyi u. 2, 3, 10, 326/2, 326/23-28, 328/1, 329, 331/1-2, 332/1, 333/1-2, , 336/12, 336/14, 336/15, 336/21, 336/23, 345, , 509/1-2, 510, 511, 512/1-2, Az épített értékek és a régészeti területek részletes bemutatását az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. Völgyzugoly Műhely Kft

24 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 24 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 7. KÖZLEKEDÉS 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT Mellékút hálózat Meglévő, megmaradó: Összekötő út: j. Szentendre-Kisoroszi összekötő út j. Kisoroszi - Visegrádi komphoz vezető út j. Kisoroszi hajóállomáshoz vezető út Belterületi gyűjtőutak Meglévő, megmaradó: - Szőlő utca - Pacsirta utca - Homokalja utca - Hősök tere 7.2. VÍZI KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó: - Kisoroszi Visegrád (Szengyörgypuszta) rév Tervezett: - Kisoroszi Kismaros rév 7.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Tervezett nyomvonalak: Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalak: - Rév utca Széchenyi utca sz. út nyomvonalán ( A alternatív nyomvonal) - Rév utca Széchenyi utca sz. út, majd arról délfelé leágazva a Szentendrei-Duna-ág partján ( B alternatív nyomvonal) 7.4. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A településszerkezeti terv szintjén kizárólag gyalogos forgalmat lebonyolító burkolatok, útszakaszok nem tervezettek KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára létesítmények, nagyobb felületek kialakítása nem tervezett PARKOLÁS Meglévő közterületi parkolók: - Parkolósávban, utak mentén - Parkoló-felületek Völgyzugoly Műhely Kft

25 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 25 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 8. KÖZMŰELLÁTÁS A település kedvező adottsága a jó vízbeszerzési lehetőség. Kiemelt feladat a településen a vízbázis védelme, a szennyező források, köztük kiemelten a szennyvíz talajba szikkasztásának felszámolása. A másik jelentős feladatot adó adottság a Duna okozta veszélyeztetés ellen a védelem megoldása úgy, hogy annak kedvező adottságai ne vesszenek el. További közműveket is érintő fejlesztési célok a település élhetőbbé-lakhatóbbá tétele. A településfejlesztésnél adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek a vízmű kutak, a vízbeszerzési lehetőségek és azok védelme, a vizes élőhelyek, továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak. A közművek tekintetében korlátozó adottságként kell kezelni: Vízellátás területén: a település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területi fekvését, a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait, a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát, a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). Szennyvízelvezetés területén: a szennyvízátemelő műtárgyak és azok védőtávolság igényét, a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatorna nyomvonalát. Felszíni vízelvezetés és csapadékvíz elvezetés vonatkozásában: a település árvízzel veszélyeztetett területeit, a hullámtéri területeket, a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sávot, a bányatavat, a település mélyfekvésű területeit, vízfolyásainak, árkainak területigényét és karbantartó sávját, a Duna mentén a fakadó vizek előfordulását. Villamosenergia ellátás vonatkozásában: a 22 kv-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. Szénhidrogén ellátással kapcsolatosan: a település közigazgatási területén haladó nagy-középnyomású földgázvezeték nyomvonalát, kapcsolódó létesítményeit és biztonsági övezeteinek helyigényét. Elektronikus hírközlés vonatkozásában: a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antenna helyét. A felsorolt közmű okozta korlátozó adottságok területfelhasználási javaslattal való ütközése esetén azok kiváltását meg kell oldani. A kiváltásra a műszaki megoldási lehetőség rendelkezésre áll, a megvalósítását a várható költségigénye határozza meg. A beépítésre szánt területeken a teljes közműellátás biztosítása megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a földgázellátás, valamint a csapadékvíz elvezetése is rendelkezésre állhat. A beépítésre nem szánt területen bármilyen fejlesztés közmű szempontjából akkor lehetséges, ha annak ellátására rendelkezésre áll a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás és a villamosenergia ellátás, valamint a szennyvíz kezelése-elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított. A már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken újonnan jelentkező igények ellátása jellemzően külső hálózatfejlesztési igény nélkül kielégíthető, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével. Völgyzugoly Műhely Kft

26 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 26 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 8.1. VÍZELLÁTÁS Kisorosziban a vezetékes ivóvíz ellátás megoldott, a vízellátó hálózat a beépített területen minden utcában megépült. A település vízellátását a Fővárosi Vízművek Zrt. biztosítja. A vízellátás bázisát a Duna partjára telepített parti szűrésű kutak jelentik, amelyekből vételezett vízzel Kisoroszit, továbbá kiépített regionális hálózat segítségével a fővárosi fogyasztók egy részét, valamint a fővároshoz kapcsolódó települések egy részén élőket is ellátja a szolgáltató. A kitermelt víz jó minőségű, a település felől érkező szennyeződések azonban veszélyeztik a termelő kutakat. A termelő kutak vízminőségének védelme érdekében fokozott igény a település közcsatornás szennyvízelvezetésének mielőbbi település szintű megoldása. A vízbázisok védelmére a hidrogeológiai védőidom kijelölése megtörtént. A belső és külső védőidommal érintett területek döntő hányada az FVM Zrt. tulajdonában, illetve a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVIZIG) kezelésében van. Ezek a területek döntően erdő és gyepművelési ágban vannak, jelentősebb szennyezés nélküli területhasználatuk biztosított. Az A" és B" hidrogeológiai védőidom területe jelentős részben magántulajdonban van, így itt előfordulhatnak szennyezések. A nagy-duna menti kútsorral kitermelt vizet NÁ 1200-as, majd NÁ 1650-es regionális gerincszállító vezeték szállítja el Kisoroszi közigazgatási területéről, amely déli irányba halad tovább a Szentendrei-szigeten végig a főváros irányába. A Szentendrei-Duna-ág mellé telepített parti szűrésű kútsorból kitermelt vizet NÁ 500-as, majd, NÁ 1200-as, majd NÁ 1650-es regionális szállítóvezeték szállítja déli irányba tovább. A település közigazgatási területén a két kútsor között észak-déli irányú átkötés is üzemel NÁ 1200-as vezetékkel. A Duna parti kútsortól a település beépített területére déli irányból érkezik az NÁ 200-as paraméterű gerincvezeték. A gerincvezeték először NÁ 200-as, majd NÁ 150-es, végül NÁ 100-as mérettel halad végig a település déli oldalán. Erről ágazik le a jellemzően NÁ 100-as mérettel épített elosztóhálózat, amelyet többnyire körvezetékesen építettek. A hálózat döntő hányada KPE vezetékkel épült, de a régebbi építésű szakaszoknál még előfordul ac anyagú csőszakasz is. A hálózati nyomást az indítógépház biztosítja, nyomásproblémák a településen nem ismertek. A hálózatra az előírásoknak megfelelő sűrűségben a tüzivíz csapok felszerelésre kerültek, ezzel a megfelelő tüzivíz ellátás biztosított. Egy-egy új építésnél egyedileg kell meghatározni a tüzivíz igényt. Amennyiben az igény a közhálózatról nem elégíthető ki, akkor helyi egyedi megoldással kell a tüzivíz igény kielégítését megoldani. A prognosztizálható fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában fellépő többlet vízigény a jelenlegi meglevő vízhálózatról, annak továbbépítésével várhatóan kielégíthető. A fenntarthatóság javítása érdekében a nem ivóvíz minőségű vízigény kielégítését gazdaságosabban házi kutak használatával is meg lehet oldani és a közüzemű vizet csak az ivóvíz minőségű vízigények kielégítésére célszerű hasznosítani. A házi kutak is csak engedéllyel létesíthetők SZENNYVÍZELVEZETÉS Kisoroszi közigazgatási területe kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területen fekszik,ezért a településen a szennyvíz közcsatornás elvezetésének a település szintű megoldása kiemelt feladat, ezért elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést építettek ki. A szennyvízelvezető hálózatot január 1-től a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemelteti, mivel a településen üzemelő vízbázisának vízminőség védelme érdekében érdekelt a település csatornázottságának fejlesztésében. A település beépített területén gravitációs szennyvízcsatorna hálózattal gyűjtik össze a szennyvizeket, majd átemelő és nyomóvezeték segítségével vezetik el déli irányba a településről. A nyomóvezeték csatlakozik a szigeten kiépített gyűjtőhálózathoz. Az I. számú végátemelő nyomóvezetéke Tótfalun keresztül szállítja a szennyvizet a regionális rendszerbe. A befogadó a regionális szerepkörű Szentendrei szennyvíztisztító telep. A községen belül a gravitációs gyűjtőhálózat és a főgyűjtő is DN 200 KG-PVC vezetékekből áll. A tervezés távlatáig prognosztizálható fejlesztés megvalósítása esetén és a jelenleg még közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok közhálózati csatlakozásának a kiépítését követően jelentkező többlet elszállítandó szennyvíz közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő fogadását meg tudják oldani. Völgyzugoly Műhely Kft

27 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 27 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A beépítésre nem szánt területhasznosítású területen keletkező szennyvizek elhelyezése elméletileg helyi közműpótló alkalmazásával is megoldható. Ennek korlátot szab a település felszín alatti vízminőség védelmi területen való fekvése és a településen üzemelő vízbázisok védelmének igénye. A helyi közműpótlásra zárt szennyvíztároló létesítése javasolható, annak figyelembe vételével, hogy reálisan napi egy szippantásnál többet becsületesen senki sem végeztetne el. Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége a reálisan naponta szippantható mennyiséget meghaladja, javasolható egyedi házi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása is, azok telepítésének szigorú feltételeinek a teljesítési igényével. Ha a házi kisberendezés létesítésének valamelyik feltétele nem teljesíthető, akkor ragaszkodni kell a közcsatorna hálózat létesítéséhez, akkor is, ha az ellátandó létesítmény távolabb fekszik az üzemelő csatornahálózattól CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Kisorosziban a csapadékvizek elvezetésére a beépített területen nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszer épült ki. Befogadója döntően közvetlenül a Nagy-Duna-ág, illetve a Szentendrei Duna-ág, amely a Duna jobb-parti mellékfolyója. A településen az utcák víztelenítését szolgáló nyílt árkok jellemzően egy, néhol kétoldali kiépítettségűek. Az árkok hidraulikai összehangoltsága nem jellemző, egyes szakaszai szikkasztó árkokként működnek. A településen a felszíni vizek elvezetése a jövőben is nyílt árkos rendszerrel javasolt, amelynek szakszerű és folyamatos karbantartásával, hidraulikai rendezettségével biztosítani lehet a zavarmentes felszíni vízrendezés megoldását. Kisorosziban elsőrendű árvízvédelmi mű nincs kiépítve, miközben a Duna vízszint-ingadozása jelentős. A folyó a kiterjedt vízgyűjtőjéről változó mennyiségű vizet szállít, amely a folyón árhullámok kialakulását okozza. Az árvízi védekezés a KDV VIZIG feladata. A 2013-ban komolyabb elöntéseket okozó levonult árhullám után a vízügyi ágazat a korábban érvényben levő MÁSZ-t felülvizsgálta, amely Kisoroszira vonatkozóan is módosította a korábban érvényes mértékadó árvízszinteket. Kisoroszi fkm MÁSZ 11/2010 (IV.28.) KvVM rendelet 74/2014 (XII. 23.) BM rendelet MÁSZ+ biztonsági magasítás 11/2010 (IV.28.) KvVM rendelet 74/2014 (XII. 23.) BM rendelet eltérés Szentendrei-Duna-ág mbf mbf mbf mbf cm déli közig határ 25,5 106,3 106,65 107,3 107,65 35 északi közig határ 31,57 106,79 107,11 107,79 108,11 33 Nagy-Duna-ág déli közig határ ,69 106,82 106,69 107, északi közig határ 1692,7 106,13 107,11 107,13 108,11 98 A változás a település északi és déli közigazgatási határa között a Szentendrei-Duna-ág oldalán cm, a nagy Duna mentén cm nagyságban változott a régi előíráshoz képest. Ez a változás a nagyvízi meder él kijelölését is módosította. A vízügyi ágazat a módosított nagyvízi meder-él nyomvonalát és a nagyvízi meder-kezelési tervet egyeztetési szintre elkészítette, annak előzetes egyeztetése elindult, településrendezési eszközökben való továbbvezetésre csak az elfogadása után lesz alkalmas. A nagyvízi mederkezelési terv elkészültéig új építmény elhelyezésekor a 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet 5. (4) bekezdés előírásai szerint kell eljárni. Így előzetesen csak a rétegvonalak alapján becsülni lehet a kiterjedés növekedését. És fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az eddigi árvízvédelmet nyújtó védgát, már csak a kisebb árhullámok levonulásakor tud védelmet nyújtani. Az új előírás figyelembe vételével Kisoroszi biztonságos árvízvédelme érdekében, a települést érintő teljes Duna szakasz mentén az árvízi védekezést újra kell gondolni. Megfontolandó a védmű Völgyzugoly Műhely Kft

28 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 28 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV létesítési igénye azokon a szakaszokon, ahol a változás beépített, vagy már korábbi terv alapján beépítésre szánt területet érint, illetve a vízbázis védelmét biztosítani kell. A korábbi és az új előírások szerinti nagyvízi meder él és a Szentendrei-Duna-ág, illetve a nagy Duna medre közötti terület hullámtér, amelynek területét az árhullámok idején víz borítja, ezért hasznosításánál az időnkénti víz alá kerülését figyelembe kell venni. A hullámtéri terület hasznosítási lehetőségét a 83/2014 (III.14.) kormányrendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról rendelet szabályozza. A hullámterek beépítését korlátozó rendelkezések életbelépését megelőzően a hullámtéri területre kerültek olyan beépítések, amelyek ma már nem is kerülhetnének oda, de ott vannak, árhullámok levonulása idején, védelmüket meg kell oldani. A védelem megoldásáról a katasztrófavédelmi rendelet árvízi védekezési tervében kell rendelkezni. Az árvízi védekezés számára 10 m-es védekezési sáv biztosítandó, amelyen belül semmi építmény nem helyezhető el. Továbbá a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávot, amelyen belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők. A Szentendrei Duna-ág és a nagy Duna meder széle mellett is 10 m-es meder karbantartó sávot kell szabadon hagyni. A település Duna menti mélyebben fekvő részen jellemző a magasabb talajvízállás. A Duna magas vízállásával egyidejűleg emelkedő talajvízszint rövidebb-hosszabb ideig a felszín felett is megjelenhet. Ilyen vízállásos terület alakulhat ki a település mindkét oldalán a Duna menti sávban. Villámárvíz szélsőséges csapadékesemény kapcsán fordulhat elő. Kisoroszi villámárvíz előfordulási eseményre magas kockázatú területen fekszik. Ez ellen a csapadékvíz elvezetés gondos megoldásával lehet védekezni, ezért annak mielőbbi kialakítása szükséges. A vízelvezető hálózat kialakításának hiányából vagy karbantartásának a hiányából származó vízelöntés kezelése önkormányzati feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása villám-árvízi esemény a helyi katasztrófavédelem feladata VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A vizsgálatok szerint a település villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Budapesti ELMŰ Hálózati Kft. A villamosenergia ellátásának bázisa a tágabb környezetben üzemelő alállomások. A 132/22 kv-os alállomásokról induló 22 kv-os hálózatok részben Visegrád felöl, a Rév utca vonalában keresztezve a Szentendrei-Duna-ág medre felett, részben Tótfalu felől érkeznek Kisoroszi ba. A 22 kv-os hálózat oszlopokra szerelve épült ki és fűzi fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A jelenleg üzemelő kisfeszültségű hálózat jellemzően föld felett, oszlopokra fektetve halad, a település közvilágítása jellemzően a kisfeszültségű elosztóhálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel biztosított. A várható villamosenergia igény növekedés kielégítését elsődlegesen a meglevő hálózat igénybevételével kell megoldani. A meglevő transzformátor állomáshelyeken, a transzformátor állomások átépítésével, illetve a nagyobb villamosenergia igénynövekedés területének súlypontjánál új állomáshely létesítésével kell az igény tényleges jelentkezése esetén a kapacitásnövelést megvalósítani FÖLDGÁZELLÁTÁS A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. A település gázellátásának bázisa a Szentendrei gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomás. Innen induló nagyközép-nyomású hálózatról épült ki a Szentendrei sziget településeinek ellátása. A földgáz Tótfalu felöl DN 150-es mérettel acél vezetéken érkezik Kisoroszi területére és halad a település gázfogadójáig. A gázfogadó bekötése még Visegrád irányából is kiépült, Duna meder alatti átvezetéssel. Völgyzugoly Műhely Kft

29 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 29 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki. A település már kiépült gázelosztó hálózata a beépített terület szinte valamennyi utcájában kiépítésre került. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. A kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 400 nm 3 /h-ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. Kisoroszi természeti adottsága, hogy körüli a napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni. A napkollektorokkal a használati melegvíz termelésre és elő-utó fűtési szezonban temperáló fűtésre fordítandó közüzemi energiafelhasználás csökkenthető. A napelemekkel a villamosenergia felhasználás csökkenthető. A többlet termelt villamosenergia egyszerűen a közhálózatra terhelhető, hiány esetén ugyanazzal a hálózati rendszerrel a közhálózati vételezés megoldható. Az igények kielégíthetőségét a hagyományos energiahordozókkal is ki kell tudni elégíteni, napenergia hasznosítása csak az éves energiafelhasználás csökkentésében játszik jelentős szerepet, amely a fenntartási költségek csökkentését eredményezi. A passzív napenergia-hasznosítás az épületek tájolásával érhető el. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vizsgálatok alapján Kisoroszi vezetékes távközlési ellátását a Magyar Távközlési Nyrt. jogelődje építette ki és üzemeltette, jelenleg a Magyar Telekom Zrt. biztosítja. A Budapesti 1-es szekunder központhoz tartozó 36-os körzetszámú Szentendre primer központ ellátási körzetéhez tartozik Kisoroszi vezetékes távközlési hálózata. A primerközponthoz tartozó települések 26-os hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást is kiépítették. A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési terület ellátása is ennek igénybevételével történhet VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A távközlési ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek elméletileg területi korlátja nincs. Kisoroszi területén üzemelő és a tágabb térségben elhelyezett létesítmények, antennák segítségével, valamennyi vezeték nélküli táv- (T-Mobile, Telenor, Vodafone) és műsorelosztó szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Völgyzugoly Műhely Kft

30 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 30 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 9. KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti és Szabályozási terv készítésekor elsődleges szempont Kisoroszi tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme (kiemelt tekintettel a vízvédelemre), valamint a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM Kisoroszi felszíni vizeit a Duna és a Cseres-tó adják. A település területén dunai ivóvíz bázisok (Kisoroszi Vízbázis és Tahi Vízbázis) találhatóak, amelyeknek védőterületei a teljes közigazgatási területet lefedik. A vizek minőségét a háztartásokban keletkező szennyvizek talajba szikkasztása, illetve esetenként a nem megfelelő szigeteléssel ellátott szennyvíztározók használata veszélyezteti, mivel a szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozások aránya jellemzően az üdülő ingatlanok nagy száma miatt alacsony, mindössze 70%-os. A hálózatra való rácsatlakozás arányának növelése, a 100%-os rákötöttségi szint elérése a cél. Duna-parti elhelyezkedéséből adódóan a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a települést a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny települések közé sorolja, illetve kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területet jelöl meg a területén. A település területén így a területhasználati módok alakulására fokozott figyelmet kell fordítani, a felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségi romlásához, elszennyeződéséhez vezető területhasználatokat maximális mértékben korlátozni kell. A 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint Kisoroszi a nitrátérzékeny települések közé tartozik, mivel területének jelentős részét ivóvízbázis érinti. A szántóművelés során így fokozott figyelemmel kell lenni a talajba jutó vegyszerekre, illetve egyéb téren is figyelmet kell fordítani a vizek nitrátszennyezésének megelőzésére. Emellett az állattartás során a trágyatárolást, elhelyezést minden esetben kizárólag szigeteléssel ellátott trágyatárolóban szabad csak megoldani. A belterület keleti oldalán fekvő Cseres-tó, mint egykori kavics bányató rendkívül érzékeny és sérülékeny felszíni víztest. Mivel a tó vize állandó kapcsolatban áll a felszín alatti vizekkel is, rajta keresztül azokba sokkal könnyebben bejutnak az esetleges szennyeződések. A tó vízminőségének védelmére így kiemelt figyelmet kell fordítani: egyrészt funkciójának tisztázása, környezetének rehabilitációja, másrészt a horgászat keretek között tartása oldandó meg a jövőben. 9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME Kisoroszi területén jelentős mennyiségű légszennyező anyag kibocsátással rendelkező ipari létesítmény nem üzemel, illetve átmenő forgalom sincs a településen. Légszennyezettség főként a lakossági fűtésből és a mezőgazdasági művelés során keletkezett porterhelésből származik. A közlekedésből származó légszennyezés mértéke nem tekinthető jelentősnek, mivel a csupán a 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út érkezik a településre, amelyen csak célforgalom jár, átmenő forgalom nincs a faluban. A lakossági fűtésből származó szennyezés csökkentésére ösztönözni kell a gázhálózatra való rácsatlakozások arányának további növelését, illetve támogatni kell az alternatív fűtési módozatokat. A mezőgazdasági termelésből eredő porterhelés megakadályozására a dűlőutak mentén fasorok és erdősávok telepítésével, helyes mezőgazdasági gyakorlat folytatásával szükséges védekezni HULLADÉKKEZELÉS Kisoroszi területén kommunális hulladéklerakó nem működik, a kommunális hulladék elszállítása megoldott. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával növelendő a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága, illetve a hulladékok mennyiségének csökkentése. Támogatandó, illetve népszerűsítendő a házi komposztálás. A háztartásokban összegyűjtött fölöslegessé vált lomokat, építkezési törmelékeket a lakosság a Bárány köz végén, az egykori hulladéklerakó helyén található, különleges beépítésre nem szánt terület hulladékudvar területfelhasználási egységbe tartozó hulladékudvarba viheti. Völgyzugoly Műhely Kft

31 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 31 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Meg kell oldani a veszélyes hulladékok elkülönítését, lakossági tájékoztatás és egyéb programok keretein belül csökkenteni kell ezek kommunális hulladékok közé kerülését ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zajterhelés Kisoroszi estében a közlekedésből származik, zajkibocsátással járó ipari üzem a településen nem üzemel. Kisoroszi közúti terhelése leginkább a 1113 sz. összekötő út forgalmából adódik. Az út a település belterületére vezet, amelyen a közlekedésből származó terhelés a nyári szezonban jelentősebb, ekkor megnövekszik forgalma a turizmusból eredő látogatások kapcsán, így a rezgésterhelés mértéke fokozódik. A közlekedésből származó zajterhelés ahol erre hely biztosított - növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KVvM EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Zajtól védendő terület Lakóterület (falusias, kertvárosias) Közlekedési zajtól származó határértékek Kiszolgáló út, lakóút mentén gyűjtőút, összekötőút, bekötőút, egyéb közút mentén nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra 55 db 45 db 60dB 50dB Üdülőterület 50 db 40 db 55 db 45 db A 27/2008.(XII.3.) KvVM EüM rendelet 1. melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A település területén az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Lakóterület (falusias, kertvárosias) 50 db 40 db Üdülőterület 45 db 35 db 10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE A településszerkezeti terv védőtávolságot jelöl ki a sz. összekötő út külterületi szakaszán az út tengelyétől számított m széles területen KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS A vízellátás területén korlátozó adottságokként kell kezelni a település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területi fekvését, a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait, a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát, valamint a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). SZENNYVÍZELVEZETÉS, KEZELÉS - a szennyvízátemelő műtárgyak védőtávolság: 150 m - a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatorna nyomvonala FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS - a település árvízzel veszélyeztetett területei, a hullámtéri területek, - a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sáv (10m), - a bányató, - vízfolyásainak, árkainak területigénye és karbantartó sávja, Völgyzugoly Műhely Kft

32 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 32 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - a Duna mentén a fakadó vizek előfordulása fakadóvízzel veszélyeztetett terület (110m) VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS - a 22 kv-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonala biztonsági övezet: 7-7m FÖLDGÁZELLÁTÁS - a település közigazgatási területén haladó nagy-középnyomású földgázvezeték nyomvonala, kapcsolódó létesítmények biztonsági övezet: 5-5m ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei, antennái EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK Az alábbiakban táji és természetvédelmi, örökségvédelmi jogszabályokból és egyéb magasabb rendű tervekből eredeztethető korlátozások kerültek összegyűjtésre. Táji- és természeti védelem - Natura 2000 terület - Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó terület - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezet - Országos Ökológiai Hálózat: o Ökológiai folyosó övezete, o Pufferterület övezet Örökségvédelem - Műemlék és műemléki környezet - Helyi területi védelem alá tartozó terület - Helyi egyedi védelem alatt álló épületek (I., II., és III. kategória) - Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és régészeti övezetek Egyéb korlátozások (A BATrT rendelkezései) - A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; - Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; - A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok. 2. MELLÉKLET: VÁLTOZÁSOK A szerkezeti terv leírásának 3. Területfelhasználás c. fejezete tartalmazza a hatályos településszerkezeti tervhez képest történt legfontosabb változásokat. A hatályos településszerkezeti tervhez képest jelentős változások nem történetek, azonban több esetben a megváltozott jogszabályi keretek, valamint a megváltozott fejlesztési igények miatt kisebb területfelhasználási módosításokat kellett elvégezni. Völgyzugoly Műhely Kft

33 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 33 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Ssz. Hatályos területfelhasználás Tervezett területfelhasználás A) Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület Terület nagyság (ha) Hatályos területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke Tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke A1 Zöldterület Falusias lakóterület 0,21 6 2,4 B) Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8 B9 Különleges terület sportolási célú terület Különleges terület temető Különleges terület temető Településközpont terület Különleges terület hulladékkezelő területe Falusias lakóterület Különleges terület sportolási célú terület Különleges terület sportolási célú terület Különleges terület bánya területe Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület Különleges beépítésre nem szánt terület temető Különleges beépítésre nem szánt terület temető Indoklás Önkormányzati változtatási igény 1,3 3 6 Jogszabályi környezet változása 1, Jogszabályi környezet változása 0, Jogszabályi környezet változása Zöldterület 0,39 0,5 6 Önkormányzati változtatási igény Különleges beépítésre nem szánt terület hulladékudvar Általános mezőgazdasági terület Különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya 0,37 0,1 0,2 3 Jogszabályi környezet változása 2,58 2,4 3,7 Önkormányzati változtatási igény 44,72 1,5 6 Jogszabályi környezet változása Védelmi erdőterület 16,66 1,5 9 Különleges beépítésre nem szánt terület bánya Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés 10,91 0,1 0,2 Jogszabályi környezet változása BATrT. térségi területfelhasználása Biológiai aktivitásérték változás Települési térség -0,76 Mezőgazdasági térség 3,90 Települési térség Települési térség 3,09 1,77 Települési térség 2,15 Mezőgazdasági térség 0,04 Mezőgazdasági térség Különleges rendeltetésű térség Különleges rendeltetésű térség Különleges rendeltetésű térség 3,35 201,24 124,95 1,09 3 A biológiai aktivitásérték változás számítása során a 9/2007. (IV.3) ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerinti Felszíni művelésű bánya, anyagnyerőhely, rendszeresen bolygatott terület, hulladéklerakó értékmutatója került alkalmazásra. Völgyzugoly Műhely Kft

34 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 34 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Ssz. Hatályos területfelhasználás Tervezett területfelhasználás B10 Falusias lakóterület Különleges beépítésre nem szánt terület közösségi kert C) Beépítésre szánt területek átsorolása C1 C2 Településközpont vegyes terület Településközpont vegyes terület Terület nagyság (ha) Hatályos területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke Tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke Indoklás 0,64 2,4 3,2 Önkormányzati változtatási igény Intézmény terület 0,07 0,5 0,5 Önkormányzati változtatási igény Intézmény terület 0,16 0,5 0,5 Önkormányzati változtatási igény Önkormányzati változtatási igény C3 Falusias lakóterület Kertvárosias lakóterület 3,24 2,4 2,7 D) Beépítésre nem szánt területek átsorolása Általános D1 mezőgazdasági terület gyep D2 Közlekedési terület Védelmi erdőterület 1,52 3,7 9 Általános mezőgazdasági területgyep Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés 0,43 0,6 3,7 Önkormányzati változtatási igény D3 Közlekedési terület Zöldterület 0,06 3,7 9 Önkormányzati változtatási igény Magasabb szintű Általános D4 Védelmi erdőterület 0,25 3,7 9 jogszabálynak való mezőgazdasági terület megfelelés D5 D6 D7 D8 Általános mezőgazdasági terület gyep Általános mezőgazdasági terület gyep Általános mezőgazdasági terület gyep Általános mezőgazdasági terület gyep Védelmi erdőterület 1,01 3,7 9 Védelmi erdőterület 1,83 3,7 9 Védelmi erdőterület 0,43 3,7 9 Védelmi erdőterület 6,96 3,7 9 Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés BATrT. térségi területfelhasználása Biológiai aktivitásérték változás Települési térség 0,51 Települési térség 0,00 Települési térség 0,00 Települési térség 0,97 Erdőgazdálkodási térség 8,06 Mezőgazdasági térség 1,33 Települési térség 0,32 Mezőgazdasági térség 1,33 Mezőgazdasági térség 5,35 Mezőgazdasági térség 9,70 Erdőgazdálkodási térség 2,28 Erdőgazdálkodási térség 36,89 Völgyzugoly Műhely Kft

35 Ssz. D9 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 35 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Hatályos területfelhasználás Általános mezőgazdasági terület Tervezett területfelhasználás D10 Védelmi erdőterület Vízgazdálkodási terület D11 Közlekedési terület Védelmi erdőterület D12 D13 D14 D15 D16 D17 Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Általános mezőgazdasági terület-gyep Általános mezőgazdasági terület-gyep Általános mezőgazdasági terület-gyep Terület nagyság (ha) Hatályos területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke Tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke Védelmi erdőterület 0,21 3,7 9 6, ,25 0,6 9 Általános mezőgazdasági területszántó 2,75 9 3,7 Általános mezőgazdasági területgyep 0,54 9 3,7 Általános mezőgazdasági területszántó 6,12 9 3,7 Általános mezőgazdasági területszántó 0,64 3,7 3,7 Általános mezőgazdasági terület 3,05 3,7 3,7 Vízgazdálkodási terület 4 Védelmi erdőterület 0,36 3,7 9 Vízgazdálkodási terület 5 Indoklás Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb rendű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés Magasabb szintű jogszabálynak való megfelelés BATrT. térségi területfelhasználása Biológiai aktivitásérték változás Mezőgazdasági térség 1,11 Erdőgazdálkodási térség -19,41 Erdőgazdálkodási térség 2,10 Erdőgazdálkodási térség -14,58 Mezőgazdasági térség -12,60 Mezőgazdasági térség -32,44 Mezőgazdasági térség 0,00 Mezőgazdasági térség 0,00 Mezőgazdasági térség 1,91 4 Általános mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület területfelhasználási egység kijelölése esetén a biológiai aktivitásérték változás számítás az általános mezőgazdasági terület értékmutatójával (3,7) történt. 5 Védelmi erdőterület vízgazdálkodási terület területfelhasználási egység kijelölése esetén a biológiai aktivitásérték változás számítás az erdőterület értékmutatójával (9) történt. Völgyzugoly Műhely Kft

36 Ssz. D18 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 36 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Hatályos területfelhasználás Védelmi erdőterület Tervezett területfelhasználás Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület Terület nagyság (ha) Hatályos területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke Tervezett területfelhasználás biológiai aktivitás-értéke Indoklás 0, Önkormányzati változtatási igény BATrT. térségi területfelhasználása Biológiai aktivitásérték változás Erdőgazdálkodási térség -0,54 Biológiai aktivitásérték változás összesen: +333,65 Völgyzugoly Műhely Kft

37 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 37 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MUNKAKÖZI ANYAG 3.MELLÉKLET: TERÜLETI MÉRLEG TERÜLETI MÉRLEG A TERVEZETT TSZT SZERINT Területfelhasználási ha kategória Közigazgatási területe Beépítésre szánt terület Kertvárosias lakóterület Lke 69,95 Falusias lakóterület Lf 38,79 Intézmény terület Vi 6,82 Üdülőházas üdülőterület Üü 1,28 Kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz 0,24 Különleges terület sportterület K-Sp 1,35 Beépítésre nem szánt terület Közlekedési és közműterület Köu 10,89 Zöldterület (közkert) Zkk 0,45 Védelmi erdőterület Ev 99,19 Védelmi erdőterület Vízgazdálkodási terület Ev-V 186,69 Általános mezőgazdasági terület - szántó Má-sz 251,32 Általános mezőgazdasági terület - gyep Má-gy 106,33 Általános mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület Má-V 48,12 Vízgazdálkodási terület - Duna medre V 212,8 Különleges beépítésre nem szánt terület - temető Kb-T 1,66 Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya Kb- Golf 44,72 Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya Kb-B 10,91 Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladékudvar Kb- Hull 0,37 Különleges beépítésre nem szánt területsportterület Kb-Sp 1,3 Különleges beépítésre nem szánt területközösségi kert Kb-Kk 0, ,82 ha Völgyzugoly Műhely Kft

38 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 38 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MUNKAKÖZI ANYAG 4. MELLÉKLET: TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Kisoroszi területén a BATrT szerkezeti terve települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, különleges rendeltetésű és vízgazdálkodási térséget jelöl. Térségi területfelhasználás megnevezése BATrT mellékletében meghatározott terület (ha) BATrT által előírt minimum megfelelés (ha) TSZT-ben kijelölt terület (ha) Települési térség 141, Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Különleges rendeltetésű térség Vízgazdálkodási térség 244,51 425,99 207,83 (85%) 383,39 (90%) 218,24 6 (89,26%) 390,49 7 (91,67%) 73, ,04 175,98 (85%) 207,04 (100%) A BATrT térségi területfelhasználási kategóriáira vonatkozó előírásoknak való megfelelés Megfelel Új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a közigazgatási határtól számított 200 m-en belül. Megfelel Az erdőterületként kijelölt terület nagysága megfelel a BATrT erdőgazdálkodási térségre vonatkozó előírásainak. Megfelel A mezőgazdasági területként kijelölt terület nagysága megfelel a BATrT mezőgazdasági térségre vonatkozó előírásainak. Megfelel Az övezet által érintett területen kizárólag beépítésre nem szánt területet jelöl ki a településszerkezeti terv: 14,79%-án különleges beépítésre nem szánt terület bánya, 21,91%-án védelmi erdőterület, fennmaradó részén különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya került kijelölésre. Megfelel A vízgazdálkodási területként kijelölt terület nagysága megfelel a BATrT vízgazdálkodási térségre vonatkozó előírásainak. A térségi területfelhasználási kategóriákon belül az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségre vonatkozó előírásoknak való megfelelés érdekében a településrendezési eszközök kettős területfelhasználást alkalmaznak a vízmű területeken fekvő erdők és gyepek tekintetében. A 43/2006.(IX.21.) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv a vízbázis területeket, a vízműkutak környezetét (vízmű területeket) vízgazdálkodási területbe sorolják, ám e területek a BATrT térségi szerkezeti tervén erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségbe tartoznak. Annak érdekében, hogy a településrendezési eszközökben kijelölt területfelhasználási egységek a tényleges területhasználatnak, s így a BATrT ának előírásainak is megfeleljenek, a vízművek területét a településrendezési eszközök - a felszíni területhasználattal összhangban - erdőterület, illetve mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe sorolják. Annak érdekében viszont, hogy 6 A védelmi erdőterület és a védelmi erdőterület vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységek szerkezeti tervlapon feltüntetett azon területeinek összege, amelyek az erdőgazdálkodási térség területére esnek. 7 Az általános mezőgazdasági terület szántó, az általános mezőgazdasági terület gyep és az általános mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységek szerkezeti tervlapon feltüntetett azon területeinek összege, amelyek a mezőgazdasági térség területére esnek. Völgyzugoly Műhely Kft

39 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 39 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MUNKAKÖZI ANYAG a Fővárosi Vízművek a felszín alatti vízkészlettel kapcsolatos vízgazdálkodási tevékenységüket zavartalanul folytathassák, a területek vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe sorolását is biztosítják a településrendezési eszközök. Ennek eredményeként alakult ki a kettős területfelhasználás rendszere az erdőterületek és az általános mezőgazdasági területek, valamint a vízgazdálkodási területek tekintetében. A területrendezési tervvel való összhang igazolásakor az erdőgazdálkodási és mezőgazdasági térségnek való megfelelés számítása során az erdőgazdálkodási térséghez a védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület, a mezőgazdasági térséghez pedig az általános mezőgazdasági terület-vízgazdálkodási terület területe is hozzászámításra került. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Kisoroszi közigazgatási területén 224,73 ha erdőterület (0,21 ha gazdasági, 215,81 ha védelmi, 0,81 ha közjóléti és 7,9 ha egyéb rendeltetésű erdő) helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek közül 223,34 ha erdőterület került kijelölésre, amely a fenti terület 99,38%-a. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7. (1) bekezdésének megfelelnek. Az OTrT által meghatározott országos övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Kisoroszi közigazgatási területét az alábbi országos övezetek érintik: Országos ökológiai hálózat övezete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület övezete Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe övezete A BATrT által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Kisoroszi közigazgatási területét az alábbi kiemelt térségi övezetek érintik: Ökológiai folyosó övezete Pufferterület övezete Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete Az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó előírások a területfelhasználási rendszer kialakítása során érvényesültek. Az OTrT által lehatárolt országos övezetek és a BATrT által lehatárolt kiemelt térségi övezetek Kisoroszit érintő területe az alábbi táblázatban található meg. Az OTrT 12/A. (4) bekezdése lehetőséget ad a térségi övezetek határának pontosítására, mivel a területrendezési terv és a településrendezési eszközök léptékéből fakadóan eltérések adódhatnak. Ezen pontosítások mértékét a táblázat Megfelelés oszlopa tartalmazza. Országos övezet megnevezése OTrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha) Megfelelés Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 219, ,34 100% Az övezetbe a külterületen elszórt foltokban fekvő erdőterületek tartoznak főként a Duna mentén, illetve a golfpálya területén. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete 854, ,15 100% 8 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján. 9 A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján. Völgyzugoly Műhely Kft

40 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 40 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MUNKAKÖZI ANYAG Országos övezet megnevezése OTrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha) Megfelelés A belterülettől keletre fekvő szántóterületek kivételével a település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. A tájképi adottságok megőrzése érdekében az építmények tájba illeszkedéséről a Helyi Építési Szabályzat fogalmaz meg előírásokat. Országos vízminőség-védelmi terület övezete 1093, ,82 100% A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. A vízvédelemre vonatkozó előírásokat a Helyi Építési Szabályzat fogalmazza meg. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe övezete 965, ,95 100,62% Az település közigazgatási területének nagy része az övezetbe tartozik, a belterület egy részének, illetve attól északkeltre fekvő folt kivételével. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Kiemelt térségi övezet megnevezése BATrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha) Megfelelés Ökológiai folyosó övezete 512, ,36 100% Az övezetbe tartoznak a Duna és a külterület Duna menti területei. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Pufferterület övezete 147, ,77 100% Az övezetbe tartozik a golfpálya területe, valamint a belterület nyugati oldalához csatlakozó mezőgazdasági terület. Az övezet területén új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. (Az övezet BATrT-ben szereplő lehatárolása és a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása jelentős mértékben eltér, a településrendezési eszközökben a Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra az 10 Az OTrT lehatárolása alapján. 11 Az OTrT lehatárolása alapján. 12 A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján. 13 A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján. Völgyzugoly Műhely Kft

41 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 41 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MUNKAKÖZI ANYAG Kiemelt térségi övezet megnevezése övezet területe.) BATrT-ben kijelölt Településrendezési területe/ eszközökben Adatszolgáltatás kijelölt területe során lehatárolt (ha) területe (ha) Megfelelés Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete 1093, ,82 100% Az övezetbe tartozik a település teljes közigazgatási területe. A településen ásványi nyersanyag-vagyon terület az egykori kavics bányató telke, amely jelenleg is élő bányatelek. E terület különleges beépítésre nem szánt bánya területfelhasználási egységbe került besorolásra, így az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelése biztosított. 14 A Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján. Völgyzugoly Műhely Kft

42 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 42 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MUNKAKÖZI ANYAG 5. MELLÉKLET: A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Az évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. A változásokhoz tartozó biológiai aktivitásérték számítás során differenciált számítás az ÖTM rendelet 1. melléklet 2. pontja szerint egy esetben történt. A hatályos településszerkezeti terven különleges terület hulladékkezelő terület különleges beépítésre nem szánt terület hulladékudvar területfelhasználási egységbe került átsorolásra, utóbbi esetében a Felszíni művelésű bánya, anyagnyerőhely, rendszeresen bolygatott terület, hulladéklerakó értékmutatója került alkalmazásra (0,2). Az Általános mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület, valamint a Védelmi erdőterület vízgazdálkodási terület estében a biológiai aktivitásérték változás számítása az első esetben az általános mezőgazdasági terület értékmutatójával (3,7), a második esetben pedig az erdőterület értékmutatójával (9) történt. A változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nőtt. A biológiai aktivitásérték változását bemutató táblázatot lásd: 2. melléklet: Változások. Völgyzugoly Műhely Kft

43 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 43 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT KISOROSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE /2016 ( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Kisoroszi község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6/A. (3) bekezdés, valamint a 62. (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével, a helyi építési szabályzatról szóló 9/2012. (III.29.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. (1) E rendelet hatálya Kisoroszi község közigazgatási területére terjed ki. (2) Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási terv (SZT-1, SZT-2) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények (3) Jelen építési szabályzat függelékei: 1. függelék: Művi értékvédelem 2. függelék: Régészeti területek 3. függelék: Természetvédelem 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. E rendelet alkalmazásában: a) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége, az épületszélességbe a tornác is beszámítandó. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos sík érint. b) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. c) Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület. d) Meglévő épület: az ingatlan-nyilvántartásban szereplő épület. e) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. f) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. g) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely. h) Telekszélesség: előkerti építési határvonalon mért telekszélesség. i) Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll. j) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés deszka vagy kovácsoltvas kapukkal. k) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

44 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 44 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 3. (1) Kötelező erejű szabályozási elemek: a) közigazgatási határ; b) belterület határ, mely egyben övezethatár is; c) szabályozási vonal; d) építési övezet, övezet határa és jele; e) telek be nem építhető része; f) kötelező megszüntető jel; g) méretezés. (2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek: a) védőtávolságok; b) művi értékvédelem ba) műemlék; bb) műemlék épület és telke; bc) műemléki környezet határa; bd) nyilvántartott régészeti lelőhely határa; be) régészeti övezet határa; bf) helyi egyedi védelem; bg) helyi területi védelem alá tartozó terület határa. c) táj- és természetvédelem ca) Országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó övezet határa és területe; cb) Országos ökológiai hálózat - pufferterület övezet határa és területe; cc) Nemzeti park területe és határa; cd) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa; ce) Natura2000 terület határa. d) egyéb korlátozó tényezők da) vízbázis belső védőövezet határa; db) vízbázis külső védőövezet határa; dc) vízbázis hidrogeológiai A védőövezet határa; dd) vízbázis hidrogeológiai B védőövezet határa; de) árvízvédelmi védekezési sáv; df) fakadóvízzel veszélyeztetett terület és határa; dg) hullámtér területe és határa; dh) nagyvízi meder területének határa; di) bányatelek határa. (3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók. (4) Sajátos jogintézmény a telekcsoport újraosztással érintett terület. II. FEJEZET KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. Újonnan kialakításra kerülő, legalább 12 méter széles út esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével legalább egy oldali fasor telepítendő.

45 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 45 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 5. (1) Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 5. RÉGÉSZETI TERÜLETEK 6. (1) A település régészeti lelőhelyeit és a régészeti övezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyek és a régészeti övezetek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 6. HELYI VÉDELEM 7. (1) A helyi védelem alatt álló értékeket és területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Helyi védelem alatt álló értékekre és területekre a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. 8. (1) Helyi területi védelem alá tartozó területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással. (2) Helyi területi védelem alá tartozó területen a közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező, előkerttel beépített építési telkeken a meglévő épület felújítható, átalakítható, bővíthető, de a meglévő épület bontása esetén új épület csak utcavonalas beépítéssel építhető. (3) Helyi területi védelem alá tartozó terület építési telkein az oldalhatáros épületelhelyezés telekszélességtől függetlenül kötelező, az épület oldalfalát a telek oldalhatárán vagy az attól számított legfeljebb 1 méteres sávon belül kell elhelyezni. (4) Helyi területi védelem alá tartozó területen a kialakult, egymás mögé sorolt telkeken, melyek közül közterületi kapcsolattal kizárólag az utcai telek rendelkezik, a meglévő lakóépületek felújíthatók, átépíthetők, korszerűsíthetők, tetőterük beépíthető, amennyiben az nem jár a rendeltetésszám növekedésével. 15 (5) Helyi területi védelem alá eső területen az építési helyen kívül eső épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, de bővíteni csak az építési helyen belül lehet. 16 (6) Helyi területi védelem alá tartozó területen a homlokzat csak vakolt festett felületű, a lábazat tégla- vagy kőburkolatú lehet. Az oromfal anyaga kizárólag falazott, a homlokzattal megegyező felületképzésű lehet. (7) Helyi területi védelem alá tartozó területen az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak vörös, illetve barna égetett agyagcserép lehet. (8) Helyi területi védelem alá tartozó területen kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók. A nyílászárók színe az (7) bekezdésben meghatározott színeken túl a helyi hagyományos színvilághoz alkalmazkodó barna, zöld, piros és kék lehet. (9) Helyi területi védelem alá tartozó területen oromfalas kialakítású utcai homlokzaton két ablakot kell kialakítani, ezen felül a tornác vonalában egy további ajtónyílás és legfeljebb két padlásszellőző nyílás vagy egy szoborfülke létesíthető. 15 Az előírás az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért alkalmazásához az OTÉK 111. (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges. 16 Az előírás az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért alkalmazásához az OTÉK 111. (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges.

46 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 46 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (10) Helyi területi védelem alá tartozó területen az utcai homlokzat ablakainak megválasztásakor az alábbi előírásokat kell betartani: a) az ablak vízszintes oldalhossza mérete cm, b) az ablak függőleges oldalhossz mérete cm lehet, úgy hogy a két oldalhossz arány 1:1,3 és 1:1,4 közé essen. (11) Helyi területi védelem alá tartozó területen a padlásszellőző nyílás mérete legfeljebb 25x50 cm lehet. (12) Helyi területi védelem alá tartozó területen építhető épület szélessége legfeljebb 7,5 m lehet. (13) Helyi területi védelem alá tartozó területen kizárólag oromfalas kialakítású magastetős épület helyezhető el, tetőhajlásszöggel. (14) Helyi területi védelem alá tartozó területen tetőtérbeépítés esetén kizárólag az épület udvar felőli tetősíkja nyitható meg. (15) Helyi területi védelem alá tartozó területen az építési telkek utcai kerítésének magassága legfeljebb 2,0m lehet, zárt kerítés kialakítható. (16) Helyi területi védelem alá tartozó területen kialakult zárt kerítés megtartandó, a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően felújítandó. (17) A helyi területi védelem alatt álló területen kialakult utcavonalas beépítés esetén falazott zárt kerítés és 100%-ban zárt kapuszárny is építhető. (18) Helyi területi védelem alá tartozó területen beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épület jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásként alkalmazható. (19) Helyi területi védelem alá tartozó területen új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó. (20) Helyi területi védelem alá tartozó területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet. (21) Helyi területi védelem alá tartozó területen az épületek közterületről látható homlokzatszakaszán és tetején antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el. (22) Helyi területi védelem alá tartozó terület építési telkein az épületek bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani. (23) Helyi területi védelem alá tartozó terület azon építési telkein, melyek mérete nem haladja meg a 900m 2 -t, új épület építése esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani. (24) Helyi területi védelem alá tartozó terület építési telkein előkertre vagy közterületre nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető. 9. (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (2) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz. b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. (3) Részleges egyedi védelem alatt álló épületek (H2, H3) esetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásai alapján kell eljárni.

47 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 47 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 7. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 10. (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, rendeltetésének módosításánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el. (2) A település belterületén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. (3) Helyi területi védelem alatt álló területen reklámtáblák elhelyezése esetén a helyi értékvédelmi rendelet előírásai szerint kell eljárni. IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 8. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 11. (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell. (2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a Szabályozási terven jelölt fasorok, megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; c) külterületen a fasorokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők. 12. (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Nemzeti Park területek és a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) A település területén szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el. (3) Védett területen a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; b) új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó; c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak. V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 9. KÖRNYEZETVÉDELEM 13. (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra a telekhatáron belül kell teljesülniük. 10. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 14. (1) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. (2) A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók. (3) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

48 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 48 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 11. A LEVEGŐ VÉDELME 15. A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. 12. A TERMŐFÖLD VÉDELME 16. (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, amelynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet. (4) Építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható. (5) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. (6) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 13. A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS -ELHELYEZÉS 17. (1) A település területén önálló hulladékgazdálkodási tevékenység kizárólag Kb-Hull övezet területén folytatható az övezeti előírások figyelembe vételével. (2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget helyi területi védelem alatt álló területen és műemléki környezetben nem helyezhető el. 14. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 18. Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, KATASZTRÓFAVÉDELEM 15. KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI 19. (1) Az azonosított veszélyeztető hatások következményei, és az események bekövetkezésének gyakorisága alapján, település katasztrófavédelmi besorolása II. osztály. (2) Az azonosított veszélyeztető hatások: a) Elemi csapások, természeti eredetű veszélyek a földtani veszélyforrások: aa) árvíz. b) Egyéb eredetű veszélyforrás felszíni és felszín alatti vizek sérülékenysége. 16. ÁRVÍZVÉDELEM 20. (1) Az árvízvédelmi 10m széles védekezési sávban épület vagy építmény nem helyezhető el, a területet árvízvédelmi, karbantartási célra szabadon kell hagyni. Ebben a sávban közműhálózat, közmű létesítmény nem helyezhető el. (2) Az árvízvédelmet nyújtó védekezési sávtól a mentett oldalon 110 m-es sávban fakadóvíz előfordulásával kell számolni, területén a vonatkozó jogszabályban előírtakat kell betartani. (3) A hullámtéri, vagy ártéri területekre vonatkozó jogszabályban megengedett hasznosítástól eltérő új hasznosítás csak akkor lehetséges: a) ha az árvíz elleni védelem már kiépült, illetve megoldott b) az árvízi védelem kiépítése, kialakítása az illetékes hatóságokkal engedélyezett módon történt c) a terület mentetté vált és annak a szükséges átminősítése is megtörtént.

49 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 49 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (4) Nagyvízi meder területét a Szabályozási terv tartalmazza. A nagyvízi meder területébe tartozó területen a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint kell eljárni. 17. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 21. (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli: a) közlekedési területek, b) közművek, közműlétesítmények, c) szennyvízátemelő. (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók. VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 18. TELEKALAKÍTÁS 22. (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (2) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki. Új nyeles telek nyél (nyúlvány) nélkül számított területe az építési övezetben, övezetben előírt kialakítható telekméretnek megfelelő kell legyen. (3) Közműterület és magánút céljára az építési övezet/övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható. (4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a. (5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek. (6) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől el nem zárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél. (7) Telekcsoport újraosztás a Szabályozási terven T jellel jelölt telektömbre kizárólag egyidejűleg történhet. (8) Telekegyesítés akkor is végezhető, ha a kialakuló építési telken a rendeltetési egységek száma a telekegyesítés után meghaladja az építési övezet előírásaiban megengedett legnagyobb rendeltetésszámot. VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 19. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 23. (1) A meglévő és a tervezett közüzemű: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, építményei továbbá azok ágazati előírások szerinti védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a) településképi megjelenésre, b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), c) a hálózatokhoz való hozzáférhetőségre

50 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 50 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) közforgalmú út esetén belterületen és külterület beépítésre szánt területén a közvilágítás kiépítéséről, e) magánút esetén kül- és belterület beépítésre szánt területén a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált hálózatot és létesítményt, építményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességű vagy azt meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. 20. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA 24. A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek, d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett. 21. VÍZELLÁTÁS 25. (1) Belterület beépítésre szánt területén új közüzemű vízelosztó hálózat: a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (2) Külterület beépítésre szánt és belterület, külterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja. (3) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) a hálózatot körvezetékes rendszerként kell építeni. (4) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy az épület megfelelő tűzszakaszolásával a tüzivíz igény csökkentése szükséges. 22. SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZKEZELÉS 26. (1) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel szabad építeni. (2) A település hidrogeológiai és geológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz is közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos. (3) Beépítésre szánt területen: a) már csatornázott területen építeni csak a közcsatorna hálózatra történő csatlakozással lehet b) csatornázatlan területen jelen helyi építési szabályzatban a szennyvízelvezetés, elhelyezésre vonatkozó előírások teljesítésével lehet. (4) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m 3 -t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:

51 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 51 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT aa) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. ab) a külterületen keletkező szennyvizek (napi 5 m 3 -t el nem érő esetben is) tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadás megoldható (felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m 3 -t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: ba) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni élővíz befogadó rendelkezésre áll (felszín alatti tisztított víz elhelyezés tilos), ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz, ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. (5) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolság igénye: a) hatóság által egyedileg megállapított és rögzített mérettel b) előzetes megállapítás nélkül: ba) bűzzáróan és zajvédelemmel kivitelezett műtárgy esetén 20 m bb) bűzzár vagy zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m. (6) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belül: a) a már beépített lakó-, vegyes, különleges hasznosítású telken építési tevékenységet végezni csak a műtárgy védőtávolság okozta terhelésének a megszüntetését követően lehet a b) bekezdésben leírtak figyelembe vételével: aa) vagy a beépített telek telekhatáráig kell csökkenteni a műtárgy védőtávolság igényét (a műtárgy zajvédetté és bűzzáróvá tételével, távvezérlésének megoldásával), ab) vagy a műtárgy kiváltását kell megoldani. b) már beépített lakó-, vegyes, különleges hasznosítású telken levő beépítés felújításán és a meglévő épület kubatúráján belül történő átalakításán kívül építési tevékenység nem végezhető, többlet rendeltetési egység nem hozható létre. 23. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 27. (1) A felszíni vizek (vízfolyások, vízfelületek, tavak) mederkarbantartó parti sávját közterületként kell szabadon hagyni, amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani. A biztosítandó parti sáv: a) a Duna és a Szentendrei Duna-ág mentén 10 m-es sáv b) a tavak mentén 6 m-es sáv c) kis vízfolyások, nyílt árkok mentén minimum 3 m-es sáv. (2) A nagyvízi meder zonációira vonatkozó előírásokat, valamint a fakadóvizes sávra és a gödörásásra vonatkozó előírásokat szakági rendelet szabályozza. (3) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét minden beruházásnál ellenőrízni kell és csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig és arra a befogadó kezelője befogadói nyilatkozatot ad.

52 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 52 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (5) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a befogadó nyilatkozatnak megfelelően a közhálózatba (akár zárt csapadékcsatorna, akár nyílt árkos a közcsatorna hálózat) kivezetni. (6) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az 3,5 m-nél szélesebb nem lehet b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével) c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, és d) a vízszállítás akadálymentes legyen. 24. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 28. (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben, b) helyi területi védelem alatt álló területen, c) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Külterületi beépítésre nem szánt területen erdősült terület kivételével egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha a hálózat kiépítésének nyomvonalát erdőterületen kellene átvezetni, akkor a hálózat számára olyan sávot (erdei, vagy közutat) kell választani, ahol fakivágás nélkül lehet elhelyezni, de oda is csak földalatti telepítéssel lehet építeni. (5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad. 25. FÖLDGÁZELLÁTÁS 29. (1) Földgázvezetéket közterületen és magán telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (2) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utca fronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán lehet elhelyezni. 26. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 30. (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni. (2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, ott is új elektronikus hírközlési hálózatokat csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni. (3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatok föld feletti fektetéssel is kivitelezhetők a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

53 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 53 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 27. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 31. (1) Vezeték nélküli szolgáltatás építményeit belterületen, beépítésre szánt területen: a) a gazdasági területek kivételével, önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető, b) silókra, tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna (2) Beépítésre nem szánt területen új vezeték nélküli szolgáltatás építménye csak egyéb hasznosítási céllal (pl. kilátó, térvilágító berendezés, stb.) összeépítve, multifunkcionális építményként telepíthetők. 28. MEGÚJULÓ ÉS EGYÉB ENERGIATERMELŐ LÉTESÍTMÉNYEK 32. (1) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül: a) klímaberendezés, szellőző, kémény, égéstermék elvezetés (kivéve a parapet konvektor) az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető, aa) parapetkonvektor utcai homlokfalra akkor telepíthető, ha az épület előtt előkert van b) háztartási méretű napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) ba) magastetős épületnél a tetősíkba telepíthető, bb) lapostetős épületnél a tetősíktól max 45 o -kal eltérően telepíthető c) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele: ca) hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építmény magasságot max 3 m-en túl nem haladhatja meg, cb) hogy a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen cc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető helyi területi védelem alatt álló területen tájképvédelmi területen ahol magasabb rendű területrendezési terv azt tiltja.

54 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 54 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 29. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 33. (1) Ha egy épület alatti földrészlet önálló helyrajzi számon nyilvántartott telken önálló helyrajzi számmal rendelkezik, ezért nem elégíti ki az övezeti előírásokban foglalt minimális telekméretet, s közterületi kapcsolata sincs, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható. 117 (2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak. (3) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. 30. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 34. (1) A település területén főépület és közterületről látható melléképület esetén: a) műanyag hullámlemez; b) fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemez rendszerből; c) alumínium trapézlemez; d) bitumenes zsindely (meglévő palatető cseréjének kivételével) tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható. (2) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a fent említett színek mellett barna, kék és zöld szín is alkalmazható. (3) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. (4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet. (5) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést a riasztó kültéri egységét kivéve elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet, b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen. c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetőre történő telepítés esetén a tetősíktól legfeljebb 10 o -kal emelkedhet ki. (6) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a) a telkek előkertjében, b) a telkek udvarán, c) az épület egyéb homlokzatán helyezhető el. (7) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető Az előírás az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért kizárólag akkor alkalmazható ha az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az Állami Főépítész hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal záró szakmai véleményében hozzájárul.

55 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 55 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 31. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 35. (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,0 m-t, de együttesen legfeljebb a 1,5 m-t. (2) Tereprendezés építési helyen kívül az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása kivételével nem lehetséges. (3) Támfal kialakítása során a természetes terepszint a) felfelé legfeljebb 1,0 méterrel, b) lefelé legfeljebb 1,0 méterrel, de együttesen legfeljebb 1,5 méterrel változtatható meg. (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki. 36. (1)Az utcafronti kerítés magassága, a helyi területi védelem alatt álló terület kivételével, legfeljebb 1,8 m lehet. (2) Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint telken belül legalább 75%-ban áttört kerítés építhető, magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t. (3) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag lábazat nélküli drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. (4) Gazdasági és védelmi erdőterületen kerítés (drótfonatos kerítés vagy vadvédelmi háló) csak természetvédelmi, vadgazdálkodási illetve erdőgazdálkodási célból építhető. (5) Sportpálya területén labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető. 32. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 37. (1) Újonnan beépítésre kerülő, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. (2) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet. Amennyiben a tömbre jellemző oldalhatár nem állapítható meg, az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon. (4) Új épület előkerti építési vonalának a kialakult állapothoz kell igazodnia. (5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy a helyi területi védelem alatt álló terület kivételével az előkert mélysége, mely egyben építési vonal is, 5 m. (6) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy a helyi területi védelem alatt álló területen az előkert mélysége 0 m. (7) Újonnan beépítésre, vagy jelentős átépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal: a) lakóövezetek esetében: 5 m, b) egyéb övezet esetében: 5 m. (8) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon. (9) Utcavonalas beépítésű épületek között elhelyezkedő foghíjtelek előkerti építési vonala a közterülettől legfeljebb 2,0 m-ig visszahúzható. (10) Fekvő telek esetében, amennyiben annak mélysége nem haladja meg a 20 m-t, és ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, a hátsókert 0 méter, az előkert 3 m. (11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje az övezetben szabályozott épületmagasság a (12) és (13) bekezdésekben előírtak figyelembevételével. (12) 10 m szélességet el nem érő építési telkek esetében a telek oldalkertje 3,0 méter. (13) 12 m szélességet el nem érő építési telkek esetében a telek oldalkertje 4,0 méter. (14) Helyi területi védelem alatt álló területen a kialakult zártsorúan beépített építési telken lévő épület felújítható, átalakítható, átépíthető. (15) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m, kivéve ha az övezeti előírások másképp rendelkeznek.

56 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 56 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 33. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 38. (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak: a) Kertvárosias lakóterület (Lke) b) Falusias lakóterület (Lf) c) Intézmény terület (Vi) d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) e) Üdülőházas terület (Üü) f) Különleges területek fa) sportterület (K-Sp) (2) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el. 34. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 39. (1) Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) lakó; b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális; e) szállás jellegű; f) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb épületmagasság o - os tetőhajlásszögű, jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén 0,5 méterrel túlléphető. (5) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3 méterrel túlléphető. (6) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület helyezhető el, kivéve, ha az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb. Ebben az esetben az építési telken két főépület helyezhető el. (7) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein összesen legfeljebb három önálló rendeltetési egység, de legfeljebb két lakás helyezhető el. Amennyiben a meglévő rendeltetések száma ennél nagyobb, úgy a meglévő rendeltetés a (2) bekezdésnek megfelelően módosítható. (8) A (6) bekezdésben foglaltakon túl további egy melléképület helyezhető el. (9) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m 2 bruttó alapterületű lehet. (10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény lakóépülettel egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el. (11) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) trágyatároló, b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

57 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 57 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (12) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben az elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop; c) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak. (13) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (14) Kertvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új főépület esetén az épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs is) történhet. (15) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele Lke1, Lke1* Beépítési mód Kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m²) Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) SZ ,5 60 Lke2 SZ ,5 60 Lke3, Lke3* K O SZ O , kialakult állapot - oldalhatáron álló beépítés - szabadonálló beépítés (16) Az Lke1* építési övezetben kizárólag magastetős épület helyezhető el o tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 50m 2 -en létesíthető. (17) Lke1* építési övezetben az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. (18) Az Lke3* építési övezetben kizárólag magastetős épület helyezhető el o tetőhajlásszöggel. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 50m 2 -en létesíthető. (19) Lke3* építési övezetben az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. 35. FALUSIAS LAKÓTERÜLET 40. (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. (2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) lakó; b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) szállás jellegű; e) igazgatási, iroda; f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; g) kulturális, közösségi szórakoztató; h) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

58 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 58 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével kizárólag magastetős épület építhető közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel. (5) Falusias lakóterület építési övezeteiben az épület bruttó alapterületének 30%-át meg nem haladó részén 30 -nál kisebb tetőhajlásszög is kialakítható. (6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) trágyatároló. (7) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m 2 bruttó alapterületű lehet. (8) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó építmény lakóépülettel egyidejűleg vagy annak megléte esetén helyezhető el. (9) Falusias lakóterület építési övezeteiben elő- és/vagy oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el: a) állatól; b) kerti építmények közül a gépkocsi tárolásra szolgáló műtárgyak. (10) Falusias lakóterület építési telkein legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti főépület, és további egy melléképület helyezhető el. (11) Falusias lakóterület építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (12) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új főépület esetén az épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. (13) Falusias lakóterület építési telkein kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben és az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (14) Falusias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven jelölt utcaszakaszokon az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,0 m-t. (15) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele K O SZ Beépítési mód Kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m²) Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Lf1 O K 12 30/K 30/K 4,5 50 Lf2 O /K 25/K 4,5 50 Lf3 SZ , kialakult állapot - oldalhatáron álló beépítés - szabadonálló beépítés (16) Lf1 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. (17) Lf1 építési övezetben a kialakítható telek megengedett legkisebb mérete kialakult, az építési övezetben a telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. (18) Lf1 építési övezetben, amennyiben egy építési telek kialakult beépítettségének mértéke meghaladja a 30%-ot, úgy a meglévő épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, lebontása esetén saját helyén újjáépíthető, de az építési telek beépítettsége tovább nem növelhető Az előírás az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért alkalmazásához az OTÉK 111. (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges.

59 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 59 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (19) Lf1építési övezet építési telkein új épület építése esetén az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 métert. (20) Lf2 építési övezetben, amennyiben egy építési telek kialakult beépítettségének mértéke meghaladja a 25%-ot, úgy a meglévő épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, lebontása esetén saját helyén újjáépíthető, de az építési telek beépítettsége tovább nem növelhető. 19 (21) Lf2építési övezet építési telkein új épület építése esetén az épületszélesség nem haladhatja meg a 7,5 métert. 36. INTÉZMÉNY TERÜLET 41. (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) igazgatási, iroda; b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; c) kulturális, közösségi szórakoztató; d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; e) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein templom építése esetén az építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (6) Intézmény terület építési övezeteiben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható. (7) Intézmény terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló, komposztáló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (8) Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m²) Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Vi1 SZ ,0 30 SZ Vi2 SZ , szabadonálló beépítés 19 Az előírás az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb, ezért alkalmazásához az OTÉK 111. (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges.

60 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 60 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 37. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 42. (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) szállás jellegű; e) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó; f) sport rendeltetést tartalmazhat (3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el. (6) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet SZ jele Beépítési mód Kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m²) Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) Gksz1 SZ , szabadonálló beépítés (7) Gksz1 építési övezet építési telkén elhelyezett épület maximum két önálló rendeltetési egységet tartalmazhat, melyekből legfeljebb egy lehet lakó rendeltetésű. (8) Gksz1 építési övezet építési telkein a minimális zöldfelületi mértéken belül, az oldalkerti és hátsókerti telekhatárok mentén min. 5 m-es sávban többszintű növényzet telepítése kötelező. (9) Gksz1 építési övezet építési telkein épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el. 38. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET 43. (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Üdülőházas terület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) igazgatási, iroda; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést tartalmazhat. (3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Üdülőházas terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó;

61 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 61 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (5) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Kialakítható Kialakítható telek Terepszint alatti telek Beépítettség Épületmagasság Építési Beépítési megengedett beépítettség Zöldfelület megengedett megengedett megengedett övezet mód legkisebb megengedett legkisebb legkisebb legnagyobb legnagyobb jele területe legnagyobb mértéke (%) telekszélessége mértéke (%) mértéke (m) mértéke (%) (m²) (m) SZ Üü1 SZ , szabadonálló beépítés (6) Üü1 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető. (7) Üü1 építési övezet építési telkein épület a telekhatártól legalább 5 m-re helyezhető el. (8) Üü1 építési övezet építési telkein önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett. 39. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 44. Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) sportterület (K-Sp) 40. KÜLÖNLEGES TERÜLET SPORTTERÜLET 45. (1) Különleges terület - sportterület a Szabályozási terven K-Sp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület sportterület építési övezeteiben elhelyezhető főépület: a) sport; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű rendeltetést tartalmazhat. (3) Különleges terület sportterület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető. (4) Különleges terület sportterület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (5) Különleges terület sportterület építési övezeteinek építési telkein sportcsarnok építése esetén az építési övezetben előírt legnagyobb megengedett épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (6) Különleges terület sportterület építési övezeteinek építési telkein önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett. (7) A különleges terület - sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg: Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható telek megengedett legkisebb területe (m²) Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) Zöldfelület legkisebb mértéke (%) K-Sp1 SZ ,0 70 SZ - szabadonálló beépítés XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 41. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 46. A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók: a) Zöldterület aa) Közkert (Zkk) b) Erdőterületek ba) Védelmi erdőterület (Ev) bb) Védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület (Ev-V)

62 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 62 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület-szántó cb) Általános mezőgazdasági terület-gyep cc) Általános mezőgazdasági terület-vízgazdálkodási terület d) Vízgazdálkodási terület da) Vízgazdálkodási terület e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Temető eb) Golfpálya ec) Bánya ed) Hulladékudvar ee) Sportterület ef) Közösségi kert f) Közlekedési- és közműterület fa) Közúti (Má-sz) (Má-gy) (Má-V) (V) (Kb-T) (Kb-Golf) (Kb-B) (Kb-Hull) (Kb-Sp) (Kb-Kk) (KÖu) 42. ZÖLDTERÜLET 47. (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. (2) Zkk1 övezetben épület nem helyezhető el. Az övezet területén meglévő kápolna felújítható, átépíthető. 43. VÉDELMI ERDŐTERÜLET 48. (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál. (2) Ev1 övezetben épület nem helyezhető el, meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. (3) Ev1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 49. (1) A védelmi erdőterület-vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven Ev-V jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál, területén vízgazdálkodási tevékenység folytatható. (2) Ev-V1 övezetben épület nem helyezhető el, meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető, alapterületének növelése nélkül átalakítható. (3) Ev-V1 övezet telkein meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. A-VÁLTOZAT 44. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 50. (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Má-sz1 jelű övezetben új birtokközpont nem létesíthető, meglévő birtokközpont területe nem növelhető. (3) Má-sz1 jelű övezetben új épület nem helyezhető el, meglévő építmény felújítható, korszerűsíthető, átalakítható. (4) Má-sz1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. B-VÁLTOZAT 50. (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

63 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 63 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (2) Má-sz1 jelű övezetben új birtokközpont nem létesíthető, meglévő birtokközpont területe nem növelhető. (3) Má-sz1 jelű övezetben, a birtokközpont kivételével, épület nem helyezhető el. (4) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén a) a beépítés módja: szabadonálló; b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%; c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; (5) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el. (6) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető, amennyiben azt az alkalmazott technológia megköveteli. (7) Má-sz1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. C-VÁLTOZAT 50. (1) A Szabályozási terven Má-sz jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, továbbá az ehhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Má-sz1 jelű övezetben birtokközpont alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 10 ha ( m 2 ) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább m 2. A birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. (3) Má-sz1 jelű övezetben, a birtokközpont területének kivételével, épület nem helyezhető el. (4) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén a) a beépítés módja: szabadonálló; b) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10%; c) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; (5) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén lakóépület csak gazdasági épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. Lakóépület legfeljebb a beépített szintterület 20%-án helyezhető el. (6) Má-sz1 jelű övezetben a birtokközpont telkén földszintes gazdasági és állattartó épület esetén az övezetben előírt legnagyobb megengedhető épületmagasság 3 m-rel túlléphető, amennyiben azt az alkalmazott technológia megköveteli. (7) Má-sz1 övezet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezettel érintett területén meglévő építmény felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 51. (1) A Szabályozási terven Má-gy jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz, valamint a hagyományos legeltetéses állattartáshoz kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgál. (2) Má-gy1 övezetben épület nem helyezhető el, új birtokközpont nem létesíthető. 52. (1) A Szabályozási terven Má-V jellel jelölt övezet elsősorban a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek, valamint vízgazdálkodási tevékenység végzésére szolgál. (2) Má-V1 övezetben épület nem helyezhető el. 45. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 53. (1) Vízgazdálkodási terület a Szabályozási terven V jellel jelölt övezet. (2) V1 övezetben épület nem helyezhető el. (3) A Duna mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.

64 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 64 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 46. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 54. Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) temető (Kb-T) b) golfpálya (Kb-Golf) c) bánya (Kb-B) d) hulladékudvar (Kb-Hull) e) sportterület (Kb-Sp) f) közösségi kert (Kb-Kk) 47. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TEMETŐ 55. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezetben elhelyezhető: a) terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló építmény; b) ravatalozó, kápolna; c) urnafal. (3) Kb-T1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m 2 ; b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%. (4) Kb-T1 övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (5) Kb-T1 övezet telkein több épület is elhelyezhető. (6) Kb-T1 övezet telkein kápolna építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. 48. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET GOLFPÁLYA 56. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - golfpálya a Szabályozási terven Kb-Golf jellel jelölt övezet, amely sportpályák, sportlétesítmények és kiszolgáló épületeik elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya terület övezeteiben elhelyezhető építmény: a) kulturális, közösségi szórakoztató; b) szállás jellegű; c) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Kb-Golf1 övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: m 2 (2ha); b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 70 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 6,0 m; f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 2%. (4) Kb-Golf1 övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatornahálózatba bekötve történik. (5) Kb-Golf1 övezet telkein több épület is elhelyezhető. (6) Kb-Golf1 jelű övezetben meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, átépíthető, bővíthető. (7) Kb-Golf1 övezet területén új épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

65 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 65 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 49. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BÁNYA 57. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel szabályozott övezet, amely elsősorban az ásványvagyon kitermelésére szolgáló terület. (2) Kb-B1 övezetben épület nem helyezhető el. 50. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET HULLADÉKUDVAR 58. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - hulladékudvar a Szabályozási terven Kb-Hull jellel jelölt övezet, amely a hulladékgazdálkodáshoz, hulladék ideiglenes elhelyezéséhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Kb-Hull1 övezetben épület nem helyezhető el. 51. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SPORTTERÜLET 59. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület övezeteiben elhelyezhető építmények: a) sportépítmények; b) sportépítmények kiszolgáló létesítményei; c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmények. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m 2 ; b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m; c) a beépítés módja: szabadonálló; d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 1%; e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m; f) a zöldfelület legkisebb mértéke: 70%; g) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 1%. (5) Kb-Sp1 övezet területén új épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 52. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KÖZÖSSÉGI KERT 63. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület közösségi kert terület a Szabályozási terven Kb-Kk jellel szabályozott övezet, amely elsősorban a helyi lakosság zöldség és gyümölcstermesztését biztosító, kertészeti művelés alatt álló terület. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület közösségi kert terület övezeteiben elhelyezhető építmény: a) közösségi épület, és b) épületnek nem minősülő kerti építmény, tárolóépítmény. (3) Kb-Kk1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1000 m 2, b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 20 m, c) a beépítés módja: szabadonálló, d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3%, e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m, f) legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség: 3%. (4) Kb-Kk1 övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (5) Kb-Kk1 övezet telkein több épület is elhelyezhető. 53. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 64. (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

66 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 66 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. (3) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási terv ábrázolja. (4) 8 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki. (5) Intézményi terület építési övezeteiben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen is biztosítható. (6) Helyi területi védelem alá tartozó területen a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezésére vonatkozóan a 9. (22)-(23) előírásait kell alkalmazni. HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 65. (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Kisoroszi község helyi építési szabályzatáról szóló 5/2006. (IX.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Kisoroszi, Nádasdy-Csontos Elek Polgármester Eőryné dr. Mezei Orsolya Jegyző Kihirdetve: Kisoroszi, Eőryné dr. Mezei Orsolya Jegyző

67 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 67 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A.../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Szabályozási terv (SZT-1 belterületi Szabályozási terv, SZT-2 külterületi Szabályozási terv)

68 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 68 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

69 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 69 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2. MELLÉKLET A.../2016. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ Sajátos jogintézmények 2.1. Telekcsoport újraosztással érintett területek A Harmat utca keleti tömbje: 1720, 1721, 1722, 1723, 1724, 1725/1, 1725/3-11, 1725/13-14; 1693 hrsz terület környéke: 1688/1-4, 1691, 1692, 1693, 1694, 1695, 1696, 1697, 1698, 1699, 1700, 1701, 1702/1-5;

70 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 70 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT FÜGGELÉKEK 1. FÜGGELÉK Művi értékvédelem 1.1. Országos védelem A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ nyilvántartása szerint Kisoroszi országos művi értékvédelem alá eső épületei és területei, valamint az egyes műemlékekhez tartozó műemléki környezetek területe: Ssz. Cím Hrsz Funkció 1. Széchenyi utca Hősök tere /1, 203/4, 203/5, 203/6 Római katolikus templom Református templom Műemlék törzsszáma Műemléki környezet 364, 345, 362, 363, 367, 368, 369, 61, 62/3 204, 196, 197, 198, 201, 202, 289/3, 255, 256, 257, Helyi védelem Védelmi kategória Érintett ingatlan helyrajzi száma Helyi I. védettségű épület (H1) 55/1, 60, 62/3, 62/4, 105, 106, 131, 154, 155, 169/2, 169/9, 198, 204, 283, 301, 355, 355/1, 355/6, 356, 357, 363, 374, 377, 380/1, 383, 387/1, 390/1, 390/2, 390/3, 390/5, 394, 396, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 417/1, 417/2, 417/3, 436/1, 437, 444, 454, 455, 461, 462, 475, 476, 486, 509/1, 511 Helyi II. védettségű épület (H2) 51, 53, 56, 113, 114, 115, 116, 118, 118/2, 128, 129, 130/2, 135, 142/1, 142/2, 151, 193, 195, 197, 202, 205, 206, 207/3, 208, 209, 211, 212, 215, 217/1, 217/2, 223, 224, 225, 231, 234, 235, 247, 291/1, 291/2, 296, 306/1, 312, 313, 314/2, 315, 317, 319, 351/1, 352/1, 354/1, 368, 369, 371, 375, 378, 410, 415, 419, 422, 429, 432, 433, 435, 438, 439, 445, 445/2, 451, 452, 453/1, 453/2, 464, 465, 467, 474, 477, 482, 483, 487/1, 491, 508, 1219 Helyi területi védelem alá tartozó terület 40/2, 41, 50/1, 50/2, 51, 53, 54, 55/1, 55/2, 55/3, 56, 57, 58, 60, 61, 62/2, 62/3, 62/4, 62/5, 62/6, 63, 64, 65, 065,66, 67, 68, 69, 70, 96, 97, 104, 105, 106, 107, 108, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118/1, 118/2, 119, 124, 125, 126, 127, 128, 129, 130/1, 130/2, 131, 132, 134, 135, 136, 137, 138, 139, 140, 141, 142/1, 142/2, 143/3, 150/1, 150/2, 151, 152, 153, 154, 155, 155, 156, 157, 159, 160, 161, 162, 163, 164/2, 164/4, 164/5, 164/6, 165, 166, 167, 169/2, 169/3, 169/4, 169/6, 169/7, 169/8, 169/9, 170, 171, 172, 173/1, 173/2, 174, 176, 177/1, 182, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203/1, 203/4, 203/5, 203/6, 204, 205, 206, 207/1, 207/2, 207/3, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 214, 214, 215, 216/1, 216/2, 216/3, 217/1, 217/2, 218, 219, 220, 221, 222, 223, 224, 225, 245, 247, 248/1, 248/2, 249, 250, 251/5, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 260, 261/2, 261/3, 261/4, 282/1, 283, 284/1, 288, 289/2, 289/3, 290, 291/1, 291/2, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 300, 301, 302, 303, 304, 305/1, 305/2, 306/1, 306/2, 307, 308, 309, 310, 311, 312, 313, 314/1, 314/2, 315, 316, 317, 318, 319, 320, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1,

71 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 71 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 384, 385, 386, 387/1, 387/2, 388, 389/1, 389/2, 390/1, 390/2, 390/3, 390/4, 390/5, 390/6, 391, 392, 393, 394, 395, 396, 397, 398/1, 398/2, 399, 400, 401, 404, 405, 406, 407, 408, 409, 410, 412, 413, 414, 415, 416, 417/1, 417/2, 417/3, 417/4, 417/5, 417/6, 417/7, 418, 419, 420, 421, 422, 423, 424, 425, 426/1, 426/2, 427, 428, 429, 431, 432, 433, 434, 435, 436/1, 436/2, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 443, 444, 445/1, 445/2, 446, 447, 448, 450, 451, 452, 453/1, 453/2, 453/3, 454, 456/1, 456/2, 457, 458, 459, 460, 461, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 471, 472, 473, 474, 475, 476, 477, 478, 479, 480, 482, 483, 484, 485, 486, 487/1, 487/2, 488, 489, 490, 491, 492, 493, 494, 495/1, 495/2, 496, 498, 498/2, 499, 500, 501, 502, 503, 504, 505, 506, 507, 508, 509/1, 509/2, 510, 511, 532/1, 532/2, 532/3 2. FÜGGELÉK Régészeti lelőhelyek Központi lelőhelyszám Központi azonosító Lelőhelynév Helyrajzi számok Nagy-Sasfészek 66/3, 66/4, 66/5, 66/6, 67, 68/1, 68/2, 68/3, 68/4, 69/1, 70/2, 71, 72/ Istvány-földek (középkori Bogdán rév falu helye) 072/ Nagy-földek 072/ Szilvási-rét (középkori Kisoroszi ) 1, 02, 03/10, 03/1, 03/11, 03/12, 03/13, 03/14, 03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/2, 03/21, 03/22, 03/23, 03/24, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 03/30, 03/3, 03/31, 03/32, 03/33, 03/34, 03/35, 03/36, 03/37, 03/38, 03/39, 03/40, 03/4, 03/41, 03/42, 03/43, 03/44, 03/45, 03/46, 03/47, 03/48, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 06, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 09/8, 010/1, 010/2, 011, 012/1, 012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 015, 016/2, 21/2, 22, 23, 32, 33, 40/1, 40/2, 41, 51, 53, 54, 55/1, 56, 58, 58, 60, 61, 62/3, 62/6, 63, 69, 70, 076, 96, 106, 107, 345, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 387/1, 397, 532/1, 532/2, 532/ Pásztor-kert (Hosszú-rét) 034, Kender-földek 012/19, 012/20, 012/21, 013, 014/1, 014/10, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 14/6, 014/7, 014/8, 014/9, 015, 016/1, Pusztatemplom 018, 019/1, 019/2, Hosszú-rét Hosszú-rét Kápolna 1, 3, 13/1, 13/3, 14/2, 15, 18, 19, 20, 21/1, 24, 24, 25, 26 Régészeti övezet továbbá: 21/2, 22, 23, 29, 30, 31/1-2, 34, 39, Pusztatemplom 014/10, 014/11, 014/12, 014/13, 014/14, 015, 017, 018, 019/1, Szőlők alja Széchenyi u. 2, 3, 10, 326/2, 326/23-28, 328/1, 329, 331/1-2, 332/1, 333/1-2, , 336/12, 336/14, 336/15, 336/21, 336/23, 345, , 509/1-2, 510, 511, 512/1-2,

72 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 72 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 3. FÜGGELÉK Természetvédelem 3.1. Védett természeti területek Duna-Ipoly Nemzeti Park területe 026, 028/1, 028/2, 028/3, 028/4, 031/1, 031/2, 032, 034, 035, 036, 049, 055/11, 055/15, 056/2, 056/3, 071, 071/ Natura 2000 terület Duna és ártere (HUDI20034) 015, 016/1, 016/2, 026, 027, 028/1, 031/1, 031/2, 032, 034, 035, 072/2, 072/3, 074/1, 074/2, 075, 076

73 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 73 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

74 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 74 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA A Vizsgálati összefoglaló célja és feladata, hogy összefoglaló módon mutassa be a település területrendezési konfliktusait, fejlődési lehetőségeit, mintegy kijelölve a település fejlődésének, a következő településrendezési tervfázisok irányát. Települési alapadatok Terület (ha) 1093,82 Belterület (ha) 129,97 Egykori zártkert (ha) - Külterület (ha) 963,85 Lakosság (fő) 997 Térségi kapcsolatok, településhálózat Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő település, a Szentendrei járás része, a járási központtól, Szentendrétől 20 km-re, a fővárostól 40 km-re fekszik. A falu földrajzi elhelyezkedéséből adódóan zsáktelepülés, közútról egyetlen módon, az sz. Szentendre- Kisoroszi összekötő útról Tahitótfalun át közelíthető meg. További közlekedési kapcsolata a Visegrád-Szentgyörgypusztára közlekedő rév. A község a Budapesti Agglomeráció és a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet része. A település társadalma Kisoroszi lakosainak száma 2013-ban 997 fő volt. A község népességszáma 1960 és 1990 között drasztikus csökkenést mutatott, 30 év alatt a felére esett vissza, ám az 1990-es évektől dinamikus növekedés tapasztalható. Utóbbi kedvező folyamat a beköltözők folyamatosan növekvő számának tudható be, akik között a vonzó természeti környezetet és nyugalmat kereső művészek, valamint a kisgyermekes családok egyaránt megtalálhatóak. Mindezek ellenére a település korszerkezete elöregedést mutat, a 60 év felettiek aránya magasabb, mint a 15 éven aluliaké. A település gazdasága Kisoroszi gazdasága, földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, a turizmusra és a mezőgazdaságra épül. A község idegenforgalmi jelentőségét főleg a Duna nyújtotta vízisport és fürdőzési lehetőségek adják, a szigetcsúcson egy táborozóhely üzemel (Kisoroszi Szigetcsúcs Erdőterületi Táborozóhely). További turisztikai lehetőségek a horgásztóként működő Cseres-tó, valamint a Magyar Golf Club golfpályája. A külterületi szántóterületek nagy részén egy földbirtokos gazdálkodik, a kisebb parcellákat a néhány hektárral rendelkező helyi lakosok művelik. Jellemző termesztett növények a repce, a kukorica, a búza és a napraforgó. Fontos megemlíteni a település és a Fővárosi Vízművek Zrt. közötti megállapodást, amelynek keretein belül a Kisoroszi közigazgatási területén kitermelt vízmennyiségből származó bevétel 1%-át a település önkormányzata kapja meg, amit többek között környezetvédelemre, hulladékgazdálkodásra, környezettudatos szemléletformálásra fordíthat a Főváros Vízművekkel kötött megállapodás alapján. Településüzemeltetés Kisoroszin az anyagi jellegű közszolgáltatások az önkormányzat által biztosítottak és megfelelően működnek. A kommunális hulladék elszállítása megoldott, a szelektív hulladék-gyűjtés szigeteken valósul meg. Az önkormányzat egy hulladékudvart is működtet a belterület északi határán, ahová a feleslegessé vált lomokat, építkezési törmelékeket vihetik a településen élők. Természeti adottságok Kisoroszi az Alföld nagytáj területén, a Duna menti síkság középtájon, a Vác-Pest-Duna-völgy kistájon helyezkedik el. A Szentendrei-sziget tszf. magassága 100 és 123 m között változik, Kisoroszi területén jelentős magasságkülönbségek nincsenek. A község talajtani adottságaira a Duna-parti területeken a réti öntéstalajok, a középső területeken pedig a gyenge vízgazdálkodású futóhomok jellemzőek. A település vízrajzi jellemzőit a Duna határozza meg, a talajvízszint ingadozások is a Duna vízállását követik. A község felszíni vízfolyással nem rendelkezik, egyetlen felszíni állóvize a Cseres-tó. A község természetes növénytakaróját a Duna parti ártéri ligeterdők és az azokhoz kapcsolódó ártéri kaszálók alkotják.

75 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 75 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Tájszerkezet Kisoroszi tájszerkezetét főként a vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználatok, beépített területek, valamint a különböző természetes és mesterséges vonalas elemek hálózata határozza meg. A Duna-parti területeken főleg a vízhez kötődő területhasználatok, míg a sziget belső területein a beépített területek és a szántók uralkodnak. A település egyetlen mesterséges vonalas tájszerkezeti eleme az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út, amely kelet-nyugati irányban szeli át a települést és a Széchenyi útba torkollik. A táj szerkezetét jelentősen meghatározza a Magyar Golf Club golfpályája, amely 66 hektáros területével a belterület keleti oldalához csatlakozik. Tájhasználat Kisoroszi tájképét és a tájhasználatok kialakulását nagymértékben befolyásolta Duna-parti elhelyezkedése. A közigazgatási terület vízparti területeit erdők borítják, amelynek egy része természetes, másik része vízvédelmi célú, telepített állomány. További erdőterületek a belső, Dunától távolabbi területeken két helyen találhatóak: a belterület északi oldalához csatlakozó erdőfolt, valamint a Tahitótfalu területéről átnyúló erdősáv, amelynek vonalán egykor egy vízfolyás haladt. A Duna menti erdősávokat a sziget belseje felé haladva gyepek váltják fel a közigazgatási terület északi és déli részén. A település területén szántóterületek két nagyobb foltban helyezkednek el: a település keleti részén nagytáblás művelésű szántók, a belterülettől nyugatra pedig kisebb parcellák jellemzőek. Jelentős kiterjedésű területtel rendelkezik a külterületen a Magyar Golf Club golfpályája, amelyen nyílt gyepfelületek és ligetes erdőfoltok váltják egymást. A belterület keleti oldalán található a község egyetlen felszíni állóvize, a Cseres-tó, amely ugyan egy élő kavicsbánya telek, ám bányászat nem folyik rajta, jelenleg horgásztóként funkcionál. Táji és természeti értékek Kisoroszi területét számos nemzetközi és országos jelentőségű védett természeti terület érinti. A település területén Natura 2000 különleges természetmegőrzési terület (SCI) a Duna és ártere. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik a Duna menti erdőterületek és gyepek egy része. Az Országos Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosójának képezi részét a Duna és árterében található gyep és erdőterületek, valamint Pufferterületbe tartoznak a belterülettől nyugatra fekvő mezőgazdasági területek, a golfpálya és a Cseres-tó területe, továbbá a Duna-parttól beljebb fekvő erdő és gyepterület egy része. Zöldfelületi rendszer Kisoroszin a zöldfelületi rendszer elemei a belterületi zöldterületek (közkertek), a sportpálya, a temetők zöldfelületei, a közlekedési célú közterületek zöldfelületi részei, a telken belüli zöldfelületek, a golfpálya zöldfelülete, a mezőgazdasági területek, a fasorok, erdősávok és az erdőterületek. A belterületen két kiemelkedő szerkezeti jelentőségű zöldterület található: a Hősök tere és a Kálvária-domb. További jelentős zöldfelületi elem a két temető, a sportpálya, illetve a 66 hektár kiterjedésű golfpálya, amelynek területén a ligetes erdőfoltok és a nyílt gyepfelületek váltják egymást. Településszerkezet A beépült és beépíthető belterületi településrészen markánsan elkülönül a történelmi településmag (Ófalu), a korábbi zártkerti területek fokozatosan üdülő és lakóterületté átalakuló területe és a korábbi mezőgazdasági területekből kialakult egyelőre kevéssé beépült keleti településrész. Az Ófalu a déli, Szentendrei-Duna-ág mentén kialakult egyutcás faluból fejlődött ki. Az Ófalu szerkezete, építészeti karaktere, a telkek beépítési módja jellemzően a 19. század végén alakult ki. A telkek fésűs beépítésűek, az oromfalas lakóépületek utcavonalra épültek. A Széchenyi utca északi teleksorán jellemzően mélyebb telkek alakultak ki. A Széchenyi utca központi szakaszának déli és északi teleksorán is megfigyelhető jelenség, hogy a nagy mélységű telkeket a tulajdonosok felosztották és önálló helyrajzi számon nyilvántartott zárványtelkek jöttek létre, amelyeken zártsorúan egymás után épült 2-3, esetenként 4 lakóház. Az Ófalu területén található Kisoroszi meghatározó közösségi területe, a Hősök tere. Az Ófalu a többi településrésznél intenzívebben beépült, tartalékterületek nem jellemzik. A volt zártkerti településrészt szabályos és széles utcahálózat jellemzi, ez a településrész laza beépítésű, nagy zöldfelülettel. Itt az Ófaluval ellentétben a szabadonálló beépítés a jellemző, jellemző előkert és épülettípus hiányában a területen nem alakult ki karakteres utcakép. A zártkerti településrész jellemzően már beépült, elsősorban az épületek bővítése és funkcióváltása várható a jövőben.

76 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 76 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A keleti településrész Kisoroszi legkésőbb kialakult, napjainkban is formálódó lakóterülete. Itt még nagy arányban találhatók beépítetlen területek. A Széchenyi és Homokalja utcák közötti mély területek kelet-nyugati irányú, a hatályos Szabályozási tervben szabályozott feltárása helyenként megindult, de a közterületek tényleges kiépítése még nem történt meg, a szabályozás során a terület közterületi rendszere újragondolandó. Belterületi területhasználat Kisoroszi beépített területei jellemzően lakóterületek. A település elsősorban a keleti településrészen kiterjedt lakóterületi fejlesztési potenciállal rendelkezik, mely várhatóan a tömbök megindult feltárása és a megfelelő árvízvédelem kiépítése után fog intenzívebben beépülni. A volt zártkertek területe már jellemzően beépült, itt a jelenleg még üdülőépületként használt ingatlanok bővítése, átépítése, korszerűsítése, funkcióváltása várható. Összefüggő hétvégiházas üdülőterület az Ófalu és a szigetcsúcs közötti tömbben található. Üdülő funkciójú épületek a település egész területén találhatók, nagyobb arányban a volt zártkerti területeken. Az intézmények, vendéglátó helyek és kereskedelmi egységek az Ófaluban kaptak helyet, a Széchenyi utca mentén és a Hősök terén elszórtan helyezkednek el. Kisoroszi legfőbb gazdasági húzóágazata az idegenforgalom és a mezőgazdaság, így a településen gazdasági területtel alig találkozhatunk. Az egyetlen gazdasági telephely a Széchenyi utca keleti külterületi szakasza mentén található. A település nagy zöldfelülettel rendelkező különleges területfelhasználású területei a temetők és a sportpálya területe. Településkarakter, jellemző épülettípusok Az Ófaluban állnak Kisoroszi legértékesebb épületei, ezt jelzi az is, hogy minden helyi védelem alatt álló épület ezen a településrészen található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet, épülettömegeket és építészeti részleteket. Az Ófalu oldalhatáron álló utcavonalra épült oromfalas lakóépületei jellemzően tornácos kialakításúak, de előfordul még a bejárat fölé kinyúló deszkázott eresz megoldás is. A tornácok fa, kő vagy tégla szerkezetűek. A kiskapu helyenként beépült az utcai homlokzatba. Az épületeknek utcafronton egy vagy két ablakuk van, nyújtott, keskeny ablakformákkal, három vagy több osztással. Jellegzetesek a padlástér bevilágító ablakok, amelyeknek funkcionális szerepén túl az oromzatos házak dísztő elemei is egyben, sok utcai homlokzaton szoborfülke is található. Az eredeti épülettömegek megőrzése sok helyen rendkívül harmonikus utcaképet eredményez az Ófaluban, ennek egyik leggyönyörűbb példája a Hősök terének nyugati házsorán figyelhető meg, de további értékes utcakép alakult ki a Széchenyi utca egyes szakaszain és a Rév utcában is. A volt zártkerti és a keleti településrész épületállománya meglehetősen vegyes. A hétvégiházaktól kezdve a kétszintes, lapostetős kockaépülettől a 80-as években épített tetőtér-beépítéses lakóházakon keresztül az ezredfordulót követően épült modern épületig, és a divatos mediterrán házakig szinte mindennel találkozhatunk. A településkép egyik meghatározó eleme a Duna felöli, külső arculata. A kikötő, a parti sáv megjelenése helyenként rendezetlen, néhol túlzó tömegű és alacsony építészei értéket képviselő épületek uralják a látképet. Épített értékek Kisoroszi több évszázados múltra visszatekintő település, ahol az építészeti értékek kiemelkedően magas arányban maradtak fenn az Ófaluban. A hagyományos építészet jellemzői közül a településközpontban megjelenő hagyományos településszerkezet, valamint az egységes utcakép maradt fenn szinte változatlan formában, valamint számos, elsősorban lakóépület őrzi még a térségre jellemző, hagyományos építészeti vonásokat. A településen két országos védelem alatt álló műemlék épület található, ezek a település templomai. Mindkét műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre. Közlekedés Kisoroszi közlekedését a Szentendrei-sziget közlekedési helyzete határozza meg. A sziget komppal több irányból megközelíthető. Szentendre-Horány, Pócsmegyer-Leányfalu, Alsó-Göd-Horány, Felső- Göd-Surány, Kisoroszi-Visegrád Szentgyörgypuszta között csak gyalogos és kerékpáros kompközlekedésre van lehetőség. Szentendre-Szigetmonostor, Dunakeszi-Horány és Vác-Tahitótfalu között teherkomp közlekedik. A kompközlekedés kapacitásbeli lehetőségei korlátozottak, valamint

77 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 77 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK az időjárástól való függőségük is jelentős. A sziget közlekedésének gerincét a 1113 j. Szentendre és Kisoroszi összekötő út tölti be. Az út a Szentendrei rév szigeti oldaláról indulva halad északi irányban, Szigetmonostort és Surányt érintve, Tahitótfalun át haladva éri el Kisoroszi belterületét. A településtől délre, a Duna jobb partján halad a 11. sz. főút, ami a Szentendrei szigetről a Tahi hídon át (1114 j. Tahitótfalu - Vác összekötő út) valamint kompon keresztül érhető el. A 11. sz. főútról érhető el az M0 autóút, ahonnan a fővárosba futó autópályák, és főbb utak megközelíthetők. Kisoroszi tágabb térségében halad az országos jelentőségű Felső - Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo) a 11. sz. és a 12. sz. másodrendű főút mellett. Közmű A megvalósított közműfejlesztések eredményeként a 2000-es évek elején a település területének központja már teljes közműellátással rendelkezett. Ma már a település lakásállományának 70%-a számára biztosított a teljes közműellátás. A teljes közműellátáshoz kiépítették a közüzemű ivóvíz ellátást, a közcsatornás szennyvízelvezetést, a csapadékvíz elvezetést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást is, valamint a vezetékes távközlési és műsorelosztási szolgáltatást. Az elmúlt években megvalósított fejlesztésekkel pedig az egyes közművek szolgáltatásának kiépítését tovább fejlesztették. Ellátási hiány a belterület peremén és a külterületen fekvő ingatlanoknál fordul elő. A villamosenergia, valamint a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezetékei jellemzően föld felett vannak elhelyezve, amely jelentős mértékben befolyásolja, rontja a település arculatát. Árvízvédelem Jelenleg Kisoroszi elsőrendű védelemére árvízvédelmi mű nincs kiépítve. Az eddigi árvízvédelmet nyújtó védgát, nyári gátként kezelhető, amelyik a kisebb árhullámok levonulásakor tud védelmet nyújtani. A hullámterek beépítését korlátozó rendelkezések csak a múlt század utolsó éveiben jelentek meg. Az akkori rendelet még a Dunához kapcsolódó sportolási-pihenési célú épületek elhelyezését megengedte. Erre alapozva kerültek a hullámtéri területre olyan beépítésű telkek, amelyeket a jelenleg joghatályos rendelet már nem engedne meg. Az akkori kivitelezésnél, az ide épülő ingatlanoknál még számoltak azzal, hogy a Dunán levonuló árhullámok következtében, az épületek víz alá kerülhetnek, számoltak az alkalmazott építési technológia választásánál a vízelöntés előfordulási lehetőségével. Az évtizeden keresztül nem jelentkező komolyabb árhullámra tekintettel egyre igényesebb épületek, építmények kerültek elhelyezésre, ennek elkerülésére szigorították az előírásokat, a hullámtéri területre bármilyen új beruházásnál a hatályos előírásokat figyelembe kell venni. Árvízvédelem keretében az árvízvédelmi műnél, Kisoroszinál a kiterülő víz nagyvízi meder élénél meg kell említeni az árvízi védekezés számára biztosítandó 10 m-es védekezési sávot, amelyben semmilyen építmény nem helyezhető el. Továbbá a mentett oldalon 110 m-es fakadóvíz előfordulásával veszélyeztetett sávot, a hullámtéri oldalon 60 m-es sávot, amelyen belül felszín alatti munkálatok csak nagy gondossággal, az illetékes hatóság hozzájárulásával végezhetők. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elkészíttetett egy országos térképet, amely alapján Kisoroszi villámárvíz előfordulási eseményre a magas kockázatú területen fekszik. Ez ellen a csapadékvíz elvezetés gondos megoldásával lehet védekezni, ezért annak mielőbbi kialakítása szükséges. Környezeti állapot Kisoroszi területén jelentős tájhasználattal illetve kibocsátással járó ipari terület, vállalkozás nem működik, a környezeti elemekre a turizmus és a mezőgazdasági művelés fejtik ki a legnagyobb hatást. Kisoroszi területén a felszíni és a felszín alatti vizek védelme kiemelt jelentőséggel bír, mivel a település területén dunai ivóvízbázisok (Kisoroszi Vízbázis és Tahi Vízbázis) találhatóak. A felszíni és a felszín alatti vizek minőségét a háztartásokban keletkező szennyvizek talajba szikkasztása veszélyezteti, mivel a szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozások aránya nem teljes körű a településen. A község zsáktelepülés jellegéből adódóan átmenő forgalom nincs, így a közlekedésből származó légszennyezés mértéke csekély. A zaj- és rezgésterhelés mértéke szintén elhanyagolható, vasút nem halad át a településen, zajkibocsátással járó ipari üzem nincs.

78 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 78 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Katasztrófavédelem A településen a legnagyobb veszélyt a dunai árvizek jelentik. A község a havária-helyzetek megelőzésére és kezelésére rendelkezik Veszélyelhárítási tervvel és Vízkárelhárítási tervvel is. A falu katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján II. kategóriába tartozik. A vízkár elleni védelem mellett fontos szerepe van a vízbázisok védelmének is.

79 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 79 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi csúcsán fekvő zsáktelepülés, amely további tizenkét településsel (Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Visegrád) a Szentendrei járás (és kistérség) része. A község a járási központtól, Szentendrétől 20 km-re, a megyeszékhelytől és egyben fővárostól, Budapesttől 40 km-re található. Kisoroszin alapfokú oktatási intézmények működnek: egy óvoda (Fekete István Mesesziget Óvoda) és egy általános iskola (Áprily Lajos Általános, Alapfokú Művészeti Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kisoroszi Tagintézménye). Utóbbiban csak alsó tagozat működik, a felső tagozatos gyerekek elsősorban Visegrádra, Tahitótfaluba és Dunabogdányba járnak. Közép- és felsőoktatási intézmény nem működik a településen, a gyerekek elsősorban Szentendrére, Esztergomba és Budapestre járnak középiskolába. A község közlekedési kapcsolatai a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan korlátozottak. Mivel zsáktelepülés, szárazföldről egyetlen közútról, az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő útról Tahitótfalun át közelíthető meg. A falunak vízi összeköttetése Visegrád-Szentgyörgypuszta irányába van a rév által. A szentgyörgypusztai rév naponta, napközben óránként egyszer közlekedik. Kisoroszi vízi összeköttetéseinek bővítése érdekében az önkormányzat Kismaros irányába is meg kívánja indítani újból a közlekedést, ennek érdekében a terven feltüntetésre került egy révátkelő a közigazgatási terület északi részén, a fő Duna-ág partján. A települést menetrendszerinti buszjárattal közvetlenül Tahitótfaluról lehet megközelíteni, hétköznap napi öt járattal, Szentendre és a főváros egy átszállással érhető el Tahitótfalun keresztül szintén hétköznapokon. Hétvégén menetrendszerinti buszjárat nem közlekedik. A terv a közlekedési kapcsolatok bővítése érdekében egyrészt tervezett kerékpárutat jelöl az 1113 sz. összekötő út nyomvonala mentén, amely a Rév utcába köt be, másrészt a településszerkezeti terv feltüntet egy tervezett gyalogos-kerékpáros hidat is a Szentendrei-Duna-ágon. Utóbbi pontos helyének meghatározását és kialakításának módját rendkívül körültekintően kell végezni, hiszen a későbbi híd Kisoroszi arculatának meghatározó eleme lesz, mely az Ófalu értékes szerkezetére és településképére nem lehet kedvezőtlen hatással. A községet vasútvonal nem érinti. A település a Dunakanyar Kiemelt Üdülőkörzet része. A Szentendrei-szigeten, így Kisoroszi területén is jelentős kiterjedésű értékes vízbázis terület található, amely a térség és Budapest vízellátásában kiemelkedő szerepet játszik. Kisoroszi térségi elhelyezkedése Forrás:

80 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 80 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1.2. TELEPÜLÉS SZERKEZETE Kisoroszi Pest megyében, a Szentendrei-sziget csúcsán, a Duna-ágak ölelésében fekszik a Börzsöny és a Pilis hegységek között. A tájszerkezet kialakulásában főként a vízrajzi adottságok játszottak szerepet: a Duna-parti területeken főleg a vízhez kötődő területhasználatok, míg a sziget belső területein a beépített területek és a szántók uralkodnak. A tájszerkezet kialakulásában meghatározó szerepet tölt be a Duna. A település egyetlen jelentős közútja az 1113 sz. Szentendre-Kisoroszi összekötő út. Kisoroszi belterülete 3 településrészre tagolható. Ezek a történelmi településmag (Ófalu), északkeleten az egykori zártkerti területek mára lakóterületté átalakuló területe és a korábbi mezőgazdasági területekből kialakult egyelőre kevéssé beépült keleti településrész. Az Ófalu a déli, Szentendrei-Duna-ág mentén kialakult egyutcás faluból fejlődött ki. Ennek elsősorban az az oka, hogy a déli partterület árvízvédelmi szempontból Kisoroszi legvédettebb területe, tengerszint feletti magassága m között változik. Az egyutcás falu főutcája a mai Széchenyi utca volt, erre szerveződtek észak felé a később kialakult szabálytalan vonalvezetésű keskeny keresztutcák. Az Ófalu szerkezete, építészeti karaktere a telkek beépítési módja jellemzően a 19. század végén alakult ki, s a település beépített területei közül a legnagyobb értékkel bíró településrész, melynek védelmét a helyi értékvédelmi rendelet biztosítja. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során olyan szabályozási kidolgozása volt a cél, ami óvja a kialakult értékes településszerkezetet és nem teszi lehetővé a meglévő épületek léptékétől és építészei jellegétől idegen épületek építését az Ófaluban. A telkek fésűs beépítésűek, az oromfalas lakóépületek utcavonalra épültek. A Széchenyi utca északi teleksorán jellemzően mélyebb telkek alakultak ki. A telkek északi végének beépülése megindult a Petőfi Sándor utcáról, azonban a területen nagy számban alakultak ki feltáratlan vagy megfelelő közterületi kapcsolattal nem rendelkező apró telkek is. A Széchenyi utca központi szakaszának déli és északi teleksorán is megfigyelhető jelenség, hogy a nagy mélységű telkeket a tulajdonosok felosztották és önálló helyrajzi számon nyilvántartott zárványtelkek jöttek létre, amelyeken zártsorúan egymás után épült 2-3, esetenként 4 lakóház. Az így kialakult zárványtelkek helyzete a településrendezési eszközökkel nem javítható, hiszen habár az előírások a zárványtelkek feltárását nyél kialakításával lehetővé teszik, azonban a kialakult keskeny telkeken sok esetben nincs mód nyél kialakítására. Annak érdekében, hogy a zárványtelkek megfelelő közterületi kapcsolattal rendelkező építési telekké válhassanak, az egymás mögé sorolt telkek újraegyesítése jelenthet megoldást. A HÉSZ javaslat a jelenség kezelésére az alábbi előírást tartalmazza:

81 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 81 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A kialakult, egymás mögé sorolt telkeken, melyek közül közterületi kapcsolattal kizárólag az utcai telek rendelkezik, a meglévő lakóépületek felújíthatók, átépíthetők, korszerűsíthetők, tetőterük beépíthető, amennyiben az nem jár a rendeltetésszám növekedésével. Fenti előírás az OTÉK előírásainál megengedőbb ezért alkalmazásához az OTÉK 111. (2) és a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges. Az Ófalu területén található Kisoroszi meghatározó közösségi területe, a Hősök tere. A Hősök tere két északi irányú házsor és az azokat feltáró utak között jött létre, területén kizárólag középületek és közösségi célú zöldterület található. Az Ófaluban jellemző telekméret nem állapítható meg, 500m 2 -nél kisebb és 3000m 2 -nél nagyobb telkek ugyanúgy fellelhetők. Az Ófalu a többi településrésznél intenzívebben beépült, tartalékterületek nem jellemzik. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során elsődleges szempont volt az Ófalu kialakult szerkezetének és építészeti karakterének megőrzése, védelme. A Hősök terét a hatályban lévő településrendezési eszközök településközpont vegyes területként jelölték ki, ezt a jelenlegi használathoz igazodóan javasolja a településszerkezeti terv módosítani. Ezért a posta és a művelődési ház telke intézményi területbe került, így biztosítva hogy a területen kizárólag közösségi, intézményi rendeltetésű épületek létesülhessenek. A tér további, közösségi használatú zöldfelülete, az eddigi településközpont vegyes terület helyett zöldterületbe került. További területhasználati változási javaslat a Széchenyi utca északi telektömbjében kialakult rendezetlen telkek különleges beépítésre nem szánt közösségi kertbe való sorolása, melynek megvalósulása esetén a falu egy újabb közösségi területtel gazdagodhat és nem indul meg a terület a kialakult településszerkezettől idegen lakóterületi fejlesztése. A volt zártkerti településrészt szabályos és széles utcahálózat jellemzi, ez a településrész laza beépítésű, nagy zöldfelülettel. Itt az Ófaluval ellentétben a szabadonálló beépítés a jellemző, jellemző előkert és épülettípus hiányában a területen nem alakult ki karakteres utcakép. A zártkerti településrész jellemzően már beépült, elsősorban az épületek bővítése és funkcióváltása várható a jövőben. A jellemzően 700 m 2 és 2000 m 2 területű telkek közé sok helyen ékelődtek be keskeny beépítetlen nadrágszíjtelkek. E településrész esetében a településrendezési eszközök nem fogalmaznak meg semmilyen, a szerkezetet megváltoztató javaslatot. A megfogalmazott szabályozási előírások célja a területen meglévő épületállomány felújításának, bővítésének és a még beépítetlen telkek beépítésének biztosítása. A keleti településrész Kisoroszi legkésőbb kialakult, napjainkban is formálódó lakóterülete. Itt még nagy arányban találhatók beépítetlen telkek. A Széchenyi és Homokalja utcák közötti mély területek kelet-nyugati irányú, a hatályos Szabályozási tervben szabályozott feltárása helyenként megindult, de a közterületek tényleges kiépítése még nem történt meg. A tömbbelső észak-déli irányú utcáinak szabályozási szélessége nagyon alacsony. A beépített telkeken jellemzően 5 m-es előkert alakult ki. A Szabályozási terv a Homokalja és a Kossuth Lajos utca közötti tömb keleti részének feltárását teljesen átdolgozta. A javaslat szerint a Tó utca megszűnik, a jelenleg 4 m széles Harmat utca szabályozási szélessége 10 m-re nő és a Harmat utcától keletre fekvő telektömb telkei újraosztásra kerülnek, úgy hogy azok közterületi feltárása a Harmat utca felől megvalósítható legyen. A Zsák utca jelenleg ugyancsak 4 m-es szabályozási szélességét ugyancsak 6 m-re növeltük. További szerkezeti változást eredményez, hogy a tömbbelső kelet-nyugat irányú feltárását biztosító 16m-es utat, a korábbiaktól eltérően, a 1693 hrsz telekig vezettük és onnan északi és déli irányban is gondoskodtunk a kikötéséről. Így az eddigiektől eltérően a 16m szabályozási szélességű út nem egy 4 m-es útba torkollik és megoldódik több eddigi zárványtelek feltárása is.

82 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 82 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK A Zsák utca, Harmat utca és Tó utca környezete a hatályos Szabályozási terven A Zsák utca, Harmat utca és Tó utca környezete a Szabályozási terv felülvizsgálatában A település teljes területén a hatályos Szabályozási terven kijelölt közlekedési területek szabályozási szélességét átfogóan felülvizsgáltuk, az indokolatlan illetve kivitelezhetetlen esetekben a szabályozási szélességeket csökkentettük a tényleges használatnak és forgalomnak, illetve a kialakult állapotnak megfelelően TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Kisoroszi hatályos településrendezési eszközeinek jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), az Országos Területrendezési Tervet (OTrT), továbbá hatályba lépett a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet. A megváltozott jogszabályi környezet és az önkormányzati változtatási igények alapján a helyi építési szabályzat számos előírását módosítani kellett Kertvárosias lakóterület (Lke) Kertvárosias lakóterületbe jellemzően az Ófalun kívül eső lakóterületek tartoznak, melyek a volt zártkertek és a keleti településrész területei. Új kertvárosias lakóterület a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi út között fekvő tömb középső része, mely falusias lakóterületből került átsorolásra. A falu kapuját jelentő Széchenyi út menti telektömbökben a többi kertvárosi lakóterületnél szigorúbb előírásokat fogalmaz meg a HÉSZ annak érdekében, hogy a kialakuló településkép Kisoroszi Ófalujához méltó legyen. E telektömbökben az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t, valamint kizárólag magastetős épület helyezhető el o tetőhajlásszöggel. A többi kertvárosias lakóterületen a tetőidomra és az utcai homlokzat magasságára vonatkozó korlátozás nincs, mindegyik építési övezetben 5,5m az épületmagasság és 25% a beépítés megengedett legnagyobb mértéke. Kisoroszi hagyományos építészetére azonban az oromfalas épületek jellemzők. A falu hagyományos oromfalas építészetét megőrzendő a megengedett legnagyobb épületmagasság o -os tetőhajlásszögű, jellemzően utcára merőleges tetőgerincű utcai oromfalas épület esetén 0,5 méterrel túlléphető. (Erre azért volt szükség, mert a január elsején hatályba lépett OTÉK módosítások bevezették az épületmagasság fogalmát, melynek számítása során a magasságba az egyes épületek homlokzatainak összfelülete számít bele, így az adott párkánymagasságú oromfalas

83 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 83 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK épület magasabb épületmagassággal rendelkezik, mint az azonos párkánymagasságú sátortetős vagy mediterrán épület.) Lakóparkok létesítése Kisorosziban nem kívánt, ezért a kertvárosias lakóterület övezeteiben legfeljebb egy épület helyezhető el, kivéve ha a telek mérete meghaladja az építési övezetben kialakítható legkisebb telekméret kétszeresét, ebben az esetben legfeljebb két épület létesíthető. Az építési övezet telkein legfeljebb három önálló rendeltetési egység, de legfeljebb két lakás létesíthető Falusias lakóterület (Lf) Falusias lakóterületbe - összhangban a hatályos településrendezési eszközökkel - az Ófalu területe és a nyugati telektömbök kerültek. Új falusias lakóterület a kálváriától északra fekvő telek, mely a hatályos településrendezési eszközökben közterületi kapcsolattal nem rendelkező zöldterületként szerepel, vélhetően tévedésből, a kálvária telke helyett. Falusias lakóterületen a kialakult építészeti karakter megőrzése érdekében a kertvárosias lakóterületnél szigorúbb szabályozási paramétereket fogalmaztunk meg. Falusias lakóterületen telkenként legfeljebb egy épület és további egy melléképület létesíthető, s az épületek legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazhatnak. Az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek kivételével kizárólag magastetős épület építhető közötti tetőhajlásszöggel, jellemzően az utcára merőleges tetőgerinccel, s az utcai homlokzat magassága nem haladhatja meg a 4 m-t. Az Ófalu Széchenyi utcától délre eső telektömbjei Lf1 építési övezetbe, az Ófalu további telektömbjei Lf2 építési övezetbe kerültek. E telektömbökben a létesíthető épületek szélessége nem haladhatja meg a 7,5 m-t, valamint az alábbi egyedi előírások javasoltak: Az Lf1 területen jellemző oldalhatáron álló, fésűs beépítésű telkek között egy-egy zártsorúan beépült telek is található, mely telkeken a meglévő épületek felújítását, bővítését lehetővé kívántuk tenni, azonban újabb zártsorú beépítés létrejötte nem támogatott. Ezt szolgálja a HÉSZ tervezet 42. (14): Lf1 építési övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Amennyiben a kialakult beépítési mód ettől eltérő, úgy az építési hely a kialakult beépítési módhoz igazodva szabadon megválasztható a telepítési távolság betartásával. Lf1 területen a telkek rendkívül felaprózódtak, a telkek kialakult beépítettsége helyenként az 50%-ot is meghaladja, de a nagyobb telkek beépítettsége helyenként a 20%-ot sem éri el. Mivel a területen újabb telkek létrejötte és a beépítés intenzitásának nagyarányú növelése nem kívánatos, azonban a meglévő értékes épületállomány fenntartása és - amennyiben a telek mérete lehetővé teszi - bővítése is támogatott ezért a HÉSZ 42. (15)-(16) az alábbiakról rendelkezik: Lf1 építési övezetben a kialakítható telek megengedett legkisebb mérete kialakult, az építési övezetben a telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. Lf1 építési övezetben, amennyiben egy építési telek kialakult beépítettségének mértéke meghaladja a 30%-ot, úgy a meglévő épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, lebontása esetén saját helyén újjáépíthető, de az építési telek beépítettsége tovább nem növelhető. Lf2 építési övezetben hasonló előírást javasoltunk azzal a különbséggel, hogy a legnagyobb megengedett beépítettség mértéke 25%. Ez utóbbi előírások az OTÉK-ban megfogalmazottaknál megengedőbbek, ezért alkalmazásukhoz az állami főépítészi hatáskörben eljáró kormányhivatal hozzájárulása szükséges. Az Ófalu szerkezete és számos épület is helyi védelem alatt áll. A helyi értékvédelem alatt álló területre és épületekre vonatkozó előírásokat az értékvédelmi fejezetben ismertetjük. Az Ófalun kívül eső falusias lakóterületek Lf3 építési övezetbe kerültek, mely építési övezetben szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 15%-os beépítettség és legfeljebb 4,5 m épületmagasság a megengedett Településközpont terület (Vt) A településszerkezeti tervben településközpont terület területfelhasználási egységbe tartozik a belterülettől keletre fekvő 6,6 ha-os terület. A terület Kisoroszi egyik legfontosabb potenciális távlati fejlesztési területe. Tekintettel arra, hogy a terület végleges hasznosítása még nem

84 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 84 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK eldöntött, a terület a Szabályozási terven általános mezőgazdasági területként szabályozott, hogy a terület jövőbeni hasznosítása és beépítése csak az Önkormányzattal egyeztetett módon és feltételekkel valósulhasson meg. A HÉSZ előírásai szerint a terület tehát nem beépíthető, fejlesztése csak a HÉSZ módosításával indulhat meg. Tekintettel arra, hogy a terület Kisoroszi legnagyobb fejlesztési területe, amelyen bármilyen funkció megjelenése várhatóan jelentősen meghatározza majd a település képét és karakterét, ezért különösen nagy hangsúly kell arra fektetni, hogy a település hosszú távú célkitűzéseivel összeegyeztethető fejlesztések valósuljanak meg. Erre biztosítékot adhat, ha a Szabályozási terv kidolgozása előtt telepítési tanulmánytervben mutatja be a konkrét beruházási szándékot a potenciális beruházó és az Önkormányzat településrendezési szerződés keretein belül tisztázza a Szabályozási terv módosításának feltételeit Intézmény terület (Vi) Intézmény területbe a Hősök terén található művelődési ház és posta telkei településközpont vegyes területből kerültek átsorolásra. Intézményi terület építési övezeteiben az itt elhelyezhető rendeltetések zavartalan működése érdekében az egyes építési telkeken több épület is elhelyezhető, azonban önálló lakóépület nem építhető. A szabályozási előírások mindkét telek esetében lehetővé teszik a meglévő épületek fejlesztését, bővítését. Vi1 építési övezetbe a posta telke tartozik. Az övezetben szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 50%-os beépítettség és legfeljebb 6,0 m épületmagasság a megengedett. Templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 550 m 2. Vi2 építési övezetbe a művelődési ház telke került. Az övezetben szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 35%-os beépítettség és legfeljebb 6,0 m épületmagasság a megengedett. Templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 550 m 2. Vi1 és Vi2 építési övezetben az OTÉK által előírt várakozóhelyek 100%-a közterületen vagy parkolásmegváltással is biztosítható Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) A falu elhelyezkedéséből, táji-természeti adottságaiból, valamint idegenforgalmi helyzetéből adódóan Kisoroszi területén egyetlen kialakult gazdasági terület található, új gazdasági területek kijelölését nem javasolják a településrendezési eszközök. A település kapujában található volt TÜZÉP területe kereskedelmi, szolgáltató területbe került, ahol a szabályozási paraméterek a jelenlegi használathoz igazodóan, minimális bővítést lehetővé téve kerültek megfogalmazásra. Az építési övezetben szabadon álló beépítési mód, legfeljebb 20%-os beépítettség és 4,5 m-es legnagyobb épületmagasság került előírásra, 2000 m 2 legkisebb kialakítható telekméret mellett Üdülőházas terület (Üü) Az üdülőházas üdülőterületek tekintetében a hatályos településrendezési eszközökben foglaltak nem változtak számottevően. Üdülőházas területként szabályoztuk az egykori OMSZ üdülőtelepét (amely ma már magántulajdon) és egy faházas üdülőközpontot a Szentendrei-Duna partján. Az üdülőházas területen belül egy övezet került meghatározásra. Az építési övezetben szabadon álló beépítési mód, legfeljebb 30%-os beépítettség és 4,5 m-es legnagyobb épületmagasság került előírásra, legkisebb kialakítható telekméret 3000 m Különleges terület A terv különleges területfelhasználásba sorolja az egyéb területfelhasználásokba be nem sorolható sportpálya területét. Különleges terület - sportterület építési övezetre vonatkozó szabályozási előírások nem változtak, szabadonálló beépítési mód, legfeljebb 10%-os beépítettség és legfeljebb 6,0 m-es épületmagasság mellett a legkisebb kialakítható telekméret 8000 m 2 -ben került meghatározásra. A területen sportcsarnok építése esetén a legnagyobb megengedett épületmagasság 3 méterrel túlléphető BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek bemutatását lásd a 3.2 fejezetben. (Tájhasználat)

85 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 85 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ORSZÁGOS VÉDELEM Kisoroszin két országos védelem alatt álló műemlék építmény található. Mindkét műemlékhez tartozóan ex-lege védett műemléki terület került kijelölésre. Az országos védelem alatt álló műemlék építmények Ssz Név Cím Hrsz Törzsszám 1. Római katolikus templom Széchenyi utca Református templom Hősök tere /1, 203/4, 203/5, 203/ Műemléki környezetek Ssz Név Hrsz Azonosító 1. Római katolikus templom ex-lege védett műemléki környezete 2. Református templom ex-lege védett műemléki környezete 364, 345, 362, 363, 367, 368, 369, 61, 62/3 204, 196, 197, 198, 201, 202, 289/3, 255, 256, 257, A Helyi Építési Szabályzat a műemléki környezetek területére vonatkozóan az alábbi előírásokat fogalmazza meg: 17. (2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget helyi területi védelem alatt álló területen és műemléki környezetben nem helyezhető el. 33. (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a) műemléki környezetben b) helyi területi védelem alatt álló területen c) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. A műemléki környezetre vonatkozóan külön előírásokat nem fogalmaz meg a HÉSZ, mivel mindkét műemléki környezet egésze a helyi területi védelem alá tartozó terület részét is képezi, így területükön a helyi területi védelem alá tartozó területek előírásait is alkalmazni kell HELYI VÉDELEM Az Ófaluban találhatók Kisoroszi legértékesebb épületei, ezt jelzi az is, hogy minden helyi védelem alatt álló épület ezen a településrészen található. A kialakult beépítés és a meglévő épületállomány sok helyütt őrzi még a 19. században létrejött településképet, épülettömegeket és építészeti részleteket. Ezt a település lakossága és vezetése időben felismerte és nemcsak annak védelméről gondoskodott, hanem lehetőséget teremtett arra, hogy a hagyományoknak megfelelő átépítés vagy átalakítás esetén pályázati forrást biztosít az ingatlantulajdonosoknak. Ennek köszönhetően az utóbbi években több értékes homlokzat és kerítés felújítás történt az Ófalu területén. Az Ófalu oldalhatáron álló utcavonalra épült oromfalas lakóépületei jellemzően tornácos kialakításúak, de előfordul még a bejárat fölé kinyúló deszkázott eresz megoldás is. A tornácok fa, kő vagy tégla szerkezetűek. A kiskapu helyenként beépült az utcai homlokzatba. Az épületeknek utcafronton egy vagy két ablakuk van, nyújtott, keskeny ablakformákkal, három vagy több osztással. Jellegzetesek a padlástér bevilágító ablakok, amelyeknek funkcionális szerepén túl az oromzatos házak dísztő elemei is egyben, sok utcai homlokzaton szoborfülke is található. Az eredeti épülettömegek megőrzése sok helyen rendkívül harmonikus utcaképet eredményez az Ófaluban, ennek egyik leggyönyörűbb példája a Hősök terének nyugati házsorán figyelhető meg, de további értékes utcakép alakult ki a Széchenyi utca egyes szakaszain és a Rév utcában is. Kisoroszi 4/2007. (IV.20.) rendelete rendelkezik az épített környezet helyi védelméről. A rendelet célja Kisoroszi faluképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, védett értékeinek

86 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 86 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása, továbbá a helyi védelem érdekében az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésnek a támogatása. A helyi értékvédelmi rendelet kétféle védelmet állapít meg: helyi területi védelmet és helyi egyedi védelmet A helyi egyedi védelem alatt álló épületek két csoportba soroltak: helyi I-es védettségű épületek (H1) Építészeti szempontból különlegesen értékes épületek, utcaképet meghatározó kubatúrával és tömegképzéssel, az épületek átépítése még részlegesen sem engedélyezhető. helyi II-es védettségű épületek (H2) Olyan építészeti szempontból értékes épületek vagy épületrészletek, melyek kubatúrája és tömegképzése illeszkedik a települési hagyományokhoz. Az épületek átalakítása (részleges bontás, korszerűsítés, bővítés stb.) lehetséges, azonban gondoskodni kell az építészeti, településképi értékek megőrzéséről. A HÉSZ javaslat ai tartalmazzák a helyi épített értékek védelmét szolgáló rendelkezéseket. A 8. előírásai a helyi terület védelem alatt álló területre vonatkozó előírásokat tartalmazza, mely előírások a kialakult egységes utcaképek, beépítések és épülettömegek védelmét szolgálják. A HÉSZ helyi területi védelem alatt álló területre vonatkozó előírásai: épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással, a közvetlen közterületi kapcsolattal rendelkező, előkerttel beépített építési telkeken a meglévő épület felújítható, átalakítható, bővíthető, de a meglévő épület bontása esetén új épület csak utcavonalas beépítéssel építhető, az oldalhatáros épületelhelyezés telekszélességtől függetlenül kötelező, az épület oldalfalát a telek egyik oldalhatárán vagy az attól számított legfeljebb 1 méteres sávon belül kell elhelyezni, a kialakult, egymás mögé sorolt telkeken, melyek közül közterületi kapcsolattal kizárólag az utcai telek rendelkezik, a meglévő lakóépületek felújíthatók, átépíthetők, korszerűsíthetők, tetőterük beépíthető, amennyiben az nem jár a rendeltetésszám növekedésével. az építési helyen kívül eső épület felújítható, átépíthető, tetőtere beépíthető, de bővíteni csak az építési helyen belül lehet. a homlokzat csak vakolt festett felületű, a lábazat tégla- vagy kőburkolatú lehet. Az oromfal anyaga kizárólag falazott, a homlokzattal megegyező felületképzésű lehet, az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak vörös, illetve barna égetett agyagcserép lehet. kizárólag fa szerkezetű nyílászárók alkalmazhatók. A nyílászárók színe az előző bekezdésben meghatározott színeken túl a helyi hagyományos színvilághoz alkalmazkodó barna, zöld, piros és kék lehet. oromfalas kialakítású utcai homlokzaton két ablakot kell kialakítani, ezen felül a tornác vonalában egy további ajtónyílás és legfeljebb két padlásszellőző nyílás vagy egy szoborfülke létesíthető. az utcai homlokzat ablakainak megválasztásakor az alábbi előírásokat kell betartani: - az ablak vízszintes oldalhossza mérete cm, - az ablak függőleges oldalhossz mérete cm lehet, úgy - hogy a két oldalhossz arány 1:1,3 és 1:1,4 közé essen. a padlásszellőző nyílás mérete 25x50 cm lehet, az építhető épület szélessége legfeljebb 7,5 m lehet, kizárólag oromfalas kialakítású magastetős épület helyezhető el, tetőhajlásszöggel, tetőtérbeépítés esetén kizárólag az épület udvar felőli síkja nyitható meg, az építési telkek utcai kerítésének magassága legfeljebb 2,0m lehet, zárt kerítés kialakítható, a kialakult zárt kerítés megtartandó, a lakóépület felújításával egy időben, a homlokzat színével megegyezően felújítandó,

87 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 87 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK a kialakult utcavonalas beépítés esetén falazott zárt kerítés és 100%-ban zárt kapuszárny is építhető, beton látható felületként nem jelenhet meg, beton alkalmazása kizárólag az épülete jó állapotát biztosító szerkezeti megoldásként alkalmazható, új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó, légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet, az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el, az épületek bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani, azokon az építési telkeken, melyek mérete nem haladja meg a 900m 2 -t, új épület építése esetén nem kell a gépjárművek OTÉK szerinti elhelyezését biztosítani, előkertre vagy közterületre nyílóan gépjárműtároló nem létesíthető. A helyi védelem alatt álló épületek esetében elsősorban a helyi értékvédelmi rendelet előírásait kell figyelembe venni, melyeket a HÉSZ javaslat 9. -a kiegészít az alábbiakkal: Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. Helyi egyedi védelem alatt álló épületen (H1) történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz. b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani: ba) a homlokzat felületképzését; bb) a homlokzat díszítő elemeit; bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását; bd) a tornácok kialakítását; be) a lábazatot, a lábazati párkányt; c) az alaprajzi elrendezés különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. Részleges egyedi védelem alatt álló épületek (H2) esetében a helyi értékvédelmi rendelet előírásai alapján kell eljárni RÉGÉSZET Az országos nyilvántartás szerint Kisoroszin a következő nyilvántartott régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Központi lelőhelyszám Központi azonosító Lelőhelynév Helyrajzi számok Nagy-Sasfészek 66/3, 66/4, 66/5, 66/6, 67, 68/1, 68/2, 68/3, 68/4, 69/1, 70/2, 71, 72/ Istvány-földek (középkori Bogdán rév falu helye) 072/ Nagy-földek 072/ Szilvási-rét (középkori Kisoroszi ) 1, 02, 03/10, 03/1, 03/11, 03/12, 03/13, 03/14, 03/15, 03/16, 03/17, 03/18, 03/19, 03/20, 03/2, 03/21, 03/22, 03/23, 03/24, 03/25, 03/26, 03/27, 03/28, 03/29, 03/30, 03/3, 03/31, 03/32,

88 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 88 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 03/33, 03/34, 03/35, 03/36, 03/37, 03/38, 03/39, 03/40, 03/4, 03/41, 03/42, 03/43, 03/44, 03/45, 03/46, 03/47, 03/48, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 06, 07/1, 07/2, 07/3, 07/4, 07/5, 07/6, 07/7, 07/8, 07/9, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/4, 09/5, 09/6, 09/7, 09/8, 010/1, 010/2, 011, 012/1, 012/2, 012/3, 012/4, 012/5, 012/6, 015, 016/2, 21/2, 22, 23, 32, 33, 40/1, 40/2, 41, 51, 53, 54, 55/1, 56, 58, 58, 60, 61, 62/3, 62/6, 63, 69, 70, 076, 96, 106, 107, 345, 346/1, 346/2, 346/3, 347, 348/1, 349, 350, 351/1, 351/3, 351/4, 352/1, 352/2, 352/3, 353/1, 353/2, 353/4, 353/5, 354/1, 354/2, 354/3, 355/1, 355/2, 355/4, 355/5, 355/6, 355/7, 356, 357, 358, 359, 360, 361, 362, 363, 364, 365, 366, 367, 368, 369, 370, 371, 372, 373/1, 373/2, 373/3, 374, 375, 376, 377, 378, 379, 380/1, 380/2, 382, 383, 387/1, 397, 532/1, 532/2, 532/ Pásztor-kert (Hosszú-rét) 034, Kender-földek 012/19, 012/20, 012/21, 013, 014/1, 014/10, 014/2, 014/3, 014/4, 014/5, 14/6, 014/7, 014/8, 014/9, 015, 016/1, Pusztatemplom 018, 019/1, 019/2, Hosszú-rét Hosszú-rét Kápolna 1, 3, 13/1, 13/3, 14/2, 15, 18, 19, 20, 21/1, 24, 24, 25, 26 Régészeti övezet továbbá: 21/2, 22, 23, 29, 30, 31/1-2, 34, 39, Pusztatemplom 014/10, 014/11, 014/12, 014/13, 014/14, 015, 017, 018, 019/1, Szőlők alja Széchenyi u. 2, 3, 10, 326/2, 326/23-28, 328/1, 329, 331/1-2, 332/1, 333/1-2, , 336/12, 336/14, 336/15, 336/21, 336/23, 345, , 509/1-2, 510, 511, 512/1-2, Az épített értékek és a régészeti területek részletes bemutatását az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÓ ELEMEK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK A településszerkezeti terv védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: j. Szentendre-Kisoroszi összekötő út - az út tengelyétől számított m széles területen KÖZMŰTERÜLETEK A területfelhasználási rendszer tervezésénél, módosításánál korlátozó adottságként kell kezelni: VÍZELLÁTÁS a település kiemelten érzékeny vízbázis védelmi területi fekvését, a településen üzemelő vízmű kutakat és azok hidrogeológiai védőidomait, a regionális ivóvízvezeték nyomvonalát, a vízellátást szolgáló létesítményeket (vízmű gépészeti létesítményeket). SZENNYVÍZELVEZETÉS, KEZELÉS a szennyvízátemelő műtárgyak és azok védőtávolság igényét, a regionális szerepet betöltő szennyvíznyomó csatorna nyomvonalát. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS a település árvízzel veszélyeztetett területeit, a hullámtéri területeket, a Duna karbantartására és árvízvédelmére szolgáló sávot, a bányatavat, a település mélyfekvésű területeit, vízfolyásainak, árkainak területigényét és karbantartó sávját, a Duna mentén a fakadó vizek előfordulását.

89 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 89 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS a 22 kv-os főelosztó hálózatok oszlopokra fektetett nyomvonalát és biztonsági övezetének helyigényét. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS a településen üzemelő vezeték nélküli hírközlési szolgáltatást szolgáló antenna helyét EGYÉB KORLÁTOZÁSOK Táji- és természeti védelem - Natura 2000 terület - Nemzeti Park terület - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület - Országos Ökológiai Hálózat: o ökológiai folyosó övezete, o pufferterület övezete Örökségvédelem - Műemlék és műemléki környezet - Helyi védett épületek, műtárgyak - Régészeti területek Egyéb korlátozások Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (BATrT) rendelkezései: - A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; - Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; - A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok.

90 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 90 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ÖSSZEFOGLALÓJA ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az OTrT legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, amelynek során a törvény jelentősen módosult. A BATrT OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit is alkalmazni kell. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Kisoroszira vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az OTrT 31/B. c) bekezdése kimondja, hogy a BATrT-ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül ca) a cb) alpont kivételével a BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait, cb) a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az OTrT 6. (2) bekezdés e) pontjának előírását kell alkalmazni. A BATrT térségi szerkezeti tervlapja Kisoroszi területét erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, hagyományosan vidéki települési, vízgazdálkodási, illetve különleges rendeltetésű ábrázolja. A törvény 5-9. rendelkezik a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról. Települési térség Az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak. 5. (1) Települési térségek a városias települési térség, a hagyományosan vidéki települési térség, a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség, valamint a magas zöldfelületi arányú települési térség. A BATrT hatálya alá eső területeken a nem városi jogállású települések, így Kisoroszi települési területei hagyományosan vidéki települési térségként kerültek meghatározásra.

91 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 91 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Hagyományosan vidéki települési térség - 5. (2) ( ) új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha: a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökség-védelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül (3) ( ) új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítésznek a területrendezési hatósági eljárás során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki (4) ( ) új lakóterületet, illetve vegyes területet csak a települési területhez kapcsolódóan lehet kijelölni (5) ( ) 5 hektárt meghaladó kiterjedésű, illetve legalább 300 lakás elhelyezésére alkalmas új lakóterület vagy vegyes terület kijelölésére ott van lehetőség, ahol annak a meglévő, vagy kiépítendő kötöttpályás közösségi közlekedés megállóhelytől a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolsága nem haladja meg az 5 km-t (6) ( ) új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%- ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. Új beépítésre szánt terület, amely egyben új lakóterület is, mindössze egy telek esetében került kijelölésre, a kálváriától északra. E telket a hatályos településrendezési eszközök tévesen, vélhetően a kálvária telke helyett zöldterületbe sorolja, ám a tényleges területhasználat lakóterület. E telektől délre fekvő kálvária területét viszont a hatályos terv közlekedési területbe sorolja, amely a felülvizsgálat során zöldterületi besorolást kapott. Ennek megfelelően jelen átsorolás során mindössze területcsere történt, és a tényleges területhasználatoknak megfelelő területfelhasználásba sorolja át a területeket a terv. Mindezek mellett a terv megfelel a BATrT 5. (6) bekezdésének a következők szerint: az új beépítésre szánt terület nagysága 0,21 ha, az újonnan kijelölt zöldterület pedig 0,06 ha. Az utóbbi tehát az előbbi újonnan kijelölt lakóterületnek 28%-a. A településrendezési eszközök így megfelelnek azon előírásnak, hogy új beépítésre szánt területen a lakóterület, illetve vegyes terület növelésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű legalább 50%-ában a beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet kell kijelölni. Erdőgazdálkodási térség Erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága - a település közigazgatási területére vetítve - összességében nem csökkenhet. 6. (1): E bekezdésnek való megfelelést a Szerkezeti leírás 4. melléklete igazolja. 6. (2): E bekezdés igazolását az alábbi táblázat mutatja be:

92 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 92 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Erdőterületek mérlege Területfelhasználás változása Területváltozás Hatályos területfelhasználás Tervezett területfelhasználás Változások elemzésében szereplő azonosító Terület nagysága (ha) Erdőterület megszüntetése -18,00 Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Védelmi erdőterület Vízgazdálkodási terület Általános mezőgazdasági terület-szántó Általános mezőgazdasági terület-gyep Általános mezőgazdasági terület-szántó Különleges beépítésre nem szánt terület sportterület D10-6,47 D12-2,75 D13 D14-2,48-6,12 D18-0,18 Erdőterület kijelölése +28,03 Különleges terület sportolási célú terület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Védelmi erdőterület B8 +16,66 Védelmi erdőterület D1 +0,43 Védelmi erdőterület D4 +0,25 Védelmi erdőterület D5 +1,01 Védelmi erdőterület D6 +1,83 Védelmi erdőterület D7 +0,43 Védelmi erdőterület D8 +6,96 Védelmi erdőterület D9 +0,21 Közlekedési terület Védelmi erdőterület D11 +0,25 ÖSSZESEN +10,03 Mezőgazdasági térség Mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%-át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható (2) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a városias települési térség vagy hagyományosan vidéki települési térség növekménye nem haladhatja meg az 1/3. számú mellékletben található területi mérleg szerinti városias települési térség és hagyományosan vidéki települési térség területének 2%-át (3) A (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítésznek a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján és legfeljebb olyan mértékben bővíthető a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése, amilyen mértékben a Szerkezeti Tervben rögzítetthez képest máshol a

93 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 93 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK mezőgazdasági térség javára csökken a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség kiterjedése. A területcsere során a városias települési térség és a hagyományosan vidéki települési térség területének nagysága nem változhat. A területcserét táj- és természetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja. 7. (1): E bekezdésnek való megfelelést a Szerkezeti leírás 4. melléklete igazolja. 7. (2)-(3): Jelen felülvizsgálat során a települési térség kiterjedése nem növekedett. Különleges rendeltetésű térség Különleges rendeltetésű térség: olyan térség, amelybe erdőterületek, mezőgazdasági területek, valamint - a különleges beépítésre nem szánt területek köréből - az egészségügyi, sportolási, valamint megújuló energiaforrás hasznosítási területek tartoznak (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki (2) A 10 hektárt meghaladó sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. 8. (1): A különleges térség teljes területe erdőterület és különleges beépítésre nem szánt terület golfpálya területfelhasználási egységbe került besorolásra. 8. (2): A különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolt golfpálya területe meghaladja a 10 hektárt, a terv így megfelel e bekezdésnek. Vízgazdálkodási térség Vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. Az OTrT 31/B. c) bekezdése kimondja, hogy a vízgazdálkodási térség vonatkozásában az OTrT 6. (2) bekezdés e) pontja rendelkezik a vízgazdálkodási térségen belüli települési területfelhasználási egységek kijelölésének szabályairól az alábbiak szerint: - a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; OTrT 6. (2) e): E bekezdésnek való megfelelést a Szerkezeti leírás 4. melléklete igazolja ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Országos övezetek Lehatárolás Országos ökológiai hálózat OTrT előírásait kell alkalmazni - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőség-védelmi terület Nagyvízi meder és a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján Országos Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján

94 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 94 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Országos ökológiai hálózat övezete OTrT 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete OTrT 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg.

95 KISOROSZI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK 95 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Az övezet területe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal történt egyeztetés eredményeként pontosításra került. A helyi építési szabályzatban azon övezetek területén, amelyeket a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete érint előírásra került, hogy új épület építése esetén illetve meglévő épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. Országos vízminőség-védelmi terület övezete OTrT 15. (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZ-ben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. A helyi építési szabályzat kiemelt figyelmet fordít a közművesítettségre vonatkozó előírásokra, azokon belül is a szennyvízelvezetésre. Az építési övezetekben teljes közművesítettséget ír elő a szabályzat, a beépítésre nem szánt övezetekben pedig ott, ahol részleges közművesítettség került előírásra, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve kell, hogy történjen. Ezen előírásokkal a szennyvizek ártalommentes elvezetése, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének védelme segíthető elő. Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területe övezete OTrT 16. A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Az település közigazgatási területének nagy része az övezetbe tartozik, a belterület egy részének, illetve attól északkeltre fekvő folt kivételével. A Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság előzetes adatszolgáltatása alapján a Duna Kisoroszit is érintő szakaszára II. félévében kellett volna

Településrendezési eszközök módosítása Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció

Településrendezési eszközök módosítása Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció Településrendezési eszközök módosítása Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció KARAKÓSZÖRCSÖK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ Megbízó Karakószörcsök Község Önkormányzata

Részletesebben

GYÁL. Megrendelő: Gyál Város Önkormányzata Pápai Mihály polgármester 2360 Gyál, Kőrösi út Tervező:

GYÁL. Megrendelő: Gyál Város Önkormányzata Pápai Mihály polgármester 2360 Gyál, Kőrösi út Tervező: GYÁL Gyál Város Önkormányzat képviselőtestületének 2/2017.(I.30.) önkormányzati rendelete Gyál Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2014. (XII.01.) önkormányzati rendeletének módosításáról Megrendelő:

Részletesebben

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához

Előzetes tájékoztató. Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához Előzetes tájékoztató Nagymaros Város Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosításához (készült: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési

Részletesebben

V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t. Településrendezési eszközök módosítása. Jóváhagyott anyag december

V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t. Településrendezési eszközök módosítása. Jóváhagyott anyag december V ö l g y z u g o l y M ű h e l y K f t. Településrendezési eszközök módosítása Jóváhagyott anyag 2018. december PÁZMÁND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA Megrendelő: Pázmánd község Önkormányzata

Részletesebben

Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési anyag

Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési anyag Völgyzugoly Műhely Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési anyag 2019. április Kft. KÁPOLNÁSNYÉK VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG Megbízó: Kápolnásnyék Község Önkormányzata Podhorszki István polgármester

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

A településrendezés és eszközei

A településrendezés és eszközei A településrendezés és eszközei A., Általános dolgok I. A legfontosabb jogszabályok 1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉTV) 2. 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

Részletesebben

KAMOND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

KAMOND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ KAMOND TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ Megbízó Kamond Község Önkormányzata Asbóth Szabolcs polgármester 8469 Kamond Kossuth utca 28. Tel.: 06-88/232-002

Részletesebben

Helyi Építési Szabályzat Módosítása Állami főépítészi eljárás - Jóváhagyásra előkészített dokumentáció

Helyi Építési Szabályzat Módosítása Állami főépítészi eljárás - Jóváhagyásra előkészített dokumentáció Völgyzugoly Műhely Kft. Helyi Építési Szabályzat Módosítása Állami főépítészi eljárás - Jóváhagyásra előkészített dokumentáció JÁNOSSOMORJA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA ÉPÍTÉSI HELY MÓDOSÍTÁSA ÁLLAMI

Részletesebben

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ÖRVÉNYES TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083,

Részletesebben

IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS

IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁS - HATÁROZAT ÉS LEÍRÁS 2016. MÁJUS.../2016 (...) SZ. ÖNK. HATÁROZAT 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerinti

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓMUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓMUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓMUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK BABÓTKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA./2018. (.) HATÁROZAT BABÓTKÖZSÉG110/2016. (X. 21.) HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

Részletesebben

K Ó K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

K Ó K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA K Ó K A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA A FELSŐVÁSÁRTÉR ÚT KÖRNYEZETÉBEN ELHELYEZKEDŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓAN KÓKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 159/2018. (XII.13.) KÉPVISELŐ-TESTÜLETI HATÁROZATA

Részletesebben

ZÁMOLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - HÉSZ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ MEGRENDELŐ: TERVEZŐ:

ZÁMOLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - HÉSZ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ MEGRENDELŐ: TERVEZŐ: ZÁMOLY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA 1 ZÁMOLY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK MÓDOSÍTÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - HÉSZ JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ MEGRENDELŐ: Zámoly Község Önkormányzata 8081 Zámoly,

Részletesebben

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN

PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN PILISVÖRÖSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS SORÁN Megbízó Pilisvörösvár város Önkormányzata Gromon István polgármester 2085 Pilisvörösvár,

Részletesebben

PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA PILISSZENTIVÁN TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Pilisszentiván Község Önkormányzata Pénzes Gábor polgármester 2084 Pilisszentiván, Szabadság u. 85. Tel.: 26/367-322 Tervező Völgyzugoly

Részletesebben

BEREKFÜRDŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

BEREKFÜRDŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ BEREKFÜRDŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 41. szerinti egyszerűsített eljáráshoz DEBRECEN, 2018. JÚNIUS HÓ 1 2 BEREKFÜRDŐ

Részletesebben

BEREKFÜRDŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

BEREKFÜRDŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ BEREKFÜRDŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 41. szerinti egyszerűsített eljáráshoz DEBRECEN, 2018. JÚNIUS HÓ 1 2 BEREKFÜRDŐ

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS. Megbízó

JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS. Megbízó JÁNOSSOMORJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS Megbízó Jánossomorja város Önkormányzata Lőrincz György Polgármester 9241 Jánossomorja, Szabadság u. 39. Tervező Völgyzugoly Műhely

Részletesebben

ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ P É C S É P T E R V S T Ú D I Ó VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BELSŐÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS LEBONYOLÍTÁS P O G Á N Y K Ö Z S É G T E L E P Ü L É S S Z E R K E Z E T I T E R V É N E K É S H E L Y I É

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ egyszerűsített egyeztetési eljáráshoz

KIEGÉSZÍTŐ VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ egyszerűsített egyeztetési eljáráshoz TÁJOLÓ-TERV Területrendezési, Környezetvédelmi és Közigazgatásfejlesztési Kft. BALATONAKARATTYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA (Balatonakarattya 143/2016. (IX.14.) önk. határozat 1. mellékletét

Részletesebben

GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében

GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4 csoportos bölcsőde elhelyezése érdekében 2019. február GÖD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Göd, Jávorka utcai 4

Részletesebben

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP

A r t V i t a l Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. Településrendezési Csoport CÍMLAP CÍMLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához - M3-as autópálya Kántorjánosit érintő szakasza 2008. KÜLZETLAP Kántorjánosi Község Településrendezési Tervének - módosításához -

Részletesebben

Zalakaros helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása. véleményezési tervdokumentáció november

Zalakaros helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása. véleményezési tervdokumentáció november Zalakaros helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása Zalakaros helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítása véleményezési tervdokumentáció 2018. november tartalomjegyzék

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

Törzsszám: FI-9/ január

Törzsszám: FI-9/ január DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK a Debrecen, 4814.számú út 0807/1 hrsz-ú erdő beépítésre szánt terület határa 0805/7 hrsz-ú és a 0805/4 hrsz-ú beépítésre nem szánt terület által

Részletesebben

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Csopak község Önkormányzata Ambrus Tibor polgármester 8229 Csopak, Petőfi Sándor u. 2. Tel.: 87/446-250 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár,

Részletesebben

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS 1 MÁRIAHALOM TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS Megbízó Máriahalom község Önkormányzata Murczin Kálmán Polgármester 2527 Máriahalom, Széchenyi

Részletesebben

1. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosítása január 16. ELŐTERJESZTÉS

1. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosítása január 16. ELŐTERJESZTÉS ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2018. január 16-ai soron kívüli ülésére 1. napirend Tárgya: Előadó: A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat módosítása Tabányi

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/ Tárgy: Szentes Város Helyi Építési Szabályzata

Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/ Tárgy: Szentes Város Helyi Építési Szabályzata Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 63/510-300 Ikt. sz.: E-807-4/2008. Témafelelős: Juhász Márta, Czirokné Tárgy: Szentes Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási

Részletesebben

DEBRECEN, Határ úti Ipari Park HÉSZ módosítás Állami Főépítészi eljárás

DEBRECEN, Határ úti Ipari Park HÉSZ módosítás Állami Főépítészi eljárás DEBECEN, Határ úti Ipari Park HÉSZ módosítás Állami Főépítészi eljárás - 2017 DEBECEN MEGYEI JOGÚ VÁOS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TEVÉNEK a 39.1 vrk. Kishegyesi út Kígyóhagyma utca Varjútövis

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH

JOBAHÁZA. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció január TH JOBAHÁZA Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. január TH-14-02-02 2 Jobaháza településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

LENTI VÁROS EGYEZTETÉSI ANYAG TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS - PARTNERSÉGI TÁJÉKOZOTATÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KÉZILABDA CSARNOK ÉPÍTÉSE KAPCSÁN

LENTI VÁROS EGYEZTETÉSI ANYAG TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS - PARTNERSÉGI TÁJÉKOZOTATÓ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KÉZILABDA CSARNOK ÉPÍTÉSE KAPCSÁN LENTI VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA KÉZILABDA CSARNOK ÉPÍTÉSE KAPCSÁN EGYEZTETÉSI ANYAG TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS - PARTNERSÉGI TÁJÉKOZOTATÓ a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. (1) bekezdése

Részletesebben

(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik:

(1) A város igazgatási területe a településszerkezeti terv meghatározásainak megfelelően a következő terület felhasználási egységekre tagolódik: PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2013. (X. 17.) önkormányzati rendelete Püspökladány Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 7/2005. (V. 27.) önkormányzati

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán -

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán - PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA - a Cser utca északi oldalán - 46/2018. (VI.07.) sz. határozattal és 5/2018. (VI.08.) sz. rendelettel ELFOGADOTT

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. telefon: (30) 364 3996 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEINEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2015. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS MEGBÍZÓ Balatonalmádi Város Önkormányzata 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. TERVEZŐ Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel: 439-04-90,

Részletesebben

Magyar joganyagok - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet - a területek biológiai aktivitásért 2. oldal (3)1 A változtatás utáni állapotra a (2) bekezdés szer

Magyar joganyagok - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet - a területek biológiai aktivitásért 2. oldal (3)1 A változtatás utáni állapotra a (2) bekezdés szer Magyar joganyagok - 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet - a területek biológiai aktivitásért 1. oldal 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített környezet

Részletesebben

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA

1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1 M-1 melléklet Kistarcsa Város Településszerkezeti tervi felülvizsgálatát a Képviselő testület a 152/2015.(IX.02.) sz Kt. önkormányzati határozattal elfogadott. A határozat mellékletét a TSZT jelű (M=1:10.000

Részletesebben

PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán -

PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA. - a Cser utca északi oldalán - PARÁD NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA - a Cser utca északi oldalán - a 314/2012. 42. (2) szerinti TÁRGYALÁSI DOKUMENTÁCIÓ 2018. április hó 1 ALÁÍRÓLAP:

Részletesebben

TATA, szőnyeggyári sziget - Berta malom SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

TATA, szőnyeggyári sziget - Berta malom SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK LT-PLAN BT. Tatabánya, Tátra u. 1/A Munkaszám: 6/2016. TATA, szőnyeggyári sziget - Berta malom SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA - 2016 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Tervező: László Tibor okl. építészmérnök

Részletesebben

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN

KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN KÖKÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2016. ÉVI 2. MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁSBAN V É L E M É N Y E Z É S I D O K U M E N T Á C I Ó KÖKÉNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: KÖKÉNY

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ

JÓVÁHAGYOTT TERVDOKUMENTÁCIÓ HA TERVSTÚDIÓ Településtervezési Építészeti Tanácsadó Kft. 1116 Budapest Zsurló köz 5. ha@haterv.hu +36 30/236 3295 KARTAL TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA 8 RÉSZTERÜLETET ÉRINTŐ KIEMELT FEJLESZTÉSI

Részletesebben

UNIX TELEPHELY ÉS KÖRNYÉKE KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

UNIX TELEPHELY ÉS KÖRNYÉKE KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA UNIX TELEPHELY ÉS KÖRNYÉKE BUDAPEST IX. KERÜLET, HATÁR ÚT GUBACSI ÚT ILLATOS ÚT - VASÚT (A NYÁRY PÁL U. VONALÁBAN) HATÁR ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA - Trk. 38. szerinti véleményezési

Részletesebben

Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása./2015.( ) határozat-tervezet mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása. /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet

Részletesebben

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS

. számú előterjesztés. Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész ELŐTERJESZTÉS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Pf: 5. Telefon: 85/501-003 E-mail: polghiv@marcali.hu Fax: 85/501-055 Ügyiratszám: 59/75/2016. Ügyintéző: Virányi István Főépítész. számú

Részletesebben

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA

MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MARTONVÁSÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Martonvásár Város Önkormányzata Dr. Szabó Tibor polgármester 2462 Martonvásár, Budai út 13. Tel.: 22/460-004 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft.

Részletesebben

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA

JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA JÁSZAPÁTI VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2018. ÉVI I. MÓDOSÍTÁSA alátámasztó munkarészek az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos követelményeinek megfelelő tartalommal (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Részletesebben

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT.

LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. LA-URBE ÉPÍTÉSZIRODA KFT. Székhely: 1094 Budapest, Tűzoltó utca 21 Telephely: 3525 Miskolc, Patak utca 10. sz. Telefon: 06-20-9692-361 E-mail: lautner.emoke@gmail.com, 1. CÍMLAP SZÍN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének március 9-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének március 9-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2017. március 9-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Komló város településrendezési terveinek 2017. évi 1. számú módosítása

Részletesebben

PILISJÁSZFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SOMLYÓVÖLGYI LAKÓTERÜLERE,

PILISJÁSZFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SOMLYÓVÖLGYI LAKÓTERÜLERE, PILISJÁSZFALU TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA A SOMLYÓVÖLGYI LAKÓTERÜLERE, az 594/1hrsz, 594/2hrsz, 594/3 hrsz és az 051/34 hrsz, a 08hrsz

Részletesebben

Helyi építési szabályzat

Helyi építési szabályzat Helyi építési szabályzat Munkaközi anyag Völgyzugoly Műhely Kft. SZÁR, ÚJBAROK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Megbízó Szár Község

Részletesebben

HALMAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA

HALMAJ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2. Tel/Fax: 46/356-345 Mobil: 70/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

I I Változások

I I Változások I I. 1. 3. Kunszentmiklós rendelkezik településszerkezeti tervvel. A változásokat a 2006-ban jóváhagyott hatályos településszerkezeti tervhez (továbbiakban: alapterv) viszonyítjuk. Hálózati elemek Főbb

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda/levelezési cím: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5.

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda/levelezési cím: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5. Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda/levelezési cím: 5000 Szolnok, Szántó krt. 52. II/5. Sz.: 11/ 2016 KUNMADARAS NAGYKÖZSÉG HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12

BAKONYSZENTLÁSZLÓ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 BAKONYSZENTLÁSZLÓ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2015. július TH-15-02-12 2 Bakonyszentlászló településrendezési terv módosítás Véleményezési dokumentáció

Részletesebben

területfelhasználási egységekbe sorolja.

területfelhasználási egységekbe sorolja. Kisunyom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (IX. 11.) önkormányzati rendelete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 3/2000. (VI. 19.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

BUDAJENŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MUNKAKÖZI ANYAG

BUDAJENŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA MUNKAKÖZI ANYAG BUDAJENŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA Megbízó Budajenő Község Önkormányzata Budai István Polgármester 2093 Budajenő, Fő utca 1-3. Tel.: 26-371-068 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár,

Részletesebben

KISTÓTFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI MÓDOSÍTÁSA ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

KISTÓTFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉVI MÓDOSÍTÁSA ZÁRÓ VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉSs ÉPÍTÉSZETs BELSŐÉPÍTÉSZETs SZAKTANÁCSADÁSs TERVEZÉSs LEBONYOLÍTÁS KISTÓTFALU KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK 2017. ÉVI MÓDOSÍTÁSA ZÁRÓ

Részletesebben

BAJNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

BAJNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV BAJNA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 9/2008. (III.26.) sz. határozattal elfogadott Szerkezeti terv és 3/2008. (III.26.) önk. rendelettel jóváhagyott Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó

Részletesebben

1. A rendelet hatálya és alkalmazása. 2. Szabályozási elemek

1. A rendelet hatálya és alkalmazása. 2. Szabályozási elemek Sárisáp Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2017. (.) ök. rendelete a Sárisáp Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2006. (IX. 27.) ök. rendeletének módosításáról Sárisáp Község Önkormányzatának

Részletesebben

CompArt Stúdió Tervező és Beruházó Kft. tel.: NEMESVÁMOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

CompArt Stúdió Tervező és Beruházó Kft. tel.: NEMESVÁMOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA NEMESVÁMOS KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési

Részletesebben

SEREGÉLYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 1. MÓDOSÍTÁSA. Tárgyalásos eljárásra összeállított tervdokumentáció 2019.

SEREGÉLYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 1. MÓDOSÍTÁSA. Tárgyalásos eljárásra összeállított tervdokumentáció 2019. SEREGÉLYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV 1. MÓDOSÍTÁSA Tárgyalásos eljárásra összeállított tervdokumentáció 2019. március Felelős tervező: Ertl Antal TT 07-0075 településtervező 1 JÓVÁHAGYANDÓ

Részletesebben

Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési eljárás anyaga szeptember

Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési eljárás anyaga szeptember Településrendezési eszközök módosítása Véleményezési eljárás anyaga 2016. szeptember CSOPAK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA Megbízó Csopak község Önkormányzata 8229 Csopak, Petőfi Sándor u. 2. (87)

Részletesebben

ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ

ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ NYÍRACSÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK Törzsszám: P 10/2010 ZÁRADÉKOLT DOKUMENTÁCIÓ 2013. október NYÍRACSÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA IPOLYTÖLGYES KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 2016. MÁJUS.../2015 (...) SZ. ÖNK. RENDELET 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet szerinti véleményezési anyag

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról melléklettel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2016.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról melléklettel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2016.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési

Részletesebben

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA

DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK. 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA DOMBIRATOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 20/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat MÓDOSÍTÁSA Megbízó Dombiratos község Önkormányzata Bojczán Endre Péter polgármester

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Izsák Város Polgármesterétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2015. március 31-én tartandó ülésére. Tárgy: Településrendezési eszközök (településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat)

Részletesebben

SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z / 4 5 H R S Z T E L K É N

SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z / 4 5 H R S Z T E L K É N SZOLNOK S Z A B Á L Y O Z Á S I T E R V H I B A J A V Í T Á S A A S Z É C H E N Y I V Á R O S R É S Z 8 9 3 9 / 4 5 H R S Z T E L K É N 2 0 1 8. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ 1 2018 VÁTERV95 A dokumentációt

Részletesebben

Törzsszám: FI-7/2016. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Törzsszám: FI-7/2016. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 38. szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Debrecen, Pallag településrészt érintően a 72.sz. vrk. Mezőgazdász utca - Manninger Gusztáv utca Hanga utca - tervezett

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról HATÁROZAT-TERVEZET Felsőlajos Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag

VERŐCE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLAT előzetes egyeztetési anyag Verőce község egyaránt része a festői Dunakanyarnak és a domboldalakra felfutó Börzsönyi tájnak, továbbá közvetlenül határos a fővárosi agglomerációval. A Településrendezési terv felülvizsgálatának megkezdését

Részletesebben

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11

DARNÓZSELI. Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 DARNÓZSELI Településrendezési terv módosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2015. május TH-14-02-11 2 Darnózseli Településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap Felelős

Részletesebben

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA Megbízó Balatonalmádi Város Önkormányzata Keszey János Polgármester 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány

Részletesebben

Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1065 Budapest, Nagymező utca 25. Tel: ,

Pomsár és Társai Építész Iroda Kft 1065 Budapest, Nagymező utca 25. Tel: , BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés, lakóterület bővítés, átminősítés gazdasági területté JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 2009. november egyeztetési

Részletesebben

ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS

ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS ŐRISZENTPÉTER VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS Településszerkezeti terv módosítása elfogadva:./2019. (...) képviselő-testületi határozat Helyi Építési Szabályzat módosítása

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2015.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2015.(..) önkormányzati rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2015.(..) határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel Helyi építési szabályzat

Részletesebben

ÖRVÉNYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS MUNKAKÖZI ANYAG

ÖRVÉNYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS MUNKAKÖZI ANYAG ÖRVÉNYES HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS MUNKAKÖZI ANYAG Megbízó Örvényes Község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves u. 1. Tel.: 81/449-034 Tervező Völgyzugoly

Részletesebben

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA

4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4. A RENDEZÉSI TERVBEN TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK LEÍRÁSA 4.1 A módosítások bemutatása A módosítások településen elfoglalt helyét a mellékelt A-1 jelű átnézeti rajz tartalmazza. 1. sz módosítás A módosítandó terület

Részletesebben

SOMOGYBABOD JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓJA

SOMOGYBABOD JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓJA SOMOGYBABOD Településrendezési tervének M4/2016-OTÉK jelű módosítása JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓJA jóváhagyva: 11/2016.(X.26.) önkormányzati rendelettel 132/2016.(X.26.) képviselő-testületi határozattal TERVEZŐ:

Részletesebben

FÓT VÁROS HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2017 FÁY ANDRÁS ÁLTALÁNOS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

FÓT VÁROS HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2017 FÁY ANDRÁS ÁLTALÁNOS ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1016 Budapest, Hegyalja út 7-13. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: (36-1) 312 4570 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu OBELISZK STÚDIÓ KFT. 1056 Budapest, Belgrád rakpart 12. E MAIL:

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

D Á N Y TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KIEGÉSZÍTÉS AZ ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEKHEZ

D Á N Y TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KIEGÉSZÍTÉS AZ ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEKHEZ D Á N Y TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA KIEGÉSZÍTÉS AZ ALÁTÁMASZTÓ ÉS JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEKHEZ A 4,5,11,12,13 HRSZ. INGATLANOK TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN KÖZIGAZGATÁSI EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

HAJDÚSÁMSON VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV HAJDÚSMSON VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 471. SZ. ÚT VÁROSBÓL NYÍRADONY FELÉ KIVEZETÕ SZAKASZA MELLETTI KERÉKPÁRÚT NYOMVONALVEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS MÓDOSÍTÁSA I. TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

Településrendezési eszközök módosítása Településszerkezeti terv módosítás elfogadva az 51/2016. (V.6.) Kt határozattal Helyi építési szabályzat

Településrendezési eszközök módosítása Településszerkezeti terv módosítás elfogadva az 51/2016. (V.6.) Kt határozattal Helyi építési szabályzat Völgyzugoly Műhely Kft. Településrendezési eszközök módosítása Településszerkezeti terv módosítás elfogadva az 51/2016. (V.6.) Kt határozattal Helyi építési szabályzat módosítás jóváhagyva a 4/2016. (V.6.)

Részletesebben

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21

FEKETEERDŐ. Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 FEKETEERDŐ Településrendezési tervmódosítás Egyszerűsített eljárás Jóváhagyott dokumentáció 2014. szeptember TH-13-02-21 2 Feketeerdő településrendezési terv módosítás Jóváhagyott dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS DOKUMENTÁCIÓJA

KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS DOKUMENTÁCIÓJA KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA TÁRGYALÁSOS ELJÁRÁS DOKUMENTÁCIÓJA KAPOSVÁR TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK M12-5/2016-OTÉK JELZŐSZÁMÚ MÓDOSÍTÁSÁHOZ 2016. SZEPTEMBER HÓ ALÁÍRÓLAP

Részletesebben

REGIOPLAN FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

REGIOPLAN FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu FERTŐD VÁROS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

A településszerkezeti és szabályozási tervek külterületi vonatkozásai. Sajátságos feladatok a birtokrendezési folyamatban

A településszerkezeti és szabályozási tervek külterületi vonatkozásai. Sajátságos feladatok a birtokrendezési folyamatban A településszerkezeti és szabályozási tervek külterületi vonatkozásai Sajátságos feladatok a birtokrendezési folyamatban Alapvetés Szabályozási terv, Helyi építési szabályzat Birtokrendezés, nyilvántartás

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV RÉSZMÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK TARTALOMJEGYZÉK RÁBATAMÁSI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA - 14/2008 (III. 21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZAT (46/2003.

Részletesebben

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról

Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról Településszerkezeti terv módosítása (Határozattal jóváhagyandó). /2014.(..) számú határozat-tervezet a településszerkezeti terv módosításáról melléklettel /2014.( ) határozat Településszerkezeti terv módosítása

Részletesebben

A Balatoni út felső szakaszára vonatkozóan Véleményezési tervdokumentáció Állami főépítészi eljárásban

A Balatoni út felső szakaszára vonatkozóan Véleményezési tervdokumentáció Állami főépítészi eljárásban SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ 1 S Z E N T K I R Á L Y S Z A B A D J A K Ö Z S É G H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T Á N A K

Részletesebben

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt.

Söréd Község Településszerkezeti tervének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási tervének módosítása Alba Expert Mérnöki Iroda Bt. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK I. TELEPÜLÉSRENDEZÉS 1. Vizsgálat 1.1. Elhelyezkedés Söréd község Fejér megye észak-nyugati határához közel, Székesfehérvártól 16 km-re helyezkedik el. A települést DNy ÉK-i irányban

Részletesebben