BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás

1 BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA Megbízó Balatonalmádi Város Önkormányzata Keszey János Polgármester 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. Tervező Völgyzugoly Műhely Kft Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: , , , Településrendezés: Tájrendezés, környezetvédelem: Közlekedés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, településtervező vezető tervező TT/ Südi Beáta építészmérnök Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök, tájvédelmi szakértő TK Macsinka Klára okl. közlekedésépítőmérnök, vezető tervező, KÉ-T, TRk-T/K1-d1 (MOBIL CITY Bt.) Pinkóczi Attila - építőmérnök Vízi közművek, Hanczár Emőke okl. építőmérnök MK: (KÉSZ Kft.) energiaközművek, Bíró Attila - okl. építőmérnök MK: távközlés: Csima-Takács Judit okl. tájépítészmérnök Munkatárs Lugos-Hidvégi Nóra okl. tájépítészmérnök Korsós Renáta okl. településmérnök július VZM 1223/13 balm_egyezt_jav_ docx

2 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A TERVEZÉSI FOLYAMAT JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET I. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁS AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Vegyes terület Gazdasági terület Üdülőterület Különleges területek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Zöldterület Erdőterületek (E) Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület (V) Különleges beépítésre nem szánt terület Közmű területek Közlekedési területek ZÖLDFELÜLETI RENDSZER TÁJRENDEZÉS, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM TÁJRENDEZÉS NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HELYI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ÖRÖKSÉGVÉDELEM ORSZÁGOS VÉDELEM HELYI ÉRTÉKVÉDELEM RÉGÉSZETI TERÜLETEK KÖZLEKEDÉS KÖZÚTHÁLÓZAT Térségi kapcsolatok VASÚTI KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS KÖZMŰELLÁTÁS VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS FÖLDGÁZELLÁTÁS MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS KÖRNYEZETVÉDELEM

3 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA TARTALOMJEGYZÉK 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK II. VÁLTOZÁSOK III. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT BALATONALMÁDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT.../2015. (...) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A szabályzat hatálya ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS II. FEJEZET 5. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM RÉGÉSZETI LELŐHELYEK HELYI VÉDELEM HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLET EGYEDI ELŐÍRÁSOK VÖRÖSBERÉNY HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK KÁPTALANFÜRED HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN EGYEDI ELŐÍRÁSOK AZ ÖREGHEGY DÉLI OLDALÁN LÉVŐ TÖRTÉNELMI PRÉSHÁZ HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETÉRE HELYI UTCAKÉP VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ TERÜLET REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM HELYI VÉDELEM NÖVÉNYALKALMAZÁS VÍZPART V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK KÖRNYEZETVÉDELEM FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME A LEVEGŐ VÉDELME A TERMŐFÖLD VÉDELME HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS A ZAJ ELLENI VÉDELEM VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐVÁSÁRLÁSI JOG BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG TELEKALAKÍTÁS VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS

4 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA TARTALOMJEGYZÉK 36. FÖLDGÁZELLÁTÁS VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET LAKÓTERÜLETEK KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET INTÉZMÉNY TERÜLET KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLET ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET LOVASSPORT TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET VÍZISPORT TERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET STRANDTERÜLET KÜLÖNLEGES TERÜLET KEMPING KÜLÖNLEGES TERÜLET SZABADIDŐKÖZPONT KÜLÖNLEGES TERÜLET AUTÓBUSZ PÁLYAUDVAR Különleges terület - VASÚTÁLLOMÁS XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ZÖLDTERÜLET ERDŐTERÜLET ERDŐTERÜLET VÉDELMI ERDŐ ERDŐTERÜLET KÖZJÓLÉTI ERDŐ MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET GYEP, FÁS LEGELŐ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET szárazulat KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TEMETŐ KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BÁNYA KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SZABADIDŐ KÖZPONT KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez szabályozási terv (SZT-1, SZt-2, szt-3, szt-4, szt- 5, szt-6, szt-7, szt-8, szt-9, szt-10, szt-11, szt-12, szt-13, szt-14, szt-15, szt-16) Melléklet a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez sajátos jogintézmények Függelékek függelék a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Művi értékvédelem függelék a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Régészeti területek függelék a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Természetvédelem függelék a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Mintakeresztszelvények függelék a.../2015. (...) önkormányzati rendelethez Balatonalmádi javasolt növényzete ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT TELEPÜLÉS SZERKEZETE

5 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA TARTALOMJEGYZÉK 1.3. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek ÖRÖKSÉGVÉDELEM Országos védelem Helyi védelem Régészet VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK Közlekedési területek védőterülete Közműterületek védőterülete és védősávja Egyéb védőterületek, korlátozások VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA a térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Kiemelt térségi övezetek ismertetése Szabályozás és Vízpart-rehabilitáció Hatályos településfejlesztési döntések vizsgálata A Településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT TÁJSZERKEZET TÁJHASZNÁLAT Erdőterületek Mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt területek Egyéb tájhasználatot meghatározó övezeti lehatárolások a terven ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Külterület zöldfelületi elemei Települési zöldfelületi elemek TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Nemzetközi jelentőségű természeti és táji értékek Nemzeti jelentőségű természeti és táji értékek Helyi jelentőségű természeti és táji értékek BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT KÖZÚTHÁLÓZAT Térségi kapcsolatok Országos utak Települési úthálózat VASÚTI KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS PARKOLÁS KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS SZENNYVÍZELVEZETÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE Villamosenergia ellátás Földgázellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Vezetékes hírközlési létesítmények Vezeték nélküli hírközlési létesítmények KÖRNYEZETI HATÁSOK A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM

6 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA TARTALOMJEGYZÉK Felszíni vizek Felszín alatti vizek A talaj védelme A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME HULLADÉKKEZELÉS ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA Előzmények, kapcsolódás a tervezési folyamatokhoz Javaslatok hatása a tervmódosítás készítésére A környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság által adott vélemények, szempontok figyelembevétele A Környezeti értékelés fenntarthatósági értékrendje Alkalmazott módszer, Felhasznált adatok HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT Földrajzi adottságok Környezeti állapot Településszerkezet, területhasználatok A TERVI VÁLTOZATOK ÉS A VÁLASZTÁS INDOKAI, A TERVBEN LEÍRTAK ELMARADÁSA A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A TERVBEN, ILLETVE A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVI MEGOLDÁSOK Tájhasználati konfliktusok Környezetvédelmi konfliktusok A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN KIVÁLTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK MONITOROZÁSI JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK TERVIRATOK

7 BEVEZETŐ VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA 7 TERVEZŐI NYILATKOZAT Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök, Südi Beáta építészmérnök kijelentjük, hogy Balatonalmádi településrendezési eszközök felülvizsgálata során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXXVII. törvény, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet előrásait, és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk. Az OTÉK előírásaitól való eltérésre 4 esetben volt szükség: HÉSZ 11. (4) bekezdés, HÉSZ 50. (24) bekezdés, HÉSZ 52. (21) bekezdés, HÉSZ 55. (2) bekezdés. Budapest, július Ferik Tünde Kéthelyi Márton Településrendező vezető tervező okl. tájépítészmérnök TT/ TK Südi Beáta építészmérnök

8 BEVEZETŐ VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA 8 1. BEVEZETŐ 1.1. ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE Balatonalmádi hatályos településrendezési terve 2005-ben került jóváhagyásra. Az azóta eltelt időszakban a terv több alkalommal módosult. Emellett 2012-ben elkészült a város településfejlesztési koncepciója, majd még ugyanabban az évben az önkormányzat elkészítette a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját is. A településfejlesztési dokumentumokat az önkormányzat képviselőtestülete a 205/2012. (IX.27.), illetve 207/2012. (IX.27.) határozatával hagyta jóvá január 1-én az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), a Balaton törvényt (Btv), továbbá hatályba lépett a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. A megváltozott jogszabályi környezet, számos lakossági és építési hatósági észrevétel, valamint a településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok következtében a hatályos településrendezési eszközökben foglaltak megújítása vált szükségessé tartalmilag és szakmailag egyaránt. Fenti előzményeket követően a város önkormányzatának képviselő-testülete a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A megalapozó vizsgálat, helyzetelemzés munkarész 2013 decemberében került dokumentálásra, míg a településszerkezeti terv munkaközi anyaga márciusban, melyet az Önkormányzat Képviselőtestülete a 134/2014. (V.29.) határozatával előzetesen jóváhagyott és továbbtervezésre alkalmasnak talált. A készülő településrendezési eszközök feladata: a megváltozott települési igények alapján a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálata a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan; a jóváhagyott településfejlesztési koncepció és az Integrált Városfejlesztési Stratégia elhatározásainak a településrendezési eszközökbe való beillesztése; az új, megváltozott jogszabályi környezet szerinti Településszerkezeti terv és Helyi Építési Szabályzat kidolgozása; a beérkezett lakossági kérelmek kiértékelése és átvezetése; a településrendezési eszközök és a magasabb szintű tervek/jogszabályok összhangjának biztosítása A TERVEZÉSI FOLYAMAT A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A következő tervfázis a Településszerkezeti terv. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti terv munkaközi anyagát a település képviselőtestülete megvitatja, s ha továbbtervezésre alkalmasnak találja elkészülhet a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) munkaközi anyaga is. A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos

9 BEVEZETŐ VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA 9 helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A HÉSZ a település teljes igazgatási területére készül a településszerkezeti tervvel összhangban. Jelen tervezés során a települészerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek. Az elkészült és az önkormányzat képviselő-testülete által előzetesen véleményezett településrendezési eszközök tervezetét véleményeztetni kell az illetékes államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal, valamint és a helyi partnerségi egyeztetésre vonatkozó szabályok szerinti partnerekkel. A véleményezési szakasz részletes szabályait a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmazza. Jelen dokumentáció a Településszerkezeti terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat véleményezés céljára előkészített anyaga.

10 BEVEZETŐ VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS JAVÍTOTT ANYAGA 10 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

11 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 11 HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET Balatonalmádi város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) Kt. számú határozata Balatonalmádi város Településszerkezeti Tervének megállapításáról 1. Balatonalmádi város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII törvény 9/B. (2) bekezdés a) pontja alapján Balatonalmádi város Településszerkezeti Tervét jelen határozat 1. és 2. melléklete szerint állapítja meg. a) 1. melléklete: A szerkezeti terv leírása, Változások, A település területi mérlege, A területrendezési tervvel való összhang igazolása, A biológiai aktivitásérték számítási eredménye b) 2. melléklete az M=1:10000 méretarányú szerkezeti tervlap 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott tervet küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek, valamint gondoskodjon a Településszerkezeti terv nyilvánosságáról. Határidő: folyamatos Felelős: 3. Jelen határozattal egyidejűleg Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 213/2003. (X.30.) számú határozattal jóváhagyott, illetve 177/2005. (VI.30.) számú, 312/2010. (XII.16.) számú, 314/2010. (XII.16.) számú és 291/2011. (IX.29.) számú határozattal módosított településszerkezeti terve hatályát veszti. Balatonalmádi, polgármester

12 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA melléklet

13 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 13 I. A SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A szerkezeti tervlapon az egyes területrészek felhasználási módja, továbbá a vonalas szerkezeti elemek kerültek ábrázolásra. A gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem kaptak önálló jelölést. A terület mérleg és a beépítési sűrűség számítása során az eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utat) annak felező vonaláig kell az érintett szomszédos területfelhasználási egységekhez hozzászámítani. Az önálló területfelhasználási kategóriába nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) megszűntetése, valamint új közlekedési célú közterületek kialakítása a településszerkezeti terv módosítása nélkül is végrehajtható. A területfelhasználásban történt változások a 213/2003. (X.30.) Kt. sz. határozattal elfogadott, többször módosított településszerkezeti tervhez képest jelennek meg jelen településszerkezeti tervben tervezett elemként. 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Balatonalmádi négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérő településrész, illetve önálló települések egyesítésével jött létre. Ezek közül Almádi és Budatava településrészek az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban együtt kezelendők, a településszerkezeti terv ennek megfelelően 3 városrészt határoz meg: Vörösberény Almádi (és Budatava) Káptalanfüred Az egyes településrészek jellegükben teljesen eltérőek, azonban a folyamatos építkezések következményeként teljesen összenőve ma már szerves egységet képeznek. A település egyes településrészeinek használata jelenleg is jelentősen eltér, ennek megfelelően az úthálózat jellege, a telekstruktúra, valamint a települési szövet is eltérően alakul. Káptalanfüred jellemzően hétvégi házas terület, szabályos, rendezett utcahálózattal, viszonylag nagy telkekkel. Vörösberény jellemzően kertvárosias beépítésű lakóterület, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken vegyesen lakó és üdülő használattal, rendezetlen feltáró úthálózattal, változó nagyságú telekmérettel. Balatonalmádi központi városrésze Almádi. Almádi a vegyes használatú és beépítésű központi településrészből és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrészből áll. Almádi városrészhez tartozik továbbá az újabb beépítésű Budatava településrész is. Budatava jellemzően szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertvárosias terület, amelynek északi részén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítésű területek is megtalálhatók. E településrészen találhatók a gazdasági területek nagytelkes tömbjei is. A település szerkezetének meghatározó eleme a 8,2 kilométer hosszú Balatonpart, a parttal párhuzamosan húzódó vasút és a 71-es főút. A vasút és a 71-es út szerkezetileg elválasztó szerepet tölt be, amely mára a parti sáv védvonalává is vált. További fontos közlekedéshálózat szerkezeti elem még a Felsőörsi út és a Veszprémi út. A település szerkezetének alakulásában jelentős szerepet játszott domborzata. Almádi egyik legmeghatározóbb adottsága a Káptalanfürednél majdnem a partig, a Vörösberény-Budatava településrésznél a parttól egy kicsit távolabb húzódó dombvonulat, melynek tagolását a dombok közötti völgyekben vezetett patakok adják. Ennek is köszönhető, hogy a településrészek ma is jól elkülöníthetők egymástól. A település északi részén, a Lozsántai sík terület felett fekszik a zártkerteket magába foglaló Újhegy, amelynek a 306 m tengerszint feletti magasságig felfutó Megyehegy a folytatása. A

14 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 14 Veszprémi utat nyugatról szegélyező Sátorhegy és a Várhegy - Vöröshegy elválasztásaként a Vörösberény életében oly nagy szerepet játszó Vörösberényi séd völgye, a Malomvölgy található. A Malomvölgy Vörösberény természetes határát képezte egykor, ma pedig Almádi és Vörösberény településrészek természetes elválasztó eleme, a Malomvölgy túloldalán hirtelen emelkedő Vörösheggyel. A Vöröshegy és az alacsonyabban fekvő Pinkóc terület a Remete patak völgyéig, a Vödörvölgyig fut le. A Vödörvölgy és a Remete patak szintén jelentős területtagoló elem a völgy mélysége miatt. Az Öreghegy és a távolabb fekvő már erdővel borított Felsőhegy (321 m) egészen a Felsőörsi útig húzódó vonulata alkotja a település középső szakaszát. A Felsőörsi úttal párhuzamosan futó árok völgyétől délkeletre aztán ismét a Halacs magasabban fekvő területrésze, és a dombra települt Káptalanfüred található. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: - a vasút; - a 71. számú főút; - a jelű Veszprém Balatonalmádi összekötő út; - a jelű Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út; - az egyéb belterületi gyűjtőutak és külterületi földutak; - a nagynyomású gázvezeték; - a Vörösberényi séd; - az utak menti fasorok, erdősávok. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - a belterületi városrészek lakóterületi és üdülőterületi túlsúlya; - a településközpont területek az egyes városrészi központokban; - a gazdasági területek a 71. számú főút mentén Vörösberény és Budatava városrészben; - a mozaikosan elhelyezkedő erdőterületek, kertes mezőgazdasági területek és általános mezőgazdasági területek; - a dolomitbánya területe; - a Balaton-part menti magas zöldfelületi aránnyal rendelkező területek. Tervezett vonalas szerkezeti elemek: - a jelű összekötő út (Veszprémi út) új nyomvonalon való kivezetése a 71. számú főútra a településközponti területek tehermentesítése érdekében; jelű összekötő út (Felsőörsi út) új nyomvonalon való kikötése a 71. számú főútra; - a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. számú főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik. Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - intézményi területbe sorolt, korábban településközpont vegyes területfelhasználású területek; - különleges beépítésre nem szánt területbe átsorolt temetők és bánya, korábban beépítésre szánt különleges területek; - kertvárosias lakóterületbe sorolt korábbi hétvégi házas területek Almádi és Vörösberény városrészben; - hétvégi házas területbe átsorolt településközpont vegyes területek Káptalanfüred központjában; - településközpont területbe átsorolt teleksor Budatava városrészben, a Balatonfűzfői út mentén, korábban kertvárosiak lakóterületek; - újonnan kijelölt zöldterületek.

15 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ megtartandó. Belterülethatár módosítható a korábbi településrendezési eszközökkel összhangban, a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint az alábbi területeken: - Tűzmadár utca I. (1,3ha); - Glóbusz utca környéke (4,8ha); - Aranyeső utca környéke (1,5ha); - Szömörce utca környéke I. (5,3ha); - Budatava északi terület Lozsánta, Városkapu keleti terület (15,65ha); - a Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti terület (3,8ha), a területen belül áthelyezett zöldterülettel. Belterülethatár módosítható az újonnan kijelölt belterületbe vonásra javasolt területeken a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint az alábbi területeken: - Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (összesen 0,9ha-os terület, 0,09ha zöldterülettel); - Tűzmadár utca II. kertvárosias lakóterülete (összesen 0,7ha-os terület, 0,07ha zöldterülettel).

16

17 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe tartozik: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) kisvárosias b) kertvárosias 2) Vegyes terület a) településközpont terület b) intézmény terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi, szolgáltató terület 4) Üdülőterület a) hétvégi házas terület b) üdülőházas terület 5) Különleges terület a) lovassport terület b) vízisport terület c) strandterület d) kemping e) szabadidőközpont f) autóbuszpályaudvar g) vasútállomás B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterületek a) közpark b) közkert 2) Erdőterületek a) közjóléti erdő b) véderdő 3) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület b) általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő c) általános mezőgazdasági terület szárazulat d) kertes mezőgazdasági terület 4) Vízgazdálkodási területek 5) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető b) bánya 6) Közműterület 7) Közlekedési terület a) közúti b) kötöttpályás

18 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Balatonalmádi szerkezeti tervében a beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre: Területfelhasználási egység Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség Közművesítettség minimális mértéke Lk Kisvárosias lakóterület 1,5 teljes Lke Kertvárosias lakóterület 0,6 teljes Vt Településközpont terület 1,2 teljes Vi Intézmény terület 1,2 teljes Gksz Kereskedelmi szolgáltató terület 1,0 teljes Üü Üdülőházas üdülőterület 1,0 teljes Üh Hétvégi házas terület 0,2 teljes K-Spl Különleges terület - lovassport terület 0,6 részleges K-Spv Különleges terület - vízisport terület 0,6 teljes K-Str Különleges terület - strand 0,2 teljes K-Kemp Különleges terület - kemping 0,2 teljes K-Szk Különleges terület - szabadidőközpont 0,6 teljes K-Au Különleges terület autóbusz pályaudvar 1,0 teljes K-Vá Különleges terület - vasútállomás 1,0 teljes A beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek jellemzői a következők: Minimális Területfelhasználási egység közművesítettség mértéke Zkp, Zkk Zöldterület (közpark, közkert) teljes E Erdőterület - Má Általános mezőgazdasági terület - Má-gy Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő Má-sz Általános mezőgazdasági terület szárazulat Mk Kertes mezőgazdasági terület részleges V Vízgazdálkodási terület - Kb-t Különleges beépítésre nem szánt terület temető részleges Kb-b Különleges beépítésre nem szánt terület bánya részleges Kmű Közmű terület részleges A könnyebb érthetőség érdekében a szerkezei leírás 3.2. és 3.3. fejezetében - az újonnan kijelölt területfelhasználások esetében - feltüntetésre kerülnek a területfelhasználási változások tervlapon alkalmazott jelölések. A szerkezeti leírásban új területfelhasználásként a szerkezeti tervlapon tervezettként jelölt területek szerepelnek.

19 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5 % LAKÓTERÜLET Kisvárosias lakóterület (Lk) A terület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Balatonalmádi területén kisvárosias lakóterület: Budatava településrészen a lakótelep tömbje és a Taksony utca menti sorházak; a Budatavai lakótelephez kapcsolódó Kövesalja és Rozmaring utca mentén található sorházak tömbje; Almádi központban a Móra Ferenc utca Szent Imre herceg utcák közötti 2-3 szintes társasházi épületek tömbje; Almádi településrészen a József Attila Bajcsy-Zsilinszky - Szabadság Damjanich utcák által határolt tömb; a volt Nevelőotthon területe; az Óvári Ferenc utca mentén néhány meglévő társasházi lakótömb Kertvárosias lakóterület (Lke) A terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. Összefüggő kertvárosi karakterű tömbök Vörösberény településrészen, Almádi településrész északi területén, a Balatonfűzfői út és a Rákóczi út közötti területen, a korábbi Győr-Veszprém-Alsóörs vasútvonal nyomvonalától keletre eső területeken, valamint a Felsőörsi út és a Szabadságkilátó út közötti területeken kerültek kijelölésre. Új kertvárosias lakóterület: Vörösberényben az Újhegy köz (0,77 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra (A2) a terület belterületbe vonásával; Vörösberényben a Tűzmadár utca (0,56 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra (A1) a terület belterületbe vonásával; Almádi településrész nyugati belterület határa menti telektömbök, a Szömörce utca környéke (12,88 ha) hétvégi házas területből és zöldterületből került átsorolásra (C3, C4, A7); a Töltés utca és Pinkóczi utca között fekvő 12 telektömb (12,36 ha) hétvégi házas területből került átsorolásra (C5); Almádi településrészen a Pipacs utcában magántulajdonú zöldterületből (0,16 ha) került átsorolásra (A3); Almádi településrészen a Balatonfűzfői úton meglévő ikerház telkei közlekedési területből (0,14 ha) és zöldterületből (0,09 ha) kerültek átsorolásra (A4, A5); Almádi településrészen a Szabadság utca környékén 16 telektömb (16,15 ha) hétvégi házas területből került átsorolásra (C8); Almádi településrészen az Öreghegyen a Vécsey Károly utca mentén kijelölt 6 telektömb (7,73 ha) hétvégi házas területből került átsorolásra (C10); Almádi településrészen a Felsőörsi út mentén kijelölt terület (0,54 ha) zöldterületből került átsorolásra (A8); Almádi településrészen a dr. Óvári Ferenc utca egyik tömbjének északnyugati része (1,16 ha) kisvárosias lakóterületből került átsorolásra (C13).

20 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VEGYES TERÜLET Településközpont terület (Vt) A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Településközpont terület: Vörösberény központja; Budatava nagytelkes gazdasági és intézményi területei; Almádi városrész központi telektömbjei; a volt Nevelőotthon területének északi telektömbje; a Határcsárda telke; Káptalanfüred központja. Új településközpont terület: Almádi településrészen a Balatonfűzfői út mentén a Hét vezérről elnevezett utcák egy teleksora (2,58 ha) kertvárosias lakóterületből került átsorolásra (C9); Almádi településrészen a piac telke (0,28 ha) kertvárosias lakóterületből került átsorolásra (C7); Almádi településrészen a Kölcsey utcában található telephely (0,16 ha)területe kertvárosias lakóterületből került átsorolásra (C17) Intézmény terület (Vi) A terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Az intézményterületek alapvetően a volt intézményi rendeltetésű településközpont vegyes területfelhasználású területek átsorolásával kerültek meghatározásra. Új intézményi terület: Budatava városrész alközpont még ki nem épült területe (3,92 ha) településközpont vegyes területből és különleges területből került átsorolásra (C1, C2); az óvoda területe (1,15) településközpont vegyes területből és zöldterületből került átsorolásra (A6, C6); Almádi városrészben a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár tömbje (0,67ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C11); Almádi városrészben a vasút melletti élelmiszerüzlet területe (0,35 ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C12); Káptalanfüred északi részén a Balatonfüredi út menti keskeny telek (0,74ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C14); a volt Panoráma disco telke (0,2 ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C16) GAZDASÁGI TERÜLET Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezkedő gazdasági telephelyeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi, szolgáltató terület: Vörösberény városrész északi részén, a Balatonfűzfői út mentén fekvő terület; Budatava településrészen meglévő és korábban kijelölt még beépítetlen összefüggő területek; az üzemanyagtöltő állomások területe (Budatava és Káptalanfüred városrész területén);

21 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ÜDÜLŐTERÜLET Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas üdülőterületen olyan kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezés, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Üdülőházas terület: Budataván a Balaton-parton lévő területek jelentős része; Almádi településrészen a LOTTÓ üdülőtelep telke; Almádi központban a Postás-üdülő telke; Káptalanfüreden az Árnyas panzió telke Hétvégi házas terület (Üh) A terület elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Hétvégi házas terület: Budataván a Bulcsú utca környéke, a Lozsántai út melletti területek és a Parti sávban a Szúnyog utca menti területek, a Budatava utca környéke; a Felsőörsi út Vécsey Károly utca Töltés utca és a belterülethatár által határolt terület jelentős része; Kócsag utca tömbje a káptalanfüredi parton; Káptalanfüreden a Balatonfüredi út dr. Óvári Ferenc utca - Szabadságkilátó utca belterülethatár által határolt terület jelentős része. Új hétvégiházas terület: Káptalanfüreden korábban településközpont vegyes területbe sorolt 4 telektömb (3,66 ha) a Balatonfüredi út mentén, valamint a Petőfi Sándor utca - Fecske utca Páfrány utca Somfa utca által határolt területen (C15); Almádi településrészen a Mátyás Király utca 1 telektömbje (0,46 ha) különleges területből került átsorolásra (C18) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek. A különleges területek a szerkezeti leírásban meghatározott rendeltetéshez kötötten kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását Különleges terület lovassport terület (K-Spl) A terület főként lovassporttal kapcsolatos közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Különleges terület lovassport terület: a Pinkóczi csárda környéke Különleges terület vízisport terület (K-Spv) A különleges terület vízisport-terület elsősorban vízisport létesítmények elhelyezésére szolgál. A parti sávban a meglévő vitorlás kikötök, csónakmenhelyek parti területei kerültek e területfelhasználási egységbe összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel Különleges terület strand (K-Str) A terület strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. A part menti településrészen a strandként használt területek kerültek e területfelhasználási egységbe összhangban a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel.

22 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Különleges terület kemping (K-Kemp) A különleges terület kemping terület kemping kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. A meglévő kempingek területei kerültek e területfelhasználási egységbe összhangban a vízpartrehabilitációs tervvel Különleges terület szabadidőközpont terület (K-Szk) A különleges terület - szabadidőközpontterület kizárólag közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az alábbi területek kerültek különleges terület szabadidőközpont területfelhasználási egységbe: az Óvári kilátótól délre fekvő terület; a part menti településrészen a Szent László sétány mellett meglévő sportterület összhangban a vízpartrehabilitációs tervvel; a volt Honvédségi terület; a káptalanfüredi ifjúsági táborok területe Különleges terület - autóbuszpályaudvar területe (K-Au) A különleges terület autóbuszállomás területe autóbuszpályaudvar és egyéb, annak üzemeltetését kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. E területfelhasználási egységbe került Balatonalmádi központjában az autóbuszpályaudvar területe Különleges terület - vasútállomás területe (K-Vá) A különleges terület vasútállomás területe vasútállomás és egyéb, a vasút üzemeltetését kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. E területfelhasználási egységbe került: a vasútállomás területe Almádiban; a vasúti megállóhely területe Káptalanfüreden.

23 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % ZÖLDTERÜLET Olyan állandóan növényzettel fedett közterület, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A zöldterületek a település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú területek. E területfelhasználási egységbe kerültek Balatonalmádi meglévő és a településrendezési eszközökben korábban kijelölt zöldterületei. A szabályozás során a zöldterületeket nagyságuk, illetve az ott elhelyezett funkció alapján differenciálni szükséges közkert és közpark a református műemlék-templom környezete; a Vörösberényi séd melletti három, beépítetlen terület; az Aranyeső, ill. Bodza út végén; Madách téri kisebb facsoport; Mandulás (Vörösberényi Általános Iskola mellett); az Öreghegy gerincén az Óvári kilátó környéke; Dankó utca és a Töltés utca közötti; Móra utcai közpark ; Széchenyi sétány, illetve közvetlen folytatásában a Szent István park; a Petőfi Sándor utca és a Baross utca sarka; Ramada szálló parkja; a Szent Margit park a Martinovics utca és a Baross Gábor utca találkozásánál; Hadak útja és a Görgey utca sarkán; a Szent Erzsébet liget a vasút alatti partszakaszon; Szabadság út és Nárcisz utca között; 71. sz. főút mellett; Budatava északi részén; Budatava parti részén; vasúti megálló környéke; a vasútállomás alatt lévő két strand között; a strandoktól illetve a csónakmenhelytől északkeletre, azaz a város felé Nemzeti Parkba tartozó területen; egyéb, új beépítésre szánt területek kijelölésével kiszabályozott zöldterületek. Új közkert: Budatava településrészen a vasút melletti - 0,13 ha-os terület közlekedési területből került átsorolásra (D17); Budatava lakótelepen kijelölt 0,98 ha-os terület kisvárosias lakóterületből került átsorolásra (B3); a káptalanfüredi parti sávban (Sirály utca) parkoló területen kijelölt - 0,23ha-os közkert (D23); A Szabadságkilátó utca mentén 0,54 ha-os terület kertvárosias lakóterületből került átsorolásra (B5); az Újhegy köz újonnan kijelölt beépítésre szánt területének 10%-a, 0,09ha (D14); Tűzmadár utca újonnan kijelölt beépítésre szánt területének 10%-a, 0,07 ha (D9); Szömörce utca menti tömbökben 0,44 ha-os terület hétvégiházas üdülőterületből került átsorolásra

24 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ERDŐTERÜLETEK (E) Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m 2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik. Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból, a táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. A településszerkezeti terv erdőként jelöli: a Megyehegy nagy kiterjedésű erdőterületeit, illetve gyepes-bozótos területeit; a Lozsánta területén kijelölt gazdasági területek menti véderdőt; a Lozsánta Balaton-part és a vasút közötti területeit; a Várhegy, Sátorhegy és Malomvölgy erdőterületeit; a belterület erdőként nyilvántartott területeit; a Remetevölgy erdőterületeit; az Öreghegy erdős, bozótos területeit; a káptalanfüredi ifjúsági táborok erdőterületeit. Új erdőterület: Újhegy lejtőin 1,44 ha (D27); a Malomvölgyben a Vörösberényi séd menti területek vízgazdálkodási területek átsorolásával (1,87ha-D12); a településrendezési eszközökben korábban vízgazdálkodási területként jelölt 0,7 ha-os terület (D24). A településszerkezeti terv elsődleges rendeltetésük alapján megkülönbözteti a véd- és közjóléti erdőket. A településen Káptalanfüred erdőben található üdülőterületeit sorolja a településszerkezeti terv közjóléti erdőbe, a város egyéb erdőterületei elsődleges rendeltetésük alapján véderdők MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozás, tárolás és árusítás építményei elhelyezésére szolgáló területek Általános mezőgazdasági terület (Má) Az általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe a ma elsősorban szántóföldi műveléssel és gyepműveléssel hasznosított területek kerültek: a Lozsánta jelentős része; a Megyehegy egyes területei; a Remetevölgy feletti területek Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő (Má-gy) Általános mezőgazdasági terület bokorerdő került kijelölésre a Balaton törvény általános mezőgazdasági térségbe sorolt mezőgazdasági területei, ahol természetvédelmi céllal fenn kell tartani a meglévő fás legelőket. Új általános mezőgazdasági terület bokorerdő került kijelölésre: Újhegy lejtőin 40,28 ha (D1, D2, D3, D4, D6, D7); a Veszprémi út mellett 4,58 ha (D8); Belterülethez közel az Öreghegyen 1,8 ha (D19); Vöröshegy északi részén, Szentkirályszabadjával határosan 0,66 ha (D13). belterületen a korábbi településrendezési eszközökben erdőterületként jelölt négy terület (D15, D16, D25, D26)(összesen 2,12 ha);

25 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Általános mezőgazdasági terület - szárazulat (Má-sz) Új általános mezőgazdasági terület szárazulat került kijelölésre a település északi részén 4,92 haon a vasút és a Balaton-part között, ami pufferterületként biztosítja a Balaton védelmét. (D11) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Kertes mezőgazdasági területet jelöl a településszerkezeti terv az alábbi területeken: az Újhegyen; a Sátorhegyen; a Vöröshegyen; a Pinkóczi csárda környékén; az Öreghegyen; a Halacson. Új kertes mezőgazdasági terület: az Öreghegyen három kisebb foltban került kijelölésre (1,33 ha)(d20, D21, D22). A szabályozás során meg kell határozni, hogy hol vannak olyan kertes mezőgazdasági területek, ahol lehetőség van lakó rendeltetésű épület elhelyezésére VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V) Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet. A szabályozás során a vízpart-rehabilitáció által érintett terület esetén meg kell különböztetni a tómeder területét a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli részétől, továbbá a vízgazdálkodási területen belül differenciálni kell a vízbeszerzési területet és az egyéb vízfelszín területét. a Vörösberényi séd medre; a Remete-patak medre; a Balaton vízmedre; Balatonalmádi vízműterületei; a partrehabilitációs tanulmánytervben vízgazdálkodási területként szabályozott part menti szárazulatok KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület (Kb-T) A terület a temetkezés épületei, a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál. Új különleges beépítésre nem szánt temető terület: külterületen a Pinkóczi temető korábban különleges beépítésre szánt és tévesen kertes mezőgazdasági területbe sorolt területe (B4, D18); belterületen a vörösberényi temető korábban különleges beépítésre szánt területe (B2) Különleges beépítésre nem szánt terület bánya (Kb-B) A területfelhasználási egységbe azok a területek tartoznak, amelyeken ásványanyag kitermelés végezhető, s az ehhez kapcsolódó építmények elhelyezhetők. Új különleges beépítésre nem szánt bánya terület: az igazgatási terület északnyugati részén, a dolomitbánya kitermeléssel érintett korábban különleges beépítésre szánt területei (B1); a meglévő bányaterülethez délről csatlakozó erdőterületből átsorolt 0,77ha-os terület (D5).

26 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Különleges beépítésre nem szánt terület - Szabadidőközpont (Kb-Szk) A terület olyan nagy zöldfelülettel rendelkező szabadidő eltöltésére alkalmas terület, ahol a turizmust és azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. Új különleges beépítésre nem szánt turisztikai terület: Belterülettel határosan Káptalanfüreden a Köcsi tó és környéke került e területfelhasználási egységbe (B7) KÖZMŰ TERÜLETEK A terület a közmű és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. Balatonalmádiban a Balaton parti szennyvízátemelők területe és a budatavai gazdasági területek mellett fekvő gázfogadó telke kapott közműterület besorolást. A szennyvízátemelők esetében 20mes védőtávolság került kijelölésre KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. A főutak és a gyűjtőutak, valamint a vasútvonal területe tartozik a közlekedési területek közé.

27 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer elemei: nagykiterjedésű erdőterületek; gyepterületek; fasorok, erdősávok; belterületi zöldterületek; telken belüli zöldfelületek; mezőgazdasági területek (kertes- illetve általános mezőgazdasági területek). Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer fő elemeit belterületen a szerkezeti jelentőségű zöldfelületek, a közkertek, míg külterületen a nagykiterjedésű erdő- és a gyepterületek jelentik. Az ezek között húzódó erdősávok, fasorok biztosítják a települési zöldfelületek közötti kapcsolatokat, főként ezek hálózata alakította a települési zöldfelületi rendszert. Fontos zöldfelületi elem még a településen az egykori zártkertek területe, az itt megtalálható szőlők, gyümölcsösök nagymértékben járulnak hozzá a város magas zöldfelületi ellátottságához. A település 4988ha-os közigazgatási területét a Balaton 3258 ha-os felszíne uralja. Balatonalmádiban a külterület több részre szabdalt, nem összefüggő területe kisebb (675ha), mint a belterület. Nagyméretű a belterület (759,89 ha), és több mint 294 ha az ún. hétvégi házas, volt zártkerti terület, amelyre bár a sűrű beépítés jellemző, de emellett a telkek biológiai aktivitása jelentős. Különösen egyedi adottságú Káptalanfüred, ahol bár az utóbbi időkben rengeteg fát vágtak ki, az üdülőterület eredeti erdős jellege a mai napig megmaradt. Az utóbbi évtized építkezései egyre több, korábban növényzettel borított területet alakítanak át, és erősen megnövekedett a külterületi épületek száma, illetve egyre elterjedtebb az új építkezések esetében a fa nélküli, gyepesített felület intenzív kertként való alkalmazása. A terület elsődleges üdülőterületi jellegéből fakadóan a zöld, élő felület nagysága a sűrű beépítés ellenére kedvező, az évtizedekkel korábban beépült részeken a beállt idős növényzet mind kondicionáló, mind esztétikai hatása, jelentősége nagy. A több mint 300 ha külterületi erdő (Felsőhegy, Várhegy, Bagóhegy, Megyehegy) is nagymértékben javítja a környezet állapotát. A települési zöldfelület nagysága a meglévő zöldterületeknél és erdőterületeknél nagyobb, hiszen a lakó- és üdülőtelkek zöldfelületi nagysága miatt a település mégis jelentős zöld-tömeggel rendelkezik. A spontán településfejlődés lakóterületek telekosztása és telkek használata - következtében egy egységes, arányos, az egyes elemeivel kapcsolatot tartó zöldfelületi rendszer nem alakult ki a városban. A meglévő zöldfelületi elemek (zöldterületek) szigetes jelleget mutatnak. A város telkes, kertes jellegéből következően a zöldfelületek elsősorban funkcionálisan hiányoznak. A településrendezési eszközök több helyen is jelölnek funkcióját be nem töltő zöldfelületi elemeket. A zöldfelületi rendszer védelmét látja el a Balaton törvény 6. -a és annak módosításai, melyek értelmében a zöldterület nagysága nem csökkenhet, zöldterületen más területfelhasználási egység csak a jogszabályban meghatározott szabályok szerint jelölhető ki. Korábban több helyen kijelölésre került közkertté fejlesztendő meglévő zöldfelület a környezetminőség javítása érdekében, illetve a Balaton törvény 18. -nak megfelelően a fejlesztési területekkel szoros szerkezeti kapcsolatban álló területeken, azonban a kijelölést nem mindenhol követte megvalósítás. A zöldfelületi rendszer elemei továbbá a közterületi zöldsávok, fásítások, vízelvezető árkok és patakok. A szigetes jelleget a településközpontban található parkosított zöldfelületek jelentik, amelyek szigetszerű eloszlásuk ellenére is nagyban hozzájárulnak a település összképéhez. Fontos zöldfelületi elemet jelent, s meghatározza a város szerkezetét, karakterét a több mint 8 km hosszú Balaton-parti sáv. A közhasználatú zöldterület jellemzően gondozott. Zöldfelületek megvalósítása, de legalábbis a zöldterületek önkormányzati tulajdonban való megőrzése, illetve megszerzése fontos feladat.

28 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 27 Balatonalmádiban a fasorok száma alacsony. Az önálló fasorok: a Munkácsy Mihály utcában mintegy 180 méter hosszan van idős platán fasor; Székely Bertalan utcában a Felsőörsi út és a Szabadságkilátó utca között; Káptalanfüred vasútállomás melletti zöldterületen juhar fasor; a Szent Erzsébet ligettől a Véghely Dezső utcáig tartó vegyes összetételű fasor; Budataván az Álmos utca végén a vasút mellett van fekete nyárfa sor (csoport); egykor a 71-es út mentén a jegenyenyár fasor volt, ma ez a fasor rendkívül hiányos, és a fafaj is változott. Új fasor került kijelölése északon a 71. sz. főút keleti oldalán, illetve délen a vasút és a 71. sz. főút között, továbbá a j. mellékút mellett. Jelentős zöldfelületi elemet jelentenek a településen található különleges területek: lovasturisztikai területek, szabadidőközpont területek, illetve a különleges beépítésre nem szánt területek közül a temető terület. Balatonalmádi Város Önkormányzat önálló rendeletben foglalkozik a közhasználatú zöldterületek védelmével, a fás szárú növényzet védelmével. A fák pótlására vonatkozó rendeletrészben külön kezeli a jogszabály Káptalanfüred városrészt, ahol a területre jellemző erdős jelleget meg kell őrizni.

29 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA TÁJRENDEZÉS, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. TÁJRENDEZÉS A tájrendezési fejezethez tartozó, tájhasználatokat leíró munkarészeket ld. 3.3 és 4. fejezetben NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Natura2000 Balatonalmádi területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: a Balaton SCI tómeder területe - (HUBF30002), illetve a Megyehegy SCI (HUBF20018), mely a közigazgatási terület északnyugati része. A Balaton (HUBF30002) egyben különleges madárvédelmi terület is. Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek SPA (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Balatonalmádi közigazgatási területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek SCI (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Megye-hegy (HUBF20018) Balatonalmádi: 050, 051/1, 051/2, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 056/4, 056/5, 058/9, 060, 061, 062, 063, 064, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 066, 067, 068/1, 068/2, 069/1, 069/10, 069/11, 069/12, 069/2, 070, 071, 072, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18, 073/19, 073/20, 073/21, 073/22, 073/23, 073/24, 073/25, 074, 075, 076, 077, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 081, 082 Ramsari terület A Balaton a Ramsari területek közé tartozik. A tó különlegesen jó feltételeket biztosít a vándorló récék és ludak számára. Mivel a nyári hónapokban nem elégítené ki a nemzetközi jelentőség kritériumát, így nemzetközi jelentőségű helyzete szezonális, október 1-től április 30-ig tart ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Balaton-felvidéki Nemzeti Park A természet védelméről szóló évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti terület Nemzeti Park terület - a Balaton partján, a Káptalanfüred előtti nádasszegély. Országos Ökológiai Hálózat Az Országos Ökológiai Hálózat, így a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi övezetei közül Balatonalmádit a magterület, és a pufferterület övezete érinti. A Magterület övezetébe (Ö-1) tartozik a Balaton tómeder, az Öreghegy és a Remete-völgy közötti rész, a Malom-völgy és a Várhegy, továbbá a Megye-hegy bányaterületen kívüli része. Pufferterület övezetébe (Ö-3) tartozik a Remete-völgy északnyugati része. Ex-lege védett értékek A Balatonalmádi területén található Ferenc-forrás kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése rendelkezik. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete A évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe sorolja a Halacst, az Öreghegy déli részét, illetve a Vöröshegyet, a Sátorhegyet és az Újhegyet.

30 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA HELYI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek elsősorban az üdülőterületek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek helyi táj- és természetvédelmi oltalom alatt állnak: Védett terület védetté nyilvánítva a Szent Erzsébet-liget helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló - Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2007. (X.31.) sz. rendeletével: Szent Erzsébet liget: 18/23/TT/77 törzskönyvi szám. Egyedi tájérték: Vörösberény és Szentkirályszabadja közötti út menti földtani érték; Vadvirág utca: Földtani természeti érték; Alsóörs-Győr megszüntetett vasútvonal töltése; Balatonfüredi út: Földtani természeti érték, homokkő formáció. Balatonalmádi kilátásvédelemmel érintett területe: az Óvári lelátó környéke Helyi védelemre tervezett természetvédelmi terület, melynek a védelmét a képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia és önálló rendeletben kell szabályoznia: Káptalanfüred üdülőterület és Ifjúsági táborok területe, Köcsi-tó és környezete- Balatonalmádi és Balatonfűzfő közötti Balaton vízpart menti terület.

31 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ÖRÖKSÉGVÉDELEM 6.1. ORSZÁGOS VÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Balatonalmádiban a következő országos védelem alatt álló építészeti értékek találhatók: Ssz Műemlék védelmi szám Cím Ház sz. Hrsz Funkció Veszprémi út Református templom Lehel utca Nepomuki Szt. János szobor Laposa Dániel utca Ház Veszprémi út Római katolikus templom Veszprémi út 85. 2, 3 Volt jezsuita rendház Thököly Imre utca Magtár Bartók Béla utca Présház Bartók Béla utca /9 Présház Dugonics utca /4 Présház-pince Veszprémi út Veszprémi út Lehel u Laposa Dániel u Veszprémi út Thököly Imre u Bartók Béla utca Bartók Béla utca Dugonics utca - 232/3, 620, 18/1, 23, 229/1, 229/9, 227/2, 227/4, 227/3, 560, 232/7, 579/1, 232/4, 22, 229/10, 231, 232/6, 578/1, 578/2, 228, /3, 4/7, 643, 644, 645, 646, 670/1, 671/1, 671/2, 671/3, 716/6, 716/11, 716/12, 232/6, 232/7, 232/8, 657, 642/2, 706, 3, 2, 1 232/6, 232/8-9, 466, 467, 719, 720, 750/1, 827, 829, , 782, 488, 505, 509, 510/1, 630, 631, 633, 657 1, 232/3, 232/6-7, 4/5-7, 645, 646, 671/1-3, 706, 716/11-12, 716/6 3, 4/7, 671/1-3, 705, 707, 708, 709, 710, 711, 712, 716/11-12, 716/ /2-3, 10065/6, 10144, 10145, 10147, 10148, /1-3, 10119/10, 10119/6, 10119/8, , 4670/10, 4670/6, 4670/8, 4671/3 Vörösberényi református templom ex lege műemléki környezete Vörösberényi római katolikus templom ex lege műemléki környezete Nepomuki Szt. János szobor ex lege műemléki környezete Ház ex lege műemléki környezete Volt jezsuita rendház ex lege műemléki környezete Magtár ex lege műemléki környezete Présház ex lege műemléki környezete Présház ex lege műemléki környezete Présház-pince ex lege műemléki környezete Az országos védelem alatt álló épületek környezetében minden esetben ex lege műemléki környezet került kijelölésre.

32 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA HELYI ÉRTÉKVÉDELEM A településrendezési eszközökhöz készített Örökségvédelmi Hatástanulmány alapján készült el Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről, amely Balatonalmádi helyi értékeinek védelméről rendelkezik. A rendelet részletesen szabályozza a helyi védelem alatt álló épületekkel, építményekkel, műtárgyakkal, keresztekkel és a védett utcaképpel érintett területekkel kapcsolatos építésügyi szabályokat. Rendelkezik továbbá arról, hogy a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában biztosít forrást. Balatonalmádi helyi védelem alatt álló értékei: BELTERÜLET Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció 1. Fogoly utca /14 Pince 2. Martinovics utca Nyaraló 3. Veszprémi utca /2 Lakóépület 4. Bartók Béla utca /10 Nyaraló 5. Rekettye utca /10 Régi pince 6. Baross G. utca Kossuth - 366/1-3 Hősi emlékmű L. utca sarok 7. Vöröshegyi utca /5 Présház 8. Töltés utca 14/b. 4368/6 Üdülőépület átépítés alatt 9. Szent Imre herceg utca Nyaraló 10. Mikszáth K.-Dankó P.u Nyaraló 11. Mikszáth K. utca /1 Nyaraló 12. Töltés -Kilátóhegyi utca Nyaraló 13. Pinkóczi Kompolthy Nyaraló utca 14. Pinkóczi utca /3 Nyaraló 15. Kompolthy út /2 Nyaraló 16. Pinkóczi út /6 Nyaraló 17. Arany János utca Nyaraló 18. Szabadság utca Nyaraló 19. Veszprémi utca Nyaraló 20. Bajcsy-Zsilinszky utca Zeneiskola 21. Baross Gábor utca /1 Fatornácos villa, nyaraló 22. Martinovics utca Fatornácos villa, lakóház 23. Martinovics utca Fatornácos villa, lakóház 24. Martinovics utca Fatornácos villa 25. Baross Gábor utca Fatornácos villa, nyaraló 26. Komjáth A. köz Fatornácos villa 27. Baross G. utca Szent Margit kápolna 28. Park utca Nyaraló 29. Széchenyi sétány Postás üdülő 30. Bajcsy-Zsilinszky utca Általános iskola 31. Bajcsy-Zsilinszky utca Óvoda 32. Bajcsy-Zsilinszky utca Panzió 33. Bajcsy-Zsilinszky utca Terike nyaraló / Becsák villa 34. Dr. Óvári F. utca Régi villa 35. Káptalan utca Nyaraló 36. Kőrisfa utca , Boldogasszony kápolna Deák Ferenc utca /3 Lakóépület 38. Deák Ferenc utca Nyaraló 39. Óvári F. utca Szent Imre R. kat. templom + Szt Jobb kápolna

33 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Arany János utca Nyaraló 41. Óvári F. utca /2 Lakatlan 42. Óvári F. utca Nyaraló 43. József Attila utca Nyaraló 44. József Attila utca vöröskő ház 45. Dr. Óvári F. utca /6 Lakóépület 46. Kossuth L. utca /1 Lakóépület 47. Kossuth L. utca Szecessziós villa 48. Baross G. utca Református templom 49. Baross G. utca Közösségi ház volt, ma nyaraló 50. Arany János utca Nyaraló 51. Arany János utca Nyaraló 52. Arany János utca Lakóépület 53. Bajcsy-Zsilinszky utca Kakas csárda 54. Véghely D. u. -Öregpark /4 Liget kávéház 55. Széchenyi sétány Szeőke villa, Mária lak 56. Neptun utca /1 BYC klubház volt 57. Mészöly G.- Csók István Nyaraló utca 58. Öreghegyi utca régi üdülőépület 59. Szigeti J. utca Nyaraló 60. Bajcsy-Zsilinszky utca Evangélikus templom Vasúti töltés támfala, mint ipari emlékmű a megszüntetett Balatonalmádi-Győr vasútvonalon 62. Baross Gábor utca A pékség beltéri kemencéje, mint ipari műemlék. KÜLTERÜLET Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció 1. Pinkóczy utca /7 lakóház 2. Bartók Béla utca présház 3. Vödörvölgyi utca /1 Ravatalozó kápolna Öreghegy , présház, lakóház , Sátorhegy-Bagóhegy présház 6. Remetevölgy - 025/30 Pince - présház ÉPÍTMÉNYEK Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció 1. Köztársaság u. - Thököly 1. 28, 29 Vöröskő síremlékek u.- Temető 2. Veszprémi utca - 716/12 kőkereszt 3. Pinkóczy Fehérkereszt fehér kőkereszt utca sarok 4. Pinkóczy -Vessző utca - 033/7 kőkereszt sarok 5. Pinkóczy temető - 026/1 vöröskő síremlékek+kereszt 6. Kilátóhegyi utca Óvári (Wesselényi) lelátó

34 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 33 Helyi értékvédelmi terület Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út - Alsóörsi határút Köcsi lépcső _ Árnyas utca 2836, 2834, hrsz telkek északi határa Alsóörsi határút belterülethatár Szabadságkilátó utca Berkenye köz - Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala Káptalan utca - Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala Boróka utca 2503 hrsz-ú út által határolt terület; Öreghegy Mihály R. utca/paál László utca 10879, hrsz terület; Vörösberény Ófalu területe Vörösberényi séd Malomvölgyi utca Hegyalja utca Madách Imre utca Veszprémi út által határolt terület. Helyi utcakép védettség alatt álló terület Almádi városrész Arany János utca 6.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK A nyilvántartás szerint Balatonalmádi területén a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz. Azonosító Név Káptalanfüred I , 7341 Káptalanfüred II Káptalanfüred, Téralja Vasúti homokbánya Öreg-hegy - Pedagógus üdülő Öreg-hegy Dózsa György út környéke , 7352 Lok-hegy Kisberény Budatava Wesselényi strand Vörösberény Református templom Vörösberény belterület és Magtár környéke Kun-földek Szilfa-dűlő Közép-Új-hegy Közép-Új-hegyi szőlő Várhegy Vörösberényi iskola , 7354 Séd átalja Bauxitkutató, Rákóczi telep

35 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÖZLEKEDÉS 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Országos főutak Országos főutak Meglévő, megmaradó 71. sz. (Lepsény Fenékpuszta) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala Útkategória: K.IV.A. és B.III.a.D. Országos mellékutak Meglévő, megmaradó j. Veszprém Balatonalmádi összekötő út Útkategória: K.V.B. és B.IV.b.C j. Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út Útkategória: K.V.B. és B.IV.b.C j. Vörösberény átkötés Útkategória: B.IV.c.C. Tervezett: a j. összekötő út (Veszprémi út) Thököly utca és a 71. sz. főút (Balatonfűzfői út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, a városközponti területek tehermentesítése érdekében (410 m hosszú szakasz); j. összekötő út (Felsőörsi út) Dr. Óvári Ferenc utca és a 71. sz. főút (József Attila út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, (140 m hosszú kiépítendő útszakasz). Mindkét útszakasz belterületi főútként épül, útkategória. B.IV.b.C Települési úthálózat Főúthálózat Meglévő, megmaradó: I. rendű főút: 71. sz. főút átkelési szakaszai: Balatonfűzfői út József Attila út Balatonfüredi út Almádi út nyomvonal II. rendű főút: Veszprémi út (7217. j. út belterületi szakasza) Felsőörsi út (7218. j út belterületi szakasza), kivéve a Dr. Óvári Ferenc utcán és a Verseny utcán haladó szakaszait Thököly utca ( j. út) Tervezett: a j. összekötő út (Veszprémi út) Thököly utca és a 71. sz. főút (Balatonfűzfői út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, a városközponti területek tehermentesítése érdekében (410 m hosszú szakasz); j. összekötő út (Felsőörsi út) Dr. Óvári Ferenc utca és a 71. sz. főút (József Attila út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, (140 m hosszú kiépítendő útszakasz).

36 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 35 Belterületi gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) Meglévő, megmaradó: Bajcsy-Zsilinszky út Szabadság út Noszlopy Gáspár utca Dr. Óvári Ferenc utca Bartók Béla út Rákóczi Ferenc utca Kossuth Lajos utca Dózsa György utca Vécsey Károly utca Ferenczi Károly utca Kisberényi út Pinkóczi út Vödörvölgyi út nyomvonal Szent Margit park Martinovics utca Kompolthy utca- Hunyadi utca Török Bálint utca nyomvonal Szabadságkilátó Káptalan utca Szigeti utca Fecske utca Posta utca nyomvonal Tervezett: a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. sz. főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik VASÚTI KÖZLEKEDÉS 29. sz. Szabadbattyán Tapolca országos törzshálózati vasútvonal. Fejlesztése a közeljövőben nem tervezett. Meglévő és megmaradó állomások, megállóhelyek: Balatonalmádi vasútállomás Káptalanfüred megállóhely Meglévő és megmaradó közúti-vasúti átkelőhelyek (jelzőlámpával biztosítva): Tas utca Előd utca Eötvös utca (sorompó) Bajcsy-Zsilinszky út (sorompó) Véghely Dezső utca (parknál, sorompóval) Verseny utca (sorompó) Véghely Dezső utca (kempingnél) Kócsag utca Vasút utca (Káptalanfüred). Meglévő és megmaradó gyalogos vasúti átjárók: aluljáró Balatonalmádi vasútállomásnál felüljáró a Ramada szállodától indulva. Tervezett gyalogos vasúti átjárók: szintbeni átjáró Balatonalmádi központban a Széchenyi István sétány folytatásaként

37 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó nyomvonalak 71. sz. főút mentén haladó kerékpárút (Balatoni Bringakörút része) Balatonalmádi Veszprém kerékpáros nyomvonal (Töltés utca - Remetehegyi út - Vödörvölgyi út Pinkóczi út Kisberényi út - Árpád utca Kövesalja utca) Tervezett nyomvonalak: a Balatonalmádi Veszprém kerékpáros nyomvonalból kiágazó, a Töltés utca Vécsey utca - Dr. Óvári Ferenc utca útvonalon haladó kijelölt kerékpáros útvonal, amely a 71. sz. útnál csatlakozik a Balatoni Bringakörúthoz GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A települészerkezeti terv szintjén kizárólag gyalogos forgalmat lebonyolító burkolatokat, útszakaszokat nem tervezünk. A meglévő gyalogos kapcsolatokat a településszerkezeti terv tartalmazza. A gyalogosforgalom számára megfelelő paraméterekkel kiépített felületek helyét a szabályozási tervben fogjuk biztosítani KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A települészerkezeti terv szintjén nem tervezett a menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára új létesítmény, nagyobb felületeket, a városközpont autóbuszpályudvara megfelelő PARKOLÁS Balatonalmádiban jelentős a nyári szezonban jelentkező parkolási igény, különösen a település központjában és a part mentén. A parkolóhelyek építésével, megváltásával kapcsolatos kérdéseket Balatonalmádi Város Önkormányzata külön rendeletben szabályozza. Jelentősebb közterületi parkolófelületek: Településközpontban Városház tér (keleti oldal) 80 parkolóhely Városház tér (nyugati oldal) 32 parkolóhely Babits Mihály utca 48 parkolóhely Baross Gábor út 60 parkolóhely Összesen 220 parkolóhely Városközponton kívül Szabolcs utca (üzletháznál) 130 parkolóhely Lóczy Lajos tér 132 parkolóhely Strand (Balatonalmádi) 280 parkolóhely Strand (Káptalanfüred) 20 parkolóhely Összesen: 562 parkolóhely

38 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÖZMŰELLÁTÁS 8.1. VÍZELLÁTÁS Balatonalmádi közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített. Balatonalmádi vízellátó rendszere az Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakozik. A regionális rendszeren a vízbázisok megfelelő tartalék kapacitással rendelkeznek. Az ellátó hálózat nagyrészben körvezetékes rendszerré van kiépítve, de a hálózaton találhatók ágvezetékek is. Az ágvezetékekben könnyebben alakulhatnak ki pangó vizes állapotok, valamint csőtöréseknél, illetve más rekonstrukciós munkáknál a szereléshez nagyobb szakaszokat kell a vízellátásból kizárni, így javasolt a körvezetékes rendszer teljes körű kiépítése. A tervezett új létesítmények ellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbépíteni, a vízvezetékek építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, majd kiviteli terveket kell készíttetni. A továbbépítendő hálózat méretezését úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek ne csak a kommunális vízigényeket elégítsék ki, hanem a -rendszerint jóval nagyobb- tüzivízigényeket is. A hálózatra a szükséges sűrűségben föld feletti tüzivízcsapokat kell felszerelni SZENNYVÍZELVEZETÉS Balatonalmádi minden utcájában kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat zömmel NÁ 200-as KGPVC és a régen kiépített azbesztcement csatornákból épült, csak a jelentősebb gerinccsatornák mérete Ø 30-as, illetve Ø 40-es. A település topográfiai adottságai miatt a gravitációs hálózati rendszeren több átemelő berendezés üzemel, amelyekből nyomóvezetékeken keresztül nyomják tovább a szennyvizeket a befogadó gravitációs csatornába, illetve a szennyvíztisztító telepre. A tervezett fejlesztések megvalósulása esetén, valamint a meglévő népesség lakókörülményének várható komfort fokozat-emelkedése miatt a tervezés távlatában 200 m 3 /nap többlet szennyvíz fog keletkezni, mely szennyvízmennyiség tisztításáról a környezet megóvása érdekében gondoskodni kell. A 200 m 3 /nap többlet szennyvíz fogadására a regionális szennyvíztisztító telep alkalmas, ennél nagyobb tartalék tisztító kapacitással is rendelkezik. A település szennyvízcsatorna hálózatát a fejlesztési területeken tovább kell építeni, - amennyiben szükséges- átemelő berendezéseket és nyomóvezetékeket kell építeni CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Balatonalmádi a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén, hegyes-dombos területen fekszik. A területére eső csapadékvizeket patakok, árkok szállítják a Balatonba. Balatonalmádi teljes területének egy nagyobb vízfolyása van, a Vörösberényi séd, befogadója a Lozsántai útnál a Balaton. A település burkolt felületeinek víztelenítése a városközpontban, a Veszprémi út mentén és a 71-es út mentén zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatornahálózat befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés zömmel nyílt árkokkal történik, ezek medre a sík területeken füvesített, a meredek utcákban burkolt. A hiányzó vízelvezető árkok megépítéséről gondoskodni kell. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárokrendszer csak részlegesen épült ki, további kiépítéséről gondoskodni kell.

39 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Balatonalmádi villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú E.ON Zrt. Veszprémi Áramszolgáltatási Üzletigazgatósága. A település ellátása 22 kv-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kv-os hálózat táppontja a Veszprémi 132/22 kv-os alállomás és a Litéri 400/132/22 kv-os alállomás, ahonnan induló 22 kv-os vezetékek fűzik fel a transzformátorokat. A tervezési terület körzetében a transzformátorok oszlopállomások és építettházas állomások. A Litér felől a 71-es út mentén megépített 22 kv-os szabadvezeték a városon keresztülhaladva Káptalanfürednél hagyja el a város területét és köt vissza a Veszprémi alállomásba. Erről a körvezetékről sugarasan ágaznak le transzformátorokat betápláló ágvezetékek, amelyek vagy szabadvezetékekkel, vagy pedig földkábelekkel vannak megépítve. A transzformátorokról táplált 0,4 kv-os kisfeszültségű szabadvezetékes és földkábeles hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, utcakép védettség alatt álló területen, tájképvédelmi területen, kilátásvédelemmel érintett területen, helyi természetvédelmi területen korlátozni kell a szabadvezetékek létesítését. A rövidtávon tervezett fejlesztések megvalósítását követően az egyidejű csúcsigény 1700 kw-tal növekszik. Alapbázis szempontjából ezt a többlet energiát a meglévő 20 kv-os gerincvezeték hálózati rendszerről biztosítani lehet. A kisebb fejlesztési területeken a prognosztizált igénynövekmény a meglevő transzformátor állomásokról, azok megfelelő karbantartásával, szükség esetén gépcserével lehet kielégíteni. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak FÖLDGÁZELLÁTÁS Balatonalmádi földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A regionális hálózat a Balatonfűzfői gázátadótól épült meg. A Balatonfűzfői gázátadót a Győr- Veszprém-Adony nagynyomású gázvezeték táplálja be. Balatonfűzfői gázátadótól déli irányban, a 71-es úttal párhuzamosan van kiépítve a Balatonalmádit ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagyközépnyomású vezetékkel táplálják be a település északnyugati szélén, a Lozsántai utca, Szabolcs utca keresztezésénél megépített nagyközép/középnyomású gáznyomás csökkentő berendezését, ahonnan indul a települési 3 bar-os középnyomású elosztó vezeték hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. A település prognosztizált tervtávlatban várható többlet földgázigénye 1440 Nm 3 /h, amely többlet gázmennyiséget a település meglévő hálózati rendszere tudja biztosítani. A tervezett fejlesztési területek ellátására a meglévő hálózat irányából kell a meglévő vezetékeket továbbépíteni. Ott, ahol csak kis átmérőjű vezetékek vannak kiépítve és azok az új fejlesztési igényeket már nem tudják kielégíteni, ott távolabbi, megfelelő méretű hálózati pontoktól kell a betápláló vezetékeket kiépíteni. A telkeken belül egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyről a fogyasztói igények közvetlen kielégíthetőek. Az egyedi nyomásszabályozók elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai igények növekedésére figyelemmel kell lenni. Ezeket lehetőleg növényzettel takartan az előkertekben, vagy az épületek alárendeltebb homokfalára telepítve kell elhelyezni MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A város természeti adottsága a 2000 óra körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el.

40 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Veszprém primer központ Balatonalmádi vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 88-as hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A vezetékes távközlési ellátottság teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi igény kielégített. A településfejlesztési tervek megvalósulása esetén fellépő többlet igények kielégíthetők. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat zömmel föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok, de találhatók földkábeles hálózattal kiépített területi egységek is. Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, utcakép védettség alatt álló területen, tájképvédelmi területen, kilátásvédelemmel érintett területen, helyi természetvédelmi területen korlátozni kell a szabadvezetékek létesítését VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Balatonalmádiban valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Telenor, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Balatonalmádi területén belül mindhárom szolgáltató antennája megtalálható

41 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti terv készítésekor elsődleges szempont Balatonalmádi tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. Környezetvédelmi problémák elsősorban márciustól októberig tartó időszakban különösen a nyári hónapok során adódnak, amikor az üdülőtelepülésen megnövekszik a népesség száma, növekszik a tranzitforgalomból származó és az üdüléssel járó környezeti terhelés. Az üdülőterületek miatt a településre szigorúbb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Balatonalmádiban környezeti gondokat okoz a közlekedésből eredő (zaj- és levegőszennyezés, veszélyhelyzet) és a vízbázis veszélyeztetése. 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A Balaton vízfelülete mellett két kisebb vízfolyás, a Vörösberényi séd és a Remete-patak, valamint az időszakos tónak tekinthető Köcsi-tó található Balatonalmádi közigazgatási területén. Kisebbik vízfolyása a városnak a Vörösberényi séd, mely 5,4 km hosszú, s a vízgyűjtőjének területe 14 km 2, évi átlagos lefolyása 1.3 millió m 3. A Remete-patak szintén állandó jellegű vízfolyás, mely a belterületi szakaszon burkolt mederrel halad keresztül. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete: 16,8 km 2, a patak teljes hossza: 2,5km és az évi átlagos lefolyása: 3,2 millió m 3. Az állandó vízfolyások közepes vízminőségi osztályba tartoznak. Balatonalmádi domborzatából adódóan a területről elfolyó csapadékvizeknek a Balaton a végső befogadója, további lefolyástalan tómdeder a Köcsi-tó. A város partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan kiemelten fontos a Balaton vízminősége. A településnek - a tó nagyságára tekintettel nincsenek önálló eszközei a vízminőséget befolyásoló szennyeződések megelőzésére. A hatályos országos és helyi jogszabályok nem engednek semmilyen újabb szennyező funkciót a parti sávba. A vízelvezető hálózat megfelelő karbantartás, tisztítás, felújítás elvégzését követően alkalmas lehet a felszíni vizek levezetésére, ám a két patakhoz hasonlóan a csapadékvíz-levezető árkokon is hordalékfogókat kell létesíteni. Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága, ami a helytelen földhasználat miatt bekövetkező eróziót fokozza. A nagy lejtésű mezőgazdasági területekről lefolyó víz erősen megterheli a kis vízgyűjtő területű és kis átlagos vízhozamú folyóvizeket. A meredekebb területeken felgyorsuló víz jelentős mennyiségű hordalékot képes szállítani, amit aztán a kisebb esésű szakaszokon lelassulva lerak. Az így létrejövő feliszapolódások megakadályozzák a zavartalan lefolyást, és a mederből kilépő víz eróziós károkat tud okozni mezőgazdasági területeken és belterületen egyaránt. A vízminőséget illetően kedvezőtlen a művelt területekről az erózió következtében bemosódó hordalék, ugyanis szerves anyagok és növényi tápanyagok mellett szervetlen és szerves mikroszennyezők is a vízfolyásokba kerülhetnek. Különösen kockázatos ez a Balaton vízgyűjtő területén. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A meredekebb morfológiájú területeken az erózió és a felszínmozgás elleni védekezés kiemelt feladat. A szabályozásnak ki kell terjedni a felszíni vízelvezetésre, a tereprendezésre és a szennyvíz kezelésére. Balatonalmádi jelentős részét Sz-1 jelű, Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetbe sorolja a BTSZ. A város közigazgatási területén belül nem tartozik az övezetbe a település középső része, a Felső-hegy erdőterületei, a Vörös-hegy kertes mezőgazdasági területei, valamint a 71. sz. főút melletti terület Balatonfűzfő irányában (Lozsánta nyugati oldala és az Újhegy szoknyájának alsó része). Az övezetben korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, extenzív vagy környezetkímélő mezőgazdálkodás folytatható, illetve új hulladéklerakó nem jelölhető ki, így az alapkőzet potenciálsan nem veszélyeztetett. A BTSZ P-2 jelű Vízeróziónak kitett terület övezete mozaikosan helyezkedik Balatonalmádiban. Az Öreghegy, a Remetevölgy, a Vöröshegy, a Sátorhegy, az Újhegy és a Megyehegy területét foltokban érinti. A vízeróziónak kitett területen helyenként 25%-os lejtésnél is meredekebb az eredeti terepfelszín, s jelentős tájalakítási, terepalakítási folyamatok zajlottak le. Az övezetben művelési

42 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 41 ág tudatos megválasztásával, művelés és építkezés során helyesen megválasztott talajvédelmi beavatkozással, vízmosások rendezésével kell az eróziós folyamatok hatásait csökkenteni. A Balaton a BTSZ D-1 jelű Tómeder övezet része. Az övezetben az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; az I III. osztályú nádasban - a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve -, továbbá a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül tilos minden olyan mechanikai beavatkozás, amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti. Almádi jelentős területrésze (pl: Megyehegy, Újhegy, Lozsánta) karsztterület. A Megyehegyen méter mélységben karsztvíz található és a város több, kevésbé intenzíven használt részén is (pl: Vödörvölgy, Malomvölgy) valószínűsíthető, hogy ivásra alkalmas víz nyerhető. Ezért is kell megkülönböztetett figyelemmel kísérni, ellenőrizni a telken belüli és telken kívüli emberi tevékenységet, a különböző szennyező anyagok lerakását. A Szentkirályszabadja térségében lehulló és beszivárgó csapadék a község középső-déli részén levő pannon agyagon bukkan a felszínre, ahonnan patak formájában halad tovább a Malom-völgyben. Amikor a patak eléri a megyehegyi dolomitot, eltűnik a felszínről, beszivárog és később a Szentkirályszabadja és Vörösberény közötti Malom-völgy középső részén 170 mbf. szinten forrás formájában - Ferenc-forrás - bukkan ismét felszínre. Fő utánpótlási területe tehát É-i irányba húzódik. A Káptalanfüredi kút a permi vörös homokkő összletben mélyült, annak egy töréses zónájában mozgó rétegvízkészletet csapolja meg. A vízadó kőzetrétege a felszín felől nem védett. A Ferenc-forrás és a Káptalani kút a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai alapján sérülékeny vízbázissal rendelkeznek. Vízminőségi problémák (magas nitrát koncentráció) miatt a Káptalani kútból és a Ferenc forrásból nem történik vízkivétel az ivóvíz ellátás céljára. A város környezetvédelmi rendeletének IV. fejezete tartalmaz vízvédelmi rendelkezéseket. A jogszabály a város meghatározó természeti értékeként tekint a Balatonra, ezért annak védelme érdekében határoz meg több szabályt is. Balatonalmádi területén több, a felszín alatti vizeket érintő vízkivételi hely üzemel, amelyek részben ivóvíz célúak, részben gazdasági hasznosításúak. A kutak létesítését és megszüntetését /betemetését/ kérelem alapján az I. fokú vízügyi hatóság engedélyezi. Balatonalmádit a 27/2004. (XII.25.) KVvM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területre sorolja be. A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvíz-elvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. A HÉSZ-ben elő kell írni a szennyvíz-csatorna hálózatra történő rákötést. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet melléklete a települést nitrátérzékeny területek közé sorolja. Az állattartás során keletkezett trágyát kizárólag 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján lehet elhelyezni, s törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására. Különösen jelentős a meredek, burkolatlan utak, és a csapadékvíz elvezető árkokkal nem rendelkező területek eróziója. A városi úthálózatnak csak töredéke rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel és kezeléssel (hordalékfogók). A lemosódott talaj és tápanyag vízelvezető árkokon, csatornákon, a Remete-patakon és a Vörösberényi séden keresztül közvetlenül a Balatonba jut, gyorsítva annak feltöltődését, eutrofizációját. A volt zártkerti területek felaprózottsága, a volt TSZ területek magánkézbe kerülése és parcellázása lehetetlenné teszi átfogó talajvédelmi intézkedések megvalósítását. Ennek ellenére a felszíni vízrendezést és a meliorációs beavatkozásokat meg kell valósítani. Szükséges volna a meredek, burkolatlan külterületi utak kiépítése, hogy e jelentős felületről is meg lehessen akadályozni a talajlemosódást. A város környezetvédelmi rendeletének V. fejezete tartalmaz talajvédelmi rendelkezéseket. A bányászattal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban a dolomitbánya területét, valamint egy másik korábban felhagyott bányatelket R-2 jelű, Ökológiai rehabilitációs igénylő terület övezetébe sorolja a Balaton törvény. R-2 Övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és építési

43 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 42 tevékenység nem folytatható. A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani. 9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A településen a légszennyezőanyag-kibocsátást a lakossági és intézményi fűtés, a közlekedés és a balatonfűzfői ipartelep emissziója határozza meg. Említést kell tenni a biológiai allergének, elsősorban a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról is, mely közegészségügyi szempontból nagy fontosságú. Összességében megállapítható, hogy Balatonalmádi levegőminőségi helyzete jó, s csupán a tranzitforgalom miatt nem mondható kiválónak. A Balatonalmádi településen található manuális mérőállomás adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyagok koncentrációja mindegyik paraméter esetében jelentősen határérték alatti, az összesített index szerint jó. Jelentős légszennyezés forrás a városi közlekedés. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban jelentkezik. Az elmúlt időszakban bevezetett, a közlekedéssel és a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki és környezetvédelmi szabályozások hatására a gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása kis mértékben csökkent. A gáznemű anyagok mellett igen jelentős a szilárd (por) szennyezés is, amelyek az úttesttel párhuzamosan 10 méteres sávban rakódnak le. A gáznemű anyagok az úttengelytől számított méter távolságban is mérhetők. Nemcsak szerkezeti, hanem környezetvédelmi szempontból is indokolt a Veszprémi út kivezetése Vörösberény alatt a 71-es főútra s így Almádi központi részéről ugyancsak ki lehetne emelni az átmenő forgalmat. A kivezetéssel a jelenleg a Szent Ignác katolikus templom előtti kereszteződés eltolásra kerülne, amely igen fontos a műemlék rezgésvédelme szempontjából is. A környezetbarát kerékpáros közlekedés feltételei adottak: a balatoni kerékpárút kiépült, továbbá átadásra került a Balatonalmádi-Veszprém közötti szakasz is. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági és intézményi fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. A településen a szennyvíz-elvezetéssel kapcsolatosan továbbra is bűzprobléma jelentkezik. A szennyvíz gerincvezeték kiépítése óta időszakosan előfordultak gondok abból adódóan, hogy a hálózatba jutó vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a folyamatos átöblítés biztosított legyen. A DRV Zrt. korábban biofilter beépítésével és nitrát adagolásával próbálta a bűzhatást csökkenteni. A városban a háztáji állattartás egyes településrészeken megengedett, azonban nagyüzemi állattartást sehol sem találunk. Balatonalmádi a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján Ajka légszennyezettségi agglomerációjába tartozik HULLADÉKKEZELÉS A településen levő hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat rendelettel elfogadott Hulladékgazdálkodási terv szabályozza. A településen keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása gyakorlatilag a teljes területen megoldott. A város határában, illetve belterületen a volt Nevelőotthon területén az illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat gondoskodik. Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 28/1995. (XI.30.) rendelete szabályozza a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező igénybevételét. A település külterületén, a Megyehegyen, a belterülettől m-re egy rekultivációra váró, felhagyott hulladéklerakó található. A településen a szelektív hulladékgyűjtés óta működik az üveg, papír és műanyag (PET) palack frakciókra vonatkozóan. A település régi dögkútja már nem üzemel, 2002-ben felhagyásra került. Jelenleg az állati tetemek szervezett elszállításának megoldása szerződés szerint a Veszprémi Gyepmesteri Szolgálat feladata, valamint a kóbor ebek befogása és az útmentén található állati tetemek begyűjtése is.

44 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A közúti forgalom a legjelentősebb zajforrás. Jelentős még a vasúti közlekedésből, valamint a nyári szórakoztató programokból adódó zajterhelés is. A zaj- és rezgésterhelés a forgalomnövekedéssel arányosan alakul és az épületekben is jelentős károkat okozhat. Közlekedési zajtól származó határértékek Zajtól védendő Kiszolgáló úttól, lakóúttól terület származó zaj Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól az autóbuszpályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület Lakóterület (kertvárosias) Különleges terület (temető) Zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület Különleges terület A 71-es főút forgalma egész évben jelentős és az üdülési szezonban elkerülő út hiánya miatt - a kelet felől, az északi partra érkezők átautóznak Balatonalmádin. A korábbi alacsonyabb forgalom mellett végzett vizsgálatok a 71-es számú főút települési szakaszán jelentős zajterhelést állapítottak meg. A vizsgálatok szerint a zajterhelés 6-10 db-el haladta meg az egészségügyi határértékeket, amely a téli időszakban sem csökkent érdemben. Különösen elgondolkodtató, hogy igen erős az esti és az éjszakai zajterhelés, amely a szállásférőhelyek parti sávba való települése esetén újabb gondokat okozhat. A vasúti zajhatás elmarad a közúti közlekedés zajhatásától. A közlekedési zajhatást Szentkirályszabadja térségében tervezett polgári hasznosítást is lehetővé tevő repülőtér légi forgalma is növelheti, amely a polgári hasznosítás fejlődésével tovább növekedhet. A közlekedésből származó zajterhelés ahol erre hely biztosított - növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. Ahol erre nincs lehetőség, ott a burkolat korszerűsítésével, a forgalom esetleges korlátozásával, illetve alternatív elkerülő útvonal biztosításával csökkenthető a zajterhelés. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető.

45 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 44 A 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 45 db 35 db Lakóterület 50 db 40 db Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes 55 db 45 db terület Gazdasági terület 60 db 50 db Balatonalmádi Város Önkormányzatának a környezetvédelem helyi szabályairól szóló korábbi 10/2006. (V.10.) rendelete szigorúbb volt a 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendeletében foglalt határértékeknél: a 23. alapján Balatonalmádi város teljes közigazgatási területén a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, az üdülőterületekre előírt zaj- és rezgésterhelési határértékek voltak érvényesek, beleértve az e rendelettel kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre vonatkozó határértékeket és előírásokat is. A rendelet helyébe 2011-ben elfogadott környezetvédelmi rendelet zaj- és rezgésvédelmi rendelkezései az Öreghegy és Káptalanfüred városrészekre határoznak meg zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet. A védett területet a 23. határozza meg. A jogszabály meghatározza a csendes időszakot: Mindennemű zavaró zaj okozása, motoros gépek üzemeltetése, hangos zenélés, vagy éneklés tilos nyári időszakban reggel 8.00 óra előtt és óra után téli időszakban reggel 6.00 óra előtt és óra után egész évben vasárnap, ünnepnap, és más munkaszüneti napokon óráig tartó pihenőidőben.

46 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE A szerkezeti tervlap védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: 71. sz. főút - az út tengelyétől számított m külterületen; j. országos mellékút - az út tengelyétől számított m külterületen. A szerkezeti tervlap védősávot jelöl ki a településen található vasútvonal esetében: Szabadbattyán Tapolca országos törzshálózati vasútvonal tengelyétől számított m széles területen KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS A források, a fúrt kutak, azoknak vízbázis védelmét nyújtó hidrogeológiai védőidoma. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok, valamint azok mederkarbantartási sávjai. FÖLDGÁZELLÁTÁS A nagy-nyomású szállítóvezetékek és biztonsági övezete (28-28 m). SZENNYVÍELVEZETÉS, -KEZELÉS A szennyvízátemelő műtárgy és védőidoma. (20 m) EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM Natura2000 terület Nemzeti Park terület Ex lege védett forrás Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Pufferterület övezete Térségi tájképvédelmi terület Helyi természetvédelmi terület Egyedi tájérték Kilátásvédelemmel érintett terület ÖRÖKSÉGVÉDELEM Műemlék épület és építmény Műemlékek körül jelölt műemléki környezet Helyi védett épület, műtárgy Helyi értékvédelmi terület Helyi utcakép védettség alatt álló terület Régészeti lelőhely EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény rendelkezései: A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok; A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok.

47 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 46 II. VÁLTOZÁSOK A településszerkezeti terv szöveges leírásának 2. és 3. Igazgatási terület, belterülethatár módosítás, Területfelhasználás - fejezete tartalmazza a hatályos településszerkezeti tervhez képest történt legfontosabb változásokat. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Balatonalmádiban:

48

49 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 47 TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK Sorszám Hatályos területfelhasználás Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület A1 A2 A3 A4 A5 Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Zöldterület Közlekedési terület Zöldterület Tervezett területfelhasználás Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Terület nagyság (ha) 0,56 0,77 0,16 0,14 0,09 A6 Zöldterület Intézményterület 0,6 A7 Zöldterület Kertvárosias lakóterület 0,44 Indoklás Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás és belterületbe vonás. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás és belterületbe vonás. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület magántulajdonban van, az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét közlekedési területbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét zöldterületbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. A terület mellett fekszik egy önkormányzati tulajdonú óvoda, melynek bővítését már évek óta tervezik. A Btv. 6/A. előírásai lehetővé teszik a zöldterület 50%- ának intézményi területbe való átsorolását, melynek kompenzációja az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület valósul meg. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A hatályos településrendezési eszközök szerint a Szömörce utca környéke belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B. előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba.

50 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 48 A8 Zöldterület Kertvárosias lakóterület 0,41 Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B. előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba. A9 Közlekedési terület Településközpont 0,02 Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület B1 B2 Különleges terület - Bánya terület Különleges terület - Temető terület Különleges beépítésre nem szánt terület - Bánya terület Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető terület 6,23 B3 Kisvárosias lakóterület Zöldterület 0,98 B4 B5 B6 Különleges terület - Temető terület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető terület 2,5 5,3 Zöldterület 0,41 Zöldterület 0,44 Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését, melyet e területen alkalmaztunk. Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését, melyet e területen alkalmaztunk. Az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelep tömbbelsőben kijelölt zöldterület a jelenlegi területhasználatot tükrözi. Az átsorolás oka a jelenlegi területhasználathoz igazodó szabályozás létrehozása. Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését, melyet e területen alkalmaztunk. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani és az érintett területre áthelyezni. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A hatályos településrendezési eszközök szerint a Szömörce utca környéke belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen

51 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 49 B7 Különleges terület - Szabadidőközpont Különleges beépítésre nem szánt terület - Szabadidőközpont belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B. előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba. 4,3 A Köcsi tó környékének az a része került különleges beépítésre nem szánt területbe, ahol jelenleg nem található beépített terület. Beépítésre szánt területek átsorolása C1 Településközpont Intézményterület 2,03 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 Különleges beépítésre szánt terület - Sportterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Intézményterület 1,89 Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 5,47 6,97 12,36 Intézményterület 0,55 Településközpont 0,28 Kertvárosias lakóterület 16,15 Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK létrehozta az intézményterület területfelhasználási egységet, mely az érintett területre vonatkozóan a hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott előírásoknak jobban eleget tesz, mint a településközpont terület besorolás. Az érintett terület Vörösberény kijelölt fejlesztési területe, ahova korábban a városi sportpályát kívánták áthelyezni a Balaton partról. A terület különleges beépítésre szánt sportterületből való átsorolását az indokolja, hogy az újabb tervek szerint városi sportcsarnok is létesül, illetve ehhez kapcsolódóan további intézményi funkciók is, melyeknek szakmailag jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen egy önkormányzati tulajdonú óvoda épülete áll, melyet hosszú távon is óvodaként kívánnak fenntartani, melynek jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. A területen található a városi piac területe, amelynek átépítését, fejlesztését tervezi az Önkormányzat, ehhez, illetve a jelenlegi funkcióhoz is jobban igazodik a településközpont terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. C9 Kertvárosias Településközpont 2,58 Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Balatonfűzfői

52 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 50 C10 lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület 7,73 C11 Településközpont Intézményterület 0,67 C12 Településközpont Intézményterület 0,35 C13 Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 1,16 C14 Településközpont Intézményterület 0,74 C15 Településközpont Hétvégi házas üdülőterület 3,66 C16 Településközpont Intézményterület 0,2 C17 Kertvárosias lakóterület Településközpont 0,16 út mentén sorra jelennek kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciójú épületek, a terület átalakulása új szabályozás megfogalmazását teszi szükségessé, ehhez jobb kereteket nyújt a településközpont terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. Jogszabályváltozás. A városi közösségi ház területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Jogszabályváltozás. Az élelmiszer üzlet területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Az érintett telektömbben kertvárosias lakóházak és többlakásos 9,0m épületmagasságú társasházak is találhatók, ezért a hatályos településrendezési tervek a teljes tömböt kisvárosias lakóterületbe sorolták. Mivel a jellemzően kertvárosias környéken a meglévő társasházi épületeken kívül nem kívánatos újabb kisvárosias beépítés létrejötte, ezért a tömb jelenleg is kertvárosias beépítésű része kertvárosias lakóterületbe került átsorolásra. Jogszabályváltozás. A területrészt a hatályos településrendezési eszközök olyan településközpont területként szabályozzák, ahol lakóépület nem építhető. A módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás így jobban megfelel a területen. A hatályos településrendezési eszközök 6 telektömböt jelöltek ki Káptalanfüred településrész központjában településközpont területként, ám a tervek jóváhagyása óta elmúl majd 10 évben nem bizonyosodott be ennek szüksége. Az átsorolás visszalépés a hatályos szabályozáshoz képest, jobban tükrözve a valós igényeket. A valamikori Panoráma disco telke a hatályos településrendezési eszközökben településközpont vegyes területként szabályozott, ahol a lakóépület építés lehetősége is biztosított. Mivel a telek Balatonalmádi parti sávjában, zöldterületekkel övezve fekszik, nem kívánatos a területen lakófunkció megjelenése, ezért célszerű a terület intézményterületbe való átsorolása. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. Az érintett területen egy gazdasági telephely áll, melyet a tulajdonosa fejleszteni szeretne, azonban a kertvárosias lakóterületen belül biztosítható szabályozási

53 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 51 C18 Különleges terület - Lovassport terület Hétvégi házas üdülőterület 0,46 paraméterek ehhez nem biztosítanak megfelelő keretet. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A tulajdonos felhagyott a területen a lótartással és a környező telektömbökkel megegyező övezeti besorolást kérte. Beépítésre nem szánt területek átsorolása D1 D2 D3 D4 D5 D6 D7 D8 Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Különleges beépítésre nem szánt terület - Bánya terület Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás 9,2 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 5 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,31 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 14,08 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,77 A Bányakapitányság adatszolgáltatásának megfelelően, a bányatelekként nyilvántartott területtel megegyezően került kijelölésre az új területfelhasználás. 9,67 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,87 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 4,58 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak

54 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 52 D9 D10 D11 D12 D13 D15 D16 Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület Erdőterület Erdőterület Erdőterület legelő Zöldterület 0,07 Zöldterület 0,09 Általános mezőgazdasági terület - szárazulat A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A1)újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18. alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget. A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A2) újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18. alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget. 4,92 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak Erdőterület 1,87 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő D17 Közlekedési terület Zöldterület 0,13 D18 D19 D20 Kertes mezőgazdasági terület Erdőterület Erdőterület Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető terület Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Kertes mezőgazdasági terület 0,66 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,41 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,18 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,38 Az eddig közlekedési területként kijelölt területen zöldfelület található, a terület átsorolása a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozás létrejöttét szolgálja. A hatályos településrendezési eszközök a temetőhöz tartozó területet hibásan jelölték kertes mezőgazdasági területét, a módosítás a jelenlegi használathoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. 1,8 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 1,17 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak

55 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 53 D21 D22 Erdőterület Erdőterület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület D23 Közlekedési terület Zöldterület 0,23 D24 D25 D26 D27 Vízgazdálkodási terület Erdőterület Erdőterület Kertes mezőgazdasági terület 0,07 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,11 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A 2299m2-es terület jelenleg rendezetlen, főként parkolásra használt terület, amelyet a Káptalanfüredi fürdőegyesület zöldterületként kér hasznosítani. A vízpartrehabilitációs-tanulményervben a terület közlekedési célú területként szabályozott, valamint területén a kötelezően megtartandó közterület jelkulcs is szerepel, átsorolásának jogszabályi akadálya nincs. A terület önkormányzati tulajdonban van. Erdőterület 0,7 Önkormányzati kérelem. Megszűnt a vízkitermelés a területen. Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő 1,01 0,52 Erdőterület 1,44 Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület tulajdonosa a területet hosszú távon beépítésre szánt területként szeretné hasznosítani, melyhez az Önkormányzat hozzájárult. Ehhez első lépésként az erdőterület általános mezőgazdasági területbe került átsorolásra. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület tulajdonosa a területet hosszú távon beépítésre szánt területként szeretné hasznosítani, melyhez az Önkormányzat hozzájárult. Ehhez első lépésként az erdőterület általános mezőgazdasági területbe került átsorolásra. A terület a hatályos településrendezési eszközökben kertes mezőgazdasági területként szabályozott, de jellegénél fogva nem valószínűsíthető, hogy a kijelölt területfelhasználásnak megfelelő használat megvalósul a jövőben, így a terület általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe került átsorolásra.

56 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 54 III. A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÉRLEG A HATÁLYOS TSZT SZERINT Területfelhasználási kategória ha Közigazgatási terület 4988 ha Beépítésre szánt terület Kertvárosias lakóterület Lke 280,857 Kisvárosias Lki 19,19 lakóterület Településközpont 0% 1% Vt 56,43 vegyes terület 1% 1% 0% Üdülőházas Üü 9,67 6% 0% üdülőterület Hétvégi házas terület Üh 204,19 Kereskedelmi 4% 1% 1% szolgáltató gazdasági Gksz 10,25 terület Különleges terület K Beépítésre nem szánt terület 8% Zöldterület - közpark Zkp 28,97 Erdőterület E 410,68 Általános 3% mezőgazdasági Má 150,07 terület Kertes 6% mezőgazdasági terület Mk 295,11 Vízgazdálkodási V 3394,2 terület 68% Közlekedési terület kötött pályás Köv 10,1 Közlekedési terület közút Köu 62,235 Lke Lki Vt Üü Üh Gksz K Zkp E Má Mk V Köv Köu

57 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 55 TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÉRLEG A TERVEZETT TSZT SZERINT (a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 9. (8) alapján) Területfelhasználási kategória ha Közigazgatási terület 4988 ha Beépítésre szánt terület Kertvárosias Lke 328,997 lakóterület 0% 1% Kisvárosias 0% 1% 1% 0% 0% 1% Lke Lki 17,05 0% lakóterület 7% Településközpont 0% 0% Lki Vt 51,8 terület 3% 1% Intézményi terület Vi 7,03 Vt Üdülőházas Üü 9,67 üdülőterület Üü Hétvégi házas terület Üh 164,38 7% Kereskedelmi szolgáltató gazdasági Gksz 10,25 Üh terület Különleges terület K 35,54 3% Beépítésre nem szánt terület Gksz Zöldterület - közpark Zkp 30,32 6% K Erdőterület mezőgazdasági E Má 366,16 150,54 Általános terület Vi Zkp Általános mezőgazdasági 68% E Má-gy 50,4 terület gyep, fás legelő Má Általános mezőgazdasági Má-sz 4,92 Mk terület Kertes V mezőgazdasági Mk 293,79 terület Köv Vízgazdálkodási terület V 3386,71 Köu Közlekedési terület Köv 10,1 kötött pályás Má gy Közlekedési terület közút Köu 50,863 Má sz Különleges beépítésre nem szánt terület Kb 19,48 Kb

58 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 56 IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Balatonalmádi területén a térségi szerkezeti terv települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és vízgazdálkodási térséget jelöl. Térségi övezet megnevezése Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Btv. (ha) Btv. által előírt min. megfelelés TSZT felülvizsgálat szerint megállapított (ha) 366,18 347,87 349,45 351,71 334,12 336,06 Települési térség 867,34-867,34 Egyedileg meghatározott térség 100,28-100,28 Megjegyzés Megfelel Az erdőgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban erdőterület, vagy bokorerdő települési területfelhasználási egység került kijelölésre. Megfelel A mezőgazdasági térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egység került kijelölésre, a fennmaradó részen nem került kijelölésre nagyvárosias lakóterület, csupán erdőterület, különleges beépítésre nem szánt terület, különleges terület. Megfelel A települési térség szabályainak megfelel a terv, új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a település közigazgatási határától számított 200 m-en belül. Megfelel Az egyedileg meghatározott térség a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyagfeldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható.

59 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 57 Vízgazdálkodási térség 3308, , ,11 Megfelel Az vízgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egység került kijelölésre, területén beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Balatonalmádi közigazgatási területén 557,8 ha erdőterület (49 ha gazdasági, 479,65 ha védelmi, 4,78 ha közjóléti és 24,37 ha egyéb rendeltetésű erdő) helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek összessége erdőterületként került kijelölésre. A Balaton törvény által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 12/a. -a lehetőséget ad a térségi övezet határának pontosítására, mivel a területrendezési terv és a településrendezési terv léptékéből fakadóan eltérések lehetnek. 1 Kiemelt térségi övezet megevezése Balaton-törvény (ha) Pontosítás (ha) Településrendezési tervi megfelelés a Btv. előírásainak Ö-1 Magterület övezete 3725, ,75 99,68% Magterület övezetbe tartozik a Megyehegy, a Várhegy és a Malomvölgy, a Remetevölgy és a település délnyugati határa menti területek. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezet területén található erdőterületeken őshonos fajok telepíthetők. Ö-3 Pufferterület övezete 22,42 24,62 97,89% Pufferterület övezetbe tartoznak a Remetevölgy északi, magasabban fekvő részei és az új temető és környéke. Szántó művelési ágban építmény nem helyezhető el. Kertgazdasági terület övezetében 2700 m 2 -nél kisebb telkek nem építhetők be. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. T-1 A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 243,34 248,79 102,24% Balatonalmádi közigazgatási területén T-1 jelű övezetbe tartozik a Halacs, az Öreghegy déli része, illetve a Vöröshegy, a Sátorhegy és az Újhegy. Az övezetben új beépítésre szánt terület kizárólag a Halacs keleti területrészén, belterületi ingatlanok területén került kijelölésre, amelyek már a hatályos településszerkezeti terv szerint is hétvégi házas területbe tartoztak, így az övezetet a TfTtv. 23/A. szerinti pontosítás érinti. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezetben az épületek elhelyezését látványtervvel kell igazolni. 1 OTrT 12/A. (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5% kal változhat.

60 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 58 T-2 A történeti települési terület övezete - 65,44 - A térségi övezetre vonatkozó szabályok szerint a településrendezési tervben kell lehatárolni a tényleges kiterjedését, ami Balatonalmádiban megegyezik a Vörösberény és Káptalanfüred településrészeken kijelölt helyi értékvédelmi területtel. A területen a településszerkezeti terv jellemzően kertvárosias lakóterületet és hétvégi házas területet jelöl. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. SZ-1 A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete 4446, ,13 99,37% A település teljes területe az Sz-1 jelű térségi övezetbe tartozik a Lozsánta és az Újhegy 71. sz. főút menti területei és a Remetevölgy kivételével. A településszerkezeti terv nem jelöl ki új hulladéklerakó területet. Bányaterület a meglévő dolomitbánya területéhez kapcsolódóan 0,77 ha-on került kijelölésre, ami a településen kijelölt térségi övezet 0,017 %-a, így az övezetet az OTrT 12/A. szerinti pontosítás érinti. A HÉSZ-ben kerülnek meghatározásra a mezőgazdasági termelés feltételei. P-2 A vízeróziónak kitett terület övezet 227,4 221,94 97,60% A vízeróziónak kitett terület övezete az Öreghegy, a Remetevölgy, a Vöröshegy, a Sátorhegy, az Újhegy és a Megyehegy területeit foltokban érinti. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit a földhasznosítás módjára vonatkozóan. R-2 Ökológiai tájrehabilitációt igénylő terület övezete 11,03 11,50 104,26% Ökológai rehabilitációt igénylő terület övezetébe tartoznak a település területén található dolomit bánya és a tőle északra található felhagyott bánya területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani. F-1 Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete 6,32 6,21 98,25% Balatonalmádi közigazgatási területén F-1 jelű övezetbe tartozik a vast és a Balaton-part közötti terület a település északi részén. A kiemelt térségi övezet területén beépítésre szánt területet nem jelöl a településszerkezeti terv. A szabályozás során elő kell írni, hogy nem engedélyezhető a területen épületek építése, bővítése a jogszabályokban meghatározott kivételeken túl. D-1 Tómeder övezete 3308, ,76 99,86% A Balaton tómeder teljes egésze tartozik e kiemelt térségi övezetbe. A Balaton tómedre nem csökkenthető tovább az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően. U-1 Települési terület övezete 864,57 868,30 100,43% Települési terület övezete a belterület és helyenként a hozzá szorosan csatlakozó külterületi beépített területek. Új beépítésre szánt terület utcahatárosan nem került kijelölésre.

61 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 59 U-2 Gazdasági terület övezete 2,42 2,54 104,96% Gazdasági terület övezete Balatonalmádi északi településhatárában, a Balatonfűzfővel közvetlenül határos területen került kijelölésre. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre. M-1 Az általános mezőgazdasági terület övezetén 112,54 109,17 97,01% Általános mezőgazdasági övezetbe az Öreghegy északi része, valamint a Megyehegy egyes foltjai kerültek. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. M-2 A kertgazdasági terület övezetén 239,18 246,27 102,96% A kertes mezőgazdsasági terület övezete a Halacsot, az Öreghegy déli részét, a Vöröshegyet, a Sátorhegyet és az Újhegyet érinti. A térségi övezet területén beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A terület szabályozása a BTSZ vonatkozó előírásai szerint kell történjen. E-1 Az erdőterület övezetén 361,50 353,97 97,92% Erdőterület övezet található a Megyehegy meghatározó részén, a Várhegyen, a Remetevölgyben, az Öreghegy közepén, valamint a város déli határán fekvő ifjúsági táborok környékén. E-2 Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet Az övezet a Sátorhegy területét két foltban érinti. A terület erdőterület területfelhasználási egységbe került. E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A Megyehegy területén két keskeny területsáv tartozik az övezetbe. 4,74 4,51 95,15% 2,55 2,6 101,96% A terület nagy része erdőterület területfelhasználási egységbe került, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. C-1 Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete 31,3 29,9 95,5% Balatonalmádi közigazgatási területén C-1 jelű övezetbe tartozik az Öreghegy területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A szabályozás során elő kell írni, hogy legalább 80%- ban szőlőműveléssel hasznosított telken lehet építési lehetőséget biztosítani. Ü-1 Turisztikai fejlesztési terület övezete 90,45 89,00 94,80% Balatonalmádi közigazgatási területén Ü-1 jelű övezetbe a Lozsánta területe tartozik. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre.

62 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 60 V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE Az évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. A biológiai aktivitásérték változást bemutató táblázatot ld. II. Változások fejezetben. Az ÖTM rendelet előírásai szerint differenciáltuk a mezőgazdasági területek biológiai aktivitásértékét: általános mezőgazdasági terület szárazulat - 6,0 értékmutató A táblázatban nem került feltüntetésre azok az erdőterületből történő területfelhasználás váltások, melyek a Balaton törvény szerkezeti terve miatt váltak szükségessé: a hatályos településrendezési eszközökben erdőterületbe sorolt területek, amiket a Balaton törvény mezőgazdasági térségbe sorolt, így ott általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő került kijelölésre (47,32 ha). E területeken a valós állapotoknak jelenlegi területhasználatnak megfelelően jellemzően a Balaton-felvidékre jellemző ligetes facsoportok, cserjések, bokorerdők találhatók. A területek nem tartoznak az erdőállomány adattárába. A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nem csökkent. Sorszám A1 A2 Hatályos területfelhasználás Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Biológiai aktivitás értékmutató A3 Zöldterület 6 A4 Közlekedési terület 0,6 A5 Zöldterület 6 Tervezett területfelhasználás Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület 5 5 Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték 2,7 0,56 1,29 2,7 0,77 1,77 2,7 0,16 0,53 2,7 0,14 0,29 2,7 0,09 0,30 A6 Zöldterület 6 Intézményterület 0,5 0,6 3,3 A7 Zöldterület 6 Kertvárosias lakóterület 2,7 0,44 1,45 A8 Zöldterület 6 Kertvárosias lakóterület 2,7 0,41 1,35 A9 Közlekedési terület 0,6 Településközpont 0,5 0,02 0,00 B1 B2 B3 B4 Különleges terület Bánya terület Különleges terület Temető terület Kisvárosias lakóterület Különleges terület Temető terület Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület Különleges beépítésre 0,1 nem szánt terület 0,2 6,23 0,62 Bánya terület Különleges beépítésre 3 nem szánt terület 6 2,5 7,50 Temető terület 1,2 Zöldterület 6 0,98 4,7 3 Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület 6 5,3 15,90

63 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 61 Sorszám B5 B6 B7 Hatályos területfelhasználás Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Különleges terület Szabadidőközpont Biológiai aktivitás értékmutató Tervezett területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték 2,7 Zöldterület 6 0,41 1,35 3 Zöldterület 6 0,44 1,32 Különleges beépítésre 1,5 nem szánt terület Szabadidőközpont Beépítésre szánt területek átsorolása 6 4,3 19,35 C1 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 2,03 0,00 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10 Különleges beépítésre szánt terület Sportterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület 3 Intézményterület 0,5 1,89 4, Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 2,7 5,47 1,64 2,7 6,97 2,09 2,7 12,36 3,71 2,7 Intézményterület 0,5 0,55 1,21 2,7 Településközpont 0,5 0,28 0,62 3 Kertvárosias lakóterület 2,7 16,15 4,85 2,7 Településközpont 0,5 2,58 5,68 3 Kertvárosias lakóterület 2,7 7,73 2,32 C11 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,67 0,00 C12 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,35 0,00 C13 Kisvárosias lakóterület 1,2 Kertvárosias lakóterület 2,7 1,16 1,74 C14 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,74 0,00 C15 Településközpont 0,5 Hétvégi házas üdülőterület 3 3,66 9,15 C16 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,2 0,00 C17 Kertvárosias lakóterület 2,7 Településközpont 0,5 0,16 0,35 C18 Különleges terület Hétvégi házas Lovassport 3,2 üdülőterület terület 3 0,46 0,09 Beépítésre nem szánt területek átsorolása Általános D1 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 9,2 * gyep, fás legelő Általános D2 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 5 * gyep, fás legelő Általános D3 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 0,31 * gyep, fás legelő Általános D4 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 14,08 * gyep, fás legelő

64 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 62 Sorszám Hatályos területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató D5 Erdőterület 9 D6 Erdőterület 9 D7 Erdőterület 9 D8 Erdőterület 9 D9 D10 D11 Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Tervezett területfelhasználás Különleges beépítésre nem szánt terület Bánya terület Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték 0,2 0,77 * 6 9,67 * 6 0,87 * 6 4,58 * 5 Zöldterület 6 0,07 0,07 5 Zöldterület 6 0,09 0,09 6 Általános mezőgazdasági terület szárazulat 6 4,92 0,00 D12 Vízgazdálkodási terület 6 Erdőterület 9 1,87 5,61 Általános D13 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 0,66 * gyep, fás legelő Általános D15 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 3,7 0,41 * gyep, fás legelő Általános D16 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 3,7 0,18 * gyep, fás legelő D17 Közlekedési terület 0,6 Zöldterület 6 0,13 0,70 D18 Kertes mezőgazdasági terület D19 Erdőterület 9 D20 Erdőterület 9 D21 Erdőterület 9 D22 Erdőterület 9 5 Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület 6 0,38 0,38 6 1,8 * 5 1,17 4,68 5 0,07 0,28 5 0,11 0,44 D23 Közlekedési terület 0,6 Zöldterület 6 0,23 1,24 D24 Vízgazdálkodási terület 6 Erdőterület 9 0,7 2,10 D25 Erdőterület 9 Általános mezőgazdasági terület 6 1,01 3,03 gyep, fás legelő D26 Erdőterület 9 Általános mezőgazdasági terület 6 0,52 1,56 gyep, fás legelő D27 Kertes mezőgazdasági terület 5 Erdőterület 9 1,44 5,76

65 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 63 Sorszám Hatályos területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató Tervezett területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS ÖSSZESEN: 30,63

66 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 64 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

67 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 65 BALATONALMÁDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT.../2015. (...) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Balatonalmádi város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésében és a 62. (6) bekezdés 6. pontjában, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek (Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal - Állami Főépítészi Iroda, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli kirendeltsége, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Alsóörs Község Önkormányzata, Balatonfűzfő Város Önkormányzata, Balatonkenese Város Önkormányzata, Felsőörs Község Önkormányzata, Szentkirályszabadja Község Önkormányzata) egyetértésével, a következőket rendeli el: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1. Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) Balatonalmádi közigazgatási területére terjed ki. 2. (1) Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-5, SZT-6, SZT-7, SZT-8, SZT- 9, SZT-10, SZT-11, SZT-12, SZT-13, SZT-14, SZT-15, SZT-16) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények (2)Jelen építési szabályzat függelékei: 1. függelék: Művi értékvédelem 2. függelék: Régészeti lelőhelyek 3. függelék: Természetvédelem 4. függelék: Mintakeresztszelvények 5. függelék: Balatonalmádi javasolt növényzete 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3. E rendelet alkalmazásában: a) Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. b) Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál. a) Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépíthetőség mértékéig az építmények elhelyezhetők. b) Épületpótló műtárgy: életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, épületnek nem minősülő műtárgy. c) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az

68 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 66 utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint. d) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. e) Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, egész éven, megszakítás nélküli szolgáltatás keretében, folyamatos napi üzemeltetéssel vagy idényjelleggel, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja. f) Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább: 1. földmérő által készített geodéziai helyszínrajz 2. tereprendezési terv 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén 3. kertépítészeti tervrajz, amelynek tartalma a) a kertkialakítás koncepciója b) megvédendő és új növényzet bemutatása c) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti építmények pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó tervezett helye, javasolt anyaga 4. favédelmi, fakivágási munkarész, amelynek tartalma a) a kivágandó fák: fás szárú növények darabszáma, faja, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérője b) a kivágás oka c) a pótlás módja 5. műszaki leírás g) Kialakítható legkisebb telekszélesség: az előkerti telekhatáron mért telekszélesség. h) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. i) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol. j) Támfalgarázs: Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje felett fekvő telkek esetében telepített előkerti, a bevágást megtámasztó falban kialakított személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága legalább 2 m. k) Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely. l) Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek. 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 4. (1) Kötelező erejű szabályozási elemek: a) szabályozási vonal; b) építési övezet, övezet határa és jele; c) telek be nem építhető része; d) építési hely; e) beépíthető telekrész; f) a kötelező erejű megszüntető jel; g) belterület határa, mely egyben övezethatár; h) közhasználat elől el nem zárható terület; i) kilátópont; j) kilátásvédelemmel érintett terület határa. (2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek: a) közigazgatási terület határa; b) védőtávolságok; c) műemlék és műemlék telke; d) műemléki környezet határa; e) régészeti lelőhely határa; f) helyi védett művi érték; g) helyi értékvédelmi terület határa; h) helyi utcakép védettség alatt álló terület határa;

69 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 67 i) országos ökológiai hálózat magterület és határa; j) országos ökológiai hálózat pufferterület és határa; k) Balaton-felvidéki Nemzeti Park terület és határa; l) tájképvédelmi terület és határa; m) natura2000 terület határa; n) helyi jelentőségű védett természeti terület határa; o) vízeróziónak kitett terület és határa; p) hidrogeológiai védőidom A és B ; q) meglévő művi partvonal; r) megőrzendő természetes partvonal; s) tervezett új szabályozási partvonal; t) bányatelek határa; u) parti sétány; v) beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa; (3) Sajátos jogintézmények: a) beültetési kötelezettséggel érintett terület határa; b) elővásárlási joggal érintett terület határa; c) telekcsoport újraosztással érintett terület határa. (4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplőszabályozási elemek tájékoztató jellegűek. 4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS 5. (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A belterületbe vonás ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztása és az építési telkek kialakításra kerültek. A telekcsoport újraosztást követően a belterületbe vonás telektömbönként történhet. (3) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben a szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés csak a terület belterületbe vonását követően történhet. II. FEJEZET 5. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6. Közterületalakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre. III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 7. (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (3) A helyi értékvédelmi rendeletben országos védelemre javasolt épületek nyilvántartásba vételi eljárásának lezárásáig az épületekre a helyi védelemre vonatkozó előírások érvényesek. (4) Műemléki környezet területén az épületeket, kerítéseket, utcabútorokat a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. (5) Műemléki környezet területén új épület építésekor vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos műemlék épület településképi megjelenése nem sérül. 7. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK 8. (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

70 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA HELYI VÉDELEM 9. (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti épületek és műtárgyak állnak helyi védelem alatt. (2) Szabályozási terv tartalmazza a helyi védelem alatt álló építményeket és műtárgyakat. (3) A helyi védett épületeken bármilyen külső változtatást eredményező építési tevékenység, bővítés, felújítás, átalakítás, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltak alapján lehetséges. 9. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLET 10. (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek állnak helyi védelem alatt. (2) Szabályozási terv tartalmazza a helyi értékvédelmi területeket. (3) A helyi értékvédelmi területen a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. 10. EGYEDI ELŐÍRÁSOK VÖRÖSBERÉNY HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN 11. (1) Vörösberény helyi értékvédelmi területén épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: a) Szerkezet: hagyományos falazott szerkezet; b) Tetőhéjazat: égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, sík fémlemez fedések; c) Nyílászárók: fa szerkezetű; d) Homlokzatképzés: vakolt felület, terméskő; e) Kerítés: terméskő, falazott vakolt szerkezet, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet; (2) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, o tetőhajlásszöggel, utcára merőleges tetőgerinccel, kontyolás nélkül. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 50m 2 -en létesíthető. (3) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. (4) A területen meglévő épület felújítható, eredeti kontúrján belül visszaépíthető, tetőtere a szükséges térdfalemeléssel beépíthető, abban az esetben is, ha a telek beépítettsége az építési övezetben előírt beépítettséget meghaladja. 2 (5) Támfalaknál, kerítéslábazatoknál és egyéb műtárgyaknál beton látható felületként nem jelenhet meg. (6) Támfal kialakítása a természetes terepszintet legfeljebb 1,5 méterrel változtathatja meg. (7) A területen telekosztással járó telekalakítás nem végezhető. 11. EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK KÁPTALANFÜRED HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN 12. (1) Káptalanfüred helyi értékvédelmi területén épület építése kizárólag a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: a) Szerkezet: hagyományos falazott- vagy beton-, vasbetonszerkezet; b) Tetőhéjazat: égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, sík fémlemez fedések; c) Nyílászárók: fa- vagy fémszerkezetű; d) Homlokzatképzés: vakolt felület, kisméretű tégla-, fa-, fém- vagy kőburkolat; e) Kerítés: terméskő, kisméretű tégla, falazott vakolt szerkezet, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet; 2 A helyi értékvédelmi területre vonatkozó, az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.

71 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 69 (2) A területen fát kivágni, csak épület építése esetén a tervezett épület helyén, valamint életveszély elhárítás céljából lehet, ha az előírt fapótlás kétszeresének megfelelő fapótlást elvégezték. (3) A területen legfeljebb 2 szintes épület helyezhető el. (4) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. (5) A területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet. 12. EGYEDI ELŐÍRÁSOK AZ ÖREGHEGY DÉLI OLDALÁN LÉVŐ TÖRTÉNELMI PRÉSHÁZ HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETÉRE 13. (1) A helyi értékvédelmi terület telkei tovább nem oszthatók. Telekegyesítésen kívül telekalakítás nem végezhető. (2) A területen új épület nem építhető. (3) A meglévő épület felújítása kizárólag a helyi jellegzetes építőanyagok használatával lehetséges. Az épület bővítése a bástyák védelme mellett, kizárólag terepszint alatt lehetséges, a telek területének max. 5 %-ig. (4) A vöröskő támfalak megőrizendők. (5) A teraszok szőlővel telepítendők be, a művelés folyamatos fenntartása mellett. 13. HELYI UTCAKÉP VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ TERÜLET 14. (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek állnak helyi utcakép védettség alatt. (2) Szabályozási terv tartalmazza a helyi utcakép védettség alatt álló területeket. (3) A helyi utcakép védettség alatt álló területen a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. (4) A helyi utcakép védettség alatt álló területen épület építésekor, vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos épületek településképi megjelenése nem sérül. (5) A helyi utcakép védettség alatt álló területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet. (6) A helyi utcakép védettség alatt álló területen az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. (7) A helyi utcakép védettség alatt álló területen az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében védelem alatt áll az érintett telkek homlokvonala. 14. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 15. (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni és kialakítani. (2) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. (3) Balatonalmádi közigazgatási területén közterületen hirdetéseket, idegenforgalmi-, vállalkozási célú információs tájékoztató táblákat, kizárólag az önkormányzat vonatkozó rendeletének előírásai szerint lehet elhelyezni. IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 15. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 16. (1) A település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi megóvását biztosítani kell. (2) Az Országos Ökológiai Hálózat magterület és pufferterület övezeteiben, az országosan védett természeti területeken és tájképvédelmi területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.

72 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetek és a Natura2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetekben és a Natura2000 területeken a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; b) tájba illő épület helyezhető el, a tájba illesztés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó; c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; d) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el. 18. (1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) A tájképvédelmi terület pontosított határa a Szabályozási terven feltüntetésre került. (3) Tájképvédelmi területen épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (4) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; (5) A települési és tájkarakter védelme érdekében belterületen intézményi és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetekben elhelyezhető sportcsarnok kivételével csarnok jellegű épület nem építhető. 16. HELYI VÉDELEM 19. (1) A településen a helyi jelentőségű védett természeti területek és a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a vonatkozó helyi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a terület megjelenését megváltoztató tevékenység csak kertépítészeti terv alapján végezhető. (4) A helyi jelentőségű védett természeti területeken kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető. (5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el. (6) A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület védelmének a hatályba lépéséig kizárólag a természeti értékeket megőrző területhasználat folytatható. (7) A településen található kilátópontokat és a hozzájuk tartozó kilátásvédelemmel érintett területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (8) Kilátásvédelemmel érintett területen épület építése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, hogy a szomszédos kilátópontból a kilátás nem sérül és hatására a kilátópont tágabb környezetében az esztétikai értékben, látványban bekövetkező változás nem kedvezőtlen. 17. NÖVÉNYALKALMAZÁS 20. (1) A településen fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők, kivéve az oszlopos nyár, amely a 71-es számú út mentén ültethető. (2) Belterületek közterületén a honos fafajok, azok faiskolai fajtái, változatai, gyümölcsfák és azok díszfa változatai ültethetők. (3) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a fasorok telepítéséhez az utca műszaki kialakítását figyelembe véve honos fás növényzet alkalmazandó. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m 2 -nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

73 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 71 (4) Tájidegen és adventív, illetve gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fajok telepítése a település területén tilos. 18. VÍZPART 21. (1) Balatonalmádi belterületein a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen a beépítetlenül megőrzendő parti területsávval érintett területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely. (2) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni. A nádasokban csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tevékenység végezhető, a szabályozási terv által jelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők fenntarthatók.

74 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 72 V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 19. KÖRNYEZETVÉDELEM 22. (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz; b) kizárja a környezetkárosítást; c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra a telekhatáron kell teljesülniük. (3) A Balaton törvény ökológiai rehabilitációt igénylő területe a szabályozási terven lehatárolásra került, mint rekultiválandó terület határa. (4) A rekultiválandó területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandók és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók. A roncsolt, rekultiválandó területeken kerti bútorok és esőbeálló a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan elhelyezhetők maximálisan nettó 20 m 2 alapterületen. (5) A település területén ipari üzemet létesíteni nem szabad. 20. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 23. (1) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik, kiemelten érzékeny felszín alatti terület. A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat. (2) A vízbázisok védőterületein és védőidomain építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban, illetve a vonatkozó határozatban meghatározott korlátozásokkal folytathatók. (3) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. (4) A település beépítésre nem szánt területén állattartó épület a Balaton partjától 1000 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők. 21. A LEVEGŐ VÉDELME 24. (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (2) A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület. 22. A TERMŐFÖLD VÉDELME 25. (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására az talajerózió veszélye nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. (4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. (5) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 23. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS 26. (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. (2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen és helyi utcakép védettség alatt álló területen nem helyezhető el.

75 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 73 (3) Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető. 24. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 27. (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. (3) Zajt, rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológiai és egyéb zajforrás Balatonalmádi beépítésre szánt területén kizárólag akkor létesíthető, üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az üdülőterületre és lakóterületre érvényes határértékeket nem haladja meg. (4) A jelentős forgalmú és zajkibocsátású utak zajvédelmi hatásterületén védendő terület nem alakítható ki. VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 25. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK 28. (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Területén a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín a) külterületen legalább 80%-os; b) belterületen legalább 30%-os növényborítottságát. (3) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. (4) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. (5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell. 26. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 29. (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek; b) közművek, közműlétesítmények; c) szennyvízátemelő. (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók. (3) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 37. előírásai az irányadók. VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 27. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG 30. Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított. 28. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG 31. Beültetési kötelezettség érvényesítendő a 2. melléklet szerinti ingatlanokon. 29. TELEKALAKÍTÁS 32. (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik, s alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (2) Közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet vagy övezet előírásaitól kisebb nagyságban is kialakítható.

76 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 74 (3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek vagy telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek. (4) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. (5) Közforgalom elől elzárt magánút kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki szélessége nem lehet kisebb 6,0 m-nél. (6) A szabályozási terven telekcsoport újraosztással érintett területként jelölt telektömbön a telekcsoport újraosztás kizárólag egyidejűleg történhet. VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 30. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 33. (1) A meglévő és a tervezett közüzemű: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a) településképi megjelenésre, b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. (4) Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. (7) A település területén árnyékszék nem helyezhető el, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

77 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA 34. A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) az építési övezet vagy övezeti előírásai szerinti közműellátás biztosított; b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított; c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek; d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett. 32. VÍZELLÁTÁS 35. (1) Belterületen új vízhálózat: a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad, c) a tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon. (3) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni. 33. SZENNYVÍZELVEZETÉS 36. (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz: a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos; b) nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése tilos. (3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m 3 -t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül: a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, 1) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, 2) a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: 1) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható, 2) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, 3) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, 4) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. (4) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m 3 -t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: 1) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, 2) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, 3) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, 4) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. (5) Új szennyvízátemelő műtárgyat létesíteni csak bűzzáróan és zajvédelem kiépítésével lehet.

78 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 76 (6) Meglevő szennyvízátemelő műtárgy esetében 20 m-es védőtávolság biztosítása szükséges, a kijelölt védőtávolságon belül élelmiszert, gyógyszert előállítani, tárolni és forgalmazni nem lehet. 34. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 37. (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (2) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén, b) belterületbevonás esetén. (5) Az (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani. (7) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni. (8) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. (9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, b) a vízszállítás akadálymentes legyen. 35. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 38. (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is: a) műemléki környezetben; b) helyi értékvédelmi területen; c) utcakép védettség alatt álló területen; d) tájképvédelmi területen; e) kilátásvédelemmel érintett területen; f) helyi természetvédelmi területen; g) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Külterületen erdőterület kivételével egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel kell kiépíteni. 36. FÖLDGÁZELLÁTÁS 39. Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

79 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 40. (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is: a) műemléki környezetben; b) helyi értékvédelmi területen; c) utcakép védettség alatt álló területen; d) tájképvédelmi területen; e) kilátásvédelemmel érintett területen; f) helyi természetvédelmi területen; g) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Belterületen, valamint a külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra vagy terepszint alá lehet fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat külterületen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető. 38. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 41. (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen: a) antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető, b) silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyon, víztározókon ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna. (2) Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni. (3) Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők. (4) Antenna telepítőjének évenként ellenőrizni kell az élettani hatásokra tekintettel a sugárzás mértékét. IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 39. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 42. Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de kizárólag az építési helyen belül bővíthető, amennyiben megfelel az építési övezet egyéb előírásainak. 43. (1) A település területén 10 méternél magasabb antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el. (2) Új elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 méter magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, illetve 6 méter magasságot meghaladó zászlótartó oszlop: a) nem helyezhető el 1) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül; 2) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken; 3) Natura2000 területeken; 4) tájképvédelmi területen. b) egyéb területeken elhelyezhető, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 40. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 44. (1) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság magastetős épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. (2) Kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.

80 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 78 (3) Lejtős telken az épület lejtő oldali homlokzatának magassága nem haladhatja meg az építési övezetben vagy övezetben előírt legnagyobb épületmagasság +1,5m-es magasságot. (4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető. (5) Beépítésre nem szánt területeken ahol a HÉSZ ennél szigorúbb feltételt nem állapít meg a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg. (6) A település belterületén, a kereskedelmi szolgáltató építési övezetben és a kertes mezőgazdasági övezetben a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag: a) műanyag hullámlemez; b) fém trapézlemez, hullámlemez; c) hullámpala. (7) Tilos az épületek tetőfedő anyagának kék, sárga és lila színezése. (8) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók. (9) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. (10) Csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazoltan, illetve növényzettel takartan helyezhető el. (11) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága - háztartási méretű kiserőmű kivételével - nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek. (12) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést a riasztó kültéri egységét kivéve elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet; b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy: ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen. c) napenergiát hasznosító berendezés tetőfelületre történő telepítés esetén a tetősíktól legfeljebb 10%-kal emelkedhet ki. (13) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telek előkertjébe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalára szerelhető. (14) Beépítésre szánt területen melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény kivéve a közműcsatlakozás építményeit - az utca felőli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezését. 41. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 45. (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított feltöltés illetve bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5-1,5 m- t, de együttesen nem haladhatja meg a 2 m-t. (2) Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez legfeljebb 1,0 méterrel változtatható meg. (3) Tereprendezés az építési helyen kívül az előkertben is lehetséges az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése, valamint amennyiben azt az építési övezet előírásai megengedik előkerti gépkocsi beálló létesítése céljából. (4) Kertes mezőgazdasági területen a mezőgazdasági művelés során kialakult terepszintek megőrzendők, tereprendezésre kizárólag az (1) és (3) bekezdés értelmében kerülhet sor. (5) Támfal kialakítása a természetes terepszintet: a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel; b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel; de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg. (6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki.

81 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 79 (7) A közúttal határos telken az utcavonalon, illetve az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető. (8) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest. 46. (1) Beépítésre szánt területen, valamint a temetők területén a kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet. (2) Belterületen, beépítésre szánt területeken, kertes mezőgazdasági övezetben és a temetők területén az utcafronti kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8m és 1,8m közötti sávját a kerítés síkjára merőleges irányból nézve legalább 25%-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani. (3) A külterületi beépítésre nem szánt területeken kertes mezőgazdasági terület kivételével - kizárólag lábazat nélküli, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. (4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy lábazatos kerítés nem létesíthető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert. Kerítés helyett sövény létesíthető. (5) Zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. (6) Sportpályát körülvevő védőkerítés kizárólag 90 %-ban áttört szerkezetű, magassága legfeljebb 6,0 m lehet. 42. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 47. (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala 0,5-1,0 méter távolság betartásával és tűzfalas csatlakozással - közös telekhatárra is kerülhet. (2) Az oldalkert méretét a hatályos építésügyi jogszabályok alapján kell meghatározni úgy, hogy annak mértéke 3m-nél kisebb nem lehet. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon. (4) Az előkerti építési vonal a) beépített utcaszakasz esetén: a legalább 70%-ban az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett kialakult állapothoz igazodó kell legyen; b) újonnan beépítésre kerülő területek építési övezeteiben a szabályozási terven jelöltek szerint, annak hiányában 5m, kivéve ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége, mely egyben építési vonal is, 5 m. (6) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon. (7) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méter, a hátsókert 0,5 méter. (8) Amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került beépíthető telekrész vagy építési hely, úgy a telken/építési telken épület csak az építési helyen vagy a beépíthető telekrészen helyezhetők el. (9) Beépítésre nem szánt területen az OTÉK beépítésre szánt területekre vonatkozó beépítési mód meghatározását, arra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

82 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 80 MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 43. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 48. (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók: a) Kisvárosias lakóterület (Lk) b) Kertvárosias lakóterület (Lke) c) Településközpont terület (Vt) d) Intézményi terület (Vi) e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) f) Hétvégiházas terület (Üh) g) Üdülőházas terület (Üü) h) Különleges területek a) lovassport terület (K-Spl) b) vízisport terület (K-Spv) c) strandterület (K-Str) d) kemping (K-Kemp) e) szabadidőközpont (K-Szk) f) autóbusz pályaudvar (K-Au) g) vasútállomás (K-Vá) 44. LAKÓTERÜLETEK 49. (1) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el. (4) A lakóterületek építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. 45. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 50. (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) kereskedelmi, szolgáltató c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális, közösségi szórakoztató; e) szállás jellegű; f) igazgatási, iroda; g) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezett épület maximum nyolc önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor, b) tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy, c) árnyékszék, d) kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, e) állatkifutó, f) trágyatároló, g) siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, h) építménynek minősülő antennaszerkezet.

83 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 81 (5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén történhet. (6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el gépjárműtároló. (7) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (8) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó építmények nem helyezhetők el. (9) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy lakhatási céllal nem helyezhető el. (10) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 Építési övezet jele Beépítés i mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 Lk1 SZ , * 3 Lk2 SZ , Lk3 SZ , Lk4 SZ , Lk5 SZ , Lk6 SZ , Lk7 K-U K ,5 0 *- lásd (13) bekezdés SZ szabadonálló beépítés K-U kialakult úszótelkes beépítési mód K - kialakult (11) Lk1 építési övezetben a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: a) kereskedelmi szolgáltató rendeltetésű épület építése esetén 40%; b) szálláshely szolgáltató rendeltetésű épület építése esetén 50%; c) lakó és egyéb rendeltetés esetében 55%. (12) Lk1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó. (14) Lk1 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m 2 -t. (15) Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. (16) Lk1 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg: a) a Felsőörsi úttól északra, mint a 119,0 mbf vízszint által kimetszett szintvonalat; b) a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, mint a 118,0 mbf vízszint által kimetszett szintvonalat; c) a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, mint 117,5,0 mbf vízszint által kimetszett szintvonalat. (17) Lk1 építési övezetben a zöldfelületek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet. (18) Lk1 építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 20%, amely kereskedelmi szálláshely létesítése esetén 25%-ra felemelhető önálló szabályozási terv készítésének keretén belül. (19) Az Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén, az újonnan kialakuló tömb északi vagy a déli végén, önálló szabályozási terv készítésének keretén belül, legfeljebb egy szakaszon, legfeljebb 80 m-en elhagyható abban az esetben, ha telken belül, közterület mentén az elmaradt beültetéssel megegyező nagyságú területen összefüggő, többszintű fás beültetésű terület kerül kialakításra. (20) Lk1, Lk2 és Lk3 építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

84 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 82 (21) Lk4, Lk5 és Lk6 építési övezet építési telkein kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el. (22) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkek fenntarthatók. (23) Lk7 építési övezetben a kialakult tömbtelken épület nem építhető. (24) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkes beépítési mód esetén a meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, bontásuk esetén az úszótelekre új épület építhető. 3 (25) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés esetén az érintett telek területe legfeljebb 10%-ban módosulhat. 46. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 51. (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális; e) szállás jellegű; f) sport; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkeken legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el. (4) Legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. (5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) trágyatároló; c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (6) Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény. (7) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (8) Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (9) Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. (10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) meglévő főépület esetén önálló épületben; c) terepszint alatt; d) támfalgarázsban; történhet. (11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető (12) Lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy lakhatási céllal nem helyezhető el. (13) Kereskedelmi szálláshely legfeljebb 6 szobaegységig helyezhető el. (14) 1 m-nél nagyobb tereprendezési munkát igénylő teniszpálya nem helyezhető el. 3 Az Lk7 építési övezetre vonatkozó, az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.

85 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 83 (15) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 Lke1 SZ , Lke2 SZ , Lke3 SZ , Lke4 SZ , Lke5 SZ , Lke6 SZ , Lke7 SZ , Lke8 SZ , Lke9 SZ , Lke10 SZ , Lke11 SZ , Lke12 SZ , Lke13 SZ , Lke14 O , Lke15 O , Lke16 O K ,0 50 O SZ K - oldalhatáron álló beépítés - szabadonálló beépítés - kialakult (16) Lke1 építési övezet építési telkeit úgy kell kialakítani, hogy azok közterületi feltárása ne a Szabadságkilátó utca felől történjen. (17) Lke16 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

86 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET 52. (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Az építési telkeken több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz. (5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (6) Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény. (7) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (8) Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (9) Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. (10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs is); történhet. (11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető (12) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H Terepszint alatti Épületmagasság A zöldfelület Beépítettség Építési Kialakítható Kialakítható beépítettség Beépítés megengedett 1 övezet telek legkisebb telek legkisebb megengedett megengedett legkisebb i mód legnagyobb jele területe (m²) szélessége (m) legnagyobb legnagyobb mértéke (%) mértéke (%) mértéke (%) mértéke (m) 2 Vt1 SZ 1ha , Vt2 SZ 1ha , Vt3 SZ 1ha K 50 5 Vt4 SZ , Vt5 SZ , Vt6 SZ , Vt7 SZ , Vt8 SZ ,0 45

87 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 85 1 A B C D E F G H Terepszint alatti Épületmagasság Beépítettség Kialakítható Kialakítható beépítettség Beépítés megengedett telek legkisebb telek legkisebb megengedett megengedett i mód legnagyobb területe (m²) szélessége (m) legnagyobb legnagyobb mértéke (%) mértéke (%) mértéke (m) Építési övezet jele A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 10 Vt9 SZ , Vt10 O , Vt11 O , Vt12 SZ , Vt13 SZ , Vt14 O , Vt15 SZ , Vt16 SZ , Vt17 Z , Vt18 Z , Vt19 SZ K 20 K 20 7, Vt20 SZ , Vt21 SZ , Vt22 SZ ,5 30 O SZ Z K - oldalhatáron álló beépítés - szabadonálló beépítés - zártsorú beépítés - kialakult (13) Vt7 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m 2 -t. (14) Vt7 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel terhelt területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. (15) Vt7 építési övezetben a zöldfelületek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (16) Vt7 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó. (17) Vt7 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg: a) a Felsőörsi úttól északra, mint a 119,0 mbf vízszint által kimetszett szintvonalat; b) a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, mint a 118,0 mbf vízszint által kimetszett szintvonalat; c) a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, mint 117,5,0 mbf vízszint által kimetszett szintvonalat. (18) Vt9, Vt14, Vt17 és Vt18 építési övezetben intézményi, kereskedelmi szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetés létesítése esetén a megengedett legnagyobb beépítettség 40%. (19) Vt19 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. (20) Vt19 építési övezetben új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, annak alapterületével megegyező mértékig történhet. (21) Vt-20 építési övezetben elhelyezhető épület üdülő rendeltetést is tartalmazhat. 4 4 A Vt K építési övezetre vonatkozó, az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.

88 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA INTÉZMÉNY TERÜLET 53. (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) igazgatási, iroda; b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; c) kulturális, közösségi szórakoztató; d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Az építési telkeken több épület is elhelyezhető. (5) Állattartó építmények nem helyezhetők el. (6) Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (7) Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H Terepszint alatti Épületmagasság A zöldfelület Beépítettség Építési Kialakítható Kialakítható beépítettség Beépítési megengedett 1 övezet telek legkisebb telek legkisebb megengedett megengedett legkisebb mód legnagyobb jele területe (m²) szélessége (m) legnagyobb legnagyobb mértéke (%) mértéke (%) mértéke (%) mértéke (m) 2 Vi1 SZ 1 ha ,0 40 SZ K 3 Vi2 SZ , Vi3 SZ , Vi4 SZ , Vi5 SZ K , szabadonálló beépítés - kialakult (8) Vi5 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatárrendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. 49. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 54. (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó; e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Az építési telkeken több épület is elhelyezhető. (5) Önálló lakó rendeltetésű épület nem létesíthető. (6) Állattartó építmények nem helyezhetők el. (7) A településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

89 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 87 (8) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 SZ Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 Gksz1 SZ , Gksz2 SZ , Gksz3 SZ , szabadonálló beépítés (9) Gksz1 építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 10 m. (10) Gksz1 építési övezetben új épület építése esetén az épület köré vagy a telekhatárok mentén legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. (11) Gksz1 és Gksz 2 építési övezetben a közlekedési utak mentén 50 m-es távolságban az építési övezetek területén szolgálati lakás nem építhető. (12) Gksz 3 építési övezetben a zaj- és rezgés védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály szerinti - védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető. A zaj- és rezgésvédelmi határértékeknek az építési telken belül teljesülniük kell. (13) Gksz3 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni. (14) Gksz3 építési övezet területén új épület építése esetén, meglévő épület bővítése esetén a zajtól védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni, hogy az épület lakó helyiségeinek nyílásai nem nézhetnek a 71. sz. főútra, kivéve, ha ezen lakó helyiségek nyílászárói méretezett zajvédelemmel ellátottak. 50. HÉTVÉGIHÁZAS TERÜLET 55. (1) Hétvégi házas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) Hétvégi házas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) sport; e) lakó 5 rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) trágyatároló; c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; d) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop. (6) Állattartó épület nem helyezhető el. (7) Amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. (8) Az építési telkeken kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el. (9) Legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető. 5 Üh építési övezetekre vonatkozó, az OTÉK ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111. (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28. (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.

90 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 88 (10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) támfalgarázsban; történhet. (11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető (12) A hétvégi házas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 Építési övezet jele Beépítés i mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 Üh1 SZ , Üh2 SZ , Üh3 SZ , Üh4 SZ , Üh5 SZ , Üh6 SZ , Üh7 SZ , Üh8 SZ , Üh9 SZ , Üh10 SZ ,0 55 SZ - szabadonálló beépítés 51. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET 56. (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Üdülőházas területen elhelyezhető fő rendeltetésű - épület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) igazgatási, iroda; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Új kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 25%-án létesíthető. (4) Üdülőházas területen kemping nem helyezhető el. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) közműpótló műtárgy d) kirakatszekrény; e) trágyatároló; f) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;

91 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 89 g) építménynek minősülő antennaszerkezet. (6) Az építési övezet területén több fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető. (7) Telekalakítás kizárólag telekhatárrendezés, illetve telekegyesítés lehet. (8) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (9) Az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 5m. (10) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 Építési övezet jele Beépítés i mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 Üü1 SZ 1ha , Üü2 SZ 1ha , Üü3 SZ , Üü4 SZ ,0 65 SZ - szabadonálló beépítés (11) Az Üü1 és Üü3 építési övezetekben amennyiben új épület meglévő épület bontását követően épül, az új épület épületmagassága az elbontott épület épületmagassága, de legfeljebb 12,5 méter lehet. 52. KÜLÖNLEGES TERÜLET 57. Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) lovassport-terület (K-Spl) b) vízisport-terület (K-Spv) c) strandterület (K-Str) d) kemping (K-Kemp) e) szabadidőközpont (K-Szk) f) autóbuszpályaudvar (K-Au) g) vasútállomás (K-Vá) 53. KÜLÖNLEGES TERÜLET LOVASSPORT TERÜLET 58. (1) Különleges terület lovassport terület a Szabályozási terven K-Spl jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassporttal kapcsolatos közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lovassport; b) állattartó; c) egyéb sport; d) lovassporthoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató; e) szállás jellegű; f) iroda; g) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; b) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) Szállás rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el. (9) Lakó rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el.

92 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 90 (10) Meglévő hétvégi ház amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új hétvégi ház nem helyezhető el. (11) Külterületen lovassportcsarnok építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (12) A különleges terület lovassport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H SZ 1 Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 K-Spl1 SZ 1ha , szabadonálló beépítés 54. KÜLÖNLEGES TERÜLET VÍZISPORT TERÜLET 59. (1) Különleges terület vízisport terület a Szabályozási terven K-Spv jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban vízisport-létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület vízisport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) vízisport; b) vízisport tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) egyéb közösségi szórakoztató; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: c) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; d) állatól, állatkifutó; e) kirakatszekrény; f) trágyatároló; g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; h) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) Kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű és lakó rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 50%-án helyezhető el. (9) A különleges terület vízisport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H Terepszint alatti Épületmagasság A zöldfelület Kialakítható Beépítettség Építési Kialakítható beépítettség Beépítési telek megengedett 1 övezet telek legkisebb megengedett megengedett legkisebb mód legkisebb legnagyobb jele szélessége (m) legnagyobb mértéke legnagyobb mértéke (%) területe (m²) mértéke (%) (%) mértéke (m) 2 K-Spv1 SZ 1,5ha ,0 60 SZ K 3 K-Spv2 SZ K , szabadonálló beépítés - kialakult telekméret (10) K-Spv1 építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés csak a sportrendeltetés elsődleges megtartásával helyezhető el. (11) K-Spv2 építési övezetben az építési telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület. (12) K-Spv2 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

93 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÜLÖNLEGES TERÜLET STRANDTERÜLET 60. (1) Különleges terület strandterület a Szabályozási terven K-Str jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület strandterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) strand kiszolgáló; b) szabadtéri sport; c) a strand rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató; d) a strand rendeltetéshez kapcsolódó vendéglátó; e) egyéb közösségi szórakoztató; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) kirakatszekrény; d) trágyatároló; e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; f) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) A különleges terület strandterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H Kialakítható Terepszint alatti Épületmagasság A zöldfelület Beépítettség Építési telek Kialakítható beépítettség Beépítési megengedett 1 övezet legkisebb telek legkisebb megengedett megengedett legkisebb mód legnagyobb jele területe szélessége (m) legnagyobb mértéke legnagyobb mértéke (%) mértéke (%) (m²) (%) mértéke (m) SZ 2 K-Str1 SZ 3ha , K-Str2 SZ 1ha , K-Str3 SZ , K-Str4 SZ , szabadonálló beépítés (9) K-Str1 építési övezetben újonnan épülő épület egyetlen homlokzatának magassága sem haladhatja a meglévő főépület legnagyobb homlokzatmagasságát. (10) K-Str1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát. 56. KÜLÖNLEGES TERÜLET KEMPING 61. (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - kemping terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) szállás; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) közösségi szórakoztató, kulturális; e) sport; f) kemping kiszolgáló rendeltetésének elhelyezését biztosító rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

94 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 92 (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) kirakatszekrény; d) trágyatároló; e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; f) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) A különleges terület - kemping építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H SZ Építési övezet jele K- Kemp1 K- Kemp2 Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) SZ 1ha ,0 70 SZ 2ha , szabadonálló beépítés (9) K-Kemp1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát. 57. KÜLÖNLEGES TERÜLET SZABADIDŐKÖZPONT 62. (1) A Különleges terület szabadidőközpont terület a Szabályozási terven K-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) közösségi szórakoztató, kulturális; b) sport; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) igazgatási, iroda; e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; f) szállás jellegű; g) lakó rendeltetést is tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírás másképp rendelkezik. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) trágyatároló; c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; d) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

95 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 93 (8) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 K-Szk1 SZ 5ha , K-Szk2 SZ 3ha , K-Szk3 SZ ,0 50 SZ - szabadonálló beépítés (9) K-Szk2 építési övezetben lakó és szállás rendeltetésű épület nem helyezhető el. (10) K-Szk3 építési övezetben a lakó, illetve a szállás jellegű rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 40%-án helyezhető el. 58. KÜLÖNLEGES TERÜLET AUTÓBUSZ PÁLYAUDVAR 63. (1) Különleges terület autóbusz pályaudvar a Szabályozási terven K-Au jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban autóbusz pályaudvar elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület autóbusz pályaudvar terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) közlekedési; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; e) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (7) A különleges terület - autóbuszállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 Építési övezet jele Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 K-Au SZ K ,0 40 K SZ - kialakult állapot - szabadonálló beépítés 59. KÜLÖNLEGES TERÜLET - VASÚTÁLLOMÁS 64. (1) Különleges terület - vasútállomás a Szabályozási terven K-Vá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kötöttpályás közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - vasútállomás terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) közlekedési; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) egészségügyi, szociális; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat.

96 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 94 (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; e) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (7) A különleges terület - vasútállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C D E F G H 1 Építési övezet jele Beépítés i mód Kialakítható telek legkisebb területe (m²) Kialakítható telek legkisebb szélessége (m) Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) Terepszint alatti Épületmagasság beépítettség megengedett megengedett legnagyobb mértéke legnagyobb (%) mértéke (m) A zöldfelület legkisebb mértéke (%) 2 K-Vá SZ ,0 50 SZ - szabadonálló beépítés

97 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 95 XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 60. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 65. (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók: a) Zöldterület aa) Közkert (Zkk) ab) Közpark (Zkp) b) Erdőterületek ba) Védelmi (Ev) bb) Közjóléti (Ek) c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület (Má) cb) Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő (Má-gy) cc) Általános mezőgazdasági terület szárazulat (Má-sz) cd) Kertes mezőgazdasági terület (Mk) d) Vízgazdálkodási terület da) Vízgazdálkodási terület tómedren belül (Vtb) db) Vízgazdálkodási terület - tómedren kívül (Vtk) dc) Vízgazdálkodási terület egyéb vízfelszín (Vf) ddc) Vízgazdálkodási terület vízbeszerzési terület (Vb) e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Bánya (Kb-B) eb) Temető (Kb-T) ec) Szabadidőközpont (Kb-Szk) f) Közlekedési terület fa) Közúti (KÖu) fa) kötöttpályás (KÖk) g) Közmű terület (Kmű) 61. ZÖLDTERÜLET 66. (1) Zöldterület övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. A zöldterületek nagyságuk, az ott elhelyezhető rendeltetésük alapján az alábbi övezetekbe soroltak: a) Közpark (Zkp) b) Közkert (Zkk) (2) Zöldterület övezetibe tartozó közparkok, közkertek létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. (3) Zöldterületen közmű és hírközlési létesítmények a föld alatt vezethetők. (4) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, kivéve a vízpart rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületek esetén, ahol a terület 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. A zöldterületek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia (5) Zöldterületen csak a Balaton-felvidéken honos fák és azok faiskolai változatai ültethetők a függelék szerint. (6) Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületeken épület csak a telek beépíthető telekrészeként kijelölt helyen helyezhető el. (7) Zöldterület övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) komposztáló, f) zászlótartó oszlop. 67. (1) Zkp övezetekben elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, b) a területfenntartásához szükséges építmény,

98 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 96 c) vendéglátó épület. (2) Zkp1 és Zkp2 övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (3) A Zkp1 jelű övezetbe tartozik helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Szent Erzsébet-liget. A park növényállományát fokozatosan fel kell újítani. A zöldfelület tovább nem csökkenthető, újabb parkoló és sportterületek nem jelölhetők ki és a további beépítés teniszpályához kapcsolódó klubház kivételével - tilos. A meglévő építmények és épületek felújítása megengedett. (4) Zkp3 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. A Zkp3 jelű övezetben a természetes vegetáció megőrzendő. A meglévő magánstégek bontandók. A partrajutást közösségi móló kialakításával kell biztosítani. (5) Zkp3 övezetben a Nemzeti Parkba tartozó telek nem építhető be, új épületek kizárólag a telek beépíthető részén helyezhetők el. (5) Zkk övezetekben elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, b) a terület fenntartásához szükséges építmény, c) vendéglátó épület. (6) Zkk1 és Zkk2 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (7) A Zkk2 jelű övezet telkein a város építészeti és történeti értékeit figyelembe véve történhet beépítés. Új épület építése esetén a védendő zöldterületi elemmel való kapcsolatot a környezeti állapotadat részét képező látványterven kell bemutatni. (8) Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el. 62. ERDŐTERÜLET 68. (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerinti erdősítésre kijelölt területek. (2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint: a) Védelmi (védett és védőerdő, mezővédő) (Ev) b) Közjóléti erdő (Ek) erdők lehetnek. (3) Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető. (4) Erdőterület övezeteiben erdőtelepítés, erdőfelújítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; energetikai növénytelepítés nem engedélyezhető. (5) Erdőterület övezeteiben a meglévő gyepek fenntarthatók. 63. ERDŐTERÜLET VÉDELMI ERDŐ 69. (1) Az Ev jellel jelölt védelmi rendeltetésű erdőterület övezet elsősorban a talaj, másodsorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak. (2) Az Ev jelű övezetben a) épületet elhelyezni nem lehet, b) a legkisebb kialakítható telek 2 ha. (3) Az Ev jelű övezet telkein melléképítmény nem helyezhető el.

99 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ERDŐTERÜLET KÖZJÓLÉTI ERDŐ 70. (1) Közjóléti erdőterület övezete a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület. (2) Közjóléti erdőterület övezetében elhelyezhető rendeltetések: a) erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó, b) vendéglátó, c) kutatási, d) szálláshely szolgáltató, e) sportoláshoz kapcsolódó. (3) Az övezet telkein az épületek elhelyezésének feltételei: a) a kialakítható legkisebb telek területe m 2 (2 ha), b) beépíthető legkisebb telek területe m 2 (10 ha), c) a beépítés módja: szabadonálló, d) megengedhető legnagyobb beépítettség: 0,3%, e) építmények legnagyobb épületmagassága: 4,5 m. (4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik. (5) Az övezetben kialakult beépítettség esetén az épületek az övezet előírásaitól eltérően felújíthatók, helyreállíthatók. (6) Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (7) Ek jelű övezetek telkein a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) komposztáló, f) zászlótartó oszlop. (8) Ek2 jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezetre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni. 65. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 71. (1) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében az alábbi övezetekre osztja: a) általános mezőgazdasági terület (Má) b) általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő (Má-gy) c) általános mezőgazdasági terület szárazulat (Má-sz) d) kertes mezőgazdasági terület (Mk) (2) A mezőgazdasági terület övezeteiben: a) csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, a tájba illeszkedés környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó; b) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető. (3) Mezőgazdasági terület övezetek telkein épületpótló műtárgy nem helyezhető el. (4) Mezőgazdasági területen közmű és hírközlési vezeték csak a természeti értékek megőrzésének biztosításával létesíthető. (5) Mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető. (6) Mezőgazdasági területeken az épületek elhelyezésének feltétele: a) az utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el. b) új épületet a földrészlet közút felöli 30 m-es sávjában, a hegygerinchez közeli ingatlanoknál a telek lejtő oldali végében kell elhelyezni.

100 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 98 (7) A mezőgazdasági területen, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem helyezhető el: a) a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, b) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, c) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, d) melléképítmények a közmű becsatlakozási műtárgyak kivételével, e) kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó f) fóliasátor és üvegház. 66. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 72. (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben erdő is létesíthető. 73. (1) Má1 jelű övezet elsősorban árutermelő növénytermesztés végzésére szolgáló terület. (2) Má1 jelű övezetben elhelyezhető: a) a növénytermesztéshez kapcsolódó; b) az állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó; c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás. rendeltetések (3) Má1 jelű övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet a Btv. vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. (4) Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében: A B C D E 1 A TELEK Szántó Gyep Ültetvény - Ültetvény - szőlő gyümölcsös Kialakítható/beépíthető 2 5 ha / 20 ha 1 ha / 5 ha 1 ha / 2 ha 1 ha / 3 ha legkisebb területe 3 Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség 100 m 50 m 40 m 50 m 4 Beépítési módja szabadonálló szabadonálló szabadonálló szabadonálló Legnagyobb megengedhető beépítettsége Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépíthetősége Épület-magasságának megengedett legnagyobb mértéke 0,3% (max m 2 ) 1% (max. 600 m 2 ) 2% (max. 400 m 2 ) 1% (max. 600 m 2 ) 0,5% 2% 5% 5% 4,5 m 4,5 m 4,5 m 4,5 m (5) Má1 jelű övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás biztosított, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése, időszakos tárolása megoldott a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével. (6) Má1 jelű övezetben ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. (7) Má1 jelű övezet telkein építésre kerülő új épületegyüttesek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie. (8) Má1 jelű övezetben vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető. (9) Má1 jelű övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (10) Má2 jelű övezetbe tartoznak a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepek. Az övezetben a Balaton törvény magterületre vonatkozó előírásait be kell tartani. (11) Má2 jelű övezetben épület nem helyezhető el. (12) Má3 jelű övezetbe tartoznak a Lozsánta közepes termőképességű mezőgazdasági területei.

101 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 99 (13) Má3 jelű övezet a Balaton törvény turisztikai fejlesztési terület övezetébe tartozik, épület nem helyezhető el. (14) Má3 jelű övezetben a telek kialakítható legkisebb területe 5 ha. (15) Má4 jelű övezet a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi övezetbe taroznak, területükön az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet előírásait figyelembe kell venni. (16) Má4 jelű övezetben épület nem helyezhető el. 67. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET GYEP, FÁS LEGELŐ 74. (1) Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő terület a Szabályozási terven Má-gy jellel szabályozott övezet. (2) Az Má-gy övezet a Balaton-felvidéki táj karakterét meghatározó bokorerdő, fás legelő, bokorerdő, karsztbokorerdő területek, melyeket fenn kell tartani. (3) Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő övezetek telkein épület nem helyezhető el. (4) Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő övezetekben a telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret m 2 (2 ha); b) a kialakítható legkisebb telekszélesség: 50 m; (5) Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő övezetek telkein a szabadidő eltöltését szolgáló turistaút, pihenőhely (pad, asztal, esőtető) erdei tornapálya, az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, ismertető táblák helyezhetők el. (6) Má-gy2 jelű övezet területén a Balaton törvény Ökológiai rehabilitációt igénylő terület előírásait kell figyelembe venni. A területekre tájrendezési terv készítendő, melyben meg kell határozni a rehabilitáció célját. a) Jelenlegi és volt bányaterületen tájrehabilitáció érdekében szükséges a Balatonfelvidékre jellemző bokorerdő létesítése. A tájrendezési tervben meg kell határozni az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető anyagkitermelés nagyságrendjét a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően. b) A rekultivált hulladéklerakó területén a tájrendezési tervben meghatározottaknak megfelelően biztosítani kell a terület takarását. 68. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET SZÁRAZULAT 75. (1) Általános mezőgazdasági terület szárazulat a szabályozási terven Má-sz jellel szabályozott övezet. (2) Má-sz jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. (3) Má-sz jelű övezetben a meglévő, természetes növényvilág megtartása elsődleges. 69. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 76. (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület. (2) Mk övezetben elhelyezhető: a) kertészeti termelés; b) szőlőt- és gyümölcsermesztéshez kapcsolódó; c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei; d) lakó amennyiben az övezet előírásai megengedik rendeltetések (3) A kertes mezőgazdasági területen épület a) az első osztályú szőlő kataszteri területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan b) az első osztályú szőlő kataszteri területbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ággal vagy gyümölcs művelési ággal vagy intenzív kertészeti kultúrával hasznosított telken helyezhető el. (4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben az épület-elhelyezésnél a Btv. kertgazdasági területre és térségi jelentőségű tájképvédelmi területre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

102 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 100 (5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein nem helyezhető el: a) medence, nyílt tüzivíztározó; b) hulladéktartály tároló; c) kirakatszekrény; d) állatól, állatkifutó; e) trágyatároló; f) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. (6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a kialakuló telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (8) Kertes mezőgazdasági területen 3000 m 2 -nél kisebb telek nem alakítható ki. (9) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben az egységes beépítettség biztosítása érdekében az építmények a Balaton-felvidéken jellemző szőlőhegyi építési hagyományoknak megfelelő formanyelvvel vagy ahhoz illeszkedő módon alakítandó ki. Az épületek kialakításának feltételei: a) az épület feltöltésben nem helyezhető el; b) a homlokzat felületének anyaga lehet: ba) vakolat bb) égetett agyag anyagú vagy mészhomok tégla bc) kő c) homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, szürkével tört fehér és árnyalatai lehetnek; d) nyeregtető alakítható ki fokos tetőhajlással, nád fedés esetén 45 fokos tetőhajlás is engedélyezett; e) tetőn az íves záródású ökörszem ablak kivételével nyílászáró nem létesíthető. f) tető héjazatánál természetes anyagú és színű égetett cserép-, azbesztmentes műpala, terméspala- és nádfedés alkalmazható; g) fából készült nyílászárók (zöld, barna, fehér és natúr fa színekben) alkalmazhatók; h) erkély, tetőtéri terasz, loggia nem építhető; i) tilos a műanyag, alumínium és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása; j) utcai homlokzaton garázs vagy különálló garázsépület nem létesíthető. (10) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein föld feletti PB-gáz tartály nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva. (11) Az övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott. (12) A keletkező szennyvíz elhelyezésére amennyiben a szennyvíz-elvezető hálózathoz való csatlakozás nem megoldott - zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével. (13) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein antenna, parabolaantenna, azok tartószerkezetei közterületről nem látható módon helyezhetők csak el. (14) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 3000 m 2 -nél kisebb telken legfeljebb egy épület és egy pince helyezhető el, 3000 m 2 -nél nagyobb telken két épület is létesíthető. Amennyiben 3000 m 2 -nél kisebb telken több épület is található, úgy a meglévő épületek kubatúrán belül felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók. 77. (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A B C E F 1 Övezet jele A telek 2 Mk1 Mk2 Mk3 Mk4 3 Beépíthető legkisebb területe (m 2 ) Beépíthető legkisebb telekszélessége (m)

103 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 101 A B C E F 1 Övezet jele A telek 2 Mk1 Mk2 Mk3 Mk4 5 Beépítési módja szabadonálló szabadonálló szabadonálló szabadonálló Legnagyobb beépítettség (%) megengedhető Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Építmények kialakítható legnagyobb épületmagassága (m) Az építmény legmagasabb pontja a rendezett tereptől mérve (m) ,0 4,0 4,0 3,5 6,0 6,0 6,0 6,0 10 Présház legnagyobb alapterülete (m 2 ) Présház legnagyobb szélessége (m) 6,0 8,0 8,0 6,0 (2) Mk3 jelű övezet telkein lakóépület építésének a feltétele: a) beépíthető telekméret legalább 3000 m 2 b) szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés; c) az telken legfeljebb egy lakó rendeltetésű épület helyezhető el. (3) Erdő övezettel határos telkeken az épületeket a telek erdőtől távolabbi, alacsonyabb részén kell elhelyezni. (4) Az Mk5 jelű övezet telkein épület nem helyezhető el. 70. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 78. (1) Vízgazdálkodási területek a következők: a) Vízfelszín (V) b) Vízbeszerzési terület (Vb) c) Tómedren belül (Vtb) d) Tómedren kívül (Vtk) (2) Vízgazdálkodási terület övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint. (3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű mederkarbantartási sáv biztosítandó. (4) Vízgazdálkodási területen állatokat fürdetni, itatni nem szabad. (5) Vízgazdálkodási területen nem helyezhetők el: a) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, b) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők. 79. (1) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja. (2) A Vb övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik. (3) Vb jelű övezet területének a fenntartása a magasabb rendű jogszabályok és a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével történhet. (4) A Vtb jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren belüli területe, ami a Balaton vízmeder területe.

104 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 102 (5) A Vtb jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni: a) Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők; b) a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető; c) a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné. d) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető. (6) A Vtb jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezet és a tómeder terület övezet előírásait kell figyelembe venni. (7) Vtk jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli területe. (8) A Vtk jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok és a Balaton törvény vonatkozó előírásai az irányadók. (9) A Vtk jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. 71. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 80. Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) temető (Kb-T) b) bánya (Kb-B) c) szabdidő központ (Kb-Szk) 72. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET TEMETŐ 81. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterületen elhelyezhető: a) terület fenntartását és őrzését szolgáló; b) ravatalozó, kápolna rendeltetések. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület temető övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult; b) a kialakítható beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; f) minimális zöldfelület arány 60% (4) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. (6) Az övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) állat ól, állatkifutó, f) komposztáló, g) zászlótartó oszlop. (7) Kb-T övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. (8) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni.

105 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 103 (9) Kb-T övezetben a temető telekhatára mentén, telkén belül amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó. (10) Új temető terület létesítése, illetve temetőrész megnyitása kertépítészeti terv alapján történhet. 73. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET BÁNYA 82. (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben elhelyezhető: a) bánya b) gazdasági; c) bányászati tevékenységhez kapcsolódó rendeltetések. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezeteiben lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület bánya övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult; b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 2%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; f) minimális zöldfelület arány 30% (5) Az övezet telkei legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. 74. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET SZABADIDŐ KÖZPONT 83. (1) A Különleges beépítésre nem szánt terület szabadidőközpont terület a Szabályozási terven Kb-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) közösségi szórakoztató, kulturális; b) sport; rendeltetést is tartalmazhat. (3) A telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) hulladéktartály-tároló; b) kirakatszekrény; c) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; d) állatól, állatkifutó; e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Az övezet területén épület nem helyezhető el a) a Köcsi-tó ingstlanrészlettől mért 40 méter széles sávban; b) geológiai bemutató helytől mért 40 méter széles sávban; c) telekhatároktól mért 10 méter széles sávban. Az építési korlátozáson belül található meglévő épület kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, (8) Az övezet területén a HÉSZ helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület előírásait figyelembe kell venni. (8) Gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (9) Különleges beépítésre nem szánt terület szabadidőközpont övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult; b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 0,5%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m;

106 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 104 f) minimális zöldfelület arány 95% 75. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 84. (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. (2) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. (3) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. (4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit, valamint azok védőtávolságát a Szabályozási Terv ábrázolja: A B C D 1 Út kategória Közlekedési terület szélessége Védőtávolság sz. főút Külterületi 28 m m másodrendű főút K.IV.A sz. főút belterületi átkelési szakasza Belterületi másodrendű főút Meglévő - B.III.a.D j. összekötő út Külterületi összekötőút K.V.B j. összekötő út belterületi átkelési szakasza Belterületi másodrendű főút B.IV.b.C. Meglévő (22 m) Meglévő (14 m) m j. összekötő út tervezett belterületi átkelési szakasza Belterületi másodrendű főút B.IV.b.C. 22 m j. összekötő út belterületi átkelési szakasza j. összekötő út tervezett belterületi Belterületi másodrendű főút B.IV.b.C. Belterületi másodrendű főút átkelési szakasza B.IV.b.C. 9 Gyűjtőutak Gyűjtőút B.V.c.C. Meglévő (14 m) 22 m m Meglévő ( m) Lakó és kiszolgáló utak Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-b B.VI. d-c Meglévő (8-10 m) 11 Tervezett gyalogutak Gyalogút B.VIII. 3 m (2) Szabadbattyán Tapolca országos törzshálózati vasútvonal - Meglévő m (5) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével. (6) Az övezetbe nem sorolt közutak a település kiszolgáló útjai, melyeken a Szabályozási terv alapján kiszolgáló lakóutca, vegyesforgalmú út, gyalogosfelület alakítható ki, a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével. (7) A 71. sz. főút dr. Óvári Ferenc utca és Verseny utca közötti szakaszán különszintű gyalogosátkelő létesíthető.

107 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 105 HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 85. (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Balatonalmádi város helyi építési szabályzatáról szóló 16/2005. (VII.7.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. Balatonalmádi, Keszey János Polgármester Jegyző Kihirdetve: Balatonalmádi, Jegyző

108 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 106 MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A.../2015. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-5, SZT-6, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10, SZT-11, SZT-12, SZT-13, SZT-14, SZT-15, SZT-16) 2. MELLÉKLET A.../2015. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 2.1. Elővásárlási joggal érintett területek Elővásárlási jog illeti Balatonalmádi Város Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, Mihály R. utca/paál László utca 10879, hrsz területre a balatonalmádi közösségi borkultusz terület kialakítása céljából. Elővásárlási jog illeti Balatonalmádi Városi Önkormányzatot a vízpart-rehabilitációs terv alapján kialakítandó közhasználatú zöldterületekre az alábbi ingatlanok vonatkozásában: 1519/12, 1519/14, 1519/15, 1519/16, 1519/17, 2315, 2313/22, 2313/23, 2313/27, 2720/2, 2721/13 hrsz 2.2. Beültetési kötelezettséggel étintett területek a Verseny utca-dr. Óvári Ferenc utca-józsef Attila utca által határolt terület (2347/1, 2348, 2350, 2351, 2352, 2355, 2356, 2357 hrsz), ahol a szabályozási terven jelölt mélységben többszintes fás zöldfelület létesítendő; a vörösberényi temető (29 hrsz) területét a szabályozási terven jelölt része; a 71. sz. főút nyugati oldalán, a Szorosi úttól délre elhelyezkedő kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület szabályozási terven jelölt része Telekcsoport újraosztással érintett területek - belterületbe vonható terület - Szömörce utca környéke I. (10619, 10624, 10626, 10627, 10605/1, 10605/3, 10605/2, 10608/3, 10609, 10610, 10615, 10616, 10613/3, 10613/2, 10617, 10622, 10621, 10619, 10624, 10625, 10626, 10627); - belterületbe vonható terület - Szömörce utca környéke II. (10472, 10469, 10466, 10465); - belterületbe vonható terület - a Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti terület (11044, 11047/1, 11047/2, 11047/3, 11047/4, 11047/5, 11047/6, 11047/7, 11047/8, 11047/9, 11047/10, 11045, 11046, 11048, 11050) - belterületbe vonható terület - Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (10016/4, 10016/5, 10016/6, 10016/7, 10016/8, 10016/9,); - belterületbe vonható terület - Tűzmadár utca kertvárosias lakóterülete (10219/1, 10219/2, 10219/3);

109 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 107 FÜGGELÉKEK 1. FÜGGELÉK A.../2015. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 1.1. Országos műemléki védelem alatt álló építmények Ssz Műemlék védelmi szám Cím Ház sz. Hrsz Funkció Veszprémi út Református templom Lehel utca Nepomuki Szt. János szobor Laposa Dániel utca Ház Veszprémi út Római katolikus templom Veszprémi út 85. 2, 3 Volt jezsuita rendház Thököly Imre utca Magtár Bartók Béla utca Présház Bartók Béla utca /9 Présház Dugonics utca /4 Présház-pince Veszprémi út Veszprémi út Lehel u Laposa Dániel u Veszprémi út Thököly Imre u Bartók Béla utca Bartók Béla utca Dugonics utca - 232/3, 620, 18/1, 23, 229/1, 229/9, 227/2, 227/4, 227/3, 560, 232/7, 579/1, 232/4, 22, 229/10, 231, 232/6, 578/1, 578/2, 228, /3, 4/7, 643, 644, 645, 646, 670/1, 671/1, 671/2, 671/3, 716/6, 716/11, 716/12, 232/6, 232/7, 232/8, 657, 642/2, 706, 3, 2, 1 232/6, 232/8-9, 466, 467, 719, 720, 750/1, 827, 829, , 782, 488, 505, 509, 510/1, 630, 631, 633, 657 1, 232/3, 232/6-7, 4/5-7, 645, 646, 671/1-3, 706, 716/11-12, 716/6 3, 4/7, 671/1-3, 705, 707, 708, 709, 710, 711, 712, 716/11-12, 716/ /2-3, 10065/6, 10144, 10145, 10147, 10148, /1-3, 10119/10, 10119/6, 10119/8, , 4670/10, 4670/6, 4670/8, 4671/3 Vörösberényi református templom műemléki környezete Vörösberényi római katolikus templom műemléki környezete Nepomuki Szt. János szobor ex lege műemléki környezete Ház ex lege műemléki környezete Volt jezsuita rendház ex lege műemléki környezete Magtár ex lege műemléki környezete Présház ex lege műemléki környezete Présház ex lege műemléki környezete Présház-pince ex lege műemléki környezete

110 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Helyi védelem alatt művi értékek BELTERÜLET Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció 1. Fogoly utca /14 Pince 2. Martinovics utca Nyaraló 3. Veszprémi utca /2 Lakóépület 4. Bartók Béla utca /10 Nyaraló 5. Rekettye utca /10 Régi pince 6. Baross G. utca Kossuth - 366/1-3 Hősi emlékmű L. utca sarok 7. Vöröshegyi utca /5 Présház 8. Töltés utca 14/b. 4368/6 Üdülőépület átépítés alatt 9. Szent Imre herceg utca Nyaraló 10. Mikszáth K.-Dankó P.u Nyaraló 11. Mikszáth K. utca /1 Nyaraló 12. Töltés -Kilátóhegyi utca Nyaraló 13. Pinkóczi Kompolthy Nyaraló utca 14. Pinkóczi utca /3 Nyaraló 15. Kompolthy út /2 Nyaraló 16. Pinkóczi út /6 Nyaraló 17. Arany János utca Nyaraló 18. Szabadság utca Nyaraló 19. Veszprémi utca Nyaraló 20. Bajcsy-Zsilinszky utca Zeneiskola 21. Baross Gábor utca /1 Fatornácos villa, nyaraló 22. Martinovics utca Fatornácos villa, lakóház 23. Martinovics utca Fatornácos villa, lakóház 24. Martinovics utca Fatornácos villa 25. Baross Gábor utca Fatornácos villa, nyaraló 26. Komjáth A. köz Fatornácos villa 27. Baross G. utca Szent Margit kápolna 28. Park utca Nyaraló 29. Széchenyi sétány Postás üdülő 30. Bajcsy-Zsilinszky utca Általános iskola 31. Bajcsy-Zsilinszky utca Óvoda 32. Bajcsy-Zsilinszky utca Panzió 33. Bajcsy-Zsilinszky utca Terike nyaraló / Becsák villa 34. Dr. Óvári F. utca Régi villa 35. Káptalan utca Nyaraló 36. Kőrisfa utca , Boldogasszony kápolna Deák Ferenc utca /3 Lakóépület 38. Deák Ferenc utca Nyaraló 39. Óvári F. utca Szent Imre R. kat. templom + Szt Jobb kápolna 40. Arany János utca Nyaraló 41. Óvári F. utca /2 Lakatlan 42. Óvári F. utca Nyaraló 43. József Attila utca Nyaraló 44. József Attila utca vöröskő ház 45. Dr. Óvári F. utca /6 Lakóépület 46. Kossuth L. utca /1 Lakóépület 47. Kossuth L. utca Szecessziós villa

111 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Baross G. utca Református templom 49. Baross G. utca Közösségi ház volt, ma nyaraló 50. Arany János utca Nyaraló 51. Arany János utca Nyaraló 52. Arany János utca Lakóépület 53. Bajcsy-Zsilinszky utca Kakas csárda 54. Véghely D. u. -Öregpark /4 Liget kávéház 55. Széchenyi sétány Szeőke villa, Mária lak 56. Neptun utca /1 BYC klubház volt 57. Mészöly G.- Csók István Nyaraló utca 58. Öreghegyi utca régi üdülőépület 59. Szigeti J. utca Nyaraló 60. Bajcsy-Zsilinszky utca Evangélikus templom Vasúti töltés támfala, mint ipari emlékmű a megszüntetett Balatonalmádi-Győr vasútvonalon 62. Baross Gábor utca A pékség beltéri kemencéje, mint ipari műemlék.

112 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 110 KÜLTERÜLET Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció 1. Pinkóczy utca /7 lakóház 2. Bartók Béla utca présház 3. Vödörvölgyi utca /1 Ravatalozó kápolna Öreghegy , présház, lakóház , Sátorhegy-Bagóhegy présház 6. Remetevölgy - 025/30 Pince - présház ÉPÍTMÉNYEK Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció 1. Köztársaság u , 29 Vöröskő síremlékek Thököly u.- Temető 2. Veszprémi utca - 716/12 kőkereszt Pinkóczy fehér kőkereszt 3. Fehérkereszt utca sarok 4. Pinkóczy -Vessző utca - 033/7 kőkereszt sarok 5. Pinkóczy temető - 026/1 vöröskő síremlékek+kereszt 6. Kilátóhegyi utca Óvári (Wesselényi) lelátó Helyi értékvédelmi terület Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út - Alsóörsi határút Köcsi lépcső _ Árnyas utca 2836, 2834, hrsz telkek északi határa Alsóörsi határút belterülethatár Szabadságkilátó utca Berkenye köz - Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala Káptalan utca - Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala Boróka utca 2503 hrsz-ú út által határolt terület; Öreghegy Mihály R. utca/paál László utca 10879, hrsz terület; Vörösberény Ófalu területe Vörösberényi séd Malomvölgyi utca Hegyalja utca Madách Imre utca Veszprémi út által határolt terület. Helyi utcakép védettség alatt álló terület Almádi városrész Arany János utca

113 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA FÜGGELÉK A.../2015. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ RÉGÉSZETI TERÜLETEK Ssz. Lelőhely neve Azonosító 1. Káptalanfüred I Káptalanfüred II Káptalanfüred, Téralja Vasúti homokbánya Öreg-hegy - Pedagógus üdülő Öreg-hegy Dózsa György u környéke Lok-hegy 7345, Kisberény Budatava Wesselényi strand Vörösberény - Református templom 13. Vörösberény belterület és Magtár környéke Kun-földek Szilfa-dűlő Közép-Új-hegy Közép-Új-hegyiszőlő Várhegy Vörösberényi iskola ÚJ LELŐHELY 20. Séd átalja Bauxitkutató, Rákóczi telep ÚJ LELŐHELY 7354

114 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA FÜGGELÉK A.../2015. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ TERMÉSZETVÉDELEM 3.1. Országos jelentőségű védett természeti területek Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó természeti területek: 2313/11, 2313/15, 2313/16, 2313/5, 2313/6, 2313/8, 2712/2, 2713, 2721/10, 2721/7, 2721/8, 2721/ Natura 2000 területek Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek SPA (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Balatonalmádi közigazgatási területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek SCI (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Megye-hegy (HUBF20018) Balatonalmádi: 050, 051/1, 051/2, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 056/4, 056/5, 058/9, 060, 061, 062, 063, 064, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 066, 067, 068/1, 068/2, 069/1, 069/10, 069/11, 069/12, 069/2, 070, 071, 072, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18, 073/19, 073/20, 073/21, 073/22, 073/23, 073/24, 073/25, 074, 075, 076, 077, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 081, Helyi természetvédelmi területek Szent Erzsébet liget: 18/23/TT/77 törzskönyvi szám: 1633, 1634, 1635, 1636, 1637/1, 1637/4, 1638, 1640, 2285/1, 2285/2, 2286, 2287, 2288, 2296/1, 2297, 2298, 2299 hrsz

115 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA FÜGGELÉK A.../2015. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ MINTAKERESZTSZELVÉNYEK M=1:100

116 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA FÜGGELÉK A.../2015. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ BALATONALMÁDI JAVASOLT NÖVÉNYZETE A lakóterület kertje: Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható Balatonalmádiban. Ezt kiegészíti a klimatikus adottságokból következő sajátos tájkarakter. Gyepterületek: A szűk telkeken a legnagyobb helyet a gyepterület foglalja el. Kialakításánál az egyetlen fúből álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló fűfajok és más alacsony növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása történhet fűmag keverék vetésével. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágait lehet ültetni. Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása, célszerűen a természetes gyepterületen gyűjtött szaporító anyaggal (szakmai ismeretet kíván). Javasolt alkotók: francia perje (Arrhenatherum elatius) karcsú fényperje (Koeleria cristata) prémes gyöngyperje (Melica ciliate) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica) kései perje (Cleistogenes serotina) vékony csenkesz (Festuca valesiaca) A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl: százszorszép (Bellis perennis) vajszmu or ogszem (Scabiosa ocroleuca) kakukkfű (Thynius.sp) veronika fajok (Veronica sp) hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga) fehér here (Tri folium repens) A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai telepíthetők: hóvirág (Galanthus nivalis) télizöld meténg (Vinca minor) illatos ibolya (Viola odorata) gyöngyvirág (Convallaria majalis) széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium) A kertet szegélyezhetik alacsony növésű kerti virágok, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése Alacsony növésű szegélyvirágok: porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) árvácska (Viola wiltrockiana) jácintok (Hyacinthus sp) fehér nárcisz (Narcissus poeticus) csupros nárcisz (N. pseudonarcissus) tazetta nárcisz (N. tazetta) törökszegfű (Dianthus barbatus) kerti szegfű (Dianthus carvophyllus) lenvirágú habszekfű (D. plumaris) petúnia (Petunia hybrida) körömvirág (Calendula officinalis) lila sáfrány (Crocus vernus) aranysáfrány (Crocus aureus) kék nőszirom (Iris germanica) pompás nárcisz (N.incomparabilis) törpe bársonyvirág (Tagetes patula) búzavirág (Centaurea cyanus) szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia) Magasabb kerti virágok: nefelejcs (Myosotis silvestris) őszirózsa fajok (Aster sp) kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum) mezei margaréta (C. leucantheum) kerti szarkaláb (Consolida ajacis) fehér liliom (Lilium candidum)

117 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 115 tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis) ezüstös pipitér (Anthemis hiebersteiniaia) estike (Hesperis matronalis) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) japán árnyliliom (Hosta lancifolia) tűzliliom (Lilium bulbiferuni) pálmaliliom (Pucca filamentosa) tulipánfélék (Tulipa sp.) bugás lángvirág (Phlox paniculata) oroszlánszáj (Antirrhinum majus kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans) bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus) Kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények: üröm fajok (Artemisia sp.) izsóp (Hypossus officinalis) levendula (Lavandula angustifolia) rozmaring (Rosmarinus officinalis) kerti ruta (Ruta graveolens) orvosi zsálya (Salvia officinalis) kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, TT sp.) bazsalikom (Ocvmum basalicum) Kerítést kísérő díszcsejék: kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) tűztövis (Pyracantha coccinea) egybibés galagonya (Craetegus monogyna) szederfajták (Ruhus sp.) nyári orgona (Buddleia davídii) közönséges orgona (Syringa ulgaris) mályva (Hibiscus siriacus) Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé): trombita folyondár (Campsis radicans) sarkantyúka (Tropaeolum majus) tatár lonc (Lonicera tatarica) magyar lonc (Lonicera tellmaniana) borostyán (Hedera helix) kék hajnalka (Ipomoea tricolor) ligeti szőlő (Vitis silvestris) bíboros hajnalka (Ipomoea. purpurea) Kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva) sziklai ternye (Alyssum saxatile) fehér varjúháj (Sedum album) rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum) borsos varjúháj (Sedum acre ) A lakótelek fái: Régen jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fákat csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl: kislevelű hárs (Tilia cordata) berkenye (Sorbus sp.) vadkörte (Pyrus pyraster) tölgy (Quercus sp.) Javasolt gyümölcsfák és cserjék dió (Juglans regia) őszibarack (Prunus persica) szilva (Prunus domestica) cseresznye (Cerasus sp.) körte (Pyrus communis) kajszibarack (Prunus armeniaca) mandula (Prunus dulcis) meggy (Prunus cerasus) alma (Malus domestica) eperfa (Morus alba) szőlő (Vitis vlnifera) málna (Rubus ideaus) egres (Ribe.s uva-crispa) füge (Ficus carica) piros ribizli (Ribes spicatum) mogyoró (Corylus avellana). Sajátos hangulatot adhat: a különféle dísztökök (Cucurbita pepo), a kúszó bab (Phaseolus sp.), napraforgó (Helianthus anzruus) mértéktartó alkalmazása.

118 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 116 A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb viágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonizrm zonale). KÖZTERÜLETEK, PARKOK NÖVÉNYZETE: Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék használatával alakítsák ki. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét - a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén - kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. Itt kevésbé elvárt a honos fajok alkalmazása, inkább a zöldfelületek karaktere határozza meg a kiválasztásukat. Fák a templom körül és a jelentősebb középületeknél: kislevelű hárs (Tilia cordata) vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus molyhos tölgy (Quercus pubescens) hippocastanum) kocsánytalan tölgy (Quercus petrae) További honos fafajok: mezei juhar (Acer campestre) mezei szil (Ulmus minor) magas kőris (Fraxinus excelsior) virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus) madárberkenye (Sorbus aucuparia) Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa (Morus alba). Cserjék madárbirs (Cotoneaster sp.) cserszömörce (Cotinus coggygria) egybibés galagonya (Crataegus monogyna) kecskerágó (Euonymus sp.) veresgyűrű som (Cornus sanguinea) kökény (Prunus spionosa) Díszcserjék közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) mogyoró (Corylus avellana) orgona (Syringa vulgaris). A lakókerteknél felsorolt gyümölcsfák, cserjék, kúszónövények is alkalmazhatók a hely függvényében. Kerülni kell a tájidegen fajok használatát, az adventív fajok betelepedését pedig minden áron megakadályozni! Tájidegen fajok pl. a fenyők (Picea sp), vagy a tuják (Thuja occidentalis). Különösen az adventív fajok betelepítését kell megakadályozni, mert ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható p1. a bálványfa (Ailarzthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robiznia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. grgatrtea).

119 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 117 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK

120 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 118 VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS A vizsgálatok összefoglalásának célja a település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a problematikus témakörök kiemelése. Települési alapadatok Terület (ha) 4988 Belterület (ha) 760 Külterület (ha) 4228 Lakosság (fő) 8506 Térségi kapcsolatok, településhálózat Balatonalmádi a Közép-dunántúli régióban, a Balaton Kiemelt Üdülőköretben fekszik, a Kelet- Balatoni Kistérség központja. Ezt a szerepkört részben annak köszönheti, hogy a térség legnépesebb települése, és részben annak is, hogy turisztikai szempontból a legfrekventáltabb településnek számít. Ez egyben azt is jelenti, hogy Balatonalmádi vállalkozásai a környező településekről jelentős számú munkavállalót képesek foglalkoztatni (bár ez erősen szezonális jellegű). A város a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások tekintetében nagyobb számú és egyre színvonalasabb szolgáltatásokat mondhat magáénak, ami részben a környező településeket is kiszolgálja. Közművelődés szempontjából egyértelműen központi pozícióban van, ami köszönhető a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár gazdag programkínálatának. Balatonalmádi viszonylag sűrű városi hálózatban található. A környező kis- és középvárosok km távolságban helyezkednek el: Balatonfüred 14 km, Balatonfűzfő 4 km. Balatonkenese 14 km, Székesfehérvár 51 km, Veszprém 13 km. A település a fővárostól 113 km-re fekszik. A térségi munkamegosztásban Veszprém és Balatonfüred vesz részt nagyobb súllyal, amit a két város nagysága, illetve az ott található funkciók és szolgáltatások köre magyaráz. A városhoz közel fekvő Veszprém fejlesztési alközpontként, illetve megyeszékhelyként számos közép- és magasabb szintű szolgáltatási funkciót ellát. Balatonfüred az elmúlt két évtized fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen megerősödött. A város közúti szempontból a Balaton keleti medencéje és az északi part között elkerülhetetlen tranzitútvonal mellett fekszik, ahol a nyári idegenforgalmi időszakban, különösen hétvégenként jelentősen túlterheltek az utak. A város egyelőre nem tudta kihasználni, s fejlődésének a szolgálatába állítani a közúti infrastruktúrát, mint gazdasági potenciált. A tranzitforgalom terhelése, a zaj- és légszennyezés jelentős, míg értékteremtő hatása elenyésző. A Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710. sz. másodrendű főút megépülésével, valamint a Balatonfűzfő (71. sz. főút) -Litér (8. sz. főút) közötti 72. sz. másodrendű főút szélesítési és megerősítési munkálataival Balatonalmádi tranzitforgalmában csekély mértékű csökkenés tapasztalható. A település társadalma A demográfiai adatok összesítéséből látszik, hogy bár a természetes fogyás jellemzi Balatonalmádit, a bevándorlások száma jelenleg ezt a fogyást ellensúlyozza, s így az elmúlt 10 évben a város lakosságszáma növekedett. A legszembetűnőbb változás a fiatal korosztály arányának jelentős visszaesése. Ez visszavezethető a regionális szinten is alacsony élveszületések számára, másrészt arra enged következtetni, hogy a városba bevándorlók között nem a fiatalok és a kisgyermekes családok vannak túlsúlyban. A beköltözők között hangsúlyosan megfigyelhető egy csoport, akik eleve rendelkeztek üdülőingatlannal a településen, és úgy döntenek, hogy véglegesen a Balaton mellett telepednek le. Ez a csoport jellemzően magasabb kvalitású, biztos egzisztenciával rendelkezik és az idősebb korosztályt képviseli. Az ismertetett folyamatok eredményeképpen az öregedési mutató magas. Ez az index azt is megmutatja, hogy Balatonalmádiban regionális összehasonlításban is meglehetősen elöregedő a lakosság. Ez azért is jelent problémát, mert egy település életében a fiatalok jelenléte jelenti azt a humán tőke potenciált, amely megalapozza a város fejlődését és biztosítja a szolgáltatások működőképességét.

121 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 119 Humán közszolgáltatások Balatonalmádiban alapfokú és középfokú oktatási intézmények találhatók. A Balatonalmádi Napköziotthonos Óvoda 3 épületben biztosít óvodai ellátást. A városban 2 általános iskola és a Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium, valamint a Kósa György Városi Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik. Balatonalmádiban 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos rendel. A város jelentőségét mutatják az ott megtalálható alap- és középfokú intézmények, melyek a környező települések és a kistérség igényeit kielégítik: a Munkaügyi kirendeltség és a Rendőrkapitányság. A település gazdasága Balatonalmádit alapvetően turisztikai orientációjú településnek lehet tekinteni. Jelentős ipari foglalkoztatásról a rendszerváltást megelőző időszak kapcsán lehet csak beszélni. A településen a mezőgazdaságból élők aránya nem jelenős, jelentős állattartás nincs. Jelentős, megművelt mezőgazdasági termőterületek nem találhatók, kismértékű a szőlő- és gyümölcstermesztés. A működő vállalkozások túlnyomó többsége 10 fő alatti foglalkoztató, ami mellett 20 db főt foglalkoztató vállalat működik, illetve egy középvállalatnak minősülő cég. A vállalkozások profilját illetően a cégek bő negyede ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozik. A kereskedelmi szektorban működik a cégek ötöde. Jelentős még az építőipar és a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozás, amelyek 10-10%-os részesedéssel bírnak a működő vállalkozások körében. A Kelet-Balatoni Kistérség, aminek központja Balatonalmádi, a Balaton Üdülőkörzet egészén belül a közepesen fejlett üdülőterületek közé tartozik. Balatonalmádi városközpontjával és parkjaival, strandjaival, szállodáival történetileg is a frekventált balatoni vízparti nyaralóhelyek közé tartozik. Az elmúlt néhány évben a spontán fejlődést egyre inkább felváltotta a tudatos idegenforgalmi stratégia alkalmazása, ami középtávon azt eredményezheti, hogy Balatonalmádi a mostaninál sokkal karakterisztikusabban fog tudni megjelenni a balatoni idegenforgalmi termékpalettán. A település azért is szerencsés helyzetben van, mert idegenforgalma jelenleg sem csupán a vízparti pihenésen alapul, jelen van a vízi turizmus, az aktív turizmus, a program/rendezvény turizmus és a konferenciaturizmus is. Természeti adottságok Balatonalmádi a Balaton-riviéra kistájon helyezkedik el, közvetlenül határosan a Balaton-felvidék és kismedencéi kistájjal, nagyon változatos domborzattal rendelkezik. Balatonalmádi építészeti karakterét, illetve a tájhasználatot meghatározza a permi vöröshomokkő. Balatonalmádi éghajlata a magyarországi éghajlati tipizálás szerint meleg mérsékelten száraz. A terület a Bakony csapadékárnyékában mérsékelten vízhiányos. A települést a Vörösberényi séd és a Remete-patak érinti, időszakos tónak tekinthető a Köcsi-tó. Balatonalmádiban a természetes környezet jelentősen visszaszorult, így a területe kultúrtájként jellemezhető. Tájszerkezet, tájhasználat Balatonalmádi tájszerkezetének, illetve településszerkezetének kialakulásában a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, több évezredes kultúra, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek játszottak szerepet. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat és az azokat formáló patakvölgyek. Összességében jellemző, hogy a volt zártkerti részeken, a belterülettel határosan folytatódik az elmúlt évtizedek lassú beépülési folyamata, a határterületek belterületbe vonása, lakóterületté válása. A belterülettől távolabbi részeken, illetve a meredekebb hegyoldalakon a természetközeli társulások jellemzőek, a bányaterületeken kívül az emberi kéz nem hagyott számottevő nyomot a tájon. A település 4988 hektáros közigazgatási területének jelentős részét a Balaton felszíne uralja ha. A külterületi területhasználat bő felét teszi ki összességében az erdő (39%) és a gyep (22%) aránya. A szántóterületek súlya (16%) lényegében megegyezik a szőlő (8%), gyümölcsös (9%) területek együttes arányával.

122 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 120 Táji és természeti értékek Mivel Balatonalmádi túlzott gyorsasággal növekedett és ez a gyors növekedés komoly táji következményekkel járt, már csak szigetszerű táji- és természeti értékek maradtak fenn, így még fontosabb azok védelme. A településen találhatók nemzetközi és nemzeti jelentőségű természeti területek is. Belterületi területhasználat Balatonalmádi területhasználatában jellemzően a vegyes használatú területek dominálnak. A lakó és üdülő telkek egymás melletti jelenlétére Almádi településrész beépülésének alig 150 éves történelmére visszatekintve, mindig volt példa. A Káptalanfüredi üdülőterületen is egyre több telek lakó funkciójú. Vörösberényben, a jellemzően falusias központ kivételével szintén a vegyes területhasználat a jellemző. A Budatavai üdülőtelkek között is egyre több lakóépület épül. A településen tisztán intézményi használatú területek csak kis számban akadnak. A településközpontban, illetve az egyes településrészek alközpontjában főként vegyes, lakóintézményi, vagy üdülő-intézményi, vagy lakó-üdülő-intézményi használat a jellemző. Az alközpontok főként kereskedelmi, ellátási központként funkcionálnak, a város központjában a település teljes igazgatási, oktatási, ellátási, egészségügyi, kulturális intézményhálózata megtalálható. Zöldterületek, közparkok tekintetében a városközpont és a part menti településrészek jól ellátottak, a város egyéb részein zöldterület alig akad. A szőlőhegyek be nem építhető telkein jelentős nagyságú erdőfoltok találhatók még belterületen is, melyek megtartása rendkívül fontos a település jövője szempontjából. A strand, sport, vízisport területek többsége a pari sávban találhatók, amelyek jelentős forgalmuk, közösségi jellegű használatuk, a part menti elhelyezkedésük miatt egyedileg szabályozandók. Balatonalmádi part menti területein a közcélú használat aránya kedvező. A település egésze jelentős belső tartalékokkal rendelkezik, mindegyik településrészen nagy számban találhatók beépítetlen, üres telkek a jelenlegi belterületen belüli fejlődés megfelelő alapját képezve. Épített értékek Az egyes településrészek: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred, Budatava egymástól teljesen eltérő képet mutatnak. A településrészek eltérő településszerkezete, az utcahálózat és a telekméretek különbözősége jól megkülönböztethetővé teszi őket. Mindegyeik településrészen megtalálható az arra jellemző beépítési jelleg, épülettípus. A településen 10 műemlék, 66 helyi védelem alatt álló épület és 6 helyi védelem alatt álló építmény található. Vörösberény, közel 1000 éves történelmének köszönhetően, az ősi településmagban, a Malom völgyben, a Vörösberényi séd mentén jól őrzi középkori szerkezetét. A terület helyi védelem alatt áll, területén két műemlék templom található. A településrész lakóépületei között már nem található olyan lakóház, amely ne viselné magán az átalakítások nyomát oly mértékben, hogy az eredeti éves lakóépület felismerhetően eredeti szépségében megmaradhatott volna, területén egyetlen helyi védelem alatt álló lakóház található, ami egy régi présház-pince bővítéseként jött létre. Almádi településrészen, a szőlőhegyből üdülőtelepüléssé váló város szívében találhatók a legértékesebb, korábbi présházakból nyaralóvá átépített vagy eleve nyaralónak épített fatornácos villák, amelyek egy része ma is a XX. század eleji szépségében pompázik. Almádi fürdőtelepüléssé alakulásának időszakából számos üdülőépület maradt meg eredeti állapotában, melyek helyi védelem alatt állnak. Káptalanfüred településrész újabb beépítésű. A településrész igazi értékét, a tervezett és pontosan végrehajtott szabályozás alapján kialakított nagyméretű telkek, a megőrzött fák, a viszonylag egységes, túlzásoktól mentes épületek jelentik. A területrészen helyi védelem alatt álló épületek főként településtörténeti értékűek. A településrész szerkezete, a telekstruktúra is helyi védelem alatt áll. Balatonalmádi egykori szőlőhegyi területein igen kevés népi épület maradt fenn. Vörösberény északi részén, a korábbi szőlőhegyen, Újhegyen, ezen kívül a Vöröshegyen, valamint a Pinkóczi u. közelében a hajdani szőlőhegyen találhatók országos vagy helyi védelem alatt álló pincék.

123 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 121 A település területén a védelemre méltó épületek mellett az építmények és emléktáblák védelmére is kitér a helyi értékvédelmi rendelet. A Vörösberényi séd parton álló Nepomuki Szent János szobra műemlék. Ezen kívül védelem alatt állnak a település területén található kőkeresztek, valamint a két temető egyes vöröskő síremlékei. Közlekedés A település közúti megközelíthetőségét, országos főúthálózathoz való kapcsolatát a Balaton északi partján haladó 71. sz. másodrendű főút biztosítja, amely közvetlen kapcsolatban áll az M7 autópályával. Az országos főút áthalad a városon, párhuzamosan a Székesfehérvár-Tapolca vasúti nyomvonallal és a Balaton parttal. További közúti kapcsolatot biztosítanak a j. Veszprém Balatonalmádi összekötő út és a j. Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út. A településen a közösségi közlekedés helyközi autóbuszjáratokkal bonyolódik. A buszjáratokat a BALATON VOLÁN ZRt. üzemelteti. Az országos úthálózati elemeken közlekedő távolsági buszjáratok legalább óránként indulnak a főváros és a regionális központok felé (általában Veszprémi átszállással, közvetlen járat naponta öt indul). A helyi közlekedést is a helyközi járatok bonyolítják le, azonban a városnak csupán %-a tekinthető közösségi közlekedéssel ellátott területnek. Ez nagyon kicsi arány, főleg a nyári forgalmat figyelembe véve. A településen 9 km hosszú kerékpárút és további 10 km kijelölt kerékpáros nyomvonal üzemel. Jelentős a nyári szezonban jelentkező parkolási igény, különösen a település központjában és a part mentén. Közmű Balatonalmádi jól közművesített település. A település területén a vízellátó hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat, a földgázellátó hálózat, a villamosenergia ellátó hálózat és az elektronikus hírközlés hálózata épült ki. A területen levő létesítmények részben időszakos, részben állandó használatra alkalmasak. Az időszakos létesítmények fűtési hőellátása a gázellátó hálózat megépítéséig nem volt megoldott, a rendszer kiépítésével ez mára megszűnt. Az állandó és időszakos létesítmények termikus célú energiaigényeit amennyiben a földgáz hálózatra nincsenek rákötve- így nagy részben nem vezetékes energiahordozókkal (szén, fa, PB, stb.), kisebb részben villamosenergiával elégítik ki. Környezeti állapot Balatonalmádi a téli időszakban önálló életet élő kisváros, a márciustól októberig tartó időszakban azonban üdülőtelepüléssé válik, s megnövekszik a népesség száma, növekszik a tranzitforgalomból származó és az üdüléssel járó környezeti terhelés. A balatoni üdülőkörzetben elsődleges fontosságú a tó vízminőség-védelme, ezért a parthasználat szabályozása a szárazföldről érkező káros hatások csökkentése kiemelt jelentőségű. Balatonalmádiban is megtaláljuk azokat a környezeti gondokat, amelyek több hasonló Balaton-parti településre is jellemzők. Ezek a közlekedésből eredő zaj- és levegőszennyezés, az illegális szemétlerakás környezetszennyezése és a vízbázis veszélyeztetése. Katasztrófavédelem Balatonalmádi a felszíni vízelvezetés szempontjából rendkívül kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. A település belterülete 775 ha, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő terület 4238 ha, tehát a város területét jelentős külvíz terheli. A megfelelő vízelvezetés biztosításához az árkok mértékadó csapadékviszonyokhoz igazodó bővítésére, megfelelő burkolattal és szűrő műtárgyakkal való ellátására van szükség. A település belterületén, a gyűjtő utak mentén ez többé-kevésbé megoldott, a kisebb lejtésszögű területeken, a külterületi utak, mezőgazdasági területek mentén azonban további ráfordítást igényel. A várost érintő partszakaszon a Balaton nem önt ki, de a jég és a déli erős hullámzás a partfalat erősen igénybe veszi, ezért annak folyamatos karbantartása szükséges. Balatonalmádi közigazgatási területén elsősorban az eróziós folyamatok okoznak talajlepusztulást, a defláció nem számottevő. A hirtelen jött nagy esők jelentős károkat okoztak az elmúlt években az amúgy sem jó állagú, zömében burkolatlan hegyi utakon. Támfalak dőltek, rézsűk omlottak, közvetlen veszélyt és károkat okozva az önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokban egyaránt.

124 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 122 EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK Belterületi kiemelt feladatok: - Balatonalmádi belterülete az elmúlt évszázadokban folyamatos változáson ment keresztül, ennek megfelelően az egyes városrészekben a lakóterületek között - telekstruktúra illetve beépítési intenzitás tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak. Éppen ezért a lakóterületek beépítési paramétereinek felülvizsgálatánál figyelemmel kell lenni a meglévő adottságokra, értékekre; - települési központ és alközpontok helyének biztosítása; - a helyi védelem alatt álló településrészek figyelembevétele a szabályozás során; - az üdülő- és lakóterületek határának felülvizsgálata; - üdülőterületeken megjelenő lakó funkció kezelése; Vízparti területek: - sportpálya turisztikai célú fejlesztésének vizsgálata; - új kikötők kijelölése; - egyedi szabályozást igénylő különleges területek kezelése; - vízparti szolgáltatások fejleszthetőségének biztosítása; Fejlesztési területek: - turisztikai fejlesztéseknek helyt adó terület kijelölése (Lozsánta); - új intézményi, kereskedelmi és sportterületek kijelölése (Budatava északi rész és Vörösberény déli rész); Tájhasználati feladatok: - természet- és tájvédelmi értékeknek megfelelő szabályozás; Közlekedési és közmű területek, katasztrófavédelem: - másodrendű főutak nyomvonalának korrekciója; - vasúti átjárók rendszerének felülvizsgálata; - központi településrész és a parti sáv jobb kapcsolatának biztosítása; - csapadékvíz elvezetés megoldása.

125 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Balatonalmádi a Közép-Dunántúli régióban fekszik, ami adottsága révén fontos szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Székesfehérvár régióközponti funkciót tölt be, Tatabánya gazdasági-logisztikai központ, Veszprém komplex felsőoktatási központ. A térszerkezetben meghatározó irányokat jelölnek ki Budapesten, a Balaton térségén, Győrön és Szombathelyen keresztül az Európába irányuló fejlődési zónák, melyben központi helyet foglalhat el és kiemelt jelentőségű a régió nagyvárosainak potenciális együttműködési rendszere. A régióra erőteljes hatást gyakorol Budapest közelsége és a Balatoni turisztikai térség régión belüli elhelyezkedése. A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton Régió Budapest középpontjához (közlekedési 0 km) legközelebbi pontja 80 km, legtávolabbi pedig 183 km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) egyedileg szabályozott térségi, koordinációs tanácsával (Balaton Fejlesztési Tanács), a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Területén 164 saját önkormányzatisággal bíró település található, amely közül 16 a város. A Balaton partján összesen 39 települést találunk, ebből a városok száma 9. A parti települések átlagos lakosságszáma közel kétszerese a régiós átlagnak. Balatonalmádi a BKÜ egyik olyan meghatározó középvárosa, ami komoly fejlődési potenciállal rendelkezik. Balatonalmádi városközpontjával és parkjaival, strandjaival, szállodáival történetileg is a tradicionális balatoni vízparti nyaralóhelyek közé illeszkedik. Balaton Kiemelt Üdülőkörzet forrás: Balaton Régió Fejlesztési Stratégiája A Kelet-Balatoni Kistérség a Balaton keleti medencéje, a Mezőföld északi nyúlványa, a Bakony déli lejtői által határolt terület Veszprém megyében. 299 km 2 -en fekszik, ez a megye területének mintegy 7%-a. Nagyságát tekintve csak a legkisebbet, a várpalotai kistérséget haladja meg. Lakosainak száma meghaladja a főt. A kistérséget 11 település alkotja: Alsóörs,

126 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK 124 Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Küngös, Litér, Szentkirályszabadja. Közülük három városi rangú: Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese. A legnépesebb település Balatonalmádi 9 ezer feletti lakosságszámmal, egyúttal Balatonalmádi a kistérség központja. Ezt a szerepkört részben annak köszönheti, hogy a térség legnépesebb települése, és részben annak is, hogy turisztikai szempontból a legfrekventáltabb településnek számít. A városban évente 30 ezer körüli vendég fordul meg, így ennek megfelelő idegenforgalmi infrastruktúrával és szolgáltatói hálózattal rendelkezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy Balatonalmádi vállalkozásai a környező településekről jelentős számú munkavállalót képesek foglalkoztatni (bár ez erősen szezonális jellegű). A város a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások tekintetében nagyobb számú és egyree színvonalasabb szolgáltatásokat mondhat magáénak, ami részben a környező településeket is kiszolgálja. Közművelődés szempontjából egyértelműen központi pozícióban van Balatonalmádi, ami köszönhető a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár gazdag programkínálatának. Balatonalmádi Város, Alsóörs Község, Szentkirályszabadja Község, Litér Község, Felsőörs Község és Balatonfűzfő Város Önkormányzatai közös társulásban tartják fent a Szociális Alapszolgáltatási Központot. Ez a megújult intézmény felelős a társuláss területén a kötelező szociális alapellátási feladatokat, és a gyermekjóléti alapellátási feladatokat illetően. A feladatellátás területei: szociális alapszolgáltatási feladatok közül: családsegítés Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Litér, Felsőörs települések közigazgatási területén, szociális alapszolgáltatási feladatok közül: házi segítségnyújtás, nappali ellátás Balatonalmádi, Szentkirályszabadja települések közigazgatási területén, gyermekjóléti alapellátási feladatok közül gyermekjólé ti szolgáltatás: Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Balatonfűzfő települések közigazgatási területén. A Kistérség önkormányzatai a kötelező és vállalt közoktatási feladataikat közvetlenül, vagy társulási megállapodással létrehozott, intézményfenntartó mikro-társulá ásokban, valamint közoktatási megállapodás keretében látják el. A Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása jelenleg nem tart fenn közoktatási intézményt. A Balatonalmádiban található óvodákba a más településről érkező gyerekekk száma elhanyagolható. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya 10% körüli. A Kistérség két középfokú intézménye közül a Magyar-angol harmada más településről érkezik. További tágabb hatókörű intézménye a városnak a Munkaügyi Kirendeltség és a Rendőrkapitányság. A térségi munkamegosztásban Veszprém és Balatonfüred vesz részt nagyobb súllyal, amit a két város Kéttannyelvű Gimnázium található Balatonalmádiban, ahová a tanulói létszám közel nagysága, illetve az ott található funkciók és szolgáltatások köre magyaráz. A városhoz közel fekvő Veszprém fejlesztési alközpontként, illetvee megyeszékhelyként számos közép- és magasabb szintű szolgáltatási funkciót ellát. Balatonfüred az elmúlt két évtized fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen megerősödött. Kelet-balatoni kistérség forrás: TEIR A járási rendszer újbóli bevezetésével, 2013-tól Veszprém megyében a meglévő 10 kistérség területén 10 járás került kijelölésre. A Balatonalmádi járás illetékességi területe: Balatonalmádi,

127 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 125 Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Királyszentistván, Küngös, Litér, Papkeszi. Ez további közigazgatási szerepkörbővülést eredményez a városnak TELEPÜLÉS SZERKEZETE Balatonalmádi négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérő településrész, ill. önálló települések egyesítésével jött létre: Vörösberény Budatava Almádi Káptalanfüred Az egyes településrészek jellegükben teljesen eltérőek, azonban a folyamatos építkezések következményeként teljesen összenőve ma már szerves egységet képeznek. A település egyes településrészeinek használata jelenleg is jelentősen eltér, ennek megfelelően az úthálózat jellege, a telekstruktúra, valamint a települési szövet is eltérően alakul. Káptalanfüred ma is nagyrészt üdülőterület, szabályos, rendezett utcahálózattal, viszonylag nagy telkekkel, a káptalani erdő még megmaradt fáinak köszönhetően főként erdő jellegű kerthasználattal. Vörösberény jellemzően falusias beépítésű lakóterület, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően viszonylag szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken főként lakó, üdülő vegyes használattal, rendezetlen feltáró úthálózattal, változó nagyságú telekmérettel. Budatava újabb beépítésű terület, egy része szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület, északi részén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítésű területek is megtalálhatók. E településrészre került a gazdasági területek nagytelkes tömbje is. Almádi településrész a vegyes használatú, beépítésű, telekméretű és jellegű központi településrész és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrészből áll. Az egyes településrészek önállóan is egészként működve, saját központtal rendelkeznek, de a központi településrészhez is ezer szállal kapcsolódva élik életüket. Almádi településrész központja az egész város településközpontjaként is működik felvállalva az igazgatási, oktatási, egészségügyi, ellátási központ szerepét is. A település szerkezetének meghatározó eleme a több mint 7 kilométer hosszú Balatonpart, a parttal párhuzamosan húzódó vasút és a 71-es főút. A vasút és a 71-es út szerkezetileg elválasztó szerepet tölt be, amely mára a parti sáv védvonalává is vált. A mindent bekebelezni akaró parcellázási láz más balatonparti településekhez képest Balatonalmádiban kevésbé érte el a parti sávot, s ennek köszönhető, hogy napjainkra is jelentős hányadban strand, közpark, nádas található a part mentén. A vasúton túli területek az egyes átjárókra, mint áttörési pontokra szerveződve működnek. Ez Vörösberény esetében kevésbé érezhető, hiszen ez a településrész nincs közvetlen kapcsolatban a balatonparti területekkel. További fontos szerkezeti elem még a Felsőörsi út és a Veszprémi út. A Felsőörsi út inkább az Öreghegy és a káptalanfüredi területek elválasztójaként, míg a Veszprémi út szintén jelentős forgalma ellenére Vörösberény főutcájaként működik. A Veszprémi út Almádi központban húzódó szakasza inkább területszervező, mint szétválasztó szerepet tölt be, annak ellenére, hogy főszezonban az átjutás rajta akár gépjárművel, akár gyalogosan komoly problémát jelent. Korábban jelentősebb, ma már kevésbé érzékelhető, de még mindig számottevő szerkezeti elem a megszüntetett Veszprémi vasút nyomvonala. A település szerkezetének alakulásában jelentős szerepet játszott domborzati jellege. Almádi egyik legmeghatározóbb adottsága a Káptalanfürednél majdnem a partig, a Vörösberény-Budatava településrésznél a parttól egy kicsit távolabb húzódó dombvonulat, melynek tagolását a dombok között a völgyekben vezetett patakok adják. Ennek is köszönhető, hogy a településrészek ma is elkülöníthetők egymástól. A település északi részén, a Lozsántai sík terület felett fekszik a zártkerteket magába foglaló Újhegy, amelynek a 306 m tengerszint feletti magasságig felfutó Megye-hegy a folytatása. A

128 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 126 Veszprémi utat nyugatról szegélyező Sátorhegy és a Várhegy - Vöröshegy elválasztásaként a Vörösberény életében oly nagy szerepet játszó Vörösberényi séd völgye, a Malomvölgy található. A Malomvölgy Vörösberény természetes határát képezte egykor, ma pedig Almádi és Vörösberény településrészek természetes elválasztó eleme, a Malomvölgy túloldalán hirtelen emelkedő Vörösheggyel. A Vöröshegy és az alacsonyabban fekvő Pinkóc terület a Remete patak völgyéig a Vödörvölgyig fut le. A Vödörvölgy és a Remete patak szintén jelentős területtagoló elem a völgy mélysége miatt. Az Öreghegy és a távolabb fekvő már erdővel borított Felsőhegy (321 m) egészen a Felsőörsi útig húzódó vonulata alkotja a település középső szakaszát. A nagy meredekség miatt a terület feltárása több helyen komoly akadályba ütközik. A Felsőörsi úttal párhuzamosan futó árok völgyétől délkeletre aztán ismét a Halacs magasabban fekvő területrésze, és a dombra települt Káptalanfüred található. Káptalanfüreden, a domborzatból adódó adottságok következtében főként a terület megközelítése okoz problémát. Az egyes hegyek, jellemzően délkeleti lankái a Balatonparthoz közeledve egyre szelídülnek. Ezzel párhuzamosan a település part közeli, domborzattal kevésbé tagolt részein a beépítés egyre intenzívebb.

129 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 127 A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: - a vasút; - a 71. számú főút; - a jelű Veszprém Balatonalmádi összekötő út; - a jelű Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út; - az egyéb belterületi gyűjtőutak és külterületi földutak; - a nagynyomású gázvezeték; - a Vörösberényi séd; - az utak menti fasorok, erdősávok. Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - a belterületi városrészek lakóterületi és üdülőterületi túlsúlya; - a településközpont területek az egyes városrészi központokban; - a gazdasági területek a 71. számú főút mentén Vörösberény és Budatava városrészben; - a mozaikosan elhelyezkedő erdőterületek, kertes mezőgazdasági területek és általános mezőgazdasági területek; - a dolomitbánya területe; - a Balaton-part menti magas zöldfelületi aránnyal rendelkező területek. Tervezett vonalas szerkezeti elemek: - a jelű összekötő út (Veszprémi út) új nyomvonalon való kivezetése a 71. számú főútra a településközponti területek tehermentesítése érdekében; jelű összekötő út (Felsőörsi út) új nyomvonalon való kikötése a 71. számú főútra; - a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. számú főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik. Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: - intézményi területbe sorolt, korábban településközpont vegyes területfelhasználású területek; - különleges beépítésre nem szánt területbe átsorolt temetők, sport és turisztikai terület illetve bánya, korábban beépítésre szánt különleges területek; - kertvárosias lakóterületbe sorolt korábbi hétvégi házas területek Almádi és Vörösberény városrészben; - hétvégi házas területbe átsorolt településközpont vegyes területek Káptalanfüred központjában; - településközpont területbe átsorolt teleksor Budatava városrészben, a Balatonfűzfői út mentén, korábban kertvárosiak lakóterületek; - újonnan kijelölt zöldterületek.

130 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A hatályos településrendezési eszközökben szerepelnek belterületbe vonható területek, melyek belterületbe vonása még nem történt meg. E területeket változatlanul tartalmazzák a felülvizsgált településrendezési eszközök. Esetükben a Balaton törvény 18. szerinti, a területnövekmény 10%- ának megfelelő zöldterület kijelölését nem igazoljuk, azok a hatályban lévő településrendezési eszközök készítésekor, az akkori jogszabályi előírásoknak megfelelően kerültek kijelölésre. Belterülethatár módosítható tehát a hatályos településrendezési eszközök alapján az alábbi területeken: - Tűzmadár utca (1,3ha); - Glóbusz utca környéke (4,8ha); - Aranyeső utca környéke (1,5ha); - Szömörce utca környéke I. (5,3ha); - Budatava északi terület Lozsánta, Városkapu keleti terület (20,6ha); - a Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti terület, volt NEVIKI (3,8ha), a területen belül áthelyezett zöldterülettel. Belterülethatár módosítható az újonnan kijelölt belterületbe vonásra javasolt területeken a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint, a Btv nak megfelelő méretű zöldterület kijelölésével: - Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (0,84 ha, 0,084ha zöldterülettel); - Tűzmadár utca kertvárosias lakóterülete (0,74ha, 0,074ha zöldterülettel); 1.4. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Balatonalmádi hatályos településrendezési eszközeinek jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), a Balaton törvényt (Btv.), továbbá hatályba lépett a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. A megváltozott jogszabályi környezet, valamint az építési hatóságtól és az Önkormányzattól érkezett észrevételek nyomán a Helyi Építési Szabályzat számos előírását módosítani kellett, ez ügyben többször is folytattunk egyeztetéseket az érintettekkel. Az egyeztetéseken készített emlékeztetőket jelen tervdokumentációhoz mellékeljük (lásd terviratok). Több módosítási kérelem érkezett a lakosság részéről is, melyeket az Önkormányzat egyenként megvitatott, a lakossági észrevételekről készített táblázatot jelen tervdokumentációhoz mellékeljük (lásd terviratok). Átfogó módosítás, hogy a beépítésre szánt területeken a korábban 4,0 és 4,5 m-ben meghatározott legnagyobb megengedhető épületmagasságot 4,5 és 5,0 m-re emeltük minden érintett építési övezetben. A hatályos szabályozási terv sok helyen, köztük beállt, kialakult területeken is növeli a közlekedési területek szabályozási szélességét. A tervezett szabályozás sok esetben indokolt, de ugyancsak sok esetben olyan szabályozási elemet jelent, ami aránytalanul nagy áldozattal járna, így a közlekedési területek tervezett szabályozási szélességét átfogó vizsgálat alá vettük és ahol lehetett csökkentettük. A hatályos szabályozási terv egyes területeken az összetett városrendezési feladatok megoldása céljából részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítésének kötelezettsége jelkulcsot (SZTK) tüntet fel, amely területeken változtatási tilalom van érvényben. Az Önkormányzat jelezte, hogy ez sok esetben okoz gondot, ezért az érintett területek szabályozása is kidolgozásra került a felülvizsgálat során.

131 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 129 Kisvárosias lakóterület (Lk) A városban elszórtan elhelyezkedő többlakásos társasházak területét soroltuk a kisvárosias lakóterület építési övezeteibe, összhangban a hatályos településrendezési eszközökkel: Budatava településrészen a lakótelep tömbje és a Taksony utca menti sorházak; a Budatavai lakótelephez kapcsolódó Kövesalja és Rozmaring utca mentén található sorházak tömbje; Almádi központban a Móra Ferenc utca Szent Imre herceg utcák közötti 2-3 szintes társasházi épületek tömbje; Almádi településrészen a József Attila Bajcsy-Zsilinszky - Szabadság Damjanich utcák által határolt tömb; a volt Nevelőotthon területe; az Óvári Ferenc utca mentén néhány meglévő társasházi lakótömb. Új kisvárosias lakóterület nem került kijelölésre, a meglévő tömbök a korábbiakhoz képest többlet jogokat nem kaptak. A dr. Óvári Ferenc utca Gárdonyi Géza utca Katona József utca Kiss Ernő utca által határolt tömb egésze korábban kisvárosias lakóterületi besorolást kapott, de a felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy a tömb nagyobb, nyugati része a környező területekkel megegyezően kertvárosias jellegű. Kizárólag a tömb keleti részén áll három többlakásos épület. Mivel a terület kisvárosias területté való átépülése nem indokolt, ezért a tömb keleti felét kertvárosias lakóterületbe javasoljuk átsorolni, kizárólag a már kisvárosias jelleggel beépült telkek területét javasoljuk továbbra is kisvárosias lakóterület területfelhasználási egységben hagyni. Balatonalmádi területén a kisvárosias lakóterületek tömbjei jellemzően beállt területek, ezért a szabályozás a hatályos HÉSZ-szel összhangban, a jelenlegi állapothoz igazodó előírásokat fogalmaz meg, minimális bővítés - és ahol még nem történt meg tetőtérbeépítés lehetőségét biztosítva. A budatavai lakótelep esetében megfogalmazott Lk7 építési övezetre vonatkozó szabályozási előírások eltérnek az OTÉK előírásaitól, ezért érvényesítésükhöz a területileg illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. Az eltérés azért indokolt, mert a budatavai lakótelep házai az önkormányzati tulajdonú tömbtelken belül, önálló helyrajzi számon nyilvántartott magántulajdonú úszótelkeken állnak. A szabályozás a meglévő beépítéshez igazodó, minimális bővítést lehetővé tevő előírásokat fogalmaz meg, melyek az OTÉK-ban megengedett legnagyobb beépíthetőség és legkisebb zöldfelületi arány tekintetében is eltérnek. Kisvárosias lakóterületen fejlesztés, új beépítés megjelenése egyedül a Verseny utca dr. Óvári Ferenc utca József Attila utca által határolt, jelenleg beépített tömbben várható. A területre 2010-ben a tulajdonossal kötött településrendezési szerződés keretein belül készült részletes vizsgálatokon alapuló szabályozási terv. A terület kisvárosias lakóterülete Lk1 építési övezetbe tartozik, a területére vonatkozó előírásokat nem módosítottuk. Kertvárosias lakóterület (Lke) Összefüggő kertvárosi karakterű tömbök Vörösberény településrészen, Almádi településrész északi területén, a Balatonfűzfői út és a Rákóczi út közötti területen, a korábbi Győr-Veszprém-Alsóörs vasútvonal nyomvonalától keletre eső területeken, valamint a Felsőörsi út és a Szabadságkilátó út közötti területeken kerültek kijelölésre. Ezek a már beépült területek meglévő karakterük, jellegük miatt kaptak kertvárosias lakóterületi besorolást. A meglévő, beállt kertvárosias lakóterületek tekintetében az építési övezetek paramétereiben nem módosítottunk számottevően, a kertvárosias lakóterületek szabályozásának koncepcióján nem változtattunk. Balatonalmádi hagyományosan jellemzően üdülőtelepülés volt, azonban évről évre növekszik a lakóépületek aránya a településen. Azokban az eddig hétvégi házas területként kijelölt tömbökben, ahol már a lakóépületek kerültek túlsúlyba a területfelhasználás módosítását javasoljuk az alábbiak szerint: Almádi településrész nyugati belterület határa menti 6 telektömb, a Szömörce utca környéke (12,88 ha)(c3, C4, A7); a Töltés utca és Pinkóczi utca között fekvő 12 telektömb (12,36 ha)(c5); Almádi településrészen a Szabadság utca környékén 16 telektömb (16,15ha)(C8); Almádi településrészen az Öreghegyen a Vécsey Károly utca mentén 6 telektömb (7,73 ha)(c10);

132 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 130 E területeken a szabályozási paraméterek a megengedhető legnagyobb beépítési százalék tekintetében változtak, amit 15%-ról 20%-ra emeltünk. Új kertvárosias lakóterületként kerültek kijelölésre továbbá az újonnan belterületbe vonásra javasolt területek 2 helyen: Vörösberényben az Újhegy köz (0,77 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra (A2); Vörösberényben a Tűzmadár utca (0,56 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra (A1); E területeken a szabályozási paraméterek a környező telektömbökéhez igazodóan, azokkal megegyezően kerültek meghatározásra. Almádi településrészen a Felsőörsi út mentén új kertvárosias lakóterület (0,54 ha) kijelölése lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterület helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B. előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba. Fentieken túl lakossági kérelemre két helyen került kijelölésre új kertvárosias lakóterület. Almádi településrészen a Pipacs utcában magántulajdonú zöldterületből 0,16 ha nagyságú terület került átsorolásra (A3).A Balatonfűzfői úton meglévő ikerház telkei a hatályos településrendezési eszközökben hibásan közlekedési területbe (0,14 ha) és zöldterületbe (0,09 ha) kerültek (A4, A5), melyeket valós funkciójuknak megfelelően kertvárosias lakóterületbe soroltunk vissza. Településközpont terület (Vt) Településközpont területen helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, oktatási, egészségügyi intézményi funkciók találhatók a lakó funkcióval vegyesen. Balatonalmádi területén Almádi és Vörösberény városrészek területén alakult ki jellegzetes településközpont, e területeken nem módosítottunk a területfelhasználás rendjén és a szabályozási előírások koncepciója sem változott. Káptalanfüred központjában is 6 telektömb területét településközpont területbe sorolták a hatályos településrendezési eszközök, a tervek jóváhagyása óta eltelt idő alatt azonban bebizonyosodott, hogy a területen nem jelentkeznek olyan fejlesztési igények, amik ezt indokolnák, ezért a terület csökkentését javasoljuk. 4 telektömböt a környező tömbökkel megegyezően hétvégi házas területbe javaslunk átsorolni. Ezen felül a hatályos településrendezési eszközökkel összhangban Budatava nagytelkes beépült tömbjei és néhány elszórt telek került településközpont területbe, s eltérő jellegüknek megfelelően a hatályos HÉSZ előírásaival összhangban az egyes területekre eltérő övezeti előírások vonatkoznak. Új településközpont terület Almádi településrészen lakossági kérelem hatására a Balatonfűzfői út mentén a Hét vezérről elnevezett utcák egy teleksorán (2,58 ha) került kijelölésre (C9). A nagy átmenő forgalomnak köszönhetően a területsávban egyre nagyobb számban jelennek meg kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épületek, ez indokolja a területfelhasználás módosítását. Új településközpont terület továbbá Almádi településrészen a piac telke és egy működő telephely területe, amelyek kertvárosias lakóterületből került átsorolásra. (C7 és C17) Intézmény terület (Vi) Intézmény terület kijelölésére a közelmúlt jogszabályi változásainak következtében nyílt lehetőség. Balatonalmádiban új intézményterület olyan korábban településközponti területeken került kijelölésre, ahol a hatályos szabályozási előírások nem teszik lehetővé lakóépületek építését, illetve ahol olyan közösségi funkciót ellátó épületek állnak, amelyek rendeltetésváltása nem várható hosszú távon. E területek: Almádi városrészben az óvoda területe (0,55ha) településközpont területből került átsorolásra, valamint az intézmény régóta tervezett bővítésének biztosítása érdekében további 0,3 ha terület zöldterületből került átsorolásra (A6, C6); Almádi városrészben a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár tömbje (0,67ha) településközpont területből került átsorolásra (C11);

133 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 131 Almádi városrészben a vasút melletti élelmiszerüzlet területe (0,35 ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C12); Káptalanfüred északi részén a Balatonfüredi út menti keskeny telek (0,74ha) településközpont területből került átsorolásra (C14). Intézményi terület besorolást kapott továbbá Balatonalmádi legnagyobb összefüggő, még be nem épült területe Budatava városrészben (C1, C2). Az érintett terület Vörösberény kijelölt fejlesztési területe, ahova korábban a városi sportpályát kívánták áthelyezni a Balaton partról. A terület különleges beépítésre szánt sportterületből való átsorolását az indokolja, hogy az újabb tervek szerint városi sportcsarnok is létesül, illetve ehhez kapcsolódóan további intézményi funkciók is, melyeknek szakmailag jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. Ugyancsak intézményterületbe került Almádi városrészben a valamikori Panoráma disco telke (C16), amely a hatályos településrendezési eszközökben településközpont vegyes területként szabályozott, lakóépület építésének lehetőségével. Mivel a telek Balatonalmádi parti sávjában, zöldterületekkel övezve fekszik, nem kívánatos a területen lakófunkció megjelenése, ezért célszerű a terület intézményterületbe való átsorolása. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezkedő gazdasági telephelyeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi szolgáltató terület kizárólag a hatályos településrendezési eszközökkel megegyezően került kijelölésre: Vörösberény városrész északi részén, a Balatonfűzfői út mentén fekvő terület; Budatava településrészen meglévő és korábban kijelölt még beépítetlen összefüggő területek; az üzemanyagtöltő állomások területe (Budatava és Káptalanfüred városrész területén). E területeken a szabályozási előírások és paraméterek nem változtak. Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas üdülőterületen olyan kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezés, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Üdülőházas üdülőterület kizárólag a hatályos településrendezési eszközökkel megegyezően került kijelölésre: Budataván a Balaton-parton lévő területek jelentős része, összhangban a vízpartrehabilitációs tanulmánytervvel; Almádi településrészen a LOTTÓ üdülőtelep telke összhangban a vízpartrehabilitációs tanulmánytervvel; Almádi központban a Postás-üdülő telke; Káptalanfüreden az Árnyas panzió telke. E területeken a szabályozási előírások és paraméterek nem változtak. Különleges területek A település területének egyedi hasznosítású tömbjei jellemzően különleges területfelhasználási egységbe kerültek. A különleges területek adott rendeltetéshez kötötten, és csak annak megfeleltetve kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását. Balatonalmádi vízparti sávjában a kempingek, strandok, kikötők és sportterületek kijelölése és szabályozási paramétereinek megállapítása a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet előírásaival összhangban történt, a hatályos településrendezési eszközök módosítása egy esetben, a városi sportpálya esetében volt szükséges. A Balaton parton található városi sportpálya terület különleges sportterületként szerepel a hatályos településrendezési eszközökben, ahol elsősorban a sportoláshoz kapcsolódó rendeltetések létesítésére nyílik lehetőség. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv ennél bővebb körben határozza meg a létesíthető rendeltetések körét, melyet a településrendezési eszközök felülvizsgálata során figyelembe vettünk, de a telek beépítésére vonatkozó szabályozási paraméterek nem módosultak.

134 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 132 Ezen felül a hatályos településrendezési eszközökkel összhangban a meglévő lovassport és szabadidőközpont területek szigetszerűen elhelyezkedő telkei kerültek különleges területbe, s eltérő jellegüknek megfelelően az egyes területekre eltérő övezeti előírások vonatkoznak BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek bemutatását a 3.2 fejezetben. (Tájhasználat)

135 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ÖRÖKSÉGVÉDELEM Az egyes településrészek - Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred, Budatava - eltérő fejlődésük, különböző kialakulásuk következtében jelenleg is egymástól teljesen eltérő képet mutatnak. A településrészek eltérő szövete, az utcahálózat, telekméretek különbözősége ma is jól megkülönböztethetővé teszi őket, ugyanakkor mindegyik településrészen megtalálható az arra jellemző beépítési jelleg, épülettípus ORSZÁGOS VÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Balatonalmádion a következő országos védelem alá eső építészeti értékek (műemlék építmények) találhatók: Műemlék Ház Ssz védelmi Cím Hrsz Funkció sz. szám Veszprémi út Református templom Lehel utca Nepomuki Szt. János szobor Laposa Dániel utca Ház Veszprémi út Római katolikus templom Veszprémi út 85. 2, 3 Volt jezsuita rendház Thököly Imre utca Magtár Bartók Béla utca Présház Bartók Béla utca /9 Présház Dugonics utca /4 Présház-pince Veszprémi út Veszprémi út Lehel u Laposa Dániel u Veszprémi út Thököly Imre u Bartók Béla utca Bartók Béla utca Dugonics utca - 232/3, 620, 18/1, 23, 229/1, 229/9, 227/2, 227/4, 227/3, 560, 232/7, 579/1, 232/4, 22, 229/10, 231, 232/6, 578/1, 578/2, 228, /3, 4/7, 643, 644, 645, 646, 670/1, 671/1, 671/2, 671/3, 716/6, 716/11, 716/12, 232/6, 232/7, 232/8, 657, 642/2, 706, 3, 2, 1 232/6, 232/8-9, 466, 467, 719, 720, 750/1, 827, 829, , 782, 488, 505, 509, 510/1, 630, 631, 633, 657 1, 232/3, 232/6-7, 4/5-7, 645, 646, 671/1-3, 706, 716/11-12, 716/6 3, 4/7, 671/1-3, 705, 707, 708, 709, 710, 711, 712, 716/11-12, 716/ /2-3, 10065/6, 10144, 10145, 10147, 10148, /1-3, 10119/10, 10119/6, 10119/8, , 4670/10, 4670/6, 4670/8, 4671/3 Vörösberényi református templom műemléki környezete Vörösberényi római katolikus templom műemléki környezete Nepomuki Szt. János szobor ex lege műemléki környezete Ház ex lege műemléki környezete Volt jezsuita rendház ex lege műemléki környezete Magtár ex lege műemléki környezete Présház ex lege műemléki környezete Présház ex lege műemléki környezete Présház-pince ex lege műemléki környezete

136 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 134 A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ adatszolgáltatása szerint Balatonalmádi területén minden műemlék épülethez ex lege műemléki környezetet tartanak nyilván, ezek a szerkezeti- és szabályozási tervlapokon feltüntetésre kerültek. Mivel jelenleg az építési engedélyezési eljárás során az örökségvédelemért felelős illetékes államigazgatási szerv szakhatóságként nem vesz részt, így a műemléki környezetre vonatkozóan újabb előírásokat tartalmaz a HÉSZ, ezzel segítve, hogy a műemlék épület településképi szerepe nem sérüljön: Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. Műemléki környezet területén új épület építésekor, vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos műemlék épület településképi megjelenése nem sérül. A vörösberényi két templom esetében különösen nagy szerepe van a műemléki környezetnek. A református templom környezete az elmúlt évek során egyre inkább beépült, s a szomszédos területek felparcellázása következtében az épület méltó hangsúlyát már sohasem kaphatja vissza. Helyzetén sokat javítana az épület előtti csomópont átalakítása, mert a jelenlegi nagy forgalom közvetlenül a templom épülete mellett bonyolódik, ami folyamatos állagromlást eredményez, ennek megoldására a közlekedésfejlesztési javaslatban található egy új körforgalomra vonatkozó csomóponti rajz HELYI VÉDELEM A jelenleg hatályos településrendezési tervhez készített Örökségvédelmi Hatástanulmány alapján készült el Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről, amely Balatonalmádi helyi értékeinek védelméről rendelkezik. A rendelet részletesen szabályozza a helyi védelem alatt álló épületekkel, építményekkel, műtárgyakkal, keresztekkel, területekkel és a védett utcaképpel érintett területekkel kapcsolatos építésügyi szabályokat. Rendelkezik továbbá arról, hogy a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában biztosít forrást. Vörösberény, közel 1000 éves történelmének köszönhetően, az ősi településmagban, a Malom völgyben, a Vörösberényi séd mentén jól őrzi a mai napig középkori szerkezetét. A Vörösberény településrészen található több száz éves épületek műemléki védettség alatt állnak: a református templom, a katolikus templom és a volt jezsuita rendház, valamint a magtár. A településrész lakóépületei között már nem található olyan lakóház, amely ne viselné magán az átalakítások nyomát oly mértékben, hogy az eredeti éves lakóépület felismerhetően eredeti szépségében megmaradhatott volna. Területén egyetlen helyi védelem alatt álló lakóház található, ami egy régi présház-pince bővítéseként jött létre. Almádi településrészen, a szőlőhegyből üdülőtelepüléssé váló város szívében találhatók a legértékesebb, korábbi présházakból nyaralóvá átépített vagy eleve nyaralónak épített fatornácos villák, amelyek egy része ma is század eleji szépségében pompázik. Ezek némelyike a Szt. Margit kápolna környékén országos védelemre is méltó lenne. Almádi fürdőtelepüléssé alakulásának időszakából, számos üdülőépület maradt meg eredeti állapotában, melyek helyi védelem alatt állnak. Sajnos jelentős azon épületek száma is, amelyek bár településtörténeti értékkel bírnak, az érzéketlen átépítések, bővítések, felújítások következtében elvesztették eredeti jellegüket. Jellemző, hogy a valamikori szőlőhegyen a nagyobb összefüggő birtokok felosztásával, és ezen telkek esetleges továbbosztásával alakultak ki az üdülőterületek, így az egy időszakban történt építkezések üdülőépületei egymástól nagy távolságra a településen elszórva, újabb építésű épületek közé ékelődve találhatók. Ezek az újabb építésű épületek sokszor a környezetről tudomást sem véve, mindenféle illeszkedési cél nélkül épültek meg. Így található egymás mellett század eleji villa, négy szintes lapostetős társasház, hagyományos családi ház és lapostetős, a 70-es évek elejének építészeti világát tükröző nyaraló. Almádi központja felé haladva ez feszültséggé fokozódik, hisz a városiasodás minden építészeti megnyilvánulását egyre inkább tükröző újabb épületek és a hírmondóként megmaradó hajdani villák harmóniája egyre nehezebben teremthető meg. A központban található Arany János utca apró gyöngyszemként megőrizte az üdülőtelepülés egykori hangulatát, e rövid szakaszon 5 helyi védelem alatt álló nyaralóépület áll, de a védelem alatt nem álló, jellemzően ugyancsak nyaralóépületek tömege és utcaképi megjelenése illeszkedik a

137 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 135 védett épületekéhez, ezért az utcaszakasz a település területén egyedülálló módon utcakép védettséget is élvez. Káptalanfüred településrész újabb beépítésű. Országos védelemre méltó épülete nincs. A településrész igazi értékét, a tervezett és pontosan végrehajtott szabályozás során kialakított nagy méretű telkek, a megőrzött fák, a viszonylag egységes, túlzásoktól mentes épületek jelentik. A területrészen helyi védelem alatt álló épületek főként településtörténeti értékűek. Balatonalmádi egykori szőlőhegyi területein igen kevés népi épület maradt fenn. Vörösberény északi részén, a korábbi szőlőhegyen, Újhegyen, ezen kívül a Vöröshegyen, valamint a Pinkóczi u. közelében a hajdani szőlőhegyen találhatók országos vagy helyi védelem alatt álló pincék. A pincék, présházak esetében fontos, hogy védelmük kizárólag épületre vonatkoztatva nem elegendő, hisz az épület funkciójából következően azt környezetével, a művelés fenntartásával érdemes csak megfelelő módon védeni. Tehát ebben az esetben a műemléki környezet nem építészeti környezetet, hanem inkább tájhasználatot kell, hogy jelentsen. Az Újhegyen a helyrajzi számú területen áll egy megőrzésre érdemes jellegzetes présház, amely helyi védelem alatt áll. Az Öreghegy területén a belterületi szakaszon a korábbi pincékből alig maradt, csak a es, a as és a as helyrajzi számú gyönyörű, vöröskő bástyákkal teraszírozott, régi, értékes épülettel rendelkező birtok áll helyi védelem alatt. Ezen kívül a Sátorhegy - Bagóhegy találkozásánál hrsz., illetve a Remetevölgyben a temető alatt a 025/30 hrsz-on van egy-egy régi, szép, kétszintes présház, valamint a Vörös-hegyen a hrsz-ú telken egy ma már nyaralónak használt korábbi lakó- és gazdasági épület, amely értéke a tájnak, s ezért helyi védelem alatt áll. A település területén a védelemre méltó épületek mellett az építmények és emléktáblák védelmére is kitér a helyi értékvédelmi rendelet. A Vörösberényi séd parton álló Nepomuki Szent János szobra műemlék. Ezen kívül védelem alatt állnak a település területén található kőkeresztek, valamint a két temető egyes vöröskő síremlékei.

138 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 136 Belterületi helyi védelem alatt álló épületek Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció Megjegyzés 1. Fogoly utca /14 Pince - 2. Martinovics utca Nyaraló Kurcz-villa 3. Veszprémi utca /2 Lakóépület - 4. Bartók Béla utca /10 Nyaraló - 5. Rekettye utca /10 Régi pince - 6. Baross G. utca Kossuth - 366/1-3 Hősi emlékmű - L. utca sarok 7. Vöröshegyi utca /5 Présház - 8. Töltés utca 14/b. 4368/6 Üdülőépület Kis Jancsi villa / Szalay villa /1891 átépítés alatt 9. Szent Imre herceg utca Nyaraló Lengei villa 10. Mikszáth K.-Dankó P.u Nyaraló Mikszáth K. utca /1 Nyaraló Töltés -Kilátóhegyi utca Nyaraló Rigó villa 13. Pinkóczi Kompolthy Nyaraló Perczel villa II. utca 14. Pinkóczi utca /3 Nyaraló Perczel villa I. 15. Kompolthy út /2 Nyaraló Pinkóczi út /6 Nyaraló Duda Bella villa? 17. Arany János utca Nyaraló Szabadság utca Nyaraló Csajági villa 19. Veszprémi utca Nyaraló Bajcsy-Zsilinszky utca Zeneiskola Volt Községháza 21. Baross Gábor utca /1 Fatornácos villa, - nyaraló 22. Martinovics utca Fatornácos villa, - lakóház 23. Martinovics utca Fatornácos villa, - lakóház 24. Martinovics utca Fatornácos villa Baross Gábor utca Fatornácos villa, nyaraló Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. Brenner villa, Borbála lak 26. Komjáth A. köz Fatornácos villa Jákói villa 27. Baross G. utca Szent Margit kápolna Park utca Nyaraló Széchenyi sétány Postás üdülő Bajcsy-Zsilinszky utca Általános iskola Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. 31. Bajcsy-Zsilinszky utca Óvoda Kánya villa 32. Bajcsy-Zsilinszky utca Panzió 1905 (Almádi Fürdő Rt első szállodája, 1886) 33. Bajcsy-Zsilinszky utca Terike nyaraló / 1900 előtti Becsák villa 34. Dr. Óvári F. utca Régi villa Káptalan utca Nyaraló Kőrisfa utca , 3069 Boldogasszony kápolna Deák Ferenc utca /3 Lakóépület kertje is védendő 38. Deák Ferenc utca Nyaraló Óvári F. utca Szent Imre R. kat. templom + Szt Jobb -

139 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 137 kápolna 40. Arany János utca Nyaraló Az Arany János utca teljes utcakép-védelme javasolható. 41. Óvári F. utca /2 Lakatlan Pápai Irgalmas nővérek nyaralója Óvári F. utca Nyaraló Wlaszaty villa, vagy Buzeczky villa 43. József Attila utca Nyaraló Napsugár 44. József Attila utca vöröskő ház Keszler villa 45. Dr. Óvári F. utca /6 Lakóépület Ireneon ház 46. Kossuth L. utca /1 Lakóépület Kossuth L. utca Szecessziós villa Baross G. utca Református templom Baross G. utca Közösségi ház volt, ma Bermüller villa, Magda lak 1910 nyaraló 50. Arany János utca Nyaraló Arany János utca Nyaraló Arany János utca Lakóépület Bajcsy-Zsilinszky utca Kakas csárda Véghely villa 1884 előtti 54. Véghely D. u. -Öregpark /4 Liget kávéház 1928 Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. 55. Széchenyi sétány Szeőke villa, Mária lak Neptun utca /1 BYC klubház volt a telken van egy Györgyi Dénes épület 57. Mészöly G.- Csók István Nyaraló Bagolyvár utca 58. Öreg-hegyi utca régi üdülőépület Hudecz ház 59. Szigeti J. utca Nyaraló A régi káptalanfüredi iskola 60. Bajcsy-Zsilinszky utca Evangélikus templom Vasúti töltés támfala, mint ipari emlékmű a megszüntetett Balatonalmádi-Győr vasútvonalon 62. Baross Gábor utca A pékség beltéri kemencéje, mint ipari műemlék. Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. Külterületi helyi védelem alatt álló épületek Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció Megjegyzés 1. Pinkóczy utca /7 lakóház - 2. Bartók Béla utca présház Jelenleg nyaraló 3. Vödörvölgyi utca /1 Ravatalozó kápolna 1909 Öreghegy , présház, lakóház védendő az épület és a környezete , Sátorhegy-Bagóhegy présház - 6. Remetevölgy - 025/30 Pince - présház Jelenleg lakóépület

140 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 138 Helyi védelem alatt álló építmények Ssz Cím Ház sz. Hrsz Funkció Megjegyzés 1. Köztársaság u. - Thököly 1. 28, 29 Vöröskő síremlékek - u.- Temető 2. Veszprémi utca - 716/12 kőkereszt - 3. Pinkóczy Fehérkereszt fehér kőkereszt 1857 utca sarok 4. Pinkóczy -Vessző utca - 033/7 kőkereszt 1887 sarok 5. Pinkóczy temető - 026/1 vöröskő 1907 síremlékek+kereszt 6. Kilátóhegyi utca Óvári (Wesselényi) - lelátó A helyi építési szabályzat előírásai a helyi értékvédelmi területekre vonatkozóan egyedi építészeti előírásokat fogalmaznak meg. Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út - Alsóörsi határút Köcsi lépcső _ Árnyas utca 2836, 2834, hrsz telkek északi határa Alsóörsi határút belterülethatár Szabadságkilátó utca Berkenye köz - Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala Káptalan utca - Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala Boróka utca 2503 hrsz-ú út által határolt terület; A káptalanfüredi üdülőterület értékét a terület telekstruktúrájának és utcahálózatának tervezett, szabályos volta, homogén beépítése és a területen álló koros fák adják. Ezért a területre vonatkozó előírások az anyaghasználat tekintetében részletes előírásokat tartalmaznak, valamint a helyi építési szabályzat keretein belül lehetséges módon a fák védelméről is rendelkeznek. Fontos lenne a helyi természetvédelmi rendeletben részletesen kitérni a káptalanfüredi fák védelmére. Öreghegy Mihály R. utca/paál László utca 10879, hrsz terület; A védelem alatt álló birtokon helyi védelem alatt álló értékes épület áll. A területre vonatkozó helyi védelem célja a terület felaprózódásának és további beépülésének megakadályozása, illetve a szőlőművelés visszaállításának elősegítése. Vörösberény Ófalu területe Vörösberényi séd Malomvölgyi utca Hegyalja utca Madách Imre utca Veszprémi út által határolt terület. Vörösberény településmagja még őrzi középkori szerkezetét. A Vörösberényi értékvédelmi terület legfőbb értékei a kialakult utcahálózat, a kialakult beépítés, telekstruktúra és utcakép. Ezért a HÉSZ e jellemzők védelmében fogalmaz meg előírásokat. Almádi városrész Arany János utca utcakép védettség alatt álló terület Almádi településrész korábban jellemzően üdülőtelepülés volt, magas építészeti értéket képviselő, egységes beépítést eredményező villapületekkel. Napjainkra ez a homogén jelleg jelentősen megváltozott. Az Arany János utcában kialakult utcakép még őrzi az egykori jellegét, ezért áll helyi utcakép védettség alatt. A területre vonatkozó HÉSZ előírások az egyes épületek megjelenésére, illetve az utcaképben való szerepére vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat.

141 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA RÉGÉSZET A régészeti lelőhelyek a szerkezeti tervlapon és a szabályozási terven is feltüntetésre kerültek. A Helyi Építési Szabályzat hivatkozik a régészeti lelőhelyek által érintett telkek területén történő építésre vonatkozó jogszabályokra. A lelőhelyek főbb adatait (név, helyrajzi szám) a Helyi Építési Szabályzat függeléke tartalmazza. A Lechner Lajos Tudásközpont nyilvántartása szerint jelenleg 24 azonosított régészeti lelőhely ismert Balatonalmádi határában (szakmai adatszolgáltatás április), további 14 jelenség azonosítatlanként szerepel a nyilvántartásban. A legtöbb régészeti lelőhely a víznyerőhelyek források, patakok, tómeder közelében található. A Romkútnál eredő Bugyogó-patak és a Vörösberényi séd völgye a Balaton felé kitágulva az őskortól biztosította az összeköttetést a veszprémi fennsík és a Fűzfői öböl között. Az őskori, római kori települések leginkább a Balatonpartot követő hosszú sávban és a Vörösberényi séd két partján helyezkednek el. A Bugyogó patak völgyéből kevesebb régészeti lelőhelyet ismerünk, de ennek részben a mai erdőborítás is oka lehet. A római kori lelőhelyek nem találhatók magasabb térszínen, mint a m tengerszint feletti magasság, őskori jelenségek ennél magasabban is megtalálhatók. A víz, a Balaton közelsége, vizenyős ártereinek kiterjedése, mindenkori vízállásával meghatározta a megtelepedést. A Balaton vízszintje a történelmi idők során jelentősen változott, hosszabb időszakokon keresztül a mainál jóval alacsonyabb vízállást mutatott. Tartósan alacsonyabb víztükörszinttel jellemezhető időszakokra utalnak a jelenlegi vízszint alatt folytatódó rézkori, bronzkori és római kori településnyomok és temetkezések. Régészeti lelőhelyek Ssz. Azonosító Név Káptalanfüred I , 7341 Káptalanfüred II Káptalanfüred, Téralja Vasúti homokbánya Öreg-hegy - Pedagógus üdülő Öreg-hegy Dózsa György út környéke , 7352 Lok-hegy Kisberény Budatava Wesselényi strand Vörösberény Református templom Vörösberény belterület és Magtár környéke Kun-földek Szilfa-dűlő Közép-Új-hegy Közép-Új-hegyi szőlő Várhegy Vörösberényi iskola , 7354 Séd átalja Bauxitkutató, Rákóczi telep A településrendezési eszközökben feltüntetett területek és környékük felmérése során nem regisztráltunk új régészeti lelőhelyet, viszont az előzményadatok tükrében pontosítottuk az ismert régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatsort így összességében 20 azonosított régészeti lelőhely ismert Balatonalmádi határában. Az ismert régészeti lelőhelyek területi kiterjedését a térképlapokon jelöltük. A 20 azonosított lelőhely közül szántóföldi, illetve erdő művelésben lévő területen csupán néhány (Várhegy lh; Szilfa dűlő lh) lelőhely fekszik, a további lelőhelyek részben vagy teljesen kertes mezőgazdasági vagy belterületbe vont beépített területek, mely területhasználat jelentős mértékű beavatkozást jelentett a lelőhelyek állapotába, több lelőhely véglegesen elpusztulhatott pl. a korábbi kőbányászat, vasútépítési munkák, stb. során.

142

143 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 140 Több régészeti lelőhely kiemelt figyelmet érdemelne, és a megfelelő örökségvédelmi kezeléssel a település turisztikai vonzerejének részévé válhatna (kiemelten a belterületen lévő római kori épületnyomok, a Balaton medrében lévő római kori lelőhelyek, Kisberényi templomrom, Várhegy őskori földvára). Ehhez nyilván átgondolt fejlesztési koncepcióra van szükség, mely túlnövi jelen munkarész kereteit, mindamellett az Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze erre is tesz néhány javaslatot. Balatonalmádi közigazgatási határán belül több nyilvántartott régészeti lelőhelyet ismerünk. Ezek kulturális örökségünk részét képezik, melyek védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület- és településrendezéssel kapcsolatos beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.

144 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE Védőtávolság kerül kijelölésre a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében: 71. sz. főút - az út tengelyétől számított m külterületen; j. országos mellékút - az út tengelyétől számított m külterületen. Védőtávolság kerül kijelölésre a településen található vasútvonal esetében: - Szabadbattyán Tapolca országos törzshálózati vasútvonal tengelyétől számított m széles területen KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS A források, a fúrt kutak, azoknak vízbázis védelmét nyújtó hidrogeológiai védőidoma. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok, valamint azok karbantartó sávjai. FÖLDGÁZELLÁTÁS A nagy-nyomású szállítóvezetékek és biztonsági övezete (28-28 m). SZENNYVÍELVEZETÉS, -KEZELÉS A szennyvízátemelő műtárgy és védőidoma. (20 m) EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM Natura2000 terület Nemzeti Park terület Ex lege védett forrás Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Pufferterület övezete Térségi tájképvédelmi terület Helyi természetvédelmi terület Egyedi tájérték Kilátásvédelemmel érintett terület ÖRÖKSÉGVÉDELEM Műemlék épület és építmény Műemlékek körül jelölt műemléki környezet Helyi védett épület, műtárgy Helyi értékvédelmi terület Helyi utcakép védettség alatt álló terület Régészeti lelőhely EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény rendelkezései: A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok; A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok.

145 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. A Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (Btv) OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek Balatonalmádira vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az OTrT 31/B. d) bekezdése kimondja, hogy a Btv-ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 ha kiterjedésű területi egységek: a) erdőgazdálkodási térség, b) mezőgazdasági térség, c) települési térség, d) vízgazdálkodási térség, e) egyedileg meghatározott térség, f) építmények által igénybe vett térség.

146 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 143 A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti terve Balatonalmádi területén települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egyedileg meghatározott térséget jelöl. Térségi övezet megnevezése Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Btv. (ha) Btv. által előírt min. megfelelés TSZT felülvizsg. szerint megállapított (ha) 366,18 347,87 349,45 351,71 334,12 336,06 Települési térség 867,34-867,34 Egyedileg meghatározott térség Vízgazdálkodási térség 100,28-100, , , ,11 Megjegyzés Megfelel Az erdőgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban erdőterület, vagy bokorerdő települési területfelhasználási egység került kijelölésre. Megfelel A mezőgazdasági térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egység került kijelölésre, a fennmaradó részen nem került kijelölésre nagyvárosias lakóterület, csupán erdőterület, különleges beépítésre nem szánt terület, különleges terület. A terv általános mezőgazdasági terület szárazulatként szabályozza a vízpart-rehabilitációs tervben vízgazdálkodási terület tómedren kívüli része területeket. Megfelel Az települési térség szabályainak megfelel a terv, új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a település közigazgatási határától számított 200 m-en belül. Megfelel Az egyedileg meghatározott térség a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyagfeldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható. Megfelel Az vízgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egység került kijelölésre, területén beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

147 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 144 Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Balatonalmádi közigazgatási területén 557,8 ha erdőterület (49 ha gazdasági, 479,65 ha védelmi, 4,78 ha közjóléti és 24,37 ha egyéb rendeltetésű erdő) helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek közül 549,87 ha erdőterület került kijelölésre, mely fenti terület 98,58%-a. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7. (1) bekezdésének megfelelnek ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Országos ökológia hálózat övezete Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik a Megyehegy, a Malomvölgy és a Remetevölgy területe. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZ-ben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az település egésze az övezetbe tartozik.

148 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 12/a. -a lehetőséget ad a térségi övezet határának pontosítására, mivel a megyei területrendezési terv és a településrendezési terv léptékéből fakadóan eltérések lehetnek. 6 Balatonalmádi területét az alábbi táblázat szerinti kiemelt térségi övezetek érintik. Kiemelt térségi övezet megevezése Balaton-törvény (ha) Pontosítás (ha) Településrendezési tervi megfelelés a Btv. előírásainak Ö-1 Magterület övezete 3725, ,75 99,68% Magterület övezetbe tartozik a Megyehegy, a Várhegy és a Malomvölgy, a Remetevölgy és a település délnyugati határa menti területek. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezet területén található erdőterületeken őshonos fajok telepíthetők. Ö-3 Pufferterület övezete 22,42 24,62 97,89% Pufferterület övezetbe tartoznak a Remetevölgy északi, magasabban fekvő részei és az új temető és környéke. Szántó művelési ágban építmény nem helyezhető el. Kertgazdasági terület övezetében 2700 m 2 -nél kisebb telkek nem építhetők be. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. T-1 A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 243,34 248,79 102,24% Balatonalmádi közigazgatási területén T-1 jelű övezetbe tartozik a Halacs, az Öreghegy déli része, illetve a Vöröshegy, a Sátorhegy és az Újhegy. Az övezetben új beépítésre szánt terület kizárólag a Halacs keleti területrészén, belterületi ingatlanok területén került kijelölésre, amelyek már a hatályos településszerkezeti terv szerint is hétvégi házas területbe tartoztak, így az övezetet az OTrT 12/A. szerinti pontosítás érinti. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezetben az épületek elhelyezését látványtervvel kell igazolni. T-2 A történeti települési terület övezete - 65,44 - A térségi övezetre vonatkozó szabályok szerint a településrendezési tervben kell lehatárolni a tényleges kiterjedését, ami Balatonalmádiban megegyezik a Vörösberény és Káptalanfüred településrészeken kijelölt helyi értékvédelmi területtel. A területen a településszerkezeti terv jellemzően kertvárosias lakóterületet és hétvégi házas területet jelöl. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. 6 OTrT 12/A. (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5% kal változhat.

149 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 146 SZ-1 A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete 4446, ,13 99,37% A település teljes területe az Sz-1 jelű térségi övezetbe tartozik a Lozsánta és az Újhegy 71. sz. főút menti területei és a Remetevölgy kivételével. A településszerkezeti terv nem jelöl ki új hulladéklerakó területet. Bányaterület a meglévő dolomitbánya területéhez kapcsolódóan 0,77 ha-on került kijelölésre, ami a településen kijelölt térségi övezet 0,017 %-a, így az övezetet az OTrT 12/A. szerinti pontosítás érinti. A HÉSZ-ben kerülnek meghatározásra a mezőgazdasági termelés feltételei. P-2 A vízeróziónak kitett terület övezet 227,4 221,94 97,60% A vízeróziónak kitett terület övezete az Öreghegy, a Remetevölgy, a Vöröshegy, a Sátorhegy, az Újhegy és a Megyehegy területeit foltokban érinti. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit a földhasznosítás módjára vonatkozóan. R-2 Ökológiai tájrehabilitációt igénylő terület övezete 11,03 11,50 104,26% Ökológai rehabilitációt igénylő terület övezetébe tartoznak a település területén található dolomit bánya és a tőle északra található felhagyott bánya területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani. F-1 Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete 6,32 6,21 98,25% Balatonalmádi közigazgatási területén F-1 jelű övezetbe tartozik a vast és a Balaton-part közötti terület a település északi részén. A kiemelt térségi övezet területén beépítésre szánt területet nem jelöl a településszerkezeti terv. A szabályozás során elő kell írni, hogy nem engedélyezhető a területen épületek építése, bővítése a jogszabályokban meghatározott kivételeken túl. D-1 Tómeder övezete 3308, ,76 99,86% A Balaton tómeder teljes egésze tartozik e kiemelt térségi övezetbe. A Balaton tómedre nem csökkenthető tovább az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően. U-1 Települési terület övezete 864,57 868,30 100,43% Települési terület övezete a belterület és helyenként a hozzá szorosan csatlakozó külterületi beépített területek. Új beépítésre szánt terület utcahatárosan nem került kijelölésre. U-2 Gazdasági terület övezete 2,42 2,54 104,96% Gazdasági terület övezete Balatonalmádi északi településhatárában, a Balatonfűzfővel közvetlenül határos területen került kijelölésre. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre.

150 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 147 M-1 Az általános mezőgazdasági terület övezetén 112,54 109,17 97,01% Általános mezőgazdasági övezetbe az Öreghegy északi része, valamint a Megyehegy egyes foltjai kerültek. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. M-2 A kertgazdasági terület övezetén 239,18 246,27 102,96% A kertes mezőgazdsasági terület övezete a Halacsot, az Öreghegy déli részét, a Vöröshegyet, a Sátorhegyet és az Újhegyet érinti. A térségi övezet területén beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A terület szabályozása a BTSZ vonatkozó előírásai szerint kell történjen. A hatályos szabályozás az 30,11 ha-on enged lakóépület építését, ami az M-2 jelű kertgazdasági terület 12,50%-a. Az Önkormányzat fent kívánja tartani a területeken a lakóépület létesítésének a lehetőségét, mint szerzett jogot a Btv. 40. g) pontja ellenére. Balatonalmádi belterületéhez 27,07 ha-os lakóépület építését lehetőségét biztosító övezet csatlakozik (11,23%), míg Balatonfűzfő Tobruk településrészéhez 3,04 ha-os így szabályozott terület kapcsolódik (1,27%). E-1 Az erdőterület övezetén 361,50 353,97 97,92% Erdőterület övezet található a Megyehegy meghatározó részén, a Várhegyen, a Remetevölgyben, az Öreghegy közepén, valamint a város déli határán fekvő ifjúsági táborok környékén. E-2 Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet Az övezet a Sátorhegy területét két foltban érinti. A terület erdőterület területfelhasználási egységbe került. E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete A Megyehegy területén két keskeny területsáv tartozik az övezetbe. 4,74 4,51 95,15% 2,55 2,6 101,96% A terület nagy része erdőterület területfelhasználási egységbe került, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. C-1 Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete 31,3 29,9 95,5% Balatonalmádi közigazgatási területén C-1 jelű övezetbe tartozik az Öreghegy területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A szabályozás során elő kell írni, hogy legalább 80%- ban szőlőműveléssel hasznosított telken lehet építési lehetőséget biztosítani. Ü-1 Turisztikai fejlesztési terület övezete 90,45 89,00 94,80% Balatonalmádi közigazgatási területén Ü-1 jelű övezetbe a Lozsánta területe tartozik. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre.

151 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA SZABÁLYOZÁS ÉS VÍZPART-REHABILITÁCIÓ A Balaton törvény 2000 évben történő elfogadásával a partvonal-szabályozási tervek elkészítésére; a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett területek kijelölésére; vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények megalkotására; a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján a partvonal-szabályozási tervek elkészítésére és elfogadására adott felhatalmazást az országgyűlés. A Balaton törvény előírta továbbá, hogy az elkészített és jóváhagyott partvonal-szabályozási tervek alapján kell a parti területeket a településrendezési tervben, illetve a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) szabályozni Partvonalszabályozási terv Balatonalmádi partvonal-szabályozási terve 2002-ben készült el. Tartalmazta a part menti területek nádfelmérését és a nádas minősítését, a földhivatali nyilvántartás szerinti partvonalat, a meglévő szárazulat határát, a vízpart javasolt szabályozási vonalát, a meglévő kikötőket és a kikötő fejlesztésre alkalmas területeket. A nádgazdálkodás szabályairól még 1998-ban jóváhagyásra került egy kormányrendelet 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól, mely rendelkezett a nádminősítéséről is. Ez alapján készült a nádfelmérés és nádminősítés a partvonal-szabályozási tervhez Vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló kormányrendelet A partvonal-szabályozási tervek készítésével egyidőben került megalkotásra a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv tartalmát meghatározó A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002 (XII. 21.) Korm. rendelet. (melyet a 152/2007 (VI. 26.) számú Korm. rendelet módosított). E rendelet határozza meg tulajdonképpen a part menti területekre vonatkozó szabályozási követelményeket. A rendelet megalkotását követően, a partvonal-szabályozási tervben foglaltak figyelembevételével készült el a Balaton melletti települések vízpart-rehabilitációs tanulmányterve Vízpart-rehabilitációs tanulmányterv Balatonalmádi vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 7/2005. (III.25.) TNM rendelet 2005-ben került elfogadásra. A rendelet mellékletét képezi a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett terület szabályozásáról szóló M=1:2000 méretarányú tervlap is 5 szelvényen. A vízpart-rehabilitációs terv többek között meghatározta a partvonal-szabályozási terv alapján a meglévő, a megtartható, a tervezett és az új szabályozási partvonalat, a nádkataszter szerint minősített nádasokkal, valamint a legalizált és elbontandó feltöltésekkel. Szabályozta a közterületeket, az egyes területfelhasználási egységeket (a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet figyelembevételével). Meghatározta a parti kemping, kikötő, strand létesítésére felhasználható partszakaszt, a pari sétány, gyalogút, kerékpárút nyomvonalát. Balatonalmádi part menti vízpart-rehabilitációval érintett területek szabályozásánál tehát az egyéb magasabb rendű tervek és országos szabályozók mellett a Balaton-törvény előírásait, a vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002 (XII. 21.) Korm. rendelet előírásait, valamint a vízpart-rehabilitációs tervet is figyelembe kell venni.

152 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK VIZSGÁLATA Településfejlesztési koncepció Balatonalmádi község Önkormányzata a 205/2012. (IX.27.) számú határozatával hagyta jóvá a város településfejlesztési koncepcióját. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép egy mondatban: Legyen Balatonalmádi az a város, ahol érdemes élni, ahová élmény ellátogatni! Ez a mondat magába foglalja, hogy a fejlesztések elsődleges célcsoportjának a helyi lakosságot kell tekinteni, de mindemellett figyelembe kell venni a turisták, üdülőtulajdonosok elvárásait is. Ugyanakkor egy másik szempont is megjelenik a jövőkép vezérmondatában, hiszen a fejlesztések eredményeire is utal. Az önkormányzat víziójában egy olyan Balatonalmádi szerepel, ahol minden helyi lakos megtalálja az érvényesülés lehetőségeit, ahol a városi funkciók, szolgáltatások színvonala általánosan magas, a lakókörnyezet hátteréül szolgál a lakosok feltöltődésének és lehetőségük van a szabadidő tartalmas eltöltésére. Ebben a vízióban szereplő városban a lakosok büszkék az elért eredményekre és ez az érzés kívülre is kisugárzik. Egy önmagával elégedett városba a turisták is szívesebben látogatnak el. A jövőben Balatonalmádinak fokozottan olyan várossá kell válnia, ahová a turisták kíváncsian érkeznek meg, ahol tartalmas és sokszínű élményekkel találkoznak és ahonnan kellemes benyomásokkal távoznak. Balatonalmádi Önkormányzata három fejlesztési szempontot emel ki, amelyek érvényesülését a stratégia tervezési és megvalósítási szakaszaiban egyaránt vizsgálja. Ezek olyan szempontok, amik irányítóelvként kifejezik az Önkormányzat településfejlesztési szándékait, cselekvései fókuszát: környezeti értékek megóvása, helyi közösségek aktivizálása, helyi erőforrásokra alapozott, diverzifikált fejlesztések. A fenntarthatóság szemlélete megjelenik az önkormányzati döntéshozatalban és ezt az elvet követi a fejlesztések során is. A fejlesztések célja Balatonalmádi környezeti, társadalmi, gazdasági adottságainak figyelembe vételével illetve ezen adottságok erőforrásokká alakításával a város versenyképességének javítása, miközben a táji környezet egyensúlya nem borul fel. Ezen túlmenően cél az élhető és vonzó lakókörnyezet megőrzése és további fejlesztése. Ezek a célok összességében mind azt kell szolgálják, hogy a lakosság életminősége érezhető módon emelkedjen. Célok kiemelten: A település népességmegtartó erejének növelése; Erős belső társadalmi kohézió; Gazdasági szinergiahatások kihasználása. A jövőkép megvalósításának célrendszere:

153 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Integrált Városfejlesztési Stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) a városi önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átfogó dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a településrészekre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. Balatonalmádi város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Képviselő-testület 207/2012. (IX.27.) sz. határozatával fogadta el. Balatonalmádiban 5 városrész került kijelölésre és az általános stratégiai célok városrész szinten kerültek megfogalmazásra:

154 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Vörösberény városrész: A városrész a legkésőbb Balatonalmádihoz kapcsolt településrész, amely máig meg tudta őrizni identitását. A városrész túlnyomó része lakóterület, a kiszolgáló területek, intézményterületek az Ady Endre utca és Veszprémi út környékén alakultak ki. A városrész nem rendelkezik valódi településrész-központtal, mely a közösségi élet színtere is lenne egyben. A városrész identitásának a megőrzése az elsődleges feladat. A fejlesztések érdekében a volt faluközpont helyén kell erősíteni elsősorban a közösségi funkciókat. Részcélok: Városi alközpont megerősítése Lakókörnyezeti minőségi fejlesztések 2. Almádi városrész: A városrész a legnagyobb az 5 kijelölt városrész közül, amely az elmúlt évszázadok alatt az egykori szőlőhegy üdülőterületté, majd várossá fejlődése során alakult ki. Ennek megfelelően nem csak a területhasználat, hanem az itt megjelölhető fejlesztési célok is nagyon heterogének attól függően, hogy lakóterületről, üdülőterületről vagy egyéb funkciójú területekről beszélünk. A fejlesztési célok a lakókörnyezet fejlesztésén túl elsősorban a szolgáltatások minőségének növelését jelentik. Részcélok: Városközpont jellegének megerősítése, Lakókörnyezeti minőségi fejlesztések, Infrastruktúra fejlesztése. 3. Káptalanfüred városrész: Káptalanfüred Balatonalmádi, s egyben az egész Balaton egyik legkellemesebb üdülőterülete, köszönhetően a 30-as években történt terv szerinti parcellázásnak, a szigorú építési szabályoknak valamint a meglévő fák védelmének. A terület homogén hétvégiházas, erdős üdülőterület, amit megszakít egy-egy a 20. század második felében kialakított üdülőházas üdülőterület. A városrészben közép- és hosszútávon cél a meglévő, egységes karakter megőrzése, de emellett fontos a szolgáltatások elérésének biztosítása, színvonalának emelése. Részcélok: Terület karakterének megőrzése, Szolgáltatási funkciók fejlesztése. 4. Parti sáv városrész: A viszonylag keskeny és hosszú a vasút és a vízpart közötti - terület kiemelt jelentőséggel bíró városrész, mivel a városban a legnagyobb turisztikai potenciállal rendelkezik, s számos idegenforgalmi és rekreációs terület található itt. A területen, a meglévő folyamatokat erősítve, a szolgáltatás funkciók erősítése, attrakciók fejlesztése az elsődleges feladat, amivel a város növelheti az ismertségét és az elismertségét. Részcélok: A turisztikai szezon meghosszabbítását szolgáló fejlesztések, Közösségi szolgáltatások fejlesztése, A parti sáv esztétikai megújítása összehangolt, jól ütemezhető településképi akciók, Infrastruktúra fejlesztése. 5. Külterület és zártkertek városrész: A külterület egyéb részei, a belterületi városrészeken kívüli területek. E városrészben kell leginkább diverzifikált fejlesztési célkitűzéseket megjelölni, melyek illeszkednek a meglévő adottságokhoz, valamint a tájszerkezetben rejlő potenciálokhoz. A gazdasági fejlesztéseken túl a városrészben helyet kap a rekreációs-turisztikai fejlesztés, valamint a tájterhelhetőséget figyelembe vevő tájhasználati fejlesztések. A városrészben támogatni kell az agráriumhoz kapcsolódó, környezetet nem terhelő gazdasági tevékenységeket és fejlesztéseket. Részcélok: Gazdasági jelentőségű területek fejlesztése, Zártkertek jellegének megőrzése, Változatos tájhasználat fenntartása. Az egyes városrészek fejlesztési irányvonalának meghatározását követően kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyek a város meghatározott fejlesztéseinek színhelyei az elkövetkezendő 7-8 évben. A városban összességében négy akcióterület került kijelölésre, aminek az oka, hogy sem a település mérete, sem a szerkezete nem követeli meg több akcióterület kijelölését, valamint az Önkormányzatnak kizárólag ezeken a területen van lehetősége a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban fellépni. Az akcióterületi fejlesztések várhatóan az egész városban, illetve kistérségben éreztetik hatásukat.

155 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 152 Központi akcióterület Az akcióterület Almádi városrészközponti részén helyezkedik el, itt találhatóak a legfontosabb városi és kistérségi intézmények. A központi akcióterület az intézményi, egyházi és kulturális városközpont, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó közterületek, zöldfelületek, illetve lakóterületek együttese. Az itt meghatározott célrendszer így nem csak az akcióterületre értelmezhető, kifejti hatását az egész városra is. A városi és városrészi célokkal összhangban a Központi akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy a városközpont jellegének megerősítése útján a város a kistérség és az ország egy vonzó célpontjává váljon. A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen: Városháza épületének korszerűsítése Posta parkoló környezetrendezése Egészségügyi központ melletti közterület rekonstrukciója Baross Gábor utca, járda rekonstrukció Piac fejlesztése II. ütem Játszótér bővítés Orvosi rendelő utóhasznosítása Vörösberényi akcióterület Az akcióterület kijelölésének indoka, hogy a városrész, ami korábban Almádival történő egyesüléséig - önálló településként működött, megőrizte a mai napig önálló identitását, s a lehatárolt akcióterületen megtalálhatók a városrész üzemeltetéséhez szükséges közigazgatási, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók. A város fontosnak tartja a Vörösberényi akcióterület, mint városi alközpont fejlesztését, amely az egész városrészben élők identitását meghatározza. Ehhez erősíteni kell Vörösberény településtörténeti központját, hogy az intézményi és szolgáltató funkciók mellett egyben a közösségi élet színterévé válhasson. A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen: Egészségügyi ellátás fejlesztése Református templom környék rendezése Iskola alatti terület rendezésének előkészítése Művelődési ház felújítása és funkcióbővítése Veszprémi úti járda burkolat-felújítása Budatava akcióterület Az akcióterület Almádi városrész északi részén található, itt az egyes városi intézmények mellett, számos kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület is található. E területrész a város legutóbbi időszakában alakult ki: új kisvárosias lakóterületek mellett, jellemző a korábbi gazdasági területek átalakulása. Budatava földrajzilag határos Vörösberénnyel, azonban területfelhasználásában és karakterében jelentős eltérést mutat attól. Az önkormányzat erősíteni kívánja a meglévő település alközponti funkciókat, s emellett elősegíteni a terület átalakítását, gazdasági potenciáljának kihasználását. A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen: Óvoda fejlesztése Telephely fejlesztés Sportpálya kialakítása Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és kollégium felújítása Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek kialakítása Parti akcióterület A terület a város legnagyobb potenciállal rendelkező területe, ezért indokolt itt akcióterület kijelölése. Az akcióterületen a meglévő funkciók fejlesztése mellett új attrakciók elhelyezése a cél. Az akcióterületen a vízparthoz kapcsolódó rekreáció és szolgáltató funkciók vannak jelen. Az üdülőházas üdülőterület a tulajdonosi struktúra átalakulásának köszönhetően az elmúlt évtizedben alig fejlődött. A parti szakaszon kiemelt jelentősége van a közösségi területek (strand, zöldterület, sétány, kikötő stb.) fejlesztésének, ami nem csak a városban élők igényeit elégíti ki, hanem az itt szolgáltatást igénybe vevő turisták számára is minőségi javulást eredményez.

156 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 153 A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen: Budatava strand rekonstrukciója Wesselényi strand felújítása II. ütem Kikötő fejlesztésének előkészítése Szent Erzsébet liget minőségi fejlesztése Parti sétány fejlesztése Vasúti átjáró kialakítása I. ütem Kikötő fejlesztése a horgászkikötőnél Sportpálya fejlesztéseinek előkészítése A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK Balatonalmádi a város szerkezetét jelentősen átalakító fejlesztéseket nem tartalmaz. Alapvetően megtartja a négy eltérő településrész egyedi sajátosságait, szerkezetét és területhasználatát. Káptalanfüred erdős üdülőterület, jellemzően hétvégi házas területekkel. Vörösberény jellemzően kertes lakóterület, falusias karakterrel, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően viszonylag szabálytalan telekstruktúrával, amely helyi védelem alatt áll. Szerkezetét befolyásoló fejlesztési elem a sz. út nyomvonalának módosítása, mely így a Vörösberényi iskola területe alatt haladva köthetne be a 71. sz. főútba, elkerülve a jelenleg forgalommal terhelt vörösberényi lakóterületeket. Az új forgalmi csomópont környezetében fejlesztési területként kereskedelmi-szolgáltató, településközpont vegyes és zöldterület területfelhasználási egységek kerültek kijelölésre. Ugyancsak itt kapott helyet a városi sportpálya, amelyet ide helyeznének át, ha lehetőség nyílna a jelenleg a parti sávban található sportpálya turisztikai célú fejlesztésére. E fejlesztési elemek közül egyelőre nem valósult meg semmi. Budatava újabb beépítésű terület déli része szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület kertvárosias lakóterületként, illetve hétvégi házas területként, északi részén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, valamint sorházas beépítésű területekkel kisvárosias lakóterületként kerültek kijelölésre. E településrészen található a gazdasági területek nagytelkes tömbje is. Nagyobb összefüggő fejlesztési terület csak itt került kijelölésre a fent említett sz. út új nyomvonala nyomán kialakuló új közlekedési csomóponthoz kapcsolódva, melynek megvalósítása a közeljövőben nem várható. Almádi településrész a vegyes használatú, beépítésű, telekméretű és jellegű központi településrész és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrész elegye a jelenlegi használattal és a szerzett jogokkal összhangban jellemzően kertvárosias lakóterületi, illetve hétvégi házas területi területfelhasználási egységbe került. A parti sáv az egyes településrészekhez területileg kapcsolódik, de használatában teljesen egyedi, az egyes területek területfelhasználási besorolása jellemzően a tényleges használathoz igazodik. Az egyes településrészek önállóan is egészként működnek, saját központtal is rendelkeznek (alközpontok). A településszerkezeti terv az egyes alközpontok további kiépülésére a településközpont vegyes területeken biztosít lehetőséget. A településszerkezeti terv készítésekor fő cél volt a minőségi fejlesztés számára teret adni, a közpark és parti sétány-fejlesztés számára területet kijelölni, az akkor hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott egyéb fejlesztések számára teret biztosítani. A belterülethatár növelés inkább korrekció jellegű, a Balaton-törvény biztosította lehetőségek és a koncepcióban megfogalmazott utcahatáros beépítés megszüntetésére irányult. A javaslat szerint, a Balatontörvény biztosította fejlesztési lehetőség nem került maximálisan kihasználásra. Ezáltal a településfejlesztés valóban inkább a meglévő belterületi minőségi fejlesztésre irányulhat, s így a város továbbra is rendelkezik fejlesztési tartalékokkal. Jelentős javaslat azonban a Balatontörvényben turisztikai területként szabályozott Lozsánta és az Úttörőtáborok területe, mely területek a szerkezeti tervben különleges terület területfelhasználási egységbe kerültek, a Lozsánta tartalékterületként.

157 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 154 Közlekedési szempontból több fejlesztési elemet is tartalmaz a terv. Jelenleg a Felsőörsi út (7218. sz. út) A 71- sz. főútba az Óvári Ferenc utca nyomvonalán csatlakozik. A volt nevelőotthon területe jelenleg hasznosítatlan terület, melyet a településszerkezeti terv kisvárosias lakóterületbe sorolt. A terület fejlesztés során kerülhetne sor a sz. nyomvonal korrekciójára, mely így rövidebb nyomvonalon tudna csatlakozni a 71. sz. főúthoz, valamint az új csomópont biztonságosabban kiépülhetne a jelenleginél és a parti sávval való kapcsolat is megoldódna amennyiben a csomóponthoz csatlakozó új vasúti átjáró is megvalósulna, de a terület fejlesztése még nem indult meg. Belterületbe vont fejlesztési területek: Káptalanfüreden a Fenyő utca két már beépült telke (kertvárosias lakóterület) - megvalósult NEVIKI (kertvárosias lakóterület)- nem valósult meg a Remetevölgyben a volt honvédségi terület (különleges szabadidőközpont terület) - megvalósult a Vöröshegy belterülettel határos területsávja (hétvégi házas terület) részben megvalósult a Sátorhegy és a Megyehegy belterülettel határos területsávja (kertvárosias lakóterület) részben megvalósult Tartalék lakóterületi fejlesztési területek: Lozsánta településhatár menti településrész az Újhegy több kisebb, belterülettel határos területe Megyehegyi terület egy része Tartalék hétvégi házas területi fejlesztési területek: a Vöröshegy belterületbe vont területsávjával határos további kisebb terület a Megyehegy belterületbe vont területsávjával határos további nagyobb kiterjedésű terület E mellett a településszerkezeti tervben a belterületen korábban üdülőterületi besorolású területek, a megindult átépülési folyamatot figyelembe véve lakóterületi átsorolásra kerültek: 71-es út és Rákóczi út környéke (a Hét vezérről elnevezett utcák térsége) Rozmaring, Viola utca menti területek Kisberényi úttól nyugatra eső terület lakóterülethez kapcsolódó része Felsőőrsi út és a Szabadság kilátó út közötti terület (Festőkről elnevezett utcák térsége)

158 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Balatonalmádiban:

159 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 156 TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK Sorszám Hatályos területfelhasználás Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület A1 A2 A3 A4 A5 Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Zöldterület Közlekedési terület Zöldterület Tervezett területfelhasználás Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Terület nagyság (ha) 0,56 0,77 0,16 0,14 0,09 A6 Zöldterület Intézményterület 0,6 A7 Zöldterület Kertvárosias lakóterület 0,44 Indoklás Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás és belterületbe vonás. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás és belterületbe vonás. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület magántulajdonban van, az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét közlekedési területbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét zöldterületbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. A terület mellett fekszik egy önkormányzati tulajdonú óvoda, melynek bővítését már évek óta tervezik. A Btv. 6/A. előírásai lehetővé teszik a zöldterület 50%- ának intézményi területbe való átsorolását, melynek kompenzációja az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület valósul meg. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A hatályos településrendezési eszközök szerint a Szömörce utca környéke belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B. előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba.

160 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 157 A8 Zöldterület Kertvárosias lakóterület 0,41 Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B. előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba. A9 Közlekedési terület Településközpont 0,02 Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület B1 B2 Különleges terület - Bánya terület Különleges terület - Temető terület Különleges beépítésre nem szánt terület - Bánya terület Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető terület 6,23 B3 Kisvárosias lakóterület Zöldterület 0,98 B4 B5 Különleges terület - Temető terület Kertvárosias lakóterület Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető terület 2,5 5,3 Zöldterület 0,41 Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését, melyet e területen alkalmaztunk. Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését, melyet e területen alkalmaztunk. Az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelep tömbbelsőben kijelölt zöldterület a jelenlegi területhasználatot tükrözi. Az átsorolás oka a jelenlegi területhasználathoz igazodó szabályozás létrehozása. Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését, melyet e területen alkalmaztunk. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani és az érintett területre áthelyezni.

161 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 158 B6 B7 Hétvégi házas üdülőterület Különleges terület - Szabadidőközpont Zöldterület 0,44 Különleges beépítésre nem szánt terület - Szabadidőközpont Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A hatályos településrendezési eszközök szerint a Szömörce utca környéke belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B. előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba. 4,3 A Köcsi tó környékének az a része került különleges beépítésre nem szánt területbe, ahol jelenleg nem található beépített terület. Beépítésre szánt területek átsorolása C1 Településközpont Intézményterület 2,03 C2 C3 C4 C5 C6 C7 Különleges beépítésre szánt terület - Sportterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Intézményterület 1,89 Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 5,47 6,97 12,36 Intézményterület 0,55 Településközpont 0,28 Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK létrehozta az intézményterület területfelhasználási egységet, mely az érintett területre vonatkozóan a hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott előírásoknak jobban eleget tesz, mint a településközpont terület besorolás. Az érintett terület Vörösberény kijelölt fejlesztési területe, ahova korábban a városi sportpályát kívánták áthelyezni a Balaton partról. A terület különleges beépítésre szánt sportterületből való átsorolását az indokolja, hogy az újabb tervek szerint városi sportcsarnok is létesül, illetve ehhez kapcsolódóan további intézményi funkciók is, melyeknek szakmailag jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen egy önkormányzati tulajdonú óvoda épülete áll, melyet hosszú távon is óvodaként kívánnak fenntartani, melynek jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. A területen található a városi piac területe, amelynek átépítését, fejlesztését tervezi az Önkormányzat, ehhez, illetve a jelenlegi funkcióhoz is jobban igazodik a településközpont terület területfelhasználás.

162 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 159 C8 C9 C10 Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület 16,15 Településközpont 2,58 Kertvárosias lakóterület 7,73 C11 Településközpont Intézményterület 0,67 C12 Településközpont Intézményterület 0,35 C13 Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 1,16 C14 Településközpont Intézményterület 0,74 C15 Településközpont Hétvégi házas üdülőterület 3,66 A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Balatonfűzfői út mentén sorra jelennek kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciójú épületek, a terület átalakulása új szabályozás megfogalmazását teszi szükségessé, ehhez jobb kereteket nyújt a településközpont terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. Jogszabályváltozás. A városi közösségi ház területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Jogszabályváltozás. Az élelmiszer üzlet területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Az érintett telektömbben kertvárosias lakóházak és többlakásos 9,0m épületmagasságú társasházak is találhatók, ezért a hatályos településrendezési tervek a teljes tömböt kisvárosias lakóterületbe sorolták. Mivel a jellemzően kertvárosias környéken a meglévő társasházi épületeken kívül nem kívánatos újabb kisvárosias beépítés létrejötte, ezért a tömb jelenleg is kertvárosias beépítésű része kertvárosias lakóterületbe került átsorolásra. Jogszabályváltozás. A területrészt a hatályos településrendezési eszközök olyan településközpont területként szabályozzák, ahol lakóépület nem építhető. A módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás így jobban megfelel a területen. A hatályos településrendezési eszközök 6 telektömböt jelöltek ki Káptalanfüred településrész központjában településközpont területként, ám a tervek jóváhagyása óta elmúl majd 10 évben nem bizonyosodott be ennek szüksége. Az átsorolás visszalépés a hatályos szabályozáshoz képest, jobban tükrözve a valós igényeket.

163 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 160 C16 Településközpont Intézményterület 0,2 C17 C18 Kertvárosias lakóterület Különleges terület - Lovassport terület Településközpont 0,16 Hétvégi házas üdülőterület 0,46 A valamikori Panoráma disco telke a hatályos településrendezési eszközökben településközpont vegyes területként szabályozott, ahol a lakóépület építés lehetősége is biztosított. Mivel a telek Balatonalmádi parti sávjában, zöldterületekkel övezve fekszik, nem kívánatos a területen lakófunkció megjelenése, ezért célszerű a terület intézményterületbe való átsorolása. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. Az érintett területen egy gazdasági telephely áll, melyet a tulajdonosa fejleszteni szeretne, azonban a kertvárosias lakóterületen belül biztosítható szabályozási paraméterek ehhez nem biztosítanak megfelelő keretet. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A tulajdonos felhagyott a területen a lótartással és a környező telektömbökkel megegyező övezeti besorolást kérte. Beépítésre nem szánt területek átsorolása D1 D2 D3 D4 D5 D6 Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Különleges beépítésre nem szánt terület - Bánya terület Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő 9,2 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 5 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,31 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 14,08 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,77 A Bányakapitányság adatszolgáltatásának megfelelően, a bányatelekként nyilvántartott területtel megegyezően került kijelölésre az új területfelhasználás. 9,67 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak

164 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 161 D7 D8 D9 D10 D11 D12 D13 D15 D16 Erdőterület Erdőterület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Vízgazdálkodási terület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Zöldterület 0,07 Zöldterület 0,09 Általános mezőgazdasági terület - szárazulat 0,87 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 4,58 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A1)újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18. alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget. A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A2) újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18. alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget. 4,92 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak Erdőterület 1,87 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő D17 Közlekedési terület Zöldterület 0,13 0,66 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,41 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,18 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak Az eddig közlekedési területként kijelölt területen zöldfelület található, a terület átsorolása a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozás létrejöttét szolgálja.

165 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 162 D18 D19 D20 D21 D22 Kertes mezőgazdasági terület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Erdőterület Különleges beépítésre nem szánt terület - Temető terület Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület 0,38 D23 Közlekedési terület Zöldterület 0,23 D24 D25 D26 Vízgazdálkodási terület Erdőterület Erdőterület A hatályos településrendezési eszközök a temetőhöz tartozó területet hibásan jelölték kertes mezőgazdasági területét, a módosítás a jelenlegi használathoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. 1,8 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 1,17 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,07 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak 0,11 Megfelelés a Btv. 4/B. szabályainak Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A 2299m2-es terület jelenleg rendezetlen, főként parkolásra használt terület, amelyet a Káptalanfüredi fürdőegyesület zöldterületként kér hasznosítani. A vízpartrehabilitációs-tanulményervben a terület közlekedési célú területként szabályozott, valamint területén a kötelezően megtartandó közterület jelkulcs is szerepel, átsorolásának jogszabályi akadálya nincs. A terület önkormányzati tulajdonban van. Erdőterület 0,7 Önkormányzati kérelem. Megszűnt a vízkitermelés a területen. Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - gyep, fás legelő 1,01 0,52 Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület tulajdonosa a területet hosszú távon beépítésre szánt területként szeretné hasznosítani, melyhez az Önkormányzat hozzájárult. Ehhez első lépésként az erdőterület általános mezőgazdasági területbe került átsorolásra. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület tulajdonosa a területet hosszú távon beépítésre szánt területként szeretné hasznosítani, melyhez az Önkormányzat hozzájárult. Ehhez első lépésként az erdőterület általános mezőgazdasági területbe került átsorolásra.

166 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 163 D27 Kertes mezőgazdasági terület Erdőterület 1,44 A terület a hatályos településrendezési eszközökben kertes mezőgazdasági területként szabályozott, de jellegénél fogva nem valószínűsíthető, hogy a kijelölt területfelhasználásnak megfelelő használat megvalósul a jövőben, így a terület általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe került átsorolásra.

167 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1. TÁJSZERKEZET Balatonalmádi tájszerkezetének, illetve településszerkezetének kialakulásában a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, több évezredes kultúra, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek játszottak szerepet. A város Veszprém megyében a Balaton-riviéra északi részén húzódó település. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat és az azokat formáló patakvölgyek. Természetes tájelemek a meglévő fasorok, a patakok és egyéb vízfolyások. A vízfolyások sokszor szabályozott mederben folynak, amik mederbe kényszerítve már mesterséges tájalkotó elemekké váltak. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően völgyekben kerültek kialakításra. Mivel a műszaki infrastruktúra elemei követik a természetes környezetet, ezért nem formálják karakteresen a táj képét, kevéssé jelennek meg korridorként, az élővilágot elválasztó folyosóként. A vonalas tájalkotó elemek tájképformáló ereje abból adódik, hogy amellett, hogy tagolják a tájat, vezetik a tekintetet. Mesterséges, vonalas tájalkotó elemek jellemző eleme a település külterületét behálózó útrendszer. Összességében jellemző, hogy a volt zártkerti részeken, a belterülettel határosan folytatódik az elmúlt évtizedek lassú beépülési folyamata, a határterületek beépítése, lakóterületté válása. A belterülettől távolabbi részeken, illetve a meredekebb hegyoldalakon a természetközeli társulások jellemzőek, a bányaterületeken kívül az emberi kéz nem hagyott számottevő nyomot a tájon. Kelet felől haladva, Balatonalmádi a Balaton északi partjának első jelentős üdülőtelepülése. A tóparttal több mint 8 km hosszan csaknem párhuzamosan elterülő településen áthalad a 71-es I. rendű országos főút és a Budapest-Tapolca vasúti fővonal. Az elmúlt száz évben a szőlőhegyek, erdők helyén város született, amelynek házai több helyen egészen a dombok gerincéig, az erdőig érnek, épületekkel beborítva az egykor szőlővel beültetett hegyoldalakat. Mára egy összefüggő, hatalmas beépített terület jött létre Káptalanfüredtől az Újhegyig. A táji, geomorfológiai adottságok alapvetően meghatározták a város kialakulását. A központi funkciók az alacsonyabb térszínen, a méter tengerszint feletti magasságon, a veszprémi út közelében települtek le, ahol az enyhe lejtésű, partközeli terület mintegy félsziget szerűen kitágul. Káptalanfüred előtt csak igen keskeny parti területsáv található. Itt, a néhol 20%-nál is meredekebb domboldal szinte közvetlenül a vízpartig ér. A korábban évszázadokon keresztül szőlőműveléssel hasznosított, kevésbé meredek Öreghegy nagy része is ma már sűrűn beépült belterület. Az Öreghegy kitűnő kilátást adó magasabb területei éppúgy beépültek, mint az alacsonyabb fekvésűek. A város egyidejűleg fejlődött a jól megközelíthető újhegyi területeken is és fokozatosan felértékelődött a kisberényi, illetve Vöröshegyi területrész is, ahol az utóbbi 15 évben alakult át a táj jellege. A volt szőlőhegyre utaló tájhasználat részben az Öreghegy külterületi maradékán, a Sátorhegy és az Újhegy egyes részein, valamint leginkább a Vörös-hegy magasabban fekvő részein maradt meg. Ezeken a volt zártkerti területeken is azonban már meghatározó mértékben jelen van az üdülés. A volt zártkerti területeket az alábbi nagyobb egységekre lehet tagolni: Az Öreghegy nagyobb hányada már korábban belterületbe került, s fokozatosan beépül. A még külterületben maradt rész közel 20%-os átlagos meredekséggel rendelkezik. A szőlőterületek ezen a részen is háttérbe szorultak, az itt található ingatlanok funkciója megváltozott, a terület elsősorban kiváló panorámájú üdülőknek ad helyet. Egyre gyakoribb a kertek intenzív használata a korábban jellemző művelési ágak kárára. A vörös homokkövéről elnevezett egykori szőlőhegy, a Vörös-hegy városhoz közelebbi része a tóra nyújtott kiváló rálátás következtében az utóbbi évtizedekben belterületbe került, s beépült. A külterületi rész is fokozatosan átalakul. A felvezető utak mentén a hétvégi házak ugyan viszonylag sűrűn átszövik a hegy lejtőit, ezek ellenére Balatonalmádi külterületei közül a Vörös-hegy külterületi része tudta megőrizni a hagyományos tájhasználatot, a szőlő- és gyümölcsművelés leginkább itt tudott megmaradni a városban.

168 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 165 A sátorhegyi volt zártkerti rész egészen a Veszprémi útig húzódik, s kapcsolódik közvetlenül Vörösberényhez. A sátorhegyi zártkertekre ugyanaz jellemző, mint Almádi más határrészeire: addig jellemző a sűrűbb beépítés, amíg lelátni a tóra, azaz a kilátás, a látkép döntő a tájváltozás, tájalakulás folyamatában. A Bagóhegy és legfőképp a Várhegy és a Kőhegy tömbje és erdői lezárják nyugati irányban a látképet, ezek kevésbé beépítettek. A Megyehegy alatt húzódik a veszprémi út és a 71. sz. főút közötti Újhegy, szintén volt zártkerti terület. Abból következően, hogy ez a terület az első az autópályától gyorsan elérhető, ún. panorámás északi parti területek közül, feltűnően magas az építési kedv, és igen sok különféle funkciójú, méretű és megjelenésű épület van a területen. Általánosan jellemző, hogy a 71-es főúthoz és a belterülethez közelebb kisebb méretűek a telkek és sűrűbben beépült a határ, míg feljebb az erdő felé nagyobb méretűek a földrészletek. A 71-es főúttól az erdőkig emelkedő területről a hosszú évtizedes fűzfőgyártelepi légszennyezés (növényvédő szerek és intermedierjeik), illetve az üdülés terjedése lassan kiszorította a szőlőt. A terület nyugati részén a j. mellékút mellett helyezkedik el a korábbi, hamarosan rekultivációra kerülő hulladéklerakó (052/1-2 hrsz). Abból, hogy a település több mint 8 km hosszan párhuzamos a Balatonnal, szinte törvényszerűen következett, hogy három évtized robbanásszerű növekedése a tóra néző domboldalakat vette igénybe. Azok a területek, ahonnan nem látszik a vízfelület, üdülési szempontból gyakorlatilag értéktelennek bizonyultak. Ez a típusú növekedés, a beépített terület tóval párhuzamos terjedése sajátos helyzetet teremtett Almádiban. Amíg az átlagos településekre az a jellemző, hogy a belterületet egy nagy külterület fogja közre, Almádiban az összefüggő külterület csak az északiészakkeleti határrészen található. Kelet-délkeletre a Balaton terül el, míg nyugat-délnyugat irányban kisebb-nagyobb, egymással nem összefüggő külterületi darabok találhatók, miután a belterület határa több helyen egybeesik a közigazgatási határral. A vasút és a 71. sz. főút között fekvő lozsántai terület a város legegybefüggőbb árutermelő mezőgazdasági területe, amit azonban terhel, hogy a kárpótlást követően a közel 100 ha-os területnek több száz tulajdonosa lett, s keskeny nadrágszíj parcellák alakultak ki. A terület hasznosítása ma jellemzően parlag, vagy gyep, kisebb részben művelt, épület nincs a területen. A területet Balatonalmádi turisztikai fejlesztési területeként szabályozza a Balaton-törvény. A másik jellemző forma az erdő jellegű tájhasznosítás, amely többnyire a meredek, köves domboldalakra, hegytetőkre, illetve a tóra kilátást nem nyújtó, zömmel észak-északnyugati hegyoldalakra jellemző. A külterület északkeleti részét a Megyehegy Natura2000-es erdő- és gyepterületei uralják. A hegyre méter magasságig húzódott föl egykor a szőlőhegy. A gerincvonal mögött található az erdő takarásában az egykori bánya és a többi kisebb-nagyobb bányaseb. A terület északi részén érdekes látnivaló a Romkúti-völgy, amelyen turistaút halad keresztül és nevét a közelben lévő római villa romjairól kapta. A Vörös-hegytől északra magasodik a Várhegy és a Sátorhegy, illetve a hegyek közt húzódik a Malomvölgy vízműkútjaival. A meredek hegyoldalakon megjelennek a természetes erdőtársulások, tölgyesek. Az Öreghegytől északra haladva találjuk a Vödörvölgyet, aminek a legnagyobb része erdővel borított. A Felsőhegy felé eső területrészen, a Pinty utca fölött egy volt honvédségi, a szerkezeti tervben jelenleg szabadidő hasznosítású, terület található. A völgy távolabbi részén van az új temető (026/1 hrsz). A területrész karakteres eleme a volt vasúti töltés, amit a Blaha Lujza utca magasságában hosszan 5-6 méter magas vöröskő támfal kísér. A terület belterülettel határos részén vegyes területhasználatot találunk, elsősorban hétvégi házas területeket és lakóterületeket. A terület híres az egykori Pinkóczi csárdáról, amely új helyen, várja a vendégeket. A fentieken túlmenően a területen több lóistálló áll. Káptalanfüredtől délre található a Köcsi-tó, amely kizárólag a felszínre hulló csapadékvizekből táplálkozik. Sajátos tájhasználat jellemzi Káptalanfüred e részét, ahol magát az üdülőterületet is erdőben alakították ki és a külterületi erdőkben pedig, az elmúlt évtizedekben úttörő, ma ifjúsági táborok működnek. Ehhez kapcsolódó terület a Halacs, ahol nagyobb mezőgazdasági területek (szántó, szőlő- és gyümölcsültetvények) is találhatók a hétvégiházas területek mellett. A táj szerkezetében jelentős változtatásokra nem tesznek javaslatot a településrendezési eszközök.

169 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA TÁJHASZNÁLAT A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodtunk. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás, valamint egy-egy terület változásáról felállítható tendenciák szerinti területhasználat megtalálása volt a cél. a tájhasználat során figyelemmel kellett lenni a hatályos településrendezési eszközök előírásaira, a magasabb rendű területrendezési tervekre, illetve a biológiai aktivitásértékre ERDŐTERÜLETEK Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük annak talajával együtt. Erdőterületnek minősül az erdő által elfoglalt 1500 m 2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterület a benne található nyiladékkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területek. Az erdőterületek alapvető jelentősége van az élővilág megóvása és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdősültség növelése, a térség mezoklímájának kedvező irányú megváltoztatása, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében a monokultúrás szántóterületek csökkentése, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése céljából szükséges. Az erdők telepítésénél fontos, hogy honos, a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre, az erdő élővilága gazdagodjon és turisztikai szempontból vonzó erdők alakuljanak ki. Az erdőterületek az évszázadok folyamán megőrizték kiterjedésüket, a település Balaton felszíne nélkül számított - teljes területének 19,41%-át 7 foglalják el, ezzel a művelés alól kivett területek (üdülők, lakóterület stb.) után a legjelentősebb területhasználat a településen. Erdőterületek a természetes zonációnak megfelelően a dombtetőkön, továbbá a meredekebb domboldalakon alakultak ki. Erdőterületek több nagyobb foltban találhatók. Erdőterületként kijelölt meglévő erdőterületek: a Megyehegy nagy kiterjedésű erdőterületeit, illetve gyepes-bozótos területei; a Lozsánta területén kijelölt gazdasági területek menti véderdő; a Lozsánta Balaton-part és a vasút közötti területei; a Várhegy, Sátorhegy és Malomvölgy erdőterületei; a belterület erdőként nyilvántartott területei; a Remetevölgy erdőterületei; az Öreghegy erdős, bozótos területei; káptalanfüredi ifjúsági táborok erdőterületei. Újonnan tervezett erdőterület: a Malomvölgyben a Vörösberényi séd menti területek vízgazdálkodási területek átsorolásával (1,87ha-D12); a településrendezési eszközökben korábban vízgazdálkodási területként jelölt 0,7 ha-os terület (D24). A Veszprémi Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján az erdőterületek összessége elsődlegesen védelmi (talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi) rendeltetésű. Az erdőterületek fontos rekreációs szerepet játszanak védelmi jelentőségük mellett. Több turistaút is keresztülhalad a településen, kapcsolódást biztosítva az országos kéktúra útvonalával. Az erdőterületek jelentőségét növeli, hogy a nyilvántartott természeti területek teljes egészében lefedik az erdőterületeket, azonban a Nautra2000-es területekhez csupán a Megyehegy erdői tartoznak. A településrendezési eszközökben az Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra az erdőterületek, ennek megfelelően megkülönböztetünk elsődleges rendeltetésük alapján a véd- és közjóléti erdőket. A településen a Káptalanfüred erdőben található üdülőterületeit sorolják a településrendezési eszközök közjóléti erdőbe, a város egyéb erdőterületei elsődleges rendeltetésük alapján véderdők. Védelmi erdő terület övezetében épület nem helyezhető el. 7 Az erdőterület arányában kisebb, mint az országos (21%) és BKÜ (27%) átlaga.

170 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 167 Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület. Az övezet a magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően építhető be: a beépíthető telek területe 10 ha, a beépítés módja szabadonálló, a beépítés mértéke legfeljebb 0,3%. Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. Káptalanfüred üdülőterületei jellemzően az Ek jelű övezetbe tartoznak, ahol a beépített telkek az övezet előírásaitól eltérően, a kialakult állapotnak megfelelő beépítettséggel felújíthatók, helyreállíthatók. A szabályozás megkülönbözteti a magterületbe tartozó közjóléti erdőterületeket a védelem alatt nem álló erdőktől. Magterületen a Balaton törvény magterület térségi övezetre vonatkozó szabályait be kell tartani. Az erdőterületek kijelölése megfelel az OTrT-ben, illetve a Balaton-törvényben kijelölt területfelhasználási kategóriának, illetve övezeti paraméternek. Balatonalmádi közigazgatási területén a településrendezési eszközök felülvizsgálata során azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkent. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során kizárólag azokat az erdőterületeket csökkenti, melyek a Balaton törvényben mezőgazdasági térségbe sorol. Ezen erdőterületeket a településrendezési eszközök általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő területfelhasználási egységbe sorolják a valós állapotoknak megfelelően. Védelmi célú fasorok kerültek kijelölésre a jelentősebb utak a belterülettől északra, a 71. sz. főút keleti oldala, illetve a 7217 j. mellékút két oldala - mentén. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgáló területek. A település mezőgazdasági területei általános és kertes mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. A mezőgazdasági terület övezeteiben csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. Mezőgazdasági terület övezetek telkein épületpótló műtárgy nem helyezhető el, birtokközpont nem létesíthető. Tájképvédelmi szempontból mezőgazdasági területen közmű és hírközlési vezeték csak a természeti értékek megőrzésének biztosításával létesíthető. Mezőgazdasági területeken a beépíthető telekrész (építési hely) kijelölésére vonatkozó szabályok: utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el, új épületet a földrészlet közút felöli 30 m-es sávjában, a hegygerinchez közeli ingatlanoknál a telek lejtő oldali végében kell elhelyezni Általános mezőgazdasági terület A szabályozás megkülönbözteti az általános mezőgazdasági területen belül az alábbi övezeteket: - általános mezőgazdasági terület (Má); - általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő (Má-gy); - általános mezőgazdasági terület szárazulat (Má-sz). Az általános mezőgazdasági terület övezetei elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló területek. Az övezetekben erdő is létesíthető, kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető tájhonos növényzettel takartan, lábazat nélküli drótkerítés formájában. Általános mezőgazdasági területekre vonatkozóan szigorú előírásokat tartalmaz a Balaton-törvény, melyeket a helyi építési szabályzat megalkotásánál figyelembe kellett venni. Az általános mezőgazdasági területek esetében figyelemmel kell lenni a Btv. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (Btv. 26. ) és az általános mezőgazdasági területre (Btv. 39. ) vonatkozó előírásait is.

171 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 168 Általános mezőgazdasági terület A HÉSZ általános mezőgazdasági területen négy övezetet különböztet meg. - Az Má1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetbe tartoznak azok a jelenleg műveléssel hasznosított területek, amelyek a helyi erősen közepes adottságokat figyelembe véve viszonylag jobb minőségűek. Az övezetekben a Balaton törvény előírásainak megfelelően művelési áganként kerültek meghatározásra a beépítés feltételei. Az övezetekben a beépítés feltétele az ivóvíz- és villamosenergia-ellátása, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetése, illetve kezelése / időszakos tárolása megoldott legyen. A HÉSZ előírja, hogy új épületek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésének az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie. - Má2 övezetbe tartoznak a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepek. Az övezetben épület nem helyezhető el. - Má3 övezetbe tartoznak a Lozsánta közepes termőképességű mezőgazdasági területei. Az övezet a Balaton törvény turisztikai fejlesztési terület övezetébe tartozik, épület nem helyezhető el, a telek kialakítható legkisebb területe 5 ha. A területen közép- és hosszú távon nem várható a beépítés, mivel nincsen egységes koncepció és gondolkodás a területről, illetve a tulajdonosi viszonyok nem teszik lehetővé. A koncepció kialakulásáig a rendezési eszközök nem engedik a terület beépítését. - Má4 jelű övezet a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi övezetbe taroznak, területükön az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet előírásait figyelembe kell venni. Az övezetben épület nem helyezhető el. Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő (Má-gy) Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő (Má-gy) került kijelölésre a Balaton törvény általános mezőgazdasági térségbe sorolt mezőgazdasági területei, ahol természetvédelmi céllal fenn kell tartani a meglévő fás legelőket. E területeken a valós állapotoknak jelenlegi területhasználatnak megfelelően jellemzően a Balaton-felvidékre jellemző ligetes facsoportok, cserjések találhatók. Újonnan kijelölt általános mezőgazdasági terület bokorerdő került kijelölésre: - Újhegy lejtőin - a Veszprémi út mellett - Belterülethez közel az Öreghegyen Az övezet telkein a szabadidő eltöltését szolgáló turistaút, pihenőhely (pad, asztal, esőtető), erdei tornapálya, az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, ismertető táblák helyezhetők el. A HÉSZ megkülönbözteti a Balaton törvény Ökológiai rehabilitációt igénylő területén található bokorerdő területeket. A területekre tájrendezési terv készítendő, melyben meg kell határozni a rehabilitáció célját. - Jelenlegi és volt bányaterületen tájrehabilitáció érdekében szükséges a Balaton-felvidékre jellemző bokorerdő létesítése. A tájrendezési tervben meg kell határozni az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető anyagkitermelés nagyságrendjét a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően. - A rekultivált hulladéklerakó területén a tájrendezési tervben meghatározottaknak megfelelően biztosítani kell a terület takarását. Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő került kijelölésre jellemzően azokon a területeken, amit a hatályos településrendezési eszközök erdőterületbe sorolnak, de a valós területfelhasználás alapján a Balaton-felvidékre jellemző fás legelők, bokorerdők, azonban a Balaton törvény szerkezeti terve alapján is mezőgazdasági térségbe tartoznak. Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő került kijelölésre továbbá azokon a belterületi területeken, melyeket a hatályos településrendezési eszközök erdőterületbe sorolnak, tulajdonosaik azonban hosszú távon beépítésre szánt területként kívánják hasznosítani.

172 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 169 Általános mezőgazdasági terület szárazulat Általános mezőgazdasági terület szárazulat (Má-sz) került kijelölésre a település északi részén a vasút és a Balaton-part között, ami pufferterületként biztosítja a Balaton védelmét. Az övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint Általános mezőgazdasági terület szárazulat a Balaton törvény 4/B. b) pontja indokolja. A területet a Balaton törvény mezőgazdasági térség területfelhasználási egységbe sorolja, azonban a vízpart-rehabiltációs tanulmányterv vízgazdálkodási terület tómedren kívül területfelhasználási egységbe sorolja Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület besorolásba kerültek az egykori zártkerti területek, melyek a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátást, valamint a szabadidő eltöltését szolgálják. Kertes mezőgazdasági terület az alábbi területeken került kijelölésre: az Újhegyen; a Sátorhegyen; a Vöröshegyen; a Pinkóczi csárda környékén; az Öreghegyen; a Halacson. Új kertes mezőgazdasági terület: az Öreghegyen két kisebb foltban került kijelölésre (0,17 ha)(d21, D22). Kertes mezőgazdasági területekre vonatkozóan szigorú előírásokat tartalmaz a Balaton-törvény, melyeket a helyi építési szabályzat megalkotásánál figyelembe kellett venni. A kertes mezőgazdasági területek esetében figyelembe kell venni a Btv. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (Btv. 26. ) és a kertgazdasági területre (Btv. 40. ) vonatkozó előírásait is. A tájkarakter védelme érdekében a kertes mezőgazdasági övezetek területén legalább 75%-ban kert, szőlő vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre szabad csak építeni. Az Öreghegyen, az első osztályú szőlőkataszteri területek esetében pedig legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan hasznosított telken helyezhető csak el új épület. A kertes mezőgazdasági területen 3000 m 2 -nél kisebb telek nem alakítható ki. A tájkarakter védelmét szolgálják az épületek kialakítására vonatkozó főbb szabályozási elemek: - az épület feltöltésben nem helyezhető el; - a homlokzat felületének anyaga lehet: o vakolat o égetett agyag anyagú vagy mészhomok tégla o kő - homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, szürkével tört fehér és árnyalatai lehetnek; - nyeregtető alakítható ki fokos tetőhajlással, nád fedés esetén 45 fokos tetőhajlás is megengedett; - tetőn az íves záródású ökörszem ablak kivételével nyílászáró nem létesíthető. - tető héjazatánál természetes anyagú és színű égetett cserép-, azbesztmentes műpala, terméspala- és nádfedés szükséges; - fából készült nyílászárók (zöld, barna, fehér és natúr fa színekben) alkalmazhatók; - erkély, tetőtéri terasz, loggia nem építhető; - tilos a műanyag, alumínium és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása; - utcai homlokzaton garázs vagy különálló garázsépület nem létesíthető. Az övezetekben telekalakításra vagy telek beépítésre akkor kerülhet sor, ha az ingatlan(ok) közterületről vagy magánútról megközelíthetők. A közművesítettség közvetetten kerül szabályozásra: vízvezeték csak akkor vezethető, ha a keletkező szennyvízkezelés megoldott. A szennyvíz kezelés amennyiben a szennyvíz-elvezető hálózathoz való csatlakozás nem megoldott - történhet zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel. Az

173 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 170 övezetekben antenna, parabolaantenna, azok tartószerkezetei takart közterületről nem látható módon helyezhetők csak el. Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 3000 m 2 -nél kisebb telken legföljebb egy épület és egy pince helyezhető el, 3000 m 2 -nél nagyobb telken két épület is létesíthető. Amennyiben 3000 m 2 -nél kisebb telken több épület is található, úgy a meglévő épületek kubatúrán belül felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók. Kertes mezőgazdasági területen megkülönböztetünk öt övezetet. A következő táblázat tartalmazza a telekalakításra és beépítésre vonatkozó szabályokat azon övezetek esetében, ahol beépítést engedi a HÉSZ 1 2 A B C E F A telek Mk1 volt Mk1 Mk2 volt Mk2 és Mk6 Övezet jele Mk3 volt Mk3-4 Mk4 volt Mk5 3 Beépíthető telekméret (m 2 ) Beépíthető legkisebb telekszélesség (m) Beépítési mód SZ SZ SZ SZ 6 Legnagyobb megengedhető beépítettség (%) Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%) Beépíthető telekrész határvonalának közterülettől vagy magánúttól mért minimális távolsága Beépíthető telekrész határvonalának az oldalhatárától mért minimális távolsága Építmények kialakítható legnagyobb épületmagassága (m) Az építmény legmagasabb pontja a rendezett tereptől mérve (m) ,0 4,0 4,0 3,5 6,0 6,0 6,0 6,0 15 Présház legnagyobb alapterülete (m 2 ) Présház legnagyobb szélessége (m) 6,0 8,0 8,0 6,0 SZ szabadonálló beépítés Az egyes övezetekre vonatkozó egyedi szabályok: - Mk3 övezetben lakóépület is elhelyezhető, amennyiben a beépíthető telekméret 3000 m 2. Lakóépület építése esetén a beépíthető alapterület 120 m 2, s a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés kötelező. - Mk5 övezetben épület nem helyezhető el.

174 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv megkülönbözteti a tómedren belüli és a tómedren kívüli területeket. Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű a Balaton medre az ott található nádasokkal. (A település 4988 hektáros közigazgatási területének jelentős részét a Balaton felszíne uralja ha.) A vízpart-rehabilitációs terven jelölt tómeder területe, illetve a vízgazdálkodási terület szárazulata kerültek a Balatonnal kapcsolatban vízgazdálkodási területfelhasználásba. A szabályozás a Balaton területére, mint vízgazdálkodási terület tómedren belüli részére különös szabályokat fogalmaz meg. A Vtb övezeti besorolású Balaton vízmedre területén a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni: Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők; a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető; a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető. A Vtk jellel szabályozott vízgazdálkodási terület tómedren kívüli övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. A település külterületén lévő csatornák, településszerkezeti szempontból fontos árkok vízgazdálkodási területként kerültek kijelölésre V övezeti jellel. Balatonalmádi vízgazdálkodási területe a Köcsi-tó, a Vörösberényi séd, a Remete-patak és a Balaton vízmedre továbbá a vízmű területek. A Köcsi-tó nem rendelkezik állandó tápláló vízfolyással (patak, ér), így kizárólag a felszínre hulló csapadékvízből táplálkozik. Vb jelű vízmű területek találhatók a település külterületén a Malom árokban (039 hrsz), a Megyehegyen (051/1, 070, 071 hrsz), az öreghegyi zártkertek tetején (08/2, 015/3 hrsz), melyek részben a város vízbázisát jelentik KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A települések területén korábban egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú, nagykiterjedésű, alacsony beépítettségű területek, jellemzően különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek. Ezek a temetők és a bánya területe. Különleges beépítésre nem szánt terület temető terület Balatonalmádi legnagyobb, tartalékokkal rendelkező temetője a Vödörvölgyben található, a Szentkirályszbadját megközelítő út (Vödörvölgyi út) és a Remetevölgyi utca között (026/1-2 hrsz) m 2. Emellett Vörösberényben, a Thököly utcában található temető. A vörösberényi temető északi részén a szabályozási terven beültetési kötelezettség került meghatározásra. A temetők területe tovább nem osztható, területüket a kialakult állapotoknak megfelelően kell fenntartani. A Kb-T jellel szabályozott övezet telkein a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 5%, a minimális zöldfelületi arány 60%, a legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 méter, ami harangtorony vagy harangláb építése esetén 3 méterrel túlléphető. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni. Új temetőterület létesítése, illetve temetőrész megnyitása esetén kertépítészeti tervet kell készíteni, s amennyiben lehetséges, úgy a telekhatár mentén legalább 5 méter széles háromszintű növénytakarás telepítendő.

175 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 172 Különleges beépítésre nem szánt terület bánya terület A város északi részén, a Veszprémi út mellett található dolomitbánya (058/1 hrsz) - Balatonalmádi I. (Megyehegyi dolomitbánya) dolomit védnevű bányatelken működő külszíni bánya. A bánya megközelítése Szentkirályszabadjáról történik, azonban a kitermelés Balatonalmádiban folyik. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/ /2011. ügyiratszámú határozatában jóváhagyja a bányatelek évekre vonatkozó műszaki üzemi tervet. A fenti határozattal az igénybevétellel érintett ingatlanok teljes területe kivett, bányatelep, murvabánya, művelési ágba kerültek. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott február 26-tól. A termelés mértéke m 3 /év. 8 A bányászati tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Balatonalmádi 058/1, 058/11, 058/14, 058/15, 059/4 hrsz, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. A bányától északra két felhagyott anyagnyerőhely is található. A bányatelek a Balatonalmádi 058/1, 058/11, 058/14, 058/15, 059/4 hrsz.- ú ingatlanokon található. A bányatelek területe: 6,936 ha. (A bánya tervezett termelése: t/év ( m 3 /év). A kitermelhető dolomit mennyisége: m 3.) A bányászati tevékenység hatásterületén fekvő ingatlanok: Balatonalmádi: 056/2, 056/4, 056/5a, 058/5, 058/7, 058/12b, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 069/1, 069/2-legelő besorolású ingatlanok Balatonalmádi 057 hrsz-ú ingatlan dögkút, 058/3b hrsz-ú ingatlan szeméttelep. Balatonalmádi 049/1, 056/1, 058/9, 058/12a, 065/2, 066, 067 hrsz-ú ingatlanok erdő besorolásúak. Balatonalmádi 056/3, 058/3a, 058/6, 058/13, 059/2, 059/3 hrsz-ú ingatlanok út besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/10, 08/19 hrsz-ú ingatlanok legelő besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/9, 08/15, 08/22 hrsz-ú ingatlanok szántó besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/17, 08/18, 08/20 hrsz-ú ingatlanok erdő besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/21, 09 hrsz-ú ingatlanok út besorolásúak. A szerkezeti és szabályozási terven jelölésre került a bányatelek a Veszprémi Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján. A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási céljaként a terület gyep, és erdő célú utóhasznosítását tervezték a bányatelek megállapításakor. Ennek megfelelően a határpillér elérésekor a bányaudvart körbevevő felhagyott bányafalakat teraszokkal tagoltan 45 -os dőlésűre alakítják ki. A védőtöltésben deponált letakart fedőanyagot (fekete kőzettörmelékes agyag) a kialakított teraszokra és rézsűkre terítik vissza. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben folyamatosan történik, a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan elvégzik. A Kb-B jelű bánya övezetében a kialakítható és beépíthető telekméret kialakult. Az övezet telkein a beépítettség megengedett mértéke legfeljebb 2%, a megengedhető legnagyobb épületmagasság 4,5 méter. A Balaton törvény Balatonalmádi területén nem jelöl A-1 jelű Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetet, illetve P-1 jelű Földtani veszélyforrás terület övezetet. A bányászattal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban a dolomitbánya területét R-2 jelű, Ökológiai rehabilitációs igénylő terület övezetébe sorolja a Balaton törvény. 8 A tájrendezési munkákat a végső hasznosítási célnak megfelelően, mely gyep, legelő kialakítása, a bányatelek töréspontjainál (ahol a határpillért a felső művelési szelettel elérték) a 45 fokos végrészű kialakítását el kell végezni. A bányatelek határvonal töréspontjánál 470 m hosszban, a végleges állapotot kell kialakítani.

176 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA EGYÉB TÁJHASZNÁLATOT MEGHATÁROZÓ ÖVEZETI LEHATÁROLÁSOK A TERVEN A szabályozási terv tartalmaz több, a Balaton törvény és annak végrehajtási rendeleteinek megfelelően lehatárolt, pontosított övezetet, melyek jelentősen meghatározzák a tájhasználatot Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó, szélerőmű létesítmények nem helyezhetők el Vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) Vízeróziónak kitett terület övezete mozaikosan helyezkedik el a város külterületén. Több nagyobb folt is található az Újhegy meredek lejtői, illetve a Sátor-hegy, a Vörös-hegy és az Öreghegy kertes mezőgazdasági területei. A vízerózónak kitett terület határa megegyezik a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) határával. A területre vonatkozó szabályok meghatározhatják a művelési módot, azonban az építést nem korlátozzák: A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín külterületen legalább 80%-os; belterületen legalább 30%-os növényborítottságát. A talajművelés során a megfelelő agrotechnika művelés módok, talajjavítás stb. révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére. A 12%-nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell Rekultiválandó terület - Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezet (R-2) Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetébe tartoznak a település területén található dolomit bánya és a tőle északra található felhagyott bánya területe. Az ökológiai rehabilitációt igénylő területen feltüntetésre került a rekultiválandó terület határa. A rekultiválandó területre vonatkozóan a HÉSZ környezetvédelmi előírása meghatározza, hogy a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandó és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandó. A rekultivált területeken a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan kerti bútorok és esőbeálló elhelyezhetők maximálisan nettó 20 m 2 alapterületen. A dolomitbányától délre található a felhagyott és rekultivált szeméttelep (058/3 hrsz). A területen a lerakott térfogat m 3, a lerakásra használt terület m 2. A hulladéklerakási tevékenység kezdete 1974, a tevékenység befejezésének időpontja december 31. A lerakó ugyan nagy lerakott térfogattal rendelkezik, de kicsi kockázatú minősítést kapott. A rekultivációs munkák során az egybefüggő hulladéklerakón kívül elszórt hulladékot összegyűjtötték és a depóniába szállították, a hulladékot áthalmozták, s kialakították a vízi létesítményeket, valamint a végleges rekultivációs rétegrendet. A terület jelenleg gyepterület, amit a településrendezési eszközök általános mezőgazdasági terület bokorerdő övezetként jelölnek.

177 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer elemei: Területfelhasználási egységek: o erdőterület o o o Egyéb: o o A településrendezési eszközökben jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek fejezetében. mezőgazdasági területek gyep, szőlő, gyümölcs, kertes mezőgazdasági területek általános mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági terület bokorerdő általános mezőgazdasági terület vízgazdálkodási terület szárazulata kertes mezőgazdasági terület A településrendezési eszközökben jelölt (meglévő és tervezett) mezőgazdasági területek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek fejezetében. zöldterület különleges beépítésre nem szánt terület A településrendezési eszközökben jelölt különleges beépítésre nem szánt terület temető illetve bánya terület leírását lásd bővebben lásd bővebben az alátámasztó munkarészek fejezetében. vonalas szerkezeti elemek: fasorok vízfolyások és völgyei telken belüli zöldfelületek. A település meglévő zöldfelületi elemeinek fejlesztése során gondoskodni kell a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A fenti szempontok figyelembevételével került kialakításra a település zöldfelületi rendszere KÜLTERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELEMEI A településen cél az ökológiai hálózat és a védett értékek megőrzése. A település külterületi állapotának, területfelhasználásának, biodiverzitásának megőrzése a cél. A természetvédelmi érdekek mellett a környezeti értékek vízminőség- és talaj védelme is fontos. A meglévő fasorok megtartandók, védendők. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI ELEMEK Zöldterületek A település központjában szigetszerűen több zöldterület is található. Ezekben a közkertekben kapnak helyet szabadtéri alkotások, emlékművek. Több helyen kijelölésre kerül közkertté fejlesztendő meglévő zöldfelület a környezetminőség javítása érdekében. A közkertek többnyire közcélú rekreációs, illetve turisztikai rendeltetéssel bírnak. Zöldterületeket a nagyságuk (OTÉK 1. számú mellékletében szereplő fogalmi definíciók), illetve az ott elhelyezhető rendeltetések alapján a HÉSZ közpark (Zkp) és közkert (Zkk) övezetbe sorolja. Zöldterületek létesítése vagy rekonstrukciója csak kertépítészeti tervek alapján történhet, s oda csak a Balaton-felvidéken honos vagy azok faiskolai változatai ültethetők, új közmű- és hírközlési infrastruktúra csak a föld alatt vezethető. A zöldterületek területét legalább 75%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, kivéve a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv hatálya alá tartozó területek, ahol 8%-ban. Zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. Zöldterületen kialakított sportpályát körülvevő védőkerítés kizárólag 90 %-ban áttört szerkezetű, magassága legfeljebb 6,0 m lehet. Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületeken épület csak a kijelölt helyen helyezhető el.

178 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 175 Közpark (Zkp) övezetekben pihenést és testedzést szolgáló, a terület fenntartásához szükséges, vendéglátó - épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén. A HÉSZ megkülönböztet három övezetet: - A Zkp1 jelű övezetbe tartozik helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Szent Erzsébetliget. A park növényállományát fokozatosan fel kell újítani. A zöldfelület tovább nem csökkenthető, újabb parkoló és sportterületek nem jelölhetők ki és a további beépítés teniszpályához kapcsolódó klubház kivételével - tilos. A meglévő építmények és épületek felújítása megengedett. - A Szent Erzsébet liget helyi természetvédelmi területen a helyi rendelet mellékletében szereplő kezelési tervet - a zöldterület használatára, fenntartására és védelmére vonatkozóan be kell tartani. - Zkp2 övezetébe tartozik a Móra Ferenc utcai volt kőbánya, illetve a Lozsántai új fejlesztési területen található zöldterületek. - A Zkp3 jelű övezet a Kócsag utca előtti közpark területén került kijelölésre. Az övezetben a természetes vegetációra jellemző növényzet telepítése engedélyezhető. A meglévő magánstégek bontandók. A partrajutást közösségi móló kialakításával kell biztosítani. A sétálást és pihenést, valamint a tóra való rálátást szolgáló építmény a 2315/17 hrsz-ú földrészleten helyezhető el. A legnagyobb beépítettség mértéke 1%. A HÉSZ megkülönböztet a közkertek (Zkk) között három övezetet. A Zkk1 és Zkk2 övezetekben épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén. - Zkk1 jelű övezet került kijelölésre a Dankó Pista út mellett, a káptalanfüredi vasútállomásnál, a Petőfi Sándor utca és a Baross Gábor utcánál, illetve a Szabadság utca és a Kövesalja út sarkán az óvoda mellett. - Zkk2 jelű övezetbe a város építészeti és történeti értékeit figyelembe véve történhet beépítés. Új épület építése esetén a védendő zöldterületi elemmel való kapcsolatot látványterven kell bemutatni. Az övezetben található a kilátó környezete, a vörösberényi műemlék templom körüli zöldterület. - A Zkk3 jelű zöldterületen épület nem helyezhető el. Az övezetbe tartoznak a korábbiakban fel nem sorolt zöldterületek.

179 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 176 A fejlesztési területen belül áthelyezésre került zöldterületek: A Balaton-törvény 2013 júniusáig a zöldterületekre vonatkozóan szigorú megkötéseket tartalmazott. A évi XLVII. törvény 4. -val jóváhagyott június 1-től hatályos módosítása ezen a helyzeten változtatásokat léptetett életbe. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban elfogadott közpark helye és területfelhasználási határai változhatnak. A változtatás a korábban zöldterületként jelölt terület településen belül elfoglalt helye és tulajdoni viszonya alapján különböző. Ennek megfelelően több területen is változott a zöldterület kiterjedése és nagysága, melyet a következő táblázat mutat be. A zöldterületek módosítása összességében a településen Területfelhasználás változás sorszáma Területfelhasználás változása Hatályos területhasználat Újonnan tervezett területhasználat Balaton törvény 6/B. szerinti zöldterület módosítás A3 Zöldterület Kertvárosias lakóterület A5 Zöldterület Kertvárosias lakóterület hrsz Területváltozás Területnagyság (ha) 391-0,16 Magántulajdon 717/2-0,09 Magántulajdon Megjegyzés A6 Zöldterület Intézményterület 1181/63-0,6 Önkormányzati tulajdon A7 Zöldterület Kertvárosias lakóterület 10623/1-2 -0,44 Magántulajdon A8 Zöldterület Kertvárosias lakóterület 11047/1, 11047/2, 11047/5, 11047/9, 11047/10 B5 Kertvárosias lakóterület Zöldterület 11047/6, 11047/7, B6 Kertvárosias Zöldterület 10616, 10623/1, lakóterület 10623/2, A zöldterületi növekmény a Balaton törvény 6/B. -sal érintett területen, összesen Balaton törvény 18. alapján kijelölt zöldterületek A1 D9 A2 D10 Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Kertvárosias lakóterület 10219/1, 10219/2, 10219/3, -0,41 Magántulajdon +0,41 Magántulajdon A8 jelű módosítás pótlására +0,44 Magántulajdon A7 jelű módosítás pótlására -0,85 A zöldterület pótlására a B3 jelű önkormányzati tulajdonú zöldterülettel kerül sor -0,06 (10%) Magántulajdon Tűzmadár utca kertvárosias lakóterülete (összesen 0,63ha, 0,074ha zöldterülettel) Zöldterület 10219/1 +0,07 Magántulajdon A1 jelű módosítás során kijelölt új beépítésre szánt terület 10%-án zöldterület kijelölésére Tűzmadár utca kertvárosias lakóterület kijelöléséhez kapcsolódóan Kertvárosias lakóterület A7 Zöldterület Kertvárosias lakóterület B3 Kisvárosias lakóterület 10016/4, 10016/5, 10016/6, 10016/7, 10016/9-0,08 (10%) Magántulajdon Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (összesen 0,83 ha, 0,089ha zöldterülettel); Zöldterület 10016/8 +0,09 Magántulajdon A2 jelű módosítás során kijelölt új beépítésre szánt terület 10%-án zöldterület kijelölésére Újhegy köz kertvárosias lakóterület kijelöléséhez kapcsolódóan 10623/1-2 -0,04 (10%) Magántulajdon Zöldterület 1199/29 +0,98 önkormányzati tulajdon A3, A5, A6, A7 jelű új beépítésre szánt terület (0,14 ha) 10%--nak a pótlására, illetve a Btv. 6/A. és 6/B. jelű zöldterületi módosítások pótlására

180 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 177 A zöldterületek módosítása összességében a településen Területfelhasználás változás sorszáma Területfelhasználás változása Hatályos területhasználat Újonnan tervezett területhasználat hrsz Területváltozás Területnagyság (ha) Megjegyzés D23 Közlekedési terület Zöldterület 2721/17 +0,11 önkormányzati tulajdon A4 jelű új beépítésre szánt terület (0,14 ha) 10%--nak a pótlására A zöldterületi növekmény a Balaton törvény 18. alapján kijelölt zöldterületeken, +0,77 összesen Egyéb újonnan kijelölt zöldterületek D17 Közlekedési terület Zöldterület 1416/6 0,13 magántulajdon Egyéb újonnan kijelölt zöldterületek nagyságának növekménye: +0,13 A zöldterületek növekménye összesen a településrendezési eszközökben: +0,35 Egyéb zöldfelületi elemek A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető és a sportpálya, melyek különleges illetve különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. Fontos zöldfelületi elemek a közterületek és intézménykertek, mint rekreációs területek, fenntartásukra különösen nagy gondot kell fordítani. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik a kertes mezőgazdasági területfelhasználású szőlő- és gyümölcsterületek, valamint a lakóterületi telkek, melyeknél a házak mögött a telkek hátsó részét kertként hasznosítják. A Szabályozás során biztosítottuk az egyes építési övezetek építési telkeinek magas zöldfelületi arányát. Balatonalmádiban a fasorok száma alacsony. Az önálló fasorok közül a Munkácsy Mihály utcában mintegy 180 méter hosszan van idős platán fasor. Káptalanfüred vasútállomás melletti zöldterületen juhar fasor, a Szent Erzsébet ligettől a Véghely Dezső utcáig tartó vegyes összetételű fasor, Budataván az Álmos utca végén a vasút mellett van fekete nyárfa sor (csoport). Egykor a 71-es út mentén a jegenyenyár fasor volt, ma ez a fasor rendkívül hiányos, és a fafaj is változott. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők, melyek hálózatként a kapcsolatot tudják biztosítani települési zöldfelületek között. Új fasor került kijelölése északon a 71. sz. főút keleti oldalán, illetve délen a vasút és a 71. sz. főút között, továbbá a j. mellékút mellett TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A településszerkezeti terv és a szabályozási terv tartalmazza a táj- és természetvédelmi értékek lehatárolását. A terv kiemelten kezeli, hogy a település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi értékek különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat magterület és pufferterület övezeteire, az országosan védett természeti területekre megóvását biztosítani kell. A védett területekre vonatkozó általános szabályokat állapít meg a HÉSZ: extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; tájba illő épület helyezhető el; meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.

181 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK Natura Balatonalmádi területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek 10 : a Balaton SCI tómeder területe - (HUBF30002), illetve a Megyehegy SCI (HUBF20018), mely a közigazgatási terület északnyugati része. A Balaton (HUBF30002) egyben különleges madárvédelmi terület 11 is. Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek SPA (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Balatonalmádi közigazgatási területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek SCI (hrsz): Balaton (HUBF30002) Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Megye-hegy (HUBF20018) Balatonalmádi: 050, 051/1, 051/2, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 056/4, 056/5, 058/9, 060, 061, 062, 063, 064, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 066, 067, 068/1, 068/2, 069/1, 069/10, 069/11, 069/12, 069/2, 070, 071, 072, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18, 073/19, 073/20, 073/21, 073/22, 073/23, 073/24, 073/25, 074, 075, 076, 077, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 081, 082 Ramsari területek 12 A Balaton Ramsari területek közé tartozik 1989 március 17-e óta. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek egyúttal azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a célja. A vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példáját foglalja magába; veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn; az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn; állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén; rendszeresen vagy annál több vízimadarat tart el; 9 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) kormányrendelet jelöli ki a Natura 2000 hálózatot, amely az Európai unió madár és élőhelyvédelmi irányelvei alapján kijelölt területeket foglalja magában. Az előírások szerint biztosítani kell a populációk és élőhelyeik védelmét, és a területhasználatokat extenzív irányban kell változtatni. 10 Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; 11 Különleges madárvédelmi terület: az Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre; 12 Jóváhagyva: A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, február 2-án elfogadott Egyezmény és annak december 3-án és május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló évi XLII. törvény

182 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 179 rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el (Balatonon három faj populációjának 1%-a rendszeresen előfordul.); őshonos halak fajaink, alfajaink, családjainak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn; halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába. A Balaton Ramsari területnél megjegyzendő, hogy a tó különlegesen jó feltételeket biztosít a vándorló madarak számára. A téli, vándorlási időszakban vízimadarak csapatai pihennek a Balaton vizén, úgy, mint a tőkés réce (Anas platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), a fütyülő réce (Anas penelope), a barátréce (Aythya ferina), és a vetési lúd (Anser fabalis). Védett és fokozottan védett vízimadarak is megjelennek itt, többek között a kanalasréce (Anas clypeataa), a hegyi réce (Aythya marila), a kontyos réce (Aythya fuligula), a füstös réce (Melanitta fusca), a kis bukó (Mergus albellus), a nyári lúd (Anser anser), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a sarki búvár (Gavia arctica). Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható, s ekkor nem elégítené ki a nemzetközi jelentőség kritériumát. A nemzetközi jelentőségű helyzete szezonális, október 1-től április 30-ig tart NEMZETI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK Balaton-felvidéki Nemzeti Park A természet védelméről szóló évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti terület Nemzeti Park terület - a Balaton partján, a Káptalanfüred előtti nádasszegély. A Természetvédelmi Információs Rendszer szerint csak a 2313/5 hrsz-ú zöldterület tartozik a Nemzeti Park területei közé. A hatályos településrendezési terv ennél azonban nagyobb területet jelöl ki, miután a Balaton-törvény (2000. évi CXII. Törvény) jelentős nagyságú területeket javasol védelemre a Balatonfelvidéki Nemzeti Park bővítésével: a 2313/5 hrsz-ú területhez kapcsolódan 7,83+4,87 ha-os és a település északi részén a Lozsánta előtti partszakasz 26,96 ha-os területe, a Megye-hegyen 273,46 ha-os erdőterülete a bányaterület kivételével, a Vörös-hegy 31,39 ha-os területe, ugyanitt a hrsz-ú leánykökörcsines terület (0,58 ha), valamint a Remetevölgyi 62,11 ha-os erdőterületek. Országos Ökológiai Hálózat A város közigazgatási területén az OTrT Országos Ökológiai Hálózat 13 övezetei közül megtalálható a magterület 14, illetve a pufferterület 15. A Magterület övezetébe tartozik a Balaton tómeder, az Öreghegy és a Remete-völgy közötti rész, a Malom-völgy és a Várhegy, továbbá a Megye-hegy bányaterületen kívüli része. Pufferterület a Remete-völgy északnyugati része. Ex-lege védett forrás Balatonalmádi területén található Ferenc-forrás kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése 16 rendelkezik. Érzékeny természeti terület 13 A június 9 én elfogadott évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény módosításáról határozta meg az érvényes Országos Ökológiai Hálózatot. 14 Oországos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek, Magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont. 15 Pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek, 16 (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek.

183 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 180 A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területeket jelöli ki, valamint felsorolja a kijelölés és létesítés szabályait. A rendelet szerint az érzékeny természeti területek bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A rendelet Balatonalmádi területén érzékeny természeti területet nem jelöl ki HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek elsősorban az üdülőterületek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek helyi táj- és természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy a településrendezési tervben védelemre javasoltak, ezek: Védett terület védetté nyilvánítva a Szent Erzsébet-liget helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló - Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2007. (X.31.) sz. rendeletével: Szent Erzsébet liget: 1633, 1634, 1635, 1637, 1639, 1640, 2285, 2286, 2287, 2296/1, 2297, 2298, 2299, 1638, 2288 hrsz. A Szent Erzsébet liget helyi természetvédelmi területen a helyi rendelet 17 mellékletében szereplő kezelési tervet - a zöldterület használatára, fenntartására és védelmére vonatkozóan be kell tartani. A Szent Erzsébet liget (volt Öregpark) a szabályozási terven Helyi természetvédelmi területen elsősorban a helyi természetvédelmi rendelet előírásai az irányadók, ami mellett a HÉSZ az alábbi előírásokat állapítja meg. a természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a terület megjelenését megváltoztató tevékenység csak kertépítészeti terv alapján végezhető; kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető; fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el. Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület, melynek a védelmét a képviselőtestületnek meg kell vizsgálnia: Káptalanfüred üdülőterület és Ifjúsági táborok területe: Balatonfüredi út - Alsóőrsi határút Igazgatási terület határa Tábor utca Szabadságkilátó utca Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala Boróka utca által határolt terület; Balatonalmádi és Balatonfűzfő közötti Balaton vízpart menti terület. Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület esetében a szabályozás kimondja, hogy a védelem végleges kimondásáról vagy elvetéséről önkormányzati a helyi természetvédelmi rendelet módosításában dönt. Egyedi tájérték: Balatonfüredi út: Földtani természeti érték, homokkő formáció; Vadvirág utca: Földtani természeti érték; Vörösberény és Szentkirályszabadja közötti út menti földtani érték; Alsóörs-Győr megszüntetett vasútvonal töltése. 17 Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2007. (X.31.) rendelete a Szent Erzsébet liget helyi természetvédelmi területté nyilvánításról

184 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 181 Balatonalmádiban kilátásvédelemmel érintett terület: az Óvári lelátó környéke. A helyi védelem célja az, hogy a fás növényzet megőrzése és folyamatos felújítása biztosított legyen, és csak őshonos, lombos fafajok legyenek telepíthetők. A dombok, hegyek lejtői veszélyeztetettek tájképi szempontból. A szabályozás kidolgozásakor a meglévő zöldfelületek védelme, az épületek magasságának korlátozása, a növényborítottság, művelési, beültetési kötelezettség előírása azok az eszközök, amelyek beépítésre kerültek a hatályos Helyi Építési Szabályzatba. Balatonalmádi területén két tanösvény került kialakításra: Vörös homokkő és a Köcsi-tó tanösvény néven évben, amelyeket a környezettudatos nevelés terén lehet hasznosítani BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA Az évi LXXVIII. törvény 8. (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. Az ÖTM rendelet előírásai szerint differenciáltuk a mezőgazdasági területek biológiai aktivitásértékét: - általános mezőgazdasági terület szárazulat 6,0 értékmutató A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nem csökkent. A táblázatban nem került feltüntetésre azok az erdőterületből történő területfelhasználás váltások, melyek a Balaton törvény szerkezeti terve miatt váltak szükségessé: a hatályos településrendezési eszközökben erdőterületbe sorolt területek, amiket a Balaton törvény mezőgazdasági térségbe sorolt, így ott általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő került kijelölésre. E területeken a valós állapotoknak jelenlegi területhasználatnak megfelelően jellemzően a Balaton-felvidékre jellemző ligetes facsoportok, cserjések találhatók. A területek nem tartoznak az erdőállomány adattárába. Az átsorolás következtében a biológiai aktivitásérték összesen -148,74. Az azonos érték mutatóval rendelkező területhasználat módosítások biológiai aktivitásérték változással nem járnak, ezért az aktivitás érték változást tartalmazó táblázatban nem lettek feltüntetve. Sorszám A1 A2 Hatályos területfelhasználás Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Biológiai aktivitás értékmutató Tervezett területfelhasználás Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület 5 5 Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték 2,7 0,56 1,29 2,7 0,77 1,77 A3 Zöldterület 6 Kertvárosias lakóterület 2,7 0,16 0,53 A4 Közlekedési terület 0,6 Kertvárosias lakóterület 2,7 0,14 0,29 A5 Zöldterület 6 Kertvárosias lakóterület 2,7 0,09 0,30 A6 Zöldterület 6 Intézményterület 0,5 0,3 1,65 A7 Zöldterület 6 Kertvárosias lakóterület 2,7 0,44 1,45

185 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 182 Sorszám Hatályos területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató Tervezett területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték A8 Zöldterület 6 Kertvárosias lakóterület 2,7 0,41 1,35 A9 Közlekedési terület 0,6 Településközpont 0,5 0,02 0,00 B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 Különleges terület Bánya terület Különleges terület Temető terület Kisvárosias lakóterület Különleges terület Temető terület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Különleges terület Szabadidőközpont Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület Különleges beépítésre 0,1 nem szánt terület 0,2 6,23 0,62 Bánya terület Különleges beépítésre 3 nem szánt terület 6 2,5 7,50 Temető terület 1,2 Zöldterület 6 0,68 3,26 3 Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület 6 5,3 15,90 2,7 Zöldterület 6 0,41 1,35 3 Zöldterület 6 0,44 1,32 Különleges beépítésre 1,5 nem szánt terület Szabadidőközpont Beépítésre szánt területek átsorolása 6 4,3 19,35 C1 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 2,03 0,00 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10 Különleges beépítésre szánt terület Sportterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület 3 Intézményterület 0,5 1,89 4, Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület 2,7 5,47 1,64 2,7 6,97 2,09 2,7 12,36 3,71 2,7 Intézményterület 0,5 0,55 1,21 2,7 Településközpont 0,5 0,28 0,62 3 Kertvárosias lakóterület 2,7 16,15 4,85 2,7 Településközpont 0,5 2,58 5,68 3 Kertvárosias lakóterület 2,7 7,73 2,32 C11 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,67 0,00 C12 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,35 0,00 C13 Kisvárosias lakóterület 1,2 Kertvárosias lakóterület 2,7 1,16 1,74 C14 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,74 0,00 C15 Településközpont 0,5 Hétvégi házas üdülőterület 3 3,66 9,15 C16 Településközpont 0,5 Intézményterület 0,5 0,2 0,00 C17 Kertvárosias lakóterület 2,7 Településközpont 0,5 0,16 0,35 C18 Különleges terület Hétvégi házas 3,2 Lovassport üdülőterület 3 0,46 0,09

186 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 183 Sorszám Hatályos területfelhasználás terület Biológiai aktivitás értékmutató Tervezett területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték Beépítésre nem szánt területek átsorolása Általános D1 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 9,2 * gyep, fás legelő Általános D2 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 5 * gyep, fás legelő Általános D3 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 0,31 * gyep, fás legelő Általános D4 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 14,08 * gyep, fás legelő Különleges beépítésre D5 Erdőterület 9 nem szánt terület 0,2 0,77 * Bánya terület Általános D6 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 9,67 * gyep, fás legelő Általános D7 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 0,87 * gyep, fás legelő Általános D8 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 4,58 * gyep, fás legelő D9 Kertes mezőgazdasági 5 Zöldterület 6 0,07 0,07 terület D10 Kertes mezőgazdasági terület 5 Zöldterület 6 0,09 0,09 D11 Általános Vízgazdálkodási 6 mezőgazdasági terület terület szárazulat 6 4,92 0,00 D12 Vízgazdálkodási terület 6 Erdőterület 9 1,87 5,61 Általános D13 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 6 0,66 * gyep, fás legelő Általános D15 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 3,7 0,41 * gyep, fás legelő Általános D16 Erdőterület 9 mezőgazdasági terület 3,7 0,18 * gyep, fás legelő D17 Közlekedési terület 0,6 Zöldterület 6 0,13 0,70 D18 Kertes mezőgazdasági terület D19 Erdőterület 9 D20 Erdőterület 9 D21 Erdőterület 9 5 Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület Általános mezőgazdasági terület gyep, fás legelő Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület 6 0,38 0,38 6 1,8 * 5 1,17 4,68 5 0,07 0,28 D22 Erdőterület 9 Kertes mezőgazdasági 5 0,11 0,44

187 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 184 Sorszám Hatályos területfelhasználás Biológiai aktivitás értékmutató Tervezett területfelhasználás terület Biológiai aktivitás értékmutató Terület nagyság (ha) Számított biológiai aktivitás érték D23 Közlekedési terület 0,6 Zöldterület 6 0,23 1,24 D24 Vízgazdálkodási terület 6 Erdőterület 9 0,7 2,10 D25 Erdőterület 9 Általános mezőgazdasági terület 6 1,01 3,03 gyep, fás legelő D26 Erdőterület 9 Általános mezőgazdasági terület 6 0,52 1,56 gyep, fás legelő D27 Kertes mezőgazdasági terület 5 Erdőterület 9 1,44 5,76 BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS ÖSSZESEN: 30,81 *A területhasználat változás nem jár biológiai aktivitásérték változással.

188 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 4.1. KÖZÚTHÁLÓZAT TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Balatonalmádi a Balaton keleti medencéje és az északi part között elkerülhetetlen tranzitútvonal, a 71. számú főút mellett fekszik, ahol a nyári idegenforgalmi időszakban, különösen hétvégenként jelentősen túlterheltek az utak. A tranzitforgalom terhelése, a zaj- és légszennyezés jelentős, míg értékteremtő hatása elenyésző. A Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710. sz. másodrendű főút megépülésével, valamint a Balatonfűzfő (71. sz. főút) -Litér (8. sz. főút) közötti 72. sz. másodrendű főút szélesítési és megerősítési munkálataival Balatonalmádi tranzitforgalmában csekély mértékű csökkenés tapasztalható. Az átmenő forgalom problémájának megoldásában segíthet a Balaton-törvény azon rendelkezése, miszerint a Veszprém-Tapolcai utat Veszprém és Keszthely között főútként kell kiépíteni, illetve az M7 autópálya és a veszprémi körgyűrű között az M8-as megépítésével kell a folyamatos gépkocsi-közlekedés feltételeit megteremteni. Ez utóbbi szakasz egybeesik a 710. sz. elkerülő út megfelelő szakaszával, amelynek mielőbbi megépítése a város érdeke. Az évszázados nyomvonalú balatoni út és a veszprémi út meglétét követően először a XIX sz. végén épült vasútvonalak (Budapest Tapolca vonal a parti sávon, Győr Veszprém - Alsóörs vonal észak felől) hoztak létre komoly regionális kapcsolatokat a település számára. Később, a XX. sz. derekán, új nyomvonalon a vasút mellett épült ki a 71 sz. közút, mely a Balaton-felvidéket bekapcsolta az országos főút hálózatba, s meghatározó lett a város közlekedési rendszerében is. A szomszédos településeket összekapcsoló évszázados útvonalak szerepüket megtartották: máig összekötő útként, illetve a város belső gyűjtőútjaiként funkcionálnak. A település közúti hálózatának rendszerében a 71 sz. út főút kiemelt funkciót tölt be, s ahhoz kapcsolódnak a dombságról érkező gyűjtőutak: a Veszprémi út és a Felsőörsi út. A város kistérségi szinten fontos csomópont, innen lehet megközelíteni Felsőörsön keresztül a 73. sz. főutat a j. összekötőúton keresztül, vagy Szentkirályszabadján át Veszprémet (8. sz. főút) a j. mellékúton át. Nyomvonal-korrekciójuk indokolt, mivel mindkét út jelentős forgalommal terheli a települést. Balatonalmádi viszonylag sűrű városi hálózatban található. A környező kis- és középvárosok km távolságban helyezkednek el: Balatonfüred 14 km, Balatonfűzfő 4 km. Balatonkenese 14 km, Székesfehérvár 51 km, Veszprém 13 km. A település a fővárostól 113 km-re fekszik. A várost átszelő két vasútvonal egykor fontos szerephez juttatta a települést, korábban vasúti csomópont is volt. Itt keresztezte egymást az Alsóörs - Balatonalmádi - Veszprém és a Székesfehérvár - Balatonfüred vasútvonal. A 22 km hosszú, a megyeszékhely és a Balaton között közvetlen vasúti kapcsolat 1969-ben szűnt meg, később a vasútvonalat el is bontották. A városban jelenleg vonatpár áll meg üdülési szezontól függően, ami biztosítja a tömegközlekedést Székesfehérvár irányába, illetve az üdülőforgalmat a Balaton északi partján. A város közösségi közlekedése jó. Az autóbusz közlekedést a Balaton Volán biztosítja. A városnak önálló helyi járata nincs, de a várost - elsősorban Veszprémmel - összekötő helyközi buszközlekedés nagy járatszáma révén a helyi közlekedés is jórészt megoldottnak tekinthető. A környező települések és Veszprém viszonylag jól elérhetők. A városban fontos térségi autóbusz pályaudvar található ORSZÁGOS UTAK Országos főutak Meglévő, megmaradó 71. sz. Lepsény Fenékpuszta másodrendű főút jelenlegi nyomvonala (Útkategória: K.IV.A. és B.III.a.D.) A 71. sz. főút városon átvezető szakaszának nyomvonalán m közterületi szélességet adtunk meg, a későbbi fejlesztések (forgalmi sáv, parkolósáv, zöldsáv, közműsávok) helyének biztosítására. Az országos másodrendű főúton a jelenlegi elképzelések szerint a forgalmi sávok száma nem fog növekedni, mivel a 710. sz. főút elkerülőként funkcionál az érintett szakaszon. A 710. sz. főút továbbépítése és az M8 autópálya távlati fejlesztése az országos és nemzetközi átmenő forgalmat teljesen elviszi a településről, ahol átmenő forgalomként csak a regionális forgalom marad majd meg.

189 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 186 Országos mellékutak Meglévő, megmaradó jelű Veszprém Balatonalmádi összekötő út (útkategória: K.V.B., illetve B.IV.b.C.) A jelű országos mellékút Balatonalmádin áthaladó szakaszán a külterületi részeken 22 m széles szabályozást tartottunk fenn, a belterületi szakaszokon a beépítettség miatt a jelenlegi közterületi határokhoz alkalmazkodtunk jelű Balatonalmádi Felsőörs összekötő út (útkategória: K.V.B., illetve B.IV.b.C.) A Felsőörsi út városon áthaladó szakaszán, a meredek terepviszonyok és a kötött beépítés miatt 14 m széles közterületi szélességet szabályoztunk ki, amelynek megfelelőségét mintakeresztszelvény mutatja jelű Vörösberényi átkötés (útkategória B.IV.c.C.) Az út szabályozási szélességét nem módosítottuk, hosszú távon a tervezett j. út új összekötő szakasza ezen út tehermentesítését szolgálja. Tervezett j. összekötő út (Veszprémi út) Thököly utca és a 71. sz. főút (Balatonfűzfői út) közötti szakaszát új, kiépítendő nyomvonalon tervezzük, a városközponti területek tehermentesítése érdekében (410 m hosszú szakasz). Az új nyomvonal fontos forgalmi szerepéből adódik, hogy szabályozási szélességét 22 méterben határoztuk meg. Két forgalmi sávval, nyílt árkos vízelvezetéssel, kétoldali gyalogjárdával tervezett, zöldsáv és kerékpárút számára fenntartott szélességgel. Mindkét végén nagyméretű körforgalmi csomópont számára adtunk meg közterületi szélességét, mert ezek a csomópontok bonyolítják le legbiztonságosabban az országos úthálózati kapcsolatok forgalmát j. összekötő út (Felsőörsi út) Dr. Óvári Ferenc utca és a 71. sz. főút (József Attila út) közötti szakaszát új, kiépítendő nyomvonalon tervezzük, (140 m hosszú kiépítendő útszakasz). Az útszakasz kiépítésével a Felsőörsi úton érkező forgalom közvetlenül, az Óvári Ferenc utca igénybe vétele nélkül kapcsolódik a 71. sz. főút átkelési szakaszához. A tervezett közterületi szélesség: 22 m. Mindkét tervezett útszakasz belterületi főútként épül, útkategória: B.IV.b.C TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT Főúthálózat Meglévő, megmaradó I. rendű főút: 71. sz. főút átkelési szakaszai: Balatonfűzfői út József Attila út Balatonfüredi út Almádi út nyomvonal II. rendű főút Veszprémi út (7217. j. út belterületi szakasza) Felsőörsi út (7218. j út belterületi szakasza) A Felsőörsi úton 14 m szabályozási szélességet határoztunk meg, mert a meredek terepviszonyok és a kötött beépítettség (támfal-garázsok) nem teszik reálissá ennél nagyobb közterületi szélesség kialakítását. Az útszakaszt jelenleg a gyalogos és a vízelvezetési létesítmények teljes hiánya (támfal-garázsok) jellemzik. Az útszakasz tervezett kialakítása a mintakeresztszelvények között látható. Tervezett A Veszprémi és Felsőörsi utak fent ismertetett szakaszai.

190 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 187 Belterületi gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) Meglévő, megmaradó Bajcsy-Zsilinszky út Szabadság út Noszlopy Gáspár utca Dr. Óvári Ferenc utca Bartók Béla út Rákóczi Ferenc utca Kossuth Lajos utca Dózsa György utca Vécsey Károly utca Ferenczi Károly utca Kisberényi út Pinkóczi út Vödörvölgyi út nyomvonal Szent Margit park Martinovics utca Kompolthy utca- Hunyadi utca Török Bálint utca nyomvonal Szabadságkilátó utca Káptalan utca Szigeti utca Fecske utca Páfrány utca nyomvonal Meglévő, de útkategóriában változás tervezett jelű Vörösberény átkötés - Thököly utca Az eddig belterületi másodrendű főútként kategorizált útszakasz gyűjtőúttá válik, hálózati szerepét az új nyomvonal veszi át a Veszprémi út és Balatonfűzfői út között. Tervezett a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. sz. főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik. Az új nyomvonalon 16 m széles szabályozást terveztünk, ebben a közterületi szélességben elfér két forgalmi sáv, nyílt árkos vízelvezetés, gyalogjárda és zöldsáv is, ahogyan ez a mintakeresztszelvények között látható. A gyűjtőutak útkategóriája: B.V.c.C. A gyűjtőutak mindegyikénél minimálisan (10-)12 m szabályozási szélességet jelöltünk ki. Egyéb utak Hálózati szempontból minden városrészben kiemelt hálózati szerepű feltáró utakat is megkülönböztettünk a kiszolgáló utak között, ezek szabályozási szélességét belterületen méterben, külterületen 8-10 méterben határoztuk meg. Ilyen útszakaszok pl. az Újhegyen a Bartók Béla utca külterületi szakasza, a Maros utca, Erkel utca, Platán utca, Megyehegyi út, a Vöröshegyen a Sátorhegyi utca, a Vöröshegyi út, a Szömörce utca, az Öreghegyen a Szabadságkilátó utca. A település úthálózatában tervezett egyéb közutak, nyomvonalak szabályozási módosításai a különböző lakóterületi, rekreációs és intézményi fejlesztések miatt, valamint a meglévő lakó- és üdülőterületek jobb, biztonságosabb megközelíthetőségének biztosítására épülnek ki a jövőben. Szabályozási szempontok A Szabályozási Terv készítése során a közterületi szélességek szabályozását az alábbi szempontok szerint végeztük el: a város területén (figyelembe véve a sűrű beépítettségi viszonyokat) a közterületi szélességeket általánosan a műszakilag lehetséges, elfogadható és forgalombiztonsági szempontból megfelelő szélességre csökkentettük, ahol lehetett, a már beépült belterületi lakóutcák szabályozási szélessége minimum (8-)10 m annak érdekében, hogy legalább egyoldali járda, esetleg zöldsáv elhelyezhető legyen úgy, hogy a vízelvezetés megoldása, valamint a közművek elhelyezhetősége sem lehetetlenedik el,

191 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 188 a tervezett gyűjtőutak minimális szélessége legalább 12 m, mivel a várhatóan nagyobb forgalom mellett a gyalogosoknak szükségük van kétoldali járdákra és a zöldsávokra, ettől a külterület határán, kivételes esetben tértünk csak el, a külterületi településrészeken a feltáró útszakaszokon legalább 8 m széles, egyéb útszakaszokon legalább 6 m széles szabályozást alakítottunk ki. A csatolt mintakeresztszelvények mutatják a különböző szabályozási szélességű útszakaszok javasolt keresztmetszeti elrendezését, a járdák, zöldsávok és a közművek helyét. A tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélességét 6 és 14 m között adtuk meg. Minden belterületi lakóutcán legalább egyoldali, minimum 1,5 m széles járdafelület megépítését irányoztuk elő VASÚTI KÖZLEKEDÉS 29 (2) Szabadbattyán Tapolca országos törzshálózati vasútvonal. Fejlesztése a közeljövőben nem tervezett. Meglévő és megmaradó állomások, megállóhelyek: Balatonalmádi vasútállomás Káptalanfüred megállóhely Meglévő és megmaradó közúti-vasúti átkelőhelyek (jelzőlámpával biztosítva): Tas utca Előd utca Eötvös utca (sorompó) Bajcsy-Zsilinszky út (sorompó) Véghely Dezső utca (parknál, sorompóval) Verseny utca (sorompó) Véghely Dezső utca (kempingnél) Kócsag utca Vasút utca (Káptalanfüred). Meglévő és megmaradó gyalogos vasúti átjárók: aluljáró Balatonalmádi vasútállomásnál felüljáró a Ramada szállodától indulva. Tervezett gyalogos vasúti átjárók: szintbeni átjáró Balatonalmádi központban a Széchenyi István sétány folytatásaként 4.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó nyomvonalak 71. sz. főút mentén haladó kerékpárút (Balatoni Bringakörút része) Balatonalmádi Veszprém kerékpáros nyomvonal (Töltés utca - Remetehegyi út - Vödörvölgyi út Pinkóczi út Kisberényi út - Árpád utca Kövesalja utca) Tervezett nyomvonalak: a Balatonalmádi Veszprém kerékpáros nyomvonalból kiágazó, a Töltés utca Vécsey utca - Dr. Óvári Ferenc utca útvonalon haladó kijelölt kerékpáros útvonal, amely a 71. sz. útnál csatlakozik a Balatoni Bringakörúthoz. A fenti nyomvonalak elkülönített kiépítésére a település közterületeinek szűk szabályozási szélessége nem ad lehetőséget, de kijelölt kerékpáros nyomvonalként való kiépítésük (forgalomtechnikai eszközökkel) javasolt. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséhez elengedhetetlen a kerékpártárolás lehetőségeinek bővítése a városban GYALOGOS KÖZLEKEDÉS Legfontosabb gyalogosforgalmi irányok továbbra is a Balatonparton haladó, illetve a település részeit a Balatonparttal és a városközponttal összekötő közvetlen gyalogos irányok.

192 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 189 A város területén több, kizárólag gyalogos forgalmat lebonyolító közterületeket is tervezünk, különösen azokban a városrészekben (Öreghegy, Vöröshegy, Újhegy), ahol a terepviszonyoknak megfelelően kialakult közúthálózatban hosszú szakaszokon nincs átkötés, keresztutca. A kizárólag gyalogosforgalmat lebonyolító közterületek számára minimum 3 m közterületi szélességet szabályoztunk ki KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Sem a vasúti közlekedés, sem a menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára nem terveztünk új létesítményeket, nagyobb felületeket PARKOLÁS Jelentősebb közterületi parkolókat nem terveztünk, de a meglévő parkolófelületek megmaradnak.

193 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT Balatonalmádi a térség azon településeinek egyike, amelynek a népességszáma fokozatosan növekvő trendet mutat. A település nagyon kedvező természeti, táji és ebből eredően idegenforgalmi adottsága, földrajzi elhelyezkedése mellett jelenlegi kedvező közműellátottsága is hozzájárul a komfortos életkörülmény biztosításával a település népességmegtartó, illetve -vonzó képességéhez. A település területén a korszerű ellátást biztosító vezetékes közműellátó hálózati rendszerekből a vízellátó hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat, a földgázellátó hálózat, a villamosenergia ellátó hálózat és az elektronikus hírközlési hálózat épült ki. A községben levő létesítmények kisebb részben időszakos, nagyobb részben állandó használatra alkalmasak. Az időszakos létesítmények fűtési hőellátása a gázellátó hálózat megépítéséig nem volt megoldott. Az állandó létesítmények termikus célú energiaigényeit amennyiben a földgáz hálózatra nincsenek rákötve- így nagyrészben nem vezetékes energiahordozókkal (szén, fa, PB, stb.), kisebb részben villamosenergiával elégítik ki. A település közműfejlesztési feladatait települési szinten a komfortosabb életkörülmények biztosítása és a környezetvédelmi követelmények minél magasabb szintű kielégítése határozza meg. Elsődleges közműfejlesztési feladat a már beépített területeken a közműhiányok pótlása, annak biztosítása, hogy ne legyenek közműellátás nélküli ingatlanok. A következő feladat az új beépítésre javasolt területek közműellátásának megoldása. Új beépítés engedélyezésénél már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítésnél a megfelelő közműellátás biztosított legyen. A település Önkormányzata szükségesnek tartja, hogy a település további népesség növekedéséhez megfelelő helyet biztosítson. Ennek érdekében az Önkormányzat a kertvárosi lakóterület bővítését, a településközponti részein településközpont vegyes területen igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatási funkciójú területek bővítését szeretné. Az új beépítésre javasolt területek teljes közműellátása biztosítandó. A teljes közműellátás keretében ki kell építeni a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást, valamint a távközlést. Nem szabad közműhiányos területet kialakítani. Az igényesen kialakított közművesített területen minőségi beépítést lehet kialakítani, amellyel a település fejlődésének minőségét is befolyásolni lehet a jelenlegi vonzóképesség megőrzése érdekében. A vonzóképesség fokozása érdekében a közműfejlesztési feladatok keretében foglalkozni kell a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, közműellátás igényének kielégítésén túl - elsődlegesen az energiaellátás közműveit érintően-, előtérbe kerülő esztétikai igények kielégítésével is. A településen, amelynek legfontosabb gazdasági ágazata várhatóan hosszabb távon is az idegenforgalom, az arculatfejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Ezért a közműfejlesztési javaslatban legalább távlati célkitűzésként a villamosenergia ellátás és a vezetékes elektronikus hírközlés hálózatának település szinten megvalósítandó földkábellel való kiépítésére is figyelmet kell fordítani. Az utcakép kialakítását befolyásolja a nyílt árkos felszíni vízrendezés, így törekedni kell hosszú távon a zárt csatornás csapadékvíz elvezetés teljes körű kiépítésére. A javasolt új beépítések kiszolgálása és a közműhiányok pótlása többlet közműigényt jelentenek. A szabályozás által biztosított max. beépítési lehetőséget figyelembe vevő nagytávon biztosítandó, előzetesen prognosztizált új többletigények várhatóan a következők: ivóvíz szennyvíz vill. földgáz m 3 /nap m 3 /nap kw Nm 3 /h lakó+gazdasági+üdülő + szolgáltatás

194 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 191 Tervezői tapasztalataink szerint rövidtávon ezen többlet igényeknek ténylegesen kielégítendő igényként reálisan a 10 %-ának a jelentkezése várható, a tervezés távlatában pedig kb. 30 %-a. Így a reálisan kielégítendő igény összesen: víz csatorna vill.e. földgáz m 3 /nap m 3 /nap kw Nm 3 /h nagy távlatra várható igény 50 év rövidtáv kb 10% terv távlata kb 30% A közmű-üzemeltetők a tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan az üzemeltetők a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már beépített területekhez közvetlen kapcsolódó telkek új beépítését különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS Balatonalmádi közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített. A Balaton parti települések vízellátását regionális rendszerről biztosítják. A regionális rendszerről ellátott települések több rendszerről ellátottak, a rendszerek kezelője a siófoki központú Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. (DRV), melynek több Üzemigazgatósága működik. Balatonalmádi a Balaton északi partján helyezkedik el, a község vízellátó rendszere az Észak- Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakozik, ez a rendszer látja el Balatonfűzfőtől Keszthelyig az északbalaton-parti településeket. A regionális rendszerre való csatlakozás előtt Balatonalmádi ellátása saját vízműkútjairól és a felszíni vízkivételi művéről történt. Saját kútjai a Káptalanfüredi kút és a Ferenc forrás voltak, a Káptalani kútból vízminőség problémák miatt nem termelnek ki vizet, a Ferenc forrásból pedig utoljára 2006 nyarán vételeztek vizet. A Balaton partra telepített felszíni vízkivételi művek a településen a Balatonpart északi részére vannak telepítve, itt három egység üzemel. Kapacitás m 3 /d 1. számú felszíni vízkivételi mű 2000 csak télen üzemel 2. számú felszíni vízkivételi mű számú felszíni vízkivételi mű 2500 KARY felszíni vízkivételi mű 5000 Az észak balatonparti regionális rendszer jelenleg Keszthelytől Balatonfűzfőig van kiépítve a Balaton északi partjával párhuzamosan. A regionális vezeték mérete zömmel NÁ 300-as. Ezt a vezetéket táplálja be a Nyírádi vízbázis felől 2 db dn 600-as méretű vezeték. A Nyírádi vízbázis kapacitása 8000 m 3 /nap, ez tekinthető a Balaton menti települések fő vízbázisának. regionális rendszerben a víznyomást az adott települések körzetében az ellennyomó tározóként működő regionális funkciójú tározómedencékben lévő víz szintje határozza meg, ez Balatonalmádi esetében a 2000 m 3 -es tározó (tfsz: 167,3 mbf). A Balatonalmádi vízellátó hálózaton 4 nyomászóna üzemel. Ezek a következők: számú alapzóna számú felső zóna számú emelt zóna számú Öreghegyi zóna

195 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 192 A különböző nyomászónákban a víznyomást az ellennyomó tározókban tárolt víz szintje határozza meg, a különböző vízműtelepek a következők Tározó térfogat magasság I. alapzóna Budai úti medence 300 m 3 165,0 mbf Regionális 2000 m 3 167,3 mbf II. felső zóna Mátyás k.úti medence 300 m 3 210,5 mbf III. emelt zóna Gerle úti medence 200 m 3 248,2 mbf IV. Öreghegyi zóna Öreghegyi med. 200 m 3 280,2 mbf Ezeken kívül a Veszprémi úttól északra a külterületen van egy un Vörösberényi 500 m 3 -es medence (232,0 mbf), amelyről két nyomásfokozott zóna, a Megyehegyi és a Pacsirta zóna üzemel. A regionális rendszeren a vízbázisok megfelelő tartalék kapacitással rendelkeznek. Balatonalmádi belterületének minden utcájában megépült a vízellátó vezeték, az ellátó vezetékek átmérője zömmel NÁ 100-as, csak néhány utcában üzemel NÁ 80-as és NÁ 50-es méretű vezeték. A hálózati rendszer gerincvezetékei NÁ 200-as, illetve NÁ 150-es méretűek. A Balatonfűzfői 800 m 3 -es regionális tározóig megépített regionális vezeték mérete NÁ 300-as. Az ellátó hálózat nagyrészben körvezetékes rendszerré van kiépítve, de a hálózaton találhatók ágvezetékek is. Az ágvezetékekben -különösen a kis vízfogyasztású időszakaszokban- könnyebben alakulhatnak ki pangó vizes állapotok, valamint csőtöréseknél, illetve más rekonstrukciós munkáknál a szereléshez nagyobb szakaszokat kell a vízellátásból kizárni. Így ahol mód adódik rá- hosszútávon javasoljuk a körvezetékes rendszerek kialakítását. A tervezett fejlesztések tervezés távlatában való megvalósítása esetén 210 m 3 /nap vízigény a meglévő vízbázisról kielégíthető. A nagytávon fellépő 700 m 3 /nap többlet vízigény kielégítésére valószínűleg már a vízbázis fejlesztésére is szükség van. A tervezett új létesítmények ellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbépíteni, a vízvezetékek építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, majd kiviteli terveket kell készíttetni. A továbbépítendő hálózat méretezését úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek ne csak a kommunális vízigényeket elégítsék ki, hanem a -rendszerint jóval nagyobb- tüzivízigényeket is. A hálózatra a szükséges sűrűségben föld feletti tüzivízcsapokat kell felszerelni SZENNYVÍZELVEZETÉS Balatonalmádi központi részein az 1960-as években kezdték el a szennyvízcsatorna hálózatot kiépíteni. Ekkor a hálózattal elvezetett szennyvizeket a település déli részén, a Balatonpartra telepített szennyvíztisztító telepre vezették, ahol azokat megtisztították. A tisztított szennyvizek befogadója a Balaton volt. Akkor a rövid csatornahálózatra való rákötés minimális volt, a hálózatra nem rákötött telkeken a szennyvizeket legnagyobb részben elszikkasztották. A szikkasztás miatt a talajvíz elnitrátosodott és ezzel a Balaton vízminőségét is rontották. Ezt felismerve a 90-es évek elejétől kezdték el az intenzív csatornázást és ekkor kezdték el a regionális rendszert kiépíteni. A helyi, Balaton befogadójú szennyvíztisztító telepeket megszüntették, megépítették a regionális szennyvíztisztító telepeket, amelyek befogadója már legtöbbször nem a Balaton. A szennyvízcsatorna hálózattal elszállított szennyvizek átemelő berendezéseken és szennyvíz nyomóvezetékeken keresztül a Balaton északi partja mentén megépített nyomóvezeték rendszeren keresztül a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre nyomják. Ott történik a szennyvizek teljes körű tisztítása, a megtisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi séd, amely nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, így a Balaton vizét még a tisztított szennyvizekkel sem szennyezik.

196 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 193 Mint már említettük Balatonalmádi minden utcájában kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat zömmel NÁ 200-as KGPVC és a régen kiépített azbesztcement csatornákból épült, csak a jelentősebb gerinccsatornák mérete Ø 30-as, illetve Ø 40-es. A település topográfiai adottságai miatt a gravitációs hálózati rendszeren több átemelő berendezés üzemel, amelyekből nyomóvezetékeken keresztül nyomják tovább a szennyvizeket a befogadó gravitációs csatornába, illetve a szennyvíztisztító telepre. A tervezett fejlesztések megvalósulása esetén, valamint a meglévő népesség lakókörülményének várható komfort fokozat-emelkedése miatt a tervezés távlatában 200 m 3 /nap többlet szennyvíz fog keletkezni, mely szennyvízmennyiség tisztításáról a környezet megóvása érdekében gondoskodni kell. A 200 m 3 /nap többlet szennyvíz fogadására a regionális szennyvíztisztító telep alkalmas, ennél nagyobb tartalék tisztító kapacitással is rendelkezik. A település szennyvízcsatorna hálózatát a fejlesztési területeken tovább kell építeni, -amennyiben szükséges- átemelő berendezéseket és nyomóvezetékeket kell építeni CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Balatonalmádi a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén, hegyes-dombos területen fekszik. A területére eső csapadékvizeket patakok, árkok szállítják a Balatonba. Balatonalmádi teljes területének egy nagyobb vízfolyása van, a Vörösberényi séd, befogadója a Lozsántai útnál a Balaton. A település burkolt felületeinek víztelenítése a városközpontban, a Veszprémi út mentén és a 71-es út mentén zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatornahálózat befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés zömmel nyílt árkokkal történik, ezek medre a sík területeken füvesített, a meredek utcákban burkolt. A Balatonba való bevezetéseknél néhány helyen üzemel hordalékfogó, de nem mindenhol épült ki. Olajfogó berendezés csak néhány nagyobb parkolónál üzemel. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárokrendszer csak részlegesen épült ki. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) jelentősen megnő. A burkolt felületekről a ráeső csapadékvíznek nemcsak majdnem 100%-a folyik le, hanem a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A településen a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problematikus, amennyiben a fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége jelentősen megnő, a meglévő elvezetési nehézségek nőnek. Ezért Balatonalmádi teljes közigazgatási területére, sőt a területét befogadó vízgyűjtő területére vonatkozó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítését javasoljuk. A település belsőbb részein, főleg a településközponti területeken, a nagyobb forgalmú utcákon a meglévő nyílt árkos elvezető rendszer zárt csapadékcsatornás rendszerre való átépítését javasoljuk. A zárt csapadékcsatorna helyigénye jóval kisebb a nyílt árokénál, a felszabaduló helyen parkolók létesítését, útszélesítést, utcafásítást tesz lehetővé, a mikroklíma javításán túl jelentős látványjavítást is eredményez. A környezetvédelmi előnyök mellett, hosszútávon a kisebb karbantartási költségei miatt jelentős költség megtakarítást eredményezhet. A beépített területen fokozatosan, mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan kell a felszíni vízrendezés átépítését megoldani. A beépítésre szánt területeken, az új fejlesztések megvalósításával azonban egyidejűleg már zárt csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése célszerű. A zárt csapadékvíz elvezető hálózattal történő csapadékvíz elvezetés környezetvédelmi előnye, hogy az esetleges szennyeződött csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt mód van a víz tisztítására. Ezért a csapadékvíz csatorna élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárggyal védeni lehet az élővizet. A csapadékvizek szénhidrogén szennyezése nagyon környezetszennyező, ezért nagyobb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeken kiemelt járdaszegéllyel kell biztosítani, hogy a csapadékvíz nehogy a talajba mossa a szennyeződést és a burkolatról összegyűlő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül lehet csapadékvíz csatornába vezetni. Meg kell említeni, hogy különösen a foghíjként létesítendő beépítésnél, ahol a burkoltsági arány növekedéséből származó növekedő elvezetendő csapadékvíz továbbvezetését egész a végbefogadóig történő felülvizsgálattal ellenőrizni kell.

197 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata, bár a vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A földgáz 1990-es években való megérkezése után gyökeresen megváltoztatta a település energiaellátását. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A termikus hőellátás épületenként, lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal építhető. Meg kell azonban említeni, hogy olyan lakó helyiségben ahol csak egy ablak van, az ablak alá parapet-konvektort telepíteni nem szabad, mert kedvezőtlen légköri viszonyok esetén szellőztetéskor az égéstermék visszaáramolhat a szobába, amely az egészséget károsítaná. Ha a szobának csak egy ablaka van, akkor csak kéménybe kötött konvektor elhelyezése engedélyezhető. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott területen. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A megújuló energiahordozók közül a napenergia hasznosítás lehetőségét kínálja a település természeti adottsága. A meteorológiai adatok jelzése szerint a településen hasznosítható a magasabb 2000 órát meghaladó- napos órák száma. A megújuló energiahordozók hasznosítása, mivel időjárásfüggő, a vezetékes energiaellátás beruházását nem csökkenti, csak a hagyományos éves energiahordozó felhasználást befolyásolja, csökkenti VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település korszerű energiaellátását szolgálja a villamosenergia ellátó hálózat. A tervezési terület térségének a villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú E.ON Zrt. Veszprémi Áramszolgáltatási Üzletigazgatósága. A település ellátása 22 kv-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kv-os hálózat táppontja a Veszprémi 132/22 kv-os alállomás és a Litéri 400/132/22 kv-os alállomás, ahonnan induló 22 kv-os vezetékek fűzik fel a transzformátorokat. A transzformátorok oszlopállomások és épített házas állomások. A Litér felől a 71-es út mentén megépített 22 kv-os szabadvezeték a városon keresztülhaladva Káptalanfürednél hagyja el a város területét és köt vissza a Veszprémi alállomásba. Erről a körvezetékről sugarasan ágaznak le transzformátorokat betápláló ágvezetékek, amelyek vagy szabadvezetékekkel, vagy pedig földkábelekkel vannak megépítve. A transzformátorokról táplált 0,4 kv-os kisfeszültségű szabadvezetékes és földkábeles hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A rövidtávon tervezett fejlesztések megvalósítását követően az egyidejű csúcsigény 1700 kw-tal növekszik. Alapbázis szempontjából ezt a többlet energiát a meglévő 20 kv-os gerincvezeték hálózati rendszerről biztosítani lehet. A kisebb fejlesztési területeken a prognosztizált igénynövekmény a meglevő transzformátor állomásokról, azok megfelelő karbantartásával, szükség esetén gépcserével lehet kielégíteni. A transzformátoroktól kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító az üzemeltető kezelésében lévőhálózat és a közvilágítási hálózat nagyobbik része szabadvezetékes kivitelű. A transzformátor állomások felől, az új létesítmények irányába a kisfeszültségű elosztóhálózat kiépítése szükséges. Meg kell jegyezni, hogy település arculatformálásánál, esztétikai igényeknek megfelelően kedvezőbb lenne a közép- és kisfeszültségű hálózatot földkábelekkel kivitelezni, az oszloptranszformátorok helyett épített állomásokat telepíteni és közvilágítást is -a jelenleg kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt- lámpák helyett önálló közvilágítási lámpatestekkel megoldani. Ezek természetesen többletköltséget jelentenek, de az urbánus megjelenés a település vonzóképességét növeli. Első lépésként az új beépítésű területeken célszerű az új hálózatokat már földkábeles fektetési móddal kivitelezni és azt követheti a rekonstrukcióra érett szakaszok

198 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 195 földkábeles átépítése. Ezzel a nagytávlatra elérhető lesz, hogy település szinten eltűnhessen a "dróthálózat" és tér nyíljon a kedvezőbb utcafásításra, utcabútorozásra. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak FÖLDGÁZELLÁTÁS Balatonalmádi földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A település gázellátásának a kiépítése a 90-es évek első felében kezdődött. A rendszert a KÖGÁZ Rt. építette ki, a hálózati rendszer 2000 végére megépült. A regionális hálózat a Balatonfűzfői gázátadótól épült meg. A Balatonfűzfői gázátadót a Győr- Veszprém-Adony nagynyomású gázvezeték táplálja be. Balatonfűzfői gázátadótól déli irányban, a 71-es úttal párhuzamosan van kiépítve a Baltonalmádit ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagyközépnyomású vezetékkel táplálják be a település északnyugati szélén, a Lozsántai utca, Szabolcs utca keresztezésénél megépített nagyközép/középnyomású gáznyomás csökkentő berendezését, ahonnan indul a települési 3 bar-os középnyomású elosztó vezeték hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település prognosztizált tervtávlatban várható többlet földgázigénye 1440 Nm 3 /h, amely többlet gázmennyiséget a település meglévő hálózati rendszere tudja biztosítani. A tervezett fejlesztési területek ellátására a meglévő hálózat irányából kell a meglévő vezetékeket továbbépíteni. Ott, ahol csak kis átmérőjű vezetékek vannak kiépítve és azok az új fejlesztési igényeket már nem tudják kielégíteni, ott távolabbi, megfelelő méretű hálózati pontoktól kell a betápláló vezetékeket kiépíteni. A telkeken belül egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyről a fogyasztói igények közvetlen kielégíthetőek. Az egyedi nyomásszabályozók elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai igények növekedésére figyelemmel kell lenni. Ezeket lehetőleg növényzettel takartan az előkertekben, vagy az épületek alárendeltebb homokfalára telepítve kell elhelyezni MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 2000 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni bejáráson több napkollektor, napelem, illetve ősi berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás igényét.

199 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Veszprém primer központ Balatonalmádi vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 88-as hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának végleges kiépítése a 90-es években történt. A vezetékes távközlési ellátottság teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi igény kielégített. A településen a statisztikai adatok szerint 2474 távközlési fővonal üzemel. A településfejlesztési tervek megvalósulása esetén fellépő többlet igények a meglévő hálózati rendszerről, annak szükséges továbbépítésével kielégíthetők. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat zömmel föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok, de találhatók földkábeles hálózattal kiépített területi egységek is. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 21 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. Az új fejlesztési területeken a távközlési hálózatot már földkábelekkel javasolunk kiépíteni VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A vezetékes ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Balatonalmádiban valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Telenor, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Balatonalmádi területén belül mindhárom szolgáltató antennája megtalálható a következő helyeken: Veszprémi úttól északra, a szeméttelep mellett Vodafon Északra a 71-es út mellett Vodafon és Telenor Rákóczi Ferenc utcai magasházon Vodafon és Telenor és T-COM Városközpontban a szállodán Vodafon és Telenor és T-COM A dr. Óvári Ferenc utcai Templomban Telenor A településen közcélú antennát elhelyezni csak építési engedély alapján szabad. Az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi vizsgálatok is készüljenek és a hely kijelölése az önkormányzattal együttműködésben történjen. A kedvező műsorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezését korlátozni célszerű. Az újabb fejlesztési területeken központi antenna rendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát. A már beépített területen is célszerű a hálózat kiépítése, földalatti elhelyezéssel és a településkép javítása érdekében fokozatosan felszámolhatók az egyedi antennák. 6. KÖRNYEZETI HATÁSOK Balatonamádi a téli időszakban önálló életet élő kisváros, márciustól októberig tartó időszakban különösen a nyári hónapok során azonban üdülőtelepüléssé válik, s megnövekszik a népesség száma, növekszik a tranzitforgalomból származó és az üdüléssel járó környezeti terhelés. A balatoni üdülőkörzetben vízre alapozott üdülés elsődleges fontosságú a tó vízminőségvédelme, ezért a parthasználat szabályozása a szárazföldről érkező káros hatások csökkentése szó szerint létkérdés. Balatonalmádiban megtaláljuk azokat a környezeti gondokat, amelyek több hasonló Balaton-parti településre is jellemzők. Ezek főleg a közlekedésből, elsősorban a 71-es főút forgalmából erednek (zaj- és levegőszennyezés, veszélyhelyzet, a parti zóna és a település elválasztása), de fontos még a parti sávban vezetett regionális szennyvízvezeték átemelőinek bűzhatása, az illegális szemétlerakás környezetszennyezése, a vízbázis veszélyeztetése, karsztterületek Megyehegy, Újhegy felszíni szennyeződésre fokozott érzékenysége. Balatonalmádi levegőszennyezettségi állapotárát évtizedekig jelentős hatással volt a fűzfői ipartelep környezeti terhelése. Az utóbbi évtizedben a bűzkibocsátás és egyéb szennyezőanyag emisszió jelentősen csökkent, elhanyagolható. Aggodalomra adhatnak okot a Nitrokémia Ipari Park

200 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 197 területére tervezett új beruházások, azaz egy gumiabroncs pirolízis üzem és egy biotechnológiai alapú politejsav üzem, amelyek igen jelentős szennyezőanyag kibocsátást eredményezhetnek. A HÉSZ környezetvédelmi előírásai az építéssel összefüggő szabályokat is megalkotott: A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók. A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik. Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Az általános előírások megerősítik a magasabb rendű környezetvédelmi előírásokat, illetve kiegészítik a helyi környezetvédelmi rendelet előírásait A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM FELSZÍNI VIZEK A Balaton vízfelülete mellett két kisebb vízfolyás, a Vörösberényi Séd és a Remete-patak, valamint az időszakos tónak tekinthető Köcsi-tó található Balatonalmádi közigazgatási területén. Kisebbik vízfolyása a városnak a Vörösberényi-Séd, mely 5,4 km hosszú, s a vízgyűjtőjének területe 14 km 2. Az állandó jellegű vízfolyás alsó 2,1 km-es szakasza Balatonalmádi vörösberényi településrészén halad keresztül, majd egy hordalékfogó műtárgyon át érkezik a Fűzfői öböl parti nádasába. Évi átlagos lefolyása 1.3 millió m 3. A Remete-patak szintén állandó jellegű vízfolyás, mely a belterületi szakaszon burkolt mederrel halad keresztül. A vasútvonal alatti torkolati része a Szent Erzsébet ligeten halad keresztül, és a parti sétány díszes hídjánál (Sóhajok hídja) kiszélesedve érkezik a tóba. A burkolt szakasz felső végén sűrűn beépített környezetben, a torkolat előtt pedig a park területén egy-egy hordalék- és uszadékfogó műtárgy üzemel. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete: 16,8 km 2, a patak teljes hossza: 2,5km és az évi átlagos lefolyása: 3,2 millió m 3. Az állandó vízfolyások közepes vízminőségi osztályba tartoznak. Balatonalmádi domborzatából adódóan a területről elfolyó csapadékvizeknek a Balaton a végső befogadója, további lefolyástalan tómdeder a Köcsi-tó. A város partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan kiemelten fontos a Balaton vízminősége. A településnek - a tó nagyságára tekintettel nincsenek önálló eszközei a vízminőséget befolyásoló szennyeződések megelőzésére. A hatályos országos és helyi jogszabályok nem engednek semmilyen újabb szennyező funkciót a parti sávba, a HÉSZ előírja a szennyvízcsatorna teljes kiépítését, és támogatja a meglévő természetközeli területeket. A tó vize mennyiségileg és minőségileg is megfelelő volt az utóbbi 8 évben, ám jelentős vízszint csökkenés volt tapasztalható a közötti rendkívül száraz időszakban. Ennek valószínűsége a legújabb kutatások eredményei alapján az elkövetkező évtizedekben egyre növekszik. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik, ahol a természetes állapotváltozáson túl a hínár irtásával és a meder homokozásával segítette az önkormányzat a minőség javulását. A évben a Wesselényi strand Kék-hullám zászló minősítést kapott. A vízelvezető hálózat megfelelő karbantartás, tisztítás, felújítás elvégzését követően alkalmas lehet a felszíni vizek levezetésére, ám a két patakhoz hasonlóan a csapadékvíz-levezető árkokon is hordalékfogókat kell létesíteni. Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága, ami a helytelen földhasználat miatt bekövetkező eróziót fokozza. A nagy lejtésű mezőgazdasági területekről lefolyó víz erősen megterheli a kis vízgyűjtő területű és kis átlagos vízhozamú folyóvizeket. A meredekebb területeken felgyorsuló víz jelentős mennyiségű hordalékot képes szállítani, amit aztán a kisebb esésű szakaszokon lelassulva lerak. Az így létrejövő feliszapolódások megakadályozzák a zavartalan lefolyást, és a mederből kilépő víz eróziós károkat tud okozni mezőgazdasági területeken és belterületen egyaránt. A vízminőséget illetően

201 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 198 kedvezőtlen a művelt területekről az erózió következtében bemosódó hordalék, ugyanis szerves anyagok és növényi tápanyagok mellett szervetlen és szerves mikroszennyezők is a vízfolyásokba kerülhetnek. Különösen kockázatos ez a Balaton vízgyűjtő területén. A település teljes közigazgatási területe a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Kormányrendelet szerint az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területhez tartozik. A Balaton vízminőség-védelme érdekében a tóba torkolló felszíni vizeken (Remete-patak, Vörösberényi séd) lévő hordalék- és uszadékfogók felújítandók és a keletkezett hordalékot rendszeresen el kell távolítani a mederből. A település nem tudja önállóan megoldani a tó vízminőség-védelmével kapcsolatos feladatokat, a Balaton vízgyűjtő területén fekvő települések összefogása szükséges. Balatonalmádi jelentős részét Sz-1 jelű, Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetbe sorolja a Balaton törvény. A város közigazgatási területén belül nem tartozik az övezetbe a település középső része, a Felső-hegy erdőterületei, a Vörös-hegy kertes mezőgazdasági területei, valamint a 71. sz. főút melletti terület Balatonfűzfő irányában (Lozsánta nyugati oldala és az Újhegy szoknyájának alsó része) FELSZÍN ALATTI VIZEK Almádi jelentős területrésze (pl: Megyehegy, Újhegy, Lozsánta) karsztterület. A Megyehegyen méter mélységben karsztvíz található és a város több, kevésbé intenzíven használt részén is (pl: Vödörvölgy, Malomvölgy) valószínűsíthető, hogy ivásra alkalmas víz nyerhető. Ezért is kell megkülönböztetett figyelemmel kísérni, ellenőrizni a telken belüli és telken kívüli emberi tevékenységet, a különböző szennyező anyagok lerakását. A Szentkirályszabadja térségében lehulló és beszivárgó csapadék a község középső-déli részén levő pannon agyagon bukkan a felszínre, ahonnan patak formájában halad tovább a Malom-völgyben. Amikor a patak eléri a megyehegyi dolomitot, eltűnik a felszínről, beszivárog és később a Szentkirályszabadja és Vörösberény közötti Malom-völgy középső részén 170 mbf. szinten forrás formájában - Ferenc-forrás - bukkan ismét felszínre. Fő utánpótlási területe tehát É-i irányba húzódik. A Káptalanfüredi kút a permi vörös homokkő összletben mélyült, annak egy töréses zónájában mozgó rétegvízkészletet csapolja meg. A vízadó kőzetrétege a felszín felől nem védett. A Ferenc-forrás és a Káptalani kút a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai alapján sérülékeny vízbázissal rendelkeznek. Vízminőségi problémák (magas nitrát koncentráció) miatt a Káptalani kútból és a Ferenc forrásból nem történik vízkivétel az ivóvíz ellátás céljára. Balatonalmádi közigazgatási területét érinti a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 11778/2010. ügy- és 36001/10. iktatószámú határozattal kijelölt Balatonfűzfő-Gyártelepi vízbázis hidrogeológiai B védőterülete. A védőterületen folytatandó korlátozásokat, védelmet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet és a védőterületet kijelölő Felügyelőség határozata tartalmazza. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint a község a nitrát-érzékeny települések közé tartozik, így nagy figyelmet kell fordítani a vizek nitrát szennyezésének megelőzésére (műtrágyák, szennyvizek). Kiemelkedő feladat az ésszerű tájhasználat fenntartása, a mezőgazdasági területeken a környezetkímélő eszközök alkalmazása. Balatonalmádit a 27/2004. (XII.25.) KVvM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területre sorolja be, kiemelten érzékeny felszín alatti terület. (A 219/2004. kormányrendelet szerint tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A felszíni- és felszín alatti vizek tisztaságát leginkább veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés (a növényvédő szerek használata és a szakszerűtlen trágyakezelés), illetve a - település csatornázottsága miatt kommunális szennyvíz szakszerűtlen szikkasztása. A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvízelvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. A város környezetvédelmi rendeletének IV. fejezete tartalmaz vízvédelmi rendelkezéseket. A jogszabály a város meghatározó természeti értékeként tekint a Balatonra, ezért annak védelme

202 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 199 érdekében határoz meg több szabályt is. Balatonalmádi területén több, a felszín alatti vizeket érintő vízkivételi hely üzemel, amelyek részben ivóvíz célúak, részben gazdasági hasznosításúak. A kutak létesítését és megszüntetését /betemetését/ kérelem alapján az I. fokú vízügyi hatóság engedélyezi. A Balaton törvénnyel összhangban azon parkolóknál,, ahonnan az elfolyó csapadékvizek a Balatonba kerülnek elvezetésre a torkolati szakasz elé olaj- és hordalékfogó műtárgy telepítése szükséges A TALAJ VÉDELME Balatonalmádi közigazgatási területének jelentős része a Balaton vízfelülete. A szárazföldi részének csaknem fele, 760 ha (!) belterület és csaknem 330 ha volt zártkerti terület. Azaz közel 1100 ha építési tevékenységgel jellemezhető, a természetközeli állapottól jelentősen eltérő használatú terület van Almádiban, ahol a földterületek használata, hasznosítása igen eltérő. Tekintettel arra, hogy Almádi szárazföldi területének nagyobb része a tó felé lejt, és az erózió évszázadok óta jellemző, a talajpusztulás jelentős. A mai kialakult használat, a szántóművelés és a nagyobb szőlőültetvények visszaszorulása, a növényzettel borított (parlag, gyep, gyümölcs, díszkert) felületek növelése csökkenti a lemosódást, ám a szakszerűtlen művelés vagy tereprendezés következtében több helyen jelentős károk keletkeztek. A szélerózió káros hatásaival a településen nem kell számolni, mivel a külterületen található területfelhasználások állandó növényi felszíni borítottságot jelentenek szántó területek csak kis számban találhatók a településen jellemzően Lozsánta településrészen, ahol nem jellemző a művelés. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A meredekebb morfológiájú területeken az erózió és a felszínmozgás elleni védekezés kiemelt feladat. A szabályozásnak ki kell terjedni a felszíni vízelvezetésre, a tereprendezésre és a szennyvíz kezelésére. A vízeróziónak kitett területre vonatkozóan a HÉSZ tesz javaslatot. (Lásd Alátámasztó munkarészek fejezet) Különösen jelentős a meredek, burkolatlan utak, és a csapadékvíz elvezető árkokkal nem rendelkező területek eróziója. A városi úthálózatnak csak töredéke rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel és kezeléssel (hordalékfogók). A lemosódott talaj és tápanyag vízelvezető árkokon, csatornákon, a Remete-patakon és a Vörösberényi-séden keresztül közvetlenül a Balatonba jut, gyorsítva annak feltöltődését, eutrofizációját. A volt zártkerti területek felaprózottsága, a volt TSZ területek magánkézbe kerülése és parcellázása lehetetlenné teszi átfogó talajvédelmi intézkedések megvalósítását. Ennek ellenére a felszíni vízrendezést és a meliorációs beavatkozásokat meg kell valósítani. Szükséges volna a meredek, burkolatlan külterületi utak kiépítése, hogy e jelentős felületről is meg lehessen akadályozni a talajlemosódást. A város környezetvédelmi rendeletének V. fejezete tartalmaz talajvédelmi rendelkezéseket. Földtani veszélyforrások nem veszélyeztetik a tervezési területet. A földtani környezet szennyeződésre érzékeny, amit a tervezett fejlesztéseknél figyelembe kell venni. A tervezést ásványvagyon-védelmi szempont nem befolyásolja (nyilvántartott ásványvagyon, bányatelek). A Balaton törvény Balatonamádi területén nem jelöl A-1 jelű Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetet, illetve P-1 jelű Földtani veszélyforrás terület övezetet. A bányászattal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban a dolomitbánya területét R-2 jelű, Ökológiai rehabilitációs igénylő terület övezetébe sorolja a Balaton törvény. P-2 jelű Vízeróziónak kitett terület övezete mozaikosan helyezkedik el a város külterületén, azonban több nagyobb folt is található: Újhegy meredek lejtői, illetve a Sátor-hegy, a Vörös-hegy és az Öreghegy kertes mezőgazdasági területei A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A településen a légszennyezőanyag-kibocsátást a lakossági és intézményi fűtés, a közlekedés és e fejezet bevezetőjében említett fűzfői ipartelep emissziója határozza meg. Említést kell tenni a biológiai allergének, elsősorban a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról is, mely közegészségügyi szempontból nagy fontosságú. Összességében megállapítható, hogy Balatonalmádi levegőminőségi helyzete jó, s csupán a tranzitforgalom miatt nem mondható kiválónak.

203 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 200 Balatonalmádi a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján az 1. sz. mellékletbeb meghatározott Székesfehérvár- Veszprém légszennyezettségi agglomerációjába tartozik. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása és az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhálózat adatai alapján áll rendelkezésre levegőminőségi adat a településre vonatkozóan ben Balatonalmádiban többször határérték túllépés fordult elő a 85 µg/m3 24 órás határértékhez viszonyítva, a 40 µg/m3 éves határérték viszont teljesült tól a hosszú távú tendencia csekély mértékű növekedést mutat A 24 órás határérték túllépés annak köszönhető, hogy a mintavételi pont az idegenforgalmi szezonban jelentős belterületi gépjármű forgalmat bonyolító 71-es út, és két parkoló közelében üzemel. Az elmúlt évek mérési eredményeit a következő táblázat szemlélteti. A Balatonalmádi településen található manuális mérőállomás adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyagok koncentrációja mindegyik paraméter esetében jelentősen határérték alatti, az összesített index szerint jó. A gépjármű közlekedés kibocsátásának helyétől, a 71-es úttól, onnan m távolságban lévő mérőpontig a gázhalmazállapotú szennyező anyagok tekintetében már jelentős hígulás feltételezhető - NO X kibocsátásokat vizsgálva. A szeptember közepén és a március közepén jelentkező magasabb koncentrációk voltak tapasztalhatók, ami inkább azonosíthatók a 71-úton zajló közlekedés okozta terhelésnek. A napszakokon belül, az időszaktól függetlenül többször előállt 1-2 órás időtartamokra korlátozódó jelentős µg/m3 mértékű koncentráció emelkedés, amely ugyancsak a 71-es úton zajló gépjárműforgalom hatásával hozható összefüggésbe. Balatonalmádi város levegőtisztaság védelmi jellemzői Mérőhálózat Forrás:Országos Légszennyezettségi Megnevezés Határérték Megjegyzé s NO 2 éves 28,6 átlag, μg/m ,83 22,34 24,43 18,9 5 16,34 22,74 40 Jó SO 2 éves 0,92 1,04 0,47 0,47 n.a. n.a. n.a. 50 Kiváló átlag, μg/m 3 Ülepedő por g/m 2 *30 nap 3,68 3,57 4,17 3,68 n.a. n.a. n.a. 16 Kiváló Jelentős légszennyezés forrás a városi közlekedés. A város legfontosabb országos közútjai: 71. sz. másodrendű főközlekedési út (Lepsény-Fenékpusztát összekötő főút), a várost Veszprémmel összekötő j. mellékút, valamint a települést Felsőörssel összekötő j. összekötőút. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. (A Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710. sz. másodrendű főút megépülésével, valamint a Balatonfűzfő (71. sz. főút) - Litér (8. sz. főút) közötti 72. sz. másodrendű főút szélesítési és megerősítési munkálataival Balatonalmádi tranzitforgalmában csekély mértékű csökkenés tapasztalható.) A tó keleti részén hétvégenként hatalmas dugók alakulnak ki továbbra is a Balatonhoz érkező, és onnan a főváros felé június 22. és szeptember 29, illetve február 01. és április 22. között Balatonalmádi területén a település önkormányzatának közreműködésével a Felügyelőség Levegőtisztaság-védelmi Vizsgálólaboratóriuma mobil immisszió mérő állomást üzemeltetett. Mivel a Balaton - mint kiemelt idegenforgalmi célpont - környezetében telepített on-line monitorállomás nem üzemel, ezért a mérés célja az volt, hogy a nyári idegenforgalmi szezonban, illetve a téli fűtési idényben képet kapjunk a Balaton part levegőszennyezettségének alakulásáról. A levegőminőség értékelése a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet és módosításai által előírt módszerek szerint, a 14/2001. (V.9.) KöM-Eüm-FVM együttes rendelet és módosításai által meghatározott egészségügyi határértékek alapján készült. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban vizsgált három fő komponens (nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ülepedő por) szolgáltatta 2007-ig. Ezt követő időszakban csak a NO2 koncentrációját illetően találunk adatot.

204 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 201 visszainduló gépjárművek miatt, de ezek Balatonalmádit általában nem érintik. A központban kialakított jelzőlámpás kereszteződések szintén hozzájárulnak a torlódások kialakulásához. A gépjárműforgalom hatásait összegezve azt lehet mondani, hogy a városban a nitrogén-dioxid terheltség kialakulásában meghatározó szerepe van a gépjárműforgalom kibocsátásának, amely az év során lényegében állandó szinten jelentkezik. Az elmúlt időszakban bevezetett, a közlekedéssel és a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki és környezetvédelmi szabályozások hatására a gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása kis mértékben csökkent. A gáznemű anyagok mellett igen jelentős a szilárd (por) szennyezés is, amelyek az úttesttel párhuzamosan 10 méteres sávban rakódnak le. A gáznemű anyagok az úttengelytől számított méter távolságban is mérhetők. Nemcsak szerkezeti, hanem környezetvédelmi szempontból is indokolt a Veszprémi út kivezetése Vörösberény alatt a 71-es főútra s így Almádi központi részéről ugyancsak ki lehetne emelni az átmenő forgalmat. A kivezetéssel a jelenleg a Szent Ignác katolikus templom előtti kereszteződés eltolásra kerülne, amely igen fontos a műemlék rezgésvédelme szempontjából is. A környezetbarát kerékpáros közlekedés feltételei adottak: a balatoni kerékpárút kiépült, továbbá átadásra került a Balatonalmádi-Veszprém közötti szakasz is. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági és intézményi fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. A lakossági és intézményi fűtés légszennyező szerepét jelzik a fűtési időszakban megemelkedő légszennyezettségi értékek. A településen gázvezeték-hálózat található, a lakosság rákötési aránya 95% körüli, a fennmaradó lakásállománynál más típusú tüzelési módot alkalmaznak (fa-, szén- és olajtüzelés). Ez a fűtési mód a fűtési idényben elsősorban a levegő SO 2 és szilárd anyag terhelését növeli, és hozzájárul a széndioxid emisszióhoz is. Megállapítható tehát, hogy a lakossági fűtés az alkalmazott tüzelési módoknak, és a település laza szerkezetének köszönhetően nem okoz jelentős légszennyezési problémát. Önkormányzati rendelet értelmében május 1. és szeptember 30. között a kerti hulladék és avar égetése tilos (avar és kerti hulladék a háztartásban, kertben, mezőgazdasági tevékenység során keletkező falomb, kaszálék, nyesedék, növényi maradványok). A város területén komoly ipari légszennyező forrás nem található. A jelenleg működő pontforrások emissziója a környezetvédelmi hatóság következetes munkája eredményeként jelentős mértékben csökkent és várhatóan a jövőben tovább javul a helyzet. Természetesen ebben az esetben is lesz légszennyező-anyag kibocsátás, remélhetőleg minden esetben határérték alatti. A településen a szennyvíz-elvezetéssel kapcsolatosan továbbra is bűzprobléma jelentkezik. A szennyvíz gerincvezeték kiépítése óta időszakosan előfordultak gondok abból adódóan, hogy a hálózatba jutó vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a folyamatos átöblítés biztosított legyen. A DRV Zrt. korábban biofilter beépítésével és nitrát adagolásával próbálta a bűzhatást csökkenteni. A városban a háztáji állattartás egyes településrészeken megengedett, azonban nagyüzemi álattartást sehol sem találunk. Az 500 m 2 -nél kisebb területű ingatlanokon mindennemű mezőgazdasági haszonállat tartása tilos. Az I. övezetben - a 71. sz. főközlekedési út és a Balaton közé eső kül- és belterületmindennemű mezőgazdasági haszonállat tartása tilos. A II. övezetben - a 71. sz. főközlekedési úttól északra a Thököly út - Veszprémi út - Kisberényi u. Vessző u. Töltés u. Vécsey u. Felsőörsi út által határolt belterület - nagy állat, kis állat nem tartható. Szeptember 15.-április 30. között baromfiból, prémes állatból összesen 30 db tartható a környezet zavarása nélkül. Tyúkból 15 db-ig egész évben tartható a környezet zavarása nélkül. A III. övezetben a II. övezet határától a belterület határáig eső terület -, ha az állattartás feltételei fennállnak nagy állatból 10 db, kisállatból 10 db, baromfiból, prémes állatból 30 db, méh 50 családig tartható a környezet zavarása nélkül. A IV. övezetben a külterületek (az I. övezetbe sorolt külterület kivételével) - mezőgazdasági haszonállatot nagyobb létszámban lehet tartani, az építési engedéllyel létesített épületben vagy az állatok biztonságos tartását szolgáló más módon korlátozás nélkül üzemszerűen is a környezetvédelmi, állategészségügyi, építésügyi előírásoknak megfelelően. Az állattartó épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

205 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 202 Az utóbbi években egyre több embernél jelentkeznek a növényi pollenek - főként parlagfű - által okozott allergiás jellegű megbetegedések. A pollenek számának alakulását jelentősen befolyásolja a gondozatlan, parlagon hagyott területek kiterjedése A száraz időszakokban a levegőben jelentősen megnőhet a pollentartalom. A környezetvédelmi rendelet III. fejezete tartalmazza a levegőtisztaságvédelmi előírásokat. Kiemelten foglalkozik a jogszabály a kerti hulladék és avar égetésével, illetve annak felhasználásával: A kerti hulladék és avar égetése belterületen tilos. Az avar és kerti hulladék valamint a biológiailag lebomló egyéb zöld hulladékok kezelése - a levegőminőség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anyag tartalom hasznosítása céljából - az alábbi módon ajánlott: - komposztálás, - beszántás/beásás a termőhelyen, - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése után elhelyezés a "zöld" hulladékgyűjtőkben, - kisebb mennyiség esetében a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetben való elhelyezés, - szelektív gyűjtés, elszállítatás zöld zsákban. Külterületen az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése megengedett bizonyos időszakokban. Balatonalmádi tájékoztatója alapján időszakra szóló Környezetvé- delmi Program7 tartalmazza többek között a levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos általános stratégiákat és rövidtávú intézkedéseket. A Balatonalmádiban tervezett energetikai célú felújításokat kell kiemelni, melyek az energiahordozók felhasznált mennyiségének csökkenését, vagy a megújuló energiák hasznosításával annak kiváltását eredményezik. Balatonalmádi Város Önkormányzatának időszakra szóló Környezetvédelmi Programjában rögzített, a levegőminőséget befolyásoló közlekedéssel kapcsolatos tervezett intézkedései A települést elkerülő út kialakításának kezdeményezése térségi szinten a teherforgalom mérséklése érdekében (8.számú fő közlekedési útról való lecsatlakozás) Közlekedésfejlesztés forgalom biztonságosabbá tétele érdekében - új gyűjtőút kialakítás a veszprémi út és a 71.sz. főút között, körforgalom kialakítása a Veszprémi út és az új gyűjtőút csomópontjában - körforgalom a 71. sz. főút tervezett Veszprémi út kereszteződésben 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan részletes költségelemzést igényel önkorm. támogatás, KözOP gépjárműforgalom, levegőterhelés csökkenése zajterhelés csökkenése (db), lakónépesség A közlekedési hálózat javulása hozzájárul a teherforgalom csökkenéséhez /db zajterhelés csökkenése érdekében körforgalom kialakítása (2dB), lakónépesség elégedettsége (%) önkormányzat, Magyar Közút Nonprofit Zrt. önkormányzat, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Egyéb meghatározott intézkedések Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által - a 4. zóna (Székesfehérvár-Veszprém) levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése céljából - kidolgozott Levegőminőségi tervből, mely helyi szinten megvalósítható: Helyi társadalmi kampányok a közlekedési szennyezés csökkenéséért; Környezetvédelmi besorolás szerinti helyi adókedvezmények bevezetése; Helyi és helyközi közösségi közlekedés előnyben részesítése, használatának támogatása, utazási igények befolyásolása; Nem motorizált közlekedési módok kedvezményezése, infrastruktúrájának fejlesztése, népszerűsítése; Helyi parkolási rendszerek felülvizsgálata;

206 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 203 Tehergépkocsiknak a településre való behajtásának esetleges korlátozása; A település úthálózatának folyamatos tisztítása; 6.3. HULLADÉKKEZELÉS A településen levő hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat rendelettel elfogadott Hulladékgazdálkodási terv szabályozza, a terv felülvizsgálatát a közötti időszakra a Balatoni Integrációs és Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. A város határában, illetve belterületen a volt Nevelőotthon területén az illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat gondoskodik. Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 28/2014. (XII.19.) rendelete szabályozza a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező igénybevételét. A Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. (BalKOM), amely a korábban hasonló tevékenységet ellátó Kommunális Kht. jogutódja, január óta végez szolgáltatást a településen. A településen keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása gyakorlatilag a teljes területen megoldott. A rendszeres hulladékgyűjtés gyakorisága heti egy alkalom, az állandó lakosok körében 52, a nyaralótulajdonosok 27 alkalommal (április 15. október 15.). A nyaralóidőszak sajátosságai miatt a strandok, szállodák, kemping területén a hétvégi begyűjtésre is szükség van, illetve közületek közszolgáltatási szerződésben kérték a heti kétszeri-háromszori, esetenkénti ötszöri szállítás elvégzését. Lomtalanítás egyszeri alkalommal történik tavasszal. A település külterületén, a Megyehegyen, a belterülettől m-re egy rekultivációra váró, felhagyott hulladéklerakó található. A volt kommunális lerakó a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek egységes környezethasználati engedély határozata szerepel 03/ /2010 számon Balatonalmádi 058/3.b és 058/5.c hrsz. nem veszélyes hulladéklarakó rekultivációjára és utógondozására. A hajdani hulladéklerakó területén a rekultivációs munkálatok áprilisában megkezdődött, ami ezen telephely megszűnését vonja maga után. A települési szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a falu központjában található több hulladékgyűjtő sziget. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával az infrastruktúra tovább növelhető. A településen a szelektív hulladékgyűjtés óta működik az üveg, papír és műanyag (PET) palack frakciókra vonatkozóan ban 11 gyűjtőpont került kialakításra a település területén. Ezzel párhuzamosan 2012-től a településen házhoz menő gyűjtés is történik PET és papír hulladék esetében zsákos gyűjtési módszerrel, amely jelenleg a lakosság 80%-a részére biztosított. A városban hulladékudvar nem üzemel, így a lakosságnál keletkező még hasznosítható hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtésére nincs mód. A szelektíven begyűjtött hulladékok átadása nagyobb szállítási távolságban fekvő átvevő szervezetek felé történik: pl. Vertikál Zrt., SCH Ózon Kft. A zöldhulladék házhoz menő szelektív gyűjtése 2012-ben bevezetésre került, átlagosan ingatlanonként 130 kg/ingatlan/év mennyiségre lehet számítani. Az összegyűjtött zöldhulladék a Balatonfüredi komposztáló telepre kerül beszállításra. A település régi dögkútja már nem üzemel, 2002-ben felhagyásra került. Jelenleg az állati tetemek szervezett elszállításának megoldása szerződés szerint a Veszprémi Gyepmesteri Szolgálat feladata, valamint a kóbor ebek befogása és az útmentén található állati tetemek begyűjtése is ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A közúti forgalom a légszennyezéshez hasonlóan - a legjelentősebb zajforrás is. E mellett fontos kiemelni a vasúti közlekedésből, valamint a nyári szórakoztató programokból adódó zajterhelést. A zaj- és rezgésterhelés a forgalomnövekedéssel arányosan alakul és az épületekben is jelentős károkat okozhat. A 71-es főút forgalma egész évben jelentős és az üdülési szezonban elkerülő út hiánya miatt - a kelet felől, az északi partra érkezők átautóznak Balatonalmádin, az északi part üdülőforgalmának jelentős része elhalad a tervezési terület mentén. A főforgalmi út környezetében a KvVM-EüM együttes rendelete üdülőterületen nappal 60, éjjel 50 db, lakóterületen nappal 65, éjjel 55 db, gazdasági területen nappal 65, éjjel 55 db határértéket állapít meg. A korábbi alacsonyabb forgalom mellett végzett vizsgálatok a 71-es számú főút települési szakaszán jelentős zajterhelést állapítottak meg. A vizsgálatok szerint a zajterhelés 6-10 db-el haladta meg az egészségügyi határértékeket, amely a téli időszakban sem csökkent érdemben. Különösen elgondolkodtató, hogy igen erős az esti és az éjszakai zajterhelés, amely a szállásférőhelyek parti sávba való települése esetén újabb gondokat okozhat.

207 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 204 A vasúti zajhatás elmarad a közúti közlekedés zajhatásától. A közlekedési zajhatást Szentkirályszabadja térségében tervezett polgári hasznosítást is lehetővé tevő repülőtér légi forgalma is növelheti, amely a polgári hasznosítás fejlődésével tovább növekedhet. 19 A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KvVM EüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek Zajtól védendő Kiszolgáló úttól, terület lakóúttól származó zaj nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól az autóbuszpályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület Lakóterület (kertvárosias) Különleges terület (temető) Zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület Az aktív zajvédelemmel kapcsolatos teendőket a gépjármű-technológia fejlesztéséért felelős mérnökök látják el, ahol nekünk van óriási szerepünk, az a passzív védelem, pontosabban a zajterhelés mértékének csökkentése az ún. átviteli úton, azaz a zajkibocsátó és a zaj befogadója között (pl: autópályán közlekedő gépkocsik és az út mellett lakók közötti távolság légvonalban). A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. Új épületek építésénél fontos, hogy olyan építőanyag kerüljön kiválasztásra, ami megfelelő teherbírás mellett megfelel a zajvédelmi elvárásoknak. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. Balatonalmádi település közigazgatási területén üzemi tevékenységből eredő zajemisszió miatt a Környezetvédelmi Felügyelőség tudomásunk szerint nem indított eljárást. 19 A Közép dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 76747/10. iktatószámú határozatában a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. részére a Szentkirályszabadja külterület 023/5 hrsz ú és a Veszprém külterület 0230/4 hrsz ú ingatlanokon lévő repülőtér fejlesztésével nemzetközi kereskedelmi repülőtér kialakítására vonatkozóan, a Vibrocomp Kft. 177/2007. témaszámú, május 30 án kelt előzetes vizsgálati dokumentációja, annak kiegészítései és az megismételt előzetes vizsgálati eljárás során tudomására jutott adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, így a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.

208 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 205 Gondot okoz alkalmanként, a belvárosban egyes vendéglátóipari egységek, szórakozó helyek, bizonyos rendezvények esetében az éjszaka megengedett zajszint betartása, ami részben az üdülőterületi lét velejárója. Ez elsősorban hatósági és csak másodsorban műszaki-technikai probléma, következetes önkormányzati munka esetén a megoldás csak idő kérdése. A 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Üdülőterület 45 db 35 db Lakóterület 50 db 40 db Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület 55 db 45 db Gazdasági terület 60 db 50 db Balatonalmádi Város Önkormányzatának a környezetvédelem helyi szabályairól szóló korábbi 10/2006. (V.10.) rendelete szigorúbb volt a 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendeletében foglalt határértékeknél: a 23. alapján Balatonalmádi város teljes közigazgatási területén a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, az üdülőterületekre előírt zaj- és rezgésterhelési határértékek voltak érvényesek, beleértve az e rendelettel kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre vonatkozó határértékeket és előírásokat is. A rendelet helyébe 2011-ben elfogadott környezetvédelmi rendelet zaj- és rezgésvédelmi rendelkezései az Öreghegy és Káptalanfüred városrészekre határoznak meg zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet. A védett területet a 23. határozza meg. A jogszabály meghatározza a csendes időszakot: Mindennemű zavaró zaj okozása, motoros gépek üzemeltetése, hangos zenélés, vagy éneklés tilos nyári időszakban reggel 8.00 óra előtt és óra után téli időszakban reggel 6.00 óra előtt és óra után egész évben vasárnap, ünnepnap, és más munkaszüneti napokon óráig tartó pihenőidőben. Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület az Öreghegy és Káptalanfüred városrészen

209 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 7.1. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA ELŐZMÉNYEK, KAPCSOLÓDÁS A TERVEZÉSI FOLYAMATOKHOZ A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014 elején kapott tájékoztatást a településrendezési eszközök felülvizsgálatával kapcsolatban, amire 10732/2014. ügy- és 7/1478//2014. iktatószámon előzetes tájékoztatást adott. A Felügyelőség válaszlevelében felhívta a figyelmet, hogy a településrendezési tervek az egyes tervek ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet hatálya alá tartoznak, ezért a település egészére készülő települészerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása mindig kötelező. Ezt követően Tervezők elkészítették a településrendezési eszközök felülvizsgálatának egyeztetési anyagát, melyhez kapcsolódóan annak alátámasztó munkarészeként elkészült a környezeti értékelése. A településrendezési eszközök felülvizsgálatával kapcsolatban készítendő környezeti értékelésről az előzetes levelet 2014 közepén kapta meg a Felügyelőség, illetve a Kormányrendelet szerint érdekelt államigazgatási szervek JAVASLATOK HATÁSA A TERVMÓDOSÍTÁS KÉSZÍTÉSÉRE A környezeti értékelés elkészítése lényegében nem befolyásolta a tervkészítést. A környezeti értékelésben megfogalmazott javaslatok nagy része elfogadásra került, s beépült a tervbe. A javaslatok másik része nem a településrendezési terv elkészítésére vonatkozik, hanem annak alkalmazása során Balatonalmádi épített és természeti értékeinek megóvását, a települési környezet javulását elősegítendő szolgál mankóként A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS A NYILVÁNOSSÁG ÁLTAL ADOTT VÉLEMÉNYEK, SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELE A településrendezési terv felülvizsgálata az előzetes véleménykéréssel indult, melyek során a megismertük a megkérdezettek javaslatait, kéréseit illetve feldolgoztuk azokat. A véleményt adó államigazgatási szervek között voltak - a 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben megnevezett - környezet védelméért felelős szervek. (Véleményük összefoglalását lásd a 2. mellékletben) A javaslatok többségében a jogszabályi előírások betartására illetve a jogszabály-változás által indokolt módosításra irányult. A véleményezésbe bevont államigazgatási szervek az alábbi tematika kiegészítést kérték: Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal az alábbi javaslatot tette: - A helyzetismertetés rész a régészeti örökséget nem említi. Felhívja a figyelmet, hogy a jövőben várható a műemléki állomány felülvizsgálat. Javasolja a rendezési eszközök készítése során vizsgálni, hogy mely értékek javasolhatók országos védelemre. Környezeti értékeléskor célszerű lenne vizsgálni, hogy a településrendezési eszközök hogyan biztosítják a századeleji nyaralók hatékony védelmét. Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda - Az épített környezet védelmére vonatkozó fejezet kiegészítése. - A problémás területeknél kéri kifejteni a védőtávolságok, védőterületek tervezett szabályozását, meglétét A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKRENDJE Balatonalmádi környezeti értékelése során a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény módosítása során készített környezeti vizsgálat (továbbiakban: SKV) fenntarthatósági elveit vettük alapul. A környezeti értékelés az SKV 1.4. fejezetében meghatározott fenntarthatósági kritériumok szerint, az abban meghatározott környezetvédelmi célokkal egyetértve készült ALKALMAZOTT MÓDSZER, FELHASZNÁLT ADATOK Az alkalmazott módszer a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek, valamint a hazai tervezési eljárásoknak megfelelően készül.

210 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 207 A felhasznált adatok tekintetében a tervezők konkrét mérési adatokra csak részben hagyatkozhattak, azok a környezeti információs rendszerekben voltak elérhetők. A Felügyelőség a tervezési területre vonatkozóan nem bocsátott rendelkezésre adatot. Ennek megfelelően helyben mért adatokat a tervezők a környezeti vizsgálat készítése során csak mértékkel tudtak figyelembe venni, a készítés során a Btv-hez készült környezeti vizsgálat, valamint a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban foglalt adatokra támaszkodtak HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT Balatonalmádi település alapadatai: A település igazgatási területe: 4988 ha Belterület nagysága: 760 ha Külterület nagysága: 4228 ha Lakosságszám: 8506 fő FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK 20 Balatonalmádi a Dunántúli-dombság nagytáj, a Balaton-medence középtáj, a Balaton-riviéra kistájon helyezkedik el, közvetlenül határosan a Balaton-felvidék és kismedencéi kistájjal. A település a kistáj északi részén található. A kistáj területe 159 km 2, a középtáj 11,2%-a, a nagytáj 1,4%-a. A Balatoni- kistáj az átlagosnál sűrűbben betelepült: 100 km 2 -re több mint 10 település jut, s a lakott területek aránya közel 20% Domborzati viszonyok, földtani adottságok A litológiai különbségek, a szerkezeti mozgások, a lepusztító folyamatok hatására igen változatos a domborzat. A tóhoz közelebb egy m-es balatoni abráziós sík meredek, alámosott peremmel szakad le a jelenkori tavi szinlőkre. A relatív relief kis térségekre korlátozódva m/km 2, azonban a parti síkok nagy kiterjedése miatt kevesebb mint 5 m/km2. A különböző genetikájú és magasságú, többnyire délies kitettségű síkok, völgyek és völgyközi hátak mellett számos mikroforma előfordul. Az eróziós völgyekhez kisebb-nagyobb törmelék- és hordalékkúpok, völgyvállak, deráziós tálak lapos mélyedései kapcsolódnak. A mészköves felszíneken kisebb töbrök és karrok jelennek meg. A permi vörös homokkő- zömmel Balatonalmádi és Révfülöp térségében 16 km 2 -en bukkan felszínre. A kistájban közel 30 km 2 továbbá a dolomit, 15 km 2 a márga, 5 km 2 a mészkő. Az öblözetekben, foltokban 1-2 km 2 -nyi területen pannóniai homok, homokkő is felszínre kerül, de jellemző, hogy az idősebb képződményeket különböző negyedidőszaki üledékek képezik Talajtani jellemzők A talajtakaró legnagyobb részét a kistájban két talajtípus képviseli. Az erdőtalajok nagyobb változatosságban és területi részaránnyal fordulnak elő (27%), szemben a mészkövön képződött, szélsőséges vízgazdálkodású, sekély termőképességű rendzinákkal (24%). E területek elsősorban szőlőterületek, s Balatonalmádi térségében csak kis foltokban találhatók. A Tihanyi-félszigettől északkeletre a harmadidőszaki és idősebb üledékeken vályog mechanikai összetételű és a nagyfokú erózió következtében szélsőséges vízgazdálkodású barnaföldek fordulnak elő 13%-os területi részarányban. Területük jelentős része település és szőlő. A nagyfokú erózió következtében kialakult földes kopárok területi részaránya 6%. A Balatont szegélyező vályog mechanikai összetételű, a karbonátos talajok területi részaránya 11% - felerészben település, illetve rét-legelő földhasznosításúak. Balatonalmádi területén az Agrotopográfiai Adatbázist vizsgálva láthatjuk, hogy Vörösberény magasságában kelet-nyugati irányban törés található a talajtípusokban. A talajokban közös, hogy sekély termőrétegűség miatt szélsőséges a vízgazdálkodási tulajdonság, a felszíntől karbonátos. A település északi részén a talajképző kőzet mészkő, dolomit, az agyagásvány összetételben a szemkrit domináns, a talajréteg vastagsága 20 cm körüli; 20 Forrás: Magyarország kistájainak katasztere

211 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 208 A település déli részén a talajképző kőzet harmadkori és idősebb üledék, a talajréteg vastagsága cm közötti Éghajlat Balatonalmádi éghajlata a magyarországi éghajlati tipizálás szerint meleg mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam kevéssel meghaladja a 2000 órát, s ebből nyáron óra körüli, télen 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 o C. A nyári félév középhőmérséklete 16,5-16,8 o C körüli. Általában április közepén a napi középhőmérséklet már eléri a 10 o C-t, s ez az időszak mintegy napon át október közepéig tart. A fagyoktól mentes időszak hossza 200 nap körüli. Az évi csapadékmennyiség mm, a nyári félévben mm eső a megszokott. A 24 órás csapadékmaximum 82 mm, ami a kistájban mért legmagasabb. A téli félévben hótakarós napra számíthatunk, cm átlagos maximális vastagsággal a Balaton partján. Az ariditási index 1,18 körüli. A területen az északias szélirány az uralkodó, az átlagos szélsebesség 3 m/s körüli. A hőigényes és fagyérzékeny szántóföldi és kertészeti növényeknek, a szőlő- és gyümölcstermesztésnek megfelelő az éghajlat. Az üdülés és idegenforgalom kiemelkedő kistája a terület Vízrajz A kistáj Balatonfűzfőtől Badacsonyig terjedő északi partszakasz számos részvízgyűjtőre tagolódik, azonban a vízfolyások torkolati szakaszai fekszenek jellemzően ezen a területen. A terület a Bakony csapadékárnyékában mérsékelten vízhiányos. A települést érintő Vörösberényi-séd 5,3 km hosszú, s mintegy 11 km 2 nagyságú vízgyűjtővel rendelkezik. Az állandó jellegű vízfolyás alsó 2,1 km-es szakasza Balatonalmádi vörösberényi településrészén halad keresztül. A Remete-patak szintén állandó jellegű vízfolyás, mely a belterületi szakaszon burkolt mederrel halad keresztül, s a Szent Erzsébet ligetnél torkollik bele a Balatonba. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete 16,8 km 2, a patak teljes hossza 2,5 km. Időszakos tónak tekinthető a település káptalanfüredi részén található Köcsi-tó. A kistájon a rétegvizek mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége általában nem haladja meg a 100 m-t. Vízhozamuk néhány száz l/p körüli. A mélyebb rétegek vize számos, általában kis hozamú forrást táplál Élővilág: növényzet, állatvilág A kistáj a Pannóniai flóratartomány Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékének Vértes és Bakony flórajárásába (Vesprimense) tartozik. A flórajárást a zonális vegetáció nagy változatossága jellemzi. A klímazonálisan jórészt erdőssztyep-övbe tartozó terület ma jellemzően félkultúrtáj. Feltűnő a déli, szubmediterrán jellegű fajok magas aránya. A hagyományos gyümölcskultúra a szőlőn kívül sok más délvidéki faj (füge, levendula stb.) az eredeti szárazságtűrő növényzet maradékával alkot társulást. A gazdálkodással való felhagyás folyamatos, üdülőterületté alakul a hegyoldal is. A falvak felett egykor nagy kiterjedésű legelők most erdősödnek be. A tópartot kísérő magassásosokból és nedves rétekből csak fragmentumok maradtak. Permi vörös homokkövön perjeszittyós mészkerülő tölgyesek tenyésznek déli elemekkel (virágos kőris Fraxinus ornus, cserszömörce Cotinus coggygria), kiritkuló gyepszinttel és csupasz mohás foltokkal. Az északi oldalakon a rekettyés tölgyesben uralomra jutnak a savkedvelő fajok KÖRNYEZETI ÁLLAPOT Épített örökség Az épített örökség értékelést lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 1.4. fejezetében (Örökségvédelem)és az Örökségvédelmi Hatástanulmányban Környezetvédelem A környezetvédelmi helyzetértékelést lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 6. fejezetében. (Környezeti hatások) Természetvédelem A természetvédelmi értékeket lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 3.4. Fejezetében. (Táj- és természetvédelem)

212 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 209 A HÉSZ a védett természeti területekre vonatkozóan fogalmaz meg egyrészt előírásokat, másrészt kiemelten kezeli a növények alkalmazását és a vízpartokat. Tájhasználatra vonatkozó általános előírások A tájhasználatra vonatkozóan számos egyéb előírást tartalmaznak az övezeti előírások. Védett területekre vonatkozó szabályok Balatonalmádi természetvédelmi szempontból nemzetközileg is kiemelt figyelmet érdemel, ennek megfelelően került meghatározásra a védelem mértéke. A vonatkozó jogszabályok erősen meghatározzák a kereteket: - extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; - tájba illesztett épület helyezhető el; - meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; - a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el. A terv kiemelten foglalkozik a Balaton tómedrét. Balaton vízmedre területén a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni: - Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők; - a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető; - a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné. - a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető. Tájképvédelmi területen alkalmazható szabályok Tájképvédelmi szempontból külterületen támogatja a terv a meglévő, történeti területfelhasználások fenntartását, s a már kialakult, hagyományokkal rendelkező területek esetében enged beépítést, gondoskodva az új épületek tájba illesztéséről az épületkarakter (léptékforma és színvilág) meghatározásával, illetve a látványterv előírásával. Helyi egyedi védelem Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Szent Erzsébet liget. A területen elsősorban a vonatkozó helyi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. A természetvédelmi területre vonatkozó különös szabályok: - a természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a terület megjelenését megváltoztató tevékenység csak kertépítészeti terv alapján végezhető. - kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető. - a fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el. A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület védelmének a hatályba lépéséig kizárólag a természeti értékeket megőrző területhasználat folytatható. Növényalkalmazás Növényalkalmazás területén a terv a tájhonos növények alkalmazását támogatja. A Balatonalmádiban alkalmazható növények listáját a HÉSZ függeléke tartalmazza tájékoztató jelleggel.

213 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 210 Vízpart A vízpartra vonatkozóan szigorúak a magasabb rendű jogszabályok, a vízpart-rehabilitációs terv meghatározza kötelezően az alkalmazható területfelhasználásokat. A HÉSZ megerősíti, hogy belterületen a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen, illetve telken a partvonaltól mért 30 m széles területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, ott a szabályozási terv telek be nem építhető részét jelöl Tájvédelem A tájvédelmi javaslatot lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 8.4. Fejezetében. (fennálló környezeti konfliktusok kezelése a tervben, illetve a terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások csökkentésére vonatkozó tervi megoldások ) TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLATOK A településszerkezet leírását lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 1.2. Fejezetében. (A település szerkezete) Tájhasználat A településképet jelentősen meghatározzák a domborzati adottságok, így alakulhatott ki az évszázadok óta jellemző mozaikos tájszerkezet. A tájhasználat leírásánál a külterületet egyrészt elemezzük területfelhasználási egységenként. Balatonalmádi közigazgatási terület nagysága Egyéb Egyéb Földrészle önálló önálló Fekvés tek száma épületek lakások száma száma Összes terület (m2) Legkisebb földrészlet terület (m 2 ) Forrás: Takarnet Átlagos Legnagyobb földrészlet földrészlet terület (m 2 terület ) (m 2 ) Belterület Külterület Zártkert Összesen A területhasználatok főként a domborzati, vízföldrajzi tulajdonságoktól, és az ezekből adódó talaj minőségétől függnek. A várost változatos dombvidék adottságai miatt a peremvidékeken kiterjedt, összefüggő erdőterületek jellemzik. A településen a természetvédelemmel kapcsolatos tudatos gazdálkodás az elsődleges.

214 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK 211 Területhasználatok változása Forrás: Veszprém Megyei Földhivatal Terület ha % ha % Termő Mezőgazdasági Szántó, kert Szőlő, gyümölcs. Gyep (legelő, rét) Nádas Erdőő Művelés alól kivett 844,,9 515,5 222,2 132,4 155,9 4,97 329,4 4144,,2 16,94 10,333 4,45 2,65 3,12 0,09 6,60 83, ,72 509,76 175,87 142,56 183,84 7,49 335, ,7 3 17,13 10,22 3,52 2,86 3,69 0,15 6,74 82,96 Belterület Zártkert Külterület 759,89 294, ,83 15,23 5,90 78,86 Változás 2002 és között % +0,19-0,11-0,93 +0,21 +0,57 +0,06 +0,14-0,12 Területhasznál at aránya tómeder területén kívül (2012) % 49,06 29,46 10,17 8,24 10,62 0,43 19,41 50,94 43,92 17,01 39,07 A település 4988 hektáros közigazgatási területének jelentős részét a Balaton felszíne uralja ha. A mezőgazdasági területek a közigazgatási terület csupán 9% %-án találunk, az erdőterület a közigazgatási terület 7%-án található. A település adottságaiból fakadóan a legnagyobbb területi arányt a kivett területek jelentik. (Balatonalmádiban a földhivatali adatbázis szerint a legnagyobb aránybann a kivett területek találhatók, 82, 96%-ban. Kivett területnek minősül a Balaton tómedre, illetve a beépített területek. Mind a tómeder területe (~3258 ha), mind a beépített lakó, üdülő, gazdasági stb. - területek nagysága (~ ~853 ha) Balatonalmád di esetében jelentős a többi területhasználathoz képest.) Területhasználatok változása Forrás: Takarnet 83% 7% 0% 2% 1% 2% 1% 0% 3% 1% erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert nádas szántó szőlő kivett Balatonalmádi területi megoszlása földrészletek szerint kivett területekkel együtt Forrás: Takarnet A külterületi tájhasználat változatosságát jól mutatja a területhasználatok összevetése. A település tómeder területén kívüli részét vizsgálva láthatjuk, hogy a beépített területek nagysága a települési területhasználat közel felét adja (51%). Mindez a település nagy lakó- és üdülőterületeinek köszönhető. A kivett területek után a legjelentősebb területhaszn nálatot az erdőterületek jelentik

215 VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK 212 (19%) melyet a külöböző mezőgazdasági területfelhasználások követnek gyep (10%), szántó (8%), gyümölcs (5%), szőlőő (4%), kert (2%) és nádas (1%). erdő 19% fásított terület 0% gyep (legelő) 6% 51% gyep (rét) 4% gyümölcsös 5% kert 8% nádas 4% 2% szántó 1% szőlő kivett Balatonalmádi területi megoszlása földrészletek szerint Balaton felszíne nélkül Forrás: Takarnet Az alábbi ábra reálisabban mutatja a külterületek közigazgatási terület lakott- és üdülőterületek nélküli részek területfelhasználási arányait. A területhasználat bőő felét teszi ki összességében az erdő (39%) és a gyep (22%) aránya. A szántóterületek súlya (16%) lényegébenn megegyezik a szőlő (8%), gyümölcsös (9%) területek együttes arányával. 1% 5% 16% 8% 39% erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) 9% 9% 13% gyümölcsös kert nádas 0% szántó szőlő Balatonalmádi területi megoszlása földrészletek szerint kivett területek nélkül Forrás: Takarnet

216 ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATOK VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Általános Mezőgazdasági területek Mezőgazdasági területek használat szerinti megoszlása Forrás: Takarnet A mezőgazdasági termelés Balatonalmádiban a változatos termőhelyi körülmények, termőképesség (vízháztartás, erózió, termőréteg vastagsága, kitettség) következtében sokszínű: rétek, legelők, szőlők és gyümölcsösök, az alacsonyabb, sík részeken a szántók dominálnak. A növénytermesztés mellett a termeléssel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás folyik jellemzően a szőlőterületeken. A földterületek jellemzően közepes aranykorona értékűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A mezőgazdasági területek, termőterületek nagysága a városban 509,76 ha. A szántóterületek a mezőgazdasági területek 26%-án, 175,87 ha-on helyezkednek el. A termőföldeken általában gabonaféléket termesztenek. A területekre nem jellemző a nagytáblás művelési mód. Szántóterületek terülnek el a lozsántai területrészen. A szántóterületek a Balatontörvény általános mezőgazdasági terület övezetébe tartoznak. A gyepterületek a mezőgazdasági területek 36%-t teszi ki. A gyepterületeket jellemzően legelőként hasznosítják, kaszálják. Gyepterületek találhatók a Megyehegyen. A fás legelőket, illetve a felhagyott legelőket több helyen a beerdősülés fenyegeti. A gyep területfelhasználási egységbe tartozó területek jellemzően a Balaton törvény általános mezőgazdasági terület övezetébe tartoznak. A településen nagy hagyományokkal rendelkezik a szőlő- és gyümölcstermesztés, és feldolgozás területén. Az utóbbi fél évszázad tájalakulásának következtében az egykori szőlőhegyek (Öreghegy, Vörös-hegy, Új-hegy) képe jelentősen átalakult. Legnagyobb egybefüggő szőlőterület a Vörös-hegy lejtőin található. A változatos méretű m 2 alapterületű telkek mellett gyakran megjelennek a szőlő feldolgozásnak helyet adó pincék és présházak. A korábban szőlővel és kisebb hányadban gyümölcsössel borított nagyobb Növényzet Terület m2 Terület ha kategória területek egyre jobban felaprózódtak, kis 1b ,61 parcellák alakultak ki, ahol a termelést egyre 2a ,17 inkább háttérbe szorította az üdülő funkció. A 2b ,29 3a ,37 korábbi értékes termőterületeket felváltották a 3ab ,90 hétvégi házak és a lakóházak intenzíven 3b ,53 fenntartott növényfelületei, továbbá egyes 4a ,00 esetekben az illegális beépítések. A szőlő- és 5a ,84 e ,64 gyümölcs területek a mezőgazdasági területek gy 666 0,07 28%-t foglalják el, összesen 142,56 ha-on. A ku 733 0,07 településen található szőlőterületek a Minősített ,5 összesen Balatonfüred-Csopaki Borvidékhez Balatonfüred- Mindösszesen Csopaki körzethez tartoznak. A szőlőterületeket Jogi 3b ,45 a Btv-ben kertgazdasági terület és települési partvonalon e ,74 terület övezetébe sorolja, attól függően, hogy kívül v 896 0,09 megindult-e a szőlőterület átalakulása, vagy Minősített ,3 megőrizte árutermelő szőlőterület jellegét. A összesen Mindösszesen ,6 Balaton törvény szerinti Szőlő termőhely Nádfelmérés területi jellemzői Forrás: Takarnet kataszteri terület övezetébe tartoznak az Jogi partvonalon belül