Az elméletekről Tartalomjegyzék
|
|
- Tivadar Oszkár Csonka
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 Tartalomjegyzék A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről...1 Elmélet kontra gyakorlat/valóság...1 Valóság, ill. gyakorlat...2 A kommunikáció mint viselkedés...2 Elmélet kontra spekuláció...3 Mi egy elmélet és mire való?...4 Milyen rendszert alkotnak egy elmélet fogalmai?...4 Egy elmélet fogalmai és azok értelme...5 Hogyan és hol keletkezik egy elmélet?...5 Mire való egy elmélet?...5 Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek?...6 A tudományos elméletekkel szemben támasztott követelmények...7 A szabályokról...9 Normatív, regulatív (előíró) szabályok...9 Konstitutív szabályok...9 A kommunikáció szabályai...10 ii
3 Egy konzisztens elmélet legfontosabb tulajdonsága...10 Mitől jobb egyik elmélet a másiknál?...11 A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről ii
4 A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről Elmélet kontra gyakorlat/valóság Ez csak egy elmélet. Én a gyakorlat embere vagyok, nem értek az elméletekhez, és nem is érdekelnek az elméletek. Elmélet és gyakorlat viszonya. X (pl. a kommunikáció, a pedagógia stb.) elmélete és gyakorlata. Van az elmélet (pl. a kommunikáció elmélete), és van maga a kommunikáció. Fontos lehet az elméletet is ismerni, de azért a gyakorlat a lényeg. A gyakorlat nem mindig esik egybe az elmélettel. Stb. Elmélet merő spekuláció! A köznapi gondolkodás az elméleteket valójában merő spekulációnak tartja, mert nem érti az elméletek lényegi természetét. Ezért az ún. gyakorlatot élesen elválasztja az elmélettől, az ún. gyakorlat, ill. az ún. valóság élesen el vannak különítve egymástól, szembe vannak állítva egymással. A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről 1
5 Valóság, ill. gyakorlat 1. A rajtunk kívüli fizikai világban lévő dolgok és az ott zajló jelenségek Ezek elméletei = ezek megértése. 2. Cselevéseink és viselkedésünk (pl. a kommunikáció) Mindig tudáson (is) alapul. Mindig van elmélet a háttérben. A kommunikáció mint viselkedés Elvek és szabályok szerint zajlik, amelyeket az emberek tudnak. E tudás jórészt implicit. Az emberi kommunikáció elméletének célja: e tudás modelljének megalkotása. A dolgokból és jelenségekből annyit értünk és olyan minőségben, amit legjobb elméleteink tartalmaznak. Azaz, az ember számára a világ az, aminek azt a legjobb elméleteink ábrázolják. Amit pl. nem tudunk elgondolni, az számunkra nincs. Még kételkedni sem tudunk abban, amit elgondolni sem tudunk. Amit pedig el tudunk gondolni, az vagy van, és vagy úgy van, ahogy elgondoltuk, vagy nincs, vagy másként van (mint Lavoisier savanyító princípiuma, amiről később kiderült, hogy az valójában az oxigén, azaz ez egy gáz). És sokáig sorolhatnánk: tanítás, nevelés, tanácsadás, döntéshozatalok, vállalatvezetés, az ahogy másokkal bánunk stb. Lehetetlen tanítani, kommunikálni, másokkal így vagy úgy bánni, egyáltalán lehetetlen bármit cselekedni tudás nélkül. Tévedés azt hinni, hogy vki kommunikációelmélet nélkül kommunikál, vagy a tanítás és tanulás vmely elmélete nélkül tanít, vagy a nevelés vmely elmélete nélkül neveli a gyerekeit vagy a diákokat. Esetleg időnként emberenként némileg másként. Hogy ez valóban így van, azt mindenki tudhatja saját kommunikációs tapasztalataiból. Pl. vmi szerintem sértésnek számít, egy másik ember szerint nem. Vmit szerintem nem szabad (zsebre dugott kézzel köszönni, hazudni, stb.), mások szerint igen, vagy fordítva. Nem vagyunk tudatában. Ilyen a nyelvtudásunk is. Kiválóan tudjuk a magyar nyelv szabályait, nyelvtani kategóriáit, elveit és megszorításait, de nem tudnánk ezekről beszámolni, nem tudnánk őket sokszor még megnevezni sem. Ezért nem tud bárki magyar nyelvtant írni, azaz a magyar nyelv elméletét. A köznapi gondolkodás, vélekedés az elméletekről 2
6 Elmélet fogalmak rendszere van ellenőrzés, tesztelés ellenőrizhető hipotézis Elmélet kontra spekuláció Spekuláció a fogalmak részben rendezetlenek, nem alkotnak minőségi rendszert nincs ellenőrzés, tesztelés (nincs is mit tesztelni) nem hipotézis, nem ellenőrizhető, nincs mit ellenőrizni predikciókat tesz nincsenek specifikus predikciói (= bármi következik belőle, végtelen sok predikciója lehet) követelményeknek, feltételeknek eleget tesz (pl. konzisztenica) nem kell kielégítenie semmilyen követelményt (mindent szabad) Elmélet kontra spekuláció 3
7 Mi egy elmélet és mire való? Einstein az elméletekről: A kutatók... oly gondolatok rendszerét fejlesztik ki, amely logikailag csekély számú alapfeltevésen, úgynevezett axiómákon épül fel. A gondolatok ilyen rendszerét nevezzük elméletnek. Egy elmélet gondolatok, fogalmak rendszere. Milyen rendszert alkotnak egy elmélet fogalmai? Logikai kapcsolatok a fogalmak között: konzisztencia (összeegyeztethetőség), pl.: [a madarak testét toll fedi], [a csirke madár] ellentmondás (inkonzisztencia), pl.: 1. [a madarak testét toll fedi], 2. [a pingvin testét toll fedi], 3. [a pingvin nem madár]. 1! 3 előzmény következmény, pl. [1, 2] 4. [a pingvin madár] (= ~3) stb. Hogy volna madár, amikor repülni nem tud, viszont a vízben kiválóan úszik?! Mi egy elmélet és mire való? 4
8 Egy elmélet fogalmai és azok értelme Minden fogalom az őt tartalmazó elméleten belül, az őt más fogalmakhoz fűző viszonyától kapja értelmét. Ezért minden fogalom csak az őt tartalmazó elméleten belül értelmezhető. Hogyan és hol keletkezik egy elmélet? Az elméleteket egyedi emberi elmék konstruálják meg. Minden elmélet mentális konstruktum. Mire való egy elmélet? Minden elmélet célja és tartalma a megértés. Azért konstruálunk elméleteket, hogy megértsük a világban észlelhető vagy elképzelhető jelenségeket. Egy elmélet az észlelt vagy elképzelt világ modellje. Egy elmélet megtestesíti megértésünk minőségét, mélységét. Az elméletek többé vagy kevésbé jól szolgálják az ember adaptivitását, boldogulását, a bennünket körülvevő világhoz való alkalmazkodásunkat és fennmaradásunkat. Ez egy alapvető és elég bonyolult kérdés, de többet itt nem mondhatunk róla. Mindez nem csak a tudományos, hanem a naiv elméletekre is érvényes. Ebben áll konstrukciós képességünk haszna. De az már nem igaz, hogy ezért vagyunk képesek elméletek konstruálni. A dolog éppen fordítva van: mivel képesek vagyunk elméleteket, világmodelleket konstruálni, tudunk alkalmazkodni a környezetünkhöz. Mi egy elmélet és mire való? 5
9 Hányfélék az elméletek? Vannak-e nemtudományos elméletek? a. Informális (naiv, laikus) elméletek. Kb. = a józan ész. b. Formális (tudományos) elméletek. A naiv elméletalkotás nem elhatározás kérdése. Ezt nem szükséges előzetesen elhatároznunk, és nem kell tudatosan törekednünk. Az elméletalkotás elhatározás és tudatos törekvés nélkül is végbemegy. Nem tehetünk másként. Nem lehet nem alkotni elméleteket. Az ember rendelkezik az erre képes szervvel: az elmével, amely a saját belső törvényei szerint működik. A működés eredményeképpen elméletek jönnek létre az elmében. Ezt a működést tudatosan nem megakadályozni, felfüggeszteni. A tudományos elméletekkel kicsit más a helyzet. Azok megkonstruálása valóban tudatos törekvés kérdése. E tudatos törekvés lényege (a fáradság, soksok kudarc, fájdalom, keserűség, kiábrándulás és lemondás vállalásán túl) az, hogy (a) egyrészt meg kívánunk felelni a tudományos elméletalkotás követelményeinek, másrészt az, hogy (b) annak függvényében, hogy mennyire ismerjük saját gondolkodási folyamatainkat (pl. a tévedések, logikai baklövések bekövetkezésének folyamatait) az esetleges tévedéseket tudatosan igyekszünk elkerülni. Már maga az explicitás követelménye is ezt testesíti meg: tudjuk, hogy minden ember hajlamos részben elhallgatott premisszák alapján következtetéseket levonni. Egy ilyen feltevés lehet helytálló vagy helytelen. Mivel azt is tudjuk, hogy az érvényes és helyes következtetésekhez helytálló premisszákra van szükség, arra törekszünk, hogy ne legyenek elhallgatott premisszák az érvelésünkben, elméletünkben. Ha minden feltevést explicite kimondunk, már könnyebb megítélni helytállóságát, vagy ha mégsem, azt legalább tudjuk, hogy mely feltevésen múlik érvelésünk helyessége. Egy normális ember (azaz nem kutató...) felfogása, tudása a világról, világmodellje. Az informális elméletek naiv, laikus elméletek. (Einstein a józan észről: A józan ész tulajdonképpen a gondolkodásunkban 18 éves korunkig egymásra rakott előítéletek halmaza. ) Ezek attól tudományosak, hogy szigorú, a tudományban támasztott követelményeknek kell mefelelniük. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 6
10 A tudományos elméletekkel szemben támasztott követelmények (1) Konzisztencia (ellentmondás-mentesség) (2) Takarékosság, gazdaságosság (3) Explicitség Rejtett vagy homályos, tisztázatlan fogalmakat vagy feltevéseket nem tartalmazhat. Eközben ügyelni kell az ellentmondás-mentességre, ami nem sérülhet. (4) (Az empirikus tudományokban:) Empirikus adekvátság Legyen összeegyeztethető az empirikus megfigyelésekkel. (5) Magyarázó adekvátság Egy elmélet akkor ad magyarázatot egy jelenségre, ha nemcsak leírja, hanem kevés számú axiómából (feltevésből) levezeti. (6) Kimerítőség Adjon számot mindenről, ami rá tartozik. E követelmények rendszere: a tudomány metaelmélete. Legyen rövid, álljon a lehető legkevesebb elemből, fogalomból, szabályból, elvből, törvényből. A fogalmak, kategóriák és szabályok számát nagyon könnyű szaporítani. Bármikor ki lehet találni egy új fogalmat vagy szabályt (l. a gyerekek elméletei, vagy Lavoisier savanyító princípiuma). Minden nem-primitív (elemi, alap-, definiál(hat)atlan) fogalmát definiálnia kell, és minden feltevését ki kell mondania. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 7
11 A tárgytudományos elméletek elsőrendű elméletek. Tárgyuk valamely dolgok és/vagy jelenségek osztálya. A metaelméletek másodrendű elméletek. Tárgyuk maguk a tudományos elméletek. Egy metaelmélet az elméletek elmélete, az elméletalkotás elmélete. Ez a válasz arra, hogy Honnan származnak a tudományos elmélet követelményei, kritériumai?, ami ellenőrzőkérdésnek is jó. A metaelméletek még egy kivételes tulajdonságukban különböznek a tárgytudományos elméletektől: A metaelméletek normatív, preskriptív, előíró elméletek. Egy metaelmélet valójában követelményrendszer, akár az etikett. Egy tárgytudományos elmélet nem ilyen. Egy kommunikációelmélet például nem előírja, hogy az embereknek hogyan kellene kommunikálniuk helyesen, jól, hanem leírja és magyarázatul is szolgál arra, hogy az emberek hogyan kommunikálnak. Megfogalmazza azokat az elveket és szabályokat, amelyek az emberi kommunikációt vezérlik (az elmélet szerint). Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 8
12 A szabályokról Normatív, regulatív (előíró) szabályok Előírják, hogy valaminek hogyan kell történnie. Pl. etikett, KRESZ stb. Maguk az események, folyamatok függetlenek a normatív szabályoktól: Az események bekövetkezésének nem föltétele a szabályok léte. Konstitutív szabályok A konstitutív szabályok nem előírják, hogy valaminek hogyan kell történnie, hanem ők maguk alkotják magát az eseményt. Ők teszik az eseményt azzá, ami. Pl.: a sakk szabályai, a labdajátékok (kosárlabda, labdarúgás stb.) szabályai, vagy egy gól, matt stb. szabályai. Maga az esemény a konstitutív szabályok létezésétől függ. A szabályok létezése az esemény föltétele. Viselkedni, enni, közlekedni, stb. lehet az etikett és a KRESZ normatív szabályai nélkül is. Az is viselkedik és közlekedik, aki ezeket megszegi. Ha nem volna etikett vagy a KRESZ, akkor ennénk, közlekednék stb. valahogyan. Sokan azonosítják a szabályokat a normatív szabályokkal, mást szabályt nem ismernek. Számukra minden szabály előír valamit. Sokan azt hiszik, hogy a nyelvi szabályok regulatív szabályok, amelyek azt mondják meg, hogy hogyan kell beszélni. Számukra egy nyelvtan nem más, mint a helyes beszéd (és írás) etikettje. Ezért azt hiszik, hogy a nyelvtudomány ezzel foglalkozik, és hogy a nyelvészeknek ez a feladata, amikor nyelvtanokat írnak. Ez a naiv elképzelés téves. A nyelvészet nem előírja, hanem leírja és megmagyarázza a nyelvi jelenségeket. Sokan a kommunikációelméletről is azt gondolják, hogy a helyes, jó, hatékony kommunikáció normatív szabályainak lefektetése a feladata. Ez a naiv felfogás is téves. A kommunikációelméletre is érvényes, hogy nem előírja, hanem leírja és magyarázza a kommunikációs jelenségeket. Ha a sakkból elvesszük a játék szabályait, megszűnik maga a sakk. Ha a labdarúgásból elvesszük a szabályait, megszüntettük magát a labdarúgást. Egy gólt a gól szabályai tesznek góllá. Ha ezeket töröljük, megszűnt a gól fogalma, és a gól mint esemény sem tud többé bekövetkezni. Sőt, pl. a sakk valójában nem más, mint a sakk konstitutív szabályainak rendszere, ahogyan azt az emberek tudják. Teljes egészében ilyen konstitutív szabályok a nyelv, és nagyrészt ilyenek a nyelvhasználat, illetve a kommunikáció szabályai. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 9
13 A kommunikáció szabályai A kommunikáció és a nyelvhasználat szabályainak többsége (a nyelvi szabályok pedig teljes egészében) konstitutív szabályok. Ezeknek a szabályoknak az ismerete kommunikációs képességünk része. Egy konzisztens elmélet legfontosabb tulajdonsága Egy konzisztens elmélet predikciókat tesz, azaz következtetések és következmények adódnak belőle. Képes pl. megjósolni a még nem létező, de lehetséges jelenségeket, folyamatokat, vagy képes megjósolni, hogy ami most (már) nem létezik, az valaha létezhetett-e. Például: Egy biológiaelmélet azt jósolja, hogy nem léteznek és soha nem is létezhettek a földön olyan emlősök, amelyek kizárólag széndioxidot lélegeznek be (és az oxigéndús levegőn elpusztulnak). Egyszersmind azt is jósolja, hogy a nem-emlősök, pl. a baktériumok között számíthatunk olyan fajokra, amelyek oxigént lélegeznek be (és az oxigénhiányos környezetben elpusztulnak), és olyanokra is, amelyek széndioxidot lélegeznek be (és az oxigéndús, széndioxidhiányos környezetben elpusztulnak). És valóban: létezik mindkettő. Széndioxidon élő baktérium, amely oxigéndús környezetben elpusztul: Clostridium botulinum, a botulizmus kórokozója. (botulus: latinul: kolbász). Mérge, a botulin, a legerősebb ismert szerves toxin, tízszer erősebb a kobráénál. Az oxigént belélegző baktériumra példa a Bacillus anthracis, a lépfene (anthrax) kórokozója, az egyik legrégebben ismert baktérium. A szervezeten kívül - elegendő levegő jelenlétében - spórát képezhet. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 10
14 Mitől jobb egyik elmélet a másiknál? Objektívebb? Nem. Igazabb? Nem. Attól, hogy jobban eleget tesz a tudomány metaelméleti követelményeinek. Sokan úgy vélik, a tudományos tudást objektivitása teszi tudománnyá. Ez tévedés, hiszen objektív tudás nincsen. A tudás szubjektív, mélységesen személyes természetű valami. Egyedi elmékben jön létre, és onnan nem is tud kijönni, pl. átvándorolni egy másik elmébe. Objektív tudomány, sem objektív igazság nincs. Minden elmélet mentális konstruktum. Elméletet csak egyedi emberi elme képes alkotni. Ezért minden elmélet szubjektív. Einstein a tételek helyességéről: Valamely tételt akkor mondunk helyesnek, azaz igaznak, ha az elismert módszer szerint az axiómákból vezettük le. Így a geometriai tételek igazságának kérdése végül is az axiómák igazságának kérdéséhez vezet. De az axiómákkal kapcsolatban e kérdésnek egyáltalán értelme sincsen. (Einstein 1978: 14) Nem tehetjük fel azt a kérdést, hogy vajon igaz-e, hogy két ponton keresztül csak egy egyenes fektethető? Csak azt mondhatjuk, hogy Eukleidész geometriája olyan alakzatokkal foglalkozik, amelyeket egyeneseknek nevez, és amelyeket olyan tulajdonságokkal ruház fel, hogy két pontjuk egyértelműen meghatározza őket. Az igaz fogalma nem illik a tiszta geometria állításaira, miután az igaz szóval végeredményben a valamilyen reális tárggyal való megegyezést szoktuk megjelölni. Csakhogy a geometria nem azzal foglalkozik, hogy fogalmai minő vonatkozásban vannak a tapasztalat tárgyaival, hanem kizárólag ezeknek a fogalmaknak egymás közti logikai összefüggéseivel. (Einstein 1978: 14) Hankiss Elemér az igazságról: Az igazság az, amit egy kutató meg tud védeni, vagy legalább sokáig tud védeni egy művelt és tájékozott hallgatóság (és olvasóközönség) előtt. (Hankiss Elemér, szóbeli közlés egyik egri előadásában) Pl. takarékosabb versenytársainál, mert ugyanazt kevesebb axiómából vezeti le. Vagy kimerítőbb, mert olyasmire is magyarázatot ad, amire más nem. Stb. Hányfélék az elméletek? Vannak-e nem-tudományos elméletek? 11
Naiv kommunikációelméletek
Tartalomjegyzék Bevezetés...1 Naiv kommunikációelméleteink...1 Implicit kommunikációelméleteink...1 Formális/tudományos kommunikációelméletek...1 Naiv elképzelések a kommunikációról...2 Naiv elképzelések
RészletesebbenEm Griffin a tudományos elméletekről
Em Griffin a tudományos elméletekről Em Griffin. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat, 2001. 1. fejezet. Beszéljünk az elméletekről, 7 19, 2. fejezet. A szavak súlya, 20 33. Az empirikus
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba
Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. A nyelv leírása
Bevezetés a nyelvtudományba A nyelv leírása A nyelv Emberi nyelv állati kommunikáció A nyelv mint jelrendszer Mi is az emberi nyelv? a nyelv használata: beszéd és írás nyelvtudomány: a nyelv használata
RészletesebbenTuesday, 22 November 11
Hogyan befolyásolta az írás a társadalmakat? Humánetológiai perspektívák Csányi Vilmos MTA A Humán viselkedési komplexum három dimenziója I. Szociális viselkedésformák II. Szinkronizációs viselkedési mechanizmusok
RészletesebbenAz emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott
RészletesebbenMinta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenOOP. Alapelvek Elek Tibor
OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós
RészletesebbenA következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontok szerint adható maximális pontszámot mutatja.
A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenÉrtékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért
ERKÖLCSTAN Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása.
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
RészletesebbenTartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.
RészletesebbenSiket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye
Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Francia nyelv A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenMinta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,
RészletesebbenSakk logika Jó gyakorlat
Sakk logika Jó gyakorlat a telki Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában A sakk-logika oktatása a Pipacsvirág Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában 2001 Megnyílik
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenEMBERISMERET ÉS ETIKA
Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék
RészletesebbenBarabás Erzsébet. Titkos igazság
Barabás Erzsébet Titkos igazság Tudattalanság Élet és halál! Megszületni majd meghalni. Kérdés, hogy hogyan, miként és mikor vagy esetleg miért! Még meg sem születünk, már előtte kiválasztjuk az állítólagos
RészletesebbenAdatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
RészletesebbenIII. Az állati kommunikáció
III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel
RészletesebbenSzociolingvisztikai. alapismeretek
Szociolingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet elsődlegesen
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenMindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK
2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenFejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenTerminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség
Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Fejezet Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
RészletesebbenMester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.
ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés
RészletesebbenHogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások
Fejezet 2 Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások Terminológia Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség,
Részletesebben3. Az indukció szerepe
3. Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet,
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció 2008 tavasz
Az irodalom kifejezésmódja avagy mit keres a szöveg az erdőben? Hány olvasó van? Eco kétfajta olvasót különít el: - az empirikus olvasó a valóságos olvasó, aki saját élethelyzetében a könyvet a kezében
Részletesebben1. tétel. Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség.
1. tétel Valószínűségszámítás vizsga Frissült: 2013. január 19. Valószínűségi mező, véletlen tömegjelenség. A valószínűségszámítás tárgya: véletlen tömegjelenségek vizsgálata. véletlen: a kísérlet kimenetelét
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések
Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak
RészletesebbenMiért tanulod a nyelvtant?
Szilágyi N. Sándor Mi kell a beszédhez? Miért tanulod a nyelvtant? Nyelvtani kiskalauz (Részletek a szerző Ne lógasd a nyelved hiába! c. kötetéből, Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, 2000) 2. rész Térjünk
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május 16. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Pedagógia
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
RészletesebbenFelnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0103 07
Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01 0103 07 Beszélni és beszélgetni önmagában nem nehéz, viszont kevésbé sikert eredményező folyamat. Megértetni magunkat pontosan úgy, ahogy azt mi gondoljuk, illetve
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika 6. óra
Érveléstechnika-logika 6. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Deduktív és induktív érvelések Induktív érvelések értékelése Induktív általánosítások Adatok
RészletesebbenII. A VIZSGA LEÍRÁSA
II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc Definíció, illetve tétel kimondása I. II. Egy téma összefüggő kifejtése Definíció közvetlen alkalmazása I. II. 45 perc 135 perc megadott
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Pedagógia ismeretek középszint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2017. október 20. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a vizsgázók
RészletesebbenÓnody Helga. Ruhatár. A női elegancia alapjai
Ónody Helga Ruhatár A női elegancia alapjai Egy könyv a ruhákról Már megint? Hát nincs még elég írás ebben az amúgy is teljesen fölösleges, felületes embereknek való témában? Az a rengeteg színes női magazin,
RészletesebbenÉRETTSÉGI VIZSGA október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október 19. 8:00. Időtartam: 120 perc
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. október 19. PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. október 19. 8:00 Időtartam: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA írásbeli
Részletesebben7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.
7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenMilyen a modern matematika?
Milyen a modern matematika? Simonovits Miklós Milyen a modern matematika? p.1 Miért rossz ez a cím? Nem világos, mit értek modern alatt? A francia forradalom utánit? Általában olyat tanulunk, amit már
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenEgy feladat megoldása Geogebra segítségével
Egy feladat megoldása Geogebra segítségével A következőkben a Geogebra dinamikus geometriai szerkesztőprogram egy felhasználási lehetőségéről lesz szó, mindez bemutatva egy feladat megoldása során. A Geogebra
RészletesebbenSzerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP A/1-11/ INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS
Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 2. rész: Kutatási terv készítése Szerzők: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Második rész Kutatási terv készítése (Babbie 2008 alapján) Tartalomjegyzék Kutatási
RészletesebbenBEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA
BEVEZETÉS A NYELVTUDOMÁNYBA néhány évtizedes nem egységes elmélet alapfogalma: megnyilatkozás kommunikatív jelentésével, szerepével foglalkozik a megnyilatkozás jelentése nem állandó pl. Na, ez szép! a
RészletesebbenERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó
ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak
Részletesebben1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes
1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes indukció Szabó Szilárd Halmazok Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) összessége. Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető,
RészletesebbenBizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK
Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK Év eleji feladatok Szükséges eszközök: A4-es négyzetrácsos füzet Letölthető tananyag: Emelt szintű matematika érettségi témakörök (2016) Forrás: www.mozaik.info.hu
RészletesebbenPszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011
Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel
RészletesebbenTanterv az erkölcstan 1-4.
Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,
RészletesebbenSzolnoki Gazdasági Fórum 2015. 2015.10.16. Dr. Török László 1
Szolnoki Gazdasági Fórum 2015 2015.10.16. Dr. Török László 1 Kit érdekel a vezetés? Az emberek többsége hosszabb-rövidebb ideig kénytelen vezetőként viselkedni. Ehhez képest elég kevesen képzik magukat
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenA megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK
A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő
RészletesebbenDr. Kántor Béla
Dr. Kántor Béla szükséges a könyvvizsgálói vélemény és jelentés alátámasztásához. jellegét tekintve kumulatív, és elsősorban a könyvvizsgálat során végrehajtott könyvvizsgálati eljárásokból származik.
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenAz eredményes nyelvtanulás alapelvei 1.
www.doyouspeakenglish.hu Az eredményes nyelvtanulás alapelvei 1. MEGOLDÁS a sikeresebb angol tanuláshoz azoknak, akik már tanultak angolul, de abbahagyták, és azoknak, akik jelenleg is tanulnak angolul,
RészletesebbenHagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről. Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék
Hagyjuk vagy fejlesszük? A magyar műszaki nyelv jelenéről és jövőjéről Dr. Balázs Géza tszv. egyetemi tanár ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék Sztenderd - szaknyelv A fejlett nyelvek rétegződnek sztenderd
RészletesebbenEMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden feleletet ezen
RészletesebbenA logikai következmény
Logika 3 A logikai következmény A logika egyik feladata: helyes következtetési sémák kialakítása. Példa következtetésekre : Minden veréb madár. Minden madár gerinces. Minden veréb gerinces 1.Feltétel 2.Feltétel
RészletesebbenA jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.
A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi
RészletesebbenMATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
MATEMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc Egy téma összefüggő II. I. II. kifejtése megadott 135 perc szempontok szerint I. 45 perc Definíció, ill. tétel kimondása
RészletesebbenA munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák
Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest
RészletesebbenVÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak
Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenERKÖLCSTAN BEVEZETÉS. Alapelvek, célok
ERKÖLCSTAN BEVEZETÉS Alapelvek, célok Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodásés viselkedésmódjuknak
RészletesebbenLogika és informatikai alkalmazásai kiskérdések február Mikor mondjuk, hogy az F formula a G-nek részformulája?
,,Alap kiskérdések Logika és informatikai alkalmazásai kiskérdések 2012. február 19. 1. Hogy hívjuk a 0 aritású függvényjeleket? 2. Definiálja a termek halmazát. 3. Definiálja a formulák halmazát. 4. Definiálja,
RészletesebbenLogikai filozófiai értekezés
Ludwig Wittgenstein Logikai filozófiai értekezés (TRACTATUS LOGICO PHILOSOPHICUS) A Tractatus világa nem valós világ. Sivár logikai geometriai tájék, melynek határait a logika cövekeli ki. A nyelv hiánytalanul
Részletesebben2015 június: A hallás elemzése - Winkler István
2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi
Részletesebben14. előadás JÓLÉTI TÉTELEK
4. előadás JÓLÉTI TÉTELEK Kertesi Gábor Varian 9. fejezetének 9-3. alfejezetei átdolgozva 4. evezető Ennek az előadásnak a során az előző órán vett kéttermékes, kétszereplős, termelés nélküli általános
RészletesebbenBiológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai
Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni
RészletesebbenIV. Fodor József Biológia Verseny
IV. Fodor József Biológia Verseny Döntő 2013. március 8. 1. A kukoricahajtás színének öröklődése (10 pont) Különféle kukoricákat keresztezve egymással, a következő eredményeket kapták: Az 1. keresztezésben
RészletesebbenÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH
ÉRVELÉSTECHNIKA-LOGIKA GYAKORLÓ FELADATOK, 1. ZH 1. Mi a különbség a veszekedés és a racionális vita között? 2. Mit nevezünk premisszának a logikában? 3. Mi a hasonlóság és mi a különbség a veszekedés
RészletesebbenA Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.
A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás
RészletesebbenTáblás játékok 2. 1. modul
Táblás játékok 2 1. modul Készítette: KÖVES GABRIELLA 2 Táblás játékok 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok A tudatos észlelés, a megfigyelés és a figyelem fejlesztése
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenA nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson
A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
Részletesebbenwww.tantaki.hu Oldal 1
www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi
RészletesebbenMagyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.
Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által
RészletesebbenA kreativitás szerepe a kutatói pályán
A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság
RészletesebbenÉrveléstechnika-logika
Érveléstechnika-logika 3. óra Elek Nikolett nikolett.elek@filozofia.bme.hu Csordás Hédi Virág hedi.csordas@filozofia.bme.hu Az attitűdváltoztatás módjai Attitűdváltozást az attitűd mindhárom aspektusán
RészletesebbenAz élet és az elme. Az élet és az elme. Tartalom. Megjegyzés
Tartalom Miképpen volt hasznos az elme és az öntudat életre hívása az élet és a társadalom számára? Mik az elme létének hátrányai? Ahogyan az öntudat kezdi átvenni sorsának irányítását az evolúciótól.
RészletesebbenKözgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet
Közgazdasági elméletek Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 3. Előadás A karakterisztikai elmélet Bizonytalan körülmények közötti választás A karakterisztikai elmélet Hagyományos modell a fogyasztó különböző
RészletesebbenA változat (1,5+1,5 óra)
Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában
RészletesebbenMatematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségszámítási alapok
Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségszámítási alapok Bevezetés A tudományos életben vizsgálódunk pontosabb megfigyelés, elırejelzés, megértés reményében. Ha egy kísérletet végzünk, annak
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenEURÓPAI TURISTA, Szenegál, » A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi «
292 K RÄ M E R EURÓPAI TURISTA, Szenegál, 1975» A Z E M B E R semmi más, mint amivé önmagát teszi « EGZISZTENCIALIZMUS JEAN-PAUL SARTRE AZ EMBER semmi más, mint amivé önmagát teszi. Ez az egzisztencializmus
Részletesebben