Szerves sztereokémia és reakciómechanizmusok. Fogalomtár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerves sztereokémia és reakciómechanizmusok. Fogalomtár"

Átírás

1 Fogalom Akceptorszám (akceptivitás) Aktiválási energia (E a ) Aktiválási szabadentalpia ( G ) Aktivált komplex (ld még átmeneti állapot) Ambidens nukleofil Amfiprotikus (oldószer) Anchimerikus hatás Anomer effektus Anti Apoláris aprotikus oldószer Arin Asszociáció Átmeneti állapot (ld még aktivált komplex) Atomi pálya Baldwin-szabályok Szerves sztereokémia és reakciómechanizmusok Definíció, értelmezés Fogalomtár Vegyületek (oldószerek) elektronpár-akceptor sajátságát (Lewissavasságát) kvantitatíve leíró érték. Az empirikus sebességi egyenlet hımérsékletfüggésének vizsgálatával megállapítható mennyiség. A reaktánsok alapállapota és az átmeneti állapot szabadentalpiakülönbsége. Az atomoknak az energia hiperfelület (vagy az energiaprofil) lokális maximumában található elrendezıdése. Olyan magkedvelı részecske, amely (legalább) két különbözı atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel. Önionizációra képes (oldószer) molekula, amely egyszerre képes Brønsted-savként és -bázisként viselkedni. Szomszédcsoport-részvétel hatására bekövetkezı reakciósebességnövekedés. Molekulán belüli, nemkötı-elektronpár lazító pálya delokalizációval kialakuló, stabilizáló kölcsönhatás. Referenciasík ellentétes oldalain levı (pl. atomok). Egyszeres kötéssel összekapcsolt atomok szubsztituensei anti helyzetőek, ha diéderes szögük >90. Kis dielektromos állandójú (ε < 15) és dipólusmomentumú (µ < Cm), nem hidrogénkötés-donor oldószer (ld. Parker-féle oldószer-osztályozás). Formálisan hármas kötést tartalmazó átmeneti részecske, mely egy (hetero)aromás vegyületbıl két szomszédos szénatomhoz kapcsolódó hidrogén eltávolításával származtatható. Különálló molekulák vagy ionok felhalmozódása nagyobb aggregátumokká. Az energiaprofilon (lokális) maximummal bíró képzıdmény, amely azonos valószínőséggel alakul át termékekké, vagy reaktánsokká (élettartama egy molekularezgés idıtartamának felel meg: ~10-13 s). Egy atommag és más elektronok által keltett mezıben található elektron leírására szolgáló hullámfüggvény. Megjelenítése: az elektront pl. 90 %-os elıfordulási valószínőséggel tartalmazó térrészt burkoló felülettel történhet. Győrőzárási reakciók preferenciái 3-7-tagú győrők esetén. Kedvezıek azok az esetek, amelyeknél a győrőben teljesülhet az adott reakció sztereoelektron-feltétele. 1

2 Belépı (támadó) csoport Bell-Evans-Polanyi elv Cine-szubsztitúció Delokalizáció Dipoláris aprotikus oldószer Donorszám (donicitás) A szubsztrátummal (a reakció centrumával) kötést kialakító atom vagy atomcsoport. Elegendıen hasonló reakciókban az entalpia-változás ( H) és az aktiválási energia (E a ) lineáris öszefüggést mutat. Olyan (többnyire aromás magon történı) helyettesítés, melyben a belépı csoport a távozó csoportot kötı szénatom szomszédjához kapcsolódik. Szőkebb értelemben konjugált rendszer π-kötéseinek leírására szolgáló fogalom: a π-elektronok nem két atom között (lokalizáltan) foglalnak helyet, valamennyi kötésnek van kettıs kötés jellege (ld. még kötésrend). Tágabb megfogalmazásban egy formálisan kötéshez vagy atomhoz rendelt (nemkötı) elektronpár megjelenése ezektıl különbözı térrészben/pályán (vö. anomer effektus). Viszonylag nagy dielektromos állandójú (ε > 15) és dipólusmomentumú (µ > Cm), nem hidrogénkötés-donor oldószer (ld. Parker-féle oldószer-osztályozás). Vegyületek (oldószerek) elektronpár-donor sajátságát (Lewisbázicitását) kvantitatíve leíró érték. Elektrofil Elektronkedvelı részecske (reagens), amely a reakciópartnerrel (a nukleofillel) úgy képez kötést, hogy a kötı elektronpár mindkét elektronját a partnertıl veszi át. Az elektrofilek elektronhiányos részecskék. Elektrofug Elektronegativitás Elemi reakció (ld. még koncertikus folyamat) Endergonikus reakció (változás) ( G > 0) Endoterm reakció (változás) ( H > 0) Energia hiperfelület Energiaprofil Exergonikus reakció (változás) ( G < 0) Exoterm reakció Olyan távozó csoport, amely nem visz magával kötı elektronpárt. Egy atom vagy atomcsoport elektronvonzó képessége. Egyetlen átmeneti állapoton át haladó (koncertikus), köztitermék képzıdése nélkül lejátszódó átalakulás. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a környezetébıl energiát vesz fel, szabadentalpia-változása pozitív, végállapota magasabb energiaszinten van, mint a kiindulási állapot. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a környezetébıl hıt vesz fel, entalpia-változása pozitív. Az adott kémiai rendszer energiájának változása valamennyi kötéstávolság és kötésszög változásának függvényében. Az adott kémiai rendszer energiájának változása a reakciókoordináta függvényében. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a környezetének energiát ad át (munkát végez), szabadentalpiaváltozása negatív, végállapota alacsonyabb energiaszinten van, mint a kiindulási állapot. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a 2

3 (változás) ( H < 0) Feszültség Gyök Hammond elv (posztulátum) Hard/kemény bázis (nukleofil) Hard/kemény sav (elektrofil) Határ molekulapályák Heterolízis, heterolitikus Hibridizáció, hibridpályák Hidratáció Hidrofób kölcsönhatás Hidrolízis Hiperkonjugáció Homolízis, homolitikus Hughes-Ingold szabályok Induktív effektus Izotópeffektus környezetének hıt ad át, entalpia-változása negatív. Egy molekulában (vagy átmeneti állapotban) feszültség van/ébred, ha energiaszintje kedvezıtlen kötéstávolság, kötésszög vagy diéderes szög következtében nı. Párosítatlan elektront tartalmazó intermedier/anyag. Ha a reakció-koordinátán két állapot (pl. egy átmeneti állapot és egy reaktív köztitermék) egymást követi, akkor egymásba alakulásuk csak a molekulaszerkezet kis megváltozásával jár együtt. Csekély polarizálhatóságú, kis mérető donor atomot tartalmazó Lewis-bázis. Csekély polarizálhatóságú, kis mérető akceptor atomot tartalmazó Lewis-sav. Adott molekula legmagasabb energiájú betöltött (HOMO), illetve legalacsonyabb energiájú betöltetlen (LUMO) molekulapályái. SOMO (Singly Occupied Molecular Orbital): gyök párosítatlan elektronját befogadó HOMO pálya. Kovalens kötés hasadása oly módon, hogy a kötı elektronpár az egyik fragmenshez kerül, ionok képzıdnek. Atomi pályák lineáris kombinációja egy atomon annak érdekében, hogy a tényleges molekulaszerkezeti sajátságok (pl. geometria, kötések egyenértértékősége, nemkötı elektronpárok) leírható legyen. Víz (elemeinek) beépülése egy molekulába. Szénhidrogének vagy más, lipofil anyagok hajlama vizes közegben aggregátumok képzésére. Vízmolekula hatására bekövetkezı kötéshasadás (a víz elemeinek beépülésével). A molekula π-elektronrendszere (beleértve részlegesen betöltött vagy üres p-pályákat is) és (pl. C-H vagy C-C kötéseket alkotó) σ-elektronpárok kölcsönhatása folytán fellépı elektron-eltolódási jelenség. Kovalens kötés hasadása oly módon, hogy a kötı elektronpár egyik elektronja az egyik, másik elektronja a másik fragmenshez kerül, gyökök képzıdnek. Az oldószerhatás kvalitatív leírása, mely az oldószereket dielektromos kontinuumnak tekinti, amelyekben csak nem-specifikus szolvatáció történik. σ-kötéseken (vagy téren) át ható elektroneltolódási effektus ( I, ha hidrogénnél nagyobb, +I, ha kisebb az adott atom vagy atomcsoport elektronegativitása). A molekula izotópösszetételének hatása adott átalakulás sebességére (kinetikus) vagy egyensúlyára (termodinamikai). Primer izotópeffektus várható, ha a sebességmeghatározó 3

4 Karbanion Karbén Karbéniumion Karbokation (ld karbéniumion és karbóniumion) Karbóniumion Kemény és lágy savak/elektrofilek és bázisok/nukleofilek elmélete Kemoszelektivitás Kinetikai kontroll Koncertikus folyamat (ld. még elemi reakció) Konjugáció Kötésdisszociációs energia Kötésrend Láncreakció reakciólépés során hasadó kötés valamely elemét helyettesítjük izotópjával. Szekunder izotópeffektus várható, ha a sebességmeghatározó reakciólépés során nem hasadó kötés valamely elemét helyettesítjük izotópjával. Három ligandumhoz kapcsolódó, páros elektronszámú, nemkötıelektronpárral bíró, negatív töltéső szénatomot tartalmazó részecske. Két ligandumhoz kötıdı, két nemkötı elektronnal(!) bíró, semleges szénatomot tartalmazó részecske. Szinglet, ha az elektronok párosítottak, triplet, ha az elektronok nem párosítottak. Három ligandumhoz kötıdı, üres p pályával bíró, pozitív töltéső szénatomot tartalmazó részecske. Páros számú elektront tartalmazó kation, melyben a pozitív töltés (egy vagy több) szénatomon található. Négynél több ligandumot koordináló szénatomot tartalmazó karbokation. Azonos jellegő savak/bázisok (elektrofilek/nukleofilek) gyorsabban létesítenek kötést, mint az eltérı jellegőek. Egy reagens preferált reakciója két (vagy több), hasonló átalakulásra képes funkciós csoport közül az egyikkel (függetlenül attól, hogy ezek azonos vagy különbözı molekulákban találhatók). Kemoszelektív az átalakulás akkor is, ha egy adott vegyület/intermedier eltérı reagensekkel eltérıen reagál. A kinetikai kontroll körülményei között (általában alacsony hımérséklet és rövid reakcióidı)a termékek arányát képzıdési sebességük határozza meg: a fıtermék a gyorsabban képzıdı vegyület. Egy átmeneti állapoton át haladó átalakulás (tkp. elemi reakció). [Egészen pontosan a primitív változások (mint pl. kötéshasadás, kötésképzıdés, rotáció, stb.) koncertikusak, ha egy elemi reakcióban történnek meg.] Kétszeres (többszörös) és egyszeres kötések váltakozásakor fellépı elektron-eltolódási jelenség a molekula π-elektronrendszerén. Adott kötés homolitikus hasításához szükséges energia. Két atom között fennálló kötés tényleges mértéke a két elektron által létrehozott egyszeres kötéshez viszonyítva. Olyan átalakulás, amelyben egy vagy több reaktív köztitermék (általában szabad gyök) folyamatosan újraképzıdik ismétlıdı elemi reakciókban (láncvivı lépések). 4

5 Legkisebb mozgás elve Mechanizmustípus Mezomer effektus Mikroszkopikus reverzibilitás elve Molekulapálya Molekulapálya (Molecular Orbital- MO) módszer Molekularitás Nukleofil Nukleofug Parker-féle oldószerosztályozás Protikus oldószer Reakció-koordináta (ζ) Azok az elemi reakciók kedvezményezettek, amelyekben az atom(mag)ok helyzete és az elektronkonfiguráció a legkevésbé változik meg. A kémiai átalakulások csoportosítása az elektronok átrendezıdésének módja alapján: heterolitikus (ionos), homolitikus (gyökös), periciklusos. p- és π-elektronpályák (beleértve nemkötı elektronpárokat is) átfedése következtében létrejövı konjugatív jellegő elektroneltolódási jelenség (adott szubsztituens mezomer effektusa negatív ( M), ha a kapcsolódó kötés elektronban szegényebb, pozitív (+M), ha gazdagabb a hidrogént, mint szubsztituenst tartalmazó kötéshez viszonyítva). A reverzibilis egyensúlyi reakcióknál az egyik irányba haladó átalakulás mechanizmusa pontosan a fordítottja a másik irányúénak. Ekkor az átmeneti állapotok és a köztitermékek is megegyeznek. (Kivételek a fotokémiai gerjesztéssel kiváltott átalakulások.) Többatomos molekula atommagjai és elektronjai által keltett mezıben található elektron leírására szolgáló hullámfüggvény. Megjelenítése: az elektront pl. 90 %-os elıfordulási valószínőséggel tartalmazó térrészt burkoló felülettel történhet. A vegyületek elektronszerkezetének leírására használt módszer: a vegyületekben valamennyi elektron az összes atomtörzs által meghatározott erıtérben foglal helyet, tehát nem lehet megadni, hogy két adott atomot melyik két elektron köti össze. Az elektronok molekulapályákon találhatók, melyek a felépítési elv szerint töltıdnek fel. A molekulapályákat az atomi elektronpályák lineáris kombinációjával származtatjuk (Linear Combination of Atomic Orbitals LCAO- MO). A molekulapályák száma azonos a kombinálódó atomi pályák számával. Egy elemi reakcióban (az átmeneti állapot felépítésében) résztvevı részecskék száma (uni- vagy mono-, bi-, termolekulás reakció). Gyakran (de nem szükségképpen) megegyezik a reakció rendjével. Magkedvelı részecske (reagens), amely a reakciópartnerrel (az elektrofillel) úgy képez kötést, hogy a kötı elektronpár mindkét elektronja tıle származik. A nukleofil jelleg szükséges (de nem elégséges) feltétele legalább egy nemkötı elektronpár jelenléte. Olyan távozó csoport, amely kötı elektronpárt visz magával. Az oldószerek csoportosítása az ionszolvatációs képesség alapján. Hidrogénkötés-donor oldószer (többnyire nagy dielektromos állandójú ε > 15, de!! pl. ecetsav ε = 6.2) A reakció elırehaladásának mértéke. Reakciómechanizmus A mechanizmus annak a folyamatnak a részletes leírása, amelynek 5

6 Reakciórend Reakciótípus Reaktív köztitermék (intermedier) Reaktivitás, reaktív Rezonancia (határszerkezeti, kanonikus) forma Sebességmeghatározó lépés Soft/lágy bázis (nukleofil) Soft/lágy sav (elektrofil) Specificitás Szelektivitás során a reaktánsok átalakulnak termékekké. Ez a leírás általában nem teljes, de törekszik az alábbiak közül mind több szempont szerint pontos információkra: mely kötés(ek) hasad(nak), milyen sorrendben, hány lépésben, milyen (relatív) sebességgel, milyen köztitermék(ek) lép(nek) fel (összetétel, szerkezet, energiatartartalom), szubsztituensek, oldószerek, katalizátorok, inhibitorok hatása a reakció lefutására. Az empirikus sebességi egyenletben szereplı koncentrációk hatványkitevıinek összege (elsı-, másod-, n-edrendő reakció). Részrend: egy komponens koncentrációjának hatványkitevıje (lehet tört is). A kémiai átalakulások csoportosítása a kiindulási anyag és a végtermék szerkezetének összevetése alapján: szubsztitúció, addíció, elimináció, izomerizáció. Az energiaprofilon lokális minimummal bíró részecske, élettartama lényegesen hosszabb az átmeneti állapoténál. Valamely részecske kinetikai tulajdonságát fejezi ki: adott reakciókörülmények között a reaktívabb gyorsabban reagál (nagyobb a sebességi együtthatója). Általános használata kerülendı. Adott molekula egy lehetséges elektroneloszlása, amely csak a vegyértékelektronok helyzetében különbözik más rezonancia formáktól. Többlépéses átalakulás leglassúbb folyamata. Nagy polarizálhatóságú, nagy mérető akceptor atomot tartalmazó Lewis-bázis. Nagy polarizálhatóságú, nagy mérető akceptor atomot tartalmazó Lewis-sav. A specificitás a reakcióban eltérı izomer kiindulási anyagokból keletkezı termékek megoszlására vonatkozik: ha különbözı izomerekbıl különbözı anyagok (vagy azonosak, de eltérı arányban) képzıdnek, akkor a reakció specifikus. A specificitás lehet teljes vagy részleges. A specifikus reakció szükségképpen szelektív, de ez fordítva nem igaz. Regiospecificitás: a kiindulási anyagok szerkezeti (konstitúciós) izomerek. Sztereospecificitás: a kiindulási anyagok tér (konfigurációs) izomerek. A szelektivitás a reakcióban egy (egyetlen izomert tartalmazó) kiindulási anyagból keletkezı termékek megoszlására vonatkozik: ha valamelyik termék a többinél nagyobb arányban képzıdik, akkor a reakció szelektív. Ha csak egy termék képzıdik, akkor a szelektivitás teljes (100 %-os), egyébként részleges. Regioszelektivitás: a termékek szerkezeti (konstitúciós) izomerek. 6

7 Szolvatáció Szolvolízis Szomszédcsoportrészvétel Sztereoelektron feltétel Sztereoelektron hatás Szün Tautoméria Távozó (leváló) csoport Tele-szubsztitúció Termékkifejlıdési kontroll Sztereoszelektivitás: a termékek tér (konfigurációs) izomerek. Oldott anyag és oldószer molekulái között a teljes rendszer energiacsökkenését eredményezı kölcsönhatás. Primer szolvátburok (kémiai szolvatáció): az oldott anyag molekuláival közvetlenül érintkezı oldószermolekulák. Szekunder szolvátburok (fizikai szolvatáció): az oldott részecskékkel együtt mozgó oldószermolekulák. Nem-specifikus szolvatáció: a szolvátburok kialakításában csak elektrosztatikus és diszperziós kölcsönhatások játszanak szerepet. Specifikus szolvatáció: H-hidak és elektronpár donor-akceptor (EPD- EPA) kölcsönhatások révén kialakuló szolvatáció. Oldószermolekula hatására bekövetkezı kötéshasadás. A (többnyire karbokationos) reakciócentrum kölcsönhatása molekulán belüli (de a reakciócentrummal nem konjugálódó) nemkötı-elektronpárral (esetleg σ- vagy π-kötéssel). Következményei lehetnek: retenciós sztereokémiai lefutás, sebességnövekedés, átrendezıdés. Adott reakció lejátszódásához szükséges geometriai paraméterek összessége, amelyekben biztosított a résztvevı elektronpályák megfelelı kölcsönhatása. Intramolekuláris sztereoelektron hatás/feltétel: az érintett elektronpályák azonos molekulán/részecskén belül találhatók. Intermolekuláris sztereoelektron hatás/feltétel: az érintett elektronpályák különbözı molekulákban/részecskékben találhatók. Valamely kémiai jelenség (egyensúly, konformáció, reaktivitás, szelektivitás, stb) függése geometriai paraméterektıl, elsısorban elektronpályák relatív térhelyzetétıl. Referenciasík azonos oldalán levı (pl. atomok). Egyszeres kötéssel összekapcsolt atomok szubsztituensei szün helyzetőek, ha diéderes szögük <90. Az izomériának az a formája, amelyben egy kettıs kötés és egy atom (legtöbbször H) helyzete eltérı (tautomerek). Győrő-lánc tautoméria, ha az egyik formában a kettıs kötést győrő helyettesíti. A szubsztrátumról (a reakció centrumáról) lahasadó atom vagy atomcsoport. Olyan (többnyire aromás magon történı) helyettesítés, melyben a belépı csoport a távozó csoportot kötı szénatomtól több mint egy atomnyi távolságban levı szénatomhoz kapcsolódik. Kinetikailag kontrollált reakció, amelyben a szelektivitás (termékeloszlás) megfelel a (termodinamikai) stabilitási viszonyoknak. 7

8 Termodinamikai kontroll Umpolung van der Waals erık Vegyértékkötés (Valence Bond VB) módszer A termodinamikai kontroll körülményei között (általában magas hımérséklet és hosszú reakcióidı) a képzıdı termékek arányát a közöttük fennálló egyensúly szabja meg: a fıtermék az alacsonyabb energiatartalmú vegyület. Átpolározás: adott funkciós csoport (és környezete) szokásos polarizációs viszonyainak megfordítása (pl. eltérı jellegő atomok beépítésével, ld. alkil-halogenid alkil-magnézium-halogenid). Molekulák (vagy egy molekula részei) között fellépı (vonzó vagy taszító) kölcsönhatások, melyek nem vezethetık vissza kötésképzıdésre vagy ionok közötti elektrosztatikus erıkre. Típusai: dipol-dipol (orientációs), dipol-indukált dipol (indukciós), indukált dipol-indukált dipol (diszperziós). A vegyületek elektronszerkezetének leírására használt módszer: a vegyületekben az atomokat összetartó kötéseket az atomi pályák (vagy hibridpályák, pl. sp 3, sp 2, sp) átfedésével az atomok között páronként létrejövı lokalizált térrészben lévı párosított spinő elektronok alkotják. A tényleges elektroneloszlást a rezonancia (határszerkezeti, kanonikus) formák stabilitás szerint súlyozott átlaga adja. Abszolút konfiguráció valamely királis képzıdményt alkotó elemek, ligandumok térábrában is megjeleníthetı tényleges térbeli elrendezıdése. Megadása R,S (aminosavak és szénhidrátok körében D,L), axiális és planáris rendszereknél emellett P,M prefixumokkal történhet. Allén-izoméria Anomerizáció anti-izomer Antiklinális Antiperiplanáris Atrop-izoméria 1,3-szubsztituált allének (általánosabban 2n kumulált kettıskötést tartalmazó poliének) esetében fellépı axiális kiralitás. szénhidrátok glikozidos pozíciójában bekövetkezı epimerizáció. Kettıs jelentéső fogalom. 1. Oximok esetében az E diasztereomer. 2. Nyílt láncú, több sztereogén centrumot tartalmazó vegyületeknél a nagyobb CIP-prioritású csoportokat lánc ellentétes oldalán tartalmazó diasztereomer relatív konfigurációja (teljesen nyitott konformációjú láncot felvéve!!). A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 120 o diéderes szöghöz tartozó fedı konformáció. A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 180 o diéderes szöghöz tartozó nyitott konformáció. 2,2,6,6 -tetraszubsztituált bifenilek és rokon rendszerek esetében fellépı, rotációgátláson alapuló axiális kiralitás. 8

9 Axiális állás Boríték (szófa) konformáció Cahn-Ingold-Prelog- (CIP) szabályok cisz-helyzet Csavart kád Deszimmetrizálás Diasztereomerek Diasztereomerizáció 1,3-Diaxiális kölcsönhatás Diéderes szög D/L E-izomer Ekvatoriális állás szék konformációjú ciklohexán molekula síkjára merılegesen elhelyezkedı kötések, csoportok helyzete. a ciklopentán egyik konformere, melyben egy metiléncsoport a többi négy síkja alatt vagy felett helyezkedik el. A szubsztituensek, csoportok szekvenciaszabályok által meghatározott prioritási során alapuló konfiguráció-meghatározások. egy győrős molekulát alkotó sík azonos oldalán elhelyezkedı szubsztituensek helyzete. (Diszubsztituált alkének esetében a kettıskötés azonos oldalán elhelyezkedı szubsztituensek térállásának jelölésére is alkalmazható, de ehelyett a Z prefixum használata javasolt). a ciklohexán (és hasonló rendszerek) egyik konformációja, mely a kád konformáció kismértékő elcsavarodásával jön létre a kedvezıtlen kölcsönhatások enyhítése (alacsonyabb energiaszint elérése) érdekében. egy molekula szimmetriájának csökkentése új sztereogén egység beépítésével. egymással fedésbe nem hozható, egymással tükörképi viszonyban nem álló, anizometrikus jellegő sztereoizomerek. 2 vegyület állhat egymással diasztereomer viszonyban. diasztereomerek egymásba alakítása, legegyszerőbb esete az epimerizáció. szék konformációjú ciklohexán molekulák 1,3 és 5 helyzető axiális állású szubsztituensei között fellépı taszításból fakadó destabilizáló kölcsönhatás. Egy A-B-C-D nemlineáris molekulában az A-B-C és a B-C-D síkok által bezárt szög szénhidrátok és aminosavak (illetve származékaik) körében alkalmazható abszolút konfiguráció megadás, a D-(+)- glicerinaldehidre visszavezetett konfiguráció. A fenti vegyületeken kívül használata nem javasolt. Kettıskötést tartalmazó rendszereknél az a diasztereomer, ahol a nagyobb CIP prioritású csoportok ellentétes oldalon helyezkednek el. szék konformációjú ciklohexán molekula síkjához közel álló kötések, csoportok helyzete. 9

10 Enantiomer arány Enantiomer felesleg Enantiomerek Enantiomerizáció Enantiomertiszta anyag az elegyet alkotó enantiomerek koncentrációiának (móltörtjeinek) aránya (A/A*) A-A* /(A+A*) x 100% (más módon felírva: A% - A*%) egymással fedésbe nem hozható, egymással tükörképi viszonyban álló, izometrikus jellegő sztereoizomerek. Mindig két molekula áll egymással enantiomer viszonyban. egyik enantiomer másikba történı alakítása mikroszkopikus, molekuláris szintő folyamat. csak egyetlen enantiomert tartalmazó rendszer Enantiomerben dúsult az egyik enantiomert nagyobb mennyiségben tartalmazó keverék. keverék Epimerek Epimerizáció Eritro/treo Fajlagos forgatóképesség Ferde (csavart) konformáció Félszék Forgatás iránya gauche-kölcsönhatás olyan diasztereomer párok, amelyek csak egyetlen sztereogén egység konfigurációjában különböznek. diasztereomerek egymásba alakulása egyetlen sztereogén egység szelektív inverziójával. Diasztereomerek termodinamikailag kontrollált aszimmetrikus transzformációja. szénhidrát-típusú, két sztereogén egységet tartalmazó molekulák relatív konfigurációjának megadására szolgáló konvenció, alkalmazása korlátozott. Egységnyi koncentrációjú oldat (tiszta folyadék) egységnyi optikai úthossz mellett mért forgatóképessége. a ciklopentán egyik konformere, melyben 2- és 5-metiléncsoport a 1,3,4-metiléncsoportok által kifeszített sík alatt vagy felett helyezkedik el. a ciklohexán (és hasonló rendszerek) leginstabilabb, az energiadiagramon abszolút maximumot jelentı konformációja, melyben egyetlen metiléncsoport kerül az egy síkban elhelyezkedı többi metiléncsoport alá vagy fölé. a síkban polarizált fény síkjának elfordulása az óramutató járásával megegyezı (+) vagy ellentétes (-) irányban, nincsen kapcsolata a molekula konfigurációjával. egymással szinklinális helyzetben levı szubsztituensek között fellépı, nem sztérikus eredető destabilizáló hatás. Heterokirális rendszer mindkét enantiomert tartalmazó anyagi halmaz (kristály), melyet R S heterokirális kölcsönhatások jellemeznek. 10

11 Homokirális rendszer Inverzió Kád Kémiai korreláció Kiralitás Kiralitás szimmetriafeltétele Konfiguráció Konformáció Konglomerátum Konstitúció csak egyetlen enantiomert tartalmazó anyagi halmaz (kristály), melyet R R (vagy S S) homokirális kölcsönhatások jellemeznek. a konfiguráció ellentétesre változását eredményezı folyamat. a ciklohexán (és hasonló rendszerek) egyik konformere, melyben a szemben található 1- és 4-metiléncsoportok a többi által kifeszített sík alatt vagy felett helyezkednek el. sztereokémiailag egyértelmő kimenetellel rendelkezı reakciókkal egy kiválasztott, ismert konfigurációjú referenciavegyületté (vagy azzal már kapcsolatba hozott vegyületté) való alakításon vagy abból történı elıállításon alapuló összehasonlítási módszer A királis objektumok (pontcsoportok, molekulák) egymással tükörképi viszonyban állnak, de nem hozhatók fedésbe. A kiralitás az objektumok (pontcsoportok, molekulák) egészére értelmezett fogalom. tükrözési szimmetriatengely (szőkebb értelemben véve szimmetriasík) hiánya a molekulában. a molekulát alkotó atomok, atomcsoportok lehetséges térbeli elrendezıdései, a rotációval létrejövı téralkatokat azonosnak (egy és ugyanazon állapotnak) tekintve. a molekulát alkotó atomok, atomcsoportok azon térbeli elrendezıdései, melyek kötések mentén történı szabad rotációval egymásba átvihetık. olyan kristály, ami csak az egyik enantiomert tartalmazza. Ideális esetben enantiomorf kristályforma jellemzi ıket. az atomok kapcsolódási sorrendje. 1,4-kölcsönhatás a ciklohexán kád konformációjában a molekula síkjára közel ( flagpole - flagpole merıleges szubsztituensek van der Waals-feszültség alapú taszító kölcsönhatás) kölcsönhatása. l/u mezo-vegyület a relatív konfiguráció megadására szolgáló, Seebach és Prelog által kidolgozott módszer. Két szomszédos sztereogén egység azonos konfigurációja (R,R vagy S,S) esetén l (like), ellentétes konfigurációja esetén (R,S vagy S,R) esetén u (unlike) prefixummal jelezzük relatív konfigurációt. sztereogén (királis) egységgel rendelkezı, de szimmetriasík megléte miatt akirális vegyület. 11

12 Optikai aktivitás Optikai tisztaság Pillérhatás Pilot atom Piramidális inverzió Pitzer-feszültség Prelog-feszültség Pszeudoaszimmetriás atom Pszeudoracemát Racém elegy R*/ S* Racém kristály (racemát) az enantiomerek azon tulajdonsága, hogy azonos mértékben, de ellentétes irányban elforgatják a síkban polározott fény polarizációs síkját. az enantiomer arány forgatóképesség mérés alapján történı meghatározásával kapott érték ([α] mért /[α] enantiomertiszta anyag ). (A korszerő GC, HPLC és NMR módszerek kialakulásával visszaszorult, tekintettel a forgatóképesség sok tényezıtıl való függésére lehetıleg ne használjuk.) a 3,3 -szubsztituensek rotációgátat növelı hatása atrop izoméria esetében. planáris kiralitású rendszereknél a síkhoz legközelebbi (vagy azonosság esetén legnagyobb prioritású) síkon kívüli atom, atomcsoport. Három ligandumot és egy nemkötı párt tartalmazó centrális kiralitású rendszerek kötéshasadás nélküli konfigurációváltása hibridállapotváltással (átrezgéssel). fedı állású kötések kötı orbitáljainak kedvezıtlen átfedésébıl származó, entalpianövekedést eredményezı destabilizáló hatás. közepes tagszámú (n = 7-11) győrőknél fellépı, az egymással szemben található hidrogének taszítása (transzannuláris kölcsönhatás) nyomán fellépı, entalpianövekedést eredményezı destabilizáló hatás. két, egymással enantiomer viszonyban álló csoportot tartalmazó aszimmetria centrum. valamennyi kristály R és S enantiomerek 1:1 arányú keverékét tartalmazza, de szabálytalan, véletlenszerő eloszlásban. a két enantiomert 1:1 arányban tartalmazó elegy, oldat. Jelölése: RS, (±) vagy rac. a relatív konfiguráció megadására szolgáló, a Chemical Abstracts által kidolgozott módszer. Az elsı sztereogén centrumot önkényesen R konfigurációjúnak tekintjük, a soron következıket pedig ehhez hasonlítjuk. Ennek eredményeként mind a R,S,S, mind pedig a S,R,R abszolút konfigurációjú vegyület relatív konfigurációja R*,S*,S*. valamennyi kristály R és S enantiomerek 1:1 arányú, szabályos szerkezető keverékét tartalmazza (le az elemi celláig). 12

13 Racemizáció Relatív konfiguráció Rezolválás Szék racém elegy irreverzibilis képzıdése királis, nem-racém kiindulási anyagból egyensúlyi elegyhez vezetı makroszkopikus és statisztikus folyamat. Kettıs jelentéső fogalom. 1. Két különbözı királis molekula konfigurációjának megfeleltetése egymásnak fizikai vagy kémiai módszerekkel, ismert abszolút konfigurációjú (vagy önkényesen rögzített konfigurációjú) referenciavegyületre való visszavezetés (külsı összehasonlítás) 2. Két különbözı sztereogén egység/királis egység konfigurációjának egymáshoz való viszonya egy molekulán belül. Ez a viszony az abszolút konfigurációtól eltérıen invariáns a tükrözésre (belsı összehasonlítás). a racém keverék szétválasztása enantiomerekre. Megkülönböztetjük a teljes rezolválást (enantiomertiszta anyagokhoz vezet) és a részleges rezolválást (enantiomerben dúsult termékhez vezet). a ciklohexán (és hasonló rendszerek) legstabilabb, viszonylag merev konformációja, melyben a szemben található 1- és 4- metiléncsoportok egyike a többi által kifeszített sík alatt, a másik pedig felett helyezkedik el. Szinklinális Szinperiplanáris A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 60 o diéderes szöghöz tartozó nyitott konformáció. A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában a 0 o diéderes szöghöz tartozó fedı konformáció. Sztereogén centrum Sztereogén egység Sztereogén sík Sztereogén tengely Sztereospecifitás olyan sztereogén egység, ahol egy tetraéderes (sp 3 hibridállapotú) központi atomhoz négy különbözı ligandum kapcsolódik. A nemkötı párok ligandumnak számítanak, az eltérı izotópok (eltérı izotópokat tartalmazó csoportok) különbözı ligandumot jelentenek. a sztereoizomeria forrása. A sztereogén egységgel rendelkezı molekulákban két, az egységhez kapcsolódó atom(csoport) felcserélése egy másik sztereoizomerhez vezet. olyan sztereogén egység, amelyben a síkalkatú molekularészt síkon kívül elhelyezkedı atomok, atomcsoportok deszimmetrizálják. olyan sztereogén egység, ahol egy tengelyhez rögzítve négy (páronként különbözı), nem-planáris helyzető csoport található. két konfigurációs izomer kiindulási anyag azonos reakciókörülmények között végzett átalakítása során két konfigurációs izomer végtermék keletkezik. A sztereoizomeria 13

Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel.

Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel. akceptorszám (akceptivitás) aktiválási energia (E a ) activation energy aktiválási szabadentalpia (ΔG ) Gibbs energy of activation aktivált komplex activated complex ambidens nukleofil amfiprotikus (oldószer)

Részletesebben

A kovalens kötés polaritása

A kovalens kötés polaritása Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása

Részletesebben

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)

A kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) 4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi

Részletesebben

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Cikloalkánok és származékaik konformációja 1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek

Részletesebben

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók

R R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció

Részletesebben

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra): Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion

Fizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion 06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as

Részletesebben

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74

Szalai István. ELTE Kémiai Intézet 1/74 Elsőrendű kötések Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/74 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Ionos vegyületek képződése ˆ Ionok típusai ˆ Kovalens kötés ˆ Fémes kötés ˆ VSEPR elmélet ˆ VB elmélet 2/74 Periodikus

Részletesebben

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség.

4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai. Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. 4. Molekulák, ionok, kémiai alapelvek, a kémiai kötés típusai Kémiai kötés kialakulásának oka: energianyereség. Típusai: ionos kötés kovalens kötés fémes kötés Kötések kialakítása - oktett elmélet (1916-19

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

SZERVES KÉMIA: BEVEZETÉS SZTEREOKÉMIA. Debreceni Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet

SZERVES KÉMIA: BEVEZETÉS SZTEREOKÉMIA. Debreceni Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet SZERVES KÉMIA: BEVEZETÉS SZTEREOKÉMIA Debreceni Egyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézet www.medchem.unideb.hu A szén allotróp módusulatai a) gyémánt b) grafit c) amorf szén (nincs ábrázolva) A grafénő egyetlen

Részletesebben

Kémiai kötés Lewis elmélet

Kémiai kötés Lewis elmélet Kémiai kötés 10-1 Lewis elmélet 10-2 Kovalens kötés: bevezetés 10-3 Poláros kovalens kötés 10-4 Lewis szerkezetek 10-5 A molekulák alakja 10-6 Kötésrend, kötéstávolság 10-7 Kötésenergiák Általános Kémia,

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Az anyagi rendszerek csoportosítása

Az anyagi rendszerek csoportosítása Általános és szervetlen kémia 1. hét A kémia az anyagok tulajdonságainak leírásával, átalakulásaival, elıállításának lehetıségeivel és felhasználásával foglalkozik. Az általános kémia vizsgálja az anyagi

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Tantárgycím: Szerves kémia

Tantárgycím: Szerves kémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit

Részletesebben

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul

Részletesebben

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik

Részletesebben

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy. Általános és szervetlen kémia 10. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kémiai reakciókat hogyan lehet csoportosítani milyen kinetikai összefüggések érvényesek Mai témakörök a közös elektronpár létrehozásával

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Koordinációs vegyületek (komplexek)

Koordinációs vegyületek (komplexek) Koordinációs vegyületek (komplexek) ML n M: központi ion/atom L: ligandum n: koordinációs szám Komplexek 1. Nevezéktan 2. Csoportosítás 3. A komplexképzıdés ismérvei 4. Koordinációs szám, geometria 5.

Részletesebben

Vegyületek - vegyületmolekulák

Vegyületek - vegyületmolekulák Vegyületek - vegyületmolekulák 3.Az anyagok csoportosítása összetételük szerint Egyszerű összetett Azonos atomokból állnak különböző atomokból állnak Elemek vegyületek keverékek Fémek Félfémek Nemfémek

Részletesebben

Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki.

Kémiai kötés: több atom reakcióba lépése során egy közös, stabil (telített) külső elektronhéj alakul ki. 19. Kémiai kötések (Elsődleges és másodlagos kötések. Elektronegativitás, elektronaffinitás, ionizációs energia. Ionos, fémes és kovalens kötés. A kovalens kötések fajtái, működésük, osztályozásuk, hibridizáció.

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer energia szintek atomokban

Részletesebben

Periciklusos reakciók

Periciklusos reakciók Periciklusos reakciók gyűrűs átmeneti állapoton keresztül, köztitermék képződése nélkül, egyetlen lépésben lejátszódó ( koncertáló ) reakciókat Woodward javaslatára periciklusos reakcióknak nevezzük. Ezeknek

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék SZERVES KÉMIA I.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék SZERVES KÉMIA I. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék Huszthy Péter Tóth Tünde Móczár Ildikó Kupai József Kormos Attila SZERVES KÉMIA I. egyetemi

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia 1. hét

Általános és szervetlen kémia 1. hét Általános és szervetlen kémia 1. hét A tantárgy elméleti és gyakorlati anyaga http://cheminst.emk.nyme.hu A CAPA teszt-gyakorló program használata Kliens programot letölteni a weboldalról Bejelentkezés

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. Általános és szervetlen kémia 9. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. Általános és szervetlen kémia 9. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy Általános és szervetlen kémia 9. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a határfelületi jelenségeket és a kolloid rendszereket milyen sajátságok jellemzik Mai témakörök a kémiai reakciók csoportosítása,

Részletesebben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum: Kémiai reakció feltételei: részecskék ütközése nagyobb koncentrációban gyakoribb: a részecskék megfelelı térhelyzetben legyenek Aktivált komplexum: részecskék ütközés utáni nagyon rövid ideig tartó összekapcsolódása

Részletesebben

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval

Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Kémiai reakciók mechanizmusa számítógépes szimulációval Stirling András stirling@chemres.hu Elméleti Kémiai Osztály Budapest Stirling A. (MTA Kémiai Kutatóközpont) Reakciómechanizmus szimulációból 2007.

Részletesebben

Kristályos szilárd anyagok

Kristályos szilárd anyagok Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök

Részletesebben

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin K Ö Z É P S Z I N T 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

SZERVES KÉMIAI ANALÍZIS

SZERVES KÉMIAI ANALÍZIS SZERVES KÉMIAI ANALÍZIS ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008. Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı,

Részletesebben

SZERVES KÉMIA. Szerkezet és reaktivitás. dr. Nagy József. egyetemi docens

SZERVES KÉMIA. Szerkezet és reaktivitás. dr. Nagy József. egyetemi docens SZEVES KÉMIA Szerkezet és reaktivitás dr. Nagy József egyetemi docens Budapesti Mőszaki Egyetem 2000 1. SZEVES ANYAGK SZEKEZETE 1.1. A szerves kémia tárgya A kémia az a tudományág, amely az anyagok szerkezetével,

Részletesebben

Spektroszkópiai módszerek 2.

Spektroszkópiai módszerek 2. Spektroszkópiai módszerek 2. NMR spektroszkópia magspinek rendeződése külső mágneses tér hatására az eredő magspin nem nulla, ha a magot alkotó nukleonok közül legalább az egyik páratlan a szerves kémiában

Részletesebben

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Doktori értekezés Kováts Éva MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Témavezető: Dr. Pekker Sándor Tudományos tanácsadó, a kémiai tudomány doktora

Részletesebben

A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t Hoff, Le Bel, 1874)

A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t Hoff, Le Bel, 1874) A szén tetraéderes vegyérték-orientációja (van t off, Le Bel, 874) Perspektivikus ábrázolásmód: a központi szénatomtól indulva vonal a papír síkjában halad (ezek az ábrán az egyenletes vastagságúak), egy

Részletesebben

Szerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémia II. kommunikációs dosszié SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ SZERVES KÉMIA II. ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŐSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI TANSZÉK Miskolc, 2008 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás, tárgyjegyzı, óraszám,

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 9. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

Reakciókinetika és katalízis

Reakciókinetika és katalízis Reakciókinetika és katalízis k 4. előadás: 1/14 Különbségek a gázfázisú és az oldatreakciók között: 1 Reaktáns molekulák által betöltött térfogat az oldatreakciónál jóval nagyobb. Nincs akadálytalan mozgás.

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III.

Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Csökkentett vagy fokozott reakciókészségű halogénszármazékok? A középiskolai szerves kémiai tananyag alapján, a telített alkil-halogenidek reakcióképes

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid

Részletesebben

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése Ferenczy György Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Biokémiai folyamatok - Ligandum-fehérje kötődés

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Helyettesített Szénhidrogének

Helyettesített Szénhidrogének elyettesített Szénhidrogének alogénezett szénhidrogének Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br 1,91 66

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA

ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Az atomok felépítése. Tömegszám, rendszám. Kémiai elemek, vegyületek. Izotópok. Radioaktivitás. Avogadro-állandó. A mol fogalma. Az elektronhéj felépítése,

Részletesebben

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága!

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! (pl. a földön az L-aminosavak vannak túlnyomó többségben. - Az enantiomer szelekció, módját

Részletesebben

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53 Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika

Részletesebben

Alkánok összefoglalás

Alkánok összefoglalás Alkánok összefoglalás Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi. Albert Einstein Rausch Péter kémia-környezettan tanár Szénhidrogének Szénhidrogének Telített Telítetlen Nyílt láncú

Részletesebben

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

Atomok és molekulák elektronszerkezete

Atomok és molekulák elektronszerkezete Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV.

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Az alkének elektrofil addiciós reakciói Az alkénekben levő kettős kötés pi-elekronrendszerének jellegzetes térbeli orientáltsága kifejezetten nukleofil

Részletesebben

Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók

Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások. Elektrosztatikus számítások Definíciók Jelentősége szubsztrát kötődés szolvatáció ionizációs állapotok (pka) mechanizmus katalízis ioncsatornák szimulációk (szerkezet) all-atom dipolar fluid dipolar lattice continuum Definíciók töltéseloszlás

Részletesebben

A felületi kölcsönhatások

A felületi kölcsönhatások A felületi kölcsönhatások 3. hét Adhézió: különbözı, homogén testek közötti összetartó erı ragasztóanyag faanyag; bevonat faanyag Kohézió: homogén anyag molekulái, részecskéi közötti összetartó erı elsırendő

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

SZERVES VEGYÜLETEK SZTEREOKÉMIÁJA*

SZERVES VEGYÜLETEK SZTEREOKÉMIÁJA* Ne feledd, nemcsak hecc az adatlopás, hanem hatalmi téboly, és a terrorista őrület is fel tudja használni ezeket az adatokat, s téged is kényszeríthetnek tudásod kiadására. Egy esetleges atom, vagy biológiai

Részletesebben

A kémiatanári zárószigorlat tételsora

A kémiatanári zárószigorlat tételsora 1. A. tétel A kémiatanári zárószigorlat tételsora Kémiai alapfogalmak: Atom- és molekulatömeg, anyagmennyiség, elemek és vegyületek elnevezése, jelölése. Kémiai egyenlet, sztöchiometria. A víz jelentősége

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI

A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI A TÖMEGSPEKTROMETRIA ALAPJAI web.inc.bme.hu/csonka/csg/oktat/tomegsp.doc alapján tömeg-töltés arány szerinti szétválasztás a legérzékenyebb módszerek közé tartozik (Nagyon kis anyagmennyiség kimutatására

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25.

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. 1. feladat Egy alkáliföldfém ötvözet alkotói a periódusos rendszerben közvetlenül egymás alatt találhatóak. Az ötvözet 12,83

Részletesebben

Halogéntartalmú szerves vegyületek. 7. előadás

Halogéntartalmú szerves vegyületek. 7. előadás Halogéntartalmú szerves vegyületek 7. előadás Halogéntartalmú szerves vegyületek Funkciós csoport: -X (X = F, Cl, Br, I) Természetben is előfordulnak (algák, erdőtüzek, vulkánok) Széleskörű alkalmazás

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!! ÁLTALÁNOS KÉMIA Előadó: Dr. Pasinszki Tibor kémiai épület 647-es szoba tel.: 16-11 e-mail: pasinszki@chem.elte.hu Tantárgy honlapja: http://tpasinszki.web.elte.hu/magyar/altkem.htm vetített anyag és egyéb

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.

6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2. 6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI

A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH

Részletesebben

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) Izomerek felosztása

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) Izomerek felosztása Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis! Pl. a földön az L-aminosavak vannak túlnyomó többségben. - Az enantiomer szelekció, módját idejét és okát

Részletesebben

Kormeghatározás gyorsítóval

Kormeghatározás gyorsítóval Beadás határideje 2012. január 31. A megoldásokat a kémia tanárodnak add oda! 1. ESETTANULMÁNY 10. évfolyam Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget és válaszoljon a kérdésekre! Kormeghatározás gyorsítóval

Részletesebben

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás Szénhidrátok Definíció: Szénhidrátok Polihidroxi aldehidek vagy ketonok, vagy olyan vegyületek, melyek hidrolízisével polihidroxi aldehidek vagy ketonok keletkeznek. Elemi összetétel: - Mindegyik tartalmaz

Részletesebben

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok

A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok A periódusos rendszer, periodikus tulajdonságok Szalai István ELTE Kémiai Intézet 1/45 Az előadás vázlata ˆ Ismétlés ˆ Történeti áttekintés ˆ Mengyelejev periódusos rendszere ˆ Atomsugár, ionsugár ˆ Ionizációs

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

KONJUGÁLT KÖTÉSŰ POLIMEREK ÉS SZÉN-NANOSZERKEZETEK I. FULLERÉNEK

KONJUGÁLT KÖTÉSŰ POLIMEREK ÉS SZÉN-NANOSZERKEZETEK I. FULLERÉNEK ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI SZEMINÁRIUMOK, 2014. MÁJUS 12. PEKKER SÁNDOR MTA WIGNER SZFI KONJUGÁLT KÖTÉSŰ POLIMEREK ÉS SZÉN-NANOSZERKEZETEK I. FULLERÉNEK KONJUGÁLT KÖTÉSŰ POLIMEREK ÉS SZÉN-NANOSZERKEZETEK

Részletesebben

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése

Az anyagszerkezet alapjai. Az atomok felépítése Az anyagszerkezet alapjai Az atomok felépítése Kérdések Mik az építőelemek? Milyen elvek szerint épül fel az anyag? Milyen szintjei vannak a struktúrának? Van-e végső, legkisebb építőelem? A legkisebbeknél

Részletesebben

SZERVES KÉMIA I. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

SZERVES KÉMIA I. Created by XMLmind XSL-FO Converter. SZERVES KÉMIA I SZERVES KÉMIA I Publication date 2005 Szerzői jog 2005 Veszprémi Egyetemi Kiadó Tartalom ELŐSZÓ... vi 1. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS... 1 1. A szerves kémia kialakulása; "szerves" és "szervetlen"

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól

Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Ragyogó molekulák: dióhéjban a fluoreszcenciáról és biológiai alkalmazásairól Kele Péter egyetemi adjunktus Lumineszcencia jelenségek Biolumineszcencia (biológiai folyamat, pl. luciferin-luciferáz) Kemilumineszcencia

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben