Szerves sztereokémia és reakciómechanizmusok. Fogalomtár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerves sztereokémia és reakciómechanizmusok. Fogalomtár"

Átírás

1 Fogalom Akceptorszám (akceptivitás) Aktiválási energia (E a ) Aktiválási szabadentalpia ( G ) Aktivált komplex (ld még átmeneti állapot) Ambidens nukleofil Amfiprotikus (oldószer) Anchimerikus hatás Anomer effektus Anti Apoláris aprotikus oldószer Arin Asszociáció Átmeneti állapot (ld még aktivált komplex) Atomi pálya Baldwin-szabályok Szerves sztereokémia és reakciómechanizmusok Definíció, értelmezés Fogalomtár Vegyületek (oldószerek) elektronpár-akceptor sajátságát (Lewissavasságát) kvantitatíve leíró érték. Az empirikus sebességi egyenlet hımérsékletfüggésének vizsgálatával megállapítható mennyiség. A reaktánsok alapállapota és az átmeneti állapot szabadentalpiakülönbsége. Az atomoknak az energia hiperfelület (vagy az energiaprofil) lokális maximumában található elrendezıdése. Olyan magkedvelı részecske, amely (legalább) két különbözı atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel. Önionizációra képes (oldószer) molekula, amely egyszerre képes Brønsted-savként és -bázisként viselkedni. Szomszédcsoport-részvétel hatására bekövetkezı reakciósebességnövekedés. Molekulán belüli, nemkötı-elektronpár lazító pálya delokalizációval kialakuló, stabilizáló kölcsönhatás. Referenciasík ellentétes oldalain levı (pl. atomok). Egyszeres kötéssel összekapcsolt atomok szubsztituensei anti helyzetőek, ha diéderes szögük >90. Kis dielektromos állandójú (ε < 15) és dipólusmomentumú (µ < Cm), nem hidrogénkötés-donor oldószer (ld. Parker-féle oldószer-osztályozás). Formálisan hármas kötést tartalmazó átmeneti részecske, mely egy (hetero)aromás vegyületbıl két szomszédos szénatomhoz kapcsolódó hidrogén eltávolításával származtatható. Különálló molekulák vagy ionok felhalmozódása nagyobb aggregátumokká. Az energiaprofilon (lokális) maximummal bíró képzıdmény, amely azonos valószínőséggel alakul át termékekké, vagy reaktánsokká (élettartama egy molekularezgés idıtartamának felel meg: ~10-13 s). Egy atommag és más elektronok által keltett mezıben található elektron leírására szolgáló hullámfüggvény. Megjelenítése: az elektront pl. 90 %-os elıfordulási valószínőséggel tartalmazó térrészt burkoló felülettel történhet. Győrőzárási reakciók preferenciái 3-7-tagú győrők esetén. Kedvezıek azok az esetek, amelyeknél a győrőben teljesülhet az adott reakció sztereoelektron-feltétele. 1

2 Belépı (támadó) csoport Bell-Evans-Polanyi elv Cine-szubsztitúció Delokalizáció Dipoláris aprotikus oldószer Donorszám (donicitás) A szubsztrátummal (a reakció centrumával) kötést kialakító atom vagy atomcsoport. Elegendıen hasonló reakciókban az entalpia-változás ( H) és az aktiválási energia (E a ) lineáris öszefüggést mutat. Olyan (többnyire aromás magon történı) helyettesítés, melyben a belépı csoport a távozó csoportot kötı szénatom szomszédjához kapcsolódik. Szőkebb értelemben konjugált rendszer π-kötéseinek leírására szolgáló fogalom: a π-elektronok nem két atom között (lokalizáltan) foglalnak helyet, valamennyi kötésnek van kettıs kötés jellege (ld. még kötésrend). Tágabb megfogalmazásban egy formálisan kötéshez vagy atomhoz rendelt (nemkötı) elektronpár megjelenése ezektıl különbözı térrészben/pályán (vö. anomer effektus). Viszonylag nagy dielektromos állandójú (ε > 15) és dipólusmomentumú (µ > Cm), nem hidrogénkötés-donor oldószer (ld. Parker-féle oldószer-osztályozás). Vegyületek (oldószerek) elektronpár-donor sajátságát (Lewisbázicitását) kvantitatíve leíró érték. Elektrofil Elektronkedvelı részecske (reagens), amely a reakciópartnerrel (a nukleofillel) úgy képez kötést, hogy a kötı elektronpár mindkét elektronját a partnertıl veszi át. Az elektrofilek elektronhiányos részecskék. Elektrofug Elektronegativitás Elemi reakció (ld. még koncertikus folyamat) Endergonikus reakció (változás) ( G > 0) Endoterm reakció (változás) ( H > 0) Energia hiperfelület Energiaprofil Exergonikus reakció (változás) ( G < 0) Exoterm reakció Olyan távozó csoport, amely nem visz magával kötı elektronpárt. Egy atom vagy atomcsoport elektronvonzó képessége. Egyetlen átmeneti állapoton át haladó (koncertikus), köztitermék képzıdése nélkül lejátszódó átalakulás. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a környezetébıl energiát vesz fel, szabadentalpia-változása pozitív, végállapota magasabb energiaszinten van, mint a kiindulási állapot. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a környezetébıl hıt vesz fel, entalpia-változása pozitív. Az adott kémiai rendszer energiájának változása valamennyi kötéstávolság és kötésszög változásának függvényében. Az adott kémiai rendszer energiájának változása a reakciókoordináta függvényében. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a környezetének energiát ad át (munkát végez), szabadentalpiaváltozása negatív, végállapota alacsonyabb energiaszinten van, mint a kiindulási állapot. Olyan átalakulás, amely (állandó nyomáson és hımérsékleten) a 2

3 (változás) ( H < 0) Feszültség Gyök Hammond elv (posztulátum) Hard/kemény bázis (nukleofil) Hard/kemény sav (elektrofil) Határ molekulapályák Heterolízis, heterolitikus Hibridizáció, hibridpályák Hidratáció Hidrofób kölcsönhatás Hidrolízis Hiperkonjugáció Homolízis, homolitikus Hughes-Ingold szabályok Induktív effektus Izotópeffektus környezetének hıt ad át, entalpia-változása negatív. Egy molekulában (vagy átmeneti állapotban) feszültség van/ébred, ha energiaszintje kedvezıtlen kötéstávolság, kötésszög vagy diéderes szög következtében nı. Párosítatlan elektront tartalmazó intermedier/anyag. Ha a reakció-koordinátán két állapot (pl. egy átmeneti állapot és egy reaktív köztitermék) egymást követi, akkor egymásba alakulásuk csak a molekulaszerkezet kis megváltozásával jár együtt. Csekély polarizálhatóságú, kis mérető donor atomot tartalmazó Lewis-bázis. Csekély polarizálhatóságú, kis mérető akceptor atomot tartalmazó Lewis-sav. Adott molekula legmagasabb energiájú betöltött (HOMO), illetve legalacsonyabb energiájú betöltetlen (LUMO) molekulapályái. SOMO (Singly Occupied Molecular Orbital): gyök párosítatlan elektronját befogadó HOMO pálya. Kovalens kötés hasadása oly módon, hogy a kötı elektronpár az egyik fragmenshez kerül, ionok képzıdnek. Atomi pályák lineáris kombinációja egy atomon annak érdekében, hogy a tényleges molekulaszerkezeti sajátságok (pl. geometria, kötések egyenértértékősége, nemkötı elektronpárok) leírható legyen. Víz (elemeinek) beépülése egy molekulába. Szénhidrogének vagy más, lipofil anyagok hajlama vizes közegben aggregátumok képzésére. Vízmolekula hatására bekövetkezı kötéshasadás (a víz elemeinek beépülésével). A molekula π-elektronrendszere (beleértve részlegesen betöltött vagy üres p-pályákat is) és (pl. C-H vagy C-C kötéseket alkotó) σ-elektronpárok kölcsönhatása folytán fellépı elektron-eltolódási jelenség. Kovalens kötés hasadása oly módon, hogy a kötı elektronpár egyik elektronja az egyik, másik elektronja a másik fragmenshez kerül, gyökök képzıdnek. Az oldószerhatás kvalitatív leírása, mely az oldószereket dielektromos kontinuumnak tekinti, amelyekben csak nem-specifikus szolvatáció történik. σ-kötéseken (vagy téren) át ható elektroneltolódási effektus ( I, ha hidrogénnél nagyobb, +I, ha kisebb az adott atom vagy atomcsoport elektronegativitása). A molekula izotópösszetételének hatása adott átalakulás sebességére (kinetikus) vagy egyensúlyára (termodinamikai). Primer izotópeffektus várható, ha a sebességmeghatározó 3

4 Karbanion Karbén Karbéniumion Karbokation (ld karbéniumion és karbóniumion) Karbóniumion Kemény és lágy savak/elektrofilek és bázisok/nukleofilek elmélete Kemoszelektivitás Kinetikai kontroll Koncertikus folyamat (ld. még elemi reakció) Konjugáció Kötésdisszociációs energia Kötésrend Láncreakció reakciólépés során hasadó kötés valamely elemét helyettesítjük izotópjával. Szekunder izotópeffektus várható, ha a sebességmeghatározó reakciólépés során nem hasadó kötés valamely elemét helyettesítjük izotópjával. Három ligandumhoz kapcsolódó, páros elektronszámú, nemkötıelektronpárral bíró, negatív töltéső szénatomot tartalmazó részecske. Két ligandumhoz kötıdı, két nemkötı elektronnal(!) bíró, semleges szénatomot tartalmazó részecske. Szinglet, ha az elektronok párosítottak, triplet, ha az elektronok nem párosítottak. Három ligandumhoz kötıdı, üres p pályával bíró, pozitív töltéső szénatomot tartalmazó részecske. Páros számú elektront tartalmazó kation, melyben a pozitív töltés (egy vagy több) szénatomon található. Négynél több ligandumot koordináló szénatomot tartalmazó karbokation. Azonos jellegő savak/bázisok (elektrofilek/nukleofilek) gyorsabban létesítenek kötést, mint az eltérı jellegőek. Egy reagens preferált reakciója két (vagy több), hasonló átalakulásra képes funkciós csoport közül az egyikkel (függetlenül attól, hogy ezek azonos vagy különbözı molekulákban találhatók). Kemoszelektív az átalakulás akkor is, ha egy adott vegyület/intermedier eltérı reagensekkel eltérıen reagál. A kinetikai kontroll körülményei között (általában alacsony hımérséklet és rövid reakcióidı)a termékek arányát képzıdési sebességük határozza meg: a fıtermék a gyorsabban képzıdı vegyület. Egy átmeneti állapoton át haladó átalakulás (tkp. elemi reakció). [Egészen pontosan a primitív változások (mint pl. kötéshasadás, kötésképzıdés, rotáció, stb.) koncertikusak, ha egy elemi reakcióban történnek meg.] Kétszeres (többszörös) és egyszeres kötések váltakozásakor fellépı elektron-eltolódási jelenség a molekula π-elektronrendszerén. Adott kötés homolitikus hasításához szükséges energia. Két atom között fennálló kötés tényleges mértéke a két elektron által létrehozott egyszeres kötéshez viszonyítva. Olyan átalakulás, amelyben egy vagy több reaktív köztitermék (általában szabad gyök) folyamatosan újraképzıdik ismétlıdı elemi reakciókban (láncvivı lépések). 4

5 Legkisebb mozgás elve Mechanizmustípus Mezomer effektus Mikroszkopikus reverzibilitás elve Molekulapálya Molekulapálya (Molecular Orbital- MO) módszer Molekularitás Nukleofil Nukleofug Parker-féle oldószerosztályozás Protikus oldószer Reakció-koordináta (ζ) Azok az elemi reakciók kedvezményezettek, amelyekben az atom(mag)ok helyzete és az elektronkonfiguráció a legkevésbé változik meg. A kémiai átalakulások csoportosítása az elektronok átrendezıdésének módja alapján: heterolitikus (ionos), homolitikus (gyökös), periciklusos. p- és π-elektronpályák (beleértve nemkötı elektronpárokat is) átfedése következtében létrejövı konjugatív jellegő elektroneltolódási jelenség (adott szubsztituens mezomer effektusa negatív ( M), ha a kapcsolódó kötés elektronban szegényebb, pozitív (+M), ha gazdagabb a hidrogént, mint szubsztituenst tartalmazó kötéshez viszonyítva). A reverzibilis egyensúlyi reakcióknál az egyik irányba haladó átalakulás mechanizmusa pontosan a fordítottja a másik irányúénak. Ekkor az átmeneti állapotok és a köztitermékek is megegyeznek. (Kivételek a fotokémiai gerjesztéssel kiváltott átalakulások.) Többatomos molekula atommagjai és elektronjai által keltett mezıben található elektron leírására szolgáló hullámfüggvény. Megjelenítése: az elektront pl. 90 %-os elıfordulási valószínőséggel tartalmazó térrészt burkoló felülettel történhet. A vegyületek elektronszerkezetének leírására használt módszer: a vegyületekben valamennyi elektron az összes atomtörzs által meghatározott erıtérben foglal helyet, tehát nem lehet megadni, hogy két adott atomot melyik két elektron köti össze. Az elektronok molekulapályákon találhatók, melyek a felépítési elv szerint töltıdnek fel. A molekulapályákat az atomi elektronpályák lineáris kombinációjával származtatjuk (Linear Combination of Atomic Orbitals LCAO- MO). A molekulapályák száma azonos a kombinálódó atomi pályák számával. Egy elemi reakcióban (az átmeneti állapot felépítésében) résztvevı részecskék száma (uni- vagy mono-, bi-, termolekulás reakció). Gyakran (de nem szükségképpen) megegyezik a reakció rendjével. Magkedvelı részecske (reagens), amely a reakciópartnerrel (az elektrofillel) úgy képez kötést, hogy a kötı elektronpár mindkét elektronja tıle származik. A nukleofil jelleg szükséges (de nem elégséges) feltétele legalább egy nemkötı elektronpár jelenléte. Olyan távozó csoport, amely kötı elektronpárt visz magával. Az oldószerek csoportosítása az ionszolvatációs képesség alapján. Hidrogénkötés-donor oldószer (többnyire nagy dielektromos állandójú ε > 15, de!! pl. ecetsav ε = 6.2) A reakció elırehaladásának mértéke. Reakciómechanizmus A mechanizmus annak a folyamatnak a részletes leírása, amelynek 5

6 Reakciórend Reakciótípus Reaktív köztitermék (intermedier) Reaktivitás, reaktív Rezonancia (határszerkezeti, kanonikus) forma Sebességmeghatározó lépés Soft/lágy bázis (nukleofil) Soft/lágy sav (elektrofil) Specificitás Szelektivitás során a reaktánsok átalakulnak termékekké. Ez a leírás általában nem teljes, de törekszik az alábbiak közül mind több szempont szerint pontos információkra: mely kötés(ek) hasad(nak), milyen sorrendben, hány lépésben, milyen (relatív) sebességgel, milyen köztitermék(ek) lép(nek) fel (összetétel, szerkezet, energiatartartalom), szubsztituensek, oldószerek, katalizátorok, inhibitorok hatása a reakció lefutására. Az empirikus sebességi egyenletben szereplı koncentrációk hatványkitevıinek összege (elsı-, másod-, n-edrendő reakció). Részrend: egy komponens koncentrációjának hatványkitevıje (lehet tört is). A kémiai átalakulások csoportosítása a kiindulási anyag és a végtermék szerkezetének összevetése alapján: szubsztitúció, addíció, elimináció, izomerizáció. Az energiaprofilon lokális minimummal bíró részecske, élettartama lényegesen hosszabb az átmeneti állapoténál. Valamely részecske kinetikai tulajdonságát fejezi ki: adott reakciókörülmények között a reaktívabb gyorsabban reagál (nagyobb a sebességi együtthatója). Általános használata kerülendı. Adott molekula egy lehetséges elektroneloszlása, amely csak a vegyértékelektronok helyzetében különbözik más rezonancia formáktól. Többlépéses átalakulás leglassúbb folyamata. Nagy polarizálhatóságú, nagy mérető akceptor atomot tartalmazó Lewis-bázis. Nagy polarizálhatóságú, nagy mérető akceptor atomot tartalmazó Lewis-sav. A specificitás a reakcióban eltérı izomer kiindulási anyagokból keletkezı termékek megoszlására vonatkozik: ha különbözı izomerekbıl különbözı anyagok (vagy azonosak, de eltérı arányban) képzıdnek, akkor a reakció specifikus. A specificitás lehet teljes vagy részleges. A specifikus reakció szükségképpen szelektív, de ez fordítva nem igaz. Regiospecificitás: a kiindulási anyagok szerkezeti (konstitúciós) izomerek. Sztereospecificitás: a kiindulási anyagok tér (konfigurációs) izomerek. A szelektivitás a reakcióban egy (egyetlen izomert tartalmazó) kiindulási anyagból keletkezı termékek megoszlására vonatkozik: ha valamelyik termék a többinél nagyobb arányban képzıdik, akkor a reakció szelektív. Ha csak egy termék képzıdik, akkor a szelektivitás teljes (100 %-os), egyébként részleges. Regioszelektivitás: a termékek szerkezeti (konstitúciós) izomerek. 6

7 Szolvatáció Szolvolízis Szomszédcsoportrészvétel Sztereoelektron feltétel Sztereoelektron hatás Szün Tautoméria Távozó (leváló) csoport Tele-szubsztitúció Termékkifejlıdési kontroll Sztereoszelektivitás: a termékek tér (konfigurációs) izomerek. Oldott anyag és oldószer molekulái között a teljes rendszer energiacsökkenését eredményezı kölcsönhatás. Primer szolvátburok (kémiai szolvatáció): az oldott anyag molekuláival közvetlenül érintkezı oldószermolekulák. Szekunder szolvátburok (fizikai szolvatáció): az oldott részecskékkel együtt mozgó oldószermolekulák. Nem-specifikus szolvatáció: a szolvátburok kialakításában csak elektrosztatikus és diszperziós kölcsönhatások játszanak szerepet. Specifikus szolvatáció: H-hidak és elektronpár donor-akceptor (EPD- EPA) kölcsönhatások révén kialakuló szolvatáció. Oldószermolekula hatására bekövetkezı kötéshasadás. A (többnyire karbokationos) reakciócentrum kölcsönhatása molekulán belüli (de a reakciócentrummal nem konjugálódó) nemkötı-elektronpárral (esetleg σ- vagy π-kötéssel). Következményei lehetnek: retenciós sztereokémiai lefutás, sebességnövekedés, átrendezıdés. Adott reakció lejátszódásához szükséges geometriai paraméterek összessége, amelyekben biztosított a résztvevı elektronpályák megfelelı kölcsönhatása. Intramolekuláris sztereoelektron hatás/feltétel: az érintett elektronpályák azonos molekulán/részecskén belül találhatók. Intermolekuláris sztereoelektron hatás/feltétel: az érintett elektronpályák különbözı molekulákban/részecskékben találhatók. Valamely kémiai jelenség (egyensúly, konformáció, reaktivitás, szelektivitás, stb) függése geometriai paraméterektıl, elsısorban elektronpályák relatív térhelyzetétıl. Referenciasík azonos oldalán levı (pl. atomok). Egyszeres kötéssel összekapcsolt atomok szubsztituensei szün helyzetőek, ha diéderes szögük <90. Az izomériának az a formája, amelyben egy kettıs kötés és egy atom (legtöbbször H) helyzete eltérı (tautomerek). Győrő-lánc tautoméria, ha az egyik formában a kettıs kötést győrő helyettesíti. A szubsztrátumról (a reakció centrumáról) lahasadó atom vagy atomcsoport. Olyan (többnyire aromás magon történı) helyettesítés, melyben a belépı csoport a távozó csoportot kötı szénatomtól több mint egy atomnyi távolságban levı szénatomhoz kapcsolódik. Kinetikailag kontrollált reakció, amelyben a szelektivitás (termékeloszlás) megfelel a (termodinamikai) stabilitási viszonyoknak. 7

8 Termodinamikai kontroll Umpolung van der Waals erık Vegyértékkötés (Valence Bond VB) módszer A termodinamikai kontroll körülményei között (általában magas hımérséklet és hosszú reakcióidı) a képzıdı termékek arányát a közöttük fennálló egyensúly szabja meg: a fıtermék az alacsonyabb energiatartalmú vegyület. Átpolározás: adott funkciós csoport (és környezete) szokásos polarizációs viszonyainak megfordítása (pl. eltérı jellegő atomok beépítésével, ld. alkil-halogenid alkil-magnézium-halogenid). Molekulák (vagy egy molekula részei) között fellépı (vonzó vagy taszító) kölcsönhatások, melyek nem vezethetık vissza kötésképzıdésre vagy ionok közötti elektrosztatikus erıkre. Típusai: dipol-dipol (orientációs), dipol-indukált dipol (indukciós), indukált dipol-indukált dipol (diszperziós). A vegyületek elektronszerkezetének leírására használt módszer: a vegyületekben az atomokat összetartó kötéseket az atomi pályák (vagy hibridpályák, pl. sp 3, sp 2, sp) átfedésével az atomok között páronként létrejövı lokalizált térrészben lévı párosított spinő elektronok alkotják. A tényleges elektroneloszlást a rezonancia (határszerkezeti, kanonikus) formák stabilitás szerint súlyozott átlaga adja. Abszolút konfiguráció valamely királis képzıdményt alkotó elemek, ligandumok térábrában is megjeleníthetı tényleges térbeli elrendezıdése. Megadása R,S (aminosavak és szénhidrátok körében D,L), axiális és planáris rendszereknél emellett P,M prefixumokkal történhet. Allén-izoméria Anomerizáció anti-izomer Antiklinális Antiperiplanáris Atrop-izoméria 1,3-szubsztituált allének (általánosabban 2n kumulált kettıskötést tartalmazó poliének) esetében fellépı axiális kiralitás. szénhidrátok glikozidos pozíciójában bekövetkezı epimerizáció. Kettıs jelentéső fogalom. 1. Oximok esetében az E diasztereomer. 2. Nyílt láncú, több sztereogén centrumot tartalmazó vegyületeknél a nagyobb CIP-prioritású csoportokat lánc ellentétes oldalán tartalmazó diasztereomer relatív konfigurációja (teljesen nyitott konformációjú láncot felvéve!!). A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 120 o diéderes szöghöz tartozó fedı konformáció. A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 180 o diéderes szöghöz tartozó nyitott konformáció. 2,2,6,6 -tetraszubsztituált bifenilek és rokon rendszerek esetében fellépı, rotációgátláson alapuló axiális kiralitás. 8

9 Axiális állás Boríték (szófa) konformáció Cahn-Ingold-Prelog- (CIP) szabályok cisz-helyzet Csavart kád Deszimmetrizálás Diasztereomerek Diasztereomerizáció 1,3-Diaxiális kölcsönhatás Diéderes szög D/L E-izomer Ekvatoriális állás szék konformációjú ciklohexán molekula síkjára merılegesen elhelyezkedı kötések, csoportok helyzete. a ciklopentán egyik konformere, melyben egy metiléncsoport a többi négy síkja alatt vagy felett helyezkedik el. A szubsztituensek, csoportok szekvenciaszabályok által meghatározott prioritási során alapuló konfiguráció-meghatározások. egy győrős molekulát alkotó sík azonos oldalán elhelyezkedı szubsztituensek helyzete. (Diszubsztituált alkének esetében a kettıskötés azonos oldalán elhelyezkedı szubsztituensek térállásának jelölésére is alkalmazható, de ehelyett a Z prefixum használata javasolt). a ciklohexán (és hasonló rendszerek) egyik konformációja, mely a kád konformáció kismértékő elcsavarodásával jön létre a kedvezıtlen kölcsönhatások enyhítése (alacsonyabb energiaszint elérése) érdekében. egy molekula szimmetriájának csökkentése új sztereogén egység beépítésével. egymással fedésbe nem hozható, egymással tükörképi viszonyban nem álló, anizometrikus jellegő sztereoizomerek. 2 vegyület állhat egymással diasztereomer viszonyban. diasztereomerek egymásba alakítása, legegyszerőbb esete az epimerizáció. szék konformációjú ciklohexán molekulák 1,3 és 5 helyzető axiális állású szubsztituensei között fellépı taszításból fakadó destabilizáló kölcsönhatás. Egy A-B-C-D nemlineáris molekulában az A-B-C és a B-C-D síkok által bezárt szög szénhidrátok és aminosavak (illetve származékaik) körében alkalmazható abszolút konfiguráció megadás, a D-(+)- glicerinaldehidre visszavezetett konfiguráció. A fenti vegyületeken kívül használata nem javasolt. Kettıskötést tartalmazó rendszereknél az a diasztereomer, ahol a nagyobb CIP prioritású csoportok ellentétes oldalon helyezkednek el. szék konformációjú ciklohexán molekula síkjához közel álló kötések, csoportok helyzete. 9

10 Enantiomer arány Enantiomer felesleg Enantiomerek Enantiomerizáció Enantiomertiszta anyag az elegyet alkotó enantiomerek koncentrációiának (móltörtjeinek) aránya (A/A*) A-A* /(A+A*) x 100% (más módon felírva: A% - A*%) egymással fedésbe nem hozható, egymással tükörképi viszonyban álló, izometrikus jellegő sztereoizomerek. Mindig két molekula áll egymással enantiomer viszonyban. egyik enantiomer másikba történı alakítása mikroszkopikus, molekuláris szintő folyamat. csak egyetlen enantiomert tartalmazó rendszer Enantiomerben dúsult az egyik enantiomert nagyobb mennyiségben tartalmazó keverék. keverék Epimerek Epimerizáció Eritro/treo Fajlagos forgatóképesség Ferde (csavart) konformáció Félszék Forgatás iránya gauche-kölcsönhatás olyan diasztereomer párok, amelyek csak egyetlen sztereogén egység konfigurációjában különböznek. diasztereomerek egymásba alakulása egyetlen sztereogén egység szelektív inverziójával. Diasztereomerek termodinamikailag kontrollált aszimmetrikus transzformációja. szénhidrát-típusú, két sztereogén egységet tartalmazó molekulák relatív konfigurációjának megadására szolgáló konvenció, alkalmazása korlátozott. Egységnyi koncentrációjú oldat (tiszta folyadék) egységnyi optikai úthossz mellett mért forgatóképessége. a ciklopentán egyik konformere, melyben 2- és 5-metiléncsoport a 1,3,4-metiléncsoportok által kifeszített sík alatt vagy felett helyezkedik el. a ciklohexán (és hasonló rendszerek) leginstabilabb, az energiadiagramon abszolút maximumot jelentı konformációja, melyben egyetlen metiléncsoport kerül az egy síkban elhelyezkedı többi metiléncsoport alá vagy fölé. a síkban polarizált fény síkjának elfordulása az óramutató járásával megegyezı (+) vagy ellentétes (-) irányban, nincsen kapcsolata a molekula konfigurációjával. egymással szinklinális helyzetben levı szubsztituensek között fellépı, nem sztérikus eredető destabilizáló hatás. Heterokirális rendszer mindkét enantiomert tartalmazó anyagi halmaz (kristály), melyet R S heterokirális kölcsönhatások jellemeznek. 10

11 Homokirális rendszer Inverzió Kád Kémiai korreláció Kiralitás Kiralitás szimmetriafeltétele Konfiguráció Konformáció Konglomerátum Konstitúció csak egyetlen enantiomert tartalmazó anyagi halmaz (kristály), melyet R R (vagy S S) homokirális kölcsönhatások jellemeznek. a konfiguráció ellentétesre változását eredményezı folyamat. a ciklohexán (és hasonló rendszerek) egyik konformere, melyben a szemben található 1- és 4-metiléncsoportok a többi által kifeszített sík alatt vagy felett helyezkednek el. sztereokémiailag egyértelmő kimenetellel rendelkezı reakciókkal egy kiválasztott, ismert konfigurációjú referenciavegyületté (vagy azzal már kapcsolatba hozott vegyületté) való alakításon vagy abból történı elıállításon alapuló összehasonlítási módszer A királis objektumok (pontcsoportok, molekulák) egymással tükörképi viszonyban állnak, de nem hozhatók fedésbe. A kiralitás az objektumok (pontcsoportok, molekulák) egészére értelmezett fogalom. tükrözési szimmetriatengely (szőkebb értelemben véve szimmetriasík) hiánya a molekulában. a molekulát alkotó atomok, atomcsoportok lehetséges térbeli elrendezıdései, a rotációval létrejövı téralkatokat azonosnak (egy és ugyanazon állapotnak) tekintve. a molekulát alkotó atomok, atomcsoportok azon térbeli elrendezıdései, melyek kötések mentén történı szabad rotációval egymásba átvihetık. olyan kristály, ami csak az egyik enantiomert tartalmazza. Ideális esetben enantiomorf kristályforma jellemzi ıket. az atomok kapcsolódási sorrendje. 1,4-kölcsönhatás a ciklohexán kád konformációjában a molekula síkjára közel ( flagpole - flagpole merıleges szubsztituensek van der Waals-feszültség alapú taszító kölcsönhatás) kölcsönhatása. l/u mezo-vegyület a relatív konfiguráció megadására szolgáló, Seebach és Prelog által kidolgozott módszer. Két szomszédos sztereogén egység azonos konfigurációja (R,R vagy S,S) esetén l (like), ellentétes konfigurációja esetén (R,S vagy S,R) esetén u (unlike) prefixummal jelezzük relatív konfigurációt. sztereogén (királis) egységgel rendelkezı, de szimmetriasík megléte miatt akirális vegyület. 11

12 Optikai aktivitás Optikai tisztaság Pillérhatás Pilot atom Piramidális inverzió Pitzer-feszültség Prelog-feszültség Pszeudoaszimmetriás atom Pszeudoracemát Racém elegy R*/ S* Racém kristály (racemát) az enantiomerek azon tulajdonsága, hogy azonos mértékben, de ellentétes irányban elforgatják a síkban polározott fény polarizációs síkját. az enantiomer arány forgatóképesség mérés alapján történı meghatározásával kapott érték ([α] mért /[α] enantiomertiszta anyag ). (A korszerő GC, HPLC és NMR módszerek kialakulásával visszaszorult, tekintettel a forgatóképesség sok tényezıtıl való függésére lehetıleg ne használjuk.) a 3,3 -szubsztituensek rotációgátat növelı hatása atrop izoméria esetében. planáris kiralitású rendszereknél a síkhoz legközelebbi (vagy azonosság esetén legnagyobb prioritású) síkon kívüli atom, atomcsoport. Három ligandumot és egy nemkötı párt tartalmazó centrális kiralitású rendszerek kötéshasadás nélküli konfigurációváltása hibridállapotváltással (átrezgéssel). fedı állású kötések kötı orbitáljainak kedvezıtlen átfedésébıl származó, entalpianövekedést eredményezı destabilizáló hatás. közepes tagszámú (n = 7-11) győrőknél fellépı, az egymással szemben található hidrogének taszítása (transzannuláris kölcsönhatás) nyomán fellépı, entalpianövekedést eredményezı destabilizáló hatás. két, egymással enantiomer viszonyban álló csoportot tartalmazó aszimmetria centrum. valamennyi kristály R és S enantiomerek 1:1 arányú keverékét tartalmazza, de szabálytalan, véletlenszerő eloszlásban. a két enantiomert 1:1 arányban tartalmazó elegy, oldat. Jelölése: RS, (±) vagy rac. a relatív konfiguráció megadására szolgáló, a Chemical Abstracts által kidolgozott módszer. Az elsı sztereogén centrumot önkényesen R konfigurációjúnak tekintjük, a soron következıket pedig ehhez hasonlítjuk. Ennek eredményeként mind a R,S,S, mind pedig a S,R,R abszolút konfigurációjú vegyület relatív konfigurációja R*,S*,S*. valamennyi kristály R és S enantiomerek 1:1 arányú, szabályos szerkezető keverékét tartalmazza (le az elemi celláig). 12

13 Racemizáció Relatív konfiguráció Rezolválás Szék racém elegy irreverzibilis képzıdése királis, nem-racém kiindulási anyagból egyensúlyi elegyhez vezetı makroszkopikus és statisztikus folyamat. Kettıs jelentéső fogalom. 1. Két különbözı királis molekula konfigurációjának megfeleltetése egymásnak fizikai vagy kémiai módszerekkel, ismert abszolút konfigurációjú (vagy önkényesen rögzített konfigurációjú) referenciavegyületre való visszavezetés (külsı összehasonlítás) 2. Két különbözı sztereogén egység/királis egység konfigurációjának egymáshoz való viszonya egy molekulán belül. Ez a viszony az abszolút konfigurációtól eltérıen invariáns a tükrözésre (belsı összehasonlítás). a racém keverék szétválasztása enantiomerekre. Megkülönböztetjük a teljes rezolválást (enantiomertiszta anyagokhoz vezet) és a részleges rezolválást (enantiomerben dúsult termékhez vezet). a ciklohexán (és hasonló rendszerek) legstabilabb, viszonylag merev konformációja, melyben a szemben található 1- és 4- metiléncsoportok egyike a többi által kifeszített sík alatt, a másik pedig felett helyezkedik el. Szinklinális Szinperiplanáris A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában az 60 o diéderes szöghöz tartozó nyitott konformáció. A-B-C-D nemlineáris, nyíltláncú molekulában a 0 o diéderes szöghöz tartozó fedı konformáció. Sztereogén centrum Sztereogén egység Sztereogén sík Sztereogén tengely Sztereospecifitás olyan sztereogén egység, ahol egy tetraéderes (sp 3 hibridállapotú) központi atomhoz négy különbözı ligandum kapcsolódik. A nemkötı párok ligandumnak számítanak, az eltérı izotópok (eltérı izotópokat tartalmazó csoportok) különbözı ligandumot jelentenek. a sztereoizomeria forrása. A sztereogén egységgel rendelkezı molekulákban két, az egységhez kapcsolódó atom(csoport) felcserélése egy másik sztereoizomerhez vezet. olyan sztereogén egység, amelyben a síkalkatú molekularészt síkon kívül elhelyezkedı atomok, atomcsoportok deszimmetrizálják. olyan sztereogén egység, ahol egy tengelyhez rögzítve négy (páronként különbözı), nem-planáris helyzető csoport található. két konfigurációs izomer kiindulási anyag azonos reakciókörülmények között végzett átalakítása során két konfigurációs izomer végtermék keletkezik. A sztereoizomeria 13

Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel.

Olyan magkedvelő részecske, amely (legalább) két különböző atomján képes kötést létesíteni a(z elektrofil) reakciópartnerrel. akceptorszám (akceptivitás) aktiválási energia (E a ) activation energy aktiválási szabadentalpia (ΔG ) Gibbs energy of activation aktivált komplex activated complex ambidens nukleofil amfiprotikus (oldószer)

Részletesebben

Cikloalkánok és származékaik konformációja

Cikloalkánok és származékaik konformációja 1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):

Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra): Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák

Részletesebben

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok

Atomszerkezet. Atommag protonok, neutronok + elektronok. atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok Atomszerkezet Atommag protonok, neutronok + elektronok izotópok atompályák, alhéjak, héjak, atomtörzs ---- vegyérték elektronok periódusos rendszer csoportjai Periódusos rendszer A kémiai kötés Kémiai

Részletesebben

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Kémiai kötések. Kémiai kötések. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Kémiai kötések A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 Cl + Na Az ionos kötés 1. Cl + - + Na Klór: 1s 2 2s 2 2p 6 3s 2 3p 5 Kloridion: 1s2 2s2 2p6 3s2 3p6 Nátrium: 1s 2 2s

Részletesebben

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK

1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 3. hét

Kémiai alapismeretek 3. hét Kémiai alapismeretek 3. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 17.-20. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c : Molekulákon

Részletesebben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben

Poliaddíció. Polimerek kémiai reakciói. Poliaddíciós folyamatok felosztása. Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Polimerek kémiai reakciói 6. hét Addíció: két molekula egyesülése egyetlen fıtermék keletkezése közben Poliaddíció bi- vagy polifunkciós monomerek lépésenkénti összekapcsolódása: dimerek, trimerek oligomerek

Részletesebben

Kristályos szilárd anyagok

Kristályos szilárd anyagok Általános és szervetlen kémia 4. hét Elızı héten elsajátítottuk, hogy a kovalens kötés hogyan jön létre, milyen elméletekkel lehet leírni milyen a molekulák alakja melyek a másodlagos kötések Mai témakörök

Részletesebben

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) IX Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok) A szénhidrátok polihidroxi-aldehidek, polihidroxi-ketonok vagy olyan vegyületek, amelyek hidrolízisekor az előbbi vegyületek keletkeznek Növényi és

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Doktori értekezés Kováts Éva MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Témavezető: Dr. Pekker Sándor Tudományos tanácsadó, a kémiai tudomány doktora

Részletesebben

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o ) Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket!

SZÉNHIDRÁTOK. 3. Válogasd szét a képleteket aszerint, hogy aldóz, vagy ketózmolekulát ábrázolnak! Írd a fenti táblázat utolsó sorába a betűjeleket! funkciós kimutatása molekulák csoport betűjele neve képlete helye 1. Írd a táblázatba a szénhidrátok összegképletét! általános képlet trióz tetróz 2. Mi a különbség az aldózok és a ketózok között? ALDÓZ

Részletesebben

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén

ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén ESR-spektrumok különbözı kísérleti körülmények között A számítógépes értékelés alapjai anizotróp kölcsönhatási tenzorok esetén A paraméterek anizotrópiája egykristályok rögzített tengely körüli forgatásakor

Részletesebben

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.

2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA Elvárt kompetenciák: I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre) deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA

ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA ORVOSI KÉMIA I. VIZSGA TÉTELSORA ÁLTALÁNOS KÉMIA 1. Az atomok felépítése. Tömegszám, rendszám. Kémiai elemek, vegyületek. Izotópok. Radioaktivitás. Avogadro-állandó. A mol fogalma. Az elektronhéj felépítése,

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása. Adszorpció oldatból szilárd felületre Adszorpció oldatból Nem-elektrolitok

Részletesebben

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága!

Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! Sztereokémia, királis molekulák: (királis univerzum, tükörképi világ?) memo: a földi élet királis elemek sokasága! (pl. a földön az L-aminosavak vannak túlnyomó többségben. - Az enantiomer szelekció, módját

Részletesebben

3.6. Szénidrátok szacharidok

3.6. Szénidrátok szacharidok 3.6. Szénidrátok szacharidok általános összegképlet: C n (H 2 O) m > a szén hidrátjai elsődleges szerves anyagok mert az élő sejt minden más szerves anyagot a szénhidrátok további átalakításával állít

Részletesebben

SZERVES VEGYÜLETEK SZTEREOKÉMIÁJA*

SZERVES VEGYÜLETEK SZTEREOKÉMIÁJA* Ne feledd, nemcsak hecc az adatlopás, hanem hatalmi téboly, és a terrorista őrület is fel tudja használni ezeket az adatokat, s téged is kényszeríthetnek tudásod kiadására. Egy esetleges atom, vagy biológiai

Részletesebben

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV.

Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Az alkének elektrofil addiciós reakciói Az alkénekben levő kettős kötés pi-elekronrendszerének jellegzetes térbeli orientáltsága kifejezetten nukleofil

Részletesebben

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás

Részletesebben

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003

KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban

Részletesebben

Halogéntartalmú szerves vegyületek. 7. előadás

Halogéntartalmú szerves vegyületek. 7. előadás Halogéntartalmú szerves vegyületek 7. előadás Halogéntartalmú szerves vegyületek Funkciós csoport: -X (X = F, Cl, Br, I) Természetben is előfordulnak (algák, erdőtüzek, vulkánok) Széleskörű alkalmazás

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25.

Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. Kémia (K kategória) Levelező forduló Beküldési határidő : 2013. November 25. 1. feladat Egy alkáliföldfém ötvözet alkotói a periódusos rendszerben közvetlenül egymás alatt találhatóak. Az ötvözet 12,83

Részletesebben

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!!

ÁLTALÁNOS KÉMIA. vetített anyag és egyéb infók helye!!!!!!! ÁLTALÁNOS KÉMIA Előadó: Dr. Pasinszki Tibor kémiai épület 647-es szoba tel.: 16-11 e-mail: pasinszki@chem.elte.hu Tantárgy honlapja: http://tpasinszki.web.elte.hu/magyar/altkem.htm vetített anyag és egyéb

Részletesebben

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy

Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy Tartalom Az atom szerkezete... 1 9 Atom. Részecske. Molekula... 1 4 Atommodellek... 4 6 A.) J. Thomson féle atommodell...4 B.) A Rutherford-féle vagy bolygó atommodell... 4 5 C.) A Bohr-féle atommodell...

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

KÉMIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2015 KÉMIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2017. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK KÉMIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos

Részletesebben

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV.

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI IV. TÖBBFÁZISÚ, TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK Kétkomponens szilárd-folyadék egyensúlyok Néhány fogalom: - olvadék - ötvözetek - amorf anyagok Állapotok feltüntetése:

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához Helyi tanterv a kémia. tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Név szerint ki, vagy kik készítették 2. Óraszámok: 9. osztály 36.. óra (humán) 10. osztály óra 11. osztály -.óra 12. osztály -.óra SZAKKÖZÉPISKOLA

Részletesebben

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak

KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak KÉMIA TANMENETEK 7-8-9-10 osztályoknak Néhány gondolat a mellékletekhez: A tanterv nem tankönyvhöz készült, hanem témakörökre bontva mutatja be a minimumot és az optimumot. A felsőbb osztályba lépés alapja

Részletesebben

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas)

KARBONIL-VEGY. aldehidek. ketonok O C O. muszkon (pézsmaszarvas) KABNIL-VEGY VEGYÜLETEK (XVEGYÜLETEK) aldehidek ketonok ' muszkon (pézsmaszarvas) oxocsoport: karbonilcsoport: Elnevezés Aldehidek szénhidrogén neve + al funkciós csoport neve: formil + triviális nevek

Részletesebben

41. ábra A NaCl rács elemi cellája

41. ábra A NaCl rács elemi cellája 41. ábra A NaCl rács elemi cellája Mindkét rácsra jellemző, hogy egy tetszés szerint kiválasztott pozitív vagy negatív töltésű iont ellentétes töltésű ionok vesznek körül. Különbség a közvetlen szomszédok

Részletesebben

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín

H H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín 3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1997 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A HIDROGÉN, A HIDRIDEK 1s 1, EN=2,1; izotópok:,, deutérium,, trícium. Kétatomos molekula, H 2, apoláris. Szobahőmérsékleten

Részletesebben

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9

1. feladat Maximális pontszám: 5. 2. feladat Maximális pontszám: 8. 3. feladat Maximális pontszám: 7. 4. feladat Maximális pontszám: 9 1. feladat Maximális pontszám: 5 Mennyi az egyes komponensek parciális nyomása a földből feltörő 202 000 Pa össznyomású földgázban, ha annak térfogatszázalékos összetétele a következő: φ(ch 4 ) = 94,7;

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

I. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK

I. ATOMOK, IONOK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSOS TESZTEK I. ATMK, INK I. 1 3. FELELETVÁLASZTÁSS TESZTEK 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 0 A C C D C D A D C 1 C B C E* B E C C ** E 2 D C E D C B D A E C 3 A B D B B B D C D C 4 B B D B B D D C C D 5 D B * a negyedik, vagyis

Részletesebben

A katalízis fogalma és jellemzői

A katalízis fogalma és jellemzői A katalízis fogalma és jellemzői Adalékok a katalízis történetéhez Kirchoff(1814): a savak elısegítik a keményítı glükózzá való átalakítását HumphryDavy(1816): a metán és a levegıelegye láng nélkül is

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben

A gyógyszerek és a kiralitás

A gyógyszerek és a kiralitás Szent László TÖK A gyógyszerek és a kiralitás Dr. Zsigmond Ágnes SZTE Szerves Kémiai Tanszék Budapest, 2012.04.26. Vázlat Mi az a kiralitás? A kiralitás és a gyógyszerek. A királis katalizátorok alkalmazása.

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Javítóvizsga feladatok 9.osztály

Javítóvizsga feladatok 9.osztály Javítóvizsga feladatok 9.osztály 1. Hány darab elemi részecske van 1 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 2. 10 23 db 13 C atomban db p + db n 0 db e - 0,5 mol 13 C atomban db p + db n 0 db e - 3,25 g

Részletesebben

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI

SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 7 KRISTÁLYTAN VII. A KRIsTÁLYOK szimmetriája 1. BEVEZETÉs Az elemi cella és ebből eredően a térrácsnak a szimmetriáját a kristályok esetében az atomok, ionok

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O

O 2 R-H 2 C-OH R-H 2 C-O-CH 2 -R R-HC=O Funkciós csoportok, reakcióik II C 4 C 3 C 2 C 2 R- 2 C- R- 2 C--C 2 -R C 2 R-C= ALKLK, ÉTEREK Faszesz C 3 Toxikus 30ml vakság LD 50 értékek alkoholokra patkányokban LD 50 = A populáció 50%-ának elhullásához

Részletesebben

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t

Szilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM229B TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET 2013/14. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Megismerhető világ. Bevezetés a kémiába. Hullámok. Ismert kölcsönhatások. EM sugárzás fajtái (spektruma) Az atom felépítése

Megismerhető világ. Bevezetés a kémiába. Hullámok. Ismert kölcsönhatások. EM sugárzás fajtái (spektruma) Az atom felépítése Megismerhető világ Bevezetés a kémiába Általános kémia tudományos módszer reprodukálható kísérletek, mérések Világegyetem építőkövei anyagi testek (korpuszkulák)» nem fednek át, véges a sebességük, tömegük

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n. 2008. április 29. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 13. mérés: Molekulamodellezés PC-n Értékelés: A beadás dátuma: 2008. május 6. A mérést végezte: 1/5 A mérés célja A mérés célja az

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 6 pont. 3. feladat Összesen: 18 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Etil-acetátot állítunk elő 1 mol ecetsav és 1 mol etil-alkohol felhasználásával. Az egyensúlyi helyzet beálltakor a reakciót leállítjuk, és az elegyet 1 dm 3 -re töltjük fel.

Részletesebben

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK

KARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,

Részletesebben

Szerves kémia gyakorlat

Szerves kémia gyakorlat Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet Kémia Tanszék Szerves kémia gyakorlat Sopron 2007. Bevezetés A szerves kémia gyakorlat célja gyakorlati, tapasztalati

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

Halogénezett szénhidrogének

Halogénezett szénhidrogének Halogénezett szénhidrogének - Jellemző kötés (funkciós csoport): X X = halogén, F, l, Br, I - soportosítás: - halogénatom(ok) minősége szerint (X = F, l, Br, I) - halogénatom(ok) száma szerint (egy-, két-

Részletesebben

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai

61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai 61. Lecke Az anyagszerkezet alapjai GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési

Részletesebben

módszerrel Témavezető: Dr. Farkas Viktor Szerves Kémiai Tanszék

módszerrel Témavezető: Dr. Farkas Viktor Szerves Kémiai Tanszék Tudományos Diákköri Dolgozat CSRDÁS BARBARA Királis koronaéterek enantiomerfelismerésének vizsgálata kiroptikai módszerrel Témavezető: Dr. Farkas Viktor Szerves Kémiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem

Részletesebben

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL

SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL SZERVES KÉMIA ANYAGMÉRNÖK BSc NAPPALI TÖRZSANYAG MAKKEM 229BL TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2011/12. II. félév 1 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015

Facultatea de Chimie și Inginerie Chimică, Universitatea Babeș-Bolyai Admitere 2015 1. Az energiaszintek elektronokkal való feltöltésére vonatkozó kijelentések közül melyik igaz? A. A 3. héj maximum 8 elektront tartalmazhat. B. A 3d alhéj elektronokkal való feltöltése a 4s alhéj előtt

Részletesebben

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az

Részletesebben

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása:

N I. 02 B. Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 2011.11.30. A mérés dátuma: A mérés eszközei: A mérés menetének leírása: N I. 02 B A mérés eszközei: Számítógép Gerjesztésszabályzó toroid transzformátor Minták Mágneses anyagvizsgálat G ép. 118 A mérés menetének leírása: Beindítottuk a számtógépet, Behelyeztük a mintát a ferrotestbe.

Részletesebben

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László

A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTERE Zimányi László Összefoglalás A négy alapvető fizikai kölcsönhatás közül az elektromágneses kölcsönhatásnak van fontos szerepe a biológiában. Atomi és molekuláris

Részletesebben

Kis hőmérsékletű polimerizáció

Kis hőmérsékletű polimerizáció ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék Kis hőmérsékletű polimerizáció c. gyakorlat leírása Összeállította: Dr. Erdődi Gábor tud. munkatárs Dr. Iván Béla egyetemi magántanár Tartalomjegyzék I. Kis hőmérsékletű

Részletesebben

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet

VII. Karbonsavak. karbonsav karboxilcsoport karboxilátion. acilátcsoport acilátion acilcsoport. A karbonsavak csoportosítása történhet VII. Karbonsavak A disszociáció révén protonszolgáltatásra képes szerves vegyületek jellegzetes és fontos csoportját képezik a -H karboxilcsoportot tartalmazó karbonsavak. A funkciós csoport szerkezete

Részletesebben

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok

az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok az Anyagtudomány az anyagok szerkezetével, tulajdonságaival, az anyagszerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolatokkal, valamint a tulajdonságok megváltoztatásának elvi alapjaival foglalkozó tudomány

Részletesebben

KÉMIA 9 10. évfolyam 698

KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 9 10. évfolyam 698 KÉMIA 10-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban

Részletesebben

Szerves kémiai összefoglaló. Szerkesztette: Varga Szilárd

Szerves kémiai összefoglaló. Szerkesztette: Varga Szilárd Szerves kémiai összefoglaló Szerkesztette: Varga Szilárd 2 Bevezetés Az alábbi szerves kémiai összefoglaló a emzetközi Kémiai Diákolimpián résztvevő magyar csapat felkészítésére készült. Két részből áll:

Részletesebben

Érettségi szintfelmérő- feladatlap

Érettségi szintfelmérő- feladatlap Érettségi szintfelmérő- feladatlap Kedves Érettségiző és/vagy Érdeklődő! Ez a szintfelmérő segít abban, hogy felmérd tudásod, és visszajelzést ad arról is, hogyan állsz most a kémiával, milyen tudással

Részletesebben

ÚJ NAFTOXAZIN-SZÁRMAZÉKOK SZINTÉZISE ÉS SZTEREOKÉMIÁJA

ÚJ NAFTOXAZIN-SZÁRMAZÉKOK SZINTÉZISE ÉS SZTEREOKÉMIÁJA PhD értekezés tézisei ÚJ AFTXAZI-SZÁMAZÉKK SZITÉZISE ÉS SZTEEKÉMIÁJA Tóth Diána Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai Intézet Szeged 2010 Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertudományok Doktori Iskola Ph.D

Részletesebben

ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése

ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése ESR színképek értékelése és molekulaszerkezeti értelmezése Elméleti alap: Atkins: Fizikai Kémia II, 187-188, 146, 1410, 152 158 fejezetek A gyakorlat során egy párosítatlan elektronnal rendelkező benzoszemikinon

Részletesebben

Bevezetés a kémiába. Általános kémia

Bevezetés a kémiába. Általános kémia Bevezetés a kémiába Általános kémia Fontos tudnivalók - nappali Tárgy neve: Kémia Neptun kód: SBANME2016 Előadó: Borzsák István C121 szerda 11-12 e-mail: iborzsak@ttk.nyme.hu http://www.bdf.hu/ttk/fldi/iborzsak/dokumentumok/

Részletesebben

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december

A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A projekt címe: Egészségre ártalmatlan sterilizáló rendszer kifejlesztése A projekt rövidítve: NANOSTER A projekt idıtartama: 2009. október 2012. december A konzorcium vezetıje: A konzorcium tagjai: A

Részletesebben

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Termokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.

Részletesebben

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban

Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Koherens lézerspektroszkópia adalékolt optikai egykristályokban Kis Zsolt MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33 2015. június 8. Hogyan nyerjünk információt egyes

Részletesebben

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter

A feladatokat írta: Kódszám: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: .. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter A feladatokat írta: Harkai Jánosné, Szeged Kálnay Istvánné, Nyíregyháza Lektorálta: Kódszám:.. Kozma Lászlóné, Sajószenpéter 2011. május 14. Curie Kémia Emlékverseny 8. évfolyam Országos döntő 2010/2011.

Részletesebben

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások

Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások Gyógyszer-élelmiszer kölcsönhatások Dietetikus MSc. képzés Dr. Horváth Péter Semmelweis Egyetem Gyógyszerészi Kémiai Intézet TEMATIKA Bevezetés Alapfogalmak Gyógyszerhatás kialakulása Gyógyszerek tulajdonságait

Részletesebben

SZERVES KÉMIA I. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER

SZERVES KÉMIA I. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER SZERVES KÉMIA I. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER SZERVES KÉMIA I. ANTUS, SÁNDOR MÁTYUS, PÉTER Publication date 2014 Szerzői jog 2014 Antus Sándor, Mátyus Péter, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Alkotó szerkesztő:

Részletesebben

Az elválasztás elméleti alapjai

Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás elméleti alapjai Az elválasztás során, a kromatogram kialakulása közben végbemenő folyamatok matematikai leirása bonyolult, ezért azokat teljességgel nem tárgyaljuk. Cél: * megismerni az

Részletesebben