A GYORS JE LEN TÉS TÕL A TU DO MÁ NYIG

Átírás

1 Szociológiai Szemle 2005/4, A GYORS JE LEN TÉS TÕL A TU DO MÁ NYIG KA PI TÁNY Ba lázs KSH, Népességtudományi Kutatóintézet H-1119 Budapest, Andor u ; kapitany@mailop.ksh.hu Tóth Ist ván György: Jövedelemeloszlás. A gaz da sá gi rend szer vál tás tól az uni ós csat la ko zá - sig. Bu da pest: Szá zad vég Ki adó Andorka Ru dolf Tár sa da lom tu do má nyi Tár sa ság, Hány sze gény él ma Ma gyar or szá gon? Hány al ko ho lis ta? És szing li? A ház tar tá - sok hány szá za lé ka csat la ko zik az internetre? Mek ko ra is a Gi ni-mu ta tó? Há rom vagy négy órát té vé zik-e a ma gyar na pon ta? Nõtt-e a mig rá ci ós po ten ci ál az EU csat la ko - zás után? Az x ál tal kö zölt mun ka nél kü li sé gi rá ta-e a helyes adat vagy az y ál tal kö - zölt? Az em pi ri kus tár sa da lom tu do má nyi le írás alapja a tár sa da lom sta tisz ti kai ada tok gyár tá sa, a mennyi az annyi kér dé sé re való vá la szo lás. Az em pi ri kus tár sa da lom ku ta - tók egy je len tõs ré sze adatszolgáltatóként dol go zik ma Ma gyar or szá gon, va gyis olyas va la ki ként, aki ké pes a fi nan szí ro zók és a köz vé le mény ál tal hasz nos nak, lé nye - ges nek és ob jek tív nak el fo ga dott in for má ci ó kat szál lí ta ni a tár sa da lom va la mely szeg - men sé rõl. Ez a helyzet csu pán ak kor vá lik ki csit bi zony ta lan ná, ami kor egy té má ban több egy más tól füg get len vizs gá lat is zaj lik és ezek ered mé nyei oly mér ték ben el tér nek egy más tól, hogy ez már a la i ku sok szá má ra is fel tû nõ. Erre a leg in kább szem elõtt lévõ pél da per sze a po li ti kai köz vé le mény-ku ta tás ok eset le ge sen egy más tól je len tõ sen el té - rõ ered mé nyei, de több más ilyen te rü let is van a sze gény ség tõl a jö ve del me ken át az internet-penetrációig. Az objektív ada tok gyár tá sá nak ez a rend sze re per sze ön ma gá ban nem rossz és így mû kö dik a leg több or szág ban de az em pi ri kus szo ci o ló gia, mint tu do mány ha - té kony mû kö dé sé nek ez a rend szer nem ga ran ci á ja, csu pán szük sé ges elõ fel té te le. (Azért elõ fel té tel, mert ez a rend szer szol gál tat ja a survey-elemzésekhez szük sé ges egyéb ként igen költ sé ge sen elõ ál lít ha tó adat bá zi so kat.) An nak, hogy az adat gyár tás - ra épül ve va ló já ban tu do má nyos igé nyû em pi ri kus szo ci o ló gi á ról be szél hes sünk, m ég to váb bi fel tét elei len né nek. Elõ ször is ilyen fel té tel, hogy pusz ta adat köz lé sen (mennyi az annyi kér dé sén) túl, ezek re épül ve nagy szám ban és meg fe le lõ szín vo na lon va ló di fel dol go zá sok, elem zé - sek ké szül je nek. Elem zé sek, ame lyek a szak iro da lom és az ed di gi ered mé nyek is me re - té ben el mé le ti meg ala po zá sú hi po té zi se ket fo gal maz nak meg, tesz tel nek. Elem zé sek, ame lyek el mé le ti meg ala po zott sá gu kon túl az al kal ma zott adat fel dol go zó mód sze re - ik ben túl lép nek ez egy sze rû ke reszt met sze ti le írá son, fo lya ma to kat, oko kat hát tér té - nye zõ ket ku tat nak. Elem zé sek, ame lyek ben az adat gyûj tés so rán al kal ma zott mód szer ta ni dön té sek ha tá sá nak vizs gá la ta va ló ban meg tör té nik, va gyis leg alább a ku -

2 104 KAPITÁNY BALÁZS ta tó tisz tá ban van az zal, hogy va ló já ban mek ko ra is le het ada tai min ta vé te li hi bá j a, mi - lyen ha tá sa le he tett, hogy a és nem b tí pu sú kér dést tet tek fel stb. Mind er re a hosszú és kis sé rend ha gyó be ve ze tõ re azért volt szük ség, hogy fel - vá zol jam azt a ke ret rend szert, amely ben vé le mé nyem sze rint ér té kel ni ér de mes Tóth Ist ván György Jövedelemeloszlás címû köny vét, amely 2005-ben a Szá zad vég ki adó és az Andorka Ru dolf Tár sa da lom tu do má nyi Tár sa ság kö zös csíkos köny vek so ro za - tá ban je lent meg. Tóth Ist ván György ugyan is a Tárki ve zér igaz ga tó ja ként, az egyik leg je len tõ sebb ha zai adatgyár ve ze tõ je ként, a köz vé le mény szemében a ha zai szo ci o ló gia egyik fon - tos adatszolgáltatója. A szer zõ azon ban eb ben a köny vé ben ismét kí sér le tet tett arra, hogy túl lép jen ezen az adatszolgáltatói szerepen és a ren del ke zé sé re álló egyéb ként irigy lés re mél tó mennyi sé gû és mi nõ sé gû ada tok ból tu do má nyos tel je sít ményt hoz - zon lét re. A vizs gált téma a jö ve del mi egyen lõt len sé gek, vál to zá sai, okai és kö vet kez mé - nyei azon ke vés tár sa dal mi téma közé tar to zik, amely ér dek li a tá gabb nyil vá nos sá - got. Rá adá sul a jö ve del mi egyen lõt len sé gek té ma kör éhez töb ben is kö zöl nek ada to kat, és az ezen a té ren a leg fõbb konkurensnek szá mí tó Köz pon ti Sta tisz ti kai Hi va tal ada - tai kö szö nõ vi szony ban sin cse nek a Tárki ada ta i val. A kö vet ke zõk ben azt vizs gá lom meg, mennyi ben si ke rült a szer zõ nek mû vé ben: A) Túl lép nie a pusz ta adat köz lé sen az el mé le ti hát tér, prob lé mák fel vá zo lá sá nak irá nyá ba (Mi ért is ér de kes tár sa dal mi lag a vizs gált kér dés?) B) Az al kal ma zott elem zé si mód sze rek se gít sé gé vel mennyi ben lép túl a szer zõ a ka pott ered mé nyek egy sze rû le írá sán? (Mi a je len ség oka? Mik a vál to zás trend jei?) C) Mi lyen mér ték ben mu tat rá ez ada tok mö gött meg hú zó dó mód szer ta ni dön té - sek je len tõ sé gé re? A) EL MÉ LE TI MEG KÖ ZE LÍ TÉS A könyv elsõ mint egy száz ol da la az elméletek és fel te vé sek cí met vi se li. Ez a meg gyõ zõ ter je de lem azon ban csa ló ka, mert ebbe a rész be ke rül tek olyan té mák is, mint pél dá ul egyes jö ve del mi egyen lõt len sé gi mu ta tók is mer te té se stb. Eb ben az el mé le ti rész ben vá lik iga zán nyil ván va ló vá, hogy a könyv va la ho vá a köz gaz da ság tan, a (tár sa da lom)sta tisz ti ka és a szo ci o ló gia ha tár te rü le té re so r ol ha tó. Az el mé le ti meg kö ze lí tés leg in kább köz gaz da ság ta ni szem pont ból tör tént meg. Érez - he tõ, a szer zõt nem kí sér tet te meg a vágy, hogy a jö ve de lem egyen lõt len ség kap csán be le ke ve red jen a szo ci o ló gia klasszi kus kér dé sé be: az egyen lõt len sé gek a tár sa dal mi szer ke zet hasznos és szük sé ges és szer ves al ko tó ele mei-e (struk tu ra lis tafunkcionalista pa ra dig ma), vagy alap ve tõ en a va la mi fé le ki zsák má nyo lás, jog ta lan ha - szon szer zés kö vet kez mé nyei-e (konf lik tus el mé le ti meg kö ze lí tés). Eme két pa ra dig - mát egy-egy bõ be kez dés ben meg em lít ve két sé gét han goz tat ja, va jon operacionalizálhatóak-e ezek az el mé le tek va gyis az em pi ri kus ku ta tó számára egy ál ta lán nyújt hat nak-e se gít sé get. Ha son ló an gyor san és fe lü le te sen te kin ti át a jö ve de lem-el osz lás kö zép szin tû el - mé le te it (em be ri tõke el mé le te, stb.), majd egy né mi képp vá rat lan ki té rõ ben fog lal ko -

3 A GYORSJELENTÉSTÕL A TUDOMÁNYIG 105 zik a po li ti kai fi lo zó fia li be rá lis új já te rem tõ jé vel Rawls-szal. (anél kül, hogy ki tér ne a Rawls-i fel fo gást vi ta tó szociológusibb meg kö ze lí té sek re.) A jö ve de lem kü lönb sé - gek ér té ke lé se címû fe je zet ben oly annyi ra a szer zõ oly annyi ra hû sé ge sen támaszkodik sa ját 90-es évek ele jén meg je lent ta nul má nya i ra, hogy még a rend szer - vál tás elõt ti (!) adat fel vé te lek ered mé nye i re ala poz va vá zol ja azt, hogy mi lyen is a ma - gyar ál lam pol gár ok jogos és jogtalan egyen lõt len sé gek rõl al ko tott né ze te. (37. ol dal). Ez fõ leg an nak fé nyé ben ér tel mez he tõ ne he zen, hogy mint egy két száz ol dal lal ké sõbb a köny ve igen ér de kes - utó sza vá ban vá rat la nul is mét vissza tér a jö ve de lem - egyen lõt len sé gek la kos sá gi ér té ke lé sé nek prob lé má já ra de itt már lé nye ge sen fris - sebb ada to kat is mer tet. Az ol va só óha tat la nul va la mi fé le szer kesz té si malõrre gya nak szik. Sze ren csé re a könyv más ré sze in nem ér zõ dik ennyi re sem a sa ját ko ráb bi mû vek bõl való épít ke zés, il let ve a könyv fel épí té se lo gi kus ren det kö vet. Azt azon ban az el mé le ti be ve ze tõ a szo ci o ló gi ai nagy el mé le te i tõl és kér dé se i t õl való ódz ko dá sa el le né re még sem le het ál lí ta ni, hogy a könyv a szo ci o ló gi ai el mé le ti jel le gû meg kö ze lí té se ket tel je sen el ha nya gol ná. Egyes elem zé sek ese tén is mé tel t en fel buk kan nak pél dá ul az em be ri tõke el mé le té hez, vagy vi szo nyí tá si cso por tok el mé - le té hez kap cso ló dó- el mé le ti hi vat ko zá sok, el mé le ti me ga la po zott sá gú hi po té zi sek. Kü lö nö sen ér de ke sek azok a pon tok, ahol a szo ci o ló gia és a köz gaz da ság tan el mé le t e it szin te egy más sal kon ku rál va, együtt mû köd ve hasz nál ja fel a szer zõ az egyes je len sé - gek ma gya rá za tá ra. An nak vizs gá la ta kor, va jon mi ért ér zé ke lik az em be rek na gyobb mér té kû nek az egyen lõt len sé gek nö ve ke dé sét a va ló sá gos nál, a ma gya rá za tok kö zött pél dá ul épp úgy fel buk kan a mertoni vo nat koz ta tá si-cso por tok el mé le te, mint a köz - gaz da ság tan re la tív jö ve de lem-el mé le te. Az azon ban tény, a könyv ben nin cse nek ki hasz nál va azok a le he tõ sé gek, ame lye - ket a szo ci o ló gia kö zép szin tû és nagy el mé le tei je lent het nek egy a jö ve del mi egyen lõt - len sé gek kel fog lal ko zó em pi ri kus mun ka szá má ra. 1 B) ELEM ZÉ SI MÓD SZE REK Az al kal ma zott elem zé si mód sze rek vizs gá la ta kor egy ér tel mû en po zi tív a kép. A könyv ge rin cét al ko tó, mint egy 120 ol dal nyi ter je del mû má so dik rész ben (Ada tok és ér tel me zé sek) a szer zõ ren del ke zé sé re álló igen nagy mennyi sé gû ada tot ele gán san és ügye sen is mer te ti, és nem csak is mer te ti, ha nem ér té ke li és elem zi is. A má so dik rész elsõ két fe je ze té ben (a könyv 4. és 5. fe je zet) a le írás, míg az azt kö ve tõ há rom fe je z et - ben és az utó szó ban az elem zés do mi nál. A fel hasz nált ada tok tág pers pek tí vá ja az, ami kü lö nö sen ér té kes sé te szi a le író részt. A ha zai szo ci o ló gi ai elem zé se i ben mind má ig rit kán ter jed túl az or szág ha tá ron, il let ve még rit káb ban nyú lik vissza ré gi (értsd tíz év nél ré geb bi) ada tok hoz. A 90-es évek ha zai jö ve de lem egyen lõt len sé gi vi szo nyai egé szen más pers pek tí vá ba ke rül nek, ha az idõ sort 1960-ban kezd jük (151. ol dal), vagy ha az össze ha son lí tás ba más eu ró pai (sõt Eu ró pán kí vü li) ál la mo kat is be vo nunk (155. ol dal). 1 Köz gaz da ság ta ni szem pont ból lásd Mol nár György re cen zi ó ját, Köz gaz da sá gi Szem le, 2005 jú li us au - gusz tus:

4 106 KAPITÁNY BALÁZS Az elem zés át te kin ti a szo ci ál po li ti ka ha tá sát a jö ve del mi egyen lõt len sé gek re, a jö - ve de lem egyen lõt len sé get meg ha tá ro zó té nye zõ ket és az egyes tár sa dal mi cso por tok el he lyez ke dé sét az egyen lõt len sé gi rend szer ben. Az elem zõ rész egy fe lõl ért he tõ en, kor rek tül iga zol egy sor olyan ál lí tást, ame lyek alap ve tõ in for má ci ó kat je len te nek, és el fo ga dot tak kel le né nek, hogy le gye nek de nem azok sem a szak má ban sem a na gyobb nyil vá nos ság ban. A kö vet ke zõk ben a könyv há rom ilyen ál lí tá sát emel ném ki: A ha zai jö ve de lem egyen lõt len ség nem zet kö zi össze ha son lí tás ban nem hogy ki - emel ke dõ nek nem te kint he tõ, de még lé nye ge sen ala cso nyabb is, mint az a ha son - ló fej lett sé gû or szá gok ban jel lem zõ ér té kek. A szo ci ál po li ti kai jel le gû in téz ke dé sek cél zott sá ga nõtt a 90-es évek ben. Az idõ sek sze gény sé gi koc ká za ta át lag alat ti. Fur csa, de rész ben pe da gó gi ai és is me ret ter jesz tõ cél ból mind má ig fon tos és lé - nye ges ezt is mét és is mét le ír ni, iga zol ni a fen ti meg ál la pí tá so kat, mert a köz vé le ke - dést az elszabaduló egyen lõt len sé gek a jó mó dú a kat tá mo ga tó szo ci ál po li ti ka, az el sze gé nye dõ nyug dí ja sok képe ural ja. A könyv nek ez a ré sze ha son ló an a mód szer - ta ni fe je zet hez se géd anya got je lent het az ok ta tás ban. Az elem zõ rész más fe lõl a már ko ráb ban szé les kör ben is mer te tett fen ti ered mé - nyek mel lett sa ját szá mí tá sok alap ján meg erõ sít is mert, de új don ság ér té kû ered mé nye - ket. Ilyen a kor-ke re set pro fi lok rend szer vál tás utá ni át ren de zõ dé sé nek kér dé se, vagy ide tar toz nak a sze gény ség be ke rü lést meg ha tá ro zó té nye zõ ket is mer te tõ logisztikus reg resszi ós mo del lek ered mé nyei. Har mad részt a szer zõ elem zõ rész ben több új don ság ér té kû ered mény re jut, el sõ - sor ban a jö ve de lem egyen lõt len ség mö gött álló ha tó té nye zõk is mer te té se kor (7. fe j e - zet). A ver ti ká lis tár sa dal mi egyen lõt len sé gek át struk tu rá ló dá sa az igen lé nye ges szo ci o ló gi ai kér dés, mert meg ha tá roz za mind a tár sa da lom szer ke zet, mind a mobilitáskutatás kér dés fel te vé se it. A könyv vo nat ko zó fe je ze te erre az alap kér dés re pró bál vá laszt adni, hi szen a jö ve de lem egyen lõt len ség meg ha tá ro zá sá ban egy re na - gyobb sze re pet ját szó egyen lõt len sé gi té nye zõk nek a sze re pe ér te lem sze rû en fel kel le - ne hogy ér té ke lõd jön a tár sa da lom szer ke zet meg ha tá ro zá sá ban. Tóth Ist ván György ered mé nyei sze rint a rend szer vál tás elsõ sza ka szát ( ) kö ve tõ en, (amely sza kasz ban az egyen lõt len sé gek nö ve ke dé sé nek oka el sõ sor ban a ház tar tá sok munkaerõpiaci po la ri zá ci ó ja volt,) 1992 és 1996 kö zött az egyen lõt len sé gek to vább ra is je len tõs nö ve ke dé sét leg in kább az is ko lá zott sá gi szin tek kö zöt ti egyen lõt len sé gek nö ve ke dé se ma gya ráz ta (204. old.). Sõt, a 1987 és 2003 kö - zöt ti idõ sza kasz összes sé gé ben az egyen lõt len sé ge ket ma gya rá zó té nye zõk kö zül leg - na gyobb arány ban a ház tar tás fõ is ko lá zott sá gá nak ma gya rá zó ere je nõtt. Az is ko lá zott ság nö vek võ sze re pe ér te lem sze rû en össze függ a ház tar tás fõ kor cso port já - val, a jö ve del mi dif fe ren ci á ló dás a fi a tal ház tar tás fõ vel ren del ke zõ ház tar tá s ok ese tén (is ko lai vég zett ség sze rint) és fel sõ fo kú ház tar tás fõs csa lá dok ban (kor cso port sze rint) kü lö nö sen nagy je len tõ sé gû volt. Az is ko lá zott ság fel ér té ke lõ dõ je len tõ sé gét a szer zõ há rom té nye zõ re ve ze ti vissza, egy fe lõl meg szûn tek a re la tí ve túl fi ze tett, ala cso nyan is ko lá zott mun ka erõt igény lõ mun kát. Más fe lõl a mun ka pi a con benn ma ra dók kö zött fel sza ba dul ha tott az a szo ci a - liz mus ban mes ter sé ge sen fenn tar tott kor lát, amely a szel le mi tí pu sú mun ká kat alul ér -

5 A GYORSJELENTÉSTÕL A TUDOMÁNYIG 107 té kel tet te, a fi zi kai mun ká kat pe dig túl ér té kel tet te. (194. ol dal) Har mad részt bi zo nyos ma gas kép zett sé get igény lõ szak mák ban hi ány ala kult ki. A tár sa dal mi szin tû jö ve de lem egyen lõt len sé gek nö ve ke dé sé vel pár hu za mo san az egyes tár sa dal mi cso por tok ban is ál ta lá ban nõt tek a cso por ton be lü li jö ve de lem egyen - lõt len sé gek. Ál ta lá ban, de nem min dig. Ha a ház tar tás fõ alap fo kú vég zett sé gû, ha 60 év fe let ti, vagy ha nyug dí jas, ak kor a cso por ton be lü li egyen lõt len sé gek nem nõt tek, ha a ház tar tás fõ inak tív, há rom vagy több gyer me ket ne vel vagy ci gány ak kor egye ne sen csök ken tek. Va gyis az elõ zõ cso por tok ese tén re la tív, míg az utób bi ak ese tén im már ab szo lút ér ték ben is homogenizációról be szél he tünk. Per sze lé nye ges, hogy ez a homogenizáció a tár sa dal mi át lag hoz vi szo nyít va mi lyen szin ten kö vet ke zett be. Míg az is ko lá zat lan ok, a sok gye re ke sek és ro mák homogenizációja rom ló jö ve del mi po zí - ció mel lett kö vet ke zett be az idõ sek, az inak tí vak és a nyug dí ja sok re la tív hely ze te ja - vult 1987 és 2003 kö zött. A könyv az adat elem zõ ré szé ben ké pes volt túl lép ni az egy sze rû le írá son, rész ben meg gyõ zõ en iga zol va olyan alap ál lí tá so kat, ame lyek el fo ga dot tak kel le ne, hogy le - gye nek, rész ben rá mu tat va bo nyo lul tabb össze füg gé sek re is. C) MÓD SZER TA NI KOR REKT SÉG Vé gül a mód szer ta ni kor rekt ség és ala pos ság szem pont já ból ér de mes át te kin te ni a mû vet. A szer zõ mind köny vé nek má so dik fe je zet ben, mind egy több mint húsz ol da - las füg ge lék ben rész le te sen fog lal ko zik a ku ta tás köz ben meg ho zott mód szer ta ni dön - té sek kö vet kez mé nye i vel. En nek ke re té ben rész le te sen szól egy fe lõl az ada to kat ter he lõ min ta vé te li és nem min ta vé te li hi bák ról, más részt a mé ret gaz da sá gos sá gi fel te - vé sek (ekvivalenciaskálák) ha tá sa i ról, (ide ért ve a sze mé lyi vagy ház tar tás ala pú meg - kö ze lí tést is), har mad részt pe dig a kü lön bö zõ egyen lõt len sé gi mu ta tók al kal ma zá sá nak kö vet kez mé nye i rõl. Ez a mód szer ta ni rész több szem pont ból is na gyon lé nye ges. Ha zai vi szo nyok kö zött - saj nos - rit ka mó don de monst rál ja, ho gyan kel le ne min den eset ben szem be sí te ni az ol va sót az zal, hogy a ki jött ered mé nye ket mi lyen nagy mér - ték ben ha tá roz zák meg a mód szer ta ni dön té sek. Az ek vi va len cia-ská la meg ha tá ro zá - sá nak függ vé nyé ben pél dá ul mó do sul an nak vi seg rá di or szá gok egyen lõt len sé gi sor rend je, vagy a kü lön fé le ház tar tás tí pu sok sze gény sé gi koc ká za ta. A jö ve de lem - egyen lõt len sé gi mu ta tók ki vá lasz tá sa meg ha tá roz hat ja azt, hogy egy pe ri ó dus ban nö - vek võ vagy csök ke nõ egyen lõt len sé ge ket mé rünk, rá adá sul ez a csök ke nés vagy nö ve ke dés az ese tek je len tõs ré szé ben a hi ba ha tá ron be lül van. Kü lö nö sen ér té kes, hogy a szer zõ a mód szer ta ni dön té sek ha tá sa i nak be mu ta tá sán túl rá mu tat a dön té sek ide o ló gi ai meg ha tá ro zott sá gá nak ( nor ma tív sta tisz ti ka ) kér - dé sé re is. Pa ra dox mó don ma guk a fent em lí tett me rõ ben tech ni kai jel le gû nek tûnõ mód szer ta ni dön té sek kö vet kez mé nyi iga zol ják a leg egyér tel mûb ben a szer zõ nek azt a fi gyel mez te té sét, mi sze rint néz zünk szem be az zal, hogy a tár sa da lom ra vo nat ko zó jó lé ti, ér té ke lõ meg ál la pí tá sok ese té ben szin te de fi ní ció sze rint ke ve red nek az elem zés po zi tív szem pont jai a nor ma tív meg ál la pí tá sok kal. A deskripció és a preskripció össze ga ba lyo dá sa még a sta tisz ti ká ban is tet ten ér he tõ. Ezért nem árt, ha igyek - szünk nyil ván va ló vá ten ni a po zi tív elem zé sek nor ma tív korlátait (39. ol dal.).

6 108 KAPITÁNY BALÁZS De épp ez az a pont, ahol el ju tot tunk a két szo ci o ló gu si sze rep a megmondóemberi és a ku ta tói össze egyez te té sé nek a ha tá rá ig. Mi köz ben nem csak el mé let ben, de az em pi ri kus szo ci o ló gia gya kor la tá ban is min den elem zés ké szí té s e - kor szembe kell (vagy kel le ne) nézni ezek kel a nor ma tív kor lá tok kal, a megmondóemberi sze rep si ke res mû köd te té sé nek ezzel szem ben ép pen fel té te le, hogy az ideológiafüggetlen ob jek tív ada tok ra vá gyó szak mán kí vü li meg ren de lõk és fel hasz ná lók elõl ezek a kor lá tok le he tõ ség sze rint rejt ve ma rad ja nak. Ez zel az el - lent mon dás sal itt most nem fog lal koz va meg ál la pít hat juk, hogy összes sé gé ben a szer - zõ köny vé ben si ker rel fe lelt meg azok nak az el vá rá sok nak, ame lye ket egy tu do má nyos igé nyû pub li ká ció elé tá maszt ha tunk. A meg szü le tett könyv több szem - pont ból is si ke res vál lal ko zás nak te kint he tõ, hasz no sít ha tó, mind a ku ta tók szá má ra, mind az ok ta tás ban.