Phillip E: Johnson: Darwin pere. Részlet az 1. fejezetből: Jogi keretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Phillip E: Johnson: Darwin pere. Részlet az 1. fejezetből: Jogi keretek"

Átírás

1 Phillip E: Johnson: Darwin pere Részlet az 1. fejezetből: Jogi keretek 1981-ben az Egyesült Államok-beli Louisiana államban elfogadtak egy törvényt, amely azt írta elő, hogy a teremtéstudomány -ként jelzett kutatási területet kiegyensúlyozottan kell kezelni, ha az evolúcióelméletet az állami iskolákban oktatják. Ez a törvény nyilvánvaló kihívást intézett a ma általánosan elfogadott azon tudomány ellen, amely azt hirdeti, hogy minden élőlény fokozatos, természeti folyamatokon keresztül fejlődött ki az élettelen anyagból kiindulva, az egyszerű mikroorganizmusokon keresztül, egészen az emberig. Az evolúciót nemcsak elméletként oktatják az állami iskolákban (és mutatják be a médiában), hanem tényként, az evolúció tényeként. Mégis sokan vannak, akik e tekintetben másként gondolkodnak, néhányan közülük igen magas akadémiai pozícióban vannak. Ők nem tényként kezelik az evolúciót, hanem ragaszkodnak ahhoz, hogy az összes élőlényt egy értelmes alkotó hívta életre, aki ebbéli tevékenységében céltudatosan járt el. A vita pontos meghatározásokat igényel, mivel a fogalmakat különböző értelemben használják. Önmagában a teremtéselmélet nem ellentéte az evolúciónak mindaddig, amíg az evolúció csupán olyan fokozatos folyamatot jelent, amelynek keretei között egy élőlény továbbfejlődik és változik. A teremtő képes a fokozatos folyamat eszközével teremteni. Az evolúció csak akkor mond ellent a teremtésnek, ha azt nyomatékosan és hallgatólagosan kizárólag természeti evolúcióként határozzák meg, olyan evolúcióként, amelyet nem céltudatos értelem irányít. Ugyanígy a teremtés csak akkor mond ellent az evolúciónak, ha azon hirtelen teremtést értünk, és nem fokozatos fejlődés keretei között végbemenőt. Így például a louisianai törvényben használt teremtéstudomány kifejezés, általános értelemben keresztény fundamentalisták mozgalmára utal, akik szigorúan szó szerinti bibliaértelmezésből indulnak ki. Az ilyen, teremtést támogató tudósok nemcsak ahhoz ragaszkodnak, hogy az életet teremtették, hanem ezen kívül azt is nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy mindez hat nap 1

2 alatt zajlott le, méghozzá legfeljebb tízezer évvel ezelőtt. Ennek következtében az ez idő alatt végbement bármiféle evolúció csak csekély módosulás lehet, nem pedig alapvető változás. A Louisianában elfogadott törvény és más államok hasonló szabályozása azon keresztény fundamentalisták évekig tartó fáradozása nyomán jött létre, akik a bibliai teremtés tudományos eredményeit a konkurens darwini modellel szemben újra érvényre juttatták. A Biblia kontra tudomány vita fő mérföldkövét a Scopes-ügy, a húszas évek majompere jelentette, amelyet a legtöbb amerikai ismer a híres színházi darabból, ill. filmből (Inherit the Wind). A történet vallási fanatikusokról szól, akik azért törnek be egy iskola osztálytermébe, hogy ott nyomon kövessék egy ártatlan, természetismeretet oktató tanár munkáját, valamint egy hősies ügyvédről, aki végtelen harcában az értelem megtestesítőjeként jelenik meg a babonasággal szemben. Mint sok legendás esetnél, itt is sokkal bonyolultabb az esemény előtörténete. Tennessee állam törvényhozó hatalma szimbolikus intézkedés gyanánt hozott egy törvényt, amely az evolúció oktatását megtiltotta. A kormányzó csak azzal a kitétellel írta alá a törvényt, hogy a tilalom végrehajtása nem kényszerítő erejű. A törvény ellenzői (és néhányan azok közül, akik Daytont és Teennessee-t az újságok címlapján szerették volna látni) próbapert indítottak. Scopes, aki korábban kisegítő tanárként dolgozott, és még abban sem volt biztos, hogy az evolúciót valaha is a megfelelő értelemben tanította, önként vállalta a vádlott szerepét. A pert óriási médiafelhajtás övezte, mert neves ügyvédek vettek benne részt. William Jennings Bryan, a demokraták háromszoros elnökjelöltje, aki Wilson elnöksége alatt volt külügyminiszter, állt a vád képviseletének élén. Bryan hitt a Bibliában, de feltétel nélkül nem ragaszkodott a Biblia betűihez olyan értelemben, hogy a Mózes első könyvében szereplő nap kifejezést nem 24 órás időtartamként, hanem időben meg nem határozott történelmi korként képzelte el. Nagyrészt azért utasította el a darwinizmust, mert úgy gondolta, hogy annak elfogadása a könyörtelen konkurenciaharc megjelenését 2

3 idézte elő, és olyan gonosz dolgok alapjául szolgált mit a német militarizmus és a vadkapitalizmus. Scopes védelmének élén a híres büntetőjogász és agnosztikus, Clarent Darrow docens állt. Darrow ügyes húzásokkal arra késztette Bryant, hogy a bibliai kérdések szakértőjeként lépjen fel és megsemmisítő, keresztkérdezéses kihallgatáson vereséget mért rá. Miután elérte fő célját, Darrow beismerte, hogy megbízója vétett a törvény ellen, és arra kérte az esküdteket, hogy bűnösséget kimondó ítéletet hozzanak. A per ennek alapján elmarasztalással, és egy szimbolikus, 100 dolláros pénzbüntetéssel végződött. A fellebbezés során azonban Teennessee állam legfelsőbb bírósága formai okokra hivatkozva elvetette a pénzbüntetést, de a törvényt alkotmányosnak ítélte. Jogi szempontból az ítélet ugyan nem volt meggyőző, de mivel a majompert a szarkazmusáról híres újságíró H. L. Mencken a világ elé tárta, és később a Broadway és Hollywood is sikerre vitte, a darwinizmus a nyilvánosság előtt győzelmet aratott. Ahogy azonban a tudományos elit ehhez az eseményhez viszonyult, az mégsem került dicsőségtáblára. Jóllehet a per során nem jelent meg Henry Fairfield Osborn, az Amerikai Természettörténeti Múzeum (a továbbiakban Amerikai Természettudományi Múzeum) igazgatója, a húszas években az evolúció vezető szószólójának számított. Osborn sokáig hozta fel bizonyítékként a hírhedt piltdown-i ember maradványait, ami ma hamisításként ismert. Nagyon izgatott volt, hogy ő igazolhatta az állítólagos előemberi fogmaradványokat, amelyet Harold Cooke régész készített Nebraskában, abban a szövetségi államban, ahonnan Bryan is származott. Osborn újra és újra bemutatta a nebraskai embert (tudományos elnevezése: Hesperopithecus haroldcookii) fundamentalistaellenes cikkeiben és rádióműsoraiban, amíg fel nem fedezték, hogy a fog egy pekaritól, egy disznófajtától származik. Ha Osbornt egy Clarence Darrow-képességű ügyvéd keresztkérdezéses kihallgatásra citálta volna, és egy olyan kíméletlen újságíró, mint H. L. Mencken ugyanolyan szatírikusan mutatta volna be, akkor ugyanolyan bután állt volna ott, mint Bryan. 3

4 Jóllehet a húszas évek evolúcióellenes törvényei nem valósultak meg, a tankönyvek kiadói hajlottak arra, hogy a lehető legkevesebbet mondják az evolúcióról annak érdekében, hogy a vitákat elkerüljék. A legfelsőbb bíróság végül a törvényeket 1968-ban alkotmányellenesnek ítélte, de addigra már a fundamentalisták is megváltoztatták céljaikat. A teremtés kutatására szakosodott intézeteket alapítottak, és elkezdtek olyan könyveket megjelentetni, amelyek a tudományos bizonyítékok hagyományos értelmezését támadták, és amellett érveltek, hogy a geológiai és fosszilis leleteket összhangba lehet hozni a Bibliával. Senki sem vette komolyan ezeket a műveket sem a tudományos elit, sem a média részéről, mégis egyre inkább teret nyert a teremtéssel foglalkozó tudósoknak az a meggyőződése, hogy képesek tudományosan érvelni. Ugyanakkor a fundamentalisták azt is felismerték, hogy lehetséges volna a liberális alkotmány elveit a maguk javára fordítani, ha élnek azzal a joggal, hogy az iskolai természetismeret oktatása során az evolucionistákkal egyenlő jogok illetik meg őket az eredetkérdésben folytatott vitákban. Céljaikat már nem az evolúciós tanok elnyomásában jelölték meg, hanem abban, hogy saját álláspontjukat korrekten bemutathassák. Ha egy tudományos vitában mindkét oldalon érveket lehet felhozni, felvetődik a kérdés, hogy az állami oktatásban részt vevő tanulók miért csak az egyik oldal érveit hallgassák meg? A teremtéssel foglalkozó tudósok hangsúlyozták, hogy csak tudományos érvekkel állnának elő az iskolában, és nem akarnák magát a Bibliát oktatni. Természetesen a hivatalos tudomány nem osztja azt a nézetet, hogy a vitának két oldala lenne. Sokkal inkább csalásnak tekinti a teremtéstudományt. Ha ugyanannyi időt kapnának a biológia oktatásában a teremtést támogatók, mint a darwini nézeteket vallók, akkor ilyen alapon azt is lehetne tanítani mondják a darwinisták, hogy a gyerekeket a gólya hozza. De a tudományos elit ezzel megegyező véleménye nincs rögzítve az alkotmányban. A törvényhozóknak joguk van ahhoz, hogy különböző feltételezésekből/vélekedésekből induljanak ki, legalábbis olyan mértékben, amennyire ezt nekik a bíróságok megengedik. 4

5 A Louisianában elfogadott törvény soha nem lépett hatályba, mert egy szövetségi bíró azonnal a vallás intézményesítését látta benne. Ezt a döntést az USA legfelsőbb bírósága 1987-ben hét a kettő ellenében megerősítette. A többségi vélemény szószólója, William Brennan bíró kijelentette, hogy a Loiusianai törvény alkotmányellenes, mert a célja egyértelműen az, hogy támogassa azt a vallásos álláspontot, miszerint az embert egy természetfeletti lény teremtette. Ennek ellentmond a kisebbségi véleményt megfogalmazó Antonin Scalia bíró. Indoklása szerint: Louisiana polgárai beleértve azokat is, akik keresztény fundamentalisták feltétlenül igényt formálhatnak arra, hogy az evolúció ellen szóló bizonyítékokat iskoláikban bemutathassák, mert ez esetben egyházi dologról van szó. Scopes úrnak is ugyanígy igénye volt arra, hogy elméletének bizonyítékait okvetlenül bemutassa. Bizonyos szempontból mindkét bírónak igaza van. Az alkotmány kizárja az állami iskolákból a vallási érdekeltség támogatását. Az a megállapítás, hogy az embert egy természetfeletti lény teremtette, mindenképpen a vallási pozíciók támogatásaként értelmezhető. Louisiana törvényhozó testülete azonban abból a feltételezésből indult ki, hogy az evolúció ellen szóló legitim tudományos kifogásokat elnyomják. Néhányan talán kétségbe vonják, hogy ilyen kifogások egyáltalán léteznek. A legfelsőbb bíróság azonban a törvényhozó testület határozatát nem tehette megvitatandó tudományos kérdéssé, különösen akkor, ha meggondoljuk, hogy a szövetségi államnak nem volt lehetősége ténylegesen bemutatni, mit is jelent a kiegyensúlyozott bánásmód. Ezen túlmenően még azzal is érvelnek a teremtéstudománnyal foglalkozó tudósok, hogy az evolúciótan önmagában is vallásos célt követ, mégpedig a tekintetben, hogy az ember természetfeletti lény általi teremtésének gondolatát rossz hírbe hozzák. Mindezen szempontok figyelembevételével Scalia bíró úgy vélte, az alkotmány megengedi, hogy azoknak, akiket az állítólagosan dogmatikus evolúciótan megbotránkoztat, kapjanak korrekt lehetőséget ellenvéleményük bemutatására. Én, mint a jogban jártas személy, a legfelsőbb bíróság által lefolytatott ügyben felfigyeltem arra, miként használják a tudomány és a vallás 5

6 fogalmakat annak érdekében, hogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyeket bírók vagy pedagógusok ilyen világosan talán nem tennének. Ha azt mondjuk, hogy a természeti evolúció tudomány, és a természetfeletti teremtés vallás, az alapvetően nem más, mintha megállapítanánk, hogy ez utóbbi nem több egy agyszüleménynél. Ha a tudomány tanait tényként kezeljük, akkor minden, amit e tanok kizárnak, nem igaz. Az ilyenfajta vélekedéssel a természeti evolúcióval szembeni kifogásokat el lehet vetni anélkül, hogy az ellenoldal véleményét korrekt módon meghallgattuk volna. Gyanúmat megerősítette az ún. szakértői vélemény, amelyet a befolyásos National Academy of Sciences (a továbbiakban: Nemzeti Tudományos Akadémia), a nemzet legtekintélyesebb tudósainak szócsöve készített el. Az Akadémia a legfelsőbb bírósággal szemben úgy gondolta, hogy a teremtéstudomány nem tudomány, mert a tudomány legalapvetőbb jellegzetességével sem rendelkezik: nem természeti magyarázatokra támaszkodik. Ehelyett a teremtéstudomány támogatói feltételezik, hogy az univerzumot, a Földet, az élőlényeket és az embert természetfeletti módon hozták létre, és ez az emberi értelem számára hozzáférhetetlen. Mivel a teremtéspártiak a tudományos kutatások útján a természetfeletti teremtést nem tudják igazolni ami definíció szerint lehetetlen is, az akadémia ezeket a fáradozásokat olyan kísérleteknek tekintette, amelyek az evolúcióelmélet hitelességének lejáratását szolgálják. A teremtéstudomány segítségével egyértelműen az a céljuk, hogy az evolúcióelmélet meggyőző erejét csorbítsák. A kreacionizmus ellentmondásos eljárásmódja az analízis és a negatív érvelés területén, amelyeket céljuk elérésének szolgálatába állítottak, az előbbieken túl még a tudományos módszerekkel is szembehelyezkedik. 6

7 Az akadémia ezzel oly módon definiálta a tudományt, hogy a természetfeletti teremtés hívei sem a teremtéspárti álláspontjukat nem ismertethetik, sem a tudományos intézmények megállapításait nem illethetik kritikával. Ha azonban ilyen módon szeretnénk érvelni, akkor ez a módszer azokat sem fogja kielégíteni, akik lehetségesnek tartják, hogy Istennek mégis csak van valami köze az ember megteremtéséhez, vagy hogy esetleg néhány, a tudósoknak az evolúció címszó alatt tett megállapítása hamis. A teremtés kontra tudomány vitába én nem tudósként, hanem jogászprofesszorként szállok be. Ez többek között azt jelenti, hogy jól kiismerem magam a tekintetben, hogy az egyes érvelésekben a szavakat miként használják. Ami a figyelmemet az adott kérdésben rögtön felkeltette, az a tény volt, hogy miként állították fel a bizonyítás szabályait. E szabályok alapján ugyanis nem lehet felvetni azt a kérdést, hogy mindaz, amit nekünk az evolúcióról mondanak, tényleg igaz-e. Az akadémia döntését elutasító érvek félresöprése azonban nem érvényteleníti azt a feltevést, hogy a tudomány még mindig nem fedezte fel, miként keletkeztek az összetett szervezetek. És bármilyen kevés is a jelenlegi válasz, amely talán megfelel a valóságnak, az is csak addig érvényes, mígnem egy jobb válaszra jutunk. Az eljárás tehát ahhoz hasonló, mintha egy vádlottnak nem engednék meg, hogy bemutassa alibijét mindaddig, amíg egyidejűleg be nem bizonyítja, hogy ki követte el a bűntettet. Aztán egy másik dologra is felfigyeltem. Pontosan azok a személyek, akik ragaszkodnak a tudomány és vallás szétválasztásához, buzgón azon ügyködnek, hogy tudományuk alapjául szolgáljon a vallásról alkotott kinyilatkoztatásaiknak. A darwini irodalom hemzseg az ateista következtetésektől, mint pl. attól, hogy az univerzum nem tervezett, rendeltetése céltalan, hogy mi, emberek csak azoknak az önkényes természeti folyamatoknak a termékei vagyunk, amelyek közönyösek ránk, emberekre nézve. Ezen kívül ezek a kijelentések nem személyes véleményként, hanem az evolúciótudomány logikus következményeként jelennek meg. Egy másik aspektus, ami az evolúciótudomány vallásos mázát adja, az a darwinisták köztudomású igyekezete: világszerte ismertetik téziseiket, és 7

8 ennek során azt hangoztatják, hogy mindazok, akik nem tudósok, elméletük helyességét morális kötelezettségként kell, hogy elfogadják. Dawkins, oxfordi zoológus, aki az evolúciótudomány legbefolyásosabb személyiségei közé tartozik, szemlátomást világossá teszi a darwinizmus vallási oldalát ban megjelent könyve, The Blind Watchmaker (A vak órásmester) egyrészt egy biológiakönyv, másrészt pedig alapvetően az ateizmus melletti érvelés. Ahogy írja: Darwin lehetővé tette, hogy intellektuálisan elégedett ateisták lehessünk. Ha Dawkins az evolucionizmust ellenzők hitszegő magatartását szemléli, alig tudja dühét visszatartani. A legnagyobb biztonsággal kimondhatjuk, hogy ha olyan emberrel találkozunk, aki kijelenti, hogy nem hisz az evolúcióban, akkor az illető tudatlan, buta vagy elmebeteg (esetleg gonosz, de ezt a lehetőséget inkább nem akarom megfontolni). Dawkins mellesleg elmagyarázta, hogy különösen az intolerancia az, ami a kreacionostákban nem teszik neki. Ezek után tehát hinnünk kell az evolucionizmusban, vagy mehetünk a bolondok házába, de tulajdonképpen mi is az, amiben hinnünk kell? Evolúción bármit érthetünk, attól a vitatott megállapítástól kezdve, hogy a baktériumok rezisztenciát fejlesztenek ki az antibiotikumokkal szemben, egészen addig a nagy metafizikai megállapításig, miszerint az univerzumot és az emberiséget kizárólag céltalanul ható, pusztán mechanikus erők hozták létre. Egy olyan szó, amelynek jelentése ennyire kitágítható, valószínűleg tévedéshez vezet, mert eleve azt sejteti, hogy ugyanannyit tudunk az emberről, mint a baktériumokról. Pontosan ez a kérdés képezte témáját egy érdekes előadásnak, amelyet 1981-ben Collin Patterson tartott az Amerikai Természettörténeti Múzeumban. Patterson a British Natural History Museum (a későbbiekben Brit Természettudományi Múzeum) vezető paleontológusa és a Múzeum evolúcióval kapcsolatos ismertető szövegének szerzője. Előadásában összehasonlította a kreacionizmust (nem a teremtéstudományt) az evolúcióval, és mindkettőt tudományosan tarthatatlannak, olyan koncepciónak minősítette, amely elsősorban a hit alapját képezi. Habár az előadás sok speciális pontja részleteket is tárgyal, kettő olyan is akadt köztük, 8

9 amely különös jelentőséggel bír e könyv bevezető fejezetében. Először is Patterson feltett egy olyan kérdést a szaktekintélyekből álló hallgatóságának, amely nagyrészt a saját kétségét tükrözi az evolúció biztos ismeretanyagát illetően: Tudnának Önök ismereteik alapján olyan, az evolúciót érintő tényt, tényállást említeni, amelyik igaz? Próbaképpen feltettem ezt a kérdést a Field Museum of Natural History geológiai munkatársainak, és az egyetlen válasz, amit kaptam, csak a hallgatás volt. Ugyanezt a kérdést intéztem a Chicago-i Egyetem evolúciósmorfológia-szeminárium tagjaihoz, egy kimondottan előkelő evolucionista testület tagjaihoz, és itt is hosszú ideig csak a csönd volt a válasz, míg végül egy hallgató azt mondta: Egyet tudok: az evolúciót nem volna szabad a főiskolákon oktatni. Patterson arról beszélt, hogy az evolúció és a teremtés is egyfajta álfelismerés, olyan koncepciók, amelyek azzal az igénnyel állnak elő, hogy tarthatatlan információt közöljenek. Egy összehasonlítási pont különösen feltűnő volt. Az általános kifogás a kreacionizmussal szemben az volt a Darwin előtti időkben, hogy senki sem tud mit mondani a teremtés mechanizmusáról. A kreacionisták egyszerűen utaltak a teremtés tényére és elismerték, hogy annak mikéntjéről semmit sem tudnak. De most Pattersonnak köszönhetően a darwini természetes kiválasztódás elméletét is hasonló kritika érte, a tudósok ugyanis nincsenek meggyőződve arról, hogy az elmélet általánosan érvényese még. Az evolucionisták egyre gyakrabban viselkednek úgy, mint a kreacionisták, miszerint bemutatnak egy tényt, de nem tudnak arra magyarázatot adni, hogy az adott folyamat miként is működik. Patterson tudatosan provokált, és ezzel nem azt akarom mondani, hogy a tudományos világon belüli szkeptikus nézetei azóta nagy támogatást kaptak volna. Épp ellenkezőleg, Pattersont hevesen támadták a darwinisták, miután valaki az előadás nem hivatalos jegyzeteit közzétette. Végül ő az egész dologtól elhatárolódott. Hogy mégis azt gondolta-e, hogy az előadása a 9

10 nyilvánosság elé való, vagy sem, ezzel kapcsolatban egyetlen fontos érvet említett. Utalhatunk bár titokra, és nevezhetjük evolúciónak, ez mégis csak egy címke. Nem az a döntő kérdés, hogy tudósok, megegyeztek-e a megnevezést illetően, hanem sokkal többről van szó, arról, hogy mennyit tudunk e pillanatban az összetett élőlények eredetéről. Irving Kristol kiváló szociológus, azzal a képességgel megáldva, hogy képes az ideológiai álcákat felismerni. Ezt a képességét kamatoztatta a New York Timesban megjelent esszéjében, amelyet a darwinizmusról írt. Kristol megállapította, hogy a darwini elmélet, amely az összetett életet kis genetikai mutációk és az alkalmasabbak túlélésének elvével magyarázza, csak egy adott biológiai faj variációin belül érvényes. Az azonban csak biológiai hipotézis és nem kezelhető tényként, hogy a darwini evolúció egy bizonyos élőlényt fokozatosan egy másikká képes átalakítani. Kristol megállapította, hogy jelenleg a tudományon belül egymással konkurens vélemények sokasága található az élet eredetét illetően, és hogy néhány tudós kétségbevonta, hogy az evolúció szó egyáltalán jelent-e még valamit. Kristol azt is megemlítette, hogy a teremtéstudomány hitkérdésekkel és nem a tudománnyal foglalkozik, ezért nem is szabad azt az iskolákban oktatni. Mégis úgy vélte, hogy ez utóbbi gondolat védelmezőinek is igazuk lehet egy ponton: Értelemszerűen feltételezhetjük, hogy az evolúció sokkal kevesebb vitát gerjesztene, ha azt nagyobb körültekintéssel oktatnák, mégpedig úgy, mint ellentmondásos hipotézisekből álló ötletek gyűjteményét, és nem pedig úgy, mintha kikezdhetetlen bizonyosság lenne. A dolgok jelenlegi állása szerint, a vallási fundamentalisták nem érik be azzal, hogy megállapítják: az evolúció jogellenes módon, ahogyan általában tanítják, össze van hangolva a vallásellenességgel. Híres evolucionista, akinek talán szemet szúrt volna Kristol érvelése, Stephen Jay Gould harvardi professzor, tudományos folyóiratában 1980-ban nyilvánosságra hozott egy írást, amelyben azt jósolta, hogy a neodarwinista 10

11 szintézis helyébe fog lépni egy új és univerzális evolúcióelmélet. Gould azt írja, hogy megszédítette a darwini szintézis egységesítő ereje, amikor fiatal akadémikusként a 60-as években ezzel az elmélettel foglalkozott. A bizonyítási kényszer mégis abba az ellentmondásos következtetésbe kergette őt, hogy a szintézis általánosan tálalva alapvetően halott, habár a tankönyvekben továbbra is makacsul tartja magát mint elismert elmélet. De ennek a sokat hangoztatott, a tankönyvekben általánosan megtalálható modellnek a tanulsága éppen az volt, amit Kristol kritizált. Gould mégis válaszolt Kristolnak egy ellenismertetőben, amely megfelelően rendre utasította ezeket az akadékoskodókat. Gould vitatja, hogy a tankönyvekben található, evolúció iránti elfogultság erősebb lenne, mint más tudományterületeken. Tagadta, hogy az evolúciótudomány vallásellenes lenne, és ragaszkodott ahhoz, hogy a darwini szelekció az átfogó evolúciós elméletek egyik fő pontja fog maradni. Fő érve abban állt, hogy Kristol nem vett figyelembe egy alapvető különbséget a biztos lábakon álló evolúciós tény és egy, a témáról folytatott ésszerű vita között. A biológusok ugyan nagyon jól oktatnák az evolúcióelméletet mint ellentmondásos hipotézisekből álló ötletgyűjteményt, írja Gould, de ettől függetlenül az evolúció a természet ténye, és ez olyan jól bizonyított, mint az, hogy a Föld a Nap körül kering. Mint kívülálló megfigyelő, aki szívesen foglalkozik evolúciós irodalommal és az ebből fakadó konfliktusokkal, hozzászoktam az ilyen, kritikát elkerülő reakciókhoz. Ha kívülállók felteszik azt a kérdést, hogy az evolúcióelmélet valóban olyan biztos-e, mint ahogy el szeretnék velünk hitetni, csak azt tudják válaszolni, hogy ez a kérdés nem megfelelő. A szakértők vitája, folytatják tovább, csak olyan részletkérdések körül zajlik, mint pl. az evolúciós változások pontosabb időskálája és mechanizmusai. Ezek a véleménykülönbségek nem a válság jelei, hanem az egészséges és kreatív vita kifejeződései azon a területen, ahol jelen pillanatban semmi kétség sem férhet az evolúciós ténynek nevezett tudományos eredményekhez. 11

12 De nézzük csak meg Colin Patterson azon érvelését, amely szerint az evolúció tarthatatlan abban az esetben, ha nem passzol össze egy azt támogató elmélettel. Annak a magyarázata nélkül, hogy az alapvető változások miként történhetnek, pusztán csak egy kijelentés az, hogy az emberek a halakból fejlődtek ki, és semmiképp sem meggyőző. Egy olyan elmélet, amely szerint mi halaktól származunk, csak abban az esetben hihető és meggyőző, ha a tudósok tudják, hogy a halból természetfölötti beavatkozás nélkül hogyan lesz ember. Charles Darwin az evolúciót tudományos elgondolássá tette. Bemutatta, ill. megállapította, hogy nagyobb változások igen kis lépésekben, pusztán természeti eszközök révén megtörténhetnek úgy is, hogy az idő, a véletlen és a túlélés a szelekció segítségével a csoda helyébe tud lépni. Ha Darwin forgatókönyve az alkalmazkodáson keresztül történő fokozatos átalakulásról hamis, akkor az evolúció nem több egy olyan címkénél, amelyet annak a megállapítására használunk, hogy az embereknek és a halaknak bizonyos hasonló tulajdonságai vannak, és hogy a gerincesek testfelépítése közös vonásokkal rendelkezik. Az evolúciós mechanizmusok működéséről fennálló véleménykülönbségeknek azok számára van jelentősége, akik tudni akarják, hogy a tudósok tényleg olyan sokat tudnak-e, mint ahogy állítják. Az evolúció működését illetően különösen szükségessé válik egy hiteles elmélet, ha tanítása szerint az evolúció magában foglalja azt ahogy számtalan darwinista nyomatékosan hangsúlyozta, hogy létünkért egyedül a céltalan anyagi folyamatok tehetők felelőssé. Az evolúció abban az értelemben, ahogy a tudósok a kifejezést használják, mechanikus folyamat. Emiatt marad teljesen kifürkészhetetlen, mely tények maradnak fenn, ha ezt a mechanizmust elhagyjuk. A következő fejezetekben megvizsgálom a bizonyítékokat abból a szempontból, hogy létezik-e olyan ismert mechanizmus, amely olyan nagyléptékű változásokat képes előidézni, mint ahogy azt az evolúcióelmélet 12

13 állítja. Ide tartozik az egysejtű baktériumok átalakulása komplex növényekké és állatokká, halak átalakulása emlősökké és a majmok átalakulása emberré. Ha a neodarwinista mechanizmus mindezt nem képes véghezvinni, és ha egy elismert alternatív modell helyett csak az áll rendelkezésünkre, amit Gould és Kristol egybehangzóan ellentmondásos hipotézisekből álló ötlethalmaz -nak titulált, akkor levonhatjuk azt a következtetést, hogy a tudósok valójában nem tudják, hogy az evolúció nagy vonalakban hogyan zajlott. Ezek után meg fogjuk látni, hogy az adott evolúciós tény elválasztható-e Darwin elméletétől. Kutatásunk során azokkal az új bizonyítékokkal is kell foglalkoznunk, amelyeket a molekuláris biológia kísérletei során fedeztek fel. Továbbá megvizsgáljuk az élet eredetének kutatása körül kialakult helyzetet és a tudományos vizsgálódás szabályait. Mielőtt nekilátnék ennek a feladatnak, szükségét érzem annak, hogy szóljak a végzettségemről és a céljaimról. Nem vagyok természettudós, hanem egyetemi jogász. Szakterületem az érvek logikájának elemzése és azoknak a hipotéziseknek a feltárása, amelyekkel ezeket az érveket kétségbe lehet vonni. Ez a szakmai háttér alkalmasabb, mint ahogy azt sokan gondolnák. Mindaz, amit mostanság az emberek az evolúcióról és a darwinizmusról gondolnak, nagyban függ az alkalmazott logikától és azoktól a hipotézisektől, amelyekből kiindulnak. Ha valaki tudós, nem feltétlenül van előnyben, ha olyan kiterjedt témával kell foglalkoznia, mint az evolúció, amely sok tudományágba szövődik bele, sőt még filozófiai kérdéseket is magában foglal. Gyakorló kutatók szükségszerűen nagy számban specializálódtak, olyannyira, hogy saját szakterületükön kívül szintén ők is csak egy laikusnak számítanak a sok közül. Fontos tudományos információkhoz könnyedén hozzá lehet férni. Charles Darwin és T. H. Huxley írtak a nagyközönségnek, ez szintén elmondható a neodarwinista szintézis fő szószólóiról, Theodosius Dobzhanskyról, George Gaylordról, Simpson és Julian Huxleyről. A modern szerzők közé azok a széles nyilvánosság felé forduló és a tudósok közt elismert szerzők tartoznak, mint Stephen Jay Gould, Richard Dawkins és 13

14 Douglas Futuyma, és itt kell megemlíteni azt a nagyszámú szakértőt is, akiket az egyes fejezetekhez tartozó jegyzetekben említek. E szakterület tudományos irodalmának nagy része a vezető tudományos szakfolyóiratokban, a Nature-ben és a Science-ben, a legtekintélyesebb brit és amerikai tudományos publikációk között áll a rendelkezésünkre. A jórészt a nagyközönségnek szánt nyomtatott médiában Angliában a New Scientist, az USA-ban pedig a Scientific American folyóiratokban találhatók meg. Filozófusok és történészek is írtak szakirányú könyveket. Egyszóval, hatalmas irodalom áll a rendelkezésünkre, amelyben a vezető tudományos személyiségek mindig abból indulnak ki, hogy az átlagosan képzett olvasó a döntő bizonyítékokat megértse. De a bizonyítékanyag soha nem önmagáért beszél, jelentőséggel csak a bizonyítás szabályainak összefüggéseiben bír majd, és megállapítja, hogy mit tekinthetünk ténynek. Az érvelésnek pontosan ezeket a szabályait szeretném különösképpen megvizsgálni. ( ) Az a célom, hogy a tudományos bizonyítékokat szakmai kritériumok alapján vizsgáljam. Eközben arra is ügyelek, hogy magukat a bizonyítékokat elválasszam mindenféle vallási vagy filozófiai előítélettől, amelyek értelmezésünket tévútra vihetik. Abból indulok ki, hogy a teremtéssel foglalkozó tudósok előítéleteik miatt elfogultak a bibliai fundamentalizmus irányában, ezért helyzetük elemzésébe csak röviden szeretnék belemenni. A kérdés, amelyet szeretnék megvizsgálni, abban áll, hogy vajon a darwinizmus a tudományos bizonyítékok korrekt értékelésén alapszik-e, vagy esetleg ez is a fundamentalizmus egyik fajtája. Tényleg pontosan tudjuk, hogy létezik bármiféle természeti folyamat, amelynek segítségével mi, emberek és minden más élőlény, mikroszkopikus elődökből fejlődtünk ki, és ezek az elődök ezt megelőzően a halott anyagból jöttek létre? A National Academy of Sciences azt mondja, a tudomány alapvető jellemvonása, hogy természeti magyarázatokra támaszkodik. Ezzel azt is akarja mondani, hogy a tudósok valahogy tisztában vannak azzal, hogy a világ és a világ életformáinak megteremtésében nem volt része semmiféle 14

15 teremtőnek? Létezik valami a tudományos területen kívül is, ami igaz, vagy már a feltételezés is merő ostobaság? Tekintettel arra, hogy a tudósvilág a természeti evolúcióról szóló elméletet kifejezetten támogatja, kívülállók egyáltalán elgondolkodhatnak-e azon, vagy legalább a lehetőségét felvethetike annak, hogy ez a hivatalosan elfogadott tan esetleg hamis? Kezdjük meg a vizsgálódásunkat, győződjenek meg maguk! 15

A SCOPES-PER. 1. A mai mítosz

A SCOPES-PER. 1. A mai mítosz A SCOPES-PER Kirsten Birkett: History Gone Wrong, In: Kategoria 1998 Spring, Matthias Media. Tranlated with permission. Translation by Miklós Árpád. Apológia Kutatóközpont, www.apologia.hu (v.3. 2015.12.02.)

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24) 4. Értelmes tervezettség:

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 7. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Induktív érvek Az induktív érvnél a premisszákból sosem következik szükségszerűen a konklúzió.

Részletesebben

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet

Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet Tartalom Louise L. Hay előszava: Ha a tanítvány készen áll, a tanító megjelenik! Jerry Hicks előszava Esther Hicks bemutatja Abrahamet 1. fejezet: Egy új szemlélet Minden vágyad meghallgatásra talál, és

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

5. fejezet: Tervezõ bioszféra: az órásmester valóban vak?

5. fejezet: Tervezõ bioszféra: az órásmester valóban vak? 5. fejezet: Tervezõ bioszféra: az órásmester valóban vak? Tegyük fel, hogy találok egy zsebórát a földön, és szeretném tudni, hogy került oda. Az órát valakinek össze kellett raknia: Kellett léteznie egy

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

1. Charles Darwin életmûve

1. Charles Darwin életmûve A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26.) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10.) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24.) 4. Értelmes tervezettség: egy tudományos alternatíva (nov. 7.)

Részletesebben

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária

Kamatos kamat II. Írta: dr. Majoros Mária Oktassunk vagy buktassunk Majoros Mária 28. április Írta: dr. Majoros Mária A számítógépek tömeges elterjedése és az internet megváltoztatták az ismeretszerzés formáit. Az iskolai oktatás mindig rendelkezett

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

Előadások a Darwin- év kapcsán 2009

Előadások a Darwin- év kapcsán 2009 Előadások a Darwin- év kapcsán 2009 Sorozatunk egy kettős évfordulóhoz kapcsolódik: természettudományos körökben 2009 Darwin- év, mivel 200 éve született Charles Darwin, és 150 évvel ezelőtt jelent meg

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

EVOLÚCIÓ, AZ EMBER EVOLÚCIÓJA Szathmáry Eörs

EVOLÚCIÓ, AZ EMBER EVOLÚCIÓJA Szathmáry Eörs EVOLÚCIÓ, AZ EMBER EVOLÚCIÓJA Szathmáry Eörs Biológiai szempontból az evolúció nem más, mint a replikátorok populációjában lezajló, generációkon átívelő folyamat, amelynek során a replikátorokat jellemző

Részletesebben

Információszabadság. Tanóraterv középiskolák számára 1

Információszabadság. Tanóraterv középiskolák számára 1 Információszabadság Tanóraterv középiskolák számára 1 feladat időtartam feladat célja leírás eszközigény 1. film 15 perc Egy jogeset interaktív feldolgozása. Az információszabad sághoz való jog érvényesülése

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

Dr. Kincses István ügyvédi iroda

Dr. Kincses István ügyvédi iroda Dr. Kincses István ügyvédi iroda 5900 Orosháza Tass u. 9. I/2. 30/9288-690 tel/fax 68/633-763 email: 704237822@vodamail.hu adószám: 18391864-2-04 Magyar Országgyűlés Igazságügyi bizottsága 1357 Budapest,

Részletesebben

MENNYIT ÉR PONTOSAN AZ INGATLANOM?

MENNYIT ÉR PONTOSAN AZ INGATLANOM? Kizárólag ingatlan eladóknak szóló tanulmány! MENNYIT ÉR PONTOSAN AZ INGATLANOM? - avagy honnan tudjuk, mikor adjuk túl olcsón és mikor túl drágán? - Ismerje meg azt a módszert, mellyel lézer pontossággal

Részletesebben

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl

A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl 128 KOVÁCS M. MÁRIA A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggésérõl Írásom címében a numerus clausus és a zsidótörvények voltaképpen egy állítás fogalmazódik meg. Éspedig az, hogy az 1920-ban bevezetett

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat;

fogadó tagállam az a tagállam, amelyben egy ügyvéd az irányelvnek megfelelően ügyvédi gyakorlatot folytat; Az ügyvédi hivatás gyakorlása az Európai Unión belül (folytatás) Ígéretünkhöz híven visszatérünk a Prókátor legutóbbi számában megjelent cikk témájához és megkíséreljük bemutatni az ügyvédi hivatás, a

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány

közhasznú nonprofit alapírvány Hallatlan Alapítvány Ismertető Hallatlan Alapítvány Az elmúlt negyven év nyelvészeti eredményei világszerte nyilvánvalóvá tették a jelnyelvek természetes nyelv voltát. E tudományos tény megkérdőjelezése ma már a nagyfokú szakmai

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat

Budapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat Budapest Lízing Zrt. Pénzügyi lízingtevékenységre vonatkozó Üzletszabályzat Hatályos 2009. augusztus 1-jétől www.budapestlizing.hu 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...3 1.1. Az Üzletszabályzat hatálya... 3 1.2. Az

Részletesebben

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése

Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése Szabó Máté Dániel: TANULMÁNYKÖTET AZ INFORMÁCIÓS SZABADSÁGJOGOKRÓL AZ ODAÁTRA NYÍLÓ AJTÓ THE DOOR ONTO THE OTHER SIDE * ismertetése A jogállami átmenet idején az információs szabadságjogok különleges szerepet

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum

AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum MBS037 ARIEL HUNGARY - BIBLIATANÍTÁSOK AZ ÍRÁS IHLETETTSÉGE Dr. Arnold Fruchtenbaum ArIEL HUNGARY bibliatanitasok.hu bibliatanitasok@gmail.com Tartalom BEVEZETŐ I. AZ IHLETETTSÉG MEGHATÁROZÁSA A. Isten

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a

Részletesebben

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni.

bibliai felfedező A12 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Bibliaismereti Feladatlap F, Erzsébet f szül neked, és J fogod őt nevezni. Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTéNET: Zakariás és Erzsébet Olvasd el: Lukács

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 6. óra

Érveléstechnika-logika 6. óra Érveléstechnika-logika 6. óra BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék http://www.filozofia.bme.hu/ Tartalom Deduktív és induktív érvelések Induktív érvelések értékelése Induktív általánosítások Adatok

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla 2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz

EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Hungarian EU levélsablon büntetőeljárás alá vont személyek (gyanúsítottak és vádlottak) jogairól való tájékoztatáshoz Önnek joga van ezt a jogairól tájékoztató levelet fogva tartása alatt magánál tartani.

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A világ jövője az én jövőm

A világ jövője az én jövőm SZKB_212_06 Felkészülés a felnőtt szerepekre A világ jövője az én jövőm A modul szerzõje: Sallai Éva és Szekszárdi Júlia SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 12. ÉVFOLYAM 98 Szociális, életviteli

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Mit mondanak a kövületek?

Mit mondanak a kövületek? Mit mondanak a kövületek? A megkövült maradványok kézenfekvő módon értelmezhetőek intelligens tervezéssel. A formák közötti átmenetek hiánya kétségessé teszi az evolúciót. Nehéz elképzelnünk, mekkora volt

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak:

JEGYZŐKÖNYV. Tanácskozási joggal meghívottak: JEGYZŐKÖNYV Készült Tiszalúc Nagyközség Képviselő-testületének 2010. augusztus 26.- napján a Községháza tanácskozó termében megtartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Majdanics László polgármester

Részletesebben

Az ember is az állatvilágba tartozik?

Az ember is az állatvilágba tartozik? Az ember is az állatvilágba tartozik? 200 éve született Darwin és 150 éve jelent meg A fajok eredete Charles Robert Darwin 200 éve, 1809. február 12-én született egy angliai kisvárosban. Orvosi egyetemre

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Tudomány, tudományellenesség, áltudomány

Tudomány, tudományellenesség, áltudomány Tudomány, tudományellenesség, áltudomány Bevezető: Információk, tematika és néhány nyugtalanító kérdés A tárgy adatai, a teljesítés feltétele Tudomány, tudományellenesség, áltudomány BMEGT41A028 szabadon

Részletesebben

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

A leghazugabbak fennmaradása

A leghazugabbak fennmaradása A leghazugabbak fennmaradása A TUDOMÁNYOS ÉLETBEN MA MÁR KÖZTUDOTT, HOGY A DARWINI ELMÉLET TÖBB TARTÓPILLÉRE VAGY HAMIS, VAGY PEDIG FÉLREVEZETŐ. A BIOLÓGIA-TANKÖNYVEK AZONBAN MÉG MINDIG AZ EVOLÚCIÓELMÉLETET

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése Nikitscher Péter Széll

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

Megmenteni a világot

Megmenteni a világot Megmenteni a világot Kisfilm forgatókönyv Tartalomjegyzék Bevezetés...2 Ne lődd le a hírvivőt...2 Nem minden az, aminek elsőre látszik...2 Megmenteni a világot...3 Mi a fene???...4 A világ bajai...4 Ökológiai

Részletesebben

HARUN YAHYA EVOLÚCIÓS CSALÁS

HARUN YAHYA EVOLÚCIÓS CSALÁS HARUN YAHYA AZ EVOLÚCIÓS CSALÁS www.harunyahya.com HARUN YAHYA EVOLÚCIÓS AZ CSALÁS A darwinizmus és ideológiai hátterének tudományos bukása Kornétás Kiadó Budapest A mű eredeti címe: Evrim Aldatmacasi,

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Szolgáltatások beszerzésére Jelen Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) Megrendelő és Vállalkozó közötti ügyletekre vonatkozó szerződéses kapcsolat szabályait tartalmazzák

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL

A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL A KRITIKA, ÉS AKIKNEK NEM KELL Vita a kritikáról a Revizoron, 4. 2012.09.26. Ha tizenöt éves koromban megkérdezte valaki s naná, hogy meg is kérdezték, mi akarsz lenni, kisfiam, ha nagy leszel, habozás

Részletesebben

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd

4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd 4. előadás A véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság korlátozása Politikai beszéd Politikai beszéd: Ebbe a körbe az adott állam alkotmányos alaprendjének védelmét, az állam külső és belső biztonságát

Részletesebben

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése?

Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Hogyan készült a Vizsolyi Biblia szedése? Timkó György 1906-ban jelent meg Beöthy Zsolt szerkesztésében A magyar irodalom története című kétkötetes könyv. Ebben olvasható: [Károlyi] nem oly jártas ugyan

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy

Tolkien: a keresztény író, aki nélkül nincs fantasy 2013 január 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Január 3-án született 121 éve J. R. R. Tolkien angol író, nyelvész,

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai

Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Természetvédelem, mint társadalom-átalakítás A kutatás és cselekvés poszt-normál viszonyai Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpont AKUT Egyesület IX. Magyar Természetvédelmi

Részletesebben

Véletlen vagy előre meghatározott

Véletlen vagy előre meghatározott Véletlen vagy előre meghatározott Amikor fejlődésről beszélünk, vagy tágabb értelemben a világban lezajló folyamatokról, akkor mindig felmerül az a filozófiai kérdés, hogy a jelenségek, történések vajon

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15.

A Hegyi Beszéd. 3. tanulmány. április 9-15. 3. tanulmány A Hegyi Beszéd április 9-15. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 15:6; Mikeás 6:6-8; Máté 5 7; 13:44-52; Lukács 6:36; Róma 7:7; 8:5-10 Amikor befejezte Jézus ezeket a beszédeket, a

Részletesebben

Mester Béla: Szabadságunk születése

Mester Béla: Szabadságunk születése balázs péter Mester Béla: Szabadságunk születése A modern politikai közösség antropológiája Kálvin Jánostól John Locke-ig. Budapest, argumentum kiadó Bibó istván szellemi műhely, 2010. Balog iván, dénes

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben