OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, J Ú N I U S 1 6.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6."

Átírás

1 OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, J Ú N I U S 1 6.

2 A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép vezetői tanfolyamra. Amikor először vitorlázórepült, akkor érezte életében először szabadnak magát. Amikor felnőtt fejjel ejtőernyőzni ment, tudta megtalálta a helyét. A szabadesés élményében otthonra lelt az az ember, akit vér szerinti édesanyja 16 évesen szült és pár hónapos korában átadott örökbefogadó szüleinek. (Ez a férfi 2 fiúgyermek 10 és 21 évesek édesapja.) Oldal:2

3 A K Ö N Y V H Á T L A P J A A fizikai síkú tünet az E.coli okozta agyhártyagyulladás olyan változata volt, amely betegség létrejötte önmagában is orvosi csodának számít. A normál E.coli túlélési aránya felnőttek esetén 60-85%, ezzel a fajtával pedig még csak nem is találkozott az orvostudomány eddig. Egyetlen hasonló változatott fedeztek fel Izraelben az 1980-as évek végén, a felnőtt túlélési arány 0%. Az E.coli, aki a bélrendszerben dolgozik, beavatkozás nélkül képtelen eljutni az agyba. A beavatkozás = pl. agyvelő-stimulátor vagy egy sebész által beépített sönt. Dr Alexandernek semmilyen műtétje nem volt. Oldal:3

4 1. A KEZDET Gyerekkoromban gyakran álmodtam, hogy repülök. Minél magasabbra jutok, annál inkább tőlem függ a továbbhaladás. Attól, amit én teszek. Ha túlságosan izgatottá váltam, ha túlságosan magával ragadott az élmény, akkor visszazuhantam a Földre. De ha megőriztem a hidegvéremet, ha tartottam a ritmust, akkor egyre gyorsabban repültem fel, a csillagos égbe Az ejtőernyőzéskor le szoktak lassulni a dolgok. Úgy éreztem, mintha közel kerülnék valamihez, amit nem tudtam pontosan megnevezni, de abban biztos voltam, hogy többre vágyom belőle Egyszer egy vészhelyzetben mikro szekundumok alatt sikerült reagálnom akkor, amikor a szituáció ha lett volna időm gondolkodni túl bonyolult lett volna ahhoz, hogy megoldjam. Ennek ellenére megoldottam egy olyan zuhanáshelyzetet, mely a rendelkezésre álló képességeimnél többet követelt meg. Mintha az agyam szupererőt kapott volna. Egy sokkal mélyebb részem kelt életre. Egy olyan részem, ami azért volt képes olyan gyorsan reagálni, mert egyáltalán nem az idő rabja abban az értelemben, ahogyan az agyam és a testem. Ez ugyanaz a részem, ami miatt honvágy támadt bennem gyerekkoromban az ég iránt. Ez nem csak a legokosabb részünk, hanem a legmélyebb is. Ennek ellenére felnőtt életem legnagyobb részében képtelen voltam hinni benne. A tudománynak szenteltem az életemet. Imádtam a tudomány tökéletes tisztaságát, őszinteségét az ebben rejlő egyszerűséget. Sokra tartottam, hogy nem ad teret a fantáziának vagy a gondatlan gondolkozásnak. Ebbe a megközelítésbe nem fér bele a lélek és a szellem, a személyiség folytatólagos létezése azután, hogy az azt támogató agy funkcionalitása megszűnik. Úgy véltem, hogy a tudatosság egésze az agyból fakad. Ha az embernek nem működik az agya, nem lehet öntudatánál. Úgy véltem, ez azért van, mert az agy az a gépezet, amely létrehozza a tudatosságot. Ezt mondtam volna, mielőtt az én agyam is leállt. Az agyunk úgy modellezi le a külső valóságot, hogy fogja az érzékszerveinken át érkező információkat és azokból egy gazdag mintázatú digitális kárpitot készít. De az érzékelésünk csak egy modell, nem maga a valóság. Illúzió nem maga az agy hozza létre a tudatot. A kómám alatt az agyam nem rendellenesen működött, hanem nem működött. Oldal:4

5 DR. EBEN ALEXANDER: A MENNYORSZÁG LÉTEZIK Az élet nem ér véget a test vagy az agy halálával. Az átélt élményeim bebizonyították számomra, hogy a test és az agy halála nem a tudatosság vége, hogy az élet élménye a síron túl folytatódik. Kötelességemnek látom elmesélni az embereknek, hogy mit tapasztaltam a testen és ezen a földön túl. Az a hely, ahol jártam, valóságos volt. Annyira valóságos, hogy azzal összehasonlítva teljesen álomszerűnek tűnik az itteni, mostani életünk. De ez nem jelenti azt, hogy ne értékelném a mostani életemet. Ami azt illeti többre értékelem, mint valaha. Ugyanis most már a helyén látom. Egyszerűen olyan betegségem volt, ami gyakorlatilag nem lehet. A kórházban a fájdalomból eredő kétórányi gyomorból jövő üvöltés után elcsendesedtem. Majd három szót kiáltottam a semmiből. Tettem ezt kristálytisztán, és a jelen lévő összes orvos és ápolónő hallotta, csakúgy, mint a feleségem, aki néhány lépésre állt tőlem a függöny túlsó oldalán. "Istenem, segíts nekem!" Mindenki odarohant az ágyamhoz, de mire odaértek, semmire sem reagáltam. Ez volt az utolsó három szó, amit az elkövetkező hét napban kiejtettem. A következő hét napot csak a testemben voltam jelen. Az elmém, a lelkem vagy bárhogyan is hívjuk azt a központi, emberi részemet, eltűnt. Vagy talán jobb lenne úgy mondani: máshol volt. 2. A VILÁGOK Azon a helyen más volt az IDŐ, mint az az egyszerű, lineáris idő, amelyet itt a Földön tapasztalunk. Amikor az ember olyan helyre kerül, ahol az idő nem tapasztalható meg olyan formában, mint ahogy hozzászoktunk, szinte lehetetlen leírni, milyen érzés, mint ahogy szinte lehetetlen bármi más leírása is. Mivel az idő nemlineáris mivoltával létezik, egy pillanat egy egész életnek tűnhet és több, egymás utáni élet egy pillanatnak. De ez nem jelenti azt, hogy össze vannak gubancolódva a szálak és a kómám idején gyűjtött emlékeim sem gubancosak. A testnélküli utazásom "kezdetén" van tudatosság, de az önazonosságom emléke nélküli tudatosság mint egy álomban, ahol az ember tudja, mi folyik körülötte, de fogalma legalábbis olyan, aminek tudatában lettem volna. Egyszerűen csak itt voltam ebben a Oldal: ugyanakkor erős, olyannyira, hogy minden lökete végigmegy rajtam. Nem volt testem, 5 sincs, hogy ő maga kicsoda vagy micsoda. Van HANG is, mely mély, ütemes lüktetés, távoli,

6 lüktető sötétben. Akkor és ott "primernek" neveztem volna, de akkoriban nem ismertem egyetlen szót sem. A nyelv, az érzelmek, a logika: mindezek eltűntek, mintha visszazuhantam volna egy sokkal korábbi állapotba az élet megjelenésének idejéből Amikor ez megtörtént velem, amikor ott voltam (bármi is voltam), úgy éreztem, hogy mindig is ott voltam és mindig is ott leszek. Hogy is lehetett volna másként, amikor ez volt az egyetlen állapot, amit ismertem? Semmilyen emlékem nem volt semmilyen másról, és nem igazán érdekelt, hogy hol vagyok. Koncepciót alkottam arról, hogy miszerint vagy életben maradok vagy nem, de a közömbösségemtől csak még sebezhetetlenebbnek éreztem magam. Fogalmam sem volt ennek a világnak a szabályairól, de nem is siettem megismerni őket. A tudatom nem volt ködös vagy torz, egyszerűen csak korlátozott volt. Tudatomnak nem volt egy valódi központja. Nem tudtam, hogy ki vagyok vagy mi vagyok, de még azt sem, hogy vagyok. Amikor ott tartózkodtam nem voltam ember, még csak állat sem voltam. Egyszerűen csak egy magányos, tudatos pont egy időtlen vörösesbarna tengerben. Ezt az illúziót fokozatosan valami más érzet kezdte el felváltani: mintha nem része lennék ennek a világnak, hanem raboskodnék benne. Minél inkább kezdtem egy "én"- nek érezni magamat, olyasvalaminek, ami különbözik a körülöttem lévő hidegtől, nedvességtől és sötétségtől, annál inkább fenyegetőbb arcok bukkantak fel mellettem, ÉREZTEM SZAGOKAT. Ahogyan egyre élesedett a tudatosságom, a HANG intenzívebbé vált, egyre közelebb kerültem ahhoz a gondolathoz, bárki vagy bármi is vagyok, nem tartozom oda, ki kell onnan szabadulnom. De hova mehetnék? Amint feltettem a kérdést valami kiemelkedni kezdett a "fenti" sötétségből Újabb HANGot hallottam meg, mely a legösszetettebb, legrészletgazdagabb, leggyönyörűbb zene volt egyben és úgy tűnt, mintha örökkévalóság óta a társam lett volna. Összpontosítottam a tudatomat és megpróbáltam kitalálni, mi lehet az. Úgy éreztem, mintha éppen megszületnék. Nem újjá-, hanem meg-. "Alattam" vidéki táj volt. Zöld volt és buja. Mintha a Föld lenne, ugyanakkor mégsem. Bár nem tudtam, hol vagyok és azt sem, hogy ki vagyok, egy dologban teljesen biztos voltam: ez a hely teljesen valóságos. A "valóságos" szó dühítően hatástalan annak leírására, amivel próbálkozom. Igen, különbséget tudok tenni a képzelgés és a valóság között és tudom, hogy ez az élmény életem legvalóságosabb élménye volt. A lények teljes mértékben különböznek mindattól, amit itt e bolygón tapasztalhattam. BOLDOGSÁGuk akkora volt, hogy muszáj lehetett valami HANGot kiadniuk. Ha a boldogság nem távozott volna el belőlük ezen a Oldal:6

7 módon, akkor egyszerűen nem bírták volna magukban tartani. A HANG szinte megfogható és szilárd volt, mint egy eső, amelyet érez az ember a bőrén, de nem ázik át tőle. A LÁTÁS ÉS HALLÁS nem különült el azon a helyen, ahol voltam. A látás és a hallás olyan elkülönülést jelez, amilyen ott nem létezik. Minden megkülönböztethető volt, ugyanakkor minden valami másnak a része is... Meleg szél fújt végig rajtam, egyszer csak rájöttem, nem vagyok egyedül. Elkezdtem kérdezősködni ettől a széltől. HOL VAN EZ A HELY? KI VAGYOK ÉN? MIÉRT VAGYOK ITT? A lény, szavak nélkül beszélt hozzám: SEMMILYEN HIBÁT NEM TUDSZ ELKÖVETNI. Ahányszor feltettem a kérdést, választ adott, adtak, de a nyelven felül emelkedő módon: bennem közvetlenül felmerülő gondolatok formájában. De ezek nem olyan GONDOLATok voltak, amilyeneket itt a Földön gondolunk. Szilárd, azonnali gondolatok voltak. Képes voltam azonnal, minden erőfeszítés nélkül megérteni olyan dolgokat, amelyek felfogásához itt a Földön évekre lett volna szükségem. A felismerések azonnal jöttek létre bennem. A tudás azonnal és örökre eltárolódott bennem, memorizálás nélkül. A földi életben kénytelen vagyok mindezt a korlátok közé szorított fizikai agyam segítségével felfogni. Olyan volt, mintha a kérdés nem létezne válaszok nélkül. A válaszok hatalmas fogalmi építmények voltak, az eleven gondolat mérhetetlen nagy építményei, olyan összetettek, mint egy-egy város. Olyan hatalmas koncepciók, hogy többéletnyi időre szükségem lenne ahhoz, hogy kiigazodjak bennük, ha földi gondolatokra fordítanánk őket. A döntéseket mi hozzuk meg. Mi annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy az agyunkkal hozzuk kapcsolatba a gondolatainkat és azt, hogy kik vagyunk, hogy elveszítettük a képességet annak felismerésére, hogy sokkal többek vagyunk a fizikai agyunknál és a testünknél. (Van testem, de nem én vagyok a test.) A gondolkodás mögötti gondolkodás a felelős az összes olyan tényleg jelentős döntésért, amelyet ebben a világban hozunk. Ez a gondolkodásmód villámgyorsan hoz létre kapcsolatokat különböző szinteken, azokat szintézisbe hozva. Emellett a szabad belső intelligencia mellett a hétköznapi gondolkodásunk reménytelenül botladozónak tűnik. Nem egy Univerzum van, hanem sok, több, mint amennyit el tudok képzelni, de mindegyik mélyén a szeretet lakozik. A Föld egy olyan hely, ahol keveredik a jó és a gonosz, ez az egyedi vonása. Igaz, még a Földön is több a jó, mint a gonosz, de itt a gonosz olyan Oldal:7

8 befolyást nyerhet, ami a létezés magasabb szintjein elképzelhetetlen. A gonoszság az összes többi univerzumban is jelen van, de csak apró nyomokban. Az alternatív univerzum anyaga a szeretet és az elfogadás(befogadás). Mindaz, amelyben ezek nincsenek meg, azonnal feltűnik és látványosan nem illik a képbe. Az, hogy néha a gonosz győz, ISTEN tudásával történik, ez elengedhetetlen velejárója annak, hogy a hozzánk hasonló lények SZABADSÁGban léteznek. A gonoszságra azért van szükség, mert nélküle nem valósulhat meg a szabadság. Szabadság nélkül pedig nincs fejlődés, nincs esélyünk arra, hogy azzá váljunk, amik VAGYUNK. A szabadság létfontosságú ahhoz, hogy betöltsük funkciónkat a Földön. Legigazabb, legmélyebb Énünk teljesen szabad. Ez az igazi spirituális énünk melyet hivatva vagyunk megtalálni. De amíg meg nem leljük, addig is minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy kapcsolatba lépjünk ezzel a csodálatos aspektusunkkal. Itt az a szerepünk, hogy felnőjünk az istenihez. A szeretet-tudatállapot és az együttérzéstudatállapot manifesztálásával jutunk közelebb spirituális önmagunkhoz. Ez a két tudatállapot létező dolog, konkrét dolog, a spirituális birodalom építőanyagai. Megszámlálhatatlan univerzumon keresztül láttam az élet pezsgését, beleértve olyanokat is, ahol sokkal fejlettebbé vált az intelligencia, mint az embereknél. Láttam, hogy számtalan "magasabb dimenzió" létezik, de csak úgy lehet megismerni ezeket a dimenziókat, ha az ember beléjük hatol és közvetlenül tapasztalja meg őket. Ezeken a magasabb szinteken is létezik ok-okozat, de a mi földi felfogásunkon túlmenő értelemben. A földi idő és tér világa szorosan és sok szálon összefügg ezekkel a felsőbb világokkal. Az összes világ ugyanannak a VALÓSÁGnak a része. Az univerzum fizikai oldala csak egy porszem a láthatatlan, spirituális oldalához képest Helyzetem olyasmire emlékeztetett, mint magzaté az anyaméhben. A magzat a méhlepény néma társaságában lebeg a magzatvízben, a méhlepény táplálja és teszi lehetővé számára a kapcsolattartást a mindenhol jelenlévő, láthatatlan Anyával. Olyan közel kerültem a forráshoz, ISTENhez, mintha nem is maradt volna távolság köztem és ISTEN között. Ugyanakkor érzékeltem a Teremtő Végtelen kiterjedését, tudtam, milyen elhanyagolhatóan kicsi vagyok hozzá képest. HANGja meleg volt, továbbá, személyes. Megértette az embereket, megvoltak benne azok a tulajdonságok, amelyek bennünk, csak Végtelenül nagyobb mértékben. ISTEN van az univerzum tökéletessége mögött, de ISTEN Oldal:8

9 egyben EMBER is, még sokkal inkább, mint ÉN vagy ÉN, aki e sorokat olvassa, mert tudja, milyen rettenetes teher ISTEN-tudat nélkül létezni akár csak egyetlen pillanatra is. Olyan volt, mintha ISTEN hullámfalaknak tűnő gondolatokon keresztül beszélne hozzám, amelyek mindent meghintáztatnak körülöttem és megmutatták, hogy van a létezésnek egy mélyebb szövete, amelynek mindnyájan, mindig is részei voltunk, de aminek nem vagyunk tudatában, pedig ISTEN folyamatosan jelen van bennünk. Az ember tudása az eredetéről meglepő módon képes rendbe hozni az életét. Olyan teljességet éltem meg, mint még soha. A szeretet a VALÓSÁGOK VALÓSÁGA, az igazságok felmérhetetlenül gyönyörű igazsága, ami ott él és lélegzik minden mélyén, ami létezik vagy létezni fog és annak, aki ezt nem tudja, vagy nem foglalja bele minden tettébe, annak esélye sincs arra, hogy akár csak megközelítőleg megértse, kik és mik VAGYunk. Ez egy rendkívül fontos szakasza a létezésünknek. Egyre többet kell megismernünk a magasabb rendű tudásból itt, a Földön élve, tudatunknál maradva, miközben az agyunk teljes gőzzel működik. Mivel volt testem, de én teljesen mentes maradtam testi énemtől, teljes hozzáférést kaptam ahhoz a Valódi, Kozmikus Lényhez, aki igazából vagyok és akik mind vagyunk. Mivel földi gondolataim nem voltak útban, maradt a "tágabb" gondolatok számára helyem. A magasabb rendű világokba való betekintés szükséges feltétele, hogy az ember megszabaduljon az énje kötelékeitől. A "transzföldi" énünk elfelejtéséhez viszont szükségünk van ahhoz, hogy még hatékonyabban tudjunk "itt és most" lenni. Ha teljes mértékben tudatában lennénk az Itt és Most-on túli világoknak, még nagyobb kihívás lenne elnavigálni földi életünket, mint most. Ez nagy mértékben lassíthatná fejlődésünket. Tudatosságom növekedett, már akkora volt, mintha az egész univerzumot magába foglalta volna. Nem emlékeztem a földi múltamból semmire, de ettől nem lettem kevesebb. Azt tudtam, hogy egy lélegzetelállítóan hatalmas és összetett univerzum polgára vagyok, amelyben a szeretet "uralkodik". Mindannyian abban a helyzetben vagyunk, mint én. Az ÉRZELMEK is egészen mások. Minden érzelem jelen van, de mélyebbek és tágabbak, nem korlátozódnak "belülre", hanem kívül is vannak. Mintha minden egyes hangulatváltozás az időjárás azonnali változásában tükröződne. Ez azt is szemlélteti, hogy mennyire nem létezik "odafent" és "bent", meg "kint". Oldal:9

10 DR. EBEN ALEXANDER: A MENNYORSZÁG LÉTEZIK 3. VISSZATÉRÉS Amikor visszatértem a "primer" állapotba, már nem éreztem azt a zaklatottságot, mint előtte tudtam, mi van azon túl. Tudtam, ha összpontosítom az erőmet, képes leszek visszatérni a "magasabb szintekre". Csak annyira van szükség, hogy az ember képes legyen valamire gondolni ahhoz, hogy el tudjon indulni a valami felé. Minél jobban megismertem a "fenti világot", annál könnyebb volt visszatérni oda. A "lenti világban" az idő ismét olyan szeszélyesen viselkedett, mint korábban. Az egységből kiszakadva bármilyen mély szomorúság is égett bennem, valamilyen különös bizonyosságot éreztem, hogy minden rendben lesz. Elindultam visszafelé, de nem voltam egyedül és tudtam, hogy soha többé nem fogom egyedül érezni magam. ISTEN mindenhol velem tart. Az utazás során egészen eddig szabad voltam. A lehető leghatékonyabban utazgattam a világokban anélkül, hogy érdekelt volna, mi lesz a vége. A végkimenetel egyáltalán nem számított, mert nem támadt bennem szemernyi bűntudat vagy aggodalom azzal kapcsolatban, hogy valakinek fájdalmat okozok. Ismét láttam arcokat, de még mindig nem tudtam azonosítani őket. Azt tudtam, hogy az egyik különösen fontos számomra. Annyira, hogy kockáztattam a leereszkedést a "lenti" világba, hogy ismét vele legyek. A szavait nem értettem, de valahogy arra utaltak, hogy dolgom van még itt. Számít, hogy visszatérjek, kötelékeim vannak odalent. Olyan kötelességem, amelyeket tiszteletben kell tartanom. Egy fiatal fiú arca volt. A fizikai létezés legfőbb tulajdonsága a védekezés (=zárás), miközben a spirituális létezés ennek pont az ellentettje. Az elmém, a valódi énem visszakényszerítette magát a fizikai létezés túl szűk és behatárolt öltözékébe, azokba a dolgokba, amelyekről egy héttel korábban még úgy gondoltam, a létezés egyetlen módját jelentik. Ezek most különösen kemény feltételeknek tűntek. A visszatéréskor az elmém intenzív osztályos pszichózison ment keresztül. Az ekkor átélt fantáziák csak kihangsúlyozták, hogy mennyire is beszélgetéseknek mekkora része automatikus. Az agy úgy navigált keresztül az ismerős társasági élet tájain, mintha robotpilóta vezetné. Idegsebészként korában is tudtam, hogy Oldal: A látogatókkal teljesen tiszta fejjel beszéltem, miközben lenyűgözött, hogy ezeknek a 10 különbözik a mélykómás hipervalóságtól az emberi fantazmagória.

11 az agy lenyűgöző szerkezet. Én már ekkor tudtam valamit, amit az orvosok kezdtek elfogadni körülöttem, hogy teljesen jól vagyok. Életemben először tényleg TELJESen "jól". Míg idegsebészi ismereteim lassan és óvatosan szivárogtak vissza, arra döbbenetes tisztasággal emlékeztem, ami a testemen kívüli hét során történt. Mérhetetlenül örültem annak, hogy visszatértem szeretteim közé, de annak is örültem, hogy most először életemben sikerült megértenem, ki is vagyok igazából és miféle világot népesítünk be. Amin keresztülmentem, az megváltoztatta az agyról, tudatosságról és magáról az élet jelentéséről és nem-jelentéséről alkotott minden addigi elképzelésemet. Volt egy szó, ami írás közben újra és újra megjelent. VALÓSÁG. Az agyamnak az a része, mely ahogy az orvosin tanítják: a körülöttünk lévő világ megteremtéséért és az érzékszerveimen át érkező adatok befogadásáért felelős leállt. Mindennek ellenére én mégis éltem és tudatomnál, valódi tudatomnál voltam egy olyan univerzumban, amely legfőképpen szeretetből, tudatosságból és valóságból áll. Az örökkévaló spirituális énünk valóságosabb bárminél, amit ebben a materiális világban tapasztalhatunk, és isteni összeköttetésben áll ISTEN Végtelen szeretetével. Mi különálló tárgyak gyűjteményeként tekintünk az univerzumra, melyek időnként kölcsönhatásba lépnek egymással, de azért teljesen függetlenek maradnak. Az 1920-as években a kvantumfizikusok már kijelentették: nem lehet különválasztani a megfigyelőt a megfigyelés tárgyától. Ezen a szinten tehát kiderül, hogy az elkülönült tárgyak univerzuma csak illúzió. Materiális univerzumunkban minden kapcsolatban van minden mással. A részecskék mindegyike kapcsolatban áll az összes többivel, a legmélyebb szinten mindegyik össze van kötve. Ami azt illeti "nincsenek" is "tárgyak" az univerzumban, csak energiavibrálások és kapcsolatok. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy TUDATOSSÁG nélkül lehetetlen az univerzum végső felépítését kutatni. A Tudatosság messze áll attól, hogy csupán fizikai folyamatok mellékterméke legyen, és nem csak hogy valóságos, hanem konkrétan valóságosabb fizikai létezésünk bármely más aspektusánál és minden valószínűséggel mindennek az alapja. Ha igazán mély szinten szeretnénk tanulmányozni az univerzumot, el kell ismernünk a tudat létfontosságú szerepét a valóság megfestésében. A tudatosság minden létező dolgok alapja. Olyan szoros kapcsolatban álltam vele, hogy nem is lehetett különbséget tenni az "ÉN" és az engem körülvevő világ között. Közülünk Oldal:11

12 mindenki is össze van kötve egy nagyobb univerzummal, ami a mi valódi otthonunk. Ez az univerzum egyáltalán nincs messze. Ami azt illeti egyenesen itt van, itt, ahol ezt a mondatot gépelem és ahol TI/Önök olvassátok/olvassák e sorokat. Nincs mesze, egyszerűen csak egy másik frekvencián létezik. Ahhoz, hogy tényleg megértsük az univerzum sok dimenziójának bármelyikét, a részévé kell válnunk, pontosabban, meg kell nyitnunk magunkat a hasonlóság számára, amely már ott rejlik bennünk, de amelyről esetleg nem tudunk. Végső soron saját tudatosságunkkal kell mélyen tisztában lennünk ahhoz, hogy felfedjük ezeket az igazságokat. Ahogy tudatom volt egyszerre elkülönült, ugyanakkor egy az univerzummal, úgy húzódtak össze vagy tágultak ki "ÉN"-em határai is, hogy mindent magukba fogadjanak, ami az örökkévalóságban létezik. A tudatom és a körülöttem lévő birodalom határának elmosódása néha olyan erős volt, hogy az egész univerzummá váltam. Úgy mondhatnám másképpen, hogy átmeneti időre Egységet tapasztaltam az univerzummal, amely végig ott volt, de egészen odáig vak voltam rá. Az univerzumnak nincs se eleje, se vége és ISTEN minden részecskéjében teljesen jelen van. Jóllehet soha nem kezdődött el és soha nem lesz vége, központozások azért vannak az univerzumban, amelyeknek az a szerepe, hogy lényeket teremtsen. A mi univerzumunk létrehozása is egy ilyen kreatív központozási jel volt. Az elmúlt 400 évben a kizárólag materiális világra támaszkodó tudományos megközelítés komoly gondolt jelent: elveszítettük a kapcsolatunkat a létezésünk központjában rejlő mély misztériummal, a tudatosságunkkal. A nyugati civilizáció minden siker ellenére ezért nagy árat fizetett a világ leglényegesebb összetevőjében számolva: az emberi lélekben. A K Ö N Y V B E L S Ő F Ü L S Z Ö V E G E Oldal:12

ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű

Részletesebben

ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü

Részletesebben

ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú

Részletesebben

Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó

Részletesebben

ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú

Részletesebben

ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö

Részletesebben

ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á

Részletesebben

Í É Á Á É É Á Ó É ú ü ö ű ű ö ű ö Í É É É Á Ő É ú ö ü ú Í Á ü ö ö ö ű ö ú ú ü ö ö ö ü ú ú Ü ö ű ú ö ö ű ü ú ö ö ű ü ö ű ü ö ű ü ö ö ű ö ö ű ö ű ö ö ű ö ű ö ű ö ű ö Á Ú ü ü ú ű ö ö ö ö ö Á ú ú Ü Á É ö ü

Részletesebben

ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő

Részletesebben

Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű

Részletesebben

ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü

Részletesebben

ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő

Részletesebben

Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó

Részletesebben

É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú

Részletesebben

Á ü ü Á ú ő Á ő ő ő ö ö ö ő ü ü ő ü ő ő ő ű ű ö ő ő ő ü ő ő ő ő Á ő ő Í ú ú ú ú Ö Á É Á Í ú ű Ö ú ú ú ő ü ő ő ü ő ü ü ő ü ő ü É É ű ü ő ő ő ő ü ő ü Í É É Á Ó É ú Ö Ó ú Ö ü ú Í ő ő ő ö ő ü ú ő ö ő ő ü ű

Részletesebben

Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á

Részletesebben

ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú

Részletesebben

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö

ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö ü ú ö Á ü ö ö ö ö ö É ű ű ö ö ö ö ü ö Ó É Á Á Í Á Á ü ö ű ü ü ű ü ö ü ü ü ü ö ö ú Ü É Á É ö ö ü ú ö ű ú ü ö ű ö ú Á ú ö ű Á Í ö ü ö ö ű ö ú ú ö ö ö Á ű ű Á ö ö Á ö ü ü ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö ü Í É Ü É Á

Részletesebben

ö ü ő ö ű É ö ö ü ü ö ö ő ő ö ö ü ő ő ö ö ö ö ü ö úő ö ö ő ű ú ő ü ő ő É öü ú Í ú ü ő ő ú ű ő ú ü ú ú ú ő ö ö ő ö ü ü Ú ö ő ü ö ő ö ü ű ü ö ü ö ő ű ö ő ü ő ű ú ü ő ő ő ú ú ü ö ö ő ő ű ő Ü ö ö ö ö ű ú ö

Részletesebben

ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő

Részletesebben

Á Á Ö Á Ó Ü ü Á Ó Á Á Á ú É É É É É É Á Á Ó Á Ó Ó Á Ö Ó Á Ó Á Á Ó Á Ú Ö Ö Á Ö Á Á Á É Á Á Á Á Á Á Á Á É Ó É Á Ó É Ó Á Ó É Ó É Á Ó Ö Ö Á Ó ö ö ú Ö Á É Ó Ú Á Á Ú Ó Ó Ó Á Á Á Á Ú Á É Á Á ö Á Í Á Á É Í

Részletesebben

Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü

Részletesebben

ö É ú Á Á Á Á Á É ü É É Á É ö Ő Ó Á Ő Ó Ó Í Ó Á ö Á Á Á Á Á É ÁÉ Á Á Á É É Ú É Á Á Á É É Á Á Á Ö Ö É É É É É É ú Á É É Ó Á Ó Í Ó Á Á Á ú Á ö É É É É É ő Á Ú Í É Á ö Á É Í É Ő Ó Ó Á É Í Á É É ö É Á Ő Ó

Részletesebben

í á í ö ö ö é ú é ö é ö ü é ö é é é á é á ü á ó á é Íí ő ő é ü é á á á ó ó ú ö é áíű ő ő é ö ó é í é é é á á é í á á ó é á ó é ü á é é Í í é ü ő ő é á é ü ú ó á é ű ő é ő ő ö ű ő ő á á á á í é é é á á

Részletesebben

Í ö ö É Í ö ú ú Í ö Ö ú ö ú ú Ú ö ú Ö ú ú ú ú ú Ó ö ö ú ú ú Á ú Á ú ö Ú ö Ó ú Ú ö ö ö ú ö ö Á Í ö ö ú ö Í ö ö ö ö É ö ű ö Í ö ö ű ö É Á ö ö ö ö ú Í ö ö ú ö ö ú É Á Í ú ö ö ö ö Í Í ú Í Í Í É Í ű Í Í Í Í

Részletesebben

á á Á Á É É ÉÉ ú í Á Á É ö É Á Á á á é á é á Ű é á á é ő á á á é ú ő ő é á ó é é á í á ó á é ő é á á á é ó í á á ü é é á é á á é á á ó é é ö é Ü Ö Ö á á é é í é ú á ö é ö é é á á é á á é é ő á ő ő á é

Részletesebben

Í É É É ú ú ö ü Á ö Ó ú ö Ö ú ú ö ö É ü ű Í ű ú Á ö ö ö ö ü ö É ö ö ö Á ö ö ö ü Á Á É ö ö Í Í ű ú ú Í ü ö ű ü ö Í Í ö ü ö ö ö Ú ú Ö ö ü ö ú ú ű ö ü É ü Í ö ú ö ö ü ö ö ö ö ö ü ű ü ö É Á ü ú ú ö ö ö ü ü

Részletesebben

Á Ö É Ö Á É Ü É é ü é é ö é ö é ö é é é ö Í ó ó ó ö ü é ó ó ó é ó ó ó é ö é é é ó é é é ö Í ó ú Íü é ö é é é ö ö ö é é ü é é ö é é ó ü é ó ú é ü é ü é ó ó ó é é é ö é é ó ó é ü ó é é ö é é é é Í ó ó Í

Részletesebben

Í ű é ó ú Á ö ő ö é é é á é é ó ú ő ö é ó é á é é é é é é é ó á É É ü ő é é ó á á í á ó á é á ó á é é ü ó é ü ö ó ú ö é ö á ű á í é é é ü é é é ö á á á é ó é é ü á ü á á ú á á á á é é é é ü é é é ó é á

Részletesebben

Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő

Részletesebben

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü

ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö Ü ü ö Á ö ö ö ö ö ö ű ö ú ö Ö ú ö ű ű ö Á ö ú ü Ö Ü Ü ü ö Á Ü ö Ü Ü ö ö ö ű Ü ü Ü ö ö ú ü Ó ö ü ú Ü ö ü ü ö ö ö ö ü ö ö ü ö Ö ö ö ö Ö ü ö ö ű ö ö ö ö Ö ö ö ö Ü Ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö Ü ű ö ú ö ú ö ö Ü ü

Részletesebben

Ú Á É í ő í ó ó ó í ö í ö ö ö í ö ö ö ö ö Ú ö ó ö ö ö í ö í ő ö í í ő ö ú ö ó ö í Á í ó ő ú í ő ő ú í í ó ő í ó ó í í ő ó ó ó ő ó ó ő ü í ü ó ü ő ó ő ó ü í ó í ő É ö ö ö ő ü ő óí ö ű ö ü ó ö ö ő í ó í

Részletesebben

Í ö Í ú Ú ö É Ú É Í Ó Ó ö ö ö Ö ú ú ú É Í É Í Ó Ú ö ö Ú É Í Ö ú ö ú ú Ö ú ű Í Ó ú Í ú Í Á É Í Ó Ö ö ú Ú Ö ö Ú É Í Ó É Í ú ű Í Í öé ö Í Í ú ú ű ö Í ú ű ö ú É ű ú ú Á ú Ö ú ú ö ö ú ű ú ö ö ö ö ú ű ú ö ú

Részletesebben

í ú ő ü Í ö í í ú ú ü í í ő ú ö í Ú Í ö ú Á É Í Á É É í Á Á ö É ú É Ü Á Á ö É Á Á Á É É Á Í í ő ö Á Á Á Í ö É Í í Í í ő í ő í í Á Á É Á ő ő ő ő í í Í Í ő ö Ö É Á É ő Ú ö ö ö ő ő É Á É É Á Í Á ő É Á ő ő

Részletesebben

É É É ú ú í ü ú Ó ú í Á Ö É Ő É í í í ú Á Í í ü ö ú ö ö í ö ü Áö í ö ö í ö í í ü í É Ü Ú É ú Í É É É Í í Á É í í í ü ü Í Ó í í í ú ÍÁ Í í í í í É í ö í ö Ü í Í í íí Í Í Á ú É É Á í É É í í í í Í É ö Í

Részletesebben

ű Ó ü ü Ó ű ü Ö ű ű ü ü É ü ü ű Ö Í Ő Í ü Ö ű Í ű Ú Ú É É É Ú ü ü É É Á ü ü ű ű É ü Ú ü Í ü ű ü ü ü ü ü ü É Í ü Ó Ő Á ű ü ü Í ü ü ü ü Í É ü Á Í É Í ű Í Í ü ü Ö ü ü ü ü Á ü Í ü ü ü ü ü ü ü ü Í ü ü ü ü

Részletesebben

í í í ö í ő ö ö ő ö ö í ű ő ö í í Ö í í í ő í í ö í í í ú Ö Á í í í í í Ö í í ö í í ő í í ö ű ö í ö í í ö í í í í ö ü í Ö É É ö í Ö ő Ö í í ő ü ő Ö ő Ö ő ö Á Á Á Á É É É Á Ö ő Ö ú ö í ú ű ú í Ö ü ú Ö ő

Részletesebben

Ü ú ő ó ö Ö ó ó ő Ö ú ő ö ó ő ó ö ö ú ó ő ö ö ő ő ö ó ú ő ö ö ő ó ö ó ö ö ö ó ó ö ó ó ú ú ö ő ú ö ó ó ó ö ö ö ö ú ö Ü Á ú ő É ó ő ö ú ő ő ő ú Ö ú ó ó ó ó ú ő ó ö ő ó Ü ú ő ő ö Ü ó ő ó Á Á Ü ő ö ö Ü ö ö

Részletesebben

ö Ü Á Á Á Á Á Á É ö ü Á Á Á ö Á Í É Á Á ö ü ő ú ő ü ö ü ő ö ü ö ü í Á í ö ö ü í Ö ú ö ö ü ő Ö Ü Ö í í ö ö ö í í ú ö ő ü ü É ő É ő Á Á Á É É ü ű ö ő ű ú ú Á Á Á É É ü í ü ö í í í í ü ö ö ő Ö Ö í ü ö í í

Részletesebben

ű ö ö ö ű ö ö ö ű ö Á Á Á Á É ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Á ö Á Á ű Í ű Ü ö ú ü ü ö ú ú ü Ú ö ö ú ö ü ü Ü ú ö ö ö ű ö ö ű ö ü ü ű ö Í ű ö Ő Á Í ö ö ú ú ü ö ü ö Ó ö ú Í ü ö ű ö ü ö ű ú Í ö ü ú ö ö ú Á Ü

Részletesebben

Í Í ú ú ü Í ű Á ú ü ü Á Ú Ó Á ü ü ü Í ü ú ú ú ú ú ü Í ú ü ü Á ú ű ü ü ú Í ü Á ű ü ü É Á ü ü ü Á ü Á Á ü ü Á Ö ü Ö ű Ú Í ú ú Ö Ö Ú ú ü Í Ö ű Ö Ü ú Ö ü Í ü Ü Ö ü É Ö ű Ü ú Á ü ű ű Í Í ű Í ú ú Ó Í É Í Á ü

Részletesebben

í í Í ö ű í í ő í Í Á Í É í É í Ő ö É Ú í É Í Á É É ö ö Á Ö É Ú Ö ö ö í í í í í Ö É É É Í ű Í í í Í í í í í Á Á É Ö Ö É Á É É É É Á É É Á É É í Í ö í í í Á Ö É Ú Á Ú Ö É Ö Á Ú É Á Á ö í í Á í Á Ö Ó É Ű

Részletesebben

Á Ö Ö Ö Á Í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö ü ö Ö ü ö üé ö Ö ü Ö ü ö ö ö ö í ö ö ö Ö Ü í Ó ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ö Ö ü Ó ö Ö ü í Ö ü ö Ö ü ö Ö ü ű í ö ö ö Ó ö ö ö ö ű ö ö ü ö í ö ű ö ö ü ű ö ö ö ö Ó ü ö ö ü ö ö ö ű

Részletesebben

Á ö É ö Á É ú ö í ü é é ö é ö é é é é é í é ú ö ö é é é í ü é é é ö é í é é é ú ö ö ö ö é é íú ö Ó é é ö é é í é ö é ú ö é í é é í í í í í é é ö í í ö é í ú é ö é é é é í é é Ö ö é ú é é é é í é ö í é

Részletesebben

ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő

Részletesebben

ő Ö ő í í ó ó ó ú ő ó ó ü ő ö ő ő ó ó ü ó í ő ö ö ö ó ő ó ö ö ő ó ó ó ó ö É ó ó ű ö ü ő ó ó ú ó í ó ő ó ó ő ú ó í í í ó í í ő ó ó ő ü É É Á Á É É ó ő ö ő ő ő ő ö ő ő ö ő ő ő ü ó í ö ó ó ő ú ő ó í ő ö ő

Részletesebben

Ó Ú Ö É Ö Á Ú Ó É Ö É É Ö Á Á É ö ü ö í ö ö ő ó ö ö ő ő ö ó ö ű ő ő ö ö ű ö í ő í ű ö ü ű ö ó ö í ó í ű ó ű ö ő Á Á í ú ő ö ö í ó ú ó ú ó ú ó ú ó í ó í í ó ö ö Ö í ó ő ú ő ó ú Ö ű ő ö ö Á Á Ó ó í ó ó ö

Részletesebben

í Í Ő í Ü ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó Á Ó Ü í í ó í Ó Ü í Ó Ó í ó ó ő ő í Ó í Í í Ő í ó í Ó ö ó ó Ö ó ó Á Á ó Á ó É ő í í ő í Í í í í í ó ó ó í Ó Á ö Ö í í É Ő Á ó Á Á É Í É ó í ő í ő Ó ó ó í ó ő ó ó í ó ő Ó ő í

Részletesebben

ő ű ő ö é ö é é ő ü é é ö ü ó Ó Ö é ü é ö é Ö é ő ü é ű ő é é ö ó é Á é ő é é ő í ő ö ö ö ű ö é ő ő ő é ü é é í ő é ő ú é ő ó ó é í é ő ü é ü ó ü é ő ü é ő ü ö ő ü ü í é ü ő ő ö é Á é ő é é ő ü ő ő é é

Részletesebben

Ö Ú Á É É Í Á Ü Á É Ö Ö ő Ö Ö Ö É Ó Ö Ö Ó Ö Ö Ö Á Ű É É Ó Ó Ó Ö Ó ő Í ő Ó Ö Ö Ö Í Ö Ú Ó Ó Ó Ö Ö Ó Ó Í Í ö ú ö ű ö Á ö Í ő Á ö ü ö ö ü ö ü ö Ú ö Ö Ö Ö ő ő ő Ó ő ö Ö ÍÍ Ö Í Ö Ö Í Ö Ö Í Í ő Ö ö ő ő ú ö ü

Részletesebben

ü ö í ő ü ü ü ő ő ő ű ő ö ü ő ü ü ö ű ő ö ő ő ő ő ü í ö ü ő ő ő ö í ú ő ü ő ü ő ö í ő ö ő ű ő ü ú ő ü ü ő ő ö ő ü ő ú ü ü ő ő ö í ö ü ő ő ö í ö ö ö ő ö ő ő ü ö ő í ő ő ő ő ö ö ő ő ő ö ö ő í ő ű ü ö ö ő

Részletesebben

ú ő ű ű ő ő ő ő ú ő ü ü ü ú ú ü ő Ó ő ü ő ú ü ú ü ő ú ü ú ü ü ü ü ü ú ü ő ü ü ű ü ő ü ü ü ü ú ü ü ő ú ü ő ú ú ü ü ü ü ü ü ő ü ü ü ú ü ü ü Ö ü ú ú ü ü ű ű ü ü ü ő ü ő ü ü ú ú ú Í ü Ü Ö ű ú Ú ú ü ű ü ú ü

Részletesebben

ő ü ö í é é é é ő ő ő í ő ő ő ó é é é é ü ö é é ő é í ő ó ó é ü ö ő é é é í é ö é ű ö é éé ő ü é éé ő é ó í í é é í ú é é ö í é é é é é é ú é é é ú é í ó ű ö ő ö ó ü ő ó ö é é é é é éü ö ű é é ü ő ó é

Részletesebben

Ú É Ú í ö ö ö ü ű ú ű ű í ű ü ö ö ő ű ú í ö ö Ü ö ű Ü ú í ő ö ö ű ü ö ő ú ö ü ö ö Ü ö ö ű ű ő ű ü í ú ű í ő í ő ő í í ő ö ö ő ő ő ö ö í ű ő ö ő í ő Ü í ű ő ő ő ő ő ő ü ű ű ő ü ö ö ő í ű ü í ű í ű í ő í

Részletesebben

Á Á Á Ú ű í í ÁÁ É í Í í Ö Ö É Ü Ó Ó í ű Á É í í É É É É É É É É Ő É É É É Ó í É Á ú ú ú ú ü ű í ü ű É ü í í ú í ú Á Í Á Á Á Í ű í Á Á Á í Á Á Ö Á í ü ű í í ü í í Ö ü í Á Á Á ü ű í í í í Í űí í Á Á Á ű

Részletesebben

Á ü É ö ö ö ü ú Ö ö ö ö ö ö ű ű ö ü ú ú ö ö ü ü ö ö Í ö ö ú ö ö ö ö ö ü ö ú ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ö ú ú ú ö Í ű ö ú ú ö ü ü ö ö ö ú ú ö ö ú ö ü ö ö ö ú ű ü ö ö ú ü Í ö ú ö ö ö Ü Á Ó Í ü ü ö ú ö ú ú Ó

Részletesebben

é é É É Á Ó é ű ú ü ü é ü é ő é é é ü ő é ő É é é é í í Í é é ö é ú ö é Ö ő í é í é ú ú ü é é é ö ö é ő éí é é é ő é é ő é é í é é ő í ő é Á ö é í ö é ő é é ő é é é ő ö é ő ö é í í Í É é í é é é é é ö

Részletesebben

Á Á ü ö Ő é ü ö é é é ü ö ö ö ó ü ü ü é ü ö ö é Á ö ö ö é é é é é í é í ó é ó é ó ó ö ü ö í é ü ü é ö ü í ö é é ü é ó é ö é é ü é é ü é ü ü ü é ö ü é é ü ö ö ó ö ó í üí ö é é Á ú ö é é ü ú ó ö ó ö í í

Részletesebben

Ö é Í Í ü ü é é ö é ö é ÖÍ é éé ű ú é Í ö ű ö é é é é é Í é é é Í Í ö é ö é é é ü ö é Ó Ö é ü é ü ü é é Ü é Í é é é ü ö é é ü é é ü é ö éé é é Í ú é é é Í é Í Í é é ü Í ö é ö é é é ü é ü Í é ü Á é é éé

Részletesebben

Á Ö É Ó Á É Ó Ü É ü ö Í ö ö Í ü ö ö ú ü ú Í ö ö ú Í ű ö ú ü ö ö Ö ü ö ö ö ú ö ú ö ö ö ö ö ü ú ü ö ö ö Í ö Í ö ú Í Í ö ö ú ö ú ü ö ö Í ü Í Í ü ö ü É ú Ú Í É Í ö Ö ü ö ü Í ü ú É Í ö ü ö ö ö ö ü ú Í ö Í Ö

Részletesebben

Ö É É É É Á ü é ü ö ó é é ú é ő ú ö ö é ú é ő é í é é ó ü ü ó é ő í ó ó ű é é é é ő é é é ó ő ö ő ö ó ú ó é é ű í é ó ó é é é é é é é ő ó é é ő é ó é é öü ő é é é é ó é ő é ö é é í é ó ő ó é é é ü ó ú

Részletesebben

ö ö ő ü Á ő ü ö Í ü ö ö Á Á ü Í ü ü őí ö ü ö ö ö ü Í ü ö ö ö ü ü ö Á Á ö ő Í ü ő ü ö ü ü ő Í ö ö ő ü ü ő Í Í ő ö ő ő ö ő ü ü ü ő ö ü ü ü ü ü ő ő ö ő ü ü ü ü Í ő ö ö Í Í ü Í Í Í ü ö ö ö ü ő ő ö ő ő Í ő

Részletesebben

í ő ü í ú É ó ő ő ö í ó Í ú í ő ü í ú ü ő ó ó ő ő ő ő ó ö ö ü ö ö ó ö ó í ö ö í ő Ö Ö Ö ő ó ő ő ő ö ő Í ó ő ó Ó ő ó ö ö ú ú ö ö ú ö í ő Á Ö ő ő ó í ő ü í ú ü ő ő ő ő ő ó ö ú Ö ú ú í ö í ó ó Ö ö ő ö ó ú

Részletesebben

Á ö í Ö ó í ö ú ó ü ö ö í í ö ö Í ö ö ö ö í ö í ó ö í í É Á Ó í ú íí Ó É Ű ó ó ű ó ú É É ó í ü í ó ó í ű ó ö ó í ó ű í ó ö ó ú í í ü Á ú í ö í ó ú ö ó ó í í ó í í ü ö ú ű ú ü ó ó í í ü ö ú Í ó ó ó í ü

Részletesebben

í íű ú ü Á Ö É Ú É É Ö í í í í ü ű ű Ó ü ü ö ö Á ö ö ű í í í ű ö ö ö ö í ö ű ü ö í ö í ö ü ö Á ö ú Á ú ú í í í í í ü í ű ü ö ö ú ü ö í ö ö ü í ü í í ö ü ü Ú íí í ü í í í í ü íí í í ú ö í í ü í ú ú í í

Részletesebben

ó Ö ü Ö ü í ó ó ü í ó í í í ó í ú ú í í ó í Ú ü í ü Á ü í ú ó ó ó ó ü ü ü Ö í Ü í ü É ó ü ó í í ó í í ú ó ü ó í ó í ü É í í ü ü Ö í Ö ü ó í ó ó ó Á ó ü í Á ó ú ú ú ó ó í ü ü Ö Ö ü Ó í í í ó ó ó ü í ó ú

Részletesebben

ö é ü é ü ö ü é é é ü ü é í ü é é é é é ö ö ö é ü ö ö é ü í é ü ü é ü é ö é é ü ö ü ú ö é é ö ö é ű ö é é ü é ö é Ö é ü é é ü ö ö é Ö é ü ú ü é é ű ö é é ü ü é é ü ü é é é ü é ű ö é é ö ö ü é é ü ö é Ö

Részletesebben

ö Ö ü ő í Ü ö Á Ü Ü ő ő ő ő ü ű í ő ű Ó í ú ü í í ő í í ű ő ú í ö ő Ü ö ö í ú ö ő í ő í í ő Ü ú ő í ő í ü ő ü ő ö ö ö ő ő ú ü ü ő ü ü í ú í ő ő ü ő í ü ö ö ű ü ű ü ő í ü ú ő ö ü ü ő ő ő ö ő í í ő ő ú ő

Részletesebben

ű ö ú É Í Á ü É ó ű ö ú ú ő ó ó ö Í ő ó ó ó ó ó ö ó ő őí ö í ö ő ö ő Á Á É őí ő ü őí ü Á ó Á í í ó Á ó ó í ó ó ő Á É ö Ú ő ü Ö ó ö ó ö ö í Á ö ő ő ó ó ó ó ö í í í ú ó í ö ö ő ő ő Ö ő í ö ó ó ö í ö ö ő

Részletesebben

ő ő ű í ú ő ü ü ü ú ü ü ő ü ü ü ü Ó Ő Ö Ú Í Á Ű Ó É É Á É ü ü ő ü í ő ő í í í ő ő ű í ú ú í ü ú í Á Ö í ő ő ű í ú ű í ő ő ű í ú Ő Ó Ö Ú Í Á ÍŰ Ó É É Á É ű í í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő í í ü í Ö í í ú

Részletesebben

ó Ö Ö ü Í Í ó ü í ó í í ü Í ü ü í ó í ú ó í ó í ó ó ü í Á Á í Ó É í Ó ó Ó í Í í í ó í ó Í ó ü ü Ö ü ó í Ó ű Ó ó ó ü í ó í í Ó ú ó ó ó ó ü í ü Í Í ú í Í Ó ó í ü üó ó ü ó í ó ú í ü í Ó Í í Í í ó ó Á ó ó

Részletesebben

É Ó É É É Ó É Ú Á Á É É ó É Á Á ó É Á Á É ú É Á Á ó ő ü ő ü ő ó ó óú ö ó ó ó í ő ő ő í í ő ú ő ű ö ü ö ú ü ő ö ő ü ó ő ő í ö ő í ú ü ő ö í ő ő ü ő ó ú ó ő ö ú ű ö ő ó ú ü ó ó ü ó ő ó ő ő ő óó í ő ú ó ő

Részletesebben

Á ú ó ú ó őí ö ó ő ő ö ű ú ő ó ű ú ö ö ő ő ö ó ü ö ü ü ó ö ő ö ő ő ü ö ö ü ő ó ö ö ó ő ö ó ó ö ö ö ő ő ö ó ő ő ö ó ő ó ő ő ú ő ó ú ó ő ő ó ö ű ö ó ő ő ö ö ó ő ü ö ő ő ó ó ü ó ö ü ö ö ú ő ő Á ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö á ű ö á á á á Í Í á ú á ú ö ö á ú á á á öí á á á á á ö á á á á á á á á á á ö á á á á ö á á Í á á á á Í áí á á á á ö á á á á á áí á á á á á ü á á ü á Í ú á á á á á á ú á ü ö É á á ü á á á ö á

Részletesebben

ő ü í ő ü ő ú ő í ő ő ú í í ő ö í ú í ü í ü ö ö ü ö ü ü ü ö ö í ő ő í ö ő ü ü ő ü ö í ü ú ö ő ö ő ő ü ü í ö ö ö ö ú ú í ö ü ö Í ü ő ö ü ü ü ő ő ú ő ő ú ü í ő ü ő ü ü ü ö É ú ö ö ö ö ű ú ő ő ö É Á Í ü ő

Részletesebben

Á Í Á É ö É í É í í ú Í ö Í Á ü ú í ő ú ú í É É Á Á ú ő ö ü Í ő ü ü ö í ő Í ő ű í ő ő ü ö ö ő í Í ö ő öíö ő ő í í ú ú ü í ü Í í ö ő Í ő ő ő ő ű ö ű ö Í ö ö ő ú ü ö ű Í ő ő Í ü ő ő ö ö ő Á ő ő ü ö ö ő ő

Részletesebben

í ú í í Í ű í í ű ö Í í ő ú ű ö ö í ű ö ö ű ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ő ö ő ő ű ö ő ö ő ő ő Á ű ö ű ö ö í í ő ö ű ö ő ü ő ű ö ű ö őí ő ő ü ö ő ű ö ő ö ö ü ő ü í ú ű í ú ű í ő í Á ú ű ű ö í í í ő ú ű ö ü Ó í

Részletesebben

Á Ö É Á É Ő Ü É í ü ö í í í ö Í ö í ü ö í í ú í ö í ö ö ú ü í Í ü í ü í ü í í í í ö ú Í í ö ö ö ü ö í ü Í ú ü í í ú ö ö Í É ü ú í í ö í Í í ú í ÁÍ Í í Í Í í ö Í É í í Í Í Í í Ó ü í ö ö É ö ü ö ö ö í ü

Részletesebben

Á Á Ő É Íő á á ö Í á Í ó ó ó á á á á á ó ö ő á ő ő á á ú á ó á á ő á ó á á ó ö ö á Á ő ó á ő á ö ó á ú Í É á Í á á ó á É á á Í ö á á á ó Í ő á ó á á ú á ó á ó ó ó ú á ú á ű á ű á ó ű á á ő á á Í á ó á

Részletesebben

ű í ö ű ö ű í ö í í ö ó ó ü ó ó ö ó ö ó ó ó ó ó Á ó ó ö ö ö ö ú ö ö ü ú í ö ü í ó í ű í íö ö ö ö ü ó ű ö ó ú ó ö ó ű ű ó ó ö ö ö ü ü ó ó ö ú É ö ö ö ö í ö ó ó ö ú í ö í ó ö ö ó í ó ü ü ü í ó í ö ö ó ü

Részletesebben

Ó Á Ö É Ö Á É Ü É üü ő ő ö Í ó ü ő ő ő ó ü ö ő É ó ó ő ő É ÍÍ ó ó ő ó ó Í ő ó ő ő ö ó É ó ó ő Íő Ő Ö ö ö óí ő Í ó ó É ó ö ö Í ő Íó ó Á ő ö ö ö Í ő Íű ü ő ő ő ö ő ö ö É ü ú Í Í ó ü ö ő ö ő Í ü ü ó ó ó ü

Részletesebben

ú ű Í Í Ó ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ú Í ú ú ú ú ú ű Í ű ú ú ú Í ú ú ú É Ó Á Á Á É Á Á Á ú ű Á Á Á É ú É Á ű Á ű Á Á Á Á Á ú ú Á ú É Á É ű ű ú ű ú ű Í ű ú ú ú É Í É Í ú ú ű ú Í ú Í ű ű ú ű Í ú ú ú ú ű ú ú ú ű

Részletesebben

Í Í Ö Ó ü Ö É ü Ü Í Ú Ü Ü Ö Ü Ü ú Ü ú ú Ü Ü Ú Ú ű ű ú Í ú ü É ü ü ü ü ü ü ú Ü ü Ü Ü Ü Ü ú ü Ü Ü Ü Í ü Ü Ü Ü ú Ü Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ü ü Í ü ű ü ü ú Ü Ü ű Ü Ü ú ü Í ű ű ü Ü ű ü É Ü Ü ü ú Ü ú ű ü ú ú Ü ú Ü Ú

Részletesebben

ó ú ó é é ü ü é é é ó ü ö ó ó ó ó ó ö ö í í ó é ü é Ü é ő ü ó í ó é ő ü ö é é ö é é é é ö é é ó ö é é ö ö ö é é ő é é ö é ö é í é ö í é ó í é é í ö é ó ü é ö é ö é é é ö ö é é é ó ü ö é ő ö é ó é ö ú é

Részletesebben

ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó

Részletesebben

ő Á Ö ÉÓ Á É Ü É Í í ü ü ő ő ö Í ö ö ő í ő ö í ő í ü ö í ő ű í ö Ö ú ú Í ö í öíö ö Ö Í í ő í ü ü ö ö ö í Í ú Í í ö í í ü ö í ő É Í Í í ö í í Í í Í ÍÍ í ő Í í ő ú í ő ö ö ő É í ő Í ú ő Íő Í Í Í ÍÍ í Ö í

Részletesebben

ö ó ü ö ó ü í ó ó É ó ö ö ó ó ó ö ö ü É ü í ü ó í ö í ó ü ú ü ú Á Ó í ó í ö ö ó ó ó í ö ö í ó ó ó í ü ó É ó ó ó í É ú ü ö ű ó ó í ó ú Ó ú ó ó ö ö ú í ú ű ö í ó ű ü ü í ü ü í ó ü í ó í Á ó ó ú ó í ó ö ö

Részletesebben

Ó Ú ü ü ó í ó í ó ó Ó É Ü Ö ü ü Ö ü ó í ó ü Ö ü ü Á ó ó Á ó ó Ö Ö ó í ü í ü Ö ű ű ü Ö ó ó í Ó ó ó Ö Ó Ö Ó ó ú í ü Ö í ó í í ó ü Ö Ö í Ó Ó Ó ó í Ö í ó í ü ó ó ó Ö ó í ű ó í ó ű ú ü ó Ó í í ó ó í ú ü ű ű

Részletesebben

ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ü É É É É ü ü Ú ű ú Í Á ú Ö Ö Ö Á Í Á ú ú ú ú Á Ö ű ú ú ú ü ű ú ű ű ü ú ű ú ú ü ú ú ű ú ú ü ü ü ú Ü Í Ö ü Ö Ú ü ú Ö ú ü ü Ö Á ú ű ú ü ú ű Ü ú ú ú ú ú ú ü ú Ü ű Ű ú ú ú ű ú ú ü ü ü ú

Részletesebben

Á Á É ö ó ö ü ó ú ű ö ú ó ü ö ü ú ú ö ö ű Ü ö ö ű í ó ű í í Ö í ű ű í ű ű í Í í ó ű Ű ű í Ö Ö Á Á Ű ú ö Ő ű ü í Ö í Ő ű ű Ú ó Ö ű í ö ű í ü ö ü ö É ö ö ű ü í Ú í í ö Ő ó ó Ö ó í Í ö ö ó Ö ű ó Í í í ö ö

Részletesebben

ő ű í ő ú ő ü ő ő ő ü ü ü ü ü í Ü í í Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő ő íí í ú í ü ű í ő ő í Ö í Í Ü É í í ő Í Á ő ő ő Ő ő ú ú Ö Ö ú í ő ő ő ő ű í ő ú í ü í ű í É í í Ü ű í ő Ú ű í É í í Ü ű í ő ő ű í ő ú ü ÍÍ í ő

Részletesebben

Ó Á É Á É Ő Ü É í í ü ü ö ö ö ö í ü ü ü ö ö ö ö ü í Í í ö ű É ö í ö ö Í í ö ú Í ö í öíö ö í Í ö Í Í ú ü í í ö Ö ú ö É Í Íí ö ü É í ö Í í í Í ö É Í Íí Á ü ö Öú í Í í ü ü ü í Ú ú í Íí É í ö ö ö ü ö öí ö

Részletesebben

ö ó ö ó ő ö ú ő í ó É Ü ü ó ó í ö ö ó Á ő ö ó ő í ü ú ö ö í ó ó í ö ó ó Ő Ű í ö ó ü ü ó ő ó ő ő ó í ó ó ó ó ú ó ö ó ö ö ö ó ü ó ü íő ó ó ó í ó ö ö ó ö í ő ű ú ö ö ó ü ú ó ő ó ó í ö ő ő í í ö ö í ó ő ó

Részletesebben

Á Ö É É É É Í Ü Ő Ü Ő É ó ő ó ó ű í ó ő í í ó ö ö ö ú ú ü í ü ü ő ő ü ú Á ő ú ú í ó Ü ö ő í ő ú ö ó ú ö Ö í í ó í í ő í ü í Á Ö Ö í ü ü ő Ü ő ú ő ú Ő ü ő ú Ú ő í ő ó ű í ő ó ő ú ö ő ü Ü ő ú ő ő ő ó ö Ő

Részletesebben

Ó É Í ű ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö í ö ú ö í í ö í í í í ű ö í ö í ú Á Í Ó Á í ö ö ö ö ö ú Ú ö í í í ö ű ö ú ö Ú É É ö ú ö ö ú í í ú ú í ú ú í É ö É ö ú ú ú ö ú ö ú í É ö ö ö ö ö ö ú ö ö ú ú Á í ú ö Í ö í ö

Részletesebben

ö é ü Ö é ü é ú é ó ü é é Ü é é ü í é é é Ó í é É ó ű é é é é ö ö é í ó Íö é é ü é é é ü é ü é ó ö ű é ú ó Í é é Í ú ú é é ó é í é é Í ó ó ó é ó ö é ű ö é é Í ó é Á Á ö ű é ú ó é é ö ú í ü ö ű é ö é Í

Részletesebben

ö ő ő ö ú ü é é í í Ü é ó ü é ó ü é é ö íö ö éí é ú ű í í é ö í ó ü é é ö ö ó ö í ó ü é é í é é ó í í ü ő Í í ő é é É ó é í é ó ő í é é ó é ő ő é é ü ö ő é ő é ü Íó é é é Í ó ü é é é é é ó é ü í é ú ó

Részletesebben