PÁRTRENDSZERRŐL, POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL A 2012-ES ROMÁNIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁRTRENDSZERRŐL, POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL A 2012-ES ROMÁNIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN"

Átírás

1 83 ZSIGMOND CSILLA PÁRTRENDSZERRŐL, POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL A 2012-ES ROMÁNIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN Jelen tanulmány a 2012-es romániai parlamenti választásokkal kíván foglalkozni, két aspektus mentén. Először is megkíséreljük folyamatában megragadni a romániai pártrendszer alakulását, melynek fontos állomását jelentik az elmúlt évi országgyűlési választások. Másrészt megpróbálunk röviden reflektálni a parlamenti választások során kibontakozó magyar magyar versenyre, elsősorban a politikai kommunikáció felől közelítve a kérdést. A legutóbbi parlamenti választások jelentős átalakulásokat eredményeztek több közép-kelet-európai országban, gondoljunk például Magyarországra, ahol először fordult elő az, hogy a parlamenten kívüli pártok a választások következtében parlamenti erővé válhattak, míg rendszerváltó pártok szorultak a parlamenten kívülre. Románia esetében is új helyzet teremtődött a parlamenti választások eredményeként: az újonnan létrejött populista PP-DD (Dan Diaconescu Néppártja) 14%-os eredménnyel parlamenti párttá válhatott, a Szociál-liberális Szövetség kétharmados többséget szerzett melyre 1990 óta nem volt példa Romániában, és a korábbi kormánypárt óriási vereséget regisztrált. Önmagukban már ezek az eredmények is jelzik, hogy a közép-kelet-európai pártrendszerek alakulása továbbra is mozgásban van, kevésbé konszolidált, érdemes folyamatában is vizsgálni a változásokat. A Közép-Kelet-Európában lezajlott rendszerváltó folyamatok eredményeként, az újonnan kialakult politikai rendszerek a liberális demokrácia logikáját követik, de a pártrendszerek működése és stabilitása tekintetében már eltérő képet mutatnak. A demokratikus átmenetet ezekben az országokban is a rendszer konszolidációja követi, melynek egyik fokmérője a pártrendszer stabilitása, kiforrottsága. Amennyiben a pártrendszerek működését vizsgáljuk, markáns különbségeket találunk Kelet- és Nyugat-Európa között. 1 Számos összehasonlító elemzés készült a közép-kelet-európai pártrendszerek kialakulásáról, politikai kultúrájáról, de ezek többsége Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra, valamint a balti államokra fókuszál, ritkábban találkozhatunk Romániára vonatkozó adatsorokkal. 2 A romániai pártrendszerről szóló tanulmányok nagy része pedig a kialakulással, a választások eredményeként kialakuló helyzetek elemzésével foglalkozik, kevésbé a pártrendszer alakulásával mint folyamattal. 3 Ezért jelen tanulmány a romániai pártrendszer

2 84 Zsigmond Csilla alakulásának néhány jellegzetességét is meg szeretné ragadni, mielőtt rátérne a 2012-es választások magyar magyar vonatkozásaira. Ahhoz azonban, hogy érdemben beszélni tudjunk a pártrendszerekről, szót kell ejtenünk a választási rendszerről, a politikai törésvonalakról, valamint a politikai kultúráról is. Ezek a rendszerek és jelenségek összekapcsolódnak és kölcsönösen hatnak egymásra, hiszen például a választási rendszer meghatározó hatással van a pártrendszerre, ugyanakkor a politikai kultúra nagymértékben befolyásolja a politikai elit magatartását és diskurzusát, és mindez egyértelműen hat a választói magatartásra. Fogalmi keret A pártok versengéseit a kormányzati hatalomért a választók szavazatai döntik el. A modern képviseleti demokráciákban a népszuverenitás elsősorban a szabad választások során létrejövő törvényhozás működésében testesül meg. Az állampolgári részvétel legáltalánosabb formája a választás, emellett azonban a közvetlen demokrácia intézményei is működhetnek például népszavazás, népi referendum. Tekintsük át röviden a választási rendszerek szerepét, módozatait. A parlamenti választások fő feladata a közhivatalt betöltő politikusok kiválasztása, azaz a közhatalom megújíthatósága, amely a demokratikus kormányzatok legitimitásának legfőbb forrása. A választások tehát egyidejűleg legitimálják a döntéshozókat és a politikai rendszer egészét. A választás szerepe a politikai bizalom kifejezése, a rekrutáció, ugyanakkor azonban a mozgósítás is, a társadalom alapvető értékei, céljai mentén. Minden demokrácia alapfeltétele a szabad és tisztességes választás. A választási rendszer valójában a választás lebonyolítására vonatkozó szabályozásból és a szavazatok mandátummá alakítására vonatkozó előírásokból áll. 4 Ezen szabályozásoknak négy alapelvet kell tiszteletben tartaniuk: a választójog általánosságát; a választójog egyenlőségét; a választások közvetlenségét; a választások titkosságát. Az azonban, hogy egy adott országban milyen a választási rendszer, mindig politikai alkuk, érdekérvényesítés eredménye. Tehát a választási rendszerek soha nem semlegesek politikailag. Elméletileg, a különböző választási rendszerek ugyanolyan választói preferenciák mellett, más és más parlamenti megoszlásokat eredményeznek. Vagyis az egyes eljárások mellett mindig különböző politikai érdekek állnak. Általában azonban ezek a politikai hagyományok tiszteletben tartása mellett érvényesülnek.

3 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 85 A választási rendszer hatással van az egész politikai rendszerre, így a pártrendszerre is és ezek minden esetben országspecifikusak. Mi dönti el, hogy az adott országban milyen a választási rendszer? Általában a következő meghatározó tényezők: a parlament nagysága; a szavazásra jogosultak aránya; a választókerületek mérete; a jelöltté válás feltételei; a mandátumszerzés módja, illetve a különböző garanciális szabályok. A választási rendszereknek két alaptípusa létezik: a többségi választási rendszerek (Single-Member Direct System SMD); az arányos választási rendszerek (Proportional Representation PR). A többségi választási rendszerek időben korábbiak, ezek esetében egyéni választókerületes rendszer működik a választók közvetlenül a képviselőjelöltekre szavaznak. Az arányos választási rendszerek esetében a választók vagy területi/országos pártlistákra, vagy többmandátumos választókerületekben induló jelöltekre szavazhatnak. Az ilyen pártlistás szavazásnál a mandátumelosztás mindig valamely matematikai formula alkalmazásával történik. 5 A különböző választási rendszereknél más és más döntő politikai szempont érvényesül. A többségi rendszerben a kormányalkotás képessége a prioritás ez egyértelmű többséget kíván. Ez a választási rendszer azonban olyan országok esetében, amelyek több- vagy sokpártrendszerűek, nagy aránytalanságokat eredményez a nagy pártoknak kedvez, a kis- és középpártok számára hátrányos. Országspecifikusan ennek a választási rendszernek is több alesete létezik, mint ahogyan számos országban vegyes rendszerek vannak ezekre nem térünk ki részletesebben. Az arányos rendszerek is különbözhetnek, hiszen meghatározó lehet a lista kötöttsége, a küszöbhatár, a mandátumelosztásra alkalmazott matematikai formula, a választókerületek nagysága és a kompenzációs helyek száma. Az arányos rendszer kedvez a politikai kisebbségeknek és általában többpártrendszerrel, koalíciós kormányzással jár együtt. Ha összegezni szeretnénk: a többségi rendszer előnye a kormányozhatóság, hátránya az arányos választói akarat torzítása, az arányos rendszernek meg fordítva. A jó rendszer azonban úgy alakul ki a politikai alkuk során, hogy minden esetben figyelembe veszi az adott ország politikai hagyományait, a létező politikai intézményeket és a társadalomra jellemző politikai kultúrát. Almond és Verba elsőként emelte ki a politikai kultúra demokrácia-alakító szerepét. Arra világítottak rá, hogy nem elégséges a demokrácia formális intézményi kerete például a szabad választások, a média, a többpártrendszer, ahhoz, hogy az adott demokrácia stabil, működőképes legyen, szükség van bizonyos alapvető beállítottságokra, viselkedési mintákra mind a szavazók, mind a politikusok esetében. Kiemelték az állampolgári kultúra szerepét is, hiszen az angolszász politikai rendszert vizsgálva rájöttek arra,

4 86 Zsigmond Csilla hogy a politikai részvétel és távolmaradás, a politikusok iránti bizalom/bizalmatlanság, érdeklődés/érdektelenség tekintetében valamilyen egészséges arányosságra van szükség ahhoz, hogy a demokrácia jól működjön. Az ő elképzelésük szerint a homogén politikai kultúrájú demokráciák jobban működnek, mint a fragmentált demokráciák. 6 Ellentétes következtetésre jutott Lijphart és Daalder, akik megalkották az úgynevezett konszenzusos demokráciák (consociational democracy), fragmentált demokráciák működési elméletét. Amennyiben egy társadalomban nagyon éles politikai és társadalmi ellentétek vannak, ezen törésvonalak mentén oszloposodások/pilléresedések következhetnek be. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez esetben a demokrácia működése szempontjából a kulcsszerepet a politikai elit játssza, mely elit az adott társadalom nagyfokú megosztottságát mégis egyben tudja tartani. Tehát az elit kompetitív vagy kooperatív magatartása határozza meg a működőképességet, és amennyiben egy fragmentált politikai kultúrával rendelkező ország politikai elitje kooperatív, ez esetben konszenzusos demokráciát honosít meg, mely ugyanolyan jól működhet, mint a homogén politikai kultúrájú demokráciák. 7 A politikában mindig léteznek megosztó és egyesítő kérdések, a pártok ezeket képviselik, a választók politikai preferenciái pedig eszerint tagolódnak. A megosztó kérdések gyakran a társadalmi/politikai törésvonalak mentén fogalmazódnak meg. Ezért fontos az elit magatartása, mely meghatározza a politikai, társadalmi diskurzus milyenségét, de ugyanakkor a demokrácia működését is. 8 Amint láthattuk, a választási rendszer nagymértékben befolyásolja az adott ország pártrendszerét. De mi is ez a pártrendszer? Legegyszerűbb meghatározásában a pártrendszer azokat a pártok közötti erőviszonyokat és interakciókat jelenti, amelyek hatással vannak a politikai döntéshozatalra is. A pártok hatalma elsősorban a parlamenti mandátumok számától, illetve a kormányzati/ellenzéki pozíciójuktól függ. A rendszeralapú megközelítés figyelembe veszi a történelmi hagyományokat, a politikai kultúrát is, amelyek a pártok számában is kifejeződnek. A politikai rendszerre elsősorban a releváns pártok vannak hatással. Azok a pártok, amelyeknek sikerült a parlamentbe kerülniük. A pártok politikai súlyának meghatározásához azonban relatív súlyukat is ismernünk kell (például koalícióképesség stb.). A parlamentek működőképessége és a kormányzás stabilitása függhet a releváns pártok számától, a pártrendszer töredezettségétől. Az 50-es évektől igény mutatkozott egy releváns párttipológia kidolgozására. Ebben az első komoly állomást Duverger jelentette, aki viszonylag egyszerű osztályozásával hosszú ideig meghatározta a pártrendszerekről szóló diskurzust. Az ő felosztása szerint a demokráciákban kétpártrendszerek és sokpártrendszerek léteznek. 9 Árnyaltabb képet nyújt a Jean Blondel által kidolgozott tipológia. Blondel kétpárti, két és félpárti (két nagy, egy kicsi),

5 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 87 sokpárti domináns párttal (sok párt, köztük egy 40% feletti), domináns párt nélküli sokpárti rendszereket különböztet meg. Mind a mai napig meghatározó Giovanni Sartori tipizálása. Ő mindenekelőtt a versengő és nem versengő pártrendszereket különböztette meg, meghatározva ezek jellemzőit. A nem versengő pártrendszerek egypártrendszerek és hegemonisztikus pártrendszerek, ezek demokratikus berendezkedésben elképzelhetetlenek. A versengő pártrendszerek Sartori szerinti csoportosítása: predomináns pártrendszer: huzamosabb ideig (minimum három választást követően) ugyanaz a párt kerül ki győztesen; 2. kétpártrendszer: több párt verseng, kettő váltógazdálkodást folytat a kormányzásban. A pártok versenye centripetális a középen álló szavazók megnyerése a cél; 3. mérsékelt pluralizmus: általában 3 5 párt verseng a hatalomért, amelyek között kicsik az ideológiai különbségek. Kétpólusú rendszerben alternatív koalíciók versengenek centripetális verseny, nincs rendszerellenes párt; 4. szélsőségesen polarizált pluralizmus: ötnél több parlamenti párt, nagy ideológiai különbségekkel. Mély konfliktusok, rendszerellenes párt is jellemezheti centrifugális verseny. Az adott ország pártrendszere hatást gyakorol a politikai elit viselkedésmintáira, a politikai diskurzus jellegére. De mindez nagymértékben függ az adott ország politikai kultúrájától is. A romániai pártrendszer alakulása Láthattuk, mennyire meghatározza egy adott ország politikai berendezkedését a választási rendszer. Romániában, az elmúlt 20 évben, a politikai elit apróbbnagyobb módosításokat eszközölt a választási törvényen. Röviden számba vesszük a romániai parlamenti választásokat és az ezek során érvényes szabályozásokat: 1990: pártlistás arányos választási rendszer, nem volt parlamenti küszöb; 1992; 1996: pártok és pártszövetségek számára 3%-os parlamenti küszöb; 2000: változott a parlamenti küszöb: 5% pártok, 5%+3%+n% pártszövetségek számára; 2004: pártszövetségek számára változott a küszöb: 5%+3% a második szövetségesnek, 5%+3%+1% a harmadiknak stb., maximum 10%-ig; 2008: egyéni választókerületek, (kvázi)arányos elosztás, 5%-os parlamenti küszöb pártok számára, pártszövetségek: 5%+3% a második szövetségesnek, 5%+3%+1% a harmadiknak stb., maxiumum 10%-ig. Bár egyéni választókerületeket ír elő a törvény, az országos kompenzációs kosár mégis inkább az arányos, mint a többségi rendszer sajátosságait

6 88 Zsigmond Csilla biztosítja. A törvény az alternatív választási küszöböt is meghatározta: hat első helyen végzett képviselőjelölt és három első helyen végzett szenátorjelölt esetében az illető politikai alakulat parlamentbe kerül anélkül, hogy ezekben a választókörzetekben a jelölteknek el kellene nyerniük a mandátumot, csupán első helyen kell végezniük; : a négyéves ciklus alatt folyamatosan tematizált volt a választási törvény megváltoztatásának kérdése. Az egyszerű többségi rendszertől az arányosabb elosztásig sok variáns megfogalmazódott, jelentős politikai szereplők foglaltak állást a kérdésben, például az államelnök. 12 A kormányrendelettel elfogadott új választási törvényt visszautasította az alkotmánybíróság, így maradt a korábban érvényes szabályozás. A választások után is napirenden maradt a választási törvény megváltoztatásának igénye, egyelőre azonban nem születtek meg az erről szóló törvénytervezetek, javaslatok, illetve az erről szóló (szakmai) viták. Csak hangsúlyozni szeretnénk a korábban leírtakat: a jó választási rendszer, bár kétségtelen, hogy a pillanatnyi politikai érdekeket hivatott szolgálni ezért ennyire éles általában az ehhez kapcsolódó politikai vita, jó esetben nem rugaszkodik el a hagyománytól jelen esetben figyelembe veszi azt, hogy a demokratikus keretek között sorra kerülő választások többpártrendszert eredményeztek, figyelembe veszi a politikai intézményeket és a politikai kultúrát. A rendszerváltozás utáni választások eredményeként a parlamenti pártok számának alakulását a következő táblázat foglalja össze: 1. táblázat A parlamenti pártok számának alakulása Választási év Képviselőház Szenátus párt (+11 kisebbségi képviselő) 7 párt (+1 független) párt (+13 kisebbségi képviselő) 8 párt párt/pártszövetség (+15 kisebbségi képviselő) 6 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 5 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 4 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 4 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 4 párt/ pártszövetség Forrás: BEC választási adatsorok

7 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 89 Amennyiben a puszta számadatokat nézzük, megállapítható, hogy az elmúlt két évtized során, a hét választás eredményei alapján, a romániai pártrendszer koncentrációjáról beszélhetünk. A pártrendszer koncentrációjának többféle jelentése van/lehet: a parlamenti pártok számának csökkenése, majd állandósulása (mint jelen esetben), a releváns pártok számának csökkenése, a parlamenti pártok súlyának növekedése az azon kívüli pártokkal szemben stb. 13 Az árnyaltabb elemzés érdekében megpróbáljuk több indikátor mentén vizsgálni a változásokat. A pártrendszer koncentrációjáról sokat elárul az, hogy a szavazatok milyen arányát kapja az első helyen végző párt, valamint az, hogy az első két párt, illetve az első három párt a szavazatok arányából mennyit összesít (Sartori tipológiáját alkalmazva). Szintén fontos mutató a releváns pártok számának alakulása. Nézzük meg, hogy ezen mutatók alapján hogyan írhatóak le a választási eredmények. Választási év Első párt (%) 2. táblázat Képviselőház parlamenti pártok Első két párt (%) Első három párt (%) Releváns pártok száma ,31 73,54 79, ,72 47,73 57,92 7 (14-15)* ,17 51,69 64,62 6 (12) ,61 56,09 63, ,80 68,28 81,27 4 (5,5)** ,09 65,45 84,04 4 (4,5) ,63*** 75,13 89,12 4 (5) * Több pártszövetség alakult a választások során, a zárójelben szereplő szám a pártszövetségek pártjainak számát is tartalmazza. ** Két pártszövetség jött létre, a DA (PD-PNL), valamint a PSD-PUR (később PC), ez utóbbinál a Konzervatív Pártot alacsony támogatottsága miatt fél-pártként értelmezzük, akárcsak a későbbi választási eredmények értékelésénél. *** Az első pártra leadott szavazatarány a Szociál-liberális Szövetség (USL) által összesített szavazatokat jelzi, így valójában nem az első három, hanem az első négy párt által begyűjtött szavazatarányt láthatjuk. A mandátumelosztás logikája a győztes pártnak kedvez, így a mandátumelosztás kétharmados parlamenti többséget eredményezett. Forrás: BEC választási adatsorok

8 90 Zsigmond Csilla Választási év Első párt (%) 3. táblázat Szenátus parlamenti pártok Első két párt (%) Első három párt (%) Releváns pártok száma ,02 74,22 81, ,29 48,45 58,83 8 (14-15) ,70 53,78 66,94 6 (12) ,09 58,10 65, ,16 68,96 82,65 4 (5,5) ,16 67,73 86,47 4 (4,5) ,10* 76,7 91,35 4 (5) * Az első pártra leadott szavazatarány a Szociál-liberális Szövetség (USL) által összesített szavazatokat jelzi, így valójában nem az első három, hanem az első négy párt által begyűjtött szavazatarányt láthatjuk. A mandátumelosztás logikája a győztes pártnak kedvez, így az eredmény kétharmados parlamenti többséget eredményezett. Forrás: BEC választási adatsorok Milyen következtetések fogalmazhatók meg az adatok alapján? Mindenekelőtt az, hogy az első szabad választások eredményei kilógnak a sorból. Ha csak a releváns pártok számából indulnánk ki, azt kellene mondanunk, hogy egy atomizált/polarizált pártrendszert sugall a táblázat. Éppen ezért indokolt több indikátor alkalmazása: jelentősen árnyalja ezt a képet az első párt által elért szavazatarány (66,31, illetve 67,02%). A 89-es decemberi eseményekkor létrejött Nemzeti Megmentési Frontból alakult utódpárt elsöprő győzelmét látjuk. A parlamenti pártok száma ez esetben csalóka (16), hiszen közülük egy messze kiemelkedik, polarizált pártrendszer helyett sokkal inkább egy sokpárti, domináns párttal rendelkező képet mutat. A parlamenti pártok magas száma döntően a parlamenti küszöb hiányával magyarázható. Ha elfogadjuk, hogy az 1990-es választás rendkívüli, hiszen egy totalitárius diktatúra utáni helyzetben és körülmények között született, akkor a pártrendszer alakulásának reális folyamatát 1992-től nézhetjük. Véleményem szerint a pártrendszer koncentrációja megy végbe, és ennek során 2008-ig három szakaszt különíthetünk el: : polarizált pluralizmus, centrifugális verseny; : átmenet: polarizált pluralizmus mérsékelt pluralizmus, centrifugális verseny; : konszolidációs folyamat mérsékelt pluralizmus, részben megmarad a centrifugális verseny, de megjelennek a centripetális versenyre utaló elemek is, így például nem kerülnek be a parlamentbe szélsőséges/ nacionalista pártok. Erre az időszakra vonatkoztatva megállapíthatjuk,

9 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 91 hogy stabilizálódni látszik a pártrendszer, mely leginkább a mérsékelt pluralizmus jellemzőivel bír. Úgy tűnik, két nagy(obb) párt, egy erős középpárt és egy (vagy másfél, max. két) kispárt összetételű parlamentek alakulnak, a versenyből azonban nem tűnnek el maradéktalanul a centrifugális versenyre utaló elemek (kiélezett politikai diskurzus stb.). A 2012 utáni helyzet pillanatnyilag a predomináns pártrendszer irányába történő elmozdulást jelzi. Gyakorlatilag azonban azt láthatjuk, hogy a politikai porondon új szereplő is megjelent, a populista PP-DD (Dan Diaconescu Néppártja), mely a parlamenten kívül szerveződve parlamenti erővé vált. A gazdasági válságra adott válaszként, valamint a politikától való hangsúlyosabb elfordulás következtében megnőtt a populista retorika iránti fogékonyság, részben ez magyarázza a PP-DD jó szereplését. Ugyanakkor ebben áll a 2012-es választások sajátossága is: a nagymértékű protest szavazatok, melyek a Szociál-liberális Szövetség (USL) kétharmados győzelmét eredményezték és a korábbi kormánypárt (PD-L) erőteljes meggyengülését. A választások következtében az RMDSZ veszített eddigi politikai súlyából, nem csupán a gyengébb választási eredmény következtében, hanem a kétharmados berendezkedésnek köszönhetően is. Természetesen a ciklus végéig még számos átalakulásnak lehetünk a tanúi, hiszen a Szociál-liberális Szövetségen belül feszültségekkel kell számolni, ami elképzelhető, hogy a soron következő államelnök-választás során szakadáshoz is vezethet, és ez a kormánytöbbség újragondolását is jelentheti. A legutóbbi romániai parlamenti választások is jelzik, hogy Közép-Kelet- Európában még mindig jelentős politikai változások várhatók, a politikai szereplők cserélődése, új pártok megjelenése is ezt támasztja alá. Hasonló változásokat jeleztek a legutóbbi magyarországi országgyűlési választások is. Látható, hogy a Nyugat-Európában működő modellek nem illeszkednek tökéletesen a közép-kelet-európai valósághoz. Érdemes tehát egyéb összehasonlítások mentén értelmezni a régióban végbemenő politikai folyamatokat, és a pártrendszerek tekintetében is nagyobb rugalmassággal kezelni a létező modelleket, de akár sajátos közép-kelet-európai tipológiák megalkotásában gondolkodni és a magyar magyar verseny A helyhatósági választások eredményeként körvonalazódó helyzetben a magyar magyar megegyezés esélye lényegesen lecsökkent, bár a választások előtt számos erről szóló fejtegetéssel, forgatókönyvvel találkozhattunk. Az RMDSZ székelyföldi szereplése meggyőzőnek mutatkozott, bár ha országos viszonylatban tekintünk az eredményekre, akkor kiderül, hogy a Szövetség nem lehetett maradéktalanul elégedett, hiszen például Maros megyében, illetve a vegyes lakosságú településeken a 2008-as helyhatósági választásokhoz képest szerényebb eredményeket regisztrált. De egyértelműen megerősítette székelyföldi pozíció-

10 92 Zsigmond Csilla it, visszanyerte a 2008-as választások során elveszített településeket, melyeket 2008-ban MPP színekben vagy függetlenként induló jelöltek nyertek meg ben az MPP mellett a pártként bejegyzett EMNP is indult a helyhatósági választásokon. Az erőteljes, nem egyszer személyeskedéstől sem mentes, de többnyire professzionális kampány után, az eredmények tükrében, az RMDSZ-t nem nyomasztotta a megállapodás súlya, hiszen az EMNP választási eredményei szerényebbnek bizonyultak, mint a négy évvel korábbi MPP-s szereplés, illetve a két ellenzéki pártra leadott voksok enyhén alatta maradt a 2008-as választások során az MPP által elért szavazatszámnak és aránynak. 14 Még az országgyűlési választási kampány erőteljes kibontakozása előtt elindultak az esélylatolgatások, valamint a választási törvény értelmezése körüli viták. 15 Az őszi parlamenti választások során a magyar politikai szervezetek esetében is professzionális, a politikai marketing számos eszközét fölsorakoztató választási kampányról beszélhetünk. A posztmodern kampányok változatos eszközeivel éltek a politikai szereplők, beleértve a web2.0 nyújtotta lehetőségeket, a szélesebb megszólítás és a felülről kezdeményezett, illetve a horizontális interaktivitás elérése érdekében. 16 Példaként megemlíthetjük a fiatalok körében népszerűnek bizonyuló Nyelvtörő sorozatot, melyet az RMDSZ készített, illetve az EMNP Élet az autonómiában rajzsorozatát. Ilyen szempontból a 2012-es választásokat fordulópontnak tekinthetjük, hiszen a romániai kampánytörténet során először sikerült valóban átfogóan alkalmazni a posztmodern kampányeszközök lehetőségeit, melynek csírája ugyan már korábban, például 2008-ban is megjelent, majd a 2009-es elnökválasztási kampányban tovább csiszolódott, 17 de teljességében a 2012-es parlamenti választások során vetették be professzionális módon ezeket a kampányeszközöket a választási megmérettetések főszereplői a pártok és az egyes jelöltek. 18 Jelen tanulmány keretei között nem célunk bővebben foglalkozni a választási részvétel alakulásával és ennek esetleges strukturális okaival, 19 hanem a kampánykommunikáció neuralgikus pontjait szeretnénk megragadni, mindkét magyar politikai alakulat esetében. Hiszen a politikai hitelesség a választási kampány során is mindvégig fontos kérdés marad, mely rövidtávon befolyásolhatja a politikai mobilizációt, hosszabb távon pedig kétségtelenül meghatározó erővel bír a politikai intézmények megítélésében is. Ezért úgy véljük, hogy lényeges a politikai kommunikáció és a politikai hitelesség összekapcsolása, a kommunikációs problémák feltárása, és természetesen fontos lenne a konzekvenciák megfelelő levonása, valamint nyilvános kommunikálása a politikai szereplők részéről, mivel ez lehetne a felelős politikai magatartás egyik fokmérője, mely a bizalmi tőke megszilárdulásához, de akár a demokrácia alapintézményeibe vetett bizalom megerősödéséhez is vezethetne. Amennyiben pedig a társadalmi elégedettség és bizalom mutatóit nézzük, azt láthatjuk, hogy Romániában a parlament, a kormány és a politikai szereplők megítélése egyértelműen negatív. 20

11 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 93 Ami az RMDSZ kampánykommunikációját illeti, a legproblémásabb kérdés az alternatív küszöb tematizációja volt. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, az 5%-os parlamenti küszöb mellett a 6+3-as alternatív küszöb intézményét is beépítette a szabályozásba, 21 a szövetség prominens képviselői sokáig kerülték az erről való állásfoglalást, majd az EMNP tematizációs nyomására, politikusai a törvény tartalmának, illetve egymásnak is ellentmondó véleményeket artikuláltak a választók felé. 22 Zavart keltő és egymásnak ellentmondó volt tehát ebben a sarkalatos kérdésben a szövetség állásfoglalása, mely ahelyett, hogy kiforrott és előre egyeztetett tematizációs utat követett volna, az EMNP tematizációjának hatására sodródott és esetlegesen alakult. A későbbiekben sikerült eredményesebben megvalósítani a saját kommunikációt és kevésbé reagálni az EMNP tematizációjára. A másik problémát az RMDSZ esetében a megfelelő üzenet-szegmentálás hiánya jelentette. Akárcsak a helyhatósági választások során, a székelyföldi megvalósítások, illetve Székelyföld hangsúlyosabb megjelenítést kapott, mint a vegyes lakosságú vagy szórványvidékeknek szánt üzenetek. Ez pedig a viszonylag sikeresebb székelyföldi mobilizáció mellett értelemszerűen kevésbé tudta az interetnikus környezetben élő magyarokat megszólítani. Ez a Székelyföld-centrikusság egyrészt az EMNP és korábban az MPP erőteljes autonómia-tematizációjából fakadt, melyre az RMDSZ-nek is radikálisabb diskurzussal kellett válaszolnia. Ugyanakkor ez a radikalizálódás megnehezítette a vegyes vidékek és a szórvány esetében a politikai kommunikációt, ahol gyakran a mérsékeltebb, együttműködést ösztönző tematizáció lett volna célravezetőbb. Ezt a paradox helyzetet elméletileg az EMNP-nek is fel kellett volna oldania, ami szintén nem történt meg sikeresen, az ő részükről az üzenet-szegmentálásra is jóval kevesebb próbálkozás történt. 23 A hangsúlyosabb Székelyföld-tematizációt másrészt az RMDSZ székelyföldi politikusainak markánsabb médiajelenléte és állásfoglalásai is meghatározták. 24 Ezek a megnyilatkozások gyakran szembementek a szövetségi elnök által artikulált üzenettel, és gyengítették az egységes kommunikációt. Ami az ENMP kampánykommunikációját illeti, szintén tetten érhetők a problémák. Bár az alternatív küszöb intézményét sikeresen tematizálta, és erre építve fogalmazta meg legfőbb üzenetét: Minden magyar nyer!, kommunikációjában nem tért ki egyéb célok megfogalmazására, politikusainak állásfoglalásaiból teljességgel hiányzott annak a (hipotetikus) következménye, hogy mi történik, ha a párt mégsem teljesíti a parlamenti alternatív küszöböt. Ez azt a látszatot kelti, mintha az alternatív választási küszöb sulykolása lett volna a cél, nem konkrét politikai célkitűzések megfogalmazása. Ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire volt hatékony az a kampányfogás, melynek eredményeként az EMNP arculati elemei az RMDSZ helyhatósági választások során használt arculatát idézték. A kampány során megfogalmazódott, hogy emögött tudatos döntés áll, mely az RMDSZ Minden magyar számít! jelszavára

12 94 Zsigmond Csilla szeretne emlékeztetni, ezt számon kérni de ez az üzenet nem volt elég egyértelműen artikulálva a választópolgárok felé. 25 Mint ahogyan az alternatív küszöbnek az összekapcsolása a legendás futballmérkőzés 6:3-as eredményével sem bizonyult minden választói réteg számára egyértelmű üzenetnek, a híres 1953-as Magyarország Anglia mérkőzés nem jelentett feltétlenül elég erős brandet az üzenet célba juttatására. 26 Amennyiben visszacsatolunk a kampánykommunikáció és politikai hitelesség kérdéséhez, azt láthatjuk, hogy mindkét politikai alakulat részéről hiátusok jelentkeztek e tekintetben. A választások kimenetele az RMDSZ szerényebb parlamenti részvételét és súlyát eredményezte, az EMNP pedig távol állt a deklarált alternatív küszöb teljesítésétől. 27 Akárcsak a helyhatósági választások után, ez esetben is elmaradt a nyilvános érdemi kritika és a konzekvenciák levonása és vállalása. Az RMDSZ esetében pozitívumként említhető Kelemen Hunor választásokat követő visszafogottabb értékelője, illetve a marosvásárhelyi RMDSZ-szel szembeni kritika, majd a helyi szervezet megújítása, bár az újjászervezés módja nem segítette elő a politikai hitelesség konszolidációját. 28 Az EMNP a választási eredményeket csupán abból a szempontból közelítette meg, hogy a leadott voksok mögött választópolgárok állnak, így nem lehet fölösleges a párt indulása és az elért eredmény, de nem tértek ki a nem teljesített parlamenti jelenlét kérdésére. Az egymásra mutogatás és a kölcsönös kritika a választások előtt alatt után mindvégig jelen volt, az azóta lezajló kongresszusok sem hoztak kommunikációs szinten igazi áttörést a politikai felelősségvállalás és hitelesség tekintetében, bár a diskurzus mérsékeltebb és a sikerkommunikáció visszafogottabb volt. A közeljövő nagy kihívása a szereplők számára tehát a politikai bizalom megteremtése/visszaszerzése, hiszen a politikától való egyre jelentősebb elfordulás minden politikai szereplő számára megkerülhetetlenné teszi a hitelesség kérdését. Jegyzetek 1 L. például MAIR, Peter: Party System Change: Approaches and Interpretations, Clarendon Press, Oxford, 1997; ENYEDI Zsolt: Pártrendszer és politikai konszolidáció, Politikatudományi Szemle, 1998/3., p.; LEWIS, Paul G.: Party Systems in post-communist central Europe: Patterns of stability and consolidation, Democratisation, 2006/13 (4), p. 2 L. KITSCHELT, Herbert et al. (ed.): Post-Communist Party Systems, Cambridge University Press, Cambridge, Ezzel foglalkozik POLLACK, Detlef et al. (ed.): Political Culture in Post-Communist Europe, Ashgate Publishing, Burlington, 2003; MILLARD, Frances: Election, parties and representation in post-communist Europe, Palgrave Macmillan, New York, 2004.

13 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 95 3 L. RADU, Alexandru: Partidele politice româneşti după 1990, Paideia, Bucureşti, 2003; VOICU, George: Pluripartitismul o teorie a democraţiei, Editura All, Bucureşti, REYNOLDS, Andrew: Electoral systems and the protection and participation of minorities, Minority Right Group International, FÁBIÁN György (szerk.): Választási rendszerek, Osiris, Budapest, ALMOND, Gabriel A. VERBA, Sidney: The Civic Culture. Political Attitudes and Democracy in Five Nations, Princeton University Press, Princeton, LIJPHART, Arend: Typologies of Democratic Systems, Comparativ Political Studies, 1968/1., p. 8 LIPSET, Seymour Martin ROKKAN, Stein: Cleavage Structures, Party Systems and Voter Alignments. An introduction, In: UŐK. (ed.): Party Systems and Voter Alignments. Crossnational Perspectives, Collier-Macmillan, London, DUVERGER, Maurice: Political Parties, Methuen, London, SARTORI, Giovanni: Parties and Party Systems, Cambridge University Press, Cambridge, Az alternatív választási küszöbre a későbbiekben visszatérünk, és részletesebben ismertetjük. 12 A választási törvény változtatásának szándéka gyakran megjelent a politikai napirendben. A javaslatok és elképzelések számos értelmezésre és vitára adtak okot és lehetőséget, sok forgatókönyv és sok lehetséges konzekvencia fogalmazódott meg az ezzel foglalkozó szakmai viták során is. Néhány ide vonatkozó írás elérhetősége: <http:// kv.sapientia.ro/hu/hirek/roman-valasztasi-torveny-modositasa-es-a-valasztasokosszevonasa> (letöltve ) vagy K. M. S. I.: Firts past the post, Zsigmond Csilla: ellenzéki szerep vár a magyar képviseletre, transindex.ro, <http://itthon. transindex.ro/?cikk=17384> (letöltve ), illetve SZÉKELY István: A módosított parlamenti választási törvény dilemmái, Pro Minoritate, 2012/ősz, 3 8. p., <http://www.prominoritate.hu/folyoiratok/2012/promino szekely.pdf> (letöltve ). 13 TÓTH Csaba: A magyar pártrendszer fejlődésének fő iránya, Politikatudományi Szemle, 2001/3., p. 14 A helyhatósági választások eredményeiről, ezek értékeléséről sokat olvashatunk például a Transindexen: <http://itthon.transindex.ro/?hir=29692> (letöltve ) vagy a mensura.ro elemzésében: <http://mensura.ro/iras/az_erdelyi_magyar_ partok_a_helyhatosagi_jeloltallitas_tukreben_> (letöltve ). 15 Átfogó és alapos összefoglalót közölt ezzel kapcsolatosan a mensura.ro: <http:// mensura.ro/iras/2012-es_parlamenti_valasztasok_az_alternativ_kuszob_kerdese> (letöltve ). 16 A kampányok Pippa Norris-féle felosztására gondolunk: NORRIS, Pippa: Political Communications and Democratic Politics, In: BARTLE John GRIFFITHS, Dylan (ed.): Political Communications Transformed: From Morrison to Mandelson, Macmillan, Basingtoke, Gondoljunk például Kelemen Hunor elnökválasztási kampányára.

14 96 Zsigmond Csilla 18 A korábbi választások során is találkozhattunk egyes jelöltek kiemelkedő választási kampányával mint amilyen az előbb említett elnökválasztási kampány volt Kelemen Hunor esetében, de akár az Antal Árpád, illetve Borbély László polgármester-jelölti kampánya, vagy Borboly Csaba, Korodi Attila választási kampánya is említhető. 19 A témában érdemes többek közt Kiss Tamás és Barna Gergely elemzéseit megnézni. 20 A demokrácia alapintézményeibe vetett alacsony bizalom körvonalazódott a legutóbbi májusi felmérésekből is, melyet az INSCOP készített az Adevărul napilap felkérésére. Az eredményekről bővebben itt lehet olvasni: <http://adevarul.ro/ news/politica/adevarul-despre-romania-politistii-mai-incredere-decat-jurnalistii- 1_518fc167053c7dd83f90e2e7/index.html> (letöltve ). 21 A Lex-RMDSZ-ként is említett kitét már a 2008-as parlamenti választások előtt beépült a szabályozásba, amely 2012-ben is ugyanúgy érvényes volt, csak a Szövetség korábban tudatosan kerülte ennek tematizációját. 22 A skála széles Frunda György állásfoglalásától, mely egyértelműen tagadta a törvény által garantált lehetőséget, Márton Árpád árnyaltabb, vagy Kelemen Hunor tényszerű megközelítéséig. 23 Székelyföldön kívül sikeresebb tematizációja talán csak a Gergely Balázsra épülő kolozsvári EMNP-kampánynak volt. 24 Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, hosszú ideje különutasnak számít az RMDSZ-mainstreamhez képest, de gyakran szintén önálló szócsőként jelentkeztek Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei elnökök is, illetve a választási kampányban gyakran állástfoglaló Antal Árpád András, akinek üzenetei nem egyszer szembementek a szövetségi elnök üzenetével. 25 Legalábbis ezt jelezték például csíkszeredai egyetemista fiatalokkal készített fókuszcsoportos beszélgetések (Zsigmond Csilla). 26 Az előbb említett fókuszcsoportos vizsgálat szintén ezt támasztja alá. 27 Elérte viszont a bűvös 50 ezer szavazatot, mely a párt egzisztenciája szempontjából fontos mérföldkő, de ennek tematizációja a kampány során egyáltalán nem került be a köztudatba. 28 A jelöltállítási folyamat, az ellenrendezvény, majd a korrigált választási folyamat, valamint a politikai felelősségnek a helyi szintre való leosztása nem erősítette a professzionális kommunikációt és a felelős megújhodás hitelességét.

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Néhány reflexió Bakk Miklós és Székely István-Gergő vitaindítójára

Néhány reflexió Bakk Miklós és Székely István-Gergő vitaindítójára Zsigmond Csilla Néhány reflexió Bakk Miklós és Székely István-Gergő vitaindítójára Bakk Miklós és Székely István-Gergő vitaindítójukban alaposan körüljárják egy regionalista vegyes párt lehetőségeit. Az

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció

Részletesebben

A MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI *

A MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI * LŐRINCZ CSABA-DÍJ SZÉKELY ISTVÁN A MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI * Túl vagyunk az önkormányzati választásokon, előttünk a parlamentiek, és nagyon sokféle állítást hallhattunk arról,

Részletesebben

Parlamenti választások Romániában

Parlamenti választások Romániában Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben

Részletesebben

Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után

Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Politikatudományi

Részletesebben

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 4. hét Erdély Magyarország Folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program Folytatódik a diaszpóra magyarságának megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program, amelyre február

Részletesebben

A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010)

A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010) MŰHELY Tábori Ferenc A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010) A dolgozatom azon célokkal jött létre, hogy a legutóbbi rendszerváltás

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Véleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO

Véleménypolarizáció és választási részvétel. Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO Véleménypolarizáció és választási részvétel Kmetty Zoltán MTA- ELTE- PERIPATO Tartalom Problémafelvetés Magyarázati sémák Indikátorok, modellek Eredmények Választási verseny és részvétel összefüggése Kistelepülések

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26.

KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA október 26. KÖZMUNKA ÉS A POLITIKA 2016. október 26. A közmunka kérdése nem csak foglalkoztatáspolitikai szempontból jelentős kérdés, hanem politikai okok miatt is. 2012-től alapvető váltás következett be a hazai

Részletesebben

Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben

Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz

Részletesebben

2 Intézet a Demokratikus Alternatíváért

2 Intézet a Demokratikus Alternatíváért 2 Intézet a Demokratikus Alternatíváért Ősszel viszi az Országgyűlés elé Áder János Magyarország új választójogi törvényjavaslatát. A választási rendszer átalakítására vonatkozó kérdésekről eddig napvilágra

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013.december 02. Sikos Ágnes politikai elemző Kormánypártokra szabott választási rendszer A 2014-es választásokig már csupán négy hónap van hátra, az eljárási törvény azonban még mindig nem vette fel

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló Egyelőre az ellenzéki szavazók is megosztottak a 2018-as indulást illetően, a baloldaliak

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Túlélőkészlet a választásokhoz

Túlélőkészlet a választásokhoz Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

Kodifikáció. ésközigazgatás

Kodifikáció. ésközigazgatás Kodifikáció ésközigazgatás A TARTALOMBÓL PETRÉTEI JÓZSEF A köztársasági elnök megbízatása G. KARÁCSONY GERGELY A fenntartói jogok alakulása a felsőoktatásban, kitekintéssel a kancellári rendszer által

Részletesebben

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE E G Y E T E M I K A R O K H A L L G A T Ó I É R T É K E L É S E AZ EGYETEMI KAROK JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE A korábbi fejezetekben témakörönként elemeztük a hallgatók elégedettségét egyetemük

Részletesebben

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Studies concluded: PhD in Political Science ELTE, Faculty of Law and Political Science, Budapest, Hungary (2012) MA in Sociology

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról KUTATÁS KÖZBEN Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról Tanulmányom részét képezi egy nagyobb lélegzetű munkának, melyben arra vállalkozom, hogy empirikus kutatások

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Dacára annak, hogy a politikai napirendet az elmúlt időszakban nagyrészt a bevándorlás

Részletesebben

Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása

Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Mészáros József Szakadát István (1998):

Részletesebben

EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk

EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk Tudományos játékra invitál a világ politikatudomány-kutatóinak, társadalomtudósainak

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR!

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! A Magyar Köztársaság Elnökének döntése alapján 2006. október 1- jén ismét települési önkormányzati képviselők, polgármesterek és megyei közgyűlési

Részletesebben

Illyés Gergely. Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban

Illyés Gergely. Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban Parlamenti választások Romániában 755 Illyés Gergely Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban Parliamentary elections in Romania: weakening representation of

Részletesebben

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói

Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói Banai Ádám Vágó Nikolett: Hitelfelvételi döntéseink mozgatórugói A válságot követően a hazai bankrendszer hitelállománya jelentősen csökkent. A reálgazdaságra gyakorolt erőteljesebb és közvetlenebb hatása

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Óraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV

Óraszám 30 A TANTÁRGY LEÍRÁSA I. FÉLÉV A tantárgy címe A magyar politikai rendszer 1. A tantárgy típusa Előadás A tantárgy kódja BBNPO20800 Óraszám 30 Oktatott félévek száma: 2 Kreditek száma 4 Oktató: Pócza Kálmán (pocza.kalman@btk.ppke.hu)

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Dobos Gábor, Gyulai Attila, Horváth Attila, Horváth Péter, Nógrádi András, Sebők

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2012. 14. hét Erdély Önálló magyar vonal a MOGYE-n Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi

Részletesebben

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p. NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TÁBORI FERENC: AZ 1990 ÉS 2010 KÖZÖTT MEGTARTOTT ÁLTALÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI

TÁBORI FERENC: AZ 1990 ÉS 2010 KÖZÖTT MEGTARTOTT ÁLTALÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI TÁBORI FERENC: AZ 1990 ÉS 2010 KÖZÖTT MEGTARTOTT ÁLTALÁNOS ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKON ALKALMAZOTT VÁLASZTÁSI RENDSZER HATÁSAI A MAGYAR TÖBBPÁRTRENDSZERRE Dolgozatom azon céllal jött létre, hogy az 1990

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 16. hét Erdély Újraválasztották Kelemen Hunort az RMDSZ élére Újabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé az RMDSZ pénteken, a szövetség Kolozsváron tartott 12.

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

Jegyzőkönyv Dömös Község Önkormányzatának június 13-án megtartott Rendkívüli Nyílt Képviselő-testületi üléséről

Jegyzőkönyv Dömös Község Önkormányzatának június 13-án megtartott Rendkívüli Nyílt Képviselő-testületi üléséről Dömös Község Önkormányzata 2027 Dömös Táncsics u. 2 Készült 4 példányban! /2013 1. sz. példány Jegyzőkönyv Dömös Község Önkormányzatának 2013. június 13-án megtartott Rendkívüli Nyílt Képviselő-testületi

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 31. hét Erdély Ponta: Orbán bántó és provokáló alak Victor Ponta sértőnek nevezte a magyar miniszterelnök Romániával szemben tanúsított magatartását. A román kormányfő

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

Beszámoló a Képviselő-testület október 22-i alakuló ülésére

Beszámoló a Képviselő-testület október 22-i alakuló ülésére 1 Beszámoló a Képviselő-testület 2014. október 22-i alakuló ülésére Tárgy: Beszámoló a 2014. október 12-én megtartott polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők, megyei közgyűlés tagjai és a roma nemzetiségi

Részletesebben

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme. 1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Politológia III. évfolyam Gazdálkodási és menedzsment, Pénzügy és számvitel BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Politológia TÁVOKTATÁS Tanév: 2014/2015. I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Politológia Tanszék: Közgazdasági

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY FERENC

HORVÁTH MIHÁLY FERENC HORVÁTH MIHÁLY FERENC A magyar parlamenti választási rendszer születése és módosulásai a rendszerváltástól 2011 végéig: tipologizálás és arányosság nemzetközi összehasonlításban Bevezetés. A modern demokráciák

Részletesebben

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary

ZA4891. Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary ZA4891 Flash Eurobarometer 266 (Women and European elections) Country Specific Questionnaire Hungary FLASH 266 WOMEN AND EUROPEAN PARLIAMENT Demographics D1. A kérdezett neme [1] Férfi [2] Nő D2. Hány

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

Az önkormányzati választási rendszer alkotmányellenes és illegitim átalakítása

Az önkormányzati választási rendszer alkotmányellenes és illegitim átalakítása Az önkormányzati választási rendszer alkotmányellenes és illegitim átalakítása 2014. június 11. A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 39. hét Erdély Magyarország Megtartották a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tanévnyitót Az Óbudai Egyetem és hat külhoni felsőoktatási intézmény, egymással videókonferenciával

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

A választási rendszerek alkotmányos kérdései

A választási rendszerek alkotmányos kérdései Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező Szak Alkotmányjogi Tanszék A választási rendszerek alkotmányos kérdései Konzulens:Dr. Hallók Tamás adjunktus Készítette: Kovács Anita Miskolc

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben