PÁRTRENDSZERRŐL, POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL A 2012-ES ROMÁNIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÁRTRENDSZERRŐL, POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL A 2012-ES ROMÁNIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN"

Átírás

1 83 ZSIGMOND CSILLA PÁRTRENDSZERRŐL, POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓRÓL A 2012-ES ROMÁNIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK KAPCSÁN Jelen tanulmány a 2012-es romániai parlamenti választásokkal kíván foglalkozni, két aspektus mentén. Először is megkíséreljük folyamatában megragadni a romániai pártrendszer alakulását, melynek fontos állomását jelentik az elmúlt évi országgyűlési választások. Másrészt megpróbálunk röviden reflektálni a parlamenti választások során kibontakozó magyar magyar versenyre, elsősorban a politikai kommunikáció felől közelítve a kérdést. A legutóbbi parlamenti választások jelentős átalakulásokat eredményeztek több közép-kelet-európai országban, gondoljunk például Magyarországra, ahol először fordult elő az, hogy a parlamenten kívüli pártok a választások következtében parlamenti erővé válhattak, míg rendszerváltó pártok szorultak a parlamenten kívülre. Románia esetében is új helyzet teremtődött a parlamenti választások eredményeként: az újonnan létrejött populista PP-DD (Dan Diaconescu Néppártja) 14%-os eredménnyel parlamenti párttá válhatott, a Szociál-liberális Szövetség kétharmados többséget szerzett melyre 1990 óta nem volt példa Romániában, és a korábbi kormánypárt óriási vereséget regisztrált. Önmagukban már ezek az eredmények is jelzik, hogy a közép-kelet-európai pártrendszerek alakulása továbbra is mozgásban van, kevésbé konszolidált, érdemes folyamatában is vizsgálni a változásokat. A Közép-Kelet-Európában lezajlott rendszerváltó folyamatok eredményeként, az újonnan kialakult politikai rendszerek a liberális demokrácia logikáját követik, de a pártrendszerek működése és stabilitása tekintetében már eltérő képet mutatnak. A demokratikus átmenetet ezekben az országokban is a rendszer konszolidációja követi, melynek egyik fokmérője a pártrendszer stabilitása, kiforrottsága. Amennyiben a pártrendszerek működését vizsgáljuk, markáns különbségeket találunk Kelet- és Nyugat-Európa között. 1 Számos összehasonlító elemzés készült a közép-kelet-európai pártrendszerek kialakulásáról, politikai kultúrájáról, de ezek többsége Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra, valamint a balti államokra fókuszál, ritkábban találkozhatunk Romániára vonatkozó adatsorokkal. 2 A romániai pártrendszerről szóló tanulmányok nagy része pedig a kialakulással, a választások eredményeként kialakuló helyzetek elemzésével foglalkozik, kevésbé a pártrendszer alakulásával mint folyamattal. 3 Ezért jelen tanulmány a romániai pártrendszer

2 84 Zsigmond Csilla alakulásának néhány jellegzetességét is meg szeretné ragadni, mielőtt rátérne a 2012-es választások magyar magyar vonatkozásaira. Ahhoz azonban, hogy érdemben beszélni tudjunk a pártrendszerekről, szót kell ejtenünk a választási rendszerről, a politikai törésvonalakról, valamint a politikai kultúráról is. Ezek a rendszerek és jelenségek összekapcsolódnak és kölcsönösen hatnak egymásra, hiszen például a választási rendszer meghatározó hatással van a pártrendszerre, ugyanakkor a politikai kultúra nagymértékben befolyásolja a politikai elit magatartását és diskurzusát, és mindez egyértelműen hat a választói magatartásra. Fogalmi keret A pártok versengéseit a kormányzati hatalomért a választók szavazatai döntik el. A modern képviseleti demokráciákban a népszuverenitás elsősorban a szabad választások során létrejövő törvényhozás működésében testesül meg. Az állampolgári részvétel legáltalánosabb formája a választás, emellett azonban a közvetlen demokrácia intézményei is működhetnek például népszavazás, népi referendum. Tekintsük át röviden a választási rendszerek szerepét, módozatait. A parlamenti választások fő feladata a közhivatalt betöltő politikusok kiválasztása, azaz a közhatalom megújíthatósága, amely a demokratikus kormányzatok legitimitásának legfőbb forrása. A választások tehát egyidejűleg legitimálják a döntéshozókat és a politikai rendszer egészét. A választás szerepe a politikai bizalom kifejezése, a rekrutáció, ugyanakkor azonban a mozgósítás is, a társadalom alapvető értékei, céljai mentén. Minden demokrácia alapfeltétele a szabad és tisztességes választás. A választási rendszer valójában a választás lebonyolítására vonatkozó szabályozásból és a szavazatok mandátummá alakítására vonatkozó előírásokból áll. 4 Ezen szabályozásoknak négy alapelvet kell tiszteletben tartaniuk: a választójog általánosságát; a választójog egyenlőségét; a választások közvetlenségét; a választások titkosságát. Az azonban, hogy egy adott országban milyen a választási rendszer, mindig politikai alkuk, érdekérvényesítés eredménye. Tehát a választási rendszerek soha nem semlegesek politikailag. Elméletileg, a különböző választási rendszerek ugyanolyan választói preferenciák mellett, más és más parlamenti megoszlásokat eredményeznek. Vagyis az egyes eljárások mellett mindig különböző politikai érdekek állnak. Általában azonban ezek a politikai hagyományok tiszteletben tartása mellett érvényesülnek.

3 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 85 A választási rendszer hatással van az egész politikai rendszerre, így a pártrendszerre is és ezek minden esetben országspecifikusak. Mi dönti el, hogy az adott országban milyen a választási rendszer? Általában a következő meghatározó tényezők: a parlament nagysága; a szavazásra jogosultak aránya; a választókerületek mérete; a jelöltté válás feltételei; a mandátumszerzés módja, illetve a különböző garanciális szabályok. A választási rendszereknek két alaptípusa létezik: a többségi választási rendszerek (Single-Member Direct System SMD); az arányos választási rendszerek (Proportional Representation PR). A többségi választási rendszerek időben korábbiak, ezek esetében egyéni választókerületes rendszer működik a választók közvetlenül a képviselőjelöltekre szavaznak. Az arányos választási rendszerek esetében a választók vagy területi/országos pártlistákra, vagy többmandátumos választókerületekben induló jelöltekre szavazhatnak. Az ilyen pártlistás szavazásnál a mandátumelosztás mindig valamely matematikai formula alkalmazásával történik. 5 A különböző választási rendszereknél más és más döntő politikai szempont érvényesül. A többségi rendszerben a kormányalkotás képessége a prioritás ez egyértelmű többséget kíván. Ez a választási rendszer azonban olyan országok esetében, amelyek több- vagy sokpártrendszerűek, nagy aránytalanságokat eredményez a nagy pártoknak kedvez, a kis- és középpártok számára hátrányos. Országspecifikusan ennek a választási rendszernek is több alesete létezik, mint ahogyan számos országban vegyes rendszerek vannak ezekre nem térünk ki részletesebben. Az arányos rendszerek is különbözhetnek, hiszen meghatározó lehet a lista kötöttsége, a küszöbhatár, a mandátumelosztásra alkalmazott matematikai formula, a választókerületek nagysága és a kompenzációs helyek száma. Az arányos rendszer kedvez a politikai kisebbségeknek és általában többpártrendszerrel, koalíciós kormányzással jár együtt. Ha összegezni szeretnénk: a többségi rendszer előnye a kormányozhatóság, hátránya az arányos választói akarat torzítása, az arányos rendszernek meg fordítva. A jó rendszer azonban úgy alakul ki a politikai alkuk során, hogy minden esetben figyelembe veszi az adott ország politikai hagyományait, a létező politikai intézményeket és a társadalomra jellemző politikai kultúrát. Almond és Verba elsőként emelte ki a politikai kultúra demokrácia-alakító szerepét. Arra világítottak rá, hogy nem elégséges a demokrácia formális intézményi kerete például a szabad választások, a média, a többpártrendszer, ahhoz, hogy az adott demokrácia stabil, működőképes legyen, szükség van bizonyos alapvető beállítottságokra, viselkedési mintákra mind a szavazók, mind a politikusok esetében. Kiemelték az állampolgári kultúra szerepét is, hiszen az angolszász politikai rendszert vizsgálva rájöttek arra,

4 86 Zsigmond Csilla hogy a politikai részvétel és távolmaradás, a politikusok iránti bizalom/bizalmatlanság, érdeklődés/érdektelenség tekintetében valamilyen egészséges arányosságra van szükség ahhoz, hogy a demokrácia jól működjön. Az ő elképzelésük szerint a homogén politikai kultúrájú demokráciák jobban működnek, mint a fragmentált demokráciák. 6 Ellentétes következtetésre jutott Lijphart és Daalder, akik megalkották az úgynevezett konszenzusos demokráciák (consociational democracy), fragmentált demokráciák működési elméletét. Amennyiben egy társadalomban nagyon éles politikai és társadalmi ellentétek vannak, ezen törésvonalak mentén oszloposodások/pilléresedések következhetnek be. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez esetben a demokrácia működése szempontjából a kulcsszerepet a politikai elit játssza, mely elit az adott társadalom nagyfokú megosztottságát mégis egyben tudja tartani. Tehát az elit kompetitív vagy kooperatív magatartása határozza meg a működőképességet, és amennyiben egy fragmentált politikai kultúrával rendelkező ország politikai elitje kooperatív, ez esetben konszenzusos demokráciát honosít meg, mely ugyanolyan jól működhet, mint a homogén politikai kultúrájú demokráciák. 7 A politikában mindig léteznek megosztó és egyesítő kérdések, a pártok ezeket képviselik, a választók politikai preferenciái pedig eszerint tagolódnak. A megosztó kérdések gyakran a társadalmi/politikai törésvonalak mentén fogalmazódnak meg. Ezért fontos az elit magatartása, mely meghatározza a politikai, társadalmi diskurzus milyenségét, de ugyanakkor a demokrácia működését is. 8 Amint láthattuk, a választási rendszer nagymértékben befolyásolja az adott ország pártrendszerét. De mi is ez a pártrendszer? Legegyszerűbb meghatározásában a pártrendszer azokat a pártok közötti erőviszonyokat és interakciókat jelenti, amelyek hatással vannak a politikai döntéshozatalra is. A pártok hatalma elsősorban a parlamenti mandátumok számától, illetve a kormányzati/ellenzéki pozíciójuktól függ. A rendszeralapú megközelítés figyelembe veszi a történelmi hagyományokat, a politikai kultúrát is, amelyek a pártok számában is kifejeződnek. A politikai rendszerre elsősorban a releváns pártok vannak hatással. Azok a pártok, amelyeknek sikerült a parlamentbe kerülniük. A pártok politikai súlyának meghatározásához azonban relatív súlyukat is ismernünk kell (például koalícióképesség stb.). A parlamentek működőképessége és a kormányzás stabilitása függhet a releváns pártok számától, a pártrendszer töredezettségétől. Az 50-es évektől igény mutatkozott egy releváns párttipológia kidolgozására. Ebben az első komoly állomást Duverger jelentette, aki viszonylag egyszerű osztályozásával hosszú ideig meghatározta a pártrendszerekről szóló diskurzust. Az ő felosztása szerint a demokráciákban kétpártrendszerek és sokpártrendszerek léteznek. 9 Árnyaltabb képet nyújt a Jean Blondel által kidolgozott tipológia. Blondel kétpárti, két és félpárti (két nagy, egy kicsi),

5 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 87 sokpárti domináns párttal (sok párt, köztük egy 40% feletti), domináns párt nélküli sokpárti rendszereket különböztet meg. Mind a mai napig meghatározó Giovanni Sartori tipizálása. Ő mindenekelőtt a versengő és nem versengő pártrendszereket különböztette meg, meghatározva ezek jellemzőit. A nem versengő pártrendszerek egypártrendszerek és hegemonisztikus pártrendszerek, ezek demokratikus berendezkedésben elképzelhetetlenek. A versengő pártrendszerek Sartori szerinti csoportosítása: predomináns pártrendszer: huzamosabb ideig (minimum három választást követően) ugyanaz a párt kerül ki győztesen; 2. kétpártrendszer: több párt verseng, kettő váltógazdálkodást folytat a kormányzásban. A pártok versenye centripetális a középen álló szavazók megnyerése a cél; 3. mérsékelt pluralizmus: általában 3 5 párt verseng a hatalomért, amelyek között kicsik az ideológiai különbségek. Kétpólusú rendszerben alternatív koalíciók versengenek centripetális verseny, nincs rendszerellenes párt; 4. szélsőségesen polarizált pluralizmus: ötnél több parlamenti párt, nagy ideológiai különbségekkel. Mély konfliktusok, rendszerellenes párt is jellemezheti centrifugális verseny. Az adott ország pártrendszere hatást gyakorol a politikai elit viselkedésmintáira, a politikai diskurzus jellegére. De mindez nagymértékben függ az adott ország politikai kultúrájától is. A romániai pártrendszer alakulása Láthattuk, mennyire meghatározza egy adott ország politikai berendezkedését a választási rendszer. Romániában, az elmúlt 20 évben, a politikai elit apróbbnagyobb módosításokat eszközölt a választási törvényen. Röviden számba vesszük a romániai parlamenti választásokat és az ezek során érvényes szabályozásokat: 1990: pártlistás arányos választási rendszer, nem volt parlamenti küszöb; 1992; 1996: pártok és pártszövetségek számára 3%-os parlamenti küszöb; 2000: változott a parlamenti küszöb: 5% pártok, 5%+3%+n% pártszövetségek számára; 2004: pártszövetségek számára változott a küszöb: 5%+3% a második szövetségesnek, 5%+3%+1% a harmadiknak stb., maximum 10%-ig; 2008: egyéni választókerületek, (kvázi)arányos elosztás, 5%-os parlamenti küszöb pártok számára, pártszövetségek: 5%+3% a második szövetségesnek, 5%+3%+1% a harmadiknak stb., maxiumum 10%-ig. Bár egyéni választókerületeket ír elő a törvény, az országos kompenzációs kosár mégis inkább az arányos, mint a többségi rendszer sajátosságait

6 88 Zsigmond Csilla biztosítja. A törvény az alternatív választási küszöböt is meghatározta: hat első helyen végzett képviselőjelölt és három első helyen végzett szenátorjelölt esetében az illető politikai alakulat parlamentbe kerül anélkül, hogy ezekben a választókörzetekben a jelölteknek el kellene nyerniük a mandátumot, csupán első helyen kell végezniük; : a négyéves ciklus alatt folyamatosan tematizált volt a választási törvény megváltoztatásának kérdése. Az egyszerű többségi rendszertől az arányosabb elosztásig sok variáns megfogalmazódott, jelentős politikai szereplők foglaltak állást a kérdésben, például az államelnök. 12 A kormányrendelettel elfogadott új választási törvényt visszautasította az alkotmánybíróság, így maradt a korábban érvényes szabályozás. A választások után is napirenden maradt a választási törvény megváltoztatásának igénye, egyelőre azonban nem születtek meg az erről szóló törvénytervezetek, javaslatok, illetve az erről szóló (szakmai) viták. Csak hangsúlyozni szeretnénk a korábban leírtakat: a jó választási rendszer, bár kétségtelen, hogy a pillanatnyi politikai érdekeket hivatott szolgálni ezért ennyire éles általában az ehhez kapcsolódó politikai vita, jó esetben nem rugaszkodik el a hagyománytól jelen esetben figyelembe veszi azt, hogy a demokratikus keretek között sorra kerülő választások többpártrendszert eredményeztek, figyelembe veszi a politikai intézményeket és a politikai kultúrát. A rendszerváltozás utáni választások eredményeként a parlamenti pártok számának alakulását a következő táblázat foglalja össze: 1. táblázat A parlamenti pártok számának alakulása Választási év Képviselőház Szenátus párt (+11 kisebbségi képviselő) 7 párt (+1 független) párt (+13 kisebbségi képviselő) 8 párt párt/pártszövetség (+15 kisebbségi képviselő) 6 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 5 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 4 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 4 párt/ pártszövetség párt/pártszövetség (+18 kisebbségi képviselő) 4 párt/ pártszövetség Forrás: BEC választási adatsorok

7 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 89 Amennyiben a puszta számadatokat nézzük, megállapítható, hogy az elmúlt két évtized során, a hét választás eredményei alapján, a romániai pártrendszer koncentrációjáról beszélhetünk. A pártrendszer koncentrációjának többféle jelentése van/lehet: a parlamenti pártok számának csökkenése, majd állandósulása (mint jelen esetben), a releváns pártok számának csökkenése, a parlamenti pártok súlyának növekedése az azon kívüli pártokkal szemben stb. 13 Az árnyaltabb elemzés érdekében megpróbáljuk több indikátor mentén vizsgálni a változásokat. A pártrendszer koncentrációjáról sokat elárul az, hogy a szavazatok milyen arányát kapja az első helyen végző párt, valamint az, hogy az első két párt, illetve az első három párt a szavazatok arányából mennyit összesít (Sartori tipológiáját alkalmazva). Szintén fontos mutató a releváns pártok számának alakulása. Nézzük meg, hogy ezen mutatók alapján hogyan írhatóak le a választási eredmények. Választási év Első párt (%) 2. táblázat Képviselőház parlamenti pártok Első két párt (%) Első három párt (%) Releváns pártok száma ,31 73,54 79, ,72 47,73 57,92 7 (14-15)* ,17 51,69 64,62 6 (12) ,61 56,09 63, ,80 68,28 81,27 4 (5,5)** ,09 65,45 84,04 4 (4,5) ,63*** 75,13 89,12 4 (5) * Több pártszövetség alakult a választások során, a zárójelben szereplő szám a pártszövetségek pártjainak számát is tartalmazza. ** Két pártszövetség jött létre, a DA (PD-PNL), valamint a PSD-PUR (később PC), ez utóbbinál a Konzervatív Pártot alacsony támogatottsága miatt fél-pártként értelmezzük, akárcsak a későbbi választási eredmények értékelésénél. *** Az első pártra leadott szavazatarány a Szociál-liberális Szövetség (USL) által összesített szavazatokat jelzi, így valójában nem az első három, hanem az első négy párt által begyűjtött szavazatarányt láthatjuk. A mandátumelosztás logikája a győztes pártnak kedvez, így a mandátumelosztás kétharmados parlamenti többséget eredményezett. Forrás: BEC választási adatsorok

8 90 Zsigmond Csilla Választási év Első párt (%) 3. táblázat Szenátus parlamenti pártok Első két párt (%) Első három párt (%) Releváns pártok száma ,02 74,22 81, ,29 48,45 58,83 8 (14-15) ,70 53,78 66,94 6 (12) ,09 58,10 65, ,16 68,96 82,65 4 (5,5) ,16 67,73 86,47 4 (4,5) ,10* 76,7 91,35 4 (5) * Az első pártra leadott szavazatarány a Szociál-liberális Szövetség (USL) által összesített szavazatokat jelzi, így valójában nem az első három, hanem az első négy párt által begyűjtött szavazatarányt láthatjuk. A mandátumelosztás logikája a győztes pártnak kedvez, így az eredmény kétharmados parlamenti többséget eredményezett. Forrás: BEC választási adatsorok Milyen következtetések fogalmazhatók meg az adatok alapján? Mindenekelőtt az, hogy az első szabad választások eredményei kilógnak a sorból. Ha csak a releváns pártok számából indulnánk ki, azt kellene mondanunk, hogy egy atomizált/polarizált pártrendszert sugall a táblázat. Éppen ezért indokolt több indikátor alkalmazása: jelentősen árnyalja ezt a képet az első párt által elért szavazatarány (66,31, illetve 67,02%). A 89-es decemberi eseményekkor létrejött Nemzeti Megmentési Frontból alakult utódpárt elsöprő győzelmét látjuk. A parlamenti pártok száma ez esetben csalóka (16), hiszen közülük egy messze kiemelkedik, polarizált pártrendszer helyett sokkal inkább egy sokpárti, domináns párttal rendelkező képet mutat. A parlamenti pártok magas száma döntően a parlamenti küszöb hiányával magyarázható. Ha elfogadjuk, hogy az 1990-es választás rendkívüli, hiszen egy totalitárius diktatúra utáni helyzetben és körülmények között született, akkor a pártrendszer alakulásának reális folyamatát 1992-től nézhetjük. Véleményem szerint a pártrendszer koncentrációja megy végbe, és ennek során 2008-ig három szakaszt különíthetünk el: : polarizált pluralizmus, centrifugális verseny; : átmenet: polarizált pluralizmus mérsékelt pluralizmus, centrifugális verseny; : konszolidációs folyamat mérsékelt pluralizmus, részben megmarad a centrifugális verseny, de megjelennek a centripetális versenyre utaló elemek is, így például nem kerülnek be a parlamentbe szélsőséges/ nacionalista pártok. Erre az időszakra vonatkoztatva megállapíthatjuk,

9 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 91 hogy stabilizálódni látszik a pártrendszer, mely leginkább a mérsékelt pluralizmus jellemzőivel bír. Úgy tűnik, két nagy(obb) párt, egy erős középpárt és egy (vagy másfél, max. két) kispárt összetételű parlamentek alakulnak, a versenyből azonban nem tűnnek el maradéktalanul a centrifugális versenyre utaló elemek (kiélezett politikai diskurzus stb.). A 2012 utáni helyzet pillanatnyilag a predomináns pártrendszer irányába történő elmozdulást jelzi. Gyakorlatilag azonban azt láthatjuk, hogy a politikai porondon új szereplő is megjelent, a populista PP-DD (Dan Diaconescu Néppártja), mely a parlamenten kívül szerveződve parlamenti erővé vált. A gazdasági válságra adott válaszként, valamint a politikától való hangsúlyosabb elfordulás következtében megnőtt a populista retorika iránti fogékonyság, részben ez magyarázza a PP-DD jó szereplését. Ugyanakkor ebben áll a 2012-es választások sajátossága is: a nagymértékű protest szavazatok, melyek a Szociál-liberális Szövetség (USL) kétharmados győzelmét eredményezték és a korábbi kormánypárt (PD-L) erőteljes meggyengülését. A választások következtében az RMDSZ veszített eddigi politikai súlyából, nem csupán a gyengébb választási eredmény következtében, hanem a kétharmados berendezkedésnek köszönhetően is. Természetesen a ciklus végéig még számos átalakulásnak lehetünk a tanúi, hiszen a Szociál-liberális Szövetségen belül feszültségekkel kell számolni, ami elképzelhető, hogy a soron következő államelnök-választás során szakadáshoz is vezethet, és ez a kormánytöbbség újragondolását is jelentheti. A legutóbbi romániai parlamenti választások is jelzik, hogy Közép-Kelet- Európában még mindig jelentős politikai változások várhatók, a politikai szereplők cserélődése, új pártok megjelenése is ezt támasztja alá. Hasonló változásokat jeleztek a legutóbbi magyarországi országgyűlési választások is. Látható, hogy a Nyugat-Európában működő modellek nem illeszkednek tökéletesen a közép-kelet-európai valósághoz. Érdemes tehát egyéb összehasonlítások mentén értelmezni a régióban végbemenő politikai folyamatokat, és a pártrendszerek tekintetében is nagyobb rugalmassággal kezelni a létező modelleket, de akár sajátos közép-kelet-európai tipológiák megalkotásában gondolkodni és a magyar magyar verseny A helyhatósági választások eredményeként körvonalazódó helyzetben a magyar magyar megegyezés esélye lényegesen lecsökkent, bár a választások előtt számos erről szóló fejtegetéssel, forgatókönyvvel találkozhattunk. Az RMDSZ székelyföldi szereplése meggyőzőnek mutatkozott, bár ha országos viszonylatban tekintünk az eredményekre, akkor kiderül, hogy a Szövetség nem lehetett maradéktalanul elégedett, hiszen például Maros megyében, illetve a vegyes lakosságú településeken a 2008-as helyhatósági választásokhoz képest szerényebb eredményeket regisztrált. De egyértelműen megerősítette székelyföldi pozíció-

10 92 Zsigmond Csilla it, visszanyerte a 2008-as választások során elveszített településeket, melyeket 2008-ban MPP színekben vagy függetlenként induló jelöltek nyertek meg ben az MPP mellett a pártként bejegyzett EMNP is indult a helyhatósági választásokon. Az erőteljes, nem egyszer személyeskedéstől sem mentes, de többnyire professzionális kampány után, az eredmények tükrében, az RMDSZ-t nem nyomasztotta a megállapodás súlya, hiszen az EMNP választási eredményei szerényebbnek bizonyultak, mint a négy évvel korábbi MPP-s szereplés, illetve a két ellenzéki pártra leadott voksok enyhén alatta maradt a 2008-as választások során az MPP által elért szavazatszámnak és aránynak. 14 Még az országgyűlési választási kampány erőteljes kibontakozása előtt elindultak az esélylatolgatások, valamint a választási törvény értelmezése körüli viták. 15 Az őszi parlamenti választások során a magyar politikai szervezetek esetében is professzionális, a politikai marketing számos eszközét fölsorakoztató választási kampányról beszélhetünk. A posztmodern kampányok változatos eszközeivel éltek a politikai szereplők, beleértve a web2.0 nyújtotta lehetőségeket, a szélesebb megszólítás és a felülről kezdeményezett, illetve a horizontális interaktivitás elérése érdekében. 16 Példaként megemlíthetjük a fiatalok körében népszerűnek bizonyuló Nyelvtörő sorozatot, melyet az RMDSZ készített, illetve az EMNP Élet az autonómiában rajzsorozatát. Ilyen szempontból a 2012-es választásokat fordulópontnak tekinthetjük, hiszen a romániai kampánytörténet során először sikerült valóban átfogóan alkalmazni a posztmodern kampányeszközök lehetőségeit, melynek csírája ugyan már korábban, például 2008-ban is megjelent, majd a 2009-es elnökválasztási kampányban tovább csiszolódott, 17 de teljességében a 2012-es parlamenti választások során vetették be professzionális módon ezeket a kampányeszközöket a választási megmérettetések főszereplői a pártok és az egyes jelöltek. 18 Jelen tanulmány keretei között nem célunk bővebben foglalkozni a választási részvétel alakulásával és ennek esetleges strukturális okaival, 19 hanem a kampánykommunikáció neuralgikus pontjait szeretnénk megragadni, mindkét magyar politikai alakulat esetében. Hiszen a politikai hitelesség a választási kampány során is mindvégig fontos kérdés marad, mely rövidtávon befolyásolhatja a politikai mobilizációt, hosszabb távon pedig kétségtelenül meghatározó erővel bír a politikai intézmények megítélésében is. Ezért úgy véljük, hogy lényeges a politikai kommunikáció és a politikai hitelesség összekapcsolása, a kommunikációs problémák feltárása, és természetesen fontos lenne a konzekvenciák megfelelő levonása, valamint nyilvános kommunikálása a politikai szereplők részéről, mivel ez lehetne a felelős politikai magatartás egyik fokmérője, mely a bizalmi tőke megszilárdulásához, de akár a demokrácia alapintézményeibe vetett bizalom megerősödéséhez is vezethetne. Amennyiben pedig a társadalmi elégedettség és bizalom mutatóit nézzük, azt láthatjuk, hogy Romániában a parlament, a kormány és a politikai szereplők megítélése egyértelműen negatív. 20

11 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 93 Ami az RMDSZ kampánykommunikációját illeti, a legproblémásabb kérdés az alternatív küszöb tematizációja volt. Bár a törvény egyértelműen fogalmaz, az 5%-os parlamenti küszöb mellett a 6+3-as alternatív küszöb intézményét is beépítette a szabályozásba, 21 a szövetség prominens képviselői sokáig kerülték az erről való állásfoglalást, majd az EMNP tematizációs nyomására, politikusai a törvény tartalmának, illetve egymásnak is ellentmondó véleményeket artikuláltak a választók felé. 22 Zavart keltő és egymásnak ellentmondó volt tehát ebben a sarkalatos kérdésben a szövetség állásfoglalása, mely ahelyett, hogy kiforrott és előre egyeztetett tematizációs utat követett volna, az EMNP tematizációjának hatására sodródott és esetlegesen alakult. A későbbiekben sikerült eredményesebben megvalósítani a saját kommunikációt és kevésbé reagálni az EMNP tematizációjára. A másik problémát az RMDSZ esetében a megfelelő üzenet-szegmentálás hiánya jelentette. Akárcsak a helyhatósági választások során, a székelyföldi megvalósítások, illetve Székelyföld hangsúlyosabb megjelenítést kapott, mint a vegyes lakosságú vagy szórványvidékeknek szánt üzenetek. Ez pedig a viszonylag sikeresebb székelyföldi mobilizáció mellett értelemszerűen kevésbé tudta az interetnikus környezetben élő magyarokat megszólítani. Ez a Székelyföld-centrikusság egyrészt az EMNP és korábban az MPP erőteljes autonómia-tematizációjából fakadt, melyre az RMDSZ-nek is radikálisabb diskurzussal kellett válaszolnia. Ugyanakkor ez a radikalizálódás megnehezítette a vegyes vidékek és a szórvány esetében a politikai kommunikációt, ahol gyakran a mérsékeltebb, együttműködést ösztönző tematizáció lett volna célravezetőbb. Ezt a paradox helyzetet elméletileg az EMNP-nek is fel kellett volna oldania, ami szintén nem történt meg sikeresen, az ő részükről az üzenet-szegmentálásra is jóval kevesebb próbálkozás történt. 23 A hangsúlyosabb Székelyföld-tematizációt másrészt az RMDSZ székelyföldi politikusainak markánsabb médiajelenléte és állásfoglalásai is meghatározták. 24 Ezek a megnyilatkozások gyakran szembementek a szövetségi elnök által artikulált üzenettel, és gyengítették az egységes kommunikációt. Ami az ENMP kampánykommunikációját illeti, szintén tetten érhetők a problémák. Bár az alternatív küszöb intézményét sikeresen tematizálta, és erre építve fogalmazta meg legfőbb üzenetét: Minden magyar nyer!, kommunikációjában nem tért ki egyéb célok megfogalmazására, politikusainak állásfoglalásaiból teljességgel hiányzott annak a (hipotetikus) következménye, hogy mi történik, ha a párt mégsem teljesíti a parlamenti alternatív küszöböt. Ez azt a látszatot kelti, mintha az alternatív választási küszöb sulykolása lett volna a cél, nem konkrét politikai célkitűzések megfogalmazása. Ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire volt hatékony az a kampányfogás, melynek eredményeként az EMNP arculati elemei az RMDSZ helyhatósági választások során használt arculatát idézték. A kampány során megfogalmazódott, hogy emögött tudatos döntés áll, mely az RMDSZ Minden magyar számít! jelszavára

12 94 Zsigmond Csilla szeretne emlékeztetni, ezt számon kérni de ez az üzenet nem volt elég egyértelműen artikulálva a választópolgárok felé. 25 Mint ahogyan az alternatív küszöbnek az összekapcsolása a legendás futballmérkőzés 6:3-as eredményével sem bizonyult minden választói réteg számára egyértelmű üzenetnek, a híres 1953-as Magyarország Anglia mérkőzés nem jelentett feltétlenül elég erős brandet az üzenet célba juttatására. 26 Amennyiben visszacsatolunk a kampánykommunikáció és politikai hitelesség kérdéséhez, azt láthatjuk, hogy mindkét politikai alakulat részéről hiátusok jelentkeztek e tekintetben. A választások kimenetele az RMDSZ szerényebb parlamenti részvételét és súlyát eredményezte, az EMNP pedig távol állt a deklarált alternatív küszöb teljesítésétől. 27 Akárcsak a helyhatósági választások után, ez esetben is elmaradt a nyilvános érdemi kritika és a konzekvenciák levonása és vállalása. Az RMDSZ esetében pozitívumként említhető Kelemen Hunor választásokat követő visszafogottabb értékelője, illetve a marosvásárhelyi RMDSZ-szel szembeni kritika, majd a helyi szervezet megújítása, bár az újjászervezés módja nem segítette elő a politikai hitelesség konszolidációját. 28 Az EMNP a választási eredményeket csupán abból a szempontból közelítette meg, hogy a leadott voksok mögött választópolgárok állnak, így nem lehet fölösleges a párt indulása és az elért eredmény, de nem tértek ki a nem teljesített parlamenti jelenlét kérdésére. Az egymásra mutogatás és a kölcsönös kritika a választások előtt alatt után mindvégig jelen volt, az azóta lezajló kongresszusok sem hoztak kommunikációs szinten igazi áttörést a politikai felelősségvállalás és hitelesség tekintetében, bár a diskurzus mérsékeltebb és a sikerkommunikáció visszafogottabb volt. A közeljövő nagy kihívása a szereplők számára tehát a politikai bizalom megteremtése/visszaszerzése, hiszen a politikától való egyre jelentősebb elfordulás minden politikai szereplő számára megkerülhetetlenné teszi a hitelesség kérdését. Jegyzetek 1 L. például MAIR, Peter: Party System Change: Approaches and Interpretations, Clarendon Press, Oxford, 1997; ENYEDI Zsolt: Pártrendszer és politikai konszolidáció, Politikatudományi Szemle, 1998/3., p.; LEWIS, Paul G.: Party Systems in post-communist central Europe: Patterns of stability and consolidation, Democratisation, 2006/13 (4), p. 2 L. KITSCHELT, Herbert et al. (ed.): Post-Communist Party Systems, Cambridge University Press, Cambridge, Ezzel foglalkozik POLLACK, Detlef et al. (ed.): Political Culture in Post-Communist Europe, Ashgate Publishing, Burlington, 2003; MILLARD, Frances: Election, parties and representation in post-communist Europe, Palgrave Macmillan, New York, 2004.

13 Pártrendszerről, politikai kommunikációról a romániai választások kapcsán 95 3 L. RADU, Alexandru: Partidele politice româneşti după 1990, Paideia, Bucureşti, 2003; VOICU, George: Pluripartitismul o teorie a democraţiei, Editura All, Bucureşti, REYNOLDS, Andrew: Electoral systems and the protection and participation of minorities, Minority Right Group International, FÁBIÁN György (szerk.): Választási rendszerek, Osiris, Budapest, ALMOND, Gabriel A. VERBA, Sidney: The Civic Culture. Political Attitudes and Democracy in Five Nations, Princeton University Press, Princeton, LIJPHART, Arend: Typologies of Democratic Systems, Comparativ Political Studies, 1968/1., p. 8 LIPSET, Seymour Martin ROKKAN, Stein: Cleavage Structures, Party Systems and Voter Alignments. An introduction, In: UŐK. (ed.): Party Systems and Voter Alignments. Crossnational Perspectives, Collier-Macmillan, London, DUVERGER, Maurice: Political Parties, Methuen, London, SARTORI, Giovanni: Parties and Party Systems, Cambridge University Press, Cambridge, Az alternatív választási küszöbre a későbbiekben visszatérünk, és részletesebben ismertetjük. 12 A választási törvény változtatásának szándéka gyakran megjelent a politikai napirendben. A javaslatok és elképzelések számos értelmezésre és vitára adtak okot és lehetőséget, sok forgatókönyv és sok lehetséges konzekvencia fogalmazódott meg az ezzel foglalkozó szakmai viták során is. Néhány ide vonatkozó írás elérhetősége: <http:// kv.sapientia.ro/hu/hirek/roman-valasztasi-torveny-modositasa-es-a-valasztasokosszevonasa> (letöltve ) vagy K. M. S. I.: Firts past the post, Zsigmond Csilla: ellenzéki szerep vár a magyar képviseletre, transindex.ro, <http://itthon. transindex.ro/?cikk=17384> (letöltve ), illetve SZÉKELY István: A módosított parlamenti választási törvény dilemmái, Pro Minoritate, 2012/ősz, 3 8. p., <http://www.prominoritate.hu/folyoiratok/2012/promino szekely.pdf> (letöltve ). 13 TÓTH Csaba: A magyar pártrendszer fejlődésének fő iránya, Politikatudományi Szemle, 2001/3., p. 14 A helyhatósági választások eredményeiről, ezek értékeléséről sokat olvashatunk például a Transindexen: <http://itthon.transindex.ro/?hir=29692> (letöltve ) vagy a mensura.ro elemzésében: <http://mensura.ro/iras/az_erdelyi_magyar_ partok_a_helyhatosagi_jeloltallitas_tukreben_> (letöltve ). 15 Átfogó és alapos összefoglalót közölt ezzel kapcsolatosan a mensura.ro: <http:// mensura.ro/iras/2012-es_parlamenti_valasztasok_az_alternativ_kuszob_kerdese> (letöltve ). 16 A kampányok Pippa Norris-féle felosztására gondolunk: NORRIS, Pippa: Political Communications and Democratic Politics, In: BARTLE John GRIFFITHS, Dylan (ed.): Political Communications Transformed: From Morrison to Mandelson, Macmillan, Basingtoke, Gondoljunk például Kelemen Hunor elnökválasztási kampányára.

14 96 Zsigmond Csilla 18 A korábbi választások során is találkozhattunk egyes jelöltek kiemelkedő választási kampányával mint amilyen az előbb említett elnökválasztási kampány volt Kelemen Hunor esetében, de akár az Antal Árpád, illetve Borbély László polgármester-jelölti kampánya, vagy Borboly Csaba, Korodi Attila választási kampánya is említhető. 19 A témában érdemes többek közt Kiss Tamás és Barna Gergely elemzéseit megnézni. 20 A demokrácia alapintézményeibe vetett alacsony bizalom körvonalazódott a legutóbbi májusi felmérésekből is, melyet az INSCOP készített az Adevărul napilap felkérésére. Az eredményekről bővebben itt lehet olvasni: <http://adevarul.ro/ news/politica/adevarul-despre-romania-politistii-mai-incredere-decat-jurnalistii- 1_518fc167053c7dd83f90e2e7/index.html> (letöltve ). 21 A Lex-RMDSZ-ként is említett kitét már a 2008-as parlamenti választások előtt beépült a szabályozásba, amely 2012-ben is ugyanúgy érvényes volt, csak a Szövetség korábban tudatosan kerülte ennek tematizációját. 22 A skála széles Frunda György állásfoglalásától, mely egyértelműen tagadta a törvény által garantált lehetőséget, Márton Árpád árnyaltabb, vagy Kelemen Hunor tényszerű megközelítéséig. 23 Székelyföldön kívül sikeresebb tematizációja talán csak a Gergely Balázsra épülő kolozsvári EMNP-kampánynak volt. 24 Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán, hosszú ideje különutasnak számít az RMDSZ-mainstreamhez képest, de gyakran szintén önálló szócsőként jelentkeztek Borboly Csaba és Tamás Sándor megyei elnökök is, illetve a választási kampányban gyakran állástfoglaló Antal Árpád András, akinek üzenetei nem egyszer szembementek a szövetségi elnök üzenetével. 25 Legalábbis ezt jelezték például csíkszeredai egyetemista fiatalokkal készített fókuszcsoportos beszélgetések (Zsigmond Csilla). 26 Az előbb említett fókuszcsoportos vizsgálat szintén ezt támasztja alá. 27 Elérte viszont a bűvös 50 ezer szavazatot, mely a párt egzisztenciája szempontjából fontos mérföldkő, de ennek tematizációja a kampány során egyáltalán nem került be a köztudatba. 28 A jelöltállítási folyamat, az ellenrendezvény, majd a korrigált választási folyamat, valamint a politikai felelősségnek a helyi szintre való leosztása nem erősítette a professzionális kommunikációt és a felelős megújhodás hitelességét.

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév)

EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008 2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

A MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI *

A MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI * LŐRINCZ CSABA-DÍJ SZÉKELY ISTVÁN A MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI * Túl vagyunk az önkormányzati választásokon, előttünk a parlamentiek, és nagyon sokféle állítást hallhattunk arról,

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A

A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) 1.2 Kar Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar 1.3 Intézet Politikatudományi

Részletesebben

A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010)

A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010) MŰHELY Tábori Ferenc A magyar többpártrendszer jellemzése és tipizálása Giovanni Sartori pártrendszer tipológiája alapján (1988 2010) A dolgozatom azon célokkal jött létre, hogy a legutóbbi rendszerváltás

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 4. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 4. hét Erdély Magyarország Folytatódik a Kőrösi Csoma Sándor Program Folytatódik a diaszpóra magyarságának megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor Program, amelyre február

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013.december 02. Sikos Ágnes politikai elemző Kormánypártokra szabott választási rendszer A 2014-es választásokig már csupán négy hónap van hátra, az eljárási törvény azonban még mindig nem vette fel

Részletesebben

Túlélőkészlet a választásokhoz

Túlélőkészlet a választásokhoz Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Studies concluded: PhD in Political Science ELTE, Faculty of Law and Political Science, Budapest, Hungary (2012) MA in Sociology

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása

Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása Mészáros József Szakadát István: Választási eredmények területi megoszlása (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Mészáros József Szakadát István (1998):

Részletesebben

Kodifikáció. ésközigazgatás

Kodifikáció. ésközigazgatás Kodifikáció ésközigazgatás A TARTALOMBÓL PETRÉTEI JÓZSEF A köztársasági elnök megbízatása G. KARÁCSONY GERGELY A fenntartói jogok alakulása a felsőoktatásban, kitekintéssel a kancellári rendszer által

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról KUTATÁS KÖZBEN Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról Tanulmányom részét képezi egy nagyobb lélegzetű munkának, melyben arra vállalkozom, hogy empirikus kutatások

Részletesebben

EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk

EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk Tudományos játékra invitál a világ politikatudomány-kutatóinak, társadalomtudósainak

Részletesebben

A forrásbevonás politikai mintázata

A forrásbevonás politikai mintázata A forrásbevonás politikai mintázata avagy van-e színe, szaga az EU-s pénznek? Másodelemzés a Közpolitikai Intézet által készített tanulmányról a ROP és a KKFOP felhasználásáról (Fondurile Structurale de

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

Illyés Gergely. Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban

Illyés Gergely. Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban Parlamenti választások Romániában 755 Illyés Gergely Parlamenti választások Romániában: gyengülő magyar érdekképviselet a törvényhozásban Parliamentary elections in Romania: weakening representation of

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - - Projektaudit jelentés Hajdúszoboszló Város Önkormányzata 2007-2013 közötti időszak projektterveire vonatkozóan megacity - projektalapú városfejlesztési program wwwazentelepulesemhu PROJEKTAUDIT JELENTÉS

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 16. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 16. hét Erdély Újraválasztották Kelemen Hunort az RMDSZ élére Újabb négy évre Kelemen Hunort választotta elnökévé az RMDSZ pénteken, a szövetség Kolozsváron tartott 12.

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Dobos Gábor, Gyulai Attila, Horváth Attila, Horváth Péter, Nógrádi András, Sebők

Részletesebben

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról

Szakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2012. 14. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2012. 14. hét Erdély Önálló magyar vonal a MOGYE-n Elfogadta a kormány azt a határozatot, amely egy új kart hoz létre a magyar és angol tannyelvű szakok számára a Marosvásárhelyi

Részletesebben

HOGYAN LEHET ORSZÁGOSAN ÖSSZEGEZNI AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET? MÓDSZERTAN

HOGYAN LEHET ORSZÁGOSAN ÖSSZEGEZNI AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET? MÓDSZERTAN HOGYAN LEHET ORSZÁGOSAN ÖSSZEGEZNI AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEKET? MÓDSZERTAN REZÜMÉ A Republikon Intézet 2010-ben innovatív módszert fejlesztett ki az önkormányzati választások összesített eredményének

Részletesebben

Az arányosságról a 2014-es parlamenti választás után

Az arányosságról a 2014-es parlamenti választás után KOVÁCS LÁSZLÓ IMRE STUMPF PÉTER BENCE Az arányosságról a 2014-es parlamenti választás után A magyar választási rendszer 2011-es átalakítása során a szisztéma vegyes jellegének megtartása mellett jelentős

Részletesebben

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Az érzelmek szerepe a politikában (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Az érzelmek szerepe a politikában Kovács János vezető elemző A politikai folyamatok és politikai/politikusi magatartások elemzése során általában nagy szerepet tulajdonítunk a cselekedetek és eseményláncolatok

Részletesebben

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba Szerkesztette: Olti Ágoston Nyomda: Exodus Kft, Csíkszereda Készült 400

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Két választás Európában

Két választás Európában Fábián György Két választás Európában A magyar választási rendszer a 2006-os magyar és olasz választás tükrében 2006. április 9-én véletlen egybeeséssel egyszerre tartottak választásokat Olaszországban

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Az önkormányzati választási rendszer alkotmányellenes és illegitim átalakítása

Az önkormányzati választási rendszer alkotmányellenes és illegitim átalakítása Az önkormányzati választási rendszer alkotmányellenes és illegitim átalakítása 2014. június 11. A Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet az alkotmányosság

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

A választási rendszerek alkotmányos kérdései

A választási rendszerek alkotmányos kérdései Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező Szak Alkotmányjogi Tanszék A választási rendszerek alkotmányos kérdései Konzulens:Dr. Hallók Tamás adjunktus Készítette: Kovács Anita Miskolc

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY FERENC

HORVÁTH MIHÁLY FERENC HORVÁTH MIHÁLY FERENC A magyar parlamenti választási rendszer születése és módosulásai a rendszerváltástól 2011 végéig: tipologizálás és arányosság nemzetközi összehasonlításban Bevezetés. A modern demokráciák

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről

Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről TŐTŐS ÁRON* Látlelet az erdélyi magyarság demográfiai helyzetéről Veres Valér: Népességszerkezet és nemzetiség. Az erdélyi magyarok demográfiai képe a 2002. és 2011. évi romániai népszámlálások tükrében.

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma

A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma A paramilitáris szélsőjobboldali szervezetek szerepe ma Krekó Péter, igazgató, Political Capital Institute 2012. március 28. 1 Szélsőjobb: régi vagy új? Populizmus népszerű témák, stílus és kommunikáció

Részletesebben

Pártfinanszírozás Magyarországon: nyugatról keletre

Pártfinanszírozás Magyarországon: nyugatról keletre Pártfinanszírozás Magyarországon: nyugatról keletre A Policy Solutions összehasonlító elemzése az európai országok állami párt- és kampányfinanszírozási rendszereiről 2012. május Vezetői összefoglaló Orbán

Részletesebben

Üzleti Tervek Versenye

Üzleti Tervek Versenye Sikeres üzletmenet láttán mindig gondolj arra, hogy valaki egyszer lépett egy merészet! Drucker, Peter F. Támogatói mappa Üzleti Tervek Versenye utv.juniorbusinessclub.ro 2014 Tisztelt Hölgyem / Uram!

Részletesebben

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.)

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2011. június 6-án, hétfőn, 8 óra 36 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében

Részletesebben

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán

Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Law Working Papers 2011/25 Térey Vilmos: A kormányformát meghatározó szabályokról, a kormány működésének kereteiről az alkotmányozás kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák

Részletesebben

Politikai kérdések doktrínája

Politikai kérdések doktrínája Antal Attila Politikai kérdések doktrínája There is broader reason for a relatively uncritical approach to constitutional courts within the postcommunist world. While these courts are esentially political

Részletesebben

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD

Típusok és a demokrácia problémája. TÓTH CSABA, PhD Típusok és a demokrácia problémája TÓTH CSABA, PhD Kiindulópontok: science fiction és politika kapcsolatának tanulmányozása Irányok: Mint irodalmi alkotások a jelenről, a korszellemről szólnak Science

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 39. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 39. hét Erdély Magyarország Megtartották a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tanévnyitót Az Óbudai Egyetem és hat külhoni felsőoktatási intézmény, egymással videókonferenciával

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Facebook nem politikai csodafegyver

A Facebook nem politikai csodafegyver A Facebook nem politikai csodafegyver a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének legfrissebb elemzése Készült: 01. december 18. 1 01. december 18. A FACEBOOK NEM POLITIKAI CSODAFEGYVER Választók a Facebook on

Részletesebben

Kétharmados többsége van az RMDSZ-nek a megyei tanácsban

Kétharmados többsége van az RMDSZ-nek a megyei tanácsban Hargita Megye Tanácsa havi tájékoztatója XII. évfolyam 5. szám 2012. július Kétharmados többsége van az RMDSZ-nek a megyei tanácsban 3. oldal Szülőföldjük történelméről tanulhatnak az iskolások Szeptembertől

Részletesebben

A választójogi szabályozás átalakulása 2010-2013.

A választójogi szabályozás átalakulása 2010-2013. MTA Law Working Papers 2014/12 A választójogi szabályozás átalakulása 2010-2013. Halmai Gábor Magyar Tudományos Akadémia / Hungarian Academy of Sciences Budapest ISSN 2064-4515 http://jog.tk.mta.hu/mtalwp

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 31. hét Erdély Ponta: Orbán bántó és provokáló alak Victor Ponta sértőnek nevezte a magyar miniszterelnök Romániával szemben tanúsított magatartását. A román kormányfő

Részletesebben

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag Kurt Lewin Alapítvány 2012. július Köszönetnyilvánítás: A kutatásban való részvételükért köszönettel tartozunk:

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ VITAINDÍTÓ Márton János Orbán Balázs Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl 1. Bevezetõ Tanulmányunkban az RMDSZ által kidolgozott 2005-ös kisebbségi törvénytervezet elemzésére vállalkozunk. A

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN EUROBAROMÉTER 74 KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN 2010 Ősz NEMZETI JELENTÉS MAGYARORSZÁG http://ec.europa.eu/public_opinion 2011. FEBRUÁR 24. Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EUROBAROMÉTER

Részletesebben

VÁLASZTÁSOK ROMÁNIÁBAN 2008.

VÁLASZTÁSOK ROMÁNIÁBAN 2008. Dr. BERÉTI László VÁLASZTÁSOK ROMÁNIÁBAN 2008. ELECTION IN RUMANIA AT 2008. Romániában 2008 novemberében parlamenti választásokat tartottak. Megújult a törvényhozás mindkét háza, a képviselőház és a szenátus

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE

A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE A VASFÜGGÖNY LEBONTÁSA UTÁN 177 VARGA ATTILA A ROMÁN ALKOTMÁNYOS DEMOKRÁCIA ELTELT HUSZONÖT ÉVE ÉSZREVÉTELEK A POLITIKAI RENDSZER KIALAKULÁSÁRÓL ÉS VÁLTOZÁSAIRÓL Az 1989. decemberi romániai politikai és

Részletesebben

SZENTLİRINC település választási eredményei

SZENTLİRINC település választási eredményei SZENTLİRINC település választási eredményei A polgármester MÁTIS ISTVÁN Független jelölt lett A települési önkormányzat tagjainak : 13 fı Az önkormányzat összetétele : Név Jelölı szervezet(ek) ASZTALOS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

A hálózatsemlegesség

A hálózatsemlegesség Polyák Gábor Hálózatsemlegesség és médiaszabadság Az FCC szabályozási javaslatának kommentárja A hálózatsemlegesség jelentôsége Az elmúlt évek legélénkebb médiaszabályozási, kommunikációpolitikai vitája

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

FÓRUM. A román pártrendszer egy funkcionális forma keresésében * Buti, Daniel

FÓRUM. A román pártrendszer egy funkcionális forma keresésében * Buti, Daniel FÓRUM Buti, Daniel A román pártrendszer egy funkcionális forma keresésében * A 2004-es év vége mozgalmas volt, mivel a választások látványosságát hozta. Az összes megfigyelõ, kommentátor, politikai elemzõ,

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben