Magyarországi választási rendszerek

Átírás

1 Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK

2 Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom Alapfogalmak, OGY, EP - Következő alkalom Önkormányzati, Választási eljárás

3 Választás és képviselet, választások típusai Választás fogalma - Választások alatt - a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, - meghatározott időközönként visszatérően, - szabályozott eljárásban meghozott döntését értjük, - amely révén legitim módon létrejön a közhatalmat gyakorló képviseleti szerv megbízatása. - Jogdogmatikai értelemben a választás egy közjogi tény, amely szigorú eljárásrend szerint mehet végbe, és amelyhez a választásra vonatkozó alkotmányos és egyéb jogi szabályozás meghatározott jogkövetkezményeket fűz. - Példa: At. 3. cikk (1) bekezdés alakuló ülés összehívása

4 Választás és képviselet, választások típusai Választás és képviselet - A választás a képviseleti hatalomgyakorlás intézménye - Képviseleti vs. közvetlen hatalomgyakorlás - At. B) cikk (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. - At. 8. cikk közvetlen hatalomgyakorlás szabályozása - 8. cikk (3) bekezdés c) pont: Nem lehet országos népszavazást tartani [ ] az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról; - Választás és népszuverenitás

5 Választás és képviselet, választások típusai Választások típusai a képviselet dimenziói - Népképviseleti szerv országgyűlési választások - Helyi képviseleti szerv önkormányzati választások - Szupranacionális (európai) képviseleti szerv európai parlamenti választások

6 Milyen szabályok vonatkoznak a választásokra? - Vertikális (szabályozási szint szerinti) tagozódás: - Alaptörvény (például: XXIII. cikk, 2. cikk, 35. cikk) - Törvényi szint (például Vjt., Ve.) - Kiegészítő jelleggel: rendeleti szint (+ nemzetközi jogi szint) - Horizontális (tárgy szerinti) tagozódás: - Választójogi szabályozás - Választási rendszer anyagi jogi szabályai - Választási eljárásra vonatkozó szabályok

7 Milyen szabályok vonatkoznak a - Választási rendszer választásokra? - Tág értelemben: a választásokra vonatkozó jogszabályok összessége (választójog, választási rendszer anyagi és eljárási szabályai) - Szűk értelemben: a választási rendszer anyagi jogi szabályai

8 Választójog - Választási rendszer - Aktív és passzív választójog - Választójog általánossága és egyenlősége - OGY választások: - Nagykorú magyar állampolgár aktív és passzív - MO-i lakóhellyel nem rendelkezők: csak listára - Önkormányzati választások: - Aktív: Adott területen lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok valamint az valamint az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, bevándoroltak, letelepedettek, menekültek. - Passzív: - MO-i lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok - MO-i lakóhellyel rendelkező, nagykorú, más EU tagállam állampolgárai - EP választások - Nagykorú magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel aktív és passzív - EU tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára. aktív és passzív

9 Választási rendszerek alapfogalmai - Egyéni és listás szavazás - Kategorikus és preferenciális szavazat - Körzeti magnitúdó - Gerrymandering, választókerületek - Választási formula - Választási küszöb

10 Választási rendszerek alapfogalmai - Egyéni és listás szavazás - Nyílt lista, zárt lista - Egyéni kislistás, stb.

11 Választási rendszerek alapfogalmai - Kategorikus és preferenciális szavazat - Preferenciális Alternative vote - Aki megszerzi az első preferenciák több, mint 50 százalékát, elviszi a mandátumot - Ha ilyen nincs, kiesik az utolsó helyen lévő, és szétosztják a szavazatait a másodlagos preferenciák szerint - Két forduló, mint preferenciális szavazás

12 Választási rendszerek alapfogalmai

13 Választási rendszerek alapfogalmai - Körzeti magnitúdó - 3 mandátum - A: 60 százalék - B: 20 százalék - C: 10 százalék - D: 10 százalék - Hogyan osztjuk el arányosan?

14 Választási rendszerek alapfogalmai - Gerrymandering, választókerületek

15 Választási rendszerek alapfogalmai - Egyéni és listás szavazás - Kategorikus és preferenciális szavazat - Körzeti magnitúdó - Gerrymandering, választókerületek - Választási formula - Választási küszöb

16 Választási rendszerek alapfogalmai - Arányosság - Az egyes pártok a szavazatarányukhoz képest milyen arányban részesednek a mandátumokból. - Mérőszámai - Egy pártra vetítve: Mandátumarány/szavazatarány - Egy választásra vetítve: Összeadjuk minden párt mandátumarányának és szavazatarányának a különbségét, majd elosztjuk kettővel (Loosemore handby index)

17 Választási rendszerek alapfogalmai - Arányos eloszlás Szavazati arány Mandátumarány C párt B párt A párt

18 Választási rendszerek alapfogalmai - Aránytalan eloszlás (A: 1,4; L-H: 20) C párt 50 B párt 40 A párt Szavazati arány Mandátumarány

19 Választási rendszerek alapfogalmai LH Szavazati arány Mandátumarány 5 % alatt LMP Jobbik Összefogás Fidesz-KDNP

20 Választási rendszerek típusai - Arányos rendszerek - A mandátumeloszlás leképezi a szavazatok eloszlását. - PR rendszerek (sokmandátumos kerület(ek)), STV rendszerek - Többségi rendszerek - Relatív többségi rendszerek - Abszolút többségi rendszerek - Vegyes rendszerek - Két ág - Töredékszavazatok

21 Magyarországi választási rendszerek - Országgyűlési, Önkormányzati, EP - Választási alapelvek At. 2. cikk (1); 35. cikk (1) - Általános választójog - Egyenlő választójog - Közvetlen szavazás - Titkos szavazás - Szabad választás

22 Magyarországi választási rendszerek - Országgyűlési Mi lesz 18-ban? - V + 30 napon belül új OGY alakuló ülése - Megkezdődik az új OGY megbizatása - Köztársasági Elnök javaslatára megválasztják a miniszterelnököt - Megalakulnak a frakciók - Április vagy május választások (V nap) - V 50. nap kampányidőszak - V nap Köztársasági Elnök kitűzi a választásokat

23 Magyarországi választási rendszerek - Ki alkotja meg a rendszert? - Alaptörvényi keretek - Eljárási: sarkalatos törvényben, időkorlát? - Tartalmi: választójog, alapelvek, tágabb alkotmányos felépítmény - Ezen keretrendszeren belül az országgyűlésnek széles mozgástere van - Ha sérti a keretrendszert: alkotmánybírósági eljárás

24 Magyarországi választási rendszerek - Ki alkotja meg a rendszert? - Az aránytalan rendszer paradoxona - Akit felülreprezentál, az tudná megváltoztatni, de neki nem áll érdekében (az esetek többségében) - Kivétel: 1985 Mitterand, Franciaország kárminimalizálás

25 Országgyűlési választások Korábbi választási rendszer - Vegyes rendszer, 176 egyéni, 210 listás mandátum - Hat választást bonyolítottak le - Hajlamos az aránytalanságra Új választási rendszer évi CCIII. törvény (Vjt.) - Parlament létszámának csökkentése - Alapvetően megőrzi az előző rendszer struktúráját

26 Országgyűlési választások - 4 évente - Vegyes választási rendszer 199 mandátum - Egyéni ág: 106 mandátum - Listás ág: 93 mandátum - A választópolgárok egyéni és listás szavazatot adnak le (kiv: külhoniak) - Egyéni ág - Jelölt: 500 ajánlás (függetlenként, párt támogatásával) V-48. és V-34 nap között 14 nap - Egyfordulós, relatív többségi szavazás, nincs érvényességi küszöb - Kategorikus szavazat - Vesztes töredékszavazatok - Győztes töredékszavazatok

27 Országgyűlési választások Példa a vesztes és győztes töredékszavazatokra Győr-Moson-Sopron 3. EVK M A N D Á T U M Győztes töredékszavazat Vesztes töredékszavazat helyezett 2. helyezett Kettő különbsége

28 Országgyűlési választások - Egyéni ág alkotmányos elvárások - Kerületi beosztás: lehetőleg azonos számú választópolgár kerületenként - 22/2005. (VI. 17.) AB határozat - AB: Győztes töredékszavazatok: nem alkotmányellenes /2014. (V. 9.) AB határozat - Országgyűlés széles jogalkotói mozgástere - Következetes AB gyakorlat

29 Országgyűlési választások - Listás ág - Jelölő szervezetek pártok, országos nemzetiségi önkormányzat - Pártlisták - Országos listaállítás: 27 EVK (9 megye + Budapest) - Új elem: győztes töredékszavazatok - Nemzetiségi listák - Nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok 1 százalékának (max. 1500) ajánlása - Küszöb: 5 % (két tagú többes lista: 10 %, kettő felett: 15 %)

30 Országgyűlési választások - Kedvezményes nemzetiségi mandátum - 5 % feletti pártlistákra és nemzetiségi listákra leadott szavazatok száma - Ehhez hozzáadjuk a töredékszavazatokat - Ezt a számot elosztjul 93-al (listás mandátumok száma) valamint néggyel (kedvezményes elem) - Az a nemzetiségi lista, aki ezt eléri, kedvezményes mandátumot szerez (listánként max 1.) - Nemzetiségi szószóló - Mandátumszámítás - d Hondt mátrix

31 Országgyűlési választások

32 Országgyűlési választások - Eredmények -

33 Országgyűlési választások - Kampánytámogatás évi LXXXVII. törvény - Jelölt 1 millió forint - Lista egyéni jelölt 150 millió forint egyéni jelölt 300 millió forint egyéni jelölt 450 millió forint egyéni jelölt 600 millió forint - Ha valakinek 106 jelöltje van összesen 706 millió forint (+ jegybanki alapkamat)

34 Országgyűlési választások - Kampánytámogatás - Visszafizetés - Jelölt 1 millió forint ha nem ér el két százalékot, vagy ha kiesik (lemond, stb.) - Lista Ha nem ér el 1 százalékot (vagy ha kiesik a lista) egyéni jelölt 150 millió forint egyéni jelölt 300 millió forint egyéni jelölt 450 millió forint egyéni jelölt 600 millió forint Ha egy jelölt visszalép, kisesik, stb. 150 milliót vissza kell fizetni - Ha valakinek 106 jelöltje van összesen 706 millió forint (+ jegybanki alapkamat)

35 Országgyűlési választások - Kampánytámogatás - Mikor jön a pénz? - Ha a megfelelő számú jelöltet nyilvántartásba vették V-48 nap után valamivel (V-30 és V-25 nap között) - Likviditási gondok - Kamupártok Nem volt 1 százalékos küszöb - Fél évvel a választások előtt módosítani? Lásd Velencei Bizottság ajánlása - Ki ellenőrzi? Állami Számvevőszék

36 Országgyűlési választások - Költségvetési támogatás a bejutott pártoknak évi XXXIII. törvény - Költségvetésben szereplő összeg 25 százalékát egyenlő arányban - 75 százalékát az 1 százalék felett teljesítől között az egyéni és listás szavazatok arányában

37 Országgyűlési választások - Költségvetési támogatás a bejutott pártoknak

38 Országgyűlési választások - Kérdéses elemek - Nagyobb aránytalanság győzteskompenzáció - Külhoniak szavazati joga (vö: At. XXIII. Cikk (4) bekezdés) - Kerülethatárok meghúzása - Alkotmányos lenne egy tisztán többségi rendszer is?

39 Országgyűlési választások - Választások és alkotmányos rendszer összefüggései - Aránytalanság kérdése - Konszenzusos vs. többségi demokráciamodell

40 Országgyűlési választások - Stratégiák a rendszerben - Összefogás egy párt 5 %, két párt 10 %, 3+ párt 15 % - Nincs két forduló Koordinált jelöltállítás - Kampánytámogatási rendszer akár 1 jelölt visszalépése esetén mínusz 150 millió - Önálló indulás - Minden, a második legerősebbtől elvont szavazat egybe, szavazat a legerősebbnek - EVK Győztes mindent visz

41 Országgyűlési választások Példa a rendszer szerepére: Ügyészség a hatalommegosztás rendszerében Vádmonopólium Szigorú alá-fölé rendeltség Elszámoltathatatlanság Átláthatatlanság Egypárti Legfőbb ügyész Kétharmados többség az OGY-ben Aránytalan választási rendszer

42 Országgyűlési választások - Gyakorlófeladatok Az adott egyéni választókerületben A párt, B párt és C párt és D párt jelöltjei mellett E független jelölt indul. A párt tizenhat megyében összesen negyvenöt választókerületben állít jelölteket, B párt az ország valamennyi választókerületében indít jelölteket, C párt a fővárosban és minden megyében indít két-két jelöltet, D párt pedig 26 jelöltet indít 11 megyében és Budapesten. Az egyéni választókerületben a választópolgárok 41%-a ad le érvényes szavazatot. A szavazatok megoszlása a következő: A párt: 36%, B párt: 34%, C párt: 15%, D párt 5%, E független jelölt: 10%. Állapítsd meg az országgyűlési képviselők választásán versengő jelöltek és jelölő szervezetek szempontjából a szavazatok hasznosulásával kapcsolatos jogkövetkezményeket ezen információk alapján!

43 Országgyűlési választások - Gyakorlófeladatok M. párt elhatározza, hogy módosítja a választási eljárási törvényt, amely alapján csak az vehető fel a névjegybe, vagyis csak az szavazhat, aki legalább évi forint adót fizetett be. Összhangban van az Alaptörvénnyel M párt javaslata? Válaszodat indokold!

44 EP választások - Európai parlamenti képviselőket választjuk meg 1979 óra közvetlenül az EU polgárai képviselő 21 magyar - Ötévente (legutóbb: 2014-ben) - Szabályozás alapja: EU-s jogforrás - Arányos rendszer (listás vagy STV) - Max. 5 százalékos küszöb - Általános, közvetlen, szabad és titkos választás - Ennek keretei között: az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló évi CXIII. törvény

45 EP választások - Magyar szabályozás - Listás rendszer, az egész ország egy választókerületet alkot aláírás kell a listaállításhoz - 5 százalékos küszöb - Mandátumkiosztás d Hondt mátrix

46 Köszönöm a figyelmet! Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com