TÁJÉKOZTATÓ. Az Európai Parlament tagjai május 25. napjára kitzött választásával kapcsolatban. Tisztelt választópolgárok!

Átírás

1 Lánycsók-Kisnyárád-Majs-Udvar Községek Helyi Választási Irodája TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Parlament tagjai május 25. napjára kitzött választásával kapcsolatban Tisztelt választópolgárok! Az uniós polgárok május én járulnak az urnákhoz, hogy megszavazzák, ki képviselje ket a következ 5 évben az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament az EU Tanácsával együtt dönt az európai uniós jogszabályok elfogadásáról. Az Európai Parlament az EU 500 millió fs lakosságát képviseli, és ez az egyetlen olyan uniós intézmény, melynek tagjait az uniós szavazópolgárok közvetlenül választják meg. Az Európai Parlament az EU egyik f jogalkotó intézménye az Európai Unió Tanácsa mellett. (Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel ellentétben nem közvetlenül választott tagokból áll, hanem a tagországok kormányainak képviselibl.) Az új Parlamentnek 751 tagja lesz (750 képvisel és 1 elnök). A képviseli helyek a csökken arány elve alapján oszlanak meg az uniós országok között. Ez azt jelenti, hogy a népesebb országok több képviselvel rendelkeznek, mint a kisebb országok, de a kis országok esetében a képviselk lakosságra vetített aránya nagyobb, mint a nagy országok esetében. A képviselk száma Málta, Luxemburg, Ciprus és Észtország esetében a legkevesebb. Ezek az országok 6 képviselt küldhetnek a Parlamentbe. A legtöbb szám szerint 96 képviselje Németországnak lesz. Az Unió lakói e képviselkön keresztül befolyásolhatják az Európai Unió politikájának irányvonalát. Minden tagállamnak saját választási törvényei vannak, és minden ország maga dönt arról, hogy a május közötti négynapos választási idszakon belül melyik napon járuljanak az urnához a polgárai. Magyarországon május 25-én választják meg a 21 magyar európai parlamenti képviselt. A 28 tagállamban született eredményeket szintén aznap este jelentik be. Az EP-választások a számok tükrében: 28 tagállam 400 millió európai szavazópolgár 751 EP-képvisel 21 magyar EP-képvisel május napos választási idszak Európában május európai parlamenti választások Magyarországon 2009 óta az Európai Parlament szava nagyobb súllyal esik latba az európai döntéshozási folyamatban, növekv szerepe pedig a gazdasági válság uniós kezelésében is megmutatkozott. A képviselk többek között a költségvetési fegyelem, a bajba jutott bankok bezárása és a bankárok jutalma területén alkottak jogszabályokat. A májusi európai választások révén a választópolgárok támogathatják vagy megváltoztathatják azt az irányt, amelyet Európa a gazdasági válság megoldása és még számos egyéb feladat során követni fog. Az Európai Parlament összetétele most els ízben azt is meghatározza, hogy ki vezeti majd az

2 - 2 - Európai Bizottságot, az EU jogszabály-kezdeményez és végrehajtás-ellenrz szervét. Az új szabályok értelmében az uniós kormányok vezetinek az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük a Bizottság következ elnökének személyére. Az Európai Parlament abszolút többséggel, azaz a 751 képvisel legalább felének (376 f) szavazatával választja meg a Bizottság elnökét. Az európai politikai pártok már az európai választások eltt megnevezik jelöltjüket erre a vezet pozícióra. Most tehát a választópolgároktól is függ, hogy ki lesz a Bizottság következ elnöke. A választásokon legeredményesebb politikai többség alakíthatja a következ öt évben az Unió szakpolitikáit az egységes piactól kezdve az állampolgári jogokig. A Parlament, amely az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, mára a döntéshozatali folyamat szerves részévé vált, szava a tagállamokéval egyenl súllyal esik latba szinte a legtöbb uniós területen. Tehát a szavazópolgárok minden eddiginél nagyobb hatással lehetnek az Unió irányvonalára. A választásokat követ történések idrendi sorrendben: május : választások június: a képviselcsoportok megalakulása, mandátumvizsgálat július 1-3.: az EP alakuló ülése; a parlament képviseli hivatalosan elfoglalják helyüket. Az EP elnöke, az alelnökök és a quaestorok megválasztása július 7-10.: a képviselcsoportok hivatalos ülései július : plenáris ülés - az Európai Bizottság elnökének megválasztása szeptember: a biztosjelöltek meghallgatása október: szavazás az Európai Bizottság összetételérl Az Európai Bizottság új elnökének megválasztása Az uniós kormányok vezetinek 2014 júniusában az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük az Európai Bizottság következ elnökének személyére. A Lisszaboni Szerzdés szerint az új Európai Parlament jóváhagyja ezt a jelöltet, vagyis az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét. A Magyar Köztársaság Elnöke az Európai Parlament tagjainak évi választását május 25. napjára tzte ki. Magyarországon a választói jogra vonatkozó általános rendelkezéseket Magyarország Alaptörvénye tartalmazza. A évi XXXVI. törvény rendelkezik a választási eljárásról. Az Európai Parlamenti választásokra vonatkozó rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló évi CXIII törvény tartalmazza. A évi LVII törvény rendelkezik az Európai Parlament magyarországi képviselinek jogállásáról. Választási rendszer Képviselet: A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. Listát a pártok mködésérl és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.

3 - 3 - Az Európai Parlamentben a magyar képviseli helyek száma: 21 képvisel ( ) A mandátumok kiosztása: A mandátumok kiosztása a D'Hondt-módszer alapján történik. A választópolgárok pártlistára adják le szavazataikat, egy választópolgár egy listára szavazhat. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Választókerületek: A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot. Jelöltállítás A jelöltállítás határideje: A listát legkésbb a szavazást megelz harmincnegyedik napon kell bejelenteni. A listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba. A jelöltállítás feltételei: Listát a pártok mködésérl és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát állíthat. Ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Összeférhetetlenség: Az európai parlamenti képvisel nem lehet: a) az Európai Közösségek Bizottságának tagja, b) az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Elsfokú Bíróság bírája, ftanácsnoka vagy hivatalvezetje, c) az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja, d) az Európai Közösségek Számvevszékének tagja, e) az Európai Közösségek ombudsmanja, f) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja, g) a Régiók Bizottságának tagja, h) az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerzdések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jelleg közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja, i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja, j) az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztviselje vagy alkalmazottja. Az európai parlamenti képvisel nem lehet továbbá a) az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja, b) köztársasági elnök, c) országgylési képvisel, d) a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, e) az Alkotmánybíróság tagja, f) az állampolgári jogok országgylési biztosa és általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgylési biztosa és az adatvédelmi biztos,

4 - 4 - g) az Állami Számvevszék elnöke, alelnöke és számvevje, h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, i) bíró, j) ügyész, k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztviselje, munkavállalója, l) a fegyveres erk hivatásos és szerzdéses állományú tagja, a rendrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. A választás napja A választás idpontja: A választást az Európai Unió által meghatározott idszakon belüli vasárnapra kell kitzni. Ha az Európai Unió által meghatározott idszakon belüli vasárnap a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra esik, az Európai Parlament tagjainak választását az Európai Unió által meghatározott idszakon belüli másik napra kell kitzni. A választás idpontját a köztársasági elnök tzte ki, május 25. napjára. A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Szavazatszámlálás: A szavazatok számlálása óra után, a szavazókörök bezárását követen kezddik. Elzetes eredmények: A szavazás eredményérl kiállított szavazóköri jegyzkönyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja. A Nemzeti Választási Bizottság a szavazóköri jegyzkönyvek és a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyzkönyv alapján megállapítja a választás eredményét. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat csak azt követen lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejezdött Végleges eredmények: Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi. A hivatalos választási eredményt csak azt követen lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejezdött. Választójogosultság/jelöltség Választójog: Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja. Jelöltség: Minden választójogosultsággal bíró állampolgár indulhat a választáson, pártlistán szerepl jelöltként. A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a) a jelölést elfogadja, b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviseli megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhet mandátumok száma. A listán szerepl jelöltek sorrendjét a jelöl

5 - 5 - szervezet határozza meg. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történ bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát, amely tartalmazza: - állampolgárságát, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint legutóbbi lakóhelyének címét az állampolgársága szerinti tagállamban, - hogy csak Magyarországon indul jelöltként, - azon település vagy választókerület megnevezését, amelynek névjegyzékében legutóbb szerepelt az állampolgársága szerinti tagállamban, - hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható. A bejelentésrl a Nemzeti Választási Iroda értesíti a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes szervét, és kéri annak igazolását, hogy nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható. Ha a kapott tájékoztatás szerint a jelölt nem választható, törölni kell a jelöltek nyilvántartásából. Postai úton történ szavazás: Nem lehetséges. A választói névjegyzék összeállítása: Azt a választópolgárt, aki a választás kitzését követ napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesít megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételérl. Az értesítt a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megelz ötvennyolcadik napig kell megküldeni. A választópolgár - ha nem kapja meg az értesítt, az megsemmisül vagy elvész - a helyi választási irodától új értesítt igényelhet. A választás kitzésétl a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait a helyi választási irodában bárki megtekintheti. Választhatóság: Az európai parlamenti képvisel mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétl, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Választási kampány Finanszírozás: Az Európai Parlament képviselinek megválasztásáról szóló törvény nem rendelkezik a kampányfinanszírozásra vonatkozóan. A kampány hivatalos idtartama: A választási kampányidszak a szavazás napját megelz 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható. Médiakampány: A médiaszolgáltató egyenl feltételek mellett teheti közzé a listát állító jelöl szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös lista esetén a jelöl szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére. A politikai reklámhoz véleményt, értékel magyarázatot fzni tilos. A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendelje köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.

6 - 6 - Közvélemény-kutatás: A szavazás napján a közvélemény-kutatást végz személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületbl kilépket kérdezheti meg. Az ilyen módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni. Részletes információért látogasson el a : honlapra. On-line kérelem benyújtása A Magyarországon lakcímmel rendelkez választópolgár a évi európai parlamenti választásokra vonatkozóan kérheti, hogy -a lakcíme szerinti szavazókörtl eltér magyarországi településen (budapesti kerületben) adhassa le szavazatát; -korábbi átjelentkezési kérelmétl eltér magyarországi településen (budapesti kerületben) szavazhasson; -korábbi átjelentkezési kérelmét visszavonva, a lakcíme szerinti szavazókörben adhassa le szavazatát. -kérheti, hogy külföldön tartózkodása miatt az általa megjelölt külképviselet névjegyzékébe vegye fel a választási iroda; -módosíthatja korábbi kérelmét, és külföldön szavazására egy másik külképviseletet jelölhet meg; -visszavonhatja korábbi kérelmét annak érdekében, hogy a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben szavazhasson. -szavazata leadásához mozgóurnát biztosítson az általa megjelölt címre; -a korábbi kérelmében megjelölttl eltér címre biztosítsa a mozgóurnás szavazást; -törölje mozgóurna iránti igényét, mert a szavazóhelyiségben szeretné leadni szavazatát. Az Európai Unió más tagországának állampolgára kérheti névjegyzékbe vételét/névjegyzékbl való törlését az Európai Parlament tagjainak választásán. A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a szavazás napját megelz 16. napig, a névjegyzékbl való törlés iránti kérelmet a szavazás napját megelz 10. napig nyújthatja be. (A Magyarországon él magyar állampolgár automatikusan felvételre kerül az európai parlamenti választás névjegyzékére, ezért ilyen kérelmet nem nyújthat be.) Részletes információért és az on-line kérelemért látogasson el a : honlapra. Helyi Választási Iroda