Magyarországi Választási Rendszerek szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT
|
|
- Zalán Balla
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyarországi Választási Rendszerek szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként visszatérően, szabályozott eljárásban meghozott döntését értjük, amely révén legitim módon létrejön a közhatalmat gyakorló képviseleti szerv megbízatása. Jogdogmatikai megközelítésben a választás egy közjogi tény, amely szigorú eljárásrend szerint mehet végbe, és amelyhez a választásra vonatkozó alkotmányos és egyéb jogi szabályozás meghatározott jogkövetkezményeket fűz. 2. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként visszatérően, szabályozott eljárásban meghozott döntését értjük, amely révén legitim módon létrejön a közhatalmat gyakorló képviseleti szerv megbízatása. Jogdogmatikai megközelítésben a választás egy közjogi tény, amely szigorú eljárásrend szerint mehet végbe, és amelyhez a választásra vonatkozó alkotmányos és egyéb jogi szabályozás meghatározott jogkövetkezményeket fűz. 1 - A választás tehát a képviseleti demokrácia jogintézménye, hiszen a képviseleti szerv létrehozására irányul. Ebből a szempontból szembeállítható a közvetlen demokrácia eszközeivel, így például a népszavazással, amely egyes kérdések közvetlen nem pedig képviselőkön keresztül történő eldöntését szolgálja. A modern demokráciákban a választópolgárok főszabály szerint képviseleti úton gyakorolják a közhatalmat, amely hatalomgyakorlási módot a közvetlen demokratikus eszközök kiegészítenek. 2 A választás a népszuverenitás eszméjéből következik, abból, hogy a közhatalom illetve minden közhatalmi cselekmény vissza kell, hogy vezethető legyen magára a népre. - A képviselet eltérő dimenziói mentén eltérő választásokat különböztetünk meg. A népképviseleti szerv az országgyűlési választások, a helyi képviseleti szerv az önkormányzati választások, míg a szupranacionális európai szintű képviseleti szerv az európai parlamenti választások révén nyeri el megbízatását Választójog - A választójogi szabályozás határozza meg, hogy az egyes választásokon ki rendelkezik szavazójoggal (aktív választójog) és kinek van joga jelöltként indulni (passzív választójog). A választójog alapvető szabályait az Alaptörvény fekteti le, az egyes rendszerek részletszabályozó törvények ezeket kiegészítik. Országgyűlési választások 1 Így például az Országgyűlés alakuló ülését valamint megbízatásának kezdetét lásd Alaptörvény 3. cikk (1) bekezdés. 2 Lásd Alaptörvény B) cikk (4) bekezdés: A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A képviseleti hatalomgyakorlás főszabály jellegét illetően kivételként említhető Svájc. 3 Illetve a nemzetiségi képviseleti szerv megválasztására irányulnak a nemzetiségi önkormányzati választások.
2 o Nagykorú magyar állampolgár aktív és passzív választójog. [At. XXIII. cikk (1)] De: magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők csak listára szavazhatnak (lásd lent). 4 Önkormányzati választások o Aktív választójog Adott területen lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok valamint az valamint az Európai Unió más tagállamának állampolgárai, bevándoroltak, letelepedettek, menekültek. o Passzív választójog Magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárok. Az Európai Unió más tagállamának nagykorú állampolgárai, akik magyarországi lakóhellyel rendelkeznek. EP választások o Nagykorú magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel aktív és passzív választójog. [At. XXIII. cikk (1)] o EU tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára. aktív és passzív [At. XIII. cikk (2)]. - Mindegyik választásra érvényes, hogy nem rendelkezik választójoggal az, akit a bíróság a választójogból kizárt (bűncselekmény elkövetése, vagy belátási képességének korlátozottsága miatt) [At. XXIII. cikk (6) bekezdés]. 4. Választási rendszerek alapfogalmai - Tágabb értelemben választási rendszer alatt az egyes választásokra irányadó szabályok összességét értjük. Ezek a szabályozás szintjét tekintve lehetnek alkotmányos szabályok (például a választójogi szabályok vagy a választási alapelvek), illetve az alkotmányos keretek között megalkotott törvényi szabályok (például az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi CCIII. törvény). Ebben a tág értelemben a választási rendszerbe soroljuk a meghatározó demokratikus képviseleti elvet, a választás anyagi jogi szabályait (választójog, jelölt- és listaállítás feltételei, mandátumszámítás, stb.), valamint eljárási szabályit (választási szervek, a szavazás módja, a kampányra vonatkozó szabályok, az igénybe vehető jogorvoslatok, stb.). Szűkebb értelemben a választási rendszertől elkülönítjük a választójogot valamint a választás eljárási szabályait. - Amennyiben a választópolgárok egy meghatározott személyre szavaznak, úgy egyéni, amennyiben személyek egy csoportjára, úgy listás szavazásról beszélünk. - Azt a területi egységet, ahol a mandátumok meghatározott része kiosztásra kerül, választókerületnek hívjuk. Az adott választókerületben kiosztható mandátumok száma az úgynevezett körzeti magnitúdó. Ez két véglet között mozoghat, egyik véglet az, ha a kerületben a kiosztható mandátumok száma egy, míg a másik véglet az, ha az összes 4 Vö. Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdés: Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
3 mandátumot egy választókerületben osztják ki (vagyis az egész ország egy választókerületet alkot). 5 - Az úgynevezett gerrymandering a választókerületek határának manipulatív meghúzása, amely révén a módosító politikai erő egyes billegő kerületekben biztosítja a győzelmét a másik politikai erő szavazóinak eleve vesztes kerületbe való átcsoportosításával. - A választási formula az a matematikai módszer, amely segítségével a leadott szavazatokból kiszámítható a mandátumok megoszlása (pl. d Hondt módszer az országgyűlési választások listás ágánál). - A választási küszöb azt az értéket jelöli, amelyet egy adott listának el kell érnie ahhoz, hogy részesedjen a mandátumokból. - Kategorikus szavazatnak hívjuk, ha a választópolgárok egy személyre vagy listára szavazhatnak, azaz nem jelölhetnek meg második, harmadik, stb. helyen egyéb jelölteket és listákat. Ezzel szemben preferenciális szavazatnak nevezzük, ha a választópolgárok sorrendet állíthatnak fel. - Az arányosság azt mutatja meg, hogy az egyes pártok a szavazatarányukhoz képest milyen arányban részesednek a mandátumokból. Ez kifejezhető egyes pártok szintjén: ha A párt a szavazatok 40 százalékával a mandátumok 40 százalékát szerzi meg, akkor az adott pártra nézve a választás arányos eredményt hozott. Bizonyos választási rendszerek hajlamosak azonban az aránytalanságra, ami azt jelenti, hogy bizonyos körülmények között egyes pártokat felül- míg másokat alulreprezentálnak. 5. Választási rendszerek típusai - A választási rendszerek között megkülönböztetünk arányos, többségi valamint vegyes rendszereket. - Arányos rendszerek azok, amelyek pontosan leképezik az egyes pártok szavazatarányát a mandátumokra nézve. Ezekben a rendszerekben többmandátumos kerületben lehet szavazni, és az elosztás révén a pártok a szavazatarányuknak megfelelően részesülnek a mandátumukból. Ilyen rendszer például a holland választási rendszer, ahol az egész ország egy választókerületet alkot, és a pártok a szavazatszámuknak megfelelően részesednek a mandátumokból. 6 - Többségi rendszernek nevezzük azokat, ahol az egyes kerületekben a jelöltek a szavazatok többségével szerzik meg a mandátumot. Ez lehet abszolút többségi rendszer (például a francia nemzetgyűlési választások), ahol a jelöltnek az érvényes szavazatok több, mint felét meg kell szereznie a mandátumhoz, vagy relatív többségi rendszer (például az angol választási rendszer), ahol bármilyen arányú többség elég a mandátum megszerzéséhez. Ez a szisztéma igencsak hajlamos az aránytalanságra, hiszen a 5 A magyar országgyűlési választások egyéni ágán a körzeti magnitúdó egy, hiszen a választókerületekben egy mandátum sorsáról döntenek a választópolgárok. Az országos listás ágon viszont az egész ország egy választókerületet alkot. 6 Arányos eredményt ad továbbá az úgynevezett átruházható szavazat rendszere (single transferable vote STV). Erről és a választási rendszerek tipizálásáról lásd: Enyedi Zsolt, Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris Kiadó, Budapest, elérhető:
4 kerületben győztes jelölt a szavazatok relatív többségével jellemzően akár százalékával megszerzi a kerületi mandátumot, vagyis a mandátumok száz százalékát. 7 - Vegyes rendszernek nevezzük azokat, amelyek mind többségi, mind pedig arányos ággal rendelkeznek. Ezekben a választópolgárok jellemzően mind pedig a többségi ágon szavaznak. Jellemző megoldás, hogy az egyéni kerületekben mandátumot nem eredményező szavazatok (töredékszavazatok) kompenzációs listán érvényesülhetnek Magyarországi választási rendszerek - A választási alapelvek általános érvényesülése: o Az Alaptörvény meghatározott alapelveket fektet le, amelyek kijelölik a választójogi szabályozás és a választási rendszer kereteit. Ezen alkotmányos elvek: általános, egyenlő, szabad választás, közvetlen és titkos szavazás. 9 Az általános választójog értelmében főszabály szerint minden nagykorú állampolgár választójoggal rendelkezik, hacsak a szűk körben meghatározott kizáró okok valamelyike nem alkalmazandó rá. Az általános választójog zárja ki, hogy az állampolgárok nagyobb csoportjait ki lehessen zárni a választójogból. Az egyenlő választójog értelmében a választópolgároknak azonos számú és azonos értékű szavazattal kell rendelkezniük. Előbbi az egyenlőség formális szintje, amelytől nem lehet eltérni, utóbbi az eljárási értelemben vett egyenlőség, amelytől csak meghatározott mértékben és indokok mentén lehet eltérni. Az Alkotmánybíróság gyakorlata alapján az egyenlőség nem foglalja magában az arányosságot, vagyis a szavazatok tényleges érvényesülését. A közvetlen szavazás elve alapján a választópolgárok közvetlenül, vagyis közvetítő szerv vagy testület nélkül szavaznak a jelöltekre. A titkos szavazás elve alapján a szavazatok nem köthetőek össze konkrét választópolgárokkal, a szavazat tartalma tehát nem nyilvános. A szabad választás elve az Alaptörvény által bevezetett új alapelv, ezért normatív tartalma még nem tisztázott teljes mértékben. Lehetséges értelmezési irány, hogy az összes többi alapelvet felöleli, egyes értelmezések szerint pedig akár az arányossághoz is köze lehet, amennyiben egy súlyosan aránytalanító rendszer ebbe az alapelvbe ütközhet. o Eljárási elvek: választás tisztasága, önkéntes részvétel, esélyegyenlőség, fogyatékossággal élők segítése, jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, nyilvánosság 10 7 Ha a politikai erőknek nincsenek kiemelt területi súlyai (vagyis egyenletesen oszlik el országosan a támogatásuk), akkor egy országosan 5-10 százalékos előnnyel a választókerületek legnagyobb részében győzni lehet, a többi szavazat pedig elveszik. Ebben a rendszerben ad absurdum az is előfordulhat, hogy nem az országosan legtöbb szavazatot szerző párt lesz a győztes. 8 A vegyes rendszerek arányosság szempontjából nagyon eltérőek lehetnek, attól függően, hogy a rendszer mennyiben tudja kompenzálni a többségi ág aránytalanító hatását. A vegyes német rendszer például közel arányos eredményeket ad, míg az ugyancsak vegyes magyar rendszer jóval aránytalanabbakat. 9 Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdés, 35. cikk (1) bekezdés.
5 - A választás megszervezése és lebonyolítása állami szervek által: Nemzeti Választási Iroda és az irányítása alá tartozó (jellemzően) területi és helyi választási irodák. - Döntéshozó társadalmi szervek a választás folyamatában: Nemzeti Választási Bizottság, (jellemzően) területi és helyi választási bizottságok (választott és delegált tagok). - Állampolgári részvétel lehetősége a választás folyamatában (ajánlás, jelöltség, kampány, kifogások benyújtása, részvétel a választási bizottságok munkájában). 7. A választásokra vonatkozó szabályrendszer felépítése - A választásokra vonatkozó alapvető szabályokat az Alaptörvény fekteti le. Ennek a keretrendszernek kiemelt elemei a fent említett választási alapelvek, valamint a választójogra vonatkozó szabályok. - Az Országgyűlés ebben a keretben mozogva, sarkalatos törvényben határozza meg az országgyűlési valamint az önkormányzati választási rendszer szabályait [Vö. At. 2. cikk (1) bekezdés. Az Országgyűlésnek az alkotmányos elvek és normák tiszteletben tartása mellett kell megalkotnia a választási rendszert. Amennyiben nem így tesz, úgy a rendszert (vagy annak egyes elemeit) az Alkotmánybíróság vizsgálhatja és megsemmisítheti. - Az európai parlamenti képviselők választási rendszerének alapvető követelményeit uniós joganyag állapítja meg, az Országgyűlés ezen kereteken belül mozogva alkotja meg a vonatkozó választási rendszert. 8. Országgyűlési képviselők választásának rendszere - A rendszerváltáskor a tárgyalások eredményeként egy vegyes választási rendszer jött létre, amelyben a képviselőket egyéni jelöltekre és területi listákra leadott szavazatokkal választották meg, a mandátumot nem eredményező töredékszavazatok pedig országos listára kerültek et követően új választási rendszer került elfogadásra, amely megőrizte a korábbi struktúrát; ugyancsak vegyes választási rendszer, a többségi elvet képviselő egyéni ággal valamint országos listás ággal. - A szabályozás alapvető forrásai: o Alaptörvény XXIII. cikk, 2. cikk o Az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi CCIII. törvény - A 199 országgyűlési képviselőt négyévente, vegyes választási rendszerben választjuk képviselőt egyéni választókerületben választunk (a választási rendszer többségi eleme), 93 képviselőt pedig országos listáról (a választási rendszer arányos eleme). - Egyéni választókerületi választás: o Az egész ország területe fel van osztva 106 országgyűlési egyéni választókerületre (oevk), amelyekhez (lakóhelyük alapján) megközelítőleg azonos számú választópolgár kell, hogy tartozzon. 10 A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (Ve.) 2. (1) bekezdés.
6 o A jelöltek függetlenként és párt(ok) támogatásával is indulhatnak. Az lehet képviselőjelölt, aki az adott választókerületben legalább 500 ajánlást szerez. o A választás egyfordulós, a szavazat kategorikus. A megválasztott képviselő az lesz, aki (függetlenül a leadott szavazatok számától és támogatásának arányától) a legtöbb szavazatot kapja (relatív többségi rendszer). o A további jelöltekre leadott szavazatok, valamint az a szavazatmennyiség, amelyet a győztes jelölt a (többi jelölthöz képest) legtöbb szavazat megszerzésén felül kap, töredékszavazatként hasznosulhat. - Országos listás szavazás: o Pártlisták Pártlistát azok a pártok állíthatnak, amelyek 9 megyében és a fővárosban összesesen 27 oevk-kában állítottak jelölteket (amennyiben több párt közös oevk jelölteket állít, úgy közös pártlistát kell állítaniuk). o Nemzetiségi listák Országos nemzetiségi önkormányzatok állíthatnak nemzetiségi listát, amennyiben az adott nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok 1%-a, de legfeljebb 1500 nemzetiségi választópolgár ajánlását megszerzik. o Választási küszöb Csak azok a pártlisták szerezhetnek országos listás mandátumot, amelyekre leadott szavazatok országos összesítésben elérik az összes leadott országos listás szavazat (pártlistás szavazatok + nemzetiségi listás szavazatok) 5%-át (választási küszöb). (Két tagú közös lista esetén a küszöb 10%, három- vagy több tagú közös lista esetén 15%.) o Kedvezményes mandátumszerzés A pártlistás szavazatokhoz hozzá kell adni a töredékszavazatokat. Ezek összegéhez hozzá kell adni a nemzetiségi listás szavazatokat (összes országos listás szavazat). Az összes országos listás szavazatból számítható ki a kedvezményes kvóta (az országos listás szavazatok száma elosztva 93-al, annak eredménye továbbosztva 4-el). Amennyiben adott nemzetiség ezt eléri, úgy egy kedvezményes mandátum megszerzésére jogosult. Ebben az esetben a kiosztható országos listás mandátumok száma eggyel csökken. További mandátumokra az adott nemzetiség az általános szabályok szerint (mint egy pártlista) jogosult. o Mandátumszámítás Valamennyi, 5% fölött teljesítő párt (és nemzetiségi lista) neve alatt képezni kell egy számoszlopot, amelyben a legfelső érték minden esetben az adott jelölő szervezetre leadott összes listás szavazat. Ez a pártok esetében a töredékszavazatokkal egészült ki, a nemzetiségi listák esetében pedig (kedvezményes mandátumszerzés esetén) a kedvezményes kvótához szükséges szavazatszámmal csökkent. A számoszlopok következő sorába az eredeti szavazatszám ½-ét, 1/3-át, ¼- ét, stb. kell írni. A mandátumok kiosztása sorrendben a legnagyobb
7 számok kiválasztása útján történik: az a jelölő szervezet kap mandátumot, amelyikhez tartozik a soron következő legnagyobb szám. Ezt a módszert addig kell folytatni, ameddig rendelkezésre állnak kiosztható mandátumok. Amennyiben a nemzetiségi lista nem szerez mandátumot, a lista első helyén szereplő jelölt nemzetiségi szószóló lesz az Országgyűlésben. 9. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának rendszere - A szabályozás alapvető forrásai: o Alaptörvény 35. cikk o A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény - Különbségek az országgyűlési képviselők választásához képest: o településtípusonként (helyi önkormányzati típusonként) eltérő szabályok o a független jelöltek és a pártok mellett civil szervezetek is lehetnek jelölő szervezetek o ötévente kerül sor választásra o töredékszavazat: az a szavazat, amely nem eredményez mandátumot (a győztesnek nincsenek töredékszavazatai) lakosnál kisebb települések o Az lehet képviselőjelölt, aki a település választópolgárai 1%-ának ajánlását megszerzi. A választás ún. egyéni listás: valamennyi képviselő-jelölt egy listán szerepel, közülük a választópolgár annyi jelöltet támogathat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Azok jutnak a képviselő-testületbe, akik az elnyerhető mandátumok száma szerint a legtöbb szavazatot kapták lakos feletti települések (és fővárosi kerületek) o A képviselőket vegyes választási rendszerben választják meg. o Egyéni választókerületekben (evk) indulhatnak a képviselőjelöltek, amennyiben megszerzik a választókerület választópolgárai 1%-ának ajánlását. Az egyéni választókerületben az nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Azok a szavazatok, amelyek nem eredményeznek mandátumot, töredékszavazatként hasznosulhatnak. o Amennyiben egy jelölő szervezet az egyéni választókerületek több, mint felében képviselőjelölteket állít, úgy települési szinten kompenzációs lista állítására is jogosult. A kompenzációs listán a töredékszavazatok hasznosulnak. A jelölő szervezetek a töredékszavazatok arányában kapnak mandátumokat. Csak azok a jelölő szervezetek részesülhetnek kompenzációs mandátumokból, amelyek települési szinten elérték a kompenzációs szavazatok (töredékszavazatok) 5%-át (közös lista esetén 10% vagy 15%). o A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításához hasonló, azzal, hogy az egyes osztók minden esetben páratlan számok (1/3, 1/5, 1/7, stb.). - Megyei közgyűlések választása
8 o Az adott megyében lakóhellyel rendelkező választópolgárok szavazhatnak, kivéve a megyei jogú városok lakosait. o Jelölő szervezetek állíthatnak megyei listákat, amennyiben megszerzik az adott megye választópolgárai 0,5%-ának ajánlását. o A választópolgárok a jelölő szervezetek által állított listákra szavazhatnak. A jelölő szervezetek a szavazatok arányában kapnak mandátumokat. Csak azok a listák részesülhetnek a mandátumokból, amelyek megyei szinten 5% (10%, 15%) fölött teljesítenek. o A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításához hasonló, azzal, hogy az egyes osztók minden esetben páratlan számok (1/3, 1/5, 1/7, stb.). o A megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés tagjai válaszják saját maguk közül. - A Fővárosi Közgyűlés választása o A Fővárosi Közgyűlés tagja lesz a 23 megválasztott fővárosi kerületi polgármester. o A Közgyűlés tagja a megválasztott főpolgármester. o A Fővárosi Közgyűlés tagja lehet továbbá 9 fő, akik fővárosi kompenzációs listáról szereznek mandátumot. A fővárosi kompenzációs listán a kerületi polgármesterjelöltek és a főpolgármester-jelöltek szerepelhetnek. Az a jelölő szervezet állíthat kompenzációs listát, amely a fővárosi kerületek több, mint felében polgármesterjelöltet állított. o A fővárosi kompenzációs listán a polgármester-jelöltekre és főpolgármesterjelöltekre leadott, mandátumot nem eredményező szavazatok (töredékszavazatok) hasznosulnak. A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításával azonos. - Polgármesterek (és főpolgármester) választása o A szükséges ajánlások száma a település lakosságszáma alapján változik (3%, 300 fő, 500 fő, 5000 fő). o A választás mindig közvetlen. o Az nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. - Nemzetiségi képviselők kedvezményes mandátumszerzése: o A nemzetiségi önkormányzatok választásától független rendszer. o Nemzetiségi szervezetek állíthatnak a nemzetiségi névjegyzékben szereplő jelölteket a helyi önkormányzati képviselők választásán. o A jelöltek kedvezményes nemzetiségi mandátumot szerezhetnek: Egyéni listás választás esetében amennyiben a választópolgárok 50%-a szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A kedvezményes kvóta az egyéni listáról legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó képviselő szavazatainak 2/3-a. Vegyes választási rendszerben amennyiben a választópolgárok 25%-a szerepel a nemzetiségi névjegyzékben. A kedvezményes kvóta az evk-kákban mandátumot szerzett képviselőkre leadott szavazatok átlagának 2/3-a. A kedvezményes mandátumokkal bővül a képviselő-testület létszáma.
9 10. Az európai parlamenti képviselők választásának rendszere - A szabályozás alapvető forrásai: o Alaptörvény o Az európai parlamenti képviselők választásáról szóló évi CXIII. törvény - A Magyarország számára rendelkezésre álló képviselői helyeket (21) ötévente, listás választás útján, arányos rendszerben töltjük be. - Magyarország területe egy választókerületet alkot. - Pártok állíthatnak listákat, amennyiben előzetesen választópolgár ajánlását megszerzik. - Csak azok a listák részesülhetnek a mandátumokból, amelyek országosan 5% fölött teljesítettek. - A listák a leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot. A mandátumszámítás módja az országgyűlési képviselő-választás országos listás mandátumszámításával azonos. 11. A választási eljárás alapvonalai - A választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (Ve.) szabályozza. - A választás megszervezéséért a Nemzeti Választási Iroda hierarchikus irányítása mellett a területi és helyi választási irodák felelősek. - A választás törvényessége felett választott társadalmi típusú szervezek, a Nemzeti Választási Bizottság, a területi és helyi választási bizottságok őrködnek. - Valamennyi, a választási eljárásban született döntéssel szemben van helye jogorvoslatnak, minden esetben bírósághoz is lehet fordulni. - Ciklusok közben (egyéni választókerületekben) időközi választások megszervezésére kerülhet sor. KULCSFOGALMAK politikai részvételi jog * aktív és passzív választójog * választási alapelvek * szabad választás * általános választójog * egyenlő választójog * közvetlen szavazás * titkos szavazás * egyéni választókerület * országos lista * nemzetiségi lista * pártlista * választási küszöb * töredékszavazat * egyéni listás rendszer * kompenzációs lista * kötött lista * jelölés * ajánlás * általános választás * időközi választás * választási kitűzése * nemzetiségi képviselet * nemzetiségi szószóló Mécs János mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com
Magyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.01 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenMagyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú
Magyar joganyagok - 2010. évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 1. oldal 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS
Részletesebben2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.
Hatály: 2014.XI.26. - 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenKülföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
RészletesebbenOrszággyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény
Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni
RészletesebbenÖnkormányzati választás gyakran ismételt kérdések
Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenII. fejezet A választók nyilvántartása
1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol
Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai
Részletesebben2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
RészletesebbenHatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény
Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A
RészletesebbenÖnkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben
Önkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben Október 13-án, vasárnap választjuk meg a következő öt évre Diósd polgármesterét, a helyi önkormányzati és a nemzetiségi
RészletesebbenTUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL
TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?
RészletesebbenSZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER
SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenAz önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések
Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket
Részletesebben1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. 2. 3. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
RészletesebbenHELYI VÁLASZTÁSI IRODA KÖZLEMÉNYE
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA KÖZLEMÉNYE A Köztársasági Elnök a 308/2019. (VII.26.) számú határozatában a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának időpontját 2019. október 13. napjára tűzte
RészletesebbenHelyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014
Helyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014 - szabályozás és határidők - Tartalomjegyzék Önkormányzati választási rendszer 4 Választási szervek 23 Jogorvoslatok 28 Választási határidők 38 A választást
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR!
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! A Magyar Köztársaság Elnökének döntése alapján 2006. október 1- jén ismét települési önkormányzati képviselők, polgármesterek és megyei közgyűlési
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
Részletesebbenirvtala ~ 6.2_ 2010 MÁJ 1 T évi... törvény I. Fejezet Általános rendelkezése k
~ 6.2_ irvtala 2010 MÁJ 1 T. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képvisel ői önálló indítvány 2010. évi... törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáró
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.
RészletesebbenAz országgyűlési képvisel ők választásáró l
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a HHtv2;tal a --T./ A 8 Frk+ et#; 2010 MÁJ 1 : 1 Ti... szám ú törvényjavasla t Az országgyűlési képvisel
RészletesebbenA 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai
A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA
I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenTájékoztató a október 12-i önkormányzati választással kapcsolatos általános tudnivalókról
Tájékoztató a 2014. október 12-i önkormányzati választással kapcsolatos általános tudnivalókról Tisztelt Választópolgárok! Magyarország köztársasági elnöke kitűzte a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő
RészletesebbenFővárosi Választási Bizottság. J e g y z ő k ö n y v
Fővárosi Választási Bizottság J e g y z ő k ö n y v Készült: a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember 12-én, 14.23 órai kezdettel, a Budapest V. kerület, Városház utca 9-11. szám alatti, 301. szobacsoport
RészletesebbenVÁLASZTÓJOGOSULTSÁG november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)
VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG 2017. november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék) I. A DEMOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS 1. A népszuverenitás elve (ld. a szuverenitásról szóló előadást) A népszuverenitás
RészletesebbenÓbarok Község Önkormányzat Helyi Választási Iroda 2063 Óbarok, Iskola u. 3. Tel.: 22/ Fax.: 22/
Óbarok Község Önkormányzat Helyi Választási Iroda 2063 Óbarok, Iskola u. 3. Tel.: 22/704-147 Fax.: 22/704-777 Tisztelt Választópolgárok! A Köztársasági Elnök 2010. október 3. napjára (vasárnapra) tűzte
RészletesebbenA4 HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 1
12. melléklet a 4/2014. (VII. 24.)IM rendelethez Ajánlóív igénylése jelölt ajánlásához a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán A4 HELYI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 1 AJÁNLÓÍV IGÉNYLÉSE
RészletesebbenT/235. számú törvényjavaslat. az országgyűlési képviselők választásáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/235. számú törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2006. június 2006. évi törvény
RészletesebbenKOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás HVI vezetők oktatása Előadó: dr.
KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás 2014. HVI vezetők oktatása Előadó: dr. Péntek Péter KEM TVI vezető 1 Még meg sem született az OGY választás eredménye,
RészletesebbenVÁLASZTÁSI FÜZETEK 192. SEGÉDLET
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 192. SEGÉDLET a helyi választási irodák vezetői részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választásának lebonyolításához
RészletesebbenVÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ a kisebbségi szervezetek részére a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA
RészletesebbenAz indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket
Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket Azzal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új fővárosi választási rendszer kompenzációs mechanizmusra vonatkozó egyes előírásait, az indítványozók
RészletesebbenVálasztójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás
RészletesebbenBeszámoló a Képviselő-testület október 22-i alakuló ülésére
1 Beszámoló a Képviselő-testület 2014. október 22-i alakuló ülésére Tárgy: Beszámoló a 2014. október 12-én megtartott polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők, megyei közgyűlés tagjai és a roma nemzetiségi
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2010. (V.4.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 323-011*, (46) 517-700*, (46) 517-633, (46) 346-256 Telefax: (46) 352-525 II-827-1/2010. A Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenKivonat a választási eljárásról szóló évi C. törvényből. XII/A. Fejezet A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA
Kivonat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényből XII/A. Fejezet A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 115/B. Az I-X. fejezet - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1370-4/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenNemzetiségi önkormányzati választási segédlet
Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet 1. A választás kitűzése: 1.1. A választás napját 2014. október 5-re feltételezve, a német nemzetiségi önkormányzati választást 2014. július 23. napjáig a Nemzeti
Részletesebben2013. évi LXXXVII. törvény. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 1
2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek 1 Az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek
Részletesebben2011. évi törvény. 1. A választásrajogosultak
Orsrággytilés hivatala 2 2011. évi törvény lrc aatiys?án : X2011 UG 8, az országgyűlési képviselők választásáról Az Országgyűlés az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésének végrehajtására a következő sarkalato
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1872-6/2019. a Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1395-5/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenTájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi választásáról
Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásáról Tisztelt Választópolgárok! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választására 2014.
RészletesebbenHELYI VÁLASZTÁSI IRODA 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Tel: 88/ , fax: 88/
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Tel: 88/585-600, fax: 88/596-581 e-mail: berhida@berhida.hu VÁLASZTÁSI KÖZLEMÉNY Berhida Város Helyi Választási Iroda (HVI) vezetőjeként a 2019. október
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament
Részletesebben1. A választás kitűzése
1. A választás kitűzése 1.1. A német nemzetiségi önkormányzati választást 2019. július 31. napjáig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azokon a településeken tűzi ki, amelyeken a 2011. évi népszámláláson
RészletesebbenIromány száma: T/1511. Benyújtás dátuma: :22. Parlex azonosító: VTW3G7C50001
Iromány száma: T/1511. Benyújtás dátuma: 2018-09-18 16:22 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: VTW3G7C50001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenA VÁLASZTÓJOG FOGALMA
A VÁLASZTÓJOG FOGALMA Alaptv. Alapvetés B cikk (3) és (4): A Közhatalom forrása a nép. A nép hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. A választójog kettős természete: Népszuverenitás
RészletesebbenADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól
ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1392-3/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenVÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA 2002.
RészletesebbenVerpelét Város Helyi Választási bizottsága 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u /2014. (X.12.) számú HVB határozat. határozatot:
Verpelét Város Helyi Választási bizottsága 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u. 73. 59/2014. (X.12.) számú HVB határozat Verpelét Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a helyi önkormányzati
RészletesebbenVÁLASZTÁSI FÜZETEK 180. SEGÉDLET a jegyzők részére a évi országgyűlési választások lebonyolításához NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 180. SEGÉDLET a jegyzők részére a 2014. évi országgyűlési választások lebonyolításához NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 180. SEGÉDLET a jegyzők részére a 2014. évi országgyűlési
Részletesebben(személyi azonosító) (személyi azonosító) (személyi azonosító) (személyi azonosító) (személyi azonosító) (személyi azonosító) (személyi azonosító)
5528 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2019. évi 134. szám 1. melléklet a 20/2019. (VII. 30.) IM rendelethez Névjegyzék a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán NÉVJEGYZÉK ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS
Részletesebben45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás
45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenOrszággyűlési Választás 2014
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1. (56) 551 900, (56) 350-971 E-mail: jegyzo@mezotur.hu Országgyűlési Választás 2014 TISZTELT MEZŐTÚRI VÁLASZTÓPOLGÁROK! A köztársasági elnök 16/2014.
Részletesebbena!a jjn e : tűi E 05. Módosító iavasla t Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Tisztelt Elnök Úr!
a!a jjn.06111 e : tűi E 05. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Módosító iavasla t Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és 102. (1) bekezdése alapján
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
Részletesebbenválasztási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 200.-ában és a 307/N. (2) bekezdésében biztosított
igénybe veheti. levélcímét. hatáskörében eljárva Mezőberény városban a kompenzációs listás választás eredményét A Mezőberényi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló
RészletesebbenAlsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója. Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai
Niedersächsische Landeswahlleiterin Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai 2 Az alsó-szászországi
RészletesebbenHELYI V ÁLA SZTÁSI BIZOTTSÁG 3654 Bánréve Kossuth út 24. Tel.: 48/ Fax: 48/
HELYI V ÁLA SZTÁSI BIZOTTSÁG 3654 Bánréve Kossuth út 24. Tel.: 48/554-900 Fax: 48/554-900 ' A Bánrévei Helyi Választási Bizottság 43/2014. (X.13.) határozata A Bánrévei Helyi Választási Bizottság a helyi
RészletesebbenFontos szabály, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a jelölő szervezetek a választási bizottságokba nem bízhatnak meg tagot.
Tájékoztató jelölő szervezetek részére a választási bizottságokba történő delegálásról a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán A választási bizottságok a választópolgárok
RészletesebbenVÁLASZTÁSI FÜZETEK 193. TÁJÉKOZTATÓ
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 193. TÁJÉKOZTATÓ a jelöltek és jelölő szervezetek részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választásának
RészletesebbenAz európai parlamenti képviselői választások szabályai
DOI: 10.18427/iri-2016-0027 Az európai parlamenti képviselői választások szabályai Horváth Mihály Ferenc Vas Megyei Redőr-főkapitányság Hivatala horvath.mihaly@t-online.hu Bevezetés Kutatásaim keretében
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
RészletesebbenHELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera.
HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera.hu Helyi Választási Bizottság 21/2014.(X. 12.) sz. határozata
RészletesebbenHatározat. az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához. A Csömöri Helyi Választási Bizottság
Határozat az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához A Csömöri Helyi Választási Bizottság 45/2014. (X. 13.) határozata A Csömöri Helyi Választási Bizottsága
RészletesebbenTisztelt Kúria! Az érintettség alátámasztása, a bíróság hatásköre és illetékessége, a jogorvoslati határidő, illetékmentesség
1 a Nemzeti Választási Bizottság útján a Kúria részére Budapest Tisztelt Kúria! [1] Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (kamarai azonosító szám: 36070290, székhely: 1054 Budapest, Vécsey utca 4. 3. emelet
RészletesebbenTájékoztató a évi országgyűlési képviselőválasztáshoz
Tájékoztató a 2018. évi országgyűlési képviselőválasztáshoz 2018 tavaszán ismét országgyűlési választások lesznek Magyarországon. A magyarországi német közösség elemei érdeke, hogy országgyűlési képviselőt
RészletesebbenEurópai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -
Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai
RészletesebbenTisztelt Választópolgárok!
Tisztelt Választópolgárok! Az Alkotmány rendelkezése alapján a helyi önkormányzati képvisel ket, valamint a polgármestert a választópolgárok általános és egyenl választójog alapján, közvetlen és titkos
RészletesebbenAlkotmányjog I Jogszabályok ELTE-ÁJTK 2009-2010 II.félév segédlet
Alkotmányjog I Jogszabályok ELTE-ÁJTK 2009-2010 II.félév segédlet 1/203 Tartalomjegyzék 1987. évi XI. törvény...3 1989. évi XXXIV. törvény...11 1990. évi LXIV. törvény...18 1990. évi LXV. törvény...26
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. Csanádapáca Község Helyi Választási Bizottsága üléséről. Csanádapácai Közös Önkormányzati Hivatal polgármesteri iroda
JEGYZŐKÖNYV Csanádapáca Község Helyi Választási Bizottsága üléséről Az ülés helye: Csanádapácai Közös Önkormányzati Hivatal polgármesteri iroda Az ülés ideje: 2014.09.04. 17 óra Az ülés tárgya: 1. Egyéni
RészletesebbenHatározat. az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához. A Tarany községi Helyi Választási Bizottság
Határozat az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához A Tarany községi Helyi Választási Bizottság 37/2014. (X. 12.) határozata A Tarany községi Helyi Választási
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenA választójogosultak bejelentett lakóhelyükön, lakóhely hiányában bejelentett érvényes tartózkodási helyükön szerepelnek a névjegyzékben.
Tisztelt Választópolgárok! A 2010. október 3-ra kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy bejelentett
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA Érkezett : 2009 I O ~. T/9081. számú törvényjavaslat az országgyűlési képvisel ők választásáról Előadó : dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti
RészletesebbenJavaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztására
Előterjesztő: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Készítette: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Tárgy: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak
RészletesebbenAlsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója
Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója Alsó-Szászország tartomány alapvető választási rendszere Alsó-Szászország alapvető választási rendszere Alsó-Szászországban ötévenként
RészletesebbenA Sajóivánkai Helyi Választási Bizottság 4/2014.(IX.4) határozata Pintér Sándor független egyéni listás jelölt nyilvántartásba vételéről
SAJÓIVÁNKAI HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Sajóivánkai Helyi Választási Bizottság 4/2014.(IX.4) határozata Pintér Sándor független egyéni listás jelölt nyilvántartásba vételéről A Sajóivánkai Helyi Választási
RészletesebbenTúlélőkészlet a választásokhoz
Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenVálasztásra jogosultak száma (fő)
Tisztelt Választópolgárok! Kedves Zsombóiak! 2018. április 8-án településünkön is Országgyűlési Képviselő választást tartottak. A választási törvény alapján az országgyűlési választás egy fordulós volt.
RészletesebbenJ e g y z ő k ö n y v
11/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 31-én az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni
RészletesebbenHELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE
TÁJÉKOZTATÓ és KÖZLEMÉNY a 2014. október 12. napján tartandó önkormányzati és nemzetiségi választásokról, jelölésről, ajánlásról, ajánlási küszöbről, határidőkről Tisztelt Választópolgárok, Jelöltek! A
RészletesebbenOrszággyűlési választások - 2014
Országgyűlési választások - 2014 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2014 Tisztelt Választópolgárok! A Magyar Köztársaság Elnöke a 16/2014. (I. 18.) KE határozatával az országgyűlési képviselők 2014. évi
RészletesebbenJ E G Y Z Ő K Ö N Y V
Alsózsolca Város Helyi Választási Bizottsága 3571Alsózsolca Kossuth Lajos u. 138 8/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült : Helye: 2014. október hó 13. napján.- 3:25 órakor kezdődő Alsózsolca Város Helyi
RészletesebbenTisztelt Választópolgárok! A köztársasági elnök a 270/2014. (VII. 23.) KE határozatával
Tisztelt Választópolgárok! A köztársasági elnök a 270/2014. (VII. 23.) KE határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásának időpontját 2014. október 12.
RészletesebbenVezetője. Tájékoztató a évi helyi és nemzetiségi önkormányzati vállasztásokról. (Jelöltek, jelölőszervezetek)
Tájékoztató a 2019. évi helyi és nemzetiségi önkormányzati vállasztásokról 1 (Jelöltek, jelölőszervezetek) A Szentlőrinci Vállasztás Hivatal a 2019. évi helyi és nemzetiségi önkormányzati vállasztások
Részletesebben