Alkotmányjog I Jogszabályok ELTE-ÁJTK II.félév segédlet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Alkotmányjog I Jogszabályok ELTE-ÁJTK 2009-2010 II.félév segédlet"

Átírás

1 Alkotmányjog I Jogszabályok ELTE-ÁJTK II.félév segédlet 1/203

2 Tartalomjegyzék évi XI. törvény évi XXXIV. törvény évi LXIV. törvény évi LXV. törvény évi LV. törvény évi LXXVII. törvény évi C. törvény évi III. törvény évi XII. törvény évi LXII. törvény évi XLVI. törvény évi CXIII. törvény évi CXIV. törvény évi L. törvény évi XC. törvény évi I. törvény évi II. törvény évi LXXX. törvény /203

3 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a demokrácia kiteljesedését szolgálja, a jogrendszer egysége és áttekinthetősége fokozottan érvényesüljön, továbbá, hogy az alapvető társadalmi viszonyokat szabályozó törvények meghatározó szerepet töltsenek be a jogrendszerben, a következő törvényt alkotja: I. fejezet A jogszabályok Alapvető rendelkezések 1. (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják: a) az Országgyűlés törvényt, b) a köztársasági elnök (a továbbiakban: köztársasági elnök) törvényerejű rendeletet, c) a Kormány rendeletet, d) a miniszterelnök, elnökhelyettese és tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet, e) az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott államtitkár (a továbbiakban: államtitkár) rendelkezést, f) a tanács rendeletet. (2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Törvény 2. Az Országgyűlés törvényben állapítja meg a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket, b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat, c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait. 3. A társadalmi rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen a) az Alkotmányban felsorolt állami szervek működését, b) a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek jogállását, c) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választását, valamint jogállását, d) a miniszterek és az államtitkárok jogállását és felelősségét, e) a népszavazást, f) a bűncselekményeket, a büntetéseket és a büntetés-végrehajtást, g) a büntető, a polgári és az államigazgatási eljárást. 4. A gazdasági rendre vonatkozóan törvényben kell szabályozni különösen a) a tulajdonviszonyokat, a magánszemélyek és a jogi személyek vagyoni viszonyait, b) az állam kizárólagos gazdasági tevékenységét, a népgazdasági tervezést, továbbá a gazdálkodó szervezetek jogállását és állami irányításuk alapvető rendjét, c) az állami pénzügyeket, az adókat és az adójellegű kötelességeket, d) a középtávú népgazdasági tervet és az állami költségvetést, e) a munkaviszony és a munkavédelem alapvető kérdéseit. 5. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni különösen a) az állampolgárságot, b) a személyi szabadságjogokat és korlátozásukat, a külföldre utazásnak és az útlevél kiadásának a feltételeit, 3/203

4 c) az egyesülési és a gyülekezési jogot, d) a sajtóra vonatkozó rendelkezéseket, e) a házasságot és a családot, f) az öröklést, a személyhez és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat és kötelességeket, g) a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését, h) a lelkiismereti szabadsághoz és a vallás szabad gyakorlásához fűződő alapvető jogokat és kötelességeket, i) az oktatást és a közművelődést, j) az egészségügyi ellátást és a társadalombiztosítást, k) a honvédelmi kötelezettséget, l) a személyi nyilvántartást. Törvényerejű rendelet 6. (1) A köztársasági elnök a saját vagy - ha az Országgyűlés nem ülésezik - az Országgyűlés jogkörében törvényerejű rendeletet alkot; az Alkotmányt azonban nem változtathatja meg, és nem alkothat törvényerejű rendeletet a ban meghatározott esetekben. (2) A törvényerejű rendeletet az Országgyűlés legközelebbi ülésén a köztársasági elnök köteles az Országgyűlésnek bemutatni. Minisztertanácsi rendelet 7. A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetőleg törvényben vagy törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. Miniszteri rendelet 8. (1) A miniszter feladatkörében és törvényben, törvényerejű rendeletben vagy minisztertanácsi rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet. (2) 9. Tanácsrendelet 10. A tanács rendeletet ad ki a) törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a helyi, területi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására; b) a magasabb szintű jogszabályban nem rendezett társadalmi viszonyok rendezésére. A jogszabály hatálya 11. (1) A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. (2) A tanácsrendelet hatálya a tanács illetékességi területére terjed ki. 12. (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját. A jogszabály egyes rendelkezéseinek hatálybalépésére különböző időpontokat is meg lehet állapítani. (2) A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. (4) A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. 13. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. A jogszabály kihirdetése 4/203

5 14. (1) A jogszabályt - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában: a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabály átfogó módosítása esetén a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni. (2) A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés melléklete - ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti - kivételesen a minisztérium, országos hatáskörű szerv hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a hatálybalépéséig a mellékletet közzé kell tenni. (3) A tanácsrendeletet a tanács hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit a tanács szervezeti és működési szabályzata állapít meg. Felhatalmazás végrehajtási jogszabály alkotására 15. (1) A végrehajtási jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (2) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogok és kötelességek szabályozására nem lehet felhatalmazást adni. Nemzetközi szerződés 16. (1) Az általánosan kötelező magatartási szabályt tartalmazó nemzetközi szerződést a tartalmának megfelelő szintű jogszabályba foglalva kell kihirdetni. (2) A jogszabályba nem foglalt nemzetközi szerződést - ha a köztársasági elnök vagy a Kormány másként nem rendelkezik - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. II. fejezet A jogszabályok megalkotása Általános rendelkezések 17. Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelességek rendezése, az érdekösszeütközések feloldása azt szükségessé teszi. 18. (1) A jogszabály megalkotása előtt - a tudomány eredményeire támaszkodva - elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi-gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét, meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit. Erről a jogalkotót tájékoztatni kell. (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. (3) Az azonos vagy hasonló életviszonyokat általában ugyanabban a jogszabályban, illetőleg azonos vagy hasonló módon kell szabályozni. A szabályozás nem lehet párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű. 19. Az állampolgárok - közvetlenül, illetőleg képviseleti szerveik útján - közreműködnek és életviszonyaikat érintő jogszabályok előkészítésében és megalkotásában. 20. A jogalkalmazó szerveket, a társadalmi szervezeteket és az érdekképviseleti szerveket be kell vonni az olyan jogszabályok tervezetének elkészítésébe, amelyek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintik. Jogalkotási program 21. (1) A Kormány a törvények, törvényerejű rendeletek és egyes jelentős minisztertanácsi rendeletek előkészítése, továbbá meghatározott körben a jogszabályok átfogó felülvizsgálata céljából ötéves időszakra szóló programot állapít meg. (2) A Kormány a jogalkotási programról és végrehajtásáról beszámol az Országgyűlésnek. 22. (1) A jogalkotási program előkészítéséért az igazságügyminiszter a felelős. 5/203

6 (2) A jogalkotási program összeállításához ki kell kérni a minisztereknek, az országos hatáskörű szervek vezetőinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek, a társadalmi szervezeteknek és érdekképviseleti szerveknek, valamint a fővárosi és a megyei tanácsoknak a javaslatait. (3) A jogalkotási program előterjesztésével egyidejűleg az igazságügyminiszter beszámol a Kormánynak a korábbi jogalkotási program végrehajtásáról és a jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól. Felelősség a jogszabály-előkészítésért 23. A jogszabály tárgya szerint hatáskörrel rendelkező, illetőleg a kijelölt miniszter, államtitkár, országos hatáskörű szerv vezetője (a továbbiakban: szakminiszter) felelős a jogszabály előkészítéséért, így különösen azért, hogy a szabályozás szükséges és a tervezett megoldások alkalmasak a kitűzött cél elérésére. 24. (1) Az igazságügyminiszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek. (2) E felelősség érvényre juttatása érdekében a szakminiszter a) a törvényjavaslatok és a törvényerejű rendelet tervezetét az igazságügyminiszterrel együtt készíti el, és terjeszti a Kormány elé, b) a minisztertanácsi rendelet tervezetét az igazságügyminiszterrel egyetértésben terjeszti a Kormány elé, c) a miniszteri rendelet, illetőleg az államtitkári rendelkezés tervezetét véleményezésre megküldi az igazságügyminiszternek. 25. (1) A Kormány elrendelheti, hogy jelentős jogszabálytervezet előkészítésére az igazságügyminiszter, illetőleg a szakminiszter kodifikációs bizottságot alakítson. (2) A kodifikációs bizottságban részt vesznek az érdekelt állami szerveknek, társadalmi szervezeteknek, érdekképviseleti szerveknek, valamint a megfelelő tudományágnak a képviselői is. (3) A kodifikációs bizottság állásfoglalásairól a jogalkotó szervet tájékoztatni kell. 26. Ha a miniszteri rendelet vagy az államtitkári rendelkezés más miniszter, illetőleg államtitkár feladatkörét is érinti, a rendeletet, illetőleg a rendelkezést vele együttesen vagy vele egyetértésben kell kiadni. Véleményeltérés esetén a Kormány dönt. A jogszabálytervezetek véleményezése 27. A Kormány elé terjesztendő jogszabálytervezetről véleményt nyilvánítanak a) a miniszterek, b) a szabályozásban érdekelt országos hatáskörű szervek vezetői, továbbá c) az érdekelt társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek. 28. A törvény, a törvényerejű rendelet és a minisztertanácsi rendelet tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a legfőbb ügyésznek, továbbá - ha az a bíróságok hatáskörét is érinti - a Legfelsőbb Bíróság elnökének is. 29. A miniszteri rendelet és az államtitkári rendelkezés tervezetét meg kell küldeni véleményezésre más, a szabályozásban érdekelt miniszternek, országos hatáskörű szerv vezetőjének, társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek. 30. A tanácsok tevékenységét jelentősen érintő jogszabály tervezetét véleményezésre meg kell küldeni a fővárosi és a megyei tanácsoknak. 31. (1) A véleménynyilvánítás határidejét a tervezet előkészítőjének úgy kell megállapítania, hogy a véleményező megalapozott véleményt adhasson, és azt a tervezet elkészítésénél figyelembe lehessen venni. (2) A határidő megállapításakor a jogszabálytervezet terjedelmére és a véleményező szerv testületi jellegére is tekintettel kell lenni. 32. A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is Társadalmi vita A jogalkotási eljárás 37. (1) A törvénykezdeményezés jogát, a kezdeményezés módját és a törvényalkotás rendjét az Alkotmány és az Országgyűlés ügyrendje szabályozza. 6/203

7 (2) Ha társadalmi szervezet vagy érdekképviseleti szerv a Kormánynak törvény kezdeményezését javasolja, erről tájékoztatni kell az Országgyűlés elnökét és az illetékes országgyűlési bizottságot. (3) A törvényjavaslatot - ha az Országgyűlés ügyrendje kivételt nem tesz - legalább harminc nappal az Országgyűlés ülésszaka előtt be kell terjeszteni. 38. (1) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő törvényt kezdeményez és az Országgyűlés az indítványt elfogadja, a Kormányt vagy az illetékes országgyűlési bizottságot bízza meg a törvényjavaslat előkészítésével. (2) Ha az országgyűlési bizottság vagy az országgyűlési képviselő általa előkészített törvényjavaslatot terjeszt elő, az Országgyűlés dönt a törvényjavaslat napirendre tűzéséről. (3) A törvényjavaslat tervezetének a véleményezésre bocsátásáról és - az Országgyűlés döntése alapján - a társadalmi vita megszervezéséről a Kormány gondoskodik. 39. A Kormány által kezdeményezett törvény javaslatát, továbbá törvényerejű rendelet tervezetét a Kormány nevében az általa kijelölt miniszter, államtitkár terjeszti az Országgyűlés, illetőleg a köztársasági elnök elé. 40. (1) A törvényjavaslathoz az előterjesztő indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi megoldás szempontjait. (2) Ha a köztársasági elnök az Országgyűlés jogkörében alkot törvényerejű rendeletet, ennek a tervezetéhez is indoklást kell készíteni. (3) Ha a törvényjavaslat a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörét érinti, az indokolásban tájékoztatást kell adni arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. 41. (1) A minisztertanácsi rendelet megalkotására a Kormány által megállapított szabályok az irányadók. (2) A Kormány az általa kezdeményezett törvény- és törvényerejű rendelet tervezetének előkészítése során a szabályozás fő kérdéseiben előzetesen állást foglal. 42. A tanácsrendelet előkészítésének, a tervezet társadalmi vitájának, továbbá a rendelet megalkotásának a szabályait a tanácsokról szóló törvény és végrehajtási rendelete, valamint a tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 43. Ha a miniszter, az államtitkár az országos hatáskörű szerv vezetője, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész, a társadalmi szervezet vagy az érdekképviseleti szerv azt észleli, hogy a jogszabály előkészítésére vagy a jogalkotási eljárásra vonatkozó szabályt megszegték, intézkedés végett a Kormányhoz fordulhat. A jogszabályok hatályosulásának vizsgálata 44. A jogalkotó és a jogalkalmazó szerveknek figyelemmel kell kísérniük a jogszabályok alkalmazásának hatását, fel kell tárniuk az érvényre juttatásukat gátló körülményeket, és a tapasztalatokat a jogalkotásban is hasznosítani kell. 45. (1) A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgálja - az érdekelt minisztereknek és országos hatáskörű szervek vezetőinek bevonásával - a jogszabályok hatályosulását, és a vizsgálat eredménye alapján megtegye a szükséges intézkedéseket. E kötelessége nem érinti a Legfelsőbb Bíróság elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a jogkörét. (2) A jogszabályok hatályosulásának tapasztalatairól a szakminiszter a jogszabály-előkészítés során, illetőleg a jogalkotási program előkészítésekor tájékoztatja az igazságügyminisztert. III. fejezet Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Határozat 46. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a kormánybizottságok, a tanácsok és a tanácsok végrehajtó bizottságai határozatban szabályozzák az általuk irányított szervek feladatait, a saját működésüket, és állapítják meg a feladatkörükbe tartozó terveket. (2) E rendelkezés nem érinti az (1) bekezdésben felsorolt szerveknek az egyedi határozat meghozatalára 7/203

8 vonatkozó jogát. 47. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány és a kormánybizottságok határozatainak előkészítésére vonatkozó szabályokat e szervek állapítják meg. (2) A tanács és a tanács végrehajtó bizottsága határozatának előkészítésére vonatkozó szabályokat a tanács szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. 48. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány elrendelheti egyes határozatainak a Magyar Közlönyben való közzétételét. (2) A tanácsok és a tanácsok végrehajtó bizottságai a határozataikat a hivatalos lapjukban, illetőleg a helyben szokásos módon tehetik közzé. Utasítás 49. (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. (2) A külkereskedelmi tevékenység, valamint a honvédelmi kötelezettség körében közvetlen irányítás alá tartozó szervnek kell tekinteni azt a gazdálkodó szervezetet is, amelynek a külön törvény szerint utasítás adható. (3) /A. 51/B. Szabvány Ármegállapítás Statisztikai közlemény 52. A kizárólag statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezést a Központi Statisztikai Hivatal elnöke statisztikai közleményként adja ki, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos lapjában kell közzétenni. Jogi iránymutatás 53. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány irányelvet bocsát ki, amelyben általános érvényű célokat, programokat határoz meg, illetőleg állást foglal az állami és a társadalmi élet fontos kérdéseiben. Ez az irányelv a Magyar Közlönyben közzétehető. 54. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány a jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezheti. Ezt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 55. (1) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki. (2) Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére. (3) A tájékoztató olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell. (4) Az irányelv és a tájékoztató az azt kiadó szerv hivatalos lapjában közzétehető. 56. (1) Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány jogi iránymutatásainak előkészítésére az általuk alkotott jogszabályok előkészítésének a szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogi iránymutatásának előzetes véleményezésére a miniszteri rendelet előkészítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. IV. fejezet Hivatalos lapok 8/203

9 Magyar Közlöny 57. (1) A Magyar Köztársaság hivatalos lapja a Magyar Közlöny. (2) A Magyar Közlöny tartalmazza a jogszabályokat, a nemzetközi szerződéseket, az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány határozatait és jogi iránymutatásait, a Legfelsőbb Bíróság irányelveit, és elvi döntéseit, valamint a személyi kérdésekben hozott döntéseket, ideértve a köztársasági elnök és a Kormány által adományozott kitüntetéseket is. (3) Jogszabály, illetőleg a miniszterelnök a Magyar Közlönyben más közlemény közzétételét is elrendelheti. (4) A Magyar Közlönyt a feladatkörrel rendelkező miniszter által kijelölt személy szerkeszti. Határozatok Tára 58. (1) A Határozatok Tára hivatalos lap; a köztársasági elnöknek és a Kormánynak azokat a határozatait közli, amelyeknek a Határozatok Tárában való közzétételét a köztársasági elnök, illetőleg a Kormány elrendelte. (2) A Határozatok Tárában lehet közzétenni a kormánybizottságok határozatait és egyéb olyan közleményeket, amelyek közzétételét a Határozatok Tára szerkesztője engedélyezte. (3) A Határozatok Tárát a Kormány tagjai, az államtitkárok, a miniszterhelyettesek, az országos hatáskörű szervek vezetői és helyetteseik, valamint a Minisztertanács Titkárságának a vezetője által meghatározott szervek vezető munkatársai kapják meg. (4) A Határozatok Tárát a feladatkörrel rendelkező miniszter által kijelölt személy szerkeszti. A minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal hivatalos lapja 59 (1) A minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv és - külön törvény rendelkezése alapján - a kormányhivatal az utasítások és a jogi iránymutatások közzététele céljából hivatalos lapot adhat ki. (2) Az (1) bekezdésben említett hivatalos lapban az a jogszabály és az állami irányítás egyéb olyan jogi eszköze is közölhető, amely a minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányhivatal, illetve a miniszter által irányított központi államigazgatási szerv munkája szempontjából fontos. (3) A minisztérium, az autonóm államigazgatási szerv vagy a kormányhivatal hivatalos lapjában a Határozatok Tára szerkesztője engedélyével lehet olyan határozatot, jogi iránymutatást vagy más közleményt közölni, amelyet a Határozatok Tárában tettek közzé. Jogszabálygyűjtemények 60. A Kormány által kijelölt szerv vagy személy gondoskodik arról, hogy a Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteményét évenként, a Hatályos Jogszabályok Gyűjteményét ötévenként kiadják. V. fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 61. (1) Ez a törvény január 1-jén lép hatályba. (2) E törvény nem érinti a hatálybalépése előtt alkotott jogszabály, határozat, utasítás, szabvány, ármegállapítás és jogi iránymutatás hatályát. (3) E törvény nem érinti az Alkotmányjogi Tanács jogkörét, továbbá a Legfelsőbb Bíróságnak az Alkotmány 47. -a, illetőleg a bíróságokról szóló évi IV. törvény a alapján kibocsátott irányelvét, elvi döntését, állásfoglalását és egyéb iránymutatását. 9/203

10 Felhatalmazás 62. Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy kiadja a jogszabályszerkesztés szabályait /203

11 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER I. fejezet Országgyűlési képviselők 4. (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen háromszáznyolcvanhat. (2) Százhetvenhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, százötvenkettőt megyei, fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi választókerület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre. (3) A megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát e törvény melléklete tartalmazza. (4) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. II. fejezet A jelölés 5. (1) Az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban: párt) - a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel - jelölhetnek. Két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet. (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van. (3) A területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben - e törvény melléklete szerint meghatározott számban - az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. (4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. (5) A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös területi listát, közös területi listák alapján - ugyanazon pártok részvételével - közös országos listát állíthatnak. A (3) és (4) bekezdés tekintetében a területi, illetőleg országos lista állításakor a közös egyéni választókerületi jelölteket, illetőleg a közös területi listákat nem lehet figyelembe venni. Az önálló vagy közös területi, illetőleg országos listák 11/203

12 kapcsolhatók. (6) A területi és az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátum száma, akkor a ki nem adható mandátum betöltetlen marad. (7) Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán a jelölt megszerzi, a pártjelölt nevét az országos listáról törölni kell. (8) Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soronkövetkező jelölt lép. (9) Ugyanazon párt egy választókerületben csak egy - önálló, közös vagy kapcsolt - listát állíthat. 6. III. fejezet A választás eredményének megállapítása 7. (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy jelöltre szavazhat. (2) Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele, (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló) a második választási fordulóban a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. (4) (5) Ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani (46. ). 8. (1) A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában - e törvény mellékletében írt számítási mód alapján - a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy listára szavazhat. (2) Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott szavazatok arányában - e törvény mellékletében írt számítási mód alapján - jutnak mandátumhoz feltéve, ha a választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott. (3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti számítást követően a területi választókerületben betöltetlen mandátum maradna, akkor az a lista is mandátumot szerez, amely az egy mandátum megszerzéséhez szükségesnél egyébként kevesebb, de annak kétharmadánál több szavazatot kapott. Több ilyen lista közül a mandátumot az szerzi meg, amely sorrendben a legtöbb szavazatot kapta. Ha a számítás elvégzése után üres mandátum marad, akkor ezzel a mandátummal az országos listán megszerezhető mandátumok száma növekszik. (4) A (3) bekezdés szerinti mandátumszerzés esetén az egy mandátum megszerzéséhez szükséges és a ténylegesen elért szavazatszám különbségét le kell vonni a 9. (2)-(4) bekezdése szerinti országos lista töredékszavazatainak számából. (5) Az (1) és (3) bekezdésben említett esetben sem kap mandátumot a lista, ha az alábbi feltételeknek nem tesz eleget: a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon párt területi listáira leadott érvényes szavazatokat lehet. ba) A közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon 12/203

13 pártok által, azonos módon összeállított közös, illetőleg kapcsolt listákra leadott érvényes szavazatokat lehet. bb) A ba) pont szerinti határt elérő listakapcsolásnak vagy közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kaphat mandátumot. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított listakapcsolásban, illetőleg közös listában részt vevő ugyanazon listákra, illetőleg pártokra leadott érvényes szavazatokat lehet. Ha a listakapcsolásból valamely lista vagy a közös listából valamely párt kiesik, a továbbiakban úgy kell tekinteni, mintha a kiesett lista a kapcsolásban vagy a kiesett párt a közös lista állításában nem vett volna részt, így annak jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot. (6) Azok a pártok, amelyek listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra leadott összesített szavazatok arányában szereznek mandátumot. (7) Az (5) bekezdés bb) pontja szerinti százalékos határ kiszámításánál a közös listára leadott szavazatokat a 9. (3) bekezdése alapján az érintett pártok által - országosan egységesen - előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlő arányban kell megosztani a pártok között. (8) Ha két vagy több párt azonos számú szavazatot ért el, és ezzel a szavazatszámmal mandátumhoz jutnának, de a területi választókerületben megszerezhető mandátumok száma kevesebb, mint az azonos szavazatot elért pártok száma, akkor a lista sorszáma szerinti sorrendben kell elosztani a mandátumokat. (9) Ha a területi választókerületben a választáson egyetlen pártlistát sem indítottak, a területi választókerületre eső mandátumok felkerülnek az országos listára, és a töredékszavazatok alapján kerülnek kiosztásra. (10) Ha a területi választókerületben a második választási forduló érvénytelen volt, mert a választópolgárok egynegyede sem szavazott, akkor az első választási fordulóban leadott szavazatokat töredékszavazatnak kell tekinteni, és a betöltetlen területi választókerületi mandátumok az országos listán kerülnek kiosztásra. 9. (1) Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek: a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b) területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták. (2) Az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek: a) arra az országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító párt állított, b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító párt országos listája részt vesz. (3) A közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által - országosan egységesen - előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok felkerülnek: a) arra a közös országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak, b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok közös országos listája részt vesz. (4) A kapcsolt területi lista töredékszavazatai felkerülnek arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a területi listát kapcsoló pártok országos listái vesznek részt. (5) Nem minősülnek az (1) bekezdés szerinti töredékszavazatnak és ezért az országos listán történő mandátumszerzés szempontjából nem vehetők figyelembe - a 8. (10) bekezdésében foglaltak kivételével - az érvénytelen választási fordulóban leadott szavazatok. Nem számolhatók el töredékszavazatként az olyan területi listára, illetőleg listakapcsolásnak vagy közös listának arra a tagjára leadott szavazatok, amely a 8. (5) bekezdése alapján nem kaphat mandátumot. (6) Azok a pártok, amelyek országos listáikat kapcsolják, a kapcsolásban részt vevő listákra jutó töredékszavazatok összesített számának arányában szereznek mandátumot. HARMADIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI ELJÁRÁS IV-X. fejezet 13/203

14 A választási kampány XI. fejezet Időközi választás 46. (1) Az egyéni választókerületben, ha a választás második fordulója is érvénytelen, illetőleg, ha egyéni választókerületi képviselői megbízatás megszűnt, időközi választást kell tartani. (2) (3) Az e fejezetben levő eltérésekkel az időközi választásra értelemszerűen kell alkalmazni az általános választás szabályait. (4) Az időközi választás eredménye nem érinti az országos listák mandátumait. (5) A területi listán, illetőleg az országos listán mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg. Közös lista esetén - ha a pártok határidőben nem nevezik meg a mandátumot szerző jelöltet - a) a kiesett képviselőt állító párt által állított, a közös listán soron következő jelölt, ha pedig ilyen jelölt nincs, b) a közös listán soron következő jelölt szerzi meg a mandátumot. XII. fejezet Záró rendelkezések (1) (2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács arra, hogy az egyéni és a területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa E törvény mellékletei állapítják meg: a) b) a megyékben és a fővárosban az egyéni választókerületek számát és területi választókerületenként a megszerezhető mandátumok számát; c) a területi lista állításához szükséges egyéni választókerületi jelölések számát; d) a szavazatösszesítés és a választás eredménye megállapításának számítási módját; e)-j) k) (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2)-(4) 1. számú melléklet [az 52. a) pontjához] 2. számú melléklet [az 52. b) pontjához] SzámFőváros, megye Egyéni választókerületek száma Területi választókerületenként megszerezhető 14/203

15 1. Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 5 5 Összesen: Szám Főváros, megye 1. Budapest 8 2. Baranya 2 3. Bács-Kiskun 2 4. Békés 2 5. Borsod-Abaúj-Zemplén 3 6. Csongrád 2 7. Fejér 2 8. Győr-Moson-Sopron 2 9. Hajdú-Bihar Heves 2 mandátumok száma 3. számú melléklet [az 52. c) pontjához] Területi választókerületenként azoknak az egyéni választókerületeknek a száma, amelyekben az egyéni jelöltállítás a területi lista állításának a feltétele 15/203

16 11. Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 2 4. számú melléklet [az 52. d) pontjához] A szavazatösszesítés és a választási eredmény megállapításának számítási módja I. Egyéni választókerület 1. Érvényes és érvénytelen választási forduló: a) Érvényes első választási forduló Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosult választópolgároknak több mint a fele szavazott. b) Érvénytelen első választási forduló Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy ennél kevesebb választópolgár szavazott. c) Érvényes második választási forduló Az érvénytelen vagy az eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második forduló akkor érvényes, ha a szavazáson részt vett a választópolgároknak több mint az egynegyede. d) Érvénytelen második választási forduló Érvénytelen vagy eredménytelen első választási fordulót [1/b) és 2/b) pont] követő második választási forduló érvénytelen, ha a szavazáson nem vett részt a választópolgároknak több mint az egynegyede. 2. Eredményes és eredménytelen választási forduló: a) Eredményes első választási forduló Eredményes az az érvényes első választási forduló [1/a) pont], amelyen az egyik jelölt megkapta a szavazatoknak több mint a felét. b) Eredménytelen első választási forduló Eredménytelen az az első érvényes választási forduló [1/a) pont], amelyen egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét. c) Eredményes második választási forduló Eredményes az az érvényes [1/a) pont] vagy az érvénytelen [1/b) pont] első választási fordulót követő második érvényes választási forduló, amelyen a jelöltek eltérő számú szavazatot kaptak. d) Eredménytelen második választási forduló Eredménytelen az az érvényes [1/c) pont] második választási forduló, amelyen a jelöltek azonos számú szavazatot kaptak. Egyéni választókerületben országgyűlési képviselő az a jelölt lesz, aki az érvényes választási fordulóban megkapta a 2/a) pont vagy 2/c) pont szerinti szavazatszámot. II. Területi választókerület 1. Érvényes és érvénytelen választási forduló a) Érvényes választási forduló Érvényes az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak több mint a fele szavazott. b) Érvénytelen választási forduló Érvénytelen az első választási forduló, ha a szavazáson a választásra jogosultak fele, vagy annál kevesebb választópolgár szavazott. c) Érvényes második választási forduló Érvényes az az első érvénytelen fordulót [1/b) pont] követő második választási forduló, amelyen a választásra jogosultaknak több mint az egynegyede szavazott. 16/203

17 d) Érvénytelen második választási forduló Érvénytelen az első érvénytelen választási fordulót [1/b) pont] követő második forduló, amelyen a választójogosultak egynegyede vagy ennél kevesebb szavazott. 2. A területi listás választási eredmény kiszámításának előfeltételei: a) területi listákra leadott érvényes szavazatok országos összesítése pártonként külön-külön, b) azon pártok körének megállapítása, amelyekre leadott szavazatok összege nem haladta meg a törvény 8. (5) bekezdésében meghatározott százalékos határt. 3. A területi választókerületben az érvényes választási forduló eredményének kiszámítása: a) A pártok választási listáira leadott érvényes szavazatok számát össze kell adni (a továbbiakban: összes érvényes szavazat). b) A választókerületben megszerezhető mandátumok számához egyet hozzá kell adni (a továbbiakban: osztó). c) Az összes érvényes szavazatot el kell osztani az osztóval. Az így kapott hányados az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám. d) Meg kell állapítani az egy mandátum eléréséhez szükséges szavazatok számának kétharmadát (a továbbiakban: kétharmados határ). e) A párt választási listájára leadott szavazatok számát el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számával. Az osztás eredményenkénti egész szám a pártok által elért mandátumok száma, figyelembe véve a törvény 8. (8) bekezdését is. Az osztás maradéka, továbbá a mandátumot nem eredményező szavazatok a töredékszavazatok. f) Ha a mandátumoknak az e) pont szerinti elosztása után még betöltetlen mandátum marad, akkor a töredékszavazatok csökkenő sorrendjében kapnak a pártok mandátumot a kétharmados határig. Ha a választókerületben minden mandátumot betöltöttek, akkor függetlenül a kétharmados határtól, több mandátumot elosztani nem lehet. A mandátumot nem eredményező töredékszavazatok - a törvény 8. (4) bekezdésében meghatározott töredékszavazatok kivételével - az országos listára kerülnek. g) A területi választókerületben az f) pontban elvégzett számítás után még betöltetlenül maradó mandátumok felkerülnek az országos listára. III. A töredékszavazatok alapján az országos listán elérhető mandátumok elosztása 1. Az egyén, a területi választókerületben keletkezett töredékszavazatokat [9. (1) bekezdés], országosan pártonként külön-külön összesíteni kell, figyelemmel a törvény 8. (4) bekezdésére is (a továbbiakban: a pártra leadott töredékszavazat). 2. A pártokra leadott töredékszavazatokat országosan összesíteni kell (a továbbiakban: országos töredékszavazat). 3. Az országos listán elérhető mandátumok számához (58) hozzá kell adni a területi listán be nem töltött mandátumok számát [II./3 g)]. 4. A töredékszavazatok alapján ki kell osztani az országos listán elérhető mandátumokat. Ennek eljárása a következő: Összeállítunk egy táblázatot, amelynek első sorát a pártokra leadott töredékszavazatok képezik. Minden párt töredékszavazatai alatt képezünk egy számoszlopot, amelynek első száma az adott párt töredékszavazatainak a fele, a következő szám a harmada, negyede stb. 5. A táblázat segítségével osztjuk ki a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot. Amelyik párt számoszlopában találjuk meg azt, az a párt kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik párt oszlopában találjuk, az a párt kap egy mandátumot. Ezt az eljárást folytatjuk, míg ki nem osztjuk az összes mandátumot. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresése során egyenlő legnagyobb számokat találunk, akkor a törvény 8. (8) bekezdése szerint kell meghatározni, hogy melyik párt kapja a mandátumot. IV. A %-os határ és a területi listán megszerezhető mandátumok kapcsolata 1. A területi listákra leadott szavazatok számát országosan, pártonként külön-külön összesíteni kell (a továbbiakban: a pártra leadott listás szavazatok száma). 2. A pártokra leadott listás szavazatokat összesíteni kell (a továbbiakban: listás szavazatok száma.) 3. Ki kell számítani a pártlistás szavazatok 8. (5) bekezdésében meghatározott százalékát. 4. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazatok száma alapján több szavazatot kapott mint a 8. (5) bekezdésében meghatározott százalék, megszerzi a területi választókerületben és a töredékszavazatok alapján az országos listáról elért mandátumait. 5. Az a párt, amelyik a pártra leadott listás szavazataival nem haladja meg a 8. (5) bekezdésében meghatározott százalékot a) elveszti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait, b) nem szerez a területi választókerületben mandátumot, c) nem szerez mandátumot az országos listán számú melléklet [az 52. e) pontjához] 17/203

18 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár lakóhelyén vagy - ha lakóhelye mellett legkésőbb a választás kitűzését megelőző napig tartózkodási helyet is létesített - bejelentett tartózkodási helyén választhat. (3) A választópolgár bármely választókerületben választható II. fejezet 4-7. A választók nyilvántartása III. fejezet Választókerületek, szavazókörök 8. A vagy ennél kevesebb lakosú település - kislistás választási rendszerben (42. ) - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma a) 100 lakosig 3, b) 600 lakosig 5, c) lakosig 7, d) lakosig 9, e) lakosig 11, f) lakosig (1) A nél több lakosú településen és fővárosi kerületben a képviselőket vegyes választási rendszerben ( ) választják. (2) Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma: a) lakosig 10 egyéni választókerület és 7 listás mandátum; b) lakosig 14 egyéni választókerület és 9 listás mandátum; c) lakosig 15 egyéni választókerület és 10 listás mandátum; d) lakosig 16 egyéni választókerület és 11 listás mandátum. (3) Minden további lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma (1) A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját közvetlenül, listán választják meg. Ez esetben Budapest főváros egy választókerületet alkot. (2) A megyei közgyűlési választás tekintetében minden megyében két választókerület van, külön a vagy ennél kevesebb lakosú, és külön a nél több lakosú települések számára. 12. IV. fejezet 18/203

19 A választási szervek V. fejezet A választási kampány VI. fejezet Az ajánlás 25. (1) (2) A választópolgár jelölési fajtánként csak egy jelöltet, illetőleg listát ajánlhat. (3) A választópolgár csak egy választókerületben fogadhat el egy kislistás vagy egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, továbbá egy fővárosi listás vagy megyei listás, továbbá egy polgármesteri, valamint egy főpolgármesteri jelölést. (4) 26. (1) Közös jelöltet, listát állító szervezetek egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ha több párt, társadalmi vagy kisebbségi szervezet közösen állít jelöltet vagy listát, a továbbiakban - a választás szempontjából - egy jelölő szervezetnek számítanak. (2)-(5) 27. (1) Kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt az, akit az adott választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A megyei választókerületben listát állíthat az a jelölő szervezet, amely a választókerületben lévő települések választópolgárai legalább 0,3%-ának ajánlását összegyűjtötte. (2) Polgármesterjelölt az, akit a) a vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a, b) a vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár, c) a nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott. (3) Főpolgármester-jelölt az, akit a főváros választópolgárainak 0,5%-a jelöltnek ajánlott. (4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során választópolgár az, aki az adott választókerület névjegyzékében a kifüggesztés időpontjában szerepel (1) A nél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet indíthat, amely az egyéni választókerületek legalább egynegyedében (3. melléklet) jelöltet állított. A jelöltek számába beszámítanak: a) az adott jelölő szervezet által önállóan állított jelöltek; b) a közös jelöltek közül az adott jelölő szervezetre eső jelölthányad, melyet közös jelöltenként, a jelöltet állító jelölő szervezetek arányában kell megállapítani. Nem keletkezik jelölthányad a közös lista állítását megalapozó közös jelöltek után. (2) A fővárosi közgyűlés tagjainak megválasztásánál Budapesten listát az a jelölő szervezet indíthat, amely legalább hat fővárosi kerületben kompenzációs listát állított. 30. (1) Azok a jelölő szervezetek, amelyek a) az egyéni választókerületek legalább egynegyedében közös egyéni jelöltet állítottak, közös kompenzációs listát, b) a fővárosban legalább hat fővárosi kerületben közös kompenzációs listát indítottak, fővárosi közös listát, c) a megyei választókerületben legalább a 27. (1) bekezdésében meghatározott közös ajánlást gyűjtöttek, megyei közös listát indíthatnak. (2)-(3) (4) A listaindítás jogát nem érinti, ha a bejelentett egyéni választókerületi jelölt visszalépett. 19/203

20 (5) VII. fejezet A szavazás VIII. fejezet A választás rendszere és az eredmény megállapítása Kislistás választás 42. (1) A vagy ennél kevesebb lakosú településeken a képviselőket kislistán választják. Ha kevesebb jelölt indul, mint a 8. alapján megválasztható képviselők száma, a választás nem tartható meg, és időközi választást kell kitűzni. (2) A szavazólapon a választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a képviselő-testületnek lehet. (3) (4) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma (8. ) szerint a legtöbb szavazatot kapták. (5) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot. (6) Ha a választáson az e törvényben meghatározottnál kevesebb képviselőt választanak meg, a be nem töltött képviselői helyekre időközi választást kell kiírni. (7) Ha a kislista jelöltjét polgármesternek is megválasztották, a kislistáról törölni kell, és helyébe a legtöbb szavazatot elért jelölt lép. (8) Vegyes választási rendszer 43. (1) A fővárosi kerületekben és a nél több lakosú településen a képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része kompenzációs listáról jut mandátumhoz. (2) A választópolgárok az egyéni szavazólappal az egyéni választókerületi jelöltekre szavaznak. 44. (1) Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (2) Ha az egyéni választókerületben a választást azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, továbbá, ha a legtöbb szavazatot két vagy több jelölt egyenlő számú szavazattal érte el, időközi választást kell kitűzni. (3) Egy-egy kompenzációs lista a település egyéni választókerületeiből összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületben a jelölő szervezet jelöltjére leadott olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot. Ha a közös jelöltek jelölő szervezeteinek nincs közös kompenzációs listája és a közös jelölt nem lett képviselő, akkor a töredékszavazatok a közös jelöltet állító jelölő szervezetek száma szerinti arányban oszlanak meg a jelölő szervezetek önálló listái között. A töredékszavazatok felosztásánál a kiszámított szavazathányad egész része kerül fel az önálló kompenzációs listára. Ha valamely érintett jelölő szervezetnek nincs önálló kompenzációs listája, akkor a töredékszavazat reá eső része elvész. 45. (1) A lista - a (4) bekezdésben levő számítási mód alapján - a szavazatok arányában kap mandátumot. (2) A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép. Ha a lista jelöltjét polgármesternek vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a listáról törölni kell. (3) Ha Budapesten a jelölt egy fővárosi kerületi listáról és egy fővárosi listáról egyaránt mandátumot kapna, úgy nyilatkoznia kell, hogy melyiket fogadja el. Amelyik listáról nem fogadta el a mandátumot, arról a listáról törölni kell. (4) A számítás módja: 20/203

II. fejezet A választók nyilvántartása

II. fejezet A választók nyilvántartása 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár

Részletesebben

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám

I. Fõrész. Törvények. 1987. évi XI. törvény. 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám 1624 MAGYAR KÖZLÖNY 65. szám I. Fõrész Törvények 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról Az Országgyûlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a szocialista társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a

Részletesebben

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni

Részletesebben

Az országgyűlési képvisel ők választásáró l

Az országgyűlési képvisel ők választásáró l Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a HHtv2;tal a --T./ A 8 Frk+ et#; 2010 MÁJ 1 : 1 Ti... szám ú törvényjavasla t Az országgyűlési képvisel

Részletesebben

irvtala ~ 6.2_ 2010 MÁJ 1 T évi... törvény I. Fejezet Általános rendelkezése k

irvtala ~ 6.2_ 2010 MÁJ 1 T évi... törvény I. Fejezet Általános rendelkezése k ~ 6.2_ irvtala 2010 MÁJ 1 T. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képvisel ői önálló indítvány 2010. évi... törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáró

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ a kisebbségi szervezetek részére a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

Részletesebben

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme. 1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

1987. évi XI. törvény. a jogalkotásról 1

1987. évi XI. törvény. a jogalkotásról 1 1. oldal 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról 1 Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a jogalkotás a társadalmi viszonyok védelmét és fejlesztését, a demokrácia kiteljesedését szolgálja, a jogrendszer

Részletesebben

Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet

Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet 1. A választás kitűzése: 1.1. A választás napját 2014. október 5-re feltételezve, a német nemzetiségi önkormányzati választást 2014. július 23. napjáig a Nemzeti

Részletesebben

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR!

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! A Magyar Köztársaság Elnökének döntése alapján 2006. október 1- jén ismét települési önkormányzati képviselők, polgármesterek és megyei közgyűlési

Részletesebben

Óbarok Község Önkormányzat Helyi Választási Iroda 2063 Óbarok, Iskola u. 3. Tel.: 22/ Fax.: 22/

Óbarok Község Önkormányzat Helyi Választási Iroda 2063 Óbarok, Iskola u. 3. Tel.: 22/ Fax.: 22/ Óbarok Község Önkormányzat Helyi Választási Iroda 2063 Óbarok, Iskola u. 3. Tel.: 22/704-147 Fax.: 22/704-777 Tisztelt Választópolgárok! A Köztársasági Elnök 2010. október 3. napjára (vasárnapra) tűzte

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Kivonat a választási eljárásról szóló évi C. törvényből. XII/A. Fejezet A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA

Kivonat a választási eljárásról szóló évi C. törvényből. XII/A. Fejezet A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA Kivonat a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvényből XII/A. Fejezet A TELEPÜLÉSI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 115/B. Az I-X. fejezet - a külképviseleti névjegyzékkel és a külképviseleti

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 9. SZÁM

CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 9. SZÁM CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 9. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. SZEPTEMBER 30. TARTALOM TÖRVÉNY Oldal 1987: XI. tv. a jogalkotásról (egységes szerkezetben)...

Részletesebben

2007. évi CLXXII. törvény

2007. évi CLXXII. törvény http://www.complex.hu/kzldat/t0700172.htm/t0700172.htm 2007. évi CLXXII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.

Részletesebben

a!a jjn e : tűi E 05. Módosító iavasla t Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Tisztelt Elnök Úr!

a!a jjn e : tűi E 05. Módosító iavasla t Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Tisztelt Elnök Úr! a!a jjn.06111 e : tűi E 05. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Dr. Kövér László úrnak, az Országgy űlés elnökének Módosító iavasla t Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 94. (1) bekezdése és 102. (1) bekezdése alapján

Részletesebben

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSO RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlı, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A Magyar Köztársaságban az országgyőlési

Részletesebben

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről

A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének. 2/1992.(III.03.)sz. rendelete. a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének /99.(III.03.)sz. rendelete a helyi népszavazásról és a népi kezdeményezésről (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) A Ferencvárosi Önkormányzat a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről

Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1392-3/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról

Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását 2014. október 12. vasárnapra

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Helyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014

Helyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014 Helyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014 - szabályozás és határidők - Tartalomjegyzék Önkormányzati választási rendszer 4 Választási szervek 23 Jogorvoslatok 28 Választási határidők 38 A választást

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata

A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete Választási Szabályzata A szabályozási dokumentum alkalmazási területe: kiterjed a TUDOSZ minden szervezeti egységére, tisztségviselőjére, tagjára és munkatársára.

Részletesebben

Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete

Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete. 9/1995. (VII.28.) számú. Önkormányzati rendelete Papkeszi Önkormányzat Képviselő-testülete 9/1995. (VII.28.) számú Önkormányzati rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezés helyi szabályairól. Papkeszi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2010. (V.4.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2010. (V.4. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 323-011*, (46) 517-700*, (46) 517-633, (46) 346-256 Telefax: (46) 352-525 II-827-1/2010. A Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

2013. évi LXXXVII. törvény. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 1

2013. évi LXXXVII. törvény. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 1 2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek 1 Az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1370-4/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és

Részletesebben

HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE

HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE TÁJÉKOZTATÓ és KÖZLEMÉNY a 2014. október 12. napján tartandó önkormányzati és nemzetiségi választásokról, jelölésről, ajánlásról, ajánlási küszöbről, határidőkről Tisztelt Választópolgárok, Jelöltek! A

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldötteinek és pótküldötteinek választási rendjéről szóló szabályzata. Hatályos március 19.

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldötteinek és pótküldötteinek választási rendjéről szóló szabályzata. Hatályos március 19. Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldötteinek és pótküldötteinek választási rendjéről szóló szabályzata Hatályos 2013. március 19. napjától LEBONYOLÍTÁSI SZABÁLYZAT Az OTP Önkéntes Kiegészítő

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1395-5/2014. a Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi választásáról

Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek évi választásáról Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi választásáról Tisztelt Választópolgárok! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választására 2014.

Részletesebben

Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések

Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket

Részletesebben

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési

Részletesebben

választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 200.-ában és a 307/N. (2) bekezdésében biztosított

választási eljárásról szóló évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 200.-ában és a 307/N. (2) bekezdésében biztosított igénybe veheti. levélcímét. hatáskörében eljárva Mezőberény városban a kompenzációs listás választás eredményét A Mezőberényi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a választási eljárásról szóló

Részletesebben

1989. évi XXXIV. törvény. az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER. I.

1989. évi XXXIV. törvény. az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER. I. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8632 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról*

1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról* 1/2010. OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról* 1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról* Az Országos Választási Bizottság - 2010.

Részletesebben

Tisztelt Választópolgárok! A köztársasági elnök a 270/2014. (VII. 23.) KE határozatával

Tisztelt Választópolgárok! A köztársasági elnök a 270/2014. (VII. 23.) KE határozatával Tisztelt Választópolgárok! A köztársasági elnök a 270/2014. (VII. 23.) KE határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. évi általános választásának időpontját 2014. október 12.

Részletesebben

Verpelét Város Helyi Választási bizottsága 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u /2014. (X.12.) számú HVB határozat. határozatot:

Verpelét Város Helyi Választási bizottsága 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u /2014. (X.12.) számú HVB határozat. határozatot: Verpelét Város Helyi Választási bizottsága 3351 Verpelét, Kossuth Lajos u. 73. 59/2014. (X.12.) számú HVB határozat Verpelét Város Helyi Választási Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a helyi önkormányzati

Részletesebben

10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl

10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl LEVÉL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 1 KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 10/2005. (X. 27.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RERNDELKEZÉSEK 1..

ÁLTALÁNOS RERNDELKEZÉSEK 1.. TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATII KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2002..((II.. 311..)) KT.. SSZ.. RENDELETE A HELYII NÉPSSZAVAZÁSSRÓL ÉSS NÉPII KEZDEMÉNYEZÉSSRÖL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2005. (VIII.3.) számú rendelete A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény / továbbiakban:

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 102. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 102. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ 102. szám Tartalomjegyzék 2010. évi L. törvény A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról 21452 2010. évi

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége BAKONYSZENTKIRÁLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÔ-TESTÜLETÉNEK 2/2003. (I.31.) Ökt. sz. RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

32/2006.(VI.21.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege

32/2006.(VI.21.) rendelete egységes szerkezetbe foglalt szövege Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ a 28/2010. (VII.19.) önkormányzati rendelet által módosított 32/2006.(VI.21.) rendelete

Részletesebben

HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera.

HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera. HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3296 Zaránk, Fő u. 21. sz. Telefon/fax: 36 / 471-983, 471 978 e-mail: igazgatas@zarank.t-online.hu, jegyzo@tarnamera.hu Helyi Választási Bizottság 21/2014.(X. 12.) sz. határozata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Alsózsolca Város Helyi Választási Bizottsága 3571Alsózsolca Kossuth Lajos u. 138 8/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült : Helye: 2014. október hó 13. napján.- 3:25 órakor kezdődő Alsózsolca Város Helyi

Részletesebben

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 38/2009.(X.01.) sz. Önkorm. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

Az ajánlás hatálya az ítélőtáblákra, a törvényszékekre valamint a járásbíróságokra terjed ki.

Az ajánlás hatálya az ítélőtáblákra, a törvényszékekre valamint a járásbíróságokra terjed ki. ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu 4/2013. (X. 10.) OBH Elnöki ajánlás az ítélőtáblák és a törvényszékek kollégiumaiba választható

Részletesebben

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről

Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről Ludányhalászi Községi Önkormányzat Képviselőtestületénél 7/2001. (IV.20.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kedvezményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek október 12. napjára kitűzött választásáról

TÁJÉKOZTATÓ. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek október 12. napjára kitűzött választásáról Helyi Választási Iroda Vezetőjétől Tel: 46/318-009, 528-258, FAX: 528-259, E-mail: bocsph@bocskozseg.hu TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2014. október 12. napjára kitűzött

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata

Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata SzMSz 3. sz. melléklete Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata Érvényes: 2012. május 24-től visszavonásig 1 Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége tisztújító/választó közgyűlés

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések

VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Általános rendelkezések VANYOLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 6/2001. (VI.25.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről* Vanyola község Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Határozat. az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához. A Tarany községi Helyi Választási Bizottság

Határozat. az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához. A Tarany községi Helyi Választási Bizottság Határozat az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához A Tarany községi Helyi Választási Bizottság 37/2014. (X. 12.) határozata A Tarany községi Helyi Választási

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA 2002.

Részletesebben

VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015.

VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015. KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI EGYESÜLET VÁLASZTÁSI MENETREND 2014-2015. A KTE soron következő területi és tagozati tisztségviselők választása 2014 őszén, az országos tisztségviselők választása pedig 2015 tavaszán

Részletesebben

Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete. 4/2002.(III.27.) Rendelete. A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Ipolytölgyes Községi Önkormányzat Képviselő-Testülete 4/2002.(III.27.) Rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. ( továbbiakban Ötv.)

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI

Részletesebben

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2001./ IX.12./ ÖR. sz. r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Hajdúsámson Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL

28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL 1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 28/2001. (VI.21.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI NÉPSZAVAZÁSRÓL ÉS NÉPI KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Sárvár város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete

Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete Kisköre Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 712001.(VIII. 27.) rendelete A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)

Részletesebben

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1

Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2004.(III.29.)Kt. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről 1 A rendelet hiteléül: Maglód, 2009. január 20. Margruber János jegyző

Részletesebben

Gyöngyössolymos Község Önkormányzat Képviselő-testülete napján tartandó testületi ülésére

Gyöngyössolymos Község Önkormányzat Képviselő-testülete napján tartandó testületi ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Gyöngyössolymos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2014.. napján tartandó testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Gyöngyössolymos Község Önkormányzat Képviselő

Részletesebben

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Bucsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007. (XI.12.) számú rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban:

Részletesebben

SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről SÁTORALJAÚJHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006.(XI.30.) rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.)

Részletesebben

Tájékoztató a október 12-i önkormányzati választással kapcsolatos általános tudnivalókról

Tájékoztató a október 12-i önkormányzati választással kapcsolatos általános tudnivalókról Tájékoztató a 2014. október 12-i önkormányzati választással kapcsolatos általános tudnivalókról Tisztelt Választópolgárok! Magyarország köztársasági elnöke kitűzte a 2014. évi helyi önkormányzati képviselő

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

Nyékládháza Város Önkormányzatának. 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Önkormányzatának 8/2001. (VI. 26.) sz. rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről Nyékládháza Város Képviselő-testülete a helyi közakarat demokratikus kinyilvánítása érdekében

Részletesebben

Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e

Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e Lenti Város Önkormányzati Képviselő-testülete 6/2004. (II. 25.) ÖKT. számú rendeletével módosított 25/2001. (XI. 30.) ÖKT. számú r e n d e l e t e a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi

Részletesebben

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM

PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM 1 PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR DÉKÁNI UTASÍTÁS A PALLASZ ATHÉNÉ EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR Kari Tanácsának választási rendje A HATÁLYBALÉPÉS DÁTUMA: 2016. OKTÓBER 11. HATÁLYOS: VISSZAVONÁSIG DR.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás]

Részletesebben

SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről SAND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2001. (VII.12.) RENDELETE a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 50.

Részletesebben

T/6960/69. szám. Az Országgyűlés. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6960. számú törvényjavaslat.

T/6960/69. szám. Az Országgyűlés. az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/6960. számú törvényjavaslat. T/6960/69. szám ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett : 2012 JÚN 06. Az Országgyűlés Egészségügyi bizottságának Foglalkoztatási és munkaügy i bizottságának második kiegészít ő ajánlás a az egyes egészségügyi

Részletesebben

Határozat. az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához. A Csömöri Helyi Választási Bizottság

Határozat. az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához. A Csömöri Helyi Választási Bizottság Határozat az egyéni listás települési önkormányzati képviselő választás eredményének megállapításához A Csömöri Helyi Választási Bizottság 45/2014. (X. 13.) határozata A Csömöri Helyi Választási Bizottsága

Részletesebben

A választójogosultak bejelentett lakóhelyükön, lakóhely hiányában bejelentett érvényes tartózkodási helyükön szerepelnek a névjegyzékben.

A választójogosultak bejelentett lakóhelyükön, lakóhely hiányában bejelentett érvényes tartózkodási helyükön szerepelnek a névjegyzékben. Tisztelt Választópolgárok! A 2010. október 3-ra kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy bejelentett

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. január 31-i ülésére Tárgy: A helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló

Részletesebben

2004. évi XCII. törvény. a választási eljárásról szóló évi C. törvény módosításáról1

2004. évi XCII. törvény. a választási eljárásról szóló évi C. törvény módosításáról1 http://www.complex.hu/kzldat/t0400092.htm/t0400092.htm 2004. évi XCII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról1 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a

Részletesebben

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete

Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete Rezi Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2004. (II.16.) önkormányzati rendelettel módosított 17/2001. (XI.27.) önkormányzati rendelete a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrôl 2 Rezi Község

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület! Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ALBERTIRSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MEGHÍVÓ Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. október 14-én (csütörtökön) 16 órakor, a Városházán kezdődő alakuló ülésére Az ülést vezeti: Kovács Lászlóné

Részletesebben

Beszámoló a Képviselő-testület október 22-i alakuló ülésére

Beszámoló a Képviselő-testület október 22-i alakuló ülésére 1 Beszámoló a Képviselő-testület 2014. október 22-i alakuló ülésére Tárgy: Beszámoló a 2014. október 12-én megtartott polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők, megyei közgyűlés tagjai és a roma nemzetiségi

Részletesebben