A választási rendszerek alkotmányos kérdései

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező Szak Alkotmányjogi Tanszék A választási rendszerek alkotmányos kérdései Konzulens:Dr. Hallók Tamás adjunktus Készítette: Kovács Anita Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of Law Administration Organiser Department of Constitutional Law THESIS Constitutional issues of electoral system Consultant: Dr.Tamás Hallók Made by: Anita Kovács Miskolc

3 Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék:...3 Bevezetés Történeti áttekintés A választási alapelvek A választási rendszer fogalma A demokrácia és a választás közötti összefüggések A választás funkciói A szavazatok mandátummá formálása A többségi formula: Arányos formulák A félarányos formulák Magyarország választási rendszere Összegzés Irodalomjegyzék Jogszabályjegyzék Internetes hivatkozások

4 Bevezetés A XXI. század emberének a választás és a választhatóság joga nem több egy egyszerű hétköznapi folyamatnál. Azonban a ma fennálló választási rendszerek több száz éves fejlődés és változás során alakultak ki. Ezek ismerete segíthet abban, hogy véleményünket és érdekeinket a legmegfelelőbben képviselni tudjuk egy választás alkalmával. Felelős polgárként fontosnak tartom, hogy részt vegyek a törvényhozó hatalom megválasztásában és azt, hogy minden ember számára biztosítva legyenek azok az alkotmányosan védett alapelvek, amelyek ezen jogainkat elősegítik. A népképviseleti rendszer megszilárdulása után és a történelmi és kulturális fejlődéseknek köszönhetően, különböző választási rendszerek alakultak ki. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy ahány ország annyi választási rendszer. Kijelenthető az is, hogy a választási rendszer és a választás központi részét képezi a szavazatok mandátumokká formálása, vagyis az hogy a leadott szavazatok tekintetében ki és milyen mértékben részesülhet a törvényhozó hatalomból. Ezen szavazatok átformálására különböző kvóták jöttek létre, melyet minden ország másként alkalmaz. Magyarországon egy több mint húsz esztendős korszak zárult le a 2011-ben elfogadott törvénnyel, amely módosította hazánk választási rendszerét. Dolgozatom célja, hogy felhívjam a figyelmet a választási rendszerek alkotmányosságára, melyek azok az elvek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lehető legjobban tükröződjön a választópolgárok akarata. A különböző országok hagyományaikat és a történelmi fejlődést is szem előtt tartva, milyen módszereket alkalmaznak a szavazatok mandátummá formálására. 4

5 1. Történeti áttekintés A választás lehetősége és bizonyos pozíciók betöltése nagyon korán kialakult már az ókori társadalmak idején. A politika eszközeként fontos részét képezte a választás, mely a római és a görög államokban volt a legjelentősebb. A betöltendő tisztségeket választás útján nyerték el, úgymint a sztratégoszok Athénban vagy a magisztrátusok Rómában. A mostani választások jelentős mértékben eltérnek az ókori társadalmakétól, mivel akkoriban a versengő tisztségviselők mögött nem álltak pártok, és csupán csak egyes pozíciók megszerzése volt a cél. Nem volt szükség bonyolult jogszabályok alkalmazására a választásban résztvevők viszonylag kis létszáma miatt, a római köztársaság időszakában. Nyugat-Európa feudális államaiban a választás jogát a szabadparasztság gyakorolta, de ezek nem alkottak egységes állami szervet. A XIII-XIV. században jelent meg először a relatív többség elve, mellyel az alsóház tagjait választhatták meg Angliában. A választás joga már nem csak a nemesek kiváltsága volt,a középkorban már a gazdagabb kereskedők és a kézművesek is élhettek ezen jogukkal. A ma meglévő választójog kezdetleges formáját azok a forradalmak segítették elő, amelyek a polgári társadalom átalakulását is. Az általános választójog bevezetésére első ízben az angol polgári forradalom idején tettek kísérletet, ám ez nem valósult meg. Ezt követte a francia polgári forradalom, mely kezdetleges lépés volt a mai általános választójog tartalmi követelményeinek megszületéséhez. Ezek még jelentős korlátozásokat tartalmaztak. Csak a XIX. század közepén vált teljessé a választójog intézménye, de csupán néhány országban alkalmazták. 1 Csak a XIX. század közepén alakult ki és szilárdult meg a népképviseleti rendszer,az általános választójog intézménye, Nyugat- és Közép-Európa államainak többségében, mint például Franciaországban, Németországban, majd Spanyolországban. Az államok alkotmányaiban megjelenő deklarációk az egyenjogúságon nyugvó polgári demokrácia intézményrendszerének alapjai. Egyben elmondható az is, hogy a 1 Ács Nándor: A magyar választási rendszer fejlődése Szerk: Szoboszlai György: A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései, Magyar Közigazgatási Intézet, o. 5

6 népszuverenitás és a választójog egymást feltételező, egymástól elválaszthatatlan fogalmak, a nép ugyanis az általa választott képviselők útján, a képviseleti demokrácia érvényesülésével valósítja meg a hatalmat. A választási rendszerek két változatát ismerték, az angolszász relatív többségi rendszert, és a francia mintájú abszolút többségi rendszert. Ezek egyéni választókerületi rendszerek voltak, így minden választókerületben egy képviselő került megválasztásra. A két rendszer között az volt a különbség, hogy milyen többség kell egy képviselő megválasztásához. Európa legtöbb országában a francia modellt alkalmazták, amely szerint a képviselőt két fordulóban abszolút többséggel választották meg. Az angolszász választási rendszerben az a jelölt lesz képviselő, aki választókerületben a leadott szavazatok közül a legtöbbet kapja,függetlenül,hogy eléri e az abszolút többséget vagy sem. Ezzel ellentétben a francia rendszerben kiemelkedő jelentőségű, hogy a jelölt elnyerje a szavazatok több mint ötven százalékát. 2 A XIX. század végétől a többségi választási rendszereket alapjában véve két tényező rengette meg. Egyik az általános választójogért folytatott küzdelem, másik pedig a politikai pártok által képviselt erőviszonyok megnyilvánulása a mandátumok tekintetében. A választójogi reformok középpontjába az arányos képviselet megteremtése került. Az arányos választási rendszer lényege és célja az volt, hogy a politikai pártok a mandátumokból a leadott szavazatok alapján részesüljenek és 1885 közé tehető az az időszak, amikor az arányos választási rendszer elméleti megalapozása történt. Elsőként Belgium vezette be 1899-ben, majd az elkövetkező évtizedekben az európai országok sorra vettek át. A rendszer lényege, hogy a mandátumok a leadott szavazatok arányában kerüljenek kiosztásra. Két altípusa és számos variációja jött létre. Az egyik ilyen a szavazatátruházó rendszer az (STV), valamint a másik fajtája a listás rendszer, amely Európa szerte sokkal elterjedtebb. 3 Vegyes választási rendszerről akkor beszélhetünk, ha a többségi valamint az arányos választási rendszert valamilyen variációban együtt alkalmazzuk. A vegyes választási rendszer alkalmazása igen gyakori módja a demokratikus államok számára. A nyugat-európai országok után Közép- és Kelet-Európa országainak többségében is a vegyes választási rendszerek mellett döntöttek a rendszerváltozásokat követően. A 2 Dezső Márta: A választási rendszer.szerk.:.(kukorelli István): Alkotmánytan 1, Osiris Kiadó, Budapest,2002,180. o. (Továbbiakban: Dezső Márta 1.) 3 Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, o. (Továbbiakban: Dezső Márta 2.) 6

7 rendszer lényege, hogy egyszerre garantálja a személyek és a pártok közötti választást a szavazatmegosztás lehetőségével 4 4 Dezső Márta 1.: i.m o. 7

8 2. A választási alapelvek A választási alapelvek megvalósításáért vívott politikai küzdelem olyan választójogi normák létrehozásáért folyt, amelyek a jog eszközeivel lehetővé teszik a kitűzött célok megvalósítását, az addig kizárt társadalmi csoportok részesedését a közhatalomból, valamint azt, hogy befolyásolják a képviseleti szervek politikai összetételét. 5 A választásokra az Alaptörvény és a választójogi törvények rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen törvények határozzák meg a választó és választható állampolgárok körét, a választáson való részvétel szabályait, az indulás szabályait, a választás rendjét, a választás tisztaságának garanciális szabályait, a mandátumok elosztásának módját, és egyéb kérdéseket. A választási rendszernek biztosítania kell azt, hogy megvalósulhasson a törvényhozó és a végrehajtó hatalom átalakítása, ha a társadalom változtatni akar. Ennek érdekében demokratikus elem, hogy a szavazati arányokat kevésbé torzítsa el a választási rendszer, valamint a választás eredményében a lehető legjobban tükröződjön a választópolgárok akarata. A demokratikus választási rendszerek legfőbb tulajdonságainak tekintett választási alapelvek a következők :a választójog általánossága a választójog egyenlősége a szavazás közvetlensége a szavazás titkossága. Mindezek nemzetközileg elismert és védett alkotmányos alapelvek melyek biztosítják a demokratikus választásokat. 6 Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata már 1948-ban rögzítette hogy: Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez 5 Ács Nándor i.m. 125.o. 6 Dezső Márta 1.:i.m. 173.o. 8

9 A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell, hogy kifejezésre jusson. 7 - A választójog általánossága azt jelenti, hogy egy adott államnak minden nagykorú állampolgára szavazati joggal rendelkezik, kivéve, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. Ilyen kizáró ok lehet például bűncselekmény elkövetése miatti választójogtól való megfosztás, vagy a cselekvőképesség hiánya. 8 - Magyarország Alaptörvényének XXIII. cikkelye deklarálja, hogy: Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen. - Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. 9 - A választójog egyenlőségének elve azt jelenti, hogy minden választásra jogosult személy egyenlő feltételek mellett azonos jogokkal és kötelezettségekkel vesz részt egy szavazáson. Az egyenlőség elvének alkalmazása során például egy kétszavazatos rendszer esetén minden választásra jogosult személynek két szavazatának kell lennie, és ez esetben minden fajta korlátozás tilos, amely azt eredményezné, hogy egy választópolgár csak az egyik szavazati jogával élhet. Az egyenlőség elvének súlyos megsértését jelenti a plurális választójog, melyet a II. világháború előtt alkalmaztak. - Napjainkban azonban nem megengedett, hogy egyes emberek, magasabb iskolai végzetségük vagy vagyoni helyzetük miatt több szavazattal rendelkezzenek, mint más választópolgárok Ács Nándor: i.m.123.o. 8 Dezső Márta1: i.m.173.o 9 Magyarország Alaptörvénye 10 Dezső Márta1: i.m.183.o 9

10 - A szavazás közvetlenségének elve szerint a választópolgár személyesen vesz részt és közvetlenül a jelöltekre adja le szavazatát a választás során. A választás tipikus formájának tekinthető a közvetlen szavazás, ám a demokratikus berendezkedésű államokban is találhatunk példát a közvetett választási formára, az elektorok útján történő választásra. - A szavazás titkosságának elve szerint a választópolgár szavazatait úgy adhatja le, hogy annak tartalmát más ne ismerje meg. A szavazás titkosságát szolgálja a zárt szavazóurnák alkalmazása, valamint a szavazófülkék kialakítása és biztosítása, hogy egy adott állampolgár szavazata rejtve maradjon mások előtt Dezső Márta 1.:i.m o. 10

11 3. A választási rendszer fogalma A választási rendszerek magukba foglalják a választójog anyagi jogi és eljárási szabályait. Egyrészt az ország alkotmánya, kultúrája, másrészt a társadalmi-politikai környezet határozza meg a választási rendszer működési feltételeit. A választási rendszer fogalma három összefüggés szerint vizsgálható Dezső Márta megközelítése alapján. 1. Először a demokratikus képviseleti elvekkel való összefüggés szerint: A választási rendszert az határozza meg, hogy milyen képviseleti elven alapul a hatalomgyakorlás. Attól függően, hogy egy adott országban a funkcionális képviselet elve vagy pedig az arányos képviselet elve vált elfogadottá, mely szerint a választási rendszereknek két altípusa jött létre. A funkcionális képviseleti elvnek a többségi választási rendszerek, az arányos képviseleti elvnek az arányos választási rendszer felel meg. A választási rendszer meghatározásakor ügyelni kell az egész alkotmányos berendezkedésre a hatalommegosztás intézményi elrendezettségére. Ezért a demokratikus államok többségében a képviseleti elv és a választási rendszer alkotmányos szinten szabályozott Második a választójog anyagi jogi szabályai szerint: Értelmezhetjük azon jogszabályok összességeként, amelyek az állami hatalomgyakorlás képviseleti szerveinek létrehozásának módját szabályozzák. Másfelől politikai alapjog, amely részvételi jogot biztosit a közügyek vitelében. Ezen megközelítés kiindulópontja a népképviselet elve, valamint a képviseletre épülő hatalomgyakorlás. 13 Külön törvények határozzák meg a választás illetve a megválaszthatóság feltételeit,az aktív és a passzív választójog feltételeit. Hazánkban az országgyűlési képviselők választása esetén az aktív és a passzív választójog kritériumai megegyeznek. Magyarország területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy választó és választható legyen. Egyes országokban azonban előfordul, hogy a választhatóságot magasabb életkorhoz kötik mint a választás jogát. A választójogosultságnak azonban nem csak pozitív, hanem negatív feltételeket is 12 Dezső Márta 1.:i.m.176.o. 13 Dezső Márta-Nagyné Szegvári Katalin-Rytkó Emília: A választójog, Press Publica, Budapest, 2002, o 11

12 szabhat egy ország alkotmánya. Bizonyos körülmények fennállása esetén, egyes személyeket megfoszthatnak aktív vagy passzív választójogától. 3. Harmadik a választási eljárás garanciális és technikai szabályai szerint: Ezek a választójog érvényesülésének jogi feltételeit tartalmazzák. A választás kimenetelét és eredményét is befolyásoló kérdések kerülnek szabályozásra. Ilyen például a választók regisztrálása, a szavazás lebonyolítása, a szavazatok összeszámlálása, a választási szervek összetétele, valamint a jogorvoslati rendszer. Itt kerül továbbá szabályozásra a szavazás módja, a választókerületek beosztása és a választási formula is. 14 Kovács László Imre megközelítése szerint, a választójog, tágabb értelemben a választás jogi szabályozása, amely egy vagy több törvényben ölt testet. Alapelveit általában az országok alkotmányai is deklarálják. Ezen törvények az egész választási folyamatra kiterjednek, a jogosultságon túl tartalmazzák továbbá a szavazás kiírására, módjára, helyére, a kampányra, a választási szervekre, a jogorvoslatokra vonatkozó számtalan előírást, valamint annak módját, hogy a szavazatokból, hogyan lesznek mandátumok. A választási rendszer fogalma ezen belül jelenik meg. Tartalmi meghatározását illetően a nemzetközi szakirodalom sem tud egységes képet adni arról, hogy a választási rendszer fogalmának meghatározásakor, meddig húzódnak a határok. Vannak, akik a választási rendszert csak a szavazatoktól a mandátumokig terjedő eljárásként értelmezik. A másik véglet szerint a választási rendszer gyakorlatilag mindent magába foglal, ami a választásokkal kapcsolatba hozható. Ide értve a választási folyamatra vonatkozó minden szabályt, előírást, valamint a választói magatartás alapvető jellemzőit is. 15 Megint mások a választási rendszer fogalmát egy-egy ország vonatkozásában használják, és az adott államban alkalmazott minden olyan folyamatot oda sorolnak, amely az állampolgári politika, a szavazás útján történő részvétel esetén nyilvánul meg. Ezen értelmezés szerint egy ország választási rendszerének része a parlamenti és az önkormányzati választásokon túl, az államfő megválasztásának procedúrája, de ide sorolja a népszavazás intézményét, valamint tagországok esetében az Európai Parlament képviselőinek megválasztását is Dezső Márta 1.:i.m.189.o. 15 Kovács László Imre : A választási rendszerek elemei (Szerk.) Szoboszlai György : A közjogi választások egyes elméleti és gyakorlati kérdései, Budapest, o. 16 Kovács László Imre: i.m. 10.o. 12

13 A túlságosan leszűkített és a túlságosan kiterjesztett megközelítéseket elkerülve, nézzük meg Arend Lijphart, amerikai politológus elemzései alapján a választási rendszer különböző elemeit. Első a választási formula, amelyen a szavazatok összegezésének, összegyűjtésének, valamint csoportosításának és mandátummá alakítását értjük. Második a körzeti magnitúdó, amely elsődleges megközelítésben az egy körzetben, vagy kerületben elosztható mandátumok számát jelenti. Harmadik a választási küszöb, amely általában a szavazatok egy meghatározott százalékos arány, melynek elérése feltétele a mandátumszerzésnek. Negyedik a parlament nagyságrendje, amelyen a megválasztható képviselők létszámát értjük. Ötödik elem a szavazati struktúra, a voksok leadásának módja. Azt jelenti, hogy a választópolgárok kategorikus, sorrendet felállító vagy megosztott szavazásra van lehetősége. A kategorikus megoldás szerint a jelöltek illetve a pártok közül egy választható ki. A sorrendes szavazásnál a jelölteket sorba kell állítani, ezzel kifejezve nem csak az első, hanem a második és így a további preferenciákat is. Hatodik a területi beosztás egyenlősége, illetve egyenlőtlensége, ami azt jelenti, hogy mennyire érvényesül az azonos számú választóazonos számú képviselő elve. E probléma nem merül fel akkor, ha a parlamenti választáson az egész ország egy választókerületet alkot. Lényeges momentum viszont azokban az országokban, ahol a választás elkülönített egyéni vagy listás választókerületekben zajlik. 17 Hetedik a közvetlen elnökválasztás és a parlamenti választás kölcsönhatása, amely akkor fontos, ha e két szavazást azonos vagy közeli időpontban tartják meg. Ebben az esetben a választói akaratban komoly hasonlóságok vagy egyezések figyelhetők meg. Nyolcadik elem a pártlisták összekapcsolásának lehetősége, amely pártstruktúrák esetében jelentős tényezője lehet a választási rendszernek Kovács László Imre: i.m. 11. o. 18 Kovács László Imre: i.m. 11. o. 13

14 4. A demokrácia és a választás közötti összefüggések A demokrácia szó klasszikus értelemben a népakarat, a népszuverenitás érvényesülését jelenti, azt, hogy a hatalom a néptől ered. Ebből kiindulva a demokratikus hatalom forrása a szabad választás. A modern képviseleti demokrácia nem egyszerűen a választások útján gyakorolt többségi uralmat jelenti, hanem azt, hogy a különböző választási mechanizmusok mennyire képesek a társadalmi csoportok képviseletét biztosítani. Általánosan elfogadott, hogy a választás intézménye szoros kapcsolatban áll a demokráciával, értelmezhető a képviseleti (parlamentáris) demokrácia szimbólumaként. Feltehető az kérdés, hogy mitől demokratikus a választás? A választás intézménye szinte összeforrt a demokrácia lényegével, és amely nélkülözhetetlen aktusává vált. Mit is jelent a választási demokrácia? Azt, hogy a választás vonzza a legfontosabb demokratikus aktusokat. Ez alatt a demokráciával összefüggő szinte összes kérdést ide soroljuk: a részvételt, a konszenzust, a versengést, a többség és kisebbség viszonyát, a legitimitást stb. Dahl szerint a demokratikus működés nélkülözhetetlen elemei a következők: A választott képviselő gyakoroljon ellenőrzést a kormány politikai döntései felett. 2. A képviselőket ciklikusan ismétlődő tiszta választásokon válasszák meg. 3. Minden nagykorú állampolgár részt vehet a választáson. 4. Minden nagykorú állampolgár választható. Pomper demokráciaelmélete szerint a következőket tartja fontosnak: A közjó realizálása az okos közpolitikán keresztül. 2. A politikai stabilitás biztosítása. 3. Az egyén fenyegetések elleni védelme akár más egyénnel, akár a kormánnyal szemben. 4. Az egyének fejlődési lehetőségeinek biztosítása. 5. Az alkalmas politikai vezetők kiválasztása. 19 Fábián György - Kovács László Imre: Voksok és mandátumok, Villányi Úti Könyvek, Budapest, o. 20 Fábián- Kovács: i.m.17.o. 14

15 Ezek alapján a demokráciát különböző módon értelmezhetjük. Két megközelítés felöl értelmezhető. Első az állam a hatalom funkciója, mi szerint az állam olyan cselekvő erővel rendelkezik, amely révén képes magasabb rendű célok elérésére. Az állam vezetői morálisan magasabban helyezkednek el mint a köznép. Másik nézőpont szerint a köznép szerepét vizsgálja az állam tekintetében. Itt a felek üzleti jellegű szövetségben állnak kölcsönösen ügyelve a másik autonómiájának tiszteletben tartására 21 Feltehető az a kérdés, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy választási rendszer alkotmányos legyen? A válasz nagymértékben függ a demokrácia felfogásán, és azon, hogy egyesek milyen jelentőséget tulajdonítanak a választásnak,és az arányosság kérdésének. Nohlen szerint:,,választások nélkül, a politikai hatalomért folyó nyílt verseny nélkül nem lehet demokrácia Powell szerint:,,a modern demokráciákhoz nélkülözhetetlen az állampolgárok szabad akaratának kifejezését jelentő választás a versengő alternatívák között Mindkét megállapítás szerint igen szoros a kapcsolat a választás és a demokrácia között. Ezen megközelítések szerint az embereknek a választás lehetősége az egyetlen mód arra, hogy beleszólhassanak a döntéshozatalba. 22 Mások szerint az, hogy választás nélkül nincs alkotmányosság, nem jelenti azt, hogy ez a két fogalom teljesen egybeolvadna, hiszen ez a megközelítés jelentős mértékben szűkítené a demokrácia fogalmát. A demokrácia több mint a választás. A demokratikus hatalomgyakorlás, a döntéshozatali folyamat, a közakarat egyik legfontosabb eszköze a választás, de nem az egyetlen. Léteznek olyan demokráciaelméletek is, amelyek a felelősség oldaláról közelítik meg a kérdést. Ezen nézőpont szerint a demokrácia lényege az, hogy a hatalmon lévők felelősége az, hogy tudják mit akarnak az állampolgárok, és milyen szinten, milyen formában vonják be őket a döntéshozatalba. A demokráciaelméletekből következik a véleménynyilvánításnak, a számon kérhetőségnek, a politikai egyenlőségnek, valamint a választásnak a közpolitika befolyásolásában játszott szerepe Fábián György: Választási rendszerek, Osiris Kiadó, Budapest, o. 22 Fábián - Kovács: i.m.18.o. 23 Fábián- Kovács: i.m o. 15

16 5. A választás funkciói A választás nagymértékben hozzájárul az államok demokratikus elveinek és érdekeinek érvényesítésében. Tekintsük át néhány a választással kapcsolatos funkciót: 1. A többségi elv érvényre jutása: Ezt a módszert már az ókorban is alkalmazták. A római szenátus ülésein majd később a rendi országgyűléseken. Ezen felfogás szerint elmondható, hogy a szavazás olyan technika, amely alkalmas arra, hogy kiderítsük, mi a többség véleménye egy adott kérdésben Az állampolgári részvétel biztosítása: Ez alatt a választójog általánosságait értjük. Ahol mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik a döntéshozatal befolyásolása során. Ám ez nem mindig volt így. Több száz éves fejlődés során érték el azt, hogy a különböző cenzusok megszűnjenek. Ne csak a nemesek vagy a férfiak kiváltsága legyen. Napjainkra a részvételnek számos formája alakult ki. Részt vehetünk politikai demonstrációkban, kampányokban, tagjai lehetünk politikai pártoknak, érdekképviseleti szerveknek. 3. Az opciók közötti választás lehetőségének biztosítása: A részvétel általánossága mellet fontosak a választási lehetőségek, hogy ne csak egy pártra vagy egy személyre adhassuk le voksunkat, hanem a különböző politikai szereplők (pártok vagy személyek) programjaikkal vagy a kitűzött céljaikkal elnyerjék a választópolgárok szavazatát, és ezzel nyílt verseny alakuljon ki a hatalomért A kormányzat létrehozása: A választási rendszer funkciója megközelíthető, abból a nézőpontból is, hogy végül is mire irányul maga a választás. Nem lehet kétséges, hogy a modern társadalomban a választás célja a választók érdekeit és általuk képviselt. értékeket megtestesítő képviseleti szerv (szervezet) létrehozása. A választási rendszernek ezt a funkcióját szokás konstitutív funkcióként is jellemezni. Ebben az összefüggésben a választás azonban nem csupán a választókat képviselő szerv létrehozását jelenti, hanem annak bizonyos feladat ellátására és ehhez kapcsolódó, a választóktól származtatható jogosítványok meghatározott körének az átruházását, átszármaztatását is magában foglalja. Ebben az értelemben a választás bizonyos 24 Mészáros József -.Szakadát István:Választási eljárások,választási rendszerek,budapest, o. 25 Fábián György: i.m o. 16

17 feladatok ellátásának, illetve ehhez kapcsolódó jogosítványok gyakorlásának a képviseleti szerveken keresztül történő, közvetett formáját jeleníti meg. Kisemelkedő jelentőségű egy stabil kormányzat megteremtése. A választás egész folyamata azt szolgálja, hogy a pártok elrendeződjenek a kormány- ellenzék viszonyában A békés hatalomváltás: Az állampolgárok politikai akaratukat választások útján érvényesíthetik és lényeges momentum, hogy a hatalomgyakorlás nem örökre, hanem meghatározott időre szól. Amennyiben a társadalom véleménye módosul, a hatalmon lévő kötelesek azt tudomásul venni. Így elmondható, hogy a demokratikus választás és egyéb politikai mechanizmusok útján biztosítva van a hatalom békés megváltoztatásának lehetősége A politikai nyilvánosság megteremtése: Nem kétséges, hogy a választási rendszer funkciói között is kiemelkedő szerepet tölt be a politikai nyilvánosság tényleges megvalósulásának a biztosítása. A választási rendszerben a politikai nyilvánosság érvényesülése magába foglalja a választási versenyben résztvevők, pártok, szervezetek, jelöltek tevékenységének érték-, és érdekszempontú társadalmi megítélését. Segíti és ösztönzi az említett szereplők politikai megújulási és képességét, de az egész választási folyamatra vonatkozó szabályozás és választási cselekvési folyamat nyilvános és ellenőrizhető jellegét is. Ez azt jelenti, hogy a hatalomért folyó küzdelem a választópolgárok számára látható és kiszámítható legyen. Választani csak olyan lehetőségek között tudunk, amelyeket ismerünk. A pártoknak a nyilvánosság előtt kell megütköztetniük programjaikat. A polgárok számára ez könnyíti meg a választást Legitimációs funkció: Magába foglalja a választási folyamat legális, vagyis a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő, törvényes lebonyolítását. Ebben az értelemben a választás legalitása a legitimáció részét, annak lényegi, szerves alkotó elemét képezi. Ugyanakkor a választási rendszer legitimációs funkciója a választott képviseleti szervnek az alkotmányos rendszer keretei között meghatározott döntések meghozatalára történő felruházását és ilyen értelemben sajátos hatalmi pozíciójának elismerését is kifejezi. Demokratikus társadalmi feltételei között szabad választások eredményeként létrejött 26 Ficzere Lajos : A választás történelmi alakulása, értelmezése, funkciói,a választási rendszer jellemzői és típusai, 5-6.o Fábián György : i.m.14.o

18 képviseleti hatalom a kormányzati hatalom legitimációja is egyben. Kormányzati hatalmat gyakorló szervként adott esetben magát a választott képviseleti szervet és a vele maghatározott függőségi viszonyban álló, általa ellenőrzött szervet, a kormányt kell érteni. Ezen funkció a kormányzati, hatalmat gyakorló szervek által hozott döntések legitim jellegét is magában foglalja, amennyiben azok a szabad választásokon kifejezett többségi választói akarat által támogatott választási programban foglaltak végrehajtását fejezik ki. Ebben az értelemben a kormányzati döntések legitimitása a többségi szabad választói akaratra alapozódik, arra visszavezethetőnek kell lennie Választás rekrutációs szerepe: Ez a politikai élet megújulását jelenti, a személyi utánpótlást, politikai alternatívák értelmezését. Összességében elmondható, hogy a választás funkciói szorosan kapcsolódnak egymáshoz, végső célja a felelős kormányzat megteremtése, politikai stabilitás létrehozása és a hatalom békés gyakorlása. A választási rendszer működésében jelen lévő funkciók érvényesülése külön-külön, és összességükben is megalapozzák a jogállami típusú demokratikus társadalmi berendezkedés összetevőit, végső soron annak alappilléreit Fábián György: i.m o. 18

19 6. A szavazatok mandátummá formálása A választás és a választási rendszer központi része a szavazatok összegyűjtése és azok mandátumokká alakítása. A szakirodalom nagyon sokszor szintén ezen eljárást érti alatta, vagyis a szavazatok mandátumokká formálását azonosítja a választási rendszerrel. Vannak, akik a választási formulát a választási rendszer egyik elemeként értelmezik. Ennek alapján a formuláknak 3 fő csoportját különböztethetjük meg: többségi formula arányos formula félarányos formula Ezeket a formulákat további altípusokra oszthatjuk A többségi formula: Lehet - abszolút többségi - relatív többségi - alternatív szavazati formula A történelem során a többségi formulák rendszere alakult ki elsőként, a többségi akarat elvének megfelelően. Lényege, hogy valamilyen formában egy tiszta győztest választanak ki. Igen sok változata létezett a gyakorlatban, az egyéni és listás, az egy- és többmandátumos, az abszolút és relatív többségi rendszer különböző változatai, melyekhez nagyon sokféle eljárást dolgoztak ki a többségi akarat kiszámítására. Demokratikus szempontok felöl, a többségi formula kedvez a felelősségre vonás, és a törvényhozó hatalom megújulási lehetőségeinek, ugyanakkor nem kedvez az arányosságnak és növeli az elveszett szavazatok számát. Sokféle eljárást dolgoztak ki ennek mérésére. 31 Az abszolút többségi formula lényege, hogy egy személy vagy egy párt 50 százalék +1 szavazatot szerezzen, vagyis többet, mint ellenfelei összesen. Ezt a fajta 31 Fábián Kovács: i.m o. 19

20 módszert napjainkban már alig alkalmazzák, csak más formulákkal együttvéve, mivel a modern államok többpártrendszerei és a szavazatok megosztottsága miatt ez a rendszer aligha valósulna meg. A kétfordulós rendszer esetén az első fordulóban abszolút, a második fordulóban pedig relatív többség szükséges a mandátum megszerzéséhez. Ezen eljárásnak további változatai is vannak, annak függvényében, hogy a második forduló alkalmával kik és milyen szabályok alapján indulnak. Azonban elmondható az is, hogy kevésbé aránytalan eredmény születhet, mint a relatív többségi formula esetén. A jelentősebb demokráciák közül mindössze a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában alkalmazzák. A kelet-közép-európai demokráciákban több helyen is találkozhatunk vele, mint például Macedóniában, Fehéroroszországban és Ukrajnában is. 32 A relatív többségi választási rendszer a dolog természeténél fogva mindig egyfordulós, hiszen elegendő a választók relatív támogatása a mandátum elnyeréséhez. A relatív többségi formula lényege, hogy az a párt vagy személy lesz a győztes, amelyik legalább egy szavazattal többet szerez, mint bármelyik ellenfele. Itt már nem az szükséges, hogy több szavazatot szerezzen mint ellenfelei együttesen, hanem elég a legtöbb szavazat összegyűjtése. E formulával a győztes mindent visz, és előfordulhat, hogy az országos méretekben relatív szavazattöbbséggel rendelkező párt képes volt abszolút többséget szerezni a parlamentben, és így egy párti kormányt tudott alakítani. Ezen formula alkalmazása a szavazatok és a mandátumok kiosztása esetén rendkívül nagy aránytalansághoz vezethet, mivel rendkívül nagy az elveszett nem érvényesülő szavazatok száma. Azokban az országokban, ahol a brit hagyományok nincsenek jelen, nem kedvelt ezen módszer alkalmazása, és eredeti formájában már csupán a Westminster típusú demokráciák alkalmazzák. Például Angliában, Indiában, vagy az USA-ban figyelhető meg. 33 Az alternatív szavazási formula vagy preferenciális szavazás. Ezt a módszert itt egymandátumos kerületekben alkalmazzák, bár többmandátumos kerületekben is használható. Lényege, hogy abszolút többséget eredményez, de egy fordulóban úgy, hogy amennyiben az első preferenciák nem hoznak létre abszolút többséget, a további preferenciák döntenek. A szavazónak meg kell számoznia a jelölteket. Ha az első preferenciák alapján megvan a győztes, akkor a szavazásnak vége. Ha nincs olyan, aki 32 Fábián Gy: i.m.52.o. 33 Fábián Gy: i.m.54.o. 20

21 abszolút többséget szerzett volna, akkor a legkevesebb első preferenciával rendelkező jelölt kiesik, és szavazatait újraosztják. Ha még így sem kapják meg az abszolút győztest, akkor a harmadik preferenciákat veszik figyelembe, és ez a folyamat addig tart, amíg valamelyik jelölt el nem éri az abszolút többséghez szükséges szavazat mennyiséget Ez a formula tulajdonképpen két fordulót sűrít egybe, azonban eredményei és politikai hatásai nem azonosak a kétfordulós formuláéval Arányos formulák A XIX. század végén növekvő igény mutatkozott az arányos választási rendszerek iránt. A népképviselet elve és a választójog általánossá tétele érdekében a pártok kiharcolták az arányos választási formulákat, és így az arányos választási rendszert. Európában a XX. században már az arányos formulák voltak többségben. 35 Az arányos választási rendszer előnye, hogy kifejezésre juttatja a választók akaratát úgy, hogy a kisebbségben maradt szavazók is képviselethez jutnak. Emellett az is előnynek számít, hogy már egyetlen szavazás is eredményes, és nincs szükség további fordulók megtartására, ami hatalmas személyi és anyagi feltételek biztosítását tenné szükségessé. Minél nagyobb egy választókerület, annál nagyobb az arányosság. Hátránya viszont hogy, a képviseleti testület túlságosan töredezetté válhat, mivel sok párt juthat mandátumhoz, ami igen nehézzé teheti a döntéshozatalt. Ezt a rendszert alkalmazzák például Hollandiában, vagy Izraelben is Fábián Kovács : i.m o. 35 Fábián Kovács :i.m.36.o. 36 Trócsányi László- Schanda Balázs: Bevezetés az alkotmányjogba, Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest,

22 1.ábra:A tökéletes arányosság hipotetikus feltétele Forrás:Fábián György:Választási rendszerek,budapest,osiris,1997,56.o A diagramon látható tökéletes arányosság feltétele sohasem valósul meg tiszta formájában. Elméletben lehetséges lenne, azonban a gyakorlatban két akadályba ütközik: 37 - Egyik, hogy a körzeti mandátumok számának nagyon nagynak kellene lennie, vagy a szavazatoknak arányosan kellene eloszlaniuk. - Másik, hogy a törvényhozó hatalomnak teljesen arányos formulát kellene elfogadnia. Arányos formulák: - Az egyéni átvihető szavazat (STV) - A legnagyobb maradék formula - A legmagasabb átlag formula Az egyéni átvihető szavazat az (STV): Választáselméleti szempontból is nagyon lényeges, hogy ez esetben nem listára, hanem egyéni jelöltre szavazhatunk. A választókerületek ebben az esetben csak többmandátumosak lehetnek, egymandátumos kerületekben ez kivitelezhetetlen. A szavazónak preferencia sorrendet kell felállítania a jelöltek között. A módszer eredetileg a brit egymandátumos egyéni kerületi rendszer torzulásainak kiküszöbölése, és arányosítása érdekében jött létre. A választópolgárok egyéni választási lehetőségeinek megvédése, valamint növelése és az elveszett szavazatok számának csökkentése érdekében jött létre. Ebben a 37 Fábián Gy: i.m o. 22

23 rendszerben rendkívül bonyolult a szavazatok átformálása, így napjainkban már alig használják. A legnagyobb maradék formula a listás rendszerek egyike, amit kvóta rendszernek is nevezhetünk. Legelőször ki kell számítani egy kvótát, vagyis azt a szavazatszámot, ami egy mandátumot ér. A mandátumot a pártok között e kvóta szerint osztják el. A pártok annyi mandátumot kapnak, ahányszor a kvóta megvan benne. A nem kiosztható helyeket pedig a legnagyobb maradékszavazattal rendelkező pártok sorrendjében osztják ki. A négy legismertebb elmélet a kvóták kiszámítására a Hare kvóta, a Hagenbach- Bischoff kvóta, a Droop kvóta valamint az Imperiali kvóta. Hare kvóta: a legegyszerűbb és a legrégebben használt kvóta, amit természetes hányadosnak is nevezünk. Lényege hogy a leadott érvényes szavazatok számát elosztja a mandátumok számával. Előnye, hogy pozitív hatása van az arányosságra, viszont negatív tényező az, hogy sok mandátumot hagy kiosztatlanul, amelyet később más eljárással kell kiosztani. 38 Hare= Érvényes szavazatok száma Megszerezhető mandátumok száma 2.ábra:Hare kvóta Forrás: Hagenbach-Bischoff kvóta: hol a legnagyobb átlag, hol a legnagyobb maradék módszerének változataként említi a szakirodalom. Az ellentmondás abból fakadhat, hogy ezen eljárásban,először a Droop kvóta szerint kapnak a pártok mandátumot, majd a megmaradt mandátumokat a D Hondt módszer szerint kerülnek kiosztásra a pártok között. 38 Fábián Kovács :i.m.36.o. 23

24 Ezen kvótát úgy kapjuk meg, hogy az érvényes szavazatok számát elosztjuk a megszerezhető mandátumok eggyel megnövelt összegével, és a hányados egész részét vesszük. 39 Hagenbach-Bischoff= Érvényes szavazatok száma Megszerezhető mandátumok száma +1 4.ábra:Hagenbach-Bischoff kvóta Forrás: ValasztasiFormulak.pdf Droop kvóta: kiszámításának módja, hogy a szavazatokat a mandátumok eggyel növelt számával elosztja. Előnye, hogy ezzel a módszerrel több mandátumot lehet kiosztani. Hátránya viszont, hogy a kisebb pártokat sújtja, így csökkenti az arányosságot, mivel növeli a nagyobb pártok mandátumszerző képességét. Vannak viszont olyan álláspontok is, amelyek szerint ezen számítás kedvez a kisebb pártoknak, mivel elősegíti az első mandátumhoz való jutást. 40 Érvényes szavazatok száma Droop= +1 Megszerezhető mandátumok száma+1 3.ábra:Droop kvóta Forrás: Imperiali- kvóta: ez a legaránytalanabb módszer, kiszámítása úgy történik, hogy a körzeti szavazatok összmennyiségét elosztjuk a kiosztásra kerülő mandátumok 2-vel növelt értékével. Imperiali= Érvényes szavazatok száma Megszerezhető mandátumok száma+2 5.Ábra:Imperiali kvóta Forrás: A legmagasabb átlag formulában az átlagon a szavazatok mandátumokhoz viszonyított arányát értjük. Ezeket másképpen osztórendszernek nevezhetjük, mert 39 Trócsányi - Schanda :i.m.176.o. 40 Fábián Kovács : i.m.37.o. 24

25 mindegyikük valamilyen osztósorozatot használ a szavazatok mandátumokká alakítására. Lényege, hogy az egyes pártokra eső szavazatokat valamilyen számsorral elosztjuk, és a mandátumok azokhoz a pártokhoz kerülnek, amelyek az egyes osztóknál a legmagasabb átlaggal rendelkeznek. Az átlagok nem a szokásos átlagszámokat jelentik, hanem az alkalmazott osztósorozattól függnek. Annyi lépés szükséges a mandátumok kiosztásához, ahány kiosztásra váró mandátum van a választókerületben. Minden osztás után az a párt szerzi meg a mandátumot, amelynek a legtöbb szavazata van. Minden egyes új mandátum megszerzése összefügg a már megszerzett mandátumokkal, minden egyes mandátum elnyerésével az adott párt átlaga csökken. A kiosztásra váró első mandátum esetén, még egyik párt sem rendelkezik mandátummal, tehát mindegyik párt a teljes szavazatmennyiségével,,fizet a mandátumért. Így a legtöbb szavazatot elért párté a,,legmagasabb átlag és övé az első mandátum. Második lépésben ez a párt már két mandátumért adja a szavazatait, míg a többi párt egyért, így neki szavazatainak csak a fele, míg a többi pártnál a teljes szavazatmennyiség jön számításba. Ha a második lépésben is ez a párt nyeri a mandátumot, akkor a harmadik lépésben már csak szavazatainak egyharmada jön számításba, mivel akkor már három mandátumért kell szavazatokat adnia. Ha viszont egy másik párt nyeri el a második mandátumot, akkor e párt szavazatainak kell a felét venni a következő fordulóban. Az első mandátumot elnyert párt ekkor továbbra is szavazatainak felével van versenyben, míg a többi párt a szavazatai teljes mennyiségével. Ezen logika alapján kerül kiosztásra valamennyi mandátum. Ennek a módszernek is több változata ismert, attól függően, hogy milyen osztósorozatot alkalmaznak. 41 A három legismertebb módszer a mandátum kiszámításához a d Hondt formula, a Saint Lague és a módosított Saint Lague formula. A d Hondt formula a legrégebben és leggyakrabban használt módszer ban dolgozta ki ezt az elméletet Victor d Hondt. Lényege, hogy egy osztósorozattal elosztjuk a pártok szavazatait és az így kapott legmagasabb értékhez rendel egy-egy mandátumot, a kiosztandó mandátumoknak megfelelően. Az osztósorozat az: 1, 2, 3, 4, stb. számokat alkalmazza. 41 Fábián - Kovács i.m o 25

26 Magyarországon az országos listás mandátumok esetén szintén ezt a formulát alkalmazzák. 42 Nézzünk egy szemléltető példát a d Hondt módszer alkalmazására, a mandátumok elosztására: 1. Táblázat: d Hondt módszer Párt Szavazato Első Másodi Harmadi Negyedi Összes k osztó k osztó k osztó k osztó mandátu (2) (3) (4) m (1) A (1) (2) (4) (5) B (3) C Összese n: Forrás:Fábián Gy:i.m.109.o Ezen táblázat alapján megállapítható az, hogy az A párt a mandátumok 80 százalékát nyerte el a szavazatok 60 százaléka ellenében, a B párt a mandátumok 20 százalékát, míg a C párt nem szerzett mandátumot. A mandátumok aránya 4:1:0. Megfigyelhető az is, hogy a nagyobb pártoknak kedvez, ugyanis a maradékszavazatokat nem veszi figyelembe. A legnépszerűbb formulaként tartják számon Európában. Többek között ezt alkalmazza Portugália, Hollandia, Spanyolország és Svájc is, azonban mégis a legkevésbé arányos formula a PR formulák közül. 43 A Sainte Lague formula, mely d Hondt elmélete szerint működik azzal a különbséggel, hogy az osztósorozat csak páratlan számokból áll ben publikálták a francia matematikus módszerét, amely páratlan osztószámokat 42 Trócsányi - Schanda:i.m.177.o. 43 Fábián György: i.m. 109.o. 26

27 alkalmaz. Ezen számok: 1, 3, 5, 7, stb.. A módszer célja, hogy ellensúlyozza a d Hondt rendszer torzításait, mivel a kisebb pártoknak megkönnyíti az első mandátumhoz jutást,viszont a további mandátumok elnyerését megnehezíti Táblázat: A Sainte Lague formula Párt Szavaz at Első osztó (1) Másod ik osztó Harmadik osztó (5) Negyed ik osztó (7) Összes mandátu m (3) A (1) (4v 3 (3) 5) B (2) C (4v. 1 5) Összese n: Forrás: Ezen táblázat alapján a formula hátrányaként értelmezhető, hogy nagy mértékben nőhet a pártrendszer tagoltsága, mert sok kis párt is mandátumhoz juthat. Ezért tiszta formájában nem alkalmazzák napjainkban. Arányossági szempontból viszont a PR rendszerek legarányosabb formulája a Saint Lague formula. Ezen módszer alkalmazásával a mandátumok már 3:1:1 arányban oszlanak meg a pártok között. ( ld.2.táblázat ) 45 A módosított Sainte Lague formula lényege, hogy az első osztószám 1 helyett 1,4-et alkalmaz, a további osztószámokat viszont változatlanul meghagyja. Az osztósorozat tehát 1,4; 3; 5;7; stb. A módszer alkalmazásából következik, hogy korlátozza a nagyobb pártokat, viszont gátat szab a kisebb pártok

28 elszaporodásánál. Ezt a formulát a d Hondt és a tiszta Saint-Lague közé helyezhetjük az arányosság szempontjából Táblázat: A módosított Saint Lague formula Párt Szavaza Első Másodi Harmadi Negyedi Összes t osztó k osztó k osztó k osztó mandátu (1.4) (3) (5) (7) m A (1) (2v3) (4) B (2v3) (5) C Összesen : Forrás: Ezen módszer alkalmazásával megfigyelhető hogy, a mandátumok 3:2:0 arányban oszlanak el a pártok között. ( ld. 3. táblázat ) A félarányos formulák Választástörténeti szempontból érdemes számba venni az úgynevezett félarányos formulákat. Fábián György és Kovács László Imre szerint ezen formulák lényeges ismertetője, hogy nem tartozik sem a többségi, sem az arányos formulák közé. Összefoglalva a félarányos formulák az egyéni kerületi többségi rendszereket többmandátumos formával próbálják még arányosabbá tenni. Ennek további három típusát különböztetjük meg: 48 A kumulatív szavazat, a korlátozott szavazat, az egyéni át nem vihető szavazat (SNTV) 46 Fábián Kovács :i.m.40.o Fábián- Kovács: i.m.43.o. 28

29 A kumulatív vagy (halmozott) szavazat esetén a választó annyi szavazattal rendelkezik, ahány mandátum kiosztásra vár. Ezeket a szavazatokat kumulálni lehet, azaz akár ugyanarra a személyre is leadhatja, mellyel nagyban elősegíti a kisebb pártok mandátumhoz jutását, fellazítja a mandátumelosztás merevségét a többségi formulákhoz képest. 49 A korlátozott szavazat lényege, hogy itt a választó több szavazattal rendelkezik, de kevesebbel, mint a kiosztandó mandátumok száma, ezzel szintén a kisebbségek képviseletét próbálja elősegíteni. Az egyéni át nem vihető szavazat ( SNTV ) A félarányos formulák legkérdésesebb változata az SNTV. Lényege, hogy egy többmandátumos kerületben a választó egyetlen szavazattal rendelkezik, azonban mégsem hasonlítható a többségi formulához, mivel ott csak egy míg az SNTV esetén több jelölt lesz megválasztva, a szavazatok sorrendjének figyelembe vétele mellett. A nagy pártoknak ez a szavazati forma súlyos gondokat okoz, mivel az egyes körzetekben lévő támogatottságuk pontos ismeretét követeli meg. Ha a támogatottsághoz képest kevés jelöltet indítanak egy körzetben, akkor ezek a pártok sok szavazatot gyűjtenek össze, de ezek egy része megválasztásukhoz felesleges, és más, kisebb támogatottságú jelöltek pedig mandátumokhoz juthatnak. Ha viszont a támogatottságukhoz képest túl sok jelöltet indítanak, akkor a pártra eső szavazatok széttagolódnak, és előfordulhat, hogy egyikük sem vagy a támogatottságnál kevesebb jelölt szerez mandátumot Fábián - Kovács: i.m.43.o. 50 Fábián Kovács : i.m.44.o. 29

30 7.Magyarország választási rendszere Hazánkban egy közel huszonöt esztendős korszak zárult le az új választójogi törvény megszületésével, és az évi XXXIV. törvény hatályon kívül helyezésével. Nézzük meg miként szavaztunk közel huszonöt évig, és melyek voltak a választójogi törvény legfőbb rendelkezései, az évi XXXIV. törvény szerint. Magyarországon vegyes választási rendszer valósult meg. Az országgyűlési képviselők száma összesen háromszáznyolcvanhat. Százhetvenhat országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, százötvenkettőt megyei, fővárosi választókerületben (a továbbiakban: területi választókerület) listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további ötvennyolc kompenzációs mandátum kerül betöltésre. Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben a lakóhelye van. A területi választókerületben területi listán pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben meghatározott számban az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben a jelölt az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán a jelölt megszerzi, a pártjelölt nevét az országos listáról törölni kell. 51 Ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép. Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy jelöltre szavazhat évi XXXIV. törvény, az országgyűlési képviselők választásáról 30

31 Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint a fele, (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló) a második választási fordulóban a, mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; b, képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban. a, azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet; b, képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában, a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a választópolgároknak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy listára szavazhat. Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A pártlisták jelöltjei a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz. A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el. Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. Töredékszavazatnak minősülnek: a) egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; b) területi választókerületben a választás érvényes fordulójában a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 31