EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk

Átírás

1 EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk Tudományos játékra invitál a világ politikatudomány-kutatóinak, társadalomtudósainak egy csoportja- köztük magyar szakemberek is: olyan weboldalt hoztak létre, amelyen próbaszavazatunkat online leadva megnézhetjük, más európai országok választási rendszerei szerint hogyan érvényesülne politikai akaratunk. Az EUROVOTE+ célja, hogy a május között zajló európai parlamenti választások közeledtével tanulmányozzon és teszteljen különféle európai szavazati rendszereket. Vizsgálják többek között, van-e a jelenleginél jobb uniós választási szisztéma, és hogy a választókat hogyan befolyásolják az alkalmazott szabályok. A különleges online kísérletbe bárki bekapcsolódhat - akár magyar nyelven is - a címen. Az Európai Unió parlamentjébe minden tagállam küld képviselőket - Magyarország például 21 EP-képviselőt -, de megválasztásuk módja országonként igen eltérő is lehet, és ennek következtében a megválasztott képviselők motivációi is változatosak. Bizonyos pontok, mint például a szavazás titkossága, a nők és a férfiak egyenlőségének biztosítása, kötelező érvényűek az Unióban, de olyan gyakorlati szabályok is egyeznek, mint a közvetlen és általános választás, az arányosság szabálya, az öt évre szóló mandátum. Mindazonáltal minden ország szabadon dönthet a szavazási rendszer számos fontos jellemzőjéről. Néhány ország például régiós körzetekre osztja fel területét, míg más országok egyetlen országos körzetet használnak. Bizonyos országokban, így Magyarországon is, a szavazók zárt pártlistákra szavazhatnak, olyan értelemben, hogy egy olyan pártlistára szavaznak, amelynél nincs beleszólásuk a párt által megadott jelöltek sorrendjébe. Más országokban (pl. Lettország), amellett, hogy egy pártra szavaznak, a választók befolyásolni tudják a jelöltek sorrendjét. Néhány más országban (pl. Luxemburg) a szavazók szavazhatnak különböző pártlistán szereplő jelöltekre is. Az EUROVOTE+ projektnek több célja is van: egyfelől létrehoz egy tudományos igényű tanulmányt a szavazási viselkedésről, másrészt véleményeket gyűjt az Európában zajló

2 szavazási folyamatokról, és végül informálni kívánja a nagyközönséget, hogy melyik európai országban milyen szabályok szerint választják meg az Európai Parlament képviselőit. Az EUROVOTE+ ugyan játéknak sem rossz, de ennél sokkal fontosabb, hogy a kutatás eredményeit figyelembe véve egy-egy ország olyan választási szisztémát választhat, amely a legjobban megfelel a lakosság igényeinek és ugyanakkor a lehető legdemokratikusabb eredményt hozza. Közgazdászként rendszeresen vizsgálunk, értékelünk hasonló konfliktusos területeket, és az egyik legizgalmasabb terep pont a választások kapcsán felmerülő kérdések, amelyekről nemrégiben is tettünk közzé tanulmányt. mondta dr. Kóczy Á. László közgazdász-matematikus, az MTA-KRTK Lendület Játékelméleti Kutatócsoportjának vezetője, a projekt magyarországi kapcsolattartója. Jelenleg minden EP-képviselőt országos vagy régiós alapon választanak. Elképzelhető lenne azonban, hogy néhány képviselőt közvetlenül választhasson az összes európai polgár, mintha mind egyetlen választókerületet alkotnának. Erre már születtek is javaslatok, de egyelőre csupán elméleti felvetésről van szó. Az EUROVOTE+ honlapon a kutatók lehetővé tették azt is, hogy a létező EP-képviselők mellett 10 további képviselőt egy ilyen, az európai határokon átnyúló választókerület szavazói választhassanak ki 7 pártlistából, amelyek mindegyikén 10 jelölt szerepel. Az eurovoteplus.eu már jelenleg is fogadja az érdeklődőket, a részvétel teljesen anonim és célja kizárólagosan a nyilvános tudományos kutatás. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK: Hogyan lehet részt venni? Az weboldalon a nyelv kiválasztása után egyszerűen csak követni kell az utasításokat. Kik állnak a tanulmány mögött? Ezt a honlapot olyan társadalomtudósok egy csoportja hozta létre, akik a különböző választási rendszerek politikára gyakorolt hatását szeretnék megérteni. A EuroVotePlus.org egy nagyobb nemzetközi projekt, a Making Electoral Democracy Work része, amelyben számos kutató különböző országokból próbálja a demokrácia működését jobban megérteni. Befolyásolja-e a választási rendszer, hogy kit választanak meg? Valóban különbözőek-e az alkalmazott rendszerek? Van-e a jelenleginél jobb választási rendszer? E kérdések megválaszolásához alapvető fontosságú tudni, hogy a választók hogyan használják a különböző választási rendszereket. A legjobb módja ezt megtudni pedig az, hogy megkérdezzük a választókat,

3 hogyan szavaznának egy valódi választáson eltérő rendszerek esetén. Az online szavazáson való részvételével segít nekünk megválaszolni ezeket a kérdéseket. Zárt listák A listás arányos (AR) választási rendszerben a pártok egy listát állítanak, hogy egy adott körzetből a választók több jelöltet választhassanak meg. A zárt listás AR rendszerben a szavazók egy listára szavazhatnak, nem egy adott jelöltre. Minden körzetben az egyes pártok által elnyert helyek száma a listájukra kapott szavazatok számán múlik. Először a pártoknak kiosztják a helyeket, majd a helyeket a listákon lévő jelöltek kapják meg, sorrendben, felülről lefelé haladva. Ha egy párt 3 helyet kap, akkor a listája elején lévő három jelölt kerül megválasztásra. Ezt a rendszert azért hívják zárt" listás rendszernek, mert a szavazók nem adhatják a voksukat egy adott jelöltre, továbbá nincs beleszólásuk a jelöltek sorrendjébe a listán belül, a listáról a párt dönt, így a lista zárt " a szavazók számára. Előnyök és hátrányok: Minden arányos választási rendszernek előnye, hogy a pártok egy körzetben szerzett helyei nagyjából arányosak a körzetben a pártra leadott szavazatok számával. A listás arányos (AR) választási rendszerek közül a zárt listás rendszerek egyik előnye, hogy fegyelmezett pártokat eredményeznek a törvényhozásban, ugyanis a törvényhozók tudják, hogy a pártjuk vezetésével összhangban kell szavazniuk ahhoz, hogy a párt listáján előre kerüljenek. Egyik hátrányuk viszont, hogy a szavazók nem fejezhetik ki támogatásukat különböző egyedi jelöltek felé. Egy másik hátrányuk, hogy az így megválasztott törvényhozók abban érdekeltek, hogy inkább a pártjuk vezetésére hallgassanak, nem pedig a választókra, mivel a pártvezetés dönt a listán elfoglalt helyükről és ezáltal az újraválasztásuk esélyéről. Nyílt listák A listás arányos (AR) választási rendszerben a pártok egy listát állítanak, hogy egy adott körzetből a választók több jelöltet választhassanak meg. A nyílt listás AR rendszerben a szavazók egy pártot választhatnak, majd ennek a pártnak a listájáról különböző jelölteket támogathatnak. A párt által elnyert helyek száma attól függ, hányan szavaztak a párt listájára. Miután a helyeket a pártok között szétosztották, a helyeket minden listán belül azok a jelöltek kapják, akiket a legtöbben támogattak. Ha egy párt 3 helyet nyer, ezt a három helyet a listáján szereplő három legnépszerűbb jelölt kapja. Ezt a rendszert azért hívják nyílt listás rendszernek, mert a szavazók beleszólhatnak, hogy a listán belül mely egyéni képviselők szerezzék meg a helyeket, így a jelöltek kiválasztása nyílt a szavazók számára. Lettországban a szavazók úgy támogathatják az egyéni jelölteket az általuk kiválasztott listán, hogy egy + jelet tesznek azon jelöltek neve mellé, akit különlegesen kedvelnek, továbbá egy vonallal kihúzhatják azokat a jelölteket, akiket határozottan nem kedvelnek és érintetlenül hagyják a többi jelölt nevét. A legnépszerűbb jelöltek megállapításához egy pontszámot számítanak minden jelöltnél. Minden jelölt pontszáma egyenlő a pártra mint egészre leadott szavazatok száma plusz a jelölt neve mellett szereplő + jelek száma, mínusz ahányszor kihúzták a jelöltet. Ha egy párt két helyet szerez, ez a két hely ahhoz a két jelölthöz kerül, akiknek a legmagasabb a pontszáma. Előnyök és hátrányok: Minden arányos választási rendszer előnye, hogy a pártok egy körzetben szerzett helyei nagyjából arányosak a körzetben a pártra leadott szavazatok számával. A listás arányos (AR)

4 választási rendszerek közül a nyílt listás rendszerek egyik előnye, hogy lehetőséget biztosít a szavazóknak, hogy kifejezzék szimpátiájukat vagy nemtetszésüket a különböző jelöltek iránt. Ezáltal a törvényhozóknak érdekükben áll a szavazók preferenciáit figyelembe venni a pártvezetés preferenciái helyett. A nyílt rendszer egy hátránya, hogy párton belüli csatározásokhoz vezet, mivel egy párt különböző jelöltjei lényegében egymás ellen versengenek ugyanazokért a szavazatokért. Egy másik hátránya, hogy a törvényhozókat abban teszi érdekeltté, hogy a választókerületeik érdekeit érvényesítsék a pártjukéval szemben, így a törvényhozásban csökkenti a pártfegyelmet. Listavegyítés és halmozás Az arányos (AR) listás választási rendszerben a pártok listákat állítanak, amelyekről a szavazók több jelöltet választanak meg körzetenként. Egy nyílt listás AR rendszerben a választó kinyilváníthatja támogatását az egyéni jelöltek irányába. Egy nyílt listás, listavegyítéses rendszerben a szavazónak több szavazata van, gyakran éppen annyi, ahány helyet be kell tölteni a körzetben, és ezekkel a szavazatokkal támogathat jelölteket egy vagy több pártlistáról. Egy nyílt listás, halmozásos rendszerben a szavazók több szavazatot is leadhatnak ugyanarra a jelöltre. A pártok által elnyert helyek számát az határozza meg, hogy a listájukon lévő jelöltekre összesen hányan szavaztak. Miután a helyeket szétosztották a pártok között, ezeket a helyeket a párt listáján belül a legnagyobb támogatottságot élvező jelöltek kapják. Ha tehát egy párt 3 helyet nyer, ezt a három helyet a listáján szereplő három legnépszerűbb jelölt kapja meg. Előnyök és hátrányok: Minden arányos választási rendszernek előnye, hogy a pártok egy körzetben szerzett helyei nagyjából arányosak a körzetben a pártra leadott szavazatok számával. Az arányos rendszerek közül a listavegyítéses és halmozásos nyílt listás rendszer egyik előnye, hogy nagy rugalmasságot biztosít a választóknak, hogy kinyilváníthassák a különböző jelöltek iránti preferenciáikat. Egy másik előnye, hogy a szavazók a szavazathalmozással növelhetik az egyéni jelöltek megválasztási esélyeit. A nyílt rendszer egy hátránya, hogy párton belüli csatározásokhoz vezet, mivel egy párt különböző jelöltjei lényegében egymás ellen versengenek ugyanazokért a szavazatokért. Egy másik hátránya, hogy a törvényhozókat abban teszi érdekeltté, hogy a választókerületeik érdekeit érvényesítsék a pártjukéval szemben, így a törvényhozásban csökkenti a pártfegyelmet. Páneurópai választókerület Jelenleg minden EP-képviselőt országos vagy régiós alapon választanak. Elképzelhető lenne azonban, hogy néhány képviselőt közvetlenül választhasson az összes európai polgár, akik egyetlen választókerületet alkotnának. Ezen a honlapon lehetőséget biztosítunk, hogy kipróbálja ezt az ötletet, vagyis, hogyan szavazna Ön ebben a helyzetben. Képzelje el, hogy a létező EP-képviselők mellett még 10 képviselőt egy páneurópai választókerület választana ki, 7 pártlistából, amelyek mindegyikén 10 jelölt szerepel. Így alkottuk meg a listákat:

5 Az Európai Parlamentben 7 képviselőcsoport van. A képviselőcsoportokat alkotó különböző pártok politikailag közel állnak egymáshoz. Minden képviselőcsoportnak létrehoztunk egy fiktív pártlistát, méghozzá úgy, hogy véletlenszerűen kiválasztottunk 10 képviselőt a jelenlegi Parlamentből, akik ebbe a képviselőcsoportba tartoznak. Néhány alapvető információt közlünk ezekről a képviselőkről. Ha rákattint a nevükre, az európai parlamenti hivatalos honlapjukra irányítjuk. A következő oldalakon lehetősége lesz ilyen páneurópai képviselőjelöltekre szavazni. Sok különböző módja van a parlamenti választásoknak, mi itt három, Európában ténylegesen használt választási rendszerrel foglalkozunk. A következő oldalakon megismerkedhet ezekkel a választási rendszerekkel, és lehetősége lesz kipróbálni őket a 10 fiktív páneurópai jelölt kiválasztására. Lehetséges előnyei és hátrányai: Lehetséges előnyei: európai pártokra szavazni jobban összhangban van az Európai Parlament valódi működésével. A szavazók számára erősítheti az európaisággal kapcsolatos érzéseket, ha másik ország jelöltjei közül is választhatnak. A Parlamentben ezek a jelöltek az egész Uniót képviselhetnék, nem csak a helyi/nemzeti érdekeket. Lehetséges hátrányai: A szavazóknak problémát jelenthet ismerni olyan politikusokat, akik még a nyelvüket sem beszélik. Fennáll a veszélye, hogy az ilyen képviselők elszakadnak a szavazóbázisuktól. A csapat és kapcsolatok: Vezető kutatók: Jean-François Laslier (CNRS, Paris School of Economics) jean-francois.laslier@ens.fr Karine Van der Straeten (CNRS, Toulouse School of Economics) André Blais (University of Montréal, department of Political Science) Sona Golder (Penn State University, department of Political Science) Laura Stephenson (University of Western Ontario, department of Political Science) Magyarországi kapcsolattartó: Hungary: Laszlo Koczy (Hungarian Academy of Sciences) koczy@krtk.mta.hu Sajtókapcsolatok: Sylvain Riffé-Stern, Paris School of Economics, +33 (0) , sylvain.riffe@ps .eu

6 Jennifer Stephenson, Toulouse School of Economics, +33 (0) , jennifer.stephenson@tse-fr.eu Alexiane Agullo, CNRS, +33 (0) , alexiane.agullo@cnrs-dir.fr Weboldal tervező és karbantartó: Sri Srikandan (Polytechnique) sri.srikandan@polytechnique.edu A szövegek elsődleges forrása: