Választási rendszerek az Európai Unióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Választási rendszerek az Európai Unióban"

Átírás

1 Választási rendszerek az Európai Unióban Bár az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) egyetlen közvetlenül választott szerve, mégsem létezik egységes közösségi választási rendszer az EU-ban. Az EP képviselőket különböző választási rendszerek szerint, eltérő módszerekkel választják ki az egyes tagállamok, figyelembe véve bizonyos közösségi alapelveket. 1. A közösségi választási szabályok alakulása Ugyan az Európai Közösségek létrejöttekor az EP elődjének számító Közgyűlésbe a nemzeti parlamentek még delegálták a képviselőket, a Római Szerződés 138. cikke már rendelkezett arról, hogy a képviselőket közvetlenül, egységes választási eljárással kell majd kiválasztani, a részletes szabályok kidolgozását pedig a Közgyűlésre bízta a Szerződés, amely 1958-ban fel is állított egy munkabizottságot a választási szabályok részletes kidolgozására. A Közgyűlés javaslatában az szerepelt, hogy a képviselőket minden tagállamban közvetlenül, egységes eljárással kellene megválasztani. A tervezet alapján azonban a Tanácsra hárult a feladat, hogy egyhangúlag fogadjon el rendelkezéseket a közösségi választási rendszerrel kapcsolatban. A tagállamok eltérő véleményei miatt azonban erre nem került sor, annak ellenére sem, hogy az 1962-ben Közgyűlésből Európai Parlamentté avanzsált közösségi törvényhozás 1963-ban és 1969-ben is megerősítette javaslatát (Fábián, 2005). A hetvenes évek elején újabb lendületet kapott a politikai integráció és ezzel együtt ismét asztalra került a választási szabályok kialakításának kérdése a Parlament politikai ügyek bizottságában. Az 1974-es párizsi csúcsértekezlet (amelyhez egyébként az Európai Tanács intézményesülése is kötődik) döntött a közvetlen választások mielőbbi megtartásáról, amelyet aztán a következő évi római csúcs 1978-ra irányzott elő és végül 1979-ben sor is került rá. Már a választásokat megelőzően élénk munka indult meg a Parlamentben az egységes választási procedúra kidolgozása érdekében és 1976 januárjában meg is született az ún. Patijn-jelentés, amely egy háromlépcsős tervet vázolt fel az új választási rendszer bevezetésére. Az első lépcsőben a hazai választási rendszereknek megfelelően történne a képviselők megválasztása, második lépcsőben az első választott parlament javaslatai alapján korlátozott mértékben egységesített eljárással, a harmadikban pedig az egységes választási procedúra fokozatos megvalósításával. Ez képezte az alapját az Európai Tanács 1976-os határozatának, amelynek alapján nem született egységes választási rendszer, csupán irányvonalakat, kereteket szabtak meg a tagállamok számára, ezért - a határozatban

2 rögzítetteknek megfelelően - már az első közvetlen választás évében elkezdett munkálkodni a Parlament azon, hogy egy egységes választási rendszert dolgozzon ki az Európai Unió számára, amelyet aztán majd a Tanácsnak és a tagállamoknak is el kell fogadniuk (2007/2207(INI)). Az előkészítő munka eredményeként megszületett a Seitlinger-jelentés, amely raportőréről, Jean Seitlingerről kapta nevét és amelyet 1982 márciusában fogadták el. Ez többmandátumos (3-15), arányos rendszert javasolt, preferencia-megjelölés lehetőségével, d'hondt-formulával. A jelentés javasolta, hogy azok az uniós állampolgárok, akik legalább öt éve egy másik tagállam területén élnek jogosultak legyenek a tartózkodási helyük szerinti országban a szavazásra. A britek ellenállásán azonban elbukott a javaslat, ők ugyanis nem favorizálták az egyszerű többségi rendszerről való lemondást az egymandátumos körzetekben, így a következő ( ) és az azt követő parlament ( ) is tovább foglalkozott a kérdéssel. A 84-es parlamentben két jelentés is született a témában, mindkettő Reinhold Bocklet tollából, de nem sikerült javaslatai mellé megfelelő támogatást szereznie a politikai ügyek bizottságban, így egyik sem került a plenáris elé. A '89-es választás után az intézményi bizottság kapta a feladatot, hogy készítsen jelentést az EP-választási reformjáról. A téma előadójának kinevezett Karel de Gucht-nak sikerült a kérdést előremozdító két időközi jelentést készítenie. Az elsőben a d'hondt-rendszer alkalmazására vonatkozó javaslatát fogalmazta meg, amelyet 150 szavazattal, 26 ellenében, 30 tartózkodás mellett 1991-ben el is fogadtak. Második jelentésében De Gucht javasolta, hogy az egyesített Németország számára fenntartott képviselői helyek számát 99-re emeljék, így Franciaországnak, Olaszországnak és az Egyesült Királyságnak hely maradna. Ez a jelentés is az igenek fölényes arányával ment át 1993-ban, 207 szavazattal, 79 ellenében, 19 tartózkodás mellett. De Gucht egy másik javaslata alapján az 1999-es választásra az Egyesült Királyságban a regionális arányos képviselet zárt listás rendszerének bevezetésére is sor került. A Maastrichti és az Amszterdami Szerződés új helyzetet teremtett és 1998 júliusában végre sikerült egy olyan okmánytervezetet kidolgozni, amely figyelembe véve a tagállami álláspontokat - rögzíti azokat a közös alapelveket, amelyeken az európai parlamenti választásoknak nyugodnia kell (2007/2207(INI)). Ezeket az alapelveket az Anastassopoulos-jelentés fogalmazta meg, amelynek jelentőségét az adja, hogy alapjául szolgált az Európai Tanács 2002-es, jelenleg hatályos határozatának. Georgios Anastassopoulost, a Parlament alelnökét az Intézményügyi Bizottság jelölte ki a választási eljárás előadójává. Feladata annak megvizsgálása volt, hogy el lehet-e

3 fogadni egy új javaslatot, amely alapján minden tagállamban egységes elvek szerint választanák az EP-képviselőket a jövőben (2007/2207(INI)). Anastassopoulos javaslatai az alábbiakban foglalhatók össze: 1. a tagállamok hozzáállása alapján támogatta az arányos képviseleti rendszert; 2. elvetette azt az ötletet, hogy egységes módon próbáljon meg területi választókörzeteket létrehozni, de kitartott amellett, hogy a 20 milliónál nagyobb népességű országokban ki kell alakítani azokat; 3. javasolta, hogy a 2009-es választásoktól kezdve a képviselői helyek bizonyos részét (10%-ot javasolt) transznacionális (nemi szempontból kiegyensúlyozott) listákról lehetne arányosan felosztani; 4. a bekerülési küszöbérték megállapítását a tagállamok kezében hagyta; 5. hangsúlyozta, hogy a támogatni kell a preferenciális szavazást, mivel ösztönzőleg hat a részvételre; 6. javasolta a kettős parlamenti tagságot megtiltását; 7. javasolta a választások júniusról májusra történő előrehozatalát és a szavazás idejének maximum két napra történő csökkentését. A nagy jelentőségű Anastassopoulous-jelentést a Parlament július 15-én 355 szavazattal, 146 ellenében és 39 tartózkodás mellett elfogadta. Az Anastassopoulous-javaslat nem kívánt alapvető változásokat végrehajtani a tagállamok többségének választási rendszerében, így ennek alapján azokat és az európai parlamenti választási procedúrákat összhangba lehet hozni. A határozat elfogadását nagymértékben megkönnyítette az, hogy Nagy-Britanniában az 1999-es európai parlamenti választásra elfogadták az arányos, listás választást előíró törvényt, így a legnagyobb akadálya elhárult a közös választási elvek elfogadásának (Fábián, 2005). Az Anastassopoulous-jelentés alapján született meg a Tanács 2002-es határozata (az 1976-os módosításaként), amely kodifikálja az arányos képviselet általános bevezetését, lehetővé tette az egyéni átvihető szavazatos (STV) rendszert és a preferenciális szavazást, kialakította a területi választókörzeteket, 5 százalékban maximalizálta a bekerülési küszöbértéket, megszüntette a kettős mandátumokat, valamint lehetővé tette a nemzeti törvények alkalmazását a képviselői megbízatás visszavonása és a megüresedett helyek betöltése esetén. Érdemes megjegyezni, hogy Írország és Nagy-Britannia átmeneti derogációt kapott az összeférhetetlenségi szabály vonatkozásában, valamint, hogy a határozat nem tette

4 kötelezővé a 20 milliónál nagyobb népességű országokban az ország területének több re osztását. A parlamenti Anastassopoulos-jelentés merészebb javaslatait nem fogadták el a Tanácsban (2007/2207(INI), p.29-33). Mindazonáltal ez, az EP által 2002 júniusában elfogadott tanácsi határozat történelmi jelentőségű volt, ugyanis közel harminc év sikertelen próbálkozásai után az Európai Unió végre el tudott fogadni bizonyos szabályokat, amelyek egységesebbé tették az EP képviselők megválasztásának tagállamonként még mindig eltérő szisztémáit. Különösen fontos volt ez a bővítés szempontjából, ugyanis így az új tagállamok már ezen új szabályoknak megfelelően kellett, hogy megválasszák EP képviselőiket. 2. A választási rendszerek közös jellemzői Végignézve a 2002-es újításokat látható, hogy a határozatba foglalt szabályok inkább voltak a gyakorlat alapján bevált módszerek kodifikációi, mint gyökeresen új rendelkezések, amelyek alapvető változtatásokat igényeltek a tagállamoktól. Ugyanis a határozat hatálybalépésének időpontjára már minden tagállam az abban foglaltaknak megfelelő választási rendszerben választotta EP-képviselőit (Nagy Britannia tért át utolsóként az arányos választási rendszerre 1999-ben), az új tagállamok számára pedig elegendő idő állt rendelkezésre, hogy az új szabályokhoz igazítsák választási szisztémájukat. A jelenleg is hatályos A Tanács határozata az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány értelmében az Európai Parlament tagjait valamennyi tagállamban az arányos képviselet elve alapján, listás vagy egyetlen átvihető szavazatos (single transferable vote, STV) rendszer szerint választják. A tagállamok a saját eljárásuknak megfelelően elfogadhatnak preferenciális listás szavazást is, amely lehetővé teszi, hogy a választók közvetlenül kifejezhessék preferenciáikat a jelöltekkel kapcsolatban, azaz sorrendet állítsanak fel közöttük, vagy konkrét neveket válasszanak, esetleg új nevekkel egészítsék ki a listát 1. A eket a tagállamok alakítják ki, 1 Az arányos rendszereken belül megkülönböztetünk pártlistás és pártlista nélküli rendszereket. A pártlista nélküli rendszerek inkább hasonlítanak a vegyes választási rendszerekre, ugyanis többségi elemeket is tartalmaznak, így például alkalmazzák a többségi rendszerekre jellemző egyéni i rendszert (pl. STV). A pártlistás rendszerek már jóval arányosabbak, sőt akár teljesen arányos mandátumelosztásra is képesek. A pártlisták lehetnek kötöttek vagy szabadok, zártak vagy nyitottak. Kötött lista estén a listák összeállítása, a listákon szereplő nevek kiválasztása és a sorrendjük megadása a pártok kizárólagos hatásköre. A választók csak a listára szavazhatnak a jelöltek sorrendjét nem választhatják meg. A szabad lista esetében a szavazóknak lehetőségük van a lista preferenciális rendezésére. A pártlisták a legtöbb esetben zártak, azaz a szavazás során nincsen lehetőség új nevek listára vételére, míg nyitott listák esetében ez is lehetséges, így egyszerre tudható le a jelölés és a szavazás aktusa (Török-Gallai, p.439).

5 tekintettel arra, hogy a választási rendszer arányos voltát ne befolyásolják. A törvény továbbá lehetővé teszi, hogy a tagállamok bejutási küszöböt állapítsanak meg a pártoknak, amely azonban nem lehet magasabb, mint a leadott szavazatok 5 százaléka. Összeférhetetlenségi kritériumokat is megállapít a törvény, amely kimondja, hogy a 2004-es európai parlamenti választásoktól kezdődően az Európai Parlament tagjainak megbízatása nem összeegyeztethető a nemzeti parlamenti képviselőséggel. Ez alól kivételt képeztek az Ír zeti Parlament azon tagjai, akiknek megválasztására a 2009-es európai parlamenti választásokon került sor, ők a következő ír nemzeti parlamenti választásokig kettős mandátummal rendelkezhetnek; illetve az Egyesült Királyság Parlamentjének azon képviselői, akik a 2004-es európai parlamenti választásokat megelőző ötéves időszakban az Európai Parlamentnek is a tagjai voltak, ezen képviselők a 2009-es európai parlamenti választásokig rendelkezhettek kettős mandátummal, utána azonban rájuk is vonatkoznak az általános összeférhetetlenségi szabályok. A választásokat a tagállamok által meghatározott napon és időpontokban kell tartani; E napnak valamennyi tagállamban ugyanarra a csütörtök reggeltől a következő ig tartó időszakra kell esnie. 3. Tagállami sajátosságok (a teljesség igénye nélkül) A fentebb ismertetett közösségi szabályok figyelembevételével a tagállamok joga a választási szabályaik megállapítása, ennek megfelelően az egyes országokban egymástól igencsak eltérő szabályokra bukkanhatunk (European Parliament: Election Procedures). a) Választási rendszer A 2002-es tanácsi határozatnak megfelelően minden tagállam arányos rendszerben választja meg EP-képviselőit. Azok a pártok, amelyek nem szereznek a választásokon minimum 5 százalékot nem juthatnak mandátumhoz Németországban, Franciaországban és Magyarországon. Ausztriában és Svédországban pedig 4 százalékos a bejutási küszöb ig az Egyesült Királyság a győztes mindent visz (first-past-the-post, FPTP) rendszert alkalmazta (Észak-Írország kivételével, ahol már akkor is arányos rendszert alkalmazták). A 2004/2007-ben csatlakozott új tagállamok többsége is 4 és 5 százalékos európai parlamenti küszöböt alkalmaz. b) Választókerületek

6 2003-ig, 11 tagállamban (Németországban, Ausztriában, Dániában, Spanyolországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában és Svédországban) az egész ország egyetlen et alkotott. Négy tagállamban (Belgiumban, Írországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban) az országot több re osztották. Az új tagállamok többsége is egy et alkot (így Csehország és Magyarország is). Lengyelország 13 regionális et alakított ki. A 2002-es tanácsi döntés óta a régi tagállamok többsége módosította a nemzeti választási törvényét. Franciaország nem szimpatizált az egy, országos kialakításának gondolatával és nyolc regionális et hozott létre. Németországban, bár a választási törvény nem módosult, de a pártoknak lehetőségük van tartományi és országos szinten is jelöltet állítani (Finnországban hasonlóképpen lehet i és országos szinten is jelöltet állítani.) c) Szavazásra jogosultság (aktív választójog) Kivétel nélkül minden tagállamban a 18. évüket betöltött polgárok jogosultak részt venni a választásokon. Azok az polgárok, akik nem abban a tagállamban tartózkodnak, mint amelynek állampolgárai, jogosultak a tartózkodási helyük szerint tagállam választásain részt venni, az ottani állampolgárokéval azonos feltételek mellett. Mindazonáltal az tartózkodás értelmezése nem azonos az egyes tagállamokban. Egyes tagállamok, így Finnország és Franciaország is megköveteli, hogy a szavazni kívánó uniós állampolgár állandó lakhelye az ország területén legyen. Más országok, így például Németország, Luxemburg, Belgium, Spanyolország, Portugália elvárják, hogy életvitelszerűen tartózkodjon országuk területén a szavazni kívánó állampolgár, illetve vannak olyan országok is, így például Németország, Dánia és Magyarország is előírja, hogy az ország területén szavazni kívánó uniós állampolgároknak kérniük kell felvételüket a választói névjegyzékbe. d) Jelöltség (passzív választójog) A legtöbb tagállamban a jelöltté válás alsó korhatára 18 év, ettől eltérő a korhatár többek között Ausztriában (19 év), Belgiumban, Görögországban, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban, Litvániában, Írországban (21 év), Franciaországban (23 év), valamint Olaszországban (25 év).

7 e) Jelölés Néhány tagállamban, így Dániában, Németországban, Görögországban, Észtországban, Hollandiában, Svédországban és Csehországban csak pártok és politikai szervezetek nyújthatnak be jelöléseket. Más országokban a jelöltséghez bizonyos számú választói aláírásra van szükség és több helyen, így Írországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban is meghatározott összegű pénz letétbe helyezésére is szükség van a jelöltséghez. Írországban és Olaszországban a jelöltek saját magukat is jelölhetik, ha összegyűjtötték a szükséges számú aláírást. f) Választások napja A választásokra ötévente általában június elején kerül sor csütörtök- között. Az országok többségében van a választás, de például Hollandiában és az Egyesült Királyságban hagyományosan csütörtökön rendezik. A 2009-es választásokat Írországban pénteken, Csehországban péntek-szombaton, Cipruson, Franciaország tengeren túli megyéiben, Lettországban, Máltán és Szlovákiában szombaton, Olaszországban pedig szombaton és tartották. g) A jelölt-lista nyitottsága Néhány tagállamban, így többek között Magyarországon, Németországban és Spanyolországban sem tudják megváltoztatni a választók a listán szereplő nevek sorrendjét és kiegészíteni sem tudják azt, míg például Svédországban akár neveket is hozzáadhatnak a listához, vagy elvehetnek belőle. h) A képviselői helyek elosztása A legtöbb tagállamban a d Hondt módszer szerint történik a képviselői helyek elosztása. Luxemburgban ennek a módosított változata, a Hagenbach-Bischoff, Németországban a Hare-Niemeyer módszer használatos, Svédország pedig az ún. Sainte- Laguë formulát alkalmazza a szavazatok mandátumokká transzformálásához. i) A ciklus közben megürült helyek betöltése A tagállamok jelentős részében a nyílt lemondással megüresedett képviselői helyeket a listán következő, meg-nem-választott képviselő tölti be. Belgiumban, Írországban, Németországban és Svédországban a megüresedett helyeket pótképviselőknek osztják

8 ki. Az Egyesült Királyság üresedés esetén időközi választásokat tartanak a hely betöltésére. Görögországban is ugyanarról a listáról próbálják feltölteni póttagokkal a megüresedett helyet, azonban ha nincsen póttag, akkor ott is időközi választást tartanak. 4. Duff-jelentés Abból kiindulva, hogy a Parlamentet 1979 óta öt évente közvetlenül választják, és hogy ez idő alatt annak jogkörei és befolyása jelentősen megnőtt, az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságának tagja, a brit Andrew Duff egy jelentéstervezetet mutatott be októberben, amelynek célja, hogy megreformálja választási eljárását azzal a céllal, hogy növelje a Parlament népszerűségét Unió-szerte, csökkentse a tagállamok választási eljárásai közötti eltéréseket, és növelje a Parlament felelősségre vonhatóságát az általa képviselt polgárokkal szemben". A jelentéstervezet legfontosabb javaslatai között az alábbiak szerepelnek: 1. Területi választókörzetek. A polgárok és az Európai Parlament képviselői egymáshoz közelítése érdekében területi választókörzeteket kell létrehozni a 20 milliónál nagyobb népességű tagállamokban; 2. Különleges választókörzetek. A tagállamok különleges választókörzeteket hozhatnak létre a kisebbségi nyelvű közösségek szükségleteinek kielégítésére; 3. Félig-nyitott listás rendszerek. A polgárok megnyerése érdekében a rendelkezésükre álló választási lehetőségek skálájának szélesítésével a tagállamok számára előírják a preferenciális szavazási rendszerek bevezetését, amely szerint a szavazó az általa preferált listán szereplő jelöltek közül ( félig nyitott listák"), s nem csupán pártlisták közül választhatna ( zárt listák"); 4. Uniós-szintű szavazókörzet. A szavazók választási lehetőségeinek bővítése, a választási kampányok európai dimenziójának erősítése, valamint az európai politikai pártok szerepének fejlesztése érdekében egy további egységes szavazókörzetet hoznak létre az Európai Unió teljes területéből. 5. Uniós választási hatóság. A választási hatóságot uniós szinten kell létrehozni az uniós szintű listán megvalósuló választási magatartás szabályozása, valamint az ezen listáról megválasztott EP-képviselők mandátumának vizsgálata érdekében. 6. Hétvégi szavazás. Annak érdekében, hogy jobban lehessen hangsúlyozni a választás Unió-szintű méretét, a szavazási napokat szombatra és ra korlátozzák;

9 7. Június helyett május. A választást júniusról májusra tolják azért, hogy ösztönözzék a részvételi arányt azokban a tagállamokban, ahol június elején kezdődik az iskolai szünet. 8. Korhatárváltozás. Az európai parlamenti választásokon történő szavazáshoz az alsó korhatár 16 év. Az európai parlamenti választásokon jelöltként való induláshoz az alsó korhatár 18 év. 9. Egy jelölt több listán. Lehetővé kell tenni a jelöltek számára, hogy egynél több listán is szerepelhessenek egy választás során, és elő kell segíteni a nem saját tagállamukban élő szavazását. Konklúzió A fent leírtakból kitűnik, hogy hosszú út vezetett el ahhoz, hogy sikerüljön valamilyen mértékben egységesíteni az Európai Parlament választási rendszerét és valószínűleg még sokat kell arra várni, hogy minden országban tökéletesen azonos szabályok szerint választhassák meg az uniós állampolgárok képviselőiket. Ez nem csak azon a kérdésen áll vagy bukik, hogy a tagállamok meg tudnak-e egyezni egy közös módszerben, hanem attól is függ, hogy az országok és az európai parlamenti pártok szükségét látják-e további szabályozásoknak, melyek egy mindenhol egységes választási rendszert alakítanának ki. Noha az utóbbi kérdésre még nem érkezett és feltehetően sokáig nem is fog érkezni egyértelmű válasz, az bizonyos, hogy szükség van olyan reformokra, melyek hozzájárulnak az Európai Parlament és választók közötti kapcsolat szorosabbra fűzéséhez és lehetővé teszik, hogy az európai parlamenti választásoknak erősebb európai színezete legyen. Az európai integráció elősegítéséhez, melyet például Lisszaboni Szerződés is szolgál, szükség van egy integráltabb Parlamentre is, mely az Európai Unió polgárai számára nem másodlagos vagy harmadlagos fontosságú. Messze a cél, de ahogy idáig is, lépésről lépésre haladunk előre egy olyan Parlament felé, ami egyre közelebb áll a választókhoz. Végezetül, minél inkább harmóniában vannak egymással a választási rendszerek, minél több lehetőség van tagállamokon átívelő kampányokat folytatni és minél több lehetőség nyílik választók közötti, valamint a választók és a jelöltek közötti párbeszédre, annál nagyobb teret kapnak a választópolgárok, hogy véleményükkel és szavazatukkal érdemben befolyásolni tudják Európa jövőjét.

10 Felhasznált irodalom European Parliament: Electoral Procedures. Elérhető: (letöltve: július 20.) FÁBIÁN György (2005): Az Európai Parlamenti választások és választási rendszerek. In: Politikatudományi Szemle, 14. évfolyam, 2. szám, p FARREL, David M, SCULLY, Roger (2005): Electing the European Parliament: How Uniform are 'Uniform' Electoral Systems? In: Journal of Common Market Studies, Vol. 43, No. 5, pp , December 2005 HAGEMANN, Sara; HIX, Simon (2009): Could Changing the Electoral Rules Fix European Parliament Elections? London School of Economics. Jelentéstervezet az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, szeptember 20-i okmány módosítására irányuló javaslatról (2007/2207(INI)) TÖRÖK, Gábor; GALLAI, Sándor (2003): Politika és politikatudomány. Aula Kiadó

11 Európai Parlament: A jelenlegi választási gyakorlat az egyes tagállamokban (2009) Választókerületek Preferenciális szavazás Képviselői helyek kiosztása Küszöb Választójog Jelöltség Jelöltindítás Szavazási napok AUSZTRIA D'Hondt 4% Életkor: 16 Listánként 3600 eurós díj; a jelöltséghez 3 parlamenti képviselő, egy EP-képviselő vagy 2600 nyilvántartásba vett választó támogatása szükséges BELGIUM Három nyelvi választói kollégium (holland, francia, német); és négy regionális : 1. Flandria (holland választói kollégium), 2. Vallónia (francia választói kollégium), 3. Brüsszel-Hal- Vilvorde (BHV) (vagy holland vagy francia választói kollégium), 4. Kettő kanton (német választói kollégium) D'Hondt más tagállamokban lakóhellyel rendelkező belga állampolgárok (az EU-n kívül lakóhellyel rendelkező belga állampolgárok nem szavazhatnak az EPválasztásokon); - A szavazás kötelező: a nem szavazás büntetést von maga után Életkor: 21 - a választói kollégium vonatkozó nyelvének kötelező ismerete A jelöltek támogatása: - az adott nyelvi csoporthoz tartozó 5 belga parlamenti képviselő; nyilvántartásba vett választó Vallóniában, Flandriában és BHV-ban; - a német nyelvű választókörzetben nyilvántartásba vett 200 választó BULGÁRIA Hare- Niemeyer - 3 hónapja vagy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgár Életkor: 21-2 éve vagy egy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok - - A magánszemélyeknek aláírást kell gyűjteniük és levát (5100 eurót) kell fizetniük; - A politikai pártoknak aláírást kell gyűjteniük és levát (7700 eurót) kell fizetniük; - A koalícióknak aláírást kell gyűjteniük és levát ( eurót) kell fizetniük;

12 Választókerületek Preferenciális szavazás Képviselői helyek kiosztása Küszöb Választójog Jelöltség Jelöltindítás Szavazási napok CIPRUS D'Hondt / Droop - 6 hónappal a választások előtt lakóhellyel rendelkező ciprusi és ; - Különleges szavazói lista; - A szavazás kötelező (de nincs büntetés) Életkor: 25 CSEH KÖZTÁRSASÁG : minden választónak 2 szavazata van. A jelölt megválasztásához a jelölt politikai pártjára leadott szavazatok 5%-a szükséges D'Hondt 5% - 45 napja lakóhellyel rendelkező uniós polgárok; Életkor: napja lakóhellyel rendelkező uniós polgárok; - Csak politikai pártok vagy koalíciók indíthatnak jelölteket koronás díj ( 585) péntek és szombat DÁNIA D'Hondt - az EU-ban állandó lakóhellyel rendelkező dán állapolgárok; - Mindenki, aki az EPválasztásokon szavazati joggal rendelkezik; - A Folketingben vagy az EPben képviselettel rendelkező pártok; - Az új pártoknak a korábbi Folketing választáson kapott szavazatok legalább 2%-ának megfelelő választók aláírására van szükség; Nincs meghatároz ott nap ÉSZTORSZÁG D'Hondt Életkor: 21 politikai pártok nyújthatnak be listákat; - A havi minimálbér ötszörösének megfelelő letét FINNORSZÁG D'Hondt - Politikai pártok vagy (legalább 2000 személyből álló) választói egyesületek indítanak jelölteket

13 Választókerületek Preferenciális szavazás Képviselői helyek kiosztása Küszöb Választójog Jelöltség Jelöltindítás Szavazási napok FRANCIAORSZÁG Nyolc regionális D'Hondt 5% Életkor: 23 - ek közötti egyenlőség NÉMETORSZÁG - de a képviselőket a tartományi vagy a szövetségi listákról választják Sainte-Laguë (a március 17-i jogszabálymód osítás szerint; BGBl. I, 394. o.) 5% - Az EU-ban alapított politikai pártok által benyújtott listák; - A szövetségi listához: az EPben, a Bundestagban vagy a tartományi parlamentekben kevesebb mint 5 képviselővel rendelkező pártoknak 4000 aláírást kell gyűjteniük; - A tartományi listához: 2000 aláírásra van szükség GÖRÖGORSZÁG Hare egy fajtája 3% Életkor: 21 - Politikai pártok vagy koalíciók által benyújtott listák; MAGYARORSZÁG D'Hondt 5% - Valamennyi választó jogosult pártlistán jelöltként indulni a választáson párt által benyújtott listák és kopogtatócédula (egy választó csak egy listát támogathat) ÍRORSZÁG Négy regionális Egyetlen átvihető szavazat (STV) Életkor: 21 politikai pártok által benyújtott listák; - A független jeölteknek 60 aláírást kell gyűjteniük a választói névjegyzékben szereplő és ugyanazon ben bejegyzett személytől Péntek

14 Választókerületek Preferenciális szavazás Képviselői helyek kiosztása Küszöb Választójog Jelöltség Jelöltindítás Szavazási napok OLASZORSZÁG (jelenleg átdolgozás alatt) Öt regionális - és a szavazatokat át lehet vinni egyik ből a másikba Hare ; - más uniós államokban lévő olasz állapolgárok az olasz külképviseleteken vagy postai úton szavazhatnak; az EU-n kívül lakóhellyel rendelkező olasz államplgárok, amennyiben visszatérnek Olaszországba szavazni; - A szavazás nem kötelező (de állampolgári kötelesség ) Életkor: 25 - Az egyéni jelölésekhez aláírás kell, amely 10%-ának a ek egyes alrégióiból kell érkeznie; - Poitikai pártok és az EP-ben vagy az olasz parlamentben legalább egy képviselői hellyel rendelkező csoportok aláírások nélkül nyújthatnak be listákat szombat / LETTORSZÁG Sainte-Laguë Életkor: 21 politikai pártok által benyújtott listák; LVL letét (1.450 euró) szombat LITVÁNIA Hare- Niemeyer 5% Életkor: 21 - Csak politikai pártok indíthatnak jelölteket; LUXEMBOURG a választóknak 6 szavazatuk van D'Hondt / Hagenbach Bischoff - 5 éve lakóhellyel rendelkező uniós polgárok; - A szavazás kötelező. - 5 éve lakóhellyel rendelkező uniós polgárok; - A listáknak 250 nyilvántartásba vett választó vagy egy EP-képviselő, illetve a képviselőház egy tagjának aláírására van szükségük; - A listáknak többségében luxembourgi állampolgárságú jelölteket kell tartalmazniuk MÁLTA STV - 40 máltai font (95 euró) letét (a szavazatok 10%-a esetén visszatérítik) szombat

15 Választókerületek Preferenciális szavazás Képviselői helyek kiosztása Küszöb Választójog Jelöltség Jelöltindítás Szavazási napok HOLLANDIA D'Hondt - Az EP-ben nem képviselt pártok eurós letétet fizetnek; - A listákhoz az adott választóinak legalább aláírása szükséges és a listáknak legalább 5 nevet kell tartalmazniuk csütörtök LENGYELORSZÁG Tizenhárom regionális D'Hondt / Hare- Niemeyer 5% Életkor: 21-5 éve lakóhellyel rendelkező uniós polgárok; - A listákhoz az adott választóinak legalább aláírása szükséges, és a listáknak legalább 5 nevet kell tartalmazniuk PORTUGÁLIA D'Hondt - A listákon a megválasztandó EP-képviselők számával megegyező számú jelöltet kell szerepeltetni, emellett 3-8 tartalék jelöltet ROMÁNIA D'Hondt 5% Életkor: 23 A listákhoz aláírásra van szükség; független jelölteknél aláírásra SZLOVÁKIA Droop 5% - Lakóhellyel rendelkező és a választás napján jelen lévő, nyilvántartásba vett Életkor: 21 - A politikai pártoknál szlovák korona letét (1510 euró) szombat SZLOVÉNIA D'Hondt 4% - Politikai pártok a zetgyűlés négy tagja vagy legalább 1000 választó által támogatott listát nyújtanak be; aláírással támogatott független jelöltek

16 Választókerületek Preferenciális szavazás Képviselői helyek kiosztása Küszöb Választójog Jelöltség Jelöltindítás Szavazási napok SPANYOLORSZÁG D'Hondt - Pártok vagy koalíciók választó vagy választott képviselő aláírásával támogatott listákat nyújtanak be SVÉDORSZÁG Sainte-Lagüe A pártokna k legalább 4%-ot kell elérniük ; a jelöltekn ek a pártjukr a leadott összes szavazat 5%-át kell megszer ezniük Minden választójoggal rendelkező indulhat a választáson - Nincsenek feltételek EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Tizenkét regionális Nagy-Britannia: Észak-Írország: Nagy- Britannia: D'Hondt; Észak- Írország: STV - 1 éve lakóhellyel rendelkező, nyilvántartásba vett uniós polgárok Életkor: 21-1 éve lakóhellyel rendelkező, nyilvántartásba vett angol font letét (6750 euró) - A i jelölésekhez 30 választó támogatása szükséges csütörtök Forrás: Jelentéstervezet az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, szeptember 20-i okmány módosítására irányuló javaslatról (2007/2207(INI))

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK

JOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,

A BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG, JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.

Felkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról. Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint

EURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date

RESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.18. COM(2016) 69 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Türkmenisztán közötti

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS

8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai

Az Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész

Mit tudunk az Európai Unióról? 3.rész 2009 július 22. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon

Részletesebben

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

II. fejezet A választók nyilvántartása

II. fejezet A választók nyilvántartása 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme. 1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.

Részletesebben

Pillér Takarékszövetkezet

Pillér Takarékszövetkezet Hirdetmény szolgáltatás díjairól forgalmazott és már nem forgalmazott lakossági és vállalkozói számlákra/számlacsomagokra vonatkozó devizakülföldi/devizabelföldi természetes- és nem természetes személyek

Részletesebben

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.26. COM(2014) 101 final ANNEX 1 MELLÉKLET JEGYZŐKÖNYV a következőhöz: A Tanács határozata az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Orosz

Részletesebben

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C

12366/1/16 REV 1 zv/gu/kb 1 DG B 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. szeptember 23. OR. en 12366/1/16 REV 1 SOC 540 EMPL 354 FELJEGYZÉS Küldi: a Tanács Főtitkársága Címzett: a delegációk Előző dok. sz.: 15778/1/13 REV 1 SOC 900 Tárgy:

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 2/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: SZERZŐDÉS JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján

Tisztelt Ügyfelünk! 1) Biztosítási jogviszony az EGT tagállamban végzett kereső tevékenység alapján Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 2009. január 1-től hatályos 80. (5) bekezdése értelmében a Közösségi rendelet vagy a

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza.

(,1E69 (3. Az Országgyűlés a módosító Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti. A módosító Jegyz őkönyv hiteles magyar nyelv ű tartalmazza. (,1E69 (3 t ;í-er. ; 2010 V 2 4. 2010. évi... törvény az Európai Unióról szóló Szerz ődéshez, az Európai Unió Működéséről szóló Szerz ődéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Szerződéshez

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.2. COM(2014) 611 final ANNEX 1 MELLÉKLET Tervezet AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A SVÁJCI ÁLLAMKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI, A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRÓL

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA

15. szakbizottsági ülés szeptember 24. Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA 15. szakbizottsági ülés - 2012. szeptember 24. CIVEX-V-036 Az Uniós polgárság, kormányzás, intézményi és külügyek szakbizottság MUNKADOKUMENTUMA AZ UNIÓS POLGÁRSÁG ERŐSÍTÉSE: AZ UNIÓS POLGÁROK VÁLASZTÓJOGÁNAK

Részletesebben

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS

XV. évfolyam, 2. szám, Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS XV. évfolyam, 2. szám, 202 Agrárpiaci Jelentések ÉLŐÁLLAT ÉS HÚS Élőállat és Hús Élőállat és Hús XV. évfolyam, 2. szám, 202 Megjelenik kéthetente Felelős szerkesztő Dr. Stummer Ildikó Tartalomjegyzék Piaci

Részletesebben

Pártfinanszírozás Magyarországon: nyugatról keletre

Pártfinanszírozás Magyarországon: nyugatról keletre Pártfinanszírozás Magyarországon: nyugatról keletre A Policy Solutions összehasonlító elemzése az európai országok állami párt- és kampányfinanszírozási rendszereiről 2012. május Vezetői összefoglaló Orbán

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.11.29. COM(2016) 745 final 2016/0368 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1101/89/EGK rendelet, a 2888/2000/EK rendelet és a 685/2001/EK rendelet

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG A BELGA KIRÁLYSÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG, A SPANYOL KIRÁLYSÁG, MEGÁLLAPODÁS A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL KÖZTÁRSASÁGNAK,

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés

SZKA208_11. Az EU a nemzetközi együttműködés SZKA208_11 Az EU a nemzetközi együttműködés terepe tanulói AZ EU A NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS TEREPE 8. évfolyam 103 11/1 SZÓKÁRTYÁK Az activity játékhoz Tagállam Bizottság Parlament Euró Zászló Szerződés

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY AA2005/ACT/hu 1 A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT 2010.5.7. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 119 A/1 V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI PARLAMENT PE/123/S SZÁMÚ ÁLLÁSHIRDETÉS IGAZGATÓ (AD 14-es besorolási fokozat) JOGI SZOLGÁLAT INTÉZMÉNYI

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010.

Közlekedés az EU-ban. Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak. Szeged, 2010. Közlekedés az EU-ban Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2010. A Közlekedés Jogosítvány Az EU bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Az Európai

Részletesebben

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága

A magyarországi közbeszerzések átláthatósága A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.)

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.27. C(2012) 1152 final A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012.2.27.) a vízumkérelmezők által Egyiptomban (Kairó és Alexandria) benyújtandó igazoló dokumentumok jegyzékének

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL

TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR!

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! A Magyar Köztársaság Elnökének döntése alapján 2006. október 1- jén ismét települési önkormányzati képviselők, polgármesterek és megyei közgyűlési

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula

Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok. 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula Postai liberalizáció szakszervezeti tapasztalatok 2011. szeptember 29. Választmány dr. Berta Gyula 3. postai irányelv (2008/6/EK) Az EU egyik legfontosabb célkitűzése az egységes belső piac megteremtése

Részletesebben

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016

Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 Erasmus+ Erasmus tanulmányi mobilitás 2015/2016 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot hirdet hallgatói részére a 2015/2016-os tanév őszi és tavaszi félévére egyaránt. I. Általános

Részletesebben

Kérjük, válasszon nyelvet

Kérjük, válasszon nyelvet Page 1 sur 10 Kérjük, válasszon nyelvet Hungarian A BESZERZÉSI LÁNC KEZDEMÉNYEZÉS MEGFELELÉSI FELMÉRÉSE - 2016 Üdvözöljük a Dedicated cég online felmérési honlapján. A webalapú eljárás garantálja a vállalat

Részletesebben