IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban
|
|
- Sarolta Dudás
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban 22. A választójog és a cenzusok 23. A választási rendszerek Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Walter Haller Alfred Kölz Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
2 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban
3 1. A szabad mandátum története Rendi alkotmányok A képviselő a rendjét képviseli (rendi törvényhozás képviselőin keresztül a rend nyilvánítja akaratát) Polgári alkotmányok A képviselő a népet képviseli (népképviseleti törvényhozás képviselőin keresztül az egész nép nyilvánítja akaratát) Anglia (18. sz.): Tory párt: A képviselő választókörzetét képviseli (instrukciókat kap) Whig párt: A képviselő az össznemzet érdekét képviseli (nem kap instrukciót: szabad mandátum)
4 2. A szabad mandátum tartalma és garanciái Tartalma: A képviselő elvben mentes az érdekcsoportok befolyásától (különben nem az egész nép érdekeit képviselné) Garanciái: A képviselőt meghatározott időre választják Nem hívható vissza A szabad mandátum ellentéte:
5 3. A kötött mandátum Rendi gyűlések - Nemesi vármegyei gyűlések utasítást adnak a képviselőknek - Új kérdés esetén pótutasítást kell kérnie - Nem térhet el az utasítástól Visszahívhatóság -A kötött mandátum garanciája - A megbízatás letelte előtt is visszahívható - Ma: USA egyes tagállamaiban, Svájci kantonokban (recall, Abberufungsrecht) A polgári korban kivételes - Fontos viszont, hogy a képviselő élő kapcsolatban álljon a választókkal: - Helyben lakási kötelezettség - Rövid mandátum (pl. USA Képviselőház: 2 év)
6 4. A szabad mandátum és a politikai pártok összefüggése Korai programpártok A 19. századig a képviselők nem profi politikusok A pártok konkrét ügyek kapcsán alakuló formációk Laza szerkezetű klubok A szabad mandátumot nem veszélyezteti Modern parlamenti pártok A 19. sz. második felétől hivatásos politikusok Modern tömegpártok Erős pártfegyelem A szabad mandátum elvben fennáll, a gyakorlatban megkérdőjeleződik
7 5. Kivételek a népképviseleti elv alól (különleges képviselet) Amikor a TH (vagy annak egy része) bevallottan nem az egész népet képviseli, pl.: Szövetségi államok felsőháza A küldő tagállamot képviselik, nem az egész föderációt Pl. USA Szenátusa Tudományos és kulturális élet képviselete a felsőházban Pl. egyetemek, tudományos akadémia képviselői Egyházak saját jogú képviselete a parlamentben Érsekek, püspökök a felsőházban Egyházuk véleményét képviselik
8 6. Az egyenlő mandátum elve Minden képviselőnek azonos jogai és kötelezettségei vannak (munkamegosztás lehetséges) Alapja: a választójog egyenlősége (a választás és a választhatóság szempontjából is)
9 22. A választójog és a cenzusok
10 1. A modern választójog két alapvető elve: Általános választójog Minden felnőtt polgár rendelkezik választójoggal Származás, vagyoni helyzet, nem, iskolázottság, vallás, stb. nem számít Egyenlő választójog Mindenki szavazata ugyanannyit ér Szűk körű kivételek - érettség: Életkor, elmebetegség, büntetés (erkölcsi alkalmatlanság) A választókerületek beosztása révén ma is sérülhet (manipulálható) Történetileg hosszú út vezetett idáig:
11 2. Cenzusok (1) Cenzus = feltétel a szavazási joghoz (aktív választójog) ill. a választhatósághoz (passzív választójog) A) Vagyoni cenzus: Bizonyos vagyon megléte Meghatározott éves jövedelem Befizetett éves adó ( Aki a közterhekből többet visel, legyen több beleszólása. )
12 2. Cenzusok (2) B) Életkori cenzus: A 19. században sok helyen a 21. életév volt az aktív választójog határa (a passzívé általában magasabb volt) C) Műveltségi cenzus: Írni-olvasni tudás, 6 elemi elvégzése D) Nemi cenzus: Nők nem szavazhatnak Finnország 1906-ban tett kivételt
13 2. Cenzusok (3) E) Helybenlakási cenzus: Meghatározott ideig az adott választókörzetben kell lakni Így kizárhatók az idegenek, s akik csak ideig-óráig vannak ott F) Érdemtelenség, alkalmatlanság: Anglia (1673): katolikusok nem viselhetnek közhivatalt (ellentétes a nemzeti érdekkel, hogy ők kötelezőn lojálisak a pápához) Szovjetunió: érdemtelen, aki nem a saját munkájából él Bűnözők, csődbe jutottak G) Születési, származási cenzusok: Főrendi házba csak főnemesi családtag USA: színesbőrűek, náci Németország: zsidók kizárása
14 3. Aktív passzív választójog Aktív: szavazhat Passzív: választható A kettőre sokáig eltérő feltételeket alkalmaztak (a passzív választójognak szigorúbbak a kritériumai) A 20. sz. első felében többnyire eltűnt a különbség
15 4. A választójog szabadsága a titkos szavazás elve Sem külső, sem belső kényszer nem érvényesülhet Csak a belső szabad elhatározás Sokáig nyílt szavazás volt, a század fordulóján változik: A szavazat anonim (a választó nem köteles elmondani, hogy kire szavazott) Cél: valóban (belsőleg) szabad döntés legyen
16 5. A választójog kötelező gyakorlása Kivételesen nemcsak állampolgári jog, de kötelesség is Pl. Belgium (1893), később Dánia, Luxemburg, stb. Mindenki felelős a közügyek alakításáért
17 6. A szavazás közvetlenségének elve Olyan személyekre szavaznak a választók, akik közvetlenül a népképviseleti TH-ba jutnak Cél: a hatalom ne távolodjon el a választóktól (ráhatási lehetőségük ne legyen fikció) Kivételek (pl.: USA: az elnököt elektorok választják)
18 23. A választási rendszerek Választási rendszer: az a rend, amelynek alapján a választáson leadott szavazatokat képviselői helyekre váltják
19 1. Többségi rendszerek (1) A választók egyéni jelöltekre szavaznak, s a legtöbb szavazatot kapott jelölt (jelöltek) nyer(nek) mandátumot Egymandátumos többségi rendszer Minden szavazó csak egy jelöltre voksolhat Többmandátumos többségi rendszer Minden választópolgár annyi szavazatot adhat le, ahány képviselőt küld a parlamentbe az adott körzet Más szempontú felosztás:
20 1. Többségi rendszerek (2) Relatív többségi modell Az a jelölt nyer mandátumot, akire a legtöbb szavazat esett Százalékos részesedése egyébként nem számít 10% - 20% - 30% - 40% Pl. Anglia (646 körzet); USA (435 képviselő, 100 szenátor) Abszolút többségi modell Az a jelölt nyer mandátumot, aki a szavazatok több mint felét megszerezte (50% + 1) Kétfordulós szavazás (pl. Fr. o.): a legerősebb jelöltek jutnak a második fordulóba Alternatív szavazás (pl. Fr. III. Közt.): a szavazók alternatív szavazatot is leadnak (másodlagos preferencia) ezek összesítésével egy fordulóban is eldőlhet
21 1. Többségi rendszerek (3) Az érvénytelen ill. üres szavazatok problémája: Elv: az érvényes szavazatokat kell figyelembe venni. Érvényes szavazat: általánosságban: amiből a választói akarat világosan látszik (részletszabályok) Üresen bedobott szavazat két lehetőség: Érvénytelen Nem számít be a szavazatok közé A leadott szavazatok számába beszámít Részt akart venni a választáson, de nem akarta támogatni egyik jelöltet sem.
22 1. Többségi rendszerek (4) A választókerületekkel való manipuláció lehetőségei: Aktív választókerület-geometria: A körzethatárokat úgy alakítják át, hogy lehetőleg kormánypárti többség adódjon (pl. hagyományosan ellenzéki többségű körzetekhez olyan területet csatolnak, amely hagyományosan kormánypárti) Passzív választókerület-geometria: Annak ellenére nem alakítják át, hogy alaptalan eltérés van: Pl. a betelepülés-elvándorlás révén jelentősen eltér a körzetek lakosságszáma Sérül a választójog egyenlősége Ha a nagy létszámú körzet hagyományosan az egyik párt jelentős fölényét hozza, akkor ő valójában hátrányt szenved (ha lakosságarányos lenne a földrajzi beosztás, több képviselője is bejuthatna onnan)
23 2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (1) Előnyök Az nyer, aki többséget szerez Segíti a nagy pártokat nagy az esélye a kormányképes többség kialakulásának A kisebb pártok kiszorulnak (nem tudják instabillá tenni a politikai rendszert) Erősebb a választói kontroll (az egyéni körzetekben ismerik saját jelöltjeiket, képviselőiket) Hátrányok A nagy pártok felerősítése túl erős végrehajtó hatalmat eredményezhet A kis pártok hasznosak lehetnek a megmerevedett struktúrák feloldásában de itt kiszorulnak Aránytalan: nagyon eltérhet a parlament politikai felosztása a tényleges választói akarattól
24 2. A többségi rendszerek előnyei, hátrányai (2) Pl. Anglia, 2005: Párt Szavazati arány Parlamenti helyek Parlamenti helyek százaléka Munkáspárt 35,2 % ,1% Konzervatívok 32,3% ,7% Liberáldemokraták 22% 62 9,6% Egyéb 10,5% 30 4,6% Arányosnak csak a konzervatívok eredménye mondható. Miért? Az egyéni körzetekben vesztes képviselőkre leadott szavazatok elvesznek! (Valaki nyer 40%-kal, de a maradék 60% eltűnt.)
25 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (1) Országos szinten először Dániában, 1855-ben A 20. században Európa más országaiban is elterjedt Nem egyéni jelöltekre szavaznak a választók, hanem egyes jelölő szervezetek (pártok) területi (pl. országos, megyei, stb.) jelöltlistáira. Ideális célkitűzés: Párt Országos Parlamenti szavazati arány helyek százaléka A 60% 60% B 30% 30% C 10% 10% A gyakorlatban nem lesz ilyen, mert: szavazatok nem pont % arányban oszlanak meg a mandátumok pedig oszthatatlanok
26 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (2) Kötött listás: a szavazó nem módosíthat a listán Szabad listás: módosíthatja a listát Kihúz jelölteket (vagy üresen hagyja a rubrikát) Valakinek több szavazatot ad (kumuláció) Panasírozás: a szavazó több lista között osztja meg szavazatát (panacher = színesíteni, vegyíteni) Pl. Svájc: parlamenti vál.; Németo.: egyes helyi önk. Lényegében a szabad lista egy pótmegoldás arra, hogy a jelölt személyiségét a választó értékelhesse (de ilyenkor is inkább a jelölő szervezet dominál).
27 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (3) Bejutási küszöb: Csak azon pártok listás jelöltjei jutnak be a parlamentbe, amelyek az országosan leadott szavazatok minimális %-át megszerezték Pl. 3%, 5%, 10% Cél: megakadályozni a pártrendszer szétaprózódását
28 3. Arányos (proporcionális) választási rendszerek (4) Mandátumkiosztás Pl. d Hondt módszer (Victor d Hondt, ) Pl. 3 párt és 7 kiosztható mandátum esetén: Szerzett szavazatok: A párt B párt C párt / / / / / / Helyek eloszlása: 5 2 0
29 4. Az arányos rendszerek előnyei, hátrányai Előnyök: Arányos (nincs sok elvesző szavazat) A kisebb erők is képviselethez juthatnak (ha a küszöböt elérték) Könnyebben elkerülhető, hogy egyetlen párt túl nagy többséget/hatalmat szerezzen Hátrányok: Instabil: túlságosan sokpártivá válhat az országgyűlés Sokpárti koalíciók: könnyen bomlanak (pl. III. Francia Köztársaság) A pártok beékelődnek a képviselők és a választók közé (nem a képviselő számít, hanem a pártszimpátia)
30 5. Vegyes választási rendszerek Cél: a többségi és az arányos rendszerek előnyeinek egyesítése, hátrányainak kiküszöbölése: Pl.: a képviselők egy részét egyéni kerületekben választják többségi alapon, másik részét területi listán arányos rendszerben, + kompenzációs lista az elvesző szavazatok összegyűjtésére és mandátumra váltására Pl.: egyéni kerületből nem egy, hanem több képviselőt választanak úgy, hogy ha a győztes jelöltre több szavazatot adtak le, mint ami a mandátumszerzéshez szükséges, akkor a többlet átszáll az azonos párt színeiben induló másik jelöltre, s így ő is mandátumot szerezhet
Magyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
Részletesebben2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról
2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői
RészletesebbenA választási rendszer és választások
A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol
Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenII. fejezet A választók nyilvántartása
1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár
RészletesebbenKülföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.
1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.01 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom
RészletesebbenHatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény
Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A
RészletesebbenÖnkormányzati választás gyakran ismételt kérdések
Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve
RészletesebbenÖnkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben
Önkormányzati választások 2019 Diósdon először választunk vegyes választási rendszerben Október 13-án, vasárnap választjuk meg a következő öt évre Diósd polgármesterét, a helyi önkormányzati és a nemzetiségi
Részletesebben2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.
Hatály: 2014.XI.26. - 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát
RészletesebbenMagyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú
Magyar joganyagok - 2010. évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 1. oldal 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LOS ANGELES-I FŐKONZULÁTUSA KÖZLEMÉNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE KITŰZTE AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK 2010. ÉVI VÁLASZTÁSÁT. MAGYARORSZÁGON AZ ELSŐ FORDULÓ NAPJA: 2010. ÁPRILIS 11.
RészletesebbenA 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai
A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806
RészletesebbenTúlélőkészlet a választásokhoz
Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...
RészletesebbenMagyarországi Választási Rendszerek szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT
Magyarországi Választási Rendszerek 2017. szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenTUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL
TUDNIVALÓK A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK, VALAMINT A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁRÓL Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket?
RészletesebbenTisztelt Választópolgárok!
Tisztelt Választópolgárok! Az Alkotmány rendelkezése alapján a helyi önkormányzati képvisel ket, valamint a polgármestert a választópolgárok általános és egyenl választójog alapján, közvetlen és titkos
RészletesebbenXII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei
XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában Forrás:
RészletesebbenOrszággyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény
Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni
RészletesebbenAz önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések
Az önkormányzati választással kapcsolatban felmerülő gyakori kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA
I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi
RészletesebbenHatártalan választások I. A nemzetközi példák
Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak
RészletesebbenMandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE EREDMÉNYEK A Republikon Intézet legfrissebb mandátumbecslése szerint a Fidesz abszolút többségére lehet számítani a vasárnapi választások után. Becslésünk
RészletesebbenT/235. számú törvényjavaslat. az országgyűlési képviselők választásáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/235. számú törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2006. június 2006. évi törvény
Részletesebben1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSİ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. 2. 3. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. MÁSODIK RÉSZ A VÁLASZTÁSI RENDSZER
RészletesebbenEurópai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -
Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 27/2010. (V.4.
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 323-011*, (46) 517-700*, (46) 517-633, (46) 346-256 Telefax: (46) 352-525 II-827-1/2010. A Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenAlsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója. Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai
Niedersächsische Landeswahlleiterin Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási vezetőjének tájékoztatója Az alsó-szászországi helyhatósági választási rendszer alapvető vonásai 2 Az alsó-szászországi
RészletesebbenAlsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója
Ungarisch Alsó-Szászország tartomány választási bizottságának tájékoztatója Alsó-Szászország tartomány alapvető választási rendszere Alsó-Szászország alapvető választási rendszere Alsó-Szászországban ötévenként
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR!
ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁR! A Magyar Köztársaság Elnökének döntése alapján 2006. október 1- jén ismét települési önkormányzati képviselők, polgármesterek és megyei közgyűlési
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
RészletesebbenMi várható a megyei közgyűlésekben?
Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést
Részletesebben#énisszavazniakarok. Európai Parlamenti választások 2019
#énisszavazniakarok Választójogot Mindenkinek! Európai Parlamenti választások 2019 Európai Parlamenti Választások 2019-ben 2019. májusban európai parlamenti választások lesznek. Ez nagyon fontos minden
RészletesebbenVálasztásra jogosultak száma (fő)
Tisztelt Választópolgárok! Kedves Zsombóiak! 2018. április 8-án településünkön is Országgyűlési Képviselő választást tartottak. A választási törvény alapján az országgyűlési választás egy fordulós volt.
RészletesebbenAz országgyűlési képvisel ők választásáró l
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a HHtv2;tal a --T./ A 8 Frk+ et#; 2010 MÁJ 1 : 1 Ti... szám ú törvényjavasla t Az országgyűlési képvisel
RészletesebbenParlamenti választások Romániában
Parlamenti választások Romániában Romániában 216. december 11-én rendezték meg a parlamenti választásokat, amelyet ezúttal nagyrészt visszatérve a 28 előtti szabályozáshoz megyei listás, arányos rendszerben
RészletesebbenÚjrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után
Újrarajzolt választókerületi határok: A magyar választási rendszer földrajzi torzulásai 2011 előtt és után Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék
RészletesebbenSZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER
SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI
RészletesebbenVÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA
VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA 2002.
RészletesebbenKari Tanács Választásának Szabályzata
SZTE FOK kari ügyrend 1. számú melléklet Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar Kari Tanács Választásának Szabályzata Szeged, 2019. február 7. Tartalom: I. A Kari Tanács választásának általános
RészletesebbenA parlamenti választási törvény és az összefogás esélyei
A parlamenti választási törvény és az összefogás esélyei 2012. 4. 12. Március 27-én a román parlament frakcióvezetői megegyeztek, hogy bizottságot hoznak létre a 35/2008-as parlamenti választási törvény
RészletesebbenA választási rendszerek alkotmányos kérdései
Miskolci Egyetem Állami és Jogtudományi Kar Igazgatásszervező Szak Alkotmányjogi Tanszék A választási rendszerek alkotmányos kérdései Konzulens:Dr. Hallók Tamás adjunktus Készítette: Kovács Anita Miskolc
RészletesebbenBudapest 2019 A Republikon Intézet elemzése
Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb
Részletesebben2011. évi... törvény. egyes választási törvények módosításáró l
Srirmrn amafia n rrz.s.ri "....~. fliiniuiuü q müflmwnutüüüfötü! i.iiiii'l^y'ilril : Qg1" I " Ylol60riil ^'fi FIDESZ Magyar Polgári Szövetség 111:f j / J ys ± 2011 JÚN 5, Képviselői önálló indítvány 2011.
RészletesebbenNői képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről
Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről 2014. február Vezetői összefoglaló A 2014-es országgyűlési választások
RészletesebbenJÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN
MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. Az Európai Parlament tagjai 2014. május 25. napjára kitzött választásával kapcsolatban. Tisztelt választópolgárok!
Lánycsók-Kisnyárád-Majs-Udvar Községek Helyi Választási Irodája TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Parlament tagjai 2014. május 25. napjára kitzött választásával kapcsolatban Tisztelt választópolgárok! Az uniós polgárok
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenEUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk
EUROVOTE+: Magyarokat is próbaszavaztatnának európai kutatók Több ország választási rendszerén tesztelhetjük, mit ér a szavazatunk Tudományos játékra invitál a világ politikatudomány-kutatóinak, társadalomtudósainak
Részletesebben2007. évi CLXXII. törvény
http://www.complex.hu/kzldat/t0700172.htm/t0700172.htm 2007. évi CLXXII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998.
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenNemzetiségi önkormányzati választási segédlet
Nemzetiségi önkormányzati választási segédlet 1. A választás kitűzése: 1.1. A választás napját 2014. október 5-re feltételezve, a német nemzetiségi önkormányzati választást 2014. július 23. napjáig a Nemzeti
RészletesebbenA MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI *
LŐRINCZ CSABA-DÍJ SZÉKELY ISTVÁN A MÓDOSÍTOTT PARLAMENTI VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY DILEMMÁI * Túl vagyunk az önkormányzati választásokon, előttünk a parlamentiek, és nagyon sokféle állítást hallhattunk arról,
RészletesebbenVálasztójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás
RészletesebbenSzakács Tamás. 1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról
1. M. Ostrogorski, R. Michels, M. Weber a modern pártokról Ostrogorski - szerinte a szervezett párt megjelenése teljesen átalakította a hatalmi viszonyokat, így amit eddig a politikáról tudtunk, azt el
RészletesebbenOrszággyűlési Választás 2014
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA VEZETŐJE 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 1. (56) 551 900, (56) 350-971 E-mail: jegyzo@mezotur.hu Országgyűlési Választás 2014 TISZTELT MEZŐTÚRI VÁLASZTÓPOLGÁROK! A köztársasági elnök 16/2014.
RészletesebbenMEDINA település választási eredményei
MEDINA település választási eredményei A polgármester SZALAI LÁSZLÓ jelölt lett A települési önkormányzat tagjainak : 7 fı (,amely módosulhat a kisebbségi kedvezménnyel megválasztott képviselıkkel) Név
RészletesebbenAz európai parlamenti képviselői választások szabályai
DOI: 10.18427/iri-2016-0027 Az európai parlamenti képviselői választások szabályai Horváth Mihály Ferenc Vas Megyei Redőr-főkapitányság Hivatala horvath.mihaly@t-online.hu Bevezetés Kutatásaim keretében
RészletesebbenVÁLASZTÓJOGOSULTSÁG november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék)
VÁLASZTÓJOGOSULTSÁG 2017. november 20. Lukonits Ádám (ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék) I. A DEMOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS 1. A népszuverenitás elve (ld. a szuverenitásról szóló előadást) A népszuverenitás
RészletesebbenAz aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben
Az aránytalan politikai képviselet térbeli determinánsai: termelődő földrajzi torzulások a magyar választási rendszerben Vida György egyetemi tanársegéd Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz
Részletesebbenirvtala ~ 6.2_ 2010 MÁJ 1 T évi... törvény I. Fejezet Általános rendelkezése k
~ 6.2_ irvtala 2010 MÁJ 1 T. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képvisel ői önálló indítvány 2010. évi... törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáró
RészletesebbenAz indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket
Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket Azzal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új fővárosi választási rendszer kompenzációs mechanizmusra vonatkozó egyes előírásait, az indítványozók
Részletesebben2011. évi törvény. 1. A választásrajogosultak
Orsrággytilés hivatala 2 2011. évi törvény lrc aatiys?án : X2011 UG 8, az országgyűlési képviselők választásáról Az Országgyűlés az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdésének végrehajtására a következő sarkalato
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÁS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAG RENDKÍVÜLI VÁLASZTÁSÁRÓL
TÁJÉKOZTATÁS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGI TAG RENDKÍVÜLI VÁLASZTÁSÁRÓL Tisztelt Egyesületi Tagunk! Melis László, Erkel Ferenc-díjas hegedűművész és zeneszerző, Egyesületünk Komolyzenei Szerzők Osztályának és Felügyelő
RészletesebbenKOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás HVI vezetők oktatása Előadó: dr.
KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás 2014. HVI vezetők oktatása Előadó: dr. Péntek Péter KEM TVI vezető 1 Még meg sem született az OGY választás eredménye,
RészletesebbenMikor lesz a kisebbségeknek országgyűlési képviselete?
KÖZÖS E URÓPÁNK Mikor lesz a kisebbségeknek országgyűlési képviselete? Hepp Mihállyal, az Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége elnökével azután beszélgetünk, hogy május 18-án Lásztity Peróval,
RészletesebbenNemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség Választási Szabályzata
Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség a I. A választási szabályzat célja és hatálya 1. A Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség (Továbbiakban: Szövetség) választási szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) célja,
RészletesebbenVálasztás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén
Részletesebben1. A választás kitűzése
1. A választás kitűzése 1.1. A német nemzetiségi önkormányzati választást 2019. július 31. napjáig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azokon a településeken tűzi ki, amelyeken a 2011. évi népszámláláson
RészletesebbenHelyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014
Helyi és nemzetiségi önkormányzati választások 2014 - szabályozás és határidők - Tartalomjegyzék Önkormányzati választási rendszer 4 Választási szervek 23 Jogorvoslatok 28 Választási határidők 38 A választást
RészletesebbenOrszággyűlési választások - 2014
Országgyűlési választások - 2014 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2014 Tisztelt Választópolgárok! A Magyar Köztársaság Elnöke a 16/2014. (I. 18.) KE határozatával az országgyűlési képviselők 2014. évi
RészletesebbenA Svetits Katolikus Gimnázium. Diákönkormányzatának Szervezeti és. Működési Szabályzata
A Svetits Katolikus Gimnázium Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési 2011 1 Tartalomjegyzék I. Az SZMSZ célja, jogi alapjai...3 II. A diákönkormányzat szerepe, feladatai, jogai...3 1. A diákönkormányzat
RészletesebbenVálasztás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE
Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A legtöbb listás szavazatot a megyei jogú városokban is a Fidesz-KDNP listája kapta: összességében 43 százalékot értek el, ami valamelyest
RészletesebbenTájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról
Tájékoztató a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról Magyarország Köztársasági Elnöke a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását 2014. október 12. vasárnapra
RészletesebbenA választójogosultak bejelentett lakóhelyükön, lakóhely hiányában bejelentett érvényes tartózkodási helyükön szerepelnek a névjegyzékben.
Tisztelt Választópolgárok! A 2010. október 3-ra kitűzött helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkezik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy bejelentett
RészletesebbenHELYI VÁLASZTÁSI IRODA 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Tel: 88/ , fax: 88/
HELYI VÁLASZTÁSI IRODA 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Tel: 88/585-600, fax: 88/596-581 e-mail: berhida@berhida.hu VÁLASZTÁSI KÖZLEMÉNY Berhida Város Helyi Választási Iroda (HVI) vezetőjeként a 2019. október
RészletesebbenH A T Á R O Z A T I N D O K O L Á S
70.661-3/2010. szám Tárgy: Egyéni választókerületek számának, sorszámának és területének megállapítása Balassagyarmat városban az egyéni választókerületek számát 8 egyéni választókerületben állapítom meg,
Részletesebben2004. évi XCII. törvény. a választási eljárásról szóló évi C. törvény módosításáról1
http://www.complex.hu/kzldat/t0400092.htm/t0400092.htm 2004. évi XCII. törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról1 1. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a
RészletesebbenBorsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ELNÖKE 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-713 Telefax: (46) 352-525 E-mail: tvb@hivatal.baz.hu III-1872-6/2019. a Borsod-Abaúj-Zemplén
RészletesebbenA Semmelweis Egyetem. Rektorának
A Semmelweis Egyetem Rektorának R/3/2017. (IX. 07.) számú határozata a Pető András Kar szenátusba delegált képviselői megválasztásának eljárási rendjéről [Az R/4/2017. (IX.14.) számú rektori határozat
RészletesebbenAMIT A OKTÓBER 3-ÁRA KITŰZÖTT VÁLASZTÁSOKRÓL TUDNI KELL avagy a helyhatósági választásokra vonatkozó szabályok áttekintése
AMIT A 2010. OKTÓBER 3-ÁRA KITŰZÖTT VÁLASZTÁSOKRÓL TUDNI KELL avagy a helyhatósági választásokra vonatkozó szabályok áttekintése Tisztelt Érdeklődő Választópolgárok! Jelen tájékoztatónkat oktatóanyagnak
RészletesebbenAz OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldötteinek és pótküldötteinek választási rendjéről szóló szabályzata. Hatályos március 19.
Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár küldötteinek és pótküldötteinek választási rendjéről szóló szabályzata Hatályos 2013. március 19. napjától LEBONYOLÍTÁSI SZABÁLYZAT Az OTP Önkéntes Kiegészítő
RészletesebbenMAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGI
MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGI VÁLASZTÁSOK Szalayné Sándor Erzsébet: A 2014. évi választások a magyarországi nemzetiségekért felelős biztoshelyettes szemszögéből 1. Bevezető gondolatok A 2014. év nagy jelentőséggel
Részletesebben45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás
45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenA választási rendszer
A választási rendszer A választási rendszer arányosításáról 1 Azt az arányosítási modellt szeretném röviden ismertetni, melyet az SZDSZ 1996 tavaszán a hétpárti tárgyalásokon előterjesztett, és amely alapján
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
Részletesebben