Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok. Dr. Bencsik Beáta

Átírás

1 Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok Dr. Bencsik Beáta

2 Otoneurológia fogalma oto = fül, neuro = idegrendszer Az otoneurológia az egyensúlyozó szervrendszer vizsgálatával és betegségeinek kezelésével foglalkozó tudományterület. A vizsgált betegek panaszai: szédülés, halláscsökkenés, fülzúgás.

3 egyensúly - proprioceptív vizuális vesztibuláris - szédülés

4 Egyensúly rendszer labyrinthus egyensúlyideg vesztibuláris magvak vesztibuláris pályák: vesztibulocerebelláris, vesztibulospinális, vesztibulookuláris, vesztibuloretikuláris

5 Organum vestibulocochleare (halló és egyensúlyozó szerv) összetett érzékszerv, melynek lényegi része a tágabb értelemben vett labyrinthus primitív vízi gerincesek áramlásregisztráló érzékszervének származéka fejlődés során egyik részéből más működésű idegszervekkel kiegészülve» egyensúlyozó szerv másik része» hallószerv

6 Csontos labyrinthus labyrinthus osseus tornác vestibulum csontos ívjáratok canales semicirculares ossei csiga cochlea

7 Hártyás labyrinthus labyrinthus membranaceus tömlőcske utriculus zsákocska sacculus hártyás ívjáratok ductus semicirculares csigavezeték ductus cochlearis

8 VIII. agyideg és lefutása agyi kilépés: híd-hídkarok átmeneténél, együtt fut: n. faciális n. cochleovestibularis n. intermedius ( n. faciális érző és praeganglionaris vegetatív gyökere) durai kilépés: porus acusticus internuson át > meatus acusticus internusba belső hallójárat felső-hátsó része: pars vestibularis, dúca: ganglion vestibulare (Scarpae) első-alsó része: pars cochlearis, dúca: ganglion spirale

9 belső hallójárat fenekét csontléc 4 egyenlőtlen részre osztja, melyekből egy vagy több csatorna nyílik: felső,elülső,medialis: area facialis felső,hátsó,laterális: area vestibularis superior n.utriculoampullaris - n.utricularis - n.amp.anterior - n.amp.lateralis alsó,hátsó,lateralis: area vestibularis inferior - n.saccularis area vestibularis posterior - n.amp.posterior alsó,elülső,medialis: area cochlearis - n.cochlearis két hátsó quadráns a maculae cribrosának felel meg

10 Vesztibuláris magvak nyúltvelőben a IV. agykamra mélyén találhatók receptorokból elvezető bipolaris neuronok sejtjei alkotják vestibularis információk elsődleges feldolgozását végzik vestibularis magvakból pályák indulnak a különböző idegrendszeri struktúrákhoz nucleus medialis ( Schwalbe ) nucleus superior ( Bechterew ) nucleus lateralis ( Deiters ) nucleus descendens spinalis ( Roller )

11 Vesztibuláris pályák vestibularis magvakból bonyolult pályarendszerek : - vestibuloocularis (fasciculus longitudinalis medialis) - vestibulocerebellaris - vestibulospinalis - formatio reticularishoz - archicerebellumhoz (flocculushoz és nodulushoz) - extrapyramidiumhoz - vegetatív központokhoz - temporalis lebenyhez kérgi representatio részben átfedi a hallókérget, részint annak közelében helyezkedik el

12 A.vertebrobasilaris: AB AICA AV AL AV: a.vertebralis AB: a. basilaris AICA: a. cerebelli inf. anterior AL: a. labyrinthi

13 Arteria labyrinthi ágai art.labyrinthi a.spir.mod. a.cochl.communis a.vestib.anterior a.vestib.post. a.vestibulocochl. ramus cochl.

14 Macula ( utriculus, sacculus ) virágágyszerű hámmegvastagodás stereociliumok hámsejt (szőrsejt) egyik szélén 9+2 tubulus (szabályos belső szerkezet) > kinocilium otholit membránban: otoconia (mészkristály)

15 Crista (canales semicirculares) ampullában félhold alakú, sáncszerű megvastagodás az ívjárat domború oldaláról cupula - kocsoanyaszerű anyag, cristán tapad, ellentétes oldalt is eléri 1-1 kinocilium azonos oldalon van: crista amp.ant.és post.-ban > ívjárat felé crista amp.lat.-ban > utriculus felé

16 Vesztibuláris végkészülék működése stereociliumok és kinociliumok egyik irányba hajlása: depolarisatio, ellentétes irányba hajlása: hyperpolarisatio nyugalmi helyzet: nyugalmi frekvenciával akciós potenciál sorozat generálása az egyensúlyidegben depolarisatio növeli, hyperpolarisatio csökkenti a központ felé haladó ingerület frekvenciáját

17 Macula működése (utriculus,sacculus) linearis gyorsulás érzékelése mészkristályok a linearis gyorsulás irányának, illetve a gravitációs erőnek megfelelően deformálják a maculák szőreit az elhajlás mértékét érzékeli az otolith apparátus vizsgálata: helyzeti nystagmus vizsgálata

18 Crista működése (félkörös ívjáratok) szöggyorsulás érzékelése ívjáratok működése a folyadékok tehetetlenségén alapszik ívjárat síkjában történő fejforgatáskor a testhez viszonyítva az ívjárat folyadéktartalma elmarad > cupula elhajlik cupula elhajlása > idegrendszerben mint szöggyorsulás érzékelődik ha a stereociliumok a kinocilium irányába hajlanak az impulzusszám nő, ellenkezőleg csökken lateralis ívjáratokban ampulla felé irányuló (ampullopetalis) endolymphaáramlásra impulzusszám nő, ellenkező (ampullofugalis) irányú áramlásnál csökken másik két ívjáratban a helyzet fordított vizsgálata: helyezési nystagmus, kalorikus reakció, forgatásos vizsgálat

19 sagittalis ívjáratok kivételével a két labyrinth antagonista működésű két oldal ellentétes hatása dinamikus egyensúlyt tart fenn egyik oldal izgalmi tünetét a másik oldal kiesése is kiválthatja hat az izomtónusra: egyik oldali labyrinth kiesése (másik oldal maximális izgalma) esetén az izomtónus jellegzetes eltolódást mutat, ez a szemizmok koordinációjában is mutatkozik kiesés irányába félredőlés, félrejárás, félremutatás, nystagmus lassú fázisa > harmonikus tünetegyüttes

20 Nystagmus Akaratunktól független, ritmusos szemmozgás. Lassú és gyors komponense van.

21 jobbra fejfordításkor > endolympha balra mozdul > jobb oldalon ingerlés (ampullopetális) > bal oldalon gátlás (ampullofugális) > központi egyensúly megbomlik > szemmozgató magok felé ingerület > szemgolyó lassan balra fordul (gátlás irányába) > agytörzsben kompenzatio > szemgolyók középvonalba visszarántása > gyors komponens

22 Nystagmus alapja: vestibuloocularis reflex feladata: látótér stabilizálása komplex két fázisból álló szemmozgás: elsődleges lassú fázisból és másodlagos, kompenzatorikus gyors fázisból áll irányát történeti okokból gyors fázis irányáról nevezzük el intenzitása: I.fokú: csak a gyors komponens irányába tekintve látható II.fokú: egyenesen előre tekintéskor is látható III.fokú: lassú komponens irányába tekintve is látható ívjáratok izgalma saját síkjában fellépő nystagmust okoz

23 Otoneurológia cochleovesztibuláris rendszer vizsgálata Szubjektív panaszok objektív vizsgálatának kényszere Indirekt vizsgálati lehetőség Egy-egy vizsgálati módszer a cochleovesztibuláris rendszer egy-egy részét tudja feltérképezni mozaik eredmények, melyeket az otoneurológus szintetizál, sokszor társszakmák kollegáival együtt Otoneurológiai laborok felszereltsége különböző eredmények nehezen összehasonlíthatóak

24 Fő kérdés: centrális vagy perifériás eltérés van-e? Perifériás Nem a központi idegrendszert érinti, hanem leggyakrabban a belsőfület. Centrális A központi idegrendszert érinti (nagyagy, kisagy, agytörzs). IDŐIGÉNYES!

25 Otoneurológiai vizsgálat részei Anamnézis felvétel Fül-orr-gégészeti vizsgálat - dobhártya vizsgálata Hallás vizsgálata Vesztibuláris rendszer vizsgálata Statokinetikus próbák (vestibulospinalis tesztek) Spontán nystagmus (vestibulo-ocularis tesztek) Provokációs tesztek: Pozícionális nystagmus Követő szemmozgások Kalorikus ingerlés Forgatásos ingerlés Fej-impulzus teszt VEMP Szubjektív vizuális horizontális

26 Anamnézis felvétel Előző betegségek: keringési betegségek, fokozott folyadékretencióra hajlamosító állapotok, gyógyszerszedés, előzetes fülbetegségek, idegrendszeri betegségek, nyakcsigolya betegségek Szédülés jellege: forgás, dőlés, bizonytalanság, liftező érzés, megbillenés, tartós egyensúlyzavar Szédülés időtartama: másodpercek, percek, órák, napok, hetek, állandósult Egyszeri ismétlődő rohamok Kísérő tünetek: halláspanasz, fülzúgás, fülfolyás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, fejfájás

27 Dobhártya dobhártya perforáció ép dobhártya

28 Hallás vizsgálata tisztahang küszöb audiometria

29 tympanometria Hallás vizsgálata stapedius reflex

30 Vesztibuláris rendszer vizsgálata Statokinetikus próbák (vestibulospinalis tesztek) Spontán nystagmus (vestibulo-ocularis tesztek) Provokációs tesztek: Pozícionális nystagmus Követő szemmozgások Kalorikus ingerlés Forgatásos ingerlés Fej-impulzus teszt (Halmágyi) VEMP Szubjektív vizuális horizontális

31 Statokinetikus próbák /vesztibulospinális pályarendszer/ Romberg (1848.) Nehezített Romberg Babinski-Weil /vakjárás/ Bárány félremutatás Unterberger (1938.), Fukuda (1952.)

32 Vesztibulospinális reflexek vizsgálata és regisztrálása Craniocorpographia (CCG) Ultrahang vezérelt craniocorpographia (USCCG) Posturographia

33 Cranio - corpographia (CCG) Claussen 1968.

34 Craniocorpográfia domború tükör polaroid fényképezőgép sisak, égők a beteg fején és vállán A polaroid kamera a tükröt fényképezi, amelyben látszanak a betegre erősített égők.

35 Romberg teszt (standing test) 1-3 percig csukott szemmel állás Hosszanti elmozdulás (cm) Laterális elmozdulás (cm) Unterberger teszt (stepping test) lépés/perc csukott szemmel Hosszanti elmozdulás (cm) Laterális elmozdulás (cm) Törzs elmozdulás ( ) Elmozdulási szög ( )

36 perifériás károsodás (közepes deviáció balra) kombinált károsodás (súlyos deviáció jobbra, közepes ataxia) centrális károsodás (nem deviál, enyhe ataxia)

37 Comp-US- CCG

38 Comp-US-CCG

39 Unterberger teszt Zöld = laterális és a hosszanti elmozdulás normál határa Kék félkör = test elmozdulási szög normál határa ( angular deviation ) kis félkör = törzs elmozdulási szög normál értékhatára ( body spin)

40 kombinált lézió H.A. ff.: 58év T.A. ff.: 53év

41 Postulographia

42

43

44 Nystagmus vizsgálata szabad szemmel Frenzel szemüveggel (bulbust nagyítja, megvilágítja, fixációt lehetetlenné teszi) nystagmographiás regisztrálás

45 Frenzel szemüveg

46 Pozícionális nystagmus Nystagmus vizsgálata - provokáció

47 Inger: hallójárat csontfalának melegítése vagy hűtése Kalorikus ingerlés Endolympha-áramlás VIII.agyideg ingerületbe jön Egyensúlyközpontok ingerületbe kerülnek Gerincvelő: dőlés Vegetatív tünetek Szemmozgató izmok működnek Szemmozgató központok ingerületbe kerülnek Válasz: nystagmus jön létre

48 Nystagmus vizsgálata-provokáció kalorikus ingerlés Fekvő helyzetben: Dix-Hallpike-Fitzgerald (400 ml 30 o C ill. 44 o C víz) Levegővel (25 o C és 50 o C levegő, 40 sec., 5 liter/perc)

49 A kalorikus ingerlés alapelvei Meleg inger az ingerelt fül felé csapó, hideg inger ellentétes irányú nystagmust provokál. Ívjáratgyengeség: a beteg fül mind hideggel, mind meleggel csökkenten ingerelhető - perifériás lézió. Iránytúlsúly: az érintett oldal felé csapó nystagmusok egyik irányban élénkebbek (egyik oldali meleg, másik oldali hideg élénkebb) centrális lézió.

50 Nystagmus vizsgálata - regisztrálása Electronystagmographia (ENG) Számítógépes nystagmographia (CNG) Videonystagmographia (VNG) Photoelectronystagmographia (PENG)

51 A nystagmográfia elméleti alapja A szemgolyó dipólus: A cornea (szaruhártya) pozitív töltésű, a retina (szivárványhártya) negatív töltésű.

52 Kalorikus ingerlés vízzel (ENG)

53 Kalorikus ingerlés levegővel

54 Számítógépes nystagmographia (CNG)

55 Kalorikus ingerlés (ENG) Bal oldali ívjáratgyengeség SP JM BM JH BH

56 Pillangó séma, iránytúlsúly balra Jongkees formula: (JM+BH)-(BM+JH) JM+JH+BM+BH X 100= DP 0 = normál (40-60 ütés/30 sec) 1 = gátolt (40 ütés/30 sec alatt) 2 = emelkedett (60 ütés/30 sec felett)

57 CNG, pillangó séma Ép vesztibuláris rendszer

58 CNG, pillangó séma Jobb oldali perifériás károsodás

59 CNG, pillangó séma Centrális vesztibuláris károsodás

60 Nystagmus vizsgálata-provokáció videonystagmográfia (VNG)

61 Nystagmus vizsgálata provokáció Elektromos forgatószék

62 Fej-impulzus teszt vestibulo-ocularis reflexen alapul (VOR) külön vizsgálja a félkörös ívjáratokat inger: gyors, rövid váratlan fejfordítások - jobbra, balra - diagonálisan előre-hátra TESZT: szem fixálása hirtelen fejmozdítás 30 fokban: normális a szem fixáció nem változik kóros a szem oldal felé kitér, majd kompenzál a fixált irányba harmonikus tünetegyüttes esetén, specifikus teszt a centrális és perifériás lézió elkülönítésére, 91% megbízhatóság

63 Akut szédülés és harmonikus tünetegyüttes esetén: VOR kiesése: perifériás zavar megtartott VOR: centrális zavar stroke gyanú azonnali MR!

64

65 VEMP (kiváltott vesztibuláris myogen potenciál) sacculus vizsgálata csattanó hanginger ( click inger) azonos oldali tónusosan megfeszülő sternocleidomastoideus izomban potenciálok jönnek létre cochlearis hallásromlás nem befolyásolja vezetéses hallásromlás - csontvezetéses inger felső ívjárat dehiszcencia, Menière betegség, inferior neurinitis vesztibuláris, akusztikus neurinoma, SM

66 Szubjektív vizuális horizontális utriculus vizsgálata Pl. egy rúd (világító) vízszintesbe állítása egyoldali perifériás lézió esetén: a rúd beállítása a lézió felé dől az agyi centrum ellentétes irányú dőlésként érzékeli a helyzetetkompenzál: - fejet balra dönti - szem beálltása: szemgolyók felső pólusa balra rotál skew deviation - ehhez állítja be a rudat neuronitis vesztibuláris akut fázis, M.Menière gentamycin terápia

67 Harmonikus tünetegyüttes A dőlés, deviáció, félremutatás iránya ellentétes a nystagmus irányával. Perifériás vesztibuláris károsodás Diszharmonikus tünetegyüttes A dőlés, deviáció, félremutatás iránya azonos a nystagmus irányával. Centrális vesztibuláris károsodás

68 További vizsgálatok otoakusztikus emisszió elektrofiziológiás vizsgálat: elektrocochleographia, BERA, MLR, VEP, EEG belgyógyászat, szemészet, neurológia, rheumatológia,psychiátria labor Carotis-vertebralis Doppler, transcraniális Doppler szív UH képalkotó vizsgálatok: CT, MRI, MRA, SPECT, angiographia

69

70 Traumák: Infekciók: Perifériás vesztibuláris károsodást okozó betegségek Keringészavarok: Daganatok: Egyéb: Piramiscsont-törés Perilympha-fistula Neuronitis vestibularis Herpes zoster oticus Labyrinthitis Ictus vestibulocochlearis Neurovascularis compressio Vestibularis schwannoma Méniére betegség Benignus paroxysmalis pozícionális vertigo (BPPV) Postoperatív szédülések Anaesthesia labyrinthi Hyperaesthesia labyrinthi

71 Centrális léziót okozó betegségek Vertebrobasilaris keringészavar Migrén Sclerosis multiplex Bármely egyéb neurológiai betegség, amely az agytörzset érinti: (traumák, gyulladások, tumorok, degeneratív, demyelinizációs folyamatok)