Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek"

Átírás

1 Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

2 Epidemiológia A szédülés az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb panasz átlagpopuláción belül az élettartam prevalencia: 25-40%, éves prevalencia: 20-30% prevalenciája az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik; nők körében gyakoribb sürgősségi ellátásban a vizitek 3.3%-ának vezető panasza betegek 74%-ában a szédülés krónikus vagy visszatérő

3 Etiológia 1. Nem-vesztibuláris lézió belszervi kórfolyamat (50%!) szomatoform pszichiátriai kórkép (20%) 2. Vesztibuláris lézió (30%) perifériás: labirint, vesztibuláris (VIII) ideg centrális: vesztibuláris magok, agytörzsi és cerebellaris összeköttetéseik

4 Szédülés hátterében álló belszervi kórfolyamatok gyakoriak, a szédüléssel járó esetek 50%-át teszik ki leggyakoribb okok: Preszinkopés szédülés ortoszatikus hipotenzió, vazovagalis preszinkope szívbetegségek, arritmiák Metabolikus zavar hipoglikémia hiperventilláció elektrolitzavar Hematológiai okok anémia, policitémia Intoxikáció gyógyszerek alkohol Multiszenzoros elégtelenség utazási betegség

5 Szédülés hátterében álló vesztibuláris kórképek szédüléssel járó esetek 30%-át teszik ki leggyakrabban előforduló kórképek: benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) cerebrovascularis kórkép: vertebrobasilaris ischémia/tia, cerebellaris vérzés migrénes vertigo neuritis vestibularis Meniere betegség sclerosis multiplex relapszus

6 Szédülés hátterében álló vesztibuláris kórképek ritka betegségek: bilaterális vesztibulopátia perilimfa fisztula és felső ívjárati dehiscencia szindróma labirint commotio és posttraumás vertigo, piramiscsont törés labirintitisz herpes zoster oticus (Ramsay-Hunt szindróma) acusticus neurinoma, kisagy-híd szögleti tumorok Szédülés hátterében álló szomatoform kórkép gyakori, összes szédüléses eset 20%-ában krónikus szubjektív szédülés/fóbiás poszturális vertigo

7 Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája Vesztibuláris rendszer élettani működése: detektálja a fej térbeli mozgásait térbeli mozgás érzékelése, téri tájékozódás fej-, testtartás, szemmozgások szabályzása zavartalan funkció esetén tudattalan működés

8 Egyensúly és a testtartás szabályzása Vesztibuláris Input Vizuális fejmozgás gravitáció Proprioceptív Output tekintet stabilizációja: vesztibulo-okuláris reflex (VOR) testtartás-szabályzás: vesztibulo-spinális reflex (VSR) multi-szensoros kortikális hálózat: térbeli tájékozódás tér reprezentációja vesztibuláris reflexek efferens kontrollja Szédülés, egyensúlyzavar: inkongruens szenzoros ingerek

9 Vesztibuláris rendszer anatómiája centrális rész perifériás rész

10 Perifériás vesztibuláris rendszer perifériás vesztibuláris rendszer részei: 1. labirint 2. nervus vestibularis labirint nervus vestibularis

11 Labirint labirint: 1. otolit aparátus 2. félkörös ívjáratok 1. otolit aparátus: fej lináris gyorsulásával (transzlációjával) járó erőhatás érzékelése érzékeli a fej térbeli elhelyezkedését a gravitáció erőbehatásához képest sacculus: vertikális irányú gyorsulás érzékelése utriculus: horizontális irányú gyorsulás érzékelése

12 Labirint labirint: 1. otolit aparátus 2. félkörös ívjáratok 2. félkörös ívjáratok: fej forgó mozgásainak érzékelése (szöggyorsulás)

13 Centrális vesztibuláris rendszer 1. vesztibuláris magok 2. agytörzsi, spinális és cerebellaris vesztibuláris összeköttetések: szemmozgató magok: vestibuloocularis reflex vestibulo-spinalis reflex cerebellaris kapcsolatok 3. talamokortikális kapcsolatok 4. autonóm idegrendszeri kapcsolatok 5. emocionális szabályzórendszer (limbikus rendszer, monoaminerg központok)

14 Vestibulo-ocularis reflex vestibulo-ocularis reflex (VOR): feladata: fejmozgások alatt a tekintet stabilizálása, fixációja biztosítja, hogy a fejmozgások alatt a környezetben megfigyelt tárgy képe mindig a retina foveájába (éleslátás helye) vetüljön a fej elmozdulását azonos sebességű és ellentétes irányú konjugált szemmozgás kíséri

15 Vestibulo-spinalis reflex vestibulo-spinalis reflex (VSR): izomösszehúzódás testünk egyensúlyának megtartásához a gravitációval szemben a test súlypontjának beállítása az alátámasztási felület viszonylatában egyensúlyozás, gyors feed back, anticipátoros korrekciós mozgás komplex testhelyzet fenntartása

16 Féloldali akut vesztibuláris lézió a perifériás vesztibuláris rendszer, az agytörzsi vesztibularis magok, az agytörzsi és cerebellaris vesztibularis összeköttetések léziójánál kialakuló klinikai kép: akut vesztibuláris szindróma akut vesztibuláris szindróma tünetei: szédülés, egyensúlyzavar térbeli mozgásérzékelés, téri tájékozódás zavara (kérgi percepciós működés) hányinger-hányás, verejtékezés, sápadtság, tachycardia vegetatív válasz (vesztibulo-autonom reflexek) fiziológiás félelem, pánik emocionális válasz (parabrachialis mag, limbikus rendszer, monoaminerg rendszer) nisztagmus, lateralizációs tünetek vesztibuláris reflexek (VOR, VSR), vestibulo-cerebellaris összeköttetések diszfunkciója

17 Centrális vesztibuláris kompenzáció féloldali akut vesztibuláris lézió: perifériás (labirint, n. vestibularis) centrális (agytörzs, kisagy) Akut vesztibuláris szindróma szédülés vegetatív tünetek félelem, szorongás otoneurológiai tünetek Centrális vesztibuláris kompenzáció = lézió indukálta KIR-i plaszticitás vesztibuláris panaszok, tünetek megszűnése

18 Szédülés panaszának kivizsgálása Szédülés panasza esetén a diagnózis alapjai: I. részletes anamnézisfelvétel II. fizikális vizsgálat III. kiegészítő eszközös diagnosztika: RR, EKG, rutin labor képalkotó vizsgálat elektronisztagmográfia kalorikus ingerléssel audiometria

19 Az anamnézis fő szempontjai van-e a szédülést kiváltó vagy fokozó tényező? fej-, vagy testhelyzet-változtatás váltja ki? ortosztatikus helyzetben lép fel? fej-, testhelyzetváltoztatásra fokozódik? spontán jelentkezik? specifikus szituáció, környezet, stressz váltja ki? milyen a szédülés időtartama, időbeli lefolyása? kezdete akut/szubakut? időtartama: mp.-ek/percek/órák/napok/hónapok? lefolyása: epizódikus szédülés (<24 h): egyetlen roham vagy isméltődő rohamok perzisztáló szédülés (>24 h)

20 Az anamnézis fő szempontjai van(nak)-e a szédüléshez társuló panasz(ok)? autonóm tünetek (hányinger-hányás, veretjtékezés, tachikardia) halláscsökkenés, fülzúgás, fülben teltségérzés fejfájás, foto-, fonofóbia agytörzsi lézióra utaló jel (kettőslátás, elkent beszéd, nyelészavar, arc-, végtag-zsibbadás, végtaggyengeség) elesés/járásbizonytalanság félelem társuló betegségek vaszkuláris rizikófaktorok migrén pszichiátriai kórkép szedett gyógyszerek életkor szédülés jellege: betegségspecificitása kicsi

21 Fizikális vizsgálat 1. nisztagmus, szemmozgások 2. vestibulospinalis próbák 3. egyéb neurológiai (agytörzsi, cerebellaris) kórjelek 4. Halmágyi-féle head impulse teszt

22 Nystagmus vizsgálata spontán nisztagmus: Frenzel szemüveg: kikapcsolja a vizuális fixációt tekintet tartása széli helyzetben: tekintésirányú nisztagmus: centrális vesztibuláris lézió, metabolikus eltérés, vagy gyógyszerhatás (antikonvulzív szer, altató, anxiolítikum) okozhatja enyhe fokú, horizontális, széli helyzetű, szimmetrikus nisztagmus normális lehet pozicionális nisztagmus vizsgálata

23 Nystagmus vizsgálata Perifériás vesztibuláris nisztagmus iránytartó: a tekintés irányától függetlenül a nisztagmus azonos irányú horizonto-rotatoros gyors komponens a lézióval ellentétes irányú vizuális fixáció gátolja pozicionális nisztagmus: Dix-Hallpike manőver, BPPV-ben rövid latenciával jelenik meg, 30 mp-en belül szűnik Centrális nisztagmus irányváltó/tekintésirányú: tekintés irányának változásával a nisztagmus iránya változik lehet tisztán vertikális, tisztán rotatoros, tisztán horizontális, lehet iránytartó horizontorotatoros is vizuális fixáció nem gátolja pozicionális nisztagmus: latencia nélkül jelenik meg, nem merül ki, irányváltó lehet

24 Vestibulospinalis próbák vizsgálata Bárány teszt: félremutatás vizsgálata standard és nehezített Romberg helyzet: vakjárás: Fukuda helybenjáró teszt: félredőlés vizsgálata félrejárás vizsgálata félrefordulás

25 Horizontális head-impulse (Halmágyi) teszt VOR patológiás válasz: korrektív (catch-up) szakkád; perifériás vesztibuláris lézióra utal (pl. vesztibuláris neuritisz) centrális lézió (pl. agytörzsi/cerebellaris stroke): normális válasz

26 Vesztibuláris tünetegyüttesek Perifériás vesztibuláris lézió egyirányú horizonto-rotatoros nisztagmus, gyors komponens a lézióval ellentétes irányú Centrális vesztibuláris lézió irányváltó vagy vertikális, de egyirányú horizonto-rotatoros nisztagmus is előfordulhat vestibulo-spinális próbákban lateralizáció a lézió irányába (nisztagmussal ellentétes irányba) patológiás head-impulse teszt vestibulo-spinalis próbákban nincs lateralizáció vagy a nisztagmussal megegyező irányú fiziológiás head-impulse teszt általában egyéb agytörzsi vagy cerebellaris tünet kíséri

27 Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV) Epidemiológia: prevalencia: / lakos Patomechanizmus: canalolithiasis (ritkán cupulolithiasis) 60-90%: hátsó félkörös ívjárat Klinikai megjelenés: rövid szédüléses rohamok, (forgó) időtartama: <30 másodperc a szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki (ágyban felülés, ágyban megfordulás, fej hátrahajtása, előrehajlás)

28 BPPV Diagnózis: pozícionális provokáció Dix-Hallpike manőver horizonto-rotatoros, az alul lévő fül irányába ütő nisztagmus rövid latenciával kezdődik <30 sec-en belül megszűnik

29 BPPV Kezelés: canalolith repoziciós manőverek Epley manőver Prognózis, kiújulás: Epley manőver: 80%-ban sikeres kiújulás: sikeres repozíciós manőver után 15-37%

30 Vertebrobasilaris stroke akut kezdetű, folytonos szédülés, napokon át tartó TIA: <24 óra 80%: vesztibuláris tünetek + egyéb agytörzsi/cerebellaris tünet 20% (?): csak nystagmus és nincs más agytörzsi vagy cerebellaris tünet a. labyrinthica keringészavara izolált belső fül ischémiát okoz: perifériás vesztibuláris tünetegyüttes és akut féloldali süketség jelentkezik életkor 65 év, stroke rizikófaktorok jelenléte, 2/3 férfi, korábbi stroke az anamnézisében

31 Vesztibuláris migrén migrén variáns a migrénes roham alatt szédülés jelentkezik a beteg anamnézisében mindig szerepel migrénes fejfájás fejfájás jelenléte inter- és intraindividuálisan változó típusos migrénes fejfájás ritka, általában enyhe tarkótáji fejfájás jelentkezik vagy nincs fejfájás a szédülést fej-, testmozgás gyakran fokozza (fejmozgással szembeni intolerancia) roham tartama: 5 perc-3 nap, leggyakrabban 1-2 óra a szédüléses roham visszatérően jelentkezhet

32 Vesztibuláris migrén migrén trigger faktorok előfordulhatnak társulhat foto-, fonofóbiával, ritkán vizuális aurával a migrénes esetek 10%-a nőkben gyakoribb (5:1) gyakran jelentkezik migrénes egyénekben postmenopausában hosszabb fejfájás-mentes periódus után Fizikális vizsgálat: általában nincs kórjel, de a roham alatt nisztagmus előfordulhat, ritkán fülzúgás is kíséri rohamok között negatív neurológiai státusz Terápia: nincsenek kontrollált tanulmányok, roham alatt tüneti kezelés, migrén profilaktikus terápia próbálható

33 Neuritis vestibularis feltételezett patomechanizmus: a vestibularis ganglionban perzisztáló HSV-1 vírus reaktivációja akut féloldali n. vestibularis léziót okoz a szédülés álatlában szubakut kezdetű (órák alatt alakul ki) általában heves, forgó szédülés és vegetatív tünetek jelentkeznek fizikális vizsgálat: perifériás vesztibuláris tünetegyüttes (nisztagmus, lateralizációs tünetek), nincs halláscsökkenés, nincs agytörzsi tünet lefolyás: 1-2 nap után a tünetek fokozatosan, spontán csökkennek (centrális kompenzáció), általában 7-10 nap alatt szűnik meg, hetekighónapokig még enyhe egyensúlybizonytalanság előfordulhat szinte soha nem ismétlődik

34 Meniere betegség (= endolympha hydrops) patofiziológia: endolimfa térfogata megnő, endolimfa-zsák feszülése, membarnózus labirint ruptura rohamokban jelentkező panaszok: (1) halláscsökkenés, (2) fülzúgás, (3) szédülés roham tartama: 2-3 óra, 24 óra nincs kiváltó faktor, a rohamok spontán, szabálytalan időközzel lépnek fel halláscsökkenés kezdetben reverzibilis, később reziduális deficit marad vissza fizikális vizsgálat: roham alatt horizonto-rotatoros nisztagmus, pozitív vestibulospinalis próbák; rohamok közt tünetmentesség audiometria: kezdetben halláscsökkenés az alacsony frekvenciákon

35 Meniere betegség (= endolympha hydrops) Tumarkin-féle drop attack: hirtelen elvágódás, földreesés - ritka középkorban kezdődik, férfi:nő 1 kezdetben féloldali, de évekkel később a másik fül is érintetté válhat a betegség idővel kiéghet terápia: 1. betahistine: histamine H1 agonista és erősebb H3 antagonista pontos hatásmechanizmus nem ismert rohammegelőző hatás, 3x48 mg dózisban, hatás kialakulása hetek alatt 2. transztimpanikus kortikoszteroid 3. transztimpanikus gentamicin

36 Krónikus szubjektív szédülés (= Fóbiás posturális vertigo; Szomatoform szédülés) Tartama, lefolyása: Krónikus, >3 hónap, folytonos vagy periodikusan visszatérő egyensúlybizonytalanság-érzés, szédülékenység (általában nem forgó), szinte minden nap jelentkezik Szomatoform: nincs a hátterében aktívan zajló neuro-otológiai kórfolyamat, kardiális ok, vagy más belszervi folyamat, traumás agyi sérülés; előfordulhat azonban megelőző lezajlott organikus vesztibuláris inzultus (elégtelen centrális kompenzáció) Trigger: mozgással szemben hiperszenzitivitás: saját mozgás, környezetben mozgás szédülést vált ki vizuális vertigo: összetett vizuális ingerkörnyezet provokálja/rontja a panaszokat (tömeg, bevásárlóközpont, komputermonitor olvasása)

37 Krónikus szubjektív szédülés (= Fóbiás posturális vertigo; Szomatoform szédülés) Pszichiátriai ko-morbiditás: szorongásos kórkép (pánik, fóbiás kórkép, generalizált szorongás, minor szorongás) depresszió neurotikus, vagy obszcesszív-kompulzív személyiségtípus kialakulhat megelőző organikus vesztibuláris betegség után is Megelőzés, kezelés: akut szédüléses roham idején a társuló szorongás csökkentése (gyógyszeres, edukáció) SSRI

38 Összefoglalás Kezdet Lefolyás, tartam Kiváltó faktorok Társuló speciális panasz Életkor, nem Társuló betegségek BPPV akut rövid, <30 mp.-es rohamok, ismétlődik fejhelyzetváltoztatás nincs gyakoribb idősebb életkorban és nők között nincs Krónikus szubjektív szédülés ált. nem akut perzisztáló, folytonos (ritkán rohamok), >3 hónap speciális környezet nincs bármely életkor, nők szorongás, depresszió, OCD Hátsó skála stroke akut folytonos, napok nincs agytörzsi/cerebe llaris érintettség >65 év, férfiak vaszkularis rizikófaktorok Vesztibuláris migrén akut visszatérő rohamok, 5 perc- 3 napok migrén kiváktó faktorai fejfájás, (fülzúgás),foto-, fonofóbia, vizuális aura nők migrén Meniere betegség akut visszatérő rohamok, 24 óra nincs fülzúgás, fülben teltségérzés, hallásromlás 5. évtized nincs Vesztibularis neuritisz szubakut folytonos, napok nincs nincs bármely nincs

Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb panasz: Élettartam prevalencia az átlagpopuláción belül: 20-30% (Mo.-on 2-3 millió beteg) a prevalencia

Részletesebben

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban

Részletesebben

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban

Részletesebben

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

A szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata A diagnózis alapjai: I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek:

Részletesebben

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban (anatómia, epidemiológia, differenciáldiagnosztika, pszichoszociális vonatkozások) Kötelező szintentartó neurológiaitanfolyam Pécs, 2017.02.20.-22. Szédülés

Részletesebben

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika

SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság szubjektív panasz, pontos leírása nehéz = testünk térbeli helyzetének kóros érzete

Részletesebben

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban

Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea 2017.02.22. Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban: gyakoriság differenciáldiagnosztika Epidemiológia: A szédülés

Részletesebben

BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. 1. Belszervi kórképek (50%): Etiológia: Preszinkopés szédülés ortoszatikus hipotenzió, vazovagalis

Részletesebben

Akut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged

Akut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged Akut szédüléses kórképek Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged MI A SZÉDÜLÉS? prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett:

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció

SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció

Részletesebben

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,

Részletesebben

Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika

Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben Komoly Sámuel egyetemi tanár TE KK Neurológiai Klinika szédülés nem-forgó forgó-vertigo szédülés nem-forgó Belgyógyászati bajok,

Részletesebben

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban

Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban (Bower-Croton, 1995) 7 793 gyerekből 34 érintett 34 = 0? A rendellenesség a vesztibuláris rendszer bármely szintjén felléphet Lehet: veleszületett, szerzett

Részletesebben

A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI

A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI dr. Barkóczy Judit A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI Megoszlás: perifériás vestibulopathia 50 % psychogen szédülés 10-15 % centrális okok: 10-15 % belgyógyászati betegségek:10-13 % ismeretlen eredetű 4-5

Részletesebben

Szédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)

Szédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki) Formái 1. Vertigo Systemás mozgás-élmény: forgás vagy

Részletesebben

Lujber László és a szerző engedélyé

Lujber László és a szerző engedélyé Szédülések diagnosztikája és kezelése Nagy Ferenc VI. érzék Békésy György 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért. Szédülések

Részletesebben

Szédülés. Magyar Tünde

Szédülés. Magyar Tünde Szédülés Magyar Tünde Szédülés A szédülés, mint forgó álmodozás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv

Részletesebben

Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella

Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika 2017 Előzmény E. Liveing, On megrim: sick headache and some allied health disorders: a contribution to the pathology of nerve storms,

Részletesebben

V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat

V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat Mi a nisztagmus, és hogyan vizsgálhatjuk? V./1.1. Spontán nisztagmus vizsgálata Nagyon fontos a spontán nisztagmus vizsgálata. A nisztagmus akaratunktól független

Részletesebben

Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei

Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei Szédülés, egyensúlyzavar (vertigo, dizziness): Egyik leggyakoribb panasz (nem csak a neurológiában) Prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett:

Részletesebben

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán

Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:

Részletesebben

S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E

S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat

Részletesebben

SZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. 2012 május 12

SZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. 2012 május 12 SZÉDÜLÉS DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA 2012 május 12 Budapest Áttekintés Beteg belép a háziorvosi rendelőbe szédüléses panaszokkal. Céltudatos

Részletesebben

MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN

MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN Dr. Ormos Gábor PhD ORFI Budapest 2014. 11. 14-15. A SZÉDÜLÉS AZ EGYIK LEGGYAKORIBB PANASZ Prevalencia: fiatal felnőttkorban 1,8% idős korban 30% (Sloane

Részletesebben

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. http- neurology.pote.hu

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. http- neurology.pote.hu Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája http- neurology.pote.hu Vertigo Dizziness Praesyncope Lighthaededness Dysequilibrium Postural instability Motion sickness Tériszony

Részletesebben

Lujber László és a szerző engedélyé

Lujber László és a szerző engedélyé SZÉDÜLÉSES KÓRKÉPEK, ENG A KLINIKAI GYAKORLATBAN dr. NÉMETH ADRIENN HALLÁS Hangvilla Szubjektív: audiológiai vizsgálatok: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok Objektív: OAE, BERA, CERA, ASSR, VEMP Stapedius

Részletesebben

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Dr. Harmat Kinga PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2018.03.14. Fül-orr-gégészeti betegségek BPPV neuronitis vestibularis Ménière-betegség (M.M.) bilateralis vestibulopathia labyrinthitis

Részletesebben

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-

A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi

Részletesebben

Dr. Magyar Tünde: Szédülés

Dr. Magyar Tünde: Szédülés Dr. Magyar Tünde: Szédülés A szédülés, mint forgó álmozgás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv

Részletesebben

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.

Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg

Részletesebben

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK

KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK Karosi Tamás B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Miskolc Anatómia Dobhártya Dobhártya sérülések Általános jellemzők:

Részletesebben

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika

Dr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Dr. Harmat Kinga PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2017.03.22. Fül-orr-gégészeti betegségek BPPV neuronitis vestibularis Ménière-betegség (M.M.) bilateralis vestibulopathia labyrinthitis

Részletesebben

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás 7. Az egyensúlyrendszer funkcionális anatómiája és élettana. A harmonikus és diszharmonikus vesztibuláris tünetegyüttes. 8. Az otoneurológia

Részletesebben

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén

Részletesebben

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás

Egyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás Labyrinthus Egyensúlyideg Vestibularis magvak Vestibularis pályák vestibulocerebellaris vestibulospinalis vestibuloocularis Vestibuloreticularis

Részletesebben

neuropathiák a gyakorlatban

neuropathiák a gyakorlatban neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra

Részletesebben

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu SZÉDÜLÉS (szédülékenység, vertigo együtt) a szédülés a fájdalom után a leggyakoribb

Részletesebben

Dariusz Klimczak: Key to the labyrinth

Dariusz Klimczak: Key to the labyrinth Izolált szédülést okozó hátsó skála területi stroke gyors, non-invazív,evidence-baseddiagnosztikai lehetősége: a stroke-szemüveggel szerzett hazai tapasztalataink Tamás T. László 1, Csányi Attila 2, Garai

Részletesebben

Meghívó. Tisztelt Kolléga!

Meghívó. Tisztelt Kolléga! Meghívó Tisztelt Kolléga! Értesítem, hogy a Kaposi Mór Oktató Kórház 2012. április 13-14-én a PTE ÁOK Neurológiai és Fül-Orr-Gégészeti Klinika részvételével a tavalyi rendezvény sikerére és nagy érdeklődésre

Részletesebben

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.

MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Eszméletvesztések. Janszky József. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Eszméletvesztések. Janszky József. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Eszméletvesztések Janszky József Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval IX-X agyideg fájdalommal járó kórképei: agyalapi tumorok és glossopharyngeus-neuralgia

Részletesebben

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK

AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011

Részletesebben

BETEGTÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Cinie 50 mg tabletta. szumatriptán

BETEGTÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA. Cinie 50 mg tabletta. szumatriptán BETEGTÁJÉKOZTATÓ - INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA Cinie 50 mg tabletta szumatriptán Mielott elkezdené szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót. Tartsa meg a betegtájékoztatót,

Részletesebben

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó

Részletesebben

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján

Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi

Részletesebben

Opponensi vélemény. Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról

Opponensi vélemény. Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról Pécs, 2016. szeptember 21. Opponensi vélemény Dr Tajti János A migrén kórfolyamatának vizsgálata című MTA doktori pályázatáról A szerző 159 oldalas doktori pályázatot nyújtott be, mely 18 közleményen alapul,

Részletesebben

SEGÉDANYAG: Laktóz-monohidrát, mikrokristályos cellulóz, kroszkarmellóz-nátrium, magnézium-sztearát.

SEGÉDANYAG: Laktóz-monohidrát, mikrokristályos cellulóz, kroszkarmellóz-nátrium, magnézium-sztearát. CINIE 100 MG TABLETTA Cinie 100 mg tabletta szumatriptán HATÓANYAG: 100 mg szumatriptán tablettánként (szumatriptán szukcinát formájában). SEGÉDANYAG: Laktóz-monohidrát, mikrokristályos cellulóz, kroszkarmellóz-nátrium,

Részletesebben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben

Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek

Részletesebben

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi

Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika http- neurology.pote.hu A szédülés ( egyensúlyzavar ) népbetegség

Részletesebben

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán

Affektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis

Részletesebben

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG

Max. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív

Részletesebben

A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)

A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés) A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés) Bitter István 2016. április 28. E két portré alkotója milyen kutyaképet tud rajzolni? Kezelés előtt Rosszullét az egyetem bejárata előtt

Részletesebben

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer

A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi

Részletesebben

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont

A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont ISSM definíció- 2014 Szexuális aktivitás során az ejakuláció állandóan vagy visszatérően bekövetkezik

Részletesebben

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek

A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

A neurózisok története napjainkig. I. A neurotikus állapotok általános leírása

A neurózisok története napjainkig. I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózisok története napjainkig I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis: coma adynamia spasmus vesania

Részletesebben

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,

Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka, Stroke Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek nincs más bizonyítható oka, mint az agy vérkeringésében kialakult kóros eltérés (WHO) Stroke

Részletesebben

AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA

AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA PTE ÁOK, V. évfolyam Pécs, 2014.04.23. Gyimesi Csilla I. Az epilepszia betegség felismerése definíció klasszifikáció differenciáldiagnózis II. Kivizsgálásának lépései III.

Részletesebben

Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.

Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány

Részletesebben

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika

Syncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Syncope: mi köze k a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval Parkinson kórban ritkán és a multiszisztémás atrófia

Részletesebben

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele

Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a

Részletesebben

Lujber László és a szerző engedélyé

Lujber László és a szerző engedélyé Dr Szirmai Ágnes Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika Pécs, 2013.09.09. 3 napon belül kialakult nagyothallás, amelyeknél 3 szomszédos audiometriás

Részletesebben

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam

Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék Szorongás szorult helyzetben, sarokban

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

Tinnitus Vertigo. Gerlinger Imre. PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs

Tinnitus Vertigo. Gerlinger Imre. PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs Tinnitus Vertigo Gerlinger Imre PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs. Te jó ég! Már megint itt van egy fülzúgós! Kevés ismeretanyag Időigényes management, nem azonnali és nem látványos

Részletesebben

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus

III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák. III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus III./3.2.3.3. Egyes dystonia szindrómák III./3.2.3.3.1. Blepharospasmus A blepharospasmus jellemzője a szemrést záró izomzat (m. orbicularis oculi) tartós vagy intermittáló, kétoldali akaratlan kontrakciója.

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása

A neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása A neurózisok története napjainkig I A neurotikus állapotok általános I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis:

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. április 18.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. április 18. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

A szorongásos kórképek. Bitter István november 29.

A szorongásos kórképek. Bitter István november 29. A szorongásos kórképek Bitter István 2017. november 29. Előzmények Neurózisok 1980 - APA: Diagnostic and Statistic Manual (DSM) III.: Szorongásos kórképek, szomatoform kórképek, étkezési zavarok, stb.

Részletesebben

A TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN

A TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN A TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN Bozóki-Beke Krisztina DE KK Belgyógyászati Intézet, Angiológiai Tanszék Intenzív osztály és Terápiás Aferezis részleg

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután

Újszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután Újszülöttkori görcsök Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens 2016. Április 7. Bókay délután BNO-kód : P90H0 Hivatalos név: Újszülöttkori görcsök Csoport: Újszülöttkori görcsök, A perinatális szakban keletkező

Részletesebben

Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok. Dr. Bencsik Beáta

Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok. Dr. Bencsik Beáta Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok Dr. Bencsik Beáta Otoneurológia fogalma oto = fül, neuro = idegrendszer Az otoneurológia az egyensúlyozó szervrendszer vizsgálatával és betegségeinek kezelésével

Részletesebben

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:

Az agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van: Szívvel a stroke ellen! - Háttéranyag Az agyi érkatasztrófa (szélütés) okai Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása

Részletesebben

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés)

GYERMEKGYÓGYÁSZAT Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés) Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés) Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció és alapvetõ megállapítások A koponya sérülései következtében funkcionális és

Részletesebben

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz

Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz www.printo.it/pediatric-rheumatology/hu/intro Reumás láz és sztreptokokkusz-fertőzés utáni reaktív artritisz Verzió 2016 1. MI A REUMÁS LÁZ 1.1 Mi ez? A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium

Részletesebben

Szerzők: Margittai Bernadett (1,2), Horváth Mónika (1,3), Bretz Károly (2), Tihanyi József (2), Fazekas Gábor (1) (1) Szent János Kórház,

Szerzők: Margittai Bernadett (1,2), Horváth Mónika (1,3), Bretz Károly (2), Tihanyi József (2), Fazekas Gábor (1) (1) Szent János Kórház, MOZGÁSKOORDINÁCIÓ ÉS EGYENSÚLYOZÓ KÉPESSÉG VIZSGÁLATA HAEMIPARETICUS BETEGEKEN Szerzők: Margittai Bernadett (1,2), Horváth Mónika (1,3), Bretz Károly (2), Tihanyi József (2), Fazekas Gábor (1) (1) Szent

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

Kérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA

Kérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA 1. Személyes adatok Kérdőív Név:. Születési dátum:.. KÓRHÁZ TAJ szám:... Nem: Rassz: férfi / nő indiai / ázsiai / fehér / fekete (a megfelelő aláhúzandó) ORVOS Képes-e a gyermek válaszolni a panaszaira,

Részletesebben

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs

Alvászavarok. Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs Alvászavarok Faludi Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás Labor Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK, Pécs Kardio- és cerebrovaszkuláris események fellépésének napszaki ingadozása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Részletesebben

Tyúk vagy tojás? Pék Tamás 2014.12.04.

Tyúk vagy tojás? Pék Tamás 2014.12.04. Tyúk vagy tojás? Pék Tamás 2014.12.04. terápia: Augmentin, Normaflore 12 éves fiú Panaszok megelőzően betegsége nem volt felvételét megelőzően 5 nappal belázasodott, 2 napig volt lázas fejfájás (kezdetben

Részletesebben

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE

Alvászavarok. (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE Alvászavarok (Alvásmedicína) Faludi Béla Neurológiai Klinika PTE Alvászavar (?) Következmények Terápia Másnapi hatások Alvás-ébrenlét ciklus zavara Aluszékonyság: gyakori, de az esetek többségében negligált

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót,

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

Bevezetés s a gyermek- pszichofarmakológi

Bevezetés s a gyermek- pszichofarmakológi Bevezetés s a gyermek- pszichofarmakológi giába Gádoros Júlia Vadaskert Kórház Budapest A kezdetek Bradley 1937 benzedrinkezelés ötvenes években megjelent antipszichotikumok és antidepresszívumok 1960-ban

Részletesebben

ASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest

ASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest ASZTMÁS-E A GYERMEK Dr. Kovács Lajos Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest ASZTMA BRONCHIALE Az asztma bronchiale a légutak krónikus gyulladása, ami az esetek többségében atópiás egyéneken

Részletesebben

Szomatoform zavarok. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs

Szomatoform zavarok. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs Szomatoform zavarok PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs Történeti vonatkozások Hystera vándorlása i.e. Egyiptom A hisztéria különböz és változó tünettana mögött az uterus vándorlása áll Paul Briquet * Sur

Részletesebben

Szomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok

Szomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok Szomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok Dr. PáliEszter EEI Gyermekpszichiátriai Szakrendelés és Gondozó,Pécs 1 Definició Ezekben akórképekben apszichés zavar útján, dönt en szomatikus tünetekben

Részletesebben

XII./1. fejezet: A fül daganata

XII./1. fejezet: A fül daganata XII./1. fejezet: A fül daganata XII./1.1. A külső fül daganatai XII./1.1.1. Praecancerosisok Cornu cutaneum Rendszerint idősebb egyének fülkagylóján képződik. 1. kép: Cornu cutaneum Keratoma senile Rendszerint

Részletesebben

Eszméletvesztés diagnózisa a távolból

Eszméletvesztés diagnózisa a távolból Eszméletvesztés diagnózisa a távolból Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Fülöp Eszter A syncope hirtelen jelentkező, átmeneti jellegű eszméletvesztés, amely során a beteg elveszti a posturalis

Részletesebben

Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és

Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok. Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és Disszociatív zavarok, traumával és stresszorral összefüggő zavarok Pécsi Tudományegyetem Mi a disszociáció? Az emlékezés, a tudat, a szenzoros és motoros működések egységének időszakos szétválása A disszociáció

Részletesebben

III./14.2. Acusticus neurinoma

III./14.2. Acusticus neurinoma III./14.2. Acusticus neurinoma Pálos Györgyi A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató az acusticus neurinoma tüneteit, illetve a betegség felismerésében és követésében fontos diagnosztikus és terápiás

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről Készítette: A Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium 1 A szédülés definíciója A szédülés a térérzékelésnek

Részletesebben

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót!

FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! FIGYELEM!!! Az alábbi dokumentum csak tájékoztató jellegű, minden esetben olvassa el a termék dobozában található tájékoztatót! BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA BETEGTÁJÉKOZTATÓ: INFORMÁCIÓK

Részletesebben

SCLEROSIS MULTIPLEX ÉS NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI

SCLEROSIS MULTIPLEX ÉS NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI SCLEROSIS MULTIPLEX KEZELÉSÉNEK ÉS GONDOZÁSÁNAK NAK GYAKORLATI SZEMPONTJAI Neurológusok és háziorvosok együttműködése neurológiai betegségek kezelésében és gondozásában Bors László PTE Neurológiai Klinika

Részletesebben