CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI
|
|
- Miklós Juhász
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ph. D Doktori értekezés tézisei CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI DR. SZIRMAI ÁGNES Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola Budapest, 2002, Neuropszichiátriai folyamatok neurobiológiai alapjai Témavezető: Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár Programvezető: Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár
2 2 Bevezetés A szédülés a különböző lokalizációjú fájdalmak mellett az egyik leggyakoribb, sokszor ijesztő tünet, amely a beteget orvoshoz viszi. A szédülő beteg kivizsgálásában nagy szerepe van az otoneurológusnak, illetve az otoneurológiai vizsgálatnak. Az otoneurológia szűkebb értelemben az egyensúlyrendszer vizsgálatát jelenti, tágabb értelemben azonban az otoneurológus foglalkozik a cochleovestibularis rendszer betegségeinek kivizsgálásával, kezelésével, a betegek gondozásával. Hazánkban az otoneurológia és a belső-fül kutatás fejlődése nagy múltra tekint vissza. Az otoneurológia a fülészet és a neurológia közötti határterületnek tekinthető. Az összetett latin szóban az oto a fül, a neurológia az idegrendszer tudományát jelenti, jelezve azt, hogy az egyensúlyrendszer betegségei fül- és idegrendszeri eredetűek egyaránt lehetnek Bár a beteg nagyon gyakran szédülésként jellemzi a panaszát, a szédülés definíciója mégis nehéz. Az otoneurológia tudománya a vestibularis eredetű szédüléssel foglalkozik. Az otoneurológus a beteg vizsgálata után választ adhat arra a kérdésre, hogy van-e a betegnek vestibularis eltérése? Az egyensúlyrendszeri történések során a vestibularis rendszer állapota változik, javul-, rosszabbodik, fluktuál. Ennek a folyamatnak egyik pontján vizsgálja az orvos az egyensúlyrendszert. A cochleovestibularis rendszer vascularis eltéréseinek vizsgálata nem könnyű feladat. A rendszert több érterület látja el, ezen erek lefutásában sok a szöglettörés, és az anatómiai variáció. Nincs specifikus vascularis otoneurológiai tünet, és a vestibularis rendszer állapota nagyon sokszor változik a betegség lefolyása során óta végzek elektronystagmographiás vizsgálatokat a Semmelweis Egyetem Fül- orrgégészeti és Fej-Nyaksebészeti klinikáján. A kezdeti időszak a vizsgálati metodika kialakításával telt, jelenleg már standardizált vizsgálati protokoll szerint folyik a betegek ellátása. Értekezésem témájául az utóbbi 3 évben klinikánkon megvizsgált 45 év 64 éves korú cerebrovascularis betegek adatainak a feldolgozását választottam A nehézségek és kétségek ellenére rendkívül fontos ezen szédülő betegek állapotának a felmérése, hiszen a kisebb vascularis eltérések is munkaképtelenséghez, az életminőség nagyfokú romlásához vezethetnek. A kicsi vascularis eltérések megfelelő kezelése mellett megelőzhetők a nagyobb, életet veszélyeztető cerebrovascularis történések. Munkám célja az volt, hogy azokon a betegeken keressek objektiválható tüneteket, akiken még neurológiai góctünetek nem jelentkeznek. A cochleovestibularis rendszer erei semmilyen metodikával nem hozhatók látótérbe, így a funkció vizsgálatából és az egyéb leletekből következtethetünk
3 3 a vascularis eredetre. A vertebrobasilaris érrendszer területén kialakult kisebb-nagyobb ischaemia gyakran tehető felelőssé különböző centrális és perifériás vestibularis károsodásokért. Az ischaemia sokszor a centrális és perifériás vestibularis tünetek kombinációját hozza létre. Az art. labyrinthi elülső vestibularis ága, mely a labyrinthus felső részét látja el, különösen sérülékeny és érzékeny az ischaemiára. A Willis kör megjeleníthető MR angiographiás képeken, de az arteria labyrinthi (vagy arteria auditiva interna ) dimenziói túl kicsik, így ez nem hozható látótérbe. A Willis kör ereinek nagyon sok fejlődési variációja ismeretes, amelyek perfúziós zavart okozhatnak. Mindezen áramlási zavarok mind a vestibularis végkészülék, mind a centrális struktúrák perfúziós zavarát létrehozhatják. Cochleovestibularis szempontból féloldali halláscsökkenést, fülzúgást, és különböző jellegű vestibularis eltéréseket írtak le, több szerző által közölt esetekben a végkészülék kalorikusan ingerelhetetlen, és típusos perifériás elváltozásokat is írtak már le hátsó scalai infarctus következtében. A csökkent vérellátás azonban nem mindig mutatható ki képalkotó eljárással. Sokszor a típusos klinikum, fejfájás, látászavar, szédülés igen kifejezett, mégsem jelennek meg a lacunák az agytörzsben. Ezekben az esetekben kiemelt jelentőségűek azok a vizsgálatok, melyek az organikus eltérést igazolják. A cochleovestibularis vizsgálatok során észlelt eltérések, az agytörzsi kiváltott válasz kóros volta diagnosztikus értékű lehet. A centrális vestibularis károsodások jelentős hányada vascularis eredetű. Az elektronystagmographia mutathat olyan eltéréseket, mely szerepet játszhat a korai diagnosztikában. Nagyszámú beteg feldolgozása során a termikus ingerlésre kiváltódó nystagmus többféle rendellenességet mutatott, úgymint fokozott reakció, szimmetrikus csökkenés, iránytúlsúly, ívjáratparesis egyaránt előfordult a beteganyagban. Normális kalorikus reakció csak kevés esetben fordult elő. Ezen szerteágazó tünetek alapján nagyon nehéz megmondani, milyen is a cerebrovascularis betegek otoneurológiai vizsgálatának a lelete. Pedig bármilyen nehéz is, tudnunk kell a választ, mivel a kisebb vascularis eseményeket követően nagyobb, esetleg fatális érkatasztrófák is következhetnek. A bizonyított basilaris elzáródást megelőzően a leggyakoribb tünetek a stroke előtt a vertigo, nausea és a fejfájás. A betegek harmadában jelentkeztek ezek a megelőző tünetek, a legtöbb betegben hetekkel vagy napokkal a stroke előtt. Az ischaemiás elváltozások vagy hemodinamikailag szignifikáns szűkületet létrehozó atherosclerosis talaján, vagy kisér-elváltozások talaján jönnek létre. Mindezen kisérelváltozásokra hajlamosítanak a rizikófaktorok, a hosszan tartó hypertonia, a diabetes
4 4 mellitus, és a hypercholesterinaemia. Befolyásolható faktorok közé tartozik a beteg egészséges, vagy egészségtelen életmódja (obesitas, testmozgás hiánya), étkezési szokásai, (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerek, esetleges gyógyszerszedés (pl. orális anticoncipiensek). Bizonyos anamnesztikus adatok is fokozott kockázatot jelentenek, mint például a családban halmozódó érbetegségek vagy a beteg kórelőzményében előfordult érbetegség. Általánosan ismert kockázati tényezők a hypertonia, a diabetes, thrombocytosis, polycithaemia, emelkedett fibrinogén, emelkedett vérlipidek, szívbetegségek, migrén. Rizikófaktorok halmozódott előfordulása fokozott kockázati tényezőt jelent. A véralvadási zavarokra, thrombosisra hajlamosító tényezők is rizikófaktorként szerepelnek. Az ismert migrénes fejfájás, főként a komplikált migrén gyakran tekinthető rizikófaktornak. Két jól elkülöníthető formájú szédüléses migrén fordul elő. Az egyik a basilaris, vagy vertebrobasilaris migrén, tarkótáji fejfájással, forgó szédüléssel, vegetatív tünetekkel. Ezek a tünetek a migrénes fejfájásos roham alatt fordulnak elő. Ez a rosszullét nagymértékben emlékeztet a vertebrobasilaris TIA-ra. A szédüléses migrén másik típusa az un vestibularis migrén. Az érintett betegek féloldali fejfájásos rohamoktól szenvednek, mely fény-és zajérzékenységgel, gyakran hányingerrel jár. A rohammentes időszakban a beteg szédülékeny, majd a roham aurájában néhány perces forgó szédülést panaszol. A betegek anamnézisében gyakori a mozgásbetegség. A basilaris migrén nem mindig jóindulatú, előfordulhatnak ismétlődő stroke epizódok. Állatkísérletes adatok szerint a számos metodikai nehézség ellenére igazolható volt, hogy az art. vertebralis occlusióját követően a vascularis károsodás a cochleában és az agytörzsben együtt jött létre, de kifejezettebb volt az agytörzsben, mint a cochleában. Kísérletes AICA elzáródásban a nucleus cochlearis és vestibularis véráramlása 50%-kal csökken a normál kontrollhoz képest, az ellenoldalhoz a nucleus. cochlearis és a nucleus. vestibularis vérátáramlása különböző mértékben csökken, ez valamilyen kollaterális keringési mechanizmusra utal. Az AICA occlusiójakor a vestibularis magok vérellátásuk harmadát vesztik el, míg a cochlearis magok a felét. Más ischaemiás modell alapján viszont úgy tűnik, hogy a félkörös ívjáratok lényegesen érzékenyebbek az ischaemiára, mint a hallószerv. Az agyi keringést nagymértékben befolyásolja a CO 2 parciális nyomása; a hypercapnia tágítja az ereket. A cerebrovascularis betegségekben a vestibularis vizsgálatokat nemcsak a vestibularis tünetek nagyfokú változékonysága teszi nehézzé, de a különböző otoneurológiai laboratóriumokban különböző vizsgálati metodikákat, és értékelő rendszereket alkalmaznak.
5 5 Kiemelt jelentőségű a vestibulo-ocularis reflex (nystagmus) regisztrálása. A spontán nystagmus regisztrálásán túlmenően minden otoneurológiai laboratórium alkalmaz provokációs vizsgálatokat. Ezek a provokációs vizsgálatok részben az oculo-motoros rendszert vizsgálják valamilyen formában, részben a labyrinthus működőképességét vizsgálja, endolympha- áramlás provokálásával.a kalorikus ingerlés az egyik leghasznosabb vizsgálómódszer az otoneurológus kezében. Ha a külső hallójáratot a testhőmérséklettől 7 fokkal eltérő vízzel vagy levegővel melegítjük, vagy hűtjük, un. kalorikus nystagmus jön létre. A kalorikus ingerlésnek többféle technikája ismeretes. A külső hallójárat vizes ingerlésének vannak hátrányai, ezek kiküszöbölhetők a levegővel történő ingerléssel. A legtöbb számítógépes értékelőprogram a nystagmus legjellemzőbbnek tartott adatát, a nystagmus lassú fázisának sebességét automatikusan ki is számolja. A normális lassú fázis sebesség munkacsoportonként és vizsgálati metodikától függően változó. Normálisan a két hideg és két meleg ingerre létrejött nystagmus amplitúdója, frekvenciája, időtartama nagyjából egyenlő. A megengedett oldaldifferencia általában 25 % körül. Ívjáratparesisről beszélünk, ha az egyik oldal vagy mindkét oldali labyrinthus ingerelhetősége hideggel és meleggel is csökkent. Általában perifériás károsodásokra jellemző. Az iránytúlsúly jelensége látható centrális károsodásokban. Ekkor az egyik irányba a nystagmus -reakciók sokkal kifejezettebbek (az egyik oldali hideg és a másik oldali meleg ingert követő nystagmus élénkebb). Klinikánkon óta végzünk rutinszerűen elektronystagmographiás vizsgálatokat, 1997 óta számítógépes nystagmographiás rendszer segítségével. Az értekezés célkitűzései Vizsgálni kívántam, hogy az otoneurológiai vizsgálat milyen segítséget adhat a neurológusnak a cerebrovascularis betegség diagnosztikájában. Ennek során a következő kérdésekre kerestem a választ: 1. Alkalmas-e az elektronystagmographiás metodika és az otoneurológiai vizsgálat a vestibularis rendszeri változások monitorozására? A vestibularis rendszer változásait a kétoldali süketség miatt cochlearis implantációra került betegeken tanulmányoztam. A cochlearis implantáció kétoldali süketségben szenvedő betegek rehabilitációjára alkalmas eljárás. A cochlearis implantátum olyan elektronikus eszköz, mely a külső hangforrásból érkező hangok bizonyos, egy, vagy több előre meghatározott frekvenciájának akusztikai energiáját elektromos stimulussá alakítja, és közvetlenül a hallóidegre, ill. a ganglion
6 6 spirale sejtjeire továbbítja. Tisztázni kívántam, hogy hogyan hat a cochlearis implantáció a vestibularis ingerelhetőségre az operált és a kontralaterális oldalon? 2. Melyek azok a tényezők, rizikófaktorok, melyek szédüléses betegségre hajlamosítanak. Megegyeznek -e ezek a cerebrovascularis betegség általános rizikófaktoraival, vagy van-e valamilyen egyéb tünet, panasz vagy betegség, amely szóbajöhet rizikófaktorként. Mennyire befolyásolják a szédülést az éghajlati, táplálkozási, és életviteli tényezők? 3. Figyelembe véve a szédüléses migrén rizikófaktor jellegét a cerebrovascularis betegségekre, vizsgálni kívántam a migrénes rohamban észlelhető vestibularis rendszeri elváltozások jellegét és reverzibilis voltát. 4. Megvizsgáltam, hogy milyen otoneurológiai eltérések, elektronystagmographiás abnormalitások ismerhetők fel a cerebrovascularis betegek esetében. Tisztázni kívántam, hogy ezek az eltérések mennyire felelnek meg az egyéb diagnosztikus értékű vizsgálatok eredményeinek. A betegek cerebrovascularis betegségük igazolása céljából természetesen részletes kivizsgáláson estek át. 5. Hogyan változik cerebrovascularis betegségekben a kórlefolyás során a vestibularis rendszer állapota? A betegek egy részének után követésével választ kerestem arra, hogy a vestibularis rendszer változásának megállapíthatók-e törvényszerűségei. 6. Ismert tény, hogy a hypercapnia vasodilatációt okoz, ezért hatására az agyi vérátáramlás fokozódik. Célul tűztem ki, hogy megvizsgáljam, hogy a hypercapnia hogyan befolyásolja a vestibularis rendszer működését. Ki kívántam dolgozni, a hypercapnia vestibularis hatásainak vizsgálati metodikáját, és vizsgáltam, hogyan lehet ezt a klinikumban esetleg alkalmazni. Anyag és módszer A betegek részletes anamnézis-felvételt követően általános fül- orr- gégészeti vizsgálaton majd a vizsgálatot részletes audiológiai vizsgálaton estek át (hallásküszöb, dobüregi nyomásmérés, stapedius reflex vizsgálatot végzünk, ipsi- és kontralaterális ingerléssel). A hallásvizsgálatot követően kerülhet sor a tulajdonképpeni vestibularis vizsgálatra. A vizsgálatot a spontán nystagmus vizsgálatával kezdjük, Frenzel szemüveggel és ENG regisztrálással is. Ezt követően vizsgáljuk a vestibulo-spinalis reflexeken alapuló un, statokinetikus próbákat. A mindennapi gyakorlatban a Romberg próbát, a Bárány félre félremutatást, és a vakjárást vizsgáltuk minden betegen. A vizsgálat további lépése a pozícionális nystagmus vizsgálata. Ezt technikai okokból Frenzel
7 7 szemüveg alatt vizsgáljuk, mivel a betegre ragasztott elektródák nem tűrik a beteg intenzív mozgatását. A mindennapi gyakorlatban az un Causse nystagmust, a helyezési nystagmust vizsgáljuk, ill. a Hallpike manővert végezzük el. A szemmozgató rendszert már elektronystagmographiás regisztrálás mellett vizsgáljuk, mivel szabad szemmel csak nagyon durva eltérések láthatók. A szemmozgató rendszer vizsgálata előtt azonban a spontán nystagmust regisztráljuk. A labyrinthus hőingerléses vizsgálatok közül a levegővel történő kalorikus ingerlést választottuk. A betegek a vizsgálatot jól tűrik. A vizsgálat teljes időtartama a beteg tájékoztatásával, anamnézis felvétellel, audiometriával együtt átlagosan kb. 1,5-2 óra, a nystagmographia időtartama átlagosan perc. Kétoldali süketségben szenvedő betegeken vizsgáltuk a cochlearis implantáció hatását a vestibularis működésre. Ezen betegeken a pre-és postoperatív vizsgálat is a számítógépes ENG-vel történt. Vertiginosus migrénes betegeket vizsgáltunk annak kimutatására, hogy a vestibularis rendszer milyen változásokat mutat a migrén következtében. Egy beteg kivételével, akinek a roham alatt tartós hányása volt, az ENG vizsgálatok a fejfájásos roham alatt történtek. Az elektronystagmographiás vizsgálatokat későbbiekben rohammentes periódusban megismételtük. Egy év alatt klinikánkon otoneurológiai ambulanciáján szédülés miatt vizsgálaton megjelenő 45- és 64 év közötti korú, 99 beteg kérdőíves felmérésben vett részt. A kérdőíven a beteg neme, foglalkozása, testsúlya, testmagassága szerepelt. Kérdeztük a betegektől a dohányzással, alkoholfogyasztással, kávéfogyasztással, illetve túl zsíros és túl sós étkezéssel kapcsolatos szokásaikat. Családi anamnézist illetően cerebrovascularis, és cardiovascularis betegségekre kérdeztünk rá. Szerepeltek a kérdőíven cholesterinszintre, hypertoniára, atherosclerosisra, diabetesre, nyaki spondylosisra vonatkozó kérdések valamint rákérdeztünk ismert neurológiai betegségre, illetve pszichiátriai betegségre (depressio, szorongás, pánikbetegség). Természetesen szerepelt a kérdések között az anamnézisben szereplő fülbetegség, esetleg éppen zajló fülészeti panasz is. Részletesen kérdeztük a betegeket a panaszaikról.van-e, és milyen a fejfájás, a szédülés, a fülzúgás, és a hallásromlás, van-e egyéb kísérő tünet. Részletesen feldolgoztam 65 cerebrovascularis betegségben szenvedő betegek adatait. A betegek kivizsgálása során kizárható volt bármely egyéb betegség, például térszűkítő folyamat, jól diagnosztizálható fülbetegség vagy, nem vascularis idegrendszeri betegség.
8 8 A betegek carotis vertebralis Doppler, agytörzsi kiváltott válasz és koponya MRI és MRA leleteit abban az értelemben vettük figyelembe, hogy ezek az eredmények igazolták a cerebrovascularis betegséget. Néhány esetben agyi SPECT vizsgálatra is sor került az agyi vérátáramlási zavar igazolása céljából. Néhány beteg állapotromlása okán- többször is elektronystagmographiás vizsgálatra került, így lehetőségem volt a beteg állapotváltozásának utánkövetésére. Ezen betegek adatait is részletesen feldolgoztam. Egy kiválasztott betegcsoporton vizsgáltuk a hypercapnia hatását a spontán nystagmusra. A hypercapniát úgy hoztuk létre, hogy a beteg 3 percen keresztül egy kb. 25 literes tartályból maszkon keresztül a saját kilégzett levegőjét lélegezte vissza. A betegek a vizsgálatot jól tűrték, egy esetben sem szakították meg a belégzést, és a vizsgálat végén semmiféle szövődményt, mellékhatást nem észleltünk. Az értekezés eredményei A vestibularis ingerelhetőség a cochlearis implantáció után a contralaterális oldalon javul. Ez azt jelenti, hogy a cochlearis implantáció valamely eddig tisztázatlan mechanizmussal hat az agytörzsre, és befolyásolja az ellenoldali vestibularis ingerelhetőséget. Ezen változások monitorozására alkalmasak a számítógépes elektronystagmographiás vizsgálatok. A vestibularis rendszert több ér látja el, emiatt a vestibularis rendszer nagyon érzékeny a vérellátás változásaira. A diagnosztikát tovább nehezíti, hogy ezek az erek semmifajta metodikával nem tehetők láthatóvá. A vascularis eredetre következtethetünk: 1. a keringési betegségek rizikófaktoraiból, 2. egyéb, képalkotó eljárás számára hozzáférhető területeken zajló, keringési betegségre utaló jelekből, 3. egyéb betegségek kizárásából, 4. ex juvantibus adott keringésjavító gyógyszerek hatásosságából. A keringészavar hogy nagyon változatos cochleovestibularis tüneteket okozhat. Sok esetben láthatunk tisztán perifériás tüneteket, leggyakrabban azonban centrális vestibularis károsodások különböző formáit észlelhetjük. Az otoneurológiai vizsgálat, különösen ENG regisztrálással, nagyon jól mutatja a vestibularis rendszerben megjelenő változásokat. Látható, hogy a spontán tünetek megfigyelésekor a tünetek nagyfokú variabilitása figyelhető meg. Míg a valódi perifériás tünetcsoportokban a harmonikus szindróma a jellemző, itt a diszharmonikus tünetegyüttest láthatjuk. A
9 9 diszharmónia itt kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt, míg a harmonikus tünetcsoportban dőlés, és a deviatio, félremutatás egyaránt ellentétes a nystagmus irányával, a diszharmonikus tünetcsoportban a nystagmus tekintésirányú, vagy megegyezik a dőlés irányával. Értelmezhető azonban a diszharmónia úgy is, hogy a Romberg próbában, illetve a vakjárás jelentkező eltérések súlyossága nem felel meg egymásnak (másképpen fogalmazva, az egyes résztünetek nem harmonizálnak egymással). Ezekben az esetekben nagyon sokat mondhat az egyensúlyrendszer objektív vizsgálata. A cerebrovascularis betegek vizsgálatát megelőzően különböző betegségekben (migrénben és kétoldali süketségben) vizsgáltam a cochleovestibularis rendszer eltéréseit. Kidolgoztam a vestibularis rendszer számítógépes vizsgálati metodikáját az ICS Chartr ENG rendszer segítségével, és vizsgáltam a levegővel történő kalorikus ingerlés lehetőségeit azokban a kórfolyamatokban, amelyekben a fül víztűrő-képessége károsodott. Megállapítható, hogy a levegővel történő kalorikus ingerlés az alkalmazott ingerlési paraméterek mellett lényegesen jobb, a beteg számára elviselhető vizsgálati metodika, melynek segítségével fülműtétek után is vizsgálható a vestibularis végkészülék működése, valamint rossz állapotú, idős, vagy számos alapbetegségben szenvedő beteg is szövődmény nélkül vizsgálható. A cochlearis implantátum használatát követően mind az operált oldalon, mind az ellenoldalon észleltünk javulást a vestibularis ingerelhetőségben. Ezt a működésjavulást a számítógépes ENG technikával nagyon jól ki lehetett mutatni. Ennek magyarázata még sok tekintetben tisztázatlan, azonban több ok is feltételezhető. Egyrészt, az implantátum, mint elektromos ingert közlő berendezés nemcsak a hallóidegre, hanem az egyensúlyidegre is gyakorol valamilyen hatást. Felmerül az agy alkalmazkodóképességének, plaszticitásának a szerepe is. A vestibularis működés javulása viszont függetlenek látszott a féltekei dominanciától, és az implantátum oldaliságától. Ez arra enged következtetni, hogy feltehetően mindkét agyfélteke hat valamiképpen az agytörzsi vestibularis magvakra. Bár egyelőre mind a contralaterális hallásjavulás oka, mind a contralaterális vestibularis ingerelhetőség javulásának oka messzemenően tisztázatlan, az világossá vált, hogy a számítógépes ENG metodika a jól hasznosítható a mindennapi gyakorlatban. A cerebrovascularis betegek aránya a szédülő betegek között lényegesen nagyobb, mint azt az irodalomban olvasható statisztikák állítják. A nagyobb agyi vascularis történések előtt nagyon gyakran fordul elő szédülés, fejfájás, elektronystagmographiás eltérések. Ha tehát a vascularis eltéréseket időben felismerjük, úgy a betegeket a nagyerek elzáródása előtt prevencióban lehet részesíteni. Ez azt is jelenti, hogy a visszatérő szédüléses rohamokat-
10 10 amennyiben más kórok nem igazolódik, és a betegnek vascularis rizikófaktorai vannak- TIAnak kell tekinteni, és a beteget cerebrovascularis betegként kezelni és ellátni. A szédüléses betegségek között megdöbbentően magas a vascularis betegségek aránya, és a perifériás vestibularis károsodások alacsony száma. Feltűnő volt emellett, hogy a szédülést kiváltó tényezők mennyire hasonlóak voltak a cerebrovascularis rizikófaktorokhoz. Különbözött a szédülő betegek dohányzásának és alkoholfogyasztásának alacsonyabb aránya, kevesebb volt a szédülők között a diabetes mellitus. Lényeges volt viszont a nyakcsigolya meszesedésben szenvedők nagyon magas aránya. Úgy tűnik, hogy a hypertonia, a hypercholesterinaemia, az atherosclerosis és a migrén mellett a nyaki spondylosis a fő rizikófaktor a szédüléses betegségekben. A vascularis eredetű vestibularis károsodás egyaránt lehet centrális és perifériás jellegű, ennek differenciálásában döntő segítséget nyújt az otoneurológiai vizsgálat. Megállapítottam, hogy cerebrovascularis betegségben az agyi autoreguláció megváltozásának következtében az agytörzsi magvak különbözőképpen reagálnak a hypercapniára. A várátáramlás megváltozása következtében a hypercapnia hatására a spontán nystagmus felerősödhet, bizonyos esetekben az iránya is megváltozik. Feltehetően az agyi vérellátás, a Willis kör aszimmetriája miatt a kétoldali vestibularis magok vérellátása különböző mértékben fokozódik, ez okozhatja a nystagmus paramétereinek változását. A hypercapnia létrehozásával egy új provokációs vizsgálati metodika került a kezünkbe, mellyel a vestibularis magvak működőképességét tudjuk vizsgálni. A vestibularis vizsgálatok segítségével nagyon jól nyomon követhetők az egyensúlyrendszeri változások. Az egyensúlyzavaros betegek állandó kezelésre, gondozásra szorulnak, állapotuk állandó ellenőrzésre szorul. A vascularis rizikófaktorokkal bíró szédülő beteg cochleovestibularis tüneteit ugyanolyan komolyan kell értékelni, mint ahogyan a hirtelen látásvesztéskor az art. ophthalmica keringészavara a TIA-val azonos elbírálásban részesül. A vertebrobasilaris keringészavar egyik fő tünete a szédülés, és esetleg a hallásromlás. Tehát amennyiben más fül- orr- gégészeti ok és egyéb neurológiai betegség sem igazolódik, a szédülést és a hallásromlást vertebrobasilaris TIA- ként kell értékelni, és aszerint kell kezelni. Az otoneurológusnak a diagnosztikában jelentős szerepe van, és a betegek kezelésében feltétlenül szükséges, hogy a neurológussal hatékonyan együttműködjék. A vestibularis rendszer ENG vizsgálatával ki lehet mutatni agytörzsi funkciózavarokat, és ezáltal a hátsó scalai nagyerek elzáródásával járó drámai vascularis katasztrófákat megfelelő kezeléssel meg lehet előzni.
11 11 AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN MEGJELENT SAJÁT KÖZLEMÉNYEK 1. Szirmai Á, Nádor J: Tapasztalataink gyorsan és lassan végzett forgatásos vizsgálatokkal Fül- orr- gégegyógy , Szirmai Á, Komora V, Ribári O: A stapedius reflex szerepe az otoneurológiai diagnosztikában Fül- orr- gégegyógy , Szirmai Á: Vestibular disorders in patients with migraine Eur. Arch. Otorhinolaryngol suppl. S55-S57, 1997 IF: 0,552 Szirmai Á, Ribári O, Martikány I, Répássy G: Tapasztalataink az ICS Chartr ENG computeres electronystagmograph használatával Fül- orr- gégegyógy , Ribári O, Szirmai Á: Experiences with computer- based ENG system in examination of patients with total deafness Neurootology Newsletter Vol 3. No , 1998, 4. Szirmai Ágnes : A szédülő beteg, a vertigo típusai c. cikkhez kommentár Orvostovábbképző Szemle Szirmai Á, Ribári O, Répássy G: A vestibularis működés változása cochlearis implantáció után Fül- orr- gégegyógy Ribári O, Szirmai Á: Experiences with a Computer- based electronystagmography System in Examining Totally Deaf Patients International Tinnitus Journal Vol 5. No , 7. Szirmai Á, Ribári O: Change of vestibularis function after cochlear implantation Otorhinolaryngol. Nova, 9(6), (1999). 8. Ribári O, Küstel M, Szirmai Á, Répássy G.: Cochlear implantation Influences Contralateral Hearing and Vestibular Responsiveness Acta Otolaryngol. ( Stockh) Szirmai Á : Vertigo- az otoneurológiai vizsgálat jelentősége a diagnosztikában Ideggyógyászati Szemle /Clinical Neuroscience 52, , Szirmai Á, Küstel M, Pánczél G, Kocher I, Répássy G, Nagy Z: Evidences of vascular origin of cochleovestibular dysfunction Acta Neurol. Scand , Szirmai Á, Ribári O, Répássy G: Air caloric computer System Application in monitoring Vestibular Function Changes After Cochlear Implantation Otolaryngology, Head Neck Surg. 2001;125:631-4
12 12 12.Ribári O, Szirmai Á, Küstel M, Répássy G : Effects of cochlear implantation on the contralateral cochlear and vestibular system Proceedings of IFOS ( Kairo, 2002, szept. 28), Elsevier ( közlésre elfogadva) 13.Szirmai Á, Küstel M, Pánczél G, Kocher I, Répássy G, Nagy Z: Evidences of Vascular Origin of Cochleovestibular Dysfunction Proceedings of IFOS ( Kairo, 2002, szept. 28), Elsevier (közlésre elfogadva) 14.Mavrogeni P., Szirmai Á, Maihoub S., Répássy G : Risk Factors of Vertigo in Middle and Eastern Europe ( multicentric study) Proceedings of IFOS ( Kairo, 2002, szept. 28), Elsevier ( közlésre elfogadva) KÖNYV, KÖNYVRÉSZLET 1. Szirmai Á., Nagy Z. Pánczél Gy., Kocher I.: Hypercapnia Induced Nystagmus Changes in Patients with Vertigo 4th European Congress of Oto- Rhino- Laryngology, Head and Neck Surgery (Monduzzi Editore, International Proceeedings Division, 2000, ) 2. Szirmai Á, Ribári O,, Répássy G : Migraine related vestibular disorders in childhood and adolescents In: Claussen CF, Haid T, Hofferberth B.: Equilibrium research, clinical equilibriometry and modern treatment Elsevier, Amsterdam, old. 3. Szirmai Á: Szédülés (Háziorvoslás aktuális kérdési sorozat) Therapia Kiadó, Budapest, Somlai J, Klein V, Szirmai Á: Ophthalmo-és Otoneurológia (A neurológia aktuális kérdései sorozatban ) B+V Lap és Könyvkiadó Kft, Budapest, 2002 ( megjelenés alatt ) AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN MEGJELENT ABSZTRAKTOK 1. Ribári O, Küstel M., Szirmai Á.: Cochlear implantation influences hearing and vestibular responsiveness...abstract book p. 28.Collegium Otolaryngologicum, Copenhagen, Danemark,August 22-26, Szirmai Á, Ribári O: Change of vestibular function after cochlear implant, XXI. Politzer Society, International Society for Otological Surgery, Abstr. p. 189.,Sirene City, Antalya, Turkey, June Küstel M.Ribári O., Speer K., Szirmai Á.: Effects of cochlear implantation regarding hearing and vestibular responsiveness on the same and contralateral ear, XXII. Annual Meeting of Politzer Society, August 15-19, Zürich, Switzerland, abst. p. 137.
13 13 4. Szirmai Á.: Instrumental Examination of Dizziness International Békésy Conference, Budapest, Hungary, Június 24-26, 1999 abstr. p Szirmai Á.: Keringési eredetű cochleovestibularis betegségek komplex diagnosztikája és therapiája abstr. 50 old, Magyar Fül- orr- gégeorvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának Vándorgyűlése, Győr, szept Szirmai Á., Nagy Z, Pánczél Gy, Kocher Irén: Hypercapnia indukált nystagmus változások szédülő betegeken Doktori Iskola PhD napok 2000, 2000, február 16-17, Budapest 7. Szirmai Á.,Nagy Z, Pánczél Gy.,Kocher I.: Hypercapnia induced nystagmus changes in patients with vertigo Laryngo-Rhino-Otol. 2000, S316, Szirmai Á, Küstel M.,Nagy Z.: Otoneurológiai vizsgálatok jelentősége a vascularis eredetű szédülés diagnosztikájában XXXIII. MIET Nemzeti Nagygyűlés, Budapest, November Eladások összefoglalói, oldal 9. Szirmai Á.: Az otoneurológiai vizsgálatok jelentősége a belsőfül keringési zavarainak diagnosztikájában Második Magyar Mikrokeringés kongresszus, Balatonkenese, 2001.április Előadások összefoglalói 37.oldal 10.Szirmai Á, Küstel M, Komora V.: Vertebrobasilaris keringészavar okozta cochlearis és vestibularis működészavarok Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete Audiológiai szekciójának Vándorgyűlése Nagykanizsa, Zalakaros, 2002, április Programfüzet 21 old. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁBAN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK 1. Szirmai Á, Nádor J: Slow or quick rotation: which is better for the patients? Young ORL Congress, 1988, május, Harrachow, Csehszlovákia. 2. Szirmai Á, Nádor J : Lassan vagy Gyorsan? Tapasztalataink a forgatásos vizsgálatokkal Magyar fül-orr-gégeorvosok 33.kongresszusa, Szeged, 1989, junius 3. Komora V, Szirmai Á, Küstel M, Ribári O : Diagnosztikai lehetőségeink a cochlearis és retrocochlearis hallásromlások diagnosztikájában Magyar Fül- orr- gégeorvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának Vándorgyűlése, Nagykanizsa, 1990,szeptember Szirmai Á, Komora V : A stapedius reflexvizsgálat szerepe az otoneurológiai diagnosztikában. A Magyar Fül- orr- gégeorvosok Egyesülete audiológiai szekciójának ünnepi vándorgyűlése, Budapest, 1994, nov.3-5
14 14 5. Szirmai Á : Vertebrobasilaris insufficiencia otoneurológiai diagnosztikája, OPNI- Kerekasztal, Budapest Szirmai Á, Ribári O : A szédülés modern eszközös vizsgálata A Magyar fül-orrgégeorvosok egyesülete, A magyar ideg és elmeorvosok Társasága, A magyar Idegsebészeti társaság, és a magyar szemorvostársaság Ophthalmo-neuro-Otológiai szekciójának tudományos ülése, Budapest november 22., 7. Szirmai Á: Vestibular disorders in migraine 3 rd congress of EUFOS, Budapest, 1996.junius Ribári O, Szirmai Á: Experiences with computer-based ENG system in examination of patients with total deafness Haifa, április Ribári O, Szirmai Á : Vestibular function after cochlear implantation 2.ik Hennig Szimpózium, Budapest, 1997.október Szirmai Á, Ribári O: Change of vestibular function after cochlear implant Politzer Society,Antalya, Turkey, June Ribári O, Küstel M, Szirmai Á.: Cochlear implantation influences hearing and vestibular responsiveness Collegium Otolaryngologicum, Copenhagen, Danemark, August 22-26, Szirmai Á, Ribári O :A Vestibularis működés változása cochlearis implantáció után Magyar fül-orr-gégeorvosok Egyesülete tudományos ülése, Budapest,1998.október 30, 13.Szirmai Á.: Instrumental Examination of Dizziness International Békésy Conference, Budapest, Hungary,1999.Junius Küstel M,Ribári O, Speer K, Szirmai Á : Effects of cochlear implantation regarding hearing and vestibular responsiveness on the same and contralateral ear XXII. Annual Meeting of Politzer Society, August 15-19, Zürich, Switzerland, 15.Szirmai Á.: Keringési eredetü cochleovestibularis betegségek komplex diagnosztikája és therapiája Magyar Fül- orr- gégeorvosok Egyesülete Audiológiai Szekciójának Vándorgyűlése, szept Szirmai Á, Nagy Z, Pánczél Gy, Kocher Ir: Hypercapnia indukált nystagmus változások szédülő betegeken Doktori Iskola PhD napok 2000, 2000, február Szirmai Á : PCO2 Influences Spontaneous Nystagmus Slow phase velocity in patients with vestibular disorders 27 th NES congress, Bad Kissingen, 2000, március Szirmai Á, Nagy Z, Pánczél G, Kocher I: Hypercapnia induced nystagmus changes in patients with vertigo 4thEUFOS, Berlin, Május 13-18
15 15 19.Ribári O, Szirmai Á: Cochlear Implantation effects on vestibular organ Barany Society Meeting, Uppsala, 2000, junius Szirmai Á, Küstel M, Nagy Z. Otoneurológiai vizsgálatok jelentősége a vascularis eredetű szédülés diagnosztikájában XXXIII. MIET Nemzeti Nagygyűlés, Budapest, november Szirmai Á.: Az otoneurológiai vizsgálatok jelentősége a belsőfül keringési zavarainak diagnosztikájában Második Magyar mikrokeringés kongresszus, Balatonkenese, 2001.április Ribári O, Szirmai Á, Küstel M, Répássy G : How does the cochlear implantation affect the contralateral vestibular system? XXIX. NES, Bad Kissingen, 2002, március Mavrogeni P, Szirmai Á, Maihoub S., Répássy G: Vertigo producing factors in Cyprian patients (comparing with Hungarian patients) XIX. NES, Bad Kissingen, 2002, március Szirmai Á: Otoneurológiai vizsgálatok jelentősége a szédülés diagnosztikájában Neurológiai Kerekasztal, Szeged, 2002, március 20, 25.Szirmai Á: Cochlearis implantáció hatása a vestibularis rendszerre A Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesületének Ünnepi Tudományos Ülése, március 22, Budapest 26.Szirmai Á, Küstel M, Komora V.: Vertebrobasilaris keringészavar okozta cochlearis és vestibularis működészavarok Magyar Fül-orr-gégeorvosok Egyesülete Audiológiai szekciójának Vándorgyűlése Nagykanizsa, Zalakaros, 2002, április Programfüzet 21 old. 27.Ribári O, Szirmai Á, Küstel M, Répássy G: Effects of cochlear implantation on the contralateral cochlear and vestibular system IFOS(Kairo, 2002, szept. 28, elfogadott előadás) 28.Szirmai Á, Küstel M, Pánczél G, Kocher I, Répássy G, Nagy Z: Evidences of Vascular Origin of Cochleovestibular Dysfunction IFOS( Kairo, 2002, szept. 28, elfogadott előadás) 29. Mavrogeni P., Szirmai Á, Maihoub S, Répássy G: Risk Factors of Vertigo in Middle and Eastern Europe IFOS( Kairo, 2002, szept. 28, elfogadott előadás)
CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI
CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI Dr. Szirmai Ágnes Neuropszichiátriai betegségek neurobiológiai alapjai Témavezető: Prof. Nagy Zoltán Budapest, 2002, Semmelweis Egyetem Doktori
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenV./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat
V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat Mi a nisztagmus, és hogyan vizsgálhatjuk? V./1.1. Spontán nisztagmus vizsgálata Nagyon fontos a spontán nisztagmus vizsgálata. A nisztagmus akaratunktól független
RészletesebbenA szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
A szédülő beteg vizsgálata Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata A diagnózis alapjai: I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek:
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika
Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben Komoly Sámuel egyetemi tanár TE KK Neurológiai Klinika szédülés nem-forgó forgó-vertigo szédülés nem-forgó Belgyógyászati bajok,
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenSzédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki) Formái 1. Vertigo Systemás mozgás-élmény: forgás vagy
RészletesebbenSZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
RészletesebbenA FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI
dr. Barkóczy Judit A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI Megoszlás: perifériás vestibulopathia 50 % psychogen szédülés 10-15 % centrális okok: 10-15 % belgyógyászati betegségek:10-13 % ismeretlen eredetű 4-5
RészletesebbenAkut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged
Akut szédüléses kórképek Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged MI A SZÉDÜLÉS? prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett:
RészletesebbenVesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella
Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika 2017 Előzmény E. Liveing, On megrim: sick headache and some allied health disorders: a contribution to the pathology of nerve storms,
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
Szédülések diagnosztikája és kezelése Nagy Ferenc VI. érzék Békésy György 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért. Szédülések
RészletesebbenSzédülés. Magyar Tünde
Szédülés Magyar Tünde Szédülés A szédülés, mint forgó álmodozás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv
RészletesebbenA Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a
A Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a carotis rekonstrukció után közvetlenül jelentkező neurológiai események gyakoriságában Banga Péter Varga Andrea Csobay-Novák Csaba Kolossváry Márton Szántó
RészletesebbenDariusz Klimczak: Key to the labyrinth
Izolált szédülést okozó hátsó skála területi stroke gyors, non-invazív,evidence-baseddiagnosztikai lehetősége: a stroke-szemüveggel szerzett hazai tapasztalataink Tamás T. László 1, Csányi Attila 2, Garai
RészletesebbenVesztibuláris rendellenességek gyermekkorban
Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban (Bower-Croton, 1995) 7 793 gyerekből 34 érintett 34 = 0? A rendellenesség a vesztibuláris rendszer bármely szintjén felléphet Lehet: veleszületett, szerzett
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
Dr Szirmai Ágnes Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika Pécs, 2013.09.09. 3 napon belül kialakult nagyothallás, amelyeknél 3 szomszédos audiometriás
RészletesebbenSzédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek
Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika 2015.09.30. Epidemiológia A szédülés az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb
RészletesebbenVizsgálataink. EKG (Elektrokardiogramm) A míg az lész, a mi vagy. (Goethe)
Kardiológiai Szakrendelés Dr. Füsi Gabriella Kardiológus Főorvos Élni való minden élet, Csak magadhoz hű maradj. Veszteség nem érhet téged, A míg az lész, a mi vagy. (Goethe) Vizsgálataink EKG (Elektrokardiogramm)
RészletesebbenCardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat
Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő
RészletesebbenKötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.
Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány
RészletesebbenMANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN
MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN Dr. Ormos Gábor PhD ORFI Budapest 2014. 11. 14-15. A SZÉDÜLÉS AZ EGYIK LEGGYAKORIBB PANASZ Prevalencia: fiatal felnőttkorban 1,8% idős korban 30% (Sloane
RészletesebbenA zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei
A zajmérésekkel együtt elvégzett hallásvizsgálatok, azok eredményei Dr. Gáborján Anita 2016. november 10. Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika Gyermekeknek szóló rendezvények
RészletesebbenEgyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás
Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás Labyrinthus Egyensúlyideg Vestibularis magvak Vestibularis pályák vestibulocerebellaris vestibulospinalis vestibuloocularis Vestibuloreticularis
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenDr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb panasz: Élettartam prevalencia az átlagpopuláción belül: 20-30% (Mo.-on 2-3 millió beteg) a prevalencia
RészletesebbenA SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL
FÜL-ORR-GÉGÉSZET A SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve 1. A szédülés definíciója A szédülés a térérzékelésnek
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről Készítette: A Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium 1 A szédülés definíciója A szédülés a térérzékelésnek
RészletesebbenHalláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek
Halláscsökkenések diagnosztikája és terápiás lehetőségek Matievics Vera, Arany Tünde SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged AUDIOLÓGIAI DIAGNOSZTIKA -szubjektív
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenBPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. 1. Belszervi kórképek (50%): Etiológia: Preszinkopés szédülés ortoszatikus hipotenzió, vazovagalis
RészletesebbenA VR1 receptorokkal jelölt primér szenzoros rostokat nyomon követtük az a. basilaris, az AICA, a SMA, és az a. radiolaris felszínén.
A 2008-as év eredményei: A cochlea folyadék, ion és ph homeostasisának fenntartásában a stria vascularisnak alapvető szerepet tulajdonítanak. Ebben a folyamatban a Ca ++, a Na +, és a K + ionok játsszák
RészletesebbenKérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA
1. Személyes adatok Kérdőív Név:. Születési dátum:.. KÓRHÁZ TAJ szám:... Nem: Rassz: férfi / nő indiai / ázsiai / fehér / fekete (a megfelelő aláhúzandó) ORVOS Képes-e a gyermek válaszolni a panaszaira,
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban
RészletesebbenEgyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás
Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás 7. Az egyensúlyrendszer funkcionális anatómiája és élettana. A harmonikus és diszharmonikus vesztibuláris tünetegyüttes. 8. Az otoneurológia
RészletesebbenMagyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
RészletesebbenÚjszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután
Újszülöttkori görcsök Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens 2016. Április 7. Bókay délután BNO-kód : P90H0 Hivatalos név: Újszülöttkori görcsök Csoport: Újszülöttkori görcsök, A perinatális szakban keletkező
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenSZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. 2012 május 12
SZÉDÜLÉS DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA 2012 május 12 Budapest Áttekintés Beteg belép a háziorvosi rendelőbe szédüléses panaszokkal. Céltudatos
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és
RészletesebbenSzédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban
Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea 2017.02.22. Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban: gyakoriság differenciáldiagnosztika Epidemiológia: A szédülés
RészletesebbenSzédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban
Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban (anatómia, epidemiológia, differenciáldiagnosztika, pszichoszociális vonatkozások) Kötelező szintentartó neurológiaitanfolyam Pécs, 2017.02.20.-22. Szédülés
RészletesebbenStatikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban
Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi
Részletesebben2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia. Dr. Gáborján Anita. Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika
2018/19 II. félév, ÁOK IV. évf. Audiológia Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika Audiológia feladata megállapítani a hallás (halláscsökkenés) mértékét
RészletesebbenAudiológia. Dr. Gáborján Anita
Audiológia Dr. Gáborján Anita Audiológia feladata megállapítani a hallás (halláscsökkenés) mértékét meghatározni a halláscsökkenés okát, a laesio helyét meghatározni a szükséges terápiát, rehabilitációt,
RészletesebbenNagyító alatt a szélütés - a stroke
Nagyító alatt a szélütés - a stroke A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetõ okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az elõrejelzések
RészletesebbenA 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15
A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző
RészletesebbenAz okuláris stroke és a stroke egyidejű előfordulása
Az okuláris stroke és a stroke egyidejű előfordulása 2014. ápr. 2. 0 hozzászólás Dr. Somlai Judit*, Dr. Szilágyi Géza**, Dr. Szegedi Norbert** Honvéd Kórház, *Neuro-ophthalmologiai Részleg, **Neurológia
RészletesebbenNEUROOPHTHALMOLÓGIA kézikönyv 2010
NEUROOPHTHALMOLÓGIA kézikönyv 2010 Bevezető (Halász Péter) A NEUROOPHTHALMOLÓGIA JELENTŐSÉGE, FELADATA Somlai Judit: A neuroophthalmológia jelentősége, feladata a szemészeti és neuroophthalmológiai klinikai
RészletesebbenKÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK
KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK Karosi Tamás B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Miskolc Anatómia Dobhártya Dobhártya sérülések Általános jellemzők:
RészletesebbenCochlea-Implantat Versorgung und zentral-audiotorische Implantate. Irányelv Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Társaság
Cochlea-Implantat Versorgung und zentral-audiotorische Implantate Irányelv Német Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Társaság Célja: veleszületett vagy szerzett nagyfokú/ süketséggel határos halláscsökkentek
RészletesebbenIII./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenGyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására
Gyermekek követéses objektív hallásvizsgálati eredményei zenei gyerekműsorok hatásának bemutatására Dr. Gáborján Anita Semmelweis Egyetem, Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2015. április
RészletesebbenMeghívó. Tisztelt Kolléga!
Meghívó Tisztelt Kolléga! Értesítem, hogy a Kaposi Mór Oktató Kórház 2012. április 13-14-én a PTE ÁOK Neurológiai és Fül-Orr-Gégészeti Klinika részvételével a tavalyi rendezvény sikerére és nagy érdeklődésre
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL Készítette: A Fül orr gégészeti Szakmai Kollégium I. ALAPVETÕ MEGFONTOLÁSOK 1. A szédülés definíciója
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
RészletesebbenDr. Magyar Tünde: Szédülés
Dr. Magyar Tünde: Szédülés A szédülés, mint forgó álmozgás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv
RészletesebbenT S O S. Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika
T S O S I Oláh László Debreceni Egyetem Neurológiai Klinika A Miért kell beszélni a TIA-ról? Mert TIA után 90 napon belül a betegek 10-20%-a ischaemiás stroke-ot szenved. Mert a stroke betegek 25%-ban
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE FOLYÓIRATBAN MEGJELENT IN EXTENSO KÖZLEMÉNY
PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE FOLYÓIRATBAN MEGJELENT IN EXTENSO KÖZLEMÉNY 1. Maráz K., Gorzó I., Olasz T., Kapros P.: Szövődményes periapicalis elváltozás konzervatív kezelése. Egy eset kapcsán a kalcium-hidroxidról.
RészletesebbenS Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E
S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat
RészletesebbenAz agyi infarktus (más néven iszkémiás stroke) kialakulásának két fő közvetlen oka van:
Szívvel a stroke ellen! - Háttéranyag Az agyi érkatasztrófa (szélütés) okai Tünetei bár hasonlóak, mégis két jól elkülöníthető oka van: az agyi infarktus, melynek hátterében az agyat ellátó ér elzáródása
RészletesebbenDr. Kásler Miklós: A fej-nyaki tumorok epidemiológiája, incidenciája és mortalitása a nemzetközi adatok tükrében. Teendők, lehetőségek
ELŐZETES PROGRAM 2017. február 23. csütörtök Megnyitó 13.00-14.50 ONKOLÓGIAI AKTUALITÁSOK I. Plenáris előadások Üléselnök: Dr. Tamás László 13.00-13.25 Dr. Tamás László: A családorvosok és a szakrendelőben
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság szubjektív panasz, pontos leírása nehéz = testünk térbeli helyzetének kóros érzete
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. november 13.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenMagyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSS
Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság 2017. évi Kongresszusa AZ ALSÓVÉGTAGI PERIFÉRIÁS VERŐÉRBETEGSÉG ELŐFORDULÁSA HEVENY MYOCARDIALIS INFARCTUSSAL KÓRHÁZUNKBAN KEZELT BETEGEKBEN: A NEMZETI INFARKTUS
RészletesebbenAKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK
AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011
RészletesebbenTamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD
Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál
RészletesebbenDr. Szabó Eszter1, Dr. Gáspár Krisztina1, Dr. Kovács Viktória2, Dr. Pál Zsuzsanna2, Dr. Simonyi Gábor2, Dr. Kolossváry Endre1, Dr.
Dr. Szabó Eszter 1, Dr. Gáspár Krisztina 1, Dr. Kovács Viktória 2, Dr. Pál Zsuzsanna 2, Dr. Simonyi Gábor 2, Dr. Kolossváry Endre 1, Dr. Farkas Katalin 1,3 1 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, Angiológia
RészletesebbenHYPOPHYSIS APOPLEXIA ACROMEGALIABAN - OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK. Dr. Mikolás Esztella Prof. Dr. Nagy Zsuzsanna PECH 2018 Siklós ECH 2018
HYPOPHYSIS APOPLEXIA ACROMEGALIABAN - OKOK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Dr. Mikolás Esztella Prof. Dr. Nagy Zsuzsanna P Siklós ESETBEMUTATÁS 54 éves nőbeteg 1998 forró göb miatt pajzsmirigyműtét 2012 recidív substernalis
RészletesebbenIII./14.2. Acusticus neurinoma
III./14.2. Acusticus neurinoma Pálos Györgyi A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató az acusticus neurinoma tüneteit, illetve a betegség felismerésében és követésében fontos diagnosztikus és terápiás
RészletesebbenIII. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.
III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral
RészletesebbenTanfolyam adatlap. Szemeszter 2012.I.félév Jelleg. Dr. Küstel Marianna egyetemi docens
Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner Célcsoport SE- TK/2012.I./00073 Szemeszter 2012.I.félév Jelleg Kötelezően választható Négyhetes kötelező fül-orr-gégészeti szakvizsga
RészletesebbenA tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna
A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenDr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet
Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen
RészletesebbenLÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK. Pulmonológiai Klinika
LÉGZÉSFUNKCIÓS VIZSGÁLATOK PhD kurzus Prof. Dr. Magyar Pál Pulmonológiai Klinika GYORS REVERZIBILITÁS TESZT Milyen gyógyszerrel végezzük? 400 µg β2 agonista vagy 800 µg antikolinerg szer,
RészletesebbenPh.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG MIATT HOSPITALIZÁLT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK ELEMZÉSE BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ SZAKMAI IRÁNYELV ALAPJÁN Ph.D. Tézisek összefoglalója Dr. Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem Általános
Részletesebbenstroke betegekben Intervenciós eljárások eredményei
Intervenciós eljárások eredményei stroke betegekben dr. Vrancsik Nóra, dr. Tóth Judit, dr. Hofgárt Gergely, prof. dr. Csiba László, Savvas Nikolaides Tampouris, Shayan Assadinia Diagnoscan kft., Debreceni
RészletesebbenARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. Intraoperatív carotis interna stent implantatio videoangioszkópiás kontroll mellett
1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI Intraoperatív carotis interna stent implantatio videoangioszkópiás kontroll mellett Írta: DR. KOLLÁR LAJOS, DR. KASZA GÁBOR, DR. ROZSOS ISTVÁN, DR. MENYHEI GÁBOR, DR. SZABÓ MÁRIA,
RészletesebbenAlkalmazási előírás. 4.2 Adagolás és alkalmazás. 4.3 Ellenjavallatok
A Strattera (atomoxetine) hatásai a vérnyomásra és a szívfrekvenciára a forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH) által végzett klinikai vizsgálat adatainak felülvizsgálata alapján. Végleges SPC és
RészletesebbenSinus thrombosis http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina
http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina Jelen esetbemutatás kizárólag oktatási célokat szolgál, a diák, videók bármilyen felhasználása kizárólag a Debreceni Egyetem OEC írásos engedélyével történhet. Epidemiológia:
RészletesebbenTegyél többet az egészségedért!
Tegyél többet az egészségedért! Az emelkedett testsúly-és testzsír arány veszélyei, a magas vérnyomás, emelkedett VC és koleszterin szint következményei A magas vérnyomás Epidemiológiai adatok A hypertonia:
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenBillenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.
Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg
RészletesebbenAz elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás
Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege
RészletesebbenMiskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák
Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai
RészletesebbenDr. Ormos Gábor ORFI. ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009.
Dr. Ormos Gábor ORFI ORFMMT Vándorgyűlés, Kaposvár, 2009. Ormos G.: Reuma és psziché : ORFI Tud. Ülés, 1982. 2006 Pszichés tényezők a reumatológiai rehabilitációban (előadás) 2008. ORFI Továbbképző konferencia,
RészletesebbenOrszágos Idegtudományi Intézet (OITI) bemutatása, szakmai tevékenységének ismertetése. 2010. május 06.
Országos Idegtudományi Intézet Amerikai út 57, H-1145 Budapest Főigazgató: Dr. Gusztonyi Ágnes T:1-467-9300, fax: 1-251-5678 Email: igazgatosag@oiti.hu, internet: www.oiti.hu Az Országos Idegtudományi
RészletesebbenA MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. június 15-én minősített rendezvények
A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. június 15-én minősített rendezvények Címe: Hazamentem a PIC-ből II. Kongresszus Szervező: New Instant Bt. Helyszín: Budapest Időpont: 2/10/2007-2/10/2007
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. április 18.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenPAJZSMIRIGY HORMONOK ÉS A TESTSÚLY KONTROLL
PAJZSMIRIGY HORMONOK ÉS A TESTSÚLY KONTROLL SEMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar Semmelweis Egyetem Energia bevitel Mozgás Nyugalmi energiafogyasztás Thermogenesis Spontán motoros aktivitás
RészletesebbenUltrasound biomicroscopy as a diagnostic method of corneal degeneration and inflammation
Ultrasound biomicroscopy as a diagnostic method of corneal degeneration and inflammation Ph.D. Thesis Ákos Skribek M.D. Department of Ophthalmology Faculty of Medicine University of Szeged Szeged, Hungary
RészletesebbenDEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes
DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid
RészletesebbenIII. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai
III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A
RészletesebbenDoktori Tézisek. dr. Osman Fares
Az uréter motilitásának ellenőrzése, a körkörös és a hosszanti izomlemezek összehangolása, egy új videomikroszkópos módszer Doktori Tézisek dr. Osman Fares Semmelweis Egyetem Urológiai Klinika és Uroonkológiai
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenGépjárművezetői alkalmasság
Gépjárművezetői alkalmasság Havasi B. SZTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet Rezidens törzstanfolyam Nemzetközi (EU) szabályozás 91/439/EEC direktíva A gépjárművezetésre való alkalmasság minimumkövetelményei
RészletesebbenEpilepszia és görcsállapotok gyermekkorban. Fogarasi András. Bethesda Gyermekkórház, Budapest. Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam
Epilepszia és görcsállapotok gyermekkorban Fogarasi András Bethesda Gyermekkórház, Budapest Gyermekgyógyászati kötelező szinten tartó tanfolyam Budapest, 2013. november 22. fog.andras@gmail.com Tel: 4222-875
Részletesebben