S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E
|
|
- Flóra Kiss
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E
2 Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
3 Formái 1. Vertigo (valódi szédülés) A beteg saját maga, vagy környezete elmozdulását érzi, a mozgás illúziója, forgás vagy dőlés érzés, minden testhelyzetben megvan, a fejmozgás súlyosbítja, általában vegetatív tünetek kísérik 2. Dizziness (szédülékenység, szédelgés) a) Presyncope (közelgő ájulásérzés) Általános gyengeségérzés, sápadtság verejtékezés, hamuszürke arc b) Dysequilibrium (egyensúlybizonytalanság, állási vagy járási nehézség) A posturalis egyensúly zavarából adódik, Parkinsonismusra, diabeteses neuropathiára jellegzetes c) Light-headedness (lebegésérzés) Atípusos, psychogen szédülés, hyperventilatio, anxietas jellemzi
4 Epidemiológia A populáció %-a panaszkodik szédülékenységről a háziorvosi rendelőben A vertigo prevalenciája 4,9%, incidenciája 1,4% Ffi: nő=1:2,7 Korral nő a prevalencia: idősebbekben gyakoribb Curr Opin Neurol 2007;20:40-46.
5 A szédülés élmény kialakulása Afferens Opticus Proprioceptív Vestibularis KIR Efferens Szédülésélmény Szemmozgató izmok Vázizomzat Vegetatív magvak
6 A szédülő beteg vizsgálata 1. Anamnesis Mit ért a beteg szédülésen? Mióta tart a szédülés? Időben változott-e az intenzitása? Forgó jellegű-e? Van-e kísérő tünet (hallásromlás, fülzúgás, fejfájás, kettőslátás, nyelészavar, zsibbadás)? Kiváltó, súlyosbító, enyhítő tényezők? Volt-e eszméletvesztés? Ha epizodikus: az események sorrendje.
7 A szédülő beteg vizsgálata 2. Fizikális vizsgálat a) RR, P, Schellong teszt b) Spontán nystagmus vizsgálata c) Positionalis nystagmus vizsgálata d) Statokinetikus próbák: Romberg helyzet, nehezített Romberg helyzet Vakjárás, csillagjárás Bárány teszt
8 a. Schellong teszt 10 perces fekvés után 10 perces állás Fekvő helyzetben, majd felálláskor a RR-t, P-t percenként mérjük Normális esetben a systoles érték kevesebb, mint 20 Hgmm-el, a diastoles érték kevesebb, mint 10 Hgmm-rel csökken szívritmuszavarok, RR, orthostaticus hypotensio
9 b. Spontán nystagmus Gyors és lassú komponens elnevezése a gyors komponensről Iránya: horizontális, vertikális, rotatoros és ezek keveréke Intenzitása: I. fokú: csak a tekintés irányába II. fokú: előre tekintéskor is III. fokú: a nystagmus irányával ellentétes irányba tekintéskor is
10 c. Positionalis nystagmus vizsgálata: Dix-Hallpike manőver
11 d. Statokinetikus próbák Romberg helyzet, nehezített Romberg helyzet Vakjárás, csillagjárás Bárány teszt
12 A szédülő beteg vizsgálata 3. Műszeres vizsgálatok Labyrinthus ingerléses vizsgálatok Kalorikus ingerlés (hideg, meleg víz) Forgatásos ingerlés Elektronystagmographia Video-oculographia Audiometria BAEP Koponya CT Koponya MR
13 A beteg szédüléses rosszulléte esetén Spontán nystagmus nincs Statokinetus próbáknál eltérés nincs Spontán nystagmus van Statokinetikus próbáknál eltérés van Hányinger hányás Verejtékezés, tachycardia Hányinger, hányás, verejtékezés, halálfélelem, anxietas GI Mellkasi Halálfélelem Harmonikus Dysharmonikus betegség fájdalom anxietas tünetcsoport tünetcsoport Belgyógyászat Angina, AMI Pánikroham Hallászavar, fülzúgás Kardiol. Pszichiátria Neuronitis vestibularis, Meniére betegség Fülészet Zsibbadás, kettőslátás, dysarthria Agytörzsi laesio, keringészavar Neurológia
14 Szédülések felosztása 1. Perifériás harmonikus vestibularis tünetegyüttes a dőlés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus lassú komponensének iránya megegyezik a nystagmus horizontalis v. horizonto-rotatoros lehet, verticalis nem a nystagmus iránya nem változik a tekintés irányának változtatásakor (I. II. III. fokú nystagmus) a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket fokozza gyakori heves vegetativ tünetek (hányás, verejtékezés, sápadtság) halálfélelem jelentkezhet a laesio oldalán csökkent vestibularis ingerelhetőség
15 Szédülések felosztása 2. Centrális dysharmonikus vestibularis tünetegyüttes (de lehet harmonikus is!) a dőlés, a félremutatás, a vakjárás iránya és a nystagmus gyors komponensének iránya megegyezik a nystagmus iránya megváltozhat a tekintés irányának változásakor a nystagmus lehet bármilyen irányú, akár disszociált is a szédülésre nem jellemző a forgó jelleg a fej (test) helyzetének változtatása a tüneteket lényegesen nem változtatja lehetnek vegetatív tünetek, de kevésbé súlyosak, mint perifériás laesio esetén egyéb neurológiai tünetek jelentkeznek: kettőslátás, dysarthria, dysphagia, zsibbadás, paresis, ataxia stb.
16 perifériás centrális Nystagmus horizontális, egyirányú verticalis nystagmus mindig centrális, a horizontális nystagmus iránya gyakran változhat a tekintés irányával Nystagmus latenciája van, átmeneti, <1 min nincs latencia,;vagy állandó, >1 min Vertigo heves, forgó jellegű enyhe Hányinger, hányás gyakran ritkán Hallászavar, tinnitus gyakran hiányzik Agyideg laesiok, agytörzsi károsodásra utaló tünetek nincsenek lehetnek Dőlés iránya a nytagmus irányával ellentétes irányba a nystagmus irányába
17 A szédülés leggyakoribb okai 1. Perifériás Benignus paroxysmalis pozicionális vertigo (18,3%) Vestibularis neuronitis (7,9%) Labyrinthitis Meniére betegség (7,8%) Vestibularis paroxysmia (2,9%) Posttraumás Perilymphaticus fistula (0,4%) Toxinok, gyógyszerek
18 A szédülés leggyakoribb okai 2. Centrális Agytörzsi keringészavar Hátsó scala tumorok Sclerosis multiplex Cerebellaris stroke Syringobulbia Arnold - Chiari malformatio Temporalis epilepsia Vestibularis migraine
19 A szédülés leggyakoribb okai 3. Egyéb a) Presyncope Szívritmuszavarok Vasovagalis syncope Orthostatikus dysregulatio b) Dysequilibrium Parkinson sy Diabeteses neuropathia c) Light-headedness Hyperventilatios sy Pánik sy Fóbiás posturalis vertigo
20 A szédülés leggyakoribb okai 3. Egyéb Metabolikus okok Hypoglycemia Electrolit háztartás zavarai (hypercalcaemia, hyponatraemia) Anaemia Intoxicatio Alkohol Gyógyszerek Toxinok
21 Perifériás szédülések 1. Benignus paroxysmális pozicionális vertigo Leggyakoribb perifériás eredetű szédülés Legfeljebb 30 sec-ig tart Mindig meghatározott fejhelyzet provokálja A nystagmus latencia után jelentkezik, állandó irányú, csökkenő intenzitású, átmeneti Oka: az otolith rendszer féloldali zavara, az otoconia: az utriculusból kicsiny mészkristályok kerülnek - leggyakrabban - a hátsó félkörös ívjáratba és ingerlik a cupula szőreit A pozicionális vertigo nem mindig benignus, és nem mindig perifériás!
22 2. Neuronitis vestibularis Unilateral vestibulopathy Hevenyen kezdődő harmonikus vestibularis tünetegyüttes Néhány napig tart, a tünetek később visszatérhetnek Gyakori tavasszal ill. nyár elején Nincsenek cochlearis tünetek (fülzúgás, hallásvesztés) Az érintett oldalon csökkent kalóriás ingerelhetőség N Eng J Med 2003:348:
23 2. Neuronitis vestibularis Ok: viralis infectio Therápia: 1-3. nap: ágynyugalom, vestibularis szuppresszánsok: diazepam, clonazepam antiemeticum, bő folyadék, B vitaminok, antivirális szer(?), corticosteroid (?) 3. naptól: pozíció tréning 3. Labyrinthitis, neurolabyrinthitis Hasonlít a neuronitis vestibularishoz, de a cochlearis apparátus, a hallás is érintett.
24 4. Menière betegség 1861-ben írta le Menière, mint a belső fül glaucomája Prevalencia : 43/ Ffi: nő=1:1.3 Családi halmozottság: 60%-os penetrancia, AD, 6q Kezdetben egyoldali, majd 10 év múlva 35%-ban, 20 év múlva 47%-ban kétoldali Lancet 2008:372:406-14
25 4. Menière betegség Recurrens, spontán, epizodikus vertigo, ami legalább 20 percig tart Gyakran heves vegetatív tünetek, hányinger, hányás, verejtékezés Horizontorotatoros nystagmus mindig jelen van A fülben nyomásérzés A hangokat eltorzulva hallja Tinnitus Progrediáló halláscsökkenés, amely kezdetben egyoldali Lancet 2008:372:406-14
26 4. Menière betegség Pathogenesis: az endolympha mennyiségének megnövekedése, az endolympha hydropsa, a membrán átszakadása
27 Kezelés Megelőzésre: HCT+triamterene acetazolamide chlorthalidone Rohamban: 1mg/kg prednisolon napig p.o. 4mg/ml dexamethason 5 napon át it. Lancet 2008:372:406-14
28 5. Vestibularis paroxysmia Epizodikus vertigo, mely másodpercekig, percekig tart Csak bizonyos fejhelyzetekben jelentkezik Hypacusis vagy tinnitus kíséri a szédülést Vestibularis és auditoros károsodás műszeres vizsgálatokkal kimutatható Carbamazepine hatásos A VIII. agyideg neurovascularis compressioja okozza Neurology 2008:71:
29 6. Posttraumás A labyrinthust érintő direkt vagy indirekt erőművi behatás akutan bevérzéseket, pyramis haránttörést, pyramis hosszanti törést, perilymphaticus fistulát okozhat. Fejsérülést követően (commotio cerebri ) chr. szédülés lehet.
30 7. Perilymphaticus fistula A fenestra rotunda (hártyás labyrinth) szakadása okozza Halláscsökkenés vertigóval vagy anélkül Barotrauma megelőzi (súlyemelés, búvárkodás, orrfúvás)
31 8. Oto- vagy vestibulotoxicitás Citosztatikumok: vincristine, cisplatin Antibiotikumok: gentamycin, streptomycin, netilmycin, tobramycin, vancomycin Furosemid Sulfonamide Quininek Aspirin, NSAID-ok CO, higany
32 A szédülés leggyakoribb okai 2. Centrális Agytörzsi keringészavar Hátsó scala tumorok Sclerosis multiplex Cerebellaris stroke Syringobulbia Arnold - Chiari malformatio Temporalis epilepsia Vestibularis migraine
33 7. Temporalis epilepsia rövid ideig tartó, forgó jellegű, posturalis vertigo erős, földre döntő szédülés sensoros partialis epilepsiás rohamnak felel meg viszonylag ritka
34 8. Vestibularis migraine Epizodikus migraines (általában occipitalis) fejfájást megelőzően vertigo, ataxia, látászavar (kettőslátás), nystagmus jelentkezik percekig v. néhány óráig tart nőkben gyakoribb familiárisan halmozott lehet - migraine
35 A szédülések időtartama Idő Perifériás Centrális Másodpercek BPPV VBI-TIA, epilepsia aura Percek labyrinthus fistula VBI-TIA, migraine aura Fél óra Meniére betegség basilaris migraine Napok Hetek, hónapok neuronitis vestibularis, labyrinthitis acusticus neurinoma, ototoxicitás VB stroke sclerosis multiplex, cerebellaris degeneratiok
36 A szédülések egyéb okai 1. Kinetosis 2. Cervicalis spondylosis 3. Sensoros deprivatio (neuropathia, látáscsökkenés) 4. Anaemia 5. Hypoglycaemia 6. Orthostaticus hypotensio 7. Hyperventilatio
37 Kinetosis (tengeri betegség) élettani inger, amely szokatlan erősségű és huzamosabb idejű vestibularis izgalmi tüneteket vált ki vegetatív tünetek dominálnak: hányinger, sápadtság, bradycardia, verejtékezés, collapsus hajlam, hányás visualis fixatio segíthet antihisztaminok: dimenhydramin, promethazin
38 Cervicalis spondylosis, cervicalis vitatott kórkép vertigo a nyakból proprioreceptorok segítenek a térbeli orientációban (tónusos nyaki reflex) forgó szédülés ritka, de fejfordításra jelentkező nystagmus, nyaki fájdalom, a nyaki mozgások beszűkülése, ataxia, járásbizonytalanság előfordulnak elsősorban C1/2, C6/7 közötti izületimozgás beszűkülés
39 Orthostaticus hypotensio Felálláskor a systoles RR>20 Hgmm-rel, és/vagy a diastoles RR>10 Hgmm-rel csökken Okai: hypovolemia gyógyszermellékhatás hosszan tartó ágynyugalom mellékvese elégtelenség autonom dysfunkció (multisystemás atrophia)
40 Hyperventilatio pánik rohamban gyakori anxietas szapora légzés, tachycardia, szédülés relatív hypocalcaemia miatt carpopedal spasmus anxiolyticum, zacskóba lélegeztetés
Dr. Magyar Tünde: Szédülés
Dr. Magyar Tünde: Szédülés A szédülés, mint forgó álmozgás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv
RészletesebbenSzédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki) Formái 1. Vertigo Systemás mozgás-élmény: forgás vagy
RészletesebbenSzédülés. Magyar Tünde
Szédülés Magyar Tünde Szédülés A szédülés, mint forgó álmodozás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv
RészletesebbenAkut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged
Akut szédüléses kórképek Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged MI A SZÉDÜLÉS? prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett:
RészletesebbenA FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI
dr. Barkóczy Judit A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI Megoszlás: perifériás vestibulopathia 50 % psychogen szédülés 10-15 % centrális okok: 10-15 % belgyógyászati betegségek:10-13 % ismeretlen eredetű 4-5
RészletesebbenA szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
A szédülő beteg vizsgálata Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata A diagnózis alapjai: I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek:
RészletesebbenVesztibuláris rendellenességek gyermekkorban
Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban (Bower-Croton, 1995) 7 793 gyerekből 34 érintett 34 = 0? A rendellenesség a vesztibuláris rendszer bármely szintjén felléphet Lehet: veleszületett, szerzett
RészletesebbenSZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. 2012 május 12
SZÉDÜLÉS DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA 2012 május 12 Budapest Áttekintés Beteg belép a háziorvosi rendelőbe szédüléses panaszokkal. Céltudatos
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika
Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben Komoly Sámuel egyetemi tanár TE KK Neurológiai Klinika szédülés nem-forgó forgó-vertigo szédülés nem-forgó Belgyógyászati bajok,
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
Szédülések diagnosztikája és kezelése Nagy Ferenc VI. érzék Békésy György 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért. Szédülések
RészletesebbenSzédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek
Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika 2015.09.30. Epidemiológia A szédülés az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb
RészletesebbenDr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb panasz: Élettartam prevalencia az átlagpopuláción belül: 20-30% (Mo.-on 2-3 millió beteg) a prevalencia
RészletesebbenEgyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás
Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás Labyrinthus Egyensúlyideg Vestibularis magvak Vestibularis pályák vestibulocerebellaris vestibulospinalis vestibuloocularis Vestibuloreticularis
RészletesebbenSZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
RészletesebbenSzédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei
Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei Szédülés, egyensúlyzavar (vertigo, dizziness): Egyik leggyakoribb panasz (nem csak a neurológiában) Prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett:
RészletesebbenMANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN
MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN Dr. Ormos Gábor PhD ORFI Budapest 2014. 11. 14-15. A SZÉDÜLÉS AZ EGYIK LEGGYAKORIBB PANASZ Prevalencia: fiatal felnőttkorban 1,8% idős korban 30% (Sloane
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
SZÉDÜLÉSES KÓRKÉPEK, ENG A KLINIKAI GYAKORLATBAN dr. NÉMETH ADRIENN HALLÁS Hangvilla Szubjektív: audiológiai vizsgálatok: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok Objektív: OAE, BERA, CERA, ASSR, VEMP Stapedius
RészletesebbenEgyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás
Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás 7. Az egyensúlyrendszer funkcionális anatómiája és élettana. A harmonikus és diszharmonikus vesztibuláris tünetegyüttes. 8. Az otoneurológia
RészletesebbenVesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella
Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika 2017 Előzmény E. Liveing, On megrim: sick headache and some allied health disorders: a contribution to the pathology of nerve storms,
RészletesebbenV./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat
V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat Mi a nisztagmus, és hogyan vizsgálhatjuk? V./1.1. Spontán nisztagmus vizsgálata Nagyon fontos a spontán nisztagmus vizsgálata. A nisztagmus akaratunktól független
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenSzédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban
Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea 2017.02.22. Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban: gyakoriság differenciáldiagnosztika Epidemiológia: A szédülés
RészletesebbenSzédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban
Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban (anatómia, epidemiológia, differenciáldiagnosztika, pszichoszociális vonatkozások) Kötelező szintentartó neurológiaitanfolyam Pécs, 2017.02.20.-22. Szédülés
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság szubjektív panasz, pontos leírása nehéz = testünk térbeli helyzetének kóros érzete
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban
RészletesebbenSzédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu
Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu SZÉDÜLÉS (szédülékenység, vertigo együtt) a szédülés a fájdalom után a leggyakoribb
RészletesebbenSzédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. http- neurology.pote.hu
Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája http- neurology.pote.hu Vertigo Dizziness Praesyncope Lighthaededness Dysequilibrium Postural instability Motion sickness Tériszony
RészletesebbenBPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. 1. Belszervi kórképek (50%): Etiológia: Preszinkopés szédülés ortoszatikus hipotenzió, vazovagalis
RészletesebbenKÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK
KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK Karosi Tamás B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Miskolc Anatómia Dobhártya Dobhártya sérülések Általános jellemzők:
RészletesebbenDr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika
Dr. Harmat Kinga PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2018.03.14. Fül-orr-gégészeti betegségek BPPV neuronitis vestibularis Ménière-betegség (M.M.) bilateralis vestibulopathia labyrinthitis
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenIII./14.2. Acusticus neurinoma
III./14.2. Acusticus neurinoma Pálos Györgyi A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató az acusticus neurinoma tüneteit, illetve a betegség felismerésében és követésében fontos diagnosztikus és terápiás
RészletesebbenAKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK
AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
Dr Szirmai Ágnes Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika Pécs, 2013.09.09. 3 napon belül kialakult nagyothallás, amelyeknél 3 szomszédos audiometriás
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A szédüléses betegségek diagnosztikájáról és kezeléséről Készítette: A Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium 1 A szédülés definíciója A szédülés a térérzékelésnek
RészletesebbenA SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL
FÜL-ORR-GÉGÉSZET A SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve 1. A szédülés definíciója A szédülés a térérzékelésnek
RészletesebbenIII./11.10. Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai
III./11.10. Gyógyszerek neurológiai mellékhatásai Számos gyógyszernek vannak neurológiai mellékhatásai. Ebben a fejezetben a leggyakrabban használt, neurológiai-, és nem neurológiai indikációban alkalmazott
RészletesebbenDr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika
Dr. Harmat Kinga PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2017.03.22. Fül-orr-gégészeti betegségek BPPV neuronitis vestibularis Ménière-betegség (M.M.) bilateralis vestibulopathia labyrinthitis
RészletesebbenXII./1. fejezet: A fül daganata
XII./1. fejezet: A fül daganata XII./1.1. A külső fül daganatai XII./1.1.1. Praecancerosisok Cornu cutaneum Rendszerint idősebb egyének fülkagylóján képződik. 1. kép: Cornu cutaneum Keratoma senile Rendszerint
RészletesebbenSürgősségi ellátás a neurológiában
Csiba László - Fülesdi Béla Sürgősségi ellátás a neurológiában * Sürgős ellátást igénylő neurológiai betegségek * * Gyakran használt neurológiai gyógyszerekkel okozott mérgezések * Egyes neurológiai betegségek
RészletesebbenAz Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A SZÉDÜLÉSES BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁRÓL ÉS KEZELÉSÉRÕL Készítette: A Fül orr gégészeti Szakmai Kollégium I. ALAPVETÕ MEGFONTOLÁSOK 1. A szédülés definíciója
RészletesebbenIII./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenSzédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi
Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika http- neurology.pote.hu A szédülés ( egyensúlyzavar ) népbetegség
RészletesebbenEpilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus
Epilepszia és epilepsziás rohamok Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepsziás roham definíciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció abnormálisan synchron aktivációja Epilepsziás
RészletesebbenDr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet
Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen
RészletesebbenDr Szőnyi Magdolna Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti Fej-Nyaksebészeti klinika
Az akut halláscsökkenés diagnosztikája és terápiája Dr Szőnyi Magdolna Semmelweis Egyetem, Fül-Orr-Gégészeti Fej-Nyaksebészeti klinika Incidencia 5-20 eset / 100.000 lakos évente most 300/ 100.000 gyakoribb,
RészletesebbenVestibularis migrén. Komoly Sámuel Trauninger Anita PTE Neurológiai Klinika
Vestibularis migrén Komoly Sámuel Trauninger Anita PTE Neurológiai Klinika Vestibularis migrén Korábbi elnevezései Migrainous vertigo Migraine-associated vertigo Migraine- associated dizziness Vertiginous
RészletesebbenEszméletvesztések. Janszky József. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika
Eszméletvesztések Janszky József Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval IX-X agyideg fájdalommal járó kórképei: agyalapi tumorok és glossopharyngeus-neuralgia
RészletesebbenVesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok. Dr. Bencsik Beáta
Vesztibuláris rendszer, vesztibuláris vizsgálatok Dr. Bencsik Beáta Otoneurológia fogalma oto = fül, neuro = idegrendszer Az otoneurológia az egyensúlyozó szervrendszer vizsgálatával és betegségeinek kezelésével
RészletesebbenBillenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.
Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg
RészletesebbenNEURORADIOLÓGIA. Esetmegbeszélés
NEURORADIOLÓGIA Esetmegbeszélés Vörös CT2012 32 éves nő 10 éves kora óta epilepsiás Migrációs és gyrifikációs zavar 32 éves nő 3-4 éve kezdődő bal oldali látásromlás, csőlátás N. opticus meningeoma 26
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplinák között. A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája
A neurológia helye az orvosi disciplinák között. A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája Dr. Komoly Sámuel tanszékvezetı egyetemi tanár PTE ÁOC Neurológiai Klinika Mi a neurológia? Szakterülete
RészletesebbenA mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer
A mozgatórendszer élettana 2. Az agytörzs és a vestibularis rendszer Prof. Kéri Szabolcs Szegedi Tudományegyetem, ÁOK, 2019 Leszálló pályák eredete: Cortex Agytörzs Cortex Agytörzs Leszálló pályák Kérgi
RészletesebbenAz es(end)ő öregek: - a kardiológus szemével. Dr Rudas László (inkább az öregek, mint a kardiológusok képviseletében)
Az es(end)ő öregek: - a kardiológus szemével Dr Rudas László (inkább az öregek, mint a kardiológusok képviseletében) Amerikai Egyesült Államok, 2000-es évek eleje Lakosok életkor megoszlása A halálos balesetek
RészletesebbenAZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA
AZ EPILEPSZIA DIAGNOSZTIKÁJA PTE ÁOK, V. évfolyam Pécs, 2014.04.23. Gyimesi Csilla I. Az epilepszia betegség felismerése definíció klasszifikáció differenciáldiagnózis II. Kivizsgálásának lépései III.
RészletesebbenSyncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika
Syncope: mi köze k a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval Parkinson kórban ritkán és a multiszisztémás atrófia
RészletesebbenTinnitus Vertigo. Gerlinger Imre. PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs
Tinnitus Vertigo Gerlinger Imre PTE ÁOK Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinika, Pécs. Te jó ég! Már megint itt van egy fülzúgós! Kevés ismeretanyag Időigényes management, nem azonnali és nem látványos
RészletesebbenAKUT ELLÁTÁST IGÉNYELNEK
2017. 12. 06. AKUT ELLÁTÁST IGÉNYELNEK 1. Tudat megváltozásával járó neurológiai kórképek hypnoid/nem-hypnoid tudatzavarok zavartság/nyugtalanság epilepsia/alkalmi convulsiók syncopék 2. Intracranialis
RészletesebbenMellékpajzsmirigy Hyperparathyreosis. 2006/2007 Prof. Dr. Uray Éva DE OEC AITT
Mellékpajzsmirigy Hyperparathyreosis 2006/2007 Prof. Dr. Uray Éva DE OEC AITT 1 A calcium homeostasis szabályozó mechanizmusa szabályozó mechanizmusa Parathormon A mellékpajzsmirigy hormonja Elősegíti
RészletesebbenAmyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében
Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:
RészletesebbenMeghívó. Tisztelt Kolléga!
Meghívó Tisztelt Kolléga! Értesítem, hogy a Kaposi Mór Oktató Kórház 2012. április 13-14-én a PTE ÁOK Neurológiai és Fül-Orr-Gégészeti Klinika részvételével a tavalyi rendezvény sikerére és nagy érdeklődésre
RészletesebbenKépalkotó és laboratóriumi vizsgálatok szerepe a fejfájások. Trauninger Anita PTE ÁOK Neurológiai Klinika
Képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok szerepe a fejfájások diagnosztikájában Trauninger Anita PTE ÁOK Neurológiai Klinika Képalkotó vizsgálatok indikációja EFNS 2006 Akut kezdetű fejfájások esetén súlyos
RészletesebbenAlapfokú elsősegélynyújtás. www.szegedizoltan.hu
Alapfokú elsősegélynyújtás www.szegedizoltan.hu 1997. évi CLIV. törvény 5. (3)e, Mindenkinek kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi
RészletesebbenCollapsus, eszméletlen beteg, epilepsiás roham, zavartság, hypoglikémia
Collapsus, eszméletlen beteg, epilepsiás roham, zavartság, hypoglikémia Dr. Sirák András Családorvos, mentőorvos Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszék Tanszékvezető: dr. Kalabay László egyetemi tanár
RészletesebbenLégzőszervi megbetegedések
Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások
RészletesebbenNagyító alatt a szélütés - a stroke
Nagyító alatt a szélütés - a stroke A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetõ okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az elõrejelzések
RészletesebbenAz agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,
Stroke Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek nincs más bizonyítható oka, mint az agy vérkeringésében kialakult kóros eltérés (WHO) Stroke
Részletesebben13.3.1. Kép- és ábraelemzés
13.3.1. Kép- és ábraelemzés 13.3.1.01. Melyik esetben nem indokolt feltétlenül a képen látható ellátás? a.) könyökrándulás b.) kulcscsont-törés c.) felkarvérzés d.) alkartörés 13.3.1.02. Milyen esetben
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenDariusz Klimczak: Key to the labyrinth
Izolált szédülést okozó hátsó skála területi stroke gyors, non-invazív,evidence-baseddiagnosztikai lehetősége: a stroke-szemüveggel szerzett hazai tapasztalataink Tamás T. László 1, Csányi Attila 2, Garai
RészletesebbenÁllapotfelmérés teljes kivizsgáláshoz
1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 7. +36 (1) 790 7070 info@dunamedical.com www.dunamedicalcenter.org Állapotfelmérés teljes kivizsgáláshoz Tisztelt Betegünk! Kérjük, hogy a kérdőív kitöltésével járuljon
RészletesebbenA belsőfül szövettana. Dobó Endre
A belsőfül szövettana Dobó Endre Hallás és egyensúlyozás szerve organum vestibulocochleare (hallás és egyensúlyozás szerve) > részei > apparatus cochlearis (hallószerv) > ductus cochlearis > apparatus
RészletesebbenContramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr. 2000.
Contramal a sürgősségi betegellátásban Ács Gábor dr. 2000. A FÁJDALOM an unpleasant sensory and emotional experience associated with actual or potential tissue damage...pain is always subjective. (IASP
RészletesebbenAz egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.
RészletesebbenCEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI
Ph. D Doktori értekezés tézisei CEREBROVASCULARIS BETEGSÉGEK OTONEUROLÓGIAI VONATKOZÁSAI DR. SZIRMAI ÁGNES Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika
Részletesebbenkórházba (SBO) kerülés idejének lerövidítése
AZ ELŐADÁS VÁZLATA Neurológiai katasztrófák Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika Klinikai Idegtudományi Központ Ischaemiás (80%) és vérzéses (20%) stroke Subarachnoidalis vérzés
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
RészletesebbenA vestibularis működés kísérletes és klinikai vizsgálata. Doktori értekezés. Dr. Patkó Tamás. Semmelweis Egyetem
A vestibularis működés kísérletes és klinikai vizsgálata Doktori értekezés Dr. Patkó Tamás Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Dr. Arányi Zsuzsanna
Részletesebben1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037. Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél
1. oldal TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0037 Életmódprogramok megvalósítása Abaúj-Hegyköz lakosainak egészségéért. Hírlevél Dohányzás: a halálos szenvedély A dohányzás szervkárosító hatásai Kiadó: Gönc Város
RészletesebbenM E G O L D Ó L A P. Egészségügyi Minisztérium
Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Vízvári László A minősítő beosztása: főigazgató M E G O L D Ó L A P szakmai
RészletesebbenFejfájás és szédülés gyakorlati kérdései az alapellátásban. Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika
Fejfájás és szédülés gyakorlati kérdései az alapellátásban Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika Headache. 2009 Apr;49(4):498-508. doi: 10.1111/j.1526-4610.2009.01369.x. Epub 2009 Feb 25. Fejfájás
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenSclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde 2012. December 11.
Sclerosis multiplex Dr. Csépány Tünde 2012. December 11. Mi a sclerosis multiplex? A központi idegrendszer chronikus gyulladásos betegsége Myelin (oligodendroglia) károsodás jellemzi Gyulladás eredménye:
RészletesebbenA DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.
Részletesebben! Belső fül! Anatómia! Anatómia coronalis (P-A)! Anatómia! Anatómia! meatus acusticus internus! VII! vest. sup.! Ant! Post! vest. inf.!
17. 05. 21. Belső fül Anatómia Anatómia coronalis (P-A) Anatómia Anatómia meatus acusticus internus VII vest. sup. Ant cochlearis Post vest. inf. 1 17. 05. 21. Anatómia coronalis (P-A) Vizsgálati technika/protokoll
RészletesebbenPéley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenIII./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai
III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,
RészletesebbenStroke ellátás I Az agyérbetegségek epidemiológiája, rizikófaktorai és klinikuma
Stroke ellátás I Az agyérbetegségek epidemiológiája, rizikófaktorai és klinikuma Dr. Szapáry László A heveny agyi történés WHO definiciója Az agyműködés akutan kialakuló fokális vagy (globalis) zavara,
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenPlazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika
Plazmaferezis neurológiai kórképekben Devic betegség Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika TPE neurológiai indikációi Myasthenia gravis Guillain Barre syndroma / AIDP CIDP ADEM Sclerosis multiplex PPN
RészletesebbenElsősegélynyújtás. Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila
Elsősegélynyújtás Nagy Ferenc, dr. Erőss Attila Elsősegélynyújtó Tanfolyam Mentőápoló Tanfolyam 3. előadás 2011. október 19. Elsősegélynyújtás Betegek / sérültek számára nyújtott azonnali ellátás, amíg
RészletesebbenMagyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
RészletesebbenMOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP)
MOTOROS KIVÁLTOTT VÁLASZ (MEP) Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika 2011 Definíció MEP (Motor Evoked Potential) Motoros kiváltott válasz a corticospinalis pályák funkcionális állapotának vizsgálatára
RészletesebbenSZOMATOSZENZOROS SZENZOROS (SEP) Dr. Pfund Zoltán. PTE Neurológiai Klinika
SZOMATOSZENZOROS SZENZOROS KIVÁLTOTT VÁLASZOK V (SEP) Dr. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2011 SEP FOGALMAK SEP (somatosensory evoked potentials): a perifériás és centralis idegrendszer külső stimulus
RészletesebbenA neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása
A neurofibromatózis idegrendszeri megnyilvánulása Molekuláris Medicina Mindenkinek Fókuszban a Neurofibromatózis Varga Edina Tímea SE Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete Neurofibromatózis I.
RészletesebbenA neurológia tárgya és a neurológiai diagnózis. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Budapest
A neurológia tárgya és a neurológiai diagnózis Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Budapest neuro- = ideglogia = valaminek a tudása, λέγω (lego), beszélni A teljes országban, érvényes működési nyilvántartással
RészletesebbenTABUL/^íuta OTORHINOLARYNGOLOGIAE
TABUL/^íuta OTORHINOLARYNGOLOGIAE TARTALOMJEGYZÉK S orozatszerkesztői e lő s z ó... viii Főszerkesztői előszó... ix R ö vid íté sje g yz é k...x I. BEVEZETÉS (Deutsch Ottó dr.)... 1 II. HALLÁSVIZSGÁLATOK
Részletesebben