SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
|
|
- Kinga Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
2 Szédülés, egyensúlybizonytalanság szubjektív panasz, pontos leírása nehéz = testünk térbeli helyzetének kóros érzete
3 Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: Az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb panasz Számos különböző kórfolyamat állhat a hátterében; többségük benignus, nem okoz maradandó egészségkárosodást; de panasza lehet a potenciálisan életvesztélyt jelentő agytörzsi strokenak, szívbetegségnek Krónikus panasz kialakulásának veszélye, pszichoszociális következmények
4 előfordulása gyakori Epidemiológia: átlagpopuláción belül az élettartam prevalencia: 25-40%, éves prevalencia: 20-30% prevalenciája az életkor előrehaladtával meredeken emelkedik; nőkben gyakoribb vesztibuláris eredetű szédülés: az összes szédüléses kórkép ¼-e (prevalencia: 7.4%) sürgősségi ellátásban a vizitek 4%-ának vezető panasza betegek 74%-ában a szédülés visszatérő vagy krónikusan jelentkezik
5 hátterében számos különböző kórfolyamat állhat 1. Vesztibuláris lézió pszichiátriai kórkép belszervi kórállapot Etiológia: perifériás: labirint, vesztibuláris (VIII) ideg centrális: vesztibuláris magok, agytörzsi és cerebellaris összeköttetéseik 2. Nem-vesztibuláris lézió
6 Etiológia: 1.Vesztibuláris lézió 2.Pszichiátriai kórkép: szorongásos kórkép (pánik, fóbia, generalizált szorongás), OCD 3.Belszervi kórképek: Preszinkopés szédülés ortoszatikus hipotenzió, vazovagalis preszinkope szívbetegségek, arritmiák Metabolikus zavar hipoglikémia hiperventilláció elektrolit zavar Hematológiai okok anémia, policitémia Intoxikáció gyógyszerek alkohol Multiszenzoros utazási betegség, multi-infarkt encefalopátia
7 Krónikus szédülés, pszichoszociális következmények 74%-ban a szédülés krónikusan vagy visszatérő epizódokban jelentkezik akut szédülés etiológiától függetlenül rizikófaktor: krónikus szédülés kialakulására szorongásos kórkép kialakulására krónikus szédülés kialakulásának rizikófaktorai: női nem nem megfelelő megküzdő stratégiák (szorongás, depresszió, személyiségtípus: dependens, obszesszív-kompulzív) elégtelen centrális kompenzáció életminőség-romlás: 40%: munkaképesség romlása 29%-ban társul: szorongással, kerülő magatartással (fej-, testmozgás korlátozása, szociális tevékenységek kerülése, autóvezetés feladása)
8 Egyensúly- és testtartás-szabályzás: Arisztotelész: 5-féle szenzoros észlelés (látás, hallás, szaglás, ízérzés, tapintás) 19.sz. kutatásai: 6. érzék: vesztibuláris érzet: saját-mozgás érzékelése a többi szenzoros rendszerrel szemben, ha a vesztibuláris rendszer működése zavartalan, az érzet nem tudatosul a fejmozgáshoz és a gravitációhoz társuló erőket alakítja biológiai jelekké, melyek közvetlenül spinalis és agytörzsi motoros centrumokhoz, továbbá a téri tájékozódásban résztvevő kérgi központok felé továbbítódnak spinális reflexek: vestibulospinalis reflex (VSR): poszturális egyensúly fenntartása agytörzsi reflexek: vestibulo-ocularis reflex (VOR): fejmozgások során látás stabilitását biztosítja (fixált képet a retina foveájában rögzíti)
9 Egyensúly- és testtartás-szabályzás: Vizuális fejmozgás Vesztibuláris gravitáció Proprioceptív szemmozgás-szabályzás: vesztibulo-okuláris reflex (VOR) poszturális kontroll: vesztibulo-spinális reflexek multi-szensoros vesztibuláris kortex: térbeli tájékozódás tér reprezentációja vesztibuláris reflexek efferens kontrollja Szédülésérzés: inkongruens szenzoros ingerek
10 emotional responses 3.
11 Vesztibuláris pálya féloldali akut léziója: szédülés, egyensúlyzavar perifériás (labirint, n. vestibularis) centrális (agytörzs, cerebellum) Akut vesztibuláris szindróma: saját-mozgás/környezet mozgásának érzete szenzoros kérgi működés hányinger-hányás, verejtékezés, sápadtság, tachycardia, hiperventilláció vegetatív válasz vesztibulo-autonóm reflexek fiziológiás félelem, pánik emocionális válasz parabrachialis mag, limbikus rendszer, monoaminerg rendszer oto-neurológiai tünetek nisztagmus, lateralizációs jelek vesztibuláris reflexek, vestibulocerebellaris összeköttetések
12 Centrális vesztibuláris kompenzáció = lézió indukált plaszticitás vesztibuláris panaszok, tünetek megszűnése génexpressziós változások ioncstorna-fehérjék expressziója megváltozik idegsejt-membrán kisülési küszöbe megváltozik perifériás vesztibuláris neuronok spontán kisülési rátája megváltozik agytörzsi vesztibuláris neuronok szinaptikus kapcsolatainak reorganizációja transzmitter receptorok altípusainak megváltozása neurotranszmitterek iránti érzékenység megváltozik vesztibuláris neuronális hálózat megváltozik
13 Centrális vesztibuláris kompenzáció
14 A diagnózis alapjai: A szédülő beteg vizsgálata I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek: jelentősségük általában másodlagos képalkotó vizsgálat elektronisztagmográfia kalorikus ingerléssel video-okulográfia, sklerára helyezett tekercs vesztibuláris miogén kiváltott válasz agytörzsi akusztikus kiváltott válasz audiometria posztulográfia
15 I. Az anamnézis fő szempontjai 1. szédülés jellege (forgás, bizonytalanság-érzés, dőlésérzés, lebegés, ájulásérzés): nem megbízható, differenciáldiagnosztikai értéke kicsi 2. szédülés időbeli jelentkezése kezdete (akut, szubakut) lefolyása: epizódikus (<24 h): egyetlen roham/isméltődő roham vs. perzisztáló (>24 h) szédülés-egyensúlybizonytalanság időtartama: mp.-ek-percek-órák-napok-hónapok 3. kiváltó és fokozó faktorok: fej-, testhelyzetváltoztatás (BPPV, ortosztatikus hipotenzió), fejmozgások intoleranciája (akut féloldali vesztibuláris lézió, migrén); spontán jelentkezik 4. társuló panaszok: autonóm tünetek, halláscsökkenés, fülzúgás, fejfájás, agytörzsi, cerebellaris tünetek 5. életkor, társuló betegségek (vaszkuláris rizikófaktorok, migrén)
16 II. Fizikális vizsgálat 1. nisztagmus, szemmozgások 2. lateralizációs jelek: félremutatás (Bárány teszt) dőlés Romberg helyzetben félrejárás vakjárásnál 3. VOR teszt: Head Impulse Test (Halmágyi teszt) 4. egyéb agytörzsi/cerebellaris jelek (Horner triász, szenzo-motoros deficit, dysarthria, dysphagia, ataxia)
17 Nisztagmus, lateralizációs jelek Perifériás vesztibularis lézió spontán nisztagmus: egyirányú, horizonto-rotatoros gyors komponens a lézióval ellentétes irányú vizuális fixáció gátolja lateralizációs jelek: deviáció a lézió oldala felé; nisztagmus gyors komponensével ellentétes irányú = harmonikus vesztibularis tünetegyüttes pozicionális nisztagmus (BPPV): rövid latenciával, 30 mp Centrális vesztibularis lézió spontán nisztagmus: irányváltó tekintés kiváltotta tisztán rotatoros tisztán vertikális lateralizációs jelek: iránya megegyezhet a nisztagmus gyors komponensének irányával (= diszharmonikus tünetegyüttes) vagy nincs lateralizáció pozicionális nisztagmus: latencia nélkül, permanens
18 VOR vizsgálata: Head Impulse Test (= Halmágyi teszt) patológiás válasz (catch-up szakkád): perifériás lézió (pl. vesztibuláris neuritisz) normális válasz: centrális lézió (pl. stroke) szenzitivitása és specificitása magas, megegyezik a diffúzió-súlyozott MRI-vel ritka esetekben a HIT pathológiás AICA ischemia okozta centrális eredetű szédülésben, amikor az agytörzs-cerebellum mellett a belső fül is érintett
19 Krónikus szubjektív szédülés (18.7%) 15.6% 12.4% 10.2% 9.4% 7.4% 6.7% 3.8% 3.1% 0.7% 18.6%
20 Krónikus szubjektív szédülés (18.7%) 15.6% 12.4% 10.2% 9.4% 7.4% 6.7% 3.8% 3.1% 0.7% 18.6%
21 I. Benignus perifériás paroxizmális vertigo (BPPV) Epidemiológia: prevalencia: / lakos Pathomechanizmus: canalolithiasis (ritkán cupulolithiasis) 60-90%: hátsó félkörös ívjárat Klinikai megjelenés: rövid, átmeneti szédüléses rohamok (forgó): <30 sec a szédülést fej-, testhelyzet-változtatás váltja ki (ágyban felülés, ágyban megfordulás, fej hátrahajtása, előrehajlás)
22 Diagnózis: helyezési manőver: Dix-Hallpike manőver BPPV horisonto-rotatoros nystagmus az alul lévő fül irányába rövid latenciával <30 sec-en belül megszűnik
23 Kezelés: BPPV canalolith repozíciós manőverek: Epley manőver Prognózis, kiújulás: Epley manőver: elsőre 80%-ban sikeres kiújulás: sikeres repozíciós manőver után 15-37%
24 Krónikus szubjektív szédülés (18.7%) 15.6% 12.4% 10.2% 9.4% 7.4% 6.7% 3.8% 3.1% 0.7% 18.6%
25 II. Krónikus szubjektív szédülés (= Fóbiás posturális vertigo; Szomatoform szédülés) Gyakoriság: szédüléses kórformák/egyensúlyzavarok 18%-a Krónikusan fennálló szédülésérzés: >3 hónap, folytonos vagy periodikusan visszatérő egyensúlybizonytalanság-érzés, szédülékenység (általában nem forgó), szinte minden nap jelentkezik Szomatoform: nincs a hátterében aktívan zajló neuro-otológiai kórfolyamat, kardiális ok, vagy más belszervi folyamat, traumás agyi sérülés; előfordulhat azonban megelőző lezajlott organikus vesztibularis inzultus Mozgással szemben hiperszenzitivitás: saját mozgás, környezetben mozgás szédülést vált ki Vizuális vertigo: összetett vizuális ingerkörnyezet provokálja/rontja a panaszokat (bevásárlóközpont, esőben autóvezetés, komputermonitor olvasása)
26 Krónikus szubjektív szédülés (= Fóbiás posturális vertigo; Szomatoform szédülés) Pszichiátriai ko-morbiditás: Típusai: szorongásos kórkép (pánik, fóbiás kórkép, generalizált szorongás, minor szorongás) depresszió neurotikus, vagy obszcesszív-kompulzív személyiségtípus Otogén, Pszichogén, Interaktív Megelőzés, kezelés: akut szédüléses rohamhoz társuló szorongás megfelelő pszichoterápiája, pszichoeducation SSRI
27 Krónikus szubjektív szédülés (18.7%) 15.6% 12.4% 10.2% 9.4% 7.4% 6.7% 3.8% 3.1% 0.7% 18.6%
28 III. Centrális vesztibuláris szédülés Vesztibuláris magok és összeköttetéseik léziója Etiológia: 1.Vaszkuláris kórképek: a) vertebrobasilaris ischemia b) agytörzsi, cerebellaris vérzések 2.Sclerosis multiplex 3.Kisagy-híd szögleti tumorok a) vesztibuláris schwannoma (=acusticus neuroma) b) metasztatikus tumorok
29 1.Vaszkuláris kórképek: a)vertebrobasilaris ischemia akut kezdetű, folytonos szédülés, napokon át vesztibuláris + egyéb agytörzsi-cerebellaris tünet izolált akut szédülés: akut vesztibuláris tünetek más kísérő KIR-i tünet nélkül: ritka!!! (<1%) diff. dg.: VBI stroke vs. akut féloldali perifériás lézió (pl.: vesztibuláris neuritisz) diszkrét centrális veszibuláris jelek általában detektálhatóak PICA ischemiában fordulhat elő stroke rizikófaktorok jelenléte, életkor 65 év, 2/3 férfi a. vertebralis disszekció: fiatal korban, spontán vagy nyaki traumát követően, fejfájás, nyaki fájdalom az a. vertebralis mechanikai kompressziója nyakfordításakor vagy a nyak hátrahajtásakor nagyon ritka!
30 a)vertebrobasilaris ischemia képalkotó dg.: 1. koponya CT: vérzés kizárása cerebellaris infarctus látható agytörzsi infarktus detektálásához szenzitivitása csontműtermékek miatt alacsony
31 2. koponya MRI: szenzitivitása magasabb diffúzió-súlyozott MRI mérés (DWI): szenzitivitása 80-95% az akut stroke utáni első 24 órában
32 a)vertebrobasilaris ischemia cerebellaris ischemia összes akut stroke kb. 2.3%-a izolált akut vertigo 10%-ban; hibás dg. emeli a komplikációk kialakulásának rizikóját és a mortalitást cerebellaris ischemia/vérzés: 10-20%-ban térfoglaló hatásúvá válhat agytörzsi és IV. kamra kompresszió hidrokefalusz beékelődés maximum ált. az akut stroke 3. napján az első heten intenzív o.-on kell monitorozni (progresszív tudatállapot-romlás) térfoglaló hatás esetén sebészi kezelés: külső kamradrén, suboccipitalis craniectomia
33 a)vertebrobasilaris ischemia VB-TIA: halmozott előfordulás gyakori 10%-ban követi 3 hónapon belül VBI stroke, melyből 50% az első 48 órán belül (hamarabb, mint elülső területi stroke-ban) VBI stroke-ot 48%-ban előzi meg VB-TIA napokkal vagy hetekkel 33%-ban jelentkezik izolált vertigo formájában; izolált VB- TIA-ban közvetlen stroke bekövetkezésének esélye kisebb visszatérő izolált vertigo epizódok hónapokon át VB-TIA ellen szól
34 a)vertebrobasilaris ischemia VBI stroke prognózis: általában kedvező: a betegek 79%-a maradványtünet nélkül vagy minor maradványtünetekkel gyógyul, halálos kimenetel vagy súlyos maradványtünetek: 21%, mortalitása: 3.6% legkedvezőtlenebb prognózis: a. basilaris embolizáció okozta okklúziója, 58%-ban súlyos deficit kedvezőtlen kimenettel társuló fakotorok: tudatzavar, pupillaeltérés b)agytörzsi vérzés gyakran jár progresszív tudatzavarral, letális lehet
35 Centrális vesztibuláris szédülés 2.Sclerosis multiplex első relapszusnál szédülés: 5% szédülés a betegség lefolyása során: 50% SM-es plakk a n. vesztibuláris belépési zónájában: féloldali akut perifériás vesztibuláris léziót utánozhat 3.Kisagy-híd szögleti tumorok a) vesztibuláris schwannoma (=akusztikus neuroma) ritka! incidencia: 1/ /év lassú progresszív féloldali halláscsökkenés, féloldali fülzúgás szédülés: <20% b) tumormetasztázis
36 Chronic subjective dizziness (18.7%) 15.6% 12.4% 10.2% 9.4% 7.4% 6.7% 3.8% 3.1% 0.7% 18.6%
37 IV. Migrénes vertigo/vesztibuláris migrén migrénes betegek 25%-ában szédüléssel járó rohamok: roham tartama: percek-napok spontán vagy testhelyzetváltoztatásra jelentkező szédülés a roham alatt spontán vagy pozicionális nystagmus jelenhet meg társulhat akusztikus tünetekkel: fonofóbia (66%), fülzúgás, fülben teltségérzés, átmeneti halláscsökkenés legtöbb esetben nem kíséri migrénes fejfájás, vagy a fejfájás enyhe, 25%-ban társul a migrénes fejfájáshoz migrén terápia hatékony
38 Krónikus szubjektív szédülés (18.7%) 15.6% 12.4% 10.2% 9.4% 7.4% 6.7% 3.8% 3.1% 0.7% 18.6%
39 V. Meniere betegség (=endolimfa hidropsz) rohamokban jelentkező tüneti triász 1. halláscsökkenés, 2. fülzúgás, 3. szédülés roham tartama: 2-3 óra kiváltó faktor nincs, a rohamok spontán, szabálytalan időközzel lépnek fel halláscsökkenés kezdetben reverzibilis, később reziduális deficit marad vissza audiometria: kezdetben halláscsökkenés az alacsony fr.-kon Tumarkin-féle drop attack: hirtelen elvágódás, földreesés - ritka patofiziológia: endolimfatikus térfogat megnő, endolimfarendszer feszülése, membarnózus labirint ruptura terápia: betahistine 3x48 mg
40 Krónikus szubjektív szédülés (18.7%) 15.6% 12.4% 10.2% 9.4% 7.4% 6.7% 3.8% 3.1% 0.7% 18.6%
41 VI. Vesztibuláris neuritisz feltételezett etiológia: labirint és/vagy a n. vesztibuláris izolált vírusfertőzése (HSV-1); ritkán labirint ischaemia szubakut (órák alatt kialakuló) akut féloldali perifériás vesztibuláris tünetegyüttes általában forgó szédülés, heves, folytonos napokon át lefolyás: 1-2 napokon után a tünetek fokozatosan, spontán csökkennek (centrális kompenzáció), ált nap alatt megszűnik, hetekig-hónapokig még enyhe egyensúlybizonytalanság lehet szinte soha nem ismétlődik
42 Összefoglalás jellege kezdete lefolyás, időtartam trigger faktorok társuló panaszok, tünetek életkor, nem társuló betegségek BPPV általában forgó akut rövid rohamok, ismétlődően, <30 mp fejhelyzetváltoztatás nincs idősekben és nőkben gyakoribb nincs Krónikus szubjektív szédülés általában nem forgó nem akut folytonos (ritkán rohamok), >3 hónap speciális helyzetek, szituációk szorongás, pánik roham bármely életkorban, nőkben gyakoribb szorongásos kórképek, OCD VB stroke gyakran forgó akut folytonos, napokon át nincs agytörzsi/ cerebellaris tünetek >65é, férfiakban gyakoribb vaszkuláris rizikófaktorok, kardio-, cerebrovaszk. kórképek Migrénes vertigo változatos akut roham vagy folytonos, ismétlődő lehet, óráknéhány nap migrén triggerfaktorai fülzúgás, fejfájás nőkben gyakoribb nincs Meniere betegség általában forgó akut ismétlődő rohamok, <24 óra nincs fülzúgás, fülben teltség érzés, halláscsökkenés 5. évtized nincs Vesztibularis neuritisz általában forgó szubakut folytonos, napokon át nincs nincs bármely életkor, mindkét nem nincs
Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb panasz: Élettartam prevalencia az átlagpopuláción belül: 20-30% (Mo.-on 2-3 millió beteg) a prevalencia
RészletesebbenBPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
BPPV, krónikus szubjektív szédülés, vertebrobasilaris stroke Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. 1. Belszervi kórképek (50%): Etiológia: Preszinkopés szédülés ortoszatikus hipotenzió, vazovagalis
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban
RészletesebbenSZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK. Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika
SZÉDÜLÉSSEL ÉS EGYENSÚLYZAVARRAL JÁRÓ KÓRKÉPEK Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika Szédülés, egyensúlybizonytalanság Jelentőssége a klinikai gyakorlatban: 1 2 3 Az általános orvosi gyakorlatban
RészletesebbenA szédülő beteg vizsgálata. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
A szédülő beteg vizsgálata Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. A szédülő beteg vizsgálata A diagnózis alapjai: I. részletes anamnézis II. fizikális vizsgálat III. eszközös diagnosztikai módszrek:
RészletesebbenSzédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek
Szédüléssel és egyensúlyzavarral járó kórképek PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea PTE KK Neurológiai Klinika 2015.09.30. Epidemiológia A szédülés az általános orvosi gyakorlatban előforduló egyik leggyakoribb
RészletesebbenSzédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban
Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban (anatómia, epidemiológia, differenciáldiagnosztika, pszichoszociális vonatkozások) Kötelező szintentartó neurológiaitanfolyam Pécs, 2017.02.20.-22. Szédülés
RészletesebbenSzédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban
Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Dr. Mike Andrea 2017.02.22. Szédülés jelentőssége az orvosi gyakorlatban: gyakoriság differenciáldiagnosztika Epidemiológia: A szédülés
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenAz egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.
RészletesebbenAkut szédüléses kórképek. Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged
Akut szédüléses kórképek Matievics Vera SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinika, Szeged Noé Egészségközpont Szeged MI A SZÉDÜLÉS? prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett:
RészletesebbenSZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ. Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció
SZÉDÜLÉS ÉS A NEUROREHABILITÁCIÓ Péley Iván PTE KK Neurológiai Klinika és Szigetvári Kórház Neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció Szédülés és a neurorehabilitáció
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben. Komoly Sámuel egyetemi tanár PTE KK Neurológiai Klinika
Szédüléssel járó kórképek differenciáldiagnosztikája a háziorvosi rendelőben Komoly Sámuel egyetemi tanár TE KK Neurológiai Klinika szédülés nem-forgó forgó-vertigo szédülés nem-forgó Belgyógyászati bajok,
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
Szédülések diagnosztikája és kezelése Nagy Ferenc VI. érzék Békésy György 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért. Szédülések
RészletesebbenVesztibuláris rendellenességek gyermekkorban
Vesztibuláris rendellenességek gyermekkorban (Bower-Croton, 1995) 7 793 gyerekből 34 érintett 34 = 0? A rendellenesség a vesztibuláris rendszer bármely szintjén felléphet Lehet: veleszületett, szerzett
RészletesebbenSzédülés élmény. Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki)
Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat szállít (Büki) Formái 1. Vertigo Systemás mozgás-élmény: forgás vagy
RészletesebbenVesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella
Vesztibuláris migrén Dr. Pusch Gabriella PTE KK Neurológiai klinika 2017 Előzmény E. Liveing, On megrim: sick headache and some allied health disorders: a contribution to the pathology of nerve storms,
RészletesebbenA FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI
dr. Barkóczy Judit A FELNŐTT LAKOSSÁG 17 %-át ÉRINTI Megoszlás: perifériás vestibulopathia 50 % psychogen szédülés 10-15 % centrális okok: 10-15 % belgyógyászati betegségek:10-13 % ismeretlen eredetű 4-5
RészletesebbenSzédülés. Magyar Tünde
Szédülés Magyar Tünde Szédülés A szédülés, mint forgó álmodozás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv
RészletesebbenSzorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok. Hidasi Zoltán
Szorongás, szorongásos zavarok, szomatoform zavarok Hidasi Zoltán Szorongás Meghatározás Fiziológiás szorongás Tünetek Szorongásos zavarok Terápia Fogászati vonatkozások Félelem v. szorongás Szorongás:
RészletesebbenSZÉDÜLÉS PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA. Budapest DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. 2012 május 12
SZÉDÜLÉS DR. LUJBER LÁSZLÓ PHD, MED.HABIL. PTE FÜL-, ORR-, GÉGÉSZETI ÉS FEJ-, NYAKSEBÉSZETI KLINIKA 2012 május 12 Budapest Áttekintés Beteg belép a háziorvosi rendelőbe szédüléses panaszokkal. Céltudatos
RészletesebbenV./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat
V./1. fejezet: A vesztibuláris vizsgálat Mi a nisztagmus, és hogyan vizsgálhatjuk? V./1.1. Spontán nisztagmus vizsgálata Nagyon fontos a spontán nisztagmus vizsgálata. A nisztagmus akaratunktól független
RészletesebbenMANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN
MANUÁLIS TERÁPIA ALKALMAZÁSA CERVIKÁLIS SZÉDÜLÉSBEN Dr. Ormos Gábor PhD ORFI Budapest 2014. 11. 14-15. A SZÉDÜLÉS AZ EGYIK LEGGYAKORIBB PANASZ Prevalencia: fiatal felnőttkorban 1,8% idős korban 30% (Sloane
RészletesebbenMI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr.
MI ÁLLHAT A FEJFÁJÁS HÁTTERÉBEN? Dr. HégerJúlia, Dr. BeszterczánPéter, Dr. Deák Veronika, Dr. Szörényi Péter, Dr. Tátrai Ottó, Dr. Varga Csaba ESET 46 ÉVES FÉRFI Kórelőzmény kezelt hypertonia kivizsgálás
RészletesebbenSzédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei
Szédülések kivizsgálása, kezelési lehetıségei Szédülés, egyensúlyzavar (vertigo, dizziness): Egyik leggyakoribb panasz (nem csak a neurológiában) Prevalencia: -minden életkorban: 17% -80 éves kor felett:
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló-
A neurológia helye az orvosi disciplínák között A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája, neurológiában fontos vizsgáló- módszerek (első rész) Dr. Komoly Sámuel MTA doktora tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenEgyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás
Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás Labyrinthus Egyensúlyideg Vestibularis magvak Vestibularis pályák vestibulocerebellaris vestibulospinalis vestibuloocularis Vestibuloreticularis
RészletesebbenKÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK
KÖZÉP- ÉS BELSŐFÜL TRAUMÁK Karosi Tamás B-A-Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály, Miskolc Anatómia Dobhártya Dobhártya sérülések Általános jellemzők:
RészletesebbenBillenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában. Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr.
Billenőasztal teszt szerepe az ismeretlen eredetű syncope diagnosztikájában Dr. Pántlik Róbert Dr. Balogh Gábor Dr. Domokos Gabriella Syncope: hirtelen jelentkező, eszméletvesztés, amely során a beteg
RészletesebbenDariusz Klimczak: Key to the labyrinth
Izolált szédülést okozó hátsó skála területi stroke gyors, non-invazív,evidence-baseddiagnosztikai lehetősége: a stroke-szemüveggel szerzett hazai tapasztalataink Tamás T. László 1, Csányi Attila 2, Garai
RészletesebbenSzédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. http- neurology.pote.hu
Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája http- neurology.pote.hu Vertigo Dizziness Praesyncope Lighthaededness Dysequilibrium Postural instability Motion sickness Tériszony
RészletesebbenS Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E
S Z É D Ü L É S M A G Y A R T Ü N D E Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv Opticus input (afferentatio) nem Opticus input (afferentatio) nem összehangolt, hanem egymásnak ellentmondó információkat
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenEszméletvesztések. Janszky József. Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika
Eszméletvesztések Janszky József Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval IX-X agyideg fájdalommal járó kórképei: agyalapi tumorok és glossopharyngeus-neuralgia
RészletesebbenSyncope: mi köze k. a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika
Syncope: mi köze k a neurológusnak? Janszky JózsefJ Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika Ritka neurológiai kórképek ritkán járhatnak syncopéval Parkinson kórban ritkán és a multiszisztémás atrófia
RészletesebbenDr. Magyar Tünde: Szédülés
Dr. Magyar Tünde: Szédülés A szédülés, mint forgó álmozgás (Schaffer) A szédülésen az objektív és szubjektív térviszonyok közötti diszkrepanciát értjük (Horányi) Szédülés élmény Vestibularis Proprioceptiv
RészletesebbenEgyensúlyrendszeri betegségek. Perifériás arcidegbénulás. Fejfájás
Egyensúlyrendszeri betegségek Perifériás arcidegbénulás Fejfájás 7. Az egyensúlyrendszer funkcionális anatómiája és élettana. A harmonikus és diszharmonikus vesztibuláris tünetegyüttes. 8. Az otoneurológia
RészletesebbenDr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika
Dr. Harmat Kinga PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2018.03.14. Fül-orr-gégészeti betegségek BPPV neuronitis vestibularis Ménière-betegség (M.M.) bilateralis vestibulopathia labyrinthitis
RészletesebbenA sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek
A sürgősségi ellátás pszichiátriát érintő vonatkozásai II. Definitív pszichiátriai tünetekkel fellépő belgyógyászati kórképek Dr. Pikó Károly Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórháza
RészletesebbenÚjszülöttkori görcsök. Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens Április 7. Bókay délután
Újszülöttkori görcsök Dr Szabó Miklós PhD egyetemi docens 2016. Április 7. Bókay délután BNO-kód : P90H0 Hivatalos név: Újszülöttkori görcsök Csoport: Újszülöttkori görcsök, A perinatális szakban keletkező
RészletesebbenIII./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenDisszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA
Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül
RészletesebbenLujber László és a szerző engedélyé
SZÉDÜLÉSES KÓRKÉPEK, ENG A KLINIKAI GYAKORLATBAN dr. NÉMETH ADRIENN HALLÁS Hangvilla Szubjektív: audiológiai vizsgálatok: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok Objektív: OAE, BERA, CERA, ASSR, VEMP Stapedius
RészletesebbenA szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés)
A szorongás pszichoterápiás kezelése (Rövid, gyakorlatias bevezetés) Bitter István 2016. április 28. E két portré alkotója milyen kutyaképet tud rajzolni? Kezelés előtt Rosszullét az egyetem bejárata előtt
RészletesebbenDr. Harmat Kinga. PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika
Dr. Harmat Kinga PTE KK Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinika 2017.03.22. Fül-orr-gégészeti betegségek BPPV neuronitis vestibularis Ménière-betegség (M.M.) bilateralis vestibulopathia labyrinthitis
RészletesebbenA korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont
A korai magömlés diagnózisa és terápiája (ISSM 2014-es ajánlása alapján) Dr. Rosta Gábor Soproni Gyógyközpont ISSM definíció- 2014 Szexuális aktivitás során az ejakuláció állandóan vagy visszatérően bekövetkezik
RészletesebbenEszméletvesztés diagnózisa a távolból
Eszméletvesztés diagnózisa a távolból Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet Fülöp Eszter A syncope hirtelen jelentkező, átmeneti jellegű eszméletvesztés, amely során a beteg elveszti a posturalis
RészletesebbenSzédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu
Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika www.cnsc.hu SZÉDÜLÉS (szédülékenység, vertigo együtt) a szédülés a fájdalom után a leggyakoribb
Részletesebbenneuropathiák a gyakorlatban
neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra
RészletesebbenACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág )
ACONITUM NAPELLUS ( Sisakvirág ) Az Aconitum elsősorban akut, hirtelen jelentkező tünetek kezelésére használható, azonban néha krónikusan fennálló panaszok, félelmek, szorongás vagy pánik esetén is szóba
RészletesebbenAffektív zavarok - hangulatzavarok. Hidasi Zoltán
Affektív zavarok - hangulatzavarok Hidasi Zoltán Alapfogalmak Érzelem (emóció) Indulat (affektus) Hangulat (-thymia) Közérzet (-phoria) Hangulatzavarok Szindrómák Klasszifikáció Epidemiológia Diagnózis
RészletesebbenAz agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek. nincs más bizonyítható oka,
Stroke Az agyműködés globális vagy fokális zavarával jellemezhető, gyorsan kialakuló tünetegyüttes, melynek nincs más bizonyítható oka, mint az agy vérkeringésében kialakult kóros eltérés (WHO) Stroke
RészletesebbenAKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK
AKUSZTIKUS KIVÁLTOTT VÁLASZ VIZSGÁLATOK Dr. Nagy Ferenc Kaposi Mór M r Oktató Kórház, Neurológiai Osztály Dr. Pfund Zoltán PTE, Neurológiai Klinika Klinikai Neurofiziológiai továbbk bbképzés, PécsP 2011
RészletesebbenA neurózisok története napjainkig. I. A neurotikus állapotok általános leírása
A neurózisok története napjainkig I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis: coma adynamia spasmus vesania
RészletesebbenA neurológia helye az orvosi disciplinák között. A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája
A neurológia helye az orvosi disciplinák között. A fontosabb neurológiai betegségek epidemiológiája Dr. Komoly Sámuel tanszékvezetı egyetemi tanár PTE ÁOC Neurológiai Klinika Mi a neurológia? Szakterülete
RészletesebbenA szorongásos kórképek. Bitter István november 29.
A szorongásos kórképek Bitter István 2017. november 29. Előzmények Neurózisok 1980 - APA: Diagnostic and Statistic Manual (DSM) III.: Szorongásos kórképek, szomatoform kórképek, étkezési zavarok, stb.
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2013. május 15.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenAmyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében
Amyotrophias lateralsclerosis Baranya megyében az elmúlt 54 év tükrében Dr. Merkli Hajnalka Neuromuscularis Továbbképzés PTE Neurológiai Klinika Pécs 2006 ALS Történelem: 1869, Lou Gehrig Definíci ció:
RészletesebbenIII./14.2. Acusticus neurinoma
III./14.2. Acusticus neurinoma Pálos Györgyi A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató az acusticus neurinoma tüneteit, illetve a betegség felismerésében és követésében fontos diagnosztikus és terápiás
RészletesebbenVestibularis migrén. Komoly Sámuel Trauninger Anita PTE Neurológiai Klinika
Vestibularis migrén Komoly Sámuel Trauninger Anita PTE Neurológiai Klinika Vestibularis migrén Korábbi elnevezései Migrainous vertigo Migraine-associated vertigo Migraine- associated dizziness Vertiginous
RészletesebbenMax. inger. Fotopikus ERG. Szkotopikus ERG. Oscillatorikus potenciál Flicker (30Hz) ERG
ERG, VEP vizsgálatok. Elektrofiziológiai eto oógamódszerek e a látópálya funkcionális állapotának vizsgálatára Janáky Márta Jelentőségük nem invazív módszerek minimális kooperációt igényelnek objektív
RészletesebbenA beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán
A beszéd lateralizáció reorganizációjának nyomonkövetésea fmri-velaneurorehabilitációsorán (klinikai tanulmány terv) Péley Iván, Janszky József PTE KK Neurológiai Klinika Az (emberi) agy egyik meghatározó
RészletesebbenDr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet
Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen
RészletesebbenSzédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi
Szédülés: a neurológia a fülészet és a pszichiátria határterületi problémája Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE OEC Neurológiai Klinika http- neurology.pote.hu A szédülés ( egyensúlyzavar ) népbetegség
RészletesebbenEpilepszia és epilepsziás rohamok. Janszky József Egyetemi adjunktus
Epilepszia és epilepsziás rohamok Janszky József Egyetemi adjunktus Epilepsziás roham definíciója Objektív vagy szubjektív klinikai tünetek Ok: agyi neuronpopuláció abnormálisan synchron aktivációja Epilepsziás
RészletesebbenKötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25.
Kötelező Szintentartó Neurológiai Továbbképzés PTE ÁOK Neurológiai Klinika Pécs, 2013. november 25. Harcos Péter Szt. Imre Egyetemi és Oktató Kórház Budapest Paradigma: egy adott időszakban az adott tudomány
RészletesebbenPost-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján
Post-varicella angiopathia (PVA): klinikai és radiológiai jellemzők összefoglalása hét eset alapján Kovács Éva 1,Várallyay György 2, Harkányi Zoltán 1, Rosdy Beáta 3, Móser Judit 3, Kollár Katalin 3, Barsi
RészletesebbenA Látóideg vascularis megbetegedései. Dr. Klein Vera
A Látóideg vascularis megbetegedései Dr. Klein Vera A látóidegbetegségek Felosztása kongenitális (gyerekkori) sclerosis multiplexben fellépő látóideggyulladás kompresszió okozta (tumor, érmalformáció)
RészletesebbenPszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK
Pszichopatológia 2. DISSZOCIATÍV ZAVAROK Prof. Dr. Perczel - Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2018 szakképzés 1. évfolyam 1 DSM IV DSM V 8. Szomatoform zavarok Szomatikus
RészletesebbenSzomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok
Szomatikus tünetekben megnyilvánuló mentális zavarok Dr. PáliEszter EEI Gyermekpszichiátriai Szakrendelés és Gondozó,Pécs 1 Definició Ezekben akórképekben apszichés zavar útján, dönt en szomatikus tünetekben
RészletesebbenGYERMEKGYÓGYÁSZAT Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés)
Commotio cerebri (enyhe és közepes fokú koponya- és agysérülés) Csecsemõ- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium Definíció és alapvetõ megállapítások A koponya sérülései következtében funkcionális és
RészletesebbenBetegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Imigran 50 mg tabletta Imigran 100 mg tabletta szumatriptán Mielőtt elkezdi szedni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót,
RészletesebbenA neurózisok története napjainkig I A. neurotikus állapotok általános leírása
A neurózisok története napjainkig I A neurotikus állapotok általános I. A neurotikus állapotok általános leírása A neurózis fogalom története Cullen: lázak kachexiák lokális betegségek neurózisok Neurosis:
RészletesebbenJAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Radiográfus szakképesítés. 2425-06 Klinikum a képalkotásban modul. 1. vizsgafeladat. 2012. április 18.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes
RészletesebbenMeghívó. Tisztelt Kolléga!
Meghívó Tisztelt Kolléga! Értesítem, hogy a Kaposi Mór Oktató Kórház 2012. április 13-14-én a PTE ÁOK Neurológiai és Fül-Orr-Gégészeti Klinika részvételével a tavalyi rendezvény sikerére és nagy érdeklődésre
RészletesebbenContramal. a sürgősségi betegellátásban. Ács Gábor dr. 2000.
Contramal a sürgősségi betegellátásban Ács Gábor dr. 2000. A FÁJDALOM an unpleasant sensory and emotional experience associated with actual or potential tissue damage...pain is always subjective. (IASP
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenAnamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben
Anamnézis, fizikális vizsgálat májbetegségekben Dr. Vincze Áron egyetemi docens PTE KK I.sz. BelgyógyászaA Klinika Hepatológia szakvizsga- előkészítő tanfolyam, Balatonfüred 2011. március 8-10. Májbetegségek
RészletesebbenAZ INTERVENCIÓS NEURORADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STROKE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN
AZ INTERVENCIÓS NEURORADIOLÓGIA SZEREPE AZ ISCHÉMIÁS STROKE PREVENCIÓJÁBAN ÉS KEZELÉSÉBEN Dr. Vajda Zsolt egységvezető főorvos Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház, Neurovaszkuláris Intervenciós Egység
RészletesebbenA Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a
A Willisi-kör hiányzó szegmenseinek szerepe a carotis rekonstrukció után közvetlenül jelentkező neurológiai események gyakoriságában Banga Péter Varga Andrea Csobay-Novák Csaba Kolossváry Márton Szántó
RészletesebbenA TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN
A TARTÓS RHEOFEREZIS HATÁSA VAKSÁGHOZ VEZETŐ RETINA MIKROCIRKULÁCIÓS ZAVAR GYÓGYÍTÁSÁBAN Bozóki-Beke Krisztina DE KK Belgyógyászati Intézet, Angiológiai Tanszék Intenzív osztály és Terápiás Aferezis részleg
RészletesebbenSzomatoform zavarok. PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs
Szomatoform zavarok PTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pécs Történeti vonatkozások Hystera vándorlása i.e. Egyiptom A hisztéria különböz és változó tünettana mögött az uterus vándorlása áll Paul Briquet * Sur
RészletesebbenAnisocoria. Anisocoria
Anisocoria Orvosa anisocoriát állapít meg. Ebben az esetben a jobb és a bal szem pupillája nem azonos nagyságú. Kisfokú anisocoria, azaz a pupillák méretének különbözősége, fiziológiás. Előfordul, hogy
RészletesebbenSzorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam
Szorongásos zavarok pánik, fóbiák, generalizált szorongás Klinikai szakpszichológus szakképzés 2014/2015 I. évfolyam Ajtay Gyöngyi SE Klinikai Pszichológia Tanszék Szorongás szorult helyzetben, sarokban
RészletesebbenStroke kezelésének alapelvei. Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója
Stroke kezelésének alapelvei Prof. Dr. Komoly Sámuel MTA doktora PTE Neurológiai Klinika igazgatója Hogyan kezelhetı a stroke? Primer prevenció a stroke rizikójának csökkentése STROKE Akut kezelés Szekunder
RészletesebbenOrszágos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele
Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 19. számú módszertani levele a traumákhoz kapcsolódó pszichés kórképek igazságügyi orvosszakértői véleményezéséről A különböző súlyosságú sérüléseket, különösen a
RészletesebbenMEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY. Társadalmi Megújulás Operatív Program
MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY Társadalmi Megújulás Operatív Program Nemzetközi közreműködéssel megvalósuló alap- és célzott alapkutatási projektek támogatása c. pályázati felhívásához Új biomarkerek azonosítása
RészletesebbenFEJFÁJÁSOK KLASSZIFIKÁCIÓJA Dr. Pfund Zoltán, PhD Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika 2008 PREVALENCIA Fejfájás az egyik leggyakoribb ok amivel a betegek az orvost felkeresik, fájdalom félelmet kelt
RészletesebbenA szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.
RészletesebbenDEMENCIA. Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes
DEMENCIA Viselkedési zavarok és pszichiátriai tünetek (BPSD) Dr Egervári Ágnes a demencia mindig tünetegyüttes, melynek hátterében sokféle betegség állhat Demencia tünetei Alaptünetek: memóriazavar ( rövid
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenBetegtájékoztató: Információk a felhasználó számára. Imigran oldatos injekció+autoinjektor szumatriptán
Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Imigran oldatos injekció+autoinjektor szumatriptán Mielőtt elkezdi alkalmazni ezt a gyógyszert, olvassa el figyelmesen az alábbi betegtájékoztatót, mert
RészletesebbenSinus thrombosis http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina
http://neurologia.deoec.hu Kovács Edina Jelen esetbemutatás kizárólag oktatási célokat szolgál, a diák, videók bármilyen felhasználása kizárólag a Debreceni Egyetem OEC írásos engedélyével történhet. Epidemiológia:
RészletesebbenA DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.
A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.
RészletesebbenAlkohollal kapcsolatos zavarok. Az alkoholbetegség. Általános jellegzetességek
Alkohollal kapcsolatos zavarok Az alkoholbetegség Az alkoholisták mértéktelen ivók, alkoholfüggőségük olyan szintet ér el, hogy észrevehető mentális zavarokat okoz, károsítja test-lelki egészségüket, interperszonális
RészletesebbenRovarméreg (méh, darázs) - allergia
Rovarméreg (méh, darázs) - allergia Herjavecz Irén Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet Epidemiológia I. Prevalencia: - nagy helyi reakció: felnőtt 10-15 % - szisztémás reakció: gyerek 0.4-0.8
RészletesebbenSürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint. Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest
Sürgős ellátás kora gyermekkorban multifaktoriálisszempontok szerint Scheuring Noémi Heim Pál Gyermekkórház, Budapest Amikor a sürgős ellátás szükségessége felmerül Probléma lép fel Gyerek: A tünet megjelenésének
RészletesebbenDementiák biomarkerei. Oláh Zita 2015. November 11.
Dementiák biomarkerei Oláh Zita 2015. November 11. Mi a biomarker? A biomarkerek biológiai paraméterek, amelyek normális és kóros folyamatokat, beavatkozásokra adott válaszokat jeleznek, továbbá objektív
Részletesebben