A vestibuláris rendszer plaszticitása. Bencze János. Debrecen

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A vestibuláris rendszer plaszticitása. Bencze János. Debrecen"

Átírás

1 A vestibuláris rendszer plaszticitása Bencze János I Debrecen 2013

2 Összefoglalás A dolgozat a központi idegrendszer plaszticitásával foglalkozik, amely megértése nélkülözhetetlen, hiszen napjainkban egyre több idegrendszeri károsodást okozó folyamattal találkozhatunk. Ide tartoznak a traumatikus sérülések, az érrendszeri zavarok által okozott károsodások, mint a stroke, továbbá az epilepszia ami a fiatalokat is érinti, illetve az idősebb korban megjelenő neurodegeneratív korképek. Több modellben is vizsgálható a központi idegrendszer plaszticitása, ezek közü egyik a vestibuléris rendszer. A dolgozatban kitérek a vestibuláris rendszer anatómiájára, szövettanára, fiziológiájára, a különböző reflexekben betöltött szerepére illetve a patológiájára, valamint röviden az extracelluláris mátrix felépítésére, amely feltehetően fontos szerepet játszik a plaszticitási folyamatokban. Az általános eseményeken kívül kiemelten foglalkozok a vestibuláris rendszer plaszticitásával. Bevezetés Az általános neurobiológia képzés keretein belül a hangsúly természetesen az alapok megismerésén volt és a normál folyamatok felborulása illetve az ezt követő történések csak érintőlegesen kerültek szóba. További tanulmányaink és majd a munkánk során viszont ezek pontos ismerete elengedhetetlen a megfelelő orvosi ellátás biztosításához. Azt már tanulmányaim előtt is tudtam, hogy a gerincvelőt érintő sérülések után sajnos tolószékbe kényszerülnek a betegek, és hogy számos kutatás folyik a gyógyítás reményében. A vestibuláris rendszer ahogy megismertem, különösen fontos szerepet tölt be az érzékszervek között mivel számos reflexben is kulcsszerepe van. A vestibuláris rendszer is képes a regenerációra, tehát a károsodott szövetek, sejtek helyreállítására. A plaszticitás ténye, azaz a rendszer formálhatósága képlékenysége is nélkülözhetetlen a sérülések utáni folyamatok 2

3 megértéséhez. A statikus tünetek szinte nyom nélkül eltűnnek köszönhetően az ép oldali vestibuláris magok kompenzációjának unilaterális sérülés után. A dinamikus szimptómák bár nem gyógyulnak maradéktalanul mégis érdekes, ahogy a kompenzáció során a többi érzékszerv úgymond besegít a sérült érzékszervnek a funkciója helyreállításában. A témához kapcsolódó tudományos kutatások alapján próbáltam számba venni a lehetséges tényezőket a regeneráció útján. A központi idegrendszeri sérülések lehetséges terápiás módszereiről olvasva világossá vált számomra az is, hogy az ECM (extracelluláris mátrix) összetétele, illetve az abban bekövetkező változások pontos ismerete egy fontos fegyvertény a hatékony kezelés szempontjából. A vestibuláris rendszer anatómiája A vestibuláris rendszernek, mind az érzékszervnek, mind a központi összeköttetéseinek kulcsfontosságú szerepe van az izomtónus szabályozásában, a testtartás megőrzésében és korrekciójában, a tekintet irányításában és a külső szemizmok koordinációjában. Az egyensúlyozó szerv a belső fülben helyezkedik el (lásd 1. ábra). Az auris interna a sziklacsontban található, két részre, csontos és hártyás labyrinthusra osztható. A labyrinthus membranaceus vékony falú tömlőrendszer, ami a labyrintus osseushoz hasonló alakú, a két rendszer közötti teret a perilympha tölti ki. A hártyás labirintusban nem csak az egyensúlyozó érzékszerv, hanem a hallószerv (Corti-szervnek) is helyet kap. A vestibuláris rendszer szempontjából a tömlőcske, zsákocska és a hártyás ívjáratok jelentősek. A tömlőcske hosszúkás hólyag a csontos labyrinthus vestibulumának recessus ellipticusában. Hat hártyás járat nyílik ide, a három félkörös ívjárat az öt szájadékával és a ductus utriculosaccularis ami az utriculust a sacculussal köti össze nem közvetlenül hanem a ductus endolymphaticuson keresztül. Belső oldalán található ovális fehéres folt a macula 3

4 utriculi, az utriculus idegszerve melyhez a nervus vestibularis egyik ága a nervus utricularis halad. A zsákocska gömbölyded tömlő a vestibulum reseccus sphericusában. Mediális falán található a macula sacculi, amelyhez a nervus saccularis halad. A sacculusból ered a ductus endolymphaticus ami az aquaeductus vestibuliban halad és a saccus endolymphaticussban végződik. Lefelé a zsákocska elkeskenyedve a ductus reuniensbe folytatódik, ami a ductus cochlearisba nyílik. A ductus semicirculares a csontos ívjáratokat pontosan követő hártyás csövek. Egy sima és egy kitágult véggel rendelkeznek, amelyek az utriculusba nyílnak. Végeredményben azonban csak öt szájadék nyílik ide, ugyanis az elülső és hátsó ívjáratnak közös a crus simplexe. Mindhárom ampullában beemelkedő neuroepithelium, a crista ampullaris található, ezeket a kocsonyás cupula borítja 4

5 A vestibuláris rendszer szövettana A maculák a zsákocska és a tömlőcske üregébe beemelkedő hámmegvastagodások, amelyet két sejttípus, a támasztó és szekunder érzékhámsejtek alkotnak. A neuroepithél sejtek lehetnek körte alakúak vagy hengeresek, apicális felszínükön stereocílium és egy kinocílium található. Utóbbi a sejtfelszín egyik szélén helyezkedik el. Az érzőhámsejtekhez kehelyszerű végződéssel kapcsolódnak a ganglion vestibulare bipoláris neuronjai. A kehely külső oldalán az agytörzsből eredő efferens idegrostok is tapadnak, amellyel a központ be tud avatkozni az elsődlegesen keletkező ingerület áttevődésébe. A cíliumok be vannak ágyazva a kocsonyás otolithmembránba, ennek felszínén mészkristályok (otoconia) található. A crista ampullaris morfológiája eltérő, bemelkednek a hátyás ívjáratok üregébe melynek tetején a cupula helyezkedik el, otolithmembárn és otoconia itt nincs. Az érzékhámsejtek és a körülöttük lévő idegvégződések megegyeznek a maculáknál leírtakkal, sajátságos azonban hogy a kinocíliumok minden sejten azonos irányba néznek, a crista ampullaris anteriorban és posteriorban az ívjáratok felé eső oldalon a lateralisban az utriculus felé. A vestibuláris rendszer központi készüléke A VIII. agyideg két különálló részből áll a pars vestibularisból és a pars cochlearisból. A közös szakasz az agytörzsből való kilépéstől a meatus acusticus internus fenekéig tart. A rostok azonban itt is elkülönülten haladnak a pars vestibuláris az ideg felső hátsó részében, a pars cochlearis az alsó elülső részében. A pars vestibuláris dúca (amely bipoláris neuronokat tartalmaz) a meatus acusticus internus fenekén elhelyezkedő Scarpa ganglion. Perifáriás nyúlványai három idegtörzsbe szedődnek össze. A n. utriculoampullaris további három ágra oszlik: n. utricularis, n. ampullaris anterior, n. ampullaris lateralis amelyek a nevüknek megfelelő érzékhámsejteken 5

6 végződnek. A macula sacculihoz a n. saccularis, míg a crista ampullaris posteriorhoz a n. ampullaris posterior halad. A neuronok centrális nyúlványa az agytörzsbe belépve a nyúltvelő rostralis és a híd caudalis részén elhelyezkedő vestibularis magvakba szedődnek össze. A nucleus vestibularis superior (Bechterew) és nucleus vestibularis medialis (Schwalbe) több, míg a nucleus vestibularis lateralis (Deiters) és nucleus vestibularis inferior (Roller) kevesebb érző rostot fogad. Néhány elsődleges idegrost közvetlenül eléri a kisagyat. A magokból induló másodlagos rostok nem kötegeket képeznek, hanem ennél sokkal diffúzabb elrendezésben haladnak számos központi idegrendszeri területhez. Kisagy: elsősorban a medialis és inferior magvakból a pedunculus cerebellaris inferioron keresztül, a kisagykéregben moharostokként végződnek. Gerincvelő: két leszálló rostköteg melyen keresztül hozzájárulnak a nyak-, törzs- és végtagizmok tónusának szabályozásához. A Deiters magból indul a tractus vestibulospinalis lateralis a Schwalbe-ból a tractus vestibulospinalis medialis, mindkét köteg ipsilateralisan halad a mellső szarv mediális részéhez. Szemmozgató agyidegek magvai: a fasciculus longitudinalis medialison keresztül jutnak el a n. oculomotorius, n. trochlearis és n. abducens magjaihoz, a rostok egy része egészen a nucleus interstitialisig is eljut, ezeknek a kapcsolatoknak fontos szerepe van a vestibuloocularis reflexekben. Thalamus: bilateralis projekciókat adnak elsősorban a nucleus ventralis posterolateralishoz, innen a gyrus postcenralis speciális területeihez jutnak, ahonnan áttevődnek a frontalis és parietalis kéreg egyéb területeire is. 6

7 A vestibuláris rendszer fiziológiája A vestibuláris afferensek informálják a központot a fej elfordulásáról (szöggyorsulás), térbeli helyzetéről és a lineáris gyorsulásról. Ezeket a funkciókat a szőrsejtek működési mechanizmusával lehet magyarázni. A basolateralis membránjuk a perilymphával míg az apicális az endolymphával érintkezik. A fej mozgásával a stereocíliumokon lévő mechanoszenzitív kation csatornák nyílnak vagy zárnak. A nyitott csatornák transzmitter felszabadulást eredményeznek, ami hozzájárul a vestibuláris idegben az akciós potenciál frekvenciájának növekedéséhez, míg a zárt csatornák a frekvenciát csökkentik. A fékörös ívjáratok a szöggyorsulást érzékelik (a fej elfordulását). Mialatt a fej elfordul, az endolympha tehetetlensége miatt elmarad az ívjárat elmozdulásától, a stereocílimok két oldala közt nyomáskülönbség jön létre így azok kitérnek, amely depolarizálhatja vagy hiperpolarizálhatja a szőrsejteket. Mivel egy ívjáraton belül minden szőrsejt orientációja azonos így egy ívjáraton belül adott irányba vagy depolarizáció vagy hiperpolarizáció jön létre, amely növeli vagy csökkenti az akciós potenciál frekvenciáját. Miután a fej mozgása befejeződött az endolympha tehetetlenségénél fogva tovább mozog az ellenkező irányba, így az adott szőrsejtekben az eredetivel ellentétes potenciálváltozás alakul ki. A cupula kitérése nem mindenütt azonos mértékű, a receptor zóna közepén a legnagyobb, így a középső szőrsejtek a legérzékenyebbek a gyorsulásra. Az egyes ívjáratok jelzése függ attól, hogy melyik tengely körül fordul a fej. A kétoldali félkörös ívjáratok működési párokat képeznek, ha az egyik ívjárat afferensében az akciós potenciál frekvenciája fokozódik, akkor az ellenoldaliban a frekvencia csökken. Ilyen módon a három pár ívjárat a fej bármely irányú elmozdulását, illetve azok kombinációit képes érzékelni. Az ívjáratok csak dinamikus információkat közvetítenek, a fej statikus helyzetét és a lineáris gyorsulást az utriculus és sacculus érzékelik. A macula síkja az utirculusban közel vízszintes a sacculusban függőleges. A szőrsejtek stereocíliumai az otolitmembránba nyúlnak. 7

8 Az otolitmembránba kálcium-karbonát kristályok ágyazódnak ezek az otolitok. A kristályok az aktuális gravitációs erőnek és lineáris gyorsulásnak megfelelően változtatják helyzetüket, ezáltal húzó hatást gyakorolnak a stereocíliumokra. A szőrsejtek orientációja a maculákban heterogén. Az otolith kristályok elmozdulása fogja a sejteket de-, illetve hiperpolarizálni ezzel modulálva az akciós potenciál frekvenciát az afferensben. Az akciós potenciál mintázat megoszlása jellemző az azt kiváltó változásra, és a központ ennek megfelelően értékeli ki. Tehát az otolithszerv mind statikus, mind dinamikus információt szolgáltat a központ felé, amely alapvető az izomtónus és a testtartás szabályozásában. Összességében elmondható hogy a vestibuláris rendszer két alapvető funkciója a szöggyorsulás érzékelése a félkörös ívjáratok által, amely reflexesen beállítja a szemeket segítve a fixálást és a térbeli orientációt, ez a dinamikus működés. A másik funkció pedig az otolithszerv a vázizmok posturális tónusát szabályozza a vizuális, vestibuláris és taktilis ingerületek összehangolásával, beállítja a fejet a térben nyílirányú elmozdulásoknál, ez a statikus funckió. A nystagmus a vestibuláris a cerebellaris és az agytörzsi szemmozgató rendszer működészavara hatására bekövetkező akaratlan ritmusos szemmozgás, amely legtöbbször gyors és lassú komponensből áll. Irányát a gyors komponens alapján határozzák meg. A nystagmus során a környezetben lévő tárgyak virtuálisan elmozdulnak a gyors komponens irányában. A gyors komponens mutathat horizontális, vertikális, ferde irányba és lehet rotátoros. A nystagmus jellemezhető a frekvenciájával és azzal hogy a tekintés iránya vagy a fej helyzete befolyásolja-e. 8

9 A vestibuláris rendszer plaszticitása Az utóbbi évtizedekben bebizonyosodott, hogy szemben azzal a nézettel miszerint a központi idegrendszer (KIR) egy rigid, állandó struktúrájú rendszer, az valójában folyamatos átszerveződésen megy keresztül egy életen át. Egy példa a KIR plaszticitására a vestibuláris rendszerben bekövetkező változások. A tanulmányozáshoz használt modell történhet a perifériás receptorok egy oldali kiirtásával ez az unilateralis labyrinthectomia (UL) vagy a vestibuláris ideg átvágásával ez az unilateralis vestibularis neurectomia (UVN), mely két esetben eltérő patológia tüneteket lehet tanulmányozni. A kialakult vestibuláris szindrómák lehetnek statikusak, amelyek minden mozgás nélkül ágyhoz kötött személyen is jelentkeznek, illetve dinamikusak, amelyek a fej illetve a test mozgatása során figyelhetők meg. Ezen tünetek idővel javulást mutatnak olyannyira, hogy a statikus elváltozások, úgymint spontán nystagmus, vertigo az első hónap során jelentős csökkenést mutatott, míg a dinamikus tünetek, mint a vestibuloocularis reflex asszimetria és testtartási instabilitás kompenzációja nem volt tökéletes. A statikus tünetek enyhülése valószínűleg a kétoldali vestibuláris magkomplex (VN) aktivitás kiegyensúlyozódásának a következménye. Ezzel szemben, a dinamikus tünetek javulásához szükség van arra, hogy az agy helyettesítő folyamatokat alkalmazzon, pótolja a szenzoros információkat és új magatartási stratégiát építsen fel. A vestibuláris rendszer plaszticitásának hátterében többféle mechanizmust írtak le, ezek egy része párhuzamosan van jelen. 1. A bilaterális vestibuláris magokban bekövetkező változások a,) Korai gének Ezek a gének transzkripciós faktorokat kódolnak, amellyel így az egyes proteinek kifejeződését tudják szabályozni. Ezen gének szintje a felnőtt emlős agyban igen alacsony 9

10 mind a fos mind a jun családot figyelembe véve ezért kiváló példa a c-fos szint változásának tanulmányozása az idegrendszeri plaszticitás során. Unilateralis vestibuláris deafferantáció után a cfos szint növekedett a nucleus vestibularis inferiorban és medialisban. Az időbeli c-fos profilt vizsgálva a beavatkozás után azonnal, egy órával és 3 órával növekedés volt megfigyelhető, alacsony szinten maradt 6-10 óráig majd eltűnt az első 12 órán belül. Megfigyelhető azonban egy késleltett c-fos csúcs 24 órával a beavatkozás után, ami egészen 1 hétig tartott majd eltűnt a fent említett magvakban. A génexpresszióban bekövetkező változásokon kívül megfigyelhető a fehérjék posttranszlációs módosítása úgymint, növekedett foszforiláció az 1. naptól a 2. hétig az UL után. Ez egybevág azzal, hogy B-50 szerű foszfoproteinek mutathatóak ki a regenerálódó axonokban 1-2 héttel az beavatkozás után. Az UL után 1 héttel számos fehérje szintjében detektálható szignifikáns növekedés, a proteinek közt találhatunk az axon növekedésben részt vevő, valamint mitokondriális és metabolikus szabályozó fehérjéket is. b,) Neurotrophinok Röviddel a sérülés után változások következnek be a szinapszisok hatékonyságában a sensorimotoros rendszerben, valamint hosszabb távon szerkezeti változások lépnek fel a neuronális hálózatban. Ezeket a hatásokat segítik különböző faktorok mint a neurotrophin, ami nélkülözhetetlen a sejtnövekedés és differenciálódás szempontjából a fejlődő állatokban, felelős a szinaptikus plaszticitásért és a neuronok túléléséért a felnőtt állatokban. A neurotrophinok családjába tartozik az NGF, BDNF, N3, N4/5. Ezek a faktorok kötődhetnek mind alacsony mind nagy affinitású receptorokhoz. A belső fül fejlődésében bizonyítottan fontos hatásuk van, hiányukban knock-out egerekben vestibuláris deficit jelentkezett. Normál felnőtt állatokban a BDNF és NGF szint alacsony szintet mutat a VN-ben. Emellett a nagy affinitású TrKA receptor és ligandja az NGF 10

11 serkenti a cholinerg neuronok funkcióját, míg a TrKB receptor és ligandja a BDNF modulálja a GABAerg transzmissziót a patkány hippocampusban. A neurotrophinok szerepe jól dokumentált a gerincvelői sérülések során a regenerációban. Unilateralis labyrinthectomia után BDNF valamint TrkB receptor növekedés figyelhető meg bilaterálisan a VN-ben azon belül is az inferior és lateralis magvakban 1 nappal az UL után, a csúcsot pedig a 3. napon érte el. Ezek a folyamatok hozzájárulhatnak sejtnövekedéshez és differenciálódáshoz, ami anatómiai újraszerveződéshez vezet. c,) Kolinerg rendszer Kísérleti adatok bizonyítják a kolinerg rendszer szabályozó szerepét a vestibuláris funkciókban. Intrinsic kolinerg neuronokat találtak az MVN caudalis részében valamint az IVN dorsalis részében az, de kolin-acetiltranszferáz (ChAT az acetil-kolin szintézisértfelelős enzim) pozitív területek figyelhetők meg a VN egész területén. Mind muszkarionos mind nikotinos acetil-kolin receptorokat azonosítottak a mediális VN-ben, továbbá muszkarinos receptor agonistákat adva helyileg a vestibuláris magokba testtartási deficit figyelhető meg, épp úgy mint egyoldali vestibulárs kiesés után. A vestibuláris sérülés indukálja a ChAT pozitív neuronok növekedését bilateralisan a superior és inferior magvakban. Mivel azonban a kolinerg neuronok száma nem nőtt, ezért az enzim génszintű up-regulációval lehet magyarázni a változást. Figyelembe véve azt hogy a kolinerg transzmisszió lehet mind excitatórikus mind inhibitorikus, ezért a bilteralis növekedés hozzájárulhat a kétoldali VN neurális aktivitásához. Bár a kolinerg rendszer szerepe nem teljesen tisztázott, feltehetőleg érintett mind a rövid, mind a hosszú távú kompenzációban a testtartási és szemmozgási zavarok esetén. 11

12 d,) Stressz indukált hormonok UL és UVN után indukálódik az adaptív stresszválasz. A stresszorok aktiválják a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengelyt, azáltal hogy a hipotalamusz paraventriculáris magjából (PVN) CRH és ADH felszabadulást indukálnak, és az ACTH termelés serkenti a glükokortikoidok termelődését A PVN magban fos expresszió növekedés figyelhető meg, ami pedig növeli a neuronok aktivitását és egyfajta neuroendokrin támogatásként járul hozzá a vestibuláris sérülés utáni adaptív fiziológiás válaszhoz. Bilaterális ADH és CRH növekedés figyelhető meg a PVN-ben és bilateralis CRH csökkenés a VN-ben a beavatkozás utáni 3 hónapig. Ezt követően a hormonszintek normalizálódnak, amely egybe esik a magatartási kompenzációval. Magatartási vizsgálatok bizonyítják a glükokortikoidok hozzájárulását a vestibuláris kompenzációhoz, amit alátámaszt hogy a receptor agonisták és antagonisták gyorsítják, illetve lassítják a posturális kompenzációt. A CRF csökkenés a VN-ben valószínűleg mérsékli a növekedett szteroid hormon receptor kölcsönhatást, ami egyfajta neuroprotektív hatás, az apoptózis gátlásával és a neurogenesis serkentésével. A glükokortikoidok másik hatása hogy modulálják a VN sejteket a GABA A és AMPA receptorokon keresztül így hozzájárulnak a kétoldali vestibuláris magok aktivitásának kiegyensúlyozásához. Hangsúlyozni kell az agyi hisztamin szerepét, ami serkenti az ADH és CRH felszabadulást, ez pedig erősíti a stresszválaszt. A glükokortikoidok és a hisztamin hatásosságát az is alátámasztja, hogy a vestibuláris deffektusban szenvedő páciensek esetében, ha csak részben is, de eredményesnek bizonyultak a vertigo kezelésében. 12

13 2. Plasztikus események a deafferentált magokban a,) Celluláris mechanizmus A sejtek glükóz metabolizmusa jól jelzi azok aktivitását, amit 2-deoxyglükózzal vagy citokróm oxidáz enzim segítségével tudnak mérni. Szabályként, elmondható hogy a deafferentált sejtek csökkent metabolikus aktivitást mutatnak. Aszimmetrikus citokróm oxidáz jelenlét figyelhető meg a Scarpa ganglionban UL után ami szintén megfigyelhető az ipsilateralis VN-ben. Bár a sejtszámban változás nem történt, a csökkent aktivitás megfigyelhető volt egészen a posturális kompenzációig. Egy citromsav ciklusban fontos enzim a szukcinát-dehidrogenáz szint a csúcsát 15 nappal a sérülés után érte el. Ezen metabolikus aktivitásban bekövetkező változások valószínüleg összhangban vannak a szerkezetei átépüléssel a deafferentált VN-ben. b,) Neurogliosis és neurogenesis Bizonyított, hogy a felnőtt neuralis őssejtek képesek proliferálni és differenciálódni az összes fő agyi sejttípussá. Ez a felnőtt emlős agyban a gyrus dentatus subgranularis zónájában és az oldalkamrák subventricularis zónájában figyelhető meg. A negatív hatásokon kívül, amit az astroglia reakció okoz a szöveti regenerációban van pozitív hatása is, méghozzá hogy megnő az expressziója olyan strukturális fehérjéknek mint a GFAP, vimentin, nestin. Az astroglia reakció véd a hosszú-távú szöveti gyulladástól és a neuronok elhalásától. Erős reakció jelenik meg a VN-ben UL után 1-3 nappal, az intenzitás a 3-8 napon csökken és ezután folyamatosan mérséklődőt 3 hétig. A GFAP pozitív sejteknek nemcsak a számuk nőtt meg, hanem a sejtek hypertrophiát is mutattak. A reakció amellett hogy segíti a vestibuláris neuronok túlélését, új neuronok képződését is segíti a növekedési faktorok és cytokinek felszabadítása útján. A microglia a reakció lehet az egyik kiváltó oka az astroglia reakciónak. Ezen sejtek mitogén fehérjéket 13

14 fejeznek ki amelyek regulálják az astrocyták proliferációját. Ugyanúgy indukáló hatása lehet a permanens perifériás afferentáció kiesésének. c,) GABAerg rendszer A neuronális hálózatok funkciója függ az excitatorikus és inhibitorikus hatások kiegyensúlyozottságától. A fő inhibitorikus neurotranszmitter a GABA ami kötődhet a GABA A, GABA B, GABA C receptorokhoz. GABA-t illetve az azt szintetizáló glutamát dekarboxilázt kimutatták a VN-ben. Az ezt kifejező neurnokat 5 csoportba oszthatjuk. Az egyes csoportban található neuronok mindkét oldalt előfordulnak és a commissurális rostokkal kapcsolódnak egymáshoz. A 2, 3, 4 csoport neuronjainak projekciói a szemmozgató agyidegi magokhoz, az oliva inferiorhoz és gerincvelői motoneuronokhoz haladnak. Az ötös csoport a lokális interneuronokból áll. A GABA A receptorok a legfőbb commissurális inhibitorok, azonban a GABA B receptor tényleges szerepe még nem teljesen tisztázott. Unilateralis mikroinjekcióval beadott GABA A receptor aganisták/antagonisták a lateralis vestibuláris magba posturális aszimmetriát okoztak az ellenkező oldali felső végtagokon, míg a mediális és superior magvakba adva spontán nystagmus alakult ki, melynek a lassú komponense az ellenkező oldalra mutatott. Szisztémásan adott GABA A receptor antagonista gyorsítja a posturális gyógyulást. A GABAerg rendszer válasza függ a sérüléstől, UVN után a GABA pozitív sejtek száma növekszik az ipszilaterális medialis, inferior és lateralis vestibuláris magvakban, amely a glutamát dekarboxiláz felszaporodásának köszönhető, míg UL után ez az enzim nem fejeződik ki nagyobb mértékben, hanem a növekedett GABA felszabadulás okozza a pozitív sejtek számának növekedését. Az UVN után megfigyelhető GABA neurogenezis ami UL után nem következik be. Az ipszilaterális GABAerg up-reguláció hatása segíthet a neuronális aktivitás kiegyenlítésében a kétoldali VN között, továbbá stimulálja a vestibuláris neurogenesist és astrogenesist. 14

15 d,) Hisztaminerg rendszer Hisztaminerg neuronok a CNS-ben egyedül a tuberomammilláris magban találhatóak. Ezek a neuronok projekciót adnak a VN komplexhez és modulálják azok működését H1R, H2R és H3R receptorokon keresztül és inhibitorikus választ váltanak ki. H3R agonisták hatására testtartási és szemmozgás zavarok jelentkeznek. Ezzel összhangban vestibuláris kompenzáció gyorsulása figyelhető meg H3R antagonisták adása esetén. A hisztidin dekarboxziláz (a szintézisért felelős enzim) szintje növekszik a vestibulohipotalamicus huroknak köszönhetően amit a VN neurális aktvitásának kiegyensúlyozatlansága indukál. Bár a hisztamin felszabadulás megnő, az agonista kötődése a H3R receptorhoz csökken, ez pedig egy fontos pre-szinaptikus esemény a vestibuláris sérülés után bekövetkező állapot helyreállításában. Hisztaminerg hatás modulálja a GABA és glycin felszabadulást, ami szintén hozzájárulhat a VN aktivitás kiegyensúlyozásához. Továbbá a hisztamin a H1R és H2R receptoron keresztül neurális őssejtek és proliferációját és differenciálódását segíti. A központi idegrendszeri extracelluláris térben számos olyam makromolekula megtalálható, amelyet eredetileg a kötőszövetben írtak le. Ezek a molekulák három nagy csoportba oszthatók: I. Hialuronsav: glükoronsavból és N-acetil-glükózaminból épül fel. Több ezer diszacharid egységet tartalmazhat. Kovalensen nem kötődik fehérjéhez, tehát nem képez proteoglikánt, szulfátcsoporttal sem rendelkezik. Nagy vízkötő képessége folytán hatékony vízraktár, nyomással szemben ellenálló, viszkozitása következtében kiváló kenőanyag az ízületekben. Strukturális szerepe van az aggrekán proteoglikánok összekötésében. Lebontását a hialuronidáz enzim végzi, ezzel biztosítja az ECM fiziológiás átépülését. 15

16 II. Proteoglikánok: a kondroitin-, dermatán-, keratánszulfát fehérjékhez kötődik egy szerinhez kapcsolódó tetraszacharid darabbal. Ezt a fehérjét tengelyfehérjének hívják amelyhez változó számú GAG kapcsolódhat. Chondroitinszulfát: a hialuronsavtól abban különbözik hogy N-acetil-glükózamin helyett N-acatil-galaktózamint tartalmaz és 4-es és 6-os helyen szulfátcsoportot is hordoz. A KIR-ben elsősorban a chondroitinszulfát proteoglikán (CSPG) fordul elő. Dermatánszulfát a kondroitinszulfáthoz hasonló de glükuronsav helyett iduronsavat tartalmaz. Keratánszulfát: szulfatált N-acetil-glükózaminból és szulfatált galaktózból áll. Ezek negatív töltéseik révén nagy mennyiségű kationt képesek megkötni, ami pedig jelentős vízmolekulát köt, ugyanakkor a szerkezete még mindig elég laza ahhoz hogy a különböző anyagok számára diffúziós utat biztosítson. III. Glikoproteinek: olyan fehérjék, melyekhez kovalens kötéssel szénhidrátok kapcsolódnak. A szénhidrátok kötődhetnek szerin, treonin, hidroxilizin és hidroxiprolin aminosavakhoz O-glikozidos kötéssel, valamint aszparaginhoz N-glikozidos kötéssel. A glikolizációtglikozil transzferáz enzimek végzik. A kötőszöveti elemek egymáshoz való dinamikus integrálódását glikoproteinek segítik elő amely hídszerű kapcsolatot tud létesíteni az egyes elemek között (lásd 2. ábra). Az ECM-al kapcsolatban lévő sejtek membránjukon specifikus receptorokat fejeznek ki. Ezek közül legjelentősebbek az integrinek melyek két peptidláncból álló integráns membránfehérjék extracelluláris végükön specifikus kötőhellyel az ECM komponensek számára. A kapcsolat lehet direkt (ilyen az RGD szekvencia) vagy indirekt adhéziós molekulán keresztül. A leggyakoribb ilyen molekula a fibronektin, amely képes a sejtet nem csak a kollagén rostokkal, hanem az ECM további komponenseivel is összekötni. További 16

17 sejtadhéziós molekula a laminin amely a sejt és a lamina basalis között biztosít kontaktust. A szindekán egy integráns membránfehérje, amely lényegében egy membránba épített proteoglikán, így egy további kapcsolódási helyet biztosít a sejt és az ECM komponensek között. Kontaktus nem csak a sejttel jöhet létre, hanem az egyes mátrix elemek között is, ilyen funckiója van a fibronektinnek, az entaktinnak ami a lamininhez és a IV. kollagénhez egyaránt kapcsolódik, valamint a trombospondin is hasonló szerepet játszik elsősorban a véralvadás során. 3. Perineuronális háló (PN) A PN egy erősen kondenzált rétege a pericelluláris mátrixnak ami körülveszi a somat, a proximalis dendriteket és az axon eredési dombot a KIR-ben. A háló ECM molekulákból épül fel, a fő komponensek a hialuronsav, kötőfehérjék, chondroitin-szulfát proteoglikán (CSPG) és a tenascin-r (Tn-R). Ezen molekulák közötti specifikus kölcsönhatások következtében kialakul egy nagy stabil aggregátum a neuronok felszínén. A chondoritinszulfát kapcsolatba lép a hialuronsavval ezt erősítik a kötőfehérjék, továbbá a CSPG tengelyfehérje kötődik a trimer Tn-R hez így kialakítva a perineuronális hálót (lásd 1. 17

18 táblázat). A PN előfrodulása és molekuláris összetétele eltérő az egyes KIR-i területeken és vannak olyan neuronok is amlyeket nem vesz körül PN: a,) Hialuronsav és hialuronsav szintetáz A hialuronsav szintetáz (HAS) enzim a plazmamebrán citoszolikus felszínén lokalizálódik. A három isoformát három különböző gén kódolja eltérő kromoszómákon. A szintézis eltérő sebességgel és lánchosszal történik. A HAS-3 rövid láncú míg HAS-1 és 2 hosszú láncú hialuronsavat szintetizál. A kisagyi PN-ben a kettes és hármas isoforma expresszálódik. Mivel a különböző isoformák eltérő lánchosszúságú hialuronsavat szintetizálnak, az enzimek kifejeződése jelentős lehet a PN tulajdonságainak meghatározásában. A PN sejthez kötődéséért is a hialuronsav receptorok mellett - a HAS enzimek a felelősek, amelyek a szintézisen kívül kötni is képesek a sejthez a hialuronsavat. Fontos szerepet tulajdonítanak a hialuronsavnak a PN szerkezetének fenntartásában. Egyfajta vázat képez a többi ECM komponens mint, aggrekán, versican, brevican számára. b,) Lectican A lecticanok a chondroitin-szulfát proteoglikán család tagja amelyek képesek kötődni mind a hialuronsavhoz mind a lektinekhez. A lecticanoknak négy tagja van: aggrekán, versican, neurocan, brevican. Mind a négy proteoglikán megtalálható a PN-ben. A PN tulajdonságai függ a molekulák között létrejövő keresztkötések számától, ami pedig függnek a lecticanok hosszától és glikoziláltságától. c,) Kötőfehérjék Azon fehérjék csoportja amelyek képesek kapcsolatot teremteni mind a hialuronsavval mind a CSPG-al és stabilizálják az aggregátumot. A családba négy fehérje tartozik 18

19 amelyek közül három, acrtl1, Bral-2 és Bral-3 megtalálható a KIR-ben, és jelenlétük kritikus a kondenzált PN fenntartásában. d,) Tenascin A modulátor glikoproteinek csoportjába tartozik öt taggal. A tenacicanok multimer ECM fehérjék, amelyeknek fontos szerepük van a morfogenezis, neuronális fejlődés, idegi regeneráció, sejtmigráció és sebgyógyulás folyamatában. Az idegrendszerben a tenascin- R expresszálódik. Egy Tn-R trimer három lecticanhoz tud kötni és ez segíti a PN makromolekuláris szerkezetének megerősítését. 4. A PN szerepe a neuoronokban A PN elsősorban a gyors tüzelésű neuronok körül figyelhető meg. Valószínűleg megfelelő környezetet biztosít a nagy aktivitáshoz, azáltal hogy kationokat képes megkötni. A negatív töltésű GAG-ok miatt képes kontrollálni a kationok, mint nátrium, kálium, kalcium diffúzióját, ezáltal a gyors kicserélődést biztosítja a neuronok számára. 19

20 5. PN szerepe a KIR sérülése során A PN dinamikus struktúra ami sérülés hatására képes megváltoztatni mind a CSPG tengelyfehérjéket mind a szulfatáltsági fokát. KIR sérülés hatására emlősökben gliális sarjszövet fejlődik, astrocyta proliferáció indul el, oligodendrocyta progenitor sejt, meningeális fibroblast és pericyta migráció indul a sérülés helyére. A sarjszövetben megfigyelhető a proteoglikánok köztük a CSPG megnövekedett expressziója. A CSPG általánosságban gátolja a neruronális regenerációt azonban létezik néhány isoforma ami serkentő hatással van rá, ilyen lehet a chondroitin-6-szulfát. A chondroitin-szulfát inhibotorikus hatásának az alábbi okai lehetnek: 1) direkt kölcsönhatás a CSPG receptorokon keresztül 2) az a mechanizmus amellyel a PN-t nem-permisszív szubsztráttá teszi az integrin és egyéb növekedésbe bevont fehérje számára 3) nem direkt kölcsönhatás mely során kölcsönhatásba lép növekedési inhibitor molekulákkal. A ChaseABC egy bakteriális enzim, amely képes bontani a CSPG-t így segíti a KIR plaszticitását, indukálja a sérült axonok és dendritek növekedését, amelyet többek között gerincvelőt érintő sérülések vizsgálata során bizonyítottak. 6. A hialuronsav expresszió a vestibuláris ideg átvágása után A sebészileg különválasztott majd újraegyesített vestibulocochlearis ideg regenerációja során a rostok behatolnak a KIR-be a különböző vestibuláris magokba ahol a bouton-szerű megvastagodásaikkal erősítik a szinaptikus kapcsolatokat. Morfológiai különbségek figyelhetők itt meg ilyen például hogy az új köteg laterálisabban helyezkedik el és kevesebb rostot tartalmaz. A vastag és vékony rostok nem szegregálódnak és a vastag rostok behatolnak a mediális magba is ahová normálisan csak vékony rostok mennek. A sikeres regeneráció kulcsa a specifikus molekulák megjelenése, amik segítik az axonális növekedést. Az egyik ilyen molekula a hialuronsav amely egyik 20

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János

Csontos és hártyás labyrinthus. dr. Hanics János Csontos és hártyás labyrinthus dr. Hanics János A belső fül (auris interna) elhelyezkedése Külső fül Középfül Belső fül A belső fül labyrinthus rendszere - Bonyolult egymással folytonosan közlekedő üregrendszer

Részletesebben

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája,

Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, Az elért eredmények ismertetése 1. Csirkeembriók gerincvelő telepeiben kimutattuk, hogy az extracellularis matrix (ECM) egyik organizátor molekulája, a hyaluronsav (HA) elsősorban a postmitotikus állapot

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai

III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai III./12.3. A tudatzavarban szenvedő beteg ellátásának szempontjai Súlyos (különösen a hipnoid) tudatzavarban szenvedő beteg ellátása halasztást nem tűr. Az értékelhető fizikális vizsgálatok sora limitált,

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG

Csapok és pálcikák. Hogyan mûködik? A RETINÁTÓL AZ AGYIG A RETINÁTÓL AZ AGYIG Hogyan mûködik? Csapok és pálcikák szem átlátszó belsô folyadékainak köszönhetôen kialakul a tárgyak képe a retinán. A fényérzékeny sejtek egy meghatározott fényingert kapnak, amely

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

A VESTIBULARIS RENDSZER CENTRÁLIS KAPCSOLATAI ÉS REGENERÁCIÓJA DR. HALASI GÁBOR. EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

A VESTIBULARIS RENDSZER CENTRÁLIS KAPCSOLATAI ÉS REGENERÁCIÓJA DR. HALASI GÁBOR. EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS A VESTIBULARIS RENDSZER CENTRÁLIS KAPCSOLATAI ÉS REGENERÁCIÓJA DR. HALASI GÁBOR EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉMAVEZET : DR. MATESZ KLÁRA Debrecen, 2005 TARTALOMJEGYZÉK 1. Rövidítések jegyzéke 4

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai

Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai Dózis-válasz görbe A dózis válasz kapcsolat ábrázolása a legáltalánosabb módja annak, hogy bemutassunk eredményeket a tudományban vagy a klinikai gyakorlatban. Például egy kísérletben növekvő mennyiségű

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai

Intelligens Rendszerek Elmélete. Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz. Az érzékelés alapfogalmai Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Biológiai érzékelők és tanulságok a technikai adaptáláshoz http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html Login név: ire jelszó: IRE07 IRE 2/1 Az érzékelés

Részletesebben

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS

MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS MAGYAR NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÁS Bevezetés Ph.D. munkám során az agynak a neurodegeneratív folyamatok iránti érzékenységét vizsgáltam, különös tekintettel a korai neonatális fejlődést befolyásoló különböző

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

A környéki (perifériás) idegrendszer

A környéki (perifériás) idegrendszer A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:

Részletesebben

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin

A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI. - autokrin. -neurokrin. - parakrin. -térátvitel. - endokrin A KÉMIAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI - autokrin -neurokrin - parakrin -térátvitel - endokrin 3.1. ábra: Az immunreakciók főbb típusai és funkciójuk. IMMUNVÁLASZ TERMÉSZETES ADAPTÍV humorális sejtes HUMORÁLIS

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale)

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) Doktori értekezés tézisei Dr. Boros Csaba Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

I./3. fejezet: A fül anatómiája

I./3. fejezet: A fül anatómiája I./3. fejezet: A fül anatómiája dr. Szőnyi Magdolna A fül részei a külső a közép és a belső fül. Az előbbi kettő a környezeti hangok felfogásában és átvitelében játszik szerepet, míg az utóbbi a hangingereket

Részletesebben

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013

NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA. Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 NEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Pfund Zoltán PTE Neurológiai Klinika 2013 LOKALIZÁCIÓS ALAPSÉMA Tünetek Centrális Perifériás Agy Gerincvelő Ideg Izom ANAMNÉZIS, FIZIKÁLIS VIZSGÁLAT Anamnézis (kezesség) Jelen

Részletesebben

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája

A központi idegrendszer funkcionális anatómiája A központi idegrendszer funkcionális anatómiája Nyakas Csaba Az előadás anyaga kizárólag tanulmányi célra használható (1) Az idegrendszer szerveződése Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő

Részletesebben

A fog extracelluláris mátrixának és mikrocirculációjának vizsgálata

A fog extracelluláris mátrixának és mikrocirculációjának vizsgálata 46793 SZÁMÚ IFJÚSÁGI OTKA PÁLYÁZAT ZÁRÓJELENTÉSE OTKA pályázat címe: A fog extracelluláris mátrixának és mikrocirculációjának vizsgálata Témavezető: Dr. Felszeghy Szabolcs 1 AZ EGYES CÉLTERÜLETEK KUTATÁS

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai

elasztikus rostok: hajlékonyság sejtközötti állomány mukopoliszacharidjai Kötőszövet Kötőszövet jellemzői: leggyakoribb és legváltozatosabb szövet típus sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll fibroblaszt: kollagén rostok: merevítés elasztikus rostok: hajlékonyság

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában.

megerősítik azt a hipotézist, miszerint az NPY szerepet játszik az evés, az anyagcsere, és az alvás integrálásában. Az első két pont a növekedési hormon (GH)-felszabadító hormon (GHRH)-alvás témában végzett korábbi kutatásaink eredményeit tartalmazza, melyek szervesen kapcsolódnak a jelen pályázathoz, és már ezen pályázat

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek középszint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Új terápiás lehetőségek helyzete. Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály Új terápiás lehetőségek helyzete Dr. Varga Norbert Heim Pál Gyermekkórház Toxikológia és Anyagcsere Osztály Mucopolysaccharidosisok MPS I (Hurler-Scheie) Jelenleg elérhető oki terápiák Enzimpótló kezelés

Részletesebben

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok 1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik

Részletesebben

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok

A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter

Részletesebben

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben OTKA T-037887 zárójelentés Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben Az ischaemias stroke-ot követően az elzáródott ér ellátási területének centrumában percek, órák alatt

Részletesebben

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése

Az elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,

Részletesebben

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna

A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben. Doktori tézisek. Dr. Farkas Zsuzsanna A tremor elektrofiziológiai vizsgálata mozgászavarral járó kórképekben Doktori tézisek Dr. Farkas Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr. Kamondi Anita

Részletesebben

I. Spinális mechanizmusok vizsgálata

I. Spinális mechanizmusok vizsgálata Az OTKA pályázat keretében több irányban végeztünk kutatásokat a fájdalom mechanizmusok tisztázása érdekében. Az egyes kutatások eredményeit külön fejezetekben ismertetem. I. Spinális mechanizmusok vizsgálata

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre. Válasz Dr. Tamás Gábor bírálói véleményére Tisztelt Professzor Úr, Nagyon köszönöm a disszertáció alapvetően pozitív megítélését és a gondos bírálatot. A következőkben válaszolok a feltett kérdésekre.

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős:

Kalcium anyagcsere. A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: Kalcium anyagcsere A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca 5 (PO 4 ) 3 (OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Az érzékszervek (organa sensuum)

Az érzékszervek (organa sensuum) Az érzékszervek (organa sensuum) Látószerv (organum visus) Szemgolyó (bulbus oculi vagy oculus) A szemgolyó majdnem gömb alakú test, a csontos szemüregben (orbita) helyezkedik el. Leghosszabb a nyílirányú

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban

Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban Augusta - Idegsebészet Klekner Álmos 1, Bognár László 1,2 1 Debreceni Egyetem, OEC, Idegsebészeti Klinika, Debrecen 2 Országos Idegsebészeti

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben

vizsgálatok helye és s szerepe a gekben EMG-ENG ENG és s kiváltott válasz v vizsgálatok helye és s szerepe a neurológiai betegségekben gekben Dr. Pfund Zoltán, PhD PTE Neurológiai Klinika DIAGNOSZTIKUS ALAPKÉRD RDÉS Tünetek Centrális Periféri

Részletesebben

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ)

Kémiai érzékelés. Legısibb erıs befolyás. Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok. Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Kémiai érzékelés Legısibb erıs befolyás Sejtek: kemo-elimináció kemo-rejectio kemo-acceptáció Külsı és belsı kemoszenzoros mechanizmusok Illatok, ízek viselkedés (túlélési és sexuális információ) Döntés:

Részletesebben

A szenzoros és motoros mőködés integrációja békák zsákmányszerzı viselkedése során

A szenzoros és motoros mőködés integrációja békák zsákmányszerzı viselkedése során A szenzoros és motoros mőködés integrációja békák zsákmányszerzı viselkedése során Rácz Éva Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Témavezetı: Dr. Matesz Klára Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Az Ultralieve Pro készülék...2. Az ultrahang előnyös hatásai...2. Milyen problémák kezelésére használható a készülék...

Tartalomjegyzék. Az Ultralieve Pro készülék...2. Az ultrahang előnyös hatásai...2. Milyen problémák kezelésére használható a készülék... Tartalomjegyzék Az Ultralieve Pro készülék...2 Az ultrahang előnyös hatásai...2 Milyen problémák kezelésére használható a készülék...2 A készüléket tilos használni...3 Az Ultralieve Pro részei...4 Az ultrahang

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Sarkantyú kezelése gyógytornával

Sarkantyú kezelése gyógytornával Sarkantyú kezelése gyógytornával A sarkantyú tulajdonképpen egy meszes kinövés a sarokcsont talpi felszínén, vagy az Achilles ín sarkon tapadó részén. Gyógytornászként sokszor találkozom ezzel a problémával,

Részletesebben

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés)

Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) Érzőműködés II. (látás, hallás, kémiai érzékelés) A szem felépítése, a látás folyamata a szem izmai a szemgolyó helyzetének változtatására lencsét mozgató sugárizmok a szemlencse domborulatának kialakítására

Részletesebben

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei. 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna

Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei. 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna Asztrociták: a központi idegrendszer sokoldalú sejtjei 2009.11.04. Dr Környei Zsuzsanna Caenorhabditis elegans 1090 testi sejt 302 idegsejt 56 gliasejt Idegi sejttípusok Neural cell types Idegsejtek Gliasejtek

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne.

sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. Szervezettan2 gyakorlati zh I. Szövettípusok: 1. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 2. Q: Melyik alapszövet

Részletesebben

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK

KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK KÜLÖNLEGES KEZELŐELJÁRÁSOK SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOMT RÉSZBEN LEÍRTAKRA. 1. Masszázsgolyó: különböző, szárított gyógynövényekkel töltött, stamppel végzett masszázs. A stampeket forró vízbe vagy gőzbe

Részletesebben

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE

AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE AZ EMBERI TEST FELÉPÍTÉSE Szalai Annamária ESZSZK GYITO Általános megfontolások anatómia-élettan: az egészséges emberi szervezet felépítésével és működésével foglalkozik emberi test fő jellemzői: kétoldali

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben

Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben Papp Zoltán Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai Tanszék Megmenthető a károsodott szív őssejtekkel? Funkcionális változások az öregedő

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

Szaglás ősi modalitás

Szaglás ősi modalitás 10. előadás Szaglás Szaglás ősi modalitás táplálék kereséshez és kiválasztáshoz : méhek az ellenség (ragadozó) észleléséhez fajtársak és nemük azonosításához fajfenntartáshoz: feromonok territórium kijelöléséhez:

Részletesebben

Egyensúlyozó képesség

Egyensúlyozó képesség Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógus Képzı Kar Egyensúlyozó képesség Készítette: Bakaity Dóra Testnevelés-rekreáció IV.évfolyam Szeged, 2007.november Meghatározás: Az ozás az a képesség, ami

Részletesebben

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz

A citoszkeleton Eukarióta sejtváz A citoszkeleton Eukarióta sejtváz - Alak és belső szerkezet - Rugalmas struktúra sejt izomzat - Fehérjékből épül fel A citoszkeleton háromféle filamentumból épül fel Intermedier filamentum mikrotubulus

Részletesebben

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF GYÍKOK GYÍKOK OKOZTA FAJOK MÉRGEZÉS 1 VIPERAGYÍKFÉLÉK gila (Heloderma suspectum) mexikói viperagyík (H. horridum) ELŐFORDULÁS Ny-Mexikó sivatagos vidékei

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben