Törzsszám: FI-5/2015. Ügyiratszám: TERV-18765/2016.

Átírás

1 DEBECEN MEGYEI JOGÚ VÁOS POLGÁMESTEI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IODA 4024 Debrecen, Piac utca 20. sz. (52) , (52) , fax.: Debrecen, 26. és 27. számú vrk. Széchenyi utca Külsővásártér Salétrom utca Déli sor István út által határolt terület településrendezési eszközök módosítását megalapozó ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ A 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 37. szerinti eljáráshoz, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (1. 11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat szükségességének eldöntésével kapcsolatban, valamint a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendelet szerinti területrendezési térségi övezetek tényleges ingatlan-nyilvántartási tervezési térképre átvezethetően pontosított lehatárolásához Felelős tervező: Törzsszám: FI-5/2015. Ügyiratszám: TEV-18765/2016. Gábor István okl. építészmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT Nagyhaju Attila okl. településmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT Debrecen, június

2 Tartalomjegyzék Előzmények Az érintett terület és környezetének bemutatása A módosítás során elérendő célok összegzése Javaslat a településszerkezeti terv módosítására M=1:7000 T/szerk. Szabályozási koncepció javaslat a szabályozás módosítására M=1:5000 T/sz. A javasolt változás (módosítás) infrastrukturális igénye, fejlesztése A javasolt változás (módosítás) környezeti (és vizuális) hatásai A rendezési terv módosítását és a telekhasználatot befolyásoló tényezők Beépítési javaslat, a funkcionális elrendezés alapelvei Területrendezési meghatározottságok Előzmények Debrecen, 26. és 27. számú vrk. Széchenyi utca Külsővásártér Salétrom utca Déli sor István út által határolt területet érintő településrendezési terv módosítását megalapozó beépítési vizsgálat az Önkormányzat és a tulajdonosok, fejlesztők által felvetett fejlesztési igények és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának a tervezési terület normatív szabályozására való törekvését megalapozó településrendezési feladatok megalapozására készült el. A korábbi településrendezési eszközök szerint a városrendezési körzetekben nem kizárólag lakófunkciójú területek, hanem beékelődő vegyes és gazdasági területek is találhatók. A szabályozás sajátos előírásaiban kifejezetten a lakóterületek rendeltetés korlátozását célzó szabályok fogalmazódtak meg a hasonló fekvésű 22. és 25. számú városrendezési körzetben, ezért a 26. és 27. számú városrendezési körzet területére is hasonló érdekű rendeltetésszabályozás indokolt. A sajátos előírásokkal érintett területen általában igen vegyes telekhasználati képet adnak városközponttal szomszédos területek és a városrendezési körzet egésze. A rendeltetési korlátok és a telekhasználati struktúra is szélsőséges képet mutat elsődlegesen a terület keleti Nagykörúttal határos tömbjeiben, így elmondható, hogy az egykori kertségi telekhasználatból öröklődött kertvárosias beépítések inkább hátráltatják a fekvésénél fogva is értékesebb a tömbökön belül már kialakult központi szerepnek is megfelelő fejlesztési szándékokat. Lakó- intézményi és kereskedelmi-szolgáltató területek együttesében, amelyek egyrészt a teljes város ellátását biztosítják, a nagyobb lakássűrűség mellett szolgáltatási igényekkel rendelkeznek. Ezen funkcionális igényekhez az eltelt két évtizedhez képest csak részben változott a telekszerkezet. Fontos probléma az, hogy a hatályos szabályozás olyan beépítést irányoz elő, amely a terület egyes részein meglévő kistelkes telekszerkezet felszámolását irányozza elő indirekt módon - a beépítési mód meghatározásával (szabadonálló). Ezen problémák együtteséből csak településrendezési beavatkozásokkal lehet kilépni. A módosítási igény: 1. Javasolható egyrészt a módosítással érintett tömb léptékének megfelelő egységes területfelhasználás biztosítása (településközponti vegyes terület - Vt) és építési jog tekintetében a fejlesztési elképzelések megvalósításához szükséges telekhasználat egységes a kialakult beépítésekhez illeszkedő szabályozása. 2. Javasolt a lakó területeken kívül a rendeltetésszabályozás feloldása a városrendezési körzet központi felén, a Nagykörút menti tömbökben. 3. A Postakert utca Kürtös utca Gyár utca - Szoboszlói út Külsővásártér által határolt tömbben a kialakult beépítési paramétereknek megfelelő illeszkedésre épülő és telekmérettől függő építési hely meghatározása csak egyedi módon biztosítható, ezért indokolt a hatályos szabályozásban használt un. 0-ás kód alkalmazása a tömb egészére nézve. A módosítással érintett terület határain rögzített települési főút és gyűjtőút szakaszok a módosítást nem befolyásolják. Jelen esetben olyan mértékű módosításról van szó, mely a hatályos településrendezési eszközök közül mind a 124/2001. (VI.21.) Kh. számú határozattal megállapított településszerkezeti terv, mind a 8/2003. (V.23.) Kr. rendeletével elfogadott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását jelenti. 2

3 A terv módosítását indokolja még a közérdek és a magánérdek teljes összehangolása, és a gazdaságot élénkítő beruházási elvárásokhoz való igazodás. A Főépítészi Iroda a tervezési és véleményezést előkészítő munka folyamatában összegyűjtötte és összehangolta a módosítási igényeket, ennek eredményei alapján készült el az előzetes tájékoztatási dokumentáció. Az érintett terület és környezetének bemutatása Településrendezési eszközök szempontjából A módosítással érintett terület Debrecen központi területétől nyugatra fekszik, a Nagykörút külső határa mentétől induló két városrendezési körzet, a Szoboszlói út két oldalán. Szerkezetileg a Széchenyi utca északról mint városi gyűjtőút, a Külsővásártér (35. sz. főút) mint országos főút, a Salétrom utca, mint városi főút, a Déli sor, mint városi gyűjtőút és az István út, mint városi gyűjtőút által határolt. A területhasználati intenzitás szempontjából leválasztható az intenzív beépítésű Nagykörút, Szoboszlói út, Széchenyi utca, Salétrom utca menti térfalak és a belső területek, valamint az egykori tiszalöki vasútvonaltól (ma a Kürtös utca Zelemér utca) a városközpont felé eső tömbök beépítési és telekhasználati intenzitása. Várostestbeli pozíciója a tervezési területen belüli módosítással érintett területnek jónak mondható. Debrecen településszerkezeti tervét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 124/2001. (VI. 21.) Kh. számú határozatával állapította meg. A szabályozási terv módosításával érintett terület, mint telektömb 7,016 ha kiterjedésű. A hatályos településszerkezeti terv szerint a módosítással érintett terület nagyobbrészt településközpont vegyes területfelhasználással jelölt (Vt), míg cca. 5600m 2 terület kisvárosias lakóterületként (Lk) rögzített. A sajátos előírással határolt terület, mint tervezési terület kiterjedése 101,75ha. kisvárosias lakóterületek, lakóterületeket érintő sajátos előírások az érintett városrendezési egységek megnevezésével és a Postakert-Vargakert városrendezési egység területének lehatárolása a várostesten belül. Területfelhasználási rendszer: Vegyes területfelhasználás a Nagykörút mentén alakult ki, a Körúttal határos tömbök kiterjedését fedi le. Gazdasági területek alakultak ki a vasúthoz közel fekvő Déli sor mentén. Itt elsősorban városüzemeltetési telephelyek, de hagyományos ipari terület is megjelent. A többi terület kisvárosias lakóterület besorolásban vegyes telekhasználati és tömbkaraktert mutat. A tényleges szerkezeti és szabályozási beavatkozás által érintett telektömb (Postakert utca Kürtös utca Gyár utca - Szoboszlói út Külsővásártér által határolt tömb) korrekciója, módosítása elsősorban funkcionális és várostestbeli pozíció szempontjából indokolt, de a fenti vázlat alapján városszerkezeti fekvésénél fogva is szervesen tagolódik a Belvárost lehatároló, Nagykörút mentén megjelenő központi 3

4 funkciók, intézmények tömbjeihez amelyek a teljes várost ellátó intézményi rendszer részei, ezért városközponti funkcióként értékelhetők. A módosítással érintett területen az intézményi, szolgáltató, iroda és kereskedelmi funkciókon kívül kistársasházas lakófunkció jelenik meg, ahol a rendeltetések számát elsősorban a beépítési, gépjármű elhelyezési szabályozás korlátozhatta. a hatályos településszerkezeti terv részlete az érintett területet befoglaló teljes városrendezési körzettel és a szomszédos városrendezési körzetekkel A helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 8/2003. (V. 23.) Kr. számú rendelettel fogadta el. A szabályozási terv és a helyi építési előírások alapján a módosítással érintett ingatlanokra településközpont vegyes zónára (Vt) és kisvárosias lakózónára (Lk) vonatkozó övezeti előírások érvényesek. A hatályos szabályozási terv szerinti építési övezeti kódok: Vt (PVK), ill. Lk (PVK) A hatályos szabályozási terv szerint tervezési területet határoló övezetek: I. rendű közlekedési célú közterület, II. rendű közlekedési célú közterület. Védelemmel érintett területként jelölt a tervezési terület déli fele - a helyi értékvédelmi területként szerepel. a hatályos szabályozási terv részlete 4

5 Adottságok, lehetőségek vizsgálati bemutatása A módosítással érintett terület - a várostestben elfoglalt pozíciója alapján a városközpontba bevezető 4. számú főút és a 35. sz. főút mentén helyezkedik el. A terület megközelítése a Szoboszlói út és a Külsővásártér felől is biztosított, de a telektömböt a Postakert utca, Kürtös utca és a Gyár utcák is kiszolgálják. A környezet beépítési karakter jellemzői A fejlesztési (módosítással érintett) területen belül működő szolgáltatások, kereskedelmi telephelyek és várhatóan nem változó funkciójú intézmények találhatók. A lakóterületen kisebb kertvárosias jellegű lakótelkek találhatók. Morfológia: A telekalakulatok vegyes képe befolyásolja a beépítéseket is. A környezet szempontjából a Körút mentén kialakult és átalakuló szolgáltatás, kereskedelem, intézményi funkciók, ennek megfelelően kisebb-nagyobb telekméretekkel és beépítéssel rendelkeznek. Építményszint tekintetében is a Körút mentén az alulhasznosított kistelkes földszintes beépítések mellett 2-3 szintes beépítések is megtalálhatók, a szintszám mellett az időben más-más építészeti kultúra nyomaiként a lapostetős és többszintes intézmények, kereskedelmi létesítmények és a magastetős századelős és ezredforduló korabeli tömegformálások. A Postakert és Kürtös utcákon társasházas és családiházas beépítések vegyes képet adnak, de jellemzően átépültnek tekinthetők, előkertes beépítéssel. Összességében a belvárosra jellemző kistelkes, zártsorú beépítéstől a kertvárosi családiházas beépítésig és a gazdasági használatú telephelyszerű beépítésekig minden megtalálható térben és időben egymásra rakódva a város eme sajátos arculatú tömbjében. Telekszerkezet: A tervezési területen az intézmények 9-10 e. m 2 telekmérettel rendelkeznek, a kistársasházas beépítések 4-6 e. m 2 telekterülettel, ahol a telekstruktúra a döntően hagyományos gazdasági funkcióra jellemző telekosztást őrzi. A családiházas, kistelkes beépítések a tömb nyugati határa mentén jelennek meg. A módosítással érintett telkeket is vizsgálva, a telekméretek 400 m 2 -nél nagyobbak, a legnagyobb telek mérete eléri a 1,0048 ha-t. Telepítés: A tervezési terület északi határa mentén, a Körútra előkert nélküli zártsorú-keretes épület elhelyezés öröklődött, a Körút és a Szoboszlói út mentén már előkertes és szabadonálló beépítések, telepszerű móddal több épület elhelyezésével. Nyugatra és északra levő lakóterületeken jellemzően szabadonálló, vagy oldalhatáron álló beépítési mód szerinti, hagyományos kertségi lakóterületi beépítés a jellemző. A tömböt érintő 4-5 városszöveti karakter változását csak a telekszerkezet változása, és rugalmasabb épület elhelyezési szabályozás (illeszkedésre épülő) valósíthatja meg. 5

6 Épületek: a területen a telekhasználati heterogenitásnak megfelelően strukturáltak a beépítések, telekhasználatok: intézmények esetében: 2-3 szintes beépítések, szabadonálló beépítéssel kereskedelmi és szolgáltató épületek: földszintes csarnokok, telepszerű épület elhelyezéssel, ill. a Körútra néző hagyományos keretes, földszintes beépítésbe integrált módon, de irodai funkció is az egykori tejipari épületben kétszintes beépítéssel. kistársasházas beépítések: szabadonálló telepszerű épületelhelyezéssel, F+2 em. ill. F+1 em.+tt beépítéssel. A Körútra néző zártsorú szövetben többlakásos telekhasználat öröklődött, de a Postakert utca 4. sz. alatti ingatlanon is az egykori kertes beépítésben legalább négy lakás került kialakításra. családiházas beépítés: csak a Kürtös és Gyár utca felől maradt fenn, jellemzően földszintes, szabadonálló beépítés, de a Gyár utca elején a XX. század első felének oldalhatáron álló beépítésével kis családiházas telekhasználat maradt fenn. Közterületek: a közművesítettség teljes, de a csapadékvíz elvezetés önálló közműelemként csak a Külsővásártéren található. A közterületek rendezetlen zöldfelületi arányai jellemzik a főutak menti közterületeket a vizsgált telektömb felőli közterületszakaszokon, miközben a két főútszakasz másik oldalán rendezett fásítás található. A Gyár utca szabályozás végrehajtása nélkül nem rendezhető, a Kürtös utca ezen szakaszán az aszfaltozás, a zöldfelület és járdakialakítás hiányzik. A Külsővásártérre néző Mentőállomás előtti közterület rendezetlen és szabályozatlan, annak szabályozási felülvizsgálata indokolt. Funkció vizsgálat: A terület korábban feltárt vegyes funkcionális rendszerének kedvezhet a kistársasházas beépítéseknek megfelelő illeszkedő szabályozás, tekintettel a kialakult telekszerkezetre és hasznosításokra. A környező sajátos városrendezési körzetekben (Széchenyikert) kialakult szabályozási korlátok biztosítása itt is javasolt. Zöldfelület: A jelenlegi beépítéseket vizsgálva megállapítható, hogy a telekhasználat révén (épület+burkolt felületek nagysága) a beépítettséghez szabályozott 30%-os zöldfelület nem mindenhol biztosított, elsősorban a telephely tevékenységek telekhasználatánál kérdőjelezhető meg. A hasznosított telkek nagy része rendezett zöldfelülettel és megfelelő burkolattal ellátott. A telephelyeken belül is megjelenik a gondozott zöldsáv, a közterületi zöldfelületek minimálisak, fásítás csak a környező lakóterületeken, illetve a repülőtéri fogadóterületi parkolóban jellemző. A fejlesztéssel érintett terület egy része alulhasznosított. Közlekedés: a terület közlekedési rendszere kialakult, a Gyár utca szabályozásának végrehajtásával a Kürtös utcától a Szoboszlói úti kikötésig a lakóutca közterület alakításának végrehajtása javasolt. Közmű ellátás: A terület közművesítettségének továbbtervezése elsősorban az elválasztott rendszerű csapadékvíz rendezéssel javasolt. A módosítás során elérendő célok összegzése Területfelhasználás szintjén a településközponti vegyes terület rögzítése a városközponthoz közeli szélesebb funkcionális lehetőségeket biztosíthat. A terület tulajdonviszonyainak és telekszerkezetének ismeretében a Postakert utcán és a Külsővásártéren a telkek hasznosíthatóságát kell biztosítani úgy, hogy akár tartósan is ez a telekszerkezet fog fennmaradni a terület ezen részén. A Gyár utca menti alulhasznosított területek átépítési lehetőségei, a jó megközelíthetőség biztosítása mellett felértékelődnek. 6

7 Ezért olyan szabályozás javasolt, mely a vegyes telekstruktúrájú terület beépíthetőségét és átépítését-hasznosítását biztosítja. A beépítési mód változásával (zártsorú és szabadonálló), illetve előkert szabályozással lehetőséget kell biztosítani a területhasznosításra. A módosítás célja az érintett területen településközpont vegyes rendeltetési zóna rögzítése, mely lehetőséget ad az illeszkedő lakóterület fejlesztési elképzelések megvalósítására. Javaslat a településszerkezeti terv módosítására (T/szerk. jelű tervlap) Területfelhasználás szintjén: a telektömb délnyugati részén rögzített kisvárosias lakóterület helyett településközpont vegyes terület kialakítása javasolt kiterjedése: 5603,11 m2. Infrastruktúrális elemeket, vonalas szerkezeti elemeket érintő változások nem indokoltak. A területfelhasználás változását a T/v. jelű tervlap tartalmazza. Szabályozási koncepció javaslat a szabályozás módosítására (T/sz. jelű tervlap) 1. Olyan szabályozás kialakítása javasolt, ahol egyrészt a kialakult szomszédos beépítések figyelembevételével lehet az illeszkedés elve szerinti vizsgálat lehetősége alapján az egyes telkek beépítési lehetőségeit megadni (un. 0-s kód segítségével), és az építési helyet meghatározni. 2. A rendeltetések számának meghatározásánál a környező sajátos építési előírásokkal rendelkező és ott szabályozott városrendezési körzetekben alkalmazott rendeltetésszabályozás elvét itt is javasolt alkalmazni. 3. A 9441/2 hrsz-ú közterület Mentőállomás előtti részét is közterületbe javasolt szabályozni, hogy a zártsorú beépítésű szomszédos ingatlan utcafronti tömegképzése az utcaképben saroképületként érvényesüljön. endeltetési zónák szintjén: a 9470/6, 9474/3, 9475, 9474/4, 9472 és 9473 hrsz-ú ingatlanokon rögzített kisvárosias lakózóna (Lk (PVK)) helyett, településközpont vegyes zóna kialakítása javasolt, a tömbben jelenleg is szabályozott övezeti értékekkel, azaz Vt (PVK). A sajátos előírások kiegészítése javasolt a területen, mely szerint: 56. Debrecen Postakert - Vargakert (PVK) területére vonatkozó sajátos előírások (1) A sajátos előírások hatálya a Debrecen 26, 27. számú városrendezési körzet Széchenyi utca Külsővásártér Erzsébet utca Salétrom utca Déli sor István út által határolt terület. (2) A Lakóterületen a Széchenyi utca és a Szoboszlói út mentén az egyéb előírások betartása mellett telkenként maximum 12 lakást (rendeltetési egységet) tartalmazó épületek, a tömbbelsőben maximum 2 lakást (rendeltetési egységet) tartalmazó épületek helyezhetők el. A javasolt változás (módosítás) infrastrukturális igénye, fejlesztése A területen a javasolt módosítás révén jelentős infrastruktúra fejlesztési igény a hatályos településrendezési tervi meghatározásokhoz képest nem jelenik meg. A javasolt változás (módosítás) környezeti (és vizuális) hatásai A módosítás révén negatív irányú környezeti hatások elkerülése mindenképp indokolt. A módosítással érintett terület terhelése a terület átépítése révén csak minimálisan nőhet, melyet a telkek kötelező zöldfelületeinek valós zöldfelületként értékén történő használata és gondozottsága valamint a parkolási problémák megoldása révén a közterületi zöldfelületek növelése ellensúlyozhatja. A rendezési terv módosítását és a telekhasználatot befolyásoló tényezők Új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor, így a biológiai aktivitás szinten tartását számítással nem szükséges igazolni. Területrendezési meghatározottságok hátrányosan nem érintik a tervezéssel érintett területet. 7

8 Beépítési javaslat a Gyár utcai tömbvég hasznosítására: A tervezett telekhasználat beépítési javaslata elsősorban hagyományos ingatlanfejlesztési hasznosításokra irányul. Átépítésre kialakítandó telkek területe: 9.294m 2 Beépíthető alapterületek 50% - 4 szinten cca. 100 lakásos beépítéssel Tervezett zöldfelület: 30% A telepítési javaslat vegyes területhasználat telepítését irányozza elő, melyben a kistársasházas beépítésekhez kereskedelmi-, szolgáltató funkciót rendel elsősorban a Szoboszlói út mentén, de a Gyár utca felől is lehetőségként) a földszinti hasznosítással. Győrffy Zoltán építész - hasznosítási javaslata A javaslat szerinti kislakótelep feltárása két irányból valósítható meg, a Szoboszlói út felől és a Kürtös utca felől is biztosítható a bejárat. Az épületek telepítése a Szoboszlói út és Gyár utca sarkán lévő területrészen zártsorú, előkert nélküli telepítéssel javasolt, a Gyár utca és Kürtös utca által határolt nagyobb területen előkertes és szabadonálló beépítéssel. Beépítési javaslat a Postakert utca és a Külsővásártér hasznosítására: A funkcionális elrendezés alapelvei A tömb nem főútra néző telekrészein elsődlegesen lakó rendeltetés javasolt, a főutak felől legalább földszinten lakó rendeltetés nem javasolt. A gépjárművek elhelyezésére a DÉSZ előírásaitól eltérő megállapítás nem indokolt. A beépítést befolyásoló korlátozó tényezők a telephely tevékenységek kibocsátási határértékeitől függhetnek. 8

9 Területrendezési meghatározottságok A 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján a tervezési terület teljes egészében városias települési térségbe tartozik. Területrendezési érdekű infrastrukturális elemek nem érintik a tervezési területet. A területet érintő térségi övezetek tekintetében: A rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy: - A tárgyi tervezési területet nem, de az igazgatási terület északi és keleti részét érinti a évi CCXXIX. tv-el, módosított OTrT tv. (továbbiakban: OTrT) melléklete szerint a 3/4. számú mellékletében rögzített kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete. - A tárgyi tervezési területet nem érinti az OTrT melléklet szerinti 3/2. számú mellékletben rögzítetett kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete, de az igazgatási terület nyugati területrészét érinti az övezet. - A tárgyi tervezési területet nem érinti a 3/3. számú melléklet a jó termőhelyi adottságú szántó terület övezete. - Mindezek mellett a tervezési területet nem érinti a MTrT szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete. - Az OTrT melléklete szerint a 3/9. számú mellékletben rögzített kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetével, valamint a MTrT rajzi melléklete szerinti honvédelmi terület övezetével érintett a település teljes igazgatási területe. - tárgyi tervezési területet nem érinti az OTrT melléklete szerint a 3/1. számú mellékletében rögzített országos ökológiai hálózat övezete. - A tervezési területet nem érinti az OTrT melléklete szerint a 3/5. számú mellékletében rögzített tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete. - A tárgyi tervezési területet nem érinti a MTrT rendelet rajzi melléklete szerinti ökológiai magterület, ökológiai folyosó és a puffer terület övezete. - A tárgyi tervezési területet nem, de az igazgatási terület északi és nyugati területrészét érinti, az OTrT melléklete szerint a 3/7. számú mellékletében rögzített országos vízminőség-védelmi terület övezete. - Tárgyi tervezési területet nem érinti, de az igazgatási területet igen a MTrT rendelet rajzi melléklete szerint a rendszeresen belvízjárta terület övezete. - A MTrT rendelet rajzi mellékletében rögzített ásványi nyersanyagvagyon terület övezetével érintett a település teljes igazgatási területe. Debrecen, június hó 9

10 Postakert Vargakert Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2015. Felelős tervező: Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT Nagyhaju Attila okl. településmérnök, településtervező TT ,5 2,4 3,5 1,5 területfelhasználási egységek 1.2 kisvárosias lakóterület (Lk) tervezési terület határa / területfelh. változással érintett terület határa 2.1 településközponti vegyes terület (Vt) összevont védőterületek határa települési főút, országos mellékút városrész központ 2.2 központi vegyes terület (Vk) 3.3 egyéb ipari gazdasági terület (Ge) 7.0 zöldterület (Z) vonalas térképi elemek meglévő telekhatár helyi művi értékvédelmi terület régészeti terület határa infrasturktúrális elemek Debrecen, 26. és 27. számú vrk. Széchenyi utca - Külsővásártér - Salétrom utca - Déli sor - István út által határolt terület településszerkezeti tervének módosítási javaslata M=1:7000 T/szerk. országos főút gyűjtőút villamos főelosztó hálózat (120kV <=) piktogrammok városrendezési körzet száma

11 Lk Vt Készült az állami alapadatok felhasználásával! Törzsszám: FI-5/2015. Felelős tervező: területfelhasználási egységek Gábor István okl. építészmérnök, településtervező TT Nagyhaju Attila okl. településmérnök, településtervező TT tervezési terület határa / területfelh. változással érintett terület határa 1,5 2,4 1.2 kisvárosias lakóterület (Lk) 2.1 településközponti vegyes terület (Vt) Lk Vt területfelhasználás változása Debrecen, 26. és 27. számú vrk. Széchenyi utca - Külsővásártér - Salétrom utca - Déli sor - István út által határolt terület településszerkezeti terv módosításának változások tervlapja M=1:7000 T/v.

12 Vt (PVK) 0 ek= =0 ek Vt (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Vt (PVK) Lk (PVK) Vt (PVK) 7 ek=0 8,5 12 =0 ek ek= Vk (PVK) Lk (PVK) Ge (PVK) Lk PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) 12 Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) 10 3 Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) Lk (PVK) 35 Ge (PVK) utcai fasor Vt (PVK) 34 Nagyhaju Attila 0636/13 T/sz.