Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában"

Átírás

1 Bán Péter Eszterházy Károly szerepe Tiszanána és Kömlő újkori faluképének kialakulásában Ha rátekintünk a Közép-Tisza-vidékről 1780 után vízrendezési vagy úrbéri célból készült, viszonylag pontos felvételeknek tekinthető kéziratos térképekre, néhány falu utcahálózata szembetűnően eltér a többiétől. Három település, Kömlő, Tiszanána és Sarud háztelkei kimondottan sakktáblaszerűen rendezettek, s Kisköre utcái is lineárisabb fútásúak a többi faluénál. 1 Nem lehet közömbös, hogy a felsorolt helységek mindegyike az egri püspöki uradalomhoz tartozott, azaz egyházi földesúri döntésben kell keresnünk az okát a beltelkek szabályos rendjének. A jó forrásadottságok miatt most csak Tiszanána és Kömlő esetével foglalkozom, melyből az is kiderül majd, hogy a velük kapcsolatos történések a 18. században szorosan összefonódtak. A két szomszédos település történetében az 1700-as évekig szinte semmilyen közös vonást nem ismerünk. Tiszanána már az Árpád-korban, IV. Béla 126l-es oklevele szerint Szent László adományából az egri püspökségé volt a szomszédos Ménesitó, Olfa, Lovásztelek, Pók és Alpoklos(i) birtokokkal együtt, melyek még Mohács előtt pusztákká váltak. Ezzel szemben Kömlő földesurai 1707-ig világi famíliák voltak, csak 1468-tól volt 10 évig az egri püspök zálogbirtoka, mígnem II. Rákóczi Ferenc és nővére Sajóhidvég cserebirtokért Telekessy István püspök kezére juttatta. Tiszanánát csak átmenetileg hagyták néptelenül lakosai a török időkben, ellenben Kömlő a 15 éves háború végére hosszú időre puszta lett, s majd Eszterházy Károly telepíti újra 1770-ben. A két helység története az 1720-as évektől kapcsolódott egymáshoz, amikortól a kömlei prédium kisebb-nagyobb részét Tiszanána közössége bérelte. 2 A Mária Terézia-kori urbárium évi megyei végrehajtását záradékoló szöveg tudósít Tiszanána földrajzi helyének 1700 körüli megváltozásáról: a falu népe a török kiűzésének idején " a tiszai árvizektől kevésbé veszélyeztetett Alpoklos területére települt át, régi helyét ezért ekkortól Pusztanánának vagy Ónánának nevezték, melynek 1/3-át saját maga tartotta meg, 2/3 részét Kisköre kebelezte be. Hozzáteszik még, hogy területéhez tartozott az egykori Pók térsége is, továbbá szökásszerűen, de püspöki engedéllyel árendálták Ménesitó és Olfa prédium okat. 3 Az úrbérrendezés idején viszont a tiszanánai jobbágyság elveszítette Kömlő pusztai bérletét, s ez a tény már szoros összefüggésben van Eszterházy Károly püspök birtokrendezési intézkedéseivel A Közép-Tiszavidék három - kivételes értékként fennmaradt - vízrendezési térképsorozata 1790-ből, illetve ből származik. - HML, XV. 1., T 117., T 118., T 119. Közölte SUGÁR, Térképmellékletek; Kömlő ezeken nem szerepel, de jó úrbéri térképei vannak a 19. század második feléből. Ilyen az itt bemutatott 1890-es felvétel is. HML, XV. 1., U 225. A századi falutörténeti összefoglalásra lásd SOÓS, és A falupusztulásokra legújabban B. HUSZÁR, Possessio haec quemadmodum dominium clarifiat, constare dicitur ex territoriis et praediis sequentibus: 1. Ex una tertialitate Puszta-Nána (duabus tertialibus possessioni Kiss-Köre incorporatis). 2. Ex territorio Olpuklus dicto, in quo modernum Tisza-Nána a tempore expulsi Turcae et eversi prioris Tisza-Nána situatur. 3. Ex praedio sibi incorporato Pók j am profundaliter admensurato. 4. Sunt duo adhuc praedia, nempe Minisitó et Olpha in Nanensium possessorio, sed in levi ex beneplacito domini arenda. MOL, С. Possessio Tisza nána, es.; MOL, А tekercs

2 1. sz. térkép A Közép-Tisza-vidék térképfelvételének részlete (1845) Az új püspök-földesúr tényleges egri székfoglalása után két évvel (1764-ben) kezdte meg uradalma igazgatásának és gazdálkodási alapjainak átszervezését. 4 Felmondta az elődje, Barkóczy Ferenc idején a faluközösségekkel kötött úrbéri szerződéseket, amelyek rendszerint évi egyszeri pénzösszegben engedték megváltani a jobbágy szolgáltatások nagy részét, s az 1764-es új contractusokkal számára előnyösebb, az úrbéreseknek terhesebb adózási formákat vezetett be. Természetben követelte a tizedet és a kilencedet, s egyénileg, teleknagyság szerint rótta ki a robotnapok, a konyhára való victualia " és az ún. apródézsmák pénzre számított 4 BÁN,

3 2. sz. térkép Kömlő úrbéri tagosítási térképe (1890) vakságait. Amellett egyes speciális munkákat, építési fuvart és kézi munkásokat is megkívánt. 5 Ezzel párhuzamosan sor került az egész- és töredéktelkek, a zsellér házhelyek kimérésére, a külső szántókon három nyomás és a Tisza mentén legtöbbször addig ismeretlen szabályozott telekrendszer bevezetésére. 6 Eszterházy vitathatatlanul hatékonyabb, intenzívebb földhasznosításra kényszerítette uradalmajobbágyságát, ugyanakkor ezt annak érdekében is tette, hogy nagyobb mértékben és jól ellenőrizhetően hajthassa be a földesúri jövedelmeit. Ez az érdek a korábbinál hangsúlyosabban jelent meg az 1767-ben és 1769-ben kötött új úrbéri szerződésekben, majd az évben megfogalmazott, ún. ideális urbáriumokban. Tiszanána népe 1764 és 1770 között a következő komoly változásokat érzékelte től 1767-re tehát az uradalom a robot- és a többi váltságösszegeket emelte, 1770-ben azután a naturális szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt. A tiszanánaiak a kilenc úrbéri kérdőpontra adott válaszaikban a pénzadókat nem is nehezményezték különösebben ( ami kevés termést ád az Isten, Eger hozzánk három mérföldre, Miskolc pedig hat mérföldre lévén, ezen városokban pénzzé fordíthatjuk. ") Ellenben vagyon fogyatkozásunk abban, hogy a Tisza árja gyakorta kiöntvén... rétjeinkben és szántóföldjeinkben is sok kárt szenvedünk. Vagyon fogyatkozásunk abban, hogy szántóföldjeinknek egy része szikes lévén, abba vetett gabonáinkban fogyatkozást szenvedünk." Panaszolták még a nehéz kő- és téglahordást, s általában az egri, gyöngyösvidéki távoli fuvarozás, a szántási, kaszálási robot számukra hátrányos BÁN, BÁN, ; Uő (Kisköre példája); DÓKA, Az adatok forrásai: BÁN, , ; DÓKA, ; HML, IV. l/b/119. rsz. Közgyűlési iratok, Reg. No 17./1 et A. Sub GG.

4 1. sz. táblázat A tiszanánai jobbágyok terhei 1764 és 1770 között Egésztelekre számított cenzus és váltságpénz 26 rénes forint 33 rénes forint 46 dénár 1 rénes forint 51 krajcár + legelőbér Robot természetben 6 kila széna kaszálása 52 nap (4 marhával + 2 gyaloggal), 100 kéve nád vágása, behordása Tized + kilenced természetben Gabona, bárány Gabona, bárány Gabona, bárány, kukorica, kender-len Összes telekszám 85 'A 85 Egésztelek nagysága 45 köböl szántó, 7 Ч2 köböl kukorica, kenderföld, 2 Ч2 köböl rét 28 köböl szántó, kukoricaés kenderföld 8 köböl rét elszámolását, a földesúri juhok határbeli legeltetését. 8 A legsúlyosabb problémát mégis az jelentette 1770 ben, hogy Eszterházy püspök illetve prefektusa, Ulrich János nem vette figyelembe a határ árterületi fekvését, és azt második osztályúnak minősítve felére csökkentette az egy egésztelekre számított szántó- és rétterületet. Az ideális urbárium" kiadásának minden bizonnyal az volt a célja, hogy az úrbérrendezést közvetlenül megelőzően a földesúrnak kedvezőbb, a jobbágyoknak hátrányosabb pozíciót teremtsen. Ezt a célt részben el is érte az uradalom, mivel az úrbéri rendelet - mely Tiszanánát a III. osztályba sorolta - csak 36 magyar hold szántóban és 6 kaszás rétben állapította meg egy falubeli egésztelek méretét. 9 A telkiállomány meghatározása körüli összeütközés ilyen lezajlását Ulrich János prefektus is elismerte egy későbbi, október 7-én kelt jelentésében. Leírása szerint Tiszanánán 1766-ban és 1769-ben egyaránt 49 5/8 holdat számítottak egy telekre, így 1766-ban a 70 1 /2 összes telek /16 holdat, három év múlva 81 3 A egésztelek /16 holdat tett ki re és 177l-re már csak 34 5/8 holdnak vettek egy telket, így akkorra a 85 egésztelek összterjedelme /16 holdra, azaz az előző esztendőhöz képest radikálisan, több mint 1000 holddal, egynegyed résszel csökkent ben azután, az úrbéri rendelet végrehajtását követően a szerinte 38 holdas egésztelkek összes száma 116 '/г ге szaporodván összterületük 4427 jugerum lett. 10 Az évi eredmény azért inkább az uradalom számára volt hasznos: Tiszanána összes úrbéres területe 9% kal nagyobb lett 1769 hez képest, ugyanakkor az adóztatható telkek száma legalább 42% kal, de lehet, hogy 53% kal emelkedett. 11 A jobbágyságnak BÁN, DÓKA, adatai itt tévesek (30 hold szántó, 12 kaszás rét). Helyesen adta meg SOÓS, Vö. MOL, C. Possessio Tisza nána, cs.; MOL, A tekercs; továbbá HML, EÉGL, XII 3/a/85. rsz. Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok, Liber 82. (Régi kötetszám) HML, IV. l/b/116. rsz. Közgyűlési iratok, Reg. No 223./1 et A. Sub GG. A42%-os növekedés Ulrich adatai alapján, az 53%-os számítás DÓKA, közlése alapján (125 Ч2 telek) kalkulálható.

5 e mérsékelt, felemás sikerében pedig már az is közrejátszott, hogy 1771-ben Brunszvik Antal, a Heves megyei úrbérrendezés lebonyolításáért felelős királyi biztos meghallgatta a gazdák panaszait, s ígéretet tett nekik, hogy mindnyájan akkora telekre iratkozhatnak fel az úrbéri tabellán, amekkorára akarnak. 12 Az igazán nagy érvágást Tiszanána paraszti népessége számára Kömlő pusztai földjeinek elvesztése jelentette. A prédiumot az 1769-es uradalmi pénztári számadáskönyv szerint évi 604 rénes forint átalányösszeg fejében árendálták a püspökségtől, ráadásul az itteni, a Tiszától távolabb eső szántók, rétek védettek voltak az áradásoktól, és semmi jel nem mutat arra, hogy szabályozott telekrendszerben, dűlőkre és nyomásokra osztva művelték volna március 20-án azonban új úrbéri szerződést adott ki Ulrich János prefektus. Minekutána az al-puklus-nánai [azaz: a tiszanánai] lakosok 104 napi robota árendára lévén, beneficiumainak felét, azaz 52 napra valót e kömlei határban, a másik felét pedig most is házhelyek után birtokukban lévő púki pusztában [azaz: a faluhoz tartozó hajdani Pók területén - В. P] bírván, tulajdon maguk indulatjából, ez esztendőnek elején instantiájuk által a 104 napi robota árendából eltökélt és saját akaratukból a kömlei 52 napi robota árendától elállásukat sürgették, és egyes akarattal csak a púki 52 napi robotára leendő szándékukat világosan kiadták, sőt önként csak a púki házhelyes földjeiknek 52 napi robotáit /.nem pedig többet:/ véghez vinni magukat írásban feladták, szándékozván ezáltal a kömlei földnek hasznát az uraságtól vesztegetni és csekélyíteni. Azért az uraság is teljes végzéssel elvégezte magában, hogy azt az arra vágyódó szegénységnek élésére és gyarapodására, őfelsége quantumának bővebb elviselésére és ugyan maga jövedelmeinek is fenntartására megszállítja, amint avégre hírt is bocsátott, és ennek hírére már e tavaszi szántásra némely szálló új lakosok ajánlották is, fel is adták magukat, nevezet szerint földeknek kitudására conscribáltattak is. " 1 4 A tiszanánaiak Kömlő ilyenformán megindult betelepítésével elveszítették szántó- és rétterületük mintegy 40%-át (a Dóka Klára által közölt 177l-es úrbérrendezési adatok alapján számítva 15 ), Eszterházy Károly viszont egy új, immár kimért jobbágytelkek szerint adózó faluközösségre tett szert. Az idézett úrbéri szerződés határozottan előírta, hogy minden Kömlőre települőnek legalábbfél házhelyességre" érdemes gazdának kell lennie. Az egészhelyesnek legyen 4, a félhelyesnek 2 vonómarhája, mert annyival tartozik az uraságnak 52 napot szolgálni. " Igaerő nélküli jövevényt ugyan befogadhatnak, de zsellér lesz, aki kézi munkával vagy szolgálattal keresi kenyerét". A más uradalomból ( szabadjövéséről és maga jóviseléséről bizonyságtevő levéllel") érkező újtelepes 3 éves adómentességet kap, de dézsmát és kilencedet ezalatt is ad, fizetnie kell az állami és vármegyei adót, továbbá viseli a községi terheket. Előre meghatározták számukra a 3 éves mentesség elteltével adandó földesúri szolgáltatásokat; ezek már minden tekintetben megegyeztek a Mária Terézia-féle előírásokkal. Az úrbéri szerződés egy kömlői egésztelekre 1 köblös házhelyet, 28 köböl gabonaszántót, kukorica- és kenderföldet, 9 köböl kapacitású rétet tervezett, sőt háztartásonként számította ki a 15 köblös legelő mezőt" és a 3 köblös földet erdőültetésre. 16 A jobbágy telkek méretét ehhez képest az 177l-es úrbérrendezés kissé megnövelte: 32 magyar holdban - de 1400 négyszögöles holdban - határozta meg a szántó és 12 kaszásban a rét kiterjedését, az úrbéri tabellák pedig 1 2 HML, IV. l/b/116. rsz. Közgyűlési iratok, Reg. No 223./1 et A., Sub ВВ.; SOÓS, HML, EEGL, XII-3/e/703. rsz. Ratiocinium perceptorale super universis proventibus pecuniariis Episcopatus. Agriensis, BÁN, DÓKA, BÁN,

6 39 hold szántó és 5 falcastrum rét kiméréséről tanúskodnak. E tabellákból derül ki az is, hogy a betelepülők kondícióit meghatározó követelmények lényegében teljesültek: 77 egésztelkes mellett 11 féltelkes gazdát írtak össze, s mindössze 3 házas, valamint 1 hazátlan zsellér volt Kömlőn 1771-ben. 17 A bérelt pusztától megfosztott Tiszanánán eközben nő tton nőtt az elkeseredés. Nem vált be az a reményük, hogy Eszterházy nem tud majd mit csinálni ások maradék földivel, még öszszetett kézzel fog rimánkodni, hogy csak dézsmára is megszántsuk és haszontalan ne heverjen". Az első 52 kömlei telepes házhelyeinek kimérésekor még gúnyolódtak: Nem leszünk akkor itthon, mikor itten falu lészen". Végül, miután Brunszvik nem tudta beváltani földhözjuttatási ígéretét, Lódi Kiss Mihály maximus author" (legfőbb szerző) vezetésével a lakosság egyharmada felzendült, s 1772-ben 102 családfő szabad költözési joga alapján a faluból való távozás mellett döntött. A prefektus ezt nem tudta megakadályozni, mivel október 9- diki instanciájuk megértésre talált a királynőnél. Az elköltözők nem voltak mindnyájan szegények: 18 házas, 4 hazátlan zsellér mellett 28 negyed-, 42 fél- és 7 egésztelkes volt soraikban (3 fő helyzete ismeretlen). 18 Egyelőre nem tudom forrásokban nyomon követni, hogy az így bekövetkezett emberveszteséget milyen lépésekben és honnan sikerült Tiszanánán pótolnia az uradalomnak. Az mindenesetre tény, hogy az 177l-es úrbérrendezés idején összeírt 236 telkes jobbágy, 65 házas és 24 hazátlan zsellér összesített számával, 325 háztartásfővel szemben az Eszterházy Károly halála után, 1799-ben készült kamarai összeírás 233 sessionalistát, 99 inquilinust és 8 subinquilinust, összesen 334 főt tudott regisztrálni a faluban. Gyarapodás tehát alig mutatkozik közel 3 évtized alatt, de legalább pótlódott a legkevesebb 102 családnyi veszteség. A tiszanánai jobbágyok 35 %-át elsodró konfliktussal szemben az újtelepes Kömlő demográfiai adatai ugyanezen időszakban lendületes fejlődésről tanúskodnak: sz. táblázat Kömlő népessége 1771-ben és 1799-ben Háztartásszám Telkes jobbágy Házas zsellér Hazátlan zsellér Összesen A szabályozott háromnyomásos telekrendszer kialakításán kívül az Eszterházy Károly idején, 1770-ben keletkezett úrbéri szerződések némelyike tartalmazott még egy fontos előírást, melyek a legközvetlenebb befolyással lehettek az érintett falvak külső képére, településszerkezetére. Kömlő telepítési contractusában ez következőképpen fogalmazódott meg: Minden szükséges épületeket, úgymint házat, istállót, aklot, fészert vagy szekérszínt köteleztetik ki-ki immár téglából építeni és bevakolni, házi kéményeket égetett téglából, valamint a kisköreiek, DÓKA, és SOÓS, , illetve MOL, С. Possessio Kömlő, es.; MOL, А tekercs; HML, EÉGL, XII 3/a/85. rsz. Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok, Liber 82. (Régi kötetszám) HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, Reg. 223./1 et A., és Reg. 17./1 et A. Sub GG. HML, EÉGL, XII 3/a/85. rsz. Jogbiztosító okmánykönyvek és iratok, Liber 82. (Régi kötetszám) és

7 tartoznak csinálni. Egyébféle kémény meg nem engedtetik. Mely kéményekre ad az uraság égetett téglát azon az áron, amennyiben magának vagyon, semmi nyereséget nem kívánván, tudniillik 100 téglát 42 pénzen, melynek áráért is elvárakozik az uraság a szabad esztendők elteltéig. A házakat és egyéb épületeket vert náddal födjék, és az utcák felől portájukat is náddal kerítsék, mert gardájukat az utcára csinálni meg nem engedtetik, és senki az utca lineáján belül vagy kívül házát ne építse, hanem az egyenes sort tartsa meg, mert aki a sort meg nem tartja, felálló fala is elhányattatik. " 2 0 E követelményeket Kömlő új lakosai minden jel szerint zokszó nélkül teljesítették, és a mellékelt 19. századi úrbéri térképfelvételek egy roppant szabályos, négyzetes utcahálózatú telepes község képét rajzolják elénk. Tiszanánán az események bonyolultabban követték egymást. Az 1770-es ideális urbárium " még csak a máshonnan jövő zsellérek számára szólt a pusztatelken kőből vagy mór téglából [azaz: vályogtéglából] és égetett tégla kéménnyel" történő házépítésről, s ahhoz 3 éves részleges adómentességet ígért. 21 Ilyen értelmű és minden lakosra érvényes rendelkezés kiadásának közvetlen előzménye a 102 parasztcsalád elköltözése volt, mert ők viskóikat és istállóikat ( domos, veipotius gazulas et stabula ") lebontották, faanyagát magukkal vitték, eladták vagy eltüzelték, s így a falu teljesen feldúlt képet mutatott. Ezt követően, 1772 decemberében készült el Tiszanána első településrendezési tervezete, amely öt utca nyomvonalát jelölte ki, s amellyel még a község elöljárósága is egyetértett. Azonban a következő év márciusában, amikor Ulrich prefektus gyökeresebben kezdte felforgatni a korábbi beltelkeket, új utcákat és házhelyeket jelölve ki a régi lakosok és az újabb betelepülők számára, akkor az őslakosság a maga szempontjából már hátrányosnak tartotta az átformált beltelki határokat, és nyíltan szembeszegült. Mária Teréziánál azonban ezúttal hiába instáltak, mert éppen az ő utasítására és éppen 1773 tavaszán hirdették ki a vármegyén azt a helytartótanácsi rendeletet, amely az erdők conservatiojára és abból származandó közjóra nézve... ezután, ahol csak mód vagyon benne és kitelhetik, vagy kőből, vagy égetett téglából, vagy vályogból a házat építsék, hogy így a földesuraságok egyedül csak a fedél ajtóknak és ablakoknak való fákat" vágassák ki. Emellett arra is intetnek a helységbeli lakosok, hogy valaki ezután házat akar építeni a helységekben, nem oly rendetlenül mint eddig és nem imitt-amott, nem padlás nélkül valót, vagyis bogárhátú házat, hanem szép renddel építsék és ahhoz tartozandó kerteket szép móddal utána intézzék. " Hamarosan még egy további állami szempont is megjelent: a katonaság egyenletesen jó minőségű kvártélyának biztosítása. Ezzel az érvvel írta elő a prefektus Tiszanána minden telkes jobbágyának, hogy négy ló befogadására alkalmas istállókat emeljenek, szilárd építésű házaikban pedig két szobája legyen minden gazdának, mely által, ha quartélyosa leszen is, a gazda és cselédje, főképpen téli üdőben, a hideg számára vagy istállóra nem szorul, mert két szoba lévén, minden katona egyben, mind a házi cseléd is más szobában láb alatt nem lévén, nyugalomban lenne". 22 Ulrich János prefektus minderre hivatkozva nyolcadtelkes vagy zsellérsorba taszította a szembeszegülőket, 100 padlás nélküli, nádfalból levő bogárhátú kusurnyót" leromboltatott májusában kimzette az új utcasorokat, kimérette a 259 egyholdas beltelket - nem kis BÁN, Hozzáteszem: a példaképül állított Kisköre utcáinak, portáinak rendbetételére a falu július 28-i porrá égését követően került sor, s a modernebb, tűzbiztos újjáépítést a püspöki uradalom égetett tégla és épületfa szállításával is elősegítette. SOÓS, E követelményt ekkor még aligha vehették szigorúan, erre mutat az is, hogy hasonló szövegrész olvasható Tiszaörs, Maklár, Gyöngyössolymos egykorú úrbéri szerződésében, ahol nincs nyoma a tiszanánaihoz hasonló utca- és házrendezésnek. BÁN, HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, Reg. 223./1 et A. Sub FF, HH, JJ, KK, MM. és Reg. 17/1 et A. Sub GG, HH, 2 et В.

8 számban már az új betelepülők között -, majd egy évnyi határidőt adott arra, hogy minden telkes jobbágy vályog- vagy égetett téglából kétszobás házat építsen. Az erre képteleneket vagy engedetleneket még negyedtelek, később házas zsellérhely sem illette meg. Ugyanis a házhelyrendezést követően került csak sor Tiszanánán a külső szántó- és rétilletőségek mérnöki kimérésére olyan ütemezésben, hogy 1776 végéig az őszi és ugarnyomást, 1777-ben a tavaszi nyomást osztották parcellákra. Aki addig sem építette meg házát az előírások szerint, az nem építő régi gazda csak alzsellérnek, nem másnak fog megszenvedtetni". Ilyen módon és ekkor csendesült el lassan a többéves összecsapás a püspöki uradalom és Tiszanána őslakossága között. 23 Vajon mi lehetett az oka annak, hogy éppen Tiszanánán - és csak ott - éleződött ki ilyen nagymértékben a püspök-földesúr és jobbágyai közötti viszony az úrbérrendezés, a szabályozott telkes gazdálkodás kialakítása, illetve az utca- és házhelyrendezés kapcsán? A válaszhoz hozzá kell kapcsolnunk az eddigiekhez még egy, eddig zárójelbe tett kérdést: a vallásügyet, mely egyáltalán nem volt közömbös a 18. században. A zárójel most következő felbontásához előre kell bocsátanom, hogy a tiszanánai konfliktussal összefüggésben egyelőre sem katolikus, sem református egyházi levéltárban nem kutattam, a probléma megoldásának ezért most még csak a felületét, hipotetikus irányait érinthetem ban Tiszanána népességének 5,6%-át alkották a katolikusok, az uralkodó többség református felekezetű volt. A katolikus plébániát is csak ekkor állította fel Eszterházy püspök, s templomuk vályogból készült. Ezzel szemben 1785-re a falu lakóinak 42,9%-a katolikus vallást követett, s ugyanakkor épült fel a katolikusok későbarokk stílusú kőtemploma. 24 A felekezeti arányok ilyen eltolódásában egészen biztosan döntő szerepet játszottak az 1770-ben megcsorbított telkiállomány és Kömlő prédium elvesztése, majd később az utca- és házrendezés kierőszakolása miatti elköltözések, hiszen ezek nagy valószínűséggel a többségi reformátusokat érintették. A helyükre érkezők viszont bizonyára katolikusok voltak, mint ahogy Kömlő új telepeseiről ezt kétségkívül tudjuk. 25 Ulrich János prefektus ugyan a vármegyéhez és Helytartótanácshoz írott jelentéseiben rendszeresen csak régi jobbágyokról" (veteres coloni) ír, akik nehézségeket okoznak neki, de aligha ok nélkül kell rendszeresen elhárítania a vallási megkülönböztetés gyanúját. Feltűnő az is, hogy június 7-én a tiszanánai régi lakosok közönsége " végső remény sugári keresve a református főgondoktól várja, hogy közbenjár ügyükben a királynőnél. Augusztus 27-én Pócs András prédikátor azt kénytelen kérelmezni a prefektustól, hogy az eddig kiadatott oeconomicalis jöldecskéje", háza és appertinenciája adóját ne vesse ki szegény maradék hallgatóira ", továbbá ne kelljen kilencedet és tizedet adni terméséből, hiszen korábban mentességet élvezett. 26 Tiszanánán a katolikusok lakta felső falurész a legutóbbi időkig élesen elkülönült az alsó, református résztől, és talán az sem véletlen, hogy a település főutcája a kettő találkozásánál törik meg kissé, s mutat pár fokos eltérést az egyenes vonaltól. 27 Átfogó településrendezést eddigi ismereteim szerint Tiszanánán kívül három Tisza-vidéki helységben végeztetett Eszterházy Károly: Kömlőn, Kiskörén és Sarudon. Ezek egyikében sem robbant ki a tiszanánaihoz hasonló konfliktussorozat, és mivel Kömlőre katolikus 23 Uo. 2 4 KOVÁCS, és KOVÁCS, , továbbá SOÓS, HML, EÉGL, XII-3/a/85. rsz. Liber HML, IV. l/b/116. és 119. rsz. Közgyűlési iratok, Reg. 223./1 et A. Sub 00, 4 et D. és Reg. 17. Sub OO. 27 Lásd pl. az 1. sz. jegyzetben hivatkozott vízszabályozási térképeken, valamint: PELLE,

9 népességet telepítettek, továbbá 1770 tájára Kisköre és Sarud is katolikus falvakká lettek, akaratlanul is felötlik az emberben, hogy esetleg nem a valláskülönbség volt-e az a robbanótöltet, amely Eszterházy püspököt és Tiszanána régi jobbágyait" oly végletesen szembeállította egymással? További probléma, hogy az uradalomban, főként annak tiszai kerületében bizonyára nem csak az említett négy falu belterülete, házainak állapota mutatott elmaradott képet, s másutt mégsem hajtatott végre átfogó területrendezést Eszterházy Károly. Tiszaörsön ugyan 1770-ben felmerültek ennek kezdeményei, de folytatásáról nincs tudomásom. Mi irányította vajon a püspök-földesúr figyelmét az egyik helységre, s nem a másikra? Kisköre esetében az 1768-as tűzvész kézenfekvő magyarázat, Kömlőn a tabula rasa " telepítés szinte magától kínálhatta a kedvező terepet, s talán innen csak egyszerűen átterjedt a megkezdett folyamat Tiszanánára is. Vajon nem merülhetett-e fel Eszterházy püspökben (aki később a türelmi rendeletnek kemény ellenzője volt), hogy a gazdálkodási, településszerkezeti fejlesztést ki lehetne használni a protestantizmussal szemben az újításokat felvonultató katolikus racionalizmus "javára? Végül: miért és hogyan került rá sor Sarudon, és miért nem folytatódott más, hasonló átépítésekre nem kevésbé rászorult helységekben? A kérdések, felvetések, hipotézisek folytathatók lennének, de megnyugtató megoldásukhoz mindenekelőtt további részkutatások szükségesek. Felhasznált források HML IV. 1. EÉGL, XII. 3. EÉGL, ХП 3/е. XV. 1. MOL A. C. Heves Megyei Levéltár Heves Vármegye Levéltára. Heves Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai, (1304), Egri Érsekség Gazdasági Levéltára iratai, (1241) Birtokigazgatási iratok Térképgyűjtemény, Törzstérképek és Úrbéri térképek. Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtár Helytartótanácsi levéltár. Departamentum urbariales. Tabelláé urbariales. Comitatus Hevesiensis. Felhasznált irodalom B. HUSZÁR, B. Huszár Éva: Heves megye elpusztult falvainak topográfiája. In: História est... (írások Kovács Béla köszöntésére). Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, BÁN, Bán Péter: Az egri püspöki uradalom igazgatása Eszterházy Károly idején. In: Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger, BÁN, BÁN, Kápolna története. A falu gazdasági gyarapodása és társadalmi rétegződése a korai újkorban ( ). H. п., Bán Péter: A Heves és Külső-Szolnok megyei püspöki falvak válaszai a kilenc úrbéri kérdőpontra. In: História est... (írások Kovács Béla köszöntésére). Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, ^18.

10 BÁN, Bán Péter: Az egri püspökség úrbéri szerződései és ideális urbáriumai" Mária Terézia országos rendezése előtt. In Archívum, 16. Szerk. Csiffáry Gergely. Eger, DÓKA, Dóka Klára: Egyházi birtokok Magyarországon a században. Bp., KOVÁCS, Kovács Béla: Az egyházmegye plébániái és filiái Eszterházy Károly püspöksége idején. In: Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger, KOVÁCS, Kovács Béla: Az egri egyházmegye plébániái és filiái а XVIII. század második felében a Pfarr Topographie alapján. Eger, PELLE, Heves megye földrajzi nevei. 3. köt. Hevesi járás. Közzétette. Pelle Béláné. Bp., SOÓS, Soós Imre: Heves megye községei 1867 ig. Eger, SOÓS, Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp., SUGÁR, Sugár István: A Közép Tiszavidék két kéziratos térképe ( ). Eger, 1989.

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Szerkesztette: Makai János

Szerkesztette: Makai János TISZANÁNA évszázadai Szerkesztette: Makai János Tiszanána, 2011 1 Készült: Tiszanána Község Önkormányzatának megbízásából Szerkesztõ: Makai János Szerzõk: Bartók Béla B. Kis János Makai János Mészáros

Részletesebben

A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között. Ulufedzsi szuvárik 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109

A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között. Ulufedzsi szuvárik 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109 1. számú melléklet A Csíkvárban elhelyezett török őrség létszáma 1568-1631. között Időszak Müsztahfizok Ulufedzsi szuvárik Martalószok Összesen 1568.12.20-1569.06.14. 33 40 36 109 1608.04.16-1609.04.04.

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844

A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dr. Pál Tibor és Dr. Gavrilović Vladan A bácskai ortodox püspökség összeírásai 1823-1844 Dél-Magyarország demográfiai helyzetéről a XIX. század első felében az országos- és adóösszeírások alapján számos

Részletesebben

XIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877. 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10.

XIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877. 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10. MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.17. GYERTYÁNOSI HORVÁTH ÉS A ROKON BEICZI NAGY CSALÁD IRATAI 1747-1877 1 doboz 0,12 ifm /150 fólió/ Raktári hely: 22/402/10 Iratjegyzék

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Tornyospálca, református templom 1

Tornyospálca, református templom 1 Juan Cabello Simon Zoltán Tornyospálca, református templom 1 A falu neve elôször egy Péter nevû ember birtokaként Polcia formában, 1212-ben bukkan fel Zsurk határosaként. 2 Az eredetileg máshol birtokos

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett

Részletesebben

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen

Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Varga Gábor: Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A felsőoktatás hazai történetiségét tárgyaló konferencia előadásai sorába illesztettem egy egyszerre tudományági s

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör

SZELEPCSÉNYI SÁNDOR. Rákoskerti Polgári Kör SZELEPCSÉNYI SÁNDOR Rákoskerti Polgári Kör Egyesületünk, ahogyan a neve is elárulja, Rákoskerten működik. Mivel nem mindenki előtt ismert, hogy a térképen hol keressen bennünket, ezért először is szeretném

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete.

Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. Az újabb erdélyi népnyelvkutató munka kezdete. 1. A kolozsvári népnyelvkutatók eddig és különlegesen 1941-ben végzett munkája a maga szerénységében is érthetetlen teljesítménynek tűnnék fel akkor, ha valaki

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216.

JELENTÉS. az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről. 1994. augusztus 216. JELENTÉS az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok 1993. évi kiegészítő támogatásának ellenőrzéséről 1994. augusztus 216. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK V-1023-42/199 3-94. Témaszám: 208 JELENTÉS

Részletesebben

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/

IV. 74. Közgyűlési összeírások. levéltári gyűjteménye. / Conscriptiones congregationales/ IV. 74. Közgyűlési összeírások levéltári gyűjteménye / Conscriptiones congregationales/ 1702 1848 CC I. Jobbágyköltözésre, egyes helységekre, foglalkozási csoportokra stb. vonatkozó összeírások 1702 1780,

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI. Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók) Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ TÉZISEI Schleicher Veronika Kulturális kölcsönhatások a Balaton térségében 1822 1960 között (Őslakosok, fürdővendégek, nyaralók)

Részletesebben

PhD-értekezés tézisei. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata. Zala vármegye három járásában HORVÁTH ZITA

PhD-értekezés tézisei. A Mária Terézia-féle úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata. Zala vármegye három járásában HORVÁTH ZITA PhD-értekezés tézisei A Mária Terézia-féle úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálata Zala vármegye három járásában HORVÁTH ZITA Miskolc, 2001 I. A dolgozat felépítése A parasztság történetének kutatása

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés

Családtörténetek. I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk

Részletesebben

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet

KÖLCSEY FÜZETEK. Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK. Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002. Kölcsey Intézet KÖLCSEY FÜZETEK Győri-Nagy Sándor: JÖVŐKÉP(ESSÉG)EK Iskolavizsgálat Kállón (Nógrád megye) 2002 Kölcsey Intézet 1 A kiadvány a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézete Kultúrökológiai

Részletesebben

Eger első protestáns templomának terve

Eger első protestáns templomának terve Published on Reformáció (http://reformacio.mnl.gov.hu) Címlap > Eger első protestáns templomának terve Eger első protestáns templomának terve [1] Hát nincs-e feltámadás? Eger első protestáns templomának

Részletesebben

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA

ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára

Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára Háttéranyag a Budapesti Békéltető Testület 2015. február 13-i sajtótájékoztatójára A Budapesti Békéltető Testület 2014-es éve Értékelés, tapasztalatok Majdnem négyezer beérkezett és 3720 lezárt ügy, mintegy

Részletesebben

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről

A Gárdonyi Rendőrkapitányság vezetőjének beszámolója Martonvásár Város 2010. évi bűnügyi - közbiztonsági helyzetéről 1 RENDŐRKAPITÁNYSÁG GÁRDONY RENDŐRKAPITÁNY 2483 Gárdony, Szabadság u. 40. Tel./fax: 22/355-338, BM-tel.: 22/5614, BM fax: 22/5642 E-mail: sagij@fejer.police.hu Szám: 07060/ /2011. Ált. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Föld- és területrendezés 5.

Föld- és területrendezés 5. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Mizseiné Dr. Nyiri Judit Prof. Emer. Dr. Szabó Gyula Föld- és területrendezés 5. FTR5 modul A birtokrendezés törvény, jogszabályi támogatottsága és pénzügyi

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Orrával szép az ember

Orrával szép az ember pl. azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba cigány tetű, cigány poloska, melyek állat szőrébe ragadó szúrós, tapadós növényi terméseket élősködőként jelenítik meg. A csimasz, csimbó, csimbók,

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

N Y Í R S É G T E R V K

N Y Í R S É G T E R V K N Y Í R S É G T E R V K f t. S z é k h e l y : 4 4 3 1. N y í r e g y h á z a, M a c k ó u. 6. s z. I r o d a : 4 4 0 0. N y í r e g y h á z a, S z e g f ű u. 7 3. s z. T e l e f o n / f a x : ( 4 2 )

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

KESZEG KÖZSÉG TÖRTÉNETE AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁSIG

KESZEG KÖZSÉG TÖRTÉNETE AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁSIG KESZEG KÖZSÉG TÖRTÉNETE AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁSIG TARTALOM I. KESZEG ÉS KÖRNYEZETE, RÖVID TÖRTÉNET 1716-IG...2 1. TERMÉSZETFÖLDRAJZ...2 2. A HELYSÉG VÁZLATOS TÖRTÉNETE 1716-IG...3 II.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján)

Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) Egy jó nyaralás csodákra képes Mire emlékezünk, és miért? (Katarina Loefflerova története alapján) http://centropastudent.org/?typ=sprache&flang=hu&movid=6&nid=43&q=m Óravázlat Korcsoport: 11-12. évfolyam

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető:

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető: 1 Doktori (PhD) értekezés tézisei B. Gál Edit Orczy István Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig Egy köznemesi karrier állomásai a 18. század első felében Témavezető: Dr. Gebei Sándor

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909)

Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909) A munkácsi görögkatolikus püspökség története Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909) Részlet az I. Rész, C) Szakasz, I. Fejezet, c) czikkből:

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve

Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: 1.) 940 éve Kedvenc városom Szolnok 2015. Várostörténeti vetélkedő középiskolásoknak 2. forduló Javítókulcs Ajánlott irodalom: Hősök voltak mindannyian (URL: hosokvoltak.blog.hu) Jász-Nagykun-Szolnok Megye helyismereti

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

A SELLYEI ( SIKLÓSI) KSH-TÉRSÉG RÖVID LEÍRÁSA

A SELLYEI ( SIKLÓSI) KSH-TÉRSÉG RÖVID LEÍRÁSA A SELLYEI ( SIKLÓSI) KSH-TÉRSÉG RÖVID LEÍRÁSA Kovács Teréz 1. A KUTATÁSI TÉRSÉG KIVÁLASZTÁSÁNAK INDOKLÁSA A magyarországi roma népesség településen belüli szegregációját vizsgáló kutatás egyik mintaterületéül

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ

MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ MNL HEVES MEGYEI LEVÉLTÁRA LEVÉLTÁR-ISMERTETŐ HEVES VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA A vármegye levéltára azt a hivatalt szolgálta ki, amely létrehozta iratait, tehát megőrző helyek, latinul conservatoriumok voltak.

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952)

V. 1001. Abony nagyközség iratai (1804-) 1850 1950 (-1952) 3. sz. összesítő raktári jegyzék (1804-) 1850 1950 (-1952) Terjedelem: 8,74 fm, 67 doboz (7,72 fm), 26 kötet (0,82 fm), 5 köteg (0,60 fm), 98 rakt. e. Raktári helye: Nagykőrös, 33. raktár 1-7. polc, 334-338.

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1

Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1 H. KOHUT MÁRIA Az Arany Trombitának (1869), Táncsics lapjának kauciója 1,,A siker értékét nem csupán maga a kivívott siker méri meg, hanem a leküzdött akadályokra fordított erőt és munkát is számba kell

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG

KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Egercsehi község Településszerkezeti Tervéhez KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS EGERCSEHI KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Egercsehi Község Önkormányzata A KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

Részletesebben

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA

A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, MINT HAZÁNK EURÓPAI UNIÓBA ILLESZKEDÉSÉNEK FONTOS ESZKÖZE MIHÁLYI HELGA A témaválasztás és a cím rövid magyarázatra szorul abból a szempontból, hogyan kapcsolódik előadásom

Részletesebben

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HELYZETKÉP AZ ALFÖLDÖN TURISZTIKAI PROJEKTEKET TERVEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa E-mail: l.csordas@freemail.hu A turizmus

Részletesebben

VIII. Henriknek a focira is jutott ideje

VIII. Henriknek a focira is jutott ideje 3. szint Január-február VIII. Henriknek a focira is jutott ideje Néhány felesége lefejeztetése(1), az angol haditengerészet kiépítése és a Rómával való szakítás közben VIII. Henriknek a jelek szerint a

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben

XIII.19. KISUNYOMI KORCHMÁROS CSALÁD LEVÉLTÁRA 1372-1900

XIII.19. KISUNYOMI KORCHMÁROS CSALÁD LEVÉLTÁRA 1372-1900 MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.19. KISUNYOMI KORCHMÁROS CSALÁD LEVÉLTÁRA 1372-1900 12 doboz 1,44 fm 1 fémdoboz 0,12 fm 1 kötet 0,01 fm össz.: 1,57 fm Raktári hely:

Részletesebben

A za + gon összetétel földterület, dűlő mögé-jelentésű, de valódi jelentése mocsaras, lápos terület.

A za + gon összetétel földterület, dűlő mögé-jelentésű, de valódi jelentése mocsaras, lápos terület. Helyi terv - Záhony Várostörténet Záhony históriája bár a település nevét egy oklevél 1324-ben említi először valójában az 1800-as években kezdett íródni, de az igazán nagyléptékű fejlődésre az 1950-es

Részletesebben

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Bo r s o d i C saba A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Takács J. Ince és Pfeiffer János a veszprémi egyházmegye ferenceseinek történetéről írott munkáját 1948-ban zárta le. Ekkor Magyarországon két

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN

ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN NOVAK VERONIKA ROMA OKLEVELEK ÉS KIVÁLTSÁGLEVELEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD LEVÉLTÁRÁBAN A kiváltságlevelek az oklevelek jelentős csoportját alkotják. Általában a kiváltságlevél alatt olyan oklevelet értünk,

Részletesebben