E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2013.szeptember V. évfolyam 9. szám. Olvasói kérdések. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2013.szeptember V. évfolyam 9. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény módosítása A regisztrált mérlegképes könyvelőkkel kapcsolatos szabályozás változásáról Olvasói kérdések Készpénzes kifizetése euróban Továbbszámlázásra vonatkozó szabályok Bankkártyás fizetés számviteli elszámolása a kettős könyvvitelben Termék, szolgáltatás ellenértékének valutával történő kiegyenlítése Utólagos engedmény helyesbítő számlával Alvállalkozói számla megítélése Az eszköz bekerülési értékének részei Használati körülményváltozás tárgyi eszköz esetén Devizás követelésre mérlegfordulónapon elszámolt értékvesztés Osztalék jóváhagyása Devizás ügyletek forintosítása Bevételi nyilvántartásból visszatérő EVA adóalany Vagyoni értékű jogok megítélése Tulajdonos által nyújtott kölcsön Lekötött tartalék képezése jelzáloggal terhelt eszközre Társaság eurós könyvvezetésre tért át Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv474 A kézirat lezárásának dátuma: augusztus E-számvitel szeptember, V. évfolyam 9. szám

2 A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény módosítása A gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvényt (a továbbiakban: Gt.) az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló évi CIII. törvény 12. -a módosította. A törvénymódosítás az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatosan tartalmaz új előírást, valamint a tőkevédelmi szabályokat pontosították. A munkahelyvédelmi akciótervben végrehajtott törvénymódosításnak is az volt a célja, hogy a gazdasági társaság mentesüljön a tőkepótlási kötelezettség alól, ha közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a tőkepótlási kötelezettség teljesítésére előírt határidőig a saját tőkéje újra eléri a Gt.-ben meghatározott mértéket. Ezt az eredeti célt változatlanul hagyva pontosították mind a kft.-re, mind az rt.-re vonatkozó rendelkezéseket. A módosítások június 30-ával léptek hatályba. A módosítás szerint amennyiben a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaság megszűnésére az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A-11/F. -a alapján kerül sor, akkor a gazdasági társaság megszüntetésére, az eljárás lefolytatására, a társaságot terhelő kötelezettségek rendezésére az Áht. törvény eltérő szabályait kell alkalmazni. Kft. vonatkozásában a Gt (2) bekezdésének előírása szerint a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. A törvénymódosítás pontosítása szerint a (2) bekezdésben megjelölt esetekben kivéve, ha a társaság a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy azok már nem állnak fenn a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani. Rt. vonatkozásában a Gt a (1) bekezdésének az előírása szerint az igazgatóság köteles nyolc napon belül a felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett a szükséges intézkedések megtétele céljából a közgyűlést összehívni, ha tudomására jut, hogy a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy a saját tőkéje a Gt a (1) bekezdésében meghatározott összeg alá csökkent, vagy a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve ha vagyona tartozásait nem fedezi. A törvénymódosítás pontosítása szerint az (1) bekezdésben megjelölt esetekben kivéve, ha a társaság a közgyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy azok már nem állnak fenn a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról, illetve az alaptőke leszállításáról, továbbá a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, ezek hiányában pedig a társaság megszüntetéséről. 2

3 Regisztrált mérlegképes könyvelőkkel kapcsolatos szabályozás változásáról Módosításra került a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendelet. A módosítások június 25-étől léptek hatályba. A mérlegképes könyvelőket érintő változások az alábbiakban foglalhatók össze. Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet (NGM) a számviteli törvény 151. (6) bekezdés a) d) és f) g) pontjában meghatározott esetek miatt hivatalból indított eljárásban intézkedik az engedély visszavonásáról és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásból való törlésről, akkor új előírásként bekerült az, hogy a nyilvántartásból törölt személy vagy törvényes képviselője az igazolványt a törlésről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek visszaszolgáltatni. Változás továbbá, hogy ha adatváltozás bejelentésének elmulasztása a nyilvántartásba vételt végző szervezet tudomására jut, a nyilvántartásba vett személyt felszólítja az adatváltozás bejelentésének pótlására, amelyre a nyilvántartásba vett személynek a felszólítás kézhezvételétől számított 8 nap áll rendelkezésére. Nem változott, hogy a regisztrált mérlegképes könyvelőnek képzési évenként 16 kreditpontot kell gyűjteni. Új előírás viszont, hogy ugyanazon minősített továbbképzési program ideértve annak elektronikus változatát is csak egyszer jogosít kreditpontra. Nem változott az sem, hogy kreditpontra minősített papíralapú vagy elektronikus kiadvány megvásárlásával továbbképzési évenként a kiadvány kreditpontértéke, de legfeljebb 2 kreditpont beszámítható a továbbképzés teljesítésébe. Változás azonban, hogy a kiadvány megvásárlásáért adható kreditpont elszámolását a regisztrált mérlegképes könyvelő az egységes Kormányzati Portálon erre a célra rendszeresített internetes felületen keresztül benyújtott, nevét és regisztrációs számát tartalmazó nyilatkozatban kérheti. A nyilatkozathoz mellékelni kell a kiadvány vásárlásakor kapott számla másolatát (a számla másolatát a kiadvany@ngm.gov.hu címre kell megküldeni). A kreditpontra minősített kiadvány vásárlásáról szóló számla akkor fogadható el a továbbképzés teljesítésének igazolásaként, ha az a kiadvány egyértelmű beazonosítását lehetővé teszi. A számlán szereplő minősített kiadvány egyes példányai alapján legfeljebb 3 továbbképzésre kötelezett kérheti a kreditpont elszámolását. Amennyiben egy számlán szereplő minősített kiadvány alapján több továbbképzésre kötelezett kéri kreditpont elszámolását (ideértve azt is, ha a számlán több minősített kiadvány szerepel), a továbbképzésre kötelezett által benyújtott nyilatkozatban fel kell tüntetni a számlán szereplő minősített kiadvány alapján kreditpont elszámolását kérelmező többi továbbképzésre kötelezett nevét és regisztrációs számát is. Ebből következően törölték azt az előírást, mely szerint a kiadvány vásárlásáról szóló számlán kell feltüntetni a kiadványt felhasználó mérlegképes könyvelő nevét és regisztrációs számát. Olvasói kérdések Készpénzes kifizetése euróban Cégünknél nincs valutás házipénztár, csak forintos házipénztárt működtet. A közeljövőben azonban szükséges egy nagyobb összeget kifizetnünk készpénzben, euróban. Egy ausztriai cégtől eurós számlát fogunk kapni, melynek ellenértékét készpénzben kell kifizetnünk. Szükséges-e emiatt a tranzakció miatt eurós házipénztárt nyitni és működtetni, vagy van arra lehetőség, hogy a forintos házipénztáron keresz- 3

4 tül végigvigyük ezt a tranzakciót? Szükség van-e a pénzkezelési szabályzat módosítására? Amennyiben készpénzes kifizetés történik euróban, akkor mindenféleképpen szükséges valuta pénztárat működtetni, hiszen pl. a devizabetét számláról felvett eurót a házipénztárba bevételezni kell, majd a kifizetést is el kell számolni. Ezt nem lehet szabályszerűen a forintos házipénztárban megoldani. Ha van valutapénztár, akkor a pénzkezelési szabályzatot is módosítani kell, mert a valutapénztárra vonatkozó belső szabályokkal (pl. napi készpénz záró állomány maximális mértéke, pénzkezelő személye stb.) a szabályzatot ki kell egészíteni. Továbbszámlázásra vonatkozó szabályok A cégcsoport, melynek cégünk is tagja, Magyarországon rendez egy kongresszust. A kongresszuson nemcsak a magyar cég üzletfelei fognak részt venni, hanem Európa különböző országaiból érkeznek résztvevők, a cégcsoport külföldi vállalatainak üzleti partnerei is jelen lesznek. A kongresszust a magyar iroda szervezi, így az összes számla a magyar cég nevére fog szólni. A tervek szerint a költségek nagy része továbbszámlázásra kerül a cégcsoport külföldi vállalkozásai felé. A bejövő számlák egy része forintban, egy része euróban kerül kiállításra. A továbbszámlázás euróban történik. Megfelelő-e az az elképzelés, hogy minden esetben meghatározásra kerül a bejövő számlák forintos értéke (forintos számlánál ez természetesen a számla értéke, eurós számlánál pedig a választott árfolyamon meghatározott érték), majd ennek a forintos értéknek egy bizonyos %-a kerül továbbszámlázásra, amelynek eurós megfelelője a teljesítés napján érvényes választott árfolyammal kiszámított érték lenne? Példával megvilágítva: bejövő számlák forintban: Ft. bejövő számlák euróban: EUR, amelynek a bekerülési értéke Ft összes továbbszámlázandó költség az összes költség 80%-a a továbbszámlázandó költség tehát ( ) * 0,8 = Ft a továbbszámlázandó érték euróban: / 290 = 1 103,45, melynél az árfolyam a rendezvény napján érvényes számviteli politika szerinti választott árfolyam. A kérdésben felvetett problémát a továbbszámlázásra vonatkozó szerződésben kellene rögzíteni, azaz a szerződésben kell meghatározni, hogy az eurótól eltérő pénznemben felmerülő költségeket milyen banki (MNB, saját számlavezető bank, vagy egyéb más banki árfolyam) árfolyamon kell átszámítani, illetve hogy mi jelen esetben a szerződés szerinti teljesítés napja (különösen, ha többnapos konferenciáról van szó). Szerződéses megállapodás hiányában bármilyen módszer önkényes módszernek tekinthető. A továbbszámlázandó euró értéket a szerződés szerint meghatározott banki árfolyamon, a szerződés szerinti teljesítés napi árfolyammal kell meghatározni. Amennyiben a megállapodás szerint a költségek 80%-a kerül továbbszámlázásra euróban, akkor Ft-ról euróra történő átszámítás csak a nem eurós tételnél jöhet szóba. A kérdésben hozott példa alapján az egyik bejövő számla euró, akkor annak a 80%-át, azaz 800 eurót kell továbbszámlázni. Átszámításról a másik bejövő Ft-os számlánál beszélhetünk, hogy az milyen árfolyamon történjen. Erről kellene a két félnek megállapodni. Lehet ez az árfolyam a kérdésben leírtak szerint a cég által választott számviteli politikai árfolyam is, csak legyen erre megállapodás. Bankkártyás fizetés számviteli elszámolása a kettős könyvvitelben Bankkártyás fizetés számviteli elszámolása a kettős könyvvitelben. Pénztárgépes bevétel napi záró öszszegében szerepel a bankkártyás fizetés összege is egy tételben. (Hogy áfás-e az eladás, az sem derül ki a zárószalag alapján, a pénz ténylegesen nem kerül a házipénztárba, ugyanakkor a napi bevételek között szerepel). Hogyan történik a számviteli elszámolása? 4

5 A pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi egységek számviteli elszámolása tekintetében célszerű kereskedelmi egységenként elszámolástechnikai számlát alkalmazni (például a 36-os számlacsoporton belül egy 361. Bolt elszámolástechnikai számlát nyitni). Ezen az elszámolástechnikai számlán kerül elszámolásra a pénztárgép zárószalagján szereplő összes bevétel. A pénztárgéppel rendelkező kereskedelmi egységekben, ha a vevő bankkártyával fizet, akkor azt valóban nem lehet készpénzbevételként kimutatni. Mivel a vevő bankkártyával fizet, ezért az eladónak bankkal szembeni követelése keletkezik. Ennek a követelésnek a kimutatására célszerű a 36-os számlacsoporton belül (pl X bankkal szemben követelés) számlát nyitni. Így az elszámolás a következő lehet. A napi értékesítés elszámolása a pénztárgép zárószalagja alapján: T 361. Bolt elszámolástechnikai számla K Értékesítés nettó árbevétele K 467. Fizetendő áfa elszámolása Bankkártyával történő fizetéskor, a bankkártyás fizetés ellenőrző (elszámoló) szelvénye alapján, a bankkal szembeni követelés elszámolása: T 368. Bankkal szembeni követelés K 361. Bolt elszámolástechnikai számla Ha más fizetési mód nem volt, akkor ezek után a 361. Bolt elszámolástechnikai számla egyenlegének a pénztárban lévő készpénzzel kell megegyeznie. A készpénz bevételezése: T 381. Pénztár K 361. Bolt elszámolástechnikai számla A bankkártyás fizetéshez kapcsolódóan a hitelintézet átutalásának elszámolása, befolyáskor: T 384. Bankszámla K 368. Bankkal szembeni követelés. Termék, szolgáltatás ellenértékének valutával történő kiegyenlítése Cégünk ügyvezetője céges bankkártyával rendelkezik. Ez egy elkülönített Ft-os bankszámla. Amikor külföldön tartózkodik, akkor a kinti vásárlásait is ezzel a bankkártyával teljesíti. A bankszámláról Ft-ban történik a számla kiegyenlítése, de a bankszámlán látszik, hogy adott napon a bank milyen árfolyamon forintosította az euróban történő vásárlást. A kérdésem, hogy a számviteli törvény ad-e lehetőséget arra, hogy a külföldön történő vásárlást a banki árfolyamon könyveljem, tehát eltérhetek-e a választott MNB középárfolyamtól? Ellenkező esetben minden külföldi vásárlásnál árfolyamkülönbözet keletkezik. A számviteli törvény 48. -a (8) bekezdésének előírása csak arra ad lehetőséget, hogy ha valutával történik a termék, szolgáltatás ellenértékének a kiegyenlítése, akkor lehet a beszerzést a valuta könyv szerinti árfolyamán forintosítani (így nem kerül árfolyamkülönbözet elszámolásra). A kérdésben leírt esetben a számviteli törvény 48. -a (7) bekezdésének az előírását kell alkalmazni, mely szerint a beszerzést a teljesítés napi, számviteli politikában választott árfolyamon kell forintosítani. Mivel a cég a kérdésben leírtak alapján MNB árfolyamot választott számviteli politikájában, ezért a számlákat a teljesítésnapi MNB árfolyamon kell forintosítani, így minden vásárlás elszámolásához kapcsolódóan árfolyamkülönbözetet kell elszámolni. Utólagos engedmény helyesbítő számlával Nagykereskedelmi cég utólagos árengedményt ad azon termékek értékesítése után, melyet a kiskereskedelmi cég bizonyos vevőkörnek értékesít. Helyesen járunk el, ha a kiskereskedelmi cég jutalékot számláz nekünk? A nagykereskedelmi cég teljes áron kiszámlázza a termékeket, a kiskereskedelmi cég kimutatást készít ezen termékek értékesítéséről, és ez alapján számlázza vissza a jutalékot. A kérdésben leírt eljárás véleményem szerint helytelen, hiszen a két cég között adás-vétel (értékesítés) 5

6 történik, ehhez az ügylethez kapcsolódóan viszont ilyen formában nem értelmezhető a jutalék (gazdasági tartalmát tekintve fiktív az ügylet, hiszen jutalék vevő közvetítése után jár). Amennyiben a nagykereskedelmi cég engedményt kíván adni, akkor a nagykereskedelmi cégnek kellene az utólagos engedményt helyesbítő számlával megadnia. Alvállalkozói számla megítélése A cég a youtube ra műsorokat készíttetett, illetve teszi ezt folyamatosan, hogy majd a hirdetők miatt bevételhez jusson. Erre már több millió Ft-t költött és fog továbbra is. Ezekből szellemi termék nem keletkezik. Kérdésem, hogy ennek a költsége felmerüléskor elszámolható-e egyben, vagy majd csak amikor a bevétel is megjelenik. Egyelőre ez még nem történt meg. Akivel a műsort készítették, annak a számláit lehet-e alvállalkozóként kezelni és összegét levonni az iparűzési adóból? A kérdésben nem derül ki, hogy mi az elkészített műsor tartalma, ezért a kérdés csak általánosságban válaszolható meg. Amennyiben az elkészített műsorokkal valóban nem jön létre szellemi termék, akkor az ezzel kapcsolatosan keletkezett költségeket felmerüléskor kell költségként elszámolni, függetlenül attól, hogy bevétel realizálódik-e vagy sem. (Ha szellemi termék létrejön, és az egy éven túl szolgálja a tevékenységet, akkor azt viszont aktiválni kellene, és értékcsökkenési leírásként kellene elszámolni a várható használati időre). A kérdésben leírtak szerint a cég hirdetésből szeretne bevételt realizálni, akkor a műsort készítők alvállalkozói teljesítményként nem számolhatók el, hiszen az elkészített műsor nem a hirdetéshez kapcsolódik. Az eszköz bekerülési értékének részei A számviteli törvény szerint a bekerülési érték része a nem levonható forgalmi adó, de nem lehet része a levonható adó, illetve arányosítás esetén az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy ha nem bevételalapon, hanem naturália alapján történik az arányosítás, akkor a le nem vonható áfarész a bekerülési érték részeként kerül kimutatásra. Igaz, ez a számviteli törvényben nincs pontosan definiálva. Esetünkben például lovak beszerzése történik. A lovakat oktatási célra mint mentes tevékenységhez és az adóköteles tevékenységhez is használják. Az áfamegosztás a használati idő, óra arányában történik. Az oktatási célú használat az előre ismert órarend alapján pontosan meghatározható. Kérdésem, hogy a fentiekben leírtak helytállóak-e, illetve lehetséges-e olyan megoldás, amikor nem kell a naturália alapján megosztott áfaösszeget a bekerülési érték részének tekinteni. Hogyan kell azt az áfaösszeget kezelni, amit önellenőrzés keretében évi áfa arányosítás miatt kell rendezni? A számviteli törvény 47. -a (3) bekezdésének előírása alapján valóban nem része az eszköz bekerülési értékének az áfa tv. szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada. Az áfa tv a (1) bekezdésének az előírása szerint, ha adóköteles és adómentes értékesítést is végez a vállalkozás, akkor csak az adóköteles értékesítésre jutó áfa vonható le. Az áfa tv a (2) bekezdése szerint a megosztás tételes elkülönítéssel történhet. A tételes elkülönítéssel meghatározott le nem vonható áfát a számviteli törvény 47. -a (1) bekezdésének és (2) bekezdésének a) pontja alapján az eszköz bekerülési értékében kell figyelembe venni. Ha a tételes elkülönítés nem lehetséges, akkor az áfa tv a (3) bekezdésének az előírása szerint a megosztásra az ellenérték alapján történő megosztás mellett más módszer is választható. Nem minősítve a kérdésben hivatkozott vetítési alapot, azaz ha a használati idő, teljesített órák alapján, naturáliában osztják meg az áfát, az így le nem vonható áfát a számviteli törvény 47. -a (1) bekezdésének az általános előírásából következően sem lehet a bekerülési értékben figyelembe venni, azt egyéb ráfordításként kell elszámolni [számviteli törvény 81. a (2) bekezdésének e) pontja]. A szám- 6

7 viteli törvény 47. -a (1) bekezdésének az előírása szerint az eszköz bekerülési értékében az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket lehet figyelembe venni. Ha naturáliák alapján osztják meg az áfát, akkor az ugyanúgy nem rendelhető hozzá egyedileg az eszközhöz, mint az ellenérték alapján történő megosztásnál, ezért nem lehet a bekerülési értékben figyelembe venni. Használati körülményváltozás tárgyi eszköz esetén A tárgyi eszközökkel kapcsolatosan mi a helyes eljárás a következő esetben? A társaság 5 évvel ezelőtt beszerzett egy járművet 6 millió Ft-ért. Megtervezte, hogy 5 évig szeretné használni, ennek figyelembevételével megállapította a maradványértéket 3 millió Ft-ban. Az 5 év eltelt, a válság miatt nem tudja kicserélni a járművet újra, ezért elhatározza, hogy még 3 évig használni kívánja a járművet. Ismételten megállapítja a maradványértéket, amely 1 millió Ft. Kérdésem az, hogyan számolhatja el az értékcsökkenési leírást az érintett járműre az elkövetkező 3 évben a 3 millió Ft értékre? Amennyiben az eredeti üzembe helyezéskor megtervezett 5 éves használati időn túl használja a társaság a járművet, akkor az a számviteli törvény 53. -a (5) bekezdésének az előírása szerint használati körülményváltozásnak tekintendő, és az évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenést meg lehet változtatni. Így ha a társaság további három évig kívánja még a járművet használni, akkor új használati időt (ami jelen esetben 8 év), új maradványértéket (jelen esetben egy 8 éves használt eszköz értékét) kell megállapítani, és ennek figyelembevételével a terv szerinti értékcsökkenés megváltozik. Ha a kérdésben leírt számokat vesszük figyelembe, és feltételezve, hogy az 5. év végén az eszköz nettó értéke a maradványértékkel egyezik meg, azaz 3 millió Ft, az új maradványérték pedig 1 millió Ft, akkor a hátralévő három évre 2 millió Ft terv szerinti értékcsökkenési leírást lehet elszámolni. A kérdésben leírtak szerint, hogy az érintett járműre az elkövetkező 3 évben a 3 millió Ft-ot kellene értékcsökkenési leírásként elszámolni, a megadott adatok alapján nem lehetséges. A 3 millió Ft-ot akkor kellene terv szerinti értékcsökkenésként az elkövetkező 3 évre elszámolni, hogyha az új használati idő megállapításával az új maradványértéket 0Ft-ban határozták volna meg. Mivel a maradványérték 1 millió Ft-ban került megállapításra, ezért a 8. év végén 1 millió Ft lesz a jármű nettó értéke, feltételezve, hogy a használati idő alatt nem kellett terven felüli értékcsökkenési leírást elszámolni az eszközre. Devizás követelésre mérlegfordulónapon elszámolt értékvesztés Devizában kimutatott külföldi követelésre értékvesztést számolt el a társaság a évben ban majd az átértékelésnél értékelni kell a külföldi követelésre elszámolt értékvesztést is ben az átértékelés összege elszámolt értékvesztésnek minősül? A 86-os vagy a 87- es számlacsoportban jelenik meg a ráfordítások között? Adóalap-növelő tétel a társasági adóalapnál? A külföldi devizás követelésre 2012-es mérlegfordulónapon elszámolt értékvesztés számviteli szempontból külföldi pénzértékre vonatkozó tétel, így azt valóban a 2013-as mérlegfordulónapon át kell értékelni. Ez az átértékelés azonban számviteli szempontból nem értékvesztés elszámolását vagy visszaírását jelenti, hanem devizás tétel átértékelését. Így az értékvesztés átértékelése árfolyamtól függően a 87-es és 97-es számlacsoportban kerül elszámolásra, az a 86-os, 96-os számlacsoportban nem jelenhet meg. Mivel devizás átértékelésnek minősül, így a devizás tételek összevont átértékelési egyenlegében fog szerepelni, ezért a társasági adóalapban benne van, ehhez társaságiadóalapkorrekció nem kapcsolódik. Megjegyzem, hogy a 2012-es beszámoló összeállítása során is ugyanígy kellett eljárni. Azaz a külföldi követelésre az értékvesztést devizában kellett meghatározni, annak Ft értékét a követelés könyv szerinti árfolyama 7

8 alapján kellett megállapítani, elszámolni a 86-os számlacsoportban. Az így elszámolt értékvesztés Ft összegével kellett a társasági adóalapot megnövelni. Ezek után kellett az értékvesztést a 2012-es mérlegfordulónapi árfolyamra átértékelni, mely átértékelést a 87-es, 97-es számlacsoportban kellett elszámolni. A pénzügyi műveletek között elszámolt összeg viszont a társasági adóalap része. Osztalék jóváhagyása Az előző évi eredmény alapján az osztalék mikor fizethető ki, ha a számviteli politika szerint a mérleg elfogadásának időpontja május 20? Csak az elfogadás után, vagy előtte is kifizethető, ha kész a mérleg és módosítani kell az elfogadás időpontját a számviteli politikában? A számviteli törvény előírása alapján a számviteli politikában a mérlegkészítés időpontját kell meghatározni [számviteli törvény 3. -a (6) bekezdésének 1. pontja], nem a mérlegelfogadás időpontját. Osztalékot jóváhagyni csak és kizárólag a beszámoló elfogadásakor lehet. Így osztalék kifizetése is csak a beszámoló elfogadását követően lehetséges. Ha a vállalkozás belsőleg, a számviteli politikájában mégis szabályozta a beszámoló elfogadásának időpontját, akkor a számviteli politikát az időpont tekintetében módosítani kell, és a tulajdonos ez alapján fogadhatja el korábbi időpontban a beszámolót, és az elfogadás után fizethető osztalék. Devizás ügyletek forintosítása A számviteli politikánkban a devizás ügyletek forintosítására MNB árfolyamot választottunk. Hogyan célszerű a könyvelés árfolyamát meghatározni az egy napon belüli változás miatt? A számviteli törvény 60. -a (10) bekezdésének az előírása szerint, amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, akkor a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy az adott napi jegyzett árfolyamok közül melyiket alkalmazza a vállalkozás. A döntésnél az adott vállalkozás saját belső számviteli, könyvelési, számlázási rendszerét célszerű figyelembe venni, azaz a rendszer mire képes. Így például, ha a számlázó rendszer automatikusan felad a főkönyvi könyvelés felé, akkor eleve nem célszerű olyan belső szabályt adni, hogy az adott napi utolsó jegyzett árfolyamon történjen a könyvelés, mert ezt a feltételt a rendszer nem tudja teljesíteni (pl. az aznap reggel kiállított számlák még az előző napi árfolyammal kerülnek kiállításra). Mivel a számviteli törvény a vállalkozásra bízza ezt a kérdést, ezért válaszható akár a napon belüli több árfolyam használata is, vagy a napi első vagy utolsó jegyzett árfolyam is. Lényeg az, hogy a választott árfolyamot a rendszerek szabályszerűen tudják alkalmazni. Bevételi nyilvántartásból visszatérő EVA adóalany Eváról kettős könyvvitelre történő átállás esetén a Tao. tv. szerinti nyilvántartás adott, de a számviteli törvény szerint nyitáskor a tárgyi eszközöket piaci áron kell értékelni. Ebben az esetben a Tao. tv. szerinti és a számviteli törvény szerinti bruttó érték el fog térni egymástól. Ezt a kettős nyilvántartást nem tudják kezelni a tárgyieszköz-nyilvántartó programok. a számviteli törvény szerint a nyitómérleg dátumától újra kell kezdeni az amortizációt? A piaci értéken történő értékelés miatt a mérleg eszköz oldalának növekedését az eredménytartalék növelése ellensúlyozza. Ez az eredménytartalék növekmény osztalék ágon kivehető, vagy külön kezelendő? A számviteli törvény 2/A. -a (3) bekezdésnek előírása szerint a bevételi nyilvántartásból visszatérő eva-adóalanynál a jogelőd nélkül alapított vállalkozásra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni. A nyitómérlegben a tárgyi eszközöket valóban piaci értéken kell beállítani [számviteli 8

9 törvény 2/A. -ának (4) bekezdése]. A nyitómérlegben szereplő piaci érték lesz számvitelben a nyitó bruttó érték, a jogelőd nélkül alapított vállalkozásra vonatkozó előírásból következik, hogy a tárgyi eszközt újra üzembe kell helyezni, és ez a bruttó érték alapján kell a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. A tárgyi eszköz piaci értéke általában eltér a Tao. tv. szerinti bruttó értéktől, így valóban kettős nyilvántartást kell vezetni a tárgyi eszközökről. A tárgyieszköz-nyilvántartó programot, ha ezt nem tudja, akkor módosítani szükséges, hogy mindegyik törvény előírása betartható legyen. A piaci értékelés hatása a saját tőkében valóban az eredménytartalékban csapódik le. A nyitó mérlegben szereplő eredménytartalékot az Eva tv. előírása alapján azonban meg kell bontani evás és nem evás időszak eredménytartalékára. Nem evás időszak eredménytartaléka akkor van, ha a bevételi nyilvántartásba történő belépéskor osztalékadót kiváltó adóval nem adózták le a teljes eredménytartalékot (a le nem adózott eredménytartalék a nem evás időszak eredménytartaléka). Ha bevételi nyilvántartásba történő belépéskor a teljes eredménytartalék leadózásra került, akkor a nyitó mérlegben csak evás időszak eredménytartaléka szerepel. Akár evás, akár nem evás időszak eredménytartaléka van a nyitómérlegben, ez az eredménytartalék az általános szabályok szerint később osztalékkifizetésre felhasználható. A különbség annyiban van, hogy a nem evás időszak eredménytartaléka nem adózott befektetés, ezért, ha ebből történik magánszemély részére osztalékkifizetés, akkor a mindenkori hatályos adókat (szja, eho) meg kell fizetni, míg az evás eredménytartalékból történő osztalékkifizetést semmilyen adófizetési kötelezettség nem terheli (az Eva. tv. előírása alapján adózott befektetésnek minősül). Vagyoni értékű jogok megítélése Az éves licencdíjként kiszámlázott tartalmát tekintve éves program bérleti díj igénybe vett szolgáltatásként számolandó el vagy vagyoni értékű jogként kell nyilvántartásba venni? A számviteli törvény 24. -a (1) bekezdésének az előírása szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, ami a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. Amennyiben egyéves bérleti díjat számolnak, akkor az az előbb leírt feltételt nem teljesíti, ezért az a vagyoni értékű jogok között nem mutatható ki. A bérleti díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni azzal, hogy ha a számlázott időszak nem egyezik meg az üzleti évvel, akkor az időbeli elhatárolást is alkalmazni kell. Tulajdonos által nyújtott kölcsön A saját tőke/jegyzett tőke aránya tulajdonosi kölcsönből mint pótbefizetés megoldható-e? A 2012-es beszámolóban a tartozások között év végén szerepel a tulajdonosi kölcsön. Közgyűlési határozat alapján átkönyvelhető-e vagy kötelező hozzá a pénzmozgás, azaz vissza kell-e fizetni a tulajdonosnak a kölcsönt és újraindítani pótbefizetés címén? A tulajdonos által nyújtott kölcsön esetén a tulajdonosnak követelése van a saját társaságával szemben. Pótbefizetést csak pénzben lehet teljesíteni, számvitelileg is a pénzmozgással egyidejűleg lehet a pótbefizetést lekötött tartalékba elszámolni [számviteli törvény 38. -ának (4) bekezdése]. Mivel a pótbefizetést csak pénzben lehet teljesíteni, ezért a tulajdonos a kölcsönkövetelését közvetlenül nem tudja pótbefizetésként átadni, még közgyűlési határozattal sem. (Ezért nem lehet olyan könyvelési tétel, hogy a tulajdonossal szembeni kötelezettséget lekötött tartalék növekedéseként közvetlenül elszámolják). Ahhoz, hogy a pótbefizetés megvalósuljon, a pénzt mozgatni kell. Egyik lehetőség, hogy a pótbefizetést a tulajdonos befizeti, majd ebből a tulajdonosi kölcsöntartozást kifizetik. A másik lehetőség, hogy először a tulajdonosi kölcsönt visszafizeti a társaság, majd ezt a pénzt pótbefizetésként visszafizeti a tulajdonos. 9

10 Lekötött tartalék képezése jelzáloggal terhelt eszközre Felvett hitel miatt jelzálog van az ingatlanon. A hitelt teljes egészében visszafizették 2012-ben. A hitelfelvételkor a saját tőkén belül lekötött tartalékként különítették el a jelzálog összegét december 31-éig, sőt a beszámoló elfogadásáig sem törölték az ingatlanról a jelzálogot ban, a beszámoló elfogadását követően törölték az ingatlanról a széljegyzetet. Mikor kell (kellett volna) könyvelni a saját tőkén belül a lekötés feloldását? A számviteli törvény előírásai nem tartalmaznak olyan előírást, mely szerint jelzáloggal terhelt eszközre lekötött tartalékot kellene képezni. Így, ha a vállalkozás úgy döntött, hogy lekötött tartalékot képez, akkor az a saját döntés alapján történő tartalékképzésbe sorolható be [számviteli törvény 38. -a (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdésének g) pontja]. Mivel saját elhatározás alapján történt a lekötött tartalék képzése, ezért a vállalkozásnak meg kellett határoznia, hogy milyen célra köt le, és azt is, hogy az a cél mikor teljesül, azaz mikor kerülhet a lekötött tartalék feloldásra (mivel hitelfelvétel miatt történt a lekötött tartalék képzése, célszerű lett volna a hitel visszafizetéséhez kapcsolni a lekötött tartalék feloldását). Társaság eurós könyvvezetésre tért át A cég január 1-jével eurós könyvelésre állt át. Nyitó devizás mérlegében nagy összegű ki nem fizetett osztalék van, melyet forintban állapított meg a taggyűlés az áttérést megelőző években, amit 2013-ban forintban és euróban vettek ki. Az elszámolást forintban vagy euróban kell meghatározni? A december 31-én állományban lévő forintos követeléseken, kötelezettségeken és pénzeszközökön kívül egyéb forintos tételeket is át kell értékelni (átmenő tételek, eredménytartalék, lekötött tartalék)? Helyesen gondoljuk-e, hogy a as euróban megállapított mérleg és eredménykimutatás adatait az év utolsó napján érvényes árfolyammal forgatjuk át a 1229-es adóbevallásba? A megelőző években a társaság Ft-ban vezette könyveit, így a 2012-es mérlegfordulónapra szóló mérlegben a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék Ft-ban fennálló tartozás a tulajdonosok felé. Ez nem változik meg attól, hogy január 1-jével a társaság eurós könyvvezetésre tért át. A 2012-es mérlegben szereplő osztaléktartozást a nyitó mérlegben át kell számolni euróra, de ettől még a társaság tartozása a tulajdonosok felé Ft-ban a könyvvezetés pénzemétől eltérő pénznemben fog fennállni. Ettől függetlenül a kifizetés azonban történhet akár Ft-ban, akár euróban is. Ha euróban történik a kifizetés, akkor árfolyamot is szükséges a kifizetéshez hozzárendelni, azaz a Ft tartozás milyen árfolyamon kerül a kifizetéskor átszámításra, mert az automatikusan nem a könyvekben szereplő euró összeggel egyezik meg (azaz euróban történő kifizetésnél is euróban árfolyamkülönbözet keletkezhet). A december 31-én állományban lévő forintos követeléseken, kötelezettségeken és pénzeszközökön kívül egyéb forintos tételeket is át kell számítani pl. időbeli elhatárolások, eredménytartalék, lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény stb. A kérdésben leírtakkal ellentétben áttéréskor átszámítani kell a mérlegtételeket, és nem átértékelni. Helyesen gondolják, hogy a 2013-as euróban megállapított mérleg és eredménykimutatás adatait az év utolsó napján érvényes árfolyammal kell átforgatni a 1229-es adóbevallásba. Erre vonatkozóan a Tao. tv. 5. -a (8) bekezdése tartalmazza az előírást, mely szerint a beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos az adóév utolsó napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik. Felhívom a figyelmet arra, hogy 2013-ban az előbbi szabályok alapján megállapított társasági adófizetési kötelezettség szintén Ft-ban fennálló kötelezettség, amelyet az eurós könyvvezetés miatt mérlegfordulónapon szintén át kell számítani euróra. 10

11 Összefoglaló áttekintés a 2014-től hatályos adótörvényi változások alkalmazásával kapcsolatban Tisztelt Ügyfelünk Ne felejtse el, beírni a naptárába hagyományos év végi adóváltozásokat feldolgozó konferenciánkat, amelyen részletesen tájékozódhat a 2014-es adótörvényi változásokról. Kiváló előadóink: Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs: ügyvéd, adószakértő, egyetemi docens - SZJA. Sike Olga NAV Forgalmi Adó Osztály főosztályvezető-helyettes ÁFA. Dr. Ácsné Molnár Judit: NAV TAO. Dr. Kovács Ferenc: adószakértő - ART Egész napos előadásunkon a téma legelismertebb szakértőitől értesülhet a változó adó rendszerrel kapcsolatos gyakorlati teendőiről! Adótörvények módosításai 2014 Egész napos szakmai rendezvény az Szja-törvény, az Áfatörvény és az Art. és egyéb adótörvények módosításairól, gazdasági vezetők, főkönyvelők, könyvelők részére A konferencia programja a Parlament által elfogadásra kerülő végleges jogszabályi anyag függvényében kerül kialakításra Éljen a lehetőséggel, és küldje el jelentkezését még ma a levél végén található Jelentkezési lapon! Időpont: december 16. (hétfő) 9.00 és 17:00 óra között Helyszín: Gólyavár rendezvényház, 1088 Budapest, Múzeum körút 6. A további részletekkel kapcsolatban látogasson el honlapunkra E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel V. évfolyam kilencedik szám, szeptember Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. E-számvitel szeptember, V. évfolyam 9. szám