ÉVES JELENTÉS 2003 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

Átírás

1 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

2

3 Az MVM Rt. összefoglalója a év tevékenységeirõl ÉVES JELENTÉS 2003

4 Tartalom A Z MVM R T. G A Z D Á L K O D Á S I M U T A T Ó I V E Z É R I G A Z G A T Ó I K Ö S Z Ö N T Õ A Z I G A Z G A T Ó S Á G T A G J A I A Z I G A Z G A T Ó S Á G J E L E N T É S E A Z MVM R T. S Z E R V E Z E T I S É M Á J A A P I A C N Y I T Á S H A T Á S A I AZ MVM R T. G A Z D Á L K O D Á S Á R A T E V É K E N Y S É G E K É R T É K E L É S E Kereskedelem Hálózat Termelés Befektetések Kockázatkezelés Környezetvédelem Külkapcsolatok Humánpolitika Kommunikáció M I T Ö R T É N T B E N A K Ö Z G Y Û L É S I D Õ P O N T J Á I G? A F E L Ü G Y E L Õ B I Z O T T S Á G T A G J A I A F E L Ü G Y E L Õ B I Z O T T S Á G J E L E N T É S E K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó I J E L E N T É S K Ö Z G Y Û L É S I H A T Á R O Z A T A Z MVM R T. T E V É K E N Y S É G E A S Z Á M O K T Ü K R É B E N

5 Az MVM Rt. gazdálkodási mutatói 3 Megnevezés Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia, GWh Az áramszolgáltatóknak értékesített villamos energia, GWh Import*, GWh Export*, GWh Szaldó, GWh Pénzügyi mûveletek eredménye, millió Ft Fejlesztésekre fordított összeg, millió Ft Bevételek, millió Ft Költségek és ráfordítások, millió Ft Adózás elõtti eredmény, millió Ft Az MVM Rt. mérlegfõösszege, millió Ft Létszám * A megadott értékek nem tartalmazzák a természetes csere keretében zajló villamosenergia-forgalmat.

6 Vezérigazgatói köszöntõ PÁL LÁSZLÓ VEZÉRIGAZGATÓ Visszatekintve 2003-ra, utólag biztosan a gyökeres változások éveként fogjuk számon tartani a magunk mögött hagyott esztendõt. Igaz ez az MVM-re, a teljes hazai villamos energetikára, de a tavalyi év tulajdonképpen az egész európai villamos ipar számára is korszakváltást jelentett. Társaságunk komoly kihívásokkal teli esztendõt tudhat maga mögött, a 2003-as évben megváltozott szabályozási keretek között vizsgázott a magyar villamosenergia-rendszer, a szektor szereplõi, de vizsgázott a szabályrendszer, az új modell is. Az ellátásbiztonság megszokott magas színvonalának fenntartása nem kis feladat volt az új szervezeti és piaci viszonyok között. A társaságunknál felhalmozott tudás és tapasztalat eredményeként azonban nemcsak a közüzemi fogyasztók folyamatos villamosenergia-ellátását tudtuk biztosítani, de üzletileg is jobb eredményt értünk el a vártnál. Az elõzetes várakozások szerint a január 1.-vel kezdõdött árampiaci liberalizáció nagy vesztese társaságunk lett volna. Ezzel szemben a 2002-ben még 38 milliárd forintos veszteségünket, - részben az árszabályozás számunkra kedvezõ változásának eredményeként -, 2003 végére 1,2 milliárd forintra sikerült mérsékelni. Az MVM Rt. pénzügyi helyzetében végbement pozitív fordulat bizonyítja, hogy a társaság fejlõdési pályára állt. Az új árszabályozás eredményeként korábbi évek gyakorlatával ellentétben a tavalyi év második félére már nem az MVM-nek kellett viselnie az ágazat mûködése során képzõdõ veszteségeket. A fordulathoz természetesen nemcsak a külsõ feltételek kedvezõ változása, hanem a piacnyitás adta lehetõségeket kihasználó aktív kereskedelmi tevékenység, az eredményes átviteli üzletág, valamint a visszafogott, takarékos gazdálkodás is hozzájárult. A piacnyitás Magyarországon meglehetõsen gyors ütemben ment végbe. Az elsõ évben a 6,5 gigawattóránál nagyobb fogyasztók kaptak lehetõséget a piacra lépésre, az év végére a teljes hazai fogyasztás mintegy 18 százaléka került ki a versenypiacra. Társaságunk kereskedelmi portfoliója a piacnyitás ellenére is egyben maradt, ez volt az elsõ számú garanciája az ország biztonságos ellátásának. A piacra lépés pénzügyi kockázatai mellett az érintett nagyfogyasztóknak azzal is számolniuk kellett, hogy Magyarországon jelenleg meglehetõsen kevés a szabad erõmûvi kapacitás, és a határkeresztezõ hálózat szûkös áteresztõ képessége miatt az import lehetõségek is korlátozottak. Nem könnyítette a helyzetet a Paksi Atomerõmûben áprilisban történt súlyos üzemzavar, hiszen a kiesõ villamos energia jelentõsen csökkentette az MVM Rt. kereskedelmi mozgásterét. További kihívást jelentett a tavalyi év nyarán jelentkezõ, a rendkívül meleg idõjárásnak köszönhetõ szokatlanul magas villamosenergia-fogyasztás, mely esetenként további mintegy 400 MW igényt jelentett. Jelentõs eredmény, hogy az MVM Rt. mindezek ellenére folyamatosan biztosította a fogyasztók ellátásához szükséges villamos energiát, úgy, hogy eközben a versenypiac részére is jutott megfelelõ mennyiségû kapacitás. A piacnyitás kezdeti tapasztalatai alapján mindazonáltal úgy véljük, a szabályozás számos területen korrekcióra szorul. Módosítani kellene többek között az import kapacitások elosztásának rendjét, át kellene alakítani a versenypiac és a közüzemi piac mûködési feltételeit, meg kellene szüntetni a két terület mesterséges szétválasztását, illetve újra kellene szabályozni az átviteli hálózatot birtokló Magyar Villamos Mûvek és a független rendszerirányító kapcsolatát. A szabályozás átalakítása során elsõdleges szempontként tekintetbe kell vennünk az egységesülõ európai piacon megvalósuló modellt is.

7 5 A piaci modell mellett az árrendszer is vizsgázott, melynek néhány elemérõl a gyakorlatban kiderült, hogy nagyon bonyolult és túlzottan hatóság centrikus. Bizonyos részei biztosan nem tarthatók fenn hosszabb távon. Így például az a gyakorlat sem, hogy a közüzemi piacon, a hatósági áras körben az árhatóság meghatározza a végfelhasználói áremelés mértékét, majd a piaci szereplõk érdekérvényesítésén múlik, hogy ezen belül milyen jövedelmezõségre nyílik lehetõségük. Mindazonáltal, a liberalizáció elsõ éve nemcsak a mûködés és az árak szabályozása terén hozott komoly tapasztalatokat. Az egész szakmának kellett szembenéznie a ténnyel, hogy az utóbbi évtizedben a magyarországi villamosenergia-iparban kevés olyan lépés történt, ami fizikailag - mûszakilag is felkészítette volna a szektort a liberalizációra: nem épültek új erõmûvi kapacitások, nem jöttek létre olyan rugalmas, független energiatermelõ vállalkozások, amelyek a versenypiac nyertesei lehetnének. Ugyanez mondható el hálózati oldalról is: alig létesültek olyan hálózati elemek, amelyek számottevõen bõvítették volna az importlehetõségeket, a magyar hálózati kapcsolatok alapvetõen a kooperáció, a kölcsönös kisegítés céljával létesültek, korlátozottan alkalmasak a piacnyitás következtében megnövekvõ áramkereskedelem kiszolgálására. Az elmúlt évben Európában bekövetkezett súlyos áramkimaradások ugyanakkor világossá tették azt is, hogy jelentõs forrásokat kell az átviteli hálózat szinten tartására és fejlesztésére fordítani - már csak a megszokott magas ellátási színvonal megõrzése érdekében is. Az MVM 2003-ban komoly elõrelépést tett annak érdekében, hogy e problémák megoldását elõsegítse: átadtuk az európai egyesített villamosenergia-rendszer további bõvítése szempontjából kulcsfontosságú új távvezetékszakaszt Sándorfalva és Békéscsaba között, megkezdtük a Paks-Pécs távvezeték építését, amelynek átadása végén megtörténik, és távlatilag szintén a nemzetközi hálózati kapcsolatok erõsítését is szolgálja. A megkezdett fejlesztésekkel az MVM a magyar átviteli hálózatot a piac igényeit messzemenõen kielégítõ, erõs nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezõ rendszerré bõvíti. A tavalyi év fontos eredménye, hogy 2003-ban megalakult az Eurelectric magyar tagozata. Az MVM már régóta tagja az Eurelectric-nek, az európai villamos társaságok érdekképviseleti szervezetének, most azonban megnyílik a lehetõség, hogy a teljes hazai villamos energetika értesüljön a szektort érintõ szabályozási kérdésekrõl, illetve hallassa hangját e fórumon keresztül is. A szervezet komoly szerepet kaphat az uniós szabályozások magyarországi adaptációjának támogatásában, ennek bizakodásra okot adó elõfeltétele, hogy számos alapvetõ kérdésben azonos állásponton van a villamos energetika lényegében valamennyi szereplõje. Társaságunk a jelenleg érvényes törvényi szabályozás szerint hosszú távon állami többségi tulajdonban marad. Ez a garanciája az állami energiapolitikai elvek érvényesülésének, érvényesítésének. A kisebbségi részvénycsomag azonban értékesíthetõ. A 2004-es év fontos feladata, hogy a társaságot felkészítsük a késõbbi sikeres tõzsdei bevezetésre. Ennek elõfeltételeit 2003-ban a társaság jórészt megteremtette, belsõ gazdálkodási folyamataink áttekinthetõek, mérlegeinket a nemzetközi számviteli szabályok szerint készítjük. Az MVM szakembergárdája pedig az elmúlt évek technikai és szabályozási nehézségei közepette is bizonyította, hogy - együttmûködve a hazai villamosenergia-piac többi szereplõjével - elkötelezett a magas szintû, és biztonságos energiaszolgáltatás mellett, és minden körülmények között képes a hazai villamosenergia-fogyasztók igényeinek kielégítésére.

8 Az Igazgatóság tagjai LENGYEL GYULA DR. VÁGI MÁRTON elnök (2004. február 4.-ig) elnök (2004. február 4.-tõl) PÁL LÁSZLÓ DR. BARÁTH CSABA JENDROLOVICSNÉ HEGEDÛS ÉVA Dr. KARL IMRE (2004. február 4-tõl) DR. KOCSIS ISTVÁN KOVÁCS TAMÁS NOVÁK JÁNOS TAVASZI ZSOLT (2003. júl. 31-ig) (2004. február 4-tõl) DR. VIRÁG MIKLÓS DR. VOSZKA ÉVA WIEGAND GYÕZÕ

9 Az Igazgatóság jelentése 7 A Magyar Villamos Mûvek Rt. üzleti vesztesége évben 3,3 milliárd forint volt. A mérleg szerinti eredmény a tervezett -18,6 milliárd forinttal szemben, a veszteség-csökkentõ intézkedések hatására -1,2 milliárd forint lett. A társaság Igazgatósága, a gazdasági társaságok mûködését szabályozó évi CXLIV. törvényben, a társaság Alapító Okiratában, valamint az Igazgatóság ügyrendjében meghatározottaknak megfelelõen 2003-ban tizenhárom alkalommal ülésezett, és három közgyûlést készített elõ. Munkája során összesen 126 határozatot hozott, amelyek között többségben voltak a közgyûlések összehívásával, a társaság stratégiai és üzleti tervével kapcsolatos döntések, valamint az MVM Csoporthoz tartozó társaságok mûködését érintõ határozatok és az MVM Rt. mûszaki, gazdasági, kereskedelmi feladatait meghatározó döntések. Az Igazgatóság személyi összetétele is változott 2003-ban, egy tag július 31-i hatállyal lemondott tagságáról, ezáltal az igazgatósági tagok száma tízre csökkent. A 2003-as gazdálkodási évet megelõzõ évben a kormányzat az MVM Rt.-tõl az árszabályozáson keresztül jelentõs, 42,2 milliárd forintnyi ártömeget vont el, aminek kompenzálására nem került sor. A januári árrendezés gyökeresen megváltoztatta az árszerkezetet, a villamosenergia-nagykereskedelmi díjtétele számos egyedi árelemre bomlott. Az egyes tevékenységek elkülönült árelemeit a közüzemi nagykereskedelmi díjak terhére állapították meg, mivel a fogyasztói áremelés elrendelése egy hónappal késõbbre tolódott. A februári áremelés a jelentõs negatív árrést ugyan csökkentette, azonban a társaság üzleti tervében így is mintegy -18,6 milliárd forintos mérleg szerinti veszteséggel volt kénytelen kalkulálni. A kiesõ árbevétel pótlására a társaság csak igen szûk mozgástérrel rendelkezett. A társaság az árszabályozás során elszenvedett veszteségei megtérítése érdekében árfelülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Magyar Energia Hivatalhoz. Az év során a társaság gazdálkodását nehezítette a Paksi Atomerõmû Rt. II-es blokkjának áprilisban bekövetkezett üzemzavara. A kiesõ villamos energia pótlásáról a társaság úgy gondoskodott, hogy a közüzemi ellátásban semmiféle zavar nem volt tapasztalható. Az MVM Rt. a Paksi Atomerõmû Rt.-vel megegyezve évben elszámolta az üzemzavarral összefüggõ kártérítés összegét is. Az augusztusi áremelésben az a kormányzati szándék tükrözõdött, ami a társaság vagyonvesztésének megállítását és önfinanszírozó képességének mielõbbi megteremtését tûzte célul. Összefoglalva megállapítható, hogy a társaság a évi gazdálkodását továbbra is jelentõs nehézségek között folytatta. Az árrendszer torzulásait ugyan az augusztusi áremelés részben korrigálta, de az elmúlt idõszak felhalmozódott veszteségét nem ellentételezte. Ezért a társaságnak jelentõs erõfeszítéseket kellett tenni annak érdekében, hogy megfeleljen a villamosenergia-piac részleges liberalizálását követõ új piaci viszonyok támasztotta kihívásoknak.

10 Az igazgatóság jelentése Az üzletpolitikai célok tekintetében megállapítható, hogy a társaság 2003 folyamán maradéktalanul eleget tett jogszabályban elõírt ellátási kötelezettségének, a hazai közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges kapacitásokat szerzõdésekkel biztosította. Az átviteli hálózaton az ellátás- és üzembiztonsági szempontból elengedhetetlen fejlesztések megvalósultak. Az átviteli hálózat üzemzavarai nem haladták meg a szokásos és a nemzetközi viszonylatban is elfogadható szintet, nem korlátozták a fogyasztók ellátását. A társaság a szekunder tartalék gázturbinákat az elvárt 95 százalékos rendelkezésre állási szinten, 96 százalékos indítási megbízhatósággal biztosította a GTER Kft. részére. A MAVIR Rt.-vel kötött szerzõdéses kötelezettségekbõl eredõ feladatait a társaság folyamatosan ellátta. A társaság biztosította a rendszerirányító részére a megfelelõ mennyiségû tartalék kapacitást. Az MVM Rt. vagyonértékelést hajtott végre az átviteli hálózat, valamint a hozzá kapcsolódó távközlési eszközök meghatározott körénél. Ennek eredményeként az eszközök piaci értéke és a könyv szerinti nettó érték különbözeteként 54,4 milliárd forint értékkülönbözet került a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként, illetve a forrás oldalon értékelési tartalékként kimutatásra a mérlegben. A társaság vezetése 2003-ban alapvetõen a mûködési veszteség finanszírozására, a fizetõképesség fenntartására koncentrált. Az MVM Rt. törekedett a csoportszintû tartalékok kihasználására. A pénzügyi optimum elérése érdekében a Paksi Atomerõmû Rt.-vel és az Ovit Rt.-vel együttmûködött, szabad pénzeszközeit idõlegesen átcsoportosította, bár erre a paksi üzemzavar bekövetkezte után egyre korlátozottabb mértékben kerülhetett csak sor.

11 Az MVM Rt. szervezeti sémája december 31.-én

12

13 A piacnyitás hatásai az MVM Rt. gazdálkodására 11 A magyarországi árampiac mintegy 18 százalékban nyílt meg 2003-ban, az új szabályozás azonban több ponton is ellentmondásos, számos ponton nehezítette a villamosenergia-szektor szereplõinek mûködését. A legnagyobb problémát a közüzemi és a szabadpiac mesterséges kettéválasztása jelentette, a gyakorlatban ugyanis ez azt eredményezte, hogy a feljogosított fogyasztók számára felszabadította a piacot, miközben a szolgáltatók mozgásterét adminisztratív módon korlátozta. A szabályozás az MVM Rt. számára is megnehezítette a közüzemben feleslegessé váló termelõi kapacitások szabadpiacra juttatását. A szabályozási rend elõírásainak megfelelõen kapacitás-aukciókat szerveztünk, és az MVM Piactér nevû elektronikus hirdetõtáblán keresztül is értékesítettünk áramot a szabad piacra, annak ellenére, hogy a paksi II. blokk kiesése teljes egészében az MVM kapacitásmérlegét terhelte. Így a 18 százalékos versenypiaci áramfogyasztás egy része is közvetve a közüzemi nagykereskedõ MVM-tõl származott. A piacnyitás eredményeként azonban mindenképpen szûkült az MVM közüzemi kereskedelmi tevékenysége. Ugyanakkor az MVM Partner Rt. - az MVM szabadpiaci kereskedõ társasága - megalapításával a versenypiacon közvetlenül is sikerült eredményeket elérni. A feljogosított árampiac második legnagyobb áramkereskedõje az MVM Partner Rt. Az új piaci modell másik jelentõs mozzanata, hogy szétválasztották a rendszerirányító és az átviteli tevékenységet végzõ társaságot. Az ún. független rendszerirányító modell a hazai árampiaci szereplõk egyöntetû véleménye szerint nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, túlbonyolított mûködést eredményezett, a korábban egységes, jól mûködõ eljárásrendet szétzilálta. A 2004-ben életbe lépett új, európai uniós villamosenergia-ipari direktíva már nem ismeri az ISO modellt. Ez azt jelenti, hogy a magyar szabályozást az uniós irányelvnek megfelelõen át kell alakítani. Összességében az új árampiaci modell számos ponton hátrányosan érintette a társaságot és annak gazdálkodását. A közüzemi nagykereskedõ aránytalanul jelentõs részt vállal az új modell szerinti mûködés kockázataiból, úgy kereskedelmi, mind gazdasági, illetve energiagazdálkodási téren. A piaci modell több szempontból is keresztfinanszírozást valósít meg a közüzem és a versenypiac között, az elõbbi kárára, és számos olyan költségelem keletkezik az új mûködés során, melyeket a hatályos reguláció nem ismert el. Az MVM számára mûködése során a legjelentõsebb problémát mindezek ellenére az a modell lényegébõl fakadó ellentmondás jelentette, hogy a valós kereskedelmi folyamatokat rögzítõ kereskedelmi megállapodások és az új jogszabályi környezet nem lett összehangolva, emiatt számos ponton lényegében jogellenes a mûködés, illetve a résztvevõ partnerek kölcsönös egymásrautaltságán, jó szándékán múlik az együttmûködés.

14 Tevékenységek értékelése Kereskedelem Az MVM Rt. az elmúlt évben 10 százalékkal kevesebb, összesen 31,4 terrawattórányi villamos energiát értékesített az áramszolgáltatóknak, mint 2002-ben. Ezen felül azonban a hazai versenypiaci kereskedõk részére további 560 gigawattórányi áramot adott el, ebbõl 375 gigawattórás menynyiséget kapacitás-aukción. A villamosenergia-értékesítésbõl származó bevétel összesen 371,3 milliárd forint volt. Ebbõl a belföldi és az export értékesítés nettó árbevétele összesen 364,2 milliárdot tett ki. A forgalom döntõ része, 325,5 milliárd forint az áramszolgáltatóknak történõ értékesítésbõl származik. Az elmúlt év legfontosabb változása, hogy a piacnyitással összefüggésben a közüzemi nagykereskedõnél is elõtérbe kerültek a gazdálkodási szempontok a korábbi kizárólagos ellátási kötelezettséggel szemben. A társaság kereskedelmi kapcsolatai az erõmûvekkel, az áramszolgáltató társaságokkal, valamint a rendszerirányítóval kötött kereskedelmi szerzõdések feltételei alapján, a fogyasztói igények, a külföldi export-import lehetõségek, valamint a hazai erõmûvek termelési lehetõségeinek figyelembevételével alakultak. A beszerzés és az értékesítés a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kihirdetett hatósági árak alapján történt. A társaság tavaly több mint 5000 megawatt hazai erõmûvi kapacitást kötött le a hosszú távú megállapodásoknak megfelelõen. A közüzemi, valamint a belföldi szabadpiac részérõl várhatóan fellépõ igények kielégítéséhez a tavalyi üzleti tervben közel 30 terrawattóra erõmûvi vásárlást és mintegy 4 terrawattórás import beszerzést tervezett a társaság. A januárban hatályban lévõ árrendelet alapján a kötelezõ átvétel alá tartozó erõmûvekben termelt villamos energia magasabb árai ellentételezéseként az MVM Rt. is részesült a kötelezõ átvétel kompenzációs célú pénzügyi támogatásában. A Paksi Atomerõmû 2-es blokkjához kapcsolódó tisztító rendszerben áprilisban bekövetkezett meghibásodás éves szinten, mintegy 300 megawattal csökkentette az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedõ rendelkezésére álló kapacitást. A hiányt döntõen hazai forrásokból, a Dunamenti Erõmûben, valamint a Tisza II. Erõmûben lekötött többlet teljesítménnyel, kisebb mértékben többlet import és belföldi szabadpiaci beszerzésekbõl pótolta a társaság. Ennek eredményeként a tervhez képest kis mértékben megváltozott a hazai és az import beszerzés aránya. Az elmúlt év energiagazdálkodásában mindenképpen pozitívum, hogy a paksi kiesést a rendszer anélkül tudta kezelni, hogy a közüzemi igények ellátásában bármilyen fennakadás történt volna. Mindezek, valamint a piacnyitás hatásaként az összes elmúlt évi belföldi erõmûvi vásárlás a megelõzõ évhez képest 2639 gigawattórával csökkent. A feljogosított fogyasztók vártnál korábbi és nagyobb mérvû elvándorlása ellenére az MVM Rt. a kialakult új helyzetet kezelni tudta, rugalmasan alkalmazkodott a fogyasztói igényekhez.

15 13 A 2002-höz képest mutatkozó 6,07 százalékos vásárlási-átlagárnövekedést döntõen a termelõ társaságokra vonatkozó év eleji, továbbá az év közbeni hatósági gázáremelés okozta, amit nem tudott ellensúlyozni az MVM Rt. értékesítési árainak év közbeni kétszeri emelése sem. A társaság külkereskedelmi tevékenységének, - és ezen belül az importszerzõdések kötésének - alapvetõ célja a közüzemi fogyasztók igényeinek ellátásához, illetve a rendszerszintû tartalék rendelkezésre bocsátásához szükséges kapacitás biztosítása. Az elmúlt évben változatlanul elvárás volt a legkisebb költség elvének érvényesítése a közüzemi ellátásban. Az összesen 5007 gigawattórás importon belül meghatározó volt a három hosszú távú szerzõdés (3876,1 GWh). Az exportszerzõdések a hazai kapacitásfelesleg értékesítését segítették. A 2002-rõl áthúzódó export kötelezettségeken kívül kisebb kényszerértékesítésekre is sor került szabályozási célból. Így az elmúlt évi külkereskedelem import/export szaldója 4330 gigawattóra volt, ami 74 gigawattórával több a 2002-es évinél. A piacnyitással összefüggésben, az MVM Rt. törvényi kötelezettségeinek megfelelõen belföldi kapacitásaukción értékesítette a hosszú távú szerzõdésekben lekötött, de a közüzemi piacon feleslegessé váló erõmûvi kapacitásokat. Az árverésen egy 85 megawattos, úgynevezett virtuális erõmû teljesítményét, és 375 gigawattóra áramot értékesített a társaság. Ez 3 milliárd forintos árbevételt, és 3,9 milliárd forintos átállási költségigényt eredményezett. Az év második felében jelentõs kereskedelmi forgalom zajlott az elektronikus piactéren is, elsõsorban a magyar villamosenergia-rendszer szabályozási szükségletével összefüggésben.

16 Tevékenységek értékelése Hálózat Az MVM Rt. átviteli tevékenysége 2003-ban a villamosenergia-ipari piacnyitással összhangban számviteli szempontból már önállóan mûködött. A csaknem 3400 kilométeres átviteli hálózathoz 23 alállomás csatlakozik. A 220 kilovoltos vezetékek 95, a 400 kilovoltosok 24 százaléka 25 évesnél idõsebb, ezért felújításuk folyamatosan szükséges. Az átviteli engedély szerint a társaság köteles a tevékenysége végzéséhez szükséges, megfelelõ kapacitású és mûszaki színvonalú eszköz rendelkezésre állását, valamint a szükséges karbantartási, javítási, felújítási munkákat, továbbá a szükséges átviteli hálózati fejlesztéseket idõben elvégezni. A villamosenergia-törvény szerint ennek forrása az átviteli díj, ami a rendszerhasználati rendelet szerint kilowattóránként 0,552 forint volt 2003-ban. A szabályozásnak megfelelõen az átviteli tevékenység 19,4 milliárd forintos bevételét meg kellett osztani az egyéb, átviteli célú és az átviteli tevékenységet segítõ hálózati elemek tulajdonosaival, így az erõmûtársaságokkal és az áramszolgáltatókkal. Az átviteli hálózat a hazai felhasználók igényeinek kiszolgálása mellett nemzetközi szállításokat is lebonyolít. A MAVIR Rt. által leszerzõdött tranzit tevékenységbõl származóan a beszedett díj 80 százaléka illette meg az MVM Rt.-t. Az elmúlt évben ebbõl a forrásból 1,733 milliárd forint bevétele származott a társaságnak. Mindezen bevételek azonban nem nyújtottak teljes fedezetet az MVM Rt. és az Országos Villamostávvezeték Rt. közötti, 3,6 milliárd forint értékû üzemeltetési és karbantartási szerzõdésre, illetve az MVM Rt. által koordinált egyéb karbantartási tevékenységekre, az átviteli hálózati amortizációt meghaladó felújítási igényére és a rendeletben meghatározott eszközarányos nyereségre.

17 15 Ezzel együtt több jelentõs fejlesztési lépés is történt 2003-ban, összesen 11 milliárd forint értékû új beruházást hajtott végre az átviteli hálózaton az MVM Rt. A legjelentõsebb ezek közül a Sándorfalva- Békéscsaba közötti, 400 kilovoltos távvezeték befejezése volt. A térség ellátásbiztonságának javítása mellett ez az összeköttetés mûszakilag megerõsítette a dél-kelet európai térség UCTE csatlakozásának feltételét és egy újabb nemzetközi távvezetéki kapcsolat megépítésére is lehetõséget nyújt. Hasonlóan jelentõs a Paks-Pécs közötti, ugyancsak 400 kilovoltos távvezeték építése, amely 2004 végére befejezõdik, s lehetõvé teszi a baranyai megyeszékhely ellátását a pécsi erõmû betáplálásának nagyságától függetlenül is. Emellett tranzitútvonalat nyit dél felé, a horvátországi Ernestinovo irányába, a tervek szerint a közeljövõben építendõ távvezeték megvalósításával. A vállalt kötelezettségnek megfelelõen elkészült a Kispest-Kõbánya közötti, 120 kilovoltos távvezeték, amely a kispesti erõmû hálózati csatlakozásának feltétele volt. Az átviteli hálózat felújítására a fentiek mellett mintegy 2,5 milliárd forintot fordított 2003-ban az MVM Rt. Megkezdõdött, és fele részben megvalósult a sajószögedi alállomás 400 kilovoltos részének felújítása. Tiszalökön emellett megtörtént a II. 220/120 kilovoltos transzformátor és a hozzá kapcsolódó primer védelmi és irányítástechnikai eszközök üzembe helyezése, biztosítva az alállomáson az (n-1elvet). Oroszlányban, Sándorfalván és Sajóivánkán befejezõdött a transzformátoralapok zárttá tétele, Szolnokon lezárult az alállomás 120 kilovoltos portálcsere-programjának második üteme, lecserélõdtek a kisvárdai alállomás segédüzemi berendezései is. A tervezett ütemben folytatódott az üzemzavar-veszélyes, úgynevezett hosszúrúd porcelán szigetelõk cseréje és lezárult a korell távvezetéki oszlopok korrózióvédelmi programja. Mindezek mellett megkezdõdött a Göd- Sajószöged közötti, kelet-nyugati gerincvezeték teljes rekonstrukciója, amelynek befejezése 2004-ben várható. A távközlési fejlesztési projekt, amely alapvetõen az MVM Rt. távközlési, távmérési és távvezérlési igényeinek kielégítéséhez szükséges mennyiségû és minõségû kapacitások kiépítését szolgálta, 2003 elsõ felében befejezõdött. A kiépült optikai gerinchálózat szabad kapacitásainak lehetõség szerinti értékesítése továbbra is cél, azonban az átviteli engedélyesi tevékenység prioritásának megtartása mellett.

18 Tevékenységek értékelése Termelés Az MVM Rt. tulajdonában álló három szekunder tartalék gázturbina (Litér, Sajószöged, Lõrinci) termelõ engedélyese január 1.-tõl az MVM Rt. leányvállalata a GTER Kft. lett, miután a regulációs környezet nem teszi lehetõvé, hogy a piacnyitást követõen az MVM Rt. termelõi tevékenységet folytasson. Az erõmûvek kezeléséért és a tüzelõanyag-ellátásért a GTER Kft., rendelkezésre állásukért (karbantartás, felújítás, szinten tartó beruházás) pedig az MVM Rt. Erõmûvi Fõmérnöksége a felelõs. Ugyanakkor a Magyar Energia Hivatal részvételével az MVM Rt. és a MAVIR Rt. között lezajlott egyeztetést követõen sikerült megállapodásra jutni a szekunder tartalék gázturbinák kapacitásának lekötésérõl. A szerzõdés öt évre biztosítja a gázturbinák piacát. A miskolci önkormányzat által, a város távhõszolgáltatásának korszerûsítésére meghirdetett pályázaton az MVM Rt. két ütemben megvalósuló programot ajánlott meg, amely elsõ lépésben három telephelyen új gázmotorok üzembeállítására, majd második lépésként, eredetileg egy 100 megawattos kombinált ciklusú erõmû létesítésére vonatkozott. A három - 20, 4 és 1 megawattos - gázmotoros erõmû közül kettõ 2003 õszére rendszerbe állt, míg a harmadik 2004 elején került üzembe. A kombinált ciklusú erõmûvel kapcsolatos terveket, azonban át kellett dolgozni, miután 2003 elején megváltozott a szabályozás, amely már csak az 50 megawatt alatti erõmûvekre biztosított megtérülést garantáló átvételi árat. Jelenleg egy 42 megawattos egység létesítésének elõkészítése kezdõdött meg. A gázturbinás erõmûvek fejlesztési és felújítási munkáira 0,1 milliárdot költöttek. Elkészült a Litéri Erõmû és az alállomás szennyvizét elvezetõ csatorna és a litéri szennyvíztisztító, így az MVM Rt. eleget tett a Litér, Királyszentistván és Sóly községekkel kötött együttmûködési megállapodásban foglalt kötelezettségeinek. A lõrinci gázturbina befejezõ munkáinak végrehajtása során az elõülepítõ tóra vonatkozó hatóságilag elõírt és korábban elmaradt munkák - az elõülepítõ tó gátfelújítása, a gát füvesítése - elkészült. A gyorsindítású gázturbinák rendelkezésre állásának növelésére vonatkozóan elkészült a Sajószögedi Erõmû tûzjelzõ rendszereinek telefonvonali átjelzését szolgáló rendszer. Így biztosított a közvetlen kapcsolat a Tiszaújváros Tûzoltóparancsnokság és az erõmû tûzjelzõ rendszere között.

19 Befektetések 17 Az MVM Rt. befektetéseinek szerkezete alapvetõen 2003-ban sem változott, a társaság továbbra is döntõen a villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó társaságokban tartott fenn érdekeltséget. Az MVM Rt. stratégiájába foglalta megjelenését a hazai távhõ-piacon. A régi, rossz hatásfokú, elavult szenes fûtõmûveket, legkésõbb 2004 végén le kell állítani, ugyanakkor az érintett települések egyedül nem tudtak megbirkózni ezzel a problémával. Az MVM Rt.-nek viszont rendelkezésére állnak a szükséges mûszaki ismeretek, a beruházói és kivitelezõi kapacitások, az üzemeltetési tapasztalatok. Ezen a piacon a miskolci önkormányzat által, a város távhõszolgáltatásának korszerûsítésére kiírt pályázaton érte el az elsõ sikert a társaság. Az MVM a beruházás megvalósítására a városi hõszolgáltatóval közös projekttársaságot hozott létre õszére a beruházás elsõ üteme megvalósult, a gázmotoros egységek üzembe kerültek ban megkezdõdött a tatabányai fûtõmû rekonstrukciós programja is. A fejlesztés során a meglévõ berendezések közül négy kazánt korszerûsítenek, és üzembe állítanak három darab, egyenként hat megawatt teljesítményû gázmotort. Az MVM befektetések jellemzõen nyereséges vállalkozások. Az MVM csoportba tartozó, nagy társaságok - az OVIT Rt., a Vértesi Erõmû Rt., és a Paksi Atomerõmû Rt. - teljesítménye azonban ban vegyes képet mutatott. Az OVIT Rt. terven felül teljesített. A Vértesi Erõmû közel állt a nyereséges évzáráshoz, adózás elõtti eredménye pozitív volt, de a környezetvédelmi bírság eredményeként veszteséggel zárta a 2003-as évet, az üzletpolitikai célokat azonban teljesítette. A Paksi Atomerõmû Rt. az áprilisi súlyos üzemzavar következtében sem a termelési, sem az árbevételi, sem a nyereségtervét nem hozta, így ezek az üzletpolitikai célok nem teljesültek. A tavalyi év rendkívül fontos eredménye volt, hogy elõször nem korlátozta forráshiány a beruházásokat. Az MVM-csoporton kívüli befektetések, így a Mátrai Erõmû Rt.-ben, valamint a Dunamenti Erõmû Rt.-ben meglévõ részesedések révén az MVM Rt. a 2003-as üzleti év lezárását követõen jelentõs osztalékbevételre számíthatott.

20 Tevékenységek értékelése Kockázatkezelés A piacnyitással összefüggésben az MVM Rt. szervezetén belül új tevékenységek jelentek meg, amelyek értelemszerûen új típusú kockázati elemeket eredményeztek a társaságnál és a leányvállalatoknál is. A liberalizált piac növekvõ kockázatainak kezelésére az MVM Rt. önálló kockázatkezelési struktúra létrehozásával válaszolt. A kockázatkezelés szervezetét, az alkalmazott elveket és eljárásokat a legjobb iparági üzleti gyakorlat alapján alakította ki a társaság. A kockázatkezelési tevékenység vezetõi szintû irányítása az általános vezérigazgató-helyettes vezetésével mûködõ Kockázatkezelési Bizottság feladatköre, míg az operatív feladatokat a gazdasági igazgató alárendeltségében mûködõ kockázatkezelési vezetõ látja el. Az MVM Rt. kockázatkezelési szervezetének tevékenysége az anyacég mellett a kereskedelmi tevékenységet folytató leányvállalatai, az MVM Partner Rt. és az MVM-Adwest GmbH kockázatainak kezelésére is kiterjed. Az önálló kockázatkezelõ szervezet felállítása és tevékenysége révén a vezetõi döntéseknél egyértelmûen és átlátható módon meg lehetett jeleníteni a kockázati tényezõket, és folyamatosan figyelemmel lehetett kísérni azok alakulását. Így az egyes döntéseknél súlyuknak megfelelõen lehetett figyelembe venni a kockázatokat. A liberalizált piacon elsõsorban klasszikus kereskedelmi jellegû kockázatok jelentkeztek, ugyanakkor a volumenében 2003-ban is meghatározó közüzemi tevékenység egyedi, sajátos kockázatokkal rendelkezik; ezért a két terület kockázatkezelési szempontból eltérõ megközelítést igényel. A liberalizált piacon a fajlagos kockázat nyilvánvalóan nagyobb volt, mint a közüzemben, viszont ennek a területnek a jövedelmezõsége is lényegesen meghaladja a közüzemét. A kereskedelmi jellegû kockázati elemek mellett, a piaci modell változásából eredõen más típusú kockázati tényezõk is felmerültek. Ilyen volt a tüzelõanyagok, elsõsorban az olaj és a földgáz árváltozása, a nagyobb egységek üzembiztonsága, és a fogyasztói igények alakulása, összefüggésben a feljogosított fogyasztók folyamatos piacra lépésével. A kockázatkezelés területén 2004-ben a feladatok jellegüket tekintve változatlanok, a cél a tevékenység szakmai színvonalának további emelése. Mivel, várhatóan több lépésben, fokozatosan megszûnik a közüzemi és a versenypiac mesterséges megosztottsága, ennek eredményeként az egységes piac kockázatai további kihívások elé állítják majd az MVM Rt.-t.

21 Környezetvédelem 19 A társaság a környezetvédelmi tevékenységét társaság integrált irányítási rendszerének keretein belül a Magyar Szabványügyi Testület által tanúsított ISO szabvány szerinti környezetközpontú vállalatirányítási rendszer elõírásainak megfelelõen végzi. Az MVM Rt. környezetvédelmi tevékenységének fókuszában 2003-ban is a széndioxid-kibocsátási ügyek, az európai uniós emissziókereskedelmi rendszer 2005-ös indulására történõ felkészülés állt. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése ügyében az MVM Rt. közvetetten több erõmû révén is érintett. A tatabányai szenes fûtõmû földgáz alapon történõ megújítása megkezdõdött. Oroszlányban a végéhez közeledik a retrofit beruházás, amely ugyan alapvetõen a kéndioxid-kibocsátás csökkentését szolgálja. A bánhidai erõmû december 31.-vel minden bizonnyal leáll, mert nem felel meg az uniós kibocsátási normáknak. A felkészülést nehezítette, hogy a nemzetközi szabályrendszer is még átalakulóban van. A társaság számára továbbra is milliárdos nagyságrendû kockázatot jelentenek a korábbi privatizációs szerzõdésekbõl származó, a környezetvédelmi kötelezettségek értelmezésébõl és végrehajtásából adódó perek, illetve fenyegetettségek. Az ÁPV Rt.-vel együttmûködve az MVM Rt.-re nézve kedvezõ eredménnyel zárult a Bakonyi Erõmû Rt.-vel és az AES Tisza Erõmûvel fennálló jogvita. Ugyanakkor a Budapesti Erõmû Rt.-ben a kijelölt ütemtervnek megfelelõen folynak a privatizációs kötelezettségekbõl adódó kárelhárítási munkák. A Kispesti, a Kelenföldi és az Angyalföldi Erõmûben a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság sikeresen lezártnak minõsítette a kármentesítést. Az Újpesti Erõmûben is a végéhez közeledik a munka, Kõbányán még eltarthat egy-két évig a talaj és talajvíz olajmentesítése.

22 Tevékenységek értékelése Környezetvédelem A környezetvédelmi beruházásokra - beleértve az átviteli hálózat és a gázturbinás erõmûvek környezetvédelmi kiadásait ban összesen 308,9 millió forintot fordított a társaság. Az Alaphálózati Környezetvédelmi Program keretében a kárelhárítási munkák tovább folytatódtak a zuglói és a sajószögedi alállomásokon. A korábbi ismeretekhez képest nagyobb kiterjedésû és mennyiségû olajszennyezõdés miatt a kárelhárítás befejezésének határidejét a környezetvédelmi hatóság mindkét esetben meghosszabbította, ezekrõl a munkákról rendszeresen beszámolunk a környezetvédelmi hatóságoknak. Három alállomáson kerültek üzembe új talajvíz-megfigyelõ monitoring rendszerek a hatósági elõírásoknak és engedélyeknek megfelelõen. A program költsége 2003-ban 15 millió forint volt. A Hálózati Igazgatóság éves üzleti tervének megfelelõen öt alállomáson egy-egy transzformátornál megvalósult az alapok zárttá tétele, aminek célja, hogy megakadályozza a készülékekbõl esetlegesen elcsöpögõ olaj talajba, majd talajvízbe jutását. Erre összesen 224 millió forintot fordítottunk. A lakótelep közelsége okán és a zajterhelés csökkentése végett újabb zajvédõ fal épült Zugló alállomáson. Az MVM Rt. és az OVIT Rt. immáron mind a kilenc nemzeti parki igazgatósággal megkötötte az együttmûködési megállapodást, az átviteli hálózat környezet- és természetvédelmi szempontokat is figyelembe vevõ üzemeltetésérõl, karbantartásáról. A tavalyi év végén a szabályozásban alapvetõ változást jelentett a környezetterhelési díj intézményének megjelenése, amely legérzékenyebben az MVM-csoporthoz tartozó Vértesi Erõmû Rt.-t érintette. Ugyanakkor az új adót az éves szerzõdésekbe is be kellett építeni.

23 Külkapcsolatok 21 A társaság külkapcsolati tevékenységének egyik kiemelt feladata 2003-ban az EURELECTRIC magyar nemzeti tagozatának megalakítása volt. Ennek megfelelõen június 13-án 19 taggal megalakult a tagozat. Elnöke az MVM Rt. vezérigazgatója lett az elsõ 3 évre. A magyar tagozat struktúráját, a bizottságokat és munkabizottságokat az EURELECTRIC mintája szerint hoztuk létre. A tapasztalatok szerint a társult társaságok érdemben is részt vesznek a munkában, aktívan élnek a lehetõséggel, amit a brüsszeli központú, ágazati lobbiszervezet tagsága jelent. A villamosenergia-szektor átalakulása és az EU-bõvítés következtében fontos feladat volt továbbá, hogy feltérképezzük az MVM Rt.-nek, mint a régióban egyedülálló státuszú, állami tulajdonban lévõ közüzemi szolgáltató és hálózati cégnek a helyét és lehetõségeit. A Nemzetközi Osztály folyamatosan szemmel tartja a régiót érintõ nemzetközi eseményeket, ahol az MVM Rt. munkáját és jövõképét befolyásoló tájékozódásra és új kapcsolatok teremtésére van lehetõség. A nemzetközi eseményeken kívül az MVM Rt. kétoldalú kapcsolatainak felhasználásával is információkat gyûjt az adott országokban a villamosenergia-szektor szerkezetének változásairól, szektor- és vállalatszintû átalakulásáról, amelyekrõl az MVM Rt. belsõ tájékoztatási rendszere segítségével a vezetõség és az illetékes szakemberek tájékoztatást kapnak. Az EU-bõvítés kapcsán szinte folyamatos volt az egyeztetés a szomszédos csatlakozó országok villamosenergia-ipari társaságaival a csatlakozás elõkészítésének részleteit illetõen. Igyekeztünk megismerni, hogy más csatlakozó, illetve korábban már csatlakozott országok milyen megoldásokat választanak az egyes harmonizációs feladatokra, milyen stratégiával készülnek a közösségi tagság elnyerését követõ idõszakra. Az EU-csatlakozással járó kötelezettségek figyelemmel kísérése mellett a csatlakozásban rejlõ lehetõségek felmérése is folyik - különös tekintettel a fejlesztésekhez, beruházásokhoz elnyerhetõ közösségi támogatások rendszerének feltárásával, az egyes szakterületek ilyen irányú igényeinek felmérésével, kielégítésével. Mindezek mellett folytatódott a hagyományos kétoldalú kapcsolatok és együttmûködések erõsítése is - elsõsorban a szomszédos államok energetikai társaságaival. Felsõvezetõi találkozókat folytattunk osztrák, román, szerb, szlovák és szlovén partnereinkkel. A találkozókon elsõsorban az országok villamosenergia-rendszereit összekötõ új, nagyfeszültségû távvezetékek létesítése volt a téma. Ezen túlmenõen együttmûködést kezdeményeztünk a távvezetékekre telepítendõ fénykábeles összeköttetés létesítésére és közös kereskedelmi hasznosítására ban munkacsoport kezdte meg mûködésüket az oroszországi RAO villamosenergia-ipari társasággal is. Az EURELECTRIC mellett az MVM Rt. más nemzetközi szervezetek munkájában is tevékenyen részt vesz (CIGRE, Economist Central East European Group, EFET, EEI, VGB Powertech, WEC magyar tagozata).

24 Tevékenységek értékelése Humánpolitika Az MVM Rt. humánpolitikai tevékenységének középpontjában változatlanul a társaság mûködéséhez szükséges, megfelelõen képzett szakembergárda biztosítása áll. A társaságnál tisztában vagyunk azzal, hogy az emberi erõforrás az egyetlen megújuló erõforrás, amely a legkisebb beruházással a legnagyobb profitnövekedést eredményezheti. Képzési rendszerünk éppen ezért az egész életen át való tanulás filozófiáján alapszik. Ezt segítendõ történt meg a munkavállalók teljes körû képességfelmérése, az úgynevezett képességkatalógus elkészítése. Ennek az állapotfelmérésnek, valamint a szakterületek igényeinek felmérése alapján készül évente a képzési terv, amelynek megvalósulása biztosítja a munkavállalók rendszeres és tervezett fejlesztését. Az MVM Rt. alkalmazottai közül 220 rendelkezik felsõfokú végzettséggel, többen másoddiplomával is, 154 munkavállalónak középfokú - közülük 75-nek szakmai felsõfokú -, 20-nak pedig alapfokú végzettsége van. Jelenleg 37-en tanulnak tanulmányi szerzõdéssel felsõfokú oktatási intézményben. Négyen szakmai képesítést adó oktatásban vesznek részt, 71 tanul különbözõ szinten idegen nyelvet. Ezeken kívül alkalmazottaink rendszeresen részt vesznek a szakmai konferenciákon, szakmai továbbképzéseken. Az elmúlt évben csaknem 32 millió forintot fordítottunk oktatásra. Az uniós csatlakozásra történõ felkészülés jegyében változatlanul fontos a nyelvi képzés támogatása ban 56 alkalmazott tanult a társaságon belül szervezett nyelvtanfolyamokon. Hasonlóan nagy hangsúlyt kaptak a piacnyitással összefüggésben szükségessé vált új ismeretek, így például a marketing, a kommunikáció. A társaság megszervezte az újonnan felvett dolgozók belsõ képzését is. A dolgozóktól kapott jelzések alapján kiemelt figyelmet szenteltünk az internet és az intranet alkalmazására vonatkozó fejlesztõ programoknak. Elõtérbe került egy komplex középvezetõi fejlesztõ program megvalósítása is, amelyhez a kiválasztási folyamat elkezdõdött.

25 23 A 2003-as év egyik legjelentõsebb humánpolitikai akciója a dolgozói elégedettségi felmérés volt, amely a társaság teljes munkavállalói körére kiterjedt. Az alkalmazottak közel fele volt partner a helyzetértékelésben. Az anonim kérdõívek kiértékelését követõen felsõvezetõi szinten megszületett egy végrehajtási terv, amelynek elsõ lépéseként ötven középvezetõ képzése kezdõdött meg. A felmérést ezentúl minden év õszén megismételjük. Az MVM Rt. létszám- és keresetgazdálkodását egyrészt a tulajdonosnak, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.-nek az elõírásai, másrészt a villamosenergia-ipari középszintû és helyi bérmegállapodás szabályozza. A tulajdonossal történt elõzetes egyeztetés alapján - az ágazati bérmegállapodással összhangban - a társaságnál január 1-tõl, visszamenõleges hatállyal 4,5 százalékos reálbér fejlesztés történt. A szociális ráfordítások összességében 7,5 százalékkal növekedtek ban. A szociálpolitika területén a már korábban bevezetett új rendszer reálértékének megõrzése volt a cél.

26 Tevékenységek értékelése Kommunikáció 2003-ban az MVM Rt. kommunikációs tevékenységének alapvetõ célkitûzéseit a ben elkezdõdött arculati váltás kiteljesítése, illetve az év végén bizonyos módosítások bevezetése határozta meg. A társaság külsõ kommunikációjának fõ tartalmi irányát, az új piaci helyzethez kapcsolódóan és az MVM versenypiaci modell szerinti mûködésének megfelelõen a társaság újrapozícionálása jelentette. E téren az volt a cél, hogy az MVM Rt. a magyarországi liberalizált árampiac meghatározó, de nem egyetlen szereplõjeként jelenjen meg. Az egy évvel korábban megkezdõdött arculatváltáshoz képest végrehajtott finomításnak, pontosításának épp az volt a lényege, hogy az MVM-et a korábbinál markánsabban, önálló piaci szereplõként azonosítsák, és az MVM megítélése szakadjon el a monopol szereplõ képétõl. Ez különösen abban a körben fontos, ahol a társaság ismertsége viszonylag kisebb, ahol Az áram forrása szlogen megzavarhatta a képet. Felméréseink ugyanis azt mutatták, hogy az MVM-et kevéssé ismerik ahhoz, hogy egy markáns szlogen a várakozásoknak megfelelõ hatékonysággal mûködjön. Mindezek miatt a széles közönség felé irányuló kommunikációban a cégnév megjelenítését helyeztük elõtérbe, ezért a logón is módosítottunk. A társaság kommunikációjának elsõ számú célközönségénél, a szakmai körben, ahol jól ismerik a vállalat tevékenységét, mûködését - ez a kérdés kevésbé vetõdött fel, emiatt itt a szlogen is megmaradt. A társaság kommunikációjának fõ célja tehát, hogy önálló piaci cégként és a cégcsoport vezetõjeként pozícionálja az MVM-et, amely komoly hagyományokkal és képességekkel rendelkezik, és harmonikus viszonyban mûködik együtt a piac többi résztvevõjével, valamint elfogadja az új piaci szabályozást, és minden tekintetben megfelel a regulációs rend elõírásainak. A 2003-as év fontos üzenetei közé tartozott az is, hogy az MVM az új piaci modellben meghatározó szerepet vállalt a liberalizáció sikere érdekében. Kiemelt helyen szerepelt az MVM azon szerepvállalásainak, törekvéseinek megjelenítése, amit a piacnyitás érdekében tett. Ide tartoznak nemcsak a regulációval összefüggõ lépések, hanem azok a kereskedelmi jellegû intézkedések is, amelyeket adott esetben önmaga lehetõségeit is korlátozva azért hajtott végre a társaság, hogy eredményes legyen a piacnyitás. A korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt kapott a társaságcsoport összetartozásának, szinergikus mûködésének megjelenítése, és ezzel párhuzamosan lényegesen bõvült a társaságcsoport tagjai részére végzett kommunikációs szolgáltatások köre, illetve az együttmûködés.

27 25 További fontos kommunikációs elem volt 2003-ban az MVM Rt. jövõképének, a fejlesztési elképzeléseknek, a hálózati, illetve az erõmûvi beruházásoknak a megjelenítése. Mindezekkel összefüggésben a társasági belsõ kommunikáció legfontosabb feladatai közé tartozott a belsõ közvélemény informálása, formálása, annak érekében, hogy az új szerepekkel és piaci szemlélettel a munkavállalók is azonosulhassanak. Tovább folytattuk a társaság hagyományaira, értékeire építõ belsõ rendezvények rendszerét, az MVM Bált és a Villamos Napok esemény-sorozatát. Tartalmi oldalról a 2003-as évben növekvõ mértékben élt a társaság az integrált kommunikáció eszköztárával. Ez leginkább a szponzorációban jelentkezett - a társaság olyan ügyeket vállalt fel, amelyek támogatása erõsítette a kommunikációs célokat, a társadalmi szerepvállalás területén pedig a vállalat környezeti, és szociális kérdések iránti elkötelezettségét kívántuk a korábbinál markánsabban kommunikálni. Egyúttal a média-megjelenésekben is erõsebb mértékben építettünk a társaság szponzorációs tevékenységére. Sõt, az MVM Rt. év végi, partnerkapcsolatok ápolására szolgáló ajándékozását is karitatív célú adományozásra váltottuk át a megfelelõ kommunikációs lépésekkel kísérve.

28 Mi történt 2004-ben a közgyûlés idõpontjáig? A társaság - összhangban az 54/2003/EK direktíva elõírásaival - az átviteli és a rendszerirányítási tevékenység integrálását tekinti stratégiai céljának, az átviteli rendszerirányító (TSO) modellnek megfelelõen. A stratégiai átalakulás elsõ lépéseként a társaságon belül január 1-i hatállyal megalakult az önálló Hálózati Igazgatóság, amely szervezetében egyesíti a TSO feladatainak ellátásához szükséges humán és tárgyi erõforrásokat (átviteli hálózat, rendszerirányítási és távközlési eszközök). Az MVM Rt. kereskedelmi tevékenységében jelentõs fordulatot jelent a termelõi hatósági árak január 1-i hatállyal történt megszüntetése. Ezt követõen a felek a fennálló hosszú távú áramvásárlási szerzõdések figyelembevételével, kétoldalú tárgyalások során állapodnak meg a villamos energia átadási áráról. A hosszú távú szerzõdések aktualizálása, a 2004-es induló termelõi árak meghatározása érdekében az MVM Rt. már 2003 októberében tárgyalásokat kezdett az erõmûvek képviselõivel. Az egyeztetések eredményesek voltak, a társaságnak minden termelõvel sikerült megállapodnia a 2004-es árakról. Az ártárgyalások eredményének ismeretében elmondható, hogy a 2004-re megállapított árak összességében az MVM Rt. számára kedvezõbbek, mint a 2003-as hatósági termelõi árak voltak. Ugyanakkor az árak megállapítása jelentõs kockázatokat is hordoz magában (számos esetben negyedévenkénti indexálás, a szénhidrogén-bázisú erõmûvek esetén a korábbi árkülönbözeti kiegészítõ díj - ÁKD - beépülése a termelõi árakba).

29 27 A kormányzat 2004 januárjában a fogyasztói árak változatlanul hagyása mellett hajtotta végre a rendszerirányítói, rendszerszintû szolgáltatási, átviteli és elosztási díjak emelését, így annak fedezetét az MVM Rt. nagykereskedelmi árának csökkentésével teremtette meg. A kötelezõ átvétel alá esõ erõmûvek körének kiterjesztése várhatóan további eredményromlást idéz elõ az MVM Rt.-nél.

30 A Felügyelõ Bizottság tagjai MIKLÓS LÁSZLÓ elnök BAKONYI GYÖRGY BODROGI FERENC DR. BÖRCSÖK DEZSÕ BUJÁK JÁNOS DR. DEÁK PÉTER FERENC FILIP GYÖRGY DR. MIHÁLYI PÉTER VARGÁNÉ STÖCKLER ÁGNES

31 A Felügyelõ Bizottság jelentése 29 4/2004. (III. 11.) sz. FB határozat A 2003-as üzleti év lezárása közgyûlési napirendhez kapcsolódóan az MVM Rt. Felügyelõ Bizottsága megtárgyalta az MVM Rt évi üzleti jelentésérõl és éves beszámolójáról szóló igazgatósági elõterjesztést. Az MVM Rt. Felügyelõ Bizottsága (FB) a beszámolási idõszakban feladatát a gazdasági társaságokról szóló évi CXLV. törvény, az Alapító Okirat és a jóváhagyott hatályos ügyrendje alapján látta el. A Felügyelõ Bizottság ezen jelentését az Igazgatóság beszámolója, a könyvvizsgáló véleményének ismeretében és a folyamatos évközi ellenõrzések alapján alakította ki. Az MVM Rt. a jogszabályok által meghatározott követelményeknek 2003-ban is megfelelt. A társaság a beszámolási idõszakban a villamos-energia nagykereskedelmi funkció egyedüli engedélyeseként mûködött. Maradéktalanul és korlátozásmentesen biztosította a hazai fogyasztók elõírásszerû villamosenergia-ellátását. Maradéktalanul megvalósította az ellátási biztonság szempontjából elengedhetetlen átviteli-hálózati fejlesztéseket. A társaság 2003-ban veszteséges évet zárt, mert a augusztusi áremelés - figyelemmel arra, hogy annak egy részét az ÁKD-ra kellett elszámolni - nem volt elegendõ a korábbi negatív árrés ellensúlyozására. Ennek ellenére sikerült megõrizni a társaság mûködõképességét, fizetõképességét és végrehajtották a jövõbeni mûködéshez legszükségesebb fejlesztéseket. Az FB megítélése szerint a társaság vezetése fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy az MVM Rt. a liberalizált villamosenergia-piacon is versenyképes legyen. Fontos eseménye volt a évnek a Vértesi Erõmû Rt. privatizációjának megkísérlése. Az FB felhívja a figyelmet arra, hogy a Vértesi Erõmû Rt. mûködése a kötelezõ átvételbõl adódóan - hasonlóan más, ebbe a körbe tartozó erõmûvekhez - tartósan befolyásolhatja az MVM Rt. eredményességét. Az FB az Igazgatóság tevékenységét és a hozott határozatokat figyelemmel kísérte, jogszabálysértõ mûködést nem tapasztalt. A beszámoló alapjául szolgáló könyvvezetés a számviteli törvény elõírásának megfelelõen, a részvénytársaság számviteli politikájával összhangban készült. A részvénytársaság évi beszámolója megbízható és valós képet nyújt a gazdálkodásról. A Felügyelõ Bizottság a társaság évi éves beszámolóját és üzleti jelentését M Ft, azaz háromszázhatvanötmilliárd-háromszáznyolcmillió forint mérleg fõösszeggel és M Ft, azaz egymilliárd-kettõszázharmincnyolcmillió forint mérleg szerinti veszteséggel a Közgyûlésnek elfogadásra ajánlja. Egyúttal egyetért azzal, hogy a társaság mérleg szerinti veszteségét eredménytartalékba kell helyezni, továbbá a M Ft, azaz nyolcmilliárdtizenötmillió forint negatív adóalapot 5 évre el kell határolni. Budapest, március 11. a Felügyelõ Bizottság elnöke