MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

Átírás

1 ÉVES JELENTÉS 2001 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

2 A múltból merítünk, MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. a jövõnek építkezünk

3 ÉVES JELENTÉS 2001 Az MVM Rt. összefoglalója a év tevékenységeirõl

4 É V E S J E L E N T É S ELNÖK - VEZÉRIGAZGATÓI KÖSZÖNTÕ Tartalom 3 AZ MVM R T. GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI 5 A Z I G A Z G A T Ó S Á G J E L E N T É S E A É V I G A Z D Á L K O D Á S R Ó L 7 AZ MVM R T. SZERVEZETI SÉMÁJA 8 AZ MVM R T. MÛKÖDÉSE 9 A T E V É K E N Y S É G E K É R T É K E L É S E Erõmûvek Hálózat Rendszerirányítás Kereskedelem Új villamosenergia-törvény Távközlés Hõszolgáltatás Informatika Külkapcsolatok Környezetvédelem Minõségügy Humánpolitika Kommunikáció Társadalmi szerepvállalás Szervezetfejlesztés MI TÖRTÉNT BEN A KÖZGYÛLÉSIG? MIT TERVEZÜNK BEN? A F E L Ü G Y E L Õ BIZOTTSÁG J E L E N T É S E F Ü G G E T L E N K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó I J E L E N T É S K Ö Z G Y Û L É S I H A T Á R O Z A T T E V É K E N Y S É G E K A S Z Á M O K T Ü K R É B E N

5 É V E S J E L E N T É S Elnök-vezérigazgatói köszöntõ A múltból merítünk, a jövõnek építkezünk A Magyar Villamos Mûvek meghatározó szerepét a hazai villamosenergia-iparban bizonyítja, hogy vállalatcsoportként mûködve a folyamatosan fejlõdõ gazdaságban is képes szilárdan õrizni helyét a hazai vállalatok toplistájának hatodik helyén. Ez a pozíció kötelezi az MVM vezetését és minden munkatársát arra, hogy a versenypiaci felkészülés során egyszerre szolgálja jelenlegi és leendõ fogyasztói és partnerei érdekeit. A villamos energiát ma természetesen használjuk mindennapjainkban: elég egy kapcsoló kattanása és gépek indulnak el, fény árasztja el a szobát, vagy hûsíteni kezd a légkondicionáló. A kattintás mögött azonban ott van több tízezer ember munkája, akik a stabil és biztonságos villamosenergia-ellátásért dolgoznak. Az õ munkájuk kell ahhoz, hogy ne lássuk: milyen sérülékeny is lehet ez a rendszer, hogy ne kelljen egy kaliforniai szindrómát átélnie Magyarországnak. Az MVM-ben a hagyományokra alapozva azon dolgozunk, hogy több évtizedes tapasztalatunk segítse a piac kiegyensúlyozott mûködését és folyamatos fejlõdését. Az MVM készül az új piaci körülményekre és versenyre: ennek jegyében telt el a év. Partnereink folyamatos ellátása mellett kutattuk azokat a lehetõségeket, amelyek tágíthatják mozgásterünket. Elmondhatjuk, hogy munkatársaink eredményei révén az egyik legnagyobb magyar város, Miskolc távfûtését mi korszerûsíthetjük, hogy a távközlésben egyre jelentõsebb infrastruktúrát építünk ki, és hogy kereskedelmi szervezetünket úgy erõsítjük meg, hogy azzal egyedi igényeket is ki tudjunk majd elégíteni a versenypiacon. A vállalat versenypiaci felkészülése jegyében elõször létrehozta az önálló rendszerirányítót, majd az európai követelményeknek és a hazai jogszabályoknak megfelelõen önálló útjára engedte, hogy független szervezetként irányítsa a hazai villamosenergia-rendszert. Az elmúlt évben az MVM-ben végrehajtott szervezetfejlesztések is a felkészülést hivatottak elõsegíteni. Több hasonló, az új villamosenergia-törvény által megkövetelt szervezeti változásra is készülünk, de egyben erõsíteni kívánjuk az MVM csoport belsõ összetartozását is. Partnereink és sikeres gazdálkodásunk érdekében ki akarjuk használni azt a szinergiát, amelyet egy erõmûvekre, hálózatra, kereskedelemre és a kapcsolódó energetikai szolgáltatásokra alapozó cégcsoport magában hordoz. Az MVM évi gazdálkodása azonban nem volt felhõtlen. Részben az érvényes árszabályozás, részben a partnerek által kezdeményezett sajátos piaci lépések miatt csak szerény nyereséget értünk el. És mindehhez nemcsak saját belsõ gazdálkodásunkat kellett átgondolni, hanem a tulajdonosi támogatás is nélkülözhetetlen volt. A korábbi évek jogvitáinak nagy részét azonban sikerült minden érdekelt fél megelégedésére, általában peren kívüli, már a leendõ versenypiac feltételeire is tekintettel lévõ megállapodásokkal lezárni, így egyúttal jelentõs - velünk szembeni - pénzügyi követelések lehetõségét szüntettük meg. Az MVM minden tevékenységét eddig is áthatotta a társadalom iránti felelõsségtudat. Ennek jele nemcsak az, hogy környezettudatos mûködésünk révén ma már az ISO 9001 mellett az ISO tanúsítvány is igazolja szabályozott tevékenységünket, hanem az is, hogy tudatos részvételünk a társadalmat feszítõ kérdések megoldásában és a kultúra támogatásában jelentõs visszhangra talált. Az MVM-nél a napi munkánkat áthatja az a stabilitás, biztonság és kiszámíthatóság, amelyet csak egy hazai tulajdonú, jelentõs történeti hátterû cég biztosíthat. Ez a tapasztalatunk garancia lehet a megbízhatóságra valamennyi jelenlegi és leendõ partnerünk számára április Katona Kálmán elnök-vezérigazgató 3

6

7 É V E S J E L E N T É S Az MVM Rt. gazdálkodási mutatói Megnevezés Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia, GWh Az áramszolgáltatóknak értékesített villamos energia, GWh Import*, GWh Export*, GWh Szaldó, GWh Pénzügyi mûveletek eredménye, millió Ft Fejlesztésekre fordított összeg, millió Ft Bevételek, millió Ft Költségek és ráfordítások, millió Ft Adózás elõtti eredmény, millió Ft Az MVM Rt. mérlegfõösszege, millió Ft Létszám * A megadott értékek nem tartalmazzák a természetes csere keretében zajló villamosenergia-forgalmat. 5

8 É V E S J E L E N T É S Az Igazgatóság tagjai december 31. KATONA KÁLMÁN elnök-vezérigazgató DR. VIRÁG MIKLÓS elnökhelyettes BAJI CSABA DR. BÁN TAMÁS DR. BORDÁS VILMOS DICHÁZI BERTALAN DR. HALZL JÓZSEF HOLLÓ VILMOS INCZE ZSOLT DR. SZTRUHÁR GYULA DR. VÁGI MÁRTON

9 É V E S J E L E N T É S Az Igazgatóság jelentése a évi gazdálkodásról A Magyar Villamos Mûvek Rt évben is eredményes üzleti évet zárt annak ellenére, hogy gazdálkodási körülményei rendkívül nehezek voltak. A társaság üzemi eredménye meghaladja a 6 Mrd Ft-ot, mely lényegében megegyezik a tervezett értékkel. Mérleg szerinti eredménye a tervezett 7,1 Mrd Ft-tal szemben eléri a 9,5 Mrd Ft-ot. Részben infláció befolyásolási, részben szociálpolitikai megfontolásból a kormányzat korlátozta a január 1-i a villamosenergiaáremelés mértékét. A Magyar Energia Hivatal évi költségfelülvizsgálata alapján indokoltnak elismert költségekbõl az árral nem fedezett rész az MVM Rt. árrésének csökkentésével került kiegyenlítésre. Ez a július 1-jei árintézkedések hatására oly mérvûre változott, hogy a társaság negatív árrést volt kénytelen tervében rögzíteni. Az adott helyzetben a kormányzat - az ÁPV Rt.-n mint tulajdonoson keresztül - összességében 32,0 Mrd Ft rendkívüli juttatást biztosított a társaság fizetõképességének fenntartása érdekében. A pénzügyi egyensúly megvalósításához arra is szükség volt, hogy a fentieken kívül nem került ellentételezésre a támogatásból a december 31-én fennálló árkülönbözeti díj-követelés és ezen túlmenõen az MVM Rt. saját gazdálkodásával is jelentõs eredményt ért el. Az eredményes gazdálkodás mellett a társaság eleget tett a mûködési engedélyben meghatározott feladatoknak, teljesítette a tulajdonos által elõírt üzletpolitikai célkitûzéseket, maradéktalanul kielégítette az áramszolgáltató társaságok által közvetített fogyasztói igényeket. Az MVM Rt. - a visegrádi államok villamosenergia-rendszereit tömörítõ CENTREL keretében - együttmûködik a nyugat-európai villamosenergia-rendszeregyesüléssel (UCTE). A tagságból eredõ rendszerszabályozási és együttmûködési feladatokat maradéktalanul teljesítette. A társaságnál mûködik az ISO-9001: 1994 minõségügyi rendszer, bevezetésre került az ISO-14001: 1996 környezetközpontú irányítási rendszer. A társaság részt vett a decemberében elfogadott új villamosenergia-törvény (VET) elõkészítésében. Befejezõdött a rendszerirányítás korszerûsítése keretében az ÜRIK-program. A társaság hatékony intézkedéseket tesz a közeljövõben megnyíló villamosenergia-versenypiacon történõ eredményes szereplés érdekében, miközben változatlanul biztosítja a közszolgáltatást igénybe vevõ fogyasztók biztonságos és elfogadható áron történõ villamosenergia-ellátásának feltételeit. 7

10 É V E S J E L E N T É S Az MVM Rt. szervezeti sémája december 31.

11 É V E S J E L E N T É S Az MVM Rt. mûködése Az MVM Rt. tulajdonosi és felsõ irányító, ellenõrzõ szerveire - közgyûlés, Igazgatóság, Felügyelõ Bizottság, könyvvizsgáló - és azok mûködésére a társasági törvény és az Alapító Okirat rendelkezései az irányadóak. A társaság munkaszervezetét az elnök-vezérigazgató irányítja. Az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Vezérigazgató-helyettes Elnöki tanácsadó Kommunikációs Osztály Belsõ Ellenõrzési Osztály Munkaügyi és Szociálpolitikai Osztály Személyügyi és Oktatási Osztály Minõségügyi Osztály A vezérigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Kereskedelmi Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság Vagyongazdálkodási Igazgatóság Informatikai Fõmérnökség Jogi és Igazgatási Osztály Nemzetközi Koordinációs Osztály Környezetvédelmi Osztály A munkaszervezet hierarchikusan öt vezetési szintre oszlik: elnök-vezérigazgató vezérigazgató-helyettes igazgatók igazgatóhelyettesek, fõmérnökök fõmérnök-helyettesek, osztályvezetõk A társaság mûködését a Szervezeti és Mûködési Szabályzat írja elõ, felépítését a szervezeti séma tartalmazza. Az egyes munkavállalók feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. 9

12 Az MVM Rt. vezetése december Elnök-vezérigazgató KATONA KÁLMÁN Az elnök-vezérigazgató - amellett, hogy szabályzatokban meghatározott keretek között a Magyar Villamos Mûvek Rt. vezetését a lehetõ leghatékonyabban kívánja ellátni - személyes elkötelezettséggel készíti fel a vállalatcsoportot a villamos energetika terén várható piacnyitásra. Elnök-vezérigazgatóként mindent megtesz azért, hogy az MVM erõs, nemzeti villamosenergia-szolgáltató lehessen. A vállalati belsõ kultúra, a szervezet és a munkamódszerek átalakításával segíti a versenyképes mûködés megteremtését. Közvetlen irányítása alá öt osztály tartozik, ezek a területek a kommunikáció, a belsõ ellenõrzés, a munkaügy, a személyügy és a minõségügy. 1.1 Vezérigazgató-helyettes DR. BÁN TAMÁS Az operatív vezetés területén az elnök-vezérigazgató általános helyettese. Irányítja az igazgatóságok szakmai munkáját, valamint kiemelt figyelmet fordít négy stratégiai fontosságú szakterület közvetlen felügyeletére. Ezek az MVM Rt. életében kiemelten fontos területek: az informatikai fejlesztés, a jogi és igazgatási munka, a nemzetközi kapcsolatok ápolása és a környezet védelme Elnöki tanácsadó KALMÁR BÉLA Az elnöki tanácsadó feladata az elnök-vezérigazgató tevékenységeinek elõsegítése. Az elnöki tanácsadó tartja, illetve koordinálja a kapcsolatot az országgyûlési, a kormányzati, valamint a civil szervezetekkel; összehangolja az elnök-vezérigazgatóhoz tartozó szervezeti egységek munkáját; ellátja a társaságot érintõ munkaügyi kapcsolatokkal, érdekegyeztetéssel összefüggõ feladatokat; felügyeli az elnök-vezérigazgató közvetlen szerepvállalását igénylõ kabinetek, kiemelt projektek munkáját.

13 Az MVM Rt. mûködése 1.2 Kereskedelmi igazgató DR. GERSE KÁROLY Feladatköre a rendszerközi együttmûködés szervezése, a rendszerirányítási feladatok koordinálása, az ellátás biztosításához szükséges különbözõ idõtávú szerzõdések elõkészítése. A kereskedelmi igazgató irányítja a rendszer meglevõ kapacitásainak rendszerszintû üzemviteli tervezését, az export-import szerzõdések teljes körû irányítását. A piacnyitás kapcsán felelõs azért, hogy a társaság felkészüljön a villamosenergia-ipari liberalizációra. Munkáját öt osztály segíti. 1.3 Gazdasági igazgató SPAKIEVICS SÁNDOR Feladatköre a társaság versenypiacra való felkészülésének szervezése, valamint az üzleti eredményességet támogató stratégia kidolgozása és megvalósítása. Ezen felül ellátja a társaságon belüli és a társaságcsoporti konszolidált számvitel irányítását, hatékonysági és jövedelmezõségi érdekeltségi rendszert mûködtet, s ehhez megfelelõ pénzügyi stratégiát dolgoz ki, valósít meg. Feladata még az MVM Rt. távközlési tevékenységének irányítása; az MVM Rt. telekommunikációs rendszerének és szolgáltatásainak fejlesztése és felügyelete. Ellátja még az MVM Rt. és közvetlen irányítása alá tartozó társaságok informatikai tevékenységének koordinálását is. Munkáját a pénzügyi igazgatóhelyettes, a telekommunikációs fõmérnök és nyolc osztály segíti Vagyongazdálkodási igazgató HOLLÓ VILMOS Feladatköre az alaphálózati fejlesztési stratégia kidolgozása, az alaphálózat, valamint az MVM-tulajdonú erõmûvek üzemeltetése, karbantartása. Ezzel összefüggésben a jóváhagyott beruházásokat megvalósítja, és kapcsolatot tart a nemzetközi fejlesztési intézetekkel. Az atomerõmûvi engedélyesi, tulajdonosi, üzemviteli felügyeletet ellátja. Feladata még a társaság épületeinek, szociális, sport és egyéb célú létesítményeinek üzemeltetése, a szükséges szolgáltatások beszerzése. Szervezi, koordinálja és ellenõrzi a társaság egyes befektetéseire irányuló privatizációs folyamatokat és új lehetõségeket tár fel. Irányítja a társaság vagyongazdálkodási és portfoliókezelési feladatait. Munkáját három fõmérnök és tíz osztály segíti.

14

15 É V E S J E L E N T É S A tevékenységek értékelése Erõmûvek A villamosenergia-rendszer igénye gigawattóra volt 2001-ben, ami valamivel több, mint két és fél százalékkal magasabb a 2000-es szintnél. A rendszer tényleges beépített teljesítõképessége 8364,6 megawatt volt a tervben rögzített 8392,6 megawattal szemben. Az eltérést az új debreceni, újpesti és a kazincbarcikai BorsodChem erõmû hõszolgáltató gázturbinák belépésének késése okozta. A fogyasztói csúcsterhelések elõzõ évi átlaga bruttó 5041,8 megawatt volt, ami a tervezettnél és a 2000-es értéknél is magasabb. A nagy teljesítményigényt az átlagosnál hidegebb téli idõjárás eredményezte. A rendszerben az MVM Rt. a Paksi Atomerõmû Rt. tulajdonosaként nemcsak nagykereskedõként, de termelõként is meghatározó. A tervezettnél 54 gigawattórával kevesebb, gigawattórányi áramot állított elõ. Ugyancsak az MVM Rt. erõmûvi portfoliójába tartozik a Vértesi Erõmû Rt., amely számára 2001-re 1 milliárd forintot engedélyezett a tervezett retrofit beruházás (a károsanyag-kibocsátás csökkentését is célzó rekonstrukció) mûszaki elõkészítésére és pályáztatásra fordítani. Közvetlenül az MVM Rt. irányítása alatt üzemel a három gázturbinás szekunder tartalék erõmû. Ezek létesítését az UCTE-tagság tette szükségessé, ugyanis az úgynevezett n-1 elv alapján legalább a Paksi Atomerõmû egy blokkjával meg-egyezõ nagyságú tartalék kapacitást kell tartani. A Litéren, Sajószögeden és Lõrinciben található gázturbinás blokkokra, a villamosenergia-rendszer kiegyensúlyozott üzemére és a MAVIR Rt. szakszerû mûködésére tekintettel viszonylag keveset volt szükség 2001-ben. Ezek mellett Inotán, a Bakonyi Erõmû Rt.-vel közös telephelyen van két, még 2000-ben leállított és selejtezés alatt álló 100 megawattos blokkja az MVM Rt.-nek. Az erõmûvi fõmérnökség feladata a telephely részbeni hasznosítása, illetve stratégiai céllal való megtartása. Az MVM Rt. ugyanakkor pénzügyi befektetõként 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mátrai Erõmû Rt.-ben. A 835 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkezõ, a mátraaljai lignitvagyonra épített erõmû az ország villamosenergia-igényének százalékát fedezi. Ugyancsak pénzügyi befektetõként érdekelt az MVM Rt. a százhalombattai székhelyû Dunamenti Erõmû Rt.-ben is. 13

16 Hálózat Az MVM Rt. csaknem 5 milliárd forintot fordított az elmúlt évben az átviteli hálózat fejlesztésére, felújítására. A 2000-ben lezárult alaphálózati stratégia felülvizsgálatát követõen 2001-ben az MVM Igazgatósága jóváhagyta a Békéscsaba-Sándorfalva közötti 400 kilovoltos összeköttetés megépítésére vonatkozó javaslatot. Ezt egyrészt az indokolta, hogy 2002-ben lejár a társaság nyomvonalengedélye, másrészt a balkáni országok várható UCTE-csatlakozása révén a déli összeköttetések megerõsítése elkerülhetetlen. A tervezett vezeték ugyanakkor az adott térségben a kétoldali betáplálás lehetõségének megteremtésével az ellátásbiztonságot is javítja. Ugyancsak igazgatósági döntés született a Pécs-Paks távvezeték megépítésérõl. E térség biztonságos ellátása már a kilencvenes évek elsõ felétõl kezdõdõen problémát jelent, szükségessé teszi bizonyos idõszakokban a Pécsi Erõmû úgynevezett kényszerjáratását, ami az MVM Rt.-nek többletköltséget jelent. Ugyanakkor az erõmû mûködési engedélye lejár, s szenes blokkjai 2004-tõl, környezetvédelmi okokból egyébként sem mûködhetnek tovább. Az 1993-ban megfogalmazott alaphálózati fejlesztési stratégiában már szerepelt ez a mintegy 80 kilométeres távvezeték, a hozzá tartozó alállomás fejlesztésekkel együtt. Az Igazgatóság elmúlt évi döntése értelmében a 400 kilovoltos összeköttetésnek 2004 végére kell üzembe állni. A nyomvonalengedély birtokában megkezdõdött az alapozás. A várhatóan 14 milliárd forint körüli beruházást a Magyar Energia Hivatal is elfogadta mint a közüzemi szolgáltatás biztonságához nélkülözhetetlen fejlesztést, így annak költségeit az érvényes árszabályozás szerint az áram árában elismeri. Az elõzõ esztendõben megkezdõdött az alaphálózat felújítási programja. Megtörtént a gödi alállomás primer, azaz nagyfeszültségû berendezéseinek rekonstrukciója, és megkezdõdött a martonvásári, zuglói és tiszalöki létesítmények szekunder, vagyis irányítás- és védelemtechnikai felújítása. Az év végére elkészült a Békéscsaba 400/120 kilovoltos alállomás bõvítése, és az Újpesti Erõmû hálózati csatlakozásának kiépítése. Itt üzembe állítottak egy új, 220/120 kilovoltos transzformátort, mely az üzembiztonsági tartalékhoz szükséges. Megtörtént hat transzformátoralap környezetvédelmi átépítése, és négy 220/120 kilovoltos transzformátor felújítása. A meglehetõsen feszített tempóban folyó rekonstrukciós munkálatok szükségessé tették egy új trafó beállítását. Mindezek mellett folyik a távvezetéki oszlopok korrózióvédelmét szolgáló Korell-program, illetve az oszlopalapok karbantartása. Van, ahol elegendõ volt a korróziógátló festés, másutt azonban elemeket is kellett cserélni. Ez a munka ben fejezõdhet be. Az alállomási berendezések és távvezetékek karbantartására hozzávetõlegesen 1 milliárd forintos nagyságrendû összeget költött az MVM Rt ben.

17 Rendszerirányítás Az árampiaci nyitásra való felkészülés egyik legjelentõsebb lépése volt a jogilag önálló Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. megalapítása, amely tavaly és 2002-ben is még az MVM Rt. engedélye alapján, annak úgynevezett teljesítési segédjeként végezte feladatait. Az elmúlt évben e váltástól függetlenül maradéktalanul biztosította a magyar energiarendszer biztonságos, korlátozás nélküli mûködését. Az anyavállalat MVM Rt. nemcsak biztosította a tevékenység ellátásához a MAVIR Rt. számára - részben tulajdonba adással, nagyobbrészt bérbeadással - a szükséges eszközöket, s lényegében finanszírozta mûködését, hanem nagyszabású program alapján megkezdte a leányvállalat felkészítését is a szabadpiaci mûködésre ben befejezõdött az Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerûsítési (ÜRIK) programjának második fázisa is, amely véglegesen XXI. századi körülményeket teremtett a rendszerirányításban. Az új számítástechnikai rendszer nagyobb kapacitása révén egyrészt a korábbi idõ töredéke alatt képes modellezni az egyes döntések hatását, és gyorsabban, alaposabb, szélesebb körû, de rendszerezett információkat szolgáltat a diszpécserek számára. Ugyanakkor a program részeként egy tartalék rendszerirányító központ is létesült, amely képes a magyar villamosenergia-rendszer alapfunkcióit mûködtetni. A versenypiaci rendszerirányítói feladatokhoz már csak kisebb kiegészítésekre lesz szükség. Az elmúlt évben az MVM Rt. a korábbinál aktívabb áram-külkereskedelmi tevékenysége révén a MAVIR Rt.-nek is több feladata adódott, sokkal több nemzetközi kereskedelmi, illetve tranzit üzletet kellett lebonyolítaniuk, elsõsorban észak-dél irányban. Ezek kiváló gyakorlási lehetõséget jelentettek a majdani versenypiaci körülményekre való felkészüléshez. 15

18 Kereskedelem Az MVM Rt évi tervében a villamosenergia-értékesítés mintegy 2 százalékos csökkenésével számolt, tekintettel arra, hogy az áramszolgáltató társaságok ellátási területén több új, közvetlenül értékesítõ, illetve saját célra termelõ berendezést létesítettek. Üzembe került a debreceni kombinált ciklusú erõmû, a BorsodChem Rt. saját üzemi erõmûve, és további számos kisebb gázmotor, összesen mintegy 80 megawattnyi teljesítménnyel. A hideg tél azonban a vártnál nagyobb villamosenergia-igényt eredményezett. A klímaberendezések, a klíma-érzékeny technológiák terjedésével, a hûtési igény növekedésével nyáron is nõtt a fogyasztás. Így végülis 2000-hez viszonyítva az MVM Rt. összes villamosenergia-értékesítése több mint 3 százalékkal növekedett január 1-jén új árszabályozási ciklus kezdõdött. A Gazdasági Minisztérium, tekintettel a kormány antiinflációs politikájára, olyan induló árakat határozott meg, amelyek nem fedezték a társaság indokolt költségeit sem. Ennek kiegyenlítésére 40 milliárd forintnyi állami juttatás volt szükséges. A cég gazdálkodását alapvetõen befolyásolta, hogy az induló árakat az áramszolgáltató társaságok is sérelmesnek tartották, ezért öt hónapig csak részlegesen fizettek az MVM Rt.-nek. A vita lezárásaként a Gazdasági Minisztériummal kötött megegyezés eredményeként az elmaradt átutalásokat teljesítették. Július 1-jén azonban újabb árkorrekció történt, ami további 7,1 milliárd forinttal rontotta az MVM Rt. pozícióit, és stabilizálta a negatív árrést, vagyis a társaság többet fizetett az átvett villamos energiáért az erõmûveknek, mint amennyit az áramszolgáltató társaságoktól kapott ezért. Az év végéig az emiatt igényelt 47,1 milliárd forinttal szemben 32 milliárd forint állami juttatást kapott a társaság. Az elmúlt évben gigawattórányi villamos energiát értékesített az MVM Rt. az áramszolgáltató társaságoknak, ami 346 gigawattórával, 1,02 százalékkal több volt, mint 2000-ben, a bázisévben. Valamivel több, mint 10 forintos átlagáron számolva, a hazai szolgáltatóknak történõ értékesítésbõl 345,1 milliárd forint árbevétele származott a társaságnak. A belföldön vásárolt villamos energia mennyisége 2001-ben 641 gigawattórával nõtt, részben az exportértékesítés növekedése miatt. Az erõmûvi árakat két ízben, január 8-tól, illetve július 8-tól módosította a Gazdasági Minisztérium. A vásárlási átlagár kilowattóránként 116,27 fillérre emelkedett, a vásárlási költség közel 42 milliárd forinttal nõtt, meghaladta a 318 milliárd forintot. A társaság külkereskedelmi tevékenysége során igyekezett kihasználni a térségben végbement piacnyitás elõnyeit, a tranzit- és értékesítési lehetõségeket. Számszerûen több-kisebb üzletet kötött, mint korábban, ezek között jelentõs számban voltak az úgynevezett spot, vagyis azonnali vásárlások, eladások. Mindezek eredményeként jelentõsen bõvültek az MVM Rt. külföldi piaci kapcsolatai. Több, korábban ismeretlen kereskedõ cég jelentkezett. Az Enron Europe közvetítésével olyan piacokon tudott megjelenni az MVM, ahol korábban nem sikerült villamos energiát értékesítenie. Az amerikai óriáscég bukása ugyanakkor mindenkit óvatosságra int, és szükségessé teszi a kockázatkezelési módszerek újraértékelését. Az európai piacnak szinte 24 óra alatt sikerült rendezni sorait az Enron bukását követõen, s több szereplõ a korábbi, vagy annál jobb pozícióban folytatta kereskedelmi tevékenységét. A 2001-es külkereskedelmi tevékenység export-import szaldója 3171 gigawattóra volt, az import 12, az export 37 százalékos növekedése mellett. Az importon belül fontos tétel volt a tisztán kereskedelmi export célra vásárolt mennyiség. A külföldi értékesítésen belül továbbra is az osztrák ÖVG-nek, a Nagymarosi Vízlépcsõ beruházási munkáiból származó kötelezettség törlesztéseként történõ szállítás a legjelentõsebb, több mint 31 százalékos részesedéssel. Az Igazgatóság 2001 októberében elfogadta a kereskedelmi stratégiát, amely többek között a regulációra, a közüzemi és versenypiaci kereskedelmi tevékenységre, az MVM Rt. és a MAVIR Rt. kapcsolatára és az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozik. Maga a program az új villamosenergia-törvény elfogadásával kezdõdött.

19 Új villamosenergiatörvény Az új villamosenergia-törvényt december 18-án elfogadta a Parlament. A jogszabály január 1-jén lép hatályba, de bizonyos rendelkezései már 2002 februárjától hatályosak. Így például a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. ettõl az idõponttól kezdve közvetlenül a Gazdasági Minisztérium irányítása alá tartozik. Az Országos Villamos Teherelosztóból január 1-jével létrehozott, és az óta az MVM-csoport tagjaként mûködõ rendszerirányító átadásáért a kormány döntése értelmében az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. portfolió cserével kompenzálja a társaságot. Az új árampiaci jogszabály szerint a liberalizáció után is megmarad a hatósági áras közüzemi piac, ahol továbbra is az MVM Rt.-nek, illetve a regionális áramszolgáltató társaságoknak ellátási kötelezettségük lesz. A szabadpiacon a feljogosított fogyasztóknak maguknak kell az energiaigényük biztosításáról gondoskodni, akár a termelõktõl, akár a nagykereskedõktõl történõ közvetlen beszerzéssel. Az új jogszabály az európai szabályoknak megfelelõen biztosítja az átviteli hálózatokhoz történõ szabad hozzáférést, ennek tarifái azonban hatósági áras körbe tartoznak majd. A villamosenergia-törvény kötelezõen elõírja az egyes tevékenységek szétválasztását, a divizionális mûködésre történõ áttérést. Az MVM Rt. esetében, és az áramszolgáltatóknál is jogilag el kell választani a közüzemi szolgáltatást a versenypiaci kereskedelemtõl; a hálózati társaságokat viszont csak számvitelileg kell önállóan kezelni. Átmeneti rendelkezésként a törvény lehetõséget ad arra, hogy az MVM Rt. közüzemi kereskedõ társasága a szabadpiacon értékesítse felesleges kapacitásait. Ebben az esetben azonban lemond az érintett mennyiséggel kapcsolatos átállási költségekrõl. Tekintettel azonban arra, hogy egy keret jellegû jogszabályról van szó, a versenyszabályokat, illetve számos, az új árampiaci üzleti modell mûködésével kapcsolatos kérdést kormány-, illetve miniszteri rendeletekben kell szabályozni. Ilyen lesz többek között a közüzemi piaci elszámolás elve és módszerei. Az MVM Rt. szempontjából alapvetõ fontosságú, hogy az új rendszerben ne kerüljön rosszabb helyzetbe a jelenleginél. Szakértõk egybehangzó véleménye szerint, amennyiben sikerül kihasználni a piacnyitás által teremtett lehetõségeket - a hõszolgáltatási piacon történõ megjelenés ennek egyik elsõ jele -, az MVM Rt. jól is járhat a liberalizációval. Fontos volna azonban, hogy a közüzemi piac árai is fedezetet teremtsenek a közszolgáltatásban felmerülõ valamennyi költségre. Az uniós csatlakozást követõen ugyanis nem lesz mód állami támogatással kiegyenlíteni az antiinflációs politika hatásait. 17

20 Távközlés Az elmúlt évben folytatódott a távközlési fejlesztési projekt, amelynek ütemezését, és bizonyos mértékig a mûszaki tartalmat is módosítani kellett a világpiacon fellépett, elõre nem kalkulálható optikai szálhiány, és az ebbõl adódó beszerzési lehetõségek szûkülése, továbbá a jelentõs - több mint 100 százalékos - áremelkedés miatt. A hálózat fejlesztése mellett tavaly augusztusban a rendszereszközök szállítására meghirdetett pályázat is lezárult. Szinte minden jelentõs európai szállító jelentkezett, közülük az osztrák Kapsch ajánlata bizonyult árban és mûszaki tartalomban a legjobbnak. A szállítás a szerzõdéskötés után, szinte azonnal megkezdõdött. Ezzel együtt 2001 októbernovemberében Magyarországon mintahálózati mérések zajlottak. Megkezdõdtek a szerelési munkálatok az alállomásokon is. A távközlési fejlesztési programot egyrészt az tette szükségessé, hogy az MVM Rt. számára szükséges, speciális távközlési, kommunikációs feladatok megoldásának legegyszerûbb és legolcsóbb módja a saját hálózat kiépítése volt. Az alaphálózat védelme érdekében ugyanis szükség van olyan speciális összeköttetésekre, amelyek jó esetben évekig is kihasználatlanok, viszont adott esetben milliós károk elõzhetõk meg kiépítésükkel. Külsõ szolgáltató erre a feladatra nem, vagy csak igen magas költséggel vállalkozna. Ráadásul speciális biztonsági elvárásoknak is meg kell felelnie a hálózatnak, a távközlési fejlesztési projekt eredményeként például minden objektum legalább két pontból elérhetõ lesz. A távvezetékek úgynevezett védõvezetõi kínálták a lehetõséget az optikai kábellel történõ kiegészítésre. Ily módon tulajdonképpen korlátlan, digitális adatátviteli hálózat építhetõ ki, amely az MVM Rt., illetve a villamosenergia-szektor kommunikációs igényeinek kielégítésén túl jelentõs tartalékkal rendelkezik. A beruházás-sorozat eredményeként tehát egyrészt az ágazat számára korszerû távközlési hálózat áll rendelkezésre - amelynek jelentõsége különösen a piacnyitás után értékelõdik majd fel, szakértõk szerint ugyanis a liberalizáció megsokszorozza majd a kommunikációs igényeket -, másrészt a szabad kapacitások értékesítése új üzleti lehetõséget teremt az MVM Rt. számára. Az optikai hálózat építésén túl megkezdõdött a tárgyalás a magyarországi mobil szolgáltatókkal a távközlési antennáknak a távvezeték-oszlopokon történõ elhelyezésérõl. Ez megkönnyíti a kommunikációs társaságok dolgát olyan területeken, ahol környezetvédelmi okokból nincs lehetõség új antennatornyok építésére, az MVM Rt. számára pedig újabb üzleti lehetõséget teremt.

21 Hõszolgáltatás A kilencvenes évek közepén lezajlott energiaipari privatizációt megelõzõen az ország távhõszolgáltatásában meghatározó szerepe volt a villamosmûveknek a szenes fûtõerõmûvek tulajdonosaként. A jelenlegi szenes fûtõerõmûveket legkésõbb 2004-ig le kell állítani, a helyhatóságoknak addigra megoldást kell találniuk helyettesítésükre. Az MVM Rt. Igazgatóságának értékelése szerint az érintett települések jó része nem tudja kezelni ezt a problémát, a társaságnál viszont nemcsak a mûszaki ismeretek, de a beruházói és kivitelezõi kapacitások, valamint az üzemeltetési tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor az európai gyakorlatnak megfelelõen a kapcsolt villamosenergia-termelés várhatóan támogatást élvez. Mindezek alapján az Igazgatóság 2001 év elején elhatározta, hogy az új villamosenergia-törvény adta lehetõséggel élve, a cég visszatér a hõszolgáltatási piacra. Három önkormányzati pályázaton vett részt, ezek közül Kazincbarcikán és Tiszaújvárosban a második helyet szerezte meg, Miskolcon viszont elnyerte a megbízást a város távhõszolgáltatásának korszerûsítésére. A program két lépésben valósul meg. Elsõként három helyen egy 20, egy 4, és egy 1 megawatt villamos teljesítményû gázmotort állítanak munkába. Az elsõt 2002 novemberében, a második kettõt pedig 2003 márciusáig. Ezzel hozzávetõlegesen Miskolc város hõenergia-igényének mintegy 30 százaléka, elsõsorban a forróvíz-igény lesz biztosítható. A gázmotorokat az MVM Rt. saját beruházásban állítja üzembe, mûködtetésükre azonban az önkormányzati tulajdonban álló miskolci hõsszolgáltatóval projekttársaságot hoz létre, amelyben 75 százalékos többségi részesedése lesz az MVM Rt.-nek, és 25 százalékos érdekeltsége a hõszolgáltatónak. A program második fázisát már ez a vegyes vállalat hajtja végre. A teljes körû hõszolgáltatáshoz egy 100 megawattos villamos teljesítményû kombinált ciklusú erõmûvet építenek a borsodi megyeszékhelyen, amelynek a tervek szerint 2005 végén kell munkába állnia. A miskolci hõszolgáltatás korszerûsítésében, és majd az új rendszer mûködtetésében való részvétellel az MVM Rt.-nek 6 százalékos részesedése lesz az országos távhõpiacon. Ez a program is jó példa arra, hogy az MVM új üzleti területek felé is sikeresen tud nyitni, felhasználva az energetikában szerzett széleskörû tapasztalatait, és kihasználva a társaságcsoportban rejlõ lehetõségeket. 19

22 Informatika Az elmúlt évben folytatódtak a már megkezdett számítástechnikai fejlesztések, a strukturált hálózat bõvítése, szoftver- és hardver-beszerzések. Az elõzõ esztendõ informatikai fejlesztéseinek alapvetõ célja az üzleti folyamatokat támogató rendszer felállítása volt. Ezek a projektek nem elsõsorban az alkalmazás portfolió bõvítését célozták, inkább infrastruktúra-fejlesztésnek tekinthetõk. A fejlesztések során az informatikai rendszerek üzemeltetési biztonságának meghatározott szintre való emelése és annak egyenletes biztosítása állt a középpontban. Ugyanakkor olyan infrastruktúra kialakítása volt a cél, amely lehetõvé teszi társasági szinten az üzleti folyamatok informatikai támogatását üzletileg elfogadható erõforrás-felhasználással. Megtörtént az SAP vállalatirányítási rendszer verzióváltása, ami nemcsak az alaprendszer és a hozzáfejlesztett alkalmazások frissítését, hanem teljes hardver- és operációs rendszer cserét is jelentett. A frissítési program tervezésekor a távlati igényeket, így a piacnyitással összefüggõ feladatokat is figyelembe vették. Megkezdõdött az SAP banki terminálkapcsolat kialakítása. Ezzel együtt megtörtént az MVM belsõ informatikai rendszerének egységesítése, ami a társaság informatikai története egyik mérföldkövének tekinthetõ. Befejezõdött a dokumentumkezelõ rendszer bevezetésének elsõ fázisa, a dokumentumkezelõ modul használatbavétele korszerûsítette a társaság szerzõdés-nyilvántartását. Mindezek mellett megkezdõdött az informatikai struktúraváltás elõkészítése. Olyan szervezet kialakítása a cél, amely mérhetõ minõségû belsõ szolgáltatóként mûködik a jövõben, garantált szolgáltatást nyújt az MVM Rt. egyes divízióinak. Az informatikai rendszer Windows 2000 alapú egységesítése ennek a programnak az elsõ lépése volt. Ez utóbbi lépés ugyanakkor megteremtette a csoportmunka feltételeit, amely különösen a piacnyitás után válik kulcsfontosságúvá. Szakértõk szerint ugyanis a piacnyitást követõen a normál üzletmenet sokkal inkább projekt jellegû tevékenység lesz, amelynek során szükségszerû a különbözõ egységek együttmûködése. Ennek hatékonysága pedig részben az informatikai támogatáson is múlik.

23 Külkapcsolatok Az MVM Rt. széleskörû nemzetközi kapcsolatrendszert ápol, igyekszik minden olyan szervezetben biztosítani aktív részvételét, amelyek kapcsolódnak alaptevékenységéhez. A küszöbön álló uniós csatlakozás és árampiaci nyitás révén ezek a kapcsolatok egyre inkább felértékelõdnek. A társaság méreténél és tevékenységénél fogva a közösségi jogszabályváltozások, illetve az ágazati folyamatok alapvetõen befolyásolják mûködését, mozgásterét pedig érintik az EU csatlakozással összefüggõ jogharmonizációs lépések. A rövidesen Magyarországon is megváltozó piaci körülmények, az európai árampiachoz, és magához a közösséghez történõ csatlakozás szempontjából az Eurelectric tagság tûnik a legértékesebbnek. A brüsszeli szakmai érdekképviseleti szervezet bizottságaiban komoly létszámmal képviselteti magát az MVM, vagyis az egyes szakterületek is közvetlenül értesülnek a brüsszeli elképzelésekrõl, intézkedésekrõl, illetve közvetlenül szerezhetnek tapasztalatokat az eu-s érdekérvényesítés lehetõségeirõl. Ugyanakkor komoly sikerként könyvelhették el az MVM szakemberei, hogy 11 év intenzív szakmai és diplomáciai munkája után, tavaly az UCTE teljes jogú tagja lett Magyarország, a többi CENTREL-ország társaságában. A nyugat-európai villamosenergia-rendszerrel 1995 októberében történt az elsõ párhuzamos próbaüzem, s január 1-tõl voltak társult tagjai az UCTE-nek a visegrádi négyek, vagyis Csehország, Szlovákia, Lengyelország és hazánk. Az UCTE elsõsorban az úgynevezett szinkron terület és a szomszédos hálózatokkal való nagyfeszültségû hálózati kapcsolatok üzemeltetési szabályait koordinálja, folyamatosan értékeli az együttmûködõ rendszer megbízhatóságát, figyelemmel kíséri a szinkronterület kiterjesztését, összehangolja a rendszerirányítók közötti kölcsönös mûszaki és üzemi segítségnyújtást. A teljes jogú tagság elismerése a magyar villamosenergiarendszer mûködési színvonalának, és bizonyos garanciát jelent az üzleti partnerek számára. Az UCTE-tagság elnyerésétõl függetlenül továbbra is fontos a CENTREL-ben történõ részvétel. Ezt a szervezetet a visegrádi országok, kifejezetten az UCTE-tagság elõkészítésére hozták létre. Feladata elsõsorban az átviteli kapacitások hatékony kihasználása gazdasági, üzleti, mûszaki és szervezési feltételek megteremtésével, az áram-külkereskedelmet megkönnyítõ kölcsönös kisegítés, a tagországok rendszereinek megbízható párhuzamos üzemeltetése, illetve az átviteli hálózatok fejlesztése. Mindezek mellett a szervezet gondot fordít természetesen az eu-s jogalkotás nyomon követésére. Hasonlóan fontos a SUDEL, a délkelet-európai UCTE-tagországok szervezetének tagsága az MVM Rt. számára, illetve a részvétel az ETSO, az európai rendszerirányítók szövetségének munkájában. Ez utóbbi szervezet 1999-ben alakult az árampiaci nyitásról rendelkezõ EU direktíva értelmében, a nemzetközi villamosenergia-kereskedelem akadályainak elhárítása érdekében. A nemzetközi szervezetekben végzett munka mellett a társaság fontosnak tartja a kétoldalú kapcsolatok bõvítését. Az elmúlt évben ennek jegyében Szlovákiával, Horvátországgal, Szlovéniával, Ukrajnával és Romániával voltak felsõvezetõi megbeszélések az együttmûködés lehetõségeirõl, ezt követõen a horvát és szlovák partnerekkel több szakmai bizottság alakult. A regionális kapcsolatok, illetve a nemzetközi együttmûködés folyamatos bõvítése Magyarország számára azért is különösen fontos, mert geopolitikai helyzeténél fogva hazánk megkerülhetetlen az európai áramkereskedelemben, ami egyrészt feladatokat, másrészt komoly üzleti lehetõséget is jelent az MVM Rt. számára. 21

24 Környezetvédelem Az MVM Rt. az elmúlt évi minõségbiztosítási felülvizsgálat alkalmával megszerezte az ISO es, környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítását. Ezzel is jelezve, hogy a hazai villa-mosenergia-ipar meghatározó társaságaként, alapvetõ értékként ismeri el a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, annak gazdasági és társadalmi jelentõségét. Ennek szellemében többek között új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos fejlesztésével törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások minél hatékonyabb kihasználására, a környezeti terhelés mérséklésére. Vállalja, hogy nemcsak az érvényes jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségeknek tesz eleget, hanem elébe megy a hazai és a nemzetközi igényeknek. Ugyanakkor beruházásainak elõkészítése és tervezése során a leginkább zöld és a legmagasabb színvonalú technikát alkalmazva megfelel a helyi és a regionális környezetvédelmi elvárásoknak. Az elmúlt évben a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése mellett, folytatódott a transzformátoralapok zárttá tétele. Nyolc alállomáson, összesen 13 berendezés esetében végezték el a mûszaki rekonstrukcióval párhuzamosan ezt a munkát. A tavalyi félmilliárd forintos környezetvédelmi beruházási keretbõl 443 milliót fordítottak erre a célra. Folytatódott a kármentesítés is, a környezetvédelmi felügyelõségek határozatainak megfelelõen ben Zuglóban és Sajószögeden végezték el a szükséges beavatkozásokat. A gödi és a debreceni létesítményeknél talajvíz-figyelõ kutakat létesítettek, Litéren és Dunaújvárosban pedig megtörtént a talaj- és talajvízszennyezés felmérése, és a kockázatelemzés ben több, az alaphálózatokkal érintett nemzeti parki igazgatósággal önkéntes környezetvédelmi megállapodást kötött a társaság, amelynek célja az országos alaphálózati távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése során a környezet- és természetvédelmi szempontok betartása és betartatása. A hálózati létesítmények sajátossága, hogy azok élettartamát hosszú, legalább ötven éves idõszakra tervezik. Ez idõ alatt pedig a környezetvédelmi szabályok, szabványok, feltételek alapvetõen megváltozhatnak. Ezért folyamatos mûszaki fejlesztéssel biztosítani kell, hogy ezek a létesítmények mûködésük során mindig megfeleljenek a változó mûszaki, technikai és környezeti normáknak. Miután a hálózat egyes elemei, például a távvezetékek a biztonsági övezet miatt jelentõs területet foglalhatnak el, a hálózati munkák tervezése és végzése során körültekintõen szükséges egyeztetni a helyi környezetvédelmi hatósággal, és arra kell törekedni, hogy minél kevésbé zavarja a munkavégzés a természet nyugalmát. A Magyarország területén mûködõ kilenc nemzeti park közül nyolccal készül ilyen megállapodást kötni a társaság.

25 Megkezdõdött az alállomások olajat tartalmazó berendezéseiben lévõ olajtöltetek PCB-tartalmának felmérése. Az uniós szabályozás szerint 2010-ig ki kell vonni az említett, súlyosan környezetszennyezõ adalékanyagot a transzformátorok hûtésére használt olajból. A hosszú távú PCB-mentesítés egyrészt új készülékek beszerzését jelenti, másrészt a jelenlegiekbõl kikerülõ veszélyes hulladék ártalmatlanítását. Az MVM Rt ben Környezetvédelmi Klubot alapított, amelynek elsõ ülését az EU magyarországi nagykövete, Michael Lake nyitotta meg. A társaság kétmillió forinttal járult hozzá a Környezetvédelmi Világnap eseményeihez, és pályázati úton 17 településen tette lehetõvé az épített környezet értékeinek esti kivilágítását. 23

26 Minõségügy Az MVM Rt. tavaly újabb három évre megszerezte az ISO 9001-es minõségbiztosítási rendszer szerinti tanúsítást, ráadásul ezzel együtt sikeresen bevezette az ISO es környezetközpontú irányítási rendszert. Mindez olyan idõszakban történt, amikor a társaság gyakorlatilag folyamatos átalakuláson ment, illetve megy át, vagyis a minõségbiztosítási és környezetközpontú irányítási rendszert folyamatosan aktualizálni kellett, és kell a jövõben is. Ugyanakkor az átalakulás remek alkalmat kínált, hogy elkezdõdjön az üzleti kiválóság modell szerinti minõsítés, illetve mûködés elõkészítése. Ilyen körülmények között ugyanis nem egy régen bejáratott rendszert és szervezetet kell áthangolni, hanem az új modellbe eleve beépíthetõk az új elvek és elvárások. Így a kettõs audit mellett az elmúlt esztendõ második felében startolt a társasági önértékelési program, amely elõfeltétele, hogy néhány év múlva a társaság sikeresen aspirálhasson az Európai Minõségi Díjra. Az önértékelési program lényege, hogy belsõ és külsõ szakértõk bevonásával az MVM Rt. áttekintse mûködési folyamatait, s megjelölje, illetve kialakítsa azokat a mérési, ellenõrzési pontokat és értékelési mód-szereket, amelyek szükségesek az európai üzleti kiválóság modell szerinti mûködéshez. A programban tíz témacsoportot jelölt ki a Minõségügyi és Környezetvédelmi Kollégium. Így önállóan vizsgálják a vezetés, a stratégia és politika, a munkatársak és a velük kapcsolatos események, a partnerkapcsolatok és erõforrások, a folyamatok, a vevõkkel kap-csolatos eredmények, a társadalmi hatással kapcsolatos eredmények, a meghatározó teljesítménymutatók, az informatika kérdéseit, s mindezek mellett egy önálló koordinációs csoport is alakult. A program végrehajtása során a kollégium döntése értelmében tekintettel kell lenni arra, hogy az önértékelési folyamat igazodjon az integrált minõségügyi és környezetirányítási rendszerhez, az önértékelés alapját ezek mérési és értékelési pontjai adják. Ugyanakkor a rendszer igazodjon az MVM Rt. mindenkori szervezeti, mûködési sajátosságaihoz, számviteli és kontrolling rendszeréhez, számítógépes adatbázisához, kommunikációs csatornáihoz. A számítógépes hálózat lehetõségeit kihasználva az önértékelés során olyan értékelési rendszert kell alkalmazni, amely lehetõvé teszi, hogy a cég valamennyi alkal-mazottja leadja szavazatát. Az internet adta lehetõségek alkalmazásával meg kell teremteni a külsõ érdekeltek, hatóságok és partnerek célirányos szavazatainak leadására is a lehetõséget. Ezzel együtt a vezetõk és a minõség- és környezetközpontú irányítási rendszer tisztségviselõi részére biztosítani kell a rendszer teljes körû áttekintésének lehetõségét.

27 Humánpolitika Az új villamosenergia-törvény végrehajtásával, a piacnyitásra való felkészüléssel összefüggésben már az elmúlt évben is több humánpolitikai feladat adódott az MVM Rt.-ben. Számos területen meg kellett, illetve meg kell teremteni a személyi feltételeit több új feladatnak is, ugyanakkor pótolni kellett a MAVIR Rt. önállósulásával távozott szakembereket. Elsõsorban a kereskedelmi, környezetvédelmi és minõségbiztosítási területek létszámigénye nõtt, s fog nõni a következõkben is. Az MVM Rt. alkalmazottainak átlagéletkora 47 év, vagyis mindenképp szükségszerû a fiatalítás. Továbbra is fontos a pályakezdõ diplomás szakemberek toborzása, a felsõfokú végzettségûek aránya jelenleg 54 százalék. A humánpolitikának továbbra is egyik legfontosabb feladata a jól képzett, megfelelõ iparági gyakorlattal renedelkezõ szakemberek megtartása. Ezt szolgálja például a dinamikus képzési rendszer. Továbbra is kiemelt fontosságú a nyelvi képzés. Az MVM Rt. nemcsak ösztöndíjasait támogatja a diploma megszerzésében, de a másoddiplomához is igyekszik hozzásegíteni. Önkéntes alapon az MBA képzésre is lehetõséget ad a társaság. A keresetgazdálkodást - mint közvetlen irányítási befolyással rendelkezõ tulajdonos - az ÁPV Rt. határozza meg. A február 17-én létrejött 2001 évi villamosenergia-ipari középszintû bér- és szociális megállapodás egy feltételezett inflációs százalékhoz képest 2,75 százalékos reálkereset növekedést tett lehetõvé. A decemberi felülvizsgálat alapján végülis az ÁPV Rt. 12,15 százalékos keresetfejlesztést engedélyezett. 25

28 A biztos havi bér mellett a társaság által nyújtott szociális ellátás is komoly vonzerõt jelenthet. Az ingyenes üzem-egészségügyi szolgáltatás mellett több szakorvosi ellátás is térítésmentesen áll a dolgozók rendelkezésére. Továbbra is létezik az a évi 220 ezer forintos keret, amelynek felhasználásáról a dolgozó szabadon dönthet, fordíthatja ezt egészségügyi vagy nyugdíjpénztári, lakástakarékpénztári befizetésre, a társaság által esetleg nem támogatott képzés finanszírozására, közlekedési költségek kiegészítésére. Az MVM Rt. emellett 2001-ben havi fix összeget fizet be alkalmazottai után az iparági egészségbiztosítási pénztárba és az önkéntes nyugdíjpénztárba. A szociális juttatások közül nem hiányzik az üdültetés sem, a horvátországi Rovinjban, illetve Siófokon saját üdülõt tart fenn, és a fõvárosi Kék Duna Csónakház is alkalmas erre a célra. Ez utóbbi céges továbbképzéseknek, például hétvégi intenzív nyelvtanfolyamoknak, szakmai konferenciáknak is helyet ad.

29 Kommunikáció Az MVM Rt. belsõ és külsõ kommunikációs tevékenységével kapcsolatosan az Igazgatóság azt az elvárást fogalmazta meg, hogy hatékonyan támassza alá a cég általános célkitûzéseit, kereskedelmi stratégiáját, s rugalmasan alkalmazkodjon a piacnyitás elõtt várhatóan gyorsan változó körülményekhez. A kommunikációnak aktív szerepet kellett, s kell a jövõben is vállalnia a társaság új vállalkozásainak, befektetéseinek sikeres megvalósításában, illetve a humánpolitikai célok elérésében ben mindezek jegyében megtörtént az arculatváltás, amely meghatározó és megkülönböztetett jelenlétet tükröz. A váltás részben felkészülésül szolgál arra az idõszakra, amikor kezelni kell az új versenypiaci körülmények által támasztott feladatokat. Így többek között a piacnyitás következtében várható iparági átrendezõdésbõl, az MVM helyének és súlyának megváltozásából adódóan az erõs nemzeti közszolgáltató képének megerõsítését. Emellett szolgálnia kell a csoport-irányítás új modelljét, a versenypiaci kereskedelemben való részvételt, az olyan új területeken való megjelenést, mint például a távhõszolgáltatás, a távközlés és az erõmûlétesítés. A formálódó marketingkommunikáció területén az a legfontosabb, hogy a leendõ holdinghoz elválaszthatatlanul kötõdõ márkát hozzunk létre, amely alapján félreismerhetetlenül azonosítani lehet az MVM-et belföldön és külföldön egyaránt és tükrözi a társaságcsoport erõsségeit. Fontos eleme volt, s egyre inkább azzá válik a vállalati kommunikációnak az on-line megjelenés, amely ugyancsak 2001-ben alakult át. Nemcsak a villamosenergia-iparban, de általában a különbözõ szervezetek egymás közötti kommunikációjában is viharos gyorsasággal terjednek a webes megoldások. Az MVM web-kommunikációs stratégiájának készítésekor igyekezett elkerülni azt a hibát, hogy a technikai megoldások megelõzzék azok alkalmazásának elméletét. A társaság on-line stratégiája túlmutat az információszolgáltatáson, s tulajdonképpen egy XXI. századi vállalatirányítási eszközként kívánja használni a virtuális valóságot. A társaság-imázs hangsúlyos jegyeivé váltak a környezettudatos szemlélet és tevékenység, a minõségbiztosított és környezetirányítási szempontokat követõ irányítás, a jelentõs társadalmi szerepvállalás, illetve a határozott irányultságú támogatói szerep a minõségi kultúra, az értékõrzés és a sport területén. Mindezek mellett fontos az MVM-csoporthoz tartozásnak, mint az egyén és a társaságok számára jelentõs értéknek a megjelenítése. A 2001-ben elvégzett helyzetelemzés során kiderült, hogy a cég ismertsége jelentõsen javult az elõzõen végzett közvélemény-kutatás óta. Ennek mértéke megfelel egy közvetlen vevõi kapcsolatokkal egyelõre nem rendelkezõ társaságnak. Bizonyos hiányok azonban felfedezhetõk az MVM tevékenységével kapcsolatos ismereteket illetõen. Ebbõl eredõen a kommunikációs tevékenységnek már az elmúlt évben, és a jövõben is az egyik legfontosabb feladata a társaságcsoport tevékenységének, törekvéseinek és érdekeinek határozott, a cég feladatkörének, illetve jelenlegi és várható szerepének megfelelõen minél szélesebb körben történõ megismertetése. 27

30 Társadalmi szerepvállalás A társaság támogatási politikájának alapelveként fogalmazta meg, hogy a szponzorálás során mindenkor érvényesüljön az MVM Rt.-nek a magyar gazdasági életben betöltött súlya, a társadalomért, a környezetért érzett felelõsségvállalása, a szociális problémák iránti érzékenysége. Állami tulajdonú vállalatként ugyanakkor nagyságrendjében legyen visszafogott, mértéktartó. Sikerként könyvelhetõ el, hogy 2001-ben a támogatási folyamatban megfordult az elõzõ években mutatkozó tendencia és a soron kívüli támogatások helyett az elõre tervezhetõ, a kommunikációs stratégiába szervesen illeszkedõ, hosszabb távra kötött szerzõdések kerültek elõtérbe. Az elmúlt évben a korábbinál nagyobb szerepet kapott a szponzorálási bizottság, amely az elõzõ évekhez hasonlóan, az MVM Igazgatóság által jóváhagyott, a kommunikációs terv részét képezõ támogatási stratégia alapján bírálta el a beérkezõ kérelmeket, a hosszabb távra szóló együttmûködési szerzõdéseket. A évi támogatási tevékenység során a cég folyamatosan tekintettel volt arra, hogy az MVM Rt.-nek jó állampolgárként, súlyával egyezõen olyan társadalmi célokat is támogatnia kell, amelyek hatásai csupán hosszú távon érezhetõek a társadalomban. Így fontos szempont volt a támogatások odaítélésében a tudásalapú társadalom fejlõdésének elõmozdítása, a felsõoktatás támogatásában való fokozott részvétel, az aktív felelõsségvállalás nemcsak a saját dolgozókért, hanem a hátrányos anyagi helyzetû társadalmi csoportoknál a cégcsoport profiljához kapcsolható területeken; a közösségekért dolgozó alapítványok munkájában és támogatásában való részvétel, a civil társadalom fejlõdésének támogatása, együttmûködés a non-profit szervezetekkel. Ide sorolható az eseti szerepvállalás egyedi nehézségek legyõzésében, a természeti katasztrófák vagy veszélyhelyzetekben való aktív személyes és anyagi támogatás, a kulturális örökség ápolásában való részvétel, s végül, de nem utolsó sorban a belsõ közvélemény meggyõzése a fenti tevékenységek elfogadására.