ÉVES JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

Átírás

1 ÉVES JELENTÉS 2002 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

2

3 ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt. összefoglalója a év tevékenységeirõl MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.

4 Tartalom ÉVES JELENTÉS 2002 AZ MVM R T. GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI E L N Ö K I K Ö S Z Ö N T Õ V E Z É R I G A Z G A T Ó I K Ö S Z Ö N T Õ A Z I G A Z G A T Ó S Á G T A G J A I A Z I G A Z G A T Ó S Á G J E L E N T É S E A É V I G A Z D Á L K O D Á S R Ó L AZ MVM R T. SZERVEZETI SÉMÁJA AZ MVM R T. MÛKÖDÉSE AZ MVM R T. MENEDZSMENTJE AZ MVM RT. FELKÉSZÜLÉSE A PIACNYITÁSRA A T E V É K E N Y S É G E K É R T É K E L É S E Kereskedelem Hálózat / Átvitel Rendszerirányítás Termelés Távközlés Új üzleti irányok Környezetvédelem, minõségügy, irányítási politika Külkapcsolatok Humánpolitika Kommunikáció MI TÖRTÉNT BAN A KÖZGYÛLÉS IDÕPONTJÁIG? MIT TERVEZÜNK BAN? A F E L Ü G Y E L Õ BIZOTTSÁG T A G J A I A F E L Ü G Y E L Õ BIZOTTSÁG J E L E N T É S E F Ü G G E T L E N K Ö N Y V V I Z S G Á L Ó I J E L E N T É S K Ö Z G Y Û L É S I H A T Á R O Z A T AZ MVM R T. TEVÉKENYSÉGE A SZÁMOK TÜKRÉBEN

5 Az MVM Rt. gazdálkodási mutatói Megnevezés Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia, GWh Az áramszolgáltatóknak értékesített villamos energia, GWh Import*, GWh Export*, GWh Szaldó, GWh Pénzügyi mûveletek eredménye, millió Ft Fejlesztésekre fordított összeg, millió Ft Bevételek, millió Ft Költségek és ráfordítások, millió Ft Adózás elõtti eredmény, millió Ft Az MVM Rt. mérlegfõösszege, millió Ft Létszám *A megadott értékek nem tartalmazzák a természetes csere keretében zajló villamosenergia-forgalmat. 3

6 Elnöki köszöntõ ÉVES JELENTÉS 2002 Ismét új korszakot zárt és kezdett 2002-ben a magyar villamosenergia-ipar és ezen belül az MVM Rt. Úgy tûnik, a villamosenergia-rendszerben is lezárult a szolgáltatók szabályozott egyeduralma január elsejével megnyílt a versenypiac és az 1996 óta mûködõ modell helyébe új - az EU csatlakozásunknak is megfelelõ - lépett. Az elõttünk álló feladatok még akkor is embert próbálóak lettek volna, ha nem jelentõs hátránnyal kell hozzálátnunk, de önfinanszírozásunk már 2001-ben megszûnt. Villamosenergia-kereskedelmünk - tehát fõ tevékenységünk - árrése negatívvá vált. Az év közepén jelentõs veszteség és növekvõ hitelállomány mellett kellett folytatni (sok tekintetben megkezdeni) felkészülésünket az új korszakra. Visszatekintve 2002-re, talán az lehet a legfontosabb emlékünk, hogy a legnehezebb idõkben is hittel és erõvel tudtunk dolgozni, építeni jövõnket, megõrizni a rendszermûködés biztonságát, eleget tenni legfõbb feladatunknak, fogyasztóink zavartalan ellátásának. Az elmúlt esztendõ nagy érdeme, hogy a legnehezebb helyzetben is sikerrel helytálltunk - fejlesztéseink folytatódtak, a piacnyitásra felkészültünk, fogyasztóinkat biztonsággal és jó minõségben láttuk el, kapcsolatainkat, szakgárdánkat megõriztük - eredményes lépéseket tettünk önfinanszírozásunk, gazdálkodásunk feltételei, tehát jövõnk érdekében. Az MVM Rt. élet- és mûködésképtelen a magyar villamosenergia-rendszer, a vertikum szereplõi, évtizedek alatt megedzett, hozzáértõ szakgárdája és a Fogyasztók eredményes szolgálata nélkül. Ezért kell a nehezen elért szakmai, partneri és társadalmi bizalmat megõrizni és erõsíteni. Ehhez mindig új fákat kell ültetnünk, nem léphetünk vissza, elõre kell menekülnünk. Ezt tesszük most is. Megkezdtük az új helyzetnek, környezetnek, korszaknak megfelelõ stratégia kimunkálását, melynek fõ céljai és elvei: fogyasztóink szolgálata mindent megelõzõ prioritást élvez; helytállás egy teljesen nyitott versenypiacon; önfinanszírozó mûködés és megfelelõ gazdasági erõ szolgáltatásaink és fogyasztóink ellátásbiztonságának fejlesztéséhez; megújulva megtartani piacvezetõ szerepünket a villamosenergia-rendszerben. Célunk tehát, hogy a közüzemi szolgáltatás felelõseként, az alaphálózat üzemeltetõjeként, áramnagykereskedõként megfeleljünk mindazoknak a követelményeknek, amelyek a magyar gazdaság, a rendszerirányítás, vevõink és fogyasztóink érdekeinek maradéktalan kiszolgáltatásához szükségesek. Feladataink megoldása nem nélkülözheti munkatársaink hozzáértését, jövõbe vetett hitét és a partnereinkkel folytatott, kölcsönösen elõnyös, hosszú távon is megbízható együttmûködést. Lengyel Gyula az MVM Rt. Igazgatóságának elnöke

7 Vezérigazgatói köszöntõ ÉVES JELENTÉS 2002 A Magyar Villamos Mûvek Rt. számára a év a Villamos Energia Törvénynek megfelelõen a villamosenergia-piac megnyitására való felkészülés éve volt, miközben változatlan alapfeladatunknak tekintettük a fogyasztók biztonságos villamosenergia-ellátását. A vállalat 2002-ben is kedvezõtlen gazdasági körülmények között volt kénytelen mûködni, a hatósági villamosenergia-árak továbbra sem biztosították a gazdaságos mûködés feltételeit. Az MVM Rt. vezetésének a mûködési költségek visszafogására tett intézkedései csak kis mértékben tudták a társaság veszteségét csökkenteni. A Társaság mûködõképességének fenntartása érdekében a beruházások visszafogására és jelentõs hitelfelvételekre kényszerültünk. Az MVM hosszú távú terveinek megvalósításáról a körülmények ellenére sem mondtunk le. A törvény által január 1-én életbelépõ regulációs rendnek megfelelõen jelentõs szervezeti változásokat hajtottunk végre. Az engedélyesi tevékenységeknek megfelelõen létrejött a Közüzemi Nagykereskedelmi és az Átviteli Üzletág. A Közüzemi Nagykereskedelemben új, korszerû szervezeti egységet hoztunk létre, ahol elkülönül a közvetlen kereskedéssel, a szerzõdéses rendszerrel (front office) és a kiszolgálással foglalkozó (back office) funkció. Leválasztottuk, és MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. néven önálló társaságba szerveztük a versenypiaci kereskedelmet. Az Átviteli Üzletág kialakítása lehetõvé teszi, hogy az átviteli engedélyesi tevékenység a piaci viszonyok között is az MVM meghatározó és nyereséges tevékenysége legyen. A törvényi szabályozásnak megfelelõen 2002-ben átadtuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. részvényeit. Az MVM Rt. készül az Európai Uniós csatlakozásra, a villamosenergia-piac megnyitására és az új kihívásokra. Ezért 2002-ben megkezdtük a felkészítést arra, hogy az MVM a következõ idõszakban is meghatározó szerepet töltsön be a hazai árampiacon. Az új szabályozói környezet eleji életbe lépése és a Közgyûlés közötti idõszakban megállapíthattuk, hogy az új mûködési rend számos ellentmondással, problémával terhelt, melynek felsorolása sok esetben csak a rendszerben együttmûködõ szervezeteknek a jogszabályi és szerzõdéses kötelezettségeken túlmenõ, felelõs szakmai együttmûködése tett lehetõvé. Fontosnak tartjuk, hogy a 2003-as év során a tapasztalatok alapján a mûködési környezet korrekciója történjen meg. Ez nemcsak az MVM, hanem az egész villamosenergia-ipar, végsõ soron valamennyi fogyasztó érdeke is. Pál László az MVM Rt. vezérigazgatója 5

8 Az Igazgatóság tagjai ÉVES JELENTÉS december 31. LENGYEL GYULA elnök PÁL LÁSZLÓ DR. BARÁTH CSABA JENDROLOVICSNÉ HEGEDÛS ÉVA DR. KOCSIS ISTVÁN KOVÁCS TAMÁS TAVASZI ZSOLT DR. VIRÁG MIKLÓS DR. VOSZKA ÉVA WIEGAND GYÕZÕ DR. VÁGI MÁRTON

9 Az Igazgatóság jelentése a Az Igazgatóság évi jelentése gazdálkodásról A Magyar Villamos Mûvek Rt évben veszteséges üzleti évet zárt. A társaság üzemi vesztesége meghaladja a 38 Mrd Ft-ot, évi mérleg szerinti eredménye a tervezett -33,6 Mrd Ft-tal szemben, a veszteségcsökkentõ intézkedések hatására -30,8 Mrd Ft-ra alakult. A évtõl kezdõdõen a kormányzat az MVM Rt.-tõl az árszabályozáson keresztül jelentõs ártömeget vont el. A kiesõ bevételek egy részét 2001-ben a költségvetésbõl juttatott 32 Mrd Ft-os kompenzáció részlegesen, - nem teljes körûen - pótolta ben azonban a januári árszabályozás során az elõzõ évinél is nagyobb, 42,2 Mrd Ft-os kormányzati elvonás történt. A hiányzó ártömeget - ami az elõzetes számításoknak megfelelõen év végére mintegy 73 Mrd Ft - a kormányzat semmilyen formában nem kompenzálta. Így az árrendszer torzulásából eredõ negatív hatások teljes egészében lecsapódtak a társaság eredményében. A évi üzleti terv 50 Mrd Ft állami juttatással számolt, amirõl késõbb bebizonyosodott, hogy fedezetére nincs meg a költségvetési forrás. Ez a juttatás az árrendszeren keresztül történt elvonás hatásainak ellensúlyozása és az elõzõ ( ) árciklusban felhalmozott ÁKD követelés rendezése mellett nullszaldós üzemi eredmény elérését tette volna lehetõvé. Az állami támogatás elmaradása miatt (bár az ÁKD követelés rendezése nem történt meg) a társaság 38,7 Mrd Ft-os üzemi veszteséget realizált 2002-ben. Az MVM Rt. a kiesõ árbevétel és az elmaradó állami támogatás ellensúlyozására csak igen korlátozott mozgástérrel rendelkezett, mivel a villamosenergia-kereskedelmi tevékenység árait részben hatósági szabályozás, részben hosszú távú szerzõdések rögzítik, a mûködési költségeken belül pedig meghatározó a fix költségelemek (pl. amortizáció) szerepe. Pénzügyi tevékenységünk eredménye döntõen a befektetések után realizált 6,1 Mrd Ft osztalék, valamint a december 31-ig felhalmozódott ÁKD követelésünk után elszámolt - de nem realizált - kamat eredményeképpen 7,5 Mrd Ft, így az elõzõ évek módosításait is figyelembe vevõ mérleg szerinti veszteségünk 31,3 Mrd Ft. A társaság vezetése az év során elsõsorban a keletkezõ mûködési veszteség finanszírozására, a fizetõképesség fenntartására koncentrált. Ennek érdekében az alábbi intézkedések történtek: A beruházások visszafogása révén mérséklõdött a finanszírozási szükséglet; Az erõmûvekkel a fizetési feltételek módosítására vonatkozó megállapodások csökkentették a társaság hóközi többlet finanszírozási igényét; A finanszírozó bankokkal sikerült megegyezni a rendelkezésre álló forgóeszköz hitelkeretek bõvítésérõl. Mindezen intézkedések révén lehetõvé vált a rendkívüli méretû veszteség ellenére a társaság fizetõképességének folyamatos fenntartása. A társaság romló pénzügyi helyzete miatt veszélybe került egyes hosszú lejáratú beruházási kölcsönökhöz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítése. A kormány 1195/2002. (XI. 16.) sz. határozata lehetõvé tette az MVM Rt.-nek, hogy 10 Mrd Ft keretösszegig állami garanciavállalás mellett vegyen fel 5 éves futamidejû kölcsönt. Ennek révén biztosítható az említett hosszú lejáratú kölcsönök I. negyedévében történõ refinanszírozása. A kedvezõtlen gazdasági környezet ellenére a társaság az év során fokozatosan felkészült az új Villamos Energia Törvény január 1-jei életbe lépése által megkívánt átalakulásokra, szervezetének korszerûsítésére, elvégezte az új mûködési engedélyek megszerzésével járó feladatokat és intenzíven részt vett az új villamos energia törvényhez kapcsolódó alacsonyabb szintû jogszabályok elõkészítésében. Összefoglalva megállapítható, hogy a társaság évi gazdálkodását rendkívüli nehézségek között folytatta, és bár az árrendszer torzulásai miatt folyamatos válságkezelésre kényszerült, jelentõs erõfeszítéseket tett a villamosenergia-piac részleges liberalizálását követõ új piaci viszonyok támasztotta kihívásoknak való megfelelés érdekében. 7

10 Az MVM Rt. szervezeti sémája december 31.

11 Az MVM Rt. mûködése Az Igazgatóság munkáját az Igazgatóság elnöke által irányított titkárság (az Igazgatóság Titkársága) segíti. A társaság munkaszervezetét a vezérigazgató irányítja. A munkaszervezet hierarchikusan öt vezetési szintre oszlik: vezérigazgató általános vezérigazgató-helyettes igazgatók fõmérnökök, fõosztályvezetõk fõmérnök-helyettes, osztályvezetõk Szervezeti fõegységnek minõsülnek a Vezérigazgató -, az Általános vezérigazgató-helyettes -, és valamennyi Igazgatóság. A vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Általános vezérigazgató-helyettes Kereskedelmi Igazgatóság Vagyongazdálkodási Igazgatóság Stratégiai Igazgatóság Gazdasági Igazgatóság Biztonsági Igazgatóság Jogi és Igazgatási Osztály Humán Erõforrás Osztály Belsõ Ellenõrzési Osztály Kommunikációs Osztály 9

12 Az MVM Rt. menedzsmentje december Vezérigazgató PÁL LÁSZLÓ A vezérigazgató a társaság vezetését az Alapító Okiratban, az Igazgatóság Ügyrendjében, továbbá a közgyûlési és igazgatósági határozatokban megfogalmazott keretek között látja el. Elõterjesztéseket tesz a társaság közgyûlésére és igazgatósági ülésekre, illetve végrehajtatja a jogszabályokban, hatósági elõírásokban, közgyûlési és igazgatósági határozatokban foglaltakat, irányítja és ellenõrzi a villamos energia törvényben és a társaság mûködési engedélyében elõírt kötelezettségek teljesítését. A vezérigazgató kiemelt figyelmet fordít a társaság stratégiájának kidolgozására, és irányítja a társaság versenypiaci mûködésére történõ felkészülését. Közvetlen felügyelete alá tartozik a jogi és igazgatási terület, a humánpolitika, a belsõ ellenõrzés és a kommunikáció Biztonsági Igazgató SOMOGYI TAMÁS A biztonsági igazgató irányítja a társaság munka-, baleset-, és tûzvédelmi tevékenységét, felügyeli a titokvédelem feladatait, és felelõs az informatikai biztonsági szabályok betartásáért. A biztonsági terület vezetõje koordinálja az MVM irányítású társaságok biztonsági tevékenységét, és kapcsolatot tart a szakterület tevékenységét szabályozó országos hatóságokkal. 1.2 Kereskedelmi Igazgató DR. GERSE KÁROLY Az igazgató feladata az ellátás biztosítása érdekében a villamos energia kereskedelmi (hazai és export-import) szerzõdések rendszerének mûködtetése, ehhez kapcsolódóan az erõmûvi kapacitás-tervezés, valamint a 2002 év folyamán a rendszerirányítási feladatok ellátásának felügyelete. Kiemelt szerepe van az MVM piacnyitásra történõ felkészülésében. A kereskedelmi igazgatóság szervezetének keretében zajlik a versenypiaci fogyasztók ellátására történõ felkészülés is.

13 1.3 Vagyongazdálkodási igazgató HOLLÓ VILMOS A vagyongazdálkodás keretében az igazgatóság koordinálja az alaphálózat üzemeltetési, karbantartási és fejlesztési feladatait, valamint az MVM tulajdonú erõmûvek esetében irányítja az üzemeltetést és a karbantartást. Az igazgatóság készíti el az MVM fejlesztési tervét, felügyeli az atomerõmû engedélyesi, tulajdonosi és üzemviteli feladatainak elvégzését. Ehhez a szakterülethez tartozik az MVM portfolióba tartozó társaságok felügyelete, és az új üzleti területek felkutatása is. 1.4 Stratégiai igazgató DR. DALICSEK ISTVÁN A stratégiai igazgatóság elsõdleges feladata, hogy a tulajdonosi elvárásokat is figyelembe véve megfogalmazza a társaság jövõképét és célkitûzéseit, kidolgozza a társaság stratégiáját és gondoskodjon a részstratégiák összhangjáról. A stratégiai igazgató felügyeli az MVM távközlési és informatikai tevékenységét, valamint ellátja a nemzetközi kapcsolatok felügyeletét is. Az igazgatóság keretén belül mûködik a társaság minõségügyi, illetve környezetvédelmi feladatait koordináló szervezet, valamint a regulációs kérdésekkel foglalkozó Szabályozási Koordinációs Osztály is Gazdasági Igazgató DARIDA ERZSÉBET A Gazdasági Igazgatóság látja el a társaság üzleti tervezését, végzi a társaság pénzügyi és számviteli tevékenységét. Az Igazgatóság készíti a társaság, illetve az MVM csoport konszolidált beszámolóját. A szakterület ellátja a társaság szervezetén belül, illetve konszolidáltan a társaságcsoporton belül az EU-direktíváknak megfelelõ üzletági elkülönítést is lehetõvé tevõ vezetõi számvitelt, elvégzi a hatékonysági és jövedelmezõségi elvárások teljesítésének értékelését. 11

14

15 Az MVM Rt. felkészülése a piacnyitásra Az MVM Rt. számára a versenypiaci nyitásra történõ felkészülés az Európai Unió 96/92 EC direktívájának megjelenésével kezdõdött, még elején. Mivel ismert volt Magyarország csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz, az irányelvben foglaltak értelmezése és a jövõbeli intézkedések során történõ figyelembe vétele elengedhetetlen volt. Meghatározó jelentõségû feladat volt az új villamos energia törvény (VET) elõkészítése. A törvénnyel szemben minimális elvárás volt, hogy a majdani versenypiac mûködésének körülményeit legalább nagyvonalakban rögzítse. A törvény-tervezet elsõ alkalommal a parlament általános vitája után visszavonásra került. Ennek oka a széles társadalmi körben megnyilvánuló aggodalmak, a megfogalmazás bizonytalanságai voltak. Végül az új villamos energia törvényt decemberében hagyta jóvá a magyar parlament (CX. sz. törvény). A törvény alapvetõen kerettörvény jellegû. Ennek következménye, hogy 7 kormányrendelet és 16 miniszteri rendelet kiadása, valamint több szabályzat és engedélykérelem elfogadása volt szükséges a törvény mûködéséhez. Ezek kidolgozása a törvény elfogadását követõen 2002-ben történt meg. Az új típusú villamos energia ellátási rendszerre történõ átállás jelentõs technikai, informatikai fejlesztéseket tett szükségessé. Tulajdonképpen a közelmúltban lezárult ÜRIK program is a versenypiaci modell mûködését támogatja. Ennek kiegészítése hatékonyan segítette a piaci mûködés beindítását. Egyéb lényeges fejlesztések a következõk voltak: Az ETRM (Energy Trade and Risk Management) rendszer egy számítógépes informatikai struktúra, mely nagy tömegû, az egyes kereskedelmi kontraktusokhoz kapcsolódó adathalmazt tud kezelni. Hosszú távon képes biztosítani a közüzemi kereskedelemmel kapcsolatos tervezési, menetrend készítési és azok elszámolására, értékelésére vonatkozó adatok kezelését. A rendszer üzembe helyezése megtörtént, az ezzel kapcsolatos oktatást követõen az adatokkal való feltöltése megkezdõdött és terveink szerint június 30-ig teljes átadása megtörténik. 13

16 Az MVM Rt. felkészülése a piacnyitásra ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt. fölös kapacitásainak értékesítésére szolgáló aukciós rendszer megtervezése megkezdõdött. Ennek során nem csak az eljárás kerül kidolgozásra, hanem az aukció során felajánlott termékek meghatározásának módja is rögzítésre kerül. Az eljárásrendet a MEH hagyja jóvá. Ugyancsak a fölös kapacitások és a hozzájuk kapcsolódó energia mennyiségek értékesítésére, a versenypiac likviditásának növelésére szolgál az MVM Rt. által kialakított elektronikus kereskedõ eszköz: az MVM Piactér. Reményeink szerint a versenypiaci szereplõk között ez a kereskedési forma népszerû lesz mind az eladni, mind a vásárolni szándékozók körében. A rendszer installálása és a partnereknek történõ bemutatása megtörtént. A versenypiaci mûködésnek alapvetõ fontosságú eleme a mérõrendszer által foganatosított leolvasások rendszere. Jelenleg a mérési-elszámolási intervallum 30 perc, mely elõreláthatóan 15 percre módosul. A jövõben minden tervezési, elszámolási, értékelési folyamatnak ez az alapegysége. Az elszámolási-mérési intervallumokra meghatározott energia menynyiségekhez minden piaci szereplõnek hozzáférést kell biztosítani. Erre szolgál a MAVIR Rt. adatgyûjtõ adattárház rendszere (NIP). A versenypiaci mûködésre történõ felkészülés keretében az MVM Rt. átalakította a Kereskedelmi Igazgatóság szervezetét. Az Igazgatóság határozatával olyan szervezetet alakított ki, mely a nemzetközi tapasztalatok alapján, figyelembe véve a hazai sajátosságokat is, két fõosztályra tagozódik, mely megfelel a front-office -nak ill. a back-office -nak. Az elsõ szervezet közvetlenül a kereskedelemmel, kereskedelmi partnerekkel foglalkozik, míg a második szervezet háttér szolgáltatást nyújtva elszámoló, értékelõ tevékenységet folytat.

17 Tevékenységek értékelése K e r e s k e d e l e m A magyar villamosenergia-rendszer igénye a megelõzõ évhez viszonyítva több mint 1 százalékkal nõtt, fõleg a hidegebb téli idõjárásnak, és az egyre nagyobb kapacitást lekötõ nyári légkondicionálásnak köszönhetõen. Az MVM Rt. áramszolgáltatóknak történõ értékesítésbõl származó árbevétele több, mint 361 milliárd forint volt. Az összesen 34.7 terrawattóra értékesített mennyiség 1.4 százalékos növekedést jelentett 2001-hez képest. A beszerzés és az értékesítés továbbra is a gazdasági minisztérium által meghatározott hatósági árakon történt. A nagykereskedelmi tevékenység keretében az MVM Rt. az értékesített villamos energia döntõ részét a hazai közcélú erõmûvektõl vásárolta. A 30.9 terrawattóra vásárolt energia 2 százalékkal volt kevesebb a korábbi éves mennyiségnél. A évben hatályos árszabályozás anomáliái miatt a belföldi vásárlási átlagár mintegy 35 fillérrel volt magasabb az értékesítési árnál. A vásárlási átlagár kilowattóránként 87,56 fillérrel emelkedett, és átlagosan 1094,68 fillér volt. A villamosenergia-vásárlás összköltsége összességében 22 milliárd forinttal nõtt, meghaladta a 346 milliárd forintot. A villamosenergia vásárlás összköltségét növelte az Ovit Rt.- nek fizetett 3,4 milliárd forintnyi alaphálózat üzemeltetési, valamint a Mavir Rt.-nek fizetett 3,7 milliárd forintnyi rendszerirányítási díj. Ezekkel együtt a villamos energia vásárlási átlagára 1117,63 fillér volt 2002-ben kilowattóránként. Az elmúlt év során jelentõsebb mennyiségû többlet energiát vásárolt az MVM Rt. a Dunamenti Erõmû Rt. F, a tiszai, a csepeli és a mátrai erõmûvektõl. Összességében az éves vásárlás 625 gigawattórával csökkent, meghatározó módon az export visszaesésével összefüggésben. A villamos energia külkereskedelme kiegészítõ, de egyre jelentõsebb szerepet töltött be a társaság energiamérlegében, a tavalyi évben az import-export tevékenység eredõje terrawattóra volt. A külkereskedelem egyrészt a hazai források kiegészítését, és ez által a közüzemi piac biztonságos ellátását szolgálta 2002-ben is. A devizaárfolyamok kedvezõ alakulásának köszönhetõen az importáram átlagára alacsonyabb volt a Paksi Atomerõmû Rt. nélküli hazai erõmûvi átlagárnál, így a társaság jelentõs költségmegtakarítást tudott elérni az import révén. A hálózati kapacitások jobb kihasználásával jelentõsen növekedett a Magyarországon keresztüli tranzittevékenység igaz, ez elsõsorban olyan irányokban jelentkezett, amely irányokban viszonylag alacsonyabb a tranzittarifa. Ráadásul a forintban kifejezett tranzitdíj bevételt csökkentette a forint felértékelõdése az euróhoz és a dollárhoz képest. A kizárólag kereskedelmi célú export-import üzletek is jelentõsek a külkereskedelmi tevékenységen belül. Az ilyen jellegû forgalom tavaly jelentõsen, 57,4 százalékkal nõtt 2001-hez képest. 15

18 Tevékenységek értékelése ÉVES JELENTÉS 2002 H á l ó z a t / Á t v i t e l Az MVM Rt. tulajdonában lévõ alaphálózat 3324 kilométer hosszúságú távvezetékbõl és 23 alállomásból tevõdik össze. A 220 kilovoltos hálózat vezetékeinek 95 százaléka és a 400 kilovoltos hálózat vezetékeinek 24 százaléka 25 évnél idõsebb, ezért a felújításukat folyamatosan kell végezni. Hasonló a helyzet az alállomások esetében is. A 400 kilovoltos transzformátorok 26, a 220 kilovoltosok 43 százalékának életkora meghaladja a 25 évet. A társaság tavaly összesen mintegy 1,4 milliárd forintot fordított az alaphálózat karbantartására, részben az Ovit Rt.-vel kötött alaphálózat üzemeltetési szerzõdés keretein belül, részben azon felül. Az üzemeltetésre, a karbantartásra és az üzemzavarok elhárítására pedig további 3,4 milliárd forintot költött a villamos távvezetéki társasággal meglévõ üzemeltetési megállapodásnak megfelelõen. A ráfordítások, valamint az UCTE rendszeregyesülésben érvényes igen szigorú szabályozási követelmények alkalmazásának eredményeként a szállítás színvonala határozottan javult. A távvezeték felújítások során - összevonva egyéb munkák elvégzésével - a kritikus keresztezési helyeken a régi és meghibásodásra hajlamos hosszúrúd porcelán szigetelõk cseréjét a biztonságot növelõ kompozit szigetelõkre a korábban elhatározott program szerint tovább folytattuk. Ez a program a lekapcsolhatóság figyelembe vételével folytatódik. Teljes távvezetéki rekonstrukciót hajtottunk végre a Lentitõl az országhatárig tartó 120 kilovoltos távvezetéken. A távvezeték alapok felújításának keretében, a nyomvonalak hosszának mintegy felében megtörtént a Gyõr-Bécs vezetéknek az országhatárig tartó szakaszán, valamint a Dunamenti Erõmû-Oroszlány 220 kilovoltos távvezetékek alapjainak a rekonstrukciója. Az alállomási felújítási program keretében üzembe került a békéscsabai 400/120 kilovoltos alállomáson a második 400/120 kilovoltos söntfojtó, a hozzá tartozó segédüzemi berendezésekkel együtt. Befejezõdött a zuglói 220/120 és a martonvásári 400/220 kilovoltos alállomások szekunder rekonstrukciója, amelynek eredményeként 2002-ben új, korszerû védelmi, irányítástechnikai és automatika rendszerek kerültek üzembe. Az albertfalvai alállomásban kettõ, az oroszlányi alállomásban pedig egy darab 220/120 kilovoltos transzformátor alapjának a környezetvédelmi szempontokat is kielégítõ átalakítását - zárttá tételét - végezték el. Ezzel együtt Tiszalökön megkezdõdött a II. számú 220/120 kilovoltos transzformátor és a hozzá kapcsolódó primer-, védelmi-, és irányítástechnikia eszközök kiépítése. Az üzembe helyezés a tervek szerint 2003-ban várható. Mindezek mellett Detken befejezõdött a segédüzemi rekonstrukció, és nagyrészt megtörtént az elavult 220 kilovoltos készülékek cseréje. Dunaújvárosban lecserélték a 220 kilovoltos primer készülékeket, Gyõrben az egyen- és váltakozó áramú segédüzemi elosztókat, Kisvárdán a váltakozó áramú segédüzemi elosztót. Az egyenáramú segédüzemi elosztó cseréjére 2003-ban kerül sor. Az alaphálózati fejlesztések közül a korábban biztosított nyomvonalon és a korábban elkészített alapokon megkezdõdött a Sándorfalva-Békéscsaba 400 kilovoltos távvezeték építése, szerelése. Megbízhatónak minõsíthetõ diagnosztikai módszerek vannak a transzformátorok szigetelési állapotának ellenõrzésére, így eddig megoldható volt a legrosszabb állapotú transzformátorok kellõ idõben történõ gyári felújíttatása. A következõ években azonban a terhelés növekedésének hatására, valamint a további öregedés következtében fokozottan elõtérbe kerül a transzformátorok gyári, esetenként helyszíni rekonstrukciója. Ezt a programot összekötötték a környezetvédelmi célból történõ transzformátor alapok átalakításának programjával is. Az elmúlt évben rendszer-üzemzavar nem volt. Az üzemzavari adatok elemzése azt mutatja, hogy a kilovoltos hálózatokon a fajlagos üzemzavari idõtartam kivételével minden mutató javult. A fogyasztói energia kieséssel járó üzemzavar sem 2001-ben, sem 2002-ben nem fordult elõ.

19 R e n d s z e r i r á n y í t á s ÉVES JELENTÉS 2002 Az elmúlt évben a rendszerirányítási feladatok, a mûködési engedélybõl adódóan továbbra is az MVM Rt.-nél maradtak, átmeneti megoldásként 2002-ben ezt a feladatot alvállalkozóként látta el a MAVIR Rt., amely az új villamosenergia-törvény értelmében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tulajdonába került. A MAVIR Rt. az év során maradéktalanul eleget tett a szerzõdésben vállalt kötelezettségeinek, az engedélyköteles tevékenység magas színvonalú ellátásával biztosította a magyar villamosenergiarendszer biztonságos, korlátozásmentes mûködését. E mellett az elmúlt év a teljes szervezeti váltásra történõ felkészülés jegyében telt. Az új szabályozási környezetben január 1-tõl ugyanis megszûnt az MVM Rt. rendszerirányítói kötelezettsége, illetve tevékenysége, az teljes egészében a MAVIR Rt. feladatává vált. A felkészülés során szakmai és jogi szempontok figyelembevételével elkészültek a különbözõ szabályzatok, együttmûködési megállapodások és jogi szabályozások, hogy a villamosenergia-rendszer biztonságos és korlátozásmentes kiszolgálásának biztosítása rendszerirányítási szempontból folyamatos, és a lehetõségekhez képest zökkenõmentes legyen. Még 2001-ben befejezõdött az úgynevezett ÜRIK programhoz kapcsolódó pótlólagos beruházások elsõ üteme. Ez a számítógép rendszer diszpécserek által biztonságosabb használata érdekében, illetve a piacnyitáshoz kapcsolódóan halaszthatatlan volt. A második ütem keretében megvalósult az üzem-elõkészítési számításhoz az úgynevezett bemeneti adatkapcsolat, az RTU hibajelek kezelésének korszerûsítése, a diszpécseri tréning-szimulátor modellek továbbfejlesztése. 17

20 Tevékenységek értékelése T e r m e l é s ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt. erõmûvi, termelési portfoliójába tartozik a Paksi Atomerõmû Rt., illetve a Vértesi Erõmû Rt., valamint a három szekunder tartalék erõmû, illetve a Miskolcon épülõ kombinált ciklusú gázmotoros egység. Ezek mellett a társaság érdekelt a mátrai és a dunamenti erõmûvekben is, ezek az érdekeltségek azonban pénzügyi befektetésnek tekinthetõk. Az MVM Rt. tulajdonában álló gázturbinás erõmûveket tavaly, az új villamos energia törvényre való felkészülés jegyében bérleti szerzõdés keretében egy önálló, az MVM 100 %-os tulajdonában áló társaság, a GTER Kft. rendelkezésére bocsátottuk. A GTER Kft január 1-vel a temelõi Mûködési Engedély birtokosa lett. A tartalék erõmûvek közül a lõrinci, a szeptemberi tervezett karbantartási idõszak kivételével a villamosenergia-rendszer rendelkezésére állt. A karbantartás idején a még fennálló garanciális hiányosságokat is felszámolták. Litéren január 31-én meghibásodott a generátor. A javításra a General Electric kapott megbízást, tekintettel arra, hogy a litéri és a sajószögedi erõmûvekre hosszútávú karbantartási szerzõdések élnek, és az erõmû szállítójának megszûnését követõen az erõmûvi projektek kezelése a GE feladata. A generátor javítását a GE 2002-ben nem tudta elvégezni, az áprilisban kötött szerzõdést decemberben módosítani kellett. Így a litéri tartalék erõmû tavaly gyakorlatilag egész évben üzemképtelenül állt. A sajószögedi gázturbinás erõmû június elejéig a villamosenergia-rendszer rendelkezésére állt. Kármegelõzési szándékkal júniusban megkezdõdött a generátor ellenõrzése, miután felmerült a Litéren tapasztalt meghibásodás lehetõsége. Az ellenõrzésre és szükség szerinti javításra a GE-vel kapcsolatos kedvezõtlen tapasztalatok miatt az ALSTOM Power Hungary Rt. kapott megbízást. A generátor javítása és üzembe helyezése december elején fejezõdött be. A Miskolci Hõszolgáltató Kft. pályázatán, 2001 decemberében szerzett jogot az MVM Rt. három fûtõmû gázmotoros bõvítésére. A beruházás elõkészítése keretében megszületett a szerzõdés MIHÕ Kft.-vel a Tatár utcai, a diósgyõri és bulgárföldi fûtõmûvek gázmotoros bõvítésérõl és a hosszú távú hõszolgáltatásról, valamint egy elõszerzõdés a Tatár utcai Fûtõmûben létesítendõ kombinált ciklusú blokkról. A fõvállalkozásra meghirdetett pályázaton az Energiagazdálkodási Rt. vezette konzorcium szerezte meg a megbízást, a társulás tagja a Deutz GmbH és a GanzSet Rt. A miskolci fejlesztések elsõ lépéseként egy 25 megawattos gázmotort telepítenek, majd ezt követõen egy 42 megawattos, kombinált ciklusú egységet 2006-ig. A paksi atomerõmûben a kilencvenes évek közepén megkezdõdött biztonságnövelõ program befejezõdött, így 2002-ben a fûtõelemek tisztításának elõkészítése, illetve a további biztonságnövelõ intézkedések voltak a legfontosabbak. A Vértesi Erõmû Rt.-nél egyrészt a 2004 december 31-én lejáró környezetvédelmi moratórium miatt a tatabányai fûtõmû gáztüzelésre történõ átállításának elõkészítése, másrészt az oroszlányi erõmû szenes retrofitja, vagyis a károsanyag kibocsátás csökkentését is szolgáló felújítás volt a legfontosabb feladat. A dunamenti olajtárolót 15 évre kötött bérleti szerzõdés keretében a Dunamenti Erõmû Rt. használja és üzemelteti. A bérleti szerzõdésben rögzített bérbeadói feladatokat, elsõsorban karbantartási munkákat, a tárolótartályok hatósági engedélyei érvényességének fenntartásával összefüggõ feladatokat folyamatosan elvégezte az MVM Rt. A évi üzleti terv tartalmazta a litéri erõmû szennyvíztisztítójának létesítését, amelyre vonatkozóan Litér, Királyszentistván és Sóly községekkel kötött együttmûködési megállapodásban vállalt kötelezettséget az MVM Rt. az erõmû létesítésekor ben az érintett községek sikeresen pályáztak és a Széchenyi terv keretében számukra a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium biztosította a szennyvízhálózat létesítési költségét. Így idõszerûvé vált a szennyvíztisztító megvalósítása. Megkezdõdtek az elõkészítési munkák.

21 T á v k ö z l é s ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt. speciális távközlési, telekommunikációs feladatai megoldásának legegyszerûbb és legolcsóbb módja a saját hálózat kiépítése. A villamos átviteli hálózat védelme érdekében ugyanis szükség van olyan speciális összeköttetésekre, amelyek adott esetben évekig is kihasználatlanok, viszont esetenként milliós károk elõzhetõk meg kiépítésükkel. Külsõ szolgáltató erre a feladatra nem, vagy csak igen magas költséggel vállalkozna. Ráadásul speciális biztonsági elvárásoknak is meg kell felelnie a hálózatnak, a távközlési fejlesztési projekt eredményeként például minden objektum legalább két pontból elérhetõ lesz. Ez tette lehetõvé és szükségessé a távközlési fejlesztési programot. A távvezetékek úgynevezett védõvezetõi kínálták a lehetõséget az optikai kábellel történõ kiegészítésre. Ilyen módon tulajdonképpen korlátlan, digitális adatátviteli hálózat építhetõ ki, amely az MVM Rt., illetve a villamosenergia-szektor kommunikációs igényeinek kielégítésén túl, jelentõs tartalékkal rendelkezik. A beruházás-sorozat eredményeként tehát egyrészt az ágazat számára korszerû távközlési hálózat áll rendelkezésre, másrészt a szabad kapacitások értékesítése új üzleti lehetõséget teremt az MVM Rt. számára. Az elmúlt évben a terveknek megfelelõen 1115 kilométeres hosszúságban telepített az MVM Rt. optikai kábelt, alapvetõen az alaphálózathoz kapcsolódó védõvezetõkbe integráltan. Ezzel 2300 kilométer hosszúságú lett a fénykábeles hálózat. A fejlesztési projekt során figyelembe vette az új villamosenergia-törvény szerint újraszervezõdõ MVM Csoport, a MAVIR Rt. és az áramszolgáltató társaságok távközlési igényeit is. A társaságok között tervezett szoros pénzügyi és mûszaki célú informatikai kapcsolatok, távbeszélõigények megkövetelik a nagy átviteli biztonságú, költséghatékony távközlési hálózat megteremtését. A védelmi jelátviteli berendezések üzembe helyezésével az optikai összeköttetések sikeresen szolgálatba álltak. A villamosenergia-rendszer szempontjából fontos 120 kilovoltos alállomások, erõmûvek úgynevezett lapos gyûrû megoldással integrálódtak az új rendszerbe. Már az eddig megépült hálózat is nagy biztonságú beszéd- és adatátviteli igényt tud kielégíteni technológiai és anyagi szempontból egyaránt megfelelõen, amit elsõsorban a független rendszerirányító (MAVIR) hasznosít. A hálózat tervezése során elõzetesen tervezett informatikai igény növekedése a jelenlegi kihasználtság mellett jelentõs tartalék, illetve többlet kapacitást eredményezett. Ez jó alapot biztosít az elkövetkezõ öt-tíz év informatikai fejlesztéseihez. Ennek értékesítésével a belsõ szolgáltatások gazdaságossága is nagymértékben javítható. Célzottan kiválasztott ügyfélkör, elsõsorban nagyfogyasztók számára kínálja fel a társaság lehetõségeit. Ezek közül is elsõsorban a nemzetközi tranzitban látszik jó üzlet, a fokozatosan liberalizálódó déli, keleti szomszédos országok távközlési hálózataihoz csatlakozva. 19

22 Tevékenységek értékelése Ú j ü z l e t i i r á n y o k ÉVES JELENTÉS 2002 A társaság gazdálkodását alapvetõen befolyásolják a gazdasági miniszter által meghatározott hatósági árak, ezek alakulására az MVM Rt. nincs hatással. Az elmúlt években a közüzemi árak milliárdos nagyságrendû veszteséget eredményeztek a cég számára, amit csak részben kompenzált állami támogatás. Ilyen körülmények között egyrészt szükségszerû, hogy az MVM Rt. maximálisan kihasználja új vállalkozási lehetõségeit, az új szabályozási környezet által teremtett új üzleti irányokat. Ugyanakkor ebben a helyzetben az új befektetésekrõl rendkívül körültekintõen kell dönteni, hiszen azok alapvetõen csak a társaság nyereségének terhére lehetségesek. Kézenfekvõ a január 1-vel megnyílt magyar árampiacon történõ megjelenés. Erre a célra hozta létre az MVM Rt., az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt.-t, amely az elsõ sikeres üzletkötésekkel bizonyította életképességét az alakulóban lévõ magyar árampiacon. Hasonlóan kézenfekvõ új üzleti irány a távhõszolgáltatás. Ennek elsõ gyakorlati lépése a miskolci hõszolgáltatás megújítására a borsodi megyeszékhely által meghirdetett pályázaton történõ részvétel volt. A jelenleg távhõszolgáltatási feladatokat ellátó, régi szenes erõmûveket 2004 végén le kell állítani, ugyanakkor úgy tûnik, az érintett települések egy részében egyelõre nem tudnak mit kezdeni ezzel a problémával. Az MVM Rt.-nek viszont rendelkezésére állnak a szükséges mûszaki ismeretek, a beruházói és kivitelezõi kapacitások, az üzemeltetési tapasztalatok. Ezt az üzleti irányt segíti, hogy az európai gyakorlatnak megfelelõen a kapcsolt hõ- és villamosenergia-termelés támogatást élvez. Hasonlóan ígéretes kezdeményezés a távközlési fejlesztési projekt. A távvezetékek úgynevezett védõvezetõinek cseréje során kézenfekvõ volt, azok optikai szállal történõ kiegészítése, ami egyrészt megoldást jelent a társaság, illetve a rendszerirányító speciális távközlési, távmérési és kommunikációs igényeire, másrészt jelentõs szabad távközlési kapacitást teremt. Gyakorlatilag egy alternatív digitális országos gerinchálózat alakul ki, az összességében 9 milliárd forintos beruházással. A projekthez kapcsolódóan már 2001-ben létrejött a Telekommunikációs Fõmérnökség, amelynek egyik osztálya az Országos Villamos Távközlési Szolgálat, a másik pedig a Telekommunikációs Szolgáltatási Osztály lett. Ennek elsõszámú feladata a távközlési tevékenység menedzselése gazdasági, értékesítési oldalról, valamint a szabad kommunikációs kapacitás üzleti hasznosítása. A lehetséges partnerekkel egyébként megkezdõdtek a tárgyalások.

23 Környezetvédelem, minõségügy, irányítási politika ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt. a hazai villamosenergia-ipar meghatározó társaságaként, alapvetõ értékként ismeri el a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, annak gazdasági és társadalmi jelentõségét. Ennek szellemében többek között új technológiák, módszerek bevezetésével, valamint a meglévõk folyamatos fejlesztésével törekszik az energiatakarékosságra, a természeti erõforrások minél hatékonyabb kihasználására, a környezeti terhelés mérséklésére. Vállalja, hogy nemcsak az érvényes jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségeknek tesz eleget, hanem elébe megy a hazai és a nemzetközi igényeknek. Ugyanakkor beruházásainak elõkészítése és tervezése során a leginkább környezetbarát és a legmagasabb színvonalú technikát alkalmazva megfelel a helyi és a regionális környezetvédelmi elvárásoknak. A környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés melletti elkötelezettséget jelzi, hogy az elmúlt évi minõségügyi és környezetirányítási felülvizsgálat alkalmával a társaság ismételten megfelelt az ISO 9001 és az ISO es szabványok követelményeinek. Az elmúlt évben a környezetközpontú irányítási rendszer bázisán folytatódott a transzformátoralapok zárttá tétele. Újabb négy alállomáson, összesen 5 berendezés esetében végezték el ezt a munkát, a mûszaki rekonstrukcióval párhuzamosan. Erre a célra 246 millió forint jutott. Folytatódott a kármentesítés is a Zuglói és a Sajószögedi alállomásokon, Litéren, Oroszlányban és Tiszalökön pedig üzembe helyezték a talajvízminõség-figyelõ, úgynevezett monitoring kutakat. Az elõzõ esztendõben valamennyi, az alaphálózatokkal érintett nemzeti parki igazgatósággal környezetvédelmi megállapodást kötött a társaság. Az a célunk, hogy az országos alaphálózati távvezetékrendszer üzemeltetése és fejlesztése során a környezet- és természetvédelmi szempontokat maximálisan betartsuk és betartassuk. A hálózati létesítmények sajátossága, hogy azok élettartamát hosszú, legalább ötven éves idõszakra tervezik. Ez idõ alatt pedig alapvetõen megváltozhatnak a környezetvédelmi szabályok, szabványok. Ezért folyamatos mûszaki fejlesztéssel biztosítani kell, hogy ezek a létesítmények mûködésük során mindig megfeleljenek a változó mûszaki, technikai és környezeti normáknak. Miután a hálózat egyes elemei, például a távvezetékek, a biztonsági övezet miatt jelentõs területet foglalhatnak el, a hálózati munkák tervezése és végzése során körültekintõen szükséges egyeztetni a helyi környezetvédelmi hatósággal, és arra kell törekedni, hogy a munkavégzés minél kevésbé zavarja a természet nyugalmát. Befejezõdött az alállomások olajat tartalmazó berendezéseiben az olajtöltetek PCB tartalmának felmérése. E szerint a jelenleg mûködõ transzformátorok PCB mentesek. Ezt a súlyosan környezetszennyezõ adalékanyagot a fázisjavító kondenzátorok hûtésére használt olajból az uniós - és a hazai - szabályozás szerint 2010-ig ki kell vonni. A hosszú távú PCB-mentesítés egyrészt új készülékek beszerzését, másrészt az üzemelõ berendezések késõbbi leállítását követõen a veszélyes hulladék ártalmatlanítását jelenti. 21

24 Tevékenységek értékelése ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt ben alapított Környezetvédelmi Klubja júniusában a Vértesi Erõmû Rt. Oroszlányi Erõmûvében tartotta ülését, amelynek témája a füstgázkéntelenítés volt. E széntüzelésû erõmûben megkezdõdött a füstgáz-kéntelenítõ berendezés beruházása, amely 2004-ben kezdi meg üzemét. Az elmúlt évben a Minõségügyi és Környezetvédelmi Kollégium határozatának megfelelõen a legfontosabb minõségügyi cél egyebek mellett a 2001-ben tanúsított integrált irányítási rendszer értékeinek megõrzése és továbbfejlesztése volt. E mellett a fõ folyamatok széleskörû elemzésére, az erõsségek és gyengeségek feltárására, az önismeret javítására koncentráltak. Fontos feladat volt még az ISO 9001/2000 minõségbiztosítási rendszerre történõ felkészülés, a TQM szemlélet fejlesztése, a fõ üzleti folyamataink mérhetõ értékelésének kialakítása, a külsõ és belsõ vevõi elégedettség mérésének megvalósítása, a belsõ felülvizsgálatok hatékonyságának javítása, a kedvezõbb partner, illetve szerzõdéses kapcsolatok, kommunikáció megteremtése. A többfrontos minõségügyi törekvések megvalósításán az erre szervezõdött Társasági Önértékelési Projekt szakbizottságok, a Szervezetfejlesztési Projektbe integrálódva, a Piacnyitási Projekttel együttmûködve dolgoztak. A munkához az új villamosenergia-törvény rendelkezéseivel összhangban új jövõképet és a komplex minõségre vonatkozó irányelveket tettünk közzé. Eszerint az MVM Rt. a közcélú és a versenypiaci villamosenergia-ellátásban és a kapcsolódó szolgáltatásokban meghatározó szerepû, nemzetközi rangú, kiválóságra törekvõ, sikeres társaságként kíván mûködni. A társaság a biztonság, a megbízhatóság, a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés, az energiahatékonyság iránt elkötelezett politikát kíván érvényesíteni. A vevõi igényekre, a piaci helyzetre alapozott, az állandó fejlesztést/fejlõdést tükrözõ, energiatakarékos, értékteremtõ és értékmegõrzõ folyamatokat, erõforrásokat tervez, hoz létre és mûködtet.

25 K ü l k a p c s o l a t o k ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM Rt. továbbra is szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszert mûködtet, bár az elõzõ évekhez képest kissé átalakult struktúrában. A magyarországi energia piac megnyitását követõen ugyanis a nemzetközi szervezetekben betöltött szerepe módosult. Ennek ellenére a jövõben is aktívan részt kíván venni az UCTE, a CENTREL, valamint a SUDEL és a CIGRÉ tevékenységében. Az EURELECTRIC munkájában történõ szakmai részvétel továbbra is kiemelkedõ jelentõséggel bír. Az MVM Rt. égisze alatt és szervezésében alakul meg az EURELECTRIC Magyarországi Tagozat, amelynek tevékenységébe bármely, a magyar villamos energia szektorban mûködõ társaság bekapcsolódhat. Ily módon nem csak az MVM Rt., hanem partnerei is közvetlen módon részeseivé válhatnak az érdekérvényesítési folyamatoknak Brüsszelben. A Nemzetközi Osztály (NO) célkitûzéseihez tartozik az EU csatlakozás után megnyíló lehetõségek közvetlen társasági szintû kiaknázásának elõsegítése. Az EURELECTRIC a teljes európai villamos energia szektor átfogó szakmai-politikai érdekeinek képviseletét jelenti. Az EU intézményrendszere azonban lehetõséget ad az egyes árnyaltabb vállalati érdekek érvényesítésére is. Ahhoz, hogy az MVM Rt. ezzel élni tudjon, ismernie kell az EU intézményrendszerét, és tudnia kell tájékozódni annak mûködésében. A cél eléréséhez a villamos energia területét érintõ hazai EU intézményekkel kapcsolatot kívánunk kiépíteni. Ezt a kapcsolatot szeretnénk felhasználni arra, hogy az MVM Rt. vezetése és munkatársai kellõ ismeretekkel rendelkezzenek Magyarország EU tagságával járó, elsõsorban az MVM Rt. tevékenységét érintõ változásokról, hogy fel tudjanak készülni a nehézségek kivédésére, valamint a lehetõségek felismerésére és ki tudják alakítani azokat a mechanizmusokat, amelyek révén ezek a lehetõségek az MVM Rt. javára fordíthatók. A magyarországi villamos energia ipar szerkezete követi - bizonyos szempontból meg is haladja - az EU irányelvek támasztotta követelményeket. Az új szerkezet optimális mûködése érdekében az NO tapasztalatcsere programot indított, amelynek célja, hogy megismerje és hasznosítsa a hasonló villamos energia rendszerrel rendelkezõ országok vertikálisan integrált társaságai által szerzett tapasztalatokat és jövõre vonatkozó elképzeléseiket. A nemzetközi szervezetekben vállalt tagságon és aktív részvételen túlmenõen az MVM Rt. nagy jelentõséget tulajdonít a szomszédos országokkal fenntartott szakmai és üzleti kapcsolatoknak is. Több, mint egy évtizednyi szünet után az MVM Rt. ismét felvette a kapcsolatot orosz partnerével a RAO-val felsõvezetõi szinten. Megkezdõdtek a Románia és Magyarország közötti új 400 kv-os távvezeték összeköttetés megépítését célzó tárgyalások. A szlovák TSO (rendszerirányító) társasággal mind felsõvezetõi, mind szakmai szinten tárgyalások folynak a harmadik magyar-szlovák 400 kv-os távvezeték kiépítésének lehetõségérõl. Az MVM szintén szem elõtt tartja a magyar-szlovák telekommunikációs rendszer létesítésének szükségességét. A tárgyalások e tekintetben is megkezdõdtek. Több környezõ ország EU csatlakozása, az egységes európai villamosenergia-piac kialakítása érdekében kifejtett törekvések a regionális kapcsolatok felerõsödését hozzák magukkal. A szorosabb együttmûködést igénylõ kapcsolatokból fakadó elõnyök és nehézségek új megközelítést, a partneri kapcsolatok új vonásainak beépítését igénylik az MVM Rt. részérõl is. 23

26 Tevékenységek értékelése H u m á n p o l i t i k a ÉVES JELENTÉS 2002 Az MVM humánpolitikai tevékenységének legfontosabb célja 2002-ben is a tevékenységhez szükséges legmegfelelõbb összetételû alkalmazotti kör biztosítása volt. Ennek érdekében a személyzeti munkától, az oktatáson, a bér-, és szociálpolitkán, a képzésen át, egészen az üzemegészségügyi ellátásig majdhogynem egyformán komoly eredményeket sikerült elérni. Az év legfontosabb humánpolitikai szempontjai: az értékek megõrzése és a korábbiaknál is jelentõsebb mértékû racionális, költséghatékony gazdálkodás voltak. Továbbra is kiemelt figyelmet kapott a magasan képzett, megfelelõ iparági gyakorlattal rendelkezõ, elkötelezett szakemberek megtartása. Ugyanakkor a villamosenergia-törvény megkésett hatályba lépése miatt az engedélyesi feladatokhoz igazodó társasági szervezet kialakítása csak részben történt meg. Ugyanakkor az elhúzódó szervezetfejlesztésnek komoly humánpolitikai hozadéka, hogy lehetõség volt a társaság munkavállalóinak teljes körû képességfelmérésére, az úgynevezett képességkatalógus összeállítására. A megváltozott mûködéshez szükséges létszám biztosítása azonban az elkövetkezendõ idõszak feladata lesz. A tervezett létszámbõvítések elsõsorban a közüzemi és versenypiaci kereskedelmi szervezeteket, valamint a Hálózati, illetve az Erõmûvi Fõmérnökséget érintik. A piacnyitásra való felkészülés jegyében jött létre az MVM Partner Energiakereskedelmi Rt. A társaság egyértelmû sikere, hogy létszámigényének egy részét belsõ átcsoportosítással tudta biztosítani, így létszámleépítést nem kellett végrehajtani. A társaság munkavállalóinak átlagéletkora némiképp csökkent, de a jelenlegi 45,6 év még mindig további fiatalítást kíván. A felsõfokú iskolai végzettségû munkatársak aránya 54,4 százalék, ami némi fejlõdést mutat az elõzõ évhez képest. A január 1-i piacnyitásra történõ felkészülés jegyében a kereskedelmi igazgatóságon önálló piacnyitási projekt zajlott, amelynek humánpolitikai vonatkozásai is voltak. A szervezet átalakítása során alapvetõen a meglévõ humán erõforrások felhasználásával igyekezett az MVM Rt. a felmerülõ új feladatokat megoldani. E mellett a teljesen új munka-, illetve feladatkörökre fiatal külsõ szakemberek érkeztek a társasághoz. A piacnyitási projekt során a kereskedelmi szervezet gyakorlatilag dolgozva tanulta, sajátította el az új feladatokat, azok megoldási lehetõségeit, módjait. Az MVM Rt. létszám és keresetgazdálkodását egyrészt az ÁPV Rt.-nek, mint tulajdonosnak az elõírásai, másrészt az ágazati középszintû és helyi bérmegállapodás szabályozza. A tulajdonossal történt elõzetes egyeztetés, valamint a március 14-i helyi bérmegállapodás alapján a társaságnál 9,5 százalékos keresetnövekedést terveztünk. A megállapodás alapján márciusban történt meg az alapbéremelés. Ennél három alapvetõ szempontot vettünk figyelembe. Egyrészt január 1-ig visszamenõleg 9 százalékos alapbér-fejlesztés történt, amelybõl 2 százalékot az

27 évközben szükséges átsorolásokra, illetve a kereskedelmi szakterület átszervezésére tartalékoltunk. Másrészt tekintetbe vettük, hogy a kötelezõ alapbérfejlesztés mértéke 5 százalék. Harmadrészt szem elõtt tartottuk, hogy a premizált és nem premizált munkavállalók között fennálló kereseti arányok nem növekedhetnek a nem premizáltak rovására. A jól képzett és megfelelõ gyakorlattal rendelkezõ szakember gárda megtartását szolgálja a társaság szakképzési rendszere is, amely az alap- és másoddiplomás képzés támogatásán túl a szakmai, a nyelvi, az informatikai ismeretek elmélyítését, illetõleg a készségek fejlesztését célozza. A képzést tekintve kiemelt helyet kapott a nyelvismeret, elsõ helyen az angol nyelvismerret elsajátítása. Bizonyos tevékenységi területeken, mint például a kommunikáció, vagy nemzetközi kapcsolatok, a második, harmadik nyelv tanulását is támogatta az MVM Rt. A képzés költségeinek 75 százalékát a cég állta, a fennmaradó 25 százalék terhelte a munkavállalót. Sikeres vizsga esetén azonban ezt a részt is kifizette a cég. Tavaly mintegy nyolcvan alkalmazott vett részt a támogatott nyelvi képzésben. Ugyancsak a magasan képzett szakembergárda megtartását szolgálja az immár évek óta mûködõ választható béren kívüli juttatási rendszer, amely 2002-ben 240 ezer forintos keretet biztosított minden munkavállalónk számára. Ezzel a szociális költségkerettel a dolgozók - a jogszabályi elõírások szem elõtt tartásával - önállóan rendelkeznek. A széleskörû felhasználási lehetõségek körébe tartozik egyebek mellett a nyugdíjpénztári, egészségpénztári támogatás, oktatásfinanszírozás, közlekedési költségtérítés, ruházati költségtérítés, sportolás anyagi támogatása, lakástámogatás. Ezek közül változatlanul az egészségpénztári befizetés a legkedveltebb. Az egyébként is jelentõs választható béren kívüli juttatási kereten túlmenõen az MVM Rt. a helyi bérmegállapodás alapján további egészségpénztári, valamint önkéntes nyugdíjpénztári támogatást is nyújt munkavállalóinak. A munkaképesség megõrzését szolgálja a különféle szakorvosi ellátásokkal kibõvített üzemegészségügyi szolgáltatás, amely térítésmentesen áll az alkalmazottak rendelkezésére, illetve az üdültetés az MVM Rt. siófoki és rovinj-i (Horvátország) üdülõiben, de ezt a célt szolgálja a Római parton található Kék Duna Csónakház is. 25