1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról"

Átírás

1 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok gyakorlásának elõsegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint a munkanélküliek ellátásának biztosítása érdekében az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. A foglalkoztatás elõsegítése a munkanélküliség megelõzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdek- képviseleti szervezetei együttmûködnek. 2. A foglalkoztatás elõsegítése és a munkanélküliek ellátása során nem szabad hátrányos megkülönböztetést tenni a munkavállalók, munkanélküliek között nemük, koruk, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyõzõdésük és munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásuk miatt. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben levõket többletjogosultságok illessék meg. 3. (1)A törvényben meghatározott célok megvalósulását országosan kiépített munkaerõ-piaci szolgáltatást nyújtó állami szervezet (a továbbiakban: munkaerõ-piaci szervezet) segíti elõ. (2)A munkaerõ-piaci szervezet feladatát a központi és helyi szervei útján látja el. (3)A munkaerõ-piaci szervezet irányításában a munkaadók, a munkavállalók, valamint a helyi szervek tekintetében a helyi önkormányzatok is közremûködnek. (4)A munkaerõ-piaci szervezet tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi. 4. (1)Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van a munkaerõ-piaci szervezet e törvényben szabályozott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez. (2)A munkaerõpiaci szerv a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeirõl tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt. 5. (1)A foglalkoztatási feszültségek megelõzése, kezelése és lehetséges feloldása érdekében elsõsorban a III. fejezetben meghatározott, a foglalkoztatást elõsegítõ támogatásokat kell alkalmazni. (2)A foglalkoztatási lehetõségek bõvítését, a munkanélküliség megelõzését, valamint idõtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elõ kell segíteni. 6. (1)Munkaközvetítést a Munkaügyi Minisztériumnál történt bejelentkezés és nyilvántartásba vétel után bárki folytathat. Tevékenységérõl a munkaközvetítõ a Munkaügyi Minisztérium által elõírt statisztikai adatszolgáltatásra köteles. (2)Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítõ tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelõ munkavállalásra irányulhat. 7. (1)Külföldi Magyarországon a (2) bekezdésben, valamint a munkaügyi miniszter által meghatározott kivétellel csak engedély alapján végezhet munkát. (2)Nincs szükség engedélyre az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkezõ menekült és bevándorolt, a letelepedés céljából kiállított tartózkodási engedéllyel rendelkezõ, valamint a menekültté nyilvánítási eljárás alatt álló külföldi munkavégzéséhez. (3)Az (1) bekezdés szerinti kivételeket és az engedélyezés részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg. (4) Az a munkaadó, aki külföldit munkavállalási engedély nélkül foglalkoztat, köteles a Foglalkoztatási Alapba befizetni az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétõl

2 az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) kétszeresének megfelelõ összeget. Az engedély nélküli foglalkoztatásnak a korábbi megállapítástól számított három éven belüli újabb esetében, a munkaadó befizetési kötelezettségének mértéke a külföldi részére a folyamatos foglalkoztatása megkezdésétõl az engedély nélküli foglalkoztatás újbóli megállapításáig kifizetett munkabér (munkadíj) ötszöröse. A munkaadó által befizetendõ összeg elsõ esetben az ellenõrzés idõpontjában hatályos kötelezõ legkisebb munkabér ötszörösénél, az engedély nélküli foglalkoztatás második és további esetében tízszeresénél nem lehet kevesebb. Ez irányadó akkor is, ha a külföldi részére kifizetett munkabér (munkadíj) összege nem állapítható meg. A kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják. (5)A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség érvényesítéséhez szükséges eljárási szabályokat a munkaügyi miniszter állapítja meg. (6) A munkaügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározhatja a) a Magyarországon egyidejûleg összesen, valamint a megyékben és a fõvárosban, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számát, b) azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható. (7) A fõvárosban, valamint az egyes megyékben foglalkoztatható külföldiek legmagasabb számának meghatározásához az illetékes megyei (fõvárosi) munkaügyi tanács elõzetes véleményét be kell szerezni. 8. (1)Az Országgyûlés szabályozza a munkanélküliség megelõzését, illetõleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, a munkanélkülieket megilletõ juttatásokat, a munkaerõ-piaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját. (2)A Kormány döntéseinek elõkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelõen gondoskodik e döntések összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fûzõdõ alapvetõ hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az éves költségvetéshez igazodva naptári évenként foglalkoztatáspolitikai irányelveket ad ki a várható munkaerõhelyzetrõl és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekrõl. (3)A Munkaügyi Minisztérium: a) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, gondoskodik a foglalkoztatásra, valamint a munkanélküliségre vonatkozó adatok összegyûjtésérõl, elemzésérõl és rendszeres nyilvánosságra hozataláról; b) elõrejelzéseket készít a munkaerõ keresletére, valamint kínálatára vonatkozóan; c) részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben; d) irányítja a munkaerõ-piaci szervezetet; e) kidolgozza a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerét, elemzi és ellenõrzi az eszközök hatékony felhasználását; f) mûködteti a Foglalkoztatási Alapot; g) szavatolja a munkanélkülijárulék-fizetés alapján járó juttatások teljesítését; h) programokat dolgoz ki a munkaerõpiacon hátrányos helyzetben levõ rétegek foglalkoztatásának megoldására; i) programokat, intézkedéseket dolgoz ki foglalkoztatási válsághelyzetek (különösen tömeges létszámleépítések) megoldására; j) részt vesz a hazai munkavállalók külföldi munkavállalásának elõsegítésében. (4) A helyi önkormányzat döntéseinek elõkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit. Ezen túlmenõen: a) a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV.törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátásasorán, részt vesz a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülõk részére közhasznú foglalkoztatás szervezésében; b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását; c) részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben; d) a munkaerõ-piaci szervezet mûködési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. (5)A munkaadó: a) érdek-képviseleti szervei útján részt vesz a

3 foglalkoztatási érdekegyeztetésben; b) különösen az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének teljesítésével segíti a munkaerõ-piaci szervezet munkáját; c) járulék fizetésével hozzájárul a munkanélküliek ellátásához. (6) A munkavállaló: a) képviselõi útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben; b) együttmûködik a munkaerõ-piaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetõségeket, együttmûködik új munkahely felkutatásában; c) munkanélküli-ellátásának biztosítására járulékot fizet. II. fejezet Foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete Érdekegyeztetõ Tanács 9. (1)A Kormány országos jelentõségû foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdek-képviseleti szervezeteivel az Érdekegyeztetõ Tanácsban (a továbbiakban: ÉT) egyeztet. Ennek során az ÉT a) véleményezi a Munkaerõpiaci Alap költségvetésére, valamint alaprészekre történõ felosztására vonatkozó javaslatot; b) elõzetesen véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintõ jogszabálytervezeteket; c) évente beszámoltatja az Országos Munkaerõpiaci Tanácsot. (2)Az ÉT az (1) bekezdés a) b) pontjában meghatározott jogkörét alapszabályában bizottságaira átruházhatja Országos Munkaerõpiaci Tanács 10. (1)Az Országos Munkaerõpiaci Tanács (a továbbiakban: OMT) a munkaadók, a munkavállalók és a Kormány képviselõibõl álló testület. (2)Az OMT e törvény keretei között a szakképzési alaprész tekintetében a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló évi XXIII. törvény 6. -ában foglaltak figyelembevételével a) dönt 1.a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén belül a központi, valamint a decentralizált pénzeszközök [43. (1) bekezdés] arányáról, felosztásának elveirõl, 2.az alaprészek közötti átcsoportosításról, 3.a foglalkoztatási alaprész decentralizált pénzeszközeinek [43. (1) bekezdés] megyék közötti átcsoportosításáról, 4.foglalkoztatási és képzési célú alapítványok, közalapítványok támogatásáról; b) javaslatot tesz 1.a Munkaerõpiaci Alap költségvetésére, 2.a Munkaerõpiaci Alap maradványának jóváhagyására az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével, 3.foglalkoztatási és képzési programok indítására, 4.a munkaerõ-piaci szervezet fejlesztését szolgáló hitelfelvételre, 5.a területfejlesztést szolgáló központi pénzeszközökkel megvalósítandó együttmûködésre; c) elõzetesen véleményezi a munkaügyi miniszter egyedi (a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését szolgáló keret elosztására vonatkozó) döntéseit; d) véleményezi a Kormány által készített foglalkoztatási koncepciót és irányelveket; e) évente értékeli a Munkaerõpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználását, továbbá a munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elõsegítõ támogatások, valamint a munkaerõ-piaci szervezet ellenõrzése során szerzett tapasztalatokat, és mindezekrõl tájékoztatja a nyilvánosságot; f) beszámoltatja az Országos Munkaügyi Központ fõigazgatóját. 10/A. (1)Az OMT-nek kilenc tagja van. Tagjait a munkaügyi miniszter bízza meg és hívja vissza. A munkavállalói képviselõket az ÉT munkavállalói, a munkaadói képviselõket az ÉT munkaadói oldala, a kormányoldal egy képviselõjét a pénzügyminiszter jelöli ki. A tagok visszahívását a tagot jelölõk kezdeményezhetik. (2)Az OMT-ben a munkavállalókat, a munkaadókat és a Kormányt azonos számú tag képviseli. (3)Az OMT az ügyrendjét egyhangúan határozza meg. Megyei (fõvárosi) Munkaügyi Tanács 11. A megyékben (fõvárosban) a foglalkoztatási, valamint a képzési érdekegyeztetés ellátására, a megyei (fõvárosi) munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, továbbá az önkormányzat képviselõibõl álló Megyei (Fõvárosi) Munkaügyi Tanács (a továbbiakban: Munkaügyi Tanács) mûködik.

4 12. (1)A Munkaügyi Tanácsnak a helyi önkormányzatok képviseletét ellátó tagjait a megyei (fõvárosi) közgyûlés, valamint a megye területén levõ megyei jogú városok képviselõ-testülete választja. (2)A Munkaügyi Tanácsban a munkaadók, a munkavállalók és az önkormányzatok képviseletét legalább 3 3 tag látja el. (3) A Munkaügyi Tanács a munkavállalók, a munkaadók és az önkormányzatok képviselõinek megegyezésével határoz. Megegyezés hiányában a Munkaerõpiaci Bizottsághoz, illetve a képzési feladatok ellátása tekintetében az Országos Képzési Tanácshoz fordulhat, amelynek képviselõje közvetít a felek között, és javaslatot tesz a megállapodásra. (4)A Munkaügyi Minisztérium képviselõje a Tanács munkájában tanácskozási joggal részt vehet. Egyebekben a Munkaügyi Tanács az ügyrendjét maga határozza meg. 13. A Munkaügyi Tanács: a) dönt a megyében foglalkoztatási célra rendelkezésre álló pénzügyi eszközök [45. (1) (2) bekezdés] felhasználásának elveirõl és arányairól; b) figyelemmel kíséri a Foglalkoztatási Alap megyei szintû felhasználását; c) kezdeményezi és véleményezi a megye foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását; d) véleményezi a megyei munkaerõ-piaci szervezet mûködését; e) a b) d) pontokban foglaltakról beszámoltatja a munkaügyi központ vezetõjét; f) elõzetes véleményezési jogot gyakorol a munkaügyi központ vezetõjének kinevezésénél; g) ellátja a más jogszabályban meghatározott feladatait. III. fejezet A foglalkoztatást elõsegítõ támogatások Képzések elõsegítése 14. (1)Támogatható a képzése annak: a) aki munkanélküli, vagy b) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszûnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és a telephely szerint illetékes munkaügyi központtal elõzetesen írásban közölte, vagy c) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a munkaügyi központ által felajánlott képzésben való részvételt vállalja. (2)Támogatni kell a munkaügyi központ által felajánlott vagy elfogadott képzését annak a 18. életévét be nem töltött munkanélkülinek, aki az általános iskolát három évnél nem régebben fejezte be, vagy hagyta abba, dolgozók iskolájába nem jár, illetve aki egy évnél nem régebben abbahagyta középiskolai tanulmányait. A fenti feltételeknek megfelelõ munkanélkülieket a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás illeti meg. (3)Támogatható a képzése annak a munkavállalónak is, akinek rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható és képesítést nyújtó képzésben vesz részt, ideértve a képesítést nyújtó betanító és nyelvi képzést is. (4)A képzés elõsegítésére: a) a keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, és b) költségtérítés fizethetõ. (5) Nem állapítható meg keresetpótló juttatás a 32. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott pályakezdõ részére. (6) A keresetpótló juttatás összege a folyósítás elsõ szakaszában járó munkanélküli járadék 110%-a, illetõleg pályakezdõ munkanélküli esetében a 33. (1) bekezdésében meghatározott munkanélküli segély 110%-a, tanköteles korú munkanélküli esetében pedig a mindenkori minimális bér 15%-a. Munkanélküliek vállalkozóvá válásának elõsegítése 15. Az, aki munkanélküli járadékban részesül, és a munkaügyi központ továbbra sem tud részére a 25. (2) bekezdésében meghatározott megfelelõ munkahelyet felajánlani, vállalkozóvá válása esetében a következõ támogatásokat kérheti: a) vállalkozói tevékenységre vonatkozó hatósági igazolás bemutatásával a munkanélküli járadék összegének megfelelõ támogatás folyósításával, legfeljebb további hat hónapig; b) a vállalkozói tevékenység igazolásával igénybe vett, a munkaügyi központ által ajánlott szaktanácsadás költségei legfeljebb 50%- ának megtérítését; c) a vállalkozói tevékenység gyakorlásához szükséges tanfolyami képzés költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítését; d) hitel felvétele esetén a hitelfedezeti biztosítás költségeinek legfeljebb 50%-os megtérítését, legfeljebb egyéves idõtartamra.

5 Foglalkoztatás bõvítését szolgáló támogatások 16. (1) A munkaadó részére a munkavállaló munkabére százalékáig terjedõ mértékû támogatás nyújtható legfeljebb egy évi idõtartamra, ha a) vállalja legalább hat hónapja pályakezdõk esetében legalább három hónapja munkanélküli foglalkoztatását legalább a támogatás folyósítása idõtartamának kétszeresére úgy, hogy ez alatt az idõtartam alatt a munkaviszonya megszüntetésére a b) pontban meghatározott módon nem kerül sor, b) a támogatott munkanélküli alkalmazását megelõzõ hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a mûködésével összefüggõ okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a munkanélküli alkalmazása idején nem kerül sor. (2) Közhasznú munkavégzés támogatása 16/A. (1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredõ közvetlen költség 70 százalékáig terjedõ mértékû támogatás nyújtható, ha a) a lakosságot vagy a települést érintõ közfeladat ellátása érdekében, b) a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli foglalkoztatását vállalja munkaviszony keretében úgy, hogy c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak számát a foglalkoztatás megkezdését megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bõvíti, és d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtõl díjazásban nem részesül. (2) A támogatás egy munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évi idõtartamra állapítható meg. Az (1) bekezdés c) pontjában említett megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi létszámba nem számít be az a munkavállaló, akinek foglalkoztatása az (1) bekezdésben meghatározott támogatással történt. (3), A statisztikai állományi létszám bõvítésére vonatkozó, (1) (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásától rendkívül indokolt esetben el lehet tekinteni. (4) (5) Ha a közhasznú munka támogatásának anyagi fedezetéül a Foglalkoztatási Alapnak a) a 45. -ban meghatározott kerete szolgál, a Munkaügyi Tanács meghatározhatja azokat a feltételeket, valamint települések körét, ahol a támogatás a foglalkoztatásból eredõ közvetlen költség legfeljebb 90%-áig nyújtható; b) a 45/A. -ban meghatározott kerete szolgál, a Munkaerõpiaci Bizottság a közhasznú munka támogatásának mértékét a foglalkoztatásból eredõ költség legfeljebb 90%-ában, idõtartamát legfeljebb két évben határozhatja meg. (6) Az e paragrafusban szabályozott támogatásban elsõsorban azt a munkaadót kell részesíteni, aki munkanélküliek jövedelempotló támogatásában részesülõ munkanélküli foglalkoztatását vállalja. (7) Annak a települési önkormányzatnak, amely jövedelempotló támogatásban részesülõ munkanélküli (1) bekezdés szerinti foglalkoztatását vállalja a Foglalkoztatási Alapba, külön törvény szerint céltámogatásként erre a célra adott keretbõl a munkaügyi központ a foglalkoztatásból eredõ közvetlen költség 70 százalékát térítheti meg. Munkahelyteremtés támogatása 17. Pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a munkaerõ- piacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását. Részmunkaidõs foglalkoztatás támogatása 18. (1)Ha a munkaadó a nála keletkezett foglalkoztatási nehézség megoldása érdekében a teljes munkaidõre alkalmazott munkavállalóit vagy azok egy részét részmunkaidõben foglalkoztatja, és a munkaidõ- csökkentés a teljes munkaidõ egyharmadát eléri, kérheti az érintett munkavállalók emiatt kiesõ munkaidejére járó személyi alapbére legfeljebb 50%-ának egy évre történõ megtérítését. (2)Amennyiben a munkáltató a 21. -ban meghatározott megállapodástól eltérõ létszámleépítést hajt végre, köteles a kapott támogatás visszafizetésére. A megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának támogatása

6 19. A Munkaerõpiaci Alap rehabilitációs alaprészébõl támogatás nyújtható megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatását elõsegítõ beruházáshoz, valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minõsülõ bõvítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez. Fiatal munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása 19/A. A pályakezdõ munkanélküliek elhelyezkedésének elõsegítésérõl, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását, munkatapasztalat szerzését lehetõvé tevõ támogatás nyújtásával kell gondoskodni. Ennek részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg, amely a foglalkoztatás támogatására e törvény szabályainál kedvezõbb szabályokat állapíthat meg. A foglalkoztatást elõsegítõ támogatások közös szabályai 20. (1)A , valamint a 19/A. -ban meghatározott támogatás a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébõl nyújtható. (2)A munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg az Országos Munkaerõpiaci Tanács véleményének meghallgatásával a) a ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének és visszakövetelésének részletes szabályait, a képzõ intézmények kiválasztására vonatkozó szempontokat; b) a Munkerõpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatás szabályait. (3)A munkaügyi miniszter a (2) bekezdés szerinti jogát a 19. -ban meghatározott támogatás tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben gyakorolja. 21. (1) A ban meghatározott támogatás nyújtása esetén, ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének a) központi kerete szolgál, a Munkaügyi Minisztérium vagy a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ, b) az egyes megyék számára elkülönített pénzügyi kerete szolgál, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ köt megállapodást a munkaadóval. (2)A megállapodás tartalmazza a támogatás mértékét, idõtartamát, feltételeit és a megállapodás megszegésének következményeit. IV. fejezet Létszámleépítések szabályai 22. (1) Az a legalább harminc munkavállalót foglalkoztató munkaadó, amely fél éven belül munkavállalói létszámát a döntést megelõzõ havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest legalább 25%-kal, vagy legalább 50 fõvel tervezi csökkenteni, e döntésrõl és annak indokairól köteles tájékoztatni a munkaviszony rendes felmondását megelõzõ három hónappal a létszámleépítéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes munkaügyi központot (központokat), valamint a munkaadónál mûködõ üzemi tanácsot, ennek hiányában a munkaadónál mûködõ munkavállalói érdek-képviseleti szervet. (2)Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség a jogutód nélkül megszûnõ munkaadót, illetõleg annak felszámolóját is terheli. (3)Ha az ötven fõnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadóval szemben felszámolási eljárás van folyamatban, a bíróság, valamint a felszámoló az eljárás során hozott érdemi döntéseirõl tájékoztatja a munkaadó székhelye szerint illetékes munkaügyi központot. (4) A munkaadó az illetékes munkaügyi központot a munkaerõ igényérõl és annak megszûnésérõl folyamatosan, de legalább a betöltés esedékességekor az Országos Munkaügyi Központ által meghatározott módon tájékoztatja. 23. (1) A munkaadó minden olyan létszámleépítésre vonatkozó döntésérõl, amely 30 nap alatt legalább tíz fõt érint, a 22. (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatáson túlmenõen az érintett munkavállalókat, továbbá az illetékes munkaügyi központot a rendes felmondást megelõzõen 30 nappal tájékoztatja. A munkaadó egyúttal köteles közölni az elbocsátani kívánt dolgozók nevén kívül az utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét, valamint a munkaügyi központ kérésére minden olyan információt, amely a munkavállaló újrafoglalkoztatását elõsegíti. (2) Az (1) bekezdés szerinti létszámleépítés végrehajtására a munkaadónál a munkavállalók képviselõit is magába foglaló bizottságot kell létrehozni, amely meghatározza a létszámleépítés végrehajtásának elveit, valamint annak idõbeni ütemezését, továbbá dönt a létszámleépítéssel

7 érintett munkavállalók részére a jogszabály alapján járó juttatásokon felüli juttatások odaítélésérõl. A bizottság munkavállalói képviselõit, ha a munkaadónál üzemi tanács mûködik, e szerv jelöli ki. (3)A létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésére a munkajogi szabályok az irányadók azzal, hogy a létszámleépítés miatti felmondás csak az (1) bekezdés szerint elõírt tájékoztatást követõ 30 nap elteltével közölhetõ. (4)Mentesül a munkaadó a (3) bekezdés szerinti felmondási korlátozás alól, ha a létszámleépítésben érintett munkavállalóit a munkaügyi központ által megjelölt szakmára átképezte. V. fejezet A munkanélküliek ellátása 24. A munkanélküli részére az e törvényben meghatározott feltételek szerint ellátásként munkanélküli járadék, elõnyugdíj, nyugdíj elõtti munkanélküli segély, pályakezdõk munkanélküli segélye, valamint költségtérítés (a továbbiakban együtt: munkanélküli ellátás) jár. Munkanélküli járadék 25. (1)Munkanélküli járadék illeti meg azt, aki: a) munkanélküli; b) járulékfizetési kötelezettségének a 27. (2) bekezdésében meghatározott legkisebb idõtartamig, valamint a 41. (1) (2) bekezdésében foglaltak szerint eleget tett; c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult; d) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelõ munkahelyet felajánlani; és e) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttmûködik. (2)Az (1) bekezdés d) pontjában elõírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelõ, ha a) a munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelõ képzési lehetõség figyelembevételével megszerezhetõ képzettségének, illetõleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, b) egészségi állapota szerint a munkanélküli a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset a munkanélküli járadék összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta- tömegközlekedési eszközzel- történõ oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve illetve a tíz éven aluli gyermeket nevelõ nõ és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelõ férfi munkanélküli esetében a két órát nem haladja meg. (3)Az (1) bekezdés e) pontjában elõírt együttmûködés azt jelenti, hogy a munkanélküli a) a munkaügyi központnál jelentkezik és nyilvántartásba véteti magát, b) a munkaügyi központtal rendszeres kapcsolatot tart, c) a felajánlott munkalehetõségeket mérlegeli, d) maga is részt vesz megfelelõ munkahely felkutatásában, e) a saját maga által megtalált, vagy a munkaügyi központ által felkínált megfelelõ munkahelyet, illetve képzési lehetõséget elfogadja. (4) A munkanélküli járadékban részesülõ munkanélküli részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelõ alkalomszerû, vagy rövid idõtartamú a 16. (3) bekezdésében meghatározott közhasznú munkalehetõség is felajánlható. A munkanélküli járadék mértéke 26. (1)A munkanélküli járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását megelõzõ négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapulvételével kell kiszámítani. Az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének idõpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. (2)Ha a munkanélküli a munkanélkülivé válását megelõzõ négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, a munkanélküli járadék összegét valamennyi munkaadónál elért átlagkereset alapján kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani. (3)Ha a munkanélküli átlagkeresete az (1) bekezdésben meghatározott idõszakban nem állapítható meg, a munkanélküli járadék összegét az általa a munkanélkülivé válását megelõzõen betöltött utolsó munkakörben, illetõleg az ahhoz hasonló munkakörben elért kereset országos átlaga alapján kell megállapítani. (4)Az egy napra járó munkanélküli járadék alapja a munkanélküli havi átlagkeresetének

8 harmincad része. (5) A munkanélküli járadék összege a folyósítás elsõ szakaszában az (1) (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 75%-a, a második szakaszában a járadékalap 60%-a. (6) A munkanélküli járadék összegének alsó határa 8600 forint, felsõ határa a folyósítás elsõ szakaszában forint, a folyósítás második szakaszában forint. Ha az (1) (3) bekezdés szerinti átlagkereset a munkanélküli járadék alsó határánál alacsonyabb, a munkanélküli járadék az átlagkeresettel megegyezõ összeg. (7)Amennyiben a munkanélküli járadékra jogosult korábbi munkahelyén rehabilitációs keresetkiegészítésben részesült úgy annak összegét a munkanélküli járadék alapját képezõ keresetbe be kell számítani. Az így megállapított munaknélküli járadék összege a keresetkiegészítés (5) bekezdésében meghatározott százalékával arányosan a munkanélküli járadék felsõ határát meghaladhatja A munkanélküli járadék folyósításának idõtartama 27. (1) A munkanélküli járadék folyósításának idõtartamát (a továbbiakban: folyósítási idõ) annak az idõtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, ameddig a munkanélküli a munkanélkülivé válást megelõzõ négy év alatt a járulékfizetési kötelezettségét teljesítette (a továbbiakban: járulékfizetési idõ). Az elõbbiekben meghatározott négyéves idõtartam meghosszabbodik: a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat, b) a keresõképtelenséggel járó betegség, c) a beteg gyermek ápolására táppénzes állomány, d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozásra kapott egyéb fizetés nélküli szabadság, e) a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítása, f) az elõzetes letartóztatás, a szabadságvesztés, a javító- nevelõ munka, a szigorított javító-nevelõ munka és az elzárás büntetés, g) a közeli hozzátartozó [ évi XXII. törvény 139. (2) bek.] ápolása, valamint a családi ház építése céljából kapott fizetés nélküli szabadság, h) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása idõtartamával, valamint i) az (5) bekezdésben meghatározott idõtartammal, ha a munkanélküli állapot ezen idõtartam alatt is fennállt. (2) A folyósítási idõ a járulékfizetési idõ függvényében a következõ: I. szakasz II. szakasz nap járulékfizetési idõ esetén 23 nap 67 nap nap járulékfizetési idõ esetén 30 nap 90 nap nap járulékfizetési idõ esetén 38 nap 112 nap nap járulékfizetési idõ esetén 45 nap 135 nap nap járulékfizetési idõ esetén 53 nap 157 nap nap járulékfizetési idõ esetén 60 nap 180 nap nap járulékfizetési idõ esetén 68 nap 202 nap nap járulékfizetési idõ esetén 75 nap 225 nap nap járulékfizetési idõ esetén 83 nap 247 nap 1440 nap feletti járulékfizetési idõ esetén 90 nap 270 nap (3) Annak részére, aki a munkanélküli járadék folyósítása idejét kimerítette, ezt követõen munkanélküli járadék a 25. -ban meghatározott feltételek fennállása esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérõen ismételten akkor folyósítható, ha legalább 180 nap járulékfizetési idõvel rendelkezik. Ennek megfelelõen a munkanélküli járadék folyósításának idõtartama 180 naptól 359 napig terjedõ járulékfizetési idõ esetén 45 nap. Erre az idõtartamra munkanélküli járadékként a 26. (1) (4) bekezdése alapján meghatározott járadékalap 60 százalékát kell fizetni azzal, hogy megfelelõen alkalmazni kell a 26. (6) bekezdésében foglaltakat. (4) A munkanélküli járadék folyósításának kezdõ napja a munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetõleg annak kirendeltségénél) történõ jelentkezését követõ naptári nap. (5) Ha a munkaviszonyt a munkanélkülivé válást megelõzõ 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg, a munkanélküli részére munkanélküli járadék az elõbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszûnését követõ 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy a munkanélküli járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik. (6) Ha a munkanélküli a munkaviszonyának megszûnésekor a munkaadótól végkielégítésben részesült, munkanélküli járadék részére a munkaviszony megszûnését követõ annyi hónap

9 elteltével folyósítható, ahány havi átlagkeresetének (illetményének) megfelelõ összegû végkielégítést kapott. A munkanélküli járadékra jogosultság megállapításának napjától ezt az idõtartamot a munkanélkülit egyébként megilletõ jogosultságok (ideértve a társadalombiztosítási szabályok szerinti jogosultságokat is) és kötelezettségek szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ez alatt a munkanélküli munkanélküli ellátásban részesült volna. A 25. (3) bekezdésében elõírt együttmûködési kötelezettség megszegése esetén a munkanélküli járadék további 90 nap elteltével folyósítható. (7), Bármely járulékfizetési idõszak csak egyszer jogosít munkanélküli járadék folyósítására. Ha a munkanélküli a munkanélküli járadék folyósításának számára meghatározott idõtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás idõtartamának alapját képezõ járulékfizetési idõt, a tényleges járadékfolyósítási idõtartamnak megfelelõen csökkenteni kell. (8), A munkanélkülinek a munkaügyi központnál (illetõleg annak kirendeltségénél) történõ jelentkezése és a munkanélküli járadék folyósításának a (4) (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdõ napja közötti idõtartam a munkanélküli járadék folyósításának idejébe nem számít be. 8. (3) bekezdése állapította meg, ezzel egyidejûleg a bekezdés számozása (6) bekezdésre, (6) (7) bekezdés számozása (7) (8) bekezdésre változott július 1-jei hatállyal. A munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése és szüneteltetése 28. (1)Meg kell szüntetni a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli: a) kéri, b), a munkaügyi központ által felajánlott megfelelõ munkahelyet vagy térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetõséget nem vállalja el, illetve a munkaviszony létrejötte neki felróható okból meghiúsul, c) nyugdíjjogosultságot szerez (ideértve a korengedményes nyugdíjat is), d) e) olyan képzési lehetõséget fogad el, amelynek során a mindenkori minimális bér összegét elérõ rendszeres támogatásban részesül. (2) A munkanélküli járadék folyósítását az (1) bekezdés a) pontja szerint abban az esetben is meg kell szüntetni, ha a munkanélküli a 25. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelõ közhasznú munkára vonatkozó munkaviszony létesítését utasította vissza. (3) Ha a munkanélküli járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresõtevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy a munkanélküli 8. (7) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, a munkanélküli részére munkanélküli járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdõ napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik. (4) Nem szüntethetõ meg a munkanélküli járadék folyósítása, ha a munkanélküli a) a keresõtevékenységet megbízási jogviszony keretében folytatja, és b) az abból származó jövedelme havonta nem haladja meg a kötelezõ legkisebb munkabér 50%-át, továbbá c) bejelentési kötelezettségének eleget tett [8. (7) bek.], valamint d) együttmûködési kötelezettségét [25. (3) bek.] változatlanul teljesíti. 29. (1)Szüneteltetni kell a munkanélküli járadék folyósítását, ha a munkanélküli a) a 25. (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget kivéve a 28. (1) bekezdés a) pontjában foglalt magatartásokat a mulasztás idõtartamára, b) terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetõleg gyermekgondozási segélyben részesül, az ellátás folyósításának idõtartamára, c) elõzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, szigorított javító-nevelõ munka, javító-nevelõ munka, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapítottak meg, d) sorvagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, e) a 25. -a (4) bekezdésében meghatározott közhasznú munkavégzés alatt. f) rövid idõtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó keresõtevékenységet folytat, feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének [8. (7) bek.] eleget tett. (2)Ha a munkanélküli járadék folyósítása az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak miatt szünetel, elsõ ízben történõ mulasztás esetén a szüneteltetés idõtartama a

10 folyósítás idejébe nem számít be, ennél többszöri mulasztás esetében azonban a szünetelés idõtartamát a folyósítás idejébe be kell számítani. (3) Az (1) bekezdés b) f) pontjában foglaltak miatti szüneteltetés idõtartamát a folyósítási idõ számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Nyugdíj elõtti munkanélküli segély 30. (1) A munkanélküli részére- kérelmére- nyugdíj elõtti munkanélküli segélyt kell megállapítani, ha a) a kérelem benyújtásának idõpontjában irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb három éve hiányzik, b) legalább 180 napon át munkanélküli járadékban részesült, és a munkanélküli járadék folyósítása idõtartamát kimerítette, c) a munkanélküli járadék folyósításának kimerítését követõen egy éven belül betöltötte az a) pont szerinti életkort, d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõvel, e) és részére megfelelõ munkahely biztosítására nincs kilátás. (2) Ha a munkanélküli járadék folyósítására az Flt ának (6) bekezdése szerint került sor, a nyugdíj elõtti munkanélküli segély akkor állapítható meg, ha munkanélküli járadék folyósítása ténylegesen befejezõdött. (3)A nyugdíj elõtti munkanélküli segélyre való jogosultság megállapításánál alkalmazni kell a társadalombiztosításról szóló évi II. törvény 40/A. -ában foglaltakat. (4)A nyugdíj elõtti munkanélküli segély összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékával. (5)A nyugdíj elõtti munkanélküli segélyt a kérelem benyújtását követõ naptól kell folyósítani. Töredék hónap esetén az egy napra járó nyugdíj elõtti munkanélküli segély összege (4) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része. (6)Szüneteltetni kell a nyugdíj elõtti munkanélküli segély folyósítását a) a keresõtevékenység idõtartamára, ha az abból származó jövedelem havi összege meghaladja a kötelezõ legkisebb munkabér 50 százalékát, b) 90 napra, ha a munkanélküli a 36. (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. (7)Meg kell szüntetni a nyugdíj elõtti munkanélküli segély folyósítását, ha a munkanélküli a) kéri, b) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett. Költségtérítés 31. A munkanélküli részére (ideértve a pályakezdõt is) a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétõl a munkaügyi központhoz történõ oda- és visszautazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Pályakezdõk munkanélküli segélye 32. (1)Pályakezdõk munkanélküli segélyére az a munkanélküli jogosult, aki: a) oklevelét felsõ vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán, illetõleg a felsõfokú oktatási intézmény esti, levelezõ tagozatán, a dolgozók középiskolájában másfél évnél nem régebben szerezte, továbbá, aki elsõ szakképesítését az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban másfél évnél nem régebben szerezte, és munkanélküli járadékra nem jogosult (a továbbiakban: pályakezdõ); b) munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelõ munkahelyet felajánlani; c) munkaügyi központnál, az a) pontban meghatározott idõtartam alatti elsõ jelentkezésétõl három hónap eltelt; és d) elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központtal együttmûködik. (2)Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásában a munkahely a 25. (2) bekezdésének b) és d) pontjában foglalt feltételek mellett akkor megfelelõ, ha a pályakezdõ szakképzettségének a középfokú végzettségû pályakezdõ esetében ideértve a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetõséget is megfelel. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott másfél éves határidõbe nem számít be a pályakezdõ: a) sorkatonai, az azt követõ tartalékos katonai, továbbá polgári szolgálatának; b) részére gyermekgondozási díj, illetve segély folyósításának; c) harminc napot meghaladó keresõképtelenséget okozó betegségének; valamint d) az (1) bekezdés b) pontjában

11 meghatározott három hónap idõtartama. (4) A 25. (4) bekezdésében foglaltakat a pályakezdõk munkanélküli segélyében részesülõ munkanélküli esetében is alkalmazni kell. 33. (1) A pályakezdõk munkanélküli segélyének havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százalékával. (2) A pályakezdõk munkanélküli segélye összesen hat hónapig folyósítható. Ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazni kell, ha a pályakezdõ másfél éven belül többször vált munkanélkülivé. 34. (1)Meg kell szüntetni a pályakezdõk munkanélküli segélye folyósítását a 28. a), c) és d) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén. (2)A 28. (2) bekezdésében foglaltakat a pályakezdõk munkanélküli segélye esetében is alkalmazni kell azzal, hogy annak újabb folyósítására a megszüntetés kezdõ idõpontjától számított 30 nap elteltével van lehetõség. (3) A 28. (3) bekezdésében foglaltakat a pályakezdõk munkanélküli segélyében részesülõ munkanélküli esetében is alkalmazni kell. (4) Szüneteltetni kell a pályakezdõk munkanélküli segélyének folyósítását a 29. (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállásakor. 35. A pályakezdõk munkanélküli segélyében részesülõ jogosult a 31. szerinti költségtérítésre. A munkanélküli ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések 36. (1) Aki korengedményes nyugdíjban, munkanélküli járadékban, nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben, elõnyugdíjban, pályakezdõk munkanélküli segélyében részesül, az általa folytatott keresõtevékenységet és az ebbõl származó jövedelmet legkésõbb a munkakezdést megelõzõ napon, a keresõtevékenység megszûnését a megszûnést követõ napon köteles a munkaügyi központnak bejelenteni. (2)A munkanélküliség elleni önbiztosítás és a szakszervezet által fizetett segély a 25., 30. és okban szabályozott ellátásokra való jogosultságot nem érinti. 36/A. Munkanélküli ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha a munkanélküli az igazoló lapot a munkaügyi központnak átadta. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg. Visszafizetési és megtérítési kötelezettség 37. (1) Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételrõl számított 180 napon belül írásban kötelezték. (2)Az (1) bekezdésben meghatározott idõ elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elõ. (3) Ha a bíróság jogerõsen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerõre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli járadék és annak járulékai összegét a Szolidaritási Alapba befizetni. A bíróság a jogerõs határozatot a munkaügyi központnak megküldi, amely ennek alapján határoz. 38. (1)A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése az õ mulasztásának vagy a valóságtól eltérõ adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. alapján visszakövetelni nem lehet. (2)Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelõsség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közremûködés aránya nem állapítható meg, a felelõsöket egyenlõ arányban kell megtérítésre, illetõleg visszafizetésre kötelezni. VI. fejezet Munkaerõpiaci Alap 39. (1)A Munkaerõpiaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap. Az összevonásra került alapok követelései és tartozásai a Munkaerõpiaci Alapot illetik meg, illetõleg terhelik. (2)A Munkaerõpiaci Alap célja a

12 foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a szakképzéshez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével a munkaerõ alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának, a szakképzés továbbfejlesztésének, a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának hatékony elõsegítése, a munkaerõ-piaci szervezet mûködése pénzügyi feltételeinek biztosítása. (3)A Munkaerõpiaci Alapon belül a pénzeszközök felhasználásának célja szerint a következõ alaprészeket kell elkülöníteni: a) szolidaritási alaprészt, a munkanélkülieket e törvény alapján megilletõ ellátások [munkanélküli járadék, pályakezdõk munkanélküli segélye, elõnyugdíj, nyugdíj elõtti munkanélküli segély, költségtérítés (31. ), ezek postaköltségei] a 27. (6) bekezdésében meghatározott idõtartamra fizetett társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék, a 14. (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott keresetpótló juttatásnak a munkanélküli járadékkal, pályakezdõk munkanélküli segélyével megegyezõ része, valamint a kifizetett ellátásokat terhelõ társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására; b) jövedelempótló támogatás alaprészt, a munkanélküliek részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 36. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelempótló támogatás ötven százalékának finanszírozására; c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatás elõsegítését, a munkanélküliség megelõzését, valamint hátrányos következményeinek enyhítését szolgáló támogatások nyújtására; d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás finanszírozására; e) szakképzési alaprészt a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló évi XXIII. törvényben meghatározott támogatások, programok finanszírozására; f) rehabilitációs alaprészt, a megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatásának külön jogszabályban meghatározott módon történõ elõsegítésére; g) mûködési alaprészt, az Országos Munkaügyi Központ, a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok mûködésének, fejlesztésének, valamint a Munkaügyi Minisztérium a Munkaerõpiaci Alap pénzeszközeit kezelõ szervezeti egysége mûködése és fejlesztése, továbbá a könyvvizsgálat díjának biztosítására. (4)Az elkülönített alaprészeket az éves költségvetési törvény kiemelt elõirányzatokként tartalmazza. A mûködési alaprészen belül külön elõirányzatot képez a Munkaerõpiaci Alapot kezelõ szervezet, az Országos Munkaügyi Központ, és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok költségvetési elõirányzata, továbbá a fejlesztési elõirányzat. 39/A. (1)A Munkaerõpiaci Alappal a 10. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rehabilitációs alaprész tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben a munkaügyi miniszter rendelkezik. A munkaügyi miniszter rendelkezési jogkörében: a) dönt a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének felosztásáról, a Munkaerõpiaci Alap alaprészei közötti, valamint a decentralizált pénzeszközök megyék közötti átcsoportosításáról, ha az OMT erre vonatkozó döntése jogszabályt sért, vagy ha az OMT az erre vonatkozó elõterjesztés benyújtását követõ harminc napon belül nem dönt, b) dönt az egyes alaprészeken belül a központi pénzeszközök felhasználásáról; c) dönt a Munkaerõpiaci Alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével; d) a Kormány felhatalmazása alapján dönt a munkerõpiaci szervezet fejlesztését szolgáló hitelfelvételrõl. (2)A munkaügyi miniszternek az (1) bekezdésben meghatározott döntése abban az esetben térhet el OMT-nek a 10. (2) bekezdésében meghatározott javaslatáról, ha a javaslat a) jogszabályba ütközik, vagy b) veszélyezteti a munkanélküli ellátások, illetõleg a foglalkoztatást elõsegítõ támogatások finanszírozásának biztonságát, c) a Munkaerõpiaci Alap költségvetése, valamint az alaprészek közötti átcsoportosítás tekintetében a munkaadói, a munkavállalói és a kormányoldal részérõl nem egyhangú szavazással jött létre. (3)A munkaügyi miniszter az OMT javaslata nélkül dönt, ha az OMT a Munkaerõpiaci Alap költségvetésére a tárgyévet megelõzõ év szeptember 30-

13 áig, az egyes alaprészek központi és decentralizált keretre történõ felosztására a tárgyév január 30-áig nem tesz javaslatot. (4)A Munkaerõpiaci Alapot a Munkaügyi Minisztérium kezeli. (5)A Munkaerõpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról az alaprészek központi pénzeszközeinek, valamint a jövedelempótló támogatási alaprész kivételével e törvény, valamint külön jogszabály szerint az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok gondoskodnak. (6)A Munkaerõpiaci Alap összesített bevételi és kiadási elõirányzatát és annak az alaprészek közötti megosztását az Országgyûlés kiemelt elõirányzatokként az éves költségvetési törvényben hagyja jóvá. (7)Ha a munkanélküli ellátások kifizetése a Munkaerõpiaci Alapból nem biztosítható, akkor a Kincstár a központi költségvetés nevében, terhére annak forrásaiból legfeljebb három hónapra megelõlegezési, likviditási hitelt nyújt. (8)A Munkaerõpiaci Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait a munkaügyi miniszter rendeletben határozza meg. 39/B. (1)A Munkaerõpiaci Alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról az áthúzódó kötelezettségek figyelembevételével az OMT javaslatára a munkaügyi miniszter dönt. (2)A Munkaerõpiaci Alap elõzõ év végén rendelkezésre álló záróállománya a) az eredeti kiadási elõirányzat forrásául elszámolható a költségvetési törvényben meghatározott bármelyik bevételi elõirányzat elmaradása esetén, valamint b) az összes kiadási elõirányzat emelésének forrásául elszámolható, ha a munkanélküli ellátások kiadási elõirányzata meghaladja a törvényben elõírt eredeti kiadási elõirányzatot. (3)A szolidaritási alaprész költségvetési törvényben meghatározott elõirányzatát a törvény alapján kifizetett ellátásokhoz igazodóan év közben a munkaügyi miniszter módosíthatja (csökkentheti). A megtakarítás a Munkaerõpiaci Alap fõ kiadási elõirányzatának sérelme nélkül a foglalkoztatási alaprészbe átcsoportosítható. (4)A foglalkoztatási, valamint bérgarancia alaprész elõirányzata megnövelhetõ, ha a) az eredeti elõirányzatokon felül képzõdõ többletbevételek erre fedezetet biztosítanak, vagy b) a szolidaritási alaprész, illetve a jövedelempótló alaprész kiadási elõirányzatának évközi csökkentése erre várhatóan fedezetet nyújt. (5)A szakképzési és rehabilitációs alaprész elõirányzatának módosítására csak az alaprészhez rendelt bevételi elõirányzatok várható teljesülésének illetve a szakképzési alaprész elõzõ évi záróállományának figyelembevételével van lehetõség. (6)A szakképzési és a rehabilitációs alaprész bevételeként a Munkaerõpiaci Alap többi alaprészének megtakarítása nem vehetõ igénybe, illetve az alaprészek kiadási elõirányzata sem csökkenthetõ a Munkaerõpiaci Alap más alaprészei javára. (7)Az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok tervezési, mûködési, finanszírozási és beszámolási rendjére az alapból történõ finanszírozás sajátosságainak figyelembevételével a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályok elõírásai az irányadóak. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetõjének biztosított hatásköröket a munkaügyi miniszter gyakorolja. 39/C. (1)A Munkaerõpiaci Alap bevétele: a) a munkaadói járulék; b) a munkavállalói járulék; c) a rehabilitációs hozzájárulás; d) a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló évi XXIII. törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás; e) a központi költségvetési támogatás; f) a privatizációból származó bevételek; g) egyéb bevételek: a Munkaerõpiaci Alap javára teljesített visszafizetések, a hatósági eljárás alapján befolyt bevételek, bírságok, kamatbevételek, a Munkaerõpiaci Alap javára teljesített önkéntes befizetések, támogatások, valamint az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok mûködésével összefüggõ bevételek. (2)A Munkaerõpiaci Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelybõl a támogatást, illetõleg az ellátást folyósították. (3)A Munkaerõpiaci Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetõk, amelyek közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülnek.

14 40. (1)A munkaadó a (2) bekezdésben foglalt kivétellel az általa bérköltségként (béralap terhére) elszámolt és a munkavállaló részére, munkaviszonya alapján kifizetett bruttó munkabér, illetmény (kereset) 4,2 százalékát köteles munkaadói járulékként fizetni. (2)A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló évi IL. törvény 3. -a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet esetén a munkaadói járulék mértéke az (1) bekezdés szerinti kifizetések 4,5 százaléka. 41. A munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetõleg arra jogosulttá vált. Rehabilitációs hozzájárulás 41/A. (1)A megváltozott munkaképességû személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elõsegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles: a) a társasági adóról szóló évi LXXXVI. törvény 2. -a (1) bekezdésének a) f) pontjában meghatározott adóalany, b) a szociális foglalkoztató [a továbbiakban az a) b) pont együtt: gazdálkodó szervezet]; ha a gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott, megváltozott munkaképességû személyek száma nem éri el a gazdálkodó szervezet tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának öt százalékát (a továbbiakban: kötelezõ foglalkoztatási szint). (2)A rehabilitációs hozzájárulást a kötelezõ foglalkoztatási szint figyelembevételével, a foglalkoztatandó létszám és az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott megváltozott munkaképességû személyek tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának különbsége alapján kell számítani. (3)A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a (2) bekezdés alapján számított létszámkülönbség és a költségvetési törvényben évente meghatározott összeg szorzata. (4)Nem kell hozzájárulást fizetni, ha a gazdálkodó szervezetnél a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma a harminc fõt nem haladja meg. A munkaadói, munkavállalói járulék, valamint a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítése 42. (1)A munkaadói és munkavállalói járulék bevallásának, befizetésének ellenõrzése az állami adóhatóság feladata. (2)A munkaadói járulékot a munkaadó állapítja meg, vallja be, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál kezelt számlára. (3)A munkavállalói járulékot a munkaadó állapítja meg, vonja le, és fizeti meg, valamint saját bevallása keretében vallja be. (4)A munkaadó a munkaadói és a levont munkavállalói járulékot az elszámolt hónapot követõ hó 20. napjáig köteles befizetni. (5)Az állami adóhatóság a munkaadók által befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Munkaerõpiaci Alap javára folyamatosan utalja át. (6)Ha a munkaadó külföldi állam Magyarországon mûködõ diplomáciai, illetõleg konzuli képviselete, továbbá nemzetközi szervezet vagy külföldön bejegyzett alapítvány magyarországi képviselete, az általa megállapított munkaadói, továbbá az általa megállapított és levont munkavállalói járulékot közvetlenül a Munkaerõpiaci Alap számlájára fizeti be. (7)A munkaadói és munkavállalói járulék befizetésének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (8)Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a munkaadói és munkavállalói járulék bevallásáról és befizetésének teljesítésérõl negyedévenként, az ellenõrzések tapasztalatairól félévenként tájékoztatja a Munkaügyi Minisztériumot. 42/A. (1)A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett gazdálkodó szervezet maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett "Rehabilitációs hozzájárulás" számla javára. (2)A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként elõleget kell fizetni. Az elõleg mértéke a tárgyévet megelõzõ év tényleges kötelezettségének huszonöt százaléka. Az elõleg összegét a gazdálkodó szervezet maga állapítja meg és fizeti be. A negyedik negyedévre elõleget fizetni nem kell.

15 (3)A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjérõl szóló évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Munkaerõpiaci Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok 43. (1)A foglalkoztatási alaprészben központi és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keretet (decentralizált keret) kell elkülöníteni. (2)A központi pénzügyi keret felhasználható: a) foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére; b) foglalkoztatási és képzési célú alapítványok, közalapítványok támogatására; c) központi foglalkoztatási és képzési programok támogatására; d) munkaerõ-fejlesztõ és-képzõ központok létrehozásának támogatására; e) foglalkoztatást elõsegítõ támogatások továbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok finanszírozására; f) január 1. elõtt, a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítésébõl adódó kifizetésekre. (3)A foglalkoztatási alaprészbõl finanszírozható további, a 39. (3) bekezdésének c) pontja szerinti támogatásokat törvény vagy kormányrendelet határozza meg. 43/A. (1)A szakképzési alaprész forrása a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló évi XXIII. törvényben elõírt szakképzési hozzájárulás. (2)A szakképzési alaprészben központi és megyei (fõvárosi) pénzügyi keretet (decentralizált keretet) kell elkülöníteni. 43/B. A mûködési alaprészen belül meg kell határozni a Munkaügyi Minisztérium a Munkaerõpiaci Alap kezelését ellátó szervezeti egysége mûködésére és fejlesztésére átadott pénzeszközök elõirányzatait, valamint az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fõvárosi) munkaügyi központok mûködési költségvetési elõirányzatait, továbbá e központok beruházási elõirányzatát. VII. fejezet Munkaerõ-piaci szervezet Munkaügyi Minisztérium 47. (1)A Munkaügyi Minisztérium: a) irányítja az Országos Munkaügyi Központot, valamint ez utóbbin keresztül a munkaügyi központok tevékenységét; b) ellenõrzi a munkaerõ-piaci szervezetet; c) irányítja és mûködteti a munkaerõ-fejlesztõ és-képzõ központokat; d) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2) A törvény hatályosulásának elõsegítése érdekében a Munkaügyi Minisztérium ellenõrzi a Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások felhasználását. Az ellenõrzés tapasztalatai alapján büntetõ, szabálysértési, fegyelmi eljárást kezdeményezhet, valamint átmeneti idõre felfüggesztheti a Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatások nem megfelelõ felhasználását. Országos Munkaügyi Központ 48. Az Országos Munkaügyi Központ a munkaerõ- piaci szervezet központi szerve. Az Országos Munkaügyi Központ közremûködik a munkaügyi miniszter foglalkoztatási feladatainak ellátásában. Ennek keretében: a) az e törvényben meghatározottak szerint irányítja a munkaügyi központokat; b) létrehozza és mûködteti a munkaerõ-piaci és a munkaügyi folyamatok informatikai és számítógépes rendszerét; c) szakmai és közérdekû tájékoztatást nyújt a munkaügyi folyamatokról; d) központi adatgyûjtést és információszolgáltatást végez; e) a humánszolgáltatásként való mûködés szempontjaira is tekintettel gondoskodik a munkaügyi központok és azok kirendeltségei dolgozóinak szakmai képzésérõl; f) ellát egyes munkaügyi szolgáltatási tevékenységeket; g) ellenõrzést végez a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjából teljesített kifizetésekkel összefüggésben. 49. (1)Az Országos Munkaügyi Központ élén a fõigazgató áll. (2)A fõigazgatót a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a munkaügyi miniszter nevezi ki és menti fel. Kinevezéséhez és felmentéséhez elõzetesen ki kell kérni a Munkaerõ- piaci Bizottság véleményét. (3)A kinevezésen és felmentésen túlmenõen, a fõigazgatóval kapcsolatos egyéb

16 munkáltatói jogokat a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára gyakorolja. Megyei (fõvárosi) munkaügyi központ 50. (1)A munkaerõ-piaci szervezet helyi szervei a fõvárosban és a megyékben mûködõ munkaügyi központok. (2)A munkaügyi központ a megyei (fõvárosi) önkormányzattól szervezetileg független szakhatóság. 51. (1)A munkaügyi központ az illetékességi körében a) ellátja a munkanélküli ellátások és a munkanélküliség megelõzését, a foglalkoztatás elõsegítését szolgáló támogatások megállapításával, folyósításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat, munkaközvetítést és tanácsadást végez; b) irányítja a kirendeltségeit; c) folyamatosan információkat nyújt a megye (fõváros) munkaerõ-piaci folyamatairól, helyzetérõl, prognózisokat készít a várható változásokról; d) ellátja a pályaválasztási tanácsadó tevékenységet; e) orientálja a szakképzõ iskolákat a képzési struktúra és a beiskolázási mértékek meghatározásában; f) elõsegíti a jelentõs létszámleépítések által okozott foglalkoztatáspolitikai problémák megoldását; g) ellátja a Munkaügyi Tanács titkársági teendõit; h) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat. (2) A munkaügyi központ a) a munkanélküli ellátásokra való jogosultság, b) a munkanélküliség megelõzését, a foglalkoztatás elõsegítését szolgáló támogatások felhasználása, c) a 40. és 41. -ban meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítése, továbbá d) a külföldi személyek Magyarországon történõ foglalkoztatása, e) a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaadóknál, a munkaszerzõdés írásba foglalása tekintetében hatósági ellenõrzést végez. (3) A (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzési tevékenység során a munkaügyi központ képviselõje a) a társadalombiztosítási célra vezetett nyilvántartásokba betekinthet, b) a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél, jogosítvány stb.) felmutatására szólíthatja fel azt a személyt, akinek személyazonosságát meg kell állapítania. (4) A (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzés tapasztalatai alapján a munkaügyi központ köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, így különösen a) a jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén megszüntetni a munkanélküli ellátás, valamint a foglalkoztatást elõsegítõ támogatás folyósítását, b) az ellenõrzött személy vagy szerv figyelmét felhívni a tapasztalt jogszabálysértésre, c) más szervet intézkedés végett megkeresni, d) fegyelmi, szabálysértési, illetõleg bírósági eljárást kezdeményezni, e) kötelezni a munkaadót a 7. (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének teljesítésére. (5) A munkaügyi központ hatósági ellenõrzési tevékenységére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni. 51/A. (1)A munkaügyi központ és a települési önkormányzat megállapodhat a munkanélküli járadékban, pályakezdõk munkanélküli segélyében részesülõ munkanélküliek ellenõrzésérõl. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzõje (a továbbiakban: jegyzõ) hatósági ellenõrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezõ, munkanélküli járadékban, pályakezdõk munkanélküli segélyében részesülõ munkanélküli folytat-e törvénybe ütközõ keresõtevékenységet. (2)Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülõ, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezõ munkanélküliekrõl a munkaügyi központ tájékoztatja a jegyzõt. (3)A jegyzõ az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történõ keresõtevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja a munkaügyi központot. (4)Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzés eredményeként a munkanélküli járadék, a pályakezdõk munkanélküli segélyének folyósítását a munkaügyi központ megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások a 28. (3) bekezdésében meghatározott idõtartamra járó összegének megfelelõ támogatásban részesül. A támogatást a Foglalkoztatási Alap 45/A. -ban meghatározott részébõl kell folyósítani, és az a 16. (3) bekezdésében, valamint a 17. -

17 ban meghatározott célokra használható fel. (5)Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról. (6)Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérõen használja fel, a munkaügyi központ a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére. (7)A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntetõ határozat jogerõre emelkedésétõl számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a Munkaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium megállapodása szerint történik. (8)Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás nem érinti a munkaügyi központnak az 51. (2) bekezdésében meghatározott ellenõrzési kötelezettségét. (9)A munkanélkülit az (1) bekezdésben meghatározott ellenõrzés során a jegyzõvel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség. 52. (1)A munkaügyi központ igazgatóját a Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának javaslatára a munkaügyi miniszter nevezi ki és menti fel, amelyhez a Munkaügyi Tanács elõzetes véleményét be kell szerezni. (2)Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a munkaügyi központ igazgatója feletti munkáltatói jogot az Országos Munkaügyi Központ fõigazgatója gyakorolja. A munkaügyi központ kirendeltsége 53. (1)A településeken felmerülõ foglalkoztatási feladatok ellátására a munkaügyi központ a Munkaügyi Tanács egyetértésével kirendeltséget hoz létre, amely a munkaügyi központ nevében jár el. (2)A kirendeltség illetékességét és feladatkörét a központ állapítja meg. (3)A jelentõs létszámleépítést megvalósító munkaadónál ideiglenes kirendeltség is létrehozható, a munkaadó egyetértése és anyagi hozzájárulása esetén. Munkaerõ-fejlesztõ és-képzõ központ 53/A. (1)A foglalkoztatást elõsegítõ képzések biztosítására a Munkaügyi Minisztérium és más szervezetek munkaerõ- fejlesztõ és- képzõ központokat (a továbbiakban: képzõ központ) létesítenek. (2) A képzõ központ központi költségvetési szerv. Létesítésének költségeit a Foglalkoztatási Alap, alapszintû mûködésének költségeit az állami költségvetés biztosítja. (3) A képzõ központ mûködésével kapcsolatos egyes kérdéseket külön törvény szabályozza. VIII. fejezet Eljárási szabályok és záró rendelkezések 54. Az e törvényben meghatározott jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni e fejezet szabályainak figyelembevételével. 55. (1)A munkavállaló kérelmére induló eljárásra az a munkaügyi központ is illetékes, amelynek területén a munkavállalót foglalkoztató munkaadó mûködik. (2)A munkaügyi központ kirendeltsége a határozatát a központ nevében hozza. 56. (1)A munkaügyi központ határozata ellen benyújtott fellebbezést az Országos Munkaügyi Központ bírálja el. (2) A Szolidaritási és a Foglalkoztatási Alap pénzösszegeinek hatékony felhasználása, valamint az azokból történõ téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott, a) a munkanélküli ellátás iránti kérelemnek helyt adó, b) a munkanélküli ellátás folyósítását szüneteltetõ, valamint megszüntetõ, továbbá c) a foglalkoztatást elõsegítõ támogatás folyósítását megszüntetõ határozat azonnali végrehajtása elrendelhetõ. (3)Azokban az ügyekben, amelyekben a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben jár el, a határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. (4) Az Országos Munkaügyi Központ és a munkaügyi központ a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos államigazgatási eljárása, valamint ellenõrzési tevékenysége során a külön jogszabályban meghatározott Társadalombiztosítási Azonosító Jelet alkalmazhatja.

18 56/A. (1) Rendbírságot köteles fizetni az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetõleg személy, aki az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, államigazgatási határozatban meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem az elõírt módon és határidõben tett eleget, valótlan adatot szolgáltat, vagy az 51. (2) bekezdésében meghatározott hatósági ellenõrzést akadályozza, továbbá az a Munka Törvénykönyvérõl szóló évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaadó, aki a munkaszerzõdés írásba foglalását elmulasztja. (2)A rendbírság összege 1000 forinttól forintig terjedhet. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendbírság kiszabására a megyei (fõvárosi) munkaügyi központ, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõség felügyelõje jogosult. A befizetett rendbírság hatvan százaléka a Munkaerõpiaci Alap foglalkoztatási alaprészét, negyven százaléka pedig a mûködési alaprészében a dologi kiadások elõirányzatát növeli. (4) A rendbírság kiszabására, továbbá a törvény végrehajtásához szükséges nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályokat a munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg. 57. Az Országos Munkaügyi Központ határozata bíróság által felülvizsgálható. A bíróság a határozatot megváltoztathatja. -

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

1991. évi IV. törvény. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1991. évi IV. törvény. a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elõsegítésérõl és a munkanélküliek ellátásáról A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

1991. évi IV. törvény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1991. évi IV. törvény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély

Magyarország.hu - Rendszeres szociális segély Page 1 of 5 Rendszeres szociális segély Létrehozva: 2006. március 29., szerda Módosítva: 2008. január 21., hétfő Ki jogosult a rendszeres szociális segélyre? Ki minősül egészségkárosodottnak? Ki számít

Részletesebben

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály

Tájékoztató a munkaadói támogatásokról. Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Tájékoztató a munkaadói támogatásokról Ujhelyi Zita osztályvezető Befektetés Ösztönzési és Szolgáltatási Osztály Szolgáltatások Lehetőségek munkaadók számára munkaerő-piaci információk nyújtása Közvetítés

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

A csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalóknak az aktuális munkaerő-piaci szolgáltatásokról, támogatási lehetőségeinkről

A csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalóknak az aktuális munkaerő-piaci szolgáltatásokról, támogatási lehetőségeinkről A csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalóknak az aktuális munkaerő-piaci szolgáltatásokról, támogatási lehetőségeinkről AZ ÁLLÁSKERESŐK LEHETŐSÉGEI Kit tekinthetünk álláskeresőnek? Álláskereső

Részletesebben

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK

FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK 1./ A START tv. szerinti adókedvezmények FOGLALKOZTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓKEDVEZMÉNYEK Figyelem: a 2012. december 31-ig kiváltott START kártya alapján adókedvezmény már nem érvényesíthető! Milyen jogszabályhely

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek)

Új Szöveges dokumentum. Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ (hátrányos helyzetűek) TÁJÉKOZTATÓ a foglalkozatás bővítését szolgáló támogatásról (bértámogatás) hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatása esetén

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

1991. évi IV. törvény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

1991. évi IV. törvény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter

Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter /2006. ( VI..) TNM-FMM rendelete a 2004-2006. évi Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Program 1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról

375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet. a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról A Kormány foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 43. (4) bekezdésében

Részletesebben

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László

Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László Foglalkoztatási támogatások 2011-ben Jáger László kirendeltségvezető Támogatások Foglalkoztatás bővítését elősegítő bértámogatás Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Mobilitási támogatás MKKv

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az aktív korúak ellátását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény szabályozza, a 33.. 37/G. -ig. Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci

Részletesebben

A munkaerőpiaci szervezet és szolgáltatásai

A munkaerőpiaci szervezet és szolgáltatásai A munkaerőpiaci szervezet és szolgáltatásai A munkaügyi szervezet létrejöttének előzményei 1. 80-as években az Állami Bér és munkaügyi Hivatal, intézte a bérszabályozás és a munkavállalással kapcsolatos

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)

TÁMOP 1.1.2-11/1-2012-0001 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Vállalkozói Fórum Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2014. október 21. Az Európai

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások

A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA A munkaügyi kirendeltségekkel történő kapcsolatfelvétel, valamint a munkáltatók részéről elérhető kedvezmények és támogatások Szeged, 2013. április 8.

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

Az elvárt béremelés kompenzációját

Az elvárt béremelés kompenzációját Az elvárt béremelés kompenzációját biztosító kormányzati lépések a) A bérfejlesztés 5 % fölötti részének normatív támogatása az adórendszeren keresztül a teljes körű végrehajtás esetén Elérthető: 2012.01.01-től

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

Ercsi Nagyközség képviselőtestületének. 25/2000.(IV.25.) Kt. számú. r e n d e l e t e

Ercsi Nagyközség képviselőtestületének. 25/2000.(IV.25.) Kt. számú. r e n d e l e t e Ercsi Nagyközség képviselőtestületének 25/2000.(IV.25.) Kt. számú r e n d e l e t e a többször módosított 13/1999.(V.26.) Kt. számú, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Aktív korúak ellátása

Aktív korúak ellátása Aktív korúak ellátása Célja Feltétel Ellátás nyújtása olyan aktív korú személyeknek és családjuknak, akik a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben vannak. Kiegészítő támogatás, akkor kaphatja a jogosult,

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok:

Rendszeres szociális segély. Ügyleírás: Szükséges okiratok: Rendszeres szociális segély Ügyleírás: Szükséges okiratok: A hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. Az ügyintézéshez a kérelmező személyi igazolványa,

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI TERVEZET A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Miniszter Iktatószám: 1008-0/2009-SzMM ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap

TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap TÁMOP 1.1.2 A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) Szakmai Nap Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja 2013. április 8. TÁMOP

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Jogforrás: Ami nem változik

Jogforrás: Ami nem változik Változások a pénzbeli ellátások területén 2015. január 27. Előadó: 9 00-12 00 Dr. Bogdán Zsuzsanna tb. szakértő Jogforrás: A vállalkozói adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása

Részletesebben

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27.

A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások. Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. A pályakezdő álláskeresők munkaerő-piaci helyzete és a számukra nyújtható támogatások Székesfehérvár, 2012. szeptember 27. Jogszabályi vonatkozás Fogalom meghatározás A foglalkoztatás elsegítéséről és

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30.

FINANCE-HÍRLEVÉL. Pályázati lehetőségek. 2013. április 30. FINANCE-HÍRLEVÉL Pályázati lehetőségek 2013. április 30. Tartalom Pályázati lehetőségek PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK HÍRLEVÉL 2013. ÁPRILIS MUNKAHELYMEGTARTÓ TÁMOGATÁSOK Tisztelt Ügyfelünk, Partnerünk! Ön cégcsoportunk

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás

LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás LXIII. Munkaerőpiaci Alap Fejezeti indokolás I. A célok meghatározása, felsorolása A Munkaerőpiaci Alap (MPA) működésével összefüggő rendelkezéseket a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (III. 26.) r e n d e l e t e a helyi iparűzési adóról, a magánszemélyek kommunális adójáról és az idegenforgalmi adóról * Püspökladány Város

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Aktív korúak ellátása

Aktív korúak ellátása Aktív korúak ellátása 1993. évi III. törvény 33. (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására

Részletesebben

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

1.. 2.. A rendelet 2.. (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 6/2009. (III.20.) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 27/2008. (XII.11.), 8/2008. (III. 1.), és a 19/2007. (XII. 14.) rendelettel módosított

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I.30.) számú önkormányzati rendelete

Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I.30.) számú önkormányzati rendelete Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 4/1995.(I..) számú önkormányzati rendelete a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény végrehajtásáról. Orfű Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

I. Fejezet. Bevezető rendelkezések

I. Fejezet. Bevezető rendelkezések Albertirsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről Albertirsa

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

KÉRELEM települési ápolási támogatás

KÉRELEM települési ápolási támogatás KÉRELEM települési ápolási támogatás 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 7/2015. (II. 27.) sz. rendelet 6. sz. melléklete 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3.

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó

ÁPOLÁSI DÍJ. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ÁPOLÁSI DÍJ Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1.. (1) bek 2.pont) részére biztosított anyagi hozzájárulás. ALANYI JOGÚ ÁPOLÁSI DÍJ:

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA Az ellátás ismertetése Az aktív korúak ellátása a nem foglalkoztatott aktív korú személyek részére biztosított támogatás. Az Szt. szerint aktív korúnak minősül a 18. életévét betöltött,

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról

MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról MEGÁLLAPODÁS-MÓDOSÍTÁS EGYSÉGES SZERKEZETBEN Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról és fenntartásáról Csanádpalota Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10.

Részletesebben

2006. évi..törvény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról

2006. évi..törvény. a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról 1 2006. évi..törvény Tervezet a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben