Horvátország: a csatlakozás előtti utolsó monitoring jelentés, Szlovénia ratifikációja

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horvátország: a csatlakozás előtti utolsó monitoring jelentés, Szlovénia ratifikációja"

Átírás

1 Európai Kutatási Központ EU-NAVIGÁTOR H e t i E U h í r e k r ö v i d e n TARTALOM Horvátország: a csatlakozás előtti utolsó monitoring jelentés, Szlovénia ratifikációja Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása Zöld Könyv Keserű pirula: a ciprusi bankmentés tanulságai Igazságügyi eredménytábla vegyes értékelés Magyarországról Lengyelország és az eurózóna bővítése: eddig, és ne tovább? A bevándorlás letörése érdekében a Bizottsággal is konfrontálódnának a britek Innovációs eredménytábla: a tagországok innovációs teljesítményének értékelése A Bizottság Zöld Könyve a 2030-as energia- és klímapolitikai célokról Kevesebb építkezéssel tenné olcsóbbá az internetet a Bizottság EU demográfiai jelentés: 504 millió lakos Vonzóbbá kívánja tenni a Bizottság az Európai Uniót a kutatók és diákok számára Ismét enyhített az EU a zimbabwei szankciókon Háttér: Nagyobb költségvetési függetlenség, szerényebb fizetések és jobban kidolgozott célok szükségesek az Európai Külügyi Szolgálat munkájának hatékonyabbá tételéhez Portré: Viviane Reding Think-tank figyelő: CEPS: Bankunió és a szuverén vírus Tisztelt Olvasó! Köszönjük a hozzánk eljuttatott válaszaikat és véleményeiket. Igyekszünk a megfogalmazott javaslatokat beépíteni a heti munkánkba és a további fejlesztések során is figyelembe venni véleményüket. Amennyiben bármikor javaslatuk lenne, továbbra is várjuk visszajelzéseiket az címre. Még egyszer köszönjük, hogy olvassák az EU-Navigátort! Tisztelettel, A Szerzők - 1 -

2 Horvátország: a csatlakozás előtti utolsó monitoring jelentés, Szlovénia ratifikációja A Horvátországról készített március 26-i keltezésű monitoring jelentésben, ami az ország csatlakozása előtti utolsó, az Európai Bizottság kerülve mindenféle meglepetést megállapította, hogy a korábbi monitoring jelentésben felállított tíz prioritás mindegyikét teljesítette az ország és bizonyította képességét és szándékát a csatlakozásra. A jelentés az alábbi szakterületeket vette vizsgálat alá: versenypolitika, alapvető jogok és a jogi intézményrendszer, bel- és igazságügy, a strukturális alapok felhasználására irányuló képesség és intézményrendszer. A Bizottság összegzése alapján tehát Horvátország kész arra, hogy július elsején az EU 28. tajgává váljon. Jelentés készült az adminisztratív felkészülésről is, amely szerint ugyan vannak elmaradások (így például a teljes uniós acquis még nincs lefordítva horvát nyelvre amely az Unió 24. hivatalos nyelve lesz -, ugyanakkor a csatlakozásra ez is megoldódik. Foglalkozott még a jelentés azzal is, hogy az uniós intézmények hány horvát tisztviselőt vettek már fel (ennek a folyamatnak egyébként eltolt időkorlátja van, tehát nem a csatlakozásig kell feltölteni az egész kvótát). A csatlakozásra való felkészülés egyébként nem csak a Bizottság megállapításai szerint áll jól, hanem a ratifikációs folyamatok állása is bíztató, hiszen a nagy kérdést jelentő szlovén ratifikáció e számunk megjelenésének napján megtörténik, így pedig már csak Belgium, Dánia, Finnország, Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság kell, hogy befejezze a ratifikációt. (Ezek közül több parlament támogatta a csatlakozást csak adminisztratívan még nem zárult le a ratifikáció [pl. Finnország, Egyesült Királyság, Hollandia].) A szlovén ratifikáció jelentősége a legnagyobb a fentiek közül, hiszen egészen a legutolsó pillanatig különösen a szlovén belső ügyek alakulása miatt is kétséges volt, hogy a szomszédos ország mennyire lesz kész támogatni az előre tervezett időben történő csatlakozást. Azonban nem úgy, mint a csatlakozási tárgyalások során, Szlovénia végül kétoldalú vitáit ezúttal félretéve ratifikálta a csatlakozást, megnyitva ezzel végleg a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió júliusban egy újabb tagországgal gazdagodhasson. (MA-SZK) További információ: Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása Zöld Könyv Az Európai Bizottság március 25-én hozta nyilvánosságra az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló zöld könyvet, ezzel három hónapig tartó konzultáció indul arról, hogyan mozdítsa elő Európa a hosszú távú finanszírozás kínálatát és hogyan javítsa és diverzifikálja a hosszú távú beruházások pénzügyi közvetítési rendszerét. A hosszú távú beruházások alapvetően olyan kiadást jelentenek, amelyek fokozzák a gazdaság termelőkapacitását. Ezek közé tartozik az energia-, a közlekedési és a távközlési infrastruktúra, az ipari és a szolgáltató

3 létesítmények, és az éghajlatváltozással kapcsolatos, valamint az öko-innovációs technológiák, emellett az oktatás és a kutatásfejlesztés is. A hosszú távú beruházások finanszírozása érdekében a kormányoknak, a vállalkozásoknak és a háztartásoknak kiszámítható, hosszú távú finanszírozáshoz kell hozzájutniuk. Az energia-infrastruktúrára, az éghajlatváltozásra, az oktatásra stb. irányuló számos beruházás szélesebb körű társadalmi előnyökkel is jár, mivel a létfontosságú szolgáltatások támogatása és az életszínvonal emelése révén nagyobb megtérülést hoz a társadalom egésze számára. A gazdaság kapacitása a hosszú távú beruházások finanszírozására attól függ, képes-e a pénzügyi rendszer nyílt versenypiacok révén ezeket a forrásokat eredményes és hatékony módon a megfelelő felhasználókhoz és felhasználásokhoz irányítani. Ez a folyamat megvalósítható különféle közvetítőkön keresztül, ideértve a bankokat, a biztosítókat és a nyugdíjalapokat, valamint a pénzügyi piacokhoz való közvetlen hozzáférés útján. Európában a befektetések vagy a megtakarítások GDP-hez viszonyított aránya jobb a világ más régióihoz képest. Ez az összkép azonban elrejti a tényt, hogy a gyenge makrogazdasági helyzet és kilátások következtében jelenleg mind a megtakarításokkal rendelkezőket, mind a befektetőket nagyfokú bizonytalanság, kockázatkerülés és a bizalom hiánya jellemzi. Ez tartós hatásokkal járhat, további állandó akadályokat teremtve a hosszú távú finanszírozás kínálata előtt. A pénzügyi válság negatív hatással volt az európai pénzügyi szektor azon képességére, hogy a megtakarításokat a hosszú távú beruházásokhoz irányítsa. Európa hagyományosan nagymértékű függése a banki finanszírozástól a hosszú távú beruházások finanszírozása terén átadja-e (és át kell-e adnia) majd a helyét egy olyan diverzifikáltabb rendszernek, amelyben a közvetlen tőkepiaci finanszírozás (azaz a kötvényfinanszírozás) jelentősen nagyobb részt tesz ki, és amelyet az intézményi befektetők (például nyugdíjalapok) nagyobb mértékű részvétele jellemez, vagy valamely más alternatívának. (MA) A témáról bővebben itt olvashat: Keserű pirula: a ciprusi bankmentés tanulságai A legújabb információk szerint akár a 60%-ot is elérheti a ciprusi betétek veszteségeinek mértéke a mentőövről március 25-én született döntés nyomán. A nemzetközi pénzpiacok alapvetően pozitívan reagáltak a megállapodás hírére, ám még aznap Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport vezetője kétes kijelentésekkel borzolta a kedélyeket. Elmondása szerint a ciprusi modell mintaként szolgálhat más esetekre is: ha egy bank megmentésre szorul, először mindenképp saját magára, illetve a részvényesek, a kötvénytulajdonosok, és szükség esetén a biztosítatlan betétesek segítségére kellene támaszkodnia A sokkoló veszteségek fényében ez a megjegyzés igencsak merésznek bizonyult, s hatására azonnal esni kezdett az euró értéke a valutapiacon. Dijsselbloem rövidesen visszakozott, hangsúlyozva, hogy Ciprus valójában egyedi eset, kivételes kihívásokkal. Az Európai Központi Bank igazgatótanácsának egyik tagja, Klaus Knot szerint viszont semmi kivetnivaló nincs az eredeti kijelentésben, s már régóta fontolgatják az új hozzáállás általánossá tételének lehetőségét. Immár kéthetes zárva tartás után végül csütörtökön nyithattak ki az ország bankjai, ám várhatóan még hetekig szigorú tőkekorlátozások lesznek érvényben. Tilos háromezer eurónál több

4 készpénzt kivinni az országból, minden ötezer eurót meghaladó banki művelethez a központi bank engedélye szükséges, a nemzetközi hitelkártya-tranzakciókat pedig szintén havi ötezer euróban maximálták. A nemzeti össztermék több mint 70%-át adó pénzügyi szolgáltatási szektor, s ezáltal az egész gazdaság jövőbeli kilátásai rendkívül borúsak. A szigetország alig egy hónapja hatalmon lévő elnöke, Nikosz Anasztasziadisz ugyan meggyőződését fejezte ki afelől, hogy a krízist ezzel sikerült kordában tartani, azonban keserű tanulságot vont le a végső döntés kapcsán. Kritikus hangú beszédében azzal vádolta a trojka vezetőit, hogy kísérletezgetnek országán, példátlannak nevezve végül elfogadott követeléseiket. Szakértők szerint az IMF keményebb hozzáállása az ügyben egy hosszabb folyamat eredménye ben egy válságoktól mentes évtized után szinte kapóra jött a lehetőség, amikor Görögország szorult segítségre, ám az akkor kidolgozott mentőcsomag látványosan fenntarthatatlannak bizonyult, különösen az államadósság kezelésére nézve. Egy ilyen hiba hosszú távon kihathat a Valutaalap megítélésére, márpedig a hitelesség elengedhetetlen feltétele a szervezet sikeres működésének. Christine Lagarde vezetése alatt tehát az alap Európával szemben is egyre inkább visszatér a jól ismert fegyelmező szerephez. (MZS) Igazságügyi eredménytábla vegyes értékelés Magyarországról Az Európai Bizottság első alkalommal, március 27-én tette közzé az igazságügyi eredménytáblát, amelyben a tagállamok igazságügyi rendszereit vizsgálta bizonyos szempontok alapján. Az eredménytábla elkészítésének szükségességét a Bizottság azzal is magyarázta, hogy ugyan az igazságügyi rendszerek jórészt függetlenek egymástól és együttműködésük a tagállamok között egyelőre csekély, ugyanakkor a belsőpiaci összefonódások miatt a tagállamok ilyen irányú működése főként kiszámíthatósága az egész Európai Uniót befolyásolhatja. (Emellett többen úgy vélték, hogy a magyar és román belpolitikai fejlemények is sarkallták a bizottságot az eredménytábla elkészítésére. Ezt azonban a Bizottság hivatalosan soha nem erősítette meg.) A Bizottság a következő szempontokat vizsgálva eredménytábla segítségével igyekezett felmérni az egyes tagállamokban tapasztalható helyzeteket: olyan igazságszolgáltatási rendszer paramétereket vizsgáltak, amelyek alkalmasak az üzleti és befektetési légkör javítására. A polgári és kereskedelmi ügyek vonatkozásában különösen olyan hatékonysági mutatókat vizsgáltak, amelyek lényegesek a kereskedelmi jogviták eldöntése során, emellett pedig vizsgálták a közigazgatási bíróságokat is. Az eredménytábla megállapításai szerint a peres eljárások hossza jelentősen eltér a tagállamok között (a tagállamok egyharmadában az eljárások legalább kétszer annyi ideig tartanak, mint többi tagállamban). Továbbá az eredménytábla megállapítja, hogy a monitorozás és az értékelés javítja az igazságszolgáltatás gyorsaságát és minőségét, valamint kitér arra is, hogy az alternatív vitarendezési módok (pl. mediáció) csökkenti a bíróságok munkaterhét, ezért a Bizottság szükségesnek tartja, hogy ezen eljárások minél szélesebb körben elterjedjenek. Végül pedig megállapítja, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének megítélése szintén eltérő skálán mozog. Bár több tagállam a világ 10 vezető állama közé sorolható, az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése szempontjából elmondható, hogy egyes tagállamokban az igazságszolgáltatást igénybe vevő, az üzleti életben működő felek szerint az igazságszolgáltatás függetlenségének mértéke - 4 -

5 megkérdőjelezhető. Ami hazánkat illeti, az eredménytábla vegyes képet fest. Igen pozitív értékelést mutat a magyar igazságszolgáltatási rendszer a tekintetben, hogy milyen gyors a polgári és a kereskedelmi peres ügyek elintézése, illetve, hogy az ilyen típusú ügyek számához képest hány ügyet intéznek el adott idő alatt. Ugyanakkor a korábban megfogalmazott uniós kritikákkal is összhangban Magyarországot hátra sorolták az igazságszolgáltatás függetlenségének tekintetében. Nem kerültünk előkelő helyre az ügyfelek és az igazságszolgáltatás közötti elektronikus kommunikáció lehetőségei esetében sem. Összességében azonban elmondható, hogy a magyar eredmények viszonylag jónak számítanak a 27 tagállamot tekintve. (SZK) További információ elérhető itt: Lengyelország és az eurózóna bővítése: eddig, és ne tovább? A közelmúlt sorozatos krízisei miatt több tekintetben is bizonytalanná vált a monetáris unió helyzete példának okáért sokat változott a még csatlakozásra váró tagállamok álláspontja. Az elmúlt hét során Donald Tusk miniszterelnök kijelentései nyomán Lengyelország került reflektorfénybe. Már korábban ismertté vált, hogy a kormány a 2015-ben esedékes választások utánra halasztja majd a belépésről szóló döntést. Nagyjából ekkorra várható, hogy az ország teljesíti a maastrichti kritériumokban megszabott célértékeket, így a közös valuta bevezetésére leghamarabb táján kerülhetne sor. A Tusk vezette Polgári Platform pártolja az eurócsatlakozást, az ellenzék legfontosabb erői azonban euroszkeptikusok, és a lakosság körében is egyre növekszik a monetáris unióval szembeni bizalmatlanság. Valószínűleg ezt tükrözi a miniszterelnök szerdai bejelentése, miszerint támogatná, hogy 2015-ben népszavazás döntsön majd a valutaövezethez való csatlakozásról. A lépés egy politikai alku része: cserébe a népszavazásért kardoskodó ellenzék beleegyezne, hogy módosítsák az alkotmány azon passzusát, mely az ország jegybankjáról és pénzneméről rendelkezik. Ez ugyan fontos formai akadályt hárítana el az útból, a várható közhangulatot figyelembe véve azonban valószínűsíthető, hogy egy népszavazás végleg ellehetetlenítené a közös valuta bevezetését. Nem világos, hogy a népszavazás támogatásával pontosan milyen stratégiában gondolkodik Tusk és kormánya. Érdekesség, hogy a napokban adott interjút egy lengyel lapnak a hajdani EU-s Alkotmányszerződés egyik atyja, Valéry Giscard d Estaing volt francia elnök. Az ő véleménye szerint az eurózóna bővítését le kellene állítani, sőt, egyes alkalmatlan tagok kizárásával le kellene szűkíteni azt egy erős magra. Ennek azonban mindenképp része lenne Lengyelország. Figyelembe véve az államot a német gazdasághoz fűző szoros kapcsolatrendszert, ez a hozzáállás megalapozottnak tűnhet. Mindeközben azonban Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász a New York Times hasábjain azt taglalta, hogy a lengyel gazdaság épp a lebegő zlotynak köszönheti eddigi sikerességét, és az euróhoz való csatlakozás öngyilkos lépés lenne. Az immár küszöbön álló lett és a hamarosan felmerülő litván csatlakozás fényében is fontos, hogyan alakul a régió legnagyobb gazdaságának a közös valutához fűződő viszonya. (MZS)

6 A bevándorlás letörése érdekében a Bizottsággal is konfrontálódnának a britek Átfogó intézkedéseket jelentett be a bevándorlás visszaszorítására David Cameron brit miniszterelnök március 25-én. A nettó bevándorlásnak radikálisan csökkennie kell évi több százezerről mindössze több tízezerre mondta. Ennek elérésére amellett, hogy az illegális bevándorlóknak ajtót mutatna, nehezebbé tenné az Európai Gazdasági Térségből (az EU-ból, valamint Norvégiából, Izlandról és Lichtensteinből) érkezőknek, hogy jóléti juttatásokból részesüljenek. Így például csak öt év után kaphatnának szociális lakást, szigorúbb szabályok mellett vehetnének igénybe állami egészségügyi szolgálatokat, hat hónap után megvonnák tőlük a segélyeket, ha nem tudnák bizonyítani, hogy dolgoznak, valamint keményebb vizsgálatnak vetnék őket alá, hogy vajon jogosultak-e jövedelemalapú juttatásokra. Kérdésre válaszolva Cameron elmondta, hogy ha az Európai Bizottság megtámadja jogilag az intézkedéseket, igen erőteljesen fognak ez ellen harcolni. Cameron szerint a jóléti rendszerre komoly nyomást jelent majd, hogy 2014-től az országnak már muszáj beengednie korlátozások nélkül a romániai és bulgáriai munkavállalókat. Korábban a 2004-ben csatlakozott tagállamokból érkezőknek az Egyesült Királyság a legtöbb tagállammal szemben azonnal megnyitotta munkaerőpiacát, így a becsültnél jóval több (MB) bevándorló jött ezekből az országba. A 2015-ös választásokhoz közeledve mindhárom párt keményebb vonalat képvisel a bevándorlás ügyében. A legutóbbi időközi voksoláson a liberálisok csak nehezen tudták megtartani a körzetet, ahol 1994 óta veretlenek az euroszkeptikus, bevándorlás-ellenes UKIP-pel szemben, amely a konzervatívokat és a Munkáspártot is megelőzte. A brit statisztikai hivatal szerint míg 2004 júniusáig egy évre visszamenőleg, a kivándorlók számát levonva 174 ezren érkeztek az országba, decemberben már 245 ezren, és ez az érték azóta is ezer közt mozog. A május 1-jén EU-hoz csatlakozott volt szocialista országokból 2007 decemberére a kivándorlók levonásával szinte folyamatosan, 87 ezerre nőtt a bevándorlók száma, 2009 végére 16 ezerre süllyedt, majd egy újabb emelkedés és 50 ezres csúcspont után (2010. szeptember) 2012 júniusára 30 ezerre süllyedt. A 2011-es angliai és walesi népszámlálás szerint a két országrészben élő 56 millió emberből 1,11 milliónyian születtek a volt keleti blokk 2004 után csatlakozott EU-tagországában, közülük 46 ezren Bulgáriában, 80 ezren pedig Romániában (összehasonlításképp: Magyarországon 48 ezren). Tokióban,. Innovációs eredménytábla: a tagországok innovációs teljesítményének értékelése Az Európai Bizottság március 26-án tette közzé az innovációs eredménytáblát (Innovation Union Scoreboard), amiből egy 24 elemű vizsgálati szempontrendszer alapján - kiderül, hogy a 27 tagország, milyen szinten áll a K+F és innovációs tevékenység tekintetében. A jelentés négy minőségi kategóriába osztja a tagországokat: a legjobb csoportban Svédország, Németország, Dánia és Finnország található. A második csoportban az alábbi országok szerepelnek: Hollandia, Luxemburg, Belgium, Nagy-Britannia, Ausztria, Írország. Franciaország, Szlovénia, Ciprus, Észtország. A harmadik EU átlag alatt teljesítő - csoportban van Magyarország (moderate innovators szerény innovátorok)

7 Olaszország, Spanyolország, Portugália, Csehország, Görögország, Szlovákia, Málta és Litvánia társaságában. Végül a negyedik csoportban Lengyelország, Lettország, Románia és Bulgária található jócskán lemaradva az átlagtól óta a tagországok innovációs teljesítménye általában javult, kivéve kilenc országot, ahol romlás következett be (Nagy-Britannia, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Portugália, Románia, Görögország, Málta és Bulgária). (MA) További információ: A Bizottság Zöld Könyve a 2030-as energia- és klímapolitikai célokról Az Európai Bizottság szerdán kiadott dokumentumában párbeszédet kezdeményez az uniós szabályozási tervek 2030-as kereteiről, hogy még az idei év végéig egy konkrét javaslatcsomagot tehessen le az asztalra. A már érvényben lévő 2020-as klímapolitikai csomagban a célok között szerepel a szén-dioxidkibocsátás 1990-es szinthez képesti 20%-kal való csökkentése, a megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való növelése, és az energiahatékonyság 20%-os növelése. Míg az első két célt valószínűleg teljesíti majd az unió, a harmadik tekintetében jelenleg még lemaradással kell számolni. A Zöld Könyv szerint ugyan fontos figyelembe venni a gazdasági válság hatásait, ám ez nem szolgálhat ürügyként arra, hogy letérjünk az útról, hiszen a hosszú távú terv az, hogy re az EU 80-95%-kal lecsökkentse kibocsátását. Az energiahordozók terén azonban heves vitákra adhat okot az árszínvonal kérdése. A megújuló források térnyerését többek között a fosszilis energia megadóztatásával lehet elősegíteni, ez azonban rövidtávon negatívan mutatkozik meg a fogyasztói oldalon, így az energia-intenzív iparágakban is. Günther Oettinger energiaügyi biztos a héten úgy nyilatkozott: semmiképp sem szabadna további adókkal terhelni az energiaszektort, ha fenn akarjuk tartani Európa nemzetközi versenyképességét. Az Egyesült Államokban jelenleg a nagy mennyiségű és olcsó, agyagpala alapú lelőhelyekről kitermelhető földgáznak köszönhetően jóval alacsonyabbak az energiaárak, mint nálunk. Sokan bíznak abban, hogy Európában is lehetőség nyílik majd palagázkészletek kiaknázására. Connie Hedegaard klímaügyi biztos azonban arra figyelmeztetett, hogy kontinensünk geológiai viszonyai nem teszik lehetővé az olcsó kitermelést, így nem szabadna ettől a lehetőségtől várni a csodát. Mint elmondta, a válság semmit nem könnyít meg, de épp az alacsony széndioxid-kibocsátású társadalommá alakulás lehet a hosszú távú és fenntartható gazdasági sikeresség záloga Európa számára. A 2030-as elképzelések között várhatóan a széndioxid-kibocsátás 40%-os csökkentése szerepelhet majd célként. Ennek kapcsán az egyik legvitatottabb felvetés az, mely szerint kötelezni kellene a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőműveket, hogy rendkívül költséges széndioxid-befogó berendezéseket szereljenek fel kibocsátásuk visszafogására. Az energiaszektor hosszú távon gondolkodó befektetői üdvözölték a konzultációs kezdeményezést, és abbéli reményüket fejezték ki, hogy már 2014 nyara előtt megszületik a as terveket tartalmazó uniós klímapolitikai csomag. (MZS) További információ:

8 Kevesebb építkezéssel tenné olcsóbbá az internetet a Bizottság Az Európai Bizottság szerint milliárd eurót spórolhatnának a vállalkozások azon szabályoknak köszönhetően, amelyeket az EU javaslattevő-végrehajtó szerve március 26-án mutatott be a széles sávú internet kiépítésének mérséklésére. A rendelettervezet már bevált tagállami gyakorlatokból kiindulva, főként az infrastruktúra megteremtéséhez szükséges költségek 80 százalékát kitevő építési munkáknál (pl. kábelfektetés miatti útfelbontás) igyekszik csökkenteni a kiadásokat, a szervezési kérdésekben azonban széles körű mérlegelési jogot biztosít a nemzeti kormányoknak. A tervezet szerint biztosítani kell az új, illetve felújított épületek nagy sebességű széles sávú infrastruktúrával való felszerelhetőségét (azaz pl. eleve úgy kell megépíteni egy házat, hogy azt ellássák a megfelelő kábelekkel). Egy hálózatüzemeltető megállapodhatna a többi infrastruktúra-szolgáltatóval az építési munkák összehangolására. A hálózati szolgáltatók egy egységes információs ponton keresztül hozzáférhetnének majd bizonyos adatokhoz a meglévő infrastruktúráról. Az engedélyeztetést egyablakos kérelmezéssel és hat hónapos jóváhagyási vagy elutasítási határidővel gyorsítanák. Mindemellett az infrastruktúrát (pl. a meglévő vezetékeket, vezetékcsatornákat, tartóoszlopokat) méltányos, ésszerű feltételekkel és áron hozzáférhetővé kellene tenni. (MB) A rendelettervezetről szóló sajtóközlemény magyarul is elérhető az alábbi linken: valamint EU demográfiai jelentés: 504 millió lakos Az Eurostat március 26-án hozta nyilvánosságra az Európai Unió demográfiai helyzetéről szóló jelentését, amelyből többek között kiderül, hogy 2012-ben minden 65 évnél idősebb lakosra négy munkaképes korú jutott, és, hogy 2011-ben a gyermekek 40 százaléka házasságon kívül született. Az EU népessége jelenleg nő és folyamatosan öregszik január elsején a népesség száma a becslések szerint 503,7 millió volt, ami 6 százalékkal több az 1992-es adatnál. A 65 évnél idősebbek aránya ezzel párhuzamosan 14 százalékról 18 százalékra nőtt. A házasságok száma csökkent, míg a válásoké nőtt, csakúgy, mint a házasságon kívül született gyermekek száma. Az öregkori függőségi ráta (nyugdíjasok és munkaképes korúak aránya) mindenhol nőtt, leszámítva Írországot. A legalacsonyabb Szlovákiában, Írországban ás Cipruson (18 százalék), a legmagasabb pedig Németországban (31) és Olaszországban (32 százalék) volt. A legmagasabb házassági arány Cipruson (7,3 ezrelék) a legalacsonyabb pedig Bulgáriában (2.8 ezrelék) volt. A házasságon kívül született gyerekek aránya Cipruson 2 százalék volt míg Észtországban 60 százalék (az EU-átlag 40 százalék). (MA) További információ: Vonzóbbá kívánja tenni a Bizottság az Európai Uniót a kutatók és diákok számára Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a harmadik országból az Európai Unióba tanulni és kutatni - 8 -

9 kívánó diákoknak túl nehéz a dolga, így számukra szükséges lenne az eljárási akadályok lebontása, az adminisztráció könnyebbé tétele, hiszen az általuk Európában kamatoztatott tudás az Európai Uniót is gyarapítja. Ennek érdekében pedig négy területet neveztek meg, ahol előrelépésre van szükség: - eljárási garanciák (max. 60 napos határidő a kérelmek elbírálására); - unión belüli mobilitás, készség- és tudástranszfer; - munkavállalási jog; - további, harmadik országbeli csoportok általános védelme. A Bizottság e területek figyelembe vételével irányelvjavaslatot készít elő, amely a várakozások szerint már 2016-tól segíthetné az Európai Unió vonzóbbá tételét a kutatók és diákok számára. (SZK) További információ: Ismét enyhített az EU a zimbabwei szankciókon Az Európai Unió tagállamaiból álló Tanács március 28-ai hatállyal 81 zimbabwei személy és nyolc cég nevét vette le az EU szankciós listájáról a dél-afrikai országban két héttel korábban tartott békés és hiteles alkotmányos népszavazással indokolva. A még meglévő, tíz személyre és két cégre vonatkozó korlátozásokat háromhavonta felülvizsgálják. A Robert Mugabe elnök nevével fémjelzett vezetéssel szemben 2002-ben vezetett be az EU beutazási tilalomból és pénzügyi korlátozásokból álló szankciókat, miután az uniós megfigyelőket kitiltották a zimbabwei választásokról. A rezsimhez már korábban és később is több alkalommal is az emberi jogok megsértése kötődött legutóbb, 2008-ban az ellenzék ellen indított akciókban a Human Rights Watch szerint 200-an haltak meg, 500 embert kínoztak meg és tízezrek kényszerültek elhagyni otthonukat. Az akkori, vitatott választások után az országot függetlenedése óta vezető Mugabe egy hatalommegosztási alkunak köszönhetően őrizhette meg székét. A mostani alkotmányreform alapján az elnököt csak kétszer lehet újraválasztani, jogkörei pedig csökkennek a parlament javára. Az EU külügyi Tanácsának februári ülésén már 21 személyt, hat kormánytagot és egy entitást levettek a listáról. Akkor Belgium szerette volna elérni, hogy a ZMDC állami gyémántkitermelő céggel is így tegyenek, mivel a tapasztalatok megmutatták, hogy ebben az esetben a szankciók ellentétes hatásúak, a gyémántokat kevésbé átlátható piacok felé terelve. Belgiumban található a világ gyémántkereskedelmének központjaként számon tartott Antwerpen. Végül sem akkor, sem most nem vették le a ZDMC-t a listáról, a belgák azonban még februárban abban állapodtak meg Zimbabwe volt gyarmattartójával, az Egyesült Királysággal, hogy a cég ellen megszűnnek a korlátozások, ha a várhatóan idén júliusban tartandó választásokat rendben lefolytatják. (MB) - 9 -

10 HÁTTÉR Nagyobb költségvetési függetlenség, szerényebb fizetések és jobban kidolgozott célok szükségesek az Európai Külügyi Szolgálat munkájának hatékonyabbá tételéhez A brit Lordok Házának Európai Unióval foglalkozó bizottsága jelentést készített az Európai Külügyi Szolgálatról. A jelentés elismeri a 2011-től működő Külügyi Szolgálat munkáját, és számos példát hoz arra, hogy milyen ügyek kezelésében vállalt szerepet és ért el sikereket a Külügyi Szolgálat. Így ide sorolja a szerb-koszovói viszonyokat (ennek fejleményeiről az EU-Navigátor is folyamatosan beszámol), valamint az arab tavaszban játszott közvetítő szerepet, a szír konfliktus kérdését, valamint az iráni helyzetet. Emellett megállapítja, hogy a Szolgálat felépítése alapvetően sikeresen lezajlott, most már a mindennapos működés hatékonyabbá tételére kell koncentrálni. Ugyanakkor a jelentés szerint a Külügyi Szolgálatnak jelentős lépéseket kell tenni a költségvetési függetlenség elérése érdekében és ezek megvalósításához megfelelő terveket és ajánlásokat is kell készíteni. A jelentés megállapítja, hogy az EKSZ-ben a fizetéseknek a nagyobb tagállamok diplomáciai szolgáltában tapasztalható arányúnak kellene lennie és semmiképp sem magasabbnak (mint ahogy arra a bizottság példákat talált). A Lordok Háza véleménye szerint fontos, hogy azokban az országokban, ahol a delegációk nem az alapvető uniós célok elérésével összhangban működnek, ott azok kerüljenek bezárásra, ahol több delegáció működik, ott történjenek összevonások és általában racionalizáltabb működést kérnek számon a kétéves szolgálattól. További előrelépések szükségesek a tekintetben is, hogy miként állítják fel a prioritásokat az uniós külügyi munkában, illetve, hogy ezeket hogyan kommunikálják, amelyben vezető szerepet kell vállalnia a Külügyi Szolgálatot vezető Catherine Ashton főképviselőnek. Mint ismeretes, az Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service) hivatalosan december 1-jén kezdte meg munkáját, a Lisszaboni Szerződés rendelkezéseinek megfelelően. A több mint 1100 alkalmazottal dolgozó külszolgálat éves költségvetése nem éri el a 10 millió eurót. A külszolgálat tisztviselői részben a Bizottságtól, a Tanácstól, valamint a tagállamoktól kerülnek a szolgálathoz, utóbbiak átmeneti időszakokra. A Külügyi Szolgálat munkáját számos kritika érte az elmúlt két évben és az egyes uniós intézményekkel, valamint a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartása is sokszor változz már ki vitát. Míg mind az Európai Parlament, mind pedig a nemzeti parlamentek nagyobb rálátást kívánnak a Szolgálat munkájára, az együttműködés gyakorlati megvalósítása eddig még nem járt teljes sikerrel. További kéréseket vet fel folyamatosan a költségvetés kérdése is, amelyet a cikk elején említett jelentés is elemez. A Szolgálat működésének nehézségét adja az is, hogy ugyan a tagállamok bizonyos fokú együttműködés mellett elkötelezték magukat a külügyek terén, azonban a terület érzékenysége miatt a kormányközi jelleg várhatóan a jövőben sem fog csökkenni. (SZK) A Lordok Házának jelentése elérhető: PORTRÉ Viviane Reding A luxemburgi politikus jelenleg az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztosa. A biztos az Európai Bizottságon belül többször kritikát fogalmazott meg

11 M Á R C I U S S Z Á M Magyarországgal szemben főként a jogalkotási és igazságügyi reformok területén. Reding április 27-én született, egyetemi tanulmányait a párizsi Sorbonne Egyetemen végezte (humán tanulmányokat folytatott). Elsőként újságíróként kezdett dolgozni, de már 1979-től a luxemburgi parlament konzervatív tagja (1989-ig), majd 1999-ig az európai parlament képviselője ( között a luxemburgi Keresztény-szociális Párt alelnöke is) től az Európai Bizottság tagja, immár harmadik mandátumát tölti a testületben. Korábban az oktatás, kultúra, ifjúság, média és sport, majd az információs társadalom és a média tartoztak felügyelete alá az Európai Bizottságon belül. (SZK) THINK TANK FIGYELŐ: Think tank figyelő: CEPS: Bankunió és a szuverén vírus A CEPS (Centre for European Policy Studies) igazgatója, Daniel Gross közölt elemezést március 27-én a bankunió és a nemzeti költségvetések, illetve a bankok állampapír-tulajdonlásának összefüggéseiről. A tanulmány megállapítja, hogy számos euróövezeti országban a bankok kezében van az államadósság több mint 20 százaléka, ami növeli a gazdasági instabilitást, hiszen nem elég, hogy a bankok túlnyújtózkodtak kintlévőségeik tekintetében az utóbbi időben, de jelenleg az euróövezeti államadósságok esetében reális tényező a nemfizetési kockázat. Mindez egy ördögi kört eredményez az európai pénzügyi rendszer számára. A bankok számára számos alapvetően szabályozási eredetű - ösztönző működött, ami azt eredményezte, hogy növelték szuverén kitettségüket. A tanulmány javaslatot tesz arra, hogyan lehetne a bankokat leszoktatni a nagymértékű államkötvénytartásról. Gross szerint növelni kellene a lakosság és a befektetési alapok államkötvény vásárlásait a banki tulajdonlás kárára. A lakossági kötvényvásárlás költségeit ennek érdekében tovább kellene csökkenteni. A bankok jellemzően saját kormányuk adósságába fektetnek, ami tovább erősíti az ördögi kört a banki és az államháztartási csődkockázat között (ezt a folyamatots jól illusztrálta a ciprusi eset is), ezért a bankok számára nagybefektetési korlátokat kellene előírni a hazai állampapírbefektetéseik tekintetében is. (MA) További információ: TUDTA-E? Az Európai Unió Külügyi Szolgálatának jelenleg 141 delegációja működik szerte a világban. (Összehasonlítva hazánknak mintegy 110 külképviselete működik jelenleg.) (SZK) IMPRESSZUM Az EU-Navigátor a Magyar Külügyi Intézet heti uniós híreket feldolgozó hírlevele, amely az Európai Kutatási Központ szerkesztésében készül. Szerkesztő: Marján Attila (MKI EKK), Szalóki Katalin A hírlevél további munkatársai: Márton Balázs (Kitekintő), Murányi Zsófia

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?

Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban? Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk

1408/71 rendelet: 12.; 72. cikk 574/72 rendelet: 10a.; 85.2. és 3. cikk MIGRÁNS MUNKAVÁLLALÓK SZOCIÁLIS BIZTONSÁGÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG Lásd az Útmutatót a 3. oldalon E 405 ( 1 ) A BIZTOSÍTÁSI, FOGLALKOZTATOTTSÁGI VAGY MUNKANÉLKÜLISÉGI IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉRE,

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája)

A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) A vállalkozások dinamikus képességének fejlesztése: a munkahelyi innovációk szerepének felértékelődése (A nemzetközi összehasonlítás perspektívája) Makó Csaba Budapesti Gazdasági Főiskola Innováció: a

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések

Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és társadalmi kérdések Kommunikációs Főigazgatóság Közvélemény-figyelő Osztály Brüsszel, 2013. szeptember 15. Az Európai Parlament Eurobarométer felmérése (EB79.5) EGY ÉVVEL A 2014. ÉVI EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ELŐTT Gazdasági és

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján)

Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások alapján) Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. szeptember Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-265-7 Az árszínvonal összehasonlítása az európai országok között (2008-ra vonatkozó vásárlóerőparitás-számítások

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére

Campus Hungary. Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére Campus Hungary Hallgatói szakmai gyakorlati pályázati felhívás ERASMUS+ önfinanszírozó státuszú hallgatók részére az intézményi ERASMUS+ pályázaton pályázatot benyújtott vagy benyújtani szándékozó hallgatóknak.

Részletesebben