A megjelent tanulmány filológiai adatai:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megjelent tanulmány filológiai adatai:"

Átírás

1 A megjelent tanulmány filológiai adatai: TÓTH T. SZEGEDI S. 2009: A szélerőművek környezetre gyakorolt hatásainak társadalmi megítélésében bekövetkezett változások. In: Mesterházy B. (szerk.), VIII. Természet-, műszaki és gazdaságtudományok alkalmazása nemzetközi konferencia. 8th International Conference on Application of Natural-, Technological- and economical Sciences. Előadások Presentations (CDrom). Szombathely

2 A SZÉLERŐMŰVEK KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSAINAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Tóth Tamás dr. Szegedi Sándor Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, Debrecen 4010 Pf Absztrakt A szélenergia alkalmazása a környezeti adottságokon túl függ az érintett térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai hátterétől. Ezen energiaforrás széleskörű hazai elterjesztése szempontjából nem elhanyagolható tényező, hogy a lakosság körében mennyire ismertek, mennyire elfogadottak. Az érintett területek lakosságának tisztában kell lenni az alkalmazások következményeivel, hatásaival. Kulcsszavak: szélenergia, szélerőművek, madárpusztulás, zajhatás, tájba illeszthetőség, kérdőíves felmérés Bevezetés A megújuló energiaforrásokat felhasználó berendezések, műszaki létesítmények így a szélerőművek is egyre fontosabb szerepet játszanak az energiagazdálkodásban. A szélparkok száma az elmúlt tíz évben megtöbbszöröződött az Európai Unió országaiban. Az, hogy a szélenergia felhasználásának népszerűsége egyre inkább növekszik, kimeríthetetlen és tiszta voltának, valamint könnyű kitermelhetőségének köszönhető. Ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy a szélenergia hasznosítása valóban a leginkább környezetbarátnak mondható energiatermelési eljárások egyike, valamennyi olyan tényezőt tanulmányoznunk kell, ami az erőműveknek az élő és az élettelen környezetre kifejtett hatása szempontjából lényeges lehet. Ezúttal csak azokat a hatásokat kívánom bemutatni, amelyek megítélésében jelentős nézetkülönbségek mutatkoznak a lakosság, valamint az egyes szakmai és civil szervezetek körében. A szélerőművek legismertebb és legvitatottabb esetleges hatásai Mielőtt a szélerőművekkel kapcsolatos (mind a szakmai, mind a közvéleményt megosztó) gondolatokat sorra vennénk, meg kell említeni azokat a tulajdonságokat, amelyeket a társadalom tényként kezel. A fosszilis vagy a bioenergia-hordozókkal szemben a szél energiájának hasznosítása során a légkörbe semmilyen gáz vagy szilárd eredetű szennyeződés nem kerül, ily módon az hozzájárul a CO 2 -emisszió csökkentéséhez és a globális klímaváltozás mérsékléséhez. Kedvezőtlen azonban, hogy a szél energetikai hasznosításának lehetősége a felszín eltérő érdessége, a domborzat áramlásmódosító hatása, valamint a szél irányának és sebességének változása miatt nem mindenhol egyforma. A szélerőművek környezetre gyakorolt hatásai közül azok vezetnek a lakosságon, a civil (természetvédelmi) egyesületeken, valamint a különböző szakmai (környezetvédelmi, gazdasági) szervezeteken belül is eltérő álláspontok kialakulásához, amelyek megítélése részben vagy egészben az egyéni szubjektivitástól függ.

3 Magyarországon a szél energetikai hasznosítása ebben az évtizedben indult meg, és jelentős fejlődést mutat. Eleinte gyakorlati tapasztalatok hiányában a lakosság véleményének kialakításában a rendelkezésre álló, főként a médián keresztül érkező információknak volt döntő szerepe. Kérdőíves felmérések és személyes interjúk is alátámasztották, hogy a televízió, a rádió és az írott sajtó elsődleges és sok esetben kizárólagos információforrásnak minősült (TÓTH T. 2007). A médiában azonban gyakran empirikusan egyáltalán nem igazolható hipotéziseken alapuló szakvélemények és negatív kampányok is megjelennek, amelyeket azonban a lakosság egy része (mivel a médiából érkezik) sajnos hiteles információként fogad el. Az objektív adatokra építő valós kritika azonban rendkívül hasznos lehet a félreértések és a vitás kérdések tisztázásában, valamint a felmerülő problémák megoldásában. A szélparkok telepítése ellen tiltakozók az erőműveknek a madarakra és a tájképre gyakorolt hatását, valamint a turbinák által keltett zajt kritizálják a leginkább. Az élővilágra gyakorolt hatás A szélerőmű vagy a szélparkok (több szélturbinából és kiszolgáló berendezésekből álló létesítmény) tervezése előtt a telepítés pontos helyének kijelölésekor a helyszín alapos felmérésére van szükség. A szélerőmű-telepítésre nem javasolt területek körét a hazai és a nemzetközi törvények, illetőleg egyezmények alapján jelölték ki. Nem létesíthetők szélerőművek többek között az ökológiai hálózatok területein, a vadon élő állatfajok élő-, táplálkozó- és fészkelőhelyein, vonulási útvonalain és ezek közelében, a védett növényfajok, növénytársulások élőhelyein, valamint a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó területeken (FEGYVERNEKY 2004). Az erőmű alapozásának helyén a talaj eltávolítását követően vasbeton szerkezet kerül a földbe, így a korábbi talajfauna megszűnik. Az építkezés területén a munkálatok során a műveleti területen a növényzet elpusztul. Mivel az onshore erőművek jelentős hányada intenzív mezőgazdasági tevékenységgel jellemezhető területen létesült, amely alacsony biodiverzitással rendelkezik, ezen szempontok nem szokták vita tárgyát képezni a szélerőműveket ellenzők és támogatók között. Az állatvilágra gyakorolt hatást elsősorban a levegőben élő állatok (rovarok, denevérek, madarak) szempontjából érdemes vizsgálni. A szélerőműveket bírálók egyik legfontosabb érve a madárvilágra gyakorolt hatás (1. ábra). 1. ábra Szélturbinák és madarak vitatott együttélés (forrás:

4 Az ellenzők álláspontja, hogy a (jelentős) madárpusztulás azért következik be, mert az erőművek forgó lapátjait a madarak nehezen veszik észre (TÉTÉNYI 2005). A szélerőműveket támogatók épp az ellenkezőjére hivatkoznak, miszerint a nagyobb teljesítményű, nagy forgórész-átmérőjű szélturbinák lapátjainak mozgása lassú, a lapátok mozgás közben is láthatók, és a madarakkal kapcsolatos veszélyeztetésük jelentéktelen (IMRE 2003, KORÉNYI 2002). A madárpusztulás tényét nem cáfolják, azonban (dán és holland) vizsgálati eredményekre utalva hangsúlyozzák, hogy a turbinák okozta madárelhullás csekély mértékű a járműforgalom, a távvezetékek vagy akár a vadászat okozta pusztuláshoz képest (TÓTH G. SCHREMPF TÓTH L. 2004, TÓTH P. 2003,). Jóllehet mind az ellenzők, mind a támogatók nemzetközi adatokra és tanulmányokra alapozzák állításaikat, felmerül a kérdés, hogy mely írásokat lehet tényként elfogadni. A megoldásra részben MUNKÁCSY (2004) mutatott rá, miszerint a madárpusztulással kapcsolatban a vizsgálati módszerek tekintetében nincs egységes gyakorlat, továbbá minden terület más és más madárfaunával jellemezhető, így a kapott eredmények nem összevethetők. A különféle tanulmányok vizsgálati területei a hazai madárfaunához képest jelentős különbségeket mutatnak, ezért nem tanácsos kizárólag a nemzetközi adatokra építeni és esetleg ezekből következtetni a magyarországi helyzetre. A tervezett helyszín kiválasztásakor mindenképpen figyelembe kell venni és be kell tartani a fent részletezett elhelyezést kizáró okokat. A szélerőművek ellenzői (akik leginkább a hivatásos és hobbimadarászok, a környezetvédelmi apparátusban dolgozók és a civil szervezetek egy részéből kerülnek ki) a telepítési tilalom alá nem eső területeken sem szeretnének erőműveket, vagy legalábbis jelentősen korlátoznák azokat a madarak védelmében. Állításaikat azonban külföldi esetekkel próbálják alátámasztani, annak ellenére, hogy Magyarországon már 2001 óta működnek szélerőművek. Igazuk vagy tévedésük bizonyítása érdekében a legkézenfekvőbb lenne az erőművek körzetében rendszeres madártani megfigyeléseket végezni. Mind a befektetők, mind a tiltakozók részéről a legkorrektebb megoldás, ha együttműködve a telepítést megelőző és az azt követő egy évben rendszeres és folyamatos megfigyeléseket végeznének. Azért, hogy a befektetők érdekei se sérüljenek, a(z első) vizsgálatokat ott kellene elvégezni, ahol már amúgy is minden engedély rendelkezésre áll, tehát a létesítmény mindenképpen felépül. Véleményem szerint egy ilyen jellegű vizsgálat arra világíthatna rá, hogy milyen a terület madárfaunájának jellege és esetleges veszélyeztetettsége, a berendezés üzembe helyezését követő (egy évben) történik-e madárpusztulás, és ha igen, milyen mértékű és milyen fajokat érint, a műtárgy hatására mely madarak változtatják meg a repülési útvonalukat és melyek hagyják el végérvényesen a területet, a Magyarországon megforduló ragadozó madarak hasznosítják-e valamilyen módon (pihenés, fészkelés céljából) a turbinák gondoláját, a madarakra nézve van-e különbség a magányosan és a parkban telepített turbinák között, továbbá a szélparkokban a négyzetesen vagy a sorban elhelyezett berendezések zavarják-e kevésbé őket, A szélerőművek által keltett zajok A szélerőművek által keltett hangok mechanikai és áramlási eredetű komponensekből tevődnek össze. A mechanikus részek okozta zajok a modern erőművekben már minimálisnak tekinthetők. A meghatározó aerodinamikai zajokat a hajtómű és a szárnyakról leváló légáramlatok okozzák. A zajhatás kérdéskörénél meg kell még különböztetnünk a fül számára

5 hallható ( Hz) és a nem észlelhető (2 20 Hz) infra-, illetve ( Hz feletti) ultrahangokat. Az, hogy az érzékelhető hullámhossztartományban mennyire zavaró, illetve érzékelhető egy hang, függ annak intenzitásától. A létesítmények zajosságának vizsgálata során a hangok hangnyomásszintjeit, illetve frekvenciáját együttesen elemzik. A hallható hangok tartományában a szélerőművekre is szigorú előírások vonatkoznak (HORVÁTH 2005). A szélerőművek zajkibocsátásával és a zaj terjedésével kapcsolatos adatokat számos szerzőnél (többek között HORVÁTH 2005, KALMÁR WANTUCHNÉ 2002, TÓTH G. SCHREMPF TÓTH L. 2004, TÓTH P. 2003) olvashatunk. A zajhatást elsősorban a 8 m/s-nál erősebb szél kelti. Természetesen ennél nagyobb sebességnél már az erőmű is bocsát ki zajt, melynek mértéke a szélerőművek típusától függően db(a)-t között változik. A torony lábától 50 m-re a zajimisszió már csak db(a). Ez megfelel a beszélgetésnek vagy az irodai zajnak m távolságra a legrosszabb esetben talajszinten 35 db(a) a hatás. Egy tíz szélerőműből álló szélfarmtól 500 méterre ugyanolyan körülmények között kb. 45 db(a) a mért zaj (mint például egy csendes hivatalban). Az erőművek zajkibocsátására vonatkozó adatokkal kapcsolatban nemcsak külföldi forrásokra támaszkodhatunk, hanem a hazai erőművek esetében elvégzett hivatalos eredményeket is alapul vehetjük. Ezekből kitűnik, hogy a megengedett zajkibocsátási határérték, amely a terület jellegétől és a védendő létesítmények helyzetétől függetlenül nem lehet nagyobb mint 70 db(a), minden esetben teljesül, sőt a kibocsátás messze alatta marad. Szép számmal olvashatunk azonban olyan cikkeket is (CZELNAI 2006, PEKAREK 2001, SKRABSKI 2001, SR 2006), amelyben maguk a szerzők vagy a rajtuk keresztül megszólaló civilek a fent leírtak ellenére a szélerőművek által kibocsátott érzékelhető zajokat zavarónak, sőt néhányan elviselhetetlennek tartják. A fenti gondolatok között feszülő ellentét feloldását IMRE (2003) megállapításában látom, miszerint a zaj pszichikai hatást gyakorol az emberekre. Annak ellenére, hogy a zajterhelés a megengedett határértéken belül mozog és a kibocsátás mértéke konkrétan mérhető, a zaj megítélése mégis szubjektív. A szélturbinák okozta zaj hazánkban még szokatlannak tekinthető; az ellenzők egy része a turbinák működése során keletkező hallható hangok zavaró hatását annak ritmikusságában és monotonságában látja, míg mások a zaj erősségét nem tudják elviselni. Mivel az egyes emberek szervezete az azonos hatásokra is eltérően reagálhat, előfordulhat, hogy az erőműtől azonos távolságra lévő személyek egyikét az ugyanannyi ideig fennálló és azonos erősségű zaj meglehetősen zavarja, vagy már esetleg idegi megterhelést okoz számára, míg a másik személy nem érez semmilyen változást. Az ellenzőktől származó írások is valójában a szerzők véleményét tükrözik, akik valószínűleg saját és ismerőseik tapasztalataiból merítettek. Magyarországon ez idáig 24 településen 71 szélerőmű létesült (BÍRÓNÉ 2008). A működő szélerőművek közül mindössze egynél történt, hogy a lakosság egy része panasszal élt a szélerőművek által keltett zajok miatt. Ez az eset Magyarország első szélerőművénél még 2001-ben Kulcs településen fordult elő. A telepítés a 12/1983-as zaj- és rezgésvédelemi rendeletnek megfelelően történt a lakott területektől szükséges távolság betartásával. Azonban ez utóbbi nem volt elegendő ahhoz, hogy a fent tárgyalt okok miatt a műtárgy közelében lakó családok egy részét ne zavarná. Bár a törvényi előírásokat betartotta, az üzemeltetőt a bíróság mégis a műtárgy 800 méteres körzetében élő kilenc családnak kifizetendő kártérítésre kötelezte (ACZÉL 2004). A többi erőmű esetében a telepítés helyének kiválasztása a lakott területek figyelembevételével történt. Ennek megfelelően a turbinák által keltett hangok zavaró hatásával kapcsolatban eddig még sem az érintett települések önkormányzatai, sem a lakosok nem éltek panasszal. Több szerző is említést tesz a szélerőművek működése során keletkező infrahangok mért és megengedett határértékéről (HORVÁTH 2005., KAJOR 2002, KISS 2001, TÓTH P. 2003).

6 Elsősorban a lapátokon létrejövő légáramlatok keltette turbulencia hozza létre az emberi fül számára érzékelhetetlen infrahangokat. Az infrahangok vizsgálata azért kiemelt jelentőségű, mert azok hatást gyakorolhatnak az emberi szervezetre. A szélerőművek infrahangkibocsátásának mértéke jóval alatta marad annak az egészségügyi határértéknek, amit a turbinák teljesítményére és típusára vonatkozóan megadnak, illetve amit objektíven mérni is lehet. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kell tartani a szélerőművektől mint infrahang forrásoktól, ugyanis néhány száz méter távolságban már garantáltan gyengébb az infrahang annál, ami közlekedés vagy számítógép-használat közben ér minket (FARKAS 2003). A szélerőművek által keltett infrahangokkal kapcsolatos félelmek és rémhírek még 2001 környékén láttak napvilágot, amikor még csak az első tervek, illetve az első erőmű épült fel. Jellemző, hogy a problémát felvető cikk is általában az infrahang emberre gyakorolt hatásával foglalkozott (SKRABSKI 2001), azonban nem vette figyelembe, hogy az erőművek infratartományban keltett zaja pontosan milyen mértékű és ez hogyan viszonyul az egészségügyi előírásokhoz. Az objektív mérési eredmények azonban egyértelműen cáfolták a negatívkampány-hadjáratot folytatók sok esetben valós alapokat is nélkülöző állításait. A szélerőművek közelében eddig elvégzett infrahangvizsgálatok során kapott zajszintértékek olyan alacsonyak, hogy az emberi szervezetre a mai ismeretek alapján nem hatnak károsan. Természetesen az építéskor végzett földmunkák, a megfelelő minőségű út kiépítése, a szállítás, valamint az összeszerelés is zajkibocsátással jár. Ezt a fajta zajszennyezést sem a lakosság, sem a civil szervezetek nem szokták problémaként felemlegetni. Ez valószínűleg az építkezés, szállítás és az összeszerelés viszonylag rövid időtartamára vezethető vissza, ami még nem zavaró a helyi lakosság számára. A szélerőművek tájba illeszthetősége Noha a szélerőműveknek a madárvilágra gyakorolt hatásai és a turbinák működése során keletkező (hallható és infra)hangok élénken foglalkoztatják a közvéleményt, a legtöbb kifogás mégis a szélerőművek tájba illeszthetőségével kapcsolatban jelentkezik. A szélturbinákat olyan pontokon helyezik el, ahol nagy a szélpotenciál, kedvezőek az áramlást módosító hatások (síkságok, hegytetők). A műtárgyak méretéből következik, hogy jól kitűnnek a tájképből, hiszen általában méteres magasságukkal és méteres rotor átmérőjükkel jelentős távolságból is látszanak. Szélerőművek telepítése az egyedi tájértékekhez tartozó területeken, a Balaton Törvény hatálya alá tartozó tájképvédelmi területek övezetében, a világörökség-magterületeken, valamint a turisták által sűrűn látogatott területeken. Az elhelyezést korlátozzák a tájképvédelmi területeken, a kiemelkedő jelentőségű tájképi értékekkel rendelkező területeken, valamint a világörökség védőterületein nem javasolt (FEGYVERNEKY 2004). A tilalom és a korlátozás alá nem eső, energetikai szempontból alkalmas területen megvalósulhat a beruházás, azonban ahol a tájat (akárcsak helyi jelentőségű) természeti vagy épített örökség uralja, a szélturbina elhelyezése zavaró lehet. A szélerőművek nagy méretük miatt zöld növényzettel nem takarhatók el, ezért a gyártók a formatervezés és kivitelezés során törekednek a műtárgyak természetközelibb és esztétikusabb megjelenítésére. A szélturbinák látványának megítélése meglehetősen szubjektív. Egyeseknek a megújuló energiaforrások szimbóluma, másoknak (zavaró) tájidegen elem, néhányan pedig teljesen közömbösen tekintenek rá. A szakmai érvek mellett lényeges, hogy azok az emberek, akiket a lehetséges szélerőműtelepítések közvetlenül érintenek, hogyan vélekednek a szélturbinákról, mennyire tudják

7 elfogadni a környező táj arculatának megváltozását. A lakosság véleményét a szélerőművek és a táj kapcsolatáról legjobban kérdőíves attitűdvizsgálattal tárhatjuk fel. Jóllehet a kérdőíves felmérések csakúgy, mint a modellek általában a mintavételi eszközök és korlátok miatt nem 100%-os pontosságúak, a reprezentatív mintaszám figyelembevételével mégis reális képet adnak. A Magyarországon működő nagyobb teljesítményű szélerőműveknek a lakosság életkörülményeire, mindennapi komfortérzetére gyakorolt hatását vizsgálta kérdőíves felmérés segítségével egy 2003-as tanulmány (BAROS PATKÓS TÓTH T.). A kutatás időszakában még csak három ilyen berendezés működött: Kulcs (1 db) és Mosonszolnok (2 db) településeken. A megkérdezettek 76,19, illetve 83,81%-a tartotta elfogadhatónak a szélturbinák és a szélerőgépek lakóhely közelébe történő telepítését. A lakosságot a szélerőmű látványa és a kivilágításból származó fényhatások nem zavarták. A megkérdezettek általában csak olyan létesítmények ellen emeltek kifogást, amelynek működése jelentősebb zaj- vagy füstkibocsátással jár, illetve kéményei zavarnák a jelenlegi tájképet. A működő erőművek irritáló fényhatással lényegében nem járnak, Kulcson mindössze 1-2 személy tartotta zavarónak az erőmű kivilágítását. A megkérdezettek 90,48%-a nappal, 92,12%-a pedig éjszaka szépnek, illetve látványosnak tartja. Mosonszolnokon ez az arány valamivel alacsonyabb a településtől való nagyobb távolság miatt sokak számára közömbös a létesítmény látványa. A fent említett kutatással párhuzamosan más, természeti adottságok alapján alkalmas de még szélerőművel nem rendelkező településeken (Encs és Forró) is történtek hasonló vizsgálatok. Erre azért volt szükség, hogy képet kapjunk a lakosság megújuló energiaforrásokhoz és eljárásokhoz (köztük a szélerőművekhez) való viszonyáról úgy, hogy a településen még ilyen berendezések nem üzemelnek. A fent említett kutatáshoz képest további különbséget jelent, hogy a felmérést öt év elteltével újra elvégeztük. A 2003-as attitűdvizsgálat felvétele óta bekövetkezett változások úgymint az Európai Unióhoz történő csatlakozás, a megújuló energiaforrások gyakoribb megjelenése a médiában, az Európai Uniós és a hazai pályázati lehetőségek növekedése az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások terén, valamint az energiahordozók drágulása hozzájárultak a megújulók szélesebb körű ismeretségéhez. 2. ábra A megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó létesítmények lakossági elfogadása a lakóhely közelében A 2003-ban megkérdezettek mindkét településen elsősorban a napenergia hasznosításához kapcsolódó berendezéseket tolerálták volna leginkább lakóhelyük közvetlen

8 közelében (2. ábra) ban a napelemek, a napkollektorok és a szélerőgépek támogatottsága Encsen meghaladta a 60 %-ot, de Forrón is 40 % feletti. A nagyobb teljesítményű szélerőművek támogatottsága is eltérő mértékben de minkét településen mindkét településen növekedett. Magyarországon a napjainkban működő és a tervezett erőművek egyikére sem jellemző, hogy tájesztétikai okokból a helyi (érintett) lakosság kifogást emelt volna velük szemben. Konklúzió Magyarországon a szél energetikai hasznosítása a közelmúltban kezdődött el. A lakosság az ismeretlen, szokatlan berendezéseket és hatásaikat eltérően ítélte meg. A vita tárgyát leginkább a madarakra és a tájképre gyakorolt hatás, valamint a turbinák által keltett zaj képezi. A három kérdéskör vizsgálata kapcsán az egyes esetekben objektív mérések is végezhetők (például zajkibocsátás- és terjedés meghatározása), azonban döntő fontosságú az egyén saját (érzelmi alapú) benyomása. A turbinák madarakra gyakorolt hatásának (zavarás, pusztulás) mértéke erősen vitatott. Az ellenzők és a támogatók egyaránt külföldi vizsgálatokra és tanulmányokra hivatkoznak, hazánkban erre vonatkozó mélyreható vizsgálatok még nem történtek, noha szükséges és időszerű lenne. A szélerőművek által létrehozott érzékelhető és infrahangok a modern turbinák esetében nem okoznak problémát, amennyiben azokat a lakott területtől megfelelő távolságra telepítik. A műtárgyak esztétikai megítélése, a tájképre gyakorolt hatása meglehetősen szubjektív, nagy mértékben függ az egyén habitusától. A lakosság a kérdőíves felmérésünk eredményei szerint azonban általában nem ítéli zavarónak az ilyen létesítményeket. Egyetértek azzal, hogy akkor keletkezik a legkevesebb kár a természetben és a tájban, ha a megújuló energiaforrások alkalmazását ésszerűen, körültekintően és tervszerűen valósítjuk meg. Ezért tartom néhol túlzottnak, hogy a szélerőművek környezetre gyakorolt feltételezett (káros) hatásai igen hangsúlyozottak úgy, hogy számos esetben konkrét magyarországi mérések és vizsgálatok nem történtek. Irodalomjegyzék ACZÉL G. (2004): Tési szelek. Önkormányzat 14/7: BAROS Z. PATKÓS CS. TÓTH T. (2004): A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon. Légkör 49/1: BÍRÓ D. (2004): Csépának szabad, amit Csongrádnak nem. Internet: cikkonlv.php?action=nyomtat&cid=77557 BÍRÓNÉ KIRCSI A. (2007): Magyarországi szélerőművek. Internet: php?mid=53 CZELNAI R. (2006): Szélparkok és légköri akusztika. Magyar Tudomány 167/4: FARKAS Z. (2003): A szélenergia. Napóra magazin 1/2: FEGYVERNEKY S. (2004): A szélerőművek telepíthetőségéről. Mérnök Újság 11/8 9: FISKUS O. DUHAY G. CSŐSZI M. (2005): Szélenergia és természetvédelem. Budapest HORVÁTH G. (2005): Szélparkok tervezése környezetvédelmi szempontok alapján. Magyar Tudomány 2005/11: IMRE L. (2003): A szélenergia-hasznosítás újabb eredményei. Magyar Energetika 11/1: KAJOR B. (2002): Hasznosítható-e a szélenergia Magyarországon? Fűtéstechnika, megújuló energiaforrások 5/78: KALMÁR GY. WANTUCHNÉ DOBI I. (2002): A szélenergia. Élet és Tudomány 57/40: KISS E. (2001): Szélerőművet avattak Kulcson. Heti Válasz 1/26: 41 KORÉNYI Z. (2002): Egy éve üzemel a Kulcsi Szélerőmű. Magyar Energetika 10/4: MUNKÁCSY B. (2004): Adalékok a szélturbinák természet- és tájvédelmi vonatkozásaihoz. Alternatív energiák 12/5: PEKAREK J. (2001): Kulcs: a szélkerék forog, a lakók tiltakoznak. Internet: SKRABSKI F. (2001) New York épülne a Bakony-fennsíkon. Internet: php?id=&cid=40335 SR (2006): Szélmalomharc. Szőgyéni Dobra 1/4: 1 2. TÉTÉNYI É. (2005): Honnan fúj a szél. Magyar építéstechnika 43/4:

9 TÓTH G. SCHREMPF N. TÓTH L. (2004): A szélerőművek környezeti hatásai. Áram és technológia 3/7 8: TÓTH P. (2003): A szélenergia hasznosítás új tendenciái Európában. Energia fogyasztók Lapja 8/2: TÓTH T. (2007) Social Support of Renewable Energy Sources in Hungary. In: Maghiar, Teodor Bondor, Károly Vladu, Ecaterina (szerk.) Colaborări didactice şi ştiinţifice în domeniul surselor de energie regenerabile între Universitatea din Oradea şiuniversitatea din Debrecen. Nagyvárad Windpark-Ornithologen-Windraeder;art13825,

A megjelent tanulmány filológiai adatai:

A megjelent tanulmány filológiai adatai: A megjelent tanulmány filológiai adatai: TÓTH T. 2007: Érvek és ellenérvek a szélerőművek környezetre gyakorolt hatásaihoz. In: Tóth T. Bíróné Kircsi A. (szerk.), Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig.

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai

Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai Mizseiné Dr. Nyiri Judit MFTTT 2012. 04. 18. Székesfehérvár "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN Bevezetés TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Bevezetés - előzmények

Bevezetés - előzmények Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

ALTERNATÍV V ENERGIÁK

ALTERNATÍV V ENERGIÁK ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Bevezetés A hazai szélviszonyok következtében, a szélenergia hasznosítási lehetőségei, különösen közepes és nagyobb teljesítményű, a

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.

PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail. L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei

Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Megújuló energiák hasznosítása MTA tanulmány elvei Büki Gergely A MTA Földtudományi Osztálya és a Környezettudományi Elnöki Bizottság Energetika és Környezet Albizottsága tudományos ülése Budapest, 2011.

Részletesebben

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán

Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Mi az a bázisállomás? Bázisállomásnak hívják azokat az antennákat vagy adótornyokat, amelyek továbbítják a működéshez elengedhetetlen

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Szélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról)

Szélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról) Szélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról) Mészáros Ferenc Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium Tiszafüred, 2010. október 2001: szélerőmű Kulcson más

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Megítélési szint számítása szélerőművekre

Megítélési szint számítása szélerőművekre Megítélési szint számítása szélerőművekre Mészáros Ferenc Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium Tiszafüred, 2010. október Egy kis kronológia (2001: szélerőmű Kulcson 2002:

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról

Frank-Elektro Kft. EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com EMLÉKEZTETŐ Nyílt napról Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2011. 09. 22 Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műegyetem Kutatóegyetemi program Napi Gazdaság Konferencia 1 Előadás

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben

K+F lehet bármi szerepe?

K+F lehet bármi szerepe? Olaj kitermelés, millió hordó/nap K+F lehet bármi szerepe? 100 90 80 70 60 50 40 Olajhozam-csúcs szcenáriók 30 20 10 0 2000 2020 Bizonytalanság: Az előrejelzések bizonytalanságának oka az olaj kitermelési

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések

A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések A megválaszolt kérdés Záró megjegyzések Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Tartalom (1) Érdemes-e a jelenlegi paksi blokkokat élettartamuk lejárta előtt bezárni? (2) Szükségünk

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz

Részletesebben

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén

A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.

Részletesebben

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.

BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs

Towards the optimal energy mix for Hungary. 2013. október 01. EWEA Workshop. Dr. Hoffmann László Elnök. Balogh Antal Tudományos munkatárs Towards the optimal energy mix for Hungary 2013. október 01. EWEA Workshop Dr. Hoffmann László Elnök Balogh Antal Tudományos munkatárs A Magyarországi szélerőmű-kapacitásaink: - ~330 MW üzemben (mind 2006-os

Részletesebben

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK, Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 SZÉLTURBINÁK Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 Uralkodó szélviszonyok a Földön (nálunk nyugati) A két leggyakrabban alkalmazott típus Magyarországon üzembe helyezett szélturbinák

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon

1. tudáskártya. Mi az energia? Mindnyájunknak szüksége van energiára! EnergiaOtthon 1. tudáskártya Mi az energia? Az embereknek energiára van szükségük a mozgáshoz és a játékhoz. Ezt az energiát az ételből nyerik. A növekedéshez is energiára van szükséged. Még alvás közben is használsz

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése

A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése The sole responsibility for the content of this brochure lies with the authors.

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu

Zaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak

Részletesebben

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia 4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia Kempinski Hotel Corvinus Budapest, 2012. július 10. Szélerőmű parkok megbízhatósága: Létesítési és üzemeltetési tapasztalatok BALOGH ANTAL M.Sc., MBA

Részletesebben

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága Pirolízis szakmai konferencia A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága ÖKOINDUSTRIA Szent István Egyetem GAEK -Szakmai Konferencia Dr. Farkas Tibor, SZIE GAEK Farkas.tibor@gtk.szie.hu 2013.

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST

Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megújuló energiák Reményi Károly MEGÚJULÓ ENERGIÁK AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 978 963 05 8458 6 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított

Részletesebben

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 87. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Széllel Szemben - mert van amikor a fenntarthatóság cél, s van amikor csak egy jó ok valami másra

Széllel Szemben - mert van amikor a fenntarthatóság cél, s van amikor csak egy jó ok valami másra Önérdekbıl nem nemesedik lélek, ex lege pusztán, nem fenntartható az élet! www.pangea.hu A Göncöl Szövetség tagszervezete K O N F E R E N C I A, S Z A K M A I V I T A F Ó R U M és L A K O S S Á G I T Á

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere

A remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS

LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS XI. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KOLOZSVÁR, 2008. MÁJUS 23-24. LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS BÖJTE ANDREA LIVIA BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAK. IV. ÉV.

Részletesebben

Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. 20/223-0258 70/9009743 siposan@freemail.hu Sz-791/2007

Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. 20/223-0258 70/9009743 siposan@freemail.hu Sz-791/2007 Szakértoi Vélemény A VIZSGÁATOT VÉGZO ADATAI: Neve: Címe: evélcíme: Telefon száma: Fax száma: E-mail cím: Szakértoi eng. száma: Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. Ajka, Dankó u. 6.

Részletesebben

ÉPÜLETEK ZAJVÉDELME Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás zajvédelem

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

VIII-D-001/56-14/2012.

VIII-D-001/56-14/2012. Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Győr-Moson-

Részletesebben

Natúrzóna Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft.

Natúrzóna Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft. CO 2 BIO-FER Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft. Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Minden jog fenntartva, 2011 Natúrzóna Sokoró Naturzóna Nonprofit Kft. A javaslatnál figyelembe vett fő szempontok A gazdaság

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében

Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Szivattyús tározós erőmű modell a BMF KVK Villamosenergetikai Intézetében Dr. Kádár Péter BMF KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.bmf.hu Kulcsszavak: Szivattyús energiatárolás, Pelton turbina

Részletesebben

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer

Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások szolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások Pécs, 2010. szeptember 14. Győri Csaba műszaki igazgatóhelyettes Németh András üzemviteli mérnök helyett/mellett megújuló energia Megújuló Energia

Részletesebben

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Szélenergia és természetvédelem

Szélenergia és természetvédelem Szélenergia és természetvédelem Szerkesztette: Fiskus Olga Írták: Csôszi Mónika, Duhay Gábor és Fiskus Olga Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal Közremûködtek: a Természetvédelmi

Részletesebben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben

Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Hang terjedési sebességének meghatározása állóhullámok vizsgálata Kundt csőben Akusztikai állóhullámok levegőben vagy egyéb gázban történő vizsgálatához és azok hullámhosszának meghatározására alkalmas

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

FELHÍVÁS a XX. ORSZÁGOS ENERGETIKAI KONFERENCIÁRA

FELHÍVÁS a XX. ORSZÁGOS ENERGETIKAI KONFERENCIÁRA A konferencia a Magyar Mérnöki Kamaránál akkreditáció alatt áll FELHÍVÁS a XX. ORSZÁGOS ENERGETIKAI KONFERENCIÁRA A piacnyitás értékelése és aktuális energetikai kérdések Sopron, Hotel Szieszta 2008. október

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya

A ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2009. (X.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A ZAJVÉDELEMRŐL Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a városban

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke

Informatika és növekedés. Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Informatika és növekedés Pongrácz Ferenc ügyvezető igazgató, IBM ISC Magyarország Kft., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke Honnan jön a lendület? Az Infokommunikációs iparág adja!* 1 2 3 Permanens

Részletesebben

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó:

műszaki habok Kizárólagos magyarországi forgalmazó: Hanno -Protecto műszaki habok Protecto Kizárólagos magyarországi forgalmazó: TechFoam Hungary Kft. H-1183 Budapest, Felsőcsatári út 15. Tel: + 36 1 296 08 02 Fax: + 36 1 296 0803 e-mail: info@techfoam.hu

Részletesebben

Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával. Szemlélet és technológiai-alap formáló MUNKAFÜZET

Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával. Szemlélet és technológiai-alap formáló MUNKAFÜZET Villamos energiatermelés nap - és szélenergiával Szemlélet és technológiai-alap formáló MUNKAFÜZET Magyarország- Szlovákia a Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében Megújuló Szakképzés-

Részletesebben