A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON
|
|
- Oszkár Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Bevezetés A hazai szélviszonyok következtében, a szélenergia hasznosítási lehetőségei, különösen közepes és nagyobb teljesítményű, a települési vagy hálózati, kis feszültségű áram termelésére alkalmas berendezések telepítése szempontjából meglehetősen korlátozottak. Ugyanakkor, a benne rejlő környezetvédelmi és ökonómiai előnyök miatt szükséges ezen, elméletileg rendelkezésre álló, szélenergia-potenciál minél nagyobb hatásfokú kihasználása. Írásunkban a szélerőművek telepítésének társadalmi hátterét kívánjuk bemutatni. Kutatásunk során kérdőíves felmérést végeztünk, melynek célja a lakosság szélenergiával kapcsolatos ismereteinek, véleményének, valamint a már működő berendezések elfogadásának felmérése volt. A vizsgálat célja, körülményei és módszerei A kutatás célja egyrészt a Magyarországon működő nagyobb teljesítményű szélerőműveknek a lakosság életkörülményeire, mindennapi komfortérzetére gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Másfelől arra a kérdésre is szerettünk volna választ kapni, hogy két, gazdaságilag elmaradott, hátrányos helyzetű kistérség (Cserehát, Tiszazug) esetében mennyire használható fel a szélenergia, mint területfejlesztési eszköz, illetve, hogy mennyire kínál kitörési pontot egy ilyen műszaki létesítmény a térség számára. A téma összetettsége véleményünk szerint komplex módszerek használatát igényli. Módszertanilag éppen ezért a sokoldalúság jellemzi vizsgálatunkat. A hazai szakirodalomból a szél energetikai célú felhasználási lehetőségeinek leírását merítettük. A meglévő, valamint a szélerőművek működtetőitől megkapott műszaki adatok ismertetése, elemzése ugyancsak részét képezi a helyzetfeltárást elősegítő módszereknek. A kérdés társadalmi hátterének vizsgálata klasszikus szociálgeográfiai vizsgálati módszerek, esetünkben az érintettek viszonylag nagy száma és a vizsgálat körülményei miatt, kérdőívek használatát tették szükségessé. (Kulcs község szerves részét képezi mintegy 2000 üdülőtelek is, amelyek tulajdonosai között interjús vizsgálatokat végeztünk, a lakossági kérdőív kérdései alapján. Ez ugyan nem jelent reprezentatív mintát, de sokszínűbbé teszi a vizsgálatot.) A vizsgálat alapegységei az egyes háztartások voltak, hiszen ezek a szintjén jobban megragadhatók az anyagi körülmények, illetve az energiahasználattal kapcsolatos szokások, attitűdök. A kérdőív első része általános kérdéseket tartalmazott, melyek segítségével a válaszadók társadalomban elfoglalt helyzetük alapján rangsorolhatók (iskolázottság, anyagi helyzet, munkahely stb.). A kérdőív második fele a megújuló energiaforrásokra, a szélenergia hasznosítására vonatkozó konkrét kérdéseket tartalmazta, melyekkel azok ismertségét, elfogadottságát igyekeztünk megvizsgálni. Hazánkban a felmérés időszakában három ilyen berendezés működött: Kulcs (1 db) és Mosonszolnok (2 db) településeken. Kulcs község lakossága mintegy 1800 fő, mely körülbelül 600 háztartást jelent, Mosonszolnok lakossága pedig 1642 fő, ami valamivel több, mint 500 háztartásra bontható
2 (Minden esetben a háztartások 5%-ának megfelelő számú kérdőív került kitöltésre.). A két településről összesen 106 kérdőív készült. A két vizsgált kistérségben összesen 260 kérdőív került felvételre összesen 8 (4+4) településről, melyek között kisközségek és kisvárosok egyaránt előfordultak. A mintavétel véletlenszerű volt, azonban arra törekedtünk, hogy a települések minden részéből kapjunk válaszokat, működő létesítmények megléte esetén az erőműtől nagyobb és kisebb távolságban is. Földrajzi elterjedését, térbeli szórását tekintve tehát mintavételünk egyenletesnek mondható. A szélenergia hasznosításának társadalmi-gazdasági feltételei A megújuló energiaforrások alkalmazása a környezeti adottságokon túl függ az adott térség fogyasztói struktúrájától, történelmi, gazdasági és politikai helyzetétől. Így annak felhasználását az elméletileg rendelkezésre álló és a technikailag hasznosítható potenciál mellett a szociológiai-gazdasági potenciál befolyásolja (Marton Gy., 2000) utóbbi azt az energiát jelenti, melyre a keresleti viszonyok között reális a lehetőség. Ez elsősorban a hagyományos energiaforrásokkal szembeni versenyképességük növelésével módosítható, ennek során fontos szerephez jutnak a kormányzati kezdeményezések-programok, melyek különböző jellegű kedvezményeket (átvételi kötelezettség, támogatások, adókedvezmények, kedvezményes hitelek, stb.) biztosítanak a megújuló energiák felhasználásához (Bohoczky F., 2001). A társadalmi elfogadtatás tekintetében a kormányzati szerep megmutatkozhat az innováció népszerűsítésében, annak elősegítésében is. Ehhez természetesen szükséges magának a kormányzatnak a meggyőzése is: az előnyök és hátrányok ismertetésével, mintaprojektek létrehozásával. Ezt követően szükséges rábírni az állami cégeket, hogy elsőként alkalmazzák azokat, illetve törekedni kell a lakosság és más intézményi felhasználók megnyerésére is. A lakosság megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos magatartásánál elsőként a gazdasági indíttatású viselkedést érdemes figyelembe vennünk: e tekintetben meghatározó szempont az energiára fordított kiadások mértéke, hiszen egy adott személy mindig azt az energiahordozót választja, amelyikhez olcsóbban jut hozzá. Döntésében befolyásolhatják a technológiáról (annak előnyeinek és hátrányainak tudatában) alkotott ismeretei, illetve saját szempontjai: mennyire kényelmes, megbízható, zavaró hatásoktól mentes, stb. Számolnunk kell az emberi hozzáállással is. Mindenféle újdonság felé megnyilvánul egyfajta természetes bizonytalanság, illetve ellenállás, ami nem feltétlenül az adott terméknek szól, hanem az újnak. Ennek oka, sok esetben, dezinformációk, a megfelelő információk hiánya (Marton Gy., 2000), ami rávilágít a megfelelő információszolgáltatás fontosságára. Az individuum szintjén meghozandó döntésnél figyelembe veszi azt is, hogy az adott berendezés milyen zavaró hatást (hang-, fény-, vizuális hatások, stb.) fog gyakorolni életére és lakókörnyezetére. A kormányzati támogatás hiánya miatt fontos szerep juthat a közösségi kezdeményezéseknek. A helyi erőforrások összefogása, csoportosítása és mozgósítása csak egy nagy belső öntudattal rendelkező, jól megszervezett közösség számára elérhető. A megújuló energiaforrások hasznosítása befektetés- és erőforrásigényes, ráadásul a beruházások egy része a közösség tagjainak beleegyezését is kell, hogy élvezze. Egy nem összetartó, rosszul megszervezett közösség esetében külső beavatkozások könnyen megakadályozhatják a beruházás megvalósulását. Egy helyi erőmű létrehozása a közösségnek, az önkormányzat megnövekedett
3 bevételei révén anyagi jólétet is hozhat, csökkentheti a nagy energiaszolgáltatókkal szembeni függőséget (Baros Z.-Patkós Cs., 2002). Az 1970-es évek végétől, elsősorban a fejlődő országokban, közösségi energiaellátási programok sorát indították be (Woods, D. H. et al, 1980). A programok kidolgozásánál a siker kulcsaként említették, hogy a projektet összhangba kell hozni a közösség igényeivel, a közösség tagjainak pedig részt kell venni a tervezésben és a kivitelezésben. Mivel fontos a közösség többségi támogatásának elnyerése, így megfelelő tájékoztatást kell biztosítani a program céljairól, előnyeiről, költségeiről. E mellett szükség van technikai, anyagi háttérre, az esetleges technikai nehézségek leküzdésére, a helyiek és a külső szakemberek közötti, és a helyiek közötti kooperáció segítésére. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a helyi lakosságot anyagilag is érdekeltté kell tenni a projekt megvalósításában. A programok elsődleges célja nem a termelés növelése, hanem elsősorban a közösség tagjainak energiaigényének kielégítése, az ellátás biztosítása (ellátás-orientáltság) volt. A programokban igen jelentős szerep juthat a központi, illetve ahol létezik ilyen, a regionális kormányzatoknak. Ezek betölthetik a kezdeményező szerepét, különböző módon (pl. anyagi és technikai eszközök, képzés) támogathatják a programok megvalósítását, illetve a management-ben is vezető szerepet vállalhatnak. Kiemelendő a regionális szint fontossága és ebben a Regionális Fejlesztési Ügynökségek szerepe, hiszen ezek, mint a létrehozott tervezésifejlesztési régiók végrehajtó szervei koordinálják a térségben megvalósuló fejlesztési programokat, összefogják a régiós szereplőket. A jövőben elérhető európai uniós forrásoknak is ezek a szervezetek lesznek a fő kezelői. A szélenergia társadalmi-közösségi elfogadtatása szempontjából érdemes áttekinteni annak az épített és építetlen környezetre, valamint emberre gyakorolt hatásait. Gondot jelenthet a szélerőművek toronyszerű formája, tájképformáló szerepe, ez azonban elsősorban szélerőműparkok telepítésénél kap negatív visszhangot. E mellett hibájukként róják fel a madárvilágra gyakorolt hatásukat, az általuk kibocsátott zajokat, és újabban azoknak az emberi egészségre gyakorolt káros hatásait. A szélenergia társadalmi megítélése A vizsgált településeken és térségben megmutatkozik az a tendencia, mely szerint az energiára kifizetett összeget a megkérdezettek 55, illetve 60%-a magasnak, illetve nagyon magasnak tartja. Ez egyfelől jelzi az olcsóbb energia iránti igényt jó egyezést mutatva a többségében alacsony jövedelmi viszonyokkal, másfelől hűen tükrözi azt a tényt, hogy a már működő szélerőművek által megtermelt, és közvetlen a hálózatba kerülő villamos energiát az áramszolgáltató településekre mindenféle kedvezmény nélkül juttatja vissza. A telepített berendezések lakossági elfogadása (1. ábra) mind a szélkerekek, mind a szélturbinák esetében kedvezőnek tekinthető (76,19, illetve 83,81%). Ez lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint azon területeken, ahol ezek még nem üzemelnek. A telepített berendezések vizuális hatása tehát kedvező, a velük kapcsolatban felhozott zavaró hatások háttérbe szorulnak. A megkérdezettek általában csak olyan létesítmények ellen emeltek kifogást, amelynek működése jelentősebb zaj- vagy füstkibocsátással jár, illetve kéményei zavarnák a jelenlegi tájképet.
4 Vízerőmű Biomassza alapú erőmű Fúrótorony (termálvízkitermelésre) 11,24 19,05 23,64 28,57 29,46 32,38 Napkollektor Napelem 51,16 60,00 62,86 68,99 Szélturbina Szélkerék 45,74 60,85 76,19 83, Potenciális berendezéseknél Működő berendezéseknél 1. ábra: A megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések társadalmi elfogadása (%) A megújuló energiaforrások közül a nap-, szél- és vízenergia tűnik a legismertebbnek (92,63%, 86,43%, 84,88% 2. ábra). A szélenergiával kapcsolatos ismeretek elsősorban a lényegi ismeretekre szorítkoznak (53,77%), jelentős viszont azok száma, akik az eljárásról semmilyen ismerettel nem rendelkeznek (34,91%). A megkérdezettek tisztában vannak ugyanakkor a szélenergia eredetével, környezeti jelentőségével, és felhasználhatóságával is. A megfogalmazhatott vélemények (63,73%) szerint a jövőben a szélenergia széles körű hazai elterjedése várható. Napenergia Szélenergia Vízenergia 86,43 84,88 92,63 Geotermikus energia 46,51 Bioenergia (átlag) 29,97 Egyik sem Fotovoltaikus 8,91 7, ábra: A megújuló energiaforrások ismertsége a lakosság körében (%) Az információk forrásaként a megkérdezettek 41,2%-a a televíziót, illetve a rádiót jelölte meg, ezt 28,8%-kal követi az írott sajtó, jelentősen megelőzve az összes többi kategóriát
5 (Internet, ismerősök, munkahely, illetve az iskolát is magában foglaló egyéb kategóriát). Ezzel igazolódni látszik az a feltevés, hogy jelenleg ezek számítanak az információk főbb terjedési csatornáinak; ehhez nagyban hozzájárul az Internet-hozzáférések alacsony száma is. A szélenergia hasznosításával járó potenciális előnyök közül kirajzolódnak a környezeti előnyök, a helyi energia-előállítás lehetősége, illetve az ebből nyerhető energia alacsony ára. A válaszok alapján a lakosság a technológiát jelenlegi állapotba nem tartja fejletlennek, sem a szükséges beruházásigényt nagynak. A szélerőművek települési szinten jelentkező előnyeinek megítélése: Kulcson és Mosonszolnokon a megkérdezettek 30,25%-a úgy gondolja, hogy az erőműből a településnek semmilyen haszna nem származik (3.a. ábra). A környezeti és gazdasági előnyöket mindössze 32,78-36,97% tartja valósnak. Még dominánsabban kirajzolódik az, hogy az erőműből az egyéni szinten semmilyen előny nem származik (80,55%). A kis számban jelentkező előnyök közül is a környezetvédelmi került előnybe (11,11%), szemben a gazdaságival (8,34%) (3.b. ábra). Érdemes ezeket az eredményeket összehasonlítani azon véleményekkel, melyeket egy újonnan megvalósuló üzemmel szemben támasztanak. A létesítmény települési szinten jelentkező előnyeinek megítélése gyakorlatilag mindkét vizsgált régióban azonos. Összességében, a lakosság zöme tisztában van azzal, hogy a megvalósuló üzemből nemcsak környezetvédelmi, hanem anyagi előnye is származna a településének (növekednének az adóbevételek, munkahelyek teremtődnének). Ez a két csoport képviseli a válaszadók összesen több, mint 80%-át. (46,2% és 34,8%) Mindössze 11,61% gondolja úgy, hogy egy ilyen beruházás nem lenne előnyös (3.a. ábra). Hasonló kép rajzolódik ki a lakossági szinten jelentkező előnyöknél is (3.b. ábra), azonban az egyéni szinten jelentkező anyagi előnyök megítélése némileg kedvezőtlenebb, mint az előbbi esetben (28,8%). A Hátrányos Nem jár előnyökkel Gazdasági előnyökkel jár Környezetvédelmi előnyökkel jár Potenciális berendezések Működő berendezések
6 B Hátrányos Nem jár előnyökkel Gazdasági előnyökkel jár Környezetvédelmi előnyökkel jár Potenciális berendezések Működő berendezések 3. ábra: A működő és potenciális berendezések kapcsán, települési szinten (A) és az egyén szintjén (B) jelentkező előnyök megítélése (%) Az eddig eredmények azt mutatják, hogy a működő berendezések e tekintetben nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A működő erőművek zavaró fényhatással lényegében nem járnak, Kulcson mindössze 1-2 olyan véleményt hallottunk, mely szerint az erőmű kivilágítása okoz kellemetlenséget. A megkérdezettek 90,48%-a nappal, 92,12%-a pedig éjszaka szépnek, illetve látványosnak gondolja azt. Mosonszolnokon ez az arány némiképp alacsonyabb a településtől való nagyobb távolság miatt sokak számára közömbös a létesítmény látványa. Tájképre gyakorolt hatásuk, melyet Campbell, N. et al (2001) kulcsfontosságú tényezőként jelöl meg, egyértelműen pozitív (86,88% gondolja így 4. ábra) ennek mértékét némileg eltérően ítélik meg. A szélerőművek zavaró tájképi hatása csak csoportos előfordulásuk esetén valószínűsíthető, sokakban kedvezőtlen esztétikai hatást váltva ki (Kadellis, J. K.-Vlachou, D.-Kavadias, K., 2001).
7 ,88 64,4 35,6 9,84-3,28 0 Pozitív irányban változott Nem változott Negatív irányban változott Kulcs Mosonszolnok 4. ábra: A működő szélerőművek tájképre gyakorolt hatásának megítélése (%) Az erőművek által kibocsátott zajról (5. ábra) a megkérdezettek 94,28%-a úgy nyilatkozott, hogy azt nem érzékeli vagy nem zavarja, mindössze 5 fő (4,72%) tartja azt kifejezetten zavarónak, azok száma pedig, akik azt hangosnak tartják, gyakorlatilag elenyésző (0,94%). A panaszok kizárólag Kulcsról, az erőmű tőszomszédságában élőktől származnak, lényegében csak a lakóházukon kívül tapasztalhatók; jellegét tekintve főként a lapátok suhogó hangját nevezték meg. Előzetesen sor került a zajhatásokra való érzékenység felmérésére: a válaszadók 36,79%-a csak a nagyobb zajokra érzékeny, 43,39% pedig egyáltalán nem érzékeny a zajhatásokra, mindössze 11,33% azoknak az, akik erős érzékenységet mutatnak, elsősorban a monoton mély zajok iránt. A problémát a zaj viszonylag új, szokatlan jellege okozza. Annál is inkább igaz ez, mivel az ÁNTSZ mérései (2001) megállapították, hogy az erőmű által okozott zajterhelés határérték alatti, a környezet alapzajától nem elkülöníthető. Nem érzékelhető 0,94 Nem zavaró 93,4 Zavaró 4,72 Nagyon hangos 0, ábra: A működő szélerőművek okozta zajhatások megítélése (%)
8 A szélerőművek egyéb környezeti és emberre gyakorolt hatásait tekintve pozitív vélemény fogalmazódott meg: üzembe állításuk óta a környék madárvilágára nem gyakoroltak negatív hatást (92,63%) ez ÉNY-Magyarországon az ott élő védett madárfaj (túzok Otis tarda) miatt fontos kérdés, és a helyi lakosság esetében sem következett be egészségkárosodás (99,06%). Az egyetlen, ezzel ellentmondó vélemény tünetként a gyakoribb fejfájást nevezte meg. Az elsősorban országos ismertségűnek tartott (48,11%) szélerőművek telepítését a lakosság 96,19%-a helyes döntésnek tartja, újabb berendezés telepítését azonban ennél valamelyest kevesebben támogatják (89,52%). És ugyan az erőművek a már korábban említettek szerint konkrét gazdasági előnnyel nem járnak a település számára, Kulcson országos ismertsége miatt a megkérdezettek 86,67%-a büszke arra, hogy ez a berendezés az ő községükben található. A felmérés során azonban az volt az általános benyomásunk, hogy mivel a közösség semmiféle előnyt nem élvez az erőmű üzemeltetéséből, így azt kevésbé érzi magáénak. Az újonnan megvalósítandó, megújuló energiát hasznosító berendezés megvalósítását ellenzők aránya igen alacsonynak (7,05%) bizonyult, ami nyitottságot mutat az új technológiák irányában. A válaszadók többsége (55,19%) elsősorban erkölcsileg támogatja azt, anyagi kötelezettségvállalás nélkül. A saját munkát felajánlók száma 22,82%-ot képvisel, azok aránya, akik anyagilag is hozzájárulnának egy ilyen üzemhez 14,94%. Az anyagi hozzájárulás elsősorban a lakosság által fizetett adókra korlátozódik (41%). Összefoglalás A vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy az érintett községek lakossága alapvetően pozitív fejleménynek tartja a szélerőmű telepítését. Az szélerőműveket ellenzők által sokat hangoztatott negatív hatások csak nyomokban, vagy még annyira sem jelennek meg: ritkán, időszakosan zavaró hanghatás jelentkezik, amit csak a létesítmény közvetlen közelében lakók érzékelnek, de például a természetvédők által olyan sokat hangoztatott madárpusztulást a lakosság által egyáltalán nem észlelt. Elmondható, hogy a megkérdezettek nagy százaléka rendelkezik bizonyos fokú ismeretekkel a szélenergia hasznosításáról, ezek azonban összességében alacsonynak tekinthetők. Esetenként a válaszadók egészen fantasztikus ötleteket is felsoroltak az erőmű működésével kapcsolatosan (pl. villanymotor forgatja). Tanulságos, hogy a válaszadók többsége szerint sem településüknek, sem nekik személy szerint semmilyen előnyük nem származik az erőművek telepítéséből. Ez érthető, hiszen a létesítmény, de még a körülötte lévő terület sem a település tulajdonában van, így anyagi előnyeit közvetlenül nem élvezhetik. Megállapítható, hogy a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények telepítésénél a jövőben törekedni kell a társadalmi elfogadottság és érdekeltség növelésére. A települési önkormányzatok, amennyiben az ő tulajdonában álló területen építik fel az erőművet, közvetlenül is tudnak profitálni a berendezésből. Hazánkban minden nagyobb méretű beruházás, építkezés előtt meg kell vizsgálni a tervezett létesítmény lehetséges környezeti hatásait. Javasolható lenne, hogy a jövőben környezeti hatásvizsgálat mellett ún. társadalmi hatásvizsgálatot is végezzenek ezekben az esetekben. Ezeken keresztül növelhető a létesítmény elfogadottságának szintje és a társadalom környezeti tudatossága is.
9 Felhasznált irodalom ÁNTSZ Fejér Megyei Intézete (2001): Vizsgálati bizonyítvány és mérési jegyzőkönyv a Kulcsi Szélerőmű környezetében végzett zajvizsgálatról Székesfehérvár Baros Z.-Patkós Cs. (2002): Researching People-Forest Emotional Relationship Kézirat, DE Meteorológiai Tanszék Bohoczky F. (2001): Megújuló energiák alkalmazási lehetőségei és perspektívái Fűtéstechnika, megújuló energiaforrások pp Campbell, N.-Stankovic, S.-Graham, M.-Parkin, P.-van Duijvendijk, M.-de Gruiter, T.-Behling, S.- Hieber, J.-Blanch, M. (2001): Wind Energy for the Built Environment Proceedings of the European Wind Energy Conference, Koppenhága, július 2-6. Kadellis, J.K.-Vlachou, D.-Kavadias, K. (2001): The Incorporation of Wind Parks in Greek Landscapes, The Public Opinion towards Wind Turbines Proceedings of the European Wind Energy Conference, Koppenhága, július 2-6. Marton Gy. (2000): A biomassza hasznosítás energetikai, ipari és környezetvédelmi aspektusai Biodízel a jövő motorhajtóanyaga, I. Magyar Biodízel Konferencia előadás-gyűjteménye (Herceghalom, május 26.) ÖKO Rt.-EUROPROJEKT GmbH (1998): Útmutató a megújuló energiák helyi energiagazdálkodási fejlesztéséhez Budapest, pp Pedersen, E.-Persson Waye, K. (2001): The Impact of Wind Turbines in Sweden with Special Reference to Noise Annoyance Proceedings of the European Wind Energy Conference, Koppenhága, július 2-6. Woods, D. H. et al. (szerk., 1980): The Socio-Economic Context of Fuelwood Use in Small Rural Communities - AID (Agency for International Development) Evaluation Special Study No. 1. Baros Zoltán PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék zbaros@delfin.unideb.hu Patkós Csaba PhD hallgató, Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Tóth Tamás egyetemi hallgató, Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék
A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János, Tóth Tamás*, Baros Zoltán** és Boros Gábor*** PhD-hallgató, Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési
RészletesebbenElemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012
Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN Bevezetés TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok
RészletesebbenA napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató
A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenA megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben
A megújuló erőforrások használata által okozott kihívások, a villamos energia rendszerben Kárpát-medencei Magyar Energetikusok XX. Szimpóziuma Készítette: Tóth Lajos Bálint Hallgató - BME Regionális- és
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenEnergiahordozók II. kommunikációs dosszié ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA
ENERGIAHORDOZÓK II LEVELEZŐ ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY KÖTELEZŐ TANTÁRGYA TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA
RészletesebbenA REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése
A REZIPE nemzetközi együttműködés bemutatása, a projekt eddigi eredményei és céljai, a Zéró Emissziós Platform meghirdetése The sole responsibility for the content of this brochure lies with the authors.
RészletesebbenSZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
RészletesebbenMagyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD
Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenMEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA
MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fenntartható gazdaság szempontjai
RészletesebbenENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató
ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások
RészletesebbenMegújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező
RészletesebbenALTERNATÍV V ENERGIÁK
ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív
RészletesebbenEnergiatárolás szerepe a jövő hálózatán
Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán Horváth Dániel 60. MEE Vándorgyűlés, Mátraháza 1. OLDAL Tartalom 1 2 3 Európai körkép Energiatárolás fontossága Decentralizált energiatárolás az elosztóhálózat oldaláról
RészletesebbenMÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE
MÓDSZER A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI ELFOGADOTTSÁGÁNAK MÉRÉSÉRE Baros Zoltán Károly Róbert Főiskola Regionális és Vidékfejlesztési Tanszék Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék Bevezetés
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenA szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám
A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás
RészletesebbenHelyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén
Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenFrank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG
Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro
RészletesebbenMegújuló energiák hasznosítása az épületek energiaellátásában
Megújuló energiák hasznosítása az épületek energiaellátásában Dr. Tar Károly, elnök - Csiha András, társelnök Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának Megújuló Energetikai Munkabizottsága
Részletesebben2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.
2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök
RészletesebbenBevezetés - előzmények
Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési
RészletesebbenTudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010
Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
RészletesebbenMegújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében
Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében Dr. Csoknyai Istvánné Vezető főtanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Budapest, 2007. november
RészletesebbenA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.
SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő
RészletesebbenArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter
ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter Előadás tartalma 1. Klaszter bemutatása 2. ArchEnerg Klasztertérkép 3. Klasztertagság előnyei 4. Klasztertagok tevékenységei 5. Nyertes
RészletesebbenHavasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.
Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési
RészletesebbenZöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye
Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)
Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz
RészletesebbenA KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások
RészletesebbenA remény hal meg utoljára. a jövő energiarendszere
EWEA Hungary Policy Workshop, Budapest, 2013 A remény hal meg utoljára avagy Milyen lehetne a jövő energiarendszere Magyarországon? dr. Munkácsy Béla ELTE, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Erre van előre!
RészletesebbenÖnkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató
Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenMegújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer
Megújuló energia bázisú, kis léptékű energiarendszer Molnárné Dőry Zsófia 2. éves doktorandusz hallgató, energetikai mérnök (MSc), BME, Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék, Magyar Energetikai Társaság
RészletesebbenEEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon
EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon Merényi László, MFGI Budapest, 2016. november 17. Megújuló energiaforrások 1. Biomassza
RészletesebbenMunkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG
Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási
RészletesebbenAjkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.
Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az
RészletesebbenMegújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon
Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank
RészletesebbenFinanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások
Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások Felsmann Balázs Budapesti Corvinus Egyetem Kutatóközpont-vezető Az Energia[forradalom] Magyarországon: Úton a teljesen fenntartható,
RészletesebbenALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. Stratégia Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. komplex energetikai szolgáltatóként kíván tevékenykedni az alábbi területeken: Fókuszban az energiatermelés és a szinergikusan
RészletesebbenKapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai
Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai "Nap Napja" (SunDay) rendezvény 2016. Június 12. Szent István Egyetem, Gödöllő A klímaváltozás megfékezéséhez (2DS szcenárió) ajánlott
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA
ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK
RészletesebbenProf. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem
Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,
RészletesebbenOKOS MÉRÉS PROJEKT a. Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből
OKOS MÉRÉS PROJEKT a Ízelítő a szocio-demográfiai és attitűdkutatás eredményeiből Készült a MÉRÉSI PANELMINTA ÁTALAKÍTOTT FUNKCIÓJÚ HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTÁSA projekt keretében A Magyar Elektrotechnikai Egyesület
RészletesebbenEFOP Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi modellek
Fenntartható, intelligens és befogadó regionális és városi A BALATON RÉGIÓ IMÁZSA ÉS A HELYI IDENTITÁS VIZSGÁLATA BANÁSZ ZSUZSANNA, EGY. ADJUNKTUS LŐRINCZ KATALIN, INTÉZETIGAZGATÓ EGY. DOCENS LANG LETÍCIA
RészletesebbenALTERNATÍV ENERGIÁK KOMPLEX FELHASZNÁLÁSA. Dr. Lőrincz Sándor ügyvezető igazgató
Magyar műszaki Értelmiség Napja ALTERNATÍV ENERGIÁK KOMPLEX FELHASZNÁLÁSA Dr. Lőrincz Sándor ügyvezető igazgató Előzmények a MTESZ sokoldalú jelenléte a régió kutatásifejlesztési feladataiban széleskörű
RészletesebbenErősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon
Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak
RészletesebbenEnergiatakarékossági szemlélet kialakítása
Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.
RészletesebbenJelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.
Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és
RészletesebbenNapenergiás helyzetkép és jövőkép
Napenergiás helyzetkép és jövőkép Varga Pál elnök MÉGNAP Egyesület Napkollektoros és napelemes rendszerek (Magyarországon) Napkollektoros és napelemes rendszerek felépítése Hálózatra visszatápláló napelemes
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenA tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások
A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz
RészletesebbenA megújuló energiahordozók szerepe
Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4
RészletesebbenA rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.
A rendszerirányítás szerepe és feladatai Figyelemmel a változó erőművi struktúrára Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt. Kihívások a rendszerirányító felé Az évtized végéig számos hazai
RészletesebbenZöldenergia szerepe a gazdaságban
Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető
RészletesebbenA megújuló energia termelés helyzete Magyarországon
A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016.
RészletesebbenFoto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt
Energetikai Szakkollégium Foto-Villamos rendszerek elterjedésének lehetőségei és gátjai Magyarországon Budapest, 2013.03.14. Megyik Zsolt Prezentáció témavázlat Napenergia helyzete Magyarországon Jogi
RészletesebbenA kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése
IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,
RészletesebbenMegújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás
Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás Tóth Tamás főosztályvezető Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energia Szimpózium 2016 Budapest, 2016. szeptember 22. Az előadás vázlata
RészletesebbenVP Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban. A projekt megvalósítási területe Magyarország.
VP3-4.2.1-4.2.2-18 Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban 1 Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtására 2019. január 2. napjától 2021. január 4. napjáig van
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Figyelem! Az előadás tartalma szerzői jogvédelem alatt áll, azt a szerző kizárólag a konferencia résztvevői számára, saját felhasználásra bocsátotta rendelkezésre, harmadik személyek számára nem átruházható,
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenV-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27
V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:
RészletesebbenZöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból
Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás
RészletesebbenA NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
A NAPENERGIA PIACA Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék 2005. 07.07. Készült az OTKA T-046224 kutatási projekt keretében TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA
RészletesebbenA decentralizált megújuló energia Magyarországon
A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE
Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A
RészletesebbenSertéstartó telepek korszerűsítése VP
Sertéstartó telepek korszerűsítése VP2-4.1.1.5-16 A felhívás a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők egyes csoportjai és a fiatal mezőgazdasági termelők részére az állattartó gazdaságokban a
RészletesebbenA GDP hasonlóképpen nem tükrözi a háztartások közötti munka- és termékcseréket.
FŐBB MUTATÓK A regionális GDP adatok minősége alapvetően 3 tényezőtől függ: az alkalmazott számítási módszertől a felhasznált adatok minőségétől a vizsgált területi egység nagyságától. A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
RészletesebbenAZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN. dr.balogh László MMESZ elnöke
AZ NCST A MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK ALKALMAZÁSÁNAK NÖVELÉSÉBEN ÉS AZ ÚJ MAGYAR ENERGIA STRATÉGIÁBAN dr.balogh László MMESZ elnöke mmesz11@gmail.com MET ENERGIA FÓRUM 2011.06.8-9. BALATONALMÁDI BEMUTATKOZUNK
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenA hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén
A hazai beszállító ipar esélyeinek javítása innovációval a megújuló energiatermelés területén Lontay Zoltán irodavezető, GEA EGI Zrt. KÖZÖS CÉL: A VALÓDI INNOVÁCIÓ Direct-Line Kft., Dunaharszti, 2011.
RészletesebbenKészítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.
Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően
RészletesebbenA NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ
A NAPENERGIA FELHASZNÁLÁS ÚJ MOTORJA: A ZÖLDHŐ HORÁNSZKY BEÁTA egyetemi tanársegéd ME GÁZMÉRNÖKI TANSZÉK OTKA Workshop, 2006. készült a OTKA T-046224 kutatási projekt keretében AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSE...a
RészletesebbenSzanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence
Magyarországi geotermikus energia hasznosítás eredményei, lehetőségei és korlátai Szanyi János GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu Bányászat és Geotermia 2009,
RészletesebbenPályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül
Pályázati lehetőségek vállalkozások számára a KEOP keretein belül 2010. február1. KEOP-2009-4.2.0/A: Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal A konstrukció ösztönözni és támogatni
RészletesebbenHanda Orsolya sekért felelős s projekt menedzser
Handa Orsolya Regionális fejlesztések sekért felelős s projekt menedzser Az ENEREA Észak-Alföldi ldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával
RészletesebbenNapenergia-hasznosítás iparági helyzetkép
Termikus hasznosítás - Napkollektor Globális helyzetkép 62 GW th (89 millió m 2 ) 435 GW th (622 millió m 2 ) Forrás: EA Solar Heating & Cooling Programme Solar Heat Worldwide, 2016 51 TWh 357 TWh A folyadék
RészletesebbenA fenntartható energetika kérdései
A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.
RészletesebbenBIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért
BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenGyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról
Gyorsjelentés a pénzügyi tranzakciós illetékkel és az energiaköltségek alakulásával kapcsolatban készített gazdálkodó szervezeti véleménykutatásról 2013. február 11. Háttér A Fejér Megyei Kereskedelmi
RészletesebbenA szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.
A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes
RészletesebbenA megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Az előadás vázlata 1. A METÁR bevezetésének előzményei 2. A METÁR főbb elemei 3. Kérdések
RészletesebbenMegépült a Bogáncs utcai naperőmű
Megépült a Bogáncs utcai naperőmű Megújuló energiát hazánkban elsősorban a napenergia, a geotermikus energia, a biomassza és a szélenergia felhasználásából nyerhetünk. Magyarország energiafelhasználása
RészletesebbenBIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.
BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május
Részletesebben1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK
AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI (2011.02.09.) 1. TECHNOLÓGIA ÉS INFRASTRUKTURÁLIS BERUHÁZÁSOK TECHNOLÓGIA-FEJLESZTÉS I. Magyarország területén megvalósuló
Részletesebben