A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN"

Átírás

1 A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; Bevezetés Az energiatermelés alapjául napjainkban főként a fosszilis energiahordozók szolgálnak, melyek kimerülése belátható időn belül bekövetkezik. Az ebből származó hiány pótlásának egyik, a szükségleteket részben fedező megoldása a megújuló energiaforrások szélesebb körű felhasználása lehet. Ezen energiaforrások felhasználása már hazánkban is elkezdődött. Az Alföld természetföldrajzi helyzetéből adódóan jelentős és gazdaságosan kihasználható nap- és szélpotenciál feltételezhető. A vizsgálatok ezért a napsütéses órák számának, valamint a szél irányának és sebességének idő és térbeli változására terjedtek ki (Csákberényi-Nagy és Tóth, 2003). A napenergia alkalmazásának lehetőségei Az Alföld több mérőállomásáról (Baja, Békéscsaba, Budapest, Cegléd, Debrecen, Kecskemét, Kisvárda, Nyíregyháza, Orosháza, Paks, Szarvas, Szeged, Szolnok) származó adatok alapján, a beérkezett energia mennyiségének, valamint annak tér- és időbeli eloszlásának vizsgálatára került sor. Az így kapott eredmények révén behatárolhatók azok a területek, ahol a legkedvezőbbek a feltételek a napenergia felhasználására. A felszínre érkező napsugarak hajlásszöge a Föld mozgásfolyamatai következtében erősen változik, ebből kifolyólag a Napból származó energiamennyiség is jelentős különbségeket mutat az év folyamán egy adott területen. A vizsgált állomások esetében elmondható, hogy 1988 és 2001 között az átlagosan beérkezett energia mennyisége júliusban (682,1 MJ) kilencszerese a decemberi (74,1 MJ)értéknek (1. ábra) ábra Beérkezett energiamennyiség egy év folyamán havi értékekre lebontva MJ-ban. MSZET kiadványai No 2. 65

2 Az alföldi mérőállomásokon mért napsütéses órák száma délnyugat felől északkelet felé folyamatosan csökken: az 1953 és 2001 közötti évek átlaga alapján a napsütéses órák évenkénti száma Baján 2069, míg Kisvárdán Az energiaforrások alkalmazhatóságát alapvetően meghatározzák a rendelkezésre álló készletek változásai. Ezért érdemes megnézni, hogy egy hosszabb intervallumon belül az egyes években a napsütéses órák száma egymáshoz képest hogyan alakul, és milyen tendenciát mutat. Ennek vizsgálata 1916 és 2001 közötti adatok alapján történt, Nyíregyháza esetében (2. ábra). Nyíregyháza ábra A napsütés órák számának alakulása között Az adott időszak során, az egymást követő években a napsütéses órák száma és ezzel együtt a beérkezett energiamennyisége is jelentős változásokat mutat egy adott területen ig egyenletes, lassú emelkedés volt megfigyelhető, majd ezt követően évi 350 órával alacsonyabb szinten stabilizálódott a napsütéses órák száma. Ettől kezdve fokozatos emelkedés volt tapasztalható, ennek intenzitása az utolsó öt évben lelassult, ezt követően megállt, sőt az Alföld egyes területein ismét csökkeni kezdett. A legmagasabb értékek a Dél-alföldön, Békéscsabára jellemzők átlagosan 2042 óra, a legalacsonyabbak pedig az Alföld északkeleti térségére, ahol Nyíregyháza esetében ez 1944 óra. A napsütéses órák számának, illetve a beérkezett energiamennyiségnek az egyes hónapok közötti, valamint az éves átlagoktól való eltéréseit vizsgálva az 1953 és 2001 közötti adatokat összesítve, majd az egyes évszakok hónapjait átlagolva kimutatható, hogy tavasszal a napsütéses órák száma Baja felől Szolnok felé folyamatosan növekszik. A nyár folyamán az Alföld jelentős részén meglehetősen homogén a napsütéses órák számának eloszlása, majd az őszi hónapokban újra Baja térsége jellemezhető a legmagasabb értékekkel. A napenergia gyakorlati alkalmazása csak abban az esetben gazdaságos, ha viszonylag egyenletesen és folyamatosan áll rendelkezésre. A pontos információ érdekében szükséges ismernünk az éves összesítések és a hónapos adatok mellett a naponta rendelkezésre álló energiamennyiséget is. Mivel az év bármely hónapjának napján előfordulhat, hogy a napsütéses órák száma 0, ezért csak olyan berendezések alkalmazása indokolt az Alföldön, amelyek a szórt sugárzást is képesek hasznosítani. Annak a valószínűsége, hogy a nyári hónapokra ez jellemző legyen, meglehetősen kicsi, ugyanis MSZET kiadványai No 2. 66

3 ilyenkor a legtöbb a napsütéses órák száma és a területi eloszlása is ekkor a legegyenletesebb. A szél energetikai célú hasznosításának alapjai A szél időben és térben rendkívül változékony energiaforrás, így mennyisége nehezen meghatározható. Pontos adatok hiányában, a rendelkezésre álló szélenergia mennyiségét különféle módszerek (spekulatív becslések, statisztikai becslések, modell-becslések) segítségével lehet közelítően megadni (Tar, 2001). A kutatások kiterjedtek a szél irányának és erősségének éves és hónapos változásainak vizsgálatára az Alföld mérőállomásain (Baja, Budapest, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok). Emellett a 10 m/s-os szélgyakoriság vizsgálata is megtörtént (Baja, Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Orosháza, Paks, Szarvas, Szeged, Szolnok) mérőállomásokról származó adatok alapján. A kapott eredményekből átfogó kép adható az alföldi szélenergia-felhasználás lehetőségeiről. A szélirányok és szélerősségek évi alakulásának vizsgálata során az 1978 és 1987 közötti időszakból származó adatok kerültek feldolgozásra. A szélirányok és gyakoriságuk vizsgálatának eredményei jórészt megegyeznek Keveiné (2001), Dobosi és Felméry (1971), Justyák (1998) és Péczely (1998) által leírtakkal. A Tiszántúlon az északkeleti áramlások, az Alföld többi részén az északnyugati áramlások az uralkodóak (3. ábra). A legnagyobb szélirány gyakoriság mértéke 15 % körül alakul. Kecskemét, Szolnok felől az Alföld peremei felé növekszik, Szeged és Nyíregyháza térségében már a 20 % fölötti értéket is eléri. A második leggyakoribb szélirány, amely Justyák és Tar (1994) módszere alapján jellemző széliránynak tekinthető, általában keleties. Ezek mértéke 15 % körül mozog. Az adatok azt mutatják, hogy csak Szeged és Nyíregyháza térségében mutatkozik az uralkodó széliránnyal nagyjából megegyező irányú jellemző szélirány, a többi állomáson az uralkodóval közel ellentétes irányú. 3. ábra Az uralkodó és a jellemző szélirányok az Alföldön MSZET kiadványai No 2. 67

4 A szélsebesség, Szolnok térségében 2 m/s alatti, míg Szeged és Nyíregyháza körzetében 3 m/s fölötti évi átlaggal jellemezhető. A legnagyobb átlagos szélsebességek vizsgálata kapcsán elmondható, hogy a legnagyobb szélsebesség értékek az uralkodó szélirányokkal esnek egybe. Ami az egymást követő éveket illeti, a szélirányok gyakoriságának egymáshoz viszonyított értékei statikusnak mondhatók, a szélsebességek azonban változékonyak. A rendelkezésre álló szélenergia mennyiségének időbeli és térbeli alakulásának vizsgálatára az Alföld hat meteorológiai állomásának (Baja, Budapest, Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Szolnok) 1978 és 1984 közötti adatai alapján került sor. Ennek eredményeit az éves szélirányeloszláshoz viszonyítva, négy hónap (január, április, július, október) átlagos szélirányváltozásaira megadva megállapítható, hogy az éves átlaghoz viszonyított szélirányeloszlás gyakoriságát tekintve januárban az Alföld területén nincs jelentős változás. Az egyes területeken az uralkodó szélirányok további kis mértékű erősödése tapasztalható. Áprilisban az Alföld egész területén az északias szélirányok felerősödése a jellemző. Az éves átlaghoz viszonyított szélirányeloszlás gyakoriságát illetően júliusban az Alföld területén eltérések mutatkoznak az eddigi irányoktól, ugyanis minden mérőállomáson a nyugati szélirány gyakoriságának jelentős növekedése figyelhető meg. Októberben a jellemző szélirányok gyakorisága nő meg számottevően. Ezek általában a délies, dél-keleties, illetve a Tiszántúlon a dél-nyugatias szelek. Ezen kívül a kutatás kiterjedt arra is, hogy a kiválasztott hónapok átlagos szélsebessége milyen mértékben tér el az éves átlagos szélsebesség értékeitől. A januári átlagos szélsebesség az évi átlaghoz viszonyítva nem mutat jelentős eltéréseket. Minden vizsgált település mérőállomásán az évi átlagos szélsebességhez viszonyítva ±0,2 m/sos az eltérés. Áprilisban az évi átlagos szélsebességhez és a januári értékekhez viszonyítva eltérés mutatkozik, melynek mértéke a januárihoz képest általában + 0,2 m/s. A szélsebesség csökkenése a nyári hónapokban éri el maximumát. Az évi átlagos szélsebességhez viszonyítva júliusban 0,2 és 0,7 m/s közötti csökkenés mutatható ki. Októberben az átlagos szélsebesség kis mértékű erősödése figyelhető meg. Ennek nagysága azonban még mindig az évi átlagos szélsebesség értéke alatt marad 0,2 0,5 m/s-mal. A rendelkezésre álló szélenergia-készletek gyakorlati alkalmazásának lehetőségei szempontjából meghatározó a szélirányok gyakorisága és sebessége. A szélgenerátorok telepítésének egyik feltétele az, hogy átlagosan 5 6 m/s-nál nagyobb legyen a szél sebessége (Tóth et al., 2001). Ezen okból kifolyólag a 10 m/s-os szél gyakorisága is a vizsgálat tárgyát képezte. A szélenergia-potenciál gyakorlati kiaknázhatóságának vizsgálatakor összeadásra került az egyes meteorológiai állomások azon napjainak száma, amelyek esetében a szél sebessége meghaladta a 10 m/s-ot. A vonatkozó adatok az Alföld mérőállomásairól (Baja, Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Kecskemét, Nyíregyháza, Orosháza, Paks, Szarvas, Szeged, Szolnok) az 1988 és 2001 közötti időszakról származnak. Az Alföld középső részén, Szolnok térségében található a legkevesebb olyan nap (102,3), ahol a szélsebesség eléri a 10 m/s-ot, míg az Alföld peremei felé haladva ezen napok száma folyamatosan nő. Debrecenben már 148,6 nap, Nyíregyházán pedig még ennél is több (151,2). Az egy éven belüli adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a 10 m/s-os szélsebességgel rendelkező napok száma az átlagos szélsebesség változásaihoz hasonlóan tavasszal mutatja a legnagyobb értékeket. MSZET kiadványai No 2. 68

5 Az éghajlati elemek kapcsolata Mivel a napsütéses órák számának, a hőmérsékletnek, a csapadéknak, és a szélcsendes időszakok gyakoriságának megváltozása hosszútávon hatást gyakorol a szél- és napenergia felhasználásának lehetőségeire, ezért sor került a fenti elemek egymáshoz való viszonyának és időbeli változásának elemzésére. A napsütéses órák száma és a hőmérséklet változásait 1916 és 2001 között, az egyes éveket és ötéves átlagokat vizsgáltuk. Mindkét esetben találtunk összefüggést a napsütéses órák száma és a hőmérséklet változásai között. A napsütéses órák számának emelkedésével párhuzamosan a hőmérsékleti értékek is nőnek. A napsütéses órák számának és a csapadék egymáshoz való viszonyának a vizsgálata során arra az eredményre jutottunk, hogy a napsütéses órák számának emelkedésével párhuzamosan a csapadék mennyisége folyamatosan csökken. A napsütéses órák számának és a szélcsend gyakoriság változásainak vizsgálata során mindkét esetben kimutathatók laza összefüggések, ugyanis az előbbi emelkedésével párhuzamosan a szélgyakoriság csökken. Az éghajlati elemek változásának lehetséges okaiként említhetjük meg a globális klímaváltozást, a vulkánkitöréseket, a napintenzitás változását és a tengerjárások éghajlatra gyakorolt hatását. Összegzés Az ország napsütéses órákban és így a beérkezett energia mennyiségében leggazdagabb területe az Alföld. A napenergia felhasználására kedvező lehetőségek nyílnak az egész területen. A legideálisabb területek az Alföld középső és déli részén találhatók, Szolnok, Baja, Szeged, Orosháza környezetében. A szél energiájának kihasználása érdekében az Alföldön, az átlagos szélsebesség adatai alapján elmondható, hogy az egész területen jó hatásfokkal üzemeltethetők a lassújárású szélkerekek. A 10 m/s szélsebességű napok száma Szeged és Nyíregyháza térségében a legmagasabb. Ezeken a helyeken kedvező lehetőségek nyílnának a szél energetikai célokra történő felhasználására. Felhasznált irodalom Csákberényi-Nagy, G. és Tóth, T., 2003: A megújuló energiaforrások alkalmazásainak lehetőségei az Alföldön (napenergia, szélenergia). Kézirat OTDK-dolgozat, DE Meteorológiai Tanszék. Dobosi, Z. és Felméry, L., 1994: Klimatológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 500p. Justyák, J. és Tar, K.., 1994: Debrecen éghajlata. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Justyák, J., 1998: Magyarország éghajlata. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. 118p. Keveiné, B. I., 2001: A szélenergia potenciál és a farmergazdaságok vízszükséglete közötti kapcsolat a Dél-Alföldön. In: A légköri erőforrások alkalmazásának meteorológiai alapjai. Meteorológiai Tudományos Napok 2001 szerk.: Mika, J. OMSZ, Budapest pp Péczely, Gy,, 1998: Éghajlattan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Tar, K., 1991: Magyarország szélklímájának komplex statisztikai elemzése. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kisebb kiadványai 67, 124. Tóth, L., Horváth, G., Tóth, G. és Stelczer, B., 2001: A kulcsi 600 kw teljesítményű szélerőmű project. In: A légköri erőforrások alkalmazásának meteorológiai alapjai. Meteorológiai Tudományos Napok 2001 szerk.: Mika, J. OMSZ, Budapest pp MSZET kiadványai No 2. 69

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Gyöngyösi A. Z., Weidinger T., Gertner O. ELTE Meteorológia Tanszék Bánfalvi Károly Netpoint Bt. Tartalom Probléma felvetés: Szélenergia

Részletesebben

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Levélcím: 1437 Budapest Pf.: 839 Telefon: (06-1) 476-1100 Fax: (06-1) 215-0148 http://www.oki.antsz.hu/ A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia)

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

LÉGKÖR A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN. Országos Meteorológiai Társaság. 51. évfolyam 2006. 3.

LÉGKÖR A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN. Országos Meteorológiai Társaság. 51. évfolyam 2006. 3. LÉGKÖR 51. évfolyam 2006. 3. szám A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁS METEOROLÓGIAI ADOTTSÁGAI DEBRECEN TÉRSÉGÉBEN Országos Meteorológiai Társaság Budapest, 2006 Bartók Blanka Csákberényi-Nagy Gergely A napenergia-hasznosítás

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: METEOROLÓGIA

OLIMPIA 2012 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY FÜGGELÉK: METEOROLÓGIA 23 METEOROLÓGIA...2 23.1 ÖSSZEFOGLALÁS...2 23.2 BEVEZETÉS...2 23.3 AZ IDŐJÁRÁSSAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ELVÁRÁSOK A JÁTÉKOK IDEJÉN...3 23.4 AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK IDŐZÍTÉSE...4 23.5 JELLEMZŐ ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

A SZELES NAPOK STATISZTIKAI SZERKEZETE MAGYARORSZÁGON TAR KÁROLY 84 BEVEZETÉS

A SZELES NAPOK STATISZTIKAI SZERKEZETE MAGYARORSZÁGON TAR KÁROLY 84 BEVEZETÉS A SZELES NAPOK STATISZTIKAI SZERKEZETE MAGYARORSZÁGON TAR KÁROLY 84 STATISTICAL STRUCTURE OF THE WINDY DAYS IN HUNGARY Abstract: One of the energetic characteristics of the wind field, the frequency of

Részletesebben

A KÁRPÁTOK ÉS A MAGYAR ALFÖLD LÉGCSERÉJÉNEK SZÉLENERGETIKAI VONATKOZÁSAI. Tar Károly *

A KÁRPÁTOK ÉS A MAGYAR ALFÖLD LÉGCSERÉJÉNEK SZÉLENERGETIKAI VONATKOZÁSAI. Tar Károly * A KÁRPÁTOK ÉS A MAGYAR ALFÖLD LÉGCSERÉJÉNEK SZÉLENERGETIKAI VONATKOZÁSAI Tar Károly * 1. Bevezetés A szélenergia hasznosításának története azt mutatja, hogy elıdeink sokáig nem is ismertek más olyan energiát,

Részletesebben

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.

IV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6. Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK, Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos

Részletesebben

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján

2013. évi összesítő értékelés. hazánk levegőminőségéről. az automata mérőhálózat adatai alapján Országos Meteorológiai Szolgálat 2. évi összesítő értékelés hazánk levegőminőségéről az automata mérőhálózat adatai alapján Készítette: ÉLFO LRK Adatközpont 24. május TARTALOM. A levegőminőség értékelése

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése

Országos Meteorológiai Szolgálat. Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Országos Meteorológiai Szolgálat Az OLM 2013. évi szálló por PM 10 mintavételi programjának összesítő értékelése Készítette: ÉLFO Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ 2014 Tartalom Mintavételi program

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

A szélenergia magyarországi hasznosításának reális lehetőségei. Tar Károly tar.karoly@nyf.hu

A szélenergia magyarországi hasznosításának reális lehetőségei. Tar Károly tar.karoly@nyf.hu A szélenergia magyarországi hasznosításának reális lehetőségei Tar Károly tar.karoly@nyf.hu A szélenergia magyarországi hasznosításának reális lehetőségei Tar Károly Nyíregyházi Főiskola Turizmus és Földrajztudományi

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

Martfű általános bemutatása

Martfű általános bemutatása 2014 Martfű általános bemutatása Martfű földrajzi elhelyezkedése Megújuló lehetőségek: Kedvezőek a helyi adottságok a napenergia és a szélenergia hasznosítására. Martfűn két termálkút működik: - Gyógyfürdő

Részletesebben

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám

A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr.

MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Prof. Dr. MEGÚJULÓ ENERGIÁK INTEGRÁLÁSA A HAZAI ENERGIARENDSZERBE, KÜLÖNLEGES TEKINTETTEL A NAPENERGIA TERMIKUS HASZNOSÍTÁSÁRA. Napsugárzás Mérlege Összesen: =100% napsugárzás =30% reflexió a világűrbe =2% ózon

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2014. november - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

Megújuló energia, megtérülő befektetés

Megújuló energia, megtérülő befektetés Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében. Simó Ágnes Biológia környezettan 2008

A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében. Simó Ágnes Biológia környezettan 2008 A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében Simó Ágnes Biológia környezettan 2008 A dolgozat szerkezete A megújuló energiák áttekintése A napenergia hasznosításának lehetőségei A Váli

Részletesebben

AUTOMATA MÉRŐÁLLOMÁSOK SZÉLADATAINAK VIZSGÁLATA A HAZAI KATONAI REPÜLŐTEREKEN ÖSSZEFOGLALÁS

AUTOMATA MÉRŐÁLLOMÁSOK SZÉLADATAINAK VIZSGÁLATA A HAZAI KATONAI REPÜLŐTEREKEN ÖSSZEFOGLALÁS Péliné Németh Csilla Kocsis Ferenc Czender Csilla AUTOMATA MÉRŐÁLLOMÁSOK SZÉLADATAINAK VIZSGÁLATA A HAZAI KATONAI REPÜLŐTEREKEN ÖSSZEFOGLALÁS A repülések meteorológiai támogatásának része a repülőterek

Részletesebben

Szabó Árpádné. ügyvezető. CERTOP -Budapest, 2013. október 29

Szabó Árpádné. ügyvezető. CERTOP -Budapest, 2013. október 29 Megújuló Energiahasznosító és Szélerőgép Építő Kft LEGYEN ÖN IS MILLIOMOS! - SZÉL- és NAPENERGIÁVAL Szabó Árpádné ügyvezető CERTOP -Budapest, 2013. október 29 TARTALOMJEGYZÉK MEGÚJULÓ ENERGIA FORRÁSOK

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30.

Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika. 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30. Közösségi, üzemi energiatermelés fából, kulcsszó: logisztika 45. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, október 29 30., Balatonszemes Fenntartható az a társadalom, amely képes nemzedékeken át fennmaradni,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

FOTOVILLAMOS ENERGIATERMELŐ PANELEK ÜZEMELTETÉSÉNEK TAPASZTALATAI

FOTOVILLAMOS ENERGIATERMELŐ PANELEK ÜZEMELTETÉSÉNEK TAPASZTALATAI FOTOVILLAMOS ENERGIATERMELŐ PANELEK ÜZEMELTETÉSÉNEK TAPASZTALATAI HAGYMÁSSY Zoltán, FÓRIÁN Sándor Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar, Agrár-műszaki Tanszék

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest Irányítószám Település 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 1. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS HELYE A MINKET KÖRÜLVEVİ VILÁGBAN AZ EMBEREK KOMFORTOS ÉLETKÖRÜLMÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES 1. AZ ÉPÍTETT MŐVI KÖRNYEZET IGÉNYES KIALAKÍTÁSA LAKÁS

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest

IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest IrányítószámTelepülés 1011 Budapest 1012 Budapest 1013 Budapest 1014 Budapest 1015 Budapest 1016 Budapest 1021 Budapest 1022 Budapest 1023 Budapest 1024 Budapest 1025 Budapest 1026 Budapest 1027 Budapest

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. 1. ábra: A vizsgált terület és települései.

ZÁRÓJELENTÉS. 1. ábra: A vizsgált terület és települései. ZÁRÓJELENTÉS Bevezetés A Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszéke A szél- és napnapenergia, valamint az energetikai célú biomassza hasznosításának éghajlati és társadalmi-gazdasági kérdései a Hernád-völgyben

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy

Részletesebben

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1

REGIONÁLIS KLÍMAMODELLEZÉS. Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz 2008. november 28. 1 Regionális klímamodellek és eredményeik alkalmazhatósága éghajlati hatásvizsgálatokra II. felvonás HORÁNYI ANDRÁS (horanyi.a@met.hu) Csima Gabriella, Szabó Péter, Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek

JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek JÜLLICH GLAS SOLAR Karnyújtásnyira a Naptól Nagyméretű napelemes erőművek A megújuló energiák között a napenergia hasznosítása a legdinamikusabban fejlődő üzletág manapság. A napenergia hasznosításon belül

Részletesebben

Nyíregyh. iskolán. tar.karoly@nyf.hu

Nyíregyh. iskolán. tar.karoly@nyf.hu A meteorológia oktatása a Nyíregyh regyházi FőiskolF iskolán Tar KárolyK tar.karoly@nyf.hu A Nyíregyh regyházi FőiskolF iskoláról A Nyíregyházi Főiskola 2000-ben - a Bessenyei György Tanárképző Főiskolából

Részletesebben

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre

Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2000 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 100 éves budapesti történelmi mérésekre Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály Éghajlati Osztály Normafa térségének éghajlati viszonyai az 1971-2 közötti periódus alapján, kitekintéssel a 1 éves budapesti történelmi

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS HÁZTARTÁSOK

KÖRNYEZETTUDATOS HÁZTARTÁSOK PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László KÖRNYEZETTUDATOS HÁZTARTÁSOK ALTERNATÍV ENERGIAELLÁTÁS Tumik Tamás esettanulmány Miskolci Egyetem

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék 2011. 09. 22 Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műegyetem Kutatóegyetemi program Napi Gazdaság Konferencia 1 Előadás

Részletesebben

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Meteorológia és Climatológiatantárgzak felvétele 4.2 Kompetenciabeli Racionális gondolkodás

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Meteorológia és Climatológiatantárgzak felvétele 4.2 Kompetenciabeli Racionális gondolkodás TNTÁRGY DTLPJ 1. képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Környezettudományi és Mérnöki 1.3 Intézet Környezettudományi 1.4 Szakterület Fizika 1.5 Képzési

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? NÉMETH Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály MMT Nyíregyházi Csoport előadóülése Nyíregyháza, 2012.

Részletesebben

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia 4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia Kempinski Hotel Corvinus Budapest, 2012. július 10. Szélerőmű parkok megbízhatósága: Létesítési és üzemeltetési tapasztalatok BALOGH ANTAL M.Sc., MBA

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben