A megjelent tanulmány filológiai adatai:
|
|
- Valéria Fábián
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A megjelent tanulmány filológiai adatai: TÓTH T. 2007: Érvek és ellenérvek a szélerőművek környezetre gyakorolt hatásaihoz. In: Tóth T. Bíróné Kircsi A. (szerk.), Kedvező széllel Kunhegyestől Debrecenig. Tiszteletkötet Dr. Tar Károly 60. születésnapjára. Debrecen. pp
2 ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A SZÉLERŐMŰVEK KÖRNYEZETRE GYAKOROLT HATÁSAIHOZ Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, Debrecen tamas.toth1@gmail.com Abstract Utilization of wind energy for electric power production in Hungary began only in the last decade. The unfamiliar and strange looking instruments have triggered fierce debates among citizens of settlements involved in wind energy projects. Main issues are the effects of wind turbines on birds, landscape and noise pollution. In some cases (for instance noise emission) measurements can help decision making, but emotional approach of people remain a fundamental issue. Bevezetés A megújuló energiaforrásokat felhasználó berendezések, műszaki létesítmények így a szélerőművek is egyre fontosabb szerepet játszanak az energiagazdálkodásban. A szélparkok száma az elmúlt tíz évben megtöbbszöröződött az Európai Unió országaiban. Az, hogy a szélenergia felhasználásának népszerűsége egyre inkább növekszik, kimeríthetetlen és tiszta voltának, valamint könnyű kitermelhetőségének köszönhető. Ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy a szélenergia hasznosítása valóban a leginkább környezetbarátnak mondható energiatermelési eljárások egyike, valamennyi olyan tényezőt tanulmányoznunk kell, ami az erőműveknek az élő és az élettelen környezetre kifejtett hatása szempontjából lényeges lehet. Ezúttal csak azokat a hatásokat kívánom bemutatni, amelyek megítélésében jelentős nézetkülönbség mutatkozik a lakosság, valamint az egyes szakmai és civil szervezetek körében. A szélerőművek legismertebb és legvitatottabb esetleges hatásai Mielőtt a szélerőművekkel kapcsolatos (mind a szakmai, mind a közvéleményt megosztó) gondolatokat sorra vennénk, meg kell említeni azokat a tulajdonságokat, amelyeket a társadalom tényként kezel. A fosszilis vagy a bioenergia-hordozókkal szemben a szél energiájának hasznosítása során a légkörbe semmilyen gáz vagy szilárd eredetű szennyeződés nem kerül, ily módon az hozzájárul a CO 2 -emisszió csökkentéséhez és a globális klímaváltozás mérsékléséhez. Kedvezőtlen azonban, hogy a szél energetikai hasznosításának lehetősége a felszín eltérő érdessége, a domborzat áramlásmódosító hatása, valamint a szél irányának és sebességének változása miatt nem mindenhol egyforma.
3 A szélerőművek környezetre gyakorolt hatásai közül azok vezetnek a lakosságon, a civil (természetvédelmi) egyesületeken, valamint a különböző szakmai (környezetvédelmi, gazdasági) szervezeteken belül is eltérő álláspontok kialakulásához, amelyek megítélése részben vagy egészben szubjektív jellegű. Magyarországon a szél energetikai hasznosítása ebben az évtizedben indult meg, és jelentős fejlődést mutat. Eleinte gyakorlati tapasztalatok hiányában a lakosság véleményének kialakításában a rendelkezésre álló, főként a médián keresztül érkező információknak volt döntő szerepe. Kérdőíves felmérések és személyes interjúk is alátámasztották, hogy a televízió, a rádió és az írott sajtó elsődleges és sok esetben kizárólagos információforrásnak minősül (TÓTH T. 2007). A médiában azonban gyakran empirikusan egyáltalán nem igazolható hipotéziseken alapuló szakvélemények és negatív kampányok is megjelennek, amelyeket azonban a lakosság egy része (mivel a médiából érkezik) sajnos hiteles információként fogad el. Az objektív adatokra építő valós kritika azonban rendkívül hasznos lehet a félreértések és a vitás kérdések tisztázásában, valamint a felmerülő problémák megoldásában. A szélparkok telepítése ellen tiltakozók az erőműveknek a madarakra és a tájképre gyakorolt hatását, valamint a turbinák által keltett zajt kritizálják a leginkább. Az élővilágra gyakorolt hatás A szélerőmű vagy a szélparkok (több szélturbinából és kiszolgáló berendezésekből álló létesítmény) tervezése előtt a telepítés pontos helyének kijelölésekor a helyszín alapos felmérésére van szükség. A szélerőmű-telepítésre nem javasolt területek körét a hazai és a nemzetközi törvények, illetőleg egyezmények alapján jelölték ki. Nem létesíthetők szélerőművek többek között az ökológiai hálózatok területein, a vadon élő állatfajok élő-, táplálkozó- és fészkelőhelyein, vonulási útvonalain és ezek közelében, a védett növényfajok, növénytársulások élőhelyein, valamint a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó területeken (FEGYVERNEKY 2004). Az erőmű alapozásának helyén a talaj eltávolítását követően vasbeton szerkezet kerül a földbe, így a korábbi talajfauna megszűnik. Az építkezés területén a munkálatok során a műveleti területen a növényzet elpusztul. Mivel az onshore erőművek jelentős hányada intenzív mezőgazdasági tevékenységgel jellemezhető területen létesült, amely alacsony biodiverzitással rendelkezik, ezen szempontok nem szokták vita tárgyát képezni a szélerőműveket ellenzők és támogatók között. Az állatvilágra gyakorolt hatást elsősorban a levegőben élő állatok (rovarok, denevérek, madarak) szempontjából érdemes vizsgálni. A szélerőműveket bírálók egyik legfontosabb érve a madárvilágra gyakorolt hatás. Az ellenzők álláspontja, hogy a (jelentős) madárpusztulás azért következik be, mert az erőművek forgó lapátjait a madarak nehezen veszik észre (TÉTÉNYI 2005). A szélerőműveket támogatók épp az ellenkezőjére hivatkoznak, miszerint a nagyobb teljesítményű, nagy forgórész-átmérőjű szélturbinák lapátjainak mozgása
4 lassú, a lapátok mozgás közben is láthatók, és a madarakkal kapcsolatos veszélyeztetésük jelentéktelen (IMRE 2003, KORÉNYI 2002). A madárpusztulás tényét nem cáfolják, azonban (dán és holland) vizsgálati eredményekre utalva hangsúlyozzák, hogy a turbinák okozta madárelhullás csekély mértékű a járműforgalom, a távvezetékek vagy akár a vadászat okozta pusztuláshoz képest (TÓTH G. SCHREMPF TÓTH L. 2004, TÓTH P. 2003,). Jóllehet mind az ellenzők, mind a támogatók nemzetközi adatokra és tanulmányokra alapozzák állításaikat, felmerül a kérdés, hogy mely írásokat lehet tényként elfogadni. A megoldásra részben MUNKÁCSY (2004) mutatott rá, miszerint a madárpusztulással kapcsolatban a vizsgálati módszerek tekintetében nincs egységes gyakorlat, továbbá minden terület más és más madárfaunával jellemezhető, így a kapott eredmények nem összevethetők. A különféle tanulmányok vizsgálati területei a hazai madárfaunához képest jelentős különbségeket mutatnak, ezért nem tanácsos kizárólag a nemzetközi adatokra építeni és esetleg ezekből következtetni a magyarországi helyzetre. A tervezett helyszín kiválasztásakor mindenképpen figyelembe kell venni és be kell tartani a fent részletezett elhelyezést kizáró okokat. A szélerőművek ellenzői (akik leginkább a hivatásos és hobbimadarászok, a környezetvédelmi apparátusban dolgozók és a civil szervezetek egy részéből kerülnek ki) a telepítési tilalom alá nem eső területeken sem szeretnének erőműveket, vagy legalábbis jelentősen korlátoznák azokat a madarak védelmében. Állításaikat azonban külföldi esetekkel próbálják alátámasztani, annak ellenére, hogy Magyarországon már 2001 óta működnek szélerőművek. Igazuk vagy tévedésük bizonyítása érdekében a legkézenfekvőbb lenne az erőművek körzetében rendszeres madártani megfigyeléseket végezni. Mind a befektetők, mind a tiltakozók részéről a legkorrektebb megoldás, ha együttműködve a telepítést megelőző és az azt követő egy évben rendszeres és folyamatos megfigyeléseket végeznének. Azért, hogy a befektetők érdekei se sérüljenek, a(z első) vizsgálatokat ott kellene elvégezni, ahol már amúgy is minden engedély rendelkezésre áll, tehát a létesítmény mindenképpen felépül. Véleményem szerint egy ilyen jellegű vizsgálat arra világíthatna rá, hogy milyen a terület madárfaunájának jellege és esetleges veszélyeztetettsége, a berendezés üzembe helyezését követő egy évben történik-e madárpusztulás, és ha igen, milyen mértékű és milyen fajokat érint, a műtárgy hatására mely madarak változtatják meg a repülési útvonalukat és melyek hagyják el végérvényesen a területet, a Magyarországon megforduló ragadozó madarak hasznosítják-e valamilyen módon (pihenés, fészkelés céljából) a turbinák gondoláját, a madarakra nézve van-e különbség a magányosan és a parkban telepített turbinák között, továbbá a szélparkokban a négyzetesen vagy a sorban elhelyezett berendezések zavarják-e kevésbé őket. A szélerőművek által keltett zajok
5 A szélerőművek által keltett hangok mechanikai és áramlási eredetű komponensekből tevődnek össze. A mechanikus részek okozta zajok a modern erőművekben már minimálisnak tekinthetők. A meghatározó aerodinamikai zajokat a hajtómű és a szárnyakról leváló légáramlatok okozzák. A zajhatás kérdéskörénél meg kell még különböztetnünk a fül számára hallható ( Hz) és a nem észlelhető (2 20 Hz) infra-, illetve ( Hz feletti) ultrahangokat. Az, hogy az érzékelhető hullámhossztartományban mennyire zavaró, illetve érzékelhető egy hang, függ annak intenzitásától. A létesítmények zajosságának vizsgálata során a hangok hangnyomásszintjeit, illetve frekvenciáját együttesen elemzik. A hallható hangok tartományában a szélerőművekre is szigorú előírások vonatkoznak (HORVÁTH 2005). A szélerőművek zajkibocsátásával és a zaj terjedésével kapcsolatos adatokat számos szerzőnél (többek között HORVÁTH 2005, KALMÁR WANTUCHNÉ 2002, TÓTH G. SCHREMPF TÓTH L. 2004, TÓTH P. 2003) olvashatunk. A zajhatást elsősorban a 8 m/s-nál erősebb szél kelti. Természetesen ennél nagyobb sebességnél már az erőmű is bocsát ki zajt, melynek mértéke a szélerőművek típusától függően db(a)-t között változik. A torony lábától 50 m-re a zajimisszió már csak db(a). Ez megfelel a beszélgetésnek vagy az irodai zajnak m távolságra a legrosszabb esetben talajszinten 35 db(a) a zaj értéke. Egy tíz szélerőműből álló szélfarmtól 500 méterre ugyanolyan körülmények között kb. 45 db(a) a mért zaj (mint például egy csendes hivatalban). Az erőművek zajkibocsátására vonatkozó adatokkal kapcsolatban nemcsak külföldi forrásokra támaszkodhatunk, hanem a hazai erőművek esetében elvégzett hivatalos eredményeket is alapul vehetjük. Ezekből kitűnik, hogy a megengedett zajkibocsátási határérték, amely a terület jellegétől és a védendő létesítmények helyzetétől függetlenül nem lehet nagyobb mint 70 db(a), minden esetben teljesül, sőt a kibocsátás messze alatta marad. Szép számmal olvashatunk azonban olyan cikkeket is (CZELNAI 2006, PEKAREK 2001, SKRABSKI 2001, SR 2006), amelyben maguk a szerzők vagy a rajtuk keresztül megszólaló civilek a fent leírtak ellenére a szélerőművek által kibocsátott érzékelhető zajokat mégis zavarónak, sőt néhány esetben elviselhetetlennek tartják. A fenti gondolatok között feszülő ellentét feloldását IMRE (2003) megállapításában látom, miszerint a zaj pszichikai hatást gyakorol az emberekre. Annak ellenére, hogy a zajterhelés a megengedett határértéken belül mozog és a kibocsátás mértéke konkrétan mérhető, a zaj megítélése mégis szubjektív. A szélturbinák okozta zaj hazánkban még szokatlannak tekinthető; az ellenzők egy része a turbinák működése során keletkező hallható hangok zavaró hatását annak ritmikusságában és monotonságában látja, míg mások a zaj erősségét nem tudják elviselni. Mivel az egyes emberek szervezete az azonos hatásokra is eltérően reagálhat, előfordulhat, hogy az erőműtől azonos távolságra lévő személyek egyikét az ugyanannyi ideig fennálló és azonos erősségű zaj meglehetősen zavarja, vagy már
6 esetleg idegi megterhelést okoz számára, míg a másik személy nem érez semmilyen változást. Az ellenzőktől származó írások is valójában a szerzők véleményét tükrözik, akik valószínűleg saját és ismerőseik tapasztalataiból merítettek. Magyarországon ez idáig 17 településen 42 szélerőmű létesült (BÍRÓNÉ 2007). A működő szélerőművek közül mindössze egynél történt, hogy a lakosság egy része panasszal élt a szélerőművek által keltett zajok miatt. Ez az eset Magyarország első szélerőművénél még 2001-ben Kulcs településen fordult elő. A telepítés a 12/1983-as zaj- és rezgésvédelemi rendeletnek megfelelően történt a lakott területektől szükséges távolság betartásával. Azonban ez utóbbi nem volt elegendő ahhoz, hogy a fent tárgyalt okok miatt a műtárgy közelében lakó családok egy részét ne zavarná. Bár a törvényi előírásokat betartotta, az üzemeltetőt a bíróság mégis a műtárgy 800 méteres körzetében élő kilenc családnak kifizetendő kártérítésre kötelezte (ACZÉL 2004). A többi erőmű esetében a telepítés helyének kiválasztása a lakott területek figyelembevételével történt. Ennek megfelelően a turbinák által keltett hangok zavaró hatásával kapcsolatban eddig még sem az érintett települések önkormányzatai, sem a lakosok nem éltek panasszal. Több szerző is említést tesz a szélerőművek működése során keletkező infrahangok mért és megengedett határértékéről (HORVÁTH 2005., KAJOR 2002, KISS 2001, TÓTH P. 2003). Elsősorban a lapátokon létrejövő légáramlatok keltette turbulencia hozza létre az emberi fül számára érzékelhetetlen infrahangokat. Az infrahangok vizsgálata azért kiemelt jelentőségű, mert azok hatást gyakorolhatnak az emberi szervezetre. A szélerőművek infrahang-kibocsátásának mértéke jóval alatta marad annak az egészségügyi határértéknek, amit a turbinák teljesítményére és típusára vonatkozóan megadnak, illetve amit objektíven mérni is lehet. Az eredmények azt mutatják, hogy nem kell tartani a szélerőművektől mint infrahangforrásoktól, ugyanis néhány száz méter távolságban már garantáltan gyengébb az infrahang annál, ami közlekedés vagy számítógép-használat közben ér minket (FARKAS 2003). A szélerőművek által keltett infrahangokkal kapcsolatos félelmek és rémhírek még 2001 környékén láttak napvilágot, amikor még csak az első tervek, illetve az első erőmű épült fel. Jellemző, hogy a problémát felvető cikk is általában az infrahang emberre gyakorolt hatásával foglalkozott (SKRABSKI 2001), azonban nem vette figyelembe, hogy az erőművek infratartományban keltett zaja pontosan milyen mértékű és ez hogyan viszonyul az egészségügyi előírásokhoz. Az objektív mérési eredmények azonban egyértelműen cáfolták a negatívkampány-hadjáratot folytatók sok esetben valós alapokat is nélkülöző állításait. A szélerőművek közelében eddig elvégzett infrahangvizsgálatok során kapott zajszintértékek olyan alacsonyak, hogy az emberi szervezetre a mai ismeretek alapján nem hatnak károsan. Természetesen az építéskor végzett földmunkák, a megfelelő minőségű út kiépítése, a szállítás, valamint az összeszerelés is zajkibocsátással jár. Ezt a fajta
7 zajszennyezést sem a lakosság, sem a civil szervezetek nem szokták problémaként felemlegetni. Ez valószínűleg az építkezés, szállítás és az összeszerelés viszonylag rövid időtartamára vezethető vissza, ami még nem zavaró a helyi lakosság számára. A szélerőművek tájba illeszthetősége Noha a szélerőműveknek a madárvilágra gyakorolt hatásai és a turbinák működése során keletkező (hallható és infra)hangok élénken foglalkoztatják a közvéleményt, a legtöbb kifogás mégis a szélerőművek tájba illeszthetőségével kapcsolatban jelentkezik. A szélturbinákat olyan pontokon helyezik el, ahol nagy a szélpotenciál, kedvezőek az áramlást módosító hatások (síkságok, hegytetők). A műtárgyak méretéből következik, hogy jól kitűnnek a tájképből, hiszen általában méteres magasságukkal és méteres rotor átmérőjükkel jelentős távolságból is látszanak. Szélerőművek telepítése az egyedi tájértékekhez tartozó területeken, a Balaton Törvény hatálya alá tartozó tájképvédelmi területek övezetében, a világörökségmagterületeken, valamint a turisták által sűrűn látogatott területeken nem javasolt. Az elhelyezést korlátozzák a tájképvédelmi területeken, a kiemelkedő jelentőségű tájképi értékekkel rendelkező területeken, valamint a világörökség védőterületein (FEGYVERNEKY 2004). A tilalom és a korlátozás alá nem eső, energetikai szempontból alkalmas területen megvalósulhat a beruházás, azonban ahol a tájat (akárcsak helyi jelentőségű) természeti vagy épített örökség uralja, a szélturbina elhelyezése zavaró lehet. A szélerőművek nagy méretük miatt zöld növényzettel nem takarhatók el, ezért a gyártók a formatervezés és kivitelezés során törekednek a műtárgyak természetközelibb és esztétikusabb megjelenítésére. A szélturbinák látványának megítélése meglehetősen szubjektív. Egyeseknek a megújuló energiaforrások szimbóluma, másoknak (zavaró) tájidegen elem, néhányan pedig teljesen közömbösen tekintenek rá. A szélerőművek tájképre gyakorolt hatásával kapcsolatban a továbbiakban a teljesség igénye nélkül a lakosság, valamint a természetvédelmet hivatalosan képviselők hozzáállását, szerepét mutatom be. A szakmai érvek mellett lényeges, hogy azok az emberek, akiket a lehetséges szélerőmű-telepítések közvetlenül érintenek, hogyan vélekednek a szélturbinákról, mennyire tudják elfogadni a környező táj arculatának megváltozását. A lakosság véleményét a szélerőművek és a táj kapcsolatáról legjobban kérdőíves attitűdvizsgálattal tárhatjuk fel. Jóllehet a kérdőíves felmérések csakúgy, mint a modellek általában a mintavételi eszközök és korlátok miatt nem 100%-os pontosságúak, a reprezentatív mintaszám figyelembevételével mégis reális képet adnak. A Magyarországon működő nagyobb teljesítményű szélerőműveknek a lakosság életkörülményeire, mindennapi komfortérzetére gyakorolt hatását vizsgálta kérdőíves felmérés segítségével egy 2003-as tanulmány (BAROS PATKÓS TÓTH
8 T.). A kutatás időszakában még csak három ilyen berendezés működött: Kulcs (1 db) és Mosonszolnok (2 db) településeken. A megkérdezettek 76,19, illetve 83,81%-a tartotta elfogadhatónak a szélturbinák és a szélerőgépek lakóhely közelébe történő telepítését. A lakosságot a szélerőmű látványa és a kivilágításból származó fényhatások nem zavarták. A megkérdezettek általában csak olyan létesítmények ellen emeltek kifogást, amelynek működése jelentősebb zaj- vagy füstkibocsátással jár, illetve kéményei zavarnák a jelenlegi tájképet. A működő erőművek irritáló fényhatással lényegében nem járnak, Kulcson mindössze 1-2 személy tartotta zavarónak az erőmű kivilágítását. A megkérdezettek 90,48%-a nappal, 92,12%-a pedig éjszaka szépnek, illetve látványosnak tartja. Mosonszolnokon ez az arány valamivel alacsonyabb a településtől való nagyobb távolság miatt sokak számára közömbös a létesítmény látványa. Magyarországon a napjainkban működő és a tervezett erőművek egyikére sem jellemző, hogy tájesztétikai okokból a helyi (érintett) lakosság kifogást emelt volna velük szemben. Ez azonban nem mondható el a turbinák engedélyeztetésében közvetve vagy közvetlenül érintett hivatalos természetvédelmi szervekről. Néhány, sem oltalom, sem telepítési tilalom alá nem eső területre tervezett erőmű sokak által vitatott indokok miatt nem felelt meg a környezetvédelmi engedélyezési eljáráson (ACZÉL 2004, BÍRÓ 2004). Miután elkészült és hozzáférhetővé vált a telepítésre alkalmas helyeket ábrázoló térkép, valamint a táj- és természetvédelmi szempontrendszert tartalmazó összeállítás, a szélerőművek engedélyezésével foglalkozó hivatalok logisztikai-kooperációs tevékenysége jelentősen javult, ennek következtében pedig az eljárás is egységesebbé vált. Sajnálatosnak tartom ugyanakkor, hogy a Szélenergia és természetvédelem című, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által kiadott 2005-ös tájékoztató a nagy számú (29) internetes hivatkozás mellett csak kevés (13) hagyományos keretek között publikált szakirodalmat használt fel (FISKUS DUHAY CSŐSZI, 2005). Ez meglepő, hiszen számos ismert nemzetközi és hazai tudományos folyóiratban és szakkönyvben fellelhetők a témában jártas és elismert szakemberek, kutatók írásai. Egyetértek azzal, hogy akkor keletkezik a legkevesebb kár a természetben és a tájban, ha a megújuló energiaforrások alkalmazását ésszerűen, körültekintően és tervszerűen valósítjuk meg. Ezért tartom néhol túlzottnak, hogy a szélerőművek környezetre gyakorolt feltételezett (káros) hatásait számos esetben úgy hangsúlyozzák, hogy konkrét magyarországi méréseket és vizsgálatokat nem végeztek. Konklúzió Magyarországon a szél energetikai hasznosítása a közelmúltban kezdődött el. A lakosság az ismeretlen, szokatlan berendezéseket és hatásaikat eltérően ítélte meg. A vita tárgyát leginkább a madarakra és a tájképre gyakorolt hatás, valamint a turbinák által keltett zaj képezi. A három kérdéskör vizsgálata kapcsán az egyes
9 esetekben objektív mérések is végezhetők (például zajkibocsátás- és terjedés meghatározása), azonban döntő fontosságú az egyén saját (érzelmi alapú) benyomása. A turbinák madarakra gyakorolt hatásának (zavarás, pusztulás) mértéke erősen vitatott. Az ellenzők és a támogatók egyaránt külföldi vizsgálatokra és tanulmányokra hivatkoznak, hazánkban erre vonatkozó mélyreható vizsgálatok még nem történtek, noha szükséges és időszerű lenne. A szélerőművek által létrehozott érzékelhető és infrahangok a modern turbinák esetében nem okoznak problémát, amennyiben azokat a lakott területtől megfelelő távolságra telepítik. A műtárgyak esztétikai megítélése, a tájképre gyakorolt hatása meglehetősen szubjektív, nagy mértékben függ az egyén habitusától. A lakosság a kérdőíves felmérésünk eredményei szerint azonban általában nem ítéli zavarónak az ilyen létesítményeket. Irodalomjegyzék ACZÉL G. (2004): Tési szelek. Önkormányzat 14/7: BAROS Z. PATKÓS CS. TÓTH T. (2004): A szélenergia hasznosításának társadalmi vonatkozásai Magyarországon. Légkör 49/1: BÍRÓ D. (2004): Csépának szabad, amit Csongrádnak nem. Internet: cikkonlv.php?action=nyomtat&cid=77557 BÍRÓNÉ KIRCSI A. (2007): Magyarországi szélerőművek. Internet: php?mid=53 CZELNAI R. (2006): Szélparkok és légköri akusztika. Magyar Tudomány 167/4: FARKAS Z. (2003): A szélenergia. Napóra magazin 1/2: FEGYVERNEKY S. (2004): A szélerőművek telepíthetőségéről. Mérnök Újság 11/8 9: FISKUS O. DUHAY G. CSŐSZI M. (2005): Szélenergia és természetvédelem. Budapest. HORVÁTH G. (2005): Szélparkok tervezése környezetvédelmi szempontok alapján. Magyar Tudomány 2005/11: IMRE L. (2003): A szélenergia-hasznosítás újabb eredményei. Magyar Energetika 11/1: KAJOR B. (2002): Hasznosítható-e a szélenergia Magyarországon? Fűtéstechnika, megújuló energiaforrások 5/78: KALMÁR GY. WANTUCHNÉ DOBI I. (2002): A szélenergia. Élet és Tudomány 57/40: KISS E. (2001): Szélerőművet avattak Kulcson. Heti Válasz 1/26: 41 KORÉNYI Z. (2002): Egy éve üzemel a Kulcsi Szélerőmű. Magyar Energetika 10/4: MUNKÁCSY B. (2004): Adalékok a szélturbinák természet- és tájvédelmi vonatkozásaihoz. Alternatív energiák 12/5: PEKAREK J. (2001): Kulcs: a szélkerék forog, a lakók tiltakoznak. Internet: SKRABSKI F. (2001) New York épülne a Bakony-fennsíkon. Internet: php?id=&cid=40335 SR (2006): Szélmalomharc. Szőgyéni Dobra 1/4: 1 2. TÉTÉNYI É. (2005): Honnan fúj a szél. Magyar építéstechnika 43/4: TÓTH G. SCHREMPF N. TÓTH L. (2004): A szélerőművek környezeti hatásai. Áram és technológia 3/7 8: TÓTH P. (2003): A szélenergia hasznosítás új tendenciái Európában. Energia fogyasztók Lapja 8/2: TÓTH T. (2007) Social Support of Renewable Energy Sources in Hungary. In: Maghiar, Teodor Bondor, Károly Vladu, Ecaterina (szerk.) Colaborări didactice şi ştiinţifice în domeniul surselor de energie regenerabile între Universitatea din Oradea şiuniversitatea din Debrecen. Nagyvárad
A megjelent tanulmány filológiai adatai:
A megjelent tanulmány filológiai adatai: TÓTH T. SZEGEDI S. 2009: A szélerőművek környezetre gyakorolt hatásainak társadalmi megítélésében bekövetkezett változások. In: Mesterházy B. (szerk.), VIII. Természet-,
RészletesebbenA szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai. Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám
A szélenergia alkalmazásának környezeti hatásai Készítette: Pongó Veronika Témavezető: Dr. Kiss Ádám Tematika Dolgozat célja Szélenergia negatív hatásai Zajmérés Szélenergia pozitív hatásai Összefoglalás
RészletesebbenAlternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai
Alternatív energiatermelő berendezések telepítése és birtokrendezési vonatkozásai Mizseiné Dr. Nyiri Judit MFTTT 2012. 04. 18. Székesfehérvár "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával
RészletesebbenSZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS
SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés
RészletesebbenEnergetikai Szakkollégium Egyesület
Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek
RészletesebbenSzélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján
Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenBevezetés - előzmények
Az Internet szerepe a megújuló energiaforrások elterjesztésében Baros Zoltán 1 és Németh Sarolta 2 1 Debreceni Egyetem Meteorológia Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Pf.. 13. e-mail: zbaros@delfin.unideb.hu
RészletesebbenA vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN
Pénzes János Tóth Tamás Baros Zoltán Boros Gábor: A vizsgált terület lehatárolása Tájföldrajzi lehatárolás Társadalomföldrajzi lehatárolás A Cserehát területe A vizsgált három kistérség területe A MEGÚJULÓ
RészletesebbenMegújuló energia, megtérülő befektetés
Megújuló energia, megtérülő befektetés A megújuló energiaforrás fogalma Olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia,
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON
A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK TÁRSADALMI VONATKOZÁSAI MAGYARORSZÁGON Bevezetés A hazai szélviszonyok következtében, a szélenergia hasznosítási lehetőségei, különösen közepes és nagyobb teljesítményű, a
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenIV. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2013. június 6.
Nemzetközi szélenergia tendenciák, forrásbevonási lehetőségek és külföldi jó gyakorlatok a szélenergia területén Bíróné Dr. Kircsi Andrea, DE egyetemi adjunktus Dr. Tóth Péter, egyetemi docens SZE IV.
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN. TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék
A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK A HERNÁD VÖLGYÉBEN Bevezetés TÓTH TAMÁS Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos vizsgálatok
RészletesebbenStratégiai zajtérképekről mindenkinek
Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
RészletesebbenDr.Tóth László
Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw
RészletesebbenMegítélési szint számítása szélerőművekre
Megítélési szint számítása szélerőművekre Mészáros Ferenc Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium Tiszafüred, 2010. október Egy kis kronológia (2001: szélerőmű Kulcson 2002:
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE
A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE Szükséges tennünk a éghajlatváltozás ellen! Az energiaszektor nagy
RészletesebbenA SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE
Európai Tanács lefektette a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet. A globális felmelegedés megállítása érdekében az EU vezetői 2014 októberében úgy döntöttek, hogy: A
RészletesebbenHagyományos és modern energiaforrások
Hagyományos és modern energiaforrások Életünket rendkívül kényelmessé teszi, hogy a környezetünkben kiépített, elektromos vezetékekből álló hálózatok segítségével nagyon könnyen és szinte mindenhol hozzáférhetünk
RészletesebbenElőadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,
Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos
RészletesebbenO r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i
Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v
RészletesebbenALTERNATÍV V ENERGIÁK
ALTERNATÍV V ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁNAK NAK LEHETŐSÉGEI AZ ÖNKORMÁNYZATI NYZATI SZFÉRÁBAN ZÖLD ENERGIA KONFERENCIA 2011-10 10-26. Juhász János J villamosmérn rnök CÉGÜNK TEVÉKENYS KENYSÉGI KÖREK Alternatív
RészletesebbenTÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenVáros Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti
RészletesebbenSzélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról)
Szélerőművek engedélyezésének tapasztalatai (a másik oldalról) Mészáros Ferenc Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium Tiszafüred, 2010. október 2001: szélerőmű Kulcson más
RészletesebbenTisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Magas-Bakony Egyesület felperes. képv.:
Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Magas-Bakony Egyesület felperes képv.: dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (1076 Budapest, Garay u. 29-31.I/1.) Előkészítő irata az Országos Környezetvédelmi
RészletesebbenPATAKI KAROLV igazságügyi szakért6. 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.
L~. PATAKI KAROLV igazságügyi szakért6 1087 Budapest, Hungária krt. 32. Tell fax: 334-4610, mobil: 06-30-9509-385, e-mail: karpataki@gmail.hu OPPONENSIVÉLEMÉNY a Fürged-Felsonyék-Magyarkeszi külterület,
RészletesebbenUgye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán
Ugye Ön is tudta már? Kérdések és válaszok a bázisállomás működése kapcsán Mi az a bázisállomás? Bázisállomásnak hívják azokat az antennákat vagy adótornyokat, amelyek továbbítják a működéshez elengedhetetlen
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra
RészletesebbenHAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA
HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat
RészletesebbenSzélenergia projektek az önkormányzatok részére
Szélenergia projektek az önkormányzatok részére Dipl.-Ing. Markus Bauer által benyújtott cikk, IHK Zetis GmbH, Németország, 2011 június Önkormányzatok területeket hoznak létre a szélenergia számára és
RészletesebbenZaj (bevezetés) A zaj hatása Zaj Környezeti zaj Zajimisszió Zajemisszió Zaj szabályozás Zaj környezeti és gazdasági szerepe:
Zaj (bevezetés) A zaj hatása: elhanyagolhatótól az elviselhetetlenig. Zaj: nem akart hang. Környezeti zaj: állandó zaj (l. ha nincs közlekedés). Zajimisszió: Zajterhelés az érzékelés helyén. Zajemisszió:
RészletesebbenMegújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus
Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus 2017. Október 19. 1 NAPJAINK GLOBÁLIS KIHÍVÁSAI: (közel sem a teljeség
RészletesebbenSZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13
SZÉLTURBINÁK Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 Uralkodó szélviszonyok a Földön (nálunk nyugati) A két leggyakrabban alkalmazott típus Magyarországon üzembe helyezett szélturbinák
RészletesebbenA városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén
A városklíma kutatás mai és közeljövőbeli irányai a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén A kutatás kezdetei: DE Meteorológiai Tanszék, 1999 ősze városklíma kutatási program. 2001-2004 OTKA T 034161
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA megújuló energiaforrások környezeti hatásai
A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek
RészletesebbenMit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása
Mit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása Dr. Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Paraméterek Lakossági
RészletesebbenA SZÉLENERGIA BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI CENTRUM A SZÉLENERGIA BORSOD- ABAÚJ- ZEMPLÉN MEGYÉRE VONATKOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA TÉRINFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenMásodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér
Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét
RészletesebbenA ZAJVÉDELEMRŐL. A rendelet célja és hatálya
FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2009. (X.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A ZAJVÉDELEMRŐL Felsőzsolca Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a városban
RészletesebbenA turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák
A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenA zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével
A zajszennyezéssel kapcsolatos fizetési hajlandóság meghatározása kérdőíves felmérés segítségével 1. Bevezetés A zaj meghatározza az emberek közérzetét és az életminőséget, olyan környezetszennyezés, amelynek
RészletesebbenMegújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla
Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések
RészletesebbenSzéllel Szemben - mert van amikor a fenntarthatóság cél, s van amikor csak egy jó ok valami másra
Önérdekbıl nem nemesedik lélek, ex lege pusztán, nem fenntartható az élet! www.pangea.hu A Göncöl Szövetség tagszervezete K O N F E R E N C I A, S Z A K M A I V I T A F Ó R U M és L A K O S S Á G I T Á
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenA debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása
1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni
RészletesebbenSzélenergia és természetvédelem
Szélenergia és természetvédelem Szerkesztette: Fiskus Olga Írták: Csôszi Mónika, Duhay Gábor és Fiskus Olga Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal Közremûködtek: a Természetvédelmi
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenPaksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet
4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e s k e d el m i K f t. ( K a m a r a i r e g. sz á m : C )
Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v e z ő, É p í t ő és K e r e
RészletesebbenTATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM
TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet
RészletesebbenBIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS
BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenAz alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék
Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű
RészletesebbenA légkör mint erőforrás és kockázat
A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt
RészletesebbenNémetország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola
Németország környezetvédelme Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola Törvényi háttér 2004-ben felváltotta elődjét a megújuló energia
Részletesebben1. SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA
1 3/2019. (II.20.) határozat 1. melléklete 1. számú melléklet Településszerkezeti tervi leírás Neszmély Község Településszerkezeti tervét a Képviselő testület a 85/2013.(VI.26.) sz. Kt. önkormányzati határozattal
RészletesebbenTERMÉSZET A TERÜLETI TERVEZÉSBEN
TERMÉSZET A TERÜLETI TERVEZÉSBEN Suvák Andrea MRTT vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017. 10. 19-20. KIINDULÓ KÉRDÉSEK MIÉRT fontos a természeti környezettel foglalkozni a területi tervezés során? Milyen
RészletesebbenZaj- és rezgés. Törvényszerűségek
Zaj- és rezgés Törvényszerűségek A hang valamilyen közegben létrejövő rezgés. A vivőközeg szerint megkülönböztetünk: léghangot (a vivőközeg gáz, leggyakrabban levegő); folyadékhangot (a vivőközeg folyadék,
RészletesebbenHAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója
Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ
RészletesebbenA SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)
A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus
RészletesebbenZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV
UVATERV Zrt. M70 gyorsforgalmi út KHT ZAJVIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV 8877 Tornyiszentmiklós Petőfi Sándor út 87. lakóház zajterhelése M70-es gyorsforgalmi út forgalmából alapállapot mérés A mérést végezte és
RészletesebbenVáros Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenBŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05.
2012 BŐSI KIRÁNDULÁS VÍZÉPÍTŐ KÖR 2012.04.05. 1. Bevezetés A Vízépítő Kör szervezésében 2012.04.05.-én szakmai kiránduláson vettünk részt, mely során meglátogattuk a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer műtárgyait:
RészletesebbenKÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE
KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint
RészletesebbenVIII-D-001/56-14/2012.
Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes a Győr-Moson-
RészletesebbenA MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel)
Nap- és szélenergia kutatás és oktatás OMSZ 2014. május 29. A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK a hazai felsőoktatásban (európai kitekintéssel) Ütőné dr. Visi Judit Kaknics-Kiss Barbara Kovács Enikő Miről lesz
RészletesebbenA tanulók gyűjtsenek saját tapasztalatot az adott szenzorral mérhető tartomány határairól.
A távolságszenzorral kapcsolatos kísérlet, megfigyelés és mérések célkitűzése: A diákok ismerjék meg az ultrahangos távolságérzékelő használatát. Szerezzenek jártasságot a kezelőszoftver használatában,
RészletesebbenA ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenZaj a munkahelyen. a jó munkahely. mindnyájunknak fontos TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001. www.tamop248.hu
Zaj a munkahelyen a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu a jó munkahely mindnyájunknak
RészletesebbenEmissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia
Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenA Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései
A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenA VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.
A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai
RészletesebbenÉPÜLETEK ZAJVÉDELME Épületek rendeltetésszerű használatához tartozó követelmények Szerkezeti állékonyság Klímakomfort (hő- és páravédelem, frisslevegő, ) Természetes és mesterséges megvilágítás zajvédelem
RészletesebbenTöbb komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége
Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett
RészletesebbenGrünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. 20/223-0258 70/9009743 siposan@freemail.hu Sz-791/2007
Szakértoi Vélemény A VIZSGÁATOT VÉGZO ADATAI: Neve: Címe: evélcíme: Telefon száma: Fax száma: E-mail cím: Szakértoi eng. száma: Grünvaldné Sipos Anett környezetmérnök Ajka, Dankó u. 6. Ajka, Dankó u. 6.
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester
RészletesebbenLAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS
XI. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA KOLOZSVÁR, 2008. MÁJUS 23-24. LAKOSSÁGI ZAJSZENNYEZÉS BÖJTE ANDREA LIVIA BABES-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM, KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAK. IV. ÉV.
RészletesebbenTermészetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr
RészletesebbenENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató
ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:
RészletesebbenA Kormány 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelete a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról
A Kormány 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelete a szélerőművekre vonatkozó szabályok módosításáról A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (1) bekezdés
RészletesebbenBIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31.
BIO-SZIL Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Kht. 4913 Panyola, Mezővég u. 31. VIZSGATESZT Klímabarát zöldáramok hete Című program Energiaoktatási anyag e-képzési program HU0013/NA/02 2009. május
RészletesebbenÚj technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
2011. 09. 22 Új technológiák, magyar fejlesztések a megújuló energia területén Gróf Gyula BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műegyetem Kutatóegyetemi program Napi Gazdaság Konferencia 1 Előadás
RészletesebbenNagyecsed Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. ( IX.1.) önkormányzati rendelete
Nagyecsed Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. ( IX.1.) önkormányzati rendelete az avar- és kerti hulladék égetéséről, valamint a háztartási és szolgáltatási tevékenységgel okozott légszennyezésről
Részletesebben