ADALÉKOK A LATIN NYELV DEBRECENI KOLLÉGIUMBELI OKTATASAHOZ ( ) Orvos Erzsébet I.

Átírás

1 ADALÉKOK A LATIN NYELV DEBRECENI KOLLÉGIUMBELI OKTATASAHOZ ( ) Orvos Erzsébet I. A Debreceni Református Kollégium fennállása óta jelentős szerepet szánt a klasszikus nyelvek, elsősorban a latin tanításának. Az 1567-es debreceni zsinat szerint :... a keresztyének iskoláiban elsőben a nyelvek ismerete, a latin s görög nyelvtan (ahol lehet zsidó is) észtan, szónoklattan és más, a teológia ismeretére megkívántató tisztessé ges tudományok (artes liberales) taníttassanak, azután a hittudomány, a szent iratok görög és latin nyelven adassanak elő az ifjúságnak...''' Tehát a XVI. századtól kezdve a latin nyelv tanítására azért fordítottak különös gondot, hogy megértsék általa a latin nyelven előadott teológiai disciplinákat. Ezenkívül hozzájárult a humanizmus terjesztéséhez is : az ókori irodalom tolmácsolója, gondolatainak nyelvi, formai eredményeinek közvetítője a klasszikus nyelv. z A Kollégium jellegét tekintve latin iskola volt, évszázadokon át latin igazgatási és tanítási nyelvvel. Tilos volt falai között a magyar beszéd. (Csokonai ellen egyik legf őbb vádpont a magyarul tartott búcsúbeszéd volt.) A magyar nyelv és irodalom csak 1831-ben kapott tanszéket.' Az 1860-as években - a nemzeti felbuzdulás időszakában is - a latin heti 50 órával szerepelt, míg a magyar csak 22-vel. Persze, ezeknek az adatoknak hátterében az 1848-as Forradalom és Szabadságharc leverése utáni önkényuralom erőszakos németesítési törekvései álltak. Amikor választani lehetett német és latin között, inkább az utóbbit választották, Hiszen Beöthy Zsolt szavaival :... a római világ, s ennek egyetlen igazi kulcsa a latin nyelv szellemi fejlődésünk régi,."4 gazdag és tiszta forrása.. 1 Kiss.4ron : A XZII. században tartott magyar zsinatok végzései. Budapest, L. Kardos Tibor: Deák műveltség és magyar renaissance, Századold, Azt is csak egy jámbor falusi pap, Récsei László nagylelkű alapítványából. Kardos Albert : Az én kollép~iumi tanáraim. Képek és jelenetek a Debreceni Kollégium XIX. századi életének utolsó negyedéből. Db., old. 4 Beőthy Zsolt, az országos középiskolai tanáregyesület elnöke a milleneumi kongresszus megnyitó beszédében mondta ezekit. Debreceni Evangélikus Református Főgimnázium értesítő je az 1897/98. iskolai évről. Közli : Dóczi Imre Db., old'. 33

2 1848 őszétől egy évig a Kollégiumban szünetelt a szabadságharc eseményei következtében a tanítás s Ujra 1849 novemberében, hat osztályos formában, publicus praeceptorok (köztanítók) közreműködésével indult meg az oktatás. A győztes hatalom azonban csakhamar hozzálátott a magyar iskolai rendszer átalakításához, 1849-től 1861-ig a Kollégium életének egy jelent ős szakasza, amelyet élesen el lehet határolni mind a megelőző, mind a következő korszaktól. Ekkor ugyanis a Bach-korszak következtében az iskola önállósága csorbát szenved, illetve igyekeznek ezt a csorbát kiköszörülni. Ennek a küzdelemnek jegyében telik el ez a több mint két évtized ben az Organisations-Entwurfot~, mint a középiskolai tanrendszer új szervezetét hazánkra is kötelezővé teszik. Ennek legfőbb intézkedése a fokozatok önálló tagozatokká (elemi, középiskola, főiskola) való átszervezése mellett az volt, hogy a középiskolát, amely akkor lett hivatalosan gimnáziummá, nyolcosztályúvá alakították, és erőszakos németesítő politikába kezdtek. Szoboszlai Pap István, a tiszántúli evangélikus református püspök tudta, hogy szükség van reformokra, féltette a kollégium nyilvánossági jogát is (hiszen nyilvánosság nélkül csak magánintézetnek tekintették, amely államérvényű bizonyítványt nem állíthatott ki) ezért előkészítette a talajt a kormány intentióinak megvalósítására. Például 1850,ben 'már az I, osztályban kellett németet tanulniuk, 1851-ben egy átmeneti tantervet, kormányhoz fölterjesztéseket tesz az iskolai életről, hogy ezzel megóvja őket a zaklatásoktól. Az intézmény ennek ellenére csak augusztus 10-én kapja viszsza nyilvánossági jogát. Ugyanakkor kimondják, hogy a tanárkari jegyzőkönyvek, lecketervek, iskolai jelentések, kimutatások német vagy latin nyelven szerkesztessenek.' A tankönyvekre pedig azt, hogy csak a közoktatási minisztériumtól jóváhagyott tankönyvek vehetők alkalmazásba bon megváltoztatták a gimnázium akkori szervezetét. 8 osztályos gimnáziumot hoztak létre, 4 al- és 4 felgimnáziummal, állandó igazgatóval, 12 rendes tanárral, akik szakrendszer szerint tanítanak,e s ezek működését minden osztályban az osztálytanár összpontosítja. A tanítási nyelv a magyar. Ezek a változtatások már a modern gimnázium alapjait tették le, mégis igen nehezen nyugodtak bele a tanárok (pl. abba, hogy az 5 A kollégiumi latin tanítás történetét, illetve tanárainak klasszika-filológiai munkásságát 1848/49-ig már feldolgozták. Varga László ; A debreceni református kollégium tanárainak klasszika-filológiai munkássága 1738-tól 1849-ig. Db., Tóth Béla : A nyelvek (elsősorban a latin) tanítása a kollégiumban az Entwurf bevezetéséig. In : A debreceni Református Kollégium Gimnáziumának Évkönyve az 1986/ /88. tanévre. (Szerk. : Gaál Botond, Db., 1988.) 6 Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in 0esterrich. Von Ministerium des Cultus und Unterrichts. Wien, Az szeptember 7-én kiadott rendelet német címének első szava után ne- vezi a szakirodalom ma is Entwurfnak" ig latinul vezették, utána nem volt kötelező től újra latinul (a német helyett) egészen 1858-ig. A Fels őbb rendeletek jegyzőkönyve" felsorolja azokat a szerzőket, akiknek könyvei, mint kézikönyvek a fels őbb rendeletnél fogva megengedtetnek. Latin nyelv: Szepesy, Schenkel, Hochegger. TtREL. Gimnázium iratai. II. 7. c./1. 8 TtREL II. 7. c./1. 34

3 al- és felgimnáziumhoz hozzácsatolták a filozófiai tanfolyamból vett két osztályt). Az 1853-as rendelet a latin nyelvre vonatkozóan is tantervi módosításokat írt elő. Például a 2, osztályban 6-ról 8 órára növelték a latin órák számát, A tanári kar javaslatára kihagyták Cornelius Napos, és Phaedrus olvasását, és helyette a gyermekek felfogásához és a grammatikai tananyaghoz mért olvasókönyv használatát rendelte el. Cornelius Nepost 3, osztályban választással" lehetett olvasni, de néhány életrajzot neveléstani elveknél fogva kihagyat. A 4. osztályban pedig Cicero ez osztályhoz mérve igen nehéz" író olvasását kihagyja és Caesart olvastatja, A görög nyelv területén a tanári kar tervezte tanterv helyett csak Xenophon és Homeros olvasását szabja meg.o A tanrendszer egyik megalkotója maga is classica philologus volt, így nem véletlen, hogy igen nagy szerepet szánt a latin és görög nyelv tanításának, Nagyobbat, mint akár az előtte levő, akár az utána követ kező tanrendszerben, Főleg a görög nyelvre vonatkozott ez. Tanítása már a III. osztályban kezd ődött, heti 4-5 órában tanulták. fgy a éves gyereknek, aki jóformán anyanyelvét sem tudta még tudatosan beszélni, három idegen nyelv (latin, német görög) sajátosságaival küszködött. A klasszikus nyelv és kultúra tanításának túlsúlya tulajdonképpen nem volt újdonság. Ezt tanították a régi gimnáziumban is. A tanrendszer újdonságát az adta, hogy a reáltárgyakat nagy számban vették fel. Ez tette a gimnáziumot az egyetemes képzés iskolájává. Az alsó négy osztályban elsősorban a tárggyal ismerkedtek, inkább adatgyűjtő jelleggel, míg a felsőben ezeket az ismereteket tudományos rendszerben adták elő. Az Entwurf tanrendszere pedagógiai szempontból jelent ős előremutató intézkedéseket hozott. Kerek szervezetével, anyagkészletének teljességével, a tantárgyak arányos elosztásával és pedagógiai utasításainak alaposságával korszakfordító, komoly alkotás. Viszont a magyar nemzet - ~mégha az újítás üdvös is lett volna - igyekezett megszabadulni tőle. Miért? Nagy szerepet játszott ebben a kormány erőszakos németesítő törekvése ben és 1857-ben rendeletet hoznak a német nyelv tanításáról.' Így minden osztályban tanítani kell, s a németórák száma ( os tanév : heti 28, es tanév : heti 31), a magyar heti 2 órához képest jelent ősen emelkedett, A németesítő törekvések mellett általában elmondható, hogy sok vallásfelekezeti tapintatlanság és önző politikum nyilvánult meg benne. Megbotránkozást okoztak a használatra elrendelt tankönyvek : ezek a hazai viszonyokkal nem ismerős, idegen munkák rossz magyarságú fordításai voltak. 9 Démoszthenész, Platon és Szophoklész olvasását nehéznek tartja, még a legkitűnőbb gimnáziumok növendékei sem értek meg rá. 10 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak jan. 1-jén kelt 37. sz. renlelete, 1.. A német nyelv minden gymnasiumban, mint föltétlen kötelezett tantárgy minden osztályokban tanítandó. 2.. Még ott is, hol a német nyelv a tanulóknak nem anyanyelvök, mihelyt azt a tanulók annyira megtanulták, hogy nehézség nélkül megértik legalább némely tantárgyak németül és német könyvek alapján tanítandó..." TtREL. II. 7. c.,11. 35

4 Nem véletlen, hogy 1858-bah a tanárok és az egyházmegyék is tiltakoznak a gimnáziumi tanrendszerben az önkormányzati jogok érvényesítéséért, és új tanrendszert fogadnak el, Az 1858, évi gimnáziumi szervezet az Entwurf gimnáziumának magyar nemzeti és protestáns szükségleteinkhez való alkalmazása volt. A 8 osztályos rendszer és a szakrendszer megtartása mellett az algimnázium ban újra osztálytanítót neveznek ki. A tantervben a magyar nyelvi órák számát 22-ről 29 órára emelték, az idegen nyelveknél pedig a latint az L, a németet a IIL, a görög nyelvet pedig az V. osztályban kezdték el tanítani. Így jobban megszilárdultak a nyelv elemei. A tanmenetben nem változtattak, viszont a latin nyelv óraszámát 50-ről 54-re emelték, a német nyelvet a 32 óra hélyett 24-re, a görög nyelvet 28-ról 24-re szállították le. A legfontosabb újítás azonban az volt, hogy fölvették a hazai történelem tanításának tantárgyát. (Korábban nemzeti történelmet igen nehezen lehetett tanítani.) A tankönyvek szerzői közt pedig már magyar nevek is előfordulnak." A kormány válasza az 1858-as tiltakozásra : az érettségi jogot elvették az iskolától.' Ha elállnak ettől a tervezettő l, visszakapják az érettségi jogot, de addig nem tarthatnak érettségit, Az 1860-bah bekövetkezett politikai fordulat miatt azonban nem volt szükség az alternatívára, a gimnázium felszabadult a kormányhatóságok rendelkezése alól, visszakapta autonómiáját. A Thun-féle korszak lejárt, s sem a Schmerlingféle provizórium nem ibántotta a kollégium önállóságát, sem a kiegyezés neon hozott jelentő s változást. Majd 1880-bah, az állami tanterv bevezetésével alakul ki az állami normáknak megfelelő egységes protestáns gimnázium bah hozzálátták egy új tanterv készítéséhez, amelynek az volt célja, hogy a debreceni és sárospataki főiskolát közös elvek alapján rendezzék be. Ez az ún. erdőbényei szervezet". Ennek alapján megmarad a nyolc osztályos képzés, ugyanakkor párhuzamos osztályokat állítanak fel. A latin tantervben változást jelent, hogy a 4 felső osztály mindegyikében 3 klasszikus írót kell olvasni, a görög nyelvet az V, osztályban kezdik, és Homérosz, Démoszthenész olvasásáig vezetik a tanulókat. A terve zet hibája az, hogy nem jelölték meg az egyes tantárgyak heti óraszámait sem. )Jrdekes, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a latin nyelvnek.~~ A nyelv tanításának célját a következ őkben határozza nneg :... a nyelv alapos megismerése, gyors és helyes használata nemcsak az irodalom alsóbb nemű termékeinek megértéséhe, hanem rövid mondatok, mondatsorozatok, körmondatok és ún. chriak fogalmazására, s ezáltal előkészí- 11 Szepesy Imre, Vass József, Varga János jún /570. sz. miniszteri rendelet nyomán. 13 A latin nyelv és irodalom taníttatását fontos okok követelik, nevezetesen : a) alakilag bevégzett nyelvtannal és irodaiammal bír, b) oly műtökéllyel és jellemfejlesztési képességgel bír, mely az ifjak lelki tehetségeinek képezésében, mívök és kedélyük nemesítésében fő tényező lehet, c) egy oly kor szellemét ösmerieti meg az ifjakkal, mely nélkül a mostani kor legnagyobb fontosságú társadalmi mozzanatait alaposan megös-merni és méltatni nem lennének képesek. 3 6

5 tés arra, hogy a tartalmukra nézve elvontabb, ízlésre nézve művészibb és irályra nézve választélkosa~bb, k öltői és prosai művek a bölcseleti pályán kellő sikerrel tárgyaltathassanak..."'4 Es mi valósult meg ebből? Nem 8, hanám 6 osztályos a gimnázium. (A 7. és 8, osztályt a bölcseleti tanfolyam első és második évének nyilvánították.) A tantervet ennek megfelelően 6 osztályra tervezték. Eltért az erdőtényei tervezettől : a latinban a VI. osztályban Cicero beszédei és Vergilius mellé Sallustius helyett Horatius ódáit vették fel, a görögben pedig csak a nyelvtan megismeréséig jutottak. Hogy mit csináltak a 7., 8. osztályban? Erre vonatkozóan a tanterv csak az óraszámot adta meg,'' és teljesen a szaktanár belátására bízta, hogy mely írókat olvassák és mennyire mélyedjenek bele az egyes tudományok tanításába. Problémát jelentett a görög nyelv tanítása. Voltak ugyanis görögmentes" tanulók, (pl. olyanok, akik állami tanintézetekből iöttek át). Számuk roha~rnosan növekedett. Sokan kérték például, hogy mivel más nyelvet tanulnak, a görög alól mentesüljenek, holott a tanterv mindkett őt előírta. Végül egyiket sem tanulták.'s Gondot jelentett a tanulók nagy létszáma is, Ekkor ugyanis szinte hazafiságszámba ment, ha valakit megtartanak a tanulói pályán, így nem sorozzák be katonának, és nem viszik külföldre. Ez viszont azt vonta ma ga után, hogy egy osztályban gyakori volt a 100-as létszám, különösen az években. Ezekben az években egyébként meg~tnaradt a kollégium önkormányzata. Időnként jelentéseket terjesztettek fel a Helytartótanácshoz, így az különösebben nem zavarta az iskola életét tan új korszaka kezdődött a gilnnáziumna.k. Ekkorra már megérlelődött a 8 osztályos szervezet, így szükségessé vált a reformálás. Több sikertelen kísérlet után 1873 tavaszán a kerületi közgyűlés kimondja a főgimnáziumi szervezet fölállítását. Új tanterv készül, az ún. debreceni tanterv", amelynek célja az egyetemre s az általános emberies és nemzeties műveltségre" való előkészítés. Továbbra is megmarad a gimnázium humanisticus" jellege, s akiket a jövőjük szempontjából jobban érdekel a természettudomány, azoknak a 7. és 8. osztályban külön tanfolyapnot szerveznek. Ezeknek a tanulóknak csak 5. és 6. osztályban kötelező görögöt tanulniuk, 7., 8. osztályba~n pedig csak választható tantárgy. Alsóbb osztályokban osztályrendszerben, közép- és fels őbb osztályokban pedig mérsékelt szakrendszerben kívántak tanítani, Egyébként a latin és a görög nyelv esetében az eddigi tanterv szerint halódtak. Lényegében e tanterv új alapokra, eredetiségre egyáltalán nem törekedett, csak a 6 osztályú gimnázium és a bölcseleti tanfolyam tanter- 14 Az egyházkerületi közgyű lés által jóváhagyott és életbe léptetett tanterv a bölcseleti, jogi, hittani képezdei tanfolyamokra. Db., TtREL II. 7. a Latin és görög nyelvből 6-6 óra ben pl osztályos közül 56 volt fölmentett. Májusban a kerületi közgyűlésen határozatot hoztak a fölmentés megszüntetéséről, de mivel a kivételes esetek száma nagy volt, ezért semmi változást non jelentett. 37

6 veit próbálta összeegyeztetni ben a tanári kar él szabadságával, és pl. a görög nyelv óraszámát fölemeli." 1880-ban bevezetik.az új állami tantervet.'$ Jellemző rá éles németellenessége. A tanügyi bizottság egyértelműen kihagyná tanítását : A latin és görög nyelv, az anyanyelvvel párhuzamban, teljesen elégséges az alaki képzés szempontjából, e részben tehát a német nyelvre nemhogy szükség nincs, de beékelése a túlterhelés által veszélyezteti az amazokban elérhető sikert is..."ls Utal ugyanakkor arra is, hogy a német nyelv behozatala a Thun-féle tanterv germanizációjának követkeaménye. A legfontosabb tantárgyak közé sorolja a klasszikus görög és latin nyelvet :.., mert a humanisztikus tanulmányok készítenek elő a tudományos pályára, azok ismertetik meg velünk az emberiség történelméb ől a legmagasztosabb képeket, az emberi elme remekműveiből a legnagyobb eszméket, a legtökéletesebb nyelvekb ő l a legnemesebb kifejezéseket, a legfejlettebb művészetekbő l a legfenségesebb alakokat. Tehát az ifjú ezek által vezettetik az emberiség imúltjába..."' A tanterv a 8 osztályos gimnázium helyett a 9 osztályos mellett foglalt állást. Ezáltal több tudományos el őképzettséggel nagyobb fejlettséggel és életkorral lép a fels őbb tudományok hallgatására - érvel, Módszertani elvként említie meg, hogy addig ne kezdjék el az idegen nyelvet tanítani, amíg az anyanyelv alak- és mondattanát elméletileg és gyakorlatilag nem ismeri meg a növendék :... éppen azért a latin nyelv."2' tanítása a gymnasium 2-ik osztályában kezdessék meg... A tanítás köz- és súlypontját tevő második főtárgy a latin nyelv... mondja, ahol a VIII, és IX. osztálybeli tanulókat a római magasabb irodalomba nemcsak bevezetni kell, hanem kellő tájékozottságot elérni. A tanterv megadja az óraszámot - a 8 és a 9 osztályos gimnáziumra nézve egyaránt - de részletesebb tanmenetet nem. Hogy mit olvastassanak a tanárok? Ujra rájuk bízza. Az 1880-as években gyakoriak a tantervváltozások. Ennek oka talán abban rejlik, hogy a közvélemény erősen befolyásolja a tanterv összeállítását. Igazi túlterhelés kora ez : a természettudományok tanítását kiterjesztik, kötelez ővé teszik a rajz-, a francia- és a gyorsírásórákat. Eredmény : egy újabb tanterv, melyet az egyetemes konvent készít 1884-ben, s a református egyház valamennyi girnnáziumára nézve kötelezővé teszik. Végre ez konszolidált állapotokat teremt. Kimondja az állandó igazgatóság elvét től már 6 évre kapja megbízatását. Ezentúl minden tan /75-ben 15 óra ; 1875/76-ban 19 óra. 18 Magyarországi reformált egyház egyetemes tanügyi bizottságánai~ IX. és osztályú gimnáziumra készített tanterve TtREL I. 8. h Uo Uo Uo

7 tárgy általánosan kötelező, megváltoztatják az osztályzatok neveit. zz Párhuzamos osztályokat szerveznek, eleinte segédtanárok, később rendes szaktanárok alkalmazásával óta a 4 alsó osztályban állandó a párhuzamos osztályok megléte. Az 1880-as évek egyesülési törekvései körülbelül 1 évtized után fejtik ki hatásukat bar a középiskolai felügyelőtanácsot" megszüntetik és helyébe egyházkerületi középiskolai felügyel őt" neveznek ki. Ezzel a középiskolák feletti felügyelet közvetlenebb lesz. Gondot jelent a tanárok szakképesítése től elméletileg csak szakképesítéses tanárokat vesznek fel, de a régiek továbbra is megmaradnak, hiszen kevés a tanár, s új, állandó tantárgyak jönnek be : rajz, gyors írás, francia, görögpótló tantárgyak. Kénytelenek 3 osztályt párhuzamba állítani, hittanhallgató ifjakat, mint kisegítőket alkalynazni. A század elején némi javulás mutatkozik, több tanárt vesznek fel, de a tanári fizetés még mindig igen alacsony. Például 1912-ben meghirdettek egy állást latin és görög nyelv tanítására. Az évi javadalmazás : 2400 koroná alapfizetés, 800 korona lakáspénz és öt 200 koronás ötödéves korpótlék. 2 ~ Az 1860-as évekhez hasonlóan felduzzadt a tanulói létszám is től a jótéteményeket csökkentették, a rossz tanulókat eltanácsolták, így emelkedett a tanulmányi színvonal, javult a fegyelem, és. nem volt olyan gyakori a hiányzás. Új épületet is kapott a ~gi nnázium 1913~ban. Az es esztendő, az I. világháború ikezdete a ~gi~mnáziumoknak is súlyos terheket jelentett. Elvisznek 8 tanárt katonának, ezért össze kellett vonni az osztályokat. Mivel beköltöz>k a katonai kórház, a kollégiumból a 'bentlakásos tanulóknak künnlakásra kell kiköltözniük. Szüneteltetni is kellett a tanítást, p~l. a kitört kolerajárvány miatt. A tanulmányi színvonal, a szorgalom hanyatlik, s mivel a fels ő osztályok növendékei katonakötelesek, hamarabb kellett érettségi vizsgát tenniök. A tantárgyak összeállításánál ideiglenesen egyes tantárgyakat mellőznek, például a rendkívüli tárgyakat. De - s ez utal arra, hogy még ebben a zűrzavaros időben is fontosnak tartják a latin tanítását -, a reáliskolában továbbra is tanulni kell a latin nyelvet. Az 1919-es román megszállás után következett a számonkérés ideje. Az iskola akkori igazgatója, Karai Sándor megejtette a tanárok igazolását, s politikailag nem talált kifogást az igazolás a tanári karnak a Tanácsköz ig csak 4 osztályjegy volt, tárgycsoportonként osztályoztak (erkölcsi viselkedés, vallástan, nyelvek és az összes többi tantárgy). Ezután minden tantárgyból kaptak jegyet, mégpedig : kit űnő (eminentia), első (prima), másod- (secunda), harmad- (tertia) osztályú. 1867/68-as tanévtől a kitűnő osztályzat elnevezésének megtartásával a jeles, elegendő és nem elegend ő jegyek kerültek használatba. 23 TtREL II. 7. d bar 1200 Ft volt az évi törzsfizetés -{- 400 Ft a lakbér ; 1897-ben pedig az évi törzsfizetés négy fokozatú, 1200, 1400, 1600, 1800 Ft. 25 A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek évi augusztus hó 24-ikéről , sz. a. valamennyi rendelkezés és vezetés alatt álló kbzépiskola igazgatóságához intézett rendelete az 1914/15. tanév megnyitására vonatkozólag. TtREL. II. 7. d

8 társaság idején tanúsított magatartásában. Ezzel megmentette a tanári kart az ellenforrada1tni rendszer hatóságainak igazoltatásaitól, s visszatérhetett a tanítás a rendes kerékvágásba. Az első fejezetben igyekeztem egy történeti áttekintést adni a korról, arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak, elsősorban tantervi vonatkozásban. Most azonban, ismerkedjünk meg néhány jelesebb latintanárral. Az Entwurf ugyan kimondta, hogy az osztálytanárok helyett állandó szaktanárok tanítsanak, s hogy a két fels ő osztályt hozzácsapván a ó- hoz, nyolcosztályúvá alakítsák az iskolát, de gyökeres változást nem hozott ig publicus praeceptorok tanítottak az alsó tagozat hat osztályában, s csak a felső tagozatnak voltak professzorai, A publicus praeceptorok (köztanítók) lényegében még diákok voltak, végzett diákok, s egy esztendőre kapták megbízatásukat. Minden tárgyat maguk adtak elő, ami 7-8 tantárgyat jelentett bar a Kollégium kénytelen volt 12 állandó tanárt kinevezni az igazgató mellett. De ezek a tanárok - mint régen a publicus praeceptorok - egy-egy osztálynak állandó vezetője volt. S Kardos Albert szerint, így az osztálytanár a maga kezében tartotta a tárgyak nagyobb és fontosabb részét, nnélyebben belevéshette a maga tanítói és nevelői egyéniségét a tanulók összességébe. A XIX, század második felének jeles tanáregyéniségei közé tartozik Márk Pál. Debrecenben, mint osztálytanár tanított vallást, magyart, latint, németet, történelmet és földrajzot egyaránt. Alacsony termetű, komoly, de jóságos arcú férfi volt. Mély hangú, halk szavú ember, aki talán sohasem ragadtatta magát kitörésre - ahogy Kardos Albert írja. Kardos Albert hat évig volt ( ) a kollégium diákja, s e könyvében - minthogy kedvenc tantárgyai közé tartozott a latin - a jelentősebb, kedvesebb latintanárairól ír. Tüdős János 1853-tól 1894-ig tanított a Kollégiumban. Korábban maga is kollégiumi diák volt (1839-től) majd elvégezvén a filozófiai és teológiai tanfolyamot, Kisújszállásra ment tanárnak. Éppen ellentéte volt Márk Pálnak. Már termetre is nagyobb volt egy fejjel, de alaptermészetében is :,míg Márk papi emberre vallott, Tüdős inkább huszártisztre. Harsány, nagybajszú, föllépése parancsoló. A diákok baka csúfnévvel illették, b is hat tantárgyat tanított, de legnagyobb kedvvel a latint. Tősgyökeres debreceni volt, ez megmutatkozott kiejtésében is ben Békési Gyula főigazgatóvá való kinevezése után megkapta az igazgatói tisztséget, s 70 éves koráig, 1894-ig viselte. Móricz Zsigmond a Légy hű mindhalálig" c. könyvében róla mintázta meg az igazgató rokonszenves alakját ben halt meg Debrecenben. 26 A Virgilius hajójához" írott horatiusi ódáról, az anakreóni dalokról, a rómaiak szatíraköltészetérő l, a görög dráma eredetéről, Horatius epodosairól, a rómaiak gazdálkodási viszonyairól stb. 40

9 Szegedi Sándor ( ) az V. osztályban volt osztálytanára Kardos Albertnek. Csak három tárgyat : vallást, latint és görögöt tanított, a többi tantárgy szaktanárok kezébe került. Szegedi Sándor egyéni sége különbözött Márk Pál és Tüdős Jánosétól egyaránt, mind külsőleg, mint belsőleg. Egész valójában át volt hatva a tanári hivatástól. A tanítást mesterség helyett művészetté igyekezett emelni. Egyszerűen pedagógusnak született. Jellemezte a nevelői tapintat, s jó szaktanár volt. Míg Tüdős a latin tanításában, Szegedi a görög nyelv megkedveltetésében volt nagy. A görög nyelv tanítása mellett nagy érdemeket szerzett a könyvtár gondozásában és az önképzőkör V-VI, osztályban való szerveződésében (holott nem volt még megengedve). Ő volt az, aki megalapította a Tiszántúli Református Tanáregyesületet", amellyel nagyban hozzájárult a tiszántúli református gimnáziumok színvonalának emeléséhez. Géresi Kálmán ( ) széles körű irodalmi munkát végzett_ emellett kiváló szaktanár volt. Teológusoknak és jogászoknak egyaránt tartott előadást, a gimnáziumban a fels ő három osztályban tanított ma gyart és görögöt. Inkább kollégiumi, mint gimnáziumi tanárnak született. A középiskolai tantervhez alkalmazkodni, óraszám adagolni a tananyagot, ellenőrizni a házi feladatot, dolgozatokat javítani igen nehezére esett, de tőle tanulták meg igazán a józan életfelfogást. Kitűni görögtanár volt. Lelkesedve fordította és magyarázta Homéroszt, tárta fel a költ ők lelkét, a műalkotások külső és belső szépségeit, a művészi stílust és ritmust, a költői szerkesztést és jelldmzést. Kardos Albert Lengyel Zsigmondot ( ) Tartotta a x^égi klaszszikus világ, a görög-római műveltség kollégiumi uralma legfőbb képviselőjének. Szent nevek voltak előtte Homérosz, Platón és Démoszthenész, Horatius, Vergilius, és Tacitus, akiknek műveiből gyákran idézett, s el is várta, hogy könyv nélkül is megtanulják. Csak a két fels ő osztályban tanított, ott is csak latint és görögöt heti 12 órában. A hittan- és joghallgatóknak classica-philológiai előadásokat tartott. Kisebb gyöngeségei, mint kiejtése, a szinonim szavak gyakori halmozása gyakran mosolyt csalt tanítványai arcára. Békési Gyula volt az első igazgató, akit nemcsak egy évre, hanem háromra választottak, s ezt a tisztséget kétszer is megújították. Első tudatos képviselője volt a gimnáziumban a modern pedagógiának, tanítási és nevelési szempontból egyaránt. Célja az volt, hogy a Debreceni Református Gimnázium és az állami középiskolák akár taní tási anyagban és módszerben, akár rend és fegyelemtartás tekintetében mind közelebb jussanak egymáshoz. A latin nyelv területén például külön magyar olvasókönyvet és elemi latin nyelvtant állítottak össze, s törekedett a latin nyelv tanítását olvasmányalapokra helyezni, s a 70-es évek pedagógiai irányzata szerint a görög és hun-magyar mondákra fektette a súlyt. Rend és fegyelemtartásban szigorúan járt el, és utódai Tüdős János, Dóczi Imre és Karai Sándor követték haladó szellemét, szigorúbb felfogását ben ment el az intézettől. Gergely Károly 1877-től tanított Debrecenben. Korábban Sárospatakon, majd Szatmáron végezte gimnáziumi tanulgmányait. Debrecenbe ben ment harmadéves bölcsésznek. Tevékeny tagja volt az irodalmi önképző társulatnak, görög, latin és német nyelvb ől fordított verseivel. 41

10 Tanítói pályája Debrecenben csak négy évig tartott, de számos tanulmányt jelentetett meg a Tiszántúli Református Középiskolai Tanáregyesület Évkönyveiben", amelynek három évig volt szerkeszt ő je. Sinka Sándor ( ) mint gimnáziumi tanár el&bb Nagyszalontán, majd Hódmezővásárhelyen, végül Debrecenben működött, ahol igazgató is volt. Alelnöke volt az Országos Református Tanáregyesületnek. Debrecenben latin és görög nyelvet tanított elsősorban. frt latin tankönyvet, több filológiai és pedagógiai értekezést ben vonult nyugalomba. Dóczi Imre ( ) Sárospatakon szerezte lelkészi diplomáját, s mint nagykőrösi tanár szerezte meg a klasszika-filológia szakot Kolozsvárott között igazgató, s egyházkerületi középiskolai felügyelő. A debreceni egyetem díszdoktorsággal tüntette ki. Tankönyvei között meg kell említeni a Görög tankönyv"-ét és nyelvtankönyvét. 2 ' S. Szabó József 1922-től volt igazgató, de már 1894 óta tanította a görög és a latin nyelvet, majd vallástant. Már székfoglaló értekezését is a latin nyelv ügyéről írta : Az ó-klasszikus költészet nevelő hatása" címmel. Elsősorban az egyháztörténetet kedvelte, e táragyban a legtermékenyebb író. Munkatársa volt a Pallos Nagy Lexikonának. A XIX. század végének latin tanárai még : Kulcsár Endre (1891-1`917), költeményeket, tankönyvet, irodalmi és nyelvtudományi tanulmányokat írt ; dr. Petzkó- Szokolay Ernő magyar-latin tanár ( ) ; Bessenyei Lajos, áki 1912 és 1935 között volt latin-görög szakos tanár, S. Szabó József után igazgató, s Révész Lajos ( ) akinek klasszika-filológiai értekezései jelentek meg -, hogy csak a jelentősebbeket említsük meg. A tanulmány első részében volt már szó arról, hogy az Entwurf idegen szellemben fogant és nem eléggé jó magyarsággal írott tankönyveket erőszakolt a tanárokra és a tanu~lól~ra egyaránt t ől 1867-ig a kis fellélegzés alatt igyekeztek megszabadulni ez alól a szellemi nyomás alól, s jelentőse korban a tanárok tankönyvírói munkássága. A tankönyvírás fellendülésében - a kormányrendeletek alóli felszabadulás és az elavult kézikönyvek mellett - szerepe volt a fölpezsdült szellemi életnek, és annak, hogy a püspök támogatta a tankönyvírást. Imre Sándor magyar-latin szakos tanár ( ) a 60-as évek alatt elsősorban a tanügy és a nyelvtudomány területén fejtett ki gazdag irodalmi munkásságot. A Fordítási feladatok a latin nyelv gyakorlati tanulására" (Debrecen, 1862) egy darabig iskolai segédkönyvül szolgált. Számos könyvet ír a magyar irodalom témakörében, de a 'latin nyelvű irodalmat is folyton figyelemmel kísérte, termékeit méltatta. Lengyel Zsigmond, Márk Pál, Szegedi Sándor és Tüdős János az es évek elején megjelentetett egy tankönyvsorozatot Latin remekírók gyűjteménye" címmel. Közös munka eredménye, s igyekeztek saját osztályaik igényeit kielégíteni. fgy Márk Pál Cornelius Nepos-ból, Tüdő s bora állította össze A Debreceni Református Kollégium tanárai és kiválóbb növendékei" c. könyvet, amelynek' adatait felhasználtam. 42

11 Phaedrus-ból, Szegedi pedig Liviusból és Ovidiusból készített szemelvényes kiadást. Ellátták jegyzetekkel, életrajzi és egyéb adatokkal. Ezekhez mondattanina is szükség volt, vgy született Tüdős tollából a Latin mondattan", ami 1865-ben jelent meg. Hézagpótló mű, jelent őségét mutatja, hogy három kiadást ért meg, s általánosan használták az egész Tiszántúlon. Szótani kategóriák alapján tárgyalta a mondattani viszonyokat, de világos előadásával és gazdag példatárával nem kis mértékben mozdította elő a latin nyelvű tanítás ügyét. 1885ében adták ki Fordítási Téladatok" című anunkáját.~ A mondattanhoz hasonlóan gyakorlásra szánta. Phaedrus meséinek kiadásával - melyet gazdagított tárgyi magyarázatokkal - hozzájárult a világos és jó magyaros fordítás elsajátításához. Megkönnyítette a jambikus vers tagolását azzal, hogy ékezettel látta el minden pár veinsláb első arsisát. Lengyel Zsigmond Márk Pál és Szegedi segítségével latin szótárt készített. A szótár német szótárak alapján készült, kétszer is kiadták a középiskol~ai látintanítás céljára. Kétharmadát Szegedi Sándor dolgozta ki. Békési Gyula néhány évvel később írta az I-II. osztály számára az Elemi latin nyelvtan"-t és 1914 között a Debreceni Református Főgimnáziumban tanító 44 rendes tanár közül 28 folytatott tankönyv, tanulmány, és szépírói tevékenységet. Dóczi Imre 1887-ben jelentette meg a Görög nyelvtanát", 1894-ben pedig Vergilius Aeneise-nek egy részéhez preparációt. V, osztályos görög olvasókönyve 1911-ben jelent meg. Az ő vezetésével dolgozta fel a Kollégium történetét egy tíztagú tanári szerzőgárda az évi milleneumi értesítő számára. Publicisztikájáról megemlíthető még Újvárosi Szabó Gyula. Magyarlatin szakos tanár ( ) bölcsészdoktori értekezésén kívül néhány tanulmánya és könyvismertetése jelent meg. Hősi halált halt Galíciában. Hogyan tanítótták a latin nyelvet? Minden tanár rendelkezett tantervvel : mit kell tanítani, mely szerzőket, hány órában, milyen terjedelemben. Ezentúl azonban rájuk volt bízva, milyen módszer szerint tanítanak. Az első osztályban a latin nyelv elemeivel ismerkedtek, s Szepesy Imre nyelvtana segítségével már rövidebb mondatokat fordítottak. Heti 8 órát fordítottak latinra, s ilyen magas volt az óraszám a 2. osztályban is (1858-ban már 10 órában tanulták a német nyelv rovására). A második osztályban a rendes és rendetlen" igéket tanulták a Schinnagel Latin olvasókönyv"-ét használták 1853-tól 1857-i~g. A harmadik osztályban már eredeti szerzőt is olvastak : Cornelius Nepos-ból több vezér életrajzát fordították. Az óraszám csökken, már csak 6 óra. 28 Magyar fordítási feladatok a latin nyelv gyakorlati tanulására a gimnázium III-VI. osztálya számára. TtREL II. 28. c

12 A negyedik osztályban szókötéssel, szómértannal folytatták tanulmánya ~kat. Olvasták és elarnezték C : J. Caesar De hello Gallico" és Ovidius Metamorphoseon-ját. Otödik osztályban új szerző lépett be : Titus Livius, hatodik osztályban Sallustius (Catilina, De hello civili), Cicero (Catilina), Vergilius (Georgica, Ecclogae, Aeneis). Hetedik osztályban Cicerótól több szónoki beszédet, Vergilius Aeneis-éből részleteket olvastak. Végül nyolcadik osztályban Tacitus Agricoláját elemezték. A két utolsó évben csökkent a latinórák száma : 4-5 óra között mozgott. A tanultak ellenőrzését egyrészt napi feleltetésekkel oldották meg. Egy-egy órán előfordult 8 felelő is. A felelőknek a feladott szövegből néhány mondatot kellett fordítania, elemeznie mondatrészenként. Szavak kikérdezésére is fordítottak időt. A szavakat a tanult nyelvtani anyag szerint coniugálni vagy declinálni kellett. A napi feleltetések mellett hetente, kéthetente írásbeli dolgozatot ~k.észítettek. A XIX, század végi, XX. század eleji tankönyveket vizsgálva szembetűnő, hogy az olvasmányokat bőségesen ellátták jegyzetekkel. Ezek a jegyzetek szinte egész mondatokat fordítottak magyarra, így nem kész tette a tanulókat önálló fordításra, inkább szavak nyelvtani alakok mai golására. Nyelvtankönyveik viszont elég jók voltak. A nyelvtani szabályokat - paragrafusonként - gazdagos illusztrálták példamondatokkal. A kivételek tanulásában segítettek a versikék", amelyek a mai latinoktatás ban teljesen eltűntek, de - ahogy Balogh István egykori kollégiumi diák mondja - 7 évtized elmúltával sem felejtette el őket. A hangsúlyos latin olvasás elsajátítása akkor is gondot jelentett decemberében - a középiskolai iratok29 szerint - látogatást tett Dóczi Imre, mint tankerületi főigazgató a gimnáziumban (ekkor Sinka Sándor volt az igazgató). Általánosságban kiemelte a hangsúlyos latin olvasás hiányát, s annak fontosságára felhívta a tanárkar figyelmét. Örömmel tapasztalta ugyanakkor, hogy a régiségtani ismeretekre kellő gondot fordítottak, s már az első osztályban kidomborították a latin s a magyar nyelv sajátosságait. A régiségtan" óra keretében ismerkedtek meg a római élettel (lakás, öltözködés, használati tárgyak stb.). A gimnáziumnak külön class.ca-philológiai múzeuma volt tan pl, a gyűjtemény állt 6 db illusztrált műből, 31 db képből és 28 db gipszöntvényb ől. A gyűjtemény néhány darabja ki volt téve a folyosókra, de igazán az órákon nem használták fel, tehát a szemléltető oktatás" még váratott magára. 29 TtREL I. 1. o

13 TEACHING THE LATIN LANGUAGE IN THE CALVINIST COLLEGE OF DEBRECEN ( ) Erzsébet Orvos The first part of the study surveys history of teaching Latin in the period of The obligatory adaptation of the Entwurf" resulted in the establishment of the eight years' secondary grammar school system. Latin beoame even more significant, moreover the period of was characterized by an aggressive tendency towards Germanization. In 1861 the Organization of Erdőbénye" was born under the Zodiac of unification, making the start for the six classes' secondary grammar school, In 1873 a new era began when the curriculums of Debrecen" harmonized the six-classes' grammar school with the art courses. The,state curriculum" elaborated in 1880 was characterized with a strong Germanophobia os opposed to the strong emphasis laid on Latin. Later on there were frequent changes of the curriculum. The number of teachers was low while the pupils were numerous. In World War I teaching was continued in spite of the difficulties and the school managed to survive. Finally we can say that the significance of Latin at school did not change, moreover it incresed in certain periods. The second part of the study introduces Latin teachers having been committed to teaching Latin (Pá1 Márk, János Tüdős, Sándor Szegedi, Ká1Tnán Géresi, Zsigmond Lengyel, stc.). Later on we can read about the textbook-writing activities. Many selections from the authors' works were published under the title Latin classic writers". Moreover they published several dictionaries and grammar-books. Finally the study deals with the method of Latin teaching, what was taught during the 8 years' course, how the recitations were made, then compares the teaching methods of that era to thane of our times. ripchoóqbohhq AQ111llHCK020 A3blKQ 8 deópekeh crcoüpecj~opnanzcxoú Konnezull ( zz.) 3pxceóeT OpsolN B ncpbon `IaCTN CT8Tb11 AaN oósop npenoaabartnft natnhcxoro ft3blka B roabl. C BBCJjCHNCM O6ft3aTCnbHOro yyc6horo nnaha ~EntR'LIrÍ~ O6ft3aTCnbHON CTana rnhfha3nft C ó-ncthnm CpOKOM O6y4CHNA. j1atnhcknki A3bIK Ha9an 3aHNM8Tb 6onee 3Ha9NTCnbHOC McCTO N B nopnoj1 Mexcpy I roaamn, KOTOpbIFi XapaKTCpN30BanCft HBCI9nbHbIM OHCMC9CHNCT. B 1ó61 r. B ~[yxc Cj~NHOro rocy[sapctbchhoro y4c6horo nnaha OpraHN30BanaCb T.N. "3pj{C6CHbCKafl OpraHN3aljNft N OTCIOAa npojs,onn(actcft ~ncthoc O6jRI0HNC B rnmha3nax". B 1ó73 r. Ha9NHaCTCft HOBb141 nbpnoj{, nbitak)ii;nmca COrnaCOB ŐTb "Ae6pegencxNH yveóhblh nnax ", 6-neTxee o6yvehne B rnmxasnslx N yye6hble nnaxbl T.H. "cpnnococj~cxnx KypcoB ". HOBbIN rocyjj;apctbchhbtfi y4e6hbin nnah, COCTaBnCHHbI14 B lóóo r. XapaKTCpN30BanCft CNnbHbIM ahtnhcmci.{knm j{j~xom B,npOTNBOBCC BCC óonb~ilemy akgextnposaxnlo natnhckomy ft361ky. IIOCnC 3TOro Ha4NHaKY1'Cft 4aCTbIC N3MCHCHNft yve6horo nnana. HexsaTaeT npcnojlabatpiic4f, MHOro y4an{nxca. B rojjbl nepbox MNpOBOF1 BOItHbI, XOTft N B TpyZjHbIX ycjiobhrx, HO IFpOJ~OnNCaCTCA npcnopabflhnonatnhckoro ft3blka. B NTOI'0 MONCHO CKa3aTb, VTO B mrax shavenne npenoaasaxna natnhckom ftsbixa He N3MeHftnOCb, a B HeKOTOpbte nepnopbl,ga~ce sospactano. BTOpaft 4aCTb CTBTbN 3H ŰKOMNT 9NTBTCnft C NMCHBMH TCX npcnoj[ab8tcn0ü natnhckoro ft361ka, KOTOpbIC 6bU1N npnbcpxcchi;amn B J{Cn0 npcnojjabűhnft natnhckoro A3bIKa. (T1an Mapx, SIHOnI TIOACuI, LLiaHAop CereAx, Kanblylax TepemN, )ICNrMOxq Jiexgen N Apyrlle.) liocne storo vntaem o pefttenbnoctn npenopasateneh B o6nactn coctaaaexxst yve6hnxob. Bblno H3J~aH0 MHOro C60pHNKOB N3 npon3bciichnl1 KnaCCNKOB noji Ha3BŰHNCM ".TIaTHHCKNC KnaCCN4CCKHC nncűtbnn." KpOMC 3TOro N3J.{aBanN y<ic6hbic noco6na natnhckoro ft3blká N cnosapn. Haxoneq CTŰTbft 3aHNMaCTCA MCTOj{aMN npenoj~abűhnft natnhckoro ft3blka. LITO N3y`IanOCb Ha npotancchnn ó nct, KűK npobcpajincb 3H3HNA j+4chnkob, a TBKNCC CpaBNNBaK)TCA COBpCMCHHbIC MCTOJ.{bl O6y9CHNft C MCTOJjaMN N3yYaCMOro ncqno,qa. 45