KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

Átírás

1 Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: , mobil: GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt Győr, Orgona u. 10. Kajárpéci hulladéklerakó környezetének középtávú ( évi) biomonitoring komplex élővilág vizsgálata, a telepen korábban folytatott tevékenység és rekultiváció élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése ÉVI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Győr, december Munkaszám: BIO

2 A megbízó azonosító adatai: A megbízó neve: GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. jogutódja Székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10. Képviseli: Sági Géza elnök - vezérigazgató Cégjegyzékszám: Cg Adószám: Telefon: 96/ A vizsgálatvégző azonosító adatai: A megbízott neve: Pannon Connection Bt. Székhely: 9023 Győr, Álmos u. 2. Képviseli: Rovács Gábor - ügyvezető Cégjegyzékszám: Cg Adószám: Telefon: 96/ Készítették: Futó János Kenyeres Zoltán Kovács Éva Kovács Péter Kutasi Csaba Rovács Gábor Szűcs Péter Vidéki Róbert 2/7

3 A GYŐR-SZOL Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megbízta a Pannon - Connection Bt.-t, hogy végezzel a Kajárpéci hulladéklerakó környezetének középtávú ( évi) biomonitoring komplex élővilág vizsgálata, a telepen korábban folytatott tevékenység és rekultiváció élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése tárgyú vizsgálatot. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékudvar megépülése, és működése közben, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A középtávú vizsgálatot, vagyis a biomonitoringot négy szakaszra osztottuk fel. A középtávú vizsgálat sorozat első évét (2010. év) alapszakasznak tekintjük, amikor is az alapállapotokat rögzítettük (kiindulási állapot), a leendő hulladékudvar és hulladéklerakó területén, illetve ezek környezetében (hatásterületen). A évben megépült a hulladékudvar, majd 2011-ben megtörtént a hulladéklerakó rekultiválása. Ezeket az éveket átmeneti szakasznak tekinthetjük, amikor a felmérési eredmények már tükrözik a hatásterületen történt beavatkozások közvetlen hatásait. A és év között a vizsgálatok fő irányvonala a rekultivált felszín rekolonizációjának, illetve szukcessziójának nyomon követés (rekolonizációs szakasz). A évi záróévben a vizsgálatok a rekultivált felszín felmérése mellett kiegészülnek a teljes hatásterület felmérésével. Ezzel zárul a teljes biomonitoring (zárószakasz) és így válik lehetségessé az adatok kiértékelése és a céljaink elérése. Szakaszok Időszak I. szakasz 2010 Munkálatok (beavatkozások) és a biomonitoring feladata Alapállapot rögzítése (kiindulási állapot). Kajárpéci hulladékudvar kialakítás. II. szakasz 2011 A bezárt hulladéklerakó rekultiválása. III. szakasz (2015) IV. szakasz 2015 A rekultivált terület benépesülésének (rekolonizációjának, illetve szukcessziójának), az új hulladékgazdálkodási rendszeren belül megvalósult objektum természeti környezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata. A rekultivált felszín szukcessziójának vizsgálata kiegészül a hatásterület állapotának felmérésével. A végsőállapotok felmérése. Vizsgálatok területi felosztása Hatásterület (beleértve a rekultiválandó területet is) Hatásterület (beleértve a rekultiválandó területet is) Rekultivált felszín Hatásterület (beleértve a rekultivált felszínt is) Megnevezés ALAPSZAKASZ (ÁTMENETI SZAKASZ) ÁTMENETI SZAKASZ REKOLONIZÁCIÓS SZAKASZ ZÁRÓSZAKASZ Az alapszakasz és az átmeneti szakasz vizsgálata során kiemelt feladat volt a hatásterület természeti értékeinek feltárása, melynek eredményeit a Természeti értékek leltára című tanulmánykötetbe, illetve a monitorozó rendszert bemutató és részeredményeit közlő leporellókba, kiadványokba és tanösvénybe is belekerültek. A évtől egyes indikátor csoportok eredményei vagy teljes egészében vagy csak részben tudományos konferenciákon is bemutatásra kerültek. 3/7

4 Jelenleg is előkészületben van több publikáció, mely ugyancsak közölné a biomonitoring több adatát, eredményét is. Ezen felül a záróévben a monitoring ütemezésében projektzáró kiadvány, leporelló és tanulmánykötet ad lehetőséget az eredményeink közlésére mind tudományos, mind ismeretterjesztő jelleggel. A rekolonizációs szakasz vizsgálatai során arra keressük a választ, hogy az évek alatt mennyire válhat természetessé a rekultivált hulladéklerakó, milyen diverzitást és egyenletességet figyelhetünk meg és, hogy egyáltalán a fajközösségek milyen stabilitást képesek elérni a vizsgálati időszakban. A záró szakasz (2015. év) eredményei arra adhatnak választ, hogy a környezet (hatásterület) hogyan hat a rekolonizációra és szukcesszió folyamatára, illetve milyen mértékben tud majd beilleszkedni a rekultivált hulladéklerakó a természeti környezetébe. Az alapállapot során a terület természeti értékeinek felmérésékor igyekeztünk minél át fogóbb képet adni az élőhelyek növény- és állatvilágáról. Természetesen már ekkor is kiemelt figyelmet kaptak az indikátor szervezetek, melyek az átmeneti és a rekolonizációs szakaszok során a leginkább informatívak tudnak lenni. Ezen indikátor szervezetek a hajtásos növények, mohák, zuzmók, talajfelszíni ízeltlábú közösségek (pókok, hangyák futó- és egyéb bogarak), egyenesszárnyúak, szitakötők, kétéltűek, hüllők és madarak csoportjai. A mostani dokumentum a rekolonizációs szakasz évi vizsgálatainak eredményeit tartalmazza. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékudvar megépülése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A középtávú vizsgálatok célja, hogy minél szélesebb körben feltárja a vizsgált terület természeti értékeit, leltárt készítsen ezekről. Célja továbbá a rekultiváció hatékonyságának és a tájba illesztésének biológiai szempontú elemzése. Győr Nagytérségi Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer működtetésének középtávú célja, hogy az érintett lakosság számára, illetve minden érdeklődő személynek és szervezeteknek a biomonitoring rendszer eredményeit közérthető módon, ismeretterjesztő jelleggel is közölje. Így az eredmények a környezeti nevelésben, az iskolás kórú gyermekek és érdeklődő felnőttek körében is hasznosulhat. A évi vizsgálatok célja továbbra is a rekultivált felszín szukcessziós folyamatainak vizsgálata az indikátor szervezeteken keresztül. A vizsgált terület környezetében található élővilág megismeréséhez az általánosan elfogadott, monitorozásra alkalmas csoportokat, illetve az alapadatokat szolgáltató szervezetek vizsgálatát végez(z)tük el. A következő indikátor szervezeteket vizsgál(j)tuk: Hajtásos növények, Mohák (Bryophyta), Zuzmók (Lichenophyta), Pókok (Araneae), Futóbogarak (Carabidae), 4/7

5 Hangyák (Formicidae), Egyenesszárnyúak (Orthoptera), Szitakötők (Odonata), Kétéltűek (Amphibia), Hüllők (Reptilia), Madarak (Aves). A vizsgált terület Győr-Moson-Sopron megye K-i részén, közigazgatásilag a Kajárpéc település külterületére esik. A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás szerint a Bakony - vidéken belül a Pannonhalmi-dombság kistáj területén fekszik. A biomonitoringra kijelölt terület a hulladéklerakó középpontjától kb. 500 méteres sugarú kört jelenti. Ezt nevezzük hatásterületnek. Itt végeztük az alapállapot felméréseket (2010 és 2011), majd évtől a szűkített vizsgálatokat a rekultivált felszínen folytattuk és a záróévben (2015-ben) ismételten a teljes hatásterületen végezzük majd a vizsgálatokat. A vizsgált területen belül a hulladéklerakó és a hulladékudvar is részét képezi a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetnek, illetve a Pannonhalmi-dombság Natura 2000 hálózatnak is. A hatásterülettől északkeletre már a dombság vonulatai futnak, ami a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezi. A vizsgált terület a védettség ellenére nagyon gyenge természeti potenciállal bír. A hulladéklerakót ipari területek, illetve spontán felverődött fiatal, homogén akácos övezi. Távolabbi övezetben pedig túlnyomó részt mezőgazdasági földeket találunk, illetve a hegyoldalban szőlőket. Itt található egy kisebb kitejedésű terület, ami a Természeti területek hálózatának részét képezi. A biomonitoringot a védettség indokolta, de az alap-állapotok felmérésekor nagyon gyenge eredményeket kaptunk. Ezt követően lett a vizsgálat célja, hogy az itt kapott eredményeket ellenében állítsa a jobb állapotú vizsgált területek eredményeivel. Ez főként 2012-től kap értelmet, mikor a rekolonizáció vizsgálata során kapott eredményeket majd össze tudjuk vetni más hulladéktestek szukcessziós eredményeivel. Az illetékes természetvédelmi hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, míg a természetvédelmi kezelő a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. A biomonitoring vizsgálatokat 2010-ben indítottuk el, ennek eredményeit tekinthetjük az alapállapotnak, annak ellenére, hogy közben kialakításra került a hulladékudvar. A rekultivációs munkálatok 2011 tavaszán kezdődtek meg, addig jellemzően gyomtársulást találtunk a hulladéklerakón őszére be is fejeződtek a munkálatok től a rekultivált felszín biológiai (szukcessziós) vizsgálatai kezdődhettek meg. A rekultivációt követően az utógondozás keretén belül évi rendszerességű kaszálás van előírva, mely a évben is megtörtént. Ezen felül más tervezett beavatkozás nem történik a vizsgált területen (rekultivált felszínen). A szukcessziós folyamatok sajátsága, hogy az kezdeti stádiumokban elsősorban a hajtásos növényzet, mohák, zuzmók, illetve az alacsonyabb rendszertani kategóriába tartozó állatcsoportok kezdik meg a benépesülést és informálnak annak állapotáról. 5/7

6 A hajtásos növények évi vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy kifejezetten jót tett a kaszálás a gyepesedés előre mozdulásának. A kaszálás nyomán 2013-ban a gyepesítésben tapasztalható szembetűnő különbségek elmosódtak. A korábban gyomos területen a gyomok ugyan nem tűntek el, de jelentős mértékben visszaszorultak. Az egyszikű fűfélék dominanciája volt megfigyelhető. A korábbi vetett fűfélékkel visszaesést mutató gyepesedés megfordult. Ennek a folyamatnak kedvezett az év második felében tapasztalható, az átlagosnál gyakoribb intenzitású, valamint nagyobb mennyiségű csapadék. A homokkal fedett hulladéktest a vegetációs periódus folyamán kellő mennyiségű vizet kapott, ami kifejezetten kedvezett korábban foltokban záródott gyep megerősödésének és a záródás beindulásának. A magbank azonban továbbra is nagy mennyiségben tartalmaz tarlóhere (Trifolium arvense), közönséges pásztortáska (Capsella bursapastoris) és a betyárkóró (Conyza canadensis) magot, amik jelen is voltak a területen. A kaszálás hatása kevésbé érződik a rézsűn és a hulladéktest északi és déli végében lévő magvetéssel nem érintett területeken az egyéves, nagytermetű ruderális gyomoknak 2014-ben is erőteljes borítása figyelhető meg. Összességében elmondható, hogy a gyepesítés a helyi adottságoknak és a hulladéktest fedésére használt talaj magbankjának megfelelő faji összetételű, gyom- és egyéb fajokkal terhelt gyep képét mutatja. A csapadékos évnek köszönhetően azonban megindult a korábbi felnyílt foltok évelő füvekkel való betelepülése és a borítási érték növekedése. Jelenleg a kitűzött célnak megfelelő irányban halad a rekultivált felszín gyepesedése, amire a csapadék kedvező módon hatot. A vizsgálatok során zuzmó faj továbbra sem került elő, ugyanakkor 5 moha faj (Barbula unguiculata, Brachythecium albicans, Bryum argenteum, Bryum caespiticium, Ceratodon purpureus) azonosítására is sor került. Ezek a fajok többségükben nyílt gyepeket, antropogén élőhelyeket részesítenek előnyben, indikátor szerepük nincsen, gyakori és közönséges előfordulásúak. Nevezetesen ebben a stádiumban a talajfelszíni ízeltlábúk és az egyenesszárnyúak indikátor csoportok a leginformatívabbak. Kajárpéc esetében is ezen csoportok mennyiségi és minőségi változásai árulkodnak elsősorban a rekultivált felszín szukcessziójáról. A év legfontosabb megállapítása, hogy a szóban forgó terület kilépet az iniciális stádiumból. Mind a pókok, bogarak, hangyák és mind az egyenesszárnyúak esetében elmondható, hogy a pionír fajok részesedése a teljes mintából visszaesett az idei évre, ami az előbbre haladott gyepesedési szintet jelez. Ezen belül már eltérő képek rajzolódnak ki. A pókoknál a tavalyi színesebb fajszerkezett helyett idén egyöntetűbb a száraz gyepekre jellemző fajok (Drassyllus preaficus, Drassyllus pusillus, Zelotes longipes, Xerolycosa miniata Thanatus arenarius Alopecosa pulverulenta) domináltak. Sajnos természetességi szempontból a évi állapothoz képest szegényebb, inkább a bolygatást jelző, gyakori fajok dominanciája érvényesül. A bogaraknál hasonlót tapasztaltunk. Mennyiségi szempontból a vártaknak megfelelő értékeket kaptunk, de minőségében itt is inkább a gyakoribb, élőhelypreferenciát kevésbé mutató fajok domináltak (Amara bifrons, Drasterius bimaculatus, Harpalus rubripes). A hangyák esetén is egyelőre a széles ökológiai tűrőképességű fajok vannak többségben (Lasius niger, Tetramorium caespitum, Tapinoma madeirense), de ezek kolonizációja megindult és várható, hogy a következő évben a fajszám tekintetében is eléri a féltermészetes gyepekre jellemző értékeket. A talajfelszíni ízeltlábúak fajszerkezeti átalakulása leginkább a gyep folyamatos záródásával hozható összefüggésbe. Az előző évek növényzetmentes vagy ritkás növényzetű mozaikok magasabb aránya a pionír fajok (Pardosa agrestis, Xysticus kochi, Oedothorax apicatus, Microlestes minutulus, Lasius niger), illetve a nyers felszíneket kedvelő fajok 6/7

7 erősebb jelenlétét mutatták. Mára ezen fajok egyértelműen visszaszorultak és helyettük inkább a gyepes (zártabb növényzetű) struktúrákat kedvelő fajok jelentek meg. A strukturáltabb növényzetet az egyenesszárnyúak is leképezik. A heterogénebb élőhelyszerkezet következtében az ún. geobiont (nyers felszínt kedvelő fajok) aránya csökkent és helyette a geo-chortobiont, illetve chortobiont életformát (rövidfüvű gyeplakó fajok) kedvelő fajok részesedése növekedett (Metrioptera bicolor, Leptophyes albovittata). Ez ugyancsak a növényzet záródásával, strukturáltságával magyarázhat. A talajfelszíni ízeltlábúakkal ellentétben az egyenesszárnyúak természetessége növekedett az elmúlt évekhez képest. Ebben közrejátszik az is, hogy az átlagnál csapadékosabb nyár miatt megjelentek az üde gyepekre is jellemző fajok (Metrioptera roeselii, Conocephalus discolor). Természetvédelmi szempontból kiemelendő a Stenobothrus crassipes előkerülése, mely ponto-mediterrán, melegkedvelő egyenesszárnyú elsősorban jó állapotú sztyeppréteket kedvel. Ebben az évben először sikerült a szitakötők képviselőit is kimutatni a rekultivált felszínről (Platycnemis pennipes, Sympecma fusca). Az új élettér nem teljesen ideális a szaporodásukat tekintve vízhez kötődő szitakötők számára, de megjelenésük mindenképp a felszín diverzitásának növekedését vetítik elő. Mindkét faj gyakori a vizektől messzebb kóboroló taxonok. A hulladéktest jelenlegi felszíne a kétéltűek számára sem a legideálisabb környezeti feltételeket biztosítja. Ugyanakkor a vizektől eltávolodó, gyakori hazai fajok közül idén az erdei békát (Rana dalmatina) sikerült kimutatni. A évben kimutatott barna ásóbékával (Pelobates fuscus) együtt már két fajt ismerünk a területről. Sajnos az utóbbi béka idén nem került elő. A hüllők vizsgálati eredményei közül természetvédelmi szempontból a zöld gyík (Lacerta viridis) jelenléte emelhető ki, mely térségi szinten is ritka védett hazai fajunk. Az elmúlt két évben igazoltuk előfordulását a évben ez nem sikerült. A fürge gyík (Lacerta agilis) viszont idén is előkerült. A madarak fészkelésére egyelőre még nem alkalmas a terület. Elsősorban a terrikol (földön fészkelő) fajok megjelenésére számítunk, és reményeink szerint a évi záró vizsgálat során már fészkelésről is beszámolhatunk, mely egy újabb nagy lépést jelentene a szukcessziós stádiumokban. A vizsgált terület által érintett Pannonhalmi-dombság Natura 2000 jelölő fajainak (Eriogaster catax, Cerambyx cerdo, Lucanus cervus, Iris humilis ssp. arenaria, Pulsatilla grandis) megjelenése továbbra sem valószínűsíthető, jelölőélőhely pedig nem található sem a hatásterületen sem a rekultivált felszínen. Kovács Péter s. k. Rovács Gábor s. k. Vidéki Róbert s. k. Győr, december 7/7