HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös

Átírás

1 HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés Felső-Sebes-Körös Készítette: Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012

2 Bevezető A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület a Zöld Kör megbízásából 3 egymással összefüggő, a határ román és magyar oldalán található védett területpáron (összesen 6 terület) végzett kutatásokat, melyek elsősorban a Natura 2000 jelölő fajokra és élőhelyekre irányultak. A 120 terepi napon végzett vizsgálat a területek jobb megismerése mellett hatékonyabb védelmük megalapozására, kezelési javaslatok összeállítására is irányult. Az alábbiakban foglaljuk össze kutatásunk eredményeit. Gyarmathy István ökológus /ecolog/ ecologist, kutatásvezető / director de program/ program leader / 2

3 Magyar összefoglaló Malako-faunisztikai eredmények Az Unio crassus a site (a folyó) szinte teljes hosszában megtalálható, ahol homokosiszapos a meder. A legsűrűbb előfordulásokon m2-ként több példány is él, az ilyen foltok azonban kicsik, és csak véletlenszerűen lehet rájuk bukkanni. Rovarfaunisztikai eredmények Odonata eredmények A jelölő Ophiogomphus cecilia megfigyelése annak (meglehetősen rövid) repülési idejébe nem sikerült, és ugyancsak nem sikerült exuviumat találnunk a lárvák feltételezett kibújási helyein. A folyó mente mindamellett megfelelő élőhely a számára. Herpeto-faunisztikai eredmények (a romániai szakaszra vonatkozóan is) A terepi vizsgálatok során 12 fajt azonosítottunk a védett területen, ebből 8 kételtűés 4 hüllőfaj. Ezek közül a fajok többsége a romániai szektorban található meg, míg Magyarországon csak 3 faj van: Rana ridibunda, Lacerta agilis és Natrix natrix. Ez a fajszegénység annak köszönhető hogy a magyarországi szektor, amely a Köröst határoló töltések közötti térségre korlátozódik, erős antropogén hatás alatt áll. Az azonosított fajok mellett, a romániai szektorra a terület adatlapjában a Bombina variegata faj is meg volt említve. Ez a faj azonban nem volt azonosítva a régióban és a jelenléte úgy a magasság mind az fellelhető élőhelyek szempontjából sem lehetséges. Így a Bombina variegata egy a magasabban fekvő területekhez, dombés hegyvidékekhez kapcsolódó faj és ez a domborzat hiányzik a védett területről. A magyarországi szektoron továbbá jelezve volt a tarajos gőte, Triturus cristatus. Ugyanúgy mint a Bombina variegata ez a gőtefaj is egy hegyvidéki elem, amely domb- és hegyvidékeken van elterjedve. A síkságon jelen van viszont egy másik faj a tarajos gőte csoportjából, Triturus dobrogicus, amely Magyarország és Nyugat- Románia síkságain jól képviselteti magát. Valószínűleg a múltban dunai tarajos gőtét azonosítottak a területhez közeli helységekben de mivel abban az időben úgy vélték hogy ez csak egy alfaja a tarajos gőtének, a jelzéseket a Triturus cristatus fajnak tulajdonították. Így magyarázható a Triturus cristatus faj jelentése egy olyan zónában amely a Triturus dobrogicus elterjedési területén található. Jelenleg az antropogén hatás miatt csekély a valószínűsége annak a Triturus dobrogicus faj jelen legyen még a területen. Lehetséges viszont hogy a faj megtalálható bizonyos, a területen közvetlen közelében lévő nyárfaültetvények melletti árkokban. Ugyanolyan zónákban Bombina bombina és Emys orbicularis példányok is jelen vannak, fajok melyek szintén voltak jelezve a területről de ahol az antropogén hatás miatt jelenleg hiányoznak. 3

4 HÜLLŐK 1. táblázat. A két Natura 2000-es területen jelenlevő kétéltű- és hüllő fajok Emys orbicularis Lacerta agilis Council Directive 92/43/EEC OGN nr. 27 din 20/06/2007 (RO N2K torveny) Berni Egyezmény HUHN20004 ROSCI0104 II, IV 3, 4A II - IGEN IV 4A II IGEN IGEN Natrix natrix - - III IGEN IGEN Natrix tessellata KÉTÉLTŰEK Triturus vulgaris Bombina bombina IV 4A II - IGEN - 4B III - IGEN II, IV 3, 4A III - IGEN Bufo bufo - 4B III - IGEN Bufo viridis IV 4A II - IGEN Hyla arborea IV 4A II - IGEN Pelobates fuscus Rana dalmatina Rana ridibunda IV 3, 4A II - IGEN IV 4A II - IGEN V 5A III IGEN IGEN A Triturus vulgaris faj Körösszeg és Vizesgyán helységek szomszédságában lévő csatornákban és vizes élőhelyeken található meg. Bár a fajjal nem találkoztunk a természetvédelmi területen belül, ellenben mivel az jelen van a területet övező térségben, jobb időjárási körülmények között nem kizárható minimum a véletlenszerű jelenléte. Sajnos a terület legnagyobb részéről hiányoznak a potenciális szaporodási helyek. A Bombina bombina faj nagyrészt jól van képviselve úgy a területen belül mint annak szomszédságában. Mégis, a faj elterjedése nem egységes, mivel több helyen is az elterjedése kizárólag a töltésen belüli területekre korlátozódik. Legalábbis Románia területén a töltések közti területek túllegeltetés által érintettek. Mégis a faj jól van képviselve a környező területeken, megtalálható az utakat szegélyező mesterséges csatornákban is. A terület Romániai részén a faj jól van képviselve a Nagyvárad és Toboliu környéki tócsákban. A Pelobates fuscus fajt észleltük a Cheresig és Toboliu környéki nedves élőhelyek 4

5 közelében. A területen kívül eső műúton több elgázolt példányt is találtunk. Még ha a fajjal nem is találkoztunk pontosan a területen belül, annak a jelenléte nagyon is valószínű. A Bufo bufo faj elég ritka a területen belül. Kisebb egyedszámú populációt a Toboliu közeli tócsákban találtunk. Valószínűsíthető a faj jelenléte a területen belül is. A Bufo viridis faj sokkal jobban van képviselve. A faj észlelhető nagyjából az egész Romániai szektor hosszában, úgy a jobb, mint a bal parton. Természetesen a faj jelen van és észlelhető a területen kívül is. Elvétve találtunk forgalom által elütött példányokat is, beleértve a Körös töltését is. A Hyla arborea faj sokkal ritkább, észlelhető a Toboliu környéki tócsákban, de kívül a területen. A Rana ridibunda a legelterjedtebb faj az egész területen, annak egész hosszában úgy a Romániai, mint a Magyarországi szakaszon. A faj megtalálható úgy a Körös folyásának lassúbb szakaszain, mint a környező vizes területeken. Gyakran fellelhető a szárazföldön is, a nedves füves részeken. Nagyszámban találhatóak példányok a holtágakban és az elárasztott kavicsgödrökben. A Rana dalmatina faj elég ritkának számit. Megtalálható a Toboliu környéki tócsákban ahonnan időközönként bejut a területen belülre is. Az Emys orbicularis faj nagyon ritkának számit. Jelenléte csak a Romániai szektoron volt kimutatható, a tisztító telepi maradék tavak illetve a Santoni balaszt kitermelő közelében. Ezekben a mesterséges álló vizekben stabil, nagyobb méretű populációk kapnak helyet. A további Romániai szakaszon inkább szórványos példányokkal találkozhatunk. A Lacerta agilis faj elég gyakori a területen, egységes elterjedést mutatva a terület teljes egészén illetve a szomszédos területeken, különféle élőhelyeket népesítve. A Natrix natrix faj szintén általános a területen, úgy Romániában mint Magyarországon. A faj megtalálható úgy a Körös folyásában mint a Romániai térség keleti nedves területein. A Natrix tessalata faj sokkal ritkább és kizárólag a Romániai területen, a Nagyvárad környékén található meg, a Körösön leereszkedve palota és Santion településekig. A terület herpetofaunája tipikusan síksági fajokból épül fel, ami nagy antropikus nyomás alatt áll, úgy a nagyszámú környező települések, mint a folyó partjait nagyban átalakító és megváltoztató hidrotechnikai közbelépések miatt. Bár a területen jelen vannak fontos és védett fajok, ezek nem alkotnak nagy populációkat, illetve szórványos az elterjedésük, amit fokoz az antropikus behatás. Sajnos, mint negatívumot kell elkönyvelni, hogy a védett terület határai a legtöbb esetben kizárólag a töltések közti területre korlátozódnak. A töltések közti részek nem természetesek, sokszor voltak változtatva az idő során, illetve a legtöbb esetben innen hiányoznak a kétéltűek számára optimális szaporodási helyek. Megemlítendő az is, hogy a Romániai szektor legelőként van használva a mai napig ami hátrányosan érinti a helyi herpetofaunát. Ami a Magyarországi szakasz illeti, sokkal kisebb területileg, illetve bár első ránézésre probléma mentesnek tűnik, mégis sokkal negatívabban érintett a múltbeli beavatkozások következtében. Így ezen a területen jelen vannak a nagyon általános fajok mint a Lacerta agilis, illetve a vizesebb élőhelyekhez kötött Rana ridibunda és Natrix natrix. Sajnos a megfelelő élőhelyek és az adatlapban jelzett fajok a töltésen kívül esnek, ami viszont a terület határain kívül van. A Romániai szektor, bár még sokkal nagyobb biodiverzitást mutat, antropogénikusan fenyegetett és valószínűleg rövid időn belül a Magyarországi szektor sorsára jut. A 5

6 Nagyvárad környéki szakasz partjain munkálatok folynak. A herpetofaunisztikailag legfontosabb, mindenképpen védelmet követelő területek a Nagyvárad környéki állóvizek illetve a Toboliu környéki nedves területek. Vegetációtérkép a jelölő élőhelyekről. A site-nak nincs jelölő élőhelye. 6

7 FÜGGELÉK Áttekintő térkép 7