A KÉTÉLTŰFAUNA HELYZETE ÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÉTÉLTŰFAUNA HELYZETE ÉS"

Átírás

1 A Puszta /16, pp A KÉTÉLTŰFAUNA HELYZETE ÉS KÉTÉLTŰ FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK ELŐFORDULÁSA A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARKBAN DR. PUKY MIKLÓS, GÖD MTA ÖBKI MAGYAR DUNAKUTATÓ ÁLLOMÁS BEVEZETÉS Az ezredforduló időszakának elsődleges természetvédelmi feladata a biodiverzitás megőrzése. A fajok kihalásának felgyorsult üteme miatt ennek megvalósítása jelenleg szinte lehetetlennek látszik, ami egyben a tevékenység fontosságát is bizonyítja, hiszen abban mindenki egyetért, hogy a biológiai sokféleség fenntartása az ember fennmaradásának is záloga. A földtörténet során öt olyan kihalási hullámot regisztráltak, amelyekben rövid idő alatt az ismert állatcsaládok legalább 17%-a eltűnt (1. táblázat). Jelenleg éljük meg a hatodikat, amelynek legfőbb kiváltó oka alapvetően különbözik az előzőektől. Míg a korábbi öt alkalommal valószínűleg elsősorban kozmikus okokkal magyarázható az állatok gyors eltűnése, addig a jelenkorban ez az emberi tevékenységnek tudható be. A nyilvánvaló, általános hatást kifejtő tényezők mellett (például élőhely tönkretétel, szennyezés) olyan speciális hatások is megjelentek, amelyek jóval szelektívebben károsítják az élővilágot (például az UV sugárzás emelkedése). A biodiverzitás változása az ökoszisztémákban lejátszódó folyamatokat is megváltoztatja, aminek hosszú távú következményei nehezen jósolhatók (CHAPIN és mtsai, 2000).

2 1. táblázat: A biodiverzitás gyors csökkenésének legfontosabb földtörténeti periódusai Földtörténeti kor Időpont Kihalás mértéke (Kipusztult állatcsaládok aránya) Jellegzetességei Ordovícium 440 millió éve 25% tengeri élőlények eltűnése Devon 370 millió éve 19% tengeri élőlények (például halak eltűnése) Perm 250 millió éve 54% rovarok, trilobiták eltűnése Triász 210 millió éve 23% gerinctelenek, emlősszerű hüllők eltűnése Kréta 65 millió éve 17% a dinoszauruszok kihalása Negyedkor Jelenleg? bogarak, halak, kétéltűek, madarak, nagy emlősök eltűnése A kétéltűek az egyik legveszélyeztetettebb csoport, amelyet biológiai szempontból összetett élőhelyigénye, korlátozott terjedési sebessége és permeábilis bőre tesz különösen veszélyeztetetté (YOUNG, 1981). Egyes fajoknál speciális veszélyeztető tényező a közvetlen emberi felhasználás (például táplálékként vagy kísérleti állatként) is. Emellett jelentős az információhiány szerepe is, ami szintén csökkenti az egyes fajok, populációk túlélési esélyét, hiszen nem áll rendelkezésre megfelelő akcióterv a különösen veszélyeztetett állományok megőrzésére (PUKY, 2000b). Hátrányt jelent az is, hogy a beavatkozásokra szánt összegek nem állnak arányban a csoport fokozott veszélyeztetettségével. Mindezek fontosságát jelzi az is, hogy a kétéltűek gyors eltűnése miatt az IUCN SSC által létrehozott Kétéltűkutató és -védő Munkacsoport 2001-ig érvényes mandátumát nagyon korán, már 1999-ben meghosszabbították (HEYER, 1999). A biológiai sokféleség megőrzésében és bemutatásában kulcsszerep hárul a védett területekre, elsősorban a nemzeti parkokra, amihez azonban szükség van az ott élő fajok minél alaposabb ismeretére, hogy - minél kiterjedtebb ismereteink legyenek a védett fajokról, - pontos képet kapjunk az egyes állományok egyedszámának változásáról, - szükség esetén a korábban nem védett fajokat jogi és gyakorlati védelemben részesíthessük, - a kezelési utasítások, természetvédelmi beavatkozások a lehető leghatékonyabban szolgálják a megőrizni kívánt rendszerek fennmaradását, - a látogatók minél pontosabb információkat kapjanak. A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának kutatása 1997 őszén kezdődött. Az as felmérések eredményei alapján (PUKY, 1999a) megállapítható, hogy a nemzeti park jelentős kétéltűfaunisztikai értékek őrzője (pl. dunai gőte Triturus dobrogicus), amit több tényező veszélyeztet (pl. esetleges vízszennyezések, a nyári élőhelyek szerkezetének megbontása, információhiány). Elkészült a nemzeti park kétéltűfaunájának általános leírása, és egy a további felmérésben felhasználható, a helyi adatokon alapuló határozó is (PUKY, 1998). A korábbi eredmények alapján az 1999-es vizsgálatok célja - az egyes részterületek további felmérése, - a Triturus dobrogicus helyzetének általános tisztázása, - a kétéltűeket figyelembe vevő kezelési javaslatok kidolgozása,

3 - az általános, és ezen belül a kétéltűekkel és hüllőkkel kapcsolatos környezeti nevelés elősegítése volt. 2. MINTAVÉTELI IDŐPONTOK, HELYEK, MÓDSZEREK A felmérésre március 24-e és október 10-e között került sor. Összesen 17 terepnapot töltöttünk a nemzeti park északi és középső területeinek vizsgálatával. Hat nemzetközileg elfogadott mintavételi módszert használtunk (FELLERS & FREEL, 1995; GRIFFITHS & RAPER, 1994; HEYER és mtsai, 1994; OLSON és mtsai, 1997). Valamennyi élőhelyen alkalmaztuk a nedves területek vizuális vizsgálatát. Tavasszal elsősorban a peterakóhelyeket, nyáron és ősszel az azoktól távolabb eső élőhelyrészleteket is bejártuk. Ahol erre módunk nyílt, ott kiegészítő módszerként mindig figyelembe vettük a hang alapján történt meghatározásokat is. Amellett, hogy egyes fajok jelenlétét ezzel a módszerrel a legegyszerűbb bizonyítani, a rendszertani és határozási szempontból problematikus kecskebéka fajcsoport (Rana esculenta complex) elemeinek elkülönítését is jobban lehetővé teszi a hang alapján történő határozás. A felvételezés során tovább folytattuk a Magyarországon (és Közép- Európában) először ebben a nemzeti parkban, Biharugrán alkalmazott észak-amerikai road call count módszer használatát is (ANTHONY, 1998). Ennek lényege, hogy egyes fajok jelenlétét és a populációk méretét meghatározott útszakaszokon hallható békakórusok hangintenzitásával jellemzik. Mivel a meghatározás költség- és időigénye alacsony, önkéntesek bevonásával is elvégezhető valamint a fajok jelentős részének felmérésére alkalmas, a hazai biomonitoring vizsgálatokban is fontos módszerré válhat. A hazai kétéltűfauna kutatásában azért is lényeges ez a módszer, mert mindkét Nemzetközi Vörös Könyvben szereplő békafajunk kimutatására, egyedszámának becslésére kiválóan alkalmas (ANTHONY & PUKY, 2001). Elsősorban Észak-Európában és Amerikában bevett módszer az éjszakai útfelmérés, amikor a kemény burkolaton található élő és elütött kétéltűeket veszik számba. Kiterjedten csak fejlett úthálózattal rendelkező területeken alkalmazható, de egyes fajok, pl. barna ásóbéka (Pelobates fuscus) kimutatásában különösen eredményes. A vízben tartózkodó farkos kétéltűek jelenlétét éjszaka lámpázással, nappal hálózással vizsgáltuk. Az egyes esetekben felvett hosszméréseket tolómérővel, a tömeg meghatározását KERN digitális mérleg segítségével kiviteleztük. A eredményeket adatlapon rögzítettük, az élőhelyekről és az egyes fajokról, részben belső oktatási anyag céljából, fényképfelvételeket készítettünk. Az 1. ábra néhány jellemző élőhelytípust mutat.

4

5 1. ÁBRA FOTÓDOKUMENTÁCIÓ I. Biharugrai élőhelyek Hyla arborea szaporodóhely Triturus dobrogicus élőhely

6 Tavaszi árvíz alatt lévő égeres Sző-réti élőhelyrészlet

7 II. Körösmenti élőhelyek Ártéri tó a Fekete-Körös mentén A Gyigérzug

8 A megáradt Körös Gyomaendrődnél A vízszennyezés súlyos környezetvédelmi probléma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén

9 III. Egyéb élőhelyek A Hortobágy-Berettyó Túrkeve közelében A kiszélesedő Hortobágy-Berettyó Ecsegfalvánál

10 Mágorpusztai élőhelyrészlet A csoportosan érkező kócsagok kifalják kétéltűeket (Terehalom)

11 3. EREDMÉNYEK Faunisztikai felmérés Folytatódott a nemzeti park területének faunisztikai vizsgálata. A részletes eredményeket a 2. táblázat tartalmazza. Az eredmények összhangban vannak a korábbi adatok alapján kialakított összképpel (PUKY, 1999a). A részletes adatok alapján a leggyakrabban és a legnagyobb egyedszámban a Rana esculenta complex egyedeit mutattuk ki, (hang és morfológiai jegyek alapján a tavibéka (Rana ridibunda), a kecskebéka (Rana esculenta) és a kis tavibéka (Rana lessonae) is előfordult). Gyakori volt a vöröshasú unka (Bombina bombina), aminek zöldhátú (viridis) változatát több helyen él a Körös - Maros Nemzeti Park területén, és a zöld levelibéka (Hyla arborea) is. A rendkívül csapadékos időjárás kedvezett a pionír zöld varangy (Bufo viridis) elterjedésének, több helyen észleltük tömeges megjelenését (2. ábra). A legritkább fajnak a mocsári béka (Rana arvalis) bizonyult. A dunai gőte (Triturus dobrogicus) több élőhelyről előkerült 1999-ben. Valamennyi nagyobb védett területegységben előfordul, de jelenléte nem tömeges, a populációk egyedszáma kicsi, ami megegyezik MARIÁN (1963) közép-tiszai eredményeivel. Ennek egyik oka, hogy a vízi élőhelyeken sok potenciális ragadozó (halak, ragadozó vízibogarak, szitakötőlárvák) él. A hüllők között új faunaelem a vörösfülű ékszerteknős (Chrysemys scripta elegans). A Dévaványánál talált példányt feltehetőleg a mérete miatt engedték szabadon. A jelenség nem egyedülálló (lásd pl. SALLAI & PUKY, 1998), ezért az őshonos élővilág védelme érdekében fontos lenne az idegen fajok további betelepítésének megakadályozása. (Az értékelésnél saját eredményeink mellett figyelembe vettük a Nemzeti Park munkatársainak megfigyeléseit is.) T. dobrogicus Triturus vulgaris Hyla arborea Pelabates fuscus Bombina bombina R. arvalis B. virdis Bufo bufo R. esculenta c. R. dalmatina ábra: Kétéltűek relatív gyakorisága a KMNP területén ban és 1999-ben

12 2. táblázat Kétéltű és hüllőfajok lelőhelyadatai Triturus vulgaris Biharugra, elhagyott vadászlak, III. 25., Biharugra, csatorna a halastavaktól nyugatra, VIII. 14., Cserebökény, III. 25., Dévaványa, csatorna a repatriáló állomás mögött, csatorna Ecsegfalvától nyugatra a Méntelepi legelő felé, VIII. 17., Fekete-Körös, Mályvádi víztározó berobbantási helye, időszakos víz, VIII. 19., Kiri-tó - Felsőréhelyi csatorna, VIII. 17., Ködmönösi báger, VIII. 18., Szabadkígyós, V. 23., Szabadkígyós, VIII. 19., Triturus dobrogicus Biharugra, csatorna a halastavaktól nyugatra, VIII. 14., Cserebökény, III. 10. (leg. Tóth Tamás), csatorna Ecsegfalvától nyugatra a Méntelepi legelő felé, IV. (leg. Széll Antal), Szabadkígyós, V. 23., Túrkeve, Győrffy-tanya IV. 25., Bombina bombina Besenyő báger, VIII. 18., Besenyő báger, X. 9., Biharugra, csatorna a halastavaktól nyugatra, VIII. 14., Biharugra, elhagyott vadászlak, III. 25., Biharugra, halastavak, III. 24., Biharugra, halastavak, IV. 26., Biharugra, halastavak, V. 21., Biharugra, tó a focipályánál, III. 25. (Bombina bombina viridis is), Biharugra, tó a focipályánál, IV. 26., Biharugra, Sző-rét, III. 25., Biharugra, Ugrai rét, III. 25., Cserebökény, III. 25., Cserebökény, Terehalmi élőhelyrekonstrukció, VIII. 20. (Bombina bombina viridis is), Fekete-Körös, hullámtéri-tó 1,1 km-nél, VIII. 19., Fekete- Körös, Mályvádi víztározó berobbantási helye, időszakos víz, VIII. 19., Kiri-tó - Felsőréhelyi csatorna, VIII. 17., Körös, X. 10., Ködmönösi báger, VIII. 18. (Bombina bombina viridis is), Ködmönösi báger, VIII. 18. Ködmönösi báger, X. 9. (Bombina bombina viridis is), Mezőgyán, csatorna, VIII. 13., Szabadkígyós, V. 23., Szabadkígyós, VIII. 19., Veker, K11, VIII. 20., Veker, K11, X. 10., Zsadányitó, IV. 26., Pelobates fuscus Biharugra, elhagyott vadászlak, III. 25., Biharugra, halastavak, V. 21., Cserebökény, III. 25., Szabadkígyós, V. 23., Zsadányi-tó, IV. 26., Hyla arborea Besenyő báger, VIII. 18., Biharugra, elhagyott vadászlak, III. 25., Biharugra, halastavak, III. 24., Biharugra, halastavak, IV. 26., Biharugra, halastavak, V. 21., Biharugra, tó a focipályánál, III. 25., Biharugra, tó a focipályánál, IV. 26., Biharugra, Sző-rét, III. 25., Biharugra, Ugrai rét, III. 25., Dévaványa, Pipás-tó, VIII. 18., Ködmönösi báger, VIII. 18., Szabadkígyós, V. 23., Zsadányi-tó, IV. 26., Bufo bufo

13 Biharugra, elhagyott vadászlak, III. 25., Biharugra, halastavak, III. 24., Biharugra, halastavak, IV. 26., Biharugra, Ugrai rét, V. 22., Fekete-Körös, hullámtéri-tó 1,1 km-nél, VIII. 19., Fekete-Körös, Mályvádi víztározó berobbantási helye, időszakos víz, VIII. 19., Mezőgyán, csatorna, VIII. 13., Zsadányi-tó, IV. 26., Bufo viridis Biharugra, a falu Körösszakál felé eső oldalán, VIII. 13., Biharugra, tó a focipályánál, IV. 26., Biharugra, a falu Zsadány felé eső oldalán, III. 24., Dévaványa, túzoktelep, VIII. 17., Gyula, VIII. 18., Okány, III. 24., Vésztő, VIII. 14., Zsadány, V. 21., Rana arvalis Biharugra, Ugrai rét, III. 25., Rana dalmatina Biharugra, tó a focipályánál, III. 25., Mezőgyán, csatorna, VIII. 13., Rana esculenta complex Besenyő báger, VIII. 18., Besenyő báger, X. 9., Biharugra, csatorna a halastavaktól nyugatra, VIII. 14., Biharugra, elhagyott vadászlak, III. 25., Biharugra, halastavak, IV. 21., Biharugra, halastavak, V. 21., Biharugra, a falu Körösszakál felé eső oldalán, VIII. 13., Biharugra, tó a focipályánál, III. 25., Biharugra, tó a focipályánál, IV. 26., Biharugra, Sző-rét, III. 25., Biharugra, Ugrai rét, III. 25., Biharugra, Ugrai rét, V. 22., Cserebökény, III. 25., Cserebökény, Terehalmi élőhelyrekonstrukció, VIII. 20., Cserebökény, Terehalmi élőhelyrekonstrukció, X. 10., Dévaványa, Pipás-tó, VIII. 18., Ecsegfalva, Borzi II. szivattyútelep, VIII. 17., Ecsegfalva, egyenes csatorna a Borzi II. szivattyútelep felé, VIII. 17., csatorna Ecsegfalvától nyugatra a Méntelepi legelő felé, VIII. 17., Fekete-Körös, Bánomi anyagnyerő árok, VIII. 19., Fekete-Körös, hullámtéri-tó 1,1 km-nél, VIII. 19., Fekete- Körös, Kisdeltai tározó lokalizációs töltésének anyagnyerő árka, VIII. 19., Fekete-Körös, Mályvádi víztározó berobbantási helye, időszakos víz, VIII. 19., Fekete-Körös, Mályvádi víztározó lokalizációs töltésének anyagnyerő árka, VIII. 19., Fekete-Körös, Mályvádi víztározó vízkieresztő zsilipjének vízleeresztő csatornája, VIII. 19., Hortobágy-Berettyó, IV. 24., Kiri-tó, VIII. 17., Kiri-tó - Felsőréhelyi csatorna, VIII. 17., Ködmönösi báger, VIII. 18., Ködmönösi báger, X. 9., Körös, Brenazugi-holtág, VIII. 20., Körös, Gyigérzugi-holtág, VIII. 20., Körös, Őzénzugi-holtág, VIII. 20., Körös, X. 10., Körösszakál, VIII. 12., Mágorpuszta, VIII. 14., Mezőgyán, csatorna, VIII. 13., Szabadkígyós, V. 23., Szabadkígyós, X. 9.,Veker, K11, VIII. 20., Veker, K11, X. 10., Zsadányi-tó, IV. 26., Emys orbicularis Biharugra, halastavak, V. 21., Lacerta agilis Ecsegfalva, Borzi II. szivattyútelep gátja, VIII. 17. (var. rubra), Mezőgyán, csatorna, VIII. 13.,

14 Natrix natrix Ecsegfalva, Borzi II. szivattyútelep, VIII. 17., Chrysemys scripta elegans Ecsegfalva, Hortobágy-Berettyó, X. 8. (leg. Széll Antal). Amennyiben a közölt adatokat más gyűjtötte, azt zárójelben külön feltüntettem. A saját adatok egy részét egyedül gyűjtöttem. A további mintavételekben résztvevők nevét a köszönetnyilvánításban tüntettem fel Kezelési javaslatok Két jövőbeni illetve jelenleg folyó rekonstrukciós munka tervezésében vettünk részt. A nagy kiterjedésű Kiri-tó (Ecsegfalva) a kétéltűek számára is fontos élőhely lehet. A természetvédelmi beavatkozásoknál olyan vizek kialakítását célszerű kezdeményezni, amelyek - vízmélysége változatos, és cm-es területek is előfordulnak, - egyrésze nyár közepére rendszeresen kiszárad, - mellett részben erdő van, - partja nem meredek. A terehalmi élőhelyrekonstrukció 1999-ben már folyt, a kétéltűek kolonizálták is a kialakult vizeket. Egyelőre problémát jelent a tavak kevéssé változatos szerkezete, ez a vízinövények további térhódításával részben javul a továbbiakban. Érdemes néhány kisebb, időszakosan kiszáradó vizet létesíteni a nagyobb tavak környékén, az úttól távolabb eső oldalon. Célszerűnek tűnik a part egy részére fákat ültetni, de olyan elrendezésben, hogy azok a vizet kifejlett korukban se árnyékolják be teljesen Fejlődési rendellenességek előfordulása szeptemberében kiugróan nagy arányú fejlődési rendellenesség előfordulást tapasztaltunk a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (PUKY, 2000a). Ennek hatására a Körös-Maros Nemzeti Parkban is vizsgálatokat végeztünk a jelenség esetleges előfordulásának kimutatására. A fejlődési rendellenességek vizsgálata a mérsékelt égöv egyik legaktuálisabb kétéltű kutatási programja, Észak-Amerikában a legtöbbet vizsgált jelenség. Ennek oka, hogy egyre több helyen fordulnak elő nagy gyakorisággal torzan fejlődött állatok. Természetes vagy közel természetes viszonyok között ez az arány 0-2% között van (VERSHININ, 1989; HOPPE, 1999), az évezredfordulón azonban a 10-30% közötti érték is gyakori, sőt egyes esetekben (például növényvédő szerrel történt erős vízszennyezés esetén) akár a 85%-os gyakoriság is (DUBOIS, 1979; QUELLET ET AL, 1997; VERSHININ, 1989). Annak ellenére, hogy rendkívül kiterjedt kutatás követte a jelenség első felfedezését, amikor 50%-os előfordulási arányt találtak, egyenlőre - eltekintve azoktól az esetektől amikor a szennyezőforrás nyilvánvaló volt - csak egyetlen esetben sikerült ok-okozati összefüggést diagnosztizálni (SESSIONS & RUTH, 1990; JOHNSON és mtsai, 1999). A Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Körzetében regisztrálthoz hasonló tömeges fejlődési rendellenesség - ami főleg a hátsó lábon teljes vagy részleges végtaghiányban, ujjhiányban vagy - összenövésben, kacskakezűségben jelentkezett - nem fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A jelenség azonban Túrkevén (Triturus dobrogicus), Dévaványán (Bombina bombina) és

15 Cserebökényben (Rana esculenta c., Bombina bombina) is kimutatható volt. A Körös mentén nem tapasztaltuk fejlődési rendellenesség előfordulását (3. ábra) Kétéltűeket fenyegető veszélyforrások Vizsgálataink alapján a 3. táblázatban foglaltuk össze a Körös - Maros Nemzeti Parkban a kétéltűeket fenyegető veszélyforrások helyi jelentőségét. Az összeállításból a legsürgetőbb gyakorlati feladatnak az esetleges vízszennyezések visszaszorítása, a nyári élőhelyek szerkezetének védelme, egyes esetekben a védelem kiterjesztése és az információhiány megszűntetése tűnik % Dorottya-rét (R. esculenta c.) Báli-tó Bundás Hókony Bundás Hókony (R. esculenta c.) (R. esculenta c.) (B. bombina) Cserebökény (R. esculenta c.) Körös-völgy Dévaványa (B. bombina) 3. ábra:fejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága a Duna-Dráva és a Körös-Maros Nemzeti Park területén 3. táblázat Kétéltűeket fenyegető veszélyforrások jelentősége* a Körös-Maros Nemzeti Parkban. Veszélyforrás Begyűjtés Emberi kegyetlenség Eutrofizáció Élőhely tönkretétel Feltárás hiánya Helyi jellemzés Nem jelentős. Helyi szinten jelentkezik, kiemelt fontossága nincs ben nem volt jelentős. A védettségből fakadóan közvetlenül nem jellemző. Az ismeretek hiánya az egyik legfontosabb veszélyforrás. Háziállatok predációja A településszerkezet miatt nem jelentős. Haltelepítés Idegen kétéltűek Izoláció Kiszáradás A halak pete- és ebihalfogyasztása a sekély, nyár végére kiszáradó, nagy kiterjedésű vizek kialakulása miatt 1999-ben kevésbé volt jelentős. Nincs ilyen adat. A nagy kiterjedésű ideiglenes vizek kialakulása miatt 1999-ben különösen jelentéktelen volt. A rendkívül csapadékos időjárás miatt 1999-ben nem volt jelentős szerepe.

16 Kifalás Közúti forgalom Parazitizmus Szennyezés Ultraibolya sugárzás Különösen az egyszerűbb szerkezetű víztestekben jelentős, ahol a csapatosan érkező gémek és kócsagok teljesen elnépteleníthetik az élőhelyet. A jó vízellátás fokozott vándorlást és sikeres szaporodást eredményezett, ami a gázolások gyakoriságát növelte. Rana ridibundánál észleltük a vörös láb betegséget Cserebökényben. A mezőgazdasági művelés kiterjedt a térségben, széles pufferzóna szükséges. Nem áll rendelkezésre adat. * Az értékelés a kétéltűfauna speciális igényei, nem az egyes tényezők általános természetvédelmi jelentősége alapján készült. 4. ÖSSZEFOGLALÁS 1999-ben tovább folytatódott a Körös - Maros Nemzeti Park területén élő kétéltűek vizsgálata. A korábbi évektől eltérő időjárási feltételek kedvező hatással voltak a kétéltűek szaporodására, terjedésére. Különösen a pionír Bufo viridist mutattuk ki a korábbi éveknél több mintavételi helyről. Változatlanul a Rana esculenta c. a leggyakoribb kétéltű taxon, a Bombina bombina és a Hyla arborea szintén gyakori. A Triturus dobrogicus valamennyi nagyobb védett területegységben előfordul, de jelenléte nem tömeges, a populációk egyedszáma kicsi. A hüllőfauna új tagja a vörösfülű ékszerteknős (Chrysemys scripta elegans). A további betelepítés elkerülésére a nemzeti park oktatási programjaiba célszerű beépíteni az idegen fajokkal kapcsolatos problémák tárgyalását is. A természetvédelmi kezelések során nagy diverzitású (például mélység, állandóság, fényviszonyok) élőhelyeket kell kialakítani a kétéltűek megtelepedésének elősegítésére. Előzetes felméréseink során kétéltű fejlődési rendellenességet a Körös-Maros Nemzeti Parkban is észleltünk, de az nem tömeges. A kérdés részletes vizsgálata a év fontos kutatási területe lenne. A Körös-Maros Nemzeti Park kérésére a park területén az oktatás, környezeti nevelés különböző formáiban vettünk részt ben is felmértük a kétéltűeket fenyegető általános veszélyforrások helyi jelentőségét, ami a megváltozott környezeti tényezők miatt némileg eltért a korábban tapasztaltaktól (a sikeres szaporodás és a nagy számú víztest például fokozott kétéltű vándorlást, ennek eredményeként gyakoribb gázolást okozott). A nemzeti park területén a jövőben a kétéltűekkel kapcsolatos fontos feladat - további területek részletesebb felmérése, - a fejlődési rendellenességek gyakoriságának vizsgálata, - a kezelési javaslatok megfelelő kidolgozása, - a herpetológiai oktatás fejlesztése. 5. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálásan köszönöm mindazok segítségét, akik munkámat támogatták. Külön kiemelem Anthony Brandon, Forgách Balázs, Sallai R. Benedek, Sallai Zoltán, Széll Antal, Tóth Tamás és Zalai Tamás szíves közreműködését.

17 6. SUMMARY The Körös - Maros National Park is situated in the southeastern part of Hungary. It is a recently (1997) designated national park of 42,000 hectares with a great demand on biological surveys. As part of this project, the regular and large-scale investigation of the local herpetofauna began in This paper summarises the results of the 1999 surveys. Six internationally accepted methods (visual encounter and audial surveys, road transects, line counting, torching, netting) were applied. Rana esculenta c. is the commonest taxon in the investigated area (Figure 2. shows the relative frequency of teh species.). Due to wet weather and spring floods, Bufo viridis was also quite common in There are three International Red Data Book amphibian species in the park. While Bombina bombina and Hyla arborea are abundant, Triturus dobrogicus is more restricted and its population sizes are usually small. A new element of the reptile fauna is Chrysemys scripta elegans, an introduced American species found in the Hortobágy - Berettyó. Due to the importance of amphibians and reptiles, their needs should also be taken into consideration when the local management plans are made. Amphibian deformity was recorded in several species (Triturus dobrogicus, Bombina bombina, Rana esculenta c.) but it was not abundant in the Körös - Maros National Park (Figure 3.). Besides preventing water pollution and the protection of summer habitats, herpetological education is also an important task to ensure the long-term survival of the regional herpetofauna.

18 7. IRODALMOJEGYZÉK ANTHONY, B. (1999): A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös - Maros Nemzeti Park - Kis-Sárrét). Crisicum II ANTHONY, B. & PUKY, M. (2001): Kétéltűek hang alapján történő monitorozása. Kézikönyv. CEU/OSI Publications Office. pp. 18. CHAPIN, F. S. - ZAVALETA, E. S. - EVINER, V. T. - NAYLOR, R. L. - VITOUSEK, P. M. - REYNOLDS, H. L. - HOOPER, D. U. - LAVOREL, S. - SALA, O. E. - HOBBIE, S. E. - MACK, M. C. - DIAZ, S. (2000): Consequences of changing biodiversity. Nature. 405: FELLERS, G. M. & FREEL, K. L. (1995): A standardised protocol for surveying aquatic amphibians. - Davis, CA. National Biological Service, University of California, pp GRIFFITHS, R. A: & RAPER, S. J. (1994): A review of current techniques for sampling amphibian communities. - JNCC Report No 210. Joint Nature Conservation Committee, Peterborough, pp. 26. HEYER, W. R. (1999): Report from the DAPTF Chair. FROGLOG. 34:1. HEYER, W. R., DONELLY, M. A., MCDIARMID, R. W., HAYEK, L. C. & FOSTER, M. S. (szerk) (1994): Measuring and monitoring biological diversity: Standard methods for amphibians. - Washington: Smithsonian Institution Press, pp HOPPE, D. M. (1999): History of Minnesota frog abnormalities: do recent findings represent a new phenomenon? In Kaiser, H. & Casper G. S. (eds): Investigating amphibian declines. - Proceedings of the 1998 Midwest Declining Amphibians Conference. JOHNSON, P. T. J., LUNDE, K. B., RITCHIE, E. G. & LAUNER, A. E. (1999): The Effect of Trematode Infection on Amphibian Limb Development and Survivalship. - Science, 284: MARIÁN, M. (1963): A Közép-Tisza kétéltű és hüllő világa. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve OLSON, D. H., LEONARD, W. P. & BURY, B. (1997): Sampling amphibians in lentic habitats. - Northwest Fauna No. 4., Society for Northwestern Vertebrate Biology, pp PUKY, M. (1998): A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának vizsgálata. A PUSZTA PUKY, M. (1999a): A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége. Crisicum II PUKY, M. (1999b): On the amphibian fauna of the Körös - Maros National Park, Hungary. 10th Ordinary General Meeting of Societas Europea Herpetologica September, Irakleio PUKY, M. (2000a): A comprehensive three-year herpetological survey in the Gemenc Region of the Danube - Dráva National Park, Hungary. Opuscula Zoologica. XXXII: PUKY, M. (2000b): A kétéltűek védelme Magyarországon. In Faragó S. (szerk.): Gerinces állatfajok védelme. Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar QUELLET, M., BONIN, J., RODRIGUE, J., DESGRANDES, J-L. & LAIR, S. (1997): Hindlimb deformities (Ecromelia, Ectrodactyly) in free-living anurans from agricultural habitats. - Journal of Wildlife Diseases, 33(1): SALLAI, Z. & PUKY, M. (1998): A Nimfea Természetvédelmi Egyesület Halfaunisztikai Munkacsoportjának tízlábú rák, kétéltű és hüllő adatainak értékelése különös tekintettel az elektromos halászat felhasználására a kétéltűek és a vízben élő hüllők vizsgálatában. A PUSZTA SESSIONS, S. K. & RUTH, S. B. (1990): Explanation for Naturally Occuring Supernumerary Limbs in Amphibians. - The Journal of Experimental Zoology, 254:

19 VERSHININ, V. L. (1989): Morphological anomalies in urban amphibians. - Ékologia (Sverdlovsk), 3: YOUNG, J. Z. (1981): The life of vertebrates. Oxford: Clarendon Press. 1. melléklet: Herpetológiai ismeretterjesztés a Békés Megyei Hírlapban

20 2. melléklet: A Körös-Maros Nemzeti Park kétéltűfaunáját ismertető összefoglaló az Európai Herpetológiai Társaság x. Kongresszusának Kivanatkötetében

A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége

A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége Crisicum 2. pp.207-213. A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége Puky Miklós Abstract The status, national and international importance of

Részletesebben

A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK

A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK A Puszta 1998. 1/15, pp. 10-23. A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK KÉTÉLTŰFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA DR. PUKY MIKLÓS, GÖD MTA ÖBKI MAGYAR DUNAKUTATÓ ÁLLOMÁS 1998 1. BEVEZETÉS A védett területeken élő kétéltűek (Amphibia)

Részletesebben

1986 óta a természet szolgálatában

1986 óta a természet szolgálatában 2012 1986 óta a természet szolgálatában Január Foltos szalamandra/salamandra salamandra lárva (Fotó: Pfliegler Walter) Kérjük, adja adója 1%-át a Varangy Akciócsoport Egyesületnek. Támogatását 100%-ban

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Az újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája

Az újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 341 347 Az újraárasztott Nyirkai Hany Keleti Mórrétek (Hanság) herpetofaunája PUKY MIKLÓS ABSTRACT: (Occurrence of amphibians and reptiles in the Nyirkai

Részletesebben

1986 óta a természet szolgálatában

1986 óta a természet szolgálatában 2015 1986 óta a természet szolgálatában Az Ön segítségére is szükségünk van természeti értékeink hatékony védelméhez! Legyen az önkéntesünk! Egyesületünk szakmai közreműködésével létesült a Sástói Tanösvény

Részletesebben

HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös

HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés Felső-Sebes-Körös Készítette: Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012 Bevezető A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület a Zöld Kör megbízásából

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON Puky Miklós 1, Ács Éva, Bódis Erika, Borza Péter, Kiss Keve Tihamér és Tóth Adrienn Kivonat A Duna fontos szerepet játszik a vízi élôlények hazai inváziójában.

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

Az alpesi gõte (Triturus alpestris, LAURENTI 1768) újabb lelõhelyei a Mátra-hegységben

Az alpesi gõte (Triturus alpestris, LAURENTI 1768) újabb lelõhelyei a Mátra-hegységben FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 355 360 Az alpesi gõte (Triturus alpestris, LAURENTI 1768) újabb lelõhelyei a Mátra-hegységben MOLNÁR PÉTER PUKY MIKLÓS SZITTA TAMÁS ABSTRACT: [New localities

Részletesebben

Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)

Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia) Natura Somogyiensis 17 299-308 Ka pos vár, 2010 Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia) Körtési Gábor & Molnár Tamás Gergely Kaposvári Egyetem ÁTK,

Részletesebben

A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata

A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata Natura Somogyiensis 23 255-262 Ka pos vár, 2013 A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata Péntek Attila László 1, Vad Csaba Ferenc 2,3, Horváth Zsófia 2,4 17100

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros Nemzeti Park - Kis-Sárrét)

A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros Nemzeti Park - Kis-Sárrét) Crisicum 2. pp.199-205. A kétéltűek hang alapján történő monitorozása (Körös-Maros emzeti Park - Kis-Sárrét) Anthony Brandon Abstract Monitoring Amphibians useing road call counts (Körös-Maros ational

Részletesebben

A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben

A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben Vági Balázs ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, Beszámoló Nap 2010 ELTE-TTK Állatrendszertani

Részletesebben

Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében

Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 467-475, 2009 Kétéltűek hangmonitorozása a Rétközi-tó térségében Tóth Mihály 1 és Puky Miklós 2 1 Debreceni Egyetem, Ökológia Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Mester Béla. Tudományos publikációk

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Mester Béla. Tudományos publikációk PUBLIKÁCIÓS LISTA Mester Béla Tudományos publikációk Mester B., Mérő T. O. 2018. Unusual fishing-predation behavior in the Sparrowhawk (Accipiter nisus). Journal of Raptor Research. 52 (1): 112-114. DOI:

Részletesebben

A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme

A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme Mester Béla mester.bela@okologia.mta.hu Abstract Amphibians and reptiles are declining globally, subsequently, the protection of their habitats has become

Részletesebben

Kétéltű közösségek előfordulása a Tolna-Baranyaidombvidék és a Kelet-Mecsek vizeiben

Kétéltű közösségek előfordulása a Tolna-Baranyaidombvidék és a Kelet-Mecsek vizeiben Natura Somogyiensis 30: 193-198. Ka pos vár, 2017 HU ISSN 20613067 www.smmi.hu/termtud/ns/ns.htm Submitted: 23.04, 2017; Accepted: 30.04, 2017; Published: 30.06, 2017 Kétéltű közösségek előfordulása a

Részletesebben

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ

TÚZOK TUSA II. FORDULÓ TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1214 0.2.2 Species name Rana arvalis 0.2.3 Alternative species Rana arvalis wolterstorffi scientific name 0.2.4 Common name hoszúlábú mocsári béka 1. National Level

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi

Részletesebben

Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében

Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 333 340 Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében HÁMORI MÁRTA, PUKY MIKLÓS & SCHÁD PÉTER ABSTRACT: (Amphibian and reptile mapping in Fejér county,

Részletesebben

Effeciency of different methods in detecting amphibian and reptile species in Hungary: a national overview

Effeciency of different methods in detecting amphibian and reptile species in Hungary: a national overview Effeciency of different methods in detecting amphibian and reptile species in Hungary: a national overview Miklós Puky Hungarian Danube Research Station of the IEB of the HAS - Péter Schád Varangy Akciócsoport

Részletesebben

Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről *

Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről * ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(2): 327 332. Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről * ANTAL ZSUZSANNA és JUHÁSZ LAJOS Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-,

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 5037 0.2.2 Species name Lacerta vivipara pannonica 0.2.3 Alternative species Zootoca vivipara scientific name 0.2.4 Common name elevenszülő (Hegyi) gyík 1. National

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1220 0.2.2 Species name Emys orbicularis 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name mocsári teknős 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME

HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME ELŐADÓÜLÉS 2008. OKTÓBER 6. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SEMSEY ANDOR ELŐADÓTEREM ÖSSZEFOGLALÓK Összeállította: Vörös Judit 2 TARTALOMJEGYZÉK Hock Ferenc, Vörös

Részletesebben

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42

Részletesebben

A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA

A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 7. 1981. A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA SOLTI Béla VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (The Amphibian-fauna of the Mátra Mountains). 15 Amphibia species are recorded

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD)

Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) 2007. 10. 31. I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Kétéltűek

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a

Részletesebben

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)

Bird species status and trends reporting format for the period (Annex 2) 1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Kiválasztott Natura 2000 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések *

Kiválasztott Natura 2000 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések * ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (21) 95(2): 281 34. Kiválasztott Natura 2 fajok (Triturus carnifex, T. dobrogicus és Bombina bombina) monitorozását el készít felmérések * KISS ISTVÁN 1, BABOCSAY GERGELY 2, DANKOVICS

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra

Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok

Részletesebben

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III. 11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az

Részletesebben

A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA

A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 893 914. A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA Péntek Attila László 1, Halpern Bálint 2 és Vörös Judit 3 1 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai

Részletesebben

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;

védősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv; 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

1986 óta a természet szolgálatában

1986 óta a természet szolgálatában 2016 1986 óta a természet szolgálatában Az Ön segítségére is szükségünk van természeti értékeink hatékony védelméhez! Legyen az önkéntesünk! Egyesületünk közreműködésével készült el a Sástói Tanösvény

Részletesebben

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált

Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK

Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás az egyedfejlődés kezdeti szakasza a vízhez kötődik poikilotherm állatok bőrük csupasz a többrétegű epidermisz sok nyálkát és mérget

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi fejlesztései Európai környezet állapot és előretekintés 2015 Budapest, 2015. 06.01. Parrag Tibor, osztályvezető Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Tisztelt Szerkesztő Úr!

Tisztelt Szerkesztő Úr! Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Sarród, 9435, Rév-Kócsagvár, Pf.4. Tel.: 99/537-620, Fax: 99/537-621 Elektronikus levélcím: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu Ügy száma : 33- /2011 Tárgy : Győri Audi gyár

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Guatemala denevérfaunája

Guatemala denevérfaunája Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.

A Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000. A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés

VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az

Részletesebben

Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/ évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ

Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/ évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ A feladatokat írta: Birikiné Nyéki Andrea, Tarnaörs Kódszám:... Lektorálta: Széchenyiné Lőrincz Ilona, Szolnok 2017. február 18. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 2016/2017. 7-8. évfolyam TERÜLETI DÖNTŐ

Részletesebben

A kétéltűek előfordulását befolyásoló tényezők és a kitridiomikózis elterjedésének vizsgálata pilis kisvizekben

A kétéltűek előfordulását befolyásoló tényezők és a kitridiomikózis elterjedésének vizsgálata pilis kisvizekben A kétéltűek előfordulását befolyásoló tényezők és a kitridiomikózis elterjedésének vizsgálata pilis kisvizekben Vági Balázs Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék témavezető: Török János Környezettudományi

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Alpesi gõte (Triturus alpestris, Laurenti, 1768) lelõhelyek Magyarországon

Alpesi gõte (Triturus alpestris, Laurenti, 1768) lelõhelyek Magyarországon FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 315-322 Alpesi gõte (Triturus alpestris, Laurenti, 1768) lelõhelyek Magyarországon MOLNÁR PÉTER PUKY MIKLÓS HAJDU ÁDÁM ABSTRACT: [Alpine newt (Triturus

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására

Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ Természetvédelmi mérnök MSc szak Záróvizsga A tételsor: Az ökoszisztémák csoportosítása. Az ökológiai rendszerek változása

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4020 0.2.2 Species name Pilemia tigrina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name atracél cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes

A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes A megye vízgazdálkodási jellemzése, a térségi fejlesztés lehetőségei 2017. június 21. Orbán Ernő műszaki igazgató-helyettes Működési terület, elérhetőség TIVIZIG FETIVIZIG Debrecen Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE AZ OAKEYLIFE PROJEKT BEMUTATÁSA KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető, projektmenedzser KASZÓ-LIFE - Víz az Erdőkben

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában

Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A

Részletesebben

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)

Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. május kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízrajzi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízrajzi Osztálya

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

ANNEXES. 5.1.1. ACTION A1 - Preparation of forest habitat management 5.1.1.-1. Map of the area of invasive management in 2012

ANNEXES. 5.1.1. ACTION A1 - Preparation of forest habitat management 5.1.1.-1. Map of the area of invasive management in 2012 ANNEXES 5.1.1. ACTION A1 - Preparation of forest habitat management 5.1.1.-1. Map of the area of invasive management in 2012 5.1.3. ACTION A.3: Munition treatment planning 5.1.3.-1. Map of the target area

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben