VERTEBRATAHUNGARfCA. M USE I H1STO RI CO-NATU RALIS HUNGARICl. Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához
|
|
- Teréz Hajduné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 VERTEBRATAHUNGARfCA M USE I H1STO RI CO-NATU RALIS HUNGARICl Tom. II Fase. 2. Adatok a Börzsöny hegység herpetofaunájához irta: Szabó István Természettudományi Múzeum, Budapest A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUZEUM 1948-ban célul tűzte ki Magyarország állatvilágának tervszerű kutatását. A terv megvalósításának eredményeképpen jelentek meg többek között a hazai kétéltűek /Amphibia/ és hüllők /Reptilia/ elterjedésére vonatkozó kisebb nagyobb faunamunkák. E dolgozatok mind a gyakoribb, mind a ritkább fajok számos uj lelőhelyét közölték. A kutatók egyrészt bizonyos területek herpetofaunáját vizsgálták,másrészt egyes hazai fajok elterjedését dolgozták fel. így váltak ismeretessé Bátorliget /DELY, 1953/, Bükk hegyság /LUKÁCS, 1956/, Dunazughegység /SZABÓ, 1956/ és a Baláta-tó /MARIÁN, 1957/ ujabb kutatásokon alapuló herpetológiai viszonyai,valamint az Ablepharus kitaibelii fitzingeri /SZUNYOGHY. 1954/.Vipera berua var.prester /MARIÁN, 1954/, Vipera berus /MARIÁN, 1955/, Lacerta vlvipara /DELY, 1957/, Vipera ursinii rákoslensls /DELY & JANISCH,1959/ és a Bombina variegata /SZABÓ,1959/.valamint atrlturus alpebtris /DELY, 1958/ és alfajainak /Triturus alpestrls bükkiensis,trlturus alpestris aátoriensls /DELY,1959/ hazai elterjedésére vonatkozó ujabb adatok. A tervszerű munka folytatásaképpen vizsgáltam években a Börzsöny hegybég herpetofaunáját.
2 A feldolgozott terület az Északmagyarországi-Középhegység legnyugatibb tagja, északon és nyugaton az Ipoly,délen a Duna határolja, kelet felé pedig tágas medencék választják el a dombvidék jellegű Cserhát-tói. A hegység legnagyobb részét harmadkori vulkánosság hozta létre.az eruptiv erők,majd az erózió következtében a felszín rendkívül tagolt. Az m magas csúcsok és gerincek között mély, gyakran kiszélesedő völgyek kelçtkeztek. Középső részét az un. Magas-Börzsöny-t a Csóványos /939 m/,kagy-hideghegy /865 m/,nagy-inóc /813 m/ és a Magas-Tax /737 m/ tömbje alkotja, Ez a tömb egyúttal nagyjából a hegység vízválasztója,honnan a nyugatra és északra lefutó patakok az Ipolyba, mig a dél-délkeleti irányúak közvetlenül a Dunába ömlenek.a Börzsönyben mintegy háromtüsáz kisebb-nagyobb patak ered, melyeknek egy része gyérvizü, sőt huzamosabb szárazság esetén elapad. A hegységben alig ekad természetes állóviz ;Királyrét-től északra a 392 mp nyergében cca 350 m magasságban van a sással vízinövénnyel benőtt Büdös-tó, az északi részen a Sárkánytörés-től északra fakadó Riadó-forrás környékén két kisebb tocsogó keletkezett, melyeknek az Alsó- és Felső-Riadó-tó nevet adtam. A Büdös-tó vize tavasszal a középső részen meghaladja az egy métert,mig a Riadó tavak vize csak néhány arasznyi. Száraz nyarakon valamennyi teljesen kiszárad. A királyréti üdülő területén található állóviz mesterséges duzzasztás eredménye. Závoznyereg nyugati lábánál a Kemence völgyben több kisebb tó van, melyek a második világháborúból származó lőszerek felrobbantása után támadt mélyedésekben keletkeztek /MAGAZINER, LÁNG,1955, PÉCSI & SÁRFALVI, 1960/. A hegység éghajlata nagyjából megegyezik a Kárpátok belső vonulatét képező középhegység éghajlati viszonyaival. Az évi középhőmérséklet 9,3 C /januári átlag -2,4 C, juliusi 19 C 0 /. Az uralkodó szélirány a hegység magasabb részein nyugat-északnyugatinak mondható. Az évi csapadékátlag az évi megfigyelések alapján még az alacsonyabb fekvésű részeken is eléri a 600 mm-t.csóványos és környékén pe-
3 dig még a 900 mm-t is meghaladja /BACSÓ,1952, KAJŐSY,1952/. A Börzsöny legnagyobb részét erdő boritja. Fátlan területek csak a kistélesedő völgyekben és a kisebb, rendszerint nem összefüggő hegyi tisztásokon vannak.a hegység uralkodó fája a bükk,mely az 500 méteren felüli részeket foglalja el,de az északi lejtőkön és a mélyebben fekvő nedves völgyekben alacsonyabbra is lehúzódik. A bükk régiója alatt nagyobb összefüggő tölgyállományok vannak, melyek a napos déli oldalakon 600 méter magasság fölé is felnyúlnak. E két állományban elegyesen vagy kisebb területeken önállóan a középhegységeinkben általánosan elterjedt tü- és lomblevelű fák számos faját találjuk.melyeknek jó része telepitett. A hegység középső magas régiójában néhány alpesi jellegű páfrány és virágosnövény is előfordul. Nagyobb kiterjedésű müveit fseldek kizárólag a hegység peremén fekvő községek környékén találhatók /KÁRPÁTI, 1932, 1952, SZUJKÓNÉ, 1955/-. A Börzsöny hegységből herpetofaunisztikai adatokat csak FEJÍRVÁRYNÉ /1943/ közölt a TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUZEUM HERPE- T0LÔGIAI GYÜJTEMLífYÉben abban az időben még megtalálható állatok alapján. Mint ismeretes ez a gyűjtemény 1956 ősaén elpusztult, de a leltárkartonok egyrésze megmaradt 1 és ezekből megállapítható,hogy fenti munkában szereplő előfordulási adatokat /1*2 faj 19 lelőhelye/ kevés kivétellel DUDICH és PONGRÁCZ szolgáltatták, akik években több alkalommal gyűjtöttek Királyháza kôrnyëjcén. Az emiitett munka megjelenése után került a Muzeumba KOVÁCS közötti időből /Zebegény* Nagymaros, Királyrét, Kemence völgy és Drégelypalánk környékéről/ származó anyaga, valamint az általam években /Kismaros, Kóspallag, Zebegény körül/ gyűjtött állatok.mindkettőnk lelőhelyadatait a megmaradt leltárkartonok alapján közölhetem. Ugyancsak felhasználtam id. ENDRŐDY gyű;} tőnap lójának adatait, melyek /a Nógrádverőce, 1 Ezek a nyilvántartási kartonok ugyanis nem az elpusztult gyűjtemény helyiségében voltak.
4 Jer Perechungspian und ier jährliche h- derschlagadurchschnitt dee Börzsöny-Gebirges
5 Kismaros, Diósjenő, Kemence völgy és Királyháza környékén/ években végzett megfigyelések eredményei. A rendelkezésemre bocséjtott értékes feljegyzésekért ezúton is köszönetet mondok. A terület vizegálatára tervet készítettem /1.térképvázlat/, melytől csak egész kivételesen tértem el. A Börzsönyben 24 alkalommal összesen 53 napot töltöttem gyűjtőmunkával. A vizsgált két állatcsoport legkedvezőbb gyűjtési idejében - február második felétől május végéig - több időt /31 nap/ fordítottam e munkára, mint a nyári /12 nap/ és az őszi /10 nap/ hónapokban. A gyűjtött fajok felsorolása KÉTÉLTŰEK - AMPHIBIA 1. Salamandra salamandra /LINNÉ/- Foltos szalamndra Alsó- és Fel8Ő-Riadó-tó, Báránybérc-gerlnc, Cseresnyéspatak felső folyása, Csóványos és környéke, Csömöle-völgy, Diósjenő, Fekete-kut, Fekete-kut és Hamuház közötti Névtelen forrás, Kemence, Kemence-patak völgye, Királybérc, Királyháza, Király-kut, Kroslák-kut, Kuruc-bérc alatti Névtelen forrás,lóhegy-patak völgyében lévő Névtelen forrás,malom-völgy, Mese-patak oldalága, Morgó-völgy,öregkapás Ény Névtelen forrás, Őzberek, Rákászó-patak, Riadó-forrás, Somoskut,Szedres-kut, Szunyog-kut. 2. Triturus vulgaris /LINNÉ/- Pettyes gőte Büdös-tó, Csömöle-völgy, Letkés, 3. Bombina bomblna /LINNÉ/- Vöröshasu unka Alsó- és Felső-Riadó-tó, Büdös-tó, Csömöle-völgy, Pusztatorony É Névtelen-kut. Far-
6 kas-völgy. Görbe-patak, Kemence-patak völgye, Köpő-kut, Kutberek,Nagy-völgy patakja mentén Oszlopó-kut és Deszkás-puszta között sok helyen, Nógrádverőce, Rákászó-patak völgye, Szedres-kut, Szénás-hegy: Lajos-forrás. 4. Pelobates fuscus /LAURENTI/- Ásó béka Csömöle-völgy, Diósjenő Ujkastély, Fekete-völgyben Kuruc-bérc alatt, Kámor-gerinc, Kemence-völgy /Magos-he^ a- latt/, Királyháza, Oszlányi-völgy, Nógrádverőce. 5. Bufo bufo /LINNÉ/ - Barna varangy Csóványos, Diósjenő, Diósjenő Ény /Erdészet alatti kis tó/, Diósjenő-Ujkastély,Fekete-völgy /Xurucbérc alatt/,kámor gerinc, Kemence-völgy /Magos-hegy alatt/, Királyháza, Oszlányi-völgy, Nógrádverőce. 6. Bufo viridis LAURENTI - Zöld varangy Csömöle-völgy,Diósjenői erdészet /épületei között/,kutberek, Malora-patak völgye. 7. Hyla arborea /LINNÉ/ - Leveli béka Báránybérc, Csehvér, Csóványos, Csömöle-völgy /Szórádirét/, Drégelypalánk, Felső-Hinta, Kemence, Kemence-völgy /Gál-réti bombatölcsérekben/, Királyháza, Kismaros, Nógrádverőce, Nyir-rét. 8. Rana dalmatina BONAPARTE - Erdei béka Akó-hegy, Báránybérc, Boglyakő, Büdös-tó, Csehvár, Csóványos, Csömöle-völgy, Diósjenő Ény-i kis tó /Erdészet/, Feketesár, Görbe-patak /Kámori őrház felett/, Hollófeszek, Kámor ée Kőember nyergében,kemence-patak völgyében sok helyen. Királyháza, Kis Gálrét, Kishanta-patak völgye, Kis Koppány, Kőkapu, Kroslák-kut, Kutberek, Magosbérc, Malom-völgy, Nacsagromi árok,nagy-gálrét.nagyuideghegy Ék-i oldalán,nagypatak-völgyében sok helyen, Nógrádverőce, őzberek, Pogányvár
7 K-i oldalán, Pulya-hegy, Pusztatorony, Rákészó-patak völgye, Saji-kut, Somos-patak felső folyásánál, Szentgálföld, Szivszakasztó, Vár-hegy É és Ény-i oldalain, 9. Rana esculenta LINNÉ - Kecske béka Büdös-tó, Cseresnyés-patak felső folyás, C8ömöle-völgy, Diósjenő ény, Görbe-patak,Kemence-völgy /Závoe alatti bombatölcsérekben/, Királyháza, Király-rét /Főv.üdiilő tavában/, Kismaros, Malom-patak völgye, Nacsagromi-árok patakjában, Nagy-Gálrét, Nagy-völgy patakjába mindenütt, Nógrádverőce. 10. Rana rldlbunda PALLAS - Tavi béka Királyháza. HÜLLŐK - REPTILIA 1. Anguis fragilis LINNÉ - Lábatlan gyik Cigányvár Dk-i oldalán, Csehvár Ény-i lábánál, Hollókő alatt Fekete-völgyben, Jancsi-hegy alatt Fekete - völgyben, Királyháza, Király-kut, Lopona bérc É-i oldalán. 2 ' Lacerta agilis LINNÉ - Fürge gyik Boglyakő és Pusztatorony között több helyen, Csipkéskút, Diósjenő, Foltán kereszt tisztásán, Királyháza, Kis- Gálrét, Kőszirt Dny-i oldalán, Nagy-Gálrét, Nagy-patak völgyének tisztásain sok helyen, Nógrádverőce, őzberek alatt Kemence-völgyben, Széles mező, Szórádi-rét, Zebegény. 2/a. Lacerta agilis var. rubra LAURENTI: Királyháza, Szedres-kut mellett. 3. Laoerta muralis /LAURENTI/-Fali gyik Csehvár D-i, Dk-i és Dny-i oldalain,fekete-patak völgyében több helyen,felső-hinta-rét alatt /Musli-i munkásszállás/,
8 Hosszubérc D-i és Dny-i oldalén, Királyháza, Kurucbérc É-i oldalán, Nagy-Hideg-hegyen több helyen. 4. Lacerta virldia /LAURENTI/ - Zöld gyik Báránybércen sok helyen, Boglyakő, Csehvár D-i és Dk-i oldalán,valamint Dk-i lábánál, Csertány, Csömöle-völgy, Csóványoson több helyen, Fekete-völgyben sok helyen, Kemencepatak völgyében sok helyen, Királyháza, Kismaros, Kőszirt Dny-i oldalán és D-i lábánál több helyen.kungödör és környékén sok helyen, Kurucbérc /Feketevölgyi oldal/, Nagymaros, Nagy-Varga-rét, Nagy-Hideghegyen sok helyen, Nógrádverőce, Nyir-rét,Pogányvár több pontján, Pusztatorony, Szentgálföld, Szórádi-rét, Varga-rét, Závoz-nyereg mindkét oldalán ée tetején, Zebegény. 5. Ablepharus kltaibelli fitzingeri MERTENS - Magyar gyik Nagymaros felett 262 mp környékén /Szamaras/, Rigó-hegy Dk-i oldal. 6. Coronella austriaca LAURENTI - Rézsikló Királyháza, Király-kut, Magasbérc, Magos-hegy, Nagy- Gálrét, Zebegény. 7. Elaphe longissima /LAURENTI/ - Erdei sikló Csehvár Dk-i oldalán, Csömöle-völgy, Jancsi-hegy alatt Fekete-vtflgyben, Kemence, Királyháza, Királyrét, Pusztatorony, Závoz-nyereg, Zebegény. 8. Matrix natrix /LINNÉ/ - Vizi sikló Csehvár Ék-i lejtő, Fekete-völgy /Kurucbérc alatt/, Királyháza, Kőember-Kámor nyereg, Nagy-patak völgyében több helyen,ncgrádverőce. 9. Natrix tessellata /LAURENTI/ - Kockás sikló Kemence-patak völgye, Királyháza, Loponabérc É-i olda-
9 Ián, Malom-patak völgye, Nagy-völgyben több helyen, Nógrádverőce, Zebegény. Gyűjtéseim és a korábbi adatok alapján a Börzsöny hegységből tiz kétéltű- és kilenc hüllőfaj több mint kétszáz lelőhelyadata vált ismertté. A felsorolt fajok előfordulásával már a tervszerű vizsgálatok megkezdése előtt számolhattam, hiszen ezek hazai középhegységeinkben általában elterjedtek. Bizonyos fajok ritkább előfordulására ugy hiszem tudok elfogadható magyarázatot adni, de néhány kétéltű hiánya már nehezebben indokolható. Különösnek tűnik, hogy a pettyes gőte - hazánk legelterjedtebb farkos kétéltűje - három helyről egy-egy példányban, nagyobb számban pedig csak a Büdös-tóból került elő. Ritkaságának feltehető magyarázata, hogy a Börzsönyben alig találunk olyan kisebb-nagyobb állóvizet, melyben a tavasszal lerakott petéi nyár végére kifejlődhetnének. A hegység növényzet nélküli, rendszerint gyorsfolyásu, jórészt kavicsos fenekű patakjaiban ez a faj nem találja meg életterét. Számára alkalmas élőhelynek látszik Závoz-nyereg alatt a Kemence völgyben található több kisebb tavacska, melyek környezete megítélésem szerint nem különbözik azoktól a többi középhegységi állóvizektől,ahol a pettyes gőtét gyakran megtaláltam. A Trlturus vulgaris e vizekből való hiányának valószínű oka, hogy ezek az élőhelyek - miként a bevezetőben emiitettem - ujkeletüek és benépesülésük ezideig még nem következett be. Nem lenne érdektelen figyelemmel kisérai a későbbi évek során, hogy bizonyos fajok mikor és milyen módon foglalják el az emiitett kis állóvizeket. Egy-egy lelőhellyel szerepel az ásóbéka és a tavi béka. Előbbit ez évben találtam meg a Caömöle-völgyben, utóbbit DUDICH gyűjtötte /1921-ben/ Királyháza környékén.a Pelobates fuscus-nak élettere a kötöttebb talajú hegyvidék, ezért természetes, hogy csak az alacsonyabb részekkel érintkező
10 völgyek egyikében akadtam rá. Ugyanígy nem hegyvidéki állat a Rana ridibunda sem, ritka előfordulása tehát szintén magától értetődő. A Xárpátmedencében ritkának mondható hüllők közül a Börzsönyből csak a magyar gyik került elő. E gyikfajunk előfordulása hazánkban eddigi ismereteink szerint szórványos * volt.az ujabb kutatások több uj lelőhelyet állapítottak meg, melynek eredményeképpen egyre csökken az élőhelyek közölt: távolság. Az ismertetett két ujabb előfordulás légvonalban mindössze km-nyire fekszik a Pilis hegységből közölt nagyvillám!, nyergeshegyi és a Vác melletti naszályi lelőhelytől. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a kistermetű, gyorsmozgású, félénk állat még kedvező időben sem mindig mutatkozik, továbbá,hogy gyűjtéséhez nemcsak jó szem és gyors kéz, hanem szerencse is szükséges, akkor valószínű, hogy a további alapos vizsgálatok még számos helyről fogják területéről kimutatni. hazánk Joggal föltételezhettem a sárgahasu unka /Bombina vari ega ta /L //és a gyepi béka /Rana temporaria L./ előfordulását,mert ezeket BOLKAY /1907/a Börzsönytől Ék-re fekvő terület /volt Gömör-Kishont m./ több pontjáról emliti és a két fajt az ugyancsak nem messze fekvő Mátra hegység hasonló magasságában 1955 juliusában magam is gyűjtöttem.jóllehet,hogy e fajokat a számukra alkalmasnak látszó helyeken a Börzsönyhegységben ia különös gonddal kerestem, egyikük sem került elő. A Bombina varlegata elterjedésével kapcsolatban a közelmúltban felvetettem azt a gondolatot /1959» p /, hogy hazánkban általában azokon a területeken található,ahol p ~ az évi csapadék átlaga 700 asm-en felül van. A Börzsöny hegység középső részén a csapadék ezt az átlagot aeghaladja, sőt Csóványos környékén a 900 mm-t is eléri /1»tárképvázlat/. Hogy e faj a azóbanforgó helyen ennek ellenére sem fordul A sárgahasu unka francia- és olaszországi elterjedési adatai is feltevésem mellett szólnak /B0ULENGER, 1897/.
11 ele,sbben feltehetően egyéb okok íb szerepet- játszanak. Ezek közül elsősorban az emiitett magasabb csapadékátlag kis területre való korlátozottsága, valamint a csapadékmennyiség szélsőséges ingadozása jöhet számításba /szárazabb években ugyanis még az 500 mm-t is alig haladja meg/. A hűvösebb éghajlatot kedvelő Rana temporaria e területen ugy látszik szintén nem tudta megtalálni életlehetőségeit, ezért valószínű, hogy elterjedése észak feúlől az Ipoly-, kelet felől pedig a Zagyva-völgyénél megszakad. A hazánkban előforduló és fentiekben nem emiitett kétéltü- és hüllőfajok hiánya érthető, mert számukra a Börzsöny hegységben aligha akad megfelelő környezet és élettér. Miután az elmúlt tiz esztendőben az egymáshoz közelfekvo Börzsöny- és Pilis /Dunazug/ hegység herpetológiai viszonyait azonos módszerekkel, ugyanannyi ideig /3-3 évig/ vizsgáltam, célszerűnek látszik e két terület herpetofaunájának összehasonlítása. A Börzsönyt, mint az Északi-középhegység legnyugatibb tagját a Dunántuli-középhegység legkeletibb nyúlványétól a Pilis hegységtől a Duna meglehetősen összeszűkülő völgye választja el. A klimatikus és domborzati különbségek közül említésre méltó, hogy a Börzsöny középső részének évi csapadékátlaga /kb. 150 mm-el/ magasabb ós átlagos csúcsmagassága /cca 2-00 m-el/ meghaladja a Pilisét. A két terület növénytakarójának képe határozott különbséget mutat. A Pilis hegységbe délről felnyomult submediterrán elemek a Börzsönyben csak a legdélibb területre korlátozódnak,melytől északra már az Északi-középhegységre jellemző növényzeti viszonyokat találjuk. Geológiai keletkezésük sem azonos; a Börzsöny teljes egészében vulkanikus eredetű, mig a Pilis nagyrésze üledékes képződmény»melynek csak északi részén vannak vulkáni kiemelkedések. /Szükségesnek tartom megjegyezni,hogy e területet a geológusok és geobotanikusok éppen eredetére való tekintettel választják mindig külön Pilis"- és Dunazughegység"- re,mig egyéb vonatkozásban mindkét elnevezés alatt általában
12 az egész Szentendre-Visegrád-Esztergom-i hegyvidéket értik./ A két területről kimutatott kétéltű- és hüllőfajok gyakori, vagy ritka előfordulását, illetve esetleges hiányát az alábbi táblázat szemlélteti. Häufig Selten Fählt Pilis Börzsöny Pilis Börzsöny Pilis Börzsöny Salamandra salamandre + + Trituru8 vulgaris + + Bombina bombina + Pelobates fuscus + + Bufo bufo + 3ufo viridis + + i Hyla arborea + + Rana dalmatina + + Rana esculenta + + Rar.a ridibunda + + Emye orbicularis + + Anguis fragilis + + Lacerta muralis + + Lacerta agilis + + Lacerta viridis + + Ablepharus kitaibelii f itzingeri + Coronella austriaca + + E 1 aphe longissima + + Ilatrix natrix + +.atrix teesellata + + Azokhoz a fajokhoz, melyek mindkét hegységben gyakori e]ófordulásuak, nem szükséges magyarázatot fűzni, mert ezek középhegységeinkben mindenütt megtalálhatók. A kétéltűek közül a Felobatea, a R. ridibunda ép e? Ablepharus egyaránt
13 ritka volt ara vonatkozólag az előzőek során már említést tettem, miként a Trlturus vulgaris Börzsönyben való ritkaságára is kitértem. A hüllők közül két olyan faj /Lacerta agilis, Natrix tessellata/ akad,mely a Börzsöny hegységben gyakori, mig a Pilisben ritka. A fürge gyikot a Pilis hegységben mindössze három helyen találtam meg,mig a Börzsönyben barnásvöröshátu változatával /var.rubra/ együtt gyakran gyűjtöttem. Már pilisi munkámban /1956/ megjegyeztem, hogy a Börzsöny hasonló magasságaiban ez az állat gyakori. Ritkaságára vonatkozólag annakidején feltételezett magyarázatot adtam, melyhez - a terület alaposabb ismeretének birtokában - most még csak annyit kivánok hozzáfűzni, hogy a Börzsönyben jóval több a fürge gyik ezámára kedvező kissé nyirkos rétek száma, mint a Pilisben. A Natrix teesellata börzsönyi gyakoribb előfordulása minden valószínűség szerint a táplálékkal hozható összefüggésbe. Ismeretes, hogy a kockás sikló legszívesebben hallal él, igy természetes, hogy az aprótermetü halakban gazdag, nagyszámú börzsönyi patak környékén nem ritkaság ez a faj. A táblázatban felsoroltak között két olyan faj található,mely a vizsgált területeknek csak egyikén van meg: a Börzsönyben gyakori foltos szalamandra és a Pilisből előkerült mocsári teknős /Emys orbicularis /L.//. A Salamandra salamandra-t 1956-ban ugyan - egyetlen szóbeli közlés alapján - zárójelben felvettem a pilisi faunalistába, azonban bizonyitó példány azóta sem került elő, ezért előfordulását helyesnek látszik kétségbevonni mindaddig, mig ellenkezőjéről bizonyítékunk nincsen. Ez az állat az Északi-középhegységnek eléggé jellemző farkos kétéltűje, ahol mindenütt /Karancs-, Mátra-, Bükk-, Zemplén hegység/ előfordul, mig a Dunántuli-középhegységből napjainkig nem került elő. A foltos szalamandra börzsönyi gyakoriságával illetve a Pilisben való hiányával erre vonatkozó vizsgálataink befejezéséig nem kivánok foglalkozni. As Emyű-t a Pilis hegységben két helyen találtam meg:
14 az alacsonyaboan fekvő Rakettyés-tóból több juvenilia és aduit példányát gyűjtöttem, mig a 480 m magasságban fekvő Paprét két kis tavában többször láttam ugyanazt a sérült páncéljáról jól felismerhető öreg állatot. Kár annakidején különösnek találtam, hogy ilyen magasságban a mocsári teknős előfordulna, s már akkor arra gondoltam, fciogy ez az egyedül élő állat nem természetes uton került oda. E feltételezésem a későbbiek során beigazolódott.-* Jelenleg tehát az Emys orbicularis legmagasabb előfordulási helyének Iiazánkban a Rekettyés-tavat /280 m/ kell tekintenünk. Ide minden bizonynyal a valamivel lejjebb fekvő Csikos-tó közvetítésével került fel a Duna-kiöntések ma már kulturterületté alakitott hajdan mocsaras vidékéről. Miután a mocsári teknős számára alkalmas élőhely a Börzsöny hegységben aligha akad és a vizsgált terület környékéről sem ismeretes, ezért hiánya természetesnek tartható. Mindkét területen szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kétéltűek és hüllők téli álmuk után a Börzsönyben néhány héttel későbben jelennek meg, mint a Pilisben, ennek következtében párzásuk is később történik. Az erdei béka nászát például a Pilis hegységben rendszerint március elején /ritkábban február végén/ észleltem, mig a Börzsönyben legkorábban március 24-én láttam először petecsomókat, pedig - nagyobb mennyiségben - csak április 23-án lárváit találtam. Ugyanígy néhány héttel későbben /március végén/ tapasztaltam a börzsönyi Bufo bufo-k párzását. Az elmondottak alapján kitűnik, hogy a két egymáshoz közelfekvő középhegység herpetofaunája lényeges eltérést nem mutat. A kimutatott husz faj közül tizenöt mindkét helyen egyaránt gyakori vagy ritka, három előfordulása pedig eltérő és mindössze egy-egy olyan faj akad, mely vagy az egyik vagy csak a másik hegységben fordul elő., J Az elmúlt évben véletlenül jutott tudomásomra, hogy P. J. fogságban tartott teknősének a Papréten adta vissza szabadságét.
15 Ha az elmúlt évben vizsgált terület herpetofaunáját az Északi-középhegység bármelyik tagjával /Mátra-, Bükk-, Zempléni-hegység/ összehasonlítjuk, akkor az általában hegyvidékre jellemző fajok, nevezetesen a gyepi béka és az alpesi gőte /Trlturus alpestrls/ hiányét állapithatjuk meg. E tekintetben a Börzsöny közelebb áll a Dunántuli-középhegységhez és az Északi-középhegységhez való közeledését állatföldrajzi szempontbői csak a foltos szalamandra előfordulása tanúsítja. Beiträge zur Herpetofauna des Börzsöny-Gebirges Vor*!. Szabó Zoologische Abteilung des Ungarischen National Museum: Budapest Der Verfasser hat in den Jahren die Herpetofauna des Börzsöny-Gebirges studiert, wo die frühere Literatur insgesamt nur 19 Fundorte von 12 Arten gekannt hat. Auf Grund Beiner Forschungen wurden nunmehr mehr als 200 Fundorte von 19 Arten bekannt. Die zum Vorschein gekommenen Arten sind die folgenden: Salamandra salamandra /LINNÉ/, Trlturus vulgaris /LINNÉ/, Bombina bombina /LINNÉ/, Pelobates fuscus /LAURENTI/, Bufo bufo LINNÉ, Bufo viridis LAURENTI, Ryla arborea /LINNÉ/,Rana dalmatina BONAPARTE,Rana esculenta LINNÉ, Rana rldibunda PALLAS, Anguls fragilis LINNÉ, Lacerta muralis /LAURENTI/, Lacerta agilis LINNÉ, Lacerta viridis /LAU- RENTI/, Ablepharus kitaibelii fitzingeri MERTENS, Coronella austriaca LAURENTI, Elaphe longissima /LAURENTI/, Natrix natrix /LINNÉ/, Natrix tessellata /LAURENTI/. Der Autor des Aufsatzes vergleicht die Herpetofauna von Börzsöny mit der Fauna des Pilis-Gebirges, die er in den Jahren untersucht hatte.als Resultat seiner compa-
16 rativen Forschungen stellt er fest, dass diese nahe zueinander liegenden zwei Gebirge - welche voneinander nur durch das immer enger werdende Donautal getrennt sind, - was ihr Amphibien- und Reptilienreich betrifft, sich kaum unterscheiden. In den Piliser Bergen mangelt die Salamandre salamandra, in Börzsöny das Emys orbicularis, aber der grösste Teil der heimischen Arten befindet sich in beiden. In Pilis kommt der Triturus vulgaris, hingegen in Börzsöny die Lacerta agilis und die Natrix tessellata häufiger vor. Der Verfasser bringt die häufigere bezw. seltenere Verbreitung einzelner Arten, sowie den Mangel bestimmter Arten mit den klimatischen oekologischen, Höhen- und Terrainverhältnissen und Brnährungsmöglichkeiten in Zusammenhang. Schliesslich stellt der Autor fest, dass das Börzsöny Gebirge die das Nordungarische-Mittelgebirge kennzeichnenden Arten /Triturus alpestris /LAURENTI/, Rana temporaria LINNÉ/ entbehrt und nur eine einzige Art Beiner Herpetofauna - die Salamandra salamandra - seine Zugehörigkeit zu dem genannten Gebirge bezeigt, ansonsten steht es,was seine Amphibien- und Reptilienwelt betrifft, näher zu dem Mittel-Gebirge Transdanubiens. L i t e r a t u r 1. BACSÓ, N.: A hőmérséklet szélső értékei Magyarországon /Budapest, 1952, pp.112/ BOLKAY, I.: Adatok Gömör- Kishont vármegye herpetológiájához /Állatt.Közlem., 6, 1907, p / BOULENGER, G.A.: The Tailles Batrachians of Europa I. /London, 1897, p. 160/ DELY, O.G.: Bátorliget kétéltű- és hüllőfaunája. Amphibia-Reptilia /in Székessy: Bátorliget élővilága, Budapest, 1953, p / DELY, O.G.: Contributions à l'étude de l'habitat du
17 lézard vivipare /Lacerta vivipara Jacquin/ dans la grande plaine hongroise /Opuec. Zool. Budapest, 2, 1957, p / DELY, O.G.: Les nouveaux habitats du Triton alpestre /Triturus alpestris /Laurent!// en Hongrie /Opusc. Zool. Budapest, 2, 1958, p / DELY, O.G. & JANISCH, M.: La répartition des vipères de champs /Vipera ursinii rékosiensis Méhely/ dans le Bassin des Carpathes /Vertebr. Hung., Budapest, 1, 1959, p / DELY, O.G.: Examen biométrique, ethologique et oecologique du Triton alpestre /Triturus alpestris Laurent!/ des populations du bassin des Carpathes /Acta Zool. Hung., 6, I960, p / FEJÉR- VÁRY-LÁNGH, A.M.: Beiträge und Berichtigungen Amphibien-Teil des ungarischen Faunenkataloges /Fragm.Faun.Hung.,Budapest, 6, 1943, p / FEJÉRVÁRY LÁNGH, A.M.: Beiträge und Berichtigungen zum Reptilien-Teil des ungarischen Faunenkataloges /Fragm.Faun.Hung.»Budapest, 6, 1943, p / HAJÓSY, F.: Magyarország csapadékviszonyai /Budapest, 1952, pp. 157/ KÁRPÁTI, Z.: A Börzsöny hegység növényföldrajzi jellemzése /Ind.Hort.Bot. Budapest, 1, 1932, p / KÁRPÁTI, Z.: Az északi hegyvidék nyugati részének növényföldrajzi áttekintése /Földr.Ért. Budapest, 2, 1952, p / LÁNG, S.: A Mátra és a Börzsöny természeti földrajza /Budapest, 1955, pp. 512/ LUKÁCS, D.: Adatok a Bükk-hegység kétéltüinek és hüllőinek állatföldrajzához /Egri Pedag.Főisk.É'vk., 2,1956, p / MAGAZINER, p.: A Börzsöny hegység /Budapest, 1931, pp. 107/ MARIÁN, M.î A keresztes vipera fekete változatának /Vipera berus var.prester L./ somogymegyei előfordulása /Rippl Rónai Muz. Kaposvár, 1952, p. 1-2/ MARIÁN, M.: Adatok a keresztes vipera /Vipera b. berus L./ somogyi elterjedési viszonyaihoz /Ann. hist.-nat. Mus. Nat. Hung., 7, 1956, p / MARIÁN, M.: A Baléta gerinces állatvilága /Kaposvár, 1957, p / PÉCSI, M. & SÁRFALVI, B.: Magyarország földrajza /Budapest, I960, / SZABÓ, 1.: Ads ' r>k a Ssen+endre-Visegrád-
18 Esztergomi Dunazughegység herpetofaunájához /illatt.közlem., 45, 1956, p / SZABÓ, I.: Contributions à la répartition du Sonneur aux pieda épais /Bombina variegata Linné/ en Hongrie /Vertebr. Hung., Budapest, 1, 1959, p / SZUJKÓ,I.: Beiträge zur Kenntnis der auf Andeeit ausgebildeten Waldtypen des Börzaönygebirges /Ann.hist.-nat. Mus.Nat.Hung., 7, 1956, p / SZUNYOGHY, J.: Az Ablepharu8 kitaibeli kitaibeli Bibron & Bory u.j lelőhelye Magyarországom /Állatt. Közlem., 44, 1954, p / I. Tafel 1. Abbildung: 2. Abbildung: II. Tafel 1. Abbildung: 2. Abbildung: III. Tafel 1. Abbildung: 2. Abbildung: Bombentrichterseen im Kemencethal Büdössee Pogányvár mit seiner Umgebung Nagythal Csehvár und Magoshegy Feketethal IV. Tafel 1. Abbildung: Biotop der Ablepharus oberhalb Nagymaros 2. Abbildung: Südlicher Teil des Börzsönyer Massives
19
20
21
22
23
24
25
26
ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.
ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
Részletesebben11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.
11/b tétel GERINCES RENDSZERTAN III. HÜLLŐK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: HÜLLŐK (REPTILIA) REND: TEKNŐSÖK» CSALÁD: MOCSÁRITEKNŐS-FÉLÉK Ujjaik között az
RészletesebbenHATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös
HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés Felső-Sebes-Körös Készítette: Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012 Bevezető A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület a Zöld Kör megbízásából
RészletesebbenA MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA
Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 7. 1981. A MÁTRA HEGYSÉG KÉTÉLTŰ FAUNÁJA SOLTI Béla VARGA András Mátra Múzeum, Gyöngyös ABSTRACT: (The Amphibian-fauna of the Mátra Mountains). 15 Amphibia species are recorded
RészletesebbenKi mit tud Magyarországi hüllők
Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat
RészletesebbenA Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei
A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia
RészletesebbenA kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben
A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben Vági Balázs ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, Beszámoló Nap 2010 ELTE-TTK Állatrendszertani
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 374 A MAGYAR HERPETOLÓGIA TÖRTÉNETE Tóth Tamás Fővárosi
RészletesebbenCél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD)
2007. 10. 31. I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Kétéltűek
RészletesebbenA TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA
Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén, pp. 893 914. A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA Péntek Attila László 1, Halpern Bálint 2 és Vörös Judit 3 1 Szent István Egyetem, Állattani és Állatökológiai
RészletesebbenKétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 333 340 Kétéltűek és hüllők előfordulása Fejér megyében HÁMORI MÁRTA, PUKY MIKLÓS & SCHÁD PÉTER ABSTRACT: (Amphibian and reptile mapping in Fejér county,
Részletesebben1986 óta a természet szolgálatában
2012 1986 óta a természet szolgálatában Január Foltos szalamandra/salamandra salamandra lárva (Fotó: Pfliegler Walter) Kérjük, adja adója 1%-át a Varangy Akciócsoport Egyesületnek. Támogatását 100%-ban
RészletesebbenKétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia)
Natura Somogyiensis 17 299-308 Ka pos vár, 2010 Kétéltű fauna felmérése a Zselici tájvédelmi körzet időszakos vizeiben (Vertebrata: Amphibia) Körtési Gábor & Molnár Tamás Gergely Kaposvári Egyetem ÁTK,
RészletesebbenOsztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK
Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodás az egyedfejlődés kezdeti szakasza a vízhez kötődik poikilotherm állatok bőrük csupasz a többrétegű epidermisz sok nyálkát és mérget
RészletesebbenA Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata
Natura Somogyiensis 23 255-262 Ka pos vár, 2013 A Tolna-Baranyai-dombvidék és a Kelet-Mecsek vizeinek kétéltű-faunisztikai vizsgálata Péntek Attila László 1, Vad Csaba Ferenc 2,3, Horváth Zsófia 2,4 17100
RészletesebbenTRÓCSÁNYI Balázs SCHÄFFER Dávid KORSÓS Zoltán. Acta Naturalia Pannonica 2: 189 206. (2007) 189. Bevezetés és célkitûzés
Acta Naturalia Pannonica 2: 189 206. (2007) 189 A Mecsek kétéltû- és hüllõfaunájának áttekintése, újabb faunisztikai adatokkal A review of the amphibian and reptile fauna of Mecsek Mountains, with new
RészletesebbenCINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE
CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE 3. évfolyam 4. szám A rákosi vipera védelme 2007 Tél TARTALOM ÚGY GONDOLOM Természetes és fenntartható......... 2 Kiadja: Duna Ipoly Nemzeti Park
RészletesebbenANNALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI
ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI VOL. XXXVI. PARS 1945. ZOOLOGICA MÚZEUM FOLYÓIRATA X X X V I. K Ö T E T. 1943. ÁLLATTANI RÉSZ Pinx. Csánky KIADJA MÚZEUM PONGRÁCZ SÁNDOR FŐIGAZGATÓ
RészletesebbenA raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László
Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:
RészletesebbenA magyarországi herpetofauna U.T.M.-térképezésének felhasználási lehetıségei *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1999) 84: 43-52. A magyarországi herpetofauna U.T.M.-térképezésének felhasználási lehetıségei * BAKÓ BOTOND 1 és KORSÓS ZOLTÁN 2 1 Szent István Egyetem Állattani és Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenAdatok az Északi Bakony herpetofaunájához
Adatok az Északi Bakony herpetofaunájához Bevezetés Állattani irodalmunkban alig találunk olyan munkát, amely a Bakony-hegység kétéltűivel, hüllőivel foglalkozik. Ezek is csak szórványos adatokat tartalmaznak.
RészletesebbenHAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME
HAZAI KÉTÉLTŰEK KUTATÁSA ÉS VÉDELME ELŐADÓÜLÉS 2008. OKTÓBER 6. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SEMSEY ANDOR ELŐADÓTEREM ÖSSZEFOGLALÓK Összeállította: Vörös Judit 2 TARTALOMJEGYZÉK Hock Ferenc, Vörös
Részletesebben2016. Október 27., Gödöllő
A Fenntartható természetvédelem magyarországi Natura 2000 területeken projekt, MME biotikai felmérések Nagy Dénes, Nagy Zsolt, Halpern Bálint, Boldogh Sándor Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
RészletesebbenÉGHAJLAT. Északi oldal
ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A
RészletesebbenA Mátra-hegység hüllő faunája
A Mátra-hegység hüllő faunája Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. SOLTI Béla - VARGA András Mátra Múzeum. Gvöngvös ABSTRACT: (The Reptile-fauna of the Mátra Mountains). 10 Reptilies species are recorded
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenAz alpesi gõte (Triturus alpestris, LAURENTI 1768) újabb lelõhelyei a Mátra-hegységben
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 355 360 Az alpesi gõte (Triturus alpestris, LAURENTI 1768) újabb lelõhelyei a Mátra-hegységben MOLNÁR PÉTER PUKY MIKLÓS SZITTA TAMÁS ABSTRACT: [New localities
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenRészlegesen albínó foltosszalamandra-lárva észlelése Magyarországon *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(2): 305 309. Részlegesen albínó foltosszalamandra-lárva észlelése Magyarországon * VARGA JÁNOS H 1083 Budapest Szigony utca 43. E mail: inajajani@gmail.com Összefoglalás:
RészletesebbenA zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme
A zeleméri Mély-völgy herpetofaunája és védelme Mester Béla mester.bela@okologia.mta.hu Abstract Amphibians and reptiles are declining globally, subsequently, the protection of their habitats has become
RészletesebbenA sziklai illatosmoha igaz története. Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény
A sziklai illatosmoha igaz története Papp Beáta Növénytár Mohagyűjtemény A sziklai illatosmoha (Mannia triandra) egy telepes májmoha. Ellentétben közeli rokonával, a közönséges illatosmohával, amiről ez
Részletesebben1986 óta a természet szolgálatában
2015 1986 óta a természet szolgálatában Az Ön segítségére is szükségünk van természeti értékeink hatékony védelméhez! Legyen az önkéntesünk! Egyesületünk szakmai közreműködésével létesült a Sástói Tanösvény
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLŐVÉDELMI SZAKOSZTÁLY. Éves Jelentés Tartalom
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület KÉTÉLTŰ- ÉS HÜLLŐVÉDELMI SZAKOSZTÁLY Éves Jelentés 2013. Tartalom Haragos sikló program 1 Pannongyík program 5 Börzsöny felmérés 7 Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet. a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről
34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. -a (1) bekezdésének a) pontjában, valamint 85. -ának b) pontjában kapott
RészletesebbenHerpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről *
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(2): 327 332. Herpetofaunisztikai adatok a Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum Természetvédelmi Területéről * ANTAL ZSUZSANNA és JUHÁSZ LAJOS Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-,
RészletesebbenEGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN
BENCZE ZOLTÁN EGY SZIKLAGÖDÖR KERÁMIAANYAGA A HADTÖRTÉNETI MÚZEUM UDVARÁN 1990-ben a Hadtörténeti Múzeum udvarán, a IV. Béla kori városfal tornyától nyugatra egy feljáró építésének munkálatai során lehetőség
RészletesebbenANNALES MUSEI N A T I O N A LIS H Ü N G A R I C I
ANNALES I l I S T O l U C O - N A T U R A L ES MUSEI N A T I O N A LIS H Ü N G A R I C I VOL. X X X I I I. 1940. PARS Z O O L O G I C A. AZ ORSZÁGOS M A G Y A R TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM FOLYÓIRATA. X
RészletesebbenMagyarországon honos hüllőfajok: Kígyók
Magyarországon honos hüllőfajok: Kígyók Vizisikló, Kockás sikló, Erdei sikló, Haragos sikló, Rézsikló, Keresztes vipera, Rákosi vipera Vizisikló - Natrix natrix ENG: Grass snake, DE: Ringelnatter, FR:
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenVERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2.
VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HlSTORICO - NATURALIS HUNGARICI Tom. VII. 1965. Fosc. 1-2. Ritka nagyemlősök a régi Állatkertben 1 Irta: Anghi Csaba Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest 1966-ban
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVERTEBRATA HUNGARICA
VERTEBRATA HUNGARICA MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI Tom I. 1959. Faso 2. A vöröshasu unka (Bombina bombina LINNÉ) zöldsxinü változata Irta: Dr. Marián Miklós Móra Ferenc Múzeum, Szeged Az elmúlt esztendőkben
RészletesebbenSzabó István 80 éves
Parasit, hung., 26: 59-66, 1993 Hungarian Society of Parasitologists Szabó István 80 éves MATSKÁSI István Magyar Természettudományi Múzeum, Baross u. 13. Budapest, 1088 (Érkezett 1993. szeptember 28-án)
RészletesebbenXLII. Országos Komplex Tanulmányi Verseny Megyei forduló. Földrajz. Szép vagy Magyarország! április 4. Giriczné Kulcsár Anita
Földrajz Szép vagy Magyarország! A verseny ideje: Készítette: 2017. április 4. Giriczné Kulcsár Anita 1. Hazánkkal szomszédos országok (4 perc) a) Tegyétek helyes sorrendbe az összekeveredett betűket úgy,
RészletesebbenTisztelt Szerkesztő Úr!
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Sarród, 9435, Rév-Kócsagvár, Pf.4. Tel.: 99/537-620, Fax: 99/537-621 Elektronikus levélcím: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu Ügy száma : 33- /2011 Tárgy : Győri Audi gyár
RészletesebbenA Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek
Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenAdalékok Erdély kaszáspókfaunájához.
9 Adalékok Erdély kaszáspókfaunájához. Irta: Kolosváry Gábor. (Egy térképvázlattal és három képpel). A magyar Tudományos Akadémia anyagi támogatásával dr. Éhi k Gyula és Dr. Kolosváry Gábor 1942 év nyarán
RészletesebbenAz éghajlati övezetesség
Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt
RészletesebbenWEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC
WEIDINGKR GYÖRGY HURLER FERENC A budai vár 1687. és 1696. évi helyszínrajzai Tanulmányunkban három vártérképet ismertetünk. Haüy 1687- ben készített térképét, amelyen a házak egy a térképhez tartozó francia
RészletesebbenFÖLDRAJZ NÉMET NYELVEN GEOGRAPHIE
Földrajz német nyelven középszint 0623 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ NÉMET NYELVEN GEOGRAPHIE KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA MITTLERE STUFE SCHRIFTLICHE ABITURPRÜFUNG JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG
A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen
RészletesebbenTermészetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok
Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek
RészletesebbenDr. Lakotár Katalin. Európa éghajlata
Dr. Lakotár Katalin Európa éghajlata A déli meleg és az északi hideg áramlások találkozása a ciklonpályák mentén Európa éghajlatát meghatározó tényezők - kontinens helyzete, fekvése kiterjedése K-Ny-i
RészletesebbenF O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A. A Dorcadion fulvum cervae J. Friv. ökológiai alfaj új változatai (Coleoptera: Cerambycidae)
F O L I A E N T O M O L O G I C A H U N G A R I C A R O V A R T A N I K Ö Z L E M É N Y E K (SERIES NOVA) XXVII. 1. 1974. p. 183-186 Dr. Szelényi Gusztáv 70. születésnapjára A cervae J. Friv. ökológiai
RészletesebbenA foltos szalamandra (Salamandra salamandra) előfordulása és természetvédelmi helyzete Magyarországon
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2010) 95(1): 121 149. A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) előfordulása és természetvédelmi helyzete Magyarországon VÖRÖS JUDIT 1, DANKOVICS RÓBERT 2, HARMOS KRISZTIÁN 3,
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. augusztus Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302
Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három
RészletesebbenA felszín ábrázolása a térképen
A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!
RészletesebbenA Vas-hegy csoport védendő földtani értékei
Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet A Vas-hegy csoport védendő földtani értékei Kámán Orsolya Természetvédelmi mérnök jelölt Konzulensek: Dr. Bidló András Gyöngyössy
RészletesebbenA Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége
Crisicum 2. pp.207-213. A Körös -Maros Nemzeti Park kétéltűfaunájának helyzete, kutatottsága, országos és nemzetközi jelentősége Puky Miklós Abstract The status, national and international importance of
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenAgrometeorológiai összefoglaló
Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.
RészletesebbenMagnitudó (átlag) <=2.0;?
2. Epicentrum Egy földrengés keletkezési helyének földfelszíni vetületét nevezzük a rengés epicentrumának, melynek meghatározása történhet műszeres észlelés ill. makroszeizmikus adatok alapján. Utóbbi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. január kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenMUNKASZERZŐDÉS. amely egyrészről az. név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. _LOCALITATEA, JUDET, TARA. cégjegyzékszám: NR.REG.
MUNKASZERZŐDÉS amely egyrészről az név: S.C. NUMELE FIRMEI SR.L. székhely: STR., NR. LOCALITATEA, JUDET, TARA cégjegyzékszám: NR.REG.COMERTULUI adószám: CUI bankszámlaszám: COD IBAN képviseli: _NUME REPREZENTANT
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA KÖZÉP-TISZA KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐ VILÁGA. A módszer és a vizsgált terület
A KÖZÉP-TISZA KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐ VILÁGA A módszer és a vizsgált terület Állattani irodalmunkban kevés olyan munka van, amely egy-egy hazai táj kétéltűinek és hüllőinek élettani és környezettani viszonyait
RészletesebbenKÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.
RészletesebbenTartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.
Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenKétéltű közösségek előfordulása a Tolna-Baranyaidombvidék és a Kelet-Mecsek vizeiben
Natura Somogyiensis 30: 193-198. Ka pos vár, 2017 HU ISSN 20613067 www.smmi.hu/termtud/ns/ns.htm Submitted: 23.04, 2017; Accepted: 30.04, 2017; Published: 30.06, 2017 Kétéltű közösségek előfordulása a
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSzalamandrák és gőték
Fotó: Németh Bálint A szalamandrák és a gőték alkotják a farkos kétéltűek rendjét: hosszú, megnyúlt testük, két pár hasonló formájú végtagjuk, hosszú farkuk révén könnyen megkülönböztethetők a farkatlan
RészletesebbenA KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK
A Puszta 1998. 1/15, pp. 10-23. A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK KÉTÉLTŰFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA DR. PUKY MIKLÓS, GÖD MTA ÖBKI MAGYAR DUNAKUTATÓ ÁLLOMÁS 1998 1. BEVEZETÉS A védett területeken élő kétéltűek (Amphibia)
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. Országos áttekintésben a márciusi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (32 mm) Kapuvár állomáson fordult elő.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS 2014 márciusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 3 mm (Kapuvár, Vasad, Törtel) és 27 mm (Milota) között alakult, az országos területi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben1. HELYZETÉRTÉKELÉS. A sokévi szeptemberi átlaghoz viszonyított legnagyobb csapadékhiány (20-39 mm) a Szatmári-síkságon jelentkezett.
1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 szeptemberében a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 9 mm (Fehérgyarmat) és 250 mm (Murakeresztúr) között alakult, az
RészletesebbenÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP
Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás
RészletesebbenMagyarország nagytájai
Magyarország nagytájai Az Alföld a legnagyobb nagytájunk, túlnyomó része tökéletes síkság, amit a gazdasági művelés által a leginkább átalakított az ember. A löszön kialakult mezőségi talajon gabonatermesztés,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1281 0.2.2 Species name Elaphe longissima 0.2.3 Alternative species Zamenis longissimus scientific name 0.2.4 Common name erdei sikló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenKomplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002
Komplex tehetséggondozási program a Ceglédi kistérségben TÁMOP - 3.4.3-08/1-2009- 0002 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Név: Iskola:
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12.
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK BSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Természetvédelmi állattan Fajszintű védelem: ritkaság, gyakoriság, veszélyeztetettség.
RészletesebbenMagyar név Jel Angol név jel Észak É = North N Kelet K = East E Dél D = South S Nyugat Ny = West W
A szél Földünkön a légkör állandó mozgásban van, nagyon ritka est, amikor nincsenek vízszintes és/vagy függőleges áramlások. A levegő vízszintes irányú mozgását nevezzük szélnek. A szelet két tulajdonságával,
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenCSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN
CSECSEM Ő- ÉS GYERMEKHALANDÓSÁG KÉT PEST KÖRNYÉKI KÖZSÉGBEN A MÚLT SZÁZAD 7 0 8 0 -AS ÉVEIBEN írta: KÁRPÁTI ENDRE (Budapest) 1876 őszén a Rókus-kórház szülészeti osztályának fiatal segédorvosa megrázó
Részletesebben1. csoport. Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet ( C) Havi csapadékmennyiség (mm)
1. csoport 2. Vizsgáld meg a táblázatban lévő hőmérsékleti és csapadékértékeket! Végezd el a számításokat és válaszolj a kérdésekre! Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Havi középhőmérséklet
RészletesebbenBUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH. Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III
P. b. b. Verlagspostamt 1030 Wien WoGZ 213U BUNDESGESETZBLATT FÜR DIE REPUBLIK ÖSTERREICH Jahrgang 1999 Ausgegeben am 13. April 1999 Teil III 70. Abkommen zwischen der Österreichischen Bundesregierung
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
Részletesebben