Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ!

Átírás

1 5. II. évf. 4. szám Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ! Ez a hírlevél a Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer ötödik számú hírlevele. A bimonitoring rendszer a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási projekt keretén belül a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. megbízásából jött létre. A hulladékgazdálkodási projekt két programból áll össze. Az egyik program keretén belül 2010 év végére a Győr térségében már megvalósulásra került egy korszerű hulladékszállítási és hulladékfeldolgozási rendszer. A másik program jelenleg is folyamatban van, mely részeként Győr térségében 43 szilárd hulladéklerakó rekultiválása részben már meg is valósult. A két programban résztvevő telepek közül, kilenc lett kijelölve a biomonitoring vizsgálatok elvégzésére. A biomonitoring céljairól, feladatairól, illetve az eddig elért eredményeiről a weboldalon tájékozódhatnak. Az 5. hírlevélben további érdekességeket gyűjtöttünk össze a vizsgálati eredményeinkből. Közreadjuk a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás aktuális híreit, illetve folytatjuk a biomonitoringba bevont területek bemutatását. Ezúttal az Ácsi és a Jásdi volt hulladéklerakókat mutatjuk be. AKTUÁLIS HÍREINK Ritka és védett fajok Jásdról! Zirc közelében található a Jásdi, immáron bezárt és rekultivált hulladéklerakó. A telep területén fekszik egy lefolyástalan csapadékvíz táplálta tó. A biomonitoring vizsgálataink során ebben az évben jelentős természeti Nagyfejű csajkó értékeket fedeztünk fel a víztestben. Ezekről a korábbi hírleveleinkben már közöltünk részleteket. Ritka légivadász Most egy újabb, a tóhoz kötődő védett fajt jelenthetünk be. Ez a faj a ritka légivadász (Coenagrion scitulum), mely védett hazánkban. Állóvízi faj, többségében tavak, kavicsbányák, kubikgödrök, valamint lápi jellegű élőhelyek, morotvák mentén tenyészik. Szintén az itt vizsgált területről került elő egy viszonylag ritka bogárfaj a nagyfejű csajkó (Lethrus apterus). Régen, az extenzíven művelt szőlőültetvények károsítója volt. Az erdőspuszták övében előforduló faj, amely hazánkban éri el elterjedésének nyugati határát. Egykoron az extenzíven művelt szőlőültetvények károsítója volt. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele Oldal 1

2 Gönyű rendelkezik a legnagyobb biodiverzitással! A kilenc biomonitoringra kijelölt terület közül a Gönyűi hatásterületen találhatjuk a legszebb és legértékesebb élővilágot. Igaz ez a növény- és az állatvilágra egyaránt. A következőkben ezekből szemezgetünk. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) A Natura 2000 jelölő faj, hazánkban is védett. Tápnövényei a sóskafélék. A homokgyepekből került meg egy nőstény példánya. Farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) A pillangók családjának legritkább hazai faja. A képen a hernyója és egy kifejlett példány látható. A lepkének a farkasalma a tápnövénye, mely ugyan elterjedt növény hazánkban, de az ehhez kötődő lepke mégis nagyon ritka. Kövicsík (Barbatula barbatula) A védett halfaj a Cuha-Bakony-ér vizsgált szakaszáról került elő. Többnyire a kavicsos aljzatú, kisebb, gyors folyású patakokat kedvelő faj. Vaszari hulladékudvar és átrakó a madárparadicsom! Vizsgálataink során a bezárt teleptől északra található cseres-tölgyes több védett fajnak is otthont ad, amik között Natura 2000 jelölő fajok is voltak. Ezek közül is a legtöbbször a fekete harkályt (Dryocopus martius) figyelhettük meg. Elsősorban a középhegységek bükköseiben, de a tölgyesekben is költ. Nem ritkán előfordulnak a hullámtereken is. Megjelenése, azért is jó, mert időskorú fákat, erdőket feltételez. Fekete harkály (Dryocopus martius) Megjelent az első tudományos közlemény a biomonitoring eredményeiről! A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményeiben (Zirc, ; p.) jelent meg a biomonitoring során gyűjtött futóbogár adatok egy részének feldolgozása ban és 2009-ben a Győr, Pápai úton, a Győr, Sashegyen, a Sikátori és a Somlójenői hulladéklerakón gyűjtött adatok kerültek publikálásra. A publikáció letölthető a biomonitoring honlapjáról. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele Oldal 2

3 112 HÍREI! Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás ( Arany Hangya Díj 2011 A Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a regionális kategóriában elnyerte 2011-ben az Arany Hangya-díjat, amely a hulladékgazdálkodás területén kiemelkedő tevékenységet folytató települési önkormányzatok, önkormányzati társulások és diákok rangos kitüntetése. Az Arany Hangya Díj kitüntetettjei között olyan önkormányzatok kaptak elismerést, amelyek a környezet és fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva a korszerű hulladékgazdálkodási szemléletet próbálják érvényesíteni. Az egyetemi kategóriában pedig olyan dolgozatot díjaztak, amely a már lerakott hulladékból próbál visszanyerni minél több hasznos anyagot. A környezetvédelmi szervezetek és a Megyei Jogú Városok Szövetsége támogatásával 2009-ben alapított Arany Hangya Díjat 2011-ben harmadik alkalommal adták át a környezetvédelmi kiválóság elismerésére a hulladékgazdálkodás területén. Regionális kategóriában Győri Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás nyerte a díjat, amit Sági Géza, a GYŐR-SZOL Zrt. elnök-vezérigazgatója vett át. Hulladékudvarok TÉLI nyitva tartása november 14-től A GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. tájékoztatja a tisztelt lakókat, hogy a részvénytársaság üzemeltetésében lévő hulladékudvarok nyitva tartása megváltozik, november 14-től a téli nyitva tartás lesz érvényben. A hulladékudvarok igazodva a természetes megvilágításhoz korábban sötétedik hamarabb nyitnak, korábban is zárnak. A jogosultság igazolása után a hulladékudvarokban a szabályoknak megfelelően továbbra is térítésmentesen és környezetbarát módon lehet lakossági nem vállalkozási tevékenységből adódó - hulladékot szelektív módon elhelyezni. A BIOMONITORING VIZSGÁLATOK ALÁ VONT TERÜLETEK BEMUTATÁSA 7. Jásdi hulladéklerakó és környezetének bemutatása A vizsgált terület elhelyezkedése, határai A vizsgált terület Komárom-Esztergom és Veszprém megye határán fekszik, Jásd települése Veszprém megyéhez. A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás szerint a vizsgált terület Bakonyvidéken belül a Súri-Bakonyalja kistáj területére esik. Vizsgált terület fekvése Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele Oldal 3

4 A vizsgált terület egy felhagyott anyagnyerőhely rekultiválatlan gödre, amelyet már évtizedek óta hulladéklerakóként hasznosítanak. A vizsgált terület magába foglalja a hulladéklerakót és kb. 500 m-es távolságban a környező területet is. A jelenlegi határai valamennyi irányból jelenleg is művelés alatt álló és már felhagyott mezőgazdasági területek, illetve a földutak mentén spontán megtelepedett, változó záródású, akácosok határolják. Jásdi tó A bezárt lerakó legmélyebb pontján egy lefolyástalan, csapadékvízből táplálkozó tó alakult ki. A tavat a bányaművelésből visszamaradt meredek homokfal határolja északról őszére elkészült a hulladéklerakó telep rekultiválása. Természetvédelmi vonatkozások A vizsgált területen országos szintű ill. helyi természetvédelmi védettség alatt álló és védelemre tervezett terület nem található. Vizsgált terület fekvése Természeti értékek Összességében 35 védett fajt mutattunk ki, melyek közül három volt növényfaj. A védett fajok között egy volt fokozottan védett és négy faj Natura 2000 jelölő. Természetességi szempontból a rekultivált hulladéklerakó telep legmélyebb pontján kialakult tavat kell kiemelni. Az évtizedes hulladék deponálás ellenére a tóban több védett fajt és annak jó természetességi állapotát tükröző fajok jelenlétét mutattuk ki. Ezen felül a teleptől északra található sztyeprét jellegű gyepet kell megemlíteni, mely szintén több jó faj élőhelyét adja. Innen kerültek elő a területen rögzített védett növény és több állatfaj is, illetve ritka ízeltlábúak. Az elmúlt évi vizsgálatokhoz képest az egyik legnagyobb változást a kétéltűek csoportjában tapasztaltuk. A tavalyi évhez képest jelentős mértékben bővült a faunalista. Legelőször is a Natura 2000 jelölő fajt kell kiemelni a sárgahasú unkát. Ezen felül tavasszal hallhattuk a jellegzetes hívó hangját a zöld varangynak és láthattuk petezsinórjait a barna varangynak is. Így már nyolc kétéltű faj előfordulásáról tudunk. A hüllők esetében is beszámolhatunk egy Petéző barna varangy Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele Oldal 4

5 különleges fajról, hiszen a mocsári teknőst figyelhettük meg az idén. A faj Natura 2000-es jelölő faj. A következő évek feladata az állomány pontos felmérése. Összességében elmondható a területről, hogy a biomonitoringban részt vevő területek közül a közepes biodiverzitási indexel rendelkező területek közé sorolható. Azok között viszont a legjobb állapotú terület. 8. Ácsi hulladéklerakó és környezetének bemutatása A vizsgált terület elhelyezkedése, határai Az Ácsi hulladéklerakó a Kisalföld, Győr Tatai - Teraszvidék kistájába fekszik A lerakó közvetlen a Concó-patak mellett fekszik. Keleti irányba egy jelenleg is működő moto-cross pálya határolja. A vizsgált területhez legközelebb eső település Ács városa, mely központja cca. 3 km-re van a lerakótól. Megközelítése részben aszfaltozott (mezőgazdasági üzemig), részben földúton lehetséges. A vizsgált terület egy felhagyott anyagnyerőhely rekultiválatlan gödre, amelyet már évekkel ezelőtt hulladéklerakókként hasznosítottak. A vizsgált terület magába foglalja a hulladéklerakót és az 500 m-es távolságban található területeket őszére elkészült a hulladéklerakó telep rekultiválása. Duna Vizsgált terület fekvése Ács Természetvédelmi vonatkozások A vizsgált területen országos szintű ill. helyi természetvédelmi védettség alatt álló és védelemre tervezett terület nem található. Ugyanakkor a Nemzeti Ökológiai Hálózat részének egyes elemei vizsgált területen belülre esnek. Ugyancsak érintett a hatásterület a Duna és ártere Natura 2000-es területtel. Természeti értékek 2011-ben 34 védett fajt mutattunk ki, melyek közül öt növényfaj volt. A védett fajok között egy fokozottan védett besorolás alatt van. Továbbá két taxon Natura 2000 jelölő faj. A vizsgált terület biodiverzitás szempontjából a Natura 2000 területhez kötődő Concó-ártér és a magasabb térszínen fekvő sztyepjellegű gyepek tartoznak. Ez utóbbi élőhelyek felszínét jó állapotú árvalányhajas sztyepmaradvány borítja. Állományalkotó fajok a pusztai árvalányhaj, - mely védett is egyben és a pusztai csenkesz. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele Oldal 5

6 GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Kis foltokban több védett faj is előkerült, így az agárkosbor, melynek több tíz töves állománya szétszórva, a sztyeprét maradvány és a bezárt hulladéklerakó közötti szintén cross pályának használt nagyon változatos térfelszínű területen található. További védett fajok a szártalan csüdfű a kései pitypang néhány töves állománya, illetve a gyapjas boglárka kb. tíz töves állománya ismert. Agárkosbor (Orchis morio) Gyapjas boglárka (Rannunculus illyricus) Pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) A talajzoológiai vizsgálataink során nem kerültek elő természetvédelmi szempontból kiemelkedő fajok. A pókok között leginkább az általánosan elterjedt az élőhely (sztyeprét maradvány) környezeti igényeit ismerve várható fajok kerültek elő. A futóbogarak között találunk védett fajokat, így a ragyás futrinkát és a mezei futrinkát. Mindkét faj gyakorinak mondható a ragyás futrinka elsősorban az erdőkre jellemző, míg a mezei futrinka nyíltabb nedvesebb élőhelyeket kedveli hez képest a szitakötők sem hoztak változást. Viszonylag gazdag szitakötő faunája van a területnek, melyek közül a sávos szitakötőt kell kiemelni, mely ugyan nem védett, de jelenléte a jó természetességi területeket jelöli. A Concó-patak mentén mindkét évben jelentős populációját láthattuk. Az egyenesszárnyúak tekintetében kérdéses a rekolonizáció sorsa. A vizsgálatok során megállapításra került, hogy kevés olyan jó állapotú gyep van, mely alkalmas lehet a jó fajok megtelepedésére és így később onnan a rekolonizációban való részvételre. Mindössze a hulladéklerakótól 500 m-re észak-nyugatra található üde gyomos gyep folt fajközössége bír jobb természeti állapottal. A gerinces csoportok vizsgálata során sem tapasztaltunk változást az előző évi állapotokhoz képest. Erdei pinty (Fringilla coelebs) A békák között nem szerepel új faj a várt Natura 2000 jelölő vöröshasú unka ebben az évben sem került meg. A hüllők között sincs új faj, de a korábbról előfordult zöld gyíkot és rézsiklót sem sikerült megtalálnunk. A madarak sem hoztak érdemi változást az előző évhez képest, több a területről várt fajt nem sikerült kimutatni, de pár madár jelenlétét viszont sikerült igazolnunk (erdei szürkebegy, ökörszem, cigánycsukk, függőcinege, citromsármány). Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele Oldal 6