GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt Győr, Orgona u. 10.
|
|
- Eszter Bogdán
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: , mobil: GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt Győr, Orgona u. 10. Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű környezetének középtávú ( évi) biomonitoring komplex élővilág vizsgálata, a telepen folytatott tevékenység élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése ÉVI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Győr, december Munkaszám: BIO
2 A megbízó azonosító adatai: A megbízó neve: GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. jogutódja Székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10. Képviseli: Sági Géza elnök - vezérigazgató Cégjegyzékszám: Cg Adószám: Telefon: 96/ A vizsgálatvégző azonosító adatai: A megbízott neve: Pannon Connection Bt. Székhely: 9023 Győr, Álmos u. 2. Képviseli: Rovács Gábor - ügyvezető Cégjegyzékszám: Cg Adószám: Telefon: 96/ Készítették: Futó János Kenyeres Zoltán Kovács Éva Kovács Péter Kutasi Csaba Lökős András Rovács Gábor Szinetár Csaba Szűcs Péter Vidéki Róbert 2/7
3 A GYŐR-SZOL Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megbízta a Pannon - Connection Bt.-t, hogy végezze el a Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű környezetének középtávú ( évi) biomonitoring komplex élővilág vizsgálata, a telepen folytatott tevékenység élővilágra gyakorolt hatásának felmérése, értékelése tárgyú vizsgálatot. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékkezelő mű megépülése előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A évet megelőzően a és évben a Győri Kommunális Szolgáltató Kft, korábbi megbízásából jelen vizsgálat-sorozattal (biomonitoringgal) azonos célból, azonos metodikai feltételekkel és azonos területen végeztünk vizsgálatokat. Ennek a két éves felmérésnek a folytatásaként tekinthetünk a jelen tárgyú vizsgálatra, mely középtávon (2010. és évek között) a hulladékkezelő mű megépítését követő szukcessziós folyamatokat vizsgálja. A évi vizsgálatokat az alapszakasz eredményeinek tekintjük. A évben került kialakításra a hulladékkezelő mű, amit az átmeneti szakaszként értelmezünk, majd a évtől a biomonitoring szakasz kezdődött el, melynek záró éve a év. Szakaszok Időszak Munkálatok (beavatkozások) és a biomonitoring feladata I. szakasz 2008 II. szakasz 2009 Alapállapot rögzítése (kiindulási állapot). A Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű kialakítása Megnevezés ALAPSZAKASZ ÁTMENETI SZAKASZ III. szakasz 2010 és 2015 A Győr, Sashegyi Regionális Hulladékkezelő Mű környezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata BIOMONITORING SZAKASZ A vizsgálat kiemelt területe a hulladékkezelő mű területén belül található zöld felület, ami nem került beépítésre. A terület magját a bányaművelésből visszamaradt anyagnyerő gödör alkotja, ahol állandó víz alakult ki. A víztestet a Regionális Hulladékkezelő Mű környezetéből és a Zöld sziget területéről összegyűlő csapadékvíz táplálja. Az egész terület beleértve a kezelő művet is - bányaterületként működött. A magas agyagtartalmú talaj a hulladéktest műszaki kialakításakor előnyt jelentet, de ami ott előny az a természetes növénytakaró szempontjából hátrányként jelentkezik. A nagyon szélsőséges környezeti viszonyokat teremtő agyagos talajból nehéz a tápanyag felvétele, erőteljes vízzáró rétegként szélsőséges vízháztartás alakul ki, nehézkes humuszképződés mellett. A középtávú vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékkezelő mű megépülése előtt, alatt majd azt követően vizsgálja a kezelő mű természeti környezetére tett hatását, illetve a Zöld sziget szukcessziós folyamatait. A középtávú vizsgálatok célja, hogy minél szélesebb körben feltárja a vizsgált terület természeti értékeit, leltárt készítsen ezekről. Győr Nagytérségi Komplex 3/7
4 Biológiai Monitorozó Rendszer működtetésének középtávú célja, hogy az érintett lakosság számára, illetve minden érdeklődő személynek és szervezeteknek a biomonitoring rendszer eredményeit, és ezáltal a környezeti nevelésben is hasznosítsa a kapott eredményeket, hogy megtalálja a kapcsolatot a hulladékgazdálkodás és az élővilág valamint az iskolás korú és felnőtt lakosság között. A évi vizsgálatok célja továbbra is a Zöld sziget szukcessziós folyamatainak vizsgálata az indikátor csoportok alapján. A vizsgált terület környezetében található élővilág megismeréséhez az általánosan elfogadott, monitorozásra alkalmas csoportokat, illetve az alapadatokat szolgáltató szervezetek vizsgálatát végez(z)tük el. A következő indikátor szervezeteket vizsgál(j)tuk: Hajtásos növények, Mohák (Bryophyta), Zuzmók (Lichenophyta), Pókok (Araneae), Futóbogarak (Carabidae), Hangyák (Formicidae), Egyenesszárnyúak (Orthoptera), Szitakötők (Odonata), Kétéltűek (Amphibia), Hüllők (Reptilia), Madarak (Aves). A vizsgált terület Győr-Moson-Sopron megye K-i részén, közigazgatásilag a Győr település külterületére esik. A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás Mo. kistájainak katasztere szerint a Győr-Tatai-teraszvidék tájegység nyugati peremén fekszik. A terület már a lakott városrésztől távolabb található a déli szomszédos területeket leszámítva mezőgazdasági, illetve ipari területek veszik körbe. Déli, délkeleti irányból zártkertes övezet veszi körül közvetlen. Keleti irányból egy fiatal akácos ültetvény, északról, illetve nyugatról mezőgazdasági parcellák veszik körül. Délkeletről még pontosan határos ipari területekkel is. A vizsgált területen belül nem találunk sem a hazai sem a nemzetközi természetvédelmi hálózat által érintett elemeket. A hatásterület 5 km-es körzetében sincs olyan terület, mely valamelyik természetvédelemi hálózat alá tartozna. A biomonitoring vizsgálatok elsősorban a Zöld sziget néven, számon tartott élőhely-együttesre és a teleppel szomszédos területekre koncentrálódtak. Az illetékes természetvédelmi hatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, míg a természetvédelmi kezelő a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága. A hulladékkezelő mű építkezései 2009-ben kezdődtek el, előtte a bányatevékenységből visszamaradt egyenetlen felszínű, ligetes növényzetű területet találhattunk ben került aztán átadásra az objektum. A kezelő művet több egységre oszthatjuk fel. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken begyűjtésre kerülő hulladék a válogatóműbe kerül, ahol tovább válogatják, rostálják, bálázzák. 4/7
5 A komposztálóban a telepre elkülönítetten beszállított bio- és zöldhulladék érlelése történik meg. A központi feldolgozó egysége a telepnek a mechanikai-biológiai előkezelő. Az ide beérkező vegyes hulladék egy komoly szárításon megy át, miután megdarálásra került. Ezután rostálják az anyagot és jellegétől függően fűtőanyagként hasznosítják tovább vagy végleges lerakásra kerül a lerakótérbe. A hulladékkezelő mű kialakítását követően a Zöld szigeten egy tereprendezési munkálat, illetve özönnövény cserjeirtás és vegyszeres kezelés történt évben a Zöld sziget keleti felében került kialakításra egy nagy homogén gyepfelület, ahol az eredetileg a tervezett nyári tábor kiszolgáló egységei lettek volna. Ugyanennek az évnek kora tavaszán történt meg a cserjeirtás (elsősorban a keskenylevelű ezüstfa és akác) és a vegyszeres lágyszárú irtás (magas aranyvessző). A beavatkozás részeként a terület fátlan foltjain kézi kaszálás is történt. Ezt követően a szerviz út és a nyári tábor gyepének kaszálásán kívül nem történik más beavatkozás évben az elmúlt két évhez hasonlóan a terület használatában és következésképpen a növényzetben sem történt számottevő változás. A terület magára maradt, a korábbi gondozása (kaszálás, stb.) megszűnt. Az alkalmi emberi jelenlét gyakorlatilag nem befolyásolja érdemben a növényzet változását. Az ösvények még kirajzolódnak, de a gyomosodás jelei figyelhetők meg itt is. A korábban végzett inváziós növényfaj mentesítés hatása az elmaradt utókezelés miatt egyre kevésbé látható. A meglévő fertőzött gócok kiterjedése évről évre folyamatosan nő. Átalakító hatásuk, az élőhelyi és tájképi változások ismét érezhetők. Elengedhetetlen lenne az inváziós cserjék (keskenylevelű ezüstfa, fehér akác) és lágyszárúak (magas aranyvessző) visszaszorítása, illetve annak a pár gyepes foltnak a rendszeres kaszálása. Továbbra is három védett növényfaj (Epipactis palustris, Blackstonia acuminata, Oxytropis pilosa) előfordulásáról tudunk. Főként a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) érzi jól magát állománya növekedett bár a kosborfélékre erős évenkénti dinamika a jellemző. A évben 13 kéreglakó (epifiton) és 1 talajlakó zuzmófajt sikerült azonosítani. Az összes epifiton faj a szennyezéstűrő, nitrogénkedvelő (nitrofrekvens) fajok közé tartozik. Ezek természetes környezetben is a nitrogénben gazdagabb élőhelyeket preferálják, mint például madártrágyázta faágak vagy ülőkövek, továbbá tápgazdag fák kérge (pl. bodza, nyárak, fűzek, juharok, kőrisek, diófa, gyümölcsfák). Mivel a minták nyárfa (Populus) kérgéről származnak, amelynek önmagának is tápdús típusú kérge van, nem dönthető el egyértelműen, hogy az itt előforduló fajok a levegőszennyeződés miatt vannak jelen vagy pusztán a nitrogénben gazdag aljzat miatt. A Zöld sziget mintaterületről a évben összesen 2 májmohát és 31 lombosmohát azonosítottunk. Legtöbb mohafaj országos viszonylatban közönséges és gyakori előfordulású. Értékes moha mikroélőhelyek a tóhoz tartozó vízpart talajfelületei, a parti Populus fák kérge, a naposabb talajfelületek; valamint az építmények, törmelékek is kedveznek egyes fajok megjelenésének. A hazai moha vörös-lista alapján természetvédelmi szempontból veszélyeztetettség közeli státuszú a Brachythecium glareosum, a Dicranella staphylina, a Didymodon insulanus és az Orthotrichum pumilum lombosmohák. A kutatási területen is előforduló Didymodon rigidulus és az Orthotrichum pumilum élőhely indikátor fajoknak tekinthetőek. 5/7
6 A talajfelszíni ízeltlábúak közül a pókok csoportjánál 27 fajt mutattunk ki. A fajszám közelíti a 30 körüli értéket, ami hasonló metodikai feltételek mellet a természetesebb élőhelytípusok fajgazdagságára jellemző. A biomonitoringban részt vevő rekultivált felszínek vizsgálata során a fajszámok alig haladják meg a 20-at. A fajszerkezet jól leképezi a területre jellemző mozaikosságot a nyílt gyepfelszínek és a zártabb cserjések váltakozását. száraz gyepekre jellemző fajok (Alopecosa sulzer, Drassyllus praeficus, Ozyptila claveata, Pardosa bifasciata, Xerolycosa miniata, Zelotes electus) mellett jelen vannak a zártabb, árnyékoltabb élőhelyek karakter fajai is (Pardosa alacris, Phrurolithus festivus, Trachyzelotes pedestris). A zavarást tűrő fajok (Trachosa terricola, Trochosa robusta, Haplodrassus minor, Drassodes pubescens) mellett több, olyan faj is előkerült, mely a jobb természetességű élőhelyekre jellemző (Alopecosa sulzeri, Ozyptila claveata, Pardosa bifasciata, Thanatus arenarius). A bogarak a pókok fajszerkezetéhez képest is szegényebb faj együttest mutatnak. Egyértelműen a bolygatott, pionír felszínek fajait (Ophonus azureus, Harpalus tardus) mutattuk ki. Összességében csak négy faj (Harpalus subcylindricus Parophonus complanatus), került elő, mely borzasztóan alacsony szám ban és 2014-ben egyaránt nyolc fajt sikerült észlelni, de 2013-hoz képest két faj tűnt el a vizsgált mintákból, illetve két új faj jelent meg bennük, két év alatt tehát 10 fajt fogtak a pohárcsapdák. A mennyiségi értelemben erősen domináns két faj ugyanaz: a Lasius paralienus és a Lasius niger. Ebből a tényből és a hangyaközösség teljes fajkészletéből kiindulva a hangyaközösség egyértelműen rokonítható a néhány tucat méteren belül jelentős térbeli heterogenitással és erős nedvességgrádienssel jellemzett természetes és természetközeli élőhelyekkel 1) Összességében hangsúlyosabb szerephez jutottak a szárazgyepi fajok, ami feltételezhetően még a évi szárazabb időjárásra reflektáló következmény. Ez a jellegeltolódás leginkább a Myrmica scabrinodis Myrmica sabuleti fajváltásnak köszönhető, előbbi 2013-ban, utóbbi 2014-ben mutatkozott a csapdákban. A valamivel ritkább előfordulású Myrmica scabrinodis jellemzően üde élőhelyeken (mocsárréteken, szikes réteken, szárazabb magassásosokban, aranyvesszős zavart gyepekben, stb.) tölt be érdemi közösségalkotó szerepet, míg a Myrmica sabuleti szárazságkedvelőbb fajnak számít. 2) A mennyiségi értelemben két domináns faj, a nedvességkedvelő Lasius niger és a szárazabb élőhelyekhez kötődő Lasius paralienus állománysűrűsége egyaránt jelentősen növekedett. Az ilyen változások kevéssé jellemzők a természetes hangyaközösségekben: azokban erős klímahatás esetén elég egyértelműen a hasonló környezeti igényű fajok állománya nő, ha pedig nincs intenzíven befolyásoló környezeti hatás, akkor a kompetíciós kölcsönhatások jelentik a változások fő hajtóerejét, és utóbbi kölcsönhatások többnyire a mennyiségi értelemben domináns, hasonló méretű, rokonfajok esetében (mint amilyen az említett két faj) versengést és eltérő előjelű állományváltozást jelentenek. A évben nem mutattunk, aki változást az elmúlt évekhez képest, a területről csak az idáig is ismert fajok kerültek elő. A legnagyobb példányszámban a széleslábú szitakötő (Platycnemis pennipes) volt jelen. Az vizsgált terület élőhelyi állapotaiban 2014-ben az előző évihez képest változást nem tapasztaltunk. A területen kezelésként csak egy középső élőhelysáv kaszálása említhető, a többi gyepes terület erősen aranyvesszős, ill. ezüstfával, fűzzel cserjésedik/erdősödik. Ez azonban egyelőre még negatívan nem befolyásolja a lokális egyenesszárnyú-együttes szerkezetét és a különféle élőhelyi igényekkel rendelkező fajok előfordulását. A fás vegetáció jelenlétének köszönhetően továbbra is előfordulnak cserjéken, ill. strukturált magas gyepekben élő fajok 6/7
7 (Ephippiger ephippiger és a Leptophyes albovittata), valamint erdőszegély jellegű habitatokhoz kötődő fajok (Chorthippus parallelus, Euthystira brachyptera, Pholidoptera griseoaptera, Chorthippus dichrous, Phaneroptera nana). A gyepes élőhelyekhez kötődő egyenesszárnyúak közül a nyílt szárazgyepekhez (Calliptamus italicus, Euchorthippus declivus, Oedipoda caerulescens), a zárt szárazgyepekhez (Chorthippus mollis, Chorthippus biguttulus, Omocestus rufipes), valamint a vertikálisan strukturált szárazgyepekhez (Metrioptera bicolor, Platycleis albopunctata) kötődő fajok kiegyenlítetten képviseltetik magukat a lokális együttesben. A Zöld Sziget területén található tó üde szegélye az idei évben is lehetővé tette olyan higrofil/mezofil fajok jelenlétét a gyepekben, mint a Conocephalus discolor és a Ruspolia nitidula. A ritkább előfordulású fajok közül ki kell emelni a jobb természetességi állapotú sztyepprétek fajának tekinthető Pezotettix giornae megkerülését. A év elsődleges megállapítása, hogy a kétéltű fauna nagyon stabil, ami a csapadékvíz tározó jelenlétének köszönhető. A tóban az elmúlt években megemelkedett vízszintet láthatunk. A kimutatott békák petézésére a tónak sekélyebb, erősebben nádasodó, gyékényesedő déli részén van mód. Évek óta ebben a térben figyelhetjük meg nászidőszakban a fajokat. A tó legnépesebb állományú békafaja a tavi béka és a kecskebéke (Pelophylax esculenta, P. ridibunda). A évben is stabil populációja volt megfigyelhető a fajnak. Ugyancsak előkerült az erdei béka (Rana dalmatina) és a zöld levelibéka (Hyla arborea) is. A évben a kétéltű faunára nézve új adat is született: előkerült a barna ásóbéka (Pelobates fuscus) is egy példánya a talajcsapdákból. Az elmúlt években mindössze két hüllő fajt sikerült kimutatnunk a területről. Ezek közül a fürge gyík (Lacerta agilis) minden évben előkerült. A évben ismételten rögzíthettük jelenlétét. Az elmúlt évekhez hasonlóan nagyon erős állomány található a területen. Mindhárom transzekt mentén előfordultak példányok. A talajcsapdás mintavétel során is kerültek elő példányok, illetve az őszi terepbejárás alkalmával fiatal példányok is megkerültek. Mindez nagyon erős populációra vall. Az alapállapot felmérés során is az akkor még felhagyott bányaterületen hasonlóan tömeges volt a faj. Ahogy a több vizsgált csoport esetében a madaraknál is stagnáló szukcessziót láthatunk. Az elmúlt években kimutatott fajok nagyrészt a évben is regisztrálásra kerültek. Kis mértékben továbbra is megfigyelhető a növényzet záródása, mely főleg a cserjéket kedvelő madárfajok térbeni terjeszkedésében mutatkozik meg. Az elmúlt évekhez képest indikációs vagy faunisztikai szempontból kiemelendő fajt nem mutattunk ki a területről. Kovács Péter s. k. Rovács Gábor s. k. Vidéki Róbert s. k. Győr, december 7/7
KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.
RészletesebbenGYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ
RészletesebbenGYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ
RészletesebbenPannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda. GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.
RészletesebbenGYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt Győr, Orgona u ÉVI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI ZÁRÓJELENTÉS
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.
RészletesebbenKÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.
RészletesebbenV. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
GYÕRI KOMPLEX BIOLÓGIAI MONITOROZÓ RENDSZER 15 Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu V. évf. 2. szám 2014. június (Megjelenik negyedévente) Hírek a Zöld szigetről
RészletesebbenKomplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu I. évf.
RészletesebbenAz I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)
Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter, Szinetár Csaba és Eichardt János X. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt Biodiverzitás/diverzitás=Sokféleség
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenAdatok a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának ismeretéhez III.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2010 34: 45 58 Adatok a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának ismeretéhez III. KENYERES ZOLTÁN ABSTRACT: (Data to the Orthoptera fauna
RészletesebbenA BUDAI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET PUFFERZÓNÁJÁNAK EGYENESSZÁRNYÚ ROVARAI
Természetvédelem és kutatás a budai Sas-hegyen, pp. 473 477. A BUDAI SAS-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET PUFFERZÓNÁJÁNAK EGYENESSZÁRNYÚ ROVARAI SZÖVÉNYI GERGELY ELTE Biológiai Intézet, Állatrendszertani
RészletesebbenGyőri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ!
5. II. évf. 4. szám Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu 2011. december (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ! Ez a hírlevél a Győri Komplex Biológiai Monitorozó
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenSzárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban
Szárazgyepek kezelése és helyreállítása a Felső-Kiskunságban Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása szeminárium Győr, 2015.05.20.
RészletesebbenMit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt
Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenAz özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében
Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz
RészletesebbenEgyenesszárnyú fajok a pusztában és a költőládákban mit tudunk róluk?
Egyenesszárnyú fajok a pusztában és a költőládákban mit tudunk róluk? Szövényi Gergely Mit tudunk a kék vércse táplálkozási szokásairól? Mit tudunk a kék vércse táplálkozási szokásairól? generalista ragadozó
RészletesebbenA Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai
A Kis-Tómalmi láprét védett növényritkaságai Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Dr. Király Gergely Botond Nyugat-Magyarországi Egyetem A láprét és környéke története Köztudomású, hogy a római korban
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenHonvédelem és természetvédelem a Kisalföldön
Tisztelt Természetvédő Barátunk, Kedves Olvasó! A Life+ közösségi program finanszírozásával 2009 februárjában négy szervezet együttműködésével, a hazai honvédelmi-természetvédelmi akciócsomag részeként,
RészletesebbenKözösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon
T E R M É S Z E T V É D E L E M Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon Dr. Varga Ildikó Vidékfejlesztési Minisztérium Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése.
RészletesebbenAdatok a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának ismeretéhez IV.
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2014 38: 47 55 Adatok a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának ismeretéhez IV. KENYERES ZOLTÁN ABSTRACT: (Data to the Orthoptera fauna
RészletesebbenKEDVES OLVASÓ! Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele. AKTUÁLIS HÍREINK Kardozók. www.biomonitoring.komszol.hu
GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. - Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás 7. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebben41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.
41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.
RészletesebbenGyőri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu. 2011. március (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ!
2. Győri Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer Hírlevele www.biomonitoring.komszol.hu II. évf. 1. szám 2011. március (Megjelenik negyedévente) KEDVES OLVASÓ! Ez a hírlevél a Győri Komplex Biológiai Monitorozó
RészletesebbenFELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag
FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra
RészletesebbenKis-Balaton pókfaunája
XIII. Regionális Természettudományi Konferencia Szombathely, 2018. január 25. Kis-Balaton pókfaunája Kovács Péter, Szinetár Csaba, Magyari Máté, Keresztes Balázs, Szita Éva Természetvédelmi státusz Kócsagőr
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenA kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben
A kétéltűek szaporodóhely-választását meghatározó ökológiai tényezők vizsgálata a Pilis-Visegrádi-hegységben Vági Balázs ELTE Környezettudományi Doktori Iskola, Beszámoló Nap 2010 ELTE-TTK Állatrendszertani
RészletesebbenA Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)
A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
Részletesebben17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (...) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi
17. melléklet a VM/JF/2070/2011. számú előterjesztéshez A vidékfejlesztési miniszter.../2011. (......) VM rendelete a Tétényi-fennsík természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló
Részletesebben9/2012. (II. 21.) VM rendelet. az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről
9/2012. (II. 21.) VM rendelet az Iváni-szikesek természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. november kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenA kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága
A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága The wildlife of calcareous sand steppe areas in military use in the Hungarian Little Plain Tanulmánygyűjtemény RENCE 1. A kisalföldi
RészletesebbenTervezet. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/461/2009. Tervezet a Maconkai-rét természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A Maconkai-rét természetvédelmi
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenHulladékudvar üzemeltetésének környezeti kockázata
NYME Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet Környezeti kockázat felmérés- és kezelés Hulladékudvar üzemeltetésének környezeti kockázata egyéni feladat Sopron, 2013. április 25. Jámborné Lajtmann
RészletesebbenDr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Inváziós fajok visszaszorításával kapcsolatos tapasztalatok homoki és vizes élőhelyeken, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN. (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs²
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPESÍTÉS A GYAKORLATBAN (Esettanulmányok a Hortobágyi Nemzeti Parkból) KAPOCSI István¹, DEÁK Balázs² ¹ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, ² MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport
RészletesebbenA táj változásának vizsgálata újrafényképezés módszerével Sztána és Zsobok határában
In: Molnár K., Molnár Zs. (szerk.) (2015): Élet és rend a határban. Etnoökológiai Kutatótábor Kalotaszegen. Sztánai Füzetek 19., Művelődés Egyesület Szentimrei Alapítvány, Kolozsvár Sztána, pp. 208 221.
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenAgrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma
Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,
RészletesebbenVIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)
VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,
RészletesebbenA vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági
A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,
Részletesebben7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek
7. melléklet Fotódokumentáció A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek 7. melléklet 2004.11.15. N1. kép Az erőmű melletti Duna ártér puhafaligetekkel,
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenELŐZETES ADATOK A BEREGSZÁSZI-DOMBSÁG ORTHOPTERA FAUNÁJÁHOZ (KÁRPÁTALJA, UKRAJNA)
Tájökológiai Lapok 12 (1): 107 115. (2014) 107 ELŐZETES ADATOK A BEREGSZÁSZI-DOMBSÁG ORTHOPTERA FAUNÁJÁHOZ (KÁRPÁTALJA, UKRAJNA) SZANYI Szabolcs, KATONA Krisztián, RÁCZ István András Debreceni Egyetem,
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenDomb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger
Domb- és hegyvidéki gyepek rekonstrukciója a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén Schmotzer András Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger Szárazgyepek megőrzése Közép-Magyarországon" (LIFE12 NAT/HU/001028,
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenHATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés. Felső-Sebes-Körös
HATÁRMENTI ELTŰNŐ SZIGETEK (HURO/1001/179/1.3.1) Kutatási jelentés Felső-Sebes-Körös Készítette: Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület 2012 Bevezető A Rónaőrző Természetvédelmi Egyesület a Zöld Kör megbízásából
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. augusztus kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program.
15. Az élőhelyek, mint természetvédelmi egységek. Erdei élőhelyek. Az erdők kezelése és védelme. Erdőrezervátum program. Erdőssztyepek Magyarországon. Formációk a Föld vegetációzónái legnagyobb klimatikus
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/957/2008. Tervezet a Dunaszentgyörgyi-láperdő természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember A Dunaszentgyörgyi-láperdő
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenSzabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1
Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila
RészletesebbenTermészetvédelmi kezelés
Természetvédelmi kezelés Magára hagyás, bekerítés egyensúlyi paradigma természetes, önálló életközösségek (? van) zárt rendszert feltételez gátolja a természetes zavarást is Kezelés nem egyensúlyi paradigma
RészletesebbenKiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program
Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTisztelt Szerkesztő Úr!
Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Sarród, 9435, Rév-Kócsagvár, Pf.4. Tel.: 99/537-620, Fax: 99/537-621 Elektronikus levélcím: fhnpititkarsag@fhnp.kvvm.hu Ügy száma : 33- /2011 Tárgy : Győri Audi gyár
Részletesebben1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez
1. melléklet a 12/2016.(VI.28.) önkormányzati rendelethez FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Nyilvántartó cégbíróság: Kecskeméti Törvényszék Cg.: 03-09-126039 Adószám: 24290054-2-03
RészletesebbenCsömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl
Csömör Nagyközség Önkormányzat Képvisel-testületének 8/2005. (V.01.) rendelete a helyi jelentség természeti értékek védelmérl Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képvisel-testülete a természet védelmérl
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. szeptember - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenA főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége. Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt.
A főváros természeti értékeinek kezelése, valamint hazai és nemzetközi jelentősége Előadó: Bajor Zoltán Főkert Nonprofit Zrt. A fővárosban található természeti értékek csoportosítása: Országos jelentőségű
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenJelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról
GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
Részletesebben16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről
16/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelési tervéről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi
RészletesebbenNatura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.
Natura 2000 fenntartási tervek készítése Honlap: www.bfnp.hu zalanatura2000@gmail.com Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai. Megyer Csaba osztályvezető Natura 2000 kijelölés, felmérések A
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés a Kisalföldi Homokpuszta Life+ projekt (LIFE08 NAT/H/000289) keretében végzett alapállapot felmérésről és monitoringról
FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Összefoglaló jelentés a Kisalföldi Homokpuszta Life+ projekt (LIFE08 NAT/H/000289) keretében (k) 2015 Pályázat azonosítója LIFE08 NAT/H/000289 Pályázat címe Kiemelt
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenRendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. A Helyi Építési Szabályzat módosításáról és a Szabályozási Tervek elfogadásáról
Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 5/05.(III.05.)
RészletesebbenMezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály
Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi
RészletesebbenLIFE16 CCA/HU/ AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN
LIFE16 CCA/HU/000115 AZ ÖNKORMÁNYZATOK INTEGRÁTORI ÉS KOORDINÁTORI SZEREPE AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSBAN TERMÉSZETES VÍZMEGTARTÓ BERUHÁZÁS MEGVALÓSÍTÁSA RÁKÓCZIÚJFALUBAN Előadó: Varga József
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.
ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.
Részletesebben