"Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu" Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses

Átírás

1 "" Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses ( SMEdigcamp ) HÍRLEVÉL Budapesti Gazdasási Fıiskola 1149 Budapest, Buzogány utca A program vezetıje: SÁNDORNÉ Dr. KRISZT Éva, Rektor Dr. ROÓZ József, Rector emeritus A projekt koordinátora: Dr. SOLTÉSZ Péter soltesz.peter@bgf.hu Tel: A projekt adminisztrátora: VARGA László varga.laszlo@bgf.hu Tel: Fax: Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.

2 Modul 1 - STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS, KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK...3 Modul 2 - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK, FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS...4 Modul 3 - ÁLTALÁNOS STRATÉGIA ÉS ÜZLETI POLITIKA, PROJEKTMENEDZSMENT...5 Modul 4 - MENEDZSMENT INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, KOCKÁZATKEZELÉS...7 Modul 5 - GAZDASÁGI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA...9 Modul 6 - STRATÉGIA ÉS SZERVEZET...12 Modul 7 - KONTROLLING (AUDIT OF MANAGEMENT)...13 Modul 8 - PÉNZÜGYI POLITIKÁK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK...13 Modul 9 - EU SZOCIÁLIS JOG...15 Modul 10 - AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI POLITIKÁJA...16 Modul 11 - VEZETİI SZÁMVITEL...18 Modul 12 - BESZERZÉSI STRATÉGIÁK, TERMELÉS ÉS LOGISZTIKA

3 Modul 1 - STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS, KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK ESZES István (HU) STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS A kurzus háttere és céljai A kurzus feltételezi az alapvetı marketing menedzsment ismeretét. Be kívánja mutatni, hogy egy KKV miként fogalmazhat meg egy piacorientált üzleti stratégiát, valamint az ezen alapuló marketing programok tervezését és végrehajtását. Az oktatás során a fı hangsúlyt a kritikus gondolkodási készségre (analitikus és kreatív) helyezzük a marketing stratégiához, valamint annak megvalósításához kapcsolódóan. Ezen cél elérése érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a marketingtervezési folyamatnak, ami alapvetı feltétele a marketing döntések integrálásának és koordinálásának. Tartalom 1.) Stratégiai marketing menedzsment Történelmi elızmények Üzleti küldetés, célok Célpiacok és termékek választása 2.) Az üzleti tevékenység külsı környezetébıl fakadó fenyegetések és lehetıségek beazonosítása Ügyfélelemzés, szegmentálás és pozicionálás Versenytárselemzés Piacelemzés Környezet elemzés 3.) A vállalat belsı környezeti erısségeinek és gyengeségeinek az értékelése Belsı elemzés Ön-elemzés Portfolió elemzés 4.) Piacorientált üzleti stratégia kialakítása Fenntartható versenyelıny elérése (SCA) Differenciáló stratégiák Növekedési stratégiák Diverzifikáció Stratégiák az érett és a kifutási piacokon 5.) A piacorientált stratégiát támogató üzleti modellek és marketing tervek kialakítása és megvalósítása A marketing stratégia kidolgozásához alkalmazható analitikus eszközök Stratégiai marketing döntések hatása a vállalatra Marketing döntési folyamat Napjaink marketing vezetıi számára használható döntési modellek Marketing terv kidolgozása A kurzus formája A kurzus anyaga elıadásokon és szemináriumokon kerül bemutatásra. A felhasznált esettanulmányok az elıadások anyagát egészítik ki. A felvetıdı témakörök kvantitatív és kvalitatív elemzést igényelnek. Számítógépes vezetési szimulációs játék alkalmazását javasoljuk az üzleti készségek fejlesztése érdekében. KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK Kurzus háttere és célkitőzései A kurzus célja, hogy a résztvevık megismerjék a marketingkutatás elméleti hátterét, valamint alkalmazását a gyakorlatban, például egy valódi kutatási projekt megszervezését, végrehajtását, az eredmények kielemzését és bemutatását. Tartalom 1.) A marketingkutatás elméleti keretrendszere Kapcsolatfelvétel Kutatási célok meghatározása (brief) Kutatási javaslat Feltáró kutatás Adatgyőjtési szakasz Adatelemzés és értelmezés Beszámoló írás és prezentáció 2.) Probléma meghatározás Interjúk a döntést hozókkal Interjúk iparági szakértıkkel Szekundér adat elemzés Kvalitatív kutatás 3.) Kvalitatív és kvantitatív kutatás Mintavétel, Adatgyőjtés Elemzés Eredmények Különbözı skálaképzési technikák Kérdıívszerkesztés szóbeli és írásos megkérdezéshez Mintavétel: terv és eljárások 4.) Adatelemzés és kiértékelés A marketing kutatás eredményeinek kiértékelése Írásbeli beszámoló Eredmények prezentációja Javaslatok 5.) Üzleti hírszerzés (Marketing Intelligence) Az információgyőjtı folyamat tervezése és szervezése CRM erıforrások felhasználása operatív elemzési célokra, adatbányászat A kurzus formája A kitőzött célok elérése érdekében, elıadások, esettanulmányok és gyakorlati feladatok kombinációját alkalmazzuk. Az esettanulmányok az elıadásokat egészítik ki. A kurzus során érintett témakörök egyaránt igénylik a kvalitatív és a kvantitatív elemzések alkalmazását (pl. költség haszon elemzés, pénzügyi és piackutatási elemzések). 3

4 Modul 2 - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK, FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS PUCSEK József (HU) NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A MODUL PEDAGÓGIAI CÉLKITŐZÉSEI A nemzetközi monetáris rendszer mőködésének alapos megismerése A devizapiacok mőködésének, és az ott folyó tranzakciók megértése A különbözı kockázattípusok és fedezésük lehetséges eszközeinek megismertetése Megérteni és elsajátítani a vállalkozás nemzetközi pénzgazdálkodásával kapcsolatos eszközöket 1. FEJEZET - A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETKÖZI MONETÁRIS RENDSZER A fejezet célja a pénzügyi globalizáció folyamatának áttekintése, rámutatva annak pozitív és negatív következményeire. Ugyancsak ez a fejezet tárgyalja a pénzügyi és monetáris válságok kialakulásának okait. Végül a fejezet célul tőzi ki a nemzetközi pénzügyi piacok megismertetését. A fejezet tartalma: 2. A globalizáció 3. Nemzetközi tıkeáramlás 4. Pénzügyi válságok 5. A hatékony piacok elmélete és a spekulációk 6. Nemzetközi pénzügyi piacok 7. A pénzügyi piacok szabályozása 8. Gyakorlatok 2. FEJEZET - DEVIZAPIACOK Ezen második fejezet két fı részre tagolódik: az elsı a devizapiacok, a második a devizapiacokon folyó tranzakciók bemutatását célozza. A fejezet tartalma : 2. Spot devizaügyletek 3. Határidıs devizaügyletek 4. Devizapiaci ügyletek 5. Gyakorlatok 3. FEJEZET - A DEVIZAÁRFOLYAM BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİI A fejezet fı célkitőzése a devizaárfolyam változásainak megmagyarázása. Így bemutatjuk az árfolyam legfontosabb meghatározóit, mint a fizetési mérleg, a folyó fizetési mérleg egyenlege, a vásárlóerıparitás és a kamatláb. Ez a fejezet tárgyalja az árfolyam más befolyásolóit is, mint például a portfolió-elmélet. A fejezet tartalma : 2. A devizapiacok és a fizetési mérleg egyensúlya 3. Az átváltások ellenırzése 4. A devizaárfolyam alapvetı befolyásoló tényezıi 5. Az árfolyamok elırejelzése 6. Gyakorlatok 4. FEJEZET - A NEMZETKÖZI KOCKÁZATOK KEZELÉSE A fejezet elsıdleges célja a nemzetközi pénzügyi piacok kockázatainak bemutatása. Így A «pozíció»-hoz kapcsolódó kockázatok, az árfolyam emelkedésének, illetve csökkenésének kockázatai és egyéb kockázatok. A fejezet ugyancsak foglalkozik az egyes kockázatok lefedésének eszközeivel. A fejezet tartalma: 2. Árfolyamkockázat 3. Kamatkockázat 4. Hitelezési kockázat 5. Nyersanyagár-kockázat 5. FEJEZET - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSÁBAN A fejezet célja, hogy összefoglaló képet adjon a vállalkozás legfontosabb gazdálkodási elemeirıl a nemzetközi pénzügyek területén. Kiemelt figyelmet szentelünk a vállalkozás nemzetközi tevékenysége (export, import, finanszírozás stb.) kockázatainak csakúgy mint azok kivédésének. 1. A fejezet tartalma : 2. Bevezetés 3. A bankgaranciák és a nemzetközi fizetési módok 4. Exportfinanszírozás és hitelbiztosítás 5. A külföldi befektetések indítékai, finanszírozása és garanciái 6. Projektfinanszírozás 7. A tızsdei bevezetés Szakirodalom FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS A MODUL PEDAGÓGIAI CÉLKITŐZÉSEI: Megérteni a pénzgazdálkodás lényegét A rövid távú finanszírozási szükséglet meghatározása a mérleg segítségével A pénzszükséglet elırejelzése és az elırejelzések optimalizálása Megismerni a vállalkozásfinanszírozás eszközei megválasztásának szempontjait Megismerni és alkalmazni a hosszú távú finanszírozási döntések megalapozásának eszközeit: a pénz idıértéke, beruházási döntések, beruházás-gazdaságossági számítások 1. FEJEZET - A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ TARTALMÁNAK ELEMZÉSE Ez a fejezet több részre osztható, az elsı a mérleggel, a második az eredménykimutatással foglalkozik. A harmadik túllépve a beszámoló két fı részén a pénzügyi aspektust elıtérbe helyezve a cash flow kimutatás lényegét tárgyalja. A fejezet tartalma: 2. A mérleg elemzése 3. Az eredménykimutatás elemzése 4. A konszolidáció 5. Pénzáramok 6. Gyakorlatok 2. FEJEZET - A CASH FLOW KIMUTATÁS (IAS/IFRS) A második fejezetet a vállalkozási pénzügyi folyamatai elemzésének szenteljük. Ennek keretében megismerkedünk azzal, hogy a mőködési-, a befektetési- és a finanszírozási pénzáramok milyen hatással vannak a vállalkozás pénzállományának alakulására. A fejezet tartalma: 2. A mőködési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 3. A befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 4. A finanszírozási tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 4

5 5. Gyakorlatok 9. Gyakorlatok 5. Befektetési döntések bizonytalan jövıben 3. FEJEZET - FINANSZÍROZÁSI 4. FEJEZET - BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK 6. Gyakorlatok DÖNTÉSEK Minden lényeges pénzügyi döntés két A finanszírozási döntések elemzése annak figyelembe vételével történik, hogy lényegében három tevékenységi kategória különböztethetı meg: az önfinanszírozás, a tıkeemelés és az eladósodás. Ezen fejezet célja megismertetni a finanszírozási lehetıségeket és azok pénzügyi következményeit. A fejezet tartalma: dimenziója a jövedelmezıség és a kockázat, amelyet a vállalkozónak vagy a döntéshozónak világosan ismerni kell. A befektetési döntés a vállalkozás által hozott legsúlyosabb hatású döntés. Általában visszafordíthatatlan, és a vállalkozást több éves idıszakon keresztül érinti. Ezt a fejezetet a hosszú távú pénzügyi döntések megalapozását szolgáló eszközök 5. FEJEZET - A VÁLLALAT ÉRTÉKELÉSE A vállalkozás értéke kétségkívül a modern pénzügyek egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. A vállalkozás értékével kapcsolatos legfontosabb kérdések a következık: hogyan becsülhetı a finanszírozási források költsége; a finanszírozás módja hatással van-e a vállalkozás értékére? Ezek a fejezet által bemutatásának szenteljük. megválaszolandó kérdések. 2. Saját és külsı finanszírozás A fejezet tartalma: A fejezet tartalma: 3. Multiplikátor hatás 1. A saját tıke költsége 4. A Miller-Modigliani tétel 2. Feltételezések (nettó cash flow, 2. Az idegen források költsége 5. Hosszú távú eladósodás diszkontráta) 3. Súlyozott átlagos tıkeköltség 6. Rövid távú eladósodás 3. Nettó jelenérték 4. Gyakorlatok 7. Pénzgazdálkodás 4. Belsı megtérülési ráta 8. A finanszírozási terv Szakirodalom Modul 3 - ÁLTALÁNOS STRATÉGIA ÉS ÜZLETI POLITIKA, PROJEKTMENEDZSMENT Bill GLEAVE & Kostas POULIS (UK) A modul két speciális területet érint. Az elsı rész a Stratégia, amely 3 kredites, a másik terület a Projektmenedzsment, amely 1,5 kredites. A két tantárgyi blokk együttes kezelésének az az oka, hogy a legtöbb vállalat szervezetében megtalálható a Projektmenedzsment részleg, illetve ezt a szemléletet beépíti a szervezet általános stratégiájába. Mindezek ellenére célszerő a két területet külön kezelni, a célokat, eredményeket, eszközöket és irodalomjegyzéket, egymást figyelembe véve meghatározni. A modul leírás: Általános Stratégia és Üzleti politika A Stratégiai menedzsment és Üzleti Politika tantárgy célja bemutatni a hallgatóknak a stratégiai menedzsment alapvetı fogalmait, és feltárni a stratégia, a stratégiai döntések, valamint a stratégia végrehajtásának a sajátosságait. A tantárgy egy sor egyedi elemzési módszert és eljárást mutat be. Az oktatási folyamat során súlyt helyez az üzleti életben konkrétan alkalmazható eljárások alkalmazására. Felvázolja a vállalati szervezetben a stratégiai döntéshozók, és tervezık szerepét, és a vezetıi teljesítmények értékelésének fontosságát. Súlyt helyez a szervezet és környezet közötti egyre bonyolultabb kölcsönhatások vizsgálatára, és a stratégiai és operatív vezetés közötti kapcsolat fejlesztésére. A modul leírása: Projektmenedzsment A modul fı témája a projekt menedzser és a projekt menedzsment által használt technikai alkalmazások. A tantárgy 4 fı részt tartalmaz, a projektmenedzsment fogalmait, a projekt céljának definiálását, a projekt végrehajtását és a projekt értékelését. A személyes gyakorlati alkalmazásokon túlmenıen, minden részhez minta megoldások és alkalmazások is bemutatásra kerülnek. A Projektmenedzsment kérdéseit megvizsgáljuk a különbözı iparágakban, termelés és szolgáltatás vonatkozásában, illetve az állami és a vállalati szektor vonatkozásában is. A projektek program és portfólió menedzsmentje is a modul részét képezi. A tantárgy oktatási célja: Általános Stratégia és Üzleti politika A tantárgy lehetıvé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák a stratégia kidolgozásának, és megvalósításának ismeretét. Képesek legyenek kialakítani egy konkrét vállalkozás, vagy non-profit szervezet stratégiáját, azonosíthassák a külsı környezetbıl fakadó lehetıségeit, és a fenyegetéseket, illetve a belsı erıforrások elemzése és értékelése alapján meghatározható az erıs és gyenge pontokat. A hallgatók gyakorlatot szerezhetnek a stratégia üzleti politikákká, és gyakorlati akciókká történı alakításában, és ehhez kapcsolódva a stratégiai változások végrehajtásában. A tantárgy oktatási célja: Projektmenedzsment A tantárgy lehetıvé teszi, hogy a hallgatók megértsék és alkalmazni is tudják a projektmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteit, különbözı projektek keretében, az állami vagy magán szektorban egyaránt. Meg kell értetni, hogy a projektmenedzsment egy interdiszciplináris terület a változó vezetıi és külsı környezeti körülmények között. Fejleszti a hallgatókat az ismeretek és 5

6 a gyakorlat integrációjában, az élethosszon keresztül történı tanulásban, az önfejlesztésben és pozitív együttmőködési szemlélet kialakulásában. Az oktatás eredménye: Általános Stratégia és Üzleti politika Feltárulnak a stratégiához kapcsolódó legfontosabb területek, amelyek befolyásolhatják annak megvalósítását, Feltárulnak a stratégia végrehajtásával kapcsolatos megközelítések és ezek kritikája, Elemzésre kerülnek, és a gyakorlati alkalmazás során mutatják be a legfontosabb módszereket, és eszközöket, Feltárulnak a komplex és hosszú távú stratégiai döntések elıkészítésének és meghozatalának módszerei, és eltérı megközelítései, Elsajátításra kerülnek a stratégiai döntések elıkészítésével, és meghozatalával kapcsolatos képességek és készségek, Bemutatásra kerülnek a szervezet, az üzleti kultúra és a stratégia létrehozásának, és megvalósításának összefüggései, Az üzleti, a szervezeti, a döntéshozatali, kulturális, és a vezetési kérdések egységes kezelésének képessége jön létre, A hallgatók elsajátítják az általános üzleti és a részterületek (pl. emberi erıforrás, pénzügyi, marketing, termelés) egyedi stratégiájának összefüggését és kapcsolatát. Az oktatás eredménye: Projektmenedzsment A projektmenedzsment alapfogalmainak és elméletének a megértése. Az alapfogalmak kritikus értelmezése a nemzetközi gazdasági környezetben, valamint az összetett projekt teamben, a projekt fejlesztése és értékelése közötti idıszakban, állami és magán szektorban egyaránt. Elemzı és kreatív probléma megoldó képesség használata és fejlesztése, az idıtervezésben, a kritikus feladatok megoldása során, a határidık betartása során, illetve az önértékelés során. Gyakorlati készségek fejlesztése a különbözı forrásokból származó adatok azonosítása és elérése céljából, valamint ezen adatok megfelelı használata a különbözı kommunikációs formákban. A tanulási módszer A tanulás során az elsajátítandó problémakör sajátosságához illeszkedıen sokféle módszer kerül alkalmazásra. Így: Elıadások: amelyek során részletesen elemzésre kerülnek a legfontosabb módszerek, modellek, és fogalmak Szemináriumok: amelyek során a modellek, és módszerek alkalmazása lesz a cél Esettanulmányok, és cikkek elemzése: amelyek segítenek a valóságos szervezetek és problémák elemzése gyakorlatának elsajátításában Csoport-munka: amelynek során a hallgató elsajátíthatják a stratégia kidolgozásának alapvetıen csoportos technikáját, Interneten források elemzése: amely hozzásegítheti a hallgatókat, hogy képesek legyenek az elemzésekhez szükséges információk, és ismeretek összegyőjtésére. A teljesítmény-értékelés: Általános Stratégia és Üzleti politika A teljesítmény értékelése magában foglalja mind az órai teljesítmények, mind pedig a gyakorlati készségek szintjének felmérését. 1. A végsı jegy 50%-a a hallgatók egyéni írásos elemzése alapján szerezhetı meg. A írásos elemzés témáját a hallgatók a tanárral egyeztetve alakítják ki. A téma: egy vállalkozás stratégiájának kidolgozása, vagy egy vállalat stratégiájának elemzése, illetve a fontosan n stratégiai akciójának bemutatása. Az írásos anyag 3000 szó mérető legyen. 2. A végsı jegy másik 50%-a a félév végén lezajló vizsgán szerezhetı meg. A vizsga a elsajátított fogalmakban való jártasság felmérése mellett egy esettanulmányi elemzést is magában foglal. Az esettanulmányt vizsga elıtt két héttel bocsátják a hallgatók rendelkezésére, és a vizsgán kapják meg az elemzendı kéréseket. A vizsga zárt-könyv vitzsga, vagyis nem használhatók segédanyagok. A teljesítmény-értékelés: Projektmenedzsment A teljesítmény értékelése magában foglalja mind az órai teljesítmények (50%), mind pedig a gyakorlati készségek (50%) szintjének felmérését. 1. A végsı jegy 50%-a a hallgatók egyéni írásos munkája alapján szerezhetı meg. A hallgatóknak egy általuk választott szervezet esettanulmányát kell elkészíteni. Az esettanulmánynak tartalmaznia kell azon információknak az összegyőjtését, amelyek az elıadásokhoz és szemináriumok anyagához kapcsolódnak. A riport egy élı szervezet gyakorlata alapján, a projektmenedzsment szabályainak az elemzése a megfelelı alkalmazások használatával. Az írásos anyag 1500 szó terjedelmő legyen, amely tartalmazza a hivatkozásokat és a mellékleteket is. 2. A végsı jegy másik 50 %-a a félév végén lezajló vizsgán szerezhetı meg. A vizsga tartalmaz egy esettanulmányt. Az esettanulmány a vizsga elıtt 2 héttel áll rendelkezésre a hallgató számára. Ezidı alatt kell a hallgatónak megismerkedni a feladattal, és kidolgozni a probléma elemzését, különbözı módszerekkel, valamint felkészülni a téma megbeszélésére. A kérdéseket a hallgató nem ismeri elıre. Elıre, jegyzetekkel ellátott esettanulmányt nem használhat a vizsgán. Az eredeti esettanulmányt a vizsgán kapja meg. Semmilyen eszközt nem használhat a hallgató a vizsgán. A vizsgán megmérésre kerül, hogy a hallgató mennyire értette meg a problémát, hogyan alkalmazza a projektmenedzsment ismereteit, mennyire gyakorlatorientált a megoldási képessége. A kötelezı és az ajánlott irodalom Folyóiratok Az elıadások általános tematikája: Általános Stratégia és Üzleti politika Elıadás Az óra tartalma a tantárgyba 2. A stratégia fogalma és lényege 3. A stratégiai létrehozása 4. A stratégia kifejlesztése 6

7 5. Erıforrások, és képességek 6. A versenystratégia 7. A versenyelıny, és megtartása 8. Üzleti stratégia a különbözı iparágakban 9. A stratégiai környezet elemzése 10. A stratégiai üzleti egységek 11. A vállalati stratéga 12. A stratégiai növekedés útjai 13. A szervezet stratégiai kérdései (Struktúra és rendszerek) 14. A szervezet stratégiai kérdései (Kultúra és hatalom) 15. A stratégiai változás vezetése 16. A globális stratégiák típusai 17. A információ és tudás-gazdaság stratégiai következményei 18. A stratégia jövıje és a komplexitás kihívása Az elıadások általános tematikája: Projektmenedzsment Elıadás Az óra tartalma, tematika, tanulási módszertan 2. Projektek az üzleti életben 3. Projektek a vezetésben 4. Projekt fogalmak 5. Projektek tervezése 1 6. Projektek tervezése 2 7. Projekt fejlesztés 1 8. Projekt fejlesztés 2 9. Projekt elméletek és fejlesztések 10. Projekt értékelés Projekt értékelés Projekt zárás Projekt zárás Projektek az állami szektorban 15. Szakirodalom feldolgozás 16. Projektek a magán szektorban 17. Projekt alkalmazások Projekt alkalmazások Projekt elméletek és fejlesztések Modul 4 - MENEDZSMENT INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, KOCKÁZATKEZELÉS Bernard QUINIO (FR-UPX) A modul bemutatása : Ez a modul két részbıl áll: egyik része az Információs rendszerekkel, másik pedig a Kockázat menedzsmenttel foglalkozik. Az Információs rendszerek modulrész összefoglalja a legfontosabb ismereteket, melyek az információs rendszerek menedzseléséhez szükségesek a kis és középvállakozási (KKV) körben. A Kockázatkezelés rész a kis- és középvállalkozások számára alkalmazható kockázatkezelési elvek és technikák ismeretanyagát mutatja be. A modul tanulmányozása során elsajátítható ismeretek: Menedzsment Információs Rendszer Hogyan mőködtessük az információs rendszert a KKV-knál Hogyan vegyünk részt egy információs rendszer projektben Hogyan érvényesítsük a információs biztonság szabályait a KKV-knál Kockázatkezelés: Hogyan alkalmazhatóak a kockázatkezelési elvek és technikák. Hogyan határozhatók meg a szervezeti célkitőzések, a kockázatkezelési hajlandóság és a kockázati tolerancia. Hogyan kerül sor a kockázatértékelés végrehajtására és a kockázati válaszok meghatározására. Hogyan ágyazódik be a belsı kontrollrendszer a kockázatkezelésbe. Hogyan értékeljük a kontroll- és kockázatkezelési rendszerek hatékonyságát. Elıkövetelmények: Menedzsment információs rendszerek Jó színvonalú személyi számítógép használat szakmai környezetben, az internet és irodai programcsomagok tekintetében. A táblázatkezelés és adatbázis kezelés használata a gazdálkodás és igazgatás területén Magas szintő táblázatkezelési ismeretek alkalmazása a pénzügyi és költségvetési modellezési folyamat támogatására. Kockázatkezelés Stratégiai menedzsment Pénzügyi menedzsment Szervezet és vezetés Folyamatfelmérés Munkamódszer: A modul minden fejezetében a fı alapelvek számos példával kerülnek szemléltetésre, valamint fontos internet hivatkozások mutatnak olyan helyekre, melyek az alapelvek gyakorlatban történı megvalósulását mutatják be. Ez után ellenırzı kérdések és feladatok következnek, melyek az eszközök gyakorlati alkalmazását segítik. Kiértékelés: Az értékelés két részbıl áll: ellenırzı (teszt) kérdések, mlyek az alapelvek ismeretét kérik számon, valamint egy esettanulmány A modul felépítése Menedzsment információs rendszerek 1. Információs rendszerek szervezése és vezetése a KKV-knál 2. Információs rendszer alkalmazások a KKV-knál 3. Információs rendszer projektek menedzselése 4. Informatikai biztonság és kontroll Kockázatkezelés 1. A kockázatkezelési ismeretek elsajátításának céljai 2. A kockázatkezelés alapelvei 3. A szervezet összekapcsolódó célkitőzéseinek elérése 4. A kockázatkezelés komponensei 5. A kockázatkezelés képességi szintjének felmérése Ajánlott irodalom Részletes tartalom Menedzsment információs rendszerek 7

8 1. fejezet: Információs rendszerek szervezése és vezetése a KKV-knál Tanulási célok: Megbízható ismeretek megszerzése az információs rendszerek koncepciójáról Hogyan szervezzünk egy információs rendszert Hogyan történik egyes információs rendszer funkciók kiszervezése (outsourcing) A hálózati szolgáltatókkkal való kapcsolattartás Felépítés: Bevezetés Információs rendszer definíciók és kulcsfogalmak SME Információ a vezetés számára és az információs rendszer Kulcsfogalmak a KKV-k szempontjából Az informatikai szervezet a vállalkozásoknál Az információs rendszer költségei és költségvetése Az információs szolgáltatások kiszervezése (outsourcing) A szolgáltatók tipusai Az egyes informatikai tevékenységek és kiszervezésük Kapcsolat a hálózati szolgáltatókkal Az informatikai irányítás a KKVC-knál: szabályok és eszközök 2. fejezet: Információ rendszer alkalmazások a KKV-knál Tanulási célok: A fıbb információs rendszer alkalmazások megbízható ismerete Az egyes alkalmazások siker faktorainak ismerete Az egyes alkalmazásokhoz tartozó termékek ismerete Az egyes alkalmazások használatának bemutatása nem célja ennek a fejezetnek. Felépítés: Bevezetés Az infrormációs rendszer technikai infrastruktúrája a KKV-knál Az infrastruktúra technikai nézıpontja Cartography of soft application Választás a szabad és a jogvédett rendszerek között Választás a kész és az egyedi fejlesztéső rendszerek kzözött Döntéstámogató alkalmazások Vezetés támogató információs rendszerek Szakértıi rendszer Tudás menedzsment Üzleti intelligencia Adatelemzés és adatbányászat Fontosabb területekre irányuló alkalmazások Fogyasztói (ügyfél) kapcsolatok menedzselése (CRM) E-business Szállítói kapcsolatok menedzselése (SCM) Integrált rendszerek Vállalkozáson belül: Entreprise Ressource planning (ERP) Vállalkozáson kívül: Electronic data interchange (EDI) E-business piac 3. fejezet: Projekt menedzsment Tanulási célok: Információs rendszerek projekt menedzselése Projektmenedzsment eszközök alkalmazása Felépítés: Bevezetés A projekt menedzsment koncepció meghatározása A projekt elıkészítése A projekt véljának meghatározása: Miért és hol kell tenni? A megoldás azonosítása: Hogyan kell tenni? A technikai és személyi erıforrások azonosítása: Kivel és mivel kell tenni? Hogyan szervezıdik a projekt A projekt összefogása Projekt irányítás Project bonuolítás Tervezés (Pert hálótervezés Gantt diagram,) A költségek kézben tartása Változás menedzsment és az emberi faktor A projekt eredményeinek bevezetése, használatba vétele 4. fejezet: Informatikai biztonság Tanulási célok: A biztonsági szabályok és eszközök használata Hogyan találunk a biztonságra vonatkozó információkat Felépítés: Bevezetés Biztonsági szabályok A biztonság emberi oldala Belsı és külsı fenyegetések Az infromatikai bizonság jogi kérdései Adatmentés A tevékenység karbantartása és úrjaindítása ACOBIT Az ITIL Kockázatkezelés 1. fejezet: A kockázatkezelési ismeretek elsajátításának céljai A kockázatvállalási hajlandóság és a stratégia párhuzamba állítása - A vezetés a stratégiai alternatívák értékelése, a vonatkozó célkitőzések meghatározása és a kapcsolódó kockázatkezelı mechanizmusok kidolgozása révén mérlegeli a szervezet kockázatvállalási hajlandóságát. A kockázatra való reagálást érintı döntések hangsúlyozása - A szervezeti kockázatkezelés biztosítja, hogy pontosan meghatározzák és kiválasszák a megfelelıt a kockázati válaszok alternatívái közül: a kockázat elkerülése, csökkentése, megosztása és elfogadása. A mőködéssel kapcsolatos meglepetések és veszteségek csökkentése: A szervezetek képesebbé válnak a potenciális események felismerésére és a reakciók kidolgozására, ily módon csökkentve a meglepetéseket és az azokkal kapcsolatos költségeket ill. veszteségeket. Többszörös és a szervezetet átfogó kockázatok felismerése és kezelése: Minden szervezet számtalan, a szervezet különbözı részeit érintı kockázattal találja magát szemben, és a vállalati kockázatkezelés elısegíti az egymással összefüggı hatásokra való hatékony reagálást, valamint a többszörös kockázatokra való integrált válaszokat. A lehetıségek kihasználása: A lehetséges események sorát figyelembe véve a vezetıség helyzeténél fogva felismerheti és proaktív módon kihasználhatja a lehetıségeket. A tıkefelhasználás javítása: A vezetés pontos kockázati információt szerezve 8

9 hatékonyan felmérheti az átfogó tıkeigényeket, és javíthatja a tıkeallokációt. 2. fejezet: A kockázatkezelés alapelvei Egy szervezeten átívelı, állandó folyamat, A szervezet minden szintjén az emberek hajtják végre, Alkalmazzák a stratégia meghatározásában, Szervezet egészében, minden szinten és egységnél alkalmazzák, és szervezeti szintő kockázati portfolió kialakítását tartalmazza, Célja, hogy meghatározza azokat a potenciális eseményeket, amelyek bekövetkeztük esetén hatással lesznek a szervezetre, valamint hogy a kockázatvállalási hajlandóság mértékéig kezelje a kockázatot, Képes ésszerő biztosítékot adni egy szervezet vezetıségének és felügyeleti testületének, Egy vagy több, különálló, de egymást átfedı kategóriába sorolt célkitőzések megvalósítására irányul. 3. fejezet: A szervezet összekapcsolódó célkitőzéseinek elérése Stratégia: magas szintő célok, a szervezet küldetésével összehangolva és azt támogatva Mőködés: a szervezet forrásainak eredményes és hatékony felhasználása, Beszámolás: a beszámolók megbízhatósága, Szabályszerőség: az alkalmazandó törvények, a külsı és belsı szabályok 4. fejezet: A kockázatkezelés komponensei Belsı környezet - A belsı környezethez tartozik a szervezet vezetési karaktere, és megszabja azt, hogy a szervezet dolgozói hogyan tekintenek a kockázatra és mit kezdenek azzal beleértve a kockázatkezelési filozófiát, a kockázatvállalási hajlandóságot, a tisztességet és az erkölcsi értékeket, valamint azt a környezetet, amelyben mőködnek. A cél kitőzése - A célokat azt megelızıen kell kitőzni, hogy a vezetés meghatározza a célok elérésére ható lehetséges eseményeket. A szervezeti kockázatkezelés biztosítja, hogy a vezetésnek rendelkezésére álljon a célok kitőzésének folyamata, és hogy a választott célok támogassák a szervezet küldetését, és azzal összhangban legyenek, valamint összeférjenek a kockázatvállalási hajlandósággal. Az esemény meghatározása - Meg kell határozni a szervezet célkitőzéseinek megvalósítására ható belsı és külsı eseményeket, meg kell különböztetni a kockázatokat és a lehetıségeket. A lehetıségeket be kell építeni a vezetıség stratégiájába ill. célmeghatározó folyamataiba. Kockázatértékelés - A kockázatok elemzése azok valószínőségének és A kockázatra adott válasz - A vezetés választja meg a kockázatokra adott válaszokat elkerüli, vállalja, csökkenti vagy megosztja a kockázatot, és intézkedések sorát dolgozza ki annak érdekében, hogy a kockázatokat a szervezet kockázati toleranciájához (a céloktól való elfogadható eltérés mértékéhez) és a kockázatvállalási hajlandóságához igazítsa. Kontroll tevékenységek Irányelvek (politikák) és eljárások meghatározására és végrehajtására kerül sor annak érdekében, hogy a kockázatra adott válaszlépéseket hatékonyan hajtsák végre. Információ és kommunikáció - Meghatározzák és megszerzik a vonatkozó információkat, és olyan formában és idıkereten belül kommunikálják, hogy az emberek el tudják végezni feladataikat. A hatékony kommunikáció szélesebb körben is megtörténik: a szervezeten belül fentrıl lefelé, lentrıl felfelé és keresztirányban. Monitoring: A szervezeti kockázatkezelés egészét figyelemmel kísérik, és szükség szerint módosításra kerül sor. A monitoring folyamatos vezetıi tevékenységet, egyedi értékelést vagy ezek megfelelı kombinációját COSO keretrendszer alkalmazása hatásának figyelembe vételével történik, és referenciamodellként ennek alapján kerül meghatározásra azok Szervezeti célkitőzések képességi szinteknek kezelése. A kockázatértékelés annak alapján való megfeleltetése betartása történik, hogy a kockázat az üzleti Bizonyosságot adó tevékenység tevékenység szerves része, és nem Tanácsadói tevékenység kiküszöbölhetı. jelenti. 5. fejezet: A kockázatkezelés képességi szintjének felmérése Modul 5 - GAZDASÁGI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA Jay MITRA (UK) Elızetes tanulmányok Elsı diploma közgazdaságtanból, jogból, gazdálkodástudományból A modul általános célja A modul fı célja megismertetni a hallgatókat a vállalatok által a hatékony üzleti stratégiafejlesztés és teljesítmény érdekében használt belsı és külsı erıforrásokkal; bemutatni azokat a különbözı makroszintő és környezeti hatásokat, melyek az üzleti szférát befolyásolják. A modulban megmutatjuk, hogyan befolyásolják ezek a tényezık az üzleti döntéshozatali folyamatot és a döntést a globális gazdaságban. Fontos terület a globális környezetben a jogi struktúra és annak határai, melyek hatással vannak a mőködésre. Operatív célok A modul az üzleti terület két kritikus területét vizsgálja a jogi és üzleti dimenziót. A két területet két külön részben oktatjuk. Az elsı rész közgazdasági perspektívából vizsgálódik, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a hallgatók megismerjék a különbözı iparágak stratégiai és funkcionális területeit. Az anyag áttekinti a mikro- és makroökonómia alapelveit, melyeket széles körben alkalmaznak üzleti környezetben. 9

10 A hallgatók elsajátítják a kereslettel, kínálattal, szervezeti magatartással és a versennyel kapcsolatos piaci mechanizmusokat. A modul vizsgálja az üzleti környezet politikai, jogi, demográfiai, társadalmi, kulturális, etikai és környezeti dimenzióit is, melyek között a döntéshozóknak dolgozniuk kell. A második rész a vállalatalapítás, a mőködés és a menedzsment jogi kérdéseivel foglalkozik. Ez a rész hangsúlyt fektet a gazdálkodás jogi struktúrájára, bevezet az európai, nemzetközi kereskedelmi és szerzıdési jogba. OKTATÁSI CÉLOK A modul elvégzése után a hallgatók megfelelı mélységben ismerni fogják (képesek lesznek): A nemzeti és globális gazdaságban a jövedelemméréssel, kereskedelemmel, piacokkal, tıkefolyamatokkal, erıforráselosztással és a modern iparágakat befolyásoló környezeti tényezıkkel kapcsolatos alapfogalmakat. A kereslet, a fogyasztói viselkedés, kínálat (beleértve a kínálati és értékláncot) és termelés, költségek alapvetı közgazdasági elméleteit. Üzleti célokat, az üzleti környezet hatásait a célokra, hogyan történik a célok adaptációja a változó környezetben kitekintéssel a hatékony üzleti stratégiák alkotására és a fejlesztésére A vállalatok jogi formáit és a struktúráját; az üzleti környezetre hatással lévı törvényhozás mőködését, úgymint európai jog, nemzetközi kereskedelmi jog és szerzıdési jog, kártérítési jog; Intézményi szerepeket, a kormányzati mőködés kulcskérdéseit, valamint a társadalmi szerkezet mőködésének körülményeit és a tıkepiac mőködését, Írásbeli kommunikáció elemeit, számítástechnikai eszközök használatát, fejlesztik tanulási és elıadás-módbeli képességeiket. 1. rész: KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG 1. fejezet: A gazdálkodás mikro- és makroszintő környezete Célok: A hallgatók értsék a mikro- és makroökonómia kis- és középvállalatokra érvényes fıbb alapelveit. Fıbb témák: Mikro gazdálkodási környezet Makro gazdálkodási környezet Kormányzati politikák: eszközök és célok KKV-k környezete Alapvetı eredmények: Közgazdasági elméletek üzleti alkalmazása A gazdálkodás mikrokörnyezetének elemzése A KKV-k közgazdasági környezetének jellemzıi Szerkezeti feltételek 2. fejezet: Piacok és erıforrás elosztás Célok: A hallgatóknak elemezni kell tudni a piacgazdaság körülményei között a termékek, szolgáltatások és erıforrások elosztását befolyásoló tényezıket. Fıbb témák: Piacok, piacra be- és kilépési korlátok, Piaci szerkezet, piac mőködıképtelensége és szabályozás Munkaerı és egyéb termelési tényezık Kereskedelem, tıke és erıforrás folyamatok Erıforrás allokáció A piac és a piacgazdaság jelentése Piaci információk és információs aszimmetria A piac mőködésképtelensége, kormányzati intervenciók Globális piac körülményei és intézményei 3. fejezet: Kereslet, bevétel és fogyasztói magatartás Célok: A hallgatók megérthetik a piac természetének és mőködésének változásait, az üzlet szerepét a bevétel és profit termelésében, a fogyasztói magatartást, valamint ezek piaci hatásait. Fıbb témák: A piac mőködése Kereslet és piac Jövedelemtermelés, bevétel és profit Kereslet és fogyasztók Piaci feltételek és üzleti magatartás Fogyasztói magatartás a piacon Bevétel és profitmaximalizálás 4. fejezet: A menedzsment funkciói, hazai üzleti környezet Célok: A hallgatók bepillantást nyerhetnek a hazai üzleti környezet mőködésébe és megismerhetik a fıbb stratégiákat és eszközöket, melyekkel hatékonyan dolgozhatnak ebben a környezetben Fıbb témák: A meghatározott országok üzleti körülményei- a jogi, pénzügyi és piaci környezet; Aktuális kérdések a hazai üzleti környezetben környezeti kérdések, technológiai fejlıdés, piaci fluktuáció Kormányzati intézmények a hazai gazdasági környezetben A kulcsfontosságú közösségi és magán részvényesek szerepe az üzleti stratégiában Az üzleti környezet fejlesztése; Külsıdleges stratégiák fejlesztése Részvényesek Kormányzat Hatások mérése 5. fejezet: Kínálat, termelés és költségek Célok: A hallgatók megismerhetik a kínálati oldallal kapcsolatos kérdéseket, ezek hatását a termelés és költségszerkezetre. Fıbb témák: Mi a kínálati oldal a közgazdaságban? Kínálati lánc Együttmőködés a szállítókkal A termelés jelentése és formái Termelési költségek Kereslet és kínálat kérdései Kínálati lánc menedzsment Kínálat és termelés a nagy és kisvállalatokban/ vállalatoknak Termelési vezetı 6. fejezet: Üzleti stratégiák Célok: A hallgatók képesek lesznek üzleti stratégiák készítésére a versenyelınyök elérése érdekében Fıbb témák: Célok felállítása és érvényessége Versenyelınyök Szervezeti magatartások Politikai, jogi, ökológiai és technológiai környezet Vállalkozás és Stratégia 10

11 Üzleti stratégiák fejlesztése PESTEL, SWOT, Porter versenyelıny stratégiája Stratégia és a kisvállalat Vállalkozói menedzsment és stratégia Nemzetközi tevékenység formái és típusai Nemzetközi gazdasági stratégiák A növekedés gazdaságtana 2. rész: Gazdasági jog 3. fejezet: Bevezetés az Európai gazdasági jogba Célok: A hallgatók megismerik a vállalatok európai jogi szabályozását Fıbb témák: A vállalatok európai jogi szabályozása 1. fejezet: Jogi struktúrák 7. fejezet: Vállalati méret, növekedés Célok: A hallgatók meg tudják különböztetni Európai direktívák és végrehajtásuk és a gazdaság az egyes jogi szerkezeteket és cégformákat Célok: A hallgatók megismerkednek a 4. fejezet: Nemzetközi kereskedelmi Fıbb témák: vállalati méret fontosságával, valamint azzal jog és Globális kereskedelem és Különbözı jogi struktúrák és a fontosságuk: hogyan növekedhetnek a kisvállalatok, a kis- erıforrás áramlás hazai, európai és nemzetközi szabályozói és nagyvállalatok közötti különbségek révén. Célok: A hallgatók a nemzetközi környezet Fıbb témák kereskedelmi jog területén mőködı A jogi szerkezet kiválasztása Kisvállalatok és nagy üzletek szabályozó keretrendszerrıl szerezhetnek A cégbejegyzés módja a különbözı európai Vállalati méret és teljesítmény tudást. országokban A növekedés formái és típusai Fıbb témák: Jogi felelısség Vállalkozói növekedés és innováció GATT/WTO, NAFTA Növekedés és gazdaság Globális befektetés-védelem A jogi szerkezet fontossága A különbözı jogi struktúrák korlátai A méret-hatás növekedést okoz? A nemzetközi üzleti érdekekkel szembeni Európai jog és kiegészíthetıség A vállalkozói növekedés definíciója védelem szabályszerő módszerei (szubszidiaritás) Innováció és növekedés a kis- és A tulajdonosok és menedzserek felelıssége 5. fejezet: Bevezetés a szerzıi jogba nagyvállalatoknál Célok: A hallgatók a nemzetközi szerzıi jog Vállalati növekedés és gazdasági hatás 2. fejezet: Bevezetés a szerzıdési és rendszerérıl és fıbb alapelveirıl ismereteket kártérítési jogba 8. fejezet: Nemzetközi gazdaság szereznek. Célok: A hallgatók áttekintést kapnak a fıbb Célok Fıbb témák: szerzıdéstípusokról és felelısség jogi Fıbb témák WIPO, WTO-TRIPS szabályairól, a szerzıdéses és nemszerzıdéses kötelezettségek megszegésérıl, Nemzetközi gazdasági környezet Stratégiák a globalizált gazdasági Szerzıi tulajdon védelme annak következményeirıl. környezetben Fıbb témák ÉRTÉKELÉS Nemzetközi piacra lépés stratégiái A szerzıdések fıbb formái A kurzus elvégzése után a vizsga 70:30 Globalizálódás formái Jogi felelısség arányban az alábbi két részbıl tevıdik össze: A BRIC országai és a nemzetközi üzleti Feleletválasztós zárthelyi dolgozat (a tevékenység Szerzıdéses kötelezettségek teljes pontszám 30%-a) Nem-szerzıdéses kötelezettségek Esszé (a teljes pontszám 70%-a) A globalizáció fontossága Globális piac és nemzetköziesedés; 11

12 Modul 6 - STRATÉGIA ÉS SZERVEZET Manuela NOCKER (UK) Választási lehetıségek: a tervek gyakorlati megvalósítása Munkavállalói részvétel, a stakeholderek és a A KKV-k szervezetének és stratégiáinak megismerése, mint amely az egyének, csoportok, érintettek közös tevékenységének. A KKV-k stratégiája és hatalom eredményeként jön létre. szervezete a globalizáció és a nemzetközi üzleti élet tükrében A KKV szerepe a tudásalapú társadalomban Döntés: a racionalitás és az emberi tényezık (érzelmek, asszociációk stb.) szerepe a döntési folyamatban A múlt és a jelen szervezeti modelljei, hogyan befolyásolják ezek a vezetési gyakorlatot A globalizáció kihívásai: lehetıségek és Az üzleti folyamatok nemzetköziesedése, a 7. Nıi vezetık és családi fenyegetések a KKV-k számára globalizáció többtényezıs hatásai a KKV-k vállalkozások Nemzetközivé válás, hálózatok és stratégiai stratégiájára és szervezetére Nıi vezetık a KKV-nál együttmőködés országokon keresztül A kulturális hatások, az identitás létrehozása Család-munka: az egyensúly kérdései a szervezetekben 2. A szervezeti változás Siker tervezés A változásmenedzsment és az innovációs menedzsmentje 8. Az egyén, a közösség; a szervezeti folyamatok különbözı elméleti modelljei és Változás elméletek azonosulás létrehozása ezek elemzése Változás menedzsment: az egyén, a csoport, Azonosulás (identitás) elméletek Tudásmenedzsment különös tekintettel a a szervezet és az érintettek (stakeholderek) A társadalmi megközelítés és a kapcsolatok csoport tanulásra Az emberi erıforrás menedzsment szerepe, a Az azonosulás építés dinamikája Kritikai elemzése a változásmenedzsment és nemzetközi EEM innováció mai eszközeinek és technológiáinak A vezetı, mint coach 9. Szervezeti innováció és új Az etika és társadalmi felelısség különféle technológiák 3. Stratégia váltás a gyakorlatban megközelítései a szervezetekben Innováció: elméletek, folyamatok Stratégia fejlesztés és a vezetés új formái Az IKT szerepe és a technológiai kihívások A tréning során szükséges jártasságok: Makrótól a mikroig: a stratégia, mint menedzselése Kommunikációs készség különbözı gyakorlati közelítés A szervezés innovatív formái: nemzetközi emberekkel (munkatársak, szakértık, Az alapvetı stratégiai eszközök kitekintés stakeholder-ek) 4. Szervezeti kultúra változások Innováció menedzsment: eszközök, Elemzı készség; A vállalat fejlesztés elméleti A tagállamok különbözı megközelítései technológiák és gyakorlati módszereinek összehasonlító A szervezeti kultúra definíciója elemzése 10. A folyamat fenntartása: társadalmi Szervezeti jellemzık és kulturális Tervezés-fejlesztés. Gyakorlati tervek felelısség és vezetıi etika szimbólumok kidolgozása a beavatkozáshoz, változáshoz Etikai helyzetek, etikai okok és innovációhoz 5. A tudás és a tanulás folyamata Elemzés és alkalmazás: értékek és hiedelmek IKT használata csoportmunkához, A tudás természete: tacit és explicit a KKV-k körében hálózatépítéshez; a különbözı adatok Tudásmenedzsment modellek Vezetıi etika, elszámoltathatóság és értékelése A tudás létrehozása és a tanulás, mint felelısség Probléma megoldás, különös tekintettel a szociális gyakorlat A vállalkozás egyensúlya: törvényi és speciális nemzetközi esetekre Tudás integráció, hálózat építés, és társadalmi felelısség Az egyéni tanulási folyamat és teljesítmény szervezeti tanulás Etika a gyakorlatban: nemzetközi esetek fejlesztése (idıgazdálkodás, projekt munka, 6. Vezetés és hatalom a az egyéni tanulás értékelése) szervezetekben A kurzus során megszerzett ismeretek: 12

13 Modul 7 - KONTROLLING (AUDIT OF MANAGEMENT) ROÓZ József (HU) 1. A menedzsment kontroll rendszer (Kontrolling) lényege: fogalma, felépítése és folyamata Teljesítménymérés és kezelés szükségessége MCS (Kontrolling) rendszer feladatai MCS (Kontrolling) helye a szervezetben 2. A menedzsment kontroll környezet A teljesítmény menedzsment folyamata MCS (Kontrolling) koncepciót befolyásoló külsı és belsı tényezık A bevétel-, költség- és profitközpontok kontrollja Szervezettípusok 3. A menedzsment kontroll folyamata és stratégiai tervezése Költség és teljesítményszámítás, mint a MCS (Kontrolling) központi eszköze Vállalati tervezés alapjai, fogalmak Tervezés horizontja és fokozatai 4. Vezetıi számvitel Vezetıi számvitel fogalma és feladatai Pénzügyi számítások Vezetıi költség és teljesítményszámítási rendszerek 5. Információs rendszerek és kontrolling Információs rendszer elemei Információs szükséglet felmérésének módszerei Beszámolási rendszerek, módszerek 6. Szervezeti kultúra és kontroll A szervezeti kultúra és a kontroll összefüggései Viselkedési tényezık a kontrolling rendszerben A kontrolling beillesztése a vállalati szervezetbe A kurzus során megszerzett ismeretek A KKV-k teljesítménymérésének és kezelésének bemutatása a vállalati Kontrolling funkció tartalmának, összetevıinek megismerése Tervezési, vezetıi, számviteli informatikai folyamatok, eszközök és módszerek integrálásának megismerése, hatékony kontrolling rendszerek bemutatása Kontrolling teljesítmény mérésére felhasználható mutatószámrendszerek és alkalmazásuk bemutatása szervezeti körülmények között A tréning során szükséges jártasságok Elemzı készség; A teljesítmény mérés és elszámolás gyakorlati módszereinek alkalmazása Terv-tény adatok összehasonlításának képessége, illetve annak fejlesztése Informatikai eszközök (szoftverek) használata a mutatószámrendszerek alkalmazásához Rendszerszemlélet a tevékenységek komplex értelmezéséhez szervezetekben Modul 8 - PÉNZÜGYI POLITIKÁK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK Michael SCHLEICHER (DE) A modul céljai: A résztvevık: értsék a pénzügyi piacok mőködését ismerjék a pénzügyi piaci szegmensek közötti hasonlóságokat és különbségeket értsék egy vállalat pénzügyi politikájának mozgásterét ismerjék, és képesek legyenek kezelni a pénzügyi piacokon zajló alapvetı tranzakciókat képesek legyenek felmérni a pénzügyi piacokkal kapcsolatos kockázatokat megismerjék a pénzügyi piacokkal kapcsolatos intézményeket legyenek tisztában a pénzügyi piacok szabályozásának lehetséges eszközeivel, mőködésével és korlátaival fel tudják mérni a pénzügyi piacok szabályozásra vonatkozó egymással versengı politikai megközelítések gazdasági konzekvenciáit. 1. Fejezet - A PÉNZÜGYI PIACOK ALAPJAI A modul egy integrált megközelítésen alapul. Az egyes fejezetek a pénzügyi piacok legfontosabb különbözı szegmenseirıl szólnak. Minden egyes fejezetben elemzésre kerül a piac mőködése, annak jelentısége a cégek finanszírozásában (különös hangsúllyal a kis-és középvállalkozásokra), valamint a szabályozás feltételeinek keretei és az alkalmazott politika hatóköre. Az elsı fejezet általánosságban foglalkozik a pénzügyi piacok közös jellemzıivel, és áttekintést ad a legutóbbi fejleményekrıl. Tartalom 2. Pénzügyi piacok: Miben van a különlegessége? (tıke és pénzpiacok, elsıdleges és másodlagos piacok részvény és kötvény piacok, tızsdei és tızsdén kívüli piacok, a piac hatékonysága) 3. A várakozások szerepe 4. Gyakorlatok 2. Fejezet - AZ INTÉZMÉNYI KERET Mielıtt elemezni kezdenénk a pénzügyi piacok különbözı szegmenseit, feltétlenül szükségesnek látszik azoknak a legfontosabb intézményeknek a megismertetése, amelyek ezen piacok szempontjából relevánsak, mind nemzetközi, mind az EU vagy nemzeti szintőek. Ezért a második fejezet áttekintést ad az intézményi keretekrıl, kezdve az olyan intézményekkel, mint a Központi Bankok, vagy a Nemzetközi Fizetések Bankja, valamint az EU és a nemzeti törvényhozások által létrehozott Pénzügyi Piaci Felügyeletek és így tovább. Tartalom 2. A Központi Bank szerepe 3. A Pénzügyi Piacok Felügyelete 4. Nemzeti intézmények 13

14 5. Nemzetközi intézmények 6. Gyakorlatok 3. Fejezet - RÉSZVÉNY ÉS KÖTVÉNY PIACOK A részvénypiac és a kötvénypiac egyaránt fontos forrás a társaságok számára, hogy pénzt szerezzenek, különösen azon kis és középvállalkozások számára, amelyek meghaladtak egy bizonyos méretet, amely képessé teszi ıket, hogy belépjenek ezekre a piacokra. A részvénypiacok mőködésének megértéséhez fontos megmagyarázni néhány kifejezést, mint pl. elsıbbségi részvény, kibocsátási és aktuális árfolyam, vagy piaci érték. Egy másik döntı aspektus az árfolyam-mozgások elırejelzésének kérdése a részvénypiacon. A kötvénypiacokkal kapcsolatosan bizonyos kifejezéseket és definíciókat szintén meg kell magyarázni. Melyek a kötvénypiacok jellemzıi, és hogyan mőködnek azok? Milyen tényezık határozzák meg a tıke iránti keresletet és kínálatot? Milyen kockázatok származnak egy olyan vállalat számára abból, hogy részt vesz a piacon, és hogyan képes kihasználni a piaci fejleményeket? Ez az a néhány kérdés amit a modulnak ez a fejezete tárgyalni fog. Tartalom 9. Gyakorlatok 4. Fejezet - DEVIZAPIACOK Az elızı fejezethez hasonlóan ez is tesz egy kitekintést a pénzügyi piacok e sajátos szegmensének mőködésére. Elemezni fogjuk a devizapiacokat és azok szerepét a kereskedelemben. Messze ez a legnagyobb pénzügyi piac a világon, és magában foglalja a bankok egymás közötti kereskedését, a deviza spekulánsokat és más piaci szereplıket és intézményeket. A devizaárfolyam nagyon fontos szerepet játszik az üzleti életben, ezért definiálni és elemezni fogjuk ennek meghatározóit, képessé téve a hallgatókat, hogy jobban megértsék a piaci mozgásokat és annak konzekvenciáit a cégek számára, amelyek különbözı valuta övezetekben helyezkednek el. Tartalom 2. Szerep, struktúra és mőködés 3. A kereslet és kínálat meghatározói 4. Piaci tranzakciók 5. Az árfolyamok magyarázata és elırejelzése 6. Gyakorlatok 5. Fejezet - HITEL ÉS BANK Bár a harmadik fejezetben hangsúlyoztuk a részvény és kötvénypiac fontosságát, mint ötödik fejezet áttekintést ad a bankok struktúrájáról, szerepérıl és mőködésérıl az EU-ban. Ennek célja, hogy a hallgatók képesek legyenek figyelembe venni egy bank szempontjait, ami segíti ıket abban, hogy megértsék a bankok és a vállalkozások, mint a bankok ügyfelei közötti kapcsolatok nehézségeit és lehetséges megoldásait. Tartalom 2. Szerep, struktúra és mőködés 3. A hitelek típusai és jellemzıik 4. A hitelekre vonatkozó elıírások és követelmények 5. A tıke egyéb forrásai (pl. kockázati tıke) 6. Gyakorlatok 6. Fejezet - A PÉNZÜGYI PIACOK KÖLCSÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉSEI Az amerikai ingatlanpiac összeomlik, az USD leértékelıdik az euróval szemben, a FED csökkenti a kamatokat, a hosszú távú kamatlábak az Egyesült Államokban emelkednek, míg Európában esnek hogy is van ez? A modul utolsó fejezete a különbözı pénzügyi piacok közötti kapcsolatokra koncentrál és kísérletet tesz arra, hogy megmagyarázza azok kölcsönös összefüggését. Ennek célja, segíteni a hallgatókat, hogy értékeljék a Elsıbbségi és törzsrészvény, osztalék, gazdaságpolitikai intézkedések hatásait, a finanszírozási forrást, azonban nem szabad megtérülési ráta, névérték, kupon ráta, piaci mozgásokat, vagy egyéb változásokat elfelejteni, hogy a vállalkozások túlnyomó kibocsátási árfolyam, diszkont, illetve sokkokat a pénzügyi piacok egész része számára ezek a piacok valójában nem prémium, lejárat, aktuális árfolyam, rendszerében. jelentenek lehetıséget a tıkeszerzésre az piaci érték, réting, stb. Tartalom 2. A részvény és kötvénypiac szerepe, olyan belépési korlátok miatt, mint például a struktúrája és mőködése tranzakciós költségek. Helyette sok 2. A pénzügyi piacok különbözı 3. A kereslet és a kínálat meghatározói vállalkozás különösen a kis és szegmensei közötti kölcsönös 4. A piaci érték számítása középvállalkozások a helyi kereskedelmi összefüggések 5. A kötvényhozamok számítása 3. Határokon átnyúló összefüggések 6. A részvények értékelése bankokhoz fordulhat, amelyek a 4. Esettanulmányok 7. Piaci tranzakciók mőködésükhöz likviditást, valamint hosszú 5. Gyakorlatok 8. A rövid és hosszú távú piaci fejlemények elırejelzése lejáratú finanszírozást nyújtanak. Ezért az 14

15 Modul 9 - EU SZOCIÁLIS JOG Andreas von SCHUBERT (DE) Egy olyan kurzus, amelynek a kis- és középmérető vállalkozások a célcsoportjai, szükséges, hogy gyakorlat-orientált és összefogott legyen. Ezen gondolat alapján az általános bevezetı rész szükséges, hogy meglehetısen korlátozott legyen, azonban a jelenleg hatályos jog szerint szükséges alaposan megvizsgálni a kis-és középvállalkozások, valamint a munkavállalóik vagy üzletfeleik jogait és kötelességeit. 1. Általános bevezetetés 1.1 Mi a társadalombiztosítási jog, hogyan lehet osztályozni/kategorizálni - az egészségügy, öregségi nyugdíj, álláskeresési és családi támogatások, egyéb támogatások, - a munkajogviszonyok, a szakszervezetek és üzemi tanácsok jogai, kollektív szerzıdések, - a foglalkoztatási jogviszony legfıbb szabályai, különösképp: a jogviszony keletkezése és megszőnése, a munkaidı és pihenıidı, a bérek, a kárfelelısség, - az atipikus munkavégzésre irányuló szerzıdések, különösen: a részmunkaidı, a távmunka, a munkaerı-kölcsönzés, - a munkaügyi viták, - az egyenlı bérezés követelménye, - a munkaerı-piaci szolgáltatások a munkaadók részére, - az Európai Bíróság és - az európai döntések híján - a nemzeti bíróságok döntései a fentebb említett témákban Személyi hatály - kik tartoznak a társadalombiztosítási jog hatálya alá, a kivételek kiket érintenek, - a munkajogi szabályok személyi hatálya Általában milyen kötelességek és kötelezettségek merülnek fel? 1.4. Gyakorlati tanácsok a kis- és középvállalkozóknak 2. Kis-és középvállalkozás alapítása - A vállalat optimális formáját hogyan tudják kiválasztani és létrehozni az ügyvezetık (menedzserek)? - Hogyan hozható létre egy vállalkozás - jogi és pénzügyi folyamat - A biztosítás feltételei különösen az egyéni vállalkozásoknál 3. Kis-és középvállalkozó, mint egyéni vállalkozó - társadalombiztosítási jogok és kötelességek - A kis-és középvállalkozások osztályozása. Egy kisvállalat több különféle formában mőködhet, mint például az önfoglalkoztatás, a jogi személyiséggel rendelkezı vagy a jogi személyiség nélküli üzleti társulás. - Ezen esetekben az egyéni vállalkozónak a saját társadalombiztosítási fedezetérıl is gondoskodnia kell, kivéve akkor, ha már biztosított (pl. egy másik törvényes foglalkoztatás alapján). - A kurzus ezen részében lépésrıl-lépésre meg kell vizsgálni az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási jogi helyzetét. - A kurzus be fogja mutatni azon jogi szempontokat, amelyek a megfontolt üzlet-kezdéshez szükségesek. 4. Kis-és középvállalkozó, mint munkáltató - társadalombiztosítási kötelességek, munkavállalói jogviszonyok - Amennyiben az üzleti társulásnak egy vagy akár több munkavállalója is van, akkor a kis-és középvállalkozó munkáltatóvá válik. - A kurzus ezen részében szükséges megvizsgálni a kis-és középvállalkozó munkáltatói szerepkörét a társadalombiztosítási jog tekintetében. - Az ügyintézés és az eljárás: a kis-és középvállalkozónak szükséges meghatározott adminisztratív kötelességeket teljesítenie a társadalombiztosítási teherbírási képességére figyelemmel. Röviden megvitatjuk ezeket a szabályokat. - A törvények megkerülésének következményeit röviden hangsúlyozzuk. 5. A foglalkoztatási jogviszonyban fennálló kötelezettségek - A munkajogi szabályok alkalmazása. - Számos kötelesség keletkezik a munkaadói helyzetbıl: a munkaszerzıdés kötése, a munkajogi standardoknak megfelelı értesítés, a munkavállaló bejelentése, a munkavégzés szabályai, a különbözı bérek és társadalombiztosítási hozzájárulások fizetése, eljárás a foglalkoztatási jogviszony megszőnése esetén. - Mi több, a munkáltató a munkavállalója társadalombiztosítási juttatásait teljesítheti más módon is (pl. adománnyal, a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi szükségleteinek támogatásával, különféle munkáltatói hozzájárulások fizetésével). - A munkavégzés díjazása (fıleg a bérrendszerek különféle típusai, az egyenlı bánásmód, minimálbér, bérpótlékok, teljesítménybérezés, költségtérítés, munkabér védelme, társadalombiztosítási juttatások). 6. A társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtóinak kötelességei I: kormányzati beavatkozás és támogatás - A társadalombiztosítási hozzájárulások kifizetése fejében az állam támogatást nyújt. Elsıként a családi- és az álláskeresési támogatásokkal foglalkozunk. - Legfontosabb, hogy maguk a juttatások és az alkalmazási feltételeik lesznek bemutatva. - A túllépés szintén ki lesz emelve. - A munkáltató pénzügyi támogatása, a támogatás jogi helyzete, ha a munkaadó más államba költözik. - Munkaerı-piaci szolgáltatások a munkáltatók részére: képzési támogatás, új munkahely teremtésének és a munkahelyek fenntartásának támogatása, a munkajogviszonyhoz kötıdı hozzájárulások viselése. 7. A társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtóinak kötelességei II: A társadalombiztosítás és a jóléti szolgáltatások 15

16 - A következı részben az egészségügyi és a nyugdíj-hozzájárulások lesznek vizsgálva. - Az egészségügyi hozzájárulásnak két típusa lehet, anyagi ás természetbeni, mindkettı részletes bemutatásra kerül. - Az együttes kifizetések és az igazságos hozzájárulások (magas szintő) megvitatása. - A nyugdíj tekintetében a magán és állami pillérek lesznek összehasonlítva, beleértve a hozzájárulásokat és a lehetséges visszaéléseket. 8. A vezetés (menedzsment) és a munkaerı - jogi keretek - Munkaidı és pihenıidı (különösen: a teljes és részmunkaidıs foglalkoztatás, a munkaidı-beosztás, a referenciaidıszak, túlmunka, készenléti és ügyeleti munka, munkaközi szünet, heti pihenınapok, vasárnapi munka és nemzeti ünnepeken való munkavégzés, fizetett éves szabadság, egyéb munkaidı kedvezmények, különös rendelkezések a fiatalkorúak vonatkozásában) - Atipikus megoldások választása (különösen: határozott idıre foglalkoztatott munkavállalók, részmunkaidı, kiszervezés, távmunka, - Az elbocsátás (kirúgás) költségei és jogi aspektusai, a jogellenes felmondás következményei - A nemzeti törvényhozás fejlıdése (esettanulmány a as francia szabályozásról) - A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának támogatása, a megszokottól eltérı foglalkoztatási formák támogatása 9. A külkereskedelem és a nemzetközi mobilitás Európában - Egy kis-és középvállalkozónak vezetnie kell az üzletet, profitot kell termelnie, más országokban, EU tagállamokban, illetve olyan harmadik országokban kell alkalmaznia a személyzetét, amelyekben van jelentısége a társadalombiztosításnak. - Foglalkozunk az Európai Közösség releváns jogszabályaival és kétoldalú megállapodásokkal, azzal a célkitőzéssel, hogy a valószínőleg elıforduló helyzetekre koncentrálunk. - A kurzuson szükséges elıadni a munkajog területén született számos tanácsi irányelv befolyását a nemzeti szabályozás tekintetében. - A munkaerı mobilitása az EU tagállamok között, a szolgáltatások és a 10. A kurzus alatt megszerezhetı munkaerı-kölcsönzés) munkaerı szabad áramlása. tudás: Modul 10 - AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI POLITIKÁJA - A résztvevı kis-és középvállalkozások számára lehetıvé tenni, hogy értesüljenek a választási lehetıségeikrıl és a társadalombiztosítási jogban meghatározott kötelességeikrıl. - A társadalombiztosítás által fedezett cég mőködéséhez szükséges tudás megszerzése. - A társadalombiztosítási jogi helyzetük tekintetében az optimális döntéshozatal lehetıségének megadása. - A munkáltatói státuszuk tekintetében az optimális döntéshozatal lehetıségének megadása. - Megadni az üzletvezetık számára azon szaktudást, amelyre felépíthetı a határokon átnyúló stratégia / az EU-n belüli tevékenység A képzés alatt elsajátított készségek: Naprakész információk a társadalombiztosítási jog vonatkozásában. A kis-és középvállalkozások társadalombiztosítási kötelességeinek pénzügyi kiszámítása. A különbözı társadalombiztosítási jogi helyzetek eseteinek elemzése. Adminisztratív minták megvitatása. Michael SCHLEICHER (DE) A kurzus célja: A hallgatók megértsék az Európai Unió költségvetésének finanszírozását, valamint azt, hogy hogyan teremtik elı a tagországok a hozzájárulásukat; általános alapismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy mely területeket finanszíroz az Európai Unió valamint, hogy ezen területek, hogyan hozhatók összefüggésbe a tagországok gazdaságaival; értékelni tudják a magánszemélyeknek az Európai Unió felé érvényes nettó pozíciójának mérésére vonatkozó jelenleg érvényes módszereket; megértsék hogyan osztódik meg az illetékesség az Európai Unió és a tagországok között; megértsék a nemzeti adórendszerek helytállóságát a Közös Piacon, valamint értékelni tudják azokat; elemezni tudják az adóharmonizációra vonatkozó kezdeményezéseket, különös tekintettel a Közös Piac négy szabadságára vonatkozó következményeikre. 1. fejezet - AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: BEVÉTELEK Ez a kurzus két fı részre osztható, melynek elsı része az elsı két fejezettel foglalkozik: az Európai Unió költségvetésével. Az elsı fejezetben a hallgatók megtanulják, hogyan fogadja el az Európai Unió a költségvetését, mely intézményeket vonja be ebbe a folyamatba, valamint milyen befolyással vannak erre a tagországok. Továbbá, a pénzügyi kilátások fogalmába is bevezetést nyernek. Ezen felül, a hallgatók tudást szereznek arról, hogyan teremti elı az Európai Unió a költségvetéséhez szükséges forrásokat, mely során lehetısége nyílik arra, hogy kötelezı jelleggel írjon elı a tagországok számára pénzügyi terheket. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A költségvetési eljárás az Európai Unióban 3. Az Európai Unió saját forrásai 16

17 4. A nettó hozzájárulás problémája 5. Az Európai Unió közös adójának gondolata 6. Gyakorlat 2. fejezet - AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: KIADÁSOK A második fejezet az Európai Unió költségvetésének másik oldalába enged bepillantást, tömör áttekintést adva az Európai Unió kiadásairól, történeti fejlıdésérıl, szerkezetérıl, valamint a politikai célkitőzések változásainak hatásairól. A kiadások legfontosabb tényezıit: a Közös Mezıgazdasági Politika (CAP) és a Strukturális Politika részletesebben is elemzésre kerül. A hallgatók tudást szereznek arról, hogyan ítéljék meg az Európai Unió befolyását a nemzeti gazdaságpolitikákra ezen a területeken. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Az Európai Unió kiadásainak felépítése 3. A Közös Mezıgazdasági Politika kiadásai 4. A Strukturális Politika kiadásai 5. Egyéb kiadások 6. Gyakorlat 3. fejezet - ADÓZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A harmadik fejezettıl kezdve a kurzus második része a tagországok adózásával foglalkozik az Európai Unió keretein belül. A soron következı fejezet egy általános bevezetı az adózás közgazdasági kérdéseibe. Kritikusan vizsgálja a tagországok adózásának korlátait, melyek a folyamatos globalizálódás következményeiként merültek fel. Továbbá, egy tömör összefoglalást találhatunk még ebben a fejezetben az Európai Unió tagországainak jelenleg hatályos adórendszereirıl. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Az adók hatása az árakra és a forgalomra 3. Adózás a globalizált gazdaságban 4. Az illetékesség megosztása az Európai Unió és a tagországok között 5. Adórendszerek egyes tagországokban: jelenlegi helyzet / példák 6. Gyakorlat 4. fejezet - KÖZVETETT ADÓK A negyedik fejezet az Európai Uniós közvetett adóztatási kérdésekre összpontosít. A leglényegesebb kérdéskör az áfa-szabályozás, mely jelentıs hatással lehet a tagországok közötti kereskedelemre. Ebben az összefüggésben, az árukat és szolgáltatásokat külön vizsgáljuk, mivel eltérıek azok kereskedelmi körülményei. Továbbá, egyéb közvetett adókkal is foglalkozunk, elsısorban azok a kereskedelem korlátaira vonatkozó hatásával. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A nemzetközi kereskedelem adózása: áruk 3. A nemzetközi kereskedelem adózása: szolgáltatások 4. Az áfa szerepe (forrás ország - célország, az erıforrások elosztásának következményei) 5. Diszkrimináló adózás 6. Gyakorlat 5. fejezet - KÖZVETLEN ADÓK Az ötödik fejezet a második legnagyobb adófajtával, a közvetlen adókkal foglalkozik. Elemezni fogjuk a munkaerı, valamint a tıkejövedelmek adózásának általános hatásait, továbbá külön foglalkozunk az adóalapok nemzetközi átrendezıdésével kapcsolatos adókikerülésekkel. Feltesszük azt a kérdést is, mely jelenleg széles körben, olykor nem érzelemmentesen vitatott: Szembe kell majd néznünk az egyre alacsonyabb adókulcsok versenyével, valamint ebbıl következıen az Európai Unió tagországai által nyújtott egyre alacsonyabb minıségő és mennyiségő közjavakkal és közszolgáltatásokkal? Tartalom: 1. Bevezetı 2. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a munkaerı adózása (a határokon átívelı ügyletekben az adózási jogosultság megosztása: forrás ország vagy illetıség országa, jogi keretszabályozás (kétoldalú egyezmények, EU Irányelvek)) 3. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a tıkejövedelmek adózása 4. A változó tényezık versenye: az egyre alacsonyabbak versenye? 5. Gyakorlat 6. fejezet - ADÓHARMONIZÁCIÓ A fejezet az Európai Unión belüli adóharmonizációjára vonatkozó korábbi kísérleteket és jelenlegi kezdeményezéseket tárgyalja. Elıször az adóharmonizáció és adóverseny rivális fogalomkörök általános gazdasági értelmezésével foglalkozunk. Mindkét fogalomkört a jólétre gyakorolt hatása mentén fogjuk elemezni. A késıbbiekben vizsgálni fogjuk az Európai Unió adóharmonizáció felé vezetı lépéseinek rövid történetét, a kapcsolódó uniós alapelveket, valamint a legfrissebb és legvalószínőbb jövıre vonatkozó kezdeményezéseket. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A tagországok adórendszerei: Verseny vagy Harmonizáció 3. Az adóharmonizáció alapelvei 4. Adóharmonizáció: a gyakorlat és a jelenlegi helyzet 5. Gyakorlat 7. fejezet - AZ ADÓZÁS ÉS AZ ÜZLETI ETIKA A heterogén európai adórendszerek változatos módokat és eszközöket kínálnak magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt, hogy elkerülhessék vagy legalább csökkenthessék adóterheiket. A közelmúltban, Németországban kirobbant botrány heves és érzelmekkel teli vitát váltott ki a tisztességtelen országok közötti versennyel, valamint ezen versenyben az elınyszerzésre irányuló etikátlan viselkedéssel kapcsolatban. Ez a fejezet ebbıl a szempontból vizsgálja a tagországok adórendszereinek versenyéhez kapcsolódó elınyöket és hátrányokat, ilyenformán kiegészítésként is szolgál a 6. fejezetben tanultakhoz. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Becsületesség, mint a nemzetközi verseny egyik ismérve 3. Az üzleti etika fogalomköre adózási szempontból 4. Gyakorlat 8. fejezet - ESETTANULMÁNYOK Az elızı fejezetek olyan kérdéseket tartalmaztak, melyek a korábban tárgyalt témaköröket és a hozzájuk kapcsolódó tudást elkülönülten kezelték. Ebben az utolsó fejezetben az esettanulmányok mentén foglaljuk 17

18 össze a kurzus során tanultakat. A lehetı legfrissebb esetek alapján mélyíthetik el a A tagországok nettó pozíciója az Európai Unió felé 4. Esettanulmány (fıképp a 4. fejezethez kapcsolódóan): hallgatók az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi politikájával kapcsolatos tudásukat, 2. Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. fejezetekhez kapcsolódóan): A nemzetközi háromszög ügyletekben fellelhetı áfa-csalás problematikája valamint annak alkalmazhatóságát kis- és középvállalkozásokra. Az Európai Unió jelenlegi adószabályozása 5. Esettanulmány (fıképp a 7. fejezethez kapcsolódóan): Tartalom: 3. Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. A Liechtenstein-eset 1. Esettanulmány (fıképp a 1/2. fejezetekhez kapcsolódóan): 6. ( ) fejezetekhez kapcsolódóan): Az Európai Bíróság legújabb adózással kapcsolatos döntései Modul 11 - VEZETİI SZÁMVITEL SZTANÓ Imre (HU) A számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. A számvitel feladat egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatás annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külsı felhasználókkal való kommunikációját. A számvitel lényegében maga a kommunikáció. A számvitelnek ezt az ágát amely kifele nyújt információkat pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belsı felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetıi számvitelrıl beszélünk. A számvitel két részre történı felosztása lényegében azt a követelményt fogalmazza meg, hogy kinek nyújtunk információkat, illetve az információkat elsıdlegesen ki hasznosítja. Ebbıl következıen a pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényét hivatott elsıdlegesen kielégíteni. A beszámoló összeállítása ezt a célt szolgálja alapvetıen. A vezetıi számvitel a vállalkozás vezetıi (a menedzsment) részére ad a döntésekhez információkat. Az oktatási anyag a kis- és középvállalkozások tevékenysége irányításához, a döntések elıkészítéséhez kíván segítséget nyújtani. A modul ismeretanyaga elsısorban a költségek/ráfordítások és teljesítmények kapcsolatával, összefüggésével foglalkozik, ráirányítva a figyelmet a jövedelemtermelı képességet befolyásoló tényezıkre. A modul oktatási anyagának elsajátítása feltételezi a pénzügyi számvitel ismeretét, különösen az eredménykimutatás tartalmának, összeállításának jellemzıit. A modul az elméleti ismeretek mellett gyakorlati feladatokat is tartalmaz, ezzel segítve az ismeretek adaptációját és alkalmazását. A modul javasolt, tervezett tartalma: 1. A számvitel szerepe a vállalkozásoknál A pénzügyi számvitel és a vezetıi számvitel jellemzıi, kapcsolata A vezetıi számvitel fogalma, értelmezése, szerepe, feladatai A vállalkozások számvitelének szabályozása A számviteli politika szerepe a szabályozásban A számvitel politikai döntések szerepe A vállalkozások nyilvántartási rendszerének kialakítása 2. A vállalkozások eredményének megállapítása Az eredménykimutatás összeállítása Az összköltség eljárásra épülı eredménykimutatás A forgalmi költség eljárásra épülı eredménykimutatás Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülı eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása Az eredménykategóriák Az eredménykimutatás tételeinek tartalma Az üzemi hozam kiszámítása Az értékesítés árbevétele Az aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Az üzemi ráfordítás megállapítása A tevékenység költségei Az értékesítés közvetlen és közvetett költségei Egyéb ráfordítások A pénzügyi mőveletek eredménye A rendkívüli eredmény 3. A vállalkozások költségei 3.1. A költségszámítás célja és feladatai Önköltségszámítás Vállalati tevékenységgel kapcsolatos döntések Tervezés és intézkedés (döntés) 3.2. A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése, a költséggazdálkodás módszerei 3.3. A költségek értelmezése (gyakorlati szempontból) A kiadás fogalma A költség fogalma A ráfordítás fogalma 3.4. A költségek csoportosításának ismérvei Költségnemek szerint Elszámolhatóság szerint Keletkezés szerinti költségek Volumenhez (költségjellemzıhöz) való viszony szerinti költségek Az állandó (fix) költségek A változó költségek Lineárisan változó költségek (proporcionális költségek) Progresszíven változó költségek Degresszíven változó költségek Regresszíven változó költségek 18

19 Adott döntés szerinti költségek Az osztókalkuláció (egyszerő 5. A költségek elemzése (befolyásolható illetve befolyásolhatatlan költségek) A tevékenység változásához kapcsolódó költségek, differenciált költségek (rétegköltség, határköltség) Adott döntési szint szerinti költségek (irányítható és irányíthatatlan költségek) osztókalkuláció, egyenértékszámos osztókalkuláció) Pótlékoló kalkuláció 3.7. A költségek elszámolásának gyakorlata A költségelszámolás fogalma, célja, feladata, területei A költségek elszámolásának 5.1. Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költségek megoszlása Költséghányad Költségszint 5.2. A közvetlen költségek vizsgálata 5.3. A közvetett költségek vizsgálata 3.5. A költségszámítás feladatai és a lehetıségei 6. A fedezeti összeg és a jövedelmi költségcsoportosítási szempontok Az input és az output helyzet vizsgálata összefüggései költségelszámolás jellemzıi 6.1. A fedezeti összeg és elemzése 3.6. Kalkulációk, önköltségszámítás A költségek elszámolása költségnemek A fedezeti pont megállapítása A gazdasági kalkuláció szerint Az üzembezárási pont meghatározása Az önköltségszámítás tárgya és A költségek elszámolása költséghely és 6.2. A jövedelmi helyzet elemzése feladatai költségviselık szerint A jövedelmi helyzet elemzésének célja Az önköltségszámítás alapelvei A költségelszámolás célszerő és módszerei Az önköltségszámítás fajtái módszerei a vállalkozásoknál, a Az eredmény elemzés mutatószámai Az elıkalkuláció költségelszámolás és az eredményszámítás 6.3. Eredménytervezés A közbensı kalkuláció kapcsolata Optimális termelési terv összeállítása Az utókalkuláció 4. A költségek ellenırzése A mérleg szerinti eredményt Az önköltségszámítás módszerei 4.1. A költségek ellenırzésének célja befolyásoló tényezık 4.2. A költségek ellenırzésének területei Modul 12 - BESZERZÉSI STRATÉGIÁK, TERMELÉS ÉS LOGISZTIKA Jay MITRA (GB) Gunnar PRAUSE (DE) 1. Elızetes tanulmányok A modul abból az alapfeltevésbıl indul ki, hogy a hallgatók akár ezzel a témával kapcsolatos, akár az üzlet irányításnak egy ehhez kapcsolódó témájában szerzett elsı diploma tudásával megfelelı szintő ismeretekre tettek szert beszerzéssel és ellátási lánc menedzsmenttel kapcsolatban, vagy vezetıként (vagy azzal egyenértékő pozícióban) szereztek komoly tapasztalatot. Feltételezzük, hogy a leendı hallgatók képesek lesznek beszerzési eljárásokat elemezni, a beszerzés során szükségessé váló piackutatási módszereket megvalósítani és beszerzı és beszállító kommunikációját értékelni. 2. A modul leírása A modul két területet fog át: a) Beszerzési stratégiák és b) Ellátási lánc menedzsment és logisztika 3. A két modul-elemhez szükséges készségek elsajátításának célja a) Beszerzési stratégiai tudás A modulnak ebben a részében a hallgatók figyelme a beszerzés stratégiai kérdéseire, mint pl. a stratégiai beszerzés és az ellátási lánc menedzsment folyamataira, áruforrások felkutatására (sourcing), központi beszerzésre vagy a tenderezésre irányul. A hallgatók értsék meg a beszerzık és beszállítók közötti kapcsolatokat az új termék fejlesztésben és ismerjék fel a beszállítók korai bevonásának (ESI) fontosságát, annak elınyeit és problémáit különösen a KKV-k esetében. A hallgatók értsék meg egy cég alapvetı beszerzési stratégiáját meghatározó fı tényezıket, ha KKV-ról vagy multinacionális vállalatról van szó, ha profiljában a gyártás hangsúlyosabb vagy inkább áruforgalmazás (merchandising) jellegő tevékenységet őz. b) Ellátási lánc menedzsment és a logisztika A hallgatók tudást és készségeket szereznek az ellátási lánc menedzsmenttel és a logisztikával kapcsolatban: arról, hogy kell a terméket a végfelhasználóhoz eljuttatni, hogy kell a folyamatból fakadó kapcsolatokat kezelni, hogy az ügyfél igényeit a lehetı legalacsonyabb költségen elégítsük ki. A hallgatóknak ezért jól meg kell érteniük Az ellátási lánc upstream és downstream folyamatait azokkal a stratégiákkal együtt, melyek az ellátási lánc menedzsmenthez szükségesek. A hallgatóknak ezen kívül azokat a döntı fontosságú kérdéseket is meg kell érteniük, melyek az áruk, szolgáltatások és információ jó hatásfokú és eredményes áramlásán és tárolásán keresztül hatnak az ügyfelek igényeire (a kiinduló ponttól egész addig, ameddig a termék eljut a végfelhasználóhoz). 4. A beszerzési stratégiák és Az ellátási lánc menedzsment és logisztika alapvetı megközelítése 19

20 Ha a beszerzés alapdefinícióját Kenneth Ellátási lánc stratégiák és vállalati Lysons és Brian Farrington Beszerzés 5. A modul fıbb elemei stratégia és ellátási lánc menedzsment c. könyve Beszerzési stratégiák Az ellátási lánc tervezésének szerint értelmezzük, akkor a beszerzés Hogy kell a keresletet a kínálattal legfontosabb tényezıi egy funkció, egy folyamat, egy összhangba hozni? a beszerzési Raktár- és anyagkezelés kapcsolat, probléma-megoldás, mennyiségek számolásának módszerei: A szállítás Az ellátási láncban fegyelem és egy hivatás a gyakorlati anyagszükség tervezés (MRP), gyártási Információáramlás és technológia üzleti életben. forrástervezés (MRP II), vállalati Logisztika és ellátási lánc A beszerzés alapvetı szerepet játszik a forrástervezés (ERP), elosztási megszervezése kereskedelmi áruk fajtáinak igénytervezés (DRP), eladó által kezelt Egy modell Az ellátási lánc meghatározásában és a késztermékek készletek (VMI), beszerzés és menedzsmentára elıállításában. A megvásárolandó készletszabályozás Verseny Az ellátási láncban árumennyiség kiszámolása a Sourcing és a beszállítók menedzselése gyártóiparban az anyagszükség tervezés piaci feltételek elemzése, beszállítók (MRP) segítségével történik a készáru meghatározása, beszállítók 6. A kurzus során elsajátított tudás rendelések alapján. A kereskedelem jóváhagyása, a beszállítók Beszerzés különféle ágazataiban (kis- és teljesítményének értékelése Hogy vonjuk be a beszállítókat a nagykereskedelem, illetve A beszállítás megszervezése, beszerzési termék-innovációba és -fejlesztésbe? külkereskedelem) az elosztási konzorciumok létrehozása, közismert Hogy alkalmazzuk az éppen idıben igénytervezés (DRP) alapvetı módszer a beszerzési társaságok (METSPA), a (just in time) rendszert a gyártóipari, megvásárolandó mennyiség központi beszerzés hatékonysága illetve a kereskedelmi KKV-k esetében? kiszámolására. Mindkét rendszerben a Hogy fogalmazzunk meg beszerzési Hogy alkalmazzuk a kiszervezést a vállalatok elıször megbecsülik stratégia megvalósítását támogató beszerzı teljesítményének növelésére? forgalmazási lehetıségeiket, majd eszközöket mint pl. a pályáztatást, Hogy alkalmazzuk a beszerzés egyéb ennek alapján kiszámolják a költségvetés készítést, idıbeosztás formáit, mint pl. az alvállalkozás, a beszerzendı mennyiséget és a készítést, illetve hogyan használjunk partnerség, a cégen belüli készleteket. Így a beszerzés szorosan pontozásos értékelı modelleket a kereskedelem, illetve a beszerzési kapcsolódik az áruforgalomhoz, a beszerzésben? konzorciumok? készlet ellenırzéshez és az áru Árképzési stratégia a beszerzésben Hogy kezeljünk helyi, kis vagy nagy készletforgási sebességéhez. Így a beszerzési stratégiát a vállalat által A beszerzési stratégia megvalósítására irányuló tárgyalások beszállítókat? meghatározott választék stratégia Esettanulmány egy, a gyártóiparban Ellátási lánc menedzsment és logisztika alapján kell összehangolni. tevékenykedı KKV beszerzési Hogy alkalmazzuk Az ellátási láncot a A beszerzés, mint folyamat szorosan stratégiájának meghatározásáról végfelhasználó igényeinek alacsonyabb kapcsolódik még a logisztikához és Az Esettanulmány egy, a költségen és kiváló minıségben való ellátási lánc menedzsmenthez, és kiskereskedelemben tevékenykedı KKV kielégítésére? egyben lehetıvé teszi a megfelelı beszerzési stratégiájának Hogy tervezzük a beszállítást Az ellátási merchandising és gyártó folyamatot is. meghatározásáról lánc és a logisztika szempontjából? A beszerzési lánc optimalizálásának Hogy tervezzünk ellátási láncokat? eredménye a bizonytalanság Ellátási lánc menedzsment és a csökkenése, az együttmőködés, a logisztika A képzés során alkalmazott készségek benchmarking, a kulcs A modul ezen részének legfıbb elemei az Tanulási és kognitív készségek teljesítménymutatók kiszámolása és a alábbiakat tartalmazzák: Kommunikációs készségek vezetés. Az ellátási lánc menedzsment és Kreatív gondolkozás és Az ellátási lánc menedzsmentje az logisztika fontossága a KKV-k problémamegoldó készségek ellátási lánc tagvállalatai közötti és e szempontjából Csoport munka és interaktív tanulási vállalatokon belül mőködı kapcsolatok AZ ellátási lánc menedzsment és a készségek hálózatának összehangolását jelenti a logisztika hasonlatosságai és Tudásalkalmazási készségek termékek, szolgáltatások és információ különbségei Stratégiai menedzsment áramlásával a gyártótól a Az ellátási lánc upstream és Pénzügy menedzsment végfelhasználóig a legalacsonyabb downstream szereplıinek Szervezés és menedzsment költségen a legjobb minıségben. meghatározása egy iparágban 20