"Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu" Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download ""Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu" Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses"

Átírás

1 "" Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses ( SMEdigcamp ) HÍRLEVÉL Budapesti Gazdasási Fıiskola 1149 Budapest, Buzogány utca A program vezetıje: SÁNDORNÉ Dr. KRISZT Éva, Rektor Dr. ROÓZ József, Rector emeritus A projekt koordinátora: Dr. SOLTÉSZ Péter Tel: A projekt adminisztrátora: VARGA László Tel: Fax: Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért.

2 Modul 1 - STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS, KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK...3 Modul 2 - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK, FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS...4 Modul 3 - ÁLTALÁNOS STRATÉGIA ÉS ÜZLETI POLITIKA, PROJEKTMENEDZSMENT...5 Modul 4 - MENEDZSMENT INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, KOCKÁZATKEZELÉS...7 Modul 5 - GAZDASÁGI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA...9 Modul 6 - STRATÉGIA ÉS SZERVEZET...12 Modul 7 - KONTROLLING (AUDIT OF MANAGEMENT)...13 Modul 8 - PÉNZÜGYI POLITIKÁK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK...13 Modul 9 - EU SZOCIÁLIS JOG...15 Modul 10 - AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI POLITIKÁJA...16 Modul 11 - VEZETİI SZÁMVITEL...18 Modul 12 - BESZERZÉSI STRATÉGIÁK, TERMELÉS ÉS LOGISZTIKA

3 Modul 1 - STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS, KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK ESZES István (HU) STRATÉGIAI MARKETING ÉS MARKETING TERVEZÉS A kurzus háttere és céljai A kurzus feltételezi az alapvetı marketing menedzsment ismeretét. Be kívánja mutatni, hogy egy KKV miként fogalmazhat meg egy piacorientált üzleti stratégiát, valamint az ezen alapuló marketing programok tervezését és végrehajtását. Az oktatás során a fı hangsúlyt a kritikus gondolkodási készségre (analitikus és kreatív) helyezzük a marketing stratégiához, valamint annak megvalósításához kapcsolódóan. Ezen cél elérése érdekében kiemelt fontosságot tulajdonítunk a marketingtervezési folyamatnak, ami alapvetı feltétele a marketing döntések integrálásának és koordinálásának. Tartalom 1.) Stratégiai marketing menedzsment Történelmi elızmények Üzleti küldetés, célok Célpiacok és termékek választása 2.) Az üzleti tevékenység külsı környezetébıl fakadó fenyegetések és lehetıségek beazonosítása Ügyfélelemzés, szegmentálás és pozicionálás Versenytárselemzés Piacelemzés Környezet elemzés 3.) A vállalat belsı környezeti erısségeinek és gyengeségeinek az értékelése Belsı elemzés Ön-elemzés Portfolió elemzés 4.) Piacorientált üzleti stratégia kialakítása Fenntartható versenyelıny elérése (SCA) Differenciáló stratégiák Növekedési stratégiák Diverzifikáció Stratégiák az érett és a kifutási piacokon 5.) A piacorientált stratégiát támogató üzleti modellek és marketing tervek kialakítása és megvalósítása A marketing stratégia kidolgozásához alkalmazható analitikus eszközök Stratégiai marketing döntések hatása a vállalatra Marketing döntési folyamat Napjaink marketing vezetıi számára használható döntési modellek Marketing terv kidolgozása A kurzus formája A kurzus anyaga elıadásokon és szemináriumokon kerül bemutatásra. A felhasznált esettanulmányok az elıadások anyagát egészítik ki. A felvetıdı témakörök kvantitatív és kvalitatív elemzést igényelnek. Számítógépes vezetési szimulációs játék alkalmazását javasoljuk az üzleti készségek fejlesztése érdekében. KVANTITATÍV MARKETING MÓDSZEREK Kurzus háttere és célkitőzései A kurzus célja, hogy a résztvevık megismerjék a marketingkutatás elméleti hátterét, valamint alkalmazását a gyakorlatban, például egy valódi kutatási projekt megszervezését, végrehajtását, az eredmények kielemzését és bemutatását. Tartalom 1.) A marketingkutatás elméleti keretrendszere Kapcsolatfelvétel Kutatási célok meghatározása (brief) Kutatási javaslat Feltáró kutatás Adatgyőjtési szakasz Adatelemzés és értelmezés Beszámoló írás és prezentáció 2.) Probléma meghatározás Interjúk a döntést hozókkal Interjúk iparági szakértıkkel Szekundér adat elemzés Kvalitatív kutatás 3.) Kvalitatív és kvantitatív kutatás Mintavétel, Adatgyőjtés Elemzés Eredmények Különbözı skálaképzési technikák Kérdıívszerkesztés szóbeli és írásos megkérdezéshez Mintavétel: terv és eljárások 4.) Adatelemzés és kiértékelés A marketing kutatás eredményeinek kiértékelése Írásbeli beszámoló Eredmények prezentációja Javaslatok 5.) Üzleti hírszerzés (Marketing Intelligence) Az információgyőjtı folyamat tervezése és szervezése CRM erıforrások felhasználása operatív elemzési célokra, adatbányászat A kurzus formája A kitőzött célok elérése érdekében, elıadások, esettanulmányok és gyakorlati feladatok kombinációját alkalmazzuk. Az esettanulmányok az elıadásokat egészítik ki. A kurzus során érintett témakörök egyaránt igénylik a kvalitatív és a kvantitatív elemzések alkalmazását (pl. költség haszon elemzés, pénzügyi és piackutatási elemzések). 3

4 Modul 2 - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK, FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS PUCSEK József (HU) NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A MODUL PEDAGÓGIAI CÉLKITŐZÉSEI A nemzetközi monetáris rendszer mőködésének alapos megismerése A devizapiacok mőködésének, és az ott folyó tranzakciók megértése A különbözı kockázattípusok és fedezésük lehetséges eszközeinek megismertetése Megérteni és elsajátítani a vállalkozás nemzetközi pénzgazdálkodásával kapcsolatos eszközöket 1. FEJEZET - A GLOBALIZÁCIÓ ÉS A NEMZETKÖZI MONETÁRIS RENDSZER A fejezet célja a pénzügyi globalizáció folyamatának áttekintése, rámutatva annak pozitív és negatív következményeire. Ugyancsak ez a fejezet tárgyalja a pénzügyi és monetáris válságok kialakulásának okait. Végül a fejezet célul tőzi ki a nemzetközi pénzügyi piacok megismertetését. A fejezet tartalma: 2. A globalizáció 3. Nemzetközi tıkeáramlás 4. Pénzügyi válságok 5. A hatékony piacok elmélete és a spekulációk 6. Nemzetközi pénzügyi piacok 7. A pénzügyi piacok szabályozása 8. Gyakorlatok 2. FEJEZET - DEVIZAPIACOK Ezen második fejezet két fı részre tagolódik: az elsı a devizapiacok, a második a devizapiacokon folyó tranzakciók bemutatását célozza. A fejezet tartalma : 2. Spot devizaügyletek 3. Határidıs devizaügyletek 4. Devizapiaci ügyletek 5. Gyakorlatok 3. FEJEZET - A DEVIZAÁRFOLYAM BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİI A fejezet fı célkitőzése a devizaárfolyam változásainak megmagyarázása. Így bemutatjuk az árfolyam legfontosabb meghatározóit, mint a fizetési mérleg, a folyó fizetési mérleg egyenlege, a vásárlóerıparitás és a kamatláb. Ez a fejezet tárgyalja az árfolyam más befolyásolóit is, mint például a portfolió-elmélet. A fejezet tartalma : 2. A devizapiacok és a fizetési mérleg egyensúlya 3. Az átváltások ellenırzése 4. A devizaárfolyam alapvetı befolyásoló tényezıi 5. Az árfolyamok elırejelzése 6. Gyakorlatok 4. FEJEZET - A NEMZETKÖZI KOCKÁZATOK KEZELÉSE A fejezet elsıdleges célja a nemzetközi pénzügyi piacok kockázatainak bemutatása. Így A «pozíció»-hoz kapcsolódó kockázatok, az árfolyam emelkedésének, illetve csökkenésének kockázatai és egyéb kockázatok. A fejezet ugyancsak foglalkozik az egyes kockázatok lefedésének eszközeivel. A fejezet tartalma: 2. Árfolyamkockázat 3. Kamatkockázat 4. Hitelezési kockázat 5. Nyersanyagár-kockázat 5. FEJEZET - NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK A VÁLLALKOZÁSOK GAZDÁLKODÁSÁBAN A fejezet célja, hogy összefoglaló képet adjon a vállalkozás legfontosabb gazdálkodási elemeirıl a nemzetközi pénzügyek területén. Kiemelt figyelmet szentelünk a vállalkozás nemzetközi tevékenysége (export, import, finanszírozás stb.) kockázatainak csakúgy mint azok kivédésének. 1. A fejezet tartalma : 2. Bevezetés 3. A bankgaranciák és a nemzetközi fizetési módok 4. Exportfinanszírozás és hitelbiztosítás 5. A külföldi befektetések indítékai, finanszírozása és garanciái 6. Projektfinanszírozás 7. A tızsdei bevezetés Szakirodalom FINANSZÍROZÁS ÉS PÉNZGAZDÁLKODÁS A MODUL PEDAGÓGIAI CÉLKITŐZÉSEI: Megérteni a pénzgazdálkodás lényegét A rövid távú finanszírozási szükséglet meghatározása a mérleg segítségével A pénzszükséglet elırejelzése és az elırejelzések optimalizálása Megismerni a vállalkozásfinanszírozás eszközei megválasztásának szempontjait Megismerni és alkalmazni a hosszú távú finanszírozási döntések megalapozásának eszközeit: a pénz idıértéke, beruházási döntések, beruházás-gazdaságossági számítások 1. FEJEZET - A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ TARTALMÁNAK ELEMZÉSE Ez a fejezet több részre osztható, az elsı a mérleggel, a második az eredménykimutatással foglalkozik. A harmadik túllépve a beszámoló két fı részén a pénzügyi aspektust elıtérbe helyezve a cash flow kimutatás lényegét tárgyalja. A fejezet tartalma: 2. A mérleg elemzése 3. Az eredménykimutatás elemzése 4. A konszolidáció 5. Pénzáramok 6. Gyakorlatok 2. FEJEZET - A CASH FLOW KIMUTATÁS (IAS/IFRS) A második fejezetet a vállalkozási pénzügyi folyamatai elemzésének szenteljük. Ennek keretében megismerkedünk azzal, hogy a mőködési-, a befektetési- és a finanszírozási pénzáramok milyen hatással vannak a vállalkozás pénzállományának alakulására. A fejezet tartalma: 2. A mőködési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 3. A befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 4. A finanszírozási tevékenységhez kapcsolódó pénzáramok 4

5 5. Gyakorlatok 9. Gyakorlatok 5. Befektetési döntések bizonytalan jövıben 3. FEJEZET - FINANSZÍROZÁSI 4. FEJEZET - BEFEKTETÉSI DÖNTÉSEK 6. Gyakorlatok DÖNTÉSEK Minden lényeges pénzügyi döntés két A finanszírozási döntések elemzése annak figyelembe vételével történik, hogy lényegében három tevékenységi kategória különböztethetı meg: az önfinanszírozás, a tıkeemelés és az eladósodás. Ezen fejezet célja megismertetni a finanszírozási lehetıségeket és azok pénzügyi következményeit. A fejezet tartalma: dimenziója a jövedelmezıség és a kockázat, amelyet a vállalkozónak vagy a döntéshozónak világosan ismerni kell. A befektetési döntés a vállalkozás által hozott legsúlyosabb hatású döntés. Általában visszafordíthatatlan, és a vállalkozást több éves idıszakon keresztül érinti. Ezt a fejezetet a hosszú távú pénzügyi döntések megalapozását szolgáló eszközök 5. FEJEZET - A VÁLLALAT ÉRTÉKELÉSE A vállalkozás értéke kétségkívül a modern pénzügyek egyik legizgalmasabb és legvitatottabb kérdése. A vállalkozás értékével kapcsolatos legfontosabb kérdések a következık: hogyan becsülhetı a finanszírozási források költsége; a finanszírozás módja hatással van-e a vállalkozás értékére? Ezek a fejezet által bemutatásának szenteljük. megválaszolandó kérdések. 2. Saját és külsı finanszírozás A fejezet tartalma: A fejezet tartalma: 3. Multiplikátor hatás 1. A saját tıke költsége 4. A Miller-Modigliani tétel 2. Feltételezések (nettó cash flow, 2. Az idegen források költsége 5. Hosszú távú eladósodás diszkontráta) 3. Súlyozott átlagos tıkeköltség 6. Rövid távú eladósodás 3. Nettó jelenérték 4. Gyakorlatok 7. Pénzgazdálkodás 4. Belsı megtérülési ráta 8. A finanszírozási terv Szakirodalom Modul 3 - ÁLTALÁNOS STRATÉGIA ÉS ÜZLETI POLITIKA, PROJEKTMENEDZSMENT Bill GLEAVE & Kostas POULIS (UK) A modul két speciális területet érint. Az elsı rész a Stratégia, amely 3 kredites, a másik terület a Projektmenedzsment, amely 1,5 kredites. A két tantárgyi blokk együttes kezelésének az az oka, hogy a legtöbb vállalat szervezetében megtalálható a Projektmenedzsment részleg, illetve ezt a szemléletet beépíti a szervezet általános stratégiájába. Mindezek ellenére célszerő a két területet külön kezelni, a célokat, eredményeket, eszközöket és irodalomjegyzéket, egymást figyelembe véve meghatározni. A modul leírás: Általános Stratégia és Üzleti politika A Stratégiai menedzsment és Üzleti Politika tantárgy célja bemutatni a hallgatóknak a stratégiai menedzsment alapvetı fogalmait, és feltárni a stratégia, a stratégiai döntések, valamint a stratégia végrehajtásának a sajátosságait. A tantárgy egy sor egyedi elemzési módszert és eljárást mutat be. Az oktatási folyamat során súlyt helyez az üzleti életben konkrétan alkalmazható eljárások alkalmazására. Felvázolja a vállalati szervezetben a stratégiai döntéshozók, és tervezık szerepét, és a vezetıi teljesítmények értékelésének fontosságát. Súlyt helyez a szervezet és környezet közötti egyre bonyolultabb kölcsönhatások vizsgálatára, és a stratégiai és operatív vezetés közötti kapcsolat fejlesztésére. A modul leírása: Projektmenedzsment A modul fı témája a projekt menedzser és a projekt menedzsment által használt technikai alkalmazások. A tantárgy 4 fı részt tartalmaz, a projektmenedzsment fogalmait, a projekt céljának definiálását, a projekt végrehajtását és a projekt értékelését. A személyes gyakorlati alkalmazásokon túlmenıen, minden részhez minta megoldások és alkalmazások is bemutatásra kerülnek. A Projektmenedzsment kérdéseit megvizsgáljuk a különbözı iparágakban, termelés és szolgáltatás vonatkozásában, illetve az állami és a vállalati szektor vonatkozásában is. A projektek program és portfólió menedzsmentje is a modul részét képezi. A tantárgy oktatási célja: Általános Stratégia és Üzleti politika A tantárgy lehetıvé teszi, hogy a hallgatók elsajátítsák a stratégia kidolgozásának, és megvalósításának ismeretét. Képesek legyenek kialakítani egy konkrét vállalkozás, vagy non-profit szervezet stratégiáját, azonosíthassák a külsı környezetbıl fakadó lehetıségeit, és a fenyegetéseket, illetve a belsı erıforrások elemzése és értékelése alapján meghatározható az erıs és gyenge pontokat. A hallgatók gyakorlatot szerezhetnek a stratégia üzleti politikákká, és gyakorlati akciókká történı alakításában, és ehhez kapcsolódva a stratégiai változások végrehajtásában. A tantárgy oktatási célja: Projektmenedzsment A tantárgy lehetıvé teszi, hogy a hallgatók megértsék és alkalmazni is tudják a projektmenedzsment elméleti és gyakorlati ismereteit, különbözı projektek keretében, az állami vagy magán szektorban egyaránt. Meg kell értetni, hogy a projektmenedzsment egy interdiszciplináris terület a változó vezetıi és külsı környezeti körülmények között. Fejleszti a hallgatókat az ismeretek és 5

6 a gyakorlat integrációjában, az élethosszon keresztül történı tanulásban, az önfejlesztésben és pozitív együttmőködési szemlélet kialakulásában. Az oktatás eredménye: Általános Stratégia és Üzleti politika Feltárulnak a stratégiához kapcsolódó legfontosabb területek, amelyek befolyásolhatják annak megvalósítását, Feltárulnak a stratégia végrehajtásával kapcsolatos megközelítések és ezek kritikája, Elemzésre kerülnek, és a gyakorlati alkalmazás során mutatják be a legfontosabb módszereket, és eszközöket, Feltárulnak a komplex és hosszú távú stratégiai döntések elıkészítésének és meghozatalának módszerei, és eltérı megközelítései, Elsajátításra kerülnek a stratégiai döntések elıkészítésével, és meghozatalával kapcsolatos képességek és készségek, Bemutatásra kerülnek a szervezet, az üzleti kultúra és a stratégia létrehozásának, és megvalósításának összefüggései, Az üzleti, a szervezeti, a döntéshozatali, kulturális, és a vezetési kérdések egységes kezelésének képessége jön létre, A hallgatók elsajátítják az általános üzleti és a részterületek (pl. emberi erıforrás, pénzügyi, marketing, termelés) egyedi stratégiájának összefüggését és kapcsolatát. Az oktatás eredménye: Projektmenedzsment A projektmenedzsment alapfogalmainak és elméletének a megértése. Az alapfogalmak kritikus értelmezése a nemzetközi gazdasági környezetben, valamint az összetett projekt teamben, a projekt fejlesztése és értékelése közötti idıszakban, állami és magán szektorban egyaránt. Elemzı és kreatív probléma megoldó képesség használata és fejlesztése, az idıtervezésben, a kritikus feladatok megoldása során, a határidık betartása során, illetve az önértékelés során. Gyakorlati készségek fejlesztése a különbözı forrásokból származó adatok azonosítása és elérése céljából, valamint ezen adatok megfelelı használata a különbözı kommunikációs formákban. A tanulási módszer A tanulás során az elsajátítandó problémakör sajátosságához illeszkedıen sokféle módszer kerül alkalmazásra. Így: Elıadások: amelyek során részletesen elemzésre kerülnek a legfontosabb módszerek, modellek, és fogalmak Szemináriumok: amelyek során a modellek, és módszerek alkalmazása lesz a cél Esettanulmányok, és cikkek elemzése: amelyek segítenek a valóságos szervezetek és problémák elemzése gyakorlatának elsajátításában Csoport-munka: amelynek során a hallgató elsajátíthatják a stratégia kidolgozásának alapvetıen csoportos technikáját, Interneten források elemzése: amely hozzásegítheti a hallgatókat, hogy képesek legyenek az elemzésekhez szükséges információk, és ismeretek összegyőjtésére. A teljesítmény-értékelés: Általános Stratégia és Üzleti politika A teljesítmény értékelése magában foglalja mind az órai teljesítmények, mind pedig a gyakorlati készségek szintjének felmérését. 1. A végsı jegy 50%-a a hallgatók egyéni írásos elemzése alapján szerezhetı meg. A írásos elemzés témáját a hallgatók a tanárral egyeztetve alakítják ki. A téma: egy vállalkozás stratégiájának kidolgozása, vagy egy vállalat stratégiájának elemzése, illetve a fontosan n stratégiai akciójának bemutatása. Az írásos anyag 3000 szó mérető legyen. 2. A végsı jegy másik 50%-a a félév végén lezajló vizsgán szerezhetı meg. A vizsga a elsajátított fogalmakban való jártasság felmérése mellett egy esettanulmányi elemzést is magában foglal. Az esettanulmányt vizsga elıtt két héttel bocsátják a hallgatók rendelkezésére, és a vizsgán kapják meg az elemzendı kéréseket. A vizsga zárt-könyv vitzsga, vagyis nem használhatók segédanyagok. A teljesítmény-értékelés: Projektmenedzsment A teljesítmény értékelése magában foglalja mind az órai teljesítmények (50%), mind pedig a gyakorlati készségek (50%) szintjének felmérését. 1. A végsı jegy 50%-a a hallgatók egyéni írásos munkája alapján szerezhetı meg. A hallgatóknak egy általuk választott szervezet esettanulmányát kell elkészíteni. Az esettanulmánynak tartalmaznia kell azon információknak az összegyőjtését, amelyek az elıadásokhoz és szemináriumok anyagához kapcsolódnak. A riport egy élı szervezet gyakorlata alapján, a projektmenedzsment szabályainak az elemzése a megfelelı alkalmazások használatával. Az írásos anyag 1500 szó terjedelmő legyen, amely tartalmazza a hivatkozásokat és a mellékleteket is. 2. A végsı jegy másik 50 %-a a félév végén lezajló vizsgán szerezhetı meg. A vizsga tartalmaz egy esettanulmányt. Az esettanulmány a vizsga elıtt 2 héttel áll rendelkezésre a hallgató számára. Ezidı alatt kell a hallgatónak megismerkedni a feladattal, és kidolgozni a probléma elemzését, különbözı módszerekkel, valamint felkészülni a téma megbeszélésére. A kérdéseket a hallgató nem ismeri elıre. Elıre, jegyzetekkel ellátott esettanulmányt nem használhat a vizsgán. Az eredeti esettanulmányt a vizsgán kapja meg. Semmilyen eszközt nem használhat a hallgató a vizsgán. A vizsgán megmérésre kerül, hogy a hallgató mennyire értette meg a problémát, hogyan alkalmazza a projektmenedzsment ismereteit, mennyire gyakorlatorientált a megoldási képessége. A kötelezı és az ajánlott irodalom Folyóiratok Az elıadások általános tematikája: Általános Stratégia és Üzleti politika Elıadás Az óra tartalma a tantárgyba 2. A stratégia fogalma és lényege 3. A stratégiai létrehozása 4. A stratégia kifejlesztése 6

7 5. Erıforrások, és képességek 6. A versenystratégia 7. A versenyelıny, és megtartása 8. Üzleti stratégia a különbözı iparágakban 9. A stratégiai környezet elemzése 10. A stratégiai üzleti egységek 11. A vállalati stratéga 12. A stratégiai növekedés útjai 13. A szervezet stratégiai kérdései (Struktúra és rendszerek) 14. A szervezet stratégiai kérdései (Kultúra és hatalom) 15. A stratégiai változás vezetése 16. A globális stratégiák típusai 17. A információ és tudás-gazdaság stratégiai következményei 18. A stratégia jövıje és a komplexitás kihívása Az elıadások általános tematikája: Projektmenedzsment Elıadás Az óra tartalma, tematika, tanulási módszertan 2. Projektek az üzleti életben 3. Projektek a vezetésben 4. Projekt fogalmak 5. Projektek tervezése 1 6. Projektek tervezése 2 7. Projekt fejlesztés 1 8. Projekt fejlesztés 2 9. Projekt elméletek és fejlesztések 10. Projekt értékelés Projekt értékelés Projekt zárás Projekt zárás Projektek az állami szektorban 15. Szakirodalom feldolgozás 16. Projektek a magán szektorban 17. Projekt alkalmazások Projekt alkalmazások Projekt elméletek és fejlesztések Modul 4 - MENEDZSMENT INFORMÁCIÓS RENDSZEREK, KOCKÁZATKEZELÉS Bernard QUINIO (FR-UPX) A modul bemutatása : Ez a modul két részbıl áll: egyik része az Információs rendszerekkel, másik pedig a Kockázat menedzsmenttel foglalkozik. Az Információs rendszerek modulrész összefoglalja a legfontosabb ismereteket, melyek az információs rendszerek menedzseléséhez szükségesek a kis és középvállakozási (KKV) körben. A Kockázatkezelés rész a kis- és középvállalkozások számára alkalmazható kockázatkezelési elvek és technikák ismeretanyagát mutatja be. A modul tanulmányozása során elsajátítható ismeretek: Menedzsment Információs Rendszer Hogyan mőködtessük az információs rendszert a KKV-knál Hogyan vegyünk részt egy információs rendszer projektben Hogyan érvényesítsük a információs biztonság szabályait a KKV-knál Kockázatkezelés: Hogyan alkalmazhatóak a kockázatkezelési elvek és technikák. Hogyan határozhatók meg a szervezeti célkitőzések, a kockázatkezelési hajlandóság és a kockázati tolerancia. Hogyan kerül sor a kockázatértékelés végrehajtására és a kockázati válaszok meghatározására. Hogyan ágyazódik be a belsı kontrollrendszer a kockázatkezelésbe. Hogyan értékeljük a kontroll- és kockázatkezelési rendszerek hatékonyságát. Elıkövetelmények: Menedzsment információs rendszerek Jó színvonalú személyi számítógép használat szakmai környezetben, az internet és irodai programcsomagok tekintetében. A táblázatkezelés és adatbázis kezelés használata a gazdálkodás és igazgatás területén Magas szintő táblázatkezelési ismeretek alkalmazása a pénzügyi és költségvetési modellezési folyamat támogatására. Kockázatkezelés Stratégiai menedzsment Pénzügyi menedzsment Szervezet és vezetés Folyamatfelmérés Munkamódszer: A modul minden fejezetében a fı alapelvek számos példával kerülnek szemléltetésre, valamint fontos internet hivatkozások mutatnak olyan helyekre, melyek az alapelvek gyakorlatban történı megvalósulását mutatják be. Ez után ellenırzı kérdések és feladatok következnek, melyek az eszközök gyakorlati alkalmazását segítik. Kiértékelés: Az értékelés két részbıl áll: ellenırzı (teszt) kérdések, mlyek az alapelvek ismeretét kérik számon, valamint egy esettanulmány A modul felépítése Menedzsment információs rendszerek 1. Információs rendszerek szervezése és vezetése a KKV-knál 2. Információs rendszer alkalmazások a KKV-knál 3. Információs rendszer projektek menedzselése 4. Informatikai biztonság és kontroll Kockázatkezelés 1. A kockázatkezelési ismeretek elsajátításának céljai 2. A kockázatkezelés alapelvei 3. A szervezet összekapcsolódó célkitőzéseinek elérése 4. A kockázatkezelés komponensei 5. A kockázatkezelés képességi szintjének felmérése Ajánlott irodalom Részletes tartalom Menedzsment információs rendszerek 7

8 1. fejezet: Információs rendszerek szervezése és vezetése a KKV-knál Tanulási célok: Megbízható ismeretek megszerzése az információs rendszerek koncepciójáról Hogyan szervezzünk egy információs rendszert Hogyan történik egyes információs rendszer funkciók kiszervezése (outsourcing) A hálózati szolgáltatókkkal való kapcsolattartás Felépítés: Bevezetés Információs rendszer definíciók és kulcsfogalmak SME Információ a vezetés számára és az információs rendszer Kulcsfogalmak a KKV-k szempontjából Az informatikai szervezet a vállalkozásoknál Az információs rendszer költségei és költségvetése Az információs szolgáltatások kiszervezése (outsourcing) A szolgáltatók tipusai Az egyes informatikai tevékenységek és kiszervezésük Kapcsolat a hálózati szolgáltatókkal Az informatikai irányítás a KKVC-knál: szabályok és eszközök 2. fejezet: Információ rendszer alkalmazások a KKV-knál Tanulási célok: A fıbb információs rendszer alkalmazások megbízható ismerete Az egyes alkalmazások siker faktorainak ismerete Az egyes alkalmazásokhoz tartozó termékek ismerete Az egyes alkalmazások használatának bemutatása nem célja ennek a fejezetnek. Felépítés: Bevezetés Az infrormációs rendszer technikai infrastruktúrája a KKV-knál Az infrastruktúra technikai nézıpontja Cartography of soft application Választás a szabad és a jogvédett rendszerek között Választás a kész és az egyedi fejlesztéső rendszerek kzözött Döntéstámogató alkalmazások Vezetés támogató információs rendszerek Szakértıi rendszer Tudás menedzsment Üzleti intelligencia Adatelemzés és adatbányászat Fontosabb területekre irányuló alkalmazások Fogyasztói (ügyfél) kapcsolatok menedzselése (CRM) E-business Szállítói kapcsolatok menedzselése (SCM) Integrált rendszerek Vállalkozáson belül: Entreprise Ressource planning (ERP) Vállalkozáson kívül: Electronic data interchange (EDI) E-business piac 3. fejezet: Projekt menedzsment Tanulási célok: Információs rendszerek projekt menedzselése Projektmenedzsment eszközök alkalmazása Felépítés: Bevezetés A projekt menedzsment koncepció meghatározása A projekt elıkészítése A projekt véljának meghatározása: Miért és hol kell tenni? A megoldás azonosítása: Hogyan kell tenni? A technikai és személyi erıforrások azonosítása: Kivel és mivel kell tenni? Hogyan szervezıdik a projekt A projekt összefogása Projekt irányítás Project bonuolítás Tervezés (Pert hálótervezés Gantt diagram,) A költségek kézben tartása Változás menedzsment és az emberi faktor A projekt eredményeinek bevezetése, használatba vétele 4. fejezet: Informatikai biztonság Tanulási célok: A biztonsági szabályok és eszközök használata Hogyan találunk a biztonságra vonatkozó információkat Felépítés: Bevezetés Biztonsági szabályok A biztonság emberi oldala Belsı és külsı fenyegetések Az infromatikai bizonság jogi kérdései Adatmentés A tevékenység karbantartása és úrjaindítása ACOBIT Az ITIL Kockázatkezelés 1. fejezet: A kockázatkezelési ismeretek elsajátításának céljai A kockázatvállalási hajlandóság és a stratégia párhuzamba állítása - A vezetés a stratégiai alternatívák értékelése, a vonatkozó célkitőzések meghatározása és a kapcsolódó kockázatkezelı mechanizmusok kidolgozása révén mérlegeli a szervezet kockázatvállalási hajlandóságát. A kockázatra való reagálást érintı döntések hangsúlyozása - A szervezeti kockázatkezelés biztosítja, hogy pontosan meghatározzák és kiválasszák a megfelelıt a kockázati válaszok alternatívái közül: a kockázat elkerülése, csökkentése, megosztása és elfogadása. A mőködéssel kapcsolatos meglepetések és veszteségek csökkentése: A szervezetek képesebbé válnak a potenciális események felismerésére és a reakciók kidolgozására, ily módon csökkentve a meglepetéseket és az azokkal kapcsolatos költségeket ill. veszteségeket. Többszörös és a szervezetet átfogó kockázatok felismerése és kezelése: Minden szervezet számtalan, a szervezet különbözı részeit érintı kockázattal találja magát szemben, és a vállalati kockázatkezelés elısegíti az egymással összefüggı hatásokra való hatékony reagálást, valamint a többszörös kockázatokra való integrált válaszokat. A lehetıségek kihasználása: A lehetséges események sorát figyelembe véve a vezetıség helyzeténél fogva felismerheti és proaktív módon kihasználhatja a lehetıségeket. A tıkefelhasználás javítása: A vezetés pontos kockázati információt szerezve 8

9 hatékonyan felmérheti az átfogó tıkeigényeket, és javíthatja a tıkeallokációt. 2. fejezet: A kockázatkezelés alapelvei Egy szervezeten átívelı, állandó folyamat, A szervezet minden szintjén az emberek hajtják végre, Alkalmazzák a stratégia meghatározásában, Szervezet egészében, minden szinten és egységnél alkalmazzák, és szervezeti szintő kockázati portfolió kialakítását tartalmazza, Célja, hogy meghatározza azokat a potenciális eseményeket, amelyek bekövetkeztük esetén hatással lesznek a szervezetre, valamint hogy a kockázatvállalási hajlandóság mértékéig kezelje a kockázatot, Képes ésszerő biztosítékot adni egy szervezet vezetıségének és felügyeleti testületének, Egy vagy több, különálló, de egymást átfedı kategóriába sorolt célkitőzések megvalósítására irányul. 3. fejezet: A szervezet összekapcsolódó célkitőzéseinek elérése Stratégia: magas szintő célok, a szervezet küldetésével összehangolva és azt támogatva Mőködés: a szervezet forrásainak eredményes és hatékony felhasználása, Beszámolás: a beszámolók megbízhatósága, Szabályszerőség: az alkalmazandó törvények, a külsı és belsı szabályok 4. fejezet: A kockázatkezelés komponensei Belsı környezet - A belsı környezethez tartozik a szervezet vezetési karaktere, és megszabja azt, hogy a szervezet dolgozói hogyan tekintenek a kockázatra és mit kezdenek azzal beleértve a kockázatkezelési filozófiát, a kockázatvállalási hajlandóságot, a tisztességet és az erkölcsi értékeket, valamint azt a környezetet, amelyben mőködnek. A cél kitőzése - A célokat azt megelızıen kell kitőzni, hogy a vezetés meghatározza a célok elérésére ható lehetséges eseményeket. A szervezeti kockázatkezelés biztosítja, hogy a vezetésnek rendelkezésére álljon a célok kitőzésének folyamata, és hogy a választott célok támogassák a szervezet küldetését, és azzal összhangban legyenek, valamint összeférjenek a kockázatvállalási hajlandósággal. Az esemény meghatározása - Meg kell határozni a szervezet célkitőzéseinek megvalósítására ható belsı és külsı eseményeket, meg kell különböztetni a kockázatokat és a lehetıségeket. A lehetıségeket be kell építeni a vezetıség stratégiájába ill. célmeghatározó folyamataiba. Kockázatértékelés - A kockázatok elemzése azok valószínőségének és A kockázatra adott válasz - A vezetés választja meg a kockázatokra adott válaszokat elkerüli, vállalja, csökkenti vagy megosztja a kockázatot, és intézkedések sorát dolgozza ki annak érdekében, hogy a kockázatokat a szervezet kockázati toleranciájához (a céloktól való elfogadható eltérés mértékéhez) és a kockázatvállalási hajlandóságához igazítsa. Kontroll tevékenységek Irányelvek (politikák) és eljárások meghatározására és végrehajtására kerül sor annak érdekében, hogy a kockázatra adott válaszlépéseket hatékonyan hajtsák végre. Információ és kommunikáció - Meghatározzák és megszerzik a vonatkozó információkat, és olyan formában és idıkereten belül kommunikálják, hogy az emberek el tudják végezni feladataikat. A hatékony kommunikáció szélesebb körben is megtörténik: a szervezeten belül fentrıl lefelé, lentrıl felfelé és keresztirányban. Monitoring: A szervezeti kockázatkezelés egészét figyelemmel kísérik, és szükség szerint módosításra kerül sor. A monitoring folyamatos vezetıi tevékenységet, egyedi értékelést vagy ezek megfelelı kombinációját COSO keretrendszer alkalmazása hatásának figyelembe vételével történik, és referenciamodellként ennek alapján kerül meghatározásra azok Szervezeti célkitőzések képességi szinteknek kezelése. A kockázatértékelés annak alapján való megfeleltetése betartása történik, hogy a kockázat az üzleti Bizonyosságot adó tevékenység tevékenység szerves része, és nem Tanácsadói tevékenység kiküszöbölhetı. jelenti. 5. fejezet: A kockázatkezelés képességi szintjének felmérése Modul 5 - GAZDASÁGI JOG ÉS A VÁLLALKOZÁSOK GAZDASÁGTANA Jay MITRA (UK) Elızetes tanulmányok Elsı diploma közgazdaságtanból, jogból, gazdálkodástudományból A modul általános célja A modul fı célja megismertetni a hallgatókat a vállalatok által a hatékony üzleti stratégiafejlesztés és teljesítmény érdekében használt belsı és külsı erıforrásokkal; bemutatni azokat a különbözı makroszintő és környezeti hatásokat, melyek az üzleti szférát befolyásolják. A modulban megmutatjuk, hogyan befolyásolják ezek a tényezık az üzleti döntéshozatali folyamatot és a döntést a globális gazdaságban. Fontos terület a globális környezetben a jogi struktúra és annak határai, melyek hatással vannak a mőködésre. Operatív célok A modul az üzleti terület két kritikus területét vizsgálja a jogi és üzleti dimenziót. A két területet két külön részben oktatjuk. Az elsı rész közgazdasági perspektívából vizsgálódik, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a hallgatók megismerjék a különbözı iparágak stratégiai és funkcionális területeit. Az anyag áttekinti a mikro- és makroökonómia alapelveit, melyeket széles körben alkalmaznak üzleti környezetben. 9

10 A hallgatók elsajátítják a kereslettel, kínálattal, szervezeti magatartással és a versennyel kapcsolatos piaci mechanizmusokat. A modul vizsgálja az üzleti környezet politikai, jogi, demográfiai, társadalmi, kulturális, etikai és környezeti dimenzióit is, melyek között a döntéshozóknak dolgozniuk kell. A második rész a vállalatalapítás, a mőködés és a menedzsment jogi kérdéseivel foglalkozik. Ez a rész hangsúlyt fektet a gazdálkodás jogi struktúrájára, bevezet az európai, nemzetközi kereskedelmi és szerzıdési jogba. OKTATÁSI CÉLOK A modul elvégzése után a hallgatók megfelelı mélységben ismerni fogják (képesek lesznek): A nemzeti és globális gazdaságban a jövedelemméréssel, kereskedelemmel, piacokkal, tıkefolyamatokkal, erıforráselosztással és a modern iparágakat befolyásoló környezeti tényezıkkel kapcsolatos alapfogalmakat. A kereslet, a fogyasztói viselkedés, kínálat (beleértve a kínálati és értékláncot) és termelés, költségek alapvetı közgazdasági elméleteit. Üzleti célokat, az üzleti környezet hatásait a célokra, hogyan történik a célok adaptációja a változó környezetben kitekintéssel a hatékony üzleti stratégiák alkotására és a fejlesztésére A vállalatok jogi formáit és a struktúráját; az üzleti környezetre hatással lévı törvényhozás mőködését, úgymint európai jog, nemzetközi kereskedelmi jog és szerzıdési jog, kártérítési jog; Intézményi szerepeket, a kormányzati mőködés kulcskérdéseit, valamint a társadalmi szerkezet mőködésének körülményeit és a tıkepiac mőködését, Írásbeli kommunikáció elemeit, számítástechnikai eszközök használatát, fejlesztik tanulási és elıadás-módbeli képességeiket. 1. rész: KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG 1. fejezet: A gazdálkodás mikro- és makroszintő környezete Célok: A hallgatók értsék a mikro- és makroökonómia kis- és középvállalatokra érvényes fıbb alapelveit. Fıbb témák: Mikro gazdálkodási környezet Makro gazdálkodási környezet Kormányzati politikák: eszközök és célok KKV-k környezete Alapvetı eredmények: Közgazdasági elméletek üzleti alkalmazása A gazdálkodás mikrokörnyezetének elemzése A KKV-k közgazdasági környezetének jellemzıi Szerkezeti feltételek 2. fejezet: Piacok és erıforrás elosztás Célok: A hallgatóknak elemezni kell tudni a piacgazdaság körülményei között a termékek, szolgáltatások és erıforrások elosztását befolyásoló tényezıket. Fıbb témák: Piacok, piacra be- és kilépési korlátok, Piaci szerkezet, piac mőködıképtelensége és szabályozás Munkaerı és egyéb termelési tényezık Kereskedelem, tıke és erıforrás folyamatok Erıforrás allokáció A piac és a piacgazdaság jelentése Piaci információk és információs aszimmetria A piac mőködésképtelensége, kormányzati intervenciók Globális piac körülményei és intézményei 3. fejezet: Kereslet, bevétel és fogyasztói magatartás Célok: A hallgatók megérthetik a piac természetének és mőködésének változásait, az üzlet szerepét a bevétel és profit termelésében, a fogyasztói magatartást, valamint ezek piaci hatásait. Fıbb témák: A piac mőködése Kereslet és piac Jövedelemtermelés, bevétel és profit Kereslet és fogyasztók Piaci feltételek és üzleti magatartás Fogyasztói magatartás a piacon Bevétel és profitmaximalizálás 4. fejezet: A menedzsment funkciói, hazai üzleti környezet Célok: A hallgatók bepillantást nyerhetnek a hazai üzleti környezet mőködésébe és megismerhetik a fıbb stratégiákat és eszközöket, melyekkel hatékonyan dolgozhatnak ebben a környezetben Fıbb témák: A meghatározott országok üzleti körülményei- a jogi, pénzügyi és piaci környezet; Aktuális kérdések a hazai üzleti környezetben környezeti kérdések, technológiai fejlıdés, piaci fluktuáció Kormányzati intézmények a hazai gazdasági környezetben A kulcsfontosságú közösségi és magán részvényesek szerepe az üzleti stratégiában Az üzleti környezet fejlesztése; Külsıdleges stratégiák fejlesztése Részvényesek Kormányzat Hatások mérése 5. fejezet: Kínálat, termelés és költségek Célok: A hallgatók megismerhetik a kínálati oldallal kapcsolatos kérdéseket, ezek hatását a termelés és költségszerkezetre. Fıbb témák: Mi a kínálati oldal a közgazdaságban? Kínálati lánc Együttmőködés a szállítókkal A termelés jelentése és formái Termelési költségek Kereslet és kínálat kérdései Kínálati lánc menedzsment Kínálat és termelés a nagy és kisvállalatokban/ vállalatoknak Termelési vezetı 6. fejezet: Üzleti stratégiák Célok: A hallgatók képesek lesznek üzleti stratégiák készítésére a versenyelınyök elérése érdekében Fıbb témák: Célok felállítása és érvényessége Versenyelınyök Szervezeti magatartások Politikai, jogi, ökológiai és technológiai környezet Vállalkozás és Stratégia 10

11 Üzleti stratégiák fejlesztése PESTEL, SWOT, Porter versenyelıny stratégiája Stratégia és a kisvállalat Vállalkozói menedzsment és stratégia Nemzetközi tevékenység formái és típusai Nemzetközi gazdasági stratégiák A növekedés gazdaságtana 2. rész: Gazdasági jog 3. fejezet: Bevezetés az Európai gazdasági jogba Célok: A hallgatók megismerik a vállalatok európai jogi szabályozását Fıbb témák: A vállalatok európai jogi szabályozása 1. fejezet: Jogi struktúrák 7. fejezet: Vállalati méret, növekedés Célok: A hallgatók meg tudják különböztetni Európai direktívák és végrehajtásuk és a gazdaság az egyes jogi szerkezeteket és cégformákat Célok: A hallgatók megismerkednek a 4. fejezet: Nemzetközi kereskedelmi Fıbb témák: vállalati méret fontosságával, valamint azzal jog és Globális kereskedelem és Különbözı jogi struktúrák és a fontosságuk: hogyan növekedhetnek a kisvállalatok, a kis- erıforrás áramlás hazai, európai és nemzetközi szabályozói és nagyvállalatok közötti különbségek révén. Célok: A hallgatók a nemzetközi környezet Fıbb témák kereskedelmi jog területén mőködı A jogi szerkezet kiválasztása Kisvállalatok és nagy üzletek szabályozó keretrendszerrıl szerezhetnek A cégbejegyzés módja a különbözı európai Vállalati méret és teljesítmény tudást. országokban A növekedés formái és típusai Fıbb témák: Jogi felelısség Vállalkozói növekedés és innováció GATT/WTO, NAFTA Növekedés és gazdaság Globális befektetés-védelem A jogi szerkezet fontossága A különbözı jogi struktúrák korlátai A méret-hatás növekedést okoz? A nemzetközi üzleti érdekekkel szembeni Európai jog és kiegészíthetıség A vállalkozói növekedés definíciója védelem szabályszerő módszerei (szubszidiaritás) Innováció és növekedés a kis- és A tulajdonosok és menedzserek felelıssége 5. fejezet: Bevezetés a szerzıi jogba nagyvállalatoknál Célok: A hallgatók a nemzetközi szerzıi jog Vállalati növekedés és gazdasági hatás 2. fejezet: Bevezetés a szerzıdési és rendszerérıl és fıbb alapelveirıl ismereteket kártérítési jogba 8. fejezet: Nemzetközi gazdaság szereznek. Célok: A hallgatók áttekintést kapnak a fıbb Célok Fıbb témák: szerzıdéstípusokról és felelısség jogi Fıbb témák WIPO, WTO-TRIPS szabályairól, a szerzıdéses és nemszerzıdéses kötelezettségek megszegésérıl, Nemzetközi gazdasági környezet Stratégiák a globalizált gazdasági Szerzıi tulajdon védelme annak következményeirıl. környezetben Fıbb témák ÉRTÉKELÉS Nemzetközi piacra lépés stratégiái A szerzıdések fıbb formái A kurzus elvégzése után a vizsga 70:30 Globalizálódás formái Jogi felelısség arányban az alábbi két részbıl tevıdik össze: A BRIC országai és a nemzetközi üzleti Feleletválasztós zárthelyi dolgozat (a tevékenység Szerzıdéses kötelezettségek teljes pontszám 30%-a) Nem-szerzıdéses kötelezettségek Esszé (a teljes pontszám 70%-a) A globalizáció fontossága Globális piac és nemzetköziesedés; 11

12 Modul 6 - STRATÉGIA ÉS SZERVEZET Manuela NOCKER (UK) Választási lehetıségek: a tervek gyakorlati megvalósítása Munkavállalói részvétel, a stakeholderek és a A KKV-k szervezetének és stratégiáinak megismerése, mint amely az egyének, csoportok, érintettek közös tevékenységének. A KKV-k stratégiája és hatalom eredményeként jön létre. szervezete a globalizáció és a nemzetközi üzleti élet tükrében A KKV szerepe a tudásalapú társadalomban Döntés: a racionalitás és az emberi tényezık (érzelmek, asszociációk stb.) szerepe a döntési folyamatban A múlt és a jelen szervezeti modelljei, hogyan befolyásolják ezek a vezetési gyakorlatot A globalizáció kihívásai: lehetıségek és Az üzleti folyamatok nemzetköziesedése, a 7. Nıi vezetık és családi fenyegetések a KKV-k számára globalizáció többtényezıs hatásai a KKV-k vállalkozások Nemzetközivé válás, hálózatok és stratégiai stratégiájára és szervezetére Nıi vezetık a KKV-nál együttmőködés országokon keresztül A kulturális hatások, az identitás létrehozása Család-munka: az egyensúly kérdései a szervezetekben 2. A szervezeti változás Siker tervezés A változásmenedzsment és az innovációs menedzsmentje 8. Az egyén, a közösség; a szervezeti folyamatok különbözı elméleti modelljei és Változás elméletek azonosulás létrehozása ezek elemzése Változás menedzsment: az egyén, a csoport, Azonosulás (identitás) elméletek Tudásmenedzsment különös tekintettel a a szervezet és az érintettek (stakeholderek) A társadalmi megközelítés és a kapcsolatok csoport tanulásra Az emberi erıforrás menedzsment szerepe, a Az azonosulás építés dinamikája Kritikai elemzése a változásmenedzsment és nemzetközi EEM innováció mai eszközeinek és technológiáinak A vezetı, mint coach 9. Szervezeti innováció és új Az etika és társadalmi felelısség különféle technológiák 3. Stratégia váltás a gyakorlatban megközelítései a szervezetekben Innováció: elméletek, folyamatok Stratégia fejlesztés és a vezetés új formái Az IKT szerepe és a technológiai kihívások A tréning során szükséges jártasságok: Makrótól a mikroig: a stratégia, mint menedzselése Kommunikációs készség különbözı gyakorlati közelítés A szervezés innovatív formái: nemzetközi emberekkel (munkatársak, szakértık, Az alapvetı stratégiai eszközök kitekintés stakeholder-ek) 4. Szervezeti kultúra változások Innováció menedzsment: eszközök, Elemzı készség; A vállalat fejlesztés elméleti A tagállamok különbözı megközelítései technológiák és gyakorlati módszereinek összehasonlító A szervezeti kultúra definíciója elemzése 10. A folyamat fenntartása: társadalmi Szervezeti jellemzık és kulturális Tervezés-fejlesztés. Gyakorlati tervek felelısség és vezetıi etika szimbólumok kidolgozása a beavatkozáshoz, változáshoz Etikai helyzetek, etikai okok és innovációhoz 5. A tudás és a tanulás folyamata Elemzés és alkalmazás: értékek és hiedelmek IKT használata csoportmunkához, A tudás természete: tacit és explicit a KKV-k körében hálózatépítéshez; a különbözı adatok Tudásmenedzsment modellek Vezetıi etika, elszámoltathatóság és értékelése A tudás létrehozása és a tanulás, mint felelısség Probléma megoldás, különös tekintettel a szociális gyakorlat A vállalkozás egyensúlya: törvényi és speciális nemzetközi esetekre Tudás integráció, hálózat építés, és társadalmi felelısség Az egyéni tanulási folyamat és teljesítmény szervezeti tanulás Etika a gyakorlatban: nemzetközi esetek fejlesztése (idıgazdálkodás, projekt munka, 6. Vezetés és hatalom a az egyéni tanulás értékelése) szervezetekben A kurzus során megszerzett ismeretek: 12

13 Modul 7 - KONTROLLING (AUDIT OF MANAGEMENT) ROÓZ József (HU) 1. A menedzsment kontroll rendszer (Kontrolling) lényege: fogalma, felépítése és folyamata Teljesítménymérés és kezelés szükségessége MCS (Kontrolling) rendszer feladatai MCS (Kontrolling) helye a szervezetben 2. A menedzsment kontroll környezet A teljesítmény menedzsment folyamata MCS (Kontrolling) koncepciót befolyásoló külsı és belsı tényezık A bevétel-, költség- és profitközpontok kontrollja Szervezettípusok 3. A menedzsment kontroll folyamata és stratégiai tervezése Költség és teljesítményszámítás, mint a MCS (Kontrolling) központi eszköze Vállalati tervezés alapjai, fogalmak Tervezés horizontja és fokozatai 4. Vezetıi számvitel Vezetıi számvitel fogalma és feladatai Pénzügyi számítások Vezetıi költség és teljesítményszámítási rendszerek 5. Információs rendszerek és kontrolling Információs rendszer elemei Információs szükséglet felmérésének módszerei Beszámolási rendszerek, módszerek 6. Szervezeti kultúra és kontroll A szervezeti kultúra és a kontroll összefüggései Viselkedési tényezık a kontrolling rendszerben A kontrolling beillesztése a vállalati szervezetbe A kurzus során megszerzett ismeretek A KKV-k teljesítménymérésének és kezelésének bemutatása a vállalati Kontrolling funkció tartalmának, összetevıinek megismerése Tervezési, vezetıi, számviteli informatikai folyamatok, eszközök és módszerek integrálásának megismerése, hatékony kontrolling rendszerek bemutatása Kontrolling teljesítmény mérésére felhasználható mutatószámrendszerek és alkalmazásuk bemutatása szervezeti körülmények között A tréning során szükséges jártasságok Elemzı készség; A teljesítmény mérés és elszámolás gyakorlati módszereinek alkalmazása Terv-tény adatok összehasonlításának képessége, illetve annak fejlesztése Informatikai eszközök (szoftverek) használata a mutatószámrendszerek alkalmazásához Rendszerszemlélet a tevékenységek komplex értelmezéséhez szervezetekben Modul 8 - PÉNZÜGYI POLITIKÁK ÉS PÉNZÜGYI PIACOK Michael SCHLEICHER (DE) A modul céljai: A résztvevık: értsék a pénzügyi piacok mőködését ismerjék a pénzügyi piaci szegmensek közötti hasonlóságokat és különbségeket értsék egy vállalat pénzügyi politikájának mozgásterét ismerjék, és képesek legyenek kezelni a pénzügyi piacokon zajló alapvetı tranzakciókat képesek legyenek felmérni a pénzügyi piacokkal kapcsolatos kockázatokat megismerjék a pénzügyi piacokkal kapcsolatos intézményeket legyenek tisztában a pénzügyi piacok szabályozásának lehetséges eszközeivel, mőködésével és korlátaival fel tudják mérni a pénzügyi piacok szabályozásra vonatkozó egymással versengı politikai megközelítések gazdasági konzekvenciáit. 1. Fejezet - A PÉNZÜGYI PIACOK ALAPJAI A modul egy integrált megközelítésen alapul. Az egyes fejezetek a pénzügyi piacok legfontosabb különbözı szegmenseirıl szólnak. Minden egyes fejezetben elemzésre kerül a piac mőködése, annak jelentısége a cégek finanszírozásában (különös hangsúllyal a kis-és középvállalkozásokra), valamint a szabályozás feltételeinek keretei és az alkalmazott politika hatóköre. Az elsı fejezet általánosságban foglalkozik a pénzügyi piacok közös jellemzıivel, és áttekintést ad a legutóbbi fejleményekrıl. Tartalom 2. Pénzügyi piacok: Miben van a különlegessége? (tıke és pénzpiacok, elsıdleges és másodlagos piacok részvény és kötvény piacok, tızsdei és tızsdén kívüli piacok, a piac hatékonysága) 3. A várakozások szerepe 4. Gyakorlatok 2. Fejezet - AZ INTÉZMÉNYI KERET Mielıtt elemezni kezdenénk a pénzügyi piacok különbözı szegmenseit, feltétlenül szükségesnek látszik azoknak a legfontosabb intézményeknek a megismertetése, amelyek ezen piacok szempontjából relevánsak, mind nemzetközi, mind az EU vagy nemzeti szintőek. Ezért a második fejezet áttekintést ad az intézményi keretekrıl, kezdve az olyan intézményekkel, mint a Központi Bankok, vagy a Nemzetközi Fizetések Bankja, valamint az EU és a nemzeti törvényhozások által létrehozott Pénzügyi Piaci Felügyeletek és így tovább. Tartalom 2. A Központi Bank szerepe 3. A Pénzügyi Piacok Felügyelete 4. Nemzeti intézmények 13

14 5. Nemzetközi intézmények 6. Gyakorlatok 3. Fejezet - RÉSZVÉNY ÉS KÖTVÉNY PIACOK A részvénypiac és a kötvénypiac egyaránt fontos forrás a társaságok számára, hogy pénzt szerezzenek, különösen azon kis és középvállalkozások számára, amelyek meghaladtak egy bizonyos méretet, amely képessé teszi ıket, hogy belépjenek ezekre a piacokra. A részvénypiacok mőködésének megértéséhez fontos megmagyarázni néhány kifejezést, mint pl. elsıbbségi részvény, kibocsátási és aktuális árfolyam, vagy piaci érték. Egy másik döntı aspektus az árfolyam-mozgások elırejelzésének kérdése a részvénypiacon. A kötvénypiacokkal kapcsolatosan bizonyos kifejezéseket és definíciókat szintén meg kell magyarázni. Melyek a kötvénypiacok jellemzıi, és hogyan mőködnek azok? Milyen tényezık határozzák meg a tıke iránti keresletet és kínálatot? Milyen kockázatok származnak egy olyan vállalat számára abból, hogy részt vesz a piacon, és hogyan képes kihasználni a piaci fejleményeket? Ez az a néhány kérdés amit a modulnak ez a fejezete tárgyalni fog. Tartalom 9. Gyakorlatok 4. Fejezet - DEVIZAPIACOK Az elızı fejezethez hasonlóan ez is tesz egy kitekintést a pénzügyi piacok e sajátos szegmensének mőködésére. Elemezni fogjuk a devizapiacokat és azok szerepét a kereskedelemben. Messze ez a legnagyobb pénzügyi piac a világon, és magában foglalja a bankok egymás közötti kereskedését, a deviza spekulánsokat és más piaci szereplıket és intézményeket. A devizaárfolyam nagyon fontos szerepet játszik az üzleti életben, ezért definiálni és elemezni fogjuk ennek meghatározóit, képessé téve a hallgatókat, hogy jobban megértsék a piaci mozgásokat és annak konzekvenciáit a cégek számára, amelyek különbözı valuta övezetekben helyezkednek el. Tartalom 2. Szerep, struktúra és mőködés 3. A kereslet és kínálat meghatározói 4. Piaci tranzakciók 5. Az árfolyamok magyarázata és elırejelzése 6. Gyakorlatok 5. Fejezet - HITEL ÉS BANK Bár a harmadik fejezetben hangsúlyoztuk a részvény és kötvénypiac fontosságát, mint ötödik fejezet áttekintést ad a bankok struktúrájáról, szerepérıl és mőködésérıl az EU-ban. Ennek célja, hogy a hallgatók képesek legyenek figyelembe venni egy bank szempontjait, ami segíti ıket abban, hogy megértsék a bankok és a vállalkozások, mint a bankok ügyfelei közötti kapcsolatok nehézségeit és lehetséges megoldásait. Tartalom 2. Szerep, struktúra és mőködés 3. A hitelek típusai és jellemzıik 4. A hitelekre vonatkozó elıírások és követelmények 5. A tıke egyéb forrásai (pl. kockázati tıke) 6. Gyakorlatok 6. Fejezet - A PÉNZÜGYI PIACOK KÖLCSÖNÖS ÖSSZEFÜGGÉSEI Az amerikai ingatlanpiac összeomlik, az USD leértékelıdik az euróval szemben, a FED csökkenti a kamatokat, a hosszú távú kamatlábak az Egyesült Államokban emelkednek, míg Európában esnek hogy is van ez? A modul utolsó fejezete a különbözı pénzügyi piacok közötti kapcsolatokra koncentrál és kísérletet tesz arra, hogy megmagyarázza azok kölcsönös összefüggését. Ennek célja, segíteni a hallgatókat, hogy értékeljék a Elsıbbségi és törzsrészvény, osztalék, gazdaságpolitikai intézkedések hatásait, a finanszírozási forrást, azonban nem szabad megtérülési ráta, névérték, kupon ráta, piaci mozgásokat, vagy egyéb változásokat elfelejteni, hogy a vállalkozások túlnyomó kibocsátási árfolyam, diszkont, illetve sokkokat a pénzügyi piacok egész része számára ezek a piacok valójában nem prémium, lejárat, aktuális árfolyam, rendszerében. jelentenek lehetıséget a tıkeszerzésre az piaci érték, réting, stb. Tartalom 2. A részvény és kötvénypiac szerepe, olyan belépési korlátok miatt, mint például a struktúrája és mőködése tranzakciós költségek. Helyette sok 2. A pénzügyi piacok különbözı 3. A kereslet és a kínálat meghatározói vállalkozás különösen a kis és szegmensei közötti kölcsönös 4. A piaci érték számítása középvállalkozások a helyi kereskedelmi összefüggések 5. A kötvényhozamok számítása 3. Határokon átnyúló összefüggések 6. A részvények értékelése bankokhoz fordulhat, amelyek a 4. Esettanulmányok 7. Piaci tranzakciók mőködésükhöz likviditást, valamint hosszú 5. Gyakorlatok 8. A rövid és hosszú távú piaci fejlemények elırejelzése lejáratú finanszírozást nyújtanak. Ezért az 14

15 Modul 9 - EU SZOCIÁLIS JOG Andreas von SCHUBERT (DE) Egy olyan kurzus, amelynek a kis- és középmérető vállalkozások a célcsoportjai, szükséges, hogy gyakorlat-orientált és összefogott legyen. Ezen gondolat alapján az általános bevezetı rész szükséges, hogy meglehetısen korlátozott legyen, azonban a jelenleg hatályos jog szerint szükséges alaposan megvizsgálni a kis-és középvállalkozások, valamint a munkavállalóik vagy üzletfeleik jogait és kötelességeit. 1. Általános bevezetetés 1.1 Mi a társadalombiztosítási jog, hogyan lehet osztályozni/kategorizálni - az egészségügy, öregségi nyugdíj, álláskeresési és családi támogatások, egyéb támogatások, - a munkajogviszonyok, a szakszervezetek és üzemi tanácsok jogai, kollektív szerzıdések, - a foglalkoztatási jogviszony legfıbb szabályai, különösképp: a jogviszony keletkezése és megszőnése, a munkaidı és pihenıidı, a bérek, a kárfelelısség, - az atipikus munkavégzésre irányuló szerzıdések, különösen: a részmunkaidı, a távmunka, a munkaerı-kölcsönzés, - a munkaügyi viták, - az egyenlı bérezés követelménye, - a munkaerı-piaci szolgáltatások a munkaadók részére, - az Európai Bíróság és - az európai döntések híján - a nemzeti bíróságok döntései a fentebb említett témákban Személyi hatály - kik tartoznak a társadalombiztosítási jog hatálya alá, a kivételek kiket érintenek, - a munkajogi szabályok személyi hatálya Általában milyen kötelességek és kötelezettségek merülnek fel? 1.4. Gyakorlati tanácsok a kis- és középvállalkozóknak 2. Kis-és középvállalkozás alapítása - A vállalat optimális formáját hogyan tudják kiválasztani és létrehozni az ügyvezetık (menedzserek)? - Hogyan hozható létre egy vállalkozás - jogi és pénzügyi folyamat - A biztosítás feltételei különösen az egyéni vállalkozásoknál 3. Kis-és középvállalkozó, mint egyéni vállalkozó - társadalombiztosítási jogok és kötelességek - A kis-és középvállalkozások osztályozása. Egy kisvállalat több különféle formában mőködhet, mint például az önfoglalkoztatás, a jogi személyiséggel rendelkezı vagy a jogi személyiség nélküli üzleti társulás. - Ezen esetekben az egyéni vállalkozónak a saját társadalombiztosítási fedezetérıl is gondoskodnia kell, kivéve akkor, ha már biztosított (pl. egy másik törvényes foglalkoztatás alapján). - A kurzus ezen részében lépésrıl-lépésre meg kell vizsgálni az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási jogi helyzetét. - A kurzus be fogja mutatni azon jogi szempontokat, amelyek a megfontolt üzlet-kezdéshez szükségesek. 4. Kis-és középvállalkozó, mint munkáltató - társadalombiztosítási kötelességek, munkavállalói jogviszonyok - Amennyiben az üzleti társulásnak egy vagy akár több munkavállalója is van, akkor a kis-és középvállalkozó munkáltatóvá válik. - A kurzus ezen részében szükséges megvizsgálni a kis-és középvállalkozó munkáltatói szerepkörét a társadalombiztosítási jog tekintetében. - Az ügyintézés és az eljárás: a kis-és középvállalkozónak szükséges meghatározott adminisztratív kötelességeket teljesítenie a társadalombiztosítási teherbírási képességére figyelemmel. Röviden megvitatjuk ezeket a szabályokat. - A törvények megkerülésének következményeit röviden hangsúlyozzuk. 5. A foglalkoztatási jogviszonyban fennálló kötelezettségek - A munkajogi szabályok alkalmazása. - Számos kötelesség keletkezik a munkaadói helyzetbıl: a munkaszerzıdés kötése, a munkajogi standardoknak megfelelı értesítés, a munkavállaló bejelentése, a munkavégzés szabályai, a különbözı bérek és társadalombiztosítási hozzájárulások fizetése, eljárás a foglalkoztatási jogviszony megszőnése esetén. - Mi több, a munkáltató a munkavállalója társadalombiztosítási juttatásait teljesítheti más módon is (pl. adománnyal, a munkavállalók kulturális, jóléti és egészségügyi szükségleteinek támogatásával, különféle munkáltatói hozzájárulások fizetésével). - A munkavégzés díjazása (fıleg a bérrendszerek különféle típusai, az egyenlı bánásmód, minimálbér, bérpótlékok, teljesítménybérezés, költségtérítés, munkabér védelme, társadalombiztosítási juttatások). 6. A társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtóinak kötelességei I: kormányzati beavatkozás és támogatás - A társadalombiztosítási hozzájárulások kifizetése fejében az állam támogatást nyújt. Elsıként a családi- és az álláskeresési támogatásokkal foglalkozunk. - Legfontosabb, hogy maguk a juttatások és az alkalmazási feltételeik lesznek bemutatva. - A túllépés szintén ki lesz emelve. - A munkáltató pénzügyi támogatása, a támogatás jogi helyzete, ha a munkaadó más államba költözik. - Munkaerı-piaci szolgáltatások a munkáltatók részére: képzési támogatás, új munkahely teremtésének és a munkahelyek fenntartásának támogatása, a munkajogviszonyhoz kötıdı hozzájárulások viselése. 7. A társadalombiztosítási szolgáltatások nyújtóinak kötelességei II: A társadalombiztosítás és a jóléti szolgáltatások 15

16 - A következı részben az egészségügyi és a nyugdíj-hozzájárulások lesznek vizsgálva. - Az egészségügyi hozzájárulásnak két típusa lehet, anyagi ás természetbeni, mindkettı részletes bemutatásra kerül. - Az együttes kifizetések és az igazságos hozzájárulások (magas szintő) megvitatása. - A nyugdíj tekintetében a magán és állami pillérek lesznek összehasonlítva, beleértve a hozzájárulásokat és a lehetséges visszaéléseket. 8. A vezetés (menedzsment) és a munkaerı - jogi keretek - Munkaidı és pihenıidı (különösen: a teljes és részmunkaidıs foglalkoztatás, a munkaidı-beosztás, a referenciaidıszak, túlmunka, készenléti és ügyeleti munka, munkaközi szünet, heti pihenınapok, vasárnapi munka és nemzeti ünnepeken való munkavégzés, fizetett éves szabadság, egyéb munkaidı kedvezmények, különös rendelkezések a fiatalkorúak vonatkozásában) - Atipikus megoldások választása (különösen: határozott idıre foglalkoztatott munkavállalók, részmunkaidı, kiszervezés, távmunka, - Az elbocsátás (kirúgás) költségei és jogi aspektusai, a jogellenes felmondás következményei - A nemzeti törvényhozás fejlıdése (esettanulmány a as francia szabályozásról) - A megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának támogatása, a megszokottól eltérı foglalkoztatási formák támogatása 9. A külkereskedelem és a nemzetközi mobilitás Európában - Egy kis-és középvállalkozónak vezetnie kell az üzletet, profitot kell termelnie, más országokban, EU tagállamokban, illetve olyan harmadik országokban kell alkalmaznia a személyzetét, amelyekben van jelentısége a társadalombiztosításnak. - Foglalkozunk az Európai Közösség releváns jogszabályaival és kétoldalú megállapodásokkal, azzal a célkitőzéssel, hogy a valószínőleg elıforduló helyzetekre koncentrálunk. - A kurzuson szükséges elıadni a munkajog területén született számos tanácsi irányelv befolyását a nemzeti szabályozás tekintetében. - A munkaerı mobilitása az EU tagállamok között, a szolgáltatások és a 10. A kurzus alatt megszerezhetı munkaerı-kölcsönzés) munkaerı szabad áramlása. tudás: Modul 10 - AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI POLITIKÁJA - A résztvevı kis-és középvállalkozások számára lehetıvé tenni, hogy értesüljenek a választási lehetıségeikrıl és a társadalombiztosítási jogban meghatározott kötelességeikrıl. - A társadalombiztosítás által fedezett cég mőködéséhez szükséges tudás megszerzése. - A társadalombiztosítási jogi helyzetük tekintetében az optimális döntéshozatal lehetıségének megadása. - A munkáltatói státuszuk tekintetében az optimális döntéshozatal lehetıségének megadása. - Megadni az üzletvezetık számára azon szaktudást, amelyre felépíthetı a határokon átnyúló stratégia / az EU-n belüli tevékenység A képzés alatt elsajátított készségek: Naprakész információk a társadalombiztosítási jog vonatkozásában. A kis-és középvállalkozások társadalombiztosítási kötelességeinek pénzügyi kiszámítása. A különbözı társadalombiztosítási jogi helyzetek eseteinek elemzése. Adminisztratív minták megvitatása. Michael SCHLEICHER (DE) A kurzus célja: A hallgatók megértsék az Európai Unió költségvetésének finanszírozását, valamint azt, hogy hogyan teremtik elı a tagországok a hozzájárulásukat; általános alapismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy mely területeket finanszíroz az Európai Unió valamint, hogy ezen területek, hogyan hozhatók összefüggésbe a tagországok gazdaságaival; értékelni tudják a magánszemélyeknek az Európai Unió felé érvényes nettó pozíciójának mérésére vonatkozó jelenleg érvényes módszereket; megértsék hogyan osztódik meg az illetékesség az Európai Unió és a tagországok között; megértsék a nemzeti adórendszerek helytállóságát a Közös Piacon, valamint értékelni tudják azokat; elemezni tudják az adóharmonizációra vonatkozó kezdeményezéseket, különös tekintettel a Közös Piac négy szabadságára vonatkozó következményeikre. 1. fejezet - AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: BEVÉTELEK Ez a kurzus két fı részre osztható, melynek elsı része az elsı két fejezettel foglalkozik: az Európai Unió költségvetésével. Az elsı fejezetben a hallgatók megtanulják, hogyan fogadja el az Európai Unió a költségvetését, mely intézményeket vonja be ebbe a folyamatba, valamint milyen befolyással vannak erre a tagországok. Továbbá, a pénzügyi kilátások fogalmába is bevezetést nyernek. Ezen felül, a hallgatók tudást szereznek arról, hogyan teremti elı az Európai Unió a költségvetéséhez szükséges forrásokat, mely során lehetısége nyílik arra, hogy kötelezı jelleggel írjon elı a tagországok számára pénzügyi terheket. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A költségvetési eljárás az Európai Unióban 3. Az Európai Unió saját forrásai 16

17 4. A nettó hozzájárulás problémája 5. Az Európai Unió közös adójának gondolata 6. Gyakorlat 2. fejezet - AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: KIADÁSOK A második fejezet az Európai Unió költségvetésének másik oldalába enged bepillantást, tömör áttekintést adva az Európai Unió kiadásairól, történeti fejlıdésérıl, szerkezetérıl, valamint a politikai célkitőzések változásainak hatásairól. A kiadások legfontosabb tényezıit: a Közös Mezıgazdasági Politika (CAP) és a Strukturális Politika részletesebben is elemzésre kerül. A hallgatók tudást szereznek arról, hogyan ítéljék meg az Európai Unió befolyását a nemzeti gazdaságpolitikákra ezen a területeken. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Az Európai Unió kiadásainak felépítése 3. A Közös Mezıgazdasági Politika kiadásai 4. A Strukturális Politika kiadásai 5. Egyéb kiadások 6. Gyakorlat 3. fejezet - ADÓZÁS AZ EURÓPAI UNIÓBAN A harmadik fejezettıl kezdve a kurzus második része a tagországok adózásával foglalkozik az Európai Unió keretein belül. A soron következı fejezet egy általános bevezetı az adózás közgazdasági kérdéseibe. Kritikusan vizsgálja a tagországok adózásának korlátait, melyek a folyamatos globalizálódás következményeiként merültek fel. Továbbá, egy tömör összefoglalást találhatunk még ebben a fejezetben az Európai Unió tagországainak jelenleg hatályos adórendszereirıl. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Az adók hatása az árakra és a forgalomra 3. Adózás a globalizált gazdaságban 4. Az illetékesség megosztása az Európai Unió és a tagországok között 5. Adórendszerek egyes tagországokban: jelenlegi helyzet / példák 6. Gyakorlat 4. fejezet - KÖZVETETT ADÓK A negyedik fejezet az Európai Uniós közvetett adóztatási kérdésekre összpontosít. A leglényegesebb kérdéskör az áfa-szabályozás, mely jelentıs hatással lehet a tagországok közötti kereskedelemre. Ebben az összefüggésben, az árukat és szolgáltatásokat külön vizsgáljuk, mivel eltérıek azok kereskedelmi körülményei. Továbbá, egyéb közvetett adókkal is foglalkozunk, elsısorban azok a kereskedelem korlátaira vonatkozó hatásával. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A nemzetközi kereskedelem adózása: áruk 3. A nemzetközi kereskedelem adózása: szolgáltatások 4. Az áfa szerepe (forrás ország - célország, az erıforrások elosztásának következményei) 5. Diszkrimináló adózás 6. Gyakorlat 5. fejezet - KÖZVETLEN ADÓK Az ötödik fejezet a második legnagyobb adófajtával, a közvetlen adókkal foglalkozik. Elemezni fogjuk a munkaerı, valamint a tıkejövedelmek adózásának általános hatásait, továbbá külön foglalkozunk az adóalapok nemzetközi átrendezıdésével kapcsolatos adókikerülésekkel. Feltesszük azt a kérdést is, mely jelenleg széles körben, olykor nem érzelemmentesen vitatott: Szembe kell majd néznünk az egyre alacsonyabb adókulcsok versenyével, valamint ebbıl következıen az Európai Unió tagországai által nyújtott egyre alacsonyabb minıségő és mennyiségő közjavakkal és közszolgáltatásokkal? Tartalom: 1. Bevezetı 2. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a munkaerı adózása (a határokon átívelı ügyletekben az adózási jogosultság megosztása: forrás ország vagy illetıség országa, jogi keretszabályozás (kétoldalú egyezmények, EU Irányelvek)) 3. Jövedelemadók és a tényezık áramlása: a tıkejövedelmek adózása 4. A változó tényezık versenye: az egyre alacsonyabbak versenye? 5. Gyakorlat 6. fejezet - ADÓHARMONIZÁCIÓ A fejezet az Európai Unión belüli adóharmonizációjára vonatkozó korábbi kísérleteket és jelenlegi kezdeményezéseket tárgyalja. Elıször az adóharmonizáció és adóverseny rivális fogalomkörök általános gazdasági értelmezésével foglalkozunk. Mindkét fogalomkört a jólétre gyakorolt hatása mentén fogjuk elemezni. A késıbbiekben vizsgálni fogjuk az Európai Unió adóharmonizáció felé vezetı lépéseinek rövid történetét, a kapcsolódó uniós alapelveket, valamint a legfrissebb és legvalószínőbb jövıre vonatkozó kezdeményezéseket. Tartalom: 1. Bevezetı 2. A tagországok adórendszerei: Verseny vagy Harmonizáció 3. Az adóharmonizáció alapelvei 4. Adóharmonizáció: a gyakorlat és a jelenlegi helyzet 5. Gyakorlat 7. fejezet - AZ ADÓZÁS ÉS AZ ÜZLETI ETIKA A heterogén európai adórendszerek változatos módokat és eszközöket kínálnak magánszemélyeknek és vállalatoknak egyaránt, hogy elkerülhessék vagy legalább csökkenthessék adóterheiket. A közelmúltban, Németországban kirobbant botrány heves és érzelmekkel teli vitát váltott ki a tisztességtelen országok közötti versennyel, valamint ezen versenyben az elınyszerzésre irányuló etikátlan viselkedéssel kapcsolatban. Ez a fejezet ebbıl a szempontból vizsgálja a tagországok adórendszereinek versenyéhez kapcsolódó elınyöket és hátrányokat, ilyenformán kiegészítésként is szolgál a 6. fejezetben tanultakhoz. Tartalom: 1. Bevezetı 2. Becsületesség, mint a nemzetközi verseny egyik ismérve 3. Az üzleti etika fogalomköre adózási szempontból 4. Gyakorlat 8. fejezet - ESETTANULMÁNYOK Az elızı fejezetek olyan kérdéseket tartalmaztak, melyek a korábban tárgyalt témaköröket és a hozzájuk kapcsolódó tudást elkülönülten kezelték. Ebben az utolsó fejezetben az esettanulmányok mentén foglaljuk 17

18 össze a kurzus során tanultakat. A lehetı legfrissebb esetek alapján mélyíthetik el a A tagországok nettó pozíciója az Európai Unió felé 4. Esettanulmány (fıképp a 4. fejezethez kapcsolódóan): hallgatók az Európai Unió és a tagállamok pénzügyi politikájával kapcsolatos tudásukat, 2. Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. fejezetekhez kapcsolódóan): A nemzetközi háromszög ügyletekben fellelhetı áfa-csalás problematikája valamint annak alkalmazhatóságát kis- és középvállalkozásokra. Az Európai Unió jelenlegi adószabályozása 5. Esettanulmány (fıképp a 7. fejezethez kapcsolódóan): Tartalom: 3. Esettanulmány (fıképp a 3/4/5. A Liechtenstein-eset 1. Esettanulmány (fıképp a 1/2. fejezetekhez kapcsolódóan): 6. ( ) fejezetekhez kapcsolódóan): Az Európai Bíróság legújabb adózással kapcsolatos döntései Modul 11 - VEZETİI SZÁMVITEL SZTANÓ Imre (HU) A számvitel gyakorlati tevékenység, mely során információszolgáltatásra kerül sor. A számvitel feladat egy-egy gazdasági társaságról pénzügyi információk meghatározása, mérése és szolgáltatás annak érdekében, hogy ezen információk felhasználói megalapozott döntéseket hozhassanak. A megállapítás, mérés és közlés szolgálhatja a társaság külsı felhasználókkal való kommunikációját. A számvitel lényegében maga a kommunikáció. A számvitelnek ezt az ágát amely kifele nyújt információkat pénzügyi számvitelnek nevezzük. Amennyiben a belsı felhasználók megalapozott döntéseihez szükséges információkról van szó, úgy vezetıi számvitelrıl beszélünk. A számvitel két részre történı felosztása lényegében azt a követelményt fogalmazza meg, hogy kinek nyújtunk információkat, illetve az információkat elsıdlegesen ki hasznosítja. Ebbıl következıen a pénzügyi számvitel a vállalkozáson kívüli felhasználók igényét hivatott elsıdlegesen kielégíteni. A beszámoló összeállítása ezt a célt szolgálja alapvetıen. A vezetıi számvitel a vállalkozás vezetıi (a menedzsment) részére ad a döntésekhez információkat. Az oktatási anyag a kis- és középvállalkozások tevékenysége irányításához, a döntések elıkészítéséhez kíván segítséget nyújtani. A modul ismeretanyaga elsısorban a költségek/ráfordítások és teljesítmények kapcsolatával, összefüggésével foglalkozik, ráirányítva a figyelmet a jövedelemtermelı képességet befolyásoló tényezıkre. A modul oktatási anyagának elsajátítása feltételezi a pénzügyi számvitel ismeretét, különösen az eredménykimutatás tartalmának, összeállításának jellemzıit. A modul az elméleti ismeretek mellett gyakorlati feladatokat is tartalmaz, ezzel segítve az ismeretek adaptációját és alkalmazását. A modul javasolt, tervezett tartalma: 1. A számvitel szerepe a vállalkozásoknál A pénzügyi számvitel és a vezetıi számvitel jellemzıi, kapcsolata A vezetıi számvitel fogalma, értelmezése, szerepe, feladatai A vállalkozások számvitelének szabályozása A számviteli politika szerepe a szabályozásban A számvitel politikai döntések szerepe A vállalkozások nyilvántartási rendszerének kialakítása 2. A vállalkozások eredményének megállapítása Az eredménykimutatás összeállítása Az összköltség eljárásra épülı eredménykimutatás A forgalmi költség eljárásra épülı eredménykimutatás Az összköltség és a forgalmi költség eljárással készülı eredménykimutatás szerinti eredmény megállapítás összehasonlítása Az eredménykategóriák Az eredménykimutatás tételeinek tartalma Az üzemi hozam kiszámítása Az értékesítés árbevétele Az aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Az üzemi ráfordítás megállapítása A tevékenység költségei Az értékesítés közvetlen és közvetett költségei Egyéb ráfordítások A pénzügyi mőveletek eredménye A rendkívüli eredmény 3. A vállalkozások költségei 3.1. A költségszámítás célja és feladatai Önköltségszámítás Vállalati tevékenységgel kapcsolatos döntések Tervezés és intézkedés (döntés) 3.2. A költséggazdálkodás fogalma és értelmezése, a költséggazdálkodás módszerei 3.3. A költségek értelmezése (gyakorlati szempontból) A kiadás fogalma A költség fogalma A ráfordítás fogalma 3.4. A költségek csoportosításának ismérvei Költségnemek szerint Elszámolhatóság szerint Keletkezés szerinti költségek Volumenhez (költségjellemzıhöz) való viszony szerinti költségek Az állandó (fix) költségek A változó költségek Lineárisan változó költségek (proporcionális költségek) Progresszíven változó költségek Degresszíven változó költségek Regresszíven változó költségek 18

19 Adott döntés szerinti költségek Az osztókalkuláció (egyszerő 5. A költségek elemzése (befolyásolható illetve befolyásolhatatlan költségek) A tevékenység változásához kapcsolódó költségek, differenciált költségek (rétegköltség, határköltség) Adott döntési szint szerinti költségek (irányítható és irányíthatatlan költségek) osztókalkuláció, egyenértékszámos osztókalkuláció) Pótlékoló kalkuláció 3.7. A költségek elszámolásának gyakorlata A költségelszámolás fogalma, célja, feladata, területei A költségek elszámolásának 5.1. Összehasonlító viszonyszámok a költségelemzésben Költségek megoszlása Költséghányad Költségszint 5.2. A közvetlen költségek vizsgálata 5.3. A közvetett költségek vizsgálata 3.5. A költségszámítás feladatai és a lehetıségei 6. A fedezeti összeg és a jövedelmi költségcsoportosítási szempontok Az input és az output helyzet vizsgálata összefüggései költségelszámolás jellemzıi 6.1. A fedezeti összeg és elemzése 3.6. Kalkulációk, önköltségszámítás A költségek elszámolása költségnemek A fedezeti pont megállapítása A gazdasági kalkuláció szerint Az üzembezárási pont meghatározása Az önköltségszámítás tárgya és A költségek elszámolása költséghely és 6.2. A jövedelmi helyzet elemzése feladatai költségviselık szerint A jövedelmi helyzet elemzésének célja Az önköltségszámítás alapelvei A költségelszámolás célszerő és módszerei Az önköltségszámítás fajtái módszerei a vállalkozásoknál, a Az eredmény elemzés mutatószámai Az elıkalkuláció költségelszámolás és az eredményszámítás 6.3. Eredménytervezés A közbensı kalkuláció kapcsolata Optimális termelési terv összeállítása Az utókalkuláció 4. A költségek ellenırzése A mérleg szerinti eredményt Az önköltségszámítás módszerei 4.1. A költségek ellenırzésének célja befolyásoló tényezık 4.2. A költségek ellenırzésének területei Modul 12 - BESZERZÉSI STRATÉGIÁK, TERMELÉS ÉS LOGISZTIKA Jay MITRA (GB) Gunnar PRAUSE (DE) 1. Elızetes tanulmányok A modul abból az alapfeltevésbıl indul ki, hogy a hallgatók akár ezzel a témával kapcsolatos, akár az üzlet irányításnak egy ehhez kapcsolódó témájában szerzett elsı diploma tudásával megfelelı szintő ismeretekre tettek szert beszerzéssel és ellátási lánc menedzsmenttel kapcsolatban, vagy vezetıként (vagy azzal egyenértékő pozícióban) szereztek komoly tapasztalatot. Feltételezzük, hogy a leendı hallgatók képesek lesznek beszerzési eljárásokat elemezni, a beszerzés során szükségessé váló piackutatási módszereket megvalósítani és beszerzı és beszállító kommunikációját értékelni. 2. A modul leírása A modul két területet fog át: a) Beszerzési stratégiák és b) Ellátási lánc menedzsment és logisztika 3. A két modul-elemhez szükséges készségek elsajátításának célja a) Beszerzési stratégiai tudás A modulnak ebben a részében a hallgatók figyelme a beszerzés stratégiai kérdéseire, mint pl. a stratégiai beszerzés és az ellátási lánc menedzsment folyamataira, áruforrások felkutatására (sourcing), központi beszerzésre vagy a tenderezésre irányul. A hallgatók értsék meg a beszerzık és beszállítók közötti kapcsolatokat az új termék fejlesztésben és ismerjék fel a beszállítók korai bevonásának (ESI) fontosságát, annak elınyeit és problémáit különösen a KKV-k esetében. A hallgatók értsék meg egy cég alapvetı beszerzési stratégiáját meghatározó fı tényezıket, ha KKV-ról vagy multinacionális vállalatról van szó, ha profiljában a gyártás hangsúlyosabb vagy inkább áruforgalmazás (merchandising) jellegő tevékenységet őz. b) Ellátási lánc menedzsment és a logisztika A hallgatók tudást és készségeket szereznek az ellátási lánc menedzsmenttel és a logisztikával kapcsolatban: arról, hogy kell a terméket a végfelhasználóhoz eljuttatni, hogy kell a folyamatból fakadó kapcsolatokat kezelni, hogy az ügyfél igényeit a lehetı legalacsonyabb költségen elégítsük ki. A hallgatóknak ezért jól meg kell érteniük Az ellátási lánc upstream és downstream folyamatait azokkal a stratégiákkal együtt, melyek az ellátási lánc menedzsmenthez szükségesek. A hallgatóknak ezen kívül azokat a döntı fontosságú kérdéseket is meg kell érteniük, melyek az áruk, szolgáltatások és információ jó hatásfokú és eredményes áramlásán és tárolásán keresztül hatnak az ügyfelek igényeire (a kiinduló ponttól egész addig, ameddig a termék eljut a végfelhasználóhoz). 4. A beszerzési stratégiák és Az ellátási lánc menedzsment és logisztika alapvetı megközelítése 19

20 Ha a beszerzés alapdefinícióját Kenneth Ellátási lánc stratégiák és vállalati Lysons és Brian Farrington Beszerzés 5. A modul fıbb elemei stratégia és ellátási lánc menedzsment c. könyve Beszerzési stratégiák Az ellátási lánc tervezésének szerint értelmezzük, akkor a beszerzés Hogy kell a keresletet a kínálattal legfontosabb tényezıi egy funkció, egy folyamat, egy összhangba hozni? a beszerzési Raktár- és anyagkezelés kapcsolat, probléma-megoldás, mennyiségek számolásának módszerei: A szállítás Az ellátási láncban fegyelem és egy hivatás a gyakorlati anyagszükség tervezés (MRP), gyártási Információáramlás és technológia üzleti életben. forrástervezés (MRP II), vállalati Logisztika és ellátási lánc A beszerzés alapvetı szerepet játszik a forrástervezés (ERP), elosztási megszervezése kereskedelmi áruk fajtáinak igénytervezés (DRP), eladó által kezelt Egy modell Az ellátási lánc meghatározásában és a késztermékek készletek (VMI), beszerzés és menedzsmentára elıállításában. A megvásárolandó készletszabályozás Verseny Az ellátási láncban árumennyiség kiszámolása a Sourcing és a beszállítók menedzselése gyártóiparban az anyagszükség tervezés piaci feltételek elemzése, beszállítók (MRP) segítségével történik a készáru meghatározása, beszállítók 6. A kurzus során elsajátított tudás rendelések alapján. A kereskedelem jóváhagyása, a beszállítók Beszerzés különféle ágazataiban (kis- és teljesítményének értékelése Hogy vonjuk be a beszállítókat a nagykereskedelem, illetve A beszállítás megszervezése, beszerzési termék-innovációba és -fejlesztésbe? külkereskedelem) az elosztási konzorciumok létrehozása, közismert Hogy alkalmazzuk az éppen idıben igénytervezés (DRP) alapvetı módszer a beszerzési társaságok (METSPA), a (just in time) rendszert a gyártóipari, megvásárolandó mennyiség központi beszerzés hatékonysága illetve a kereskedelmi KKV-k esetében? kiszámolására. Mindkét rendszerben a Hogy fogalmazzunk meg beszerzési Hogy alkalmazzuk a kiszervezést a vállalatok elıször megbecsülik stratégia megvalósítását támogató beszerzı teljesítményének növelésére? forgalmazási lehetıségeiket, majd eszközöket mint pl. a pályáztatást, Hogy alkalmazzuk a beszerzés egyéb ennek alapján kiszámolják a költségvetés készítést, idıbeosztás formáit, mint pl. az alvállalkozás, a beszerzendı mennyiséget és a készítést, illetve hogyan használjunk partnerség, a cégen belüli készleteket. Így a beszerzés szorosan pontozásos értékelı modelleket a kereskedelem, illetve a beszerzési kapcsolódik az áruforgalomhoz, a beszerzésben? konzorciumok? készlet ellenırzéshez és az áru Árképzési stratégia a beszerzésben Hogy kezeljünk helyi, kis vagy nagy készletforgási sebességéhez. Így a beszerzési stratégiát a vállalat által A beszerzési stratégia megvalósítására irányuló tárgyalások beszállítókat? meghatározott választék stratégia Esettanulmány egy, a gyártóiparban Ellátási lánc menedzsment és logisztika alapján kell összehangolni. tevékenykedı KKV beszerzési Hogy alkalmazzuk Az ellátási láncot a A beszerzés, mint folyamat szorosan stratégiájának meghatározásáról végfelhasználó igényeinek alacsonyabb kapcsolódik még a logisztikához és Az Esettanulmány egy, a költségen és kiváló minıségben való ellátási lánc menedzsmenthez, és kiskereskedelemben tevékenykedı KKV kielégítésére? egyben lehetıvé teszi a megfelelı beszerzési stratégiájának Hogy tervezzük a beszállítást Az ellátási merchandising és gyártó folyamatot is. meghatározásáról lánc és a logisztika szempontjából? A beszerzési lánc optimalizálásának Hogy tervezzünk ellátási láncokat? eredménye a bizonytalanság Ellátási lánc menedzsment és a csökkenése, az együttmőködés, a logisztika A képzés során alkalmazott készségek benchmarking, a kulcs A modul ezen részének legfıbb elemei az Tanulási és kognitív készségek teljesítménymutatók kiszámolása és a alábbiakat tartalmazzák: Kommunikációs készségek vezetés. Az ellátási lánc menedzsment és Kreatív gondolkozás és Az ellátási lánc menedzsmentje az logisztika fontossága a KKV-k problémamegoldó készségek ellátási lánc tagvállalatai közötti és e szempontjából Csoport munka és interaktív tanulási vállalatokon belül mőködı kapcsolatok AZ ellátási lánc menedzsment és a készségek hálózatának összehangolását jelenti a logisztika hasonlatosságai és Tudásalkalmazási készségek termékek, szolgáltatások és információ különbségei Stratégiai menedzsment áramlásával a gyártótól a Az ellátási lánc upstream és Pénzügy menedzsment végfelhasználóig a legalacsonyabb downstream szereplıinek Szervezés és menedzsment költségen a legjobb minıségben. meghatározása egy iparágban 20

CONTENT PAPER OF THE MODULE KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG

CONTENT PAPER OF THE MODULE KÖZGAZDASÁGTAN ÉS GAZDASÁGI JOG Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses Reference Number of the Project: 134350- LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC Title of the Project: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek. Készítette: Mohácsy Barnáné

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek. Készítette: Mohácsy Barnáné Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Jogi ismeretek Készítette: Mohácsy Barnáné Szakmai

Részletesebben

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna

Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY

VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY VÁLLALKOZÁSI SZAKIRÁNY 1. Vállalkozások a nemzetgazdaságban 2. A vállalkozói döntések, a vállalkozóvá válás folyamata 3. A vállalkozás fıbb jellemzıi, elemei 4. A vállalkozás szervezetének strukturális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI

GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI PROGRAM KÖTELEZİEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAI TANTÁRGYI TEMATIKA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZER Tantárgy: neve (magyar) Vállalatgazdaságtan neve (angol) Enterprise economics NEPTUN kódja AV-IDT-AG01

Részletesebben

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Vállalkozástan II. Tantárgy kódja:

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM. A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2146-06 Gazdasági és vezetési ismeretek alkalmazása vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Gazdasági és vezetési

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

2. hét. 3. hét. 4. hét. 5. hét. 6. hét. 7. hét. Regisztrációs hét

2. hét. 3. hét. 4. hét. 5. hét. 6. hét. 7. hét. Regisztrációs hét Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2012/2013. I. félév Vállalkozástan II. Tantárgy kódja:

Részletesebben

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék

Pénzügyi és Számviteli Intézet intézetvezető: Prof. Dr. Vigvári András CSc. Számvitel Intézeti Tanszék TANTÁRGYAK INTÉZETI TANSZÉKI BONTÁSBAN A Budapesti Gazdasági Főiskolán és a karokon szakmai intézetek működnek. Az intézetekhez intézeti tanszékek illetve intézeti tanszéki osztályok kapcsolódnak. A Pénzügyi

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozástan I.

Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozástan I. Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgyi program 2012/2013. II. félév Tantárgy megnevezése Vállalkozástan I. Tantárgy kódja:

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13

Bevezető 11. A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 Bevezető 11 A rész Az általános könyvvizsgálati és bankszámviteli előírások összefoglalása 13 I. rész Rövid összefoglaló az általános könyvvizsgálati előírásokról 15 1. A könyvvizsgálati környezet 17 1.1.

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Vállalati válságkezelés

Vállalati válságkezelés Pénzügy mesterszak Nappali tagozat Tantárgyi útmutató Vállalati válságkezelés 2013/2014. I. félév Tantárgy megnevezése: Vállalati válságkezelés Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám: 4+0 Elıtanulmányi

Részletesebben

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu

Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Pécel Város Önkormányzatának Jegyzıje 2119 Pécel, Kossuth tér 1. Tel: 28/452-745, 452-751; Fax: 28/452-755 e-mail: jegyzo@pecel.hu Iktatószám: SZ/706/16/2009 ELİTERJESZTÉS a 2010. évre vonatkozó Éves i

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac

Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Budapest Értékpapír Alapok és a Devizapiac Amikor befektetésekben gondolkozunk, akkor mindenki ismeri azt az általános szabályt, hogy osszuk meg megtakarításunkat különbözı befektetési lehetıségek között:

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában

Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Nincs informatika-mentes folyamat! Informatikai ellenırzések, az informatika szerepe az ellenırzések támogatásában Oláh Róbert számvevı tanácsos Az elıadás témái 2 Miért, mit, hogyan? Az IT ellenırzés

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL. Számviteli alapismeretek

TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL. Számviteli alapismeretek Felsıfokú Szakképzés TANTÁRGYI TEMATIKA SZÁMVITEL MODUL Számviteli alapismeretek Számviteli, banki, pénzügyi szakügyintézık, projektmenedzser asszisztens, informatikai statisztikus és gazdasági tervezı

Részletesebben

EU szabályozási környezet

EU szabályozási környezet PSZK Mester és Távoktatási Központ / H-1149 Budapest, Buzogány utca 10-12. / 1426 Budapest Pf.:35 III. évfolyam GM szak/vállszerv. TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ EU szabályozási környezet 2011/2012. I. félév 1 Budapesti

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.)

Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Az MKB Befektetési Alapkezelı Zrt. (1056 Budapest, Váci utca 38.) Végrehajtási Politikája és Allokációs Szabályzata Hatályos: 2012. április 30. - 1 - TARTALOMJEGYZÉK 1. Preambulum... 3 2. Az üzletkötésre

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG AZ ATTICUS INVESTMENTS BEFEKTETÉSI TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŐEN MŐKÖDİ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG JAVADALMAZÁSI POLITIKÁJA (HATÁLYOS: 2011. július 01. NAPJÁTÓL) Tartalomjegyzék I. Preambulum... 3 II. A jelen politika hatálya,

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György

Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése. Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Szépmővészeti Múzeum térszint alatti bıvítése: A projekt idıt befolyásoló kockázatok értékelése Készítette: Kassai Eszter Rónafalvi György Tartalom A kockázatról általában A kockázatelemzés folyamata Az

Részletesebben

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem Gazdasági válság és ciklikusság a felsıoktatásban Berács József Budapesti Corvinus Egyetem A gazdasági válság hatása a szervezetek mőködésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MTA Gazdálkodástudományi

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Pályázati ismeretek Tantárgy kódja:

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR

BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR BUDAPESTI MŐSZAKI FİISKOLA KELETI KÁROLY GAZDASÁGI KAR A A tanulás s az, amely mővel, m a munka az, amely gazdagít. t. Keleti KárolyK (1833-1892) 1892) Amit kínálunk. Amirıl szó lesz. Az infrastruktúra

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Közgazdaságtan - 8. elıadás

Közgazdaságtan - 8. elıadás Közgazdaságtan - 8. elıadás Vállalatok a nemzetközi piacokon Piaci elégtelenségek Bacsi, 8.ea. 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások

Részletesebben

BA addiktológiai komplex modul

BA addiktológiai komplex modul 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (22) BA-KM-ADD BA addiktológiai komplex modul A PTE szociális munkás képzésében a Komplex modulok a tanterv olyan, kötelezıen választandó

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

1. Megismertetni a hallgatókat a Mérleg eszköz tételeire vonatkozó általános számviteli szabályokkal.

1. Megismertetni a hallgatókat a Mérleg eszköz tételeire vonatkozó általános számviteli szabályokkal. 2 A tantárgy képzési-oktatási célkitőzései: 1. Megismertetni a hallgatókat a Mérleg eszköz tételeire vonatkozó általános számviteli szabályokkal. 2. Elsajátíttatni a hallgatókkal a hatályos Számviteli

Részletesebben

Pénzügy és számvitel

Pénzügy és számvitel Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügy és számvitel SZAK TAGOZAT Pénzügyi döntések üzleti szimulációs szoftver alkalmazásával angol nyelvű TANTÁRGY Tantárgyi útmutató Tantárgy megnevezése: Pénzügyi döntések

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév

MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév MSC szakdolgozati témák 2015/2016. tanév I. félév Dr. Bozsik Sándor Megyei jogú város gazdálkodásának bemutatása és komplex pénzügyi elemzése Adóellenőrzés egy gazdálkodási szerv esetében Nemzetközi adózási

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I.

SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET. SZÁMVITEL I. Accounting I. SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR VÁLLALKOZÁSI AKADÉIA ÉS TOVÁBBKÉPZÉSI INTÉZET SZÁMVITEL I. Accounting I. Tantárgyi tájékoztató Érvényes az 2003/2004. tanévtől Előadó: Koncsárné

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Pénzügy mesterszak Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Pénzügy mesterszak Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Budapest Pénzügy mesterszak Nappali tagozat Tantárgyi útmutató Pénzügyi kontrolling 1 Tantárgy megnevezése: PÉNZÜGYI KONTROLLING Tantárgy kódja:

Részletesebben

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Mátészalka Város Önkormányzatánál tartott tréningekről ÁROP-1.A.2/A-2008-0084

Részletesebben

3. A tervezés. A tervezés

3. A tervezés. A tervezés 3. A tervezés A tervezés a vezetés egyik funkciója, a szervezet céljainak meghatározása, a célhoz vezetı utak, és a szükséges erıforrások számbavétele, a szükséges tevékenységek sorának meghatározása idıhorizontja

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Vállalkozástan. tanulmányokhoz II. évfolyam GM szak BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Vállalkozástan tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) II. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Vállalkozástan Tanszék: Vállalkozás és Emberi Erőforrások

Részletesebben

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon

Felelős vállalatirányítás és köztulajdon Felelős vállalatirányítás és köztulajdon -Elvárások és lehetőségek- Dr. Szuper József 2012.11.23. Miről lesz szó? I. Felelős vállalatirányítás és állami vállalatok Miért kell ez? Történelmi alapvetés Az

Részletesebben

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12.

Gazsó József. A munkahelyi egészségtervrıl. Budapest, 2010. március 12. Gazsó József Kiss Judit A munkahelyi egészségtervrıl Budapest, 2010. március 12. Az egészség meghatározása így és így A jó egészség elsısorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi

Részletesebben

Ötlet / Cégértékelés

Ötlet / Cégértékelés Ötlet / Cégértékelés Fókusz, Módszerek, Eszközök Tisztelet & Teljesítmény Motiváció Az érték meghatározása minden befektetés szükséges elıfeltétele Sokszor érzelmi síkra terelıdik, de léteznek az objektív

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Az emberi erıforrások menedzsmentje

Az emberi erıforrások menedzsmentje Az emberi erıforrások menedzsmentje Funkcionális menedzsment 5. 1 Emberi erıforrás Sajátosság: - önálló akarat - képes befolyásolni a teljesítményét - motiválható - szinergia Azonosság: ráfordítás költség

Részletesebben

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI Történelmi áttekintés Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást. Középkor: Baron de

Részletesebben

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban

Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban Belső és külső ellenőrzés, kockázatkezelés a közszektorban 2013. 04. 11. 1 Az előadás részei: Bevezetés 1. Összefoglalás a költségvetési gazdálkodásról 2. Összefoglalás az államháztartás külső ellenőrzésének

Részletesebben