TANANYAGBEOSZTÁS. Mátészalka, szeptember 1. A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP /

Átírás

1 A pályázat megnevezése, jelzete: TÁMOP / Címe: A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán Implementáló pedagógus: Oláh András Implementációs terület: Ember és társadalom 8. osztály Mátészalka, szeptember 1.

2 Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az EMBER világa áll. Három aspektusa: a történelem (múltismeret), az emberismeret, a társadalomismeret (jelenismeret). A műveltségterület az alábbi hagyományos értelemben vett tantárgyakat és modulokat foglalja magába: Történelem Hon és népismeret Etika Állampolgári ismeretek Célok és feladatok A történelem a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi tudat kialakítása, a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme egy folyamat eredménye, s hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7-ok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.

3 A hon- és népismeret tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait. Az etika betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő viszonyába. Segít tudatosítani az értékdilemmákat. Fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket, képességeket. A társadalomismeret segít abban, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. Fejlesztési követelmények Az Ember és társadalom műveltségterület fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző

4 információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egyegy ország, térség fejlődésére. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Ismeretszerzés, tanulás 2. Kritikai gondolkodás 3. Kommunikáció 4. Tájékozódás térben-időben 5. A tartalom kulcselemei 6. A reflexiót irányító kérdések Az első négy fejezet a fejlesztendő képességeket sorolja fel és rendszerezi. Az ötödik fejezet már a tananyagról szól. Az itt felsorolt tartalmi elemek azonban semmiképpen nem tekinthetők tantervi témáknak: különböző témákhoz kapcsolódhatnak, és feldolgozásuk a tananyag kiválasztásának és elrendezésének egészen különböző modelljei keretében történhet. Az utolsó fejezet olyan nem egyértelműen megválaszolható és a filozófiai gondolkodás felé is utakat nyitó kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket az adott szakaszban a gondolkodásfejlesztés középpontjába kell állítani. A többi fejezettől eltérően itt nincs átfedés az egyes szakaszok között; ez azonban csak annyit jelent, hogy a képzési szakaszok központi kérdéseit fogalmazzuk meg, amelyek természetesen más képzési szakaszokban is relevánsak lehetnek.

5 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 Heti óraszám: 2 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek o Önálló vázlat készítése. o Információk gyűjtése statisztikai adatokból. o Önálló kutatás adott témában informatikai eszközök segítségével, melynek eredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. o Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből. o Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. o Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. o Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. o Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. o A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. (Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból, napi és hetilapokból, rádióműsorokból. o Valamely kijelölt téma több szempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. o A XX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása. o Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel. o Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika) o Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.

6 Kifejezőképességek o Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. o Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása előzetesen megadott szempontok alapján. o Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. o Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. o Statisztikai adatok bemutatása. o Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése. Tájékozódás időben o Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. o Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben o A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával o Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken. A GONDOLKODÁS FEJLESZTÉSE 8. ÉVFOLYAM KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK (A fejlesztési tevékenységek Ember és társadalom A feldolgozáshoz ajánlott óraszám Tematikus fókusz A gondolkodás fejlesztése a történelem tantárgy tartalmi keretei között 20 X perc Az I. világháborút lezáró békerendszerek, Parlamenti demokrácia vagy diktatúra (fasizmus, nácizmus, kommunizmus), Magyarország a két világháború között, A II. világháború, A globalizálódó világ

7 kiemelt kulcskompetenciái) Rendszerező képesség Kombinatív képesség Deduktív gondolkodás Induktív gondolkodás AJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK Tanítási eljárások MÓDSZERTANI Értékelés módja ORIENTÁCIÓ Az esélyegyenlőség kezelése KÖVETELMÉNYEK Halmazképzés, besorolás, definiálás, felosztás, sorképzés, sorképző osztályozás, hierarchikus osztályozás. Permutálás, variálás, kombinálás, összes részhalmaz képzése, Descartes-szorzat képzése. Választás, feltételképzés, előrelépő következtetés, visszalépő következtetés, választó következtetés, lánckövetkeztetés, kvantorok. Kizárás, átkódolás, analógiák képzése, sorozatok képzése. Ismeretszerzés, tanulás, Kritikai gondolkodás, Kommunikáció, Tájékozódás térbenidőben, A tartalom kulcselemei, A reflexiót irányító kérdések Egyéni munka (játék), differenciált (beszélgetés-vita), egyéni munka (szereplés), páros munka (dramatizálás), kooperatív (beszélgetés-vita), differenciált (szereplés), frontális osztálymunka (kérdve kifejtés). Egységes, differenciált és egyénre szabott, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása: társak értékelése, tanulói önértékelés, megbeszélések, csoportmegbeszélés, visszajelzések, rávezetés. A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése. A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése. Előrehaladás a saját gondolkodási képességének szintjéhez képest.

8 A feldolgozás menete Témakör A témakör feldolgozására javasolt óraszám 1. Bevezetés. Alapozó és fejlesztő szakasz I. átismétlése 8 2. Háborútól háborúig. Európa és az USA a húszas és a harmincas években Magyarország a két világháború között A második világháború. Magyarország részvétele a világháborúban A globalizálódó világ 8 6. Magyarország története 1945-től napjainkig Állampolgári ismeretek 7 8. Év végi ismétlés 5 ÖSSZESEN: 74

9 1. BEVEZETÉS (ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ az előző évek tananyagának átismétlése) 1. Bevezetés Tananyag 2. Ismétlés - I. Történelmi korok társadalmi formációk 3. Ismétlés - II. A polgárosodó Európa 4. Ismétlés - III. Magyarország a XVIII. században 5. Ismétlés - IV. A reformkor és a szabadságharc Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló meghatározni a történelem tantárgy lényegét, hogy az mivel foglalkozik, s felismerni a célját. Legyen képes a tanuló az alapozó szakasz legfontosabb ismeretanyagát felidézni. A tanuló legyen képes az emberiség történetének, benne kiemelten Európa és a magyar történelem törvényszerűségeinek kiemelésére. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: társadalmi igazságtalanság állampolg. ism: - abszolutizmus v. alkotmányosság - a parlamentáris rendszer etika: a felvilágosult abszolutizmus megítélése etika: A haza minden előtt - az egyén történelemformáló Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Használja az átismétléshez a tanuló a 7. osztályos tankönyvét és füzetét, továbbá az atlaszt, valamint az elmúlt tanév során készített jegyzeteit. A tanév egésze során: Koncentráció: a topográfia, irodalom, ének-zene, KVK Gyűjtőmunka, beszámoló (bemutathatók a kor nagy egyéniségei) A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló az alapozó és az eddig tanult fejlesztő szakasz minden fejezetéből egy-egy lényeges eseményt kiemelni, elmondani. Az ismétlés során a kifejezőkészség segítségével tudjon a tanuló térben és időben tájékozódni és szóban, írásban tájékoztatást adni. Tudjon a tanuló különbséget tenni, illetve kapcsolatot teremteni a történelmi korok és a történelem legnagyobb hatású személyiségei között.

10 6. Ismétlés - V. Mo. a XIX. század végén 7. Ismétlés VI. Az I. világháború szerepe honismeret: Dorgay Károly Vörösmarty M. etika: emigráció vagy megegyezés állampolg. ism.: a dualista állam honismeret: a fény városa etika: ok és ürügy Szituációs gyakorlat Önálló és kiscsoportos szövegfeldolgozás Forrásfeldolgozás Múzeumlátogatás Idegenvezetés 8. Ellenőrző dolgozat Év eleji felmérés Az ismeretek alkalmazása A rendszerező képesség, az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése

11 2. HÁBORÚTÓL HÁBORÚIG. EURÓPA ÉS AZ USA A HÚSZAS ÉS A HARMINCAS ÉVEKBEN Tananyag 1. Az antant békerendszere 2. A Monarchia szétesése Új államok születése 3. A SzU megalakulása 4. A sztálini rendszer 5. A világ elmaradott térségei 6. Gazdasági és társadalmi fordulat a 20-as években 7. A nagy gazdasági világválság ( ) Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló, értelmezni az első világháború kirobbanásának okát, legfontosabb hadi és politikai eseményeit, s végeredményét. Legyen képes felmérni a háború előtti, s a háború utáni területi változásokat. Legyen képes megfigyelni, hogy mely népek, illetve nemzetiségek kerültek új országba. Legyen képes felismerni azt a történelmi törvényszerűséget, hogy az igazságtalan béke újabb békétlenséghez, háborúhoz vezet. A kifejezőképességet, s az ismeretszerző képességet A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: politikai igazságtalanság állampolg. ism: - nacionalizmus - államformák állampolg. ism: egypárti diktatúra etika: személyi kultusz, a gulagok etika: az emberi jogok érvényesülése etika: a fogyasztói társadalom kialakulása társ. ismeret: az állami beavatkozás szükségszerűsége Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Prezentáció Prezentáció Egyéni beszámoló Prezentáció Prezentáció A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan következtetéseket levonni arra nézve, hogy a szembenálló felek milyen célokért küzdöttek, s hogy a békekötés kielégítő volt-e mindegyik ország számára. Tudja a tanuló az eseményeket időben és térben követni, azaz térképen megmutatni, szóban megmagyarázni a háború utáni nagy változásokat, különös tekintettel a Monarchiára. Tudja a 20. századi Európára vonatkozó legfontosabb következtetéseket levonni, aminek lényege a fasizmus és a kommunizmus hatalomra kerülése.

12 8. Az európai fasizmusok hatalomra jutása (Olaszország) 9. Hitler hatalomra jutása Németországban 10. Úton egy újabb világháború felé 11. Összefoglalás I. 12. Összefoglalás II. 13. Témazáró dolgozat újabb fogalmak, nevek (békediktátum, hadikommunizmus, személyi kultusz, terror, fasizmus, koncentrációs tábor, fajelmélet, kolhoz, New Deal, ötéves terv, GULAG) beemelésével fejleszthetjük. A téma feldolgozása során az időben egyszerre történő eseményeket tudni kell kezelni. filozófia: a fasiszta ideológia etika: etika: a náci ideológia az antiszemitizmus gyökerei etika: ok és ürügy Beszámoló, vita Prezentáció Tanári prezentáció (vetélkedő) Ezzel párhuzamosan tudja elmondani a New Deal (USA) irányvonalát, a demokrácia lényegét. Ismerni kell a korszak nagy egyéniségeinek rövid életrajzát.

13 3. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Tananyag 1. Az őszirózsás forradalom 2. Tanácsköztársaság Magyarországon 3. Katonai és diplomáciai katasztrófa 4. A Horthy-korszak kezdete 5. A trianoni békerendszer 6. Bethlen István konszolidációs rendszere 7. Gazdasági és politikai válság Magyarországon Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló az előző fejezetben tanultak alapján következtetni arra, hogy Magyarország útja a következő világégés során hova fog vezetni. Legyen képes a tanuló a térben való ismereteket hazánk területére, illetve az elszakított országrészekre kiterjeszteni. Az időben történő tájékozódás a két háború közötti két évtizedet ölelje fel, szem előtt tartva az ezzel egy időben Európa nyugati és keleti térségeiben zajló eseményeket, illetve az USA-ban végbemenő folyamatokat. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok állampolg. ism: - államforma (köztársaság) etika: A cél szentesíti az eszközt? honismeret: Mátészalka helyzete (román megszállás) etika: a terror (vörös fehér) állampolg. ism. - etika: kisebbségi sors etika: a politikai ígéret Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Beszámoló Filmvetítés A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a két háború közötti európai és magyar emlékhelyeket összekapcsolni, s azokból következtetéseket levonni. Tudja az eseményeket időben és térben elhelyezni, s a trianoni béke igazságtalanságát a tankönyvi szöveg és a térkép alapján bizonyítani. Tudja a Horthy-korszak alapján a háború előtti Magyarországot összevetni a maival. Tudja kezelni a tanuló az audio-vizuális eszközöket, hogy azok használatával sokoldalú ismeretekhez juthasson.

14 8. Életmód, kultúra, művelődés a két háború közötti Magyarországon 9. Magyarország útja a második világháború felé 10. Részösszefoglalás A kifejező, továbbá az ismeretszerző és feldolgozási képességet új fogalmak, nevek (mint például revízió, infláció, nacionalizmus, Vix-jegyzék, kormányzó, vörös terror, népbiztos, statárium, direktórium, népiskola, nemzetiszocialista) beemelésével erősítetjük. honismeret: Szalka mint megyeszékhely etika: szövetségi elkötelezettség Beszámoló Prezentáció Tudjon a korszak meghatározó politikusairól, művészeiről, tudósairól olyan életrajzot összeállítani, amely lehetővé teszi a jobb megismerést. Tudja a tanuló önállóan (kevés segítséggel) a korszakban végbemenő változásokat magyarázni. 4. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ. MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN Tananyag 1. A második világháború kezdete 2. Franciaország kapitulál, Anglia ellenáll 3. A háború kiterjedése újabb földrészekre Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló párhuzamba állítani az első és a második világháború kirobbanásának körülményeit, továbbá legyen képes arra, hogy levezesse a második világégés közvetlen okait. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: ok és ürügy etika: hazaszeretet -nemzeti ellenállás Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Dia Egyéni beszámoló A továbbhaladás feltételei Tudja a tanuló a világháború kirobbanásának okait. Tudjon szóban, írásban önálló kutatómunkával kapcsolatot teremteni az első és a második világháború között.

15 4. A Szovjetunió megtámadása 5. Az Egyesült Államok hadba lépése 6. Magyarország bekapcsolódása a háborúba 7. A fordulat évei a világháború történetében 8. Magyarország a voronyezsi katasztrófa után. Német megszállás 9. A második világháború befejeződése. 10. Nemzetközi konferenciák. Békeszerződések 11. Összefoglalás 12. Összefoglalás 13. Témazáró dolgozat írása Legyen képes a második háború legfontosabb szakaszainak eseményeit térben és időben elhelyezni. Legyen képes arra, hogy a háború kezdeti szakaszát, majd a szovjet frontot, s a partraszállást vaktérképen jelölje. A kifejezőképesség, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozási képesség fejlesztése érdekében számos új fogalmat (mint például korridor, gettó, radar, furcsa háború, kamikaze, háromhatalmi szerződés, nyilasok, holokauszt, sárga csillag, partizánok, háborús bűnös, deportálás) kell beemelni a feleletbe, a kiselőadásba. Legyen képes a tanuló arra, hogy a világháború összetettsége, bonyolult politikai helyzete ellenére a magyarság érdekeit és szerepvállalását fel tudja vállalni. etika: szövetségesi hűség etika: ürügy etika: bajtársiasság (Jány döntése) etika: atombomba etika: hatalmi érdekek Egyéni beszámoló Prezentáció (vetélkedő) Önálló munka Legyen képes a gyűjtött források (szöveges, képes) alapján feldolgozni, rendszerezni az információkat, továbbá tudja azt szóban előadni. Tudjon önállóan (vagy kevés segítséggel) összehasonlítást végezni megadott téma alapján (események, nagyhatalmak, helyszínek, fegyverek). Ismernie kell a tanulónak a korszak időbeli és térbeli jellemzőit. Tudjon kiselőadást tartani, amelynek anyagát önállóan kutassa fel és állítsa össze. Tudjon önállóan internetes és könyvtári kutatómunkát végezni, az előbbit megfelelő ellenőrzés mellett. Tudjon a második világháború, általa ismert eseményei alapján következtetéseket levonni, s azokat a mai társadalmi, politikai, gazdasági állapotokra kivetíteni.

16 5. A GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁG Tananyag 1. A kétpólusú világ kialakulása 2. A kommunista diktatúrák megosztják a világot 3. A gyarmati rendszer felbomlása. A harmadik világ kialakulása 4. A világgazdaság szocialista és kapitalista útja 5. Út az egyesült Európába 6. A globalizáció előnyei és veszélyei Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló a konkrét ismeretekre, a tantárgyhoz fűződő tanulási technikákra, tapasztalatokra támaszkodva meghatározni, hogy milyen folyamatok kezdődtek el a második világháborút követően a világ egyes térségeiben. Tudjon következtetni a kétpólusú világ lényegére, a két, egymással szemben álló világrész kialakulásának körülményeire. Legyen képes különválasztani a térbeli és időbeli jellemzőket, s tudja megmutatni a térképen a tárgyalt országokat (például NDK, NSZK, vagy India, Kuba, Etiópia) térségeket. A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: társadalmi igazságtalanság állampolg. ism: - proletárdiktatúra etika: a harmadik világ etika: Mi a fontosabb: a nemzeti érdek vagy az általános emberi érdek? (Montesquieu) etika: a globalizáció veszélyei Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Egyéni beszámoló Egyéni beszámoló Prezentáció Prezentáció A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önálló feldolgozás alapján kiselőadást tartani. Tudjon a források, a tankönyv, a tanári magyarázat, a gyűjtött anyagok, s egyéb információk alapján egységes képet alkotni a 20. század második felének kétpólusú világáról. Ismernie kell a sűrűn zajló események időbeli és térbeli változásait. Különösen fontos a Föld térképén való eligazodás, mert a globalizmus fogalma csak így érthető meg. Ismerje fel, s a megadott paraméterek alapján tudja kitölteni a vaktérképet.

17 7. Az európai szocialista rendszerek összeomlása 8. Részösszefoglalás A kifejezőképességet, valamint az ismeretszerző és feldolgozási képességet az új fogalmak, nevek (mint például NATO, vasfüggöny, katonai tömbök, cionista, KGST, berlini fal, nukleáris, SALT, diáklázadás, integráció, harmadik világ, olajárrobbanás, környezetkárosítás, túlnépesedés) beemelésével gazdagítsuk. állampolg. ism.: szocialista és/vagy polgári állam Egyéni szövegfeldolgozás Tudjon szóban és írásban a korszak nagy eseményeiről és jeles személyiségeiről beszámolót készíteni, illetve kiselőadást tartani. Legyen képes a tanuló arra, hogy a 20. század közepétől napjainkig tartó folyamatokat fel tudja vázolni. 6. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE 1945-TŐL NAPJAINKIG Tananyag 1. Magyarország szovjet megszállás alá kerül ( ) Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló az előző fejezetekben tárgyalt ismeretek alapján önállóan A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok etika: önállóság vagy függőség Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Egyéni beszámoló A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló a korszak témakörét illetően önállóan következtetéseket levonni, s azt

18 2. A Rákosi-rendszer kiépítése Magyarországon 3. Az ötvenes évek és Nagy Imre reformkísérlete 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 5. A Kádár-korszak ( ) 6. Helytörténeti kirándulás 7. A határainkon túl élő magyarok helyzete 8. A pártállam csődje és összeomlása. A rendszerváltás kísérlete 9. Összefoglalás 10. Összefoglalás 11. Témazáró dolgozat írása megfogalmazni azt, hogy Magyarország a kétpólusú világ melyik részéhez tartozott, s az a különböző korszakokban (Rákosi-korszak, 1956, Kádárkorszak) hogyan működött. Legyen képes az eseményeket térben és időben elhelyezni. A kifejező, továbbá az ismeretszerzési és feldolgozó képességet olyan új fogalmak és nevek (mint például a szalámitaktika, málenykij robot, fényes szelek, sortüzek, B-lista, padlássöprés, egypártrendszer, téeszesítés, háztáji, államosítások, pufajkások, privatizáció) beemelésével erősítsük. Legyen képes a tanuló arra, hogy kiemelje a 20. század második felének nagy fordulópontjait, főbb eseményeit, s azt legyen képes összevetni a magyarországi történésekkel. állampolg. ism: - egypárti diktatúra etika: morális megfontolások Nagy Imre politikájában etika: társadalmi elégedetlenség etika: megtorlás és megfélemlítés honismeret: fejlődés és rombolás a 60-as években állampolg. ism.: kisebbségi lét állampolg. ism.: demokratizálódás Egyéni szövegfeldolgozás Filmvetítés (Szabadság, szerelem) Prezentáció Múzeumlátogatás Egyéni szövegfeldolgozás (vetélkedő) megfogalmazni, majd saját szavaival előadni. Tudja a tanuló a magyarországi eseményeket térben és időben elhelyezni. Tudja az egyetemes történelem kapcsán tanult eseményeket összeegyeztetni a 20. század második felének magyarországi történelmével. Tudjon kiselőadást tartani, amelynek anyagát a tanuló önállóan, vagy kevés segítséggel állítsa össze. Tudjon a könyvtárban és az interneten források után nézni. Tudjon tájékozódni a térképen, s a vaktérképen a kért adatokat bejelölni.

19 7. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Tananyag 1. Államformák és kormányzati rendszerek 2. Az állampolgár alapvető jogai és kötelességei 3. Parlamenti és önkormányzati választások 4. Az állam feladatai és a legfőbb hatalmi ágak 5. Az igazságszolgáltatás. A helyi önkormányzat 6. Látogatás a Polgármesteri Hivatalban 7. Összefoglalás Fejlesztési célok Legyen képes a tanuló a tankönyv és a munkafüzet segítségével a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének legfontosabb elemeit megismerni, s annak gyakorlatát a saját lakóhelyének önkormányzatán át megfigyelni. Legyen képes a megadott szempontok szerint a televízió híradóinak adásait figyelni, s annak alapján beazonosítani a tankönyvben tárgyalt intézmények működését. Legyen képes lejegyezni, hogy milyen napi ügyek, események kapcsán látott, hallott híradást például az alkotmánybíróságról, a parlamentről, a kormányról, A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok állampolg. ism: - van-e ideális forma? etika: jogokkal élni vagy visszaélni etika: a választások tisztasága etika: a független bíróság (Ny-EU: esküdtbíráskodás) állampolg. ism.: hivatali ügyintézés Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Prezentáció Egyéni beszámoló Tanulmányi kirándulás A továbbhaladás feltételei Tudjon a tanuló önállóan, vagy kiscsoportban dolgozva a napi események kapcsán következtetéseket levonni az állam, a parlament, a bíróság, az alkotmánybíróság, az ügyészség, az illetékes ombudsman vagy éppen a helyi önkormányzat tevékenységét elemezve. Tudja a tanuló, hogy melyek a gyerekek és a felnőttek alapjogai és kötelességei. Tudja, hogy a legkülönfélébb jogi, hivatali dolgokról hol lehet információkat szerezni. Ismerje a könyvtári és az internetes hozzáféréseket, ahol minden, állampolgárt érintő jognak, törvénynek utána

20 az egyes minisztériumokról, a rendőrségről, tűzoltóságról, a bíróságról, az ügyészségről, a kisebbségekről, vagy éppen a választásokról és a népszavazásról. Egy-egy életből ellesett mozzanat hitelessé teszi, s általa a 14 éves állampolgár jobban megismerheti a magyar állam belső életét. Legyen képes megérteni, hogy még a nagyon hasonló berendezkedésű szomszédos államok is más törvények alapján működnek, mint a hazánkban. lehet nézni. Tudjon a tanuló a legfrissebb politikai, társadalmi eseményekről ami a nagyvilágban és idehaza történik, s tudja azokat összeegyeztetni. Hasonló módon egyeztesse össze az országos súlyú dolgokat a helyi eseményekkel, ami a közügyekben való részvételre ösztönöz. Legyen képes a tanuló arra, hogy az állampolgári jogok és kötelességek dolgában jártasságot szerezzen, továbbá tisztában legyen azzal, hogy a határon túl élő magyarok milyen jogokkal rendelkeznek, milyen a kapcsolatuk az anyaországgal.

21 8. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS Tananyag Fejlesztési célok A műveltségterületen belül érintett tantárgyak, modulok Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok A továbbhaladás feltételei Év végi ismétlés I. (Az I. világháború következményei) Év végi ismétlés II. (Magyarország a két világháború között) Év végi ismétlés III. (A II. világháború) Év végi ismétlés IV. (Hatalmi átrendeződés a világháború után) Év végi ismétlés V. (Magyarország a XX. sz. második felében) Legyen képes a tanuló a 8. évfolyamos témakörök legfontosabb történelmi csomópontjait felidézni, ha kell, segítséggel. Legyen képes a tanuló térben, időben tájékozódni. etika: a győztes mindent visz állampolg. ism: - a fehérterrortól a parlamentáris rendszerig etika: a háború célja etika: hatalmi érdekek honismeret: Frontális és csoport munka Frontális és Frontális és Frontális és Tudja önállóan felidézni a tanuló a korszak nagy fordulópontjait. Tudjon adott témáról rövid beszámolót tartani.