SZEREPEK ÉS KAPCSOLATOK A SZOCIÁLIS MUNKÁBAN

Átírás

1 SZEREPEK ÉS KAPCSOLATOK A SZOCIÁLIS MUNKÁBAN A Roles & Relationships távoktatási kurzus anyagának magyar adaptációja (British Open University) Az eredeti anyag készítői: A tananyagfejlesztő csoport tagjai: Jill Reynolds, Pam Shakespeare (elnök), Jan Walmsley (menedzser), Ray Woolfe Szerzők: Brian Dimmock, Roger Gomm, Jill Reynolds, Kate Robinson A magyar nyelvű adaptációt végző csoport tagjai: Albert József, Illyné Újvári Irén, Leveleki Magdolna, Matiscsákné Lizák Mariann, Mészáros Imre, Nyilas Mihály,Rohonyi András, Sallai Éva, Somorjai Ildikó Szerkesztette: Albert József, Nyilas Mihály Technikai szerkesztők: Balassa András, Bán Levente Veszprémi Egyetem 1998

2

3 Előszó Kedves olvasó! Úgy gondoljuk, hogy a Tankönyv elején be kell avatnunk titkainkba, s egy szokásos előszótól eltérően egyúttal bemutatjuk a tanulási módszert is azáltal, hogy Önt aktivizáljuk, feladatokkal látjuk el. Egy távoktatási csomagot nyújtunk át, amelynek eredetijét az angol Open University egészségügyi és jóléti csoportja fejlesztett ki a szerepek és kapcsolatok - majd látni fogja - rendkívül izgalmas és újszerű tanulmányozására. Miben különbözik ez az anyag, mennyiben új és miért izgalmas? Csupán címszavakban: mert interdiszciplináris megközelítésű, gyakorlatias, reflektív, kliensközpontú. Hogy mit jelentenek ezek a fogalmak egyre nyilvánvalóbbá válik az Ön számára a tanulás folyamán. Noha a tárgyalt probléma az egészségügyi és szociális területre vonatkoztatott, onnét valók a példák és ilyen irányultságúak a megoldandó feladatok, mégis egyértelműen állítható hogy az ismeretek szélesebb érvényűek. Például Skóciában járva meglepődve tapasztalhattuk, hogy tanárképzősök és menedzser szakos hallgatók egyaránt szívesen felveszik programjukba a kurzust. Sietve hozzátesszük az elkészült távoktatási anyag nem csupán a felsőoktatásban használható, de a már dolgozó egészségügyi és szociális munkások továbbképzésében is. Miből áll az adaptált távoktatási csomag? A Tankönyvből, amely módszertani útmutatásaival mintegy vezérli a tanulási folyamatot, tartalmazza az elsajátítandó törzsanyagot; az Olvasókönyvből és a Dokumentumok c. kötetből. Az Olvasókönyvben olyan tanulmányok vannak, amelyekre szervesen épül a Tankönyv, amelyekre folyamatosan hivatkozások történnek, illetve alapul szolgálnak a reflektív tanuláshoz. A Dokumentumok két részből áll, az elsőben beszélgetéseket találunk, ezek az eredeti anyagban magnókazettákon hallhatók, mi szerkesztett átiratokat készítettünk belőlük. A második részben vannak a tényleges dokumentumok, a legkülönfélébbek: tanulmányrészletek, napilapok cikkei, naplók, szabályzatok, beszámolók. Ezek azon túl, hogy tapasztalati anyagként hasznosíthatók hozzájárulnak a kurzus frissességéhez, életszerűségéhez. Talán kíváncsi rá, vajon miről szól kurzusunk? A szociális politikáról, személyes kapcsolatokról, pszichológiáról, szociológiáról, és arról, hogyan vegyük kritikusabban igénybe a különböző szolgáltatásokat, vagy miként végezzünk színvonalasabb munkát. Ahhoz, hogy át tudjuk fogni ezt a hatalmas és kimeríthetetlen témát, ki kellett választani egy specifikus területet. Ez nem más, mint a személyes emberi kapcsolatok az egészségügyi és a jóléti szférában, vagyis az egészségügyi és a szociális szolgáltatásaiban való részvétel, legyenek ezek akár kormányszintű hivatalos szolgáltatások, akár olyanok, mint az informális betegellátás. A Tankönyv első részében a közvetlen kapcsolatok kérdését először oly módon közelítjük meg, hogy felkérjük Önt, gondolja végig a szerepek és kapcsolatok különböző fajtáit. Felkérjük, mesélje el saját tapasztalatait, és a véleményét kérjük arról, hogy milyen módon járul az elméleti gondolkodás és a személyes reflexió a szerepek és kapcsolatok valódi alakulásához. Mindenki eltölt bizonyos időt személyes reflexióval, válhat-e ez a gyakorlat szerves részévé, és ha igen, hogyan? A reflexió hidat jelenthet a személyes tapasztalat és az azt formáló elemek között. Segíthet abban, hogy felmérjük, a fontos társadalmi kérdések miként tükröződnek az egyén saját cselekvéseiben? Miért szükséges az egészségügyi és jóléti szerepeket és kapcsolatokat tanulmányozni? Az egészségügy és a közjólét kérdései mindenkit érintenek. Egy család tagjaként, barátként, szomszédként törődnie kell saját egészségével és másokéval. Ön segít és Önnek is segítenek; ellát valakit és Önt is ellátják. Ha úgy érzi, mások nem járulnak hozzá személyes jólétéhez, ez aggasztja. Az, hogy az ember miként juttatja kifejezésre ezt az aggodalmát és hogyan harcolja ki a támogatást, amit nyújt és amit kap, központi kérdés az ember életében. Mindazonáltal az egészségügyi és a szociális kérdések nemcsak személyes problémák, hanem a közéleti tevékenységek központi kérdései is. Kormányszintű, önkéntes és magánszervezetek alkotnak véleményt arról, hogyan támogassák az egészségügyi és a jóléti terület szervezeteit.. Milyen szerepekről és kapcsolatokról van szó? Ezen a hatalmas területen belül a kurzus nagyrészt az egyéni szerepeket és kapcsolatokat tárgyalja, vagyis a személyes viszonyokat. Mivel nem lehetséges minden területet felölelni, az anyagban a következőket fogjuk tárgyalni: személyes szerepek és kapcsolatok, például a betegellátás és annak igénybevétele; szerepek és kapcsolatok a szolgáltatások igénybevevői és a dolgozók között a gyakorlat szempontjából - az egészségügy és a közjólét javítása, megfigyelése, segítése; 1

4 az egészségügyi és jóléti szolgáltatásokat nyújtó dolgozók közötti kapcsolatok. Mit értünk szerepeken és kapcsolatokon? Az angol kurzust irányítók a közreadott beszélgetésben értékelik a szerepeket és a kapcsolatokat.segíteni fog Önnek saját véleményének kialakításában, ha elolvassa a Dokumentumok c. kötetben beszélgetésüket a szerepekről és kapcsolatokról. Ha elolvasta, készítsen feljegyzéseket saját definíciói megalkotásához. Ha valamivel nem ért egyet, vagy valami nem egészen érthető, azt is jegyezze fel. Szerep alatt azt értjük, amit Ön játszik, míg a kapcsolat azokat a viszonyokat jelenti, amiben másokkal áll. Életünkben a szerepek és a kapcsolatok egyértelműen összefonódnak. Néha olyan kölcsönös függőségben vannak, hogy azok a szavak, mint például anya, szerető, barát, melyek szerepek, könnyen személyes kapcsolatokat idéznek fel. De a két terminust el lehet választani. A vitában a következők merültek fel: A kapcsolatok az időben születnek, ami az jelenti, hogy dinamikusak, állandóan változnak. A szerepeket viszont statikusnak kell felfognunk. Természetesen az, hogy mit értünk szerepen, idővel változik. A szerepek egy sor elvárást tartalmaznak. A szerep olyan, mint egy színdarab része. Az ember a szerepet a maga ízlése szerint értelmezheti, de mindig vannak elvárások, melyek néha különbözőek attól függően, hogy mit kíván a szerep. Míg a kapcsolatokat ezek az elvárások befolyásolják, egy sor más tényező határozza meg a kapcsolatot is - például az egyéni személyiség, egymás megismerése, a ragaszkodás, vagy az ellenszenv. A szerep és a kapcsolat mindennapi értelmezése az őket tanulmányozó szakembereket különböző vélemények kialakításához vezették. A szavak többféle jelentést kaptak. A szociológusok a szerepet a társadalmi struktúrák és minták szempontjából tartják hasznosnak, a pszichológusok a kapcsolatot a még egyedibb esetek és tapasztalatok vizsgálata szempontjából ítélik fontosnak. Milyen mértékben határozzák meg, illetve korlátozzák a szerepek az emberek közti kapcsolat lehetőségét? Milyen általános elvárások alakultak ki azt illetően, hogy a dolgozók és az igénybevevők milyen kapcsolatot alakítanak ki? Milyen egyedi vonásokkal rendelkezik minden egyes személyiség? A kurzus célja Az anyag angol készítői a szerepek és kapcsolatok vizsgálatának öt szempontját a következőkben határozták meg: Azt kérik Öntől, hogy adjon számot saját tapasztalatáról az egészségügyi és jóléti szféra szerepeit és kapcsolatait illetően, illetve értékelje azokat; mások tapasztalatára alapozva ismerje meg a példákat és az esettanulmányokat; gondolja végig, hogyan tudja felhasználni a reflexiót a szerepek és kapcsolatok megértésében, és hogy ez mikor vezethet a reflexiós gyakorlathoz; vizsgálja meg, milyen különböző elméleti keretek határozzák meg mindennapi élményeinket a szerepeket és kapcsolatokat illetően; Tekintsük át ezeket a célokat. A saját tapasztalat értékelése Személyes tapasztalataival egészítse ki a kurzus adatait. A legtöbb tanulási folyamatban az ember önmagát is adja a teljes kép megalkotásához, de itt mi azt szeretnénk, ha ez még hangsúlyozottabb lenne. Ennek az az oka, hogy amíg a témát tudományosan is tárgyalhatjuk, ragaszkodnunk kell ahhoz a tényhez, hogy ami igazán érdekel bennünket, az a személyes tapasztalat. Ebben a kurzusban az analízis nem csupán tudományos feladat; hozzásegít a személyek és szerepeik, kapcsolataik pontosabb feltérképezéséhez, és ha kívánja, segítséget adhat Önnek, hogy meglátásait saját szerepeiben és kapcsolataiban alkalmazza. Esettanulmányok vizsgálata A kurzus fókuszában az egyének és személyes kapcsolataik állnak. Speciálisan kiválasztott esettanulmányokat használunk, amelyekben a személyek saját szituációikról beszélnek. Újságok, lapok cikkeit idézzük, és személyes élményeinket dolgozzuk fel. Számos személyt, a kurzus potenciális hallgatóit kértük fel, hogy vállalkozzanak a fejlesztést tesztelő szerepre, és anyagunk készítése közben olvassák azt. Az ő észrevételeiket is felhasználtuk. Ezzel azt a célt próbáltuk megvalósítani, hogy a kurzust életközelbe hozzuk, hogy látni és láttatni tudjuk, mit is tesznek az emberek szerepeikben és kapcsolataikban. Így vált a gyakorlat a valódi szituáció részévé. A reflexiós gyakorlat vizsgálata Ha kurzusunk egyik fő forrása az életünk tanulmányozása, akkor a másik az, hogy miként mutat- 2

5 kozik meg tapasztalatunk, és hogyan lehet ezt a folyamatot a gyakorlatban felhasználni. A kurzus elsősorban gyakorlati jellegű. A gyakorlat fogalma általában arra a módra utal, ahogy a dolgozó cselekszik. Bár mi ezt tesszük nagyító alá, Öntől azt kérjük, gondolja végig a fizetség nélkül dolgozók, vagyis az önkéntesek, a betegellátók, illetve a szolgáltatások igénybevevőinek, az ellátottaknak a gyakorlatát is. A gyakorlat felöleli mind a felhasználókat, mind a dolgozókat, bár az ő cselekvésüket nem a gyakorlat szóval szoktuk definiálni. A kialakítástól függően amit ők tesznek, azt tanácskérésnek, vagy részvételnek, vagy reagálásnak nevezhetjük. A vállalt szerepek alakítják a felhasználók cselekedeteinek lehetséges irányát, mely visszahat a gyakorlatra. Amit a dolgozók és a felhasználók tesznek - amit egymással szemben gyakorolnak -, a kurzus szerves részét alkotja. Reméljük, az ilyen gyakorlat módozatait bemutatva képesek lesznek a változtatás lehetséges formáit megtalálni. Ez mindkét oldalról felelősséget és kezdeményezőkészséget követel. A felhasználóknak képesnek kell lenni, hogy követeléseik mellett érveljenek. A dolgozóknak azzal kell tisztában lenni, mit tudnak nyújtani. Mindkettőnek ismernie kell a találkozásukkor végbemenő folyamatokat. Csak ilyen módon lehetséges megvitatni, hogy a személyes kapcsolatok eredményesek-e, vagy változtatásra van-e szükség. A különböző elméleti keretek vizsgálata A gyakorlat jobb megértésének fejlesztését az elméleti gondolkodás segíti elő. Miért teszik a dolgozók és a szolgáltatást igénybevevők azt, amit? Honnan ered a gyakorlat? A kurzus során úgy érvelünk, hogy a tudományos hagyományok kerülnek le a gyakorlat szintjére. Az elméleti keretekkel való ismeretség segítheti a gyakorlatról való gondolkodás terének szélesítését. A további hatások vizsgálata Az egyéni szerepeket és kapcsolatokat személyesen érezzük, de azok tulajdonképpen társadalmi hatás alatt állnak. Arra kérjük, gondolja végig, hogyan hat a kormányzati politika, a szociális attitűdök, az értékek, a törvények, a szervezeti struktúrák és a gyakorlatról alkotott egyre változó megítélés a betegre, a betegellátóra, az ápolónővérre, a rendelőben való megjelenésre, a tanácsadó felkeresésére, vagy egy esetkonferencián történő részvételre. A kurzus témáinak bemutatása A kurzus minden egyes célja arra hivatott, hogy az egészségügy és a jóléti szféra szerepeinek és kapcsolatainak különböző nézőpontjait világítsa meg. De hogyan tudjuk biztosítani az átmenetet a különféle nézőpontok között? Az anyag készítése során, a célok fokozatos kialakításakor több, újra és újra felbukkanó főtémát találtunk. Ez hatékony módnak bizonyult, hogy a szerepek és kapcsolatok egyértelműen személyes megközelítése és azok szélesebb társadalmi kérdésekkel, értékekkel és elméleti keretekkel való kapcsolata között hidat találjunk. A témákat három szópárral azonosítottuk: tapasztalat és szakértelem, hatalommal való felruházás és hatalom, illetve sokféleség és diszkrimináció. Első olvasásra nem biztos, hogy ezek a szópárok túl sokat jelentenek Önnek. A következőkben bővebben ki fogjuk őket fejteni. Megértésüket a példák és a viták fogják könnyíteni. Tapasztalat és szakértelem A szolgáltatás nyújtása gyakran szakértelmen alapul. Ezeket elismerik és professzionális státuszt kapnak. A szakértelemmé váló tapasztalatot sokszor nehéz azonosítani, mennyiségileg meghatározni, és megfelelően értékelni. Mely ponton válik a tapasztalat szakértelemmé? Erre utal az egyik kép, az óvodai kisegítői posztra pályázó mondja: Nem kapnám meg az állást, kedvesem - nincs szakképzettségem. Csak öt gyereket neveltem fel...a szakértelem egyszerűen hozzáértés kérdése, vagy nyilvános elismerést és érvényesítést követel, hogy szakértelemmé minősülhessen? A nővérek és szociális dolgozók néhány feladatát önkéntesek és betegápolók is el tudják végezni - ez vajon azt jelenti, hogy nem szükséges a szakértelem? Ha a hozzáértés és a szakértelem lényeges a feladat szempontjából, akkor miért van az, hogy néhányan magas jutalmat és professzionális státuszt kapnak, mások számára pedig egyszerűen ingyenmunka, amit csinálnak? A betegellátók nagy tapasztalatot és jártasságot szereznek munkájuk során. Vajon ezzel szakértővé válnak? Mi a helyzet a szolgáltatást igénybevevők tapasztalatával? Elismerik és értékelik azt? A tapasztalat értékelése egyenlő a szakértelem leértékelésével? Hatalommal való felruházás és hatalom A társadalmakban nem mindenkinek ugyanazok az esélyei a hatalmi pozícióba jutáshoz. A kapcsolatokat segítő szolgáltatás a segítő, illetve ellátó személyt gyakran hatalmi pozícióba helyezi a felhasználóval szemben. De ez a szerepeknek és kapcsolatoknak nemcsak strukturális vonása. Sokan valóban hatalomtól megfosztottnak érzik magukat. Helyzetüket reménytelennek tartják - úgy érzik, semmiképp sem tudják azt befolyásolni. Ez valóban elkerülhetetlen? Milyen lehetőségeket tudnak az emberek szerezni maguknak, hogy hatalmi helyzetbe kerüljenek? Mi a segítők szerepe? Hatalmat tudnak adni azoknak, akiken segítenek? Vagy a hatalommal való felruházás olyasvalami, amit csak magának tud kiharcolni az ember? 3

6 Sokféleség és diszkrimináció A kurzus során a tapasztalat sokféleségét elemezzük. Fontos, hogy elismerjük a faji, nemi, korbeli, vallási, vagy szexuális sokféleséget, mely azzal jár, hogy az egyének különböző elvárásokkal lépnek fel a szervezetekkel szemben. Hogyan tudjuk a sokféleséget még tudatosabban kezelni? Hogyan tudja a sokféleség javítani a kapcsolatokat? A diszkrimináció a különbségek kiélezését jelenti. Ez magában sem helyes, sem helytelen. Csupán magát a különbségtételt jelenti. Ha azzal jár, hogy egyéneket, csoportokat igazságtalanul kezelnek, akkor negatívvá válik. A különbségek elismerése egyik módja lehet a negatív diszkriminációnak, ez pedig igazságtalansághoz vezethet. A sokféleség elismerése és a diszkriminatív feltételezés, hozzáállás és viselkedés közötti kapcsolatot kutatjuk. Bár a szópárok azt sugallják, hogy azok alternatívák, ellentétek, úgy gondoljuk, ez nem feltétlenül van így. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a hatalom használása csakis rossz lehet, illetve a hatalommal való felruházás csakis jó. Tapasztalat és szakértelem A következő feladat két, a kurzus során domináns csoportra koncentrál. A tapasztalat és a szakértelem képezi az első téma vitájának alapját. Feladat Fizetett és fizetés nélküli betegellátók 30 percet töltsön ezzel a feladattal. Vegye kézbe az Olvasókönyvet és olvassa el Jan Walmsley Nem az a fontos, hogy mit csinálsz, hanem hogy ki vagy: gondozói szerepek és gondozói kapcsolatok című cikkét. Miután elolvasta a cikket, jegyezze fel a szerző által felsorolt okokat a szívességből végzett és a fizetett betegellátás különbségére vonatkozóan az Egyesült Királyságban. Ha ismer valakit, akit mindkét módon ellátnak, próbálja elképzelni, hogy ő miként vázolná a különbségeket. Ha jut ideje, beszéljen vele erről a témáról. Megjegyzés Talán ezt jegyezte fel Walmsley előadásából: Különbséget kell tennünk az intézményi és a magánmunka között. A nyilvános, szervezeti munkát elismerik, értékelik és megfizetik. A magánmunka nagyrészt az otthonra irányul és ritkán fizetett. A feministák gyakran említik a közmunka és a magánmunka határvonalát, mely a nemek közötti különbségen alapul, hiszen általában a nők otthoni munkája tartozik az utóbbi kategóriába. Az otthoni munka láthatatlan, nem számít. Másrészt a kormánypolitika szorgalmazza a női rokonok által végzett fizetetlen munkát, hisz az olcsó és csökkenti az állami szervezetek felé támasztott igényt. A külső szemlélő szemében a jártasság - amikor értékes feladatot olyan személy végez, akit nem tartanak fontosnak, hatalmi pozícióban levőnek - nem minősül alapvetően szükségesnek. Az otthon végzett, kevésbé értékelt betegellátói munka a hasonló feladatot végző professzionális csoportokat, mint például a nővéreket, arra inspirálja, hogy munkájuk ezen részét alábecsüljék. Miért érdemel valaki fizetést, elismerést olyan munkáért, amit más ingyen is elvégez? Annak érdekében, hogy alátámasszuk Walmsley feltételezését, miszerint a fizetetlen betegellátás mindig jobb, arra kértük, vizsgálja meg, hogy egy mindkét típusú ellátást igénybe vevő miként látja a különbségeket. Ha Ön jelenleg ilyen ellátásra szorul, saját tapasztalata alapján összegezze a preferált vonásokat. Amennyiben nem, emlékezzen vissza hasonló múltbeli eseményre, vagy képzelje magát az adott helyzetbe. Mi lenne az Ön preferenciája? Hatalommal való felruházás és hatalom Ez kurzusunk következő témája. Ehhez és a következő témához arra kérjük, hogy olvassa el az Olvasókönyv idevonatkozó cikkét, és állapítsa meg, hogy az mit emel ki mindkét témával kapcsolatban. Feladat 30 percet szánjon a cikk elolvasására és a jegyzetelésre. Olvassa el David Ward és Audrey Mullender Hatalommal való felruházás és elnyomás: napjainkban a szociális munkában feloldhatatlan párosítás című cikkét. Közben próbálja definiálni, hogy mit értenek a szerzők hatalom, hatalommal való visszaélés és hatalommal való felruházás alatt. Minden Ön által fontosnak tartott és a megértést segítő kifejezést írjon le. Megjegyzés A cikk olvasása során valószínűleg úgy találta, hogy a hatalom és hatalommal való visszaélés terminusokat pontosabban meg tudja határozni, mint a hatalommal való felruházás kifejezést. Kiemeltük azt a két mondatot, amelyek leginkább definiálják a hatalom és hatalommal való visszaélés fogalmát: A hatalom nem csupán valaki akaratának kiterjesztése más személyre, esetleg mások rovására, hanem egyben érvek másra történő ráerőszakolása mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. 4

7 A hatalommal való visszaélés egyfelől az életfeltételek létrehozása, másfelől maga a folyamat, melyben ezek a feltételek kialakulnak és fennmaradnak. A hatalmon levők állapítják meg a feltételeket, melyek az élethez való joghoz és a lakosság más csoportjainak hatalomtól való megfosztottságához vezetnek. A cikk azt fejti ki, hogy a társadalmat a hatalommal való visszaélés forgácsolja szét, és az olyan intézmények, mint a jog, a média és az oktatási rendszer a normalitás azon verzióját biztosítják, amely néhány csoport elnyomását erősíti - például a középületek azért épülnek tolókocsis feljáró nélkül, mert az úgynevezett normális emberek képesek a lábukon közlekedni. Tehát mi is a hatalommal való felruházás, és hogyan illik a képbe? A szerzők szerint:"[...] a terminusból hiányzik a specifikusság és elkendőzi a szignifikáns különbségeket. Társadalmi aeroszolként működik, elfedi a konfliktusok és a nézetbeli eltérések zavaró szagát." A szerzők mindazonáltal a hatalommal való felruházást a következőkben látják: elkötelezettség az igazságtalanság és hatalommal való visszaélés elleni harcra és azok legyőzésére, mely tettekben és szavakban is megnyilvánul. Szerintük ez többet jelent egyszerű felhatalmazásnál. A kurzus során a szerepeket és kapcsolatokat egyénileg érzett és társadalmilag generált tényezőknek fogjuk fel. Ez fontos a hatalom és hatalommal való felruházás elemzésekor. Sokféleség és diszkrimináció Amint bizonyára észrevette, Ward és Mullender rávilágít harmadik szópárunkra, a sokféleségre és diszkriminációra is. Ők a negatív diszkriminációt hangsúlyozzák. Úgy érvelnek, hogy a különböző csoportok életfeltételei különbözőképpen épülnek fel. Természetesen a csoportok eltérő tapasztalatokkal rendelkeznek. Jan Walmsley Olvasókönyvbeli cikkében felveti, hogy a nők azok, akik a hozzájuk közelálló személyek gondozását magukra vállalják, bár ez nem minden nőre vonatkozik. A skála az egész napos betegellátás anyagi biztonságától kezdve az egyszerű ellátóig terjed. Feladat Sokféleség és diszkrimináció 30 percre lesz szüksége, hogy újra elolvassa a cikket és jegyzeteket készítsen. Olvassa el ismét Ward és Mullender írását. Vizsgálja meg, hogy szerintük mely csoportok rendelkeznek kedvezőbb életfeltételekkel. Milyen szociális jellegek idézik elő a hatalommal való visszaélést? Miután elolvasta a cikket, jegyezze le, hogy a szerzők milyen véleményt formálnak a hatalom birtokosairól, akik aláássák azoknak a törekvéseit, akik vitatják a státuszukat. Megjegyzés A szerzők felvetik, hogy a hatalom nélküli embereket azért tudják elnyomni, mert a feltételeket a hatalmon levők szabják meg, és ezek a feltételek választják szét a köz- és a magánszférát, illetve az egyént és a társadalmat. Más szóval a társadalmi kérdések, különösen a problémák, individualizálódnak. Például kizárólag az egyedi embert teszik felelőssé a bűnesetekért. A lakótelepek zavargásait inkább az egyéni gonoszságnak és felelőtlenségnek, mint a társadalmi megfosztottságnak tulajdonítják. Nézetünk szerint a sokféleség elismerése a hatalommal való felruházás szerves része. A sokféleségnek a köz szférájába kell tartoznia. A sokféleség elismerése nem individualizálja az elnyomott csoportokról alkotott érveket. Ellenkezőleg, szembeáll azokkal a túlzottan általánosító kijelentésekkel, miszerint a nők, a feketék és az egészségileg károsodottak ugyanabba a kategóriába tartoznak. Az emberek egyszerű kategorizálása negatív diszkriminációhoz vezet. Az emberek sokféleségének elismerése kezdőpontja lehet egy olyan szolgáltatási rendszer felállításának, amely ennek a sokféleségnek a függvénye, bár ennek megvannak a maga problémái. Az előbbi két cikkhez a későbbiekben visszatérünk. Egyelőre talán szeretne lejegyezni néhány kérdést, mely Önben megfogalmazódott. Például egyik olvasónk, aki az anyagot készítése közben ismerte meg, rámutatott, hogy Ward és Mullender nem ismeri el a felhasználói csoport szabad akaratból történő alávetését a professzionális szolgáltatóknak, akik azáltal, hogy az eseményeket irányítják, kizárják azokat a személyeket, akiket éppen nekik kellene képviselni. Foglalkozás, dolgozó és felhasználó: terminológiai magyarázat Nem húzunk szigorú válaszvonalat a szakmai csoportok között aszerint, hogy melyiket lehet igazából professzionálisnak nevezni. Ezen a területen jó néhány jelentős kérdés merül fel. Az Olvasókönyv Jan Williams: Mit jelent a szakma? Gyakorlat versus szaktudás című cikke egy mesterség hivatásszerű űzésének pozitív és negatív aspektusait tárgyalja. Ha elolvassa, hasznos támpontot kaphat a kurzus több kérdésének megválaszolásához. Azt szeretnénk, ha az egészségügy és jóléti szféra szerepeiről és kapcsolatairól való gondolkodást nem szűkítené le csupán professzionális - kliens terminusokra. A professzionális szót csak akkor kívánjuk használni, amikor a hagyományos szakmák kapcsán kiemelünk egy specifikus 5

8 részt. Ehelyett inkább a dolgozó és foglalkozás kifejezést használjuk az orvostól kezdve a fizetetlen betegellátóig bezárólag. Ugyanezen okból beszélünk a szolgáltatások felhasználóiról, minden más terminust félretéve. A kliens, igénylő, fogyasztó, páciens, közösségi tag, vásárló kifejezéseket különleges összefüggésben alkalmazzuk. Ezek az adott háttér hatalmi kapcsolatait is felfedik. Ward és Mullender szerint a fogyasztói mozgalom nem más, mint az önmaga érdekeit megvédeni képes individuum szócsöve. Másrészt a felhasználók tábora közösen lép fel a mindenkit magában foglaló univerzális célok érdekében. A mi dolgozó és felhasználó terminológiánk a saját értékrendszerünket tükrözi a segítő, betegellátó viszonylatban. Reméljük, hogy ezek a kifejezések további teret biztosítanak annak a feltérképezésére, hogy miként fejlődnek a szerepkapcsolatok az egészségügy és közjólét szférájában. A kurzus tartalma Előszavunkat egy rövid összefoglalóval zárjuk. A kurzus, ás az alapjául szolgáló Tankönyv négy részre oszlik. Az első részben a kurzus néhány alapvető gondolataival ismertetjük meg az olvasót: az Ön saját és mások tapasztalatára építünk, elméleti síkon gondolkodunk és értelmezzük a reflexió használatát. A második részben a szerepekkel foglalkozunk. A szülőotthonokban tevékenykedő nők tapasztalatainak esettanulmányait elemezzük. Az anyagot specifikusan a kurzus számára gyűjtöttük, illetve további forrásokat is felkutattunk. Azt vizsgáljuk, hogy milyen nyomás nehezedik a dolgozókra és a felhasználókra, hogy meg tudjanak felelni szerepük elvárásainak, illetve lehetőségeket keresünk a megszokott szerepfogalmak megváltoztatására. A harmadik részben a kapcsolatokra koncentrálunk. Pozitív gyakorlati élmények modelljét vázoljuk fel, ami a segítőket képessé teszi a felhasználók pszichológiai szükségleteivel való megismerkedésre. A kapcsolatokat még szélesebb társadalmi környezetben vizsgáljuk és a bemutatott modell implikációit kutatjuk. A kurzus számára készített esettanulmány egy nővel ismertet meg, aki jelenleg egy fiatal otthontalanok számára épített központban él. A negyedik részben (A megértés keretei) a megértést segítő elméleti modellekkel ismerkedhetnek meg. Halláskárosult gyerekek családjaival készült esettanulmányokra alapozva azt vizsgáljuk, hogy milyen különféle elméletek és magyarázatok használhatók a szerepek és kapcsolatok elemzésekor. Rávilágítunk az elmélet kipróbálására is. Megnézzük, hogy miként lehet változtatásokat bevezetni a munka különböző területein. Az AIDS-ről és a HIV-ről szóló esettanulmányunk példát szolgáltat a dolgozók és felhasználók szerepeinek és kapcsolatainak új megközelítésére. A hallgatóknak lehetősége lesz saját, változtatást javasló ötleteiket előterjeszteni. Néhány feladatot *-gal jelöltünk, ezek hasznos jártasságok megszerzésében segítenek; erről bővebben a Tanulási útmutató ad tájékoztatást. Megismerkedtünk a kurzus által tárgyalt témákkal és problémákkal. Milyen források állnak rendelkezésre az egészségügy és a közjólét szerepeinek és kapcsolatainak feltárásához? A következőkben a személyes tapasztalatot, mint forrást mutatjuk be: azt kutatjuk, hogyan használható a személyes tapasztalat, különösen az olvasóé, a tanulási folyamatban. 6

9 Első rész: Tanulás és reflexió 7

10 1. Tanulás és tapasztalat A következőkben a személyes tapasztalatot, mint forrást mutatjuk be: azt kutatjuk, hogyan használható a személyes tapasztalat, különösen az olvasóé, a tanulási folyamatban. 1.1 A tapasztalat mint forrás A kurzus információt és tudásanyagot nyújt az egészségügyi és jóléti szféra szerepeinek és kapcsolatainak tanulmányozásához. Az információ, egyik szótári definíciója szerint, elmondott dolog, mi pedig számos dolgot szeretnénk elmondani! De a kurzus meglevő tapasztalatokra is támaszkodik. Az Ön tapasztalata szerves része tanulási folyamatának. Az alábbi táblázatban látni fogja, hogy a tanulás és a tapasztalat definíciói szorosan kapcsolódnak. Oxford szótár Tapasztalat Tények és események valódi megfigyelése, tevékenység, vagy gyakorlat. Ilyen módon nyert jártasság vagy tudás. Esemény vagy tevékenység, mely valakinek tapasztalatot ad: (ige) megfigyelni vagy személyesen részt venni; hatás alá kerülni. Tanul Tudást, vagy jártasságot szerezni egy témában tanulás, tapasztalat, vagy tanítás útján. Tudatában lenni valaminek információ, vagy megismerés segítségével. Saját tapasztalatának forrásként való felhasználása a szerepeitől és kapcsolataitól való elszakadást, azokról tárgyilagosan való gondolkodást jelent. A gondolatai, érzései és tettei közötti kapcsolatról kell elmélkednie, és képesnek kell lennie kifejezni ezt a tapasztalati tudást. Ez része a tanulási folyamatnak, melyet a kurzus nyújtani kíván. 1.2 Tapasztalat és tanulási struktúra Az emberek gyakran hiszik, hogy mindennapi életükben és munkájuk során teljesen mást végeznek, mint amit hivatalos keretek között tanultak. Nem látják a kapcsolatot az iskolai tevékenység és a kert gondozása, a hazakészülődés, vagy a gyerekvállalás között. Pedig mindezek valódi tanulási folyamatok. Ha az embert motiválják és lelkesedik, akkor hatékonyan, örömmel fog tanulni. Különösen akkor, ha a tanult anyag lényeges és azonnal alkalmazható. A telekről ( kertről ) akkor kezdünk tanulni, ha veszünk egyet - ez a munka közbeni elsajátítás. A ma pedagógusai arról igyekeznek meggyőzni bennünket, hogy amit tanulunk, az a valódi élet szerves része. A szakmai tanfolyamokon a tapasztalati tanulás a tanulmányok részét képezi. A medikus hallgatók klinikai munkát végeznek, a szociális és közösségi munkások állásközvetítést gyakorolnak, a leendő ápolók pedig kórtermekben töltenek egy bizonyos időt. Ez is munka közbeni tanulás, szigorú felügyelet mellett, mely rendszeres reflexiót biztosít. A tapasztalati tanulás más módon is kezd beépülni az oktatói programokba. Szituációkat szimulálnak, a hallgatók szerepeket játszanak és kipróbálják, hogyan boldogulnának egy igazi munkahelyi helyzetben. Vagy problémamegoldó vitákat folytatnak, azokat a folyamatokat imitálják, amelyek munkaköri döntéshozatal során előfordulhatnak. Az ilyen szervezett csoportos tanulás lehetősége a mi távoktatási kurzusunkon korlátozott. Ennek ellenére arra kérjük Önt, idézze fel élményeit mind egy téma körüli gondolkodás céljából, mind az általunk bevezetett gondolatkörök összefüggésében. Családi és baráti körben is felvetheti, megbeszélheti a kurzuson tárgyalt anyagot. Az élethelyzeteket reprodukáló tanulási projektek egy szociális háló tagjai közti információ- és ötletcserét is magukban foglalnak. Miért ne tehetnénk mi is ezt? Valójában akár hivatalos formában is bevonhatja barátait, kollegáit a tanulásba. Tapasztalati tanulás - a hatékony tanulás szakasza A tapasztalati tanulás számos perspektívával és céllal rendelkezik. Néhányan még mindig szétválasztják a tanulást és a cselekvést, a tanulást csak osztálytermi keretek között, könyvek olvasásával tudják elképzelni, míg a cselekvés nem más számukra, mint a tanultak megerősítése és demonstrálása. Ezen a ponton nem kívánjuk az összes perspektíva felsorolását, de hadd idézzük az elméleti gondolkodók egyikét, David Kolbot, aki megkísérelte a tanulást és az aktív tevékenységet közelebb hozni egymáshoz. Kolb (1984) a tanulás problémamegoldó aspektusára hívja fel a figyelmet. Inkább a tanuló problémamegoldáshoz szükséges aktív érdeke számít, mint a tanár ismeretanyag átadása. A problémamegoldás nem választható el a problémát megoldó személy életétől. Amitől egy probléma azzá válik, ami, az a tény, hogy a személy részese a problémá- 8